A szakképzési intézményeket érintő
ágazatspecifikus és keretjellegű
szabályozás változásai
KOZÁK ANDRÁS
KÖZNEVELÉSI SZAKÉRTŐ
A jogszabályi változások tematikai
áttekintése
A szabályozási háttérkörnyezet: az uniós és a nemzeti jogalkotás
ágazatspecifikus és keretjellegű normái
Uniós elvárások és jogi kötelezettségek az oktatás és képzés
rendszerének fejlesztése terén
A jogszabályi változások koncepcionális céljai
A szakképzési hozzájárulást és a támogatási tartalmakat érintő törvényi
módosítások
A szakképzési centrumok feletti fenntartói jogkörgyakorlás nóvumai, az
állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatkörének bővülése
A szakképző intézmények a tanügyi igazgatás és irányítás rendszerében,
a szakképzési feladatokat ellátó hatóság feladat- és hatáskörei
A jogszabályi változások tematikai
áttekintése
Új jogintézmény a szakképzési törvényben: az ágazati készségtanács
Választható tanulási utak a szakgimnáziumi képzésben: a mellék-
szakképesítés, szakmai tartalmakat erősítő kompetenciafejlesztés, tanuló-
előszerződés
A szakképzési megállapodás megkötésének új szabályai
Az ágazati képzési központok és az ágazaton belüli specializáció
A kamarai gyakorlati oktatói képzés és oktatói vizsga
A szakmai gyakorlati képzést érintő változások
Nóvumok a szakképzés oktatásszervezési vetülete terén (maximális
óraszám, csoport-, illetve osztálylétszámok, a szakmai vizsgára bocsátás)
A jogszabályi változások tematikai
áttekintése
Foglalkoztatási tárgyú normák a szakképzésben (szakmai elméleti és
gyakorlati oktatók alkalmazásának specifikumai )
Új metódusok a szakképző iskolák tanfelügyeleti ellenőrzése és intézményi
önértékelése terén, különös tekintettel a 2018/2019. tanévtől a
szakképzési intézményekben kötelező Európai Szakképzési
Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerre (EQAVET)
A pedagógus-képzés és továbbképzés rendszerének átalakítása
Az új Nemzeti alaptanterv koncepciója és a tartalmi nóvumok
Átdolgozandó és új intézményi dokumentumok, szabályozó normák
(2016-2018)
A jogszabályi változások tematikai
áttekintése
A tanulmányok alatti vizsgák megszervezésére vonatkozó egyes, a
2017/2018. tanévben hatályosuló új szabályok
A nemzeti köznevelési törvény 2018. évi változásai – és az abból adódó
intézményi teendők
A közigazgatási hatósági és peres eljárások új szabályai az ágazati
kerettörvényben
Az illetménypótlékokat érintő változások 2018. január 1-től
A hatósági és a törvényességi ellenőrzés nóvumai
A tankönyvtörvény eljárási szabályokat érintő módosításai
A jogszabályi változások tematikai
áttekintése
A statisztikai adatszolgáltatás új rutinjai és az általános adatvédelmi
rendelet (GDPR) szerepe az adatvédelmi feladatok tekintetében
A 2018. évi központi költségvetési törvény köznevelési vonatkozású
normái
Releváns változások a foglalkoztatási tárgyú normák terén: a
közalkalmazotti törvény és a munka törvénykönyve módosításai
2018. január 1. napjához kötődő foglalkoztatási tárgyú munkáltatói
teendők a köznevelési intézményekben
A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése a jogrendből: az Oktatási Hivatal
éves férőhely-betöltött létszám jelentései
A jogszabályi változások tematikai
áttekintése
A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások szervezésének új szabályai
A 2018-ban lefolytatott minősítő vizsgák, minősítési eljárások és a 2019-es
eljárásokra történő jelentkezés fontosabb szabályai
A köznevelési intézmények bérdifferenciálással kapcsolatos feladatai
2018-ban
Az országos kompetenciamérés tartalmi kereteinek változásai
Az ágazati kerettörvény 2018. szeptember 1-jei módosításai
További változások a tanügyigazgatási és munkajogi szabályozás
köréből
A felnőttképzés aktuális kérdései
Szabályozási háttérkörnyezet:
a) nemzeti jogalkotás produktumai
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.)
2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
(Tnktv.)
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról (Kp.)
2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról
Szabályozási háttérkörnyezet:
a) nemzeti jogalkotás produktumai
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Fktv.)
2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról
2016. évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról (Szht.)
2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény módosításáról
Szabályozási háttérkörnyezet:
a) nemzeti jogalkotás produktumai
2017. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló
2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról
2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az az azokkal
összefüggő tárgyú törvények módosításáról
2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
2017. évi CLIX. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb
törvények módosításáról
Szabályozási háttérkörnyezet: a) nemzeti jogalkotás produktumai
2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más
kapcsolódó törvények módosításáról
2017. évi LXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról
2017. évi CXCII. törvény egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési
törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról
2017. évi CXCVII. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2017. évi CCII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény módosításáról
Szabályozási háttérkörnyezet: a) nemzeti jogalkotás produktumai
2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény módosításáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli
rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.)
235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli
rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról (Nkt. Vhr.)
Szabályozási háttérkörnyezet: a) nemzeti jogalkotás produktumai
121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról
430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési feladatot ellátó hatóság
kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról
307/2017. (X. 27.) Korm. rendelet a közneveléssel összefüggő egyes
kormányrendeletek, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi
Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az általános közigazgatási rendtartásról
szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek
módosításáról
Szabályozási háttérkörnyezet: a) nemzeti jogalkotás produktumai
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)
24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri
rendeletek módosításáról
27/2017. (X. 18.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények által
szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról
1184/2017. (IV. 10.) Korm. határozat a nemzeti köznevelés tartalmi
szabályozásának koncepciójáról és az azzal összefüggő egyes
stratégiai kérdésekről
1785/2017. (XII. 16.) Korm. határozat a „Fokozatváltás a felsőoktatásban
középtávú szakpolitikai stratégia 2016” elfogadásáról
Szabályozási háttérkörnyezet: b) acquis communautaire
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelete (2016. április
27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése
tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános
adatvédelmi rendelet)
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a szakképzés Európai
Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerének létrehozásáról (2018.
június 18.)
Az Európai Unió Tanácsának következtetései (2009. május 12.) az
oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai
keretrendszeréről (Oktatás és Képzés 2020)
Értelmezést segítő útmutatók a
jogszabályi változások értelmezéséhez
Uniós elvárások a szakképzési
rendszer hatékony működtetése terén
A munkaerő-piacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési
tartalom arányának növelése a szakképzés rendszerének valamennyi
szegmensében.
Jól képzett, a munkahelyi, munkaerő-piaci kihívásokhoz önállóan és
gyorsan alkalmazkodni képes szakemberek kibocsátása.
A gazdaság szereplői részéről felmerülő változó vagy új képzési
igények közvetlenebb, gyorsabb érvényesülésének lehetővé tétele.
A duális képzés kereteinek folyamatos szélesítése.
A nemzeti képesítési keretrendszerek innovációja az európai képesítési
keretrendszerhez kötődően (szakpolitikák közelítése).
Uniós jogi kötelezettségek az oktatás és
a szakképzés szabályozása terén
EURÓPA 2020: az Európai Unió tagállamainak az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésének stratégiai keretrendszere (Oktatás és
Képzés 2010 munkaprogram alapján).
Négy stratégiai célkitűzés:
a) az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása
b) az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása
c) a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás
előmozdítása
d) a kreativitás és az innováció fejlesztése az oktatás és a képzés minden
szintjén a vállalkozói készségeket is beleértve
Stratégiák – tagállami teljesítendő
feladatok: 1. Longlife learning
Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása terén előrelépésre van szükség
a) az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak végrehajtásában,
b) az európai képesítési keretrendszerhez kötődő nemzeti képesítési keretrendszerek innovációjában, valamint
c) a rugalmasabb tanulási lehetőségek fejlesztése terén.
Alkalmazni kell az Európai Mobilitásminőségi Chartában foglaltakat.
Szabályozás: a második szakképesítés megszerzésének ingyenessé tétele, a Szakképzési Hídprogram megszervezése, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyeinek javítása érdekében tett intézményes lépések (korai jelző és pedagógiai támogató rendszer).
Stratégiák – tagállami teljesítendő
feladatok: 2. A fenntartható fejlődés
Minden polgárnak biztosítani kell a kulcskompetenciákhoz való hozzáférést
az oktatás és képzés minden szintjén magas színvonalt biztosító hatékony
minőségbiztosítási rendszer működtetésével.
Az oktatási struktúra hatékonyságának növelése érdekében rendszerszintű
változásokra van szükség a következő területeken:
a) tananyagtartalom (pl. a szakmai és közismereti időkeret arányai),
b) képzési struktúra (intézményrendszer),
c) nevelés-oktatás új minőségbiztosított rutinjainak kiépítése.
Szabályozás: négyszintű középfokú intézményi szerkezet, kulcskompetenciák
fejlesztése, minősítés-tanfelügyelet-szaktanácsadás, EQAVET
Stratégiák – tagállami teljesítendő
feladatok: 3. Inkluzivitás és progresszió
Minden polgárt képessé kell tenni arra, hogy megszerezze és fejlessze a
foglalkoztathatóságához szükséges kompetenciákat és készségeket
függetlenül attól, hogy milyen szociokulturális státuszt foglal el.
Elő kell segítenie minden képzési foknak a tanulás támogatását.
Ösztönözni kell az aktív polgári szerepvállalásra és a kultúrák közötti
párbeszédre.
A különféle hátrányokat magas színvonalú befogadó és kisgyermekkori
oktatással kell kiküszöbölni.
Szabályozás: pre-tankötelem kiszélesítése (kisgyermekkori szocializáció
előtérbe kerülése), a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának pályázati
úton történő támogatása, SNI-integráció, lemorzsolódás elleni fellépés.
Stratégiák – tagállami teljesítendő
feladatok: 4. Az innováció
A vállalkozói kompetenciák preferenciája a képzésben.
Segíteni kell, hogy valamennyi polgár megszerezhesse a transzverzális
kompetenciákat (pl. digitális kompetencia, kezdeményezőkészség stb.),
valamint biztosítani kell a tudásháromszög (oktatás–kutatás–innováció)
működését.
Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kreativitás kiteljesedésére.
Elő kell mozdítani a vállalkozások és az oktatási intézmények közötti
partnerségeket.
Szabályozás: tantárgyköziség előtérbe kerülése az egyes
kompetenciaterületeken, a tanulás tanulásának készségszintűvé
válása, a duális képzés erősítése.
Európai referenciaértékek: mit kell
elérni 2020-ra uniós szinten?
A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban
(iskolarendszeren kívüli szakképzés):
Biztosítani kell a felnőttek átlagosan legalább 15 %-ának az egész
életen át tartó tanulásban való részvételét.
Az alapkészségek tekintetében gyengén teljesítők felzárkóztatása:
Az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén
teljesítő 15 évesek arányát 15 % alá kell csökkenteni.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya:
A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya
érje el legalább a 40 %-ot.
Európai referenciaértékek: mit kell
elérni uniós szinten 2020-ra?
Az oktatást és képzést korán elhagyók (lemorzsolódók):
Az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 10 % alá kell
csökkenteni.
Kisgyermekkori nevelés:
A 4 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési
(tankötelezettségi) életkor közötti gyermekek legalább 95 %-ának részt
kell vennie a kisgyermekkori nevelésben.
A tagállamok arra kapnak felkérést, hogy vizsgálják meg nemzeti
prioritásaik alapján és a változó gazdasági körülmények figyelembe
vételével, hogyan és milyen mértékben tudnak nemzeti intézkedésekkel
hozzájárulni az európai referenciaértékek együttes eléréséhez.
Az ágazatspecifikus jogszabályi
változások koncepcionális céljai
A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelése, a szakmai
képzési tartalom egy részének választhatóvá tétele.
A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek
kiszélesítése és a finanszírozási feltételeinek javítása által a szakképzési
formában résztvevő gazdálkodó szervezetek és tanulók számának
növekedése.
A gazdasági szereplőknek a szakképzés szabályozási rendszerébe
történő közvetlenebb bekapcsolódási lehetőségének megteremtése.
A szakképzési kapacitások elosztásának, összehangolásának
egyenletesebb biztosítása.
A szakképzési hozzájárulást és a
támogatási tartalmakat érintő törvényi módosítások
A tanulószerződés megkötésére jogosult egyéb szervezetek számára bővül az
igénybe vehető kedvezmények köre azáltal, hogy a tanulószerződés mellett
az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén
is elszámolható, illetve visszaigényelhető a gyakorlati képzés költsége a
szakképzési hozzájárulás terhére [Szht. 2. § (1) bek. h) pont, 8. § (2c) bek.].
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás,
amennyiben a teljesítési megbízott szakképző iskola az intézmény oktatási
azonosító számát is tartalmazza [Szht. 8. § (6) bek. a) pont ae) alpont].
A mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb tizenkettő hatályos
tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a kamara igazolja, hogy nem tud
más gyakorlati képzőhelyet biztosítani [Szt. 43. § (7) bek., 92/E. § (2) bek.].
A szakképzési hozzájárulást és a
támogatási tartalmakat érintő törvényi módosítások
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, illetve az általa fenntartott
köznevelési intézmény az átlagbér alapú költségvetési támogatásra való
jogosultság szempontjából a nonprofit gazdasági társasággal, illetve
nonprofit gazdasági társaság által fenntartott köznevelési intézménnyel
esik egy tekintet alá [Nkt. 88. § (7) bek.].
A tanulószerződés megkötésére jogosult egyéb szervezetek köre bővült
a Szociális és a Pedagógia ágazatba továbbá a honvédelemért felelős
miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló
gyakorlati képzést szervező köznevelési intézményekkel és
a költségvetési szervként működő állami ménesgazdasággal [Szt. 43. §
(2) bek.].
A szakképzési hozzájárulást és a
támogatási tartalmakat érintő törvényi módosítások
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének
a) a szakképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott
előirányzata tartalmazza a Szakképzési Hídprogrammal összefüggésben
felmerülő költségek biztosítására szolgáló keretösszeget is [Szht. 12. § k)
pont];
b) központi kerete felhasználható az alaprészből nyújtott támogatásokkal
összefüggő szakértői és egyéb adminisztratív díjak, kiadások valamint
költségek elszámolására [Szht. 18. § c) pont];
c) nevesítetten elkülönített része áll rendelkezésre a szakképző intézmények
fejlesztésére, beruházási és felújítási célú támogatására, melynek
felhasználásáról a miniszter dönt [Szht. 12. § e)-f) pont, 13. § (3) bek. a) pont].
A szakképzési hozzájárulást és a
támogatási tartalmakat érintő törvényi módosítások
Hatályon kívül helyezésre kerültek a nem főtevékenységként gyakorlati
képzést folytató hozzájárulásra kötelezettekkel kapcsolatos
rendelkezések annak érdekében, hogy a mikrovállalkozások számára
előnyösebb jogi szabályozás kerüljön kialakításra a kiegészítő csökkentő
tétel elszámolhatóvá tételével [2017:CXCII. tv. 6. § a)-b) pont].
A szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének támogatása
kikerült a költségvetési támogatások köréből azért, hogy azt normatív
támogatásként lehessen kezelni [Áht. 1. § 14. pont g) alpont].
A normatív támogatások részletes szabályait a szakképzésért és a
felnőttképzést felelős miniszter rendeletben határozza meg [Szt. 89. § k)
pont].
A szakképzési centrumok feletti
fenntartói jogkörgyakorlás nóvumai
Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképzési centrum feletti fenntartói jog gyakorlásában az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben – és nem
szervezeti és működési szabályzatában – foglaltak szerint vesz részt
[Szt. 4/C. § (6) bek.].
Szabályozási cél: AJB 866/2017. sz. jelentésben foglalt jogállamisági
kritériumoknak történő megfelelés (közjogi szervezetszabályozó eszköz
csak az adott szervezet tekintetében fejtheti ki joghatását, így a
fenntartó jogkör delegálása csak jogszabályban történhet).
Szervezeti statútum: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról
szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rend. 5/A. §
Az állami szakképzési és felnőttképzési
szerv feladatkörének bővülése
Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv:
működteti a szakképzési centrumok pedagógiai-szakmai
tevékenységeit kiszolgáló egységes elektronikus tanügy-igazgatási
nyilvántartó és adatszolgáltatási rendszert,
központi szakmai-módszertani feladatkörében kutató és fejlesztő-
szolgáltató feladatokat lát el, valamint koordinálja az életpálya-
tanácsadási feladatok ellátásának elősegítésére a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által kijelölt és a szakképesítésért
felelős miniszter ágazati irányítási feladatait segítő kutató és fejlesztő-
szolgáltató intézet munkáját [Szt. 74. § (1) bek. e)-f) pont].
Koherencia: Szt. 72. § (3a) bek., 73. § (4) bek.
Kormány
miniszterOktatási Hivatal
OH POK Kormányhivatal
települési nemzetiségi egyházi és állami
önkormányzat magánfenntartó intézmény
KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY
(szakképző iskola)
JÁRÁSI HIVATAL
Klebelsberg Központ
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Hivatal
tankerületi központok
A szakképzési feladatot ellátó hatóság
feladat- és hatásköre
Szervezeti statútum: 486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési
feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok
ellátásáról
A szakképzési feladatot ellátó hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH).
A hatósági feladatkörében eljáró PMKH feladatai:
összeállítja és gondozza a szakképzési névjegyzéket;
kidolgozza az egyes képzések indításához szükséges ajánlattételi eljárások
lebonyolításának eljárásrendjét és jóváhagyja a munkáltatói
igénybejelentésre induló képzéseket;
összesíti a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatait, majd
megküld az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) részére.
A szakképzési feladatot ellátó hatóság
feladat- és hatásköre
A PMKH a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatban:
a) kialakítja a vizsgaszervezési engedélyek országos jegyzékének adatbázisát;
b) biztosítja a központi feladatlapokat, melyeket eljuttat az intézményekbe;
c) megbízza a szakmai vizsga bizottságainak elnökeit és tagjait;
d) negyedévente megküldi a vizsgaelnöki jelentéseket az NSZFH felé;
e) a vizsgákról központi nyilvántartást vezet (törzslap-nyilvántartás);
A PMKH 2018. január 1. napjától nem rendelkezik másodfokú hatósági
jogkörrel a gyakorlati képző szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásba
vételével összefüggésben induló jogorvoslat tekintetében [2017: L. tv. 380. § b)
pont].
Új jogintézmény a szakképzési
törvényben: az ágazati készségtanács
2018. július 1-től az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek
a szakképzés és a felnőttképzés tartalmi szerkezetének folyamatos
fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerő-piaci igények és a képzési
kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatait ágazati
készségtanácsok képviselik [Szt. 80. § (1) bek.].
Az ágazati készségtanácsok számát, az általuk képviselt ágazatokat,
működésük szabályait a Kormány rendeletben határozza meg [Szt. 88. §
(3) bek. j) pont].
Az ágazati készségtanács taglétszáma legalább hét, legfeljebb
tizenkilenc fő, akiket az ágazat gazdasági szereplői választanak két évre,
egy főt pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak a testület
által meghatározott ügyrend alapján [Szt. 80. § (2)-(4) bek.].
Új jogintézmény a szakképzési törvényben: az ágazati készségtanács
Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri a saját
ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-
piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján
javaslatot tehet
a) az OKJ módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére,
b) az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére,
előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak,
céljainak tervezése, meghatározása érdekében [Szt. 80. § (7) bek.],
véleményt nyilvánít a szakmai és vizsgakövetelmények kiadását
megelőzően annak tervezetéről [Szt. 73. § (1) bek.].
Új jogintézmény a szakképzési törvényben: az ágazati készségtanács
A készségtanácsok elnökei tagjai a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak [Szt. 79. § (3) bek. b) pont].
Az ágazati készségtanácsok működésének koordinálását és a működés
feltételeinek biztosítását az országos kereskedelmi és iparkamara látja el [Szt.
80. § (5) bek.].
Az ágazati készségtanácsok feletti törvényességi felügyeletet a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja [Szt. 80. § (3)
bek.].
Az ágazati készségtanács tagjait és elnökét első alkalommal – 2018. július 1-
ig – az országos kereskedelmi és iparkamara javaslatára a szakképzésért és
felnőttképzésért miniszter jelöli ki [Szt. 92/E. § (5) bek.].
Választható tanulási utak a
szakgimnáziumi képzésben: a mellék-szakképesítés
A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott
ágazatokban tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló
választásától függően a szakképzésről szóló torvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés
szerezhető [Nkt. 12. § (2) bek.].
A mellék-szakképesítésre vonatkozó választás lehetősége a szakgimnáziumi
tanulmányokat a 2016/2017. tanévben, valamint a 2017/2018. tanévben 9.
évfolyamon megkezdett tanulókra is kiterjed [Nkt. 99/C. §].
Koherencia: az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet
Választható tanulási utak a
szakgimnáziumi képzésben: a mellék-szakképesítés
A mellék-szakképesítés:
a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében
a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető,
az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott
szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon
megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy
részszakképesítés,
amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza [Szt. 2. §
24.a pont].
Koherencia: a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM
rendelet
Választható tanulási utak a
szakgimnáziumi képzésben: a mellék-szakképesítés
A szakmai vizsgaszabályzatnak a választható mellék-szakképesítés
megszerzésével összefüggő speciális szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg [Szt. 88. § (3) bek. i) pont].
Ha a komplex szakmai vizsga olyan mellék-szakképesítés megszerzésére
irányul, amelynek a szakmai és vizsgakövetelménye iskolai
előképzettségként érettségi végzettséget ír elő, úgy a szakképesítést
igazoló bizonyítvány csak az érettségi végzettség megszerzését követően
adható ki [Szt. 9. § (4) bek.].
Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a mellék-
szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi
végzettséghez kötött szakképesítés [Szt. 29. § (7) bek.].
Választható tanulási utak a
szakgimnáziumi képzésben: a szakmai
kompetenciafejlesztés
A tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű
gyakorlat teljesítése céljából folyó képzésre irányuló tanulószerződés
megkötésének lehetőségét a jogalkotó kiterjeszti a szakgimnázium 11-12.
évfolyamán tanulókra is, melyre akkor kerülhet sor, ha a tanuló mellék-
szakképesítés helyett a szakképzési kerettantervben szereplő alternatív
gyakorlati órakeretet választja [Szt. 42. § (2) bek.].
A szakgimnázium tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött
tanulószerződés esetén a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett
pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére
irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési
évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli
juttatás havi mértékének ötven százaléka [Szt. 63. § (9) bek.].
Választható tanulási utak a
szakgimnáziumi képzésben: a tanuló-
előszerződés
Az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április
időszakában a tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló tanuló-
előszerződést köthet a gyakorlati képzést szervező szervezettel, melyben a
felek tanulószerződés megkötésére vállalnak kötelezettséget [Szt. 47/A. §
(1) bek.].
A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére
vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be a
szakképző iskola igazgatójának és a kamarának [Szt. 47/A. § (2) bek.].
A tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót azonos eredmény esetén
előnyben kell részesíteni a szakképző iskola által meghirdetett képzésekkel
kapcsolatos felvételi eljárásban [Szt. 47/A. § (5) bek.].
Választható tanulási utak a
szakgimnáziumi képzésben: eljárási
szabályok
A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig
írásbeli nyilatkozatban választ a 11-12. évfolyamok kerettantervi irányáról
a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül [Szt. 22/A. § (1) bek.].
A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában
meghatározottak szerint – legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét
követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-
márciusi vizsgaidőszakra – jelentkezhet a mellék-szakképesítés
megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-
szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi
követelményeinek eleget tett [Szt. 22/A. § (2) bek.].
Intézményi teendő: pedagógiai program felülvizsgálata.
A szakképzési megállapodás
megkötésének új szabályai
A nem állami fenntartó nem a fővárosi és megyei kormányhivatallal,
hanem a szakképzésért es felnőttképzésért felelős miniszterrel kötött
szakképzési megállapodás alapján vehet részt – a költségvetési
hozzájárulás igénybevételének feltételeként – az iskolai rendszerű
szakképzési állami feladatok megvalósításában [Szt. 84. § (6) bek., Nkt. 88.
§ (6) bek.].
A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes
szabályait kormányrendelet határozza meg [Szt. 88. § (3) bek. f) pont].
A szakképző iskola átszervezése esetén a szakképzési megállapodást a
döntést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén
módosítani kell [Szt. 84. § (9) bek.].
A szakképzési megállapodás
megkötésének új szabályai
Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző
iskola nem állami fenntartója akkor is jogosult költségvetési hozzájárulásra,
ha szakképzési megállapodást nem kötött, feltéve, ha a fővárosban vagy a
megyében az Szt. vagy az Nkt. alapján szakképzési feladatellátási
kötelezettsége van [Szt. 84. § (7) bek.]
A szakképzési megállapodást kötött fenntartó költségvetési hozzájárulást
csak a szakmaszerkezeti döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés
tekintetében, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után
vehet igénybe [Szt. 84. § (5) bek.].
Szakképzési megállapodás megkötése az Szt. 84. § (6) bekezdése szerint
először a 2019/2020. tanévre vonatkozóan 2018. július 1-jétől lehetséges [Szt.
92/E. § (1) bek.].
Az ágazati képző központok és az ágazaton belüli specializáció
Az ágazati képző központ több gazdálkodó szervezet által létrehozott, a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott
feltételeknek megfelelő gyakorlati képzést szervező [Szt. 2. § 51. pont, 89. §
l) pont].
Az ágazaton belüli specializáció a szakgimnáziumi ágazati képzés esetén
az adott ágazaton belül egyes szakképesítések vagy azok csoportjának
sajátos ágazati szakmai tartalma [Szt. 2. § 51. pont].
Az ágazati képző központban a szakképző iskolán kívül is megszervezhető
a szakképzés, azzal hogy a szakképző iskola fenntartójával kötött
megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati
képzésben is [Szt. 4. § (2) bek. a) pont, 25. § (6) bek.].
A kamarai gyakorlati oktatói képzés
és oktatói vizsga
A gazdálkodó szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó
szakemberek számára 2019. szeptember 1-től – bizonyos feltételek keretei
között – kötelezően előírásra kerül az oktatott szakképesítés komplex
szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető
adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai es kommunikációs
ismereteket tartalmazó kamarai gyakorlati oktatói képzés, mely kamarai
gyakorlati oktatói vizsga abszolválásával zárul.
Cél: a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára lehetővé
tenni a bekapcsolódást a gyakorlati képzésbe.
Tételes jogi meghatározottság: Szt. 2. § 20a.-20b.pont, 3. § (3) bek. e) pont,
31. § (1) bek. b) pont, 31. § (5) bek., 75. § (4) bek. d)-e) pont, 92/E. § (3)
bek.
A kamarai gyakorlati oktatói képzés és oktatói vizsga
A kamarai gyakorlati oktatói képzés a gazdasági kamara által, az iskolai
rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező
szakmai gyakorlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó,
meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező
szakemberek számára szervezett képzés [Szt. 2. § 20.a pont].
A kamarai gyakorlati oktatói vizsga a kamarai gyakorlati oktatói képzést
lezáró, a gazdasági kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával záruló
vizsga [Szt. 2. § 20.b pont].
A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga képzési és vizsgakövetel-
ményeit a gazdasági kamara dolgozza ki, továbbá szervezi a kamarai
gyakorlati oktatói képzést és vizsgát [Szt. 75. § (4) bek. d)-e) pont].
A kamarai gyakorlati oktatói képzés
és oktatói vizsga
Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételének kötelezettsége alól, aki :
mestervizsgával rendelkezik,
szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú
szakmai gyakorlattal rendelkezik,
szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint
legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,
vendéglátóipar ágazatba tartozó meghatározott gyakorlati képzést
folytat,
hatvanadik életévét betöltötte [Szt. 31. § (5) bek.].
A szakmai gyakorlati képzést érintő
változások: igazgatási szint
Amennyiben a foglalkozási napló vezetését a gyakorlati képzést
folytató szervezet csak valamely képzőhelyén mulasztotta el, az eltiltás
csak a mulasztással érintett képzőhely tekintetében áll fenn [Szt. 41. §
(6) bek.].
Hatályon kívül helyezésre került az Szt. 45. § (5) bekezdése, melyből
fakadóan a kamara azon döntése ellen, mely a gyakorlati képzés
folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásába
való felvételére irányul, igazgatási úton nem lehet jogorvoslatot keresni,
csak peres úton [2017:L. tv. 380. § b) pont].
Koherencia: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény 116. § (1) bek.
A szakmai gyakorlati képzést érintő változások: adatszolgáltatás
A szakképző iskola a szintvizsga megszervezésének elősegítése céljából
a szintvizsga tanévében október 15-ig továbbítja a tanulóira
vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére a szintvizsgában
érintett tanuló releváns adatait [Szt. 87. § (3) bek.].
A szakképző iskola az adatokban bekövetkezett változást követő öt
munkanapon belül tájékoztatja az illetékes gazdasági kamarát a
megváltozott adatokról, különösen arról, hogy a tanuló tanulói
jogviszonya megszűnt [Szt. 87. § (4) bek.].
Szabályozási cél: a szintvizsga hatékonyabb megszervezésének és
lebonyolításának elősegítése.
Koherencia: Szt. 28. §
Nóvumok a szakképzés
oktatásszervezési vetülete terén:
a tanügyigazgatási aspektus
A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában a gyakorlati képzésre
vonatkozó maximális csoportlétszám legfeljebb ötven százalékkal léphető
át, ha a gyakorlati képzés tanteremben folyik, így ez esetben a számított
létszám maximum 18 fő lehet [Nkt. 25. § (7) bek.].
A szakképző iskolában az elméleti képzési napokon – főszabály szerint – az
elméleti és a gyakorlati képzési órák együttes száma kiskorú tanuló esetén
a napi hét, nagykorú tanuló esetén a napi nyolc órát nem haladhatja meg,
és a gyakorlati képzési órákat lehetőleg egymást követően kell
megszervezni [Szt. 38. § (1a)-(1b) bek.].
A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő
szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette [Szt. 26. § (6a) bek.].
Nóvumok a szakképzés
oktatásszervezési vetülete terén:
a felnőttképzési aspektus
A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként kell elfogadni azt az
eredményes vizsgát is, amelyet az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján, egyéb szakmai képzésként szerveztek, ha
a felnőttképzési szakmai programkövetelmény felépítése modulszerű, és
tartalmazza a vizsgáztatási szabályokat [Fktv. 12. § (3) bek.],
a felnőttképzést folytató intézmény jogosult a modulzáró vizsga Fktv. 11/A. §
szerinti szervezésére [Szt. 10. § (2a) bek.].
Mindez nem alkalmazható a szakképesítésért felelős miniszter által
meghatározott vizsgaidőpontokban központi tételsor vagy központi írásbeli
feladatlap alapján lefolytatott modulzáró vizsga esetében [Szt. 10. § (2b) bek.]
A foglalkoztatási tárgyú normák
újdonságai a szakképzésben
Szakképző iskolában az állandó alkalmazott létszám számításánál –
legfeljebb harmincszázalékos mértékben csökkentve – le kell vonni a
szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására óraadóként
határozott időre foglalkoztatott szakemberek létszámát [Szt. 30. § (4)
bek.].
Tényleges normatív tartalommal nem rendelkező egyes foglalkozatási
szabályok deregulációjára a közigazgatás közhatalmi aktusait érintő
bürokráciacsökkentés érdekében volt szükség [2017:XCXII. tv. 14. §].
Szabályozási cél: az Nkt. rendelkezéseinek változásaihoz igazodva
kerüljenek pontosításra a szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és
gyakorlati oktatást végző szakemberekre vonatkozó speciális szabályok.
A szakképző intézmények
tanfelügyeleti ellenőrzésének uniós
aspektusa: az EQAVET
Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer
(EQAVET) olyan referencia (viszonyítási) eszköz, amely segíti a
tagállamokat abban, hogy ösztönözzék, előmozdítsák és
folyamatosan figyelemmel kísérjék szakképzési rendszereik
folyamatos fejlesztését, európai szinten egyeztetett és elfogadott
közös referenciák alapján.
Alkotóelemei:
minőségbiztosítási és minőségjavítási/-fejlesztési ciklus
monitoring
mérőeszköz
A szakképző intézmények
tanfelügyeleti ellenőrzésének uniós
aspektusa: az EQAVET
Az ellenőrzési eszközöket – szakképző iskolában folytatott pedagógiai-
szakmai ellenőrzés során az EQAVET alapján elkészült ellenőrzési
eszközöket is figyelembe véve – az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az
oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá [Műkr. 152. § (2) bek.].
Az EQAVET alapján az Oktatási Hivatal által átdolgozott ellenőrzési
eszközöket a szakképző iskolában a tanfelügyeleti ellenőrzés során a
2018/2019. tanévtől kezdődően kell alkalmazni [Műkr.193. § (27) bek.].
Források:
http://www.eqavet.nive.hu/index.php?m=4
https://www.oktatas.hu/kepesiteseknyito/kepesitesek/eqavet
A pedagógus-képzés és továbbképzés
rendszerének átalakítása
A pedagógus életpálya-modell kibővül a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés minőségileg megújított rendszerével.
Életpálya-szakaszok: pedagógusképzés – pályakezdés – szakmai előmenetel fokozatai és folyamatos szakmai továbbképzés – életpálya befejező szakasza
Paradigma: a kompetencia-keretrendszer.
A pedagógus-továbbképzés átalakításának főbb elemei:
pedagógusképző felsőoktatási intézmények a szervezők
képzésben érdekelt felek hálózatos együttműködése (felsőoktatási intézmény – OH POK – köznevelési intézmény)
kreditpontrendszer átgondolása
A pedagógus-képzés és továbbképzés rendszerének átalakítása
A pedagógusképzés nóvumai:
gyakorlati év előzi meg a pedagógus szakképzettséget és
végzettséget tanúsító diploma kiadását, mely az alkalmazásnál
szakmai gyakorlatként kerül elismerésre;
hallgatókat fogadó partnerintézmények együttműködési
rendszerének kiépítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű
tanulókat magas létszámban nevelő-oktató intézményekre (oktatási
ágazati együttműködés);
módszertani képzési modul megújítása (komplex alapprogram).
Forrás: Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia
2016. Cselekvési Terv 2016-2020.
Az új Nemzeti alaptanterv koncepciója
és a tartalmi nóvumok
A Kormány a köznevelés tartalmi szabályozásának stratégiai feladataként
határozta meg az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kidolgozását, melynek
keretében
az emberi erőforrások minisztere a Kormány részére előterjesztést tesz,
a normaszöveg kidolgozása három tartalomfejlesztő munkacsoportban
(curriculum, digitális technológia, tudásterület) folyik;
az új Nat-ot – az arra épülő kerettantervekkel együtt – a 2019/2020.
tanévtől kell felmenő rendszerben bevezetni.
Cél: olyan koherens szabályozási rendszer megalkotása, amely a jelenleginél
erőteljesebben épít a pedagógusok szakmai tudására, s egyben megfelelő
kereteket biztosít a versenyképes oktatáshoz.
Az új Nemzeti alaptanterv koncepciója
és a tartalmi nóvumok
Koncepcionális elemek:
korszerű tudásanyag, mely a gyakorlati alkalmazhatóság szolgálatában
áll;
készségfejlesztés középponti szerepe, mérhető eredményesség a
versenyképes tudás kialakításában;
lexikális tudásanyag észszerű keretek közé történő redukálása;
digitális eszköztudás középponti szerepe a tanítási-tanulási folyamatban;
pedagógusok és tanulók jelenlegi leterheltségének csökkentése a
mennyiség és minőség kiegyensúlyozott arányának biztosításával;
szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonása.
Az új Nemzeti alaptanterv koncepciója
és a tartalmi nóvumok
Lényeges törekvésként fogalmazódik meg a kompetenciafejlesztés fogalmi
körének újragondolása.
Elvárás, hogy koegzisztencia érvényesüljön a pedagógus-képzés és
továbbképzés átalakításával.
Tartalmi koherencia szükséges a kerettantervi rendeletekkel, melyek kiadását
követően az iskolák helyi tanterveibe történő implementációja a tartalmi
szabályozás átalakításának utolsó fázisa.
Intézményi feladat: a pedagógiai program felülvizsgálata, melynek
legkésőbb a 2018/2019. tanévben meg kell történnie.
Támogató projekt: Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata
és átdolgozása (EFOP-3.2.15-VEKOP-2017. konstrukció)
Átdolgozandó és új intézményi
dokumentumok, szabályozó normák
(2016-2018)
A házirend felülvizsgálata:
A mulasztások igazolásának szabályozásánál rögzíteni kell, hogy a
tanulónak pályaorientációs célból tanítási évenként két napot lehet
igazoltan hiányozni a középfokú iskola 10-12. évfolyamain [24/2017. (X. 3.)
EMMI rend. 3. §, Műkr. 51. § (2) bek. e) pont] (hatályos: 2017.10.04.).
Az előrehozott vagy halasztott tanulmányok alatti vizsga intézményének
megjelenítése [24/2017. (X. 3.) EMMI rend. 4. § (1) bek., Műkr. 65. § (3)
bek.] (hatályos: 2017.10.04.).
A nevelőtestületnek a szülői közösséggel és az iskolai diákönkormányzattal
közösen célszerű egyben a házirend módosításának igényét, a
javaslatokat áttekinteni.
Átdolgozandó és új intézményi
dokumentumok, szabályozó normák (2016-2018)
A munkaterv korrekciói:
Az 9-12. évfolyamon a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal
kapcsolatosan az intézményi statisztikai adatgyűjtést ki kell terjeszteni
e célcsoportra, s munkaköri feladatspecifikációt is célszerű
megfogalmazni, valamint intézkedési tervet kidolgozni [354/2016. (XI.
18.) Korm. rendelet 2. §, Nkt. Vhr. 26/A. § (2) bek.] (hatályos:
2016.11.19.).
Rögzíteni kell – amennyiben működik – az iskolai kórus időpontjait,
amely foglalkozás ideje alatt más tanórán kívüli tevékenység az
iskolában kórustagok számára nem szervezhető [20/2016. (VIII. 24.)
EMMI rendelet 2. §, Műkr. 2. § h) pont] (hatályos: 2016.09.01.).
Átdolgozandó és új intézményi
dokumentumok, szabályozó normák (2016-2018)
A munkaterv korrekciói (folyt.):
Koncepcionális jelentőségű, hogy a munkaterv – és az ahhoz
kapcsolódó vezetői beszámoló az intézményi önértékeléssel
koherensen készüljenek el, hiszen azokat az intézményi és az
intézményvezetői tanfelügyeleti ellenőrzés indikátorként vizsgálja
[Műkr. 149. § (1) bek. c) pont, 150. § (1) bek. a) pont] (hatályos:
2015.04.22.).
Eggyel növekedett a tanítás nélküli munkanapok száma,
nevezetesen a pályaorientációs nappal, mely a 2017/2018.
tanévben kötelezően tervezendő [14/2017. (VI. 14.) EMMI rend. 5. §]
(hatályos: 2017.09.01.).
Átdolgozandó és új intézményi
dokumentumok, szabályozó normák (2016-2018)
A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során az iskolai
tankönyvtári szabályzat korrekciójára kell sort keríteni [17/2014. (III. 12.) EMMI
rend. 32. § (5) bek.] (hatályos: 2017.04.11.).
Az önértékelési terv felülvizsgálata: a kötelező intézményi önértékelés
elvégzésének határidejéről szóló külön szabály hatályon kívül helyezése és a
minősített pedagógusokkal kapcsolatos kivételi szabály az önértékelés
intézményi ütemezésén lazított (2015-2020.) [53/2016. (XII. 29.) EMMI rend. 13.
§ b) pont, 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rend. 18. §, Műkr. 146. § (2a) bek.]
(hatályos: 2017.01.01, 2016. 09.01.).
A pedagógus önfejlesztési tervet nem három, hanem ötéves időszakra kell
tervezni [20/2016. (VIII. 24.) EMMI rend. 17. §, Műkr. 145. § (2a) bek.] (hatályos:
2016. 09.01.).
Átdolgozandó és új intézményi
dokumentumok, szabályozó normák (2016-2018)
Helyi értékelési szabályzat elkészítése, mely a pedagógus szakképzettségű
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak gyakornoki
felkészítését és intézményi minősítő vizsgáját normalizálja. A szabályzatot az
intézményi honlapon közzé kell tenni. Első ízben a 2016/2017. tanévben
kerülhetett alkalmazásra [235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 7. §, Épr. 9. § (3)
bek.] (hatályos: 2016. VII. 30.).
Az oktatási igazolványok kezelési rendje intézményi szabályzatának
módosítása: a köznevelési intézmény törvényi kötelezettsége lett a
diákigazolványok jogosultak számára történő kézbesítése,továbbá a függő
hatályú végzés átadása (munkaköri leírások módosítása) [2016: CXXVII.
törvény 65. § (1) bek., Nkt. 46. § (15) bek.] (hatályos: 2017.01.01.).
Átdolgozandó és új intézményi
dokumentumok, szabályozó normák (2016-2018)
A kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer meghatározása,
mely az intézményvezető által kidolgozott, s a nevelőtestület által
elfogadott intézményi szabályozó norma, az illetmény differenciálásának
objektív alapja [2016: LXXX. tv. 33. § (2) bek., Nkt. 65. § (1a) bek.] (hatályos:
2017.09.01.).
A pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatos változások:
együttműködési megállapodást kell készíteni a Mesterprogram/
Kutatóprogram megvalósítására, mely azokban az intézményekben
kötelező, amelyeknek foglalkoztatotti állományában Mesterprogramot vagy
Kutatóprogramot végrehajtó pedagógus van [235/2016. (VII. 29.) Korm.
rendelet 9. § (2) bek., 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. 9/B. § (4a) bek.]
(hatályos: 2016. VII. 30.).
A tanulmányok alatti vizsgák
megszervezésének a 2017/2018.
tanévben hatályosuló normái
Az osztályozó (beszámoltató), különbözeti, javító- és pótló vizsga
jogszabályban meghatározott időponttól eltérő időben történő letételét
az iskola igazgatója, független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a
megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetője a vizsgázó – a kiskorú
vizsgázó törvényes képviselője – írásos kérelme alapján engedélyezheti
[Műkr. 65. § (3) bek].
Az eltérő vizsgaidőpontról igazgatói határozat szükséges (alakszerű
közigazgatási aktus).
Jogalkotói cél: az előrehozott vagy halasztott tanulmányok alatti vizsga
intézményesítése.
Intézményi feladat: házirend módosítása, érintettek tájékoztatása.
A tanulmányok alatti vizsgák
megszervezésének a 2017/2018. tanévben hatályosuló normái
Középiskolában az érettségi tantárgyakból a tanulmányok alatti vizsgán
minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az
adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit
magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres
teljesítése [Műkr. 65. § (6) bek].
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához
rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és
szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc [Műkr.
68. § (2) bek].
Intézményi feladat: munkatervi teendő meghatározása (szakmai
munkaközösségek, szaktanárok kidolgozzák az írásbeli vizsgafeladatok
sztenderdjeit).
A tanulmányok alatti vizsgák
megszervezésének a 2017/2018. tanévben hatályosuló normái
Ha a tanuló a felnőttoktatásban tanulmányi időt rövidítő osztályozó vizsgát
kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább
harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a
vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal
vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri [Műkr.143. § (11) bek].
Ezzel koherensen megszűnt a vizsgát szervező intézmények azon
kötelezettsége, hogy az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát
megelőző legalább tíz nappal értesítsék az illetékes járási hivatalt [Műkr. 143.
§ (10) bek].
A vizsgabiztos feladata, hogy megvizsgálja, a vizsga előkészítése és
lebonyolítása során betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó
szabályokat [Műkr. 143. § (12) bek].
A tanulmányok alatti vizsgák
megszervezésének a 2017/2018. tanévben hatályosuló normái
A kirendelt vizsgabiztos jogállása:
az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken szerepelnie kell;
részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az
osztályozó vizsga előkészítésében;
az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba
betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a
vizsgabiztossal köteles együttműködni;
megfigyeléseiről, megállapításairól jegyzőkönyvet készít, melynek egyik
példányát a vizsga befejezését követő nyolc napon belül az őt megbízó
megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjének, másik példányát az
intézmény vezetőjének juttatja el [Műkr. 143. § (13)-(14) bek.].
A nemzeti köznevelés törvény 2018. évi
módosításai és az abból adódó
intézményi teendők 2018. január 1.
Jogszabály-módosítás tartalma Intézményi teendő
A közigazgatási hatósági és peres eljárás új
szabályainak átültetése a normaszövegbe
Tanulók és szülők tájékoztatása a
diákigazolvány igénylésének új rendjéről
(adatkezelés rendjének változása)
Nemzetiségi illetménypótlék mértékének
emelése
Munkaszerződés, kinevezés módosítása
(munkáltatói aktus)
Szakgimnáziumokról szóló szövegben a mellék-
szakképesítések beiktatása
A tanulók és a nevelőtestület tájékoztatása a
mellék-szakképesítésekről: felkészülés
2018/2019. tanévben történő alkalmazásra
Szakképzés rendszerét érintő nóvumok
(oktatásszervezést érintő újdonságok)
Általános tájékoztatás
A nemzeti köznevelés törvény 2018. évi
módosításai és az abból adódó
intézményi teendők 2018. április 1.
Jogszabály-módosítás tartalma Intézményi teendő
A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése a
normaszövegből, az Oktatás Hivatal éves
férőhely-betöltött jogviszony státusról szóló
jelentéseinek új jogintézményként történő
beiktatása
Általános tájékoztatás
2018. július 1.
Jogszabály-módosítás tartalma Intézményi teendő
Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésével
kapcsolatos technikai korrekció
Általános tájékoztatás
A közigazgatási hatósági és
peres eljárások új szabályai az ágazati
kerettörvényben
2018. január 1. napján léptek hatályba az új eljárási jogkódexek:
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)
Hatályon kívül helyezett releváns szabályozók:
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /XX. fejezet/
Módosító jogszabály: az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény
és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról 2017. évi L. törvény
A közigazgatási hatósági és
peres eljárások új szabályai az ágazati kerettörvényben
Fontosabb terminológiai változások:
bírósági felülvizsgálat → közigazgatási perben megtámadhatóság
[Nkt. 40. § (1) bek.]
jogerő → döntés véglegessége [Nkt. 21. § (7), (9) bek.; 38. § (5) bek.;
53. § (2) bek. h) pont, (8) bek. b)-c) pontjai; 58. § (5) bek.; 58. § (13)
bek.; 63/J. § (14) bek.]
bíróság → közigazgatási ügyben eljáró bíróság [Nkt. 38. § (4) bek.;
39. § (2) bek.; 40. § (3) bek.; 63/J. § (12) bek.]
fellebbezésre való tekintet nélkül → azonnal [Nkt. 58. § (5), (13) bek.;
79. § (7) bek.].
A közigazgatási hatósági és
peres eljárások új szabályai az ágazati kerettörvényben
Az elsőfokú hatósági döntésekkel szembeni fellebbezéssel az új szabályok
szerint csak törvény kifejezett rendelkezése esetén lehet élni, így ez
átvezetésre kerül az Nkt. szövegébe [Ákr. 116. § (1) bek.].
Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények
működési engedélyezési eljárásának, valamint a pedagógiai
szakszolgálatok működésének szabályait kormányrendelet állapítja meg
[Nkt. 94. § (4c)-(4d) bek.].
Jogforrás: Nkt. Vhr. V. fejezet
A speciális nevelési szükségletű gyermekek, tanulók szakértői
véleményében foglaltakkal kapcsolatban jogorvoslati fórumként a
köznevelési feladatokat ellátó hatóság jár el [Nkt. 47. § (6) bek.].
A közigazgatási hatósági és
peres eljárások új szabályai az ágazati kerettörvényben
A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban az ügyintézési határidő – negyvenöt nap helyett – három hónap, a nevelési-oktatási
programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetén négy hónap, míg
a többi esetben a teljes eljárásokra a hatvan napos ügyintézési határidő
érvényes [Nkt. 96. § (3) bek.].
A köznevelési intézmény fenntartója által hozott másodfokú döntés elleni
keresetlevelet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál kell benyújtani
[Nkt. 39. § (2) bek.].
Közigazgatási perben a soron kívüliség megállapítása a bíróság
hatásköre, amelyről a döntést az ügy összes körülményének mérlegelése
alapján hozza meg [Nkt. 63/K. § (3) bek., 99/H. §].
A közigazgatási hatósági és
peres eljárások új szabályai az ágazati kerettörvényben
A fenntartói irányítás körében hozott jogsértő döntés is közigazgatási
perben támadható meg, s a keresetlevelet az eljárásra illetékes
bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetén a köznevelési
feladatokat ellátó hatóságnál kell benyújtani azzal, hogy a sikeresen
megtámadott döntés visszamenőlegesen válik érvénytelenné [Nkt. 40. §
(1) bek.].
A fenntartói irányítás jogszabálysértő voltának megtámadhatósága
eredményeképpen megállapított érvénytelenség esetén csak bíróság
hozhat további rendelkezéseket [Nkt. 40. § (3) bek.].
Az érvénytelennek nyilvánított döntés nem minősíthető érvényessé akkor
sem, ha az érvénytelenség oka egyébként megszüntethető [2017:L. tv.
384. § b) pont].
A közigazgatási hatósági és
peres eljárások új szabályai az ágazati kerettörvényben
A diákigazolványok előállításának határideje tekintetében is az általános
szabály (ius generale) – 60 napos ügyintézési határidő – lesz érvényes a
korábbi 45 napos határidővel szemben [Nkt. 46. § (21) bek.].
Az egyházi, nemzetiségi és magán fenntartású intézmények fenntartói
támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó
bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem
indítható meg [Nkt. 96. § (3a) bek.].
A köznevelési feladatot ellátó hatóságnak a hatósági ellenőrzését követően
indult eljárásban hozott döntése ellen – kormányrendeletben meghatározott
hatósághoz – fellebbezésnek van helye [Nkt. 96. § (3e) bek.].
Az illetménypótlékokat érintő változások
2018. január 1-től
A nemzetiségi pótlék mértéke az illetményalap 15 %-a [Nkt. 8. mell. 7.
sor].
A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék címzetti köre
kiterjesztésre került azon pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra,
akik az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével
meghatározott heti munkaidejük legalább ötven százalékában
képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő
program keretében feladatokat látnak el, kivéve, ha a képesség-
kibontakoztató felkészítéshez adható többlettámogatás kizáró feltételei
fennállnak, vagy ha a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya a
feladatellátási helyen nem éri el az öt százalékot [Épr. 16. § (8) bek. b)
pont].
A hatósági és a törvényességi
ellenőrzés nóvumai
Az ügyintézési határidő 60 nap a 2018. január 1. napját követően induló
eljárásokban [Ákr. 50. § (2) bek. c) pont].
A hatósági ellenőrzés új tárgyköre a tanulói fegyelmi eljárás
megszervezésére, lefolytatására és a döntéshozatalra vonatkozó
rendelkezések megtartása [Nkt. Vhr. 38. § (1) bek. h) pont].
A törvényességi és hatósági ellenőrzés során a fővárosi és megyei
kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala által
hozott elsőfokú döntések ellen jogorvoslati fórumként az Oktatási Hivatalt
nem az ágazati kerettörvény, hanem a szervezeti statútum nevesíti
[121/2013. (IV. 26.) Korm. rend. 4. §].
Háttérszabályozó: Ákr.
A tankönyvtörvény eljárási szabályokat
érintő módosításai
A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásokban:
az ügyintézési határidő három hónap [Tnktv. 3. § (5a) bek.];
függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról [Tnktv. 3/A. § (1) bek.];
a hatósági jogkört gyakorló Oktatási Hivatal felügyeleti szerve az
oktatásért felelős miniszter [Tnktv. 3/A. § (2) bek.].
A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás és a
nevelési-oktatási program részeként jóváhagyott információhordozók és
feladathordozók tankönyvvé nyilvánításának rendjét a Kormány
rendeletben határozza meg [Tnktv. 5. § (2) bek. e) pont].
A köznevelési intézmények statisztikai
adatszolgáltatásának megváltozott
rendje
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott
– uniós normákkal harmonizált – új szabályok értelmében a statisztikai
adatátvételek során az adatforrás kezelője által rögzített adatokhoz
(másodlagos adminisztratív adatforrás) a Központi Statisztikai Hivatal
térítésmenetesen, statisztikai felhasználás céljából hozzáférhet.
Az adatforrás kezelője által kezelt és átadott adatok körét és az
adatátvétel részletes szabályait együttműködési megállapodásban kell
rögzíteni [Nkt. 44/C. §].
Együttműködési megállapodás tematikája: 2016:CLV. tv. 28. (8) bek.
Jogharmonizációs klauzula: Nkt. 101. §
Az általános adatvédelmi rendelet
(GDPR) szerepe az adatvédelmi
feladatok terén
Jogforrás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 a természetes
személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet,
GDPR)
Lényeges új követelmény: az előzetes tájékoztatás az adatkezelésről,
melynek teljes körűnek, könnyen érthetőnek, tömörnek és világosnak kell
lennie (‚jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság’).
Érintetti jogok: GDPR 15-22. cikk
Új jogintézmény: adatvédelmi incidens, melyet az adatkezelőnek
haladéktalanul továbbítania kel a felügyeleti hatóságnak.
Az általános adatvédelmi rendelet
(GDPR) szerepe az adatvédelmi
feladatok terén
Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak – amennyiben közfeladatot
látnak el – adatvédelmi tisztviselőt kell kijelölniük (GDPR 37. cikk).
Minden adatkezelő és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselője a
felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről
adatvédelmi nyilvántartást vezet (GDPR 30. cikk).
Intézményi feladat: az adatkezelési és adatvédelmi rutinok átdolgozása
Hasznos linkek a téma tanulmányozásához:
http://www.naih.hu/files/tajekoztato-ajanlas-v-2015-10-09.pdf
https://naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html
A 2018. évi központi költségvetési
törvény köznevelési vonatkozású normái
A köznevelés finanszírozására tervezett anyagi erőforrás 77 milliárd
forinttal több a 2017. évinél, melynek keretében előirányzott
az illetményalap differenciálására felhasználható bértömeg és
az előmeneteli rendszer pénzforrásainak alapja.
Az illetményalap számításának vetítési alapja: 101 500 Ft.
A közalkalmazotti illetményalap számítási alapja: 20 000 Ft.
Közalkalmazotti bértábla: 6. melléklet (változatlan)
Óvodai feladat-ellátás: 2. melléklet II. fejezet
A nem állami és a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók
köznevelési támogatási összegeit a 7. és 9. mellékletek tartalmazzák.
Releváns változások a foglalkoztatási
tárgyú normák terén
A szakszervezet reprezentativitását 2014. március 31-ével, ezt követően
minden ötödik év március 31-ével kell ismételten megállapítani, tehát
legközelebb 2022. március 31-én kell vizsgálni, hogy mely szakszervezetek
felelnek meg a jogszabályi kondícióknak [Kjt. 6/A. § (5) bek.].
A szakszervezetek reprezentativitását legutóbb 2017. március 31-i állapot
szerint kellett vizsgálni a Kjt. 6/A. § (5) bek. 2017. dec. 31-ig hatályos
normaszövege alapján.
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi
alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos
következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi
állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a
munkaidő-beosztást megfelelően módosítani [Mt. 51. § (3) bek.].
Releváns változások a foglalkoztatási tárgyú normák terén
A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű évenként öt
munkanap pótszabadság jár [Mt. 120. § a) pont].
A megváltozott munkaképességű személy a rehabilitációs hatóság vagy
jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján az,
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése
alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű avagy legalább 40 százalékos
egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági
állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt;
akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről
szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt;
rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. l) pont].
2018. január 1. napjához kötődő
munkáltatói teendők a köznevelési
intézményekben
2018. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
138.000 Ft, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve
középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló garantált bérminimuma 180.500 Ft [430/2016. (XII. 15.)
Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek.].
Ha a pedagógus végzettséggel vagy szakképzettséggel nem
rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatott minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult, a
minimálbér vagy garantált bérminimum 107 százalékára kell az
illetményét, illetve a munkabérét korrigálni azzal, hogy munkáltatói
mérlegelés körében ez további 3 százalékkal megnövelhető [Épr. 32/A.
§ (1)-(2) bek.]
2018. január 1. napjához kötődő
munkáltatói teendők a köznevelési intézményekben
A 2017. évben eredményes minősítő vizsgát tett vagy eredményes
minősítési eljáráson részt vett pedagógusokat vagy nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettségű alkalmazottakat
a magasabb fizetési fokozatba kell átsorolni [Épr. 13. § (1) bek.].
A soros lépéseknek megfelelő garantált illetményt kell megállapítani a
jogosultak számára [Nkt. 64. § (5) bek.].
Az átsorolás kivételi szabályai:
Ha a pedagógus a munkaköréhez előírt újabb szakképzettséget
magasabb végzettségi szinten szerez [Épr. 13. § (2) bek.]
Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott pedagógus
szakképzettséget szerez [Épr. 13. § (3) bek.]
2018. január 1. napjához kötődő
munkáltatói teendők a köznevelési intézményekben
Annak megvizsgálása, hogy van-e olyan pedagógus az intézményben,
akinek a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék az új
jogcím alapján jár.
A nemzetiségi pótlékra jogosultak esetén az illetményalap 5 %-os
emelése a munkaszerződés illetve a közalkalmazotti kinevezés
módosítása révén.
A pótlékjogosultságot meghatározó normák:
Pótlék megnevezése Eljárási szabály
Nehéz körülmények között végzett
munkáért járó pótlék
Épr. 16. § (8) bek. a)-b) pont
Nemzetiségi pótlék Épr. 16. § (6) bek. a)-b) pont
A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése
a hatályos jogrendből: az Oktatási
Hivatal férőhely-státusz jelentései
Kivezetésre kerül 2018. április 1-jei hatállyal az ágazati irányítás
szabályozásából a megyei (fővárosi) feladatellátási,
intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv.
Új jogintézményként a köznevelés-fejlesztési terv helyébe az Oktatási
Hivatal által az oktatásért felelős miniszter számára tankerületi
központ szerinti illetékességi bontásban készített, fenntartó típusa
szerint specifikált éves jelentései lépnek, melyek a nevelési-oktatási
intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő
gyermekek, tanulók létszámának alakulását foglalják majd
magukba [Nkt. 75. § (1) bek.].
A köznevelés-fejlesztési terv kivezetése
a hatályos jogrendből: az Oktatási Hivatal
férőhely-státusz jelentései
Cél: a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges
miniszteri döntések előkészítése, szakmai megalapozása.
A nem állami szerv által alapított köznevelési intézmény nyilvántartásba
vétele során figyelembe kell venni az Oktatási Hivatal férőhely és
létszám alakulásáról szóló éves tankerületi szintű jelentéseit [Nkt. 21. § (2)
bek.].
Koherencia: Nkt. 75. § (1) bek.
A köznevelés-fejlesztési terv normaszövegből történő deregulálása
jogtechnikai jellegű pontosítások révén valósul meg [Nkt. 23. § (7) bek.
d) pont; 32. § (2) bek.; 50. § (8) bek.; 75. § (2)-(4) bek.; 78. § (1) bek. e)
pont; 94. § (4) bek. l) pont].
A tanulmányi és a külföldi iskolai
kirándulások szervezésének
megváltozott szabályai
Törvényi definíció szól a külföldi iskolai kirándulásról.
A külföldi iskolai kirándulás az azonos nevelési-oktatási intézménnyel
tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-
oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus vagy
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott
személy felügyeletével megszervezett, Ausztria kivételével
Magyarországgal nem szomszédos állam területére irányuló
térítésköteles kirándulás [Nkt. 4. § 15a. pont].
Az iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a kártérítési
felelősség általános szabályai szerint felel a tanulónak okozott, saját
érdekkörében felmerült károkért [Nkt. 59. § (3)-(3a) bek.].
A tanulmányi és a külföldi iskolai
kirándulások szervezésének megváltozott szabályai
A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében
felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek,
amelynek kedvezményezettje a tanuló [Nkt. 59/A. §].
A felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokat a
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:470-474. §-ai
tartalmazzák.
Magyarország területén kívülre irányuló autóbuszos kirándulást a
következő konjunktív feltételek érvényesítésével kell megszervezni:
A) autóbuszra vonatkozó kondíciók:
nemzetközi forgalomban 23:00 és 04:00 óra között nem
közlekedhet,
A tanulmányi és a külföldi iskolai
kirándulások szervezésének megváltozott szabályai
A) autóbuszra vonatkozó kondíciók (folyt.):
meg kell felelnie az emelt sebességgel való közlekedésre alkalmas
autóbuszra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeknek és megfelelő
hatósági engedéllyel kell rendelkeznie,
rendelkeznie kell digitális menetíró készülékkel (tachográf),
az autóbusz életkora nem haladhatja meg a 13 évet;
B) gépjárművezővel szembeni kötelező elvárás:
nem szenved obstruktív alvási apnoe szindrómában.
A kirándulást szervező iskola felelőssége, hogy csak olyan szolgáltatóval
köthet szerződést, amely igazolni tudja az előírt feltételek biztosítását.
A minősítési eljárásokra
vonatkozó fontosabb új szabályok
A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés
évét megelőző év június 30-ától kell biztosítani úgy, hogy a portfólió,
pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre [Épr.
11/A. § (1a) bek., 39/N. §].
Azoknak az ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolt
pedagógusoknak, akik 2016. július 1. előtt sikertelen minősítési eljáráson
vettek részt, 2018. március 31-ig kell jelentkezniük a megismételt minősítési
eljárásra, melynek 2019. december 31-ig kell megtörténnie fizetési fokozatba
sorolásuk véglegesítése érdekében [Épr. 36. § (4) bek.].
A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló
eljárásokra vonatkozó különszabályok alkalmazására 2018. június 30.
napjáig van lehetőség [Épr. 39/B. § (3) bek., 39/F-39/H. §].
A köznevelési intézmények
bérdifferenciálással kapcsolatos feladatai
2018-ban
Nkt. 65. § (1a) bek. értelmében a 2017/2018. tanév során valamennyi
köznevelési intézmény nevelőtestületének el kell fogadnia a kompetencia
és teljesítményalapú értékelési rendszerként kidolgozott helyi szabályozást [2016:LXXX tv. 33. § (2) bek.].
Az elfogadott szabályozó norma eljárásrendre vonatkozó szabályai szerint
a munkatervben ütemezni kell az időarányos feladatokat (intézményi
munkaterv módosítása).
Az értékelés folyamatát, annak módszertanát – a minőségfejlesztés
sztenderdjeihez és a helyi elvárásokhoz mérten – összhangba kell hozni:
teljes körű intézményi önértékelés rutijaival (önértékelési szabályzat) és
az intézményi belső ellenőrzéssel (munkaterv).
A köznevelési intézmények mérés-
értékelési struktúra-modellje
minősítés
tanfelügyelet
Belső ellenőrzés
(IMIP)
Az országos kompetenciamérés
tartalmi kereteinek újdonságai
Új szabályozási metódus, áttekinthető struktúra, definíciók váltják a
korábbi esszéisztikus normaszöveget, mely orientálja az iskolák
pedagógiai felkészítő tevékenységét.
Logikai felépítés:
Alapdefiníciók (szövegértés, matematikai eszköztudás)
Szövegtípusok/Tartalmi területek
Gondolkodási műveletek
Tesztmátrix
Feladattípusok
Jogforrás: Műkr. 3. melléklet
Felkészülés a 2018/2019. tanévre:
az ágazati kerettörvény 2018. szeptember 1-jei módosításai
Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény
szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működik
az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében [Nkt. 15/A. § (1a)
bek.].
Az iskola nyilvántartja, hogy a vele jogviszonyban álló tanuló hányadik
évfolyamon, mely országban vett részt határon túli kiránduláson [Nkt. 41.
§ (4) bek. g) pont; 44. § (5) bek. s) pont].
Megszűnik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanulók tantárgyi és tantárgyrészi értékelés alóli felmentésének jogi
lehetősége felmenő rendszerben [Nkt. 56. § (1) bek.; 97. § (1a) bek.].
Felkészülés a 2018/2019. tanévre:
az ágazati kerettörvény 2018. szeptember 1-jei módosításai
Nkt. 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony:
…
d) szakgimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó középiskolai
évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a
továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
e) szakképző iskolában, ha
ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését
követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam
elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,
Felkészülés a 2018/2019. tanévre:
az ágazati kerettörvény 2018. szeptember 1-jei módosításai
Nkt. 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony (folyt.):
ec) az államilag elismert szakképesítést szerzett, szakközépiskolában
tanuló arról döntött, hogy továbbtanul az érettségi vizsgára felkészítő
tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam
elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
ed) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná
vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a
tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges
feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
ee) a Szakképzési Hídprogramban, ha a nem tanköteles tanuló a program követelményeit teljesítette, vagy a tanulmányait félbehagyta.
További releváns változások a tanügyi
igazgatás köréből
Magyarországon működő szakképző iskola tagintézménye külföldön akkor
folytathat nevelési-oktatási, szakképzési tevékenységet, és ehhez
kapcsolódó kollégiumi ellátást, ha a működés helye szerinti állam belső
joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, és azt az oktatásért
felelős miniszter – a szakképzésért és a felnőttképzésért, valamint az érintett
szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – engedélyezi [Nkt. 90. §
(4a) bek.].
Megszűnt a megyei fejlesztési és képzési bizottság társelnöki tisztsége [Szt.
83. § (3) bek.].
A megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki
az Nkt. szerinti párhuzamos oktatásban is szervezhető szakképesítésekre
[Nkt. 81. § (3) bek.].
A felnőttképzés aktuális kérdései: a
törvénymódosítás koncepcionális
céljai
A felnőttoktatási törvény módosításával elérni kívánt célok:
munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése;
a felnőttképzés rugalmassá tétele és a kínálatvezérelt pozícióból
keresletvezérelt pozícióba juttatása;
az államilag elismert és a felnőttképzés keretein belüli egyéb
szakmai képzések egymáshoz közelítésének megvalósítása;
a vállaltok igényeinek érvényesülése annak érdekében, hogy
munkavállalóik át-, illetve továbbképzése lehetőleg minél rövidebb
idő alatt valósuljanak meg;
a szankciórendszer korrekciója a fokozatosság elve alapján.
A felnőttképzés aktuális kérdései: fogalmi korrekciók
A belső képzésben részt vevők köre bővül a munkáltató beszállítóinak,
valamint a partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalóival [Fktv.
2. § 2. pont].
Új definíciók: beszállító, beszállítói integrátor [Fktv. 2. § 4a., 4b pont].
Az egyéb képzés fogalma kiegészült azzal, hogy az 30 óra képzési időt
nem meghaladó időtartalmú bármely képzés is lehet, mely lehetővé teszi
bármilyen képzés egyszerűbb megvalósítását és az uniós támogatások
rugalmasabb felhasználását [Fktv. 2. § 5. pont].
Meghatározásra került a képzés megkezdésének időpontja, mely a
képzés első kontaktórájának vagy távoktatásban a tananyag képzésben
résztvevőnek történő megküldésének időpontja [Fktv. 2. § 17.a pont].
A felnőttképzés aktuális kérdései: input és output jellegű szabályok
Rögzítésre kerültek a felnőttképzési intézmény által szervezett modulzáró
vizsga szervezésének és dokumentálásának részletszabályai [Fktv. 12. §
(3) bek.].
Nyelvi képzéseket érintő változások:
előzetes tudás felmérésének eredményeképpen is lehetővé válik a
tananyagegységek alól történő felmentés [Fktv. 2. § 8. pont],
a távoktatás esetében a képzési idő legfeljebb harminc helyett több
mint felében történik a nyelvi képzésben való részvétel önállóan
(főszabály kiterjesztése) [Fktv. 2. § 27. pont].
nem szükséges a képzési szerződésben feltüntetni a vizsgaszervező
intézményt [Fktv. 13. § (3) bek. g) pont].
A felnőttképzés aktuális kérdései:
felnőttképzési intézmények változó
feladatai
Megszűnt a Felnőttképzési Szakértői Bizottság [2017:CXCII. tv. 56. § c) pont].
A felnőttképzést folytató intézmény külső értékeléséről kétévente maga
gondoskodik a minőségbiztosítási rendszerének megfelelően, melynek
kialakítását az NSZFH segíti [Fktv. 14. § (1)-(2) bek., 14/A. §].
A felnőttképzést folytató intézmények a 2018. március 31. napjáig esedékes
és a Felnőttképzési Szakértői Bizottság által nem elvégeztetett külső
értékelést 2018. december 31-ig kötelesek elvégeztetni [Fktv. 33/B. §].
A felnőttképzést folytató intézmények Felnőttképzési Információs
Rendszerbe történő adatszolgáltatásának köre bővült az egyéb szakmai
képzés, általános nyelvi képzés, egyéb vagy kombinált nyelvi képzés esetén
[Fktv. 15. § (1) bek. b) pont].
A felnőttképzés aktuális kérdései: hatósági szegmens
A felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételére
irányuló javaslatnak tartalmaznia kell:
a javaslatot benyújtó nyilatkozatát a szakmai végzettség megszerzéséhez
szükséges képzési tartalom szabadalmi vagy szerzői jogi oltalmáról vagy
annak hiányáról,
a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodul teljes átvétele
esetén a szakmai követelménymodulra vonatkozó megfelelő vizsgáztatási
szabályokat [Fktv. 18. § (4) bek. h)-i) pont].
A jogszabálysértés szankciórendszerének szigorúsága oldódik az ismételt és
a súlyos jogszabálysértés pontosításával, és a nagyobb hatósági mérlegelés
lehetőségével [Fktv. 20. § (5) bek. a) pont, (6b) bek., (11) bek. i) pont].
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!