Transcript
Page 1: A „szimbolikus” város

A „szimbolikus” város

az európai újkorban

Page 2: A „szimbolikus” város

Egy tágabb értelmezés

• Utópia: egy elképzelt jövő-város-kép „ideális” társadalmi berendezkedéssel (pl. Platon, Thomas More, 19. századi szociál utópisták, Le Corbusier /?/)

• Ideális város: a kor téri, építészeti szemléletét „sarkítottan” tükröző város (pl. a felfedezett perspektíva, az antik városi emlékek hatása a reneszánszban, modernizmus /?/)

• Hatalmi reprezentáció: földi, „égi-földi” hatalom monumentális építészeti, téri megnyilvánulásai (római császárfórumok, barokk rezidencia-városok, de A. Speer Berlinje is)

• Az „égi rend” városa: szakrális téri rend (az „égi Jeruzsálem”, de a kínai császári rezidenciák is)Summázat: „A város többet mutat puszta önmagánál.”

Page 3: A „szimbolikus” város

Egy-egy példa…

…más korokból is

Page 4: A „szimbolikus” város

Platon (kb. 427-347 BC) Aristoteles (384-322 BC)

Page 5: A „szimbolikus” város

Morus Tamás (1478-1535)

…és Utópia „kommunisztikus” szigete

Page 6: A „szimbolikus” város

Palladio: Teatro Olympico, Vicenza

Piero della Francesca: ideális város

Page 7: A „szimbolikus” város

Tivoli - Villa Hadriana

Konstantinápoly – császári palota

Page 8: A „szimbolikus” város

Nancy (Franciaország):Place Stanislas

Berlin: nagytengely (Albert Speer)

Page 9: A „szimbolikus” város
Page 10: A „szimbolikus” város
Page 11: A „szimbolikus” város

„Spontaneitás” – „Tervszerűség”

• Helyfoglalás, megtele-pedés

• Elhatárolódás, határ-kijelölés

• Növekedés, kiterjedés

• Átalakulás

• Alapítás, letelepítés,

• Lehatárolás, elkerítés

• Bővítés, növelés, kiter-jesztés

• Átalakítás, beavatkozás

A tárgyalás szintjei: 1) egyedi telek, földrészlet, 2) utca, tömb, 3) település-rész, település, 4) épületcsoport, „együttes”

Page 12: A „szimbolikus” város

Az európai újkor fő társadalmi-politikai és gazdasági változásai

• Amerika felfedezése, szélesedő világkereskedelem, első „modern” kereskedővárosok

• Kiteljesedő tudományosság, orvoslás, fizika stb.• Új történelemszemlélet, az antikvitás újra-felfedezése –

humanizmus, reneszánsz• Reformáció• Hadviselés megváltozása, nagy gyalogos hadseregek,

az ágyú növekvő szerepe• Hatalmi koncentráció, első valódi nemzetállamok,

territoriális fejedelemségek létrejötte • Városok újra a hatalom „gyámságában”: rezidencia-

városok, fővárosok

Page 13: A „szimbolikus” város

Christoforo Colombo (1451-1506)...

… és a flottája

Page 14: A „szimbolikus” város

„anatómiai színház”

Leyden (Hollandia)

Page 15: A „szimbolikus” város

V. Károly (1516-1556) I. Ferenc (1494-1547) VIII. Henrik (1491-1547)

Page 16: A „szimbolikus” város

Bécs

A város 18. századi területhasználati térképe az 1529-től kiépült védművel

Page 17: A „szimbolikus” város

Martin Luther (1483-1546)

id. Lucas Cranach

Page 18: A „szimbolikus” város

Változások a középkori városok fizikai terében

• Komponált együttesek megjelenése – fejedelmi rezidenciák építése

• Strada nuovák – új utak építése, városszövetbe való bevágása

• Új komponált terek, téri rendszerek megjelenése• Új városfalak: olasz-, csillagbástyás, barokk

védművek• Ideális városok, új típusú erődvárosok létesítése• Építészetben: monumentalitás, axialitás

Page 19: A „szimbolikus” város

Firenze

Kommunából nagyhercegség és rezidenciaváros

Page 20: A „szimbolikus” város

Lakótornyok a firenzei szőlőkben

Page 21: A „szimbolikus” város

A középkori ipari és kereskedőváros és a „tudásipar”

• 12. század: Versenyben Luccával - selyemszövet export• 14. század: Firenze –30 ezer (?) posztómunkás 200

manufaktúrában• Világi szellemű iskolák az egyháziak mellett: Firenze –

10 ezer gyerek tanul olvasni, 1200 számolást (Villani)• Kell a nyelvtudás: arab, francia (Champagne-i vásárok,

Troyes)• Kereskedelmi útikönyv: Bardi kereskedő család

alkalmazottja, F. B. Pegolotti: Practice della Mercatora (pénzek, mértékegységek, városok távolsága Firenzétől - Kína is stb.

• Könyvvitel terjedése, kettős könyvelés

Page 22: A „szimbolikus” város
Page 23: A „szimbolikus” város

Arnolfo di Cambio és a 14. század eleji nagy középítkezések

• Lakosságszám mintegy 90 ezerÚj, 8500 méternyi városfal épül (430 hektár terület, 73 torony, 15 kapu), 1333-ra kész

• 1295. A Santa Reparata és egy kórház bontása után kezdődik a dóm, a Santa Maria del Fiore építése (Virágos Szűz Mária)

• 1298. A Palazzo dei Priori (P. Vecchio) épül, átrendezik a Piazza del Signoriát, 1232. további bővítés

• Via Colzaioli árkádosítása, 1290. Orsanmichele – a „nagytengely” indítása

Page 24: A „szimbolikus” város

Arnolfo di Cambio (1240/45-1302/10)

Page 25: A „szimbolikus” város
Page 26: A „szimbolikus” város
Page 27: A „szimbolikus” város
Page 28: A „szimbolikus” város

Sandro Botticelli (Alessandro di Mariano Filipepi, 1445-1510)

Vénusz születése – részlet (egy firenzei szépasszony)

Page 29: A „szimbolikus” város

A Mediciek és Firenze

Hatalomban, elűzetés majd visszatérés

Page 30: A „szimbolikus” város

Giovanni di Bicci de’ Medici (1360–1429)

Gonfaloniere a középosztály támogatá-sával, a Medici ház első „politikusa”

Halála után egy időre kiszorítják a Medicieket a politikából

Page 31: A „szimbolikus” város

Cosimo il Vecchio

(1389 – 1464)

Megtartja a város intézményeit, de ténylegesen egyeduralkodó.

Művészetpártoló: támogatottjai többek között:

Alberti

Brunelleschi

Donatello

Ghiberti

Ucello

Fra Angelico

Page 32: A „szimbolikus” város

Lorenzo il Magnifico (1449–1492)

Piero de’ Medici fia, Cosimo il Vecchio unokája

Kíváló humanista tanárok

Signoriában hívein keresztül irányít, politikai manőverek, fenyegetések, érdekházasságok

Művészetpártoló, maga is „amatőr”:

Verocchio, Leonardo, Botticelli, Ghirlandaio, Michelangelo

Platon Akadémiájának felélesztése, a Medici könyvtár gazdagítása

Page 33: A „szimbolikus” város

15. század végi történetek

Luca Landucci gyógyszerész naplója alapján

Page 34: A „szimbolikus” város

A Mercato Vecchio körüli tömbök „kataszteri” térképe a tulajdonosokkal

Firenze

Page 35: A „szimbolikus” város

Mercato Vecchio, a régi piactér a római város fóruma helyén

Page 36: A „szimbolikus” város

Giuliano de’ Medici (1453 -1478)

Lorenzo testvére, „sportos aranyifjú”

A Pazzi felkelésben Francesco de’ Pazzi és Bernardo Bandidi megölik a Santa Maria del Fiore-ban

A gyilkosságot IV. Sixtus támogatja, unokaöccse a felbujtó

A gyilkosságot követően leszámolás a Pazziakkal

Page 37: A „szimbolikus” város

Girolamo Savonarola (1452-1498)

Dominikánus szerzetes

Ferrarai tanulmányok, viszonylag gyenge műveltség

Prédikátor a szkolasztikus szónoklatokkal szemben

San Gimigniano-ból 1489-ben Firenzében, két év múlva a San Marco kolostor priorja

Aszkézis, önmegtartóztatás, kirohanások Lorenzo és a Borgia pápa, VI. Sándor ellen

Önálló Toszkán Rendtartomány

Rendkívüli népszerűség

Szerencsejáték, uzsora, fényűzés ellen, „hívságok máglyái”

Fiatal „kommandósok” uralma

Page 38: A „szimbolikus” város

San Marco kolostor

Page 39: A „szimbolikus” város

VIII. Károly csapatai Firenzében

Page 40: A „szimbolikus” város

VIII. Károly francia király (1470-1498)

1483-tól király, 1494-ben itáliai hadjáratot indít a nápolyi trón megszerzésére.

A Mediciek hatására Firenze felé vonul.

Savonarola fogadja Pisa-ban a „keresztény köztársaság” megmentőjeként.

Lucca „császára”, Pisa „királya”

A város francia díszben (liliom)

Nagy Károly „örököse”

Az elhagyott Medici palotában a szállás

11 napi feszült helyzet után (a kapott pénzzel) elvonulás

Page 41: A „szimbolikus” város

Savonarola prédikál

Page 42: A „szimbolikus” város

A Borgia pápa és lánya …

… Lucrezia

Page 43: A „szimbolikus” város

Savonarola – és egy társa – megégetése a város „exkommunikációja” után

Page 44: A „szimbolikus” város

A Medici pápák

Page 45: A „szimbolikus” város

Nicolo Macchiavelli (1469-1527)

Esszéíró, drámaíró, költő, életrajzíró

Latinos műveltség

1492-ben közreműködik Savonarola eltávolításában

1492-től részt vesz a város irányításában

1512-ben a Mediciek másik ágának visszatértekor börtönbe csukják

1520-tól Firenze hivatalos történetírója

Főműve: A Fejedelem

Page 46: A „szimbolikus” város

Az 1500-as évek, a nagyhercegség létrejötte

• A VIII. Károly firenzei bevonulása után elűzött Piero visszatérési kísérletei kudarcba fulladnak, francia hadseregben szolgál, csatában vízbe fullad.

• 1512. Piero fia, Lorenzo kerül hatalomra francia segítséggel (Catherine Medici, a későbbi francia királyné apja).

• 1527-től három évig újra köztársaság Firenze. • 1530. V. Károly Lorenzo törvénytelen fiát Alessandro-t

segíti hatalomra, akit 1537-ben meggyilkolnak.• Cosimo de’ Medici követi, ő az első „hivatalos”

nagyherceg (spanyol kapcsolat: felesége Eleonora di Toledo) – a rezidencia kiépítése.

• 1557. Siena Firenze tulajdona lesz.

Page 47: A „szimbolikus” város

A Medici palota

Page 48: A „szimbolikus” város

I. Cosimo nagyherceg (1519-1574)…

Page 49: A „szimbolikus” város

…és spanyol felesége: Eleonora di Toledo

Page 50: A „szimbolikus” város

Vasari, az építész és életrajz író VII. Kelemen pápával

Page 51: A „szimbolikus” város

Vasari bemutatja a terveket Cosimo nagyhercegnek

Page 52: A „szimbolikus” város

A nagyhercegi „nagytengely

Page 53: A „szimbolikus” város
Page 54: A „szimbolikus” város

Az Uffizi utca az Arno felől

Page 55: A „szimbolikus” város
Page 56: A „szimbolikus” város

Palazzo Vecchio – nagyterem

Page 57: A „szimbolikus” város

A nagyhercegi folyosó a Palazzo Vecchio és a keleti Uffici épület között

Page 58: A „szimbolikus” város

Ablak a folyosón

A nagyhercegi rezidencia folyosója …

a Ponte Vecchio emeletén

Page 59: A „szimbolikus” város

A Palazzo Pitti – a Mediciek rezidenciája

Page 60: A „szimbolikus” város
Page 61: A „szimbolikus” város

Az utolsó Medici nagyherceg

Page 62: A „szimbolikus” város

Róma, a pápai város felemelkedése

754: a pápai állam születése – Kis Pipin adományai: Ravenna, Rimini, Ancona, Pesaro, később Spoleto, Romagna (hűbérbirtok, a pápa világi földesúr is!)

A Szentszék jövedelmei: • Önkéntes: adomány kinevezésekkor, püspökök római

megjelenésének megváltása, uralkodók bűnbocsánata• Kötelező: „Donatus Sancti Petri” – európai államok által fizetett

hűbéri pénzek• Kölcsönök államoktól, bankároktól – újkor, eladósodás1400-as évek vége, 1500-as évek eleje: a reneszánsz központjának

Rómába való áttevődése, a zarándok mozgalom megerősödése, a „Tridente” megnyitása

1527: „Sacco di Roma” – V. Károly csapatai kifosztják a várost1500-as évek vége: ambiciózus „várostervezés” (V. Sixtus,

Domenico Fontana)

Page 63: A „szimbolikus” város

A „Tridente” és az új tengelyek Rómában

Page 64: A „szimbolikus” város

Domenico Fontana festménye a három sugárútról

Page 65: A „szimbolikus” város

X. Leo (1475- 1521) - pápa 1513-tól

Lorenzo il Magnifico má-sodik fia Clarice Orsinitől

Pappá szentelése után négy nappal választják pápává

Kellemes, békeszerető ember

Sikertelenül küzd a refor-máció ellen

Okos politizálás az itáliai háborúkban a spanyolok, franciák és az angolok érdekszférái között

Page 66: A „szimbolikus” város

VII. Kelemen (1478-1534) – pápa 1523-tól

Giulio de’ Medici, Lorenzo il Magnifico megölt Giuliano fivérének törvény-telen fia

Az I. Ferenc és V. Károly közötti harcokban politizál a pápai állam érdekében.

1530-ban V. Károly bele-egyezésével a Medicieket újra hatalomba segíti: nagyherceggé teszi Alessandro-t, törvénytelen fiát.

Page 67: A „szimbolikus” város

Sacco di Roma

Page 68: A „szimbolikus” város

A római három sugárút és a Piazza del Popolo

• Piazza del Popolo – Róma északi kapujánál („népek tere”)

• Via del Corso – Via Late, az antik Via Flaminia vonala• Via di Ripetta - a Tiberis mentén, a „kis kikötő”

szegényes, illírek, szlávok lakta térségében (eredetileg Via Leonina, megnyítja X. Leo, 1518)

• Via Babuino – a városfal mellett, nagyrészt beépítetlen területen (eredetileg Via Pauline, III. Pálról, megnyitja VII. Kelemen, 1525)

• Obeliszk a P. del Popolo-n – V. Sixtus, Domenico Fontana, 1589

• S. Maria dei Miracoli és S. Maria in Montesanto „ikertemplomok”, 1679, 1681

• Tér végleges kialakítása: Giuseppe Valadier, 1811-12

Page 69: A „szimbolikus” város
Page 70: A „szimbolikus” város

Nevek eredete: Ripetta, a „kis kikötő” és egy római Silenus („babuino”) szobor kötelező magán ajándékként létesült közkúttal

Page 71: A „szimbolikus” város

A Piazza del Popolo a 18. században

Page 72: A „szimbolikus” város
Page 73: A „szimbolikus” város
Page 74: A „szimbolikus” város
Page 75: A „szimbolikus” város

A 16. század végi útnyitások

V. Sixtus – Domenico Fontana

Page 76: A „szimbolikus” város

Domenico Fontana (1543-1607), az építész…

…és megbízója, V. Sixtus pápa (1520-1590)

Page 77: A „szimbolikus” város

A 16.század végi útnyitások …

…és egy korabeli képeslap a zarándokok által felkeresendő kora-keresztény eredetű templomokkal

Page 78: A „szimbolikus” város

San Paulo Fuori le Mura

Page 79: A „szimbolikus” város

Piazza Spagna

A régi és az új sugárút a terep-viszonyok miatt nem találkozik

Page 80: A „szimbolikus” város

A Piazza di Spagna (1502-1723 ) a Trinita dei Monti alatt …

… és „ragazzi” az 50-es évekből

Page 81: A „szimbolikus” város
Page 82: A „szimbolikus” város

A város és a „világ” főtere

a Campidoglio és a San Pietro

Page 83: A „szimbolikus” város
Page 84: A „szimbolikus” város
Page 85: A „szimbolikus” város
Page 86: A „szimbolikus” város
Page 87: A „szimbolikus” város

Róma, a Piazza di San Pietro 1630-ban

Page 88: A „szimbolikus” város

Piazza di San Pietro (kollonádok 1656-1667)

Gian Lorenzo Bernini (1598-1680)

Page 89: A „szimbolikus” város
Page 90: A „szimbolikus” város

A Strada Nuova építése Genovában

magán vállalkozásban

Page 91: A „szimbolikus” város
Page 92: A „szimbolikus” város

Genova – észak tulajdonviszonyok 1414-ben

A városfaltól délre plebejus és nagykiterjedésű egyházi birtokok találhatók

Page 93: A „szimbolikus” város

A jelölt területen 1550-ben 52 tulajdonos van, köztük 5 Grimaldi és 10 Spinola, a két család már a kolostori birtok egy részét is megvásárolta

Page 94: A „szimbolikus” város

Genova

Strada Nuova (1520-1620)

Megvalósult paloták ill. bontás: fekete és sárga, kertek pöttyözve. Az utca menti 20 új épületből 11 a Spinola család tagjaié, három a Grimaldiaké

Page 95: A „szimbolikus” város
Page 96: A „szimbolikus” város
Page 97: A „szimbolikus” város
Page 98: A „szimbolikus” város

Egy „piazza nuova” Genovában

Banchi – átépül a középkor

Page 99: A „szimbolikus” város

Genova, Banchi: átépülés a reneszánsz módinak megfelelően

Page 100: A „szimbolikus” város
Page 101: A „szimbolikus” város

Strada nuova közlekedési kényszerből

Palermo -Szicília

Page 102: A „szimbolikus” város
Page 103: A „szimbolikus” város

Palermo – strada nuova-k a város átjárhatóságát biztosítandó

Page 104: A „szimbolikus” város

Párizs és Versailles

Városi és külső rezidencia

Page 105: A „szimbolikus” város

A rezidencia-építés első lépése: a Tuileriák palotája „áttöri” a középkori falat, Louvre még középkori vár, itt már kiépült az fal

Page 106: A „szimbolikus” város
Page 107: A „szimbolikus” város

Párizs - Louvre

A folyamat: 1380 – középkori vár 1609 - Medici Katalin 1667 – Le Notre

Page 108: A „szimbolikus” város

André Le Notre (1613-1700)

Apja után a Tuilleriák palota majd XIV. Lajos főkertésze

Főművei:

Marly

Versailles

Vaux-le-Vicomte

Greenwich

Tuilleries

A barokk kert- és tájépítészet európai jelentőségű alkotója

Page 109: A „szimbolikus” város

LouvreChamps Elysées

Place de la ConcordePlace Etoille

Tuileriák kertje

Le Notre kerti axisa az „Elíziumi mezőkön”

Page 110: A „szimbolikus” város

Place de la Concorde

Page 111: A „szimbolikus” város

Place de la Concorde – Jacques-Ange Gabriel, 1755-től

Page 112: A „szimbolikus” város

Mi is az a „vadászcsillag”?

Page 113: A „szimbolikus” város

Versailles – a palota és a város

Átépítés 1661-től, XIV. Lajos 1682-ben költözik ki Párizsból.

1668

1789

A város építése

A királyi birtokon ingyen kaphat telket, aki épít, de telekbért fizet. Építési szabály: típus homlokzatok, épület magasság nem állhatja el a kilátást a palotából.

Page 114: A „szimbolikus” város
Page 115: A „szimbolikus” város

Versailles

Tervezés 1661-től

Tervezők: Le Vau és Le Notre

Page 116: A „szimbolikus” város

Mi is tehát a rezidenciaváros?

• Rezidencia: a különböző méretű újkori államok királyainak, fejedelmeinek lakhelye – palota-együttes

• Rezidenciaváros: város, amelybe a rezidencia beépült, vagy amit a rezidencia érdekében, ahhoz kapcsolódóan hoztak létre

• Részei: reprezentatív lakóhely, vendégek „szállásai”, fogadótermek, bál-, zeneterem, színház, park, esetleg növény- és állatkert + irodák az igazgatás számára

• Későbbi hatás: a reneszánsz és barokk rezidenciák a 19. századtól fokozatosan „megnyílnak” a város számára, illetve számos mai városi funkció előképei – „demokratizálódás

Page 117: A „szimbolikus” város

Itália - rezidenciavárosok

Urbino, Pienza, Torino

Page 118: A „szimbolikus” város

Frederico de Montefeltro (1422-1482)

Piero dell Francesca

Urbino „grófja”. Gazdagságát condottiere-ként („bérelhető” hadvezérként) alapozza meg, pl. Firenze mellett és ellen is.

Page 119: A „szimbolikus” város
Page 120: A „szimbolikus” város
Page 121: A „szimbolikus” város

Urbino – palota-együttes a városban

Építészek: Luciano Laurana és Giorgio Martini

Page 122: A „szimbolikus” város
Page 123: A „szimbolikus” város

Pienza – a rezidencia elhelyezkedése a városban

Page 124: A „szimbolikus” város

Pienza

Pápai rezidencia – II. Pius (Enea Silvio Piccolomini – humanista pápa) Építész: Bernardo Rosselini, kb. 1459

Page 125: A „szimbolikus” város

Palazzo Piccolomini és a függőkert

Pienza

Page 126: A „szimbolikus” város

Torino

Page 127: A „szimbolikus” város
Page 128: A „szimbolikus” város

Torino (Savoya Őrgrófság fővárosa – Emanuelle Filiberto, 1563)

Basilica di Superga, Palazzo Madama, építész: Filippo Juvara

Page 129: A „szimbolikus” város

Néhány további példa

Nancy, München, Salzburg, Karlsruhe, Drezda

Page 130: A „szimbolikus” város

Nancy, a rezidencia beépülése az Óváros szerkezetébe…

… és lakója, a királyi rokon:

Stanislav Leszczynski (1677-1766), lengyel király majd trónkövetelő

Page 131: A „szimbolikus” város

Nancy: a kettős térrendszer: Place Stanislas, Plce de la Carriére és a mai városháza előtti tér

Page 132: A „szimbolikus” város

Nancy, Place Stanislas – és a rezidencia részletei

Page 133: A „szimbolikus” város
Page 134: A „szimbolikus” város

München – mai légifotó

Page 135: A „szimbolikus” város

München

A középkori város az első városfal vonalában futó utcával és a második fallal

Page 136: A „szimbolikus” város

München, a bajor választófejedelem városa a 18. század elején

Új elemek:

o a rezidencia kiépül

o barokk védmű, ami védi a rezidencia kertjét is

o új rendházak

Page 137: A „szimbolikus” város
Page 138: A „szimbolikus” város

A középkori Salzburg az érseki rezidenciával és a várral

Page 139: A „szimbolikus” város

Salzburg – az érseki rezidencia a középkori város jelentős részének bontása árán épül ki (elépített utcák, monumentális méretek)

Page 140: A „szimbolikus” város

Karlsruhe – Karl Wilhelm von Bade-Durlach őrgróf építi 1715-tőlH. Von Kleist: „…mint egy csillag épült, tiszta és világos, mint egy szabály.”

Page 141: A „szimbolikus” város
Page 142: A „szimbolikus” város

Drezda – még a Frauenkirche újjáépítése előtt

Page 143: A „szimbolikus” város

Canaletto: az Elba hídja

Page 144: A „szimbolikus” város

Canaletto: Drezda főtere

Page 145: A „szimbolikus” város

Canaletto: a Zwinger

Page 146: A „szimbolikus” város

Komponált terek

Firenze, Párizs, Zamosc

Page 147: A „szimbolikus” város

Firenze, Piazza Annunziata

Piros: templomSzürke: a kórház helységeiKék: kerengő, peristyliumSárga: udvar

Philippo Brunellschi 1419-től

Page 148: A „szimbolikus” város
Page 149: A „szimbolikus” város
Page 150: A „szimbolikus” város

Párizs, Place des Vosges

Page 151: A „szimbolikus” város

Place des Vosges 1605

Page 152: A „szimbolikus” város

IV. Henrik építteti a 17. század elején

Meglévő utca szélesítésével történő téralakítás kapukkal a Marais negyedben

Azonos reneszánsz homlokzatok mögött különböző lakások, sőt

egy királyi manufaktúra is

Középosztály kedvelt lakhelye (Victor Hugo is)

Page 153: A „szimbolikus” város
Page 154: A „szimbolikus” város
Page 155: A „szimbolikus” város

Place Vendome

Egy kis építéstörténet. Cézar (XIV. Lajos törvénytelen fia), Vendóme grófja palotája telken. Jules Hardouien-Mansart spekulatív lakásépítést szervez - sikertelen. Ezután Louvois miniszter teret tervez a Vosges mintájára – súlyos pénzügyi zavarok. Majd a király megveszi a területet, megbízza Manzart-ot. A kincstár pénzügyi zavarokkal küzd, egy bankár száll be a projektbe . Végül egy családi vállalkozás … 1720-ban kész.

Page 156: A „szimbolikus” város

Charleville – Place Ducale

Page 157: A „szimbolikus” város

Zamosc – főtér alaprajza

Page 158: A „szimbolikus” város
Page 159: A „szimbolikus” város
Page 160: A „szimbolikus” város
Page 161: A „szimbolikus” város

Ideális város - erődváros

Page 162: A „szimbolikus” város
Page 163: A „szimbolikus” város

Morus Tamás (1478-1535)

Oxfordi iskolázottság

Ügyvéd, politikus, az angol parlament tagja

VIII. Henrik kancellárja

1512 – „Utópia”

A protestantizmus ellen (a „hit védője” cím a pápától)

Szemben a királlyal annak házassági ügyében

Börtön, kivégzés

Page 164: A „szimbolikus” város

Utópia szigete

A javak megszerzésének vágy erkölcstelenséghez vezet.

A szigeten nincsen magántulajdon, pénz.

Mindenkinek dolgozni kell, de

a polgár és a nemes más munkát végezne.

Utópista szocialisták (Fourier, Goden stb.) elődje, de

a minta az öskeresztény gyülekezetek társadalma

Page 165: A „szimbolikus” város
Page 166: A „szimbolikus” város

Villa Farnese (Caprarola)

Erőd terve:

Antonio da Sangallo és Baldassare Peruzzi (1520)

Villa terve:

Giacomo Barozzi de Vignola (1559)

Page 167: A „szimbolikus” város
Page 168: A „szimbolikus” város
Page 169: A „szimbolikus” város
Page 170: A „szimbolikus” város
Page 171: A „szimbolikus” város
Page 172: A „szimbolikus” város

Rocroi (Franciaország) - erőd terve: Vauban

Page 173: A „szimbolikus” város

Bécs – a „Glacis” az újkori erőd előtt

Page 174: A „szimbolikus” város

Leeuwarden (Hollandia)

Page 175: A „szimbolikus” város

A „modern” újkori kereskedőváros

Amszterdam

Page 176: A „szimbolikus” város
Page 177: A „szimbolikus” város
Page 178: A „szimbolikus” város
Page 179: A „szimbolikus” város
Page 180: A „szimbolikus” város

Recommended