A Szolnoki Járás Esélyteremtő Programterve
Szerkesztették: Kocsis Péter Csaba Deák Sándor Dr. Nagyné Varga Ilona
Szolnok, 2015.
2
Szerzők:
Burai István gyermek- és ifjúságügyi szakértő
Buru Györgyné idősügyi szakértő
Fehérváry Tünde fogyatékosügyi szakértő
Szabó Beáta szociálpedagógus, szakmai vezető
Veresné Péter Judit szociológus
Vincze Lajos romológus
Szerkesztette: Kocsis Péter Csaba – Deák Sándor – Dr. Nagyné Varga Ilona
Borító: Nagy Fruzsina Piroska
A kötet az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0053 „együtt-es-ély” – a Szolnoki járás
településeinek területi együttműködése az esélyegyenlőség biztosításában című
programban készült.
ISBN 978-963-12-4132-7
Kiadja: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szolnok, 2015.
3
Tartalom
Köszöntő ............................................................................................................................................................... 5
Bevezetés .............................................................................................................................................................. 7
Szolnoki Járás helyzete és beavatkozási lehetőségei ............................................................................................. 9
1.Vincze Lajos: A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................................... 9
1.1 Szakpolitikai háttér ....................................................................................................................................... 9
1.2 Helyzetértékelések megállapításai .............................................................................................................. 11
1.3 A HEP helyzetértékelésében azonosított problémák .................................................................................. 12
A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban megjelenő problémák településenként – mélyszegénységben
élők/romák ........................................................................................................................................................ 13
1.4 Járási helyzetértékelés ................................................................................................................................ 15
1.5 Javasolt esélyteremtő programok és források ............................................................................................. 17
Beavatkozási javaslatok a mélyszegénységben élők/romák célcsoport esetében ............................................. 18
2. Burai István: A gyermek és ifjúsági célcsoport esélyegyenlőségi szemmel. ................................................... 19
2.1 Helyzetkép és kihívások a Szolnoki járásban ............................................................................................. 19
2.1.1 Gyermekek és fiatalok a világban és Magyarországon............................................................................ 19
2.1.2 Fiatalok európai szemmel ........................................................................................................................ 21
2.1.3 Gyermek – fiatal – fiatal felnőtt .............................................................................................................. 22
2.2 Helyi Esélyegyenlőségi Programok – jellemzők, problémák, lehetséges kitörési pontok .......................... 26
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban beazonosított problémák gyermek és ifjúsági területen I-II. .............. 27
2.3 Javaslatok a Járási Esélyteremtő Fórum számára ....................................................................................... 29
A HEP-ekben feltárt problémák alapján javasolt beavatkozási javaslatok a gyermekek/ifjúságügy területén . 30
3. Veresné Péter Judit: Helyzetkép és kihívások a női esélyegyenlőség területén a Szolnoki Járásban .............. 38
3.1 Helyzetkép - beazonosított problémák ....................................................................................................... 38
3.1.1 Munkaerő-piaci problémák...................................................................................................................... 39
3.1.2 Szegénység .............................................................................................................................................. 40
3.1.3 Képzettség hiányosságai .......................................................................................................................... 40
3.1.4 Közösségi élet hiányosságai .................................................................................................................... 40
3.1.5 Gyermeknevelés nehézségei .................................................................................................................... 41
3.1.6 Családon belüli erőszak ........................................................................................................................... 41
3.1.7 Családtervezési problémák ...................................................................................................................... 41
3.1.8 Krízishelyzetek kezelésének hiányosságai .............................................................................................. 42
3.1.9 Speciális női egészségügyi ellátás hiányosságai ...................................................................................... 42
A női esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák a települési HEP-ek alapján ............................................... 43
3.2 Kihívások 1 – nemzetközi környezet .......................................................................................................... 44
3.3 Kihívások 2- fejlesztési lehetőségek a Szolnoki járásban........................................................................... 45
3.4 A helyi esélyegyenlőségi programokban szereplő fejlesztési javaslatok .................................................... 45
3.4.1 Képzések és tanácsadások rendszerének fejlesztése ................................................................................ 46
3.4.2 Munkaerő-piaci segítségnyújtás .............................................................................................................. 47
3.4.3 Családbarát környezet és közösségi élet fejlesztése ................................................................................ 47
3.4.4 Szociális szolgáltatások fejlesztése.......................................................................................................... 47
3.4.5 Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése ....................................................................................... 48
3.4.6 Információgyűjtés, elemzés ..................................................................................................................... 48
3.4.7 Egyéb fejlesztési javaslatok ..................................................................................................................... 49
3.4.8 Képzések és tanácsadások rendszerének fejlesztése ................................................................................ 49
3.4.9 Munkaerő-piaci segítségnyújtás .............................................................................................................. 49
3.4.10 Családbarát és gyermekbarát környezet fejlesztése ............................................................................... 50
3.4.11 Férfiak családi szerepvállalásának erősítése .......................................................................................... 50
3.4.12 Nőbarát közösségi élet fejlesztése ......................................................................................................... 51
3.4.13 Nőbarát döntéshozatal fejlesztése .......................................................................................................... 51
3.4.14 Sztereotípiamentes társadalmi szemléletformálás fejlesztése ................................................................ 51
3.4.15 Erőszak elleni hatékony fellépés erősítése............................................................................................. 52
3.4.16 Egészségügyi ellátórendszer nőbarát fejlesztése ................................................................................... 52
Beavatkozási javaslatok a nők esélyegyenlőségére vonatkozóan ..................................................................... 54
4. Buru Györgyné: Helyzet és kihívások az idősügy területén ............................................................................ 55
4.1 Szakpolitikai háttér ..................................................................................................................................... 55
4.1.1 Idősügyi Nemzeti Stratégia elvei ............................................................................................................. 56
4.1.2 Az idős emberek helyének és szerepének változásai ............................................................................... 57
4.1.3 Idősek helyzete ........................................................................................................................................ 57
4
4.2 Helyi esélyegyenlőségi programok ............................................................................................................ 59
4.2.1 A járási települések HEP-jeiben szereplő általános, jellemző problémák: .............................................. 59
A HEP-ekben feltárt problémák az idősügy területén ...................................................................................... 61
4.2.2 Megoldási javaslatok, fejlesztési feladatok ............................................................................................. 62
4.2.3 Beavatkozási javaslatok ........................................................................................................................... 63
Beavatkozási javaslatok az idősügy területén ................................................................................................... 68
5. Fehérváry Tünde: Helyzetkép és kihívások a fogyatékosügy területén .......................................................... 69
5.1 Bevezető ..................................................................................................................................................... 69
5.2 A HEP készítését előíró jogszabályi környezet bemutatása ....................................................................... 73
5.3 A HEP helyzetelemzéseinek eredményei ................................................................................................... 74
A HEP-ekben beazonosított problémák a fogyatékosságügy területén ............................................................ 80
5.4 A HEP-ek beavatkozásai ............................................................................................................................ 81
Javasolt beavatkozások a fogyatékosságügy területén ..................................................................................... 85
5.5 ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................................. 86
6. Szabó Beáta: A program során végzett kutatás eredményei ............................................................................ 89
6.1. A kutatás módszertana ............................................................................................................................... 89
6.2. Dokumentumok elemzése ......................................................................................................................... 89
6.3. Kérdőíves vizsgálat ................................................................................................................................... 89
6.3.1. A kérdőíves vizsgálat célja, módszertana ............................................................................................... 89
6.3.2. A kérdőívek összesítése .......................................................................................................................... 90
6.4. Interjú ................................................................................................................................................. 101
6.4.1. Az interjúkészítés módszertana ............................................................................................................ 101
6.4.2. A delegáltakkal készített interjúk összefoglalója .................................................................................. 101
6.4.3.Szakértői interjúk................................................................................................................................... 107
6.4.4. Interjú civil szervezetek képviselőivel .................................................................................................. 108
7. Javaslat a Járási Esélyegyenlőségi Fórum struktúrájára és működésére ....................................................... 112
8. Esélyegyenlőséggel összefüggő fejlesztési lehetőségek a Szolnok járási településeken a 2014-2020-as
Európai Uniós fejlesztési ciklusban .................................................................................................................. 116
8.1 Általános áttekintés .................................................................................................................................. 116
8.2 EFOP – Emberi Erőforrás Operatív Program ........................................................................................... 117
8.3 TOP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ....................................................................... 119
8.4 TOP pályázati eljárásrend ......................................................................................................................... 121
8.5 Összegzés ................................................................................................................................................. 124
9. Mellékletek .................................................................................................................................................... 125
Vincze Lajos: Települési elhelyezkedés és szegregáció ................................................................................. 125
Veresné Péter Judit: A 1004/2010. (I. 21.) Korm. Határozat összefoglalása.................................................. 128
Veresné Péter Judit: Javaslatok a Járási Esélyteremtő Fórum számára .......................................................... 134
Buru Györgyné: Jó gyakorlatok az idősügy területén .................................................................................... 138
Fehérváry Tünde: Jó gyakorlatok a fogyatékosügy területén ......................................................................... 141
Fehérváry Tünde: Fogyatékosságügy a népszámlálási adatok tükrében ........................................................ 144
Fehérváry Tünde: Súlyosan –halmozottan fogyatékos kisgyermekek és családjuk helyzete, lehetőségeik a
Szolnoki járás településein ............................................................................................................................. 145
Fehérváry Tünde: Esettanulmány ................................................................................................................... 146
Információ a projektben elkészült szolgáltatási térképről ................................................................................. 153
Felhasznált források .......................................................................................................................................... 154
5
Köszöntő
Szolnok Megyei Jogú Város fejlesztéspolitikájában hosszú évek óta azon komplex
fejlesztések állnak a középpontban, amelyek elsősorban a munkahelyteremtést, a lakosság
megtartását és a szolgáltatások minőségi fejlesztését, valamint az ezekhez való hozzáférés
javítását szolgálják. E célok elérésének érdekében végzi a város azon beruházásait, amelyek
messze túlmutatnak egy-egy beruházás megvalósításán, hiszen a munkahelyteremtés – bár
elsőszámú szempont a fejlesztések során – csak akkor lehetnek sikeresek, ha a munkához
jutást a munkavállalói oldalról is erősíteni tudjuk, vagyis felkészült munkavállalókra,
megfelelő információkra, ezek zökkenőmentes áramlására van szükség ahhoz, hogy a célok
hatékonyan valósulhassanak meg. Ennek a munkának egyik jelentős dimenziója az esélyek
kiegyenlítése, az egyes ún. esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítása. Látnunk kell
azonban azt is, hogy ez nem történhet meg széleskörű összefogás, aktív együttműködés
nélkül. A Szolnoki járás települései ma már aktív együttműködési gyakorlatot alakítottak ki,
mondhatjuk, hogy hagyományai vannak az együttműködéseknek.
Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0053 „együtt-es-ély” – a Szolnoki járás településeinek területi
együttműködése az esélyegyenlőség biztosításában címmel indított programunk ezt az
együttműködést erősítette, hiszen a települések aktív részesei voltak a megvalósított
esélyegyenlőségi kerekasztaloknak, amelyek során az általános, célcsoportot érintő problémák
tematikus átgondolása mellett lehetőség nyílt a településeken jelentkező speciális problémák,
valamint jó gyakorlatok megvitatására is. Bízom abban, hogy ez a munka a járási
esélyteremtő programterv megvalósításával folytatódhat, hiszen az esélyegyenlőség területén
felhalmozódott települési tapasztalatok alkalmasak arra, hogy a későbbiekben egymástól
tanulva segíthessük egymás munkáját. Ennek adja formális hátterét a Járási Esélyegyenlőségi
Fórum, amely megalkotásánál logikus javaslat volt, hogy a meglévő együttműködési
gyakorlatra építve alakítsuk azt ki, továbbra is számítva a települések partnerségére.
Az elkészült szakmai anyag túlmutat egy mechanikus feldolgozási sémán, hiszen a benne lévő
tanulmányok a szakpolitikai környezet, a települések problémáinak bemutatásán túl
beavatkozási javaslatokat is bemutatnak, valamint a mellékletben olyan szakmai anyagok is
megjelennek, amelyek a későbbi munka során a szakemberek munkáját segíthetik. A
Programterv egyértelmű üzenete is megfogalmazódik: az esélyegyenlőség területén (is)
szükséges az összefogás.
Ebben bízva ajánlom szíves figyelmükbe az elkészült programtervet.
Szalay Ferenc
polgármester
6
7
Bevezetés
Jelen program előzményeként az Államreform Operatív Program (továbbiakban ÁROP)
kiemelt projekt 1. prioritás keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által
koordinált ÁROP-2011/1.1.16. „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának
biztosítása” c. kiemelt projekt támogatta a helyi esélyegyenlőségi programok (HEP)
elkészítését, melyhez képzést, esélyegyenlőségi mentorhálózati szolgáltatást és szakmai
rendezvényeket is biztosított.1
A kiemelt program folytatásaként kiírásra került a „Területi együttműködést segítő
programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” c. ÁROP-
1.A.3.-2014 kódszámú pályázat.
A pályázat „olyan modell jellegű együttműködési programokat támogatott, amelyek célja az
egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása
és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok
végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékhely települések által ellátott – koordinációs
tevékenység megvalósításával”. A célok elérése érdekében a konstrukció olyan
tevékenységeket támogat (pl.: felzárkózási kerekasztal működtetése, rendezvények, képzés),
melyek segítenek kialakítani a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához a járási
szintű együttműködéseket – bevonva a releváns civil, egyházi, gazdasági szférát is -, illetve
kidolgozni egy egységes, járási szintű esélyteremtő programtervet.2
Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0053 „együtt-es-ély” – a Szolnoki járás településeinek területi
együttműködése az esélyegyenlőség biztosításában című program
- főpályázója: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
- szerződött támogatás összege: 21.678.285 Ft
- támogatás mértéke: 100%
- célterülete: Szolnoki járásban az együttműködést vállaló települések és Szolnok város
- időtartama: 2015. április 1.-2015. november 30.
- együttműködői: a Szolnoki járásban az együttműködést vállaló települések, az
esélyegyenlőségi programok célcsoportjainak - romák, mélyszegénységben élők, nők,
idősek, gyerekek és fogyatékkal élők - valamelyikével foglalkozó civil és egyházi
szervezetek, roma nemzetiségi önkormányzatok.
A program olyan tevékenységeket vállalt, melyek által biztosítható egy járási szintű, a
települések együttműködésével készített, összehangolt, elfogadott Esélyteremtő
Programterv elkészítése.
1 Forrás: Az „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása” c. kiemelt projekt (ÁROP-
2011/1.1.16) részletes útmutatója és felhívása 2 Forrás: Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia
régiókban c. pályázat részletes felhívása és útmutatója
8
Az esélyteremtő programterv keretét a járás településeinek együttműködése adja az
esélyteremtés területén. A főpályázó együttműködési megállapodást kötött a programhoz
csatlakozó 15 település önkormányzatával, civil szervezetekkel és egyházakkal.
A helyi együttműködésen alapuló, a feltárt problémákat komplexen kezelni tudó
esélyteremtő programterv elkészítése az esélyegyenlőségi célcsoportokat képviselő 5 fő
szakértő bevonásával készült, akik részt vettek a programterv kidolgozásában, a szakmai
anyagok, fejezetek megírásában, a programterv disszeminációjában.
A programterv kidolgozásában kiemelkedő jelentősége volt a Felzárkózási Kerekasztal
működtetésének, melynek feladata a már elkészült települési HEP-ek áttekintése,
összehangolása, az elkészült Esélyteremtő Programterv megvitatása, elfogadása volt. A
Kerekasztal tagjai az együttműködő települések delegáltjai (esélyegyenlőségi programért
felelős tisztviselő), a területen tevékenykedő civil szervezetek és egyházak delegáltjai, a roma
nemzetiségi önkormányzatok képviselői és a szakértők voltak. A Kerekasztal összesen 6
alkalommal ülésezett.
Az Esélyteremtő programterv megalapozása céljából kutatás zajlott a program keretében
készült kutatási terv alapján: a célcsoportok helyzetére vonatkozó dokumentumok elemzése, a
járási lakosság körében végzett kérdőíves vizsgálat, interjú az esélyteremtés területén működő
szervezetek, intézmények szakembereivel.
Fontos elem volt a járásban élők tájékoztatása, a helyi esélyegyenlőségi programok
célcsoportjaival kapcsolatos információkhoz való hozzájutás biztosítása, melynek érdekében
szórólap készült.
A program keretében szervezett 20 órás „Esélyegyenlőségi alapozó ismeretek” képzés célja
az információnyújtás, érzékenyítés, a más területen dolgozó szakemberek szemléletének,
ismereteinek megismerése volt, melynek eredményeként az ellátást nyújtók jobban átláthatják
a célcsoporthoz tartozók helyzetét, kultúráját, az esélyegyenlőséget akadályozó problémákat,
a konfliktus- és problémakezelés lehetséges módszereit. A képzésen 10 fő vett részt civil
szervezetektől, Bölcsődei Igazgatóságtól, települési önkormányzattól, roma nemzetiségi
önkormányzattól, akik a követelményeket teljesítették és tanúsítványt kaptak.
A projekt keretében számos rendezvény volt a folyamatos tájékoztatás, információnyújtás
érdekében: nyitókonferencia a program ismertetésére, zárókonferencia az esélyteremtő
programterv disszeminációjának biztosítására. A program időtartama alatt ún. HEP-
DÉLUTÁNOK zajlottak az együttműködést vállaló településeken a közszolgáltatások
biztosításában közreműködő szakemberek és a téma iránt érdeklődő lakosság tájékoztatására,
az esélyteremtő programterv megismertetésére (11 rendezvény).
A járási szintű Esélyteremtő Programterv bemutatására kiadvány készült, mely a
Programterv rövid, összefoglaló kivonata.
9
Szolnoki Járás helyzete és beavatkozási lehetőségei
1. Vincze Lajos: A mélyszegénységben élők és a romák helyzete,
esélyegyenlősége
1.1 Szakpolitikai háttér
Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény (Ebktv.) eredeti, egészen 2006. december 30-ig hatályos 35. §-a értelmében az
Országgyűlés által elfogadott, úgynevezett Köztársasági Esélyegyenlőségi Programmal
összhangban a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programot fogadhattak el,
amelyben elemezték a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és
meghatározhatták az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, megvalósításuk
tervezett ütemezését.
2007. január 1-jétől az Ebktv. 63. § (5) bekezdése rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi
programokról, amely elfogadása továbbra is csak lehetőség és nem kötelezettség volt a helyi
önkormányzatok számára. Az új szabályozás szerint a programokban kiemelt figyelmet kellett
fordítani a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális
helyzetre. Továbbá az Ebktv. rendelkezett arról is, hogy az önkormányzatok minden év június
30-ig jelentést fogadjanak el az esélyegyenlőségi programban foglalt ütemterv teljesüléséről.
2010. május 1-jével tette kötelezővé az Ebktv. 63/A szakasza valamennyi helyi
önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulás számára öt évre szóló esélyegyenlőségi
program elfogadását. Az új szabályozás szerint a helyi esélyegyenlőségi programban a
hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és
szociális helyzetéről szóló helyzetelemzést kell készíteni, és az abban feltárt problémák
komplex kezelésére intézkedéseket kell tervezni.
A program időarányos megvalósulását, valamint a feltárt helyzetkép esetleges megváltozását
kétévente át kellett tekinteni, és szükség szerint felülvizsgálni.
Az Ebktv. 63/§ (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi
társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi
megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján
nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha rendelkezik
esélyegyenlőségi programmal.
Figyelemmel arra, hogy az esélyegyenlőségi program pályázati feltétel, az Ebktv. az EBH
hatáskörébe utalta hatósági bizonyítvány kiállítását arról, hogy az adott önkormányzat vagy
társulás rendelkezik esélyegyenlőségi programmal.
Az EBH ezen hatásköre 2012. március 1-jével megszűnt.
10
A 2011. évi CLXXIV. törvény 2011. december 22-i hatállyal hatályon kívül helyezte az
Ebktv. 63/A. §-át, a helyi esélyegyenlőségi programokat szabályozó korábbi passzust. A
módosítás nyomán az Ebktv. 31. §-a szól arról, hogy a község, a város és a főváros
kerületeinek önkormányzata ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot köteles
elfogadni. A helyi esélyegyenlőségi programok továbbra is a pályázati támogatások
előfeltételei.
A többcélú kistérségi társulások az új szabályozás szerint tehát nem kötelesek
esélyegyenlőségi programot készíteni.
A korábbi előírásokhoz képest új elem, hogy a szakmailag is megfelelő esélyegyenlőségi
program elkészítéséhez ingyenes segítséget nyújt egy esélyegyenlőségi mentorhálózat
felállításával a Türr István Képző és Kutató Intézet.
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályait a 2/2012. (VI.1.) EMMI
rendelet tartalmazza. A hatályos szabályozás szerint a program intézkedési tervében a
helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan kell meghatározni
a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket.
Az intézkedési tervben gondoskodni kell a települési önkormányzatra vonatkozó további
fejlesztési tervek, koncepciók, programok és a helyi esélyegyenlőségi program
célkitűzéseinek összhangjáról, különös tekintettel a közoktatási esélyegyenlőségi tervre és az
integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseire.
Már az Ebktv. eredeti, 2004. január 27-én hatályos szövege is rendelkezett arról, hogy az
ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami
tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet (ET) elfogadni. Az
esélyegyenlőségi tervek elkészítésének határideje esetükben 2004. december 31-e volt. Az
esélyegyenlőségi tervek részletes szabályait a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény (régi Mt.) 70/A. §-a tartalmazta. A régi Mt. értelmében, az esélyegyenlőségi terv a
munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok
(különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek,
valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli
gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók) foglalkoztatási helyzetének elemzését,
valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre
megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket tartalmazza.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (új Mt.) már nem rendelkezik az
esélyegyenlőségi tervekről, ennek ellenére az esélyegyenlőségi tervek elfogadását előíró, az
Ebktv. 63. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés továbbra is hatályos.
Az esélyegyenlőségi tervek elfogadását az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) kérelem
alapján jogosult ellenőrizni a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/B.§ (2) bek. b) pontja alapján.
Amennyiben az EBH megállapítja, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az
esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, továbbá –
elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, illetve
bírságot szabhat ki, valamint egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat, amennyiben külön
jogszabály lehetővé teszi.
11
1.2 Helyzetértékelések megállapításai
A települési esélyegyenlőségi programok vizsgálata során A mélyszegénységben élők és a
romák helyzete, esélyegyenlősége című HEP fejezetben jellemzően a hazai tendenciák és
szegénységi definíciók rögzítésére került sor. A tárgykör elemzése kapcsán
társadalompolitikai és gazdasági vetületű, általános lakossági egzisztenciális gyengülés
jellemzi a járásban élők anyagi-, gazdasági helyzetét, melyet a folyamatos és kiterjedt
önkormányzati támogatásban részesülők köre igazol.
A fejezet kapcsán jellemző, a szociálisan rászorulók körében felülreprezentált cigány/roma
nemzetiséghez sorolható lakosság nevesítése, lakossági létszámának vagy arányának
megjelölése.
Ezen témakör kimunkálása „aggályokat és félelmeket” tükröz. Az „önvédelmi” reakció egyik
jellemző formája a Nemzetiségek jogairól szóló jogszabály, érintettek „önazonosság
kinyilvánításához fűződő kizárólagos és elidegeníthetetlen jogának” hangsúlyozása. A másik
megoldás a KSH népszámlálási adatainak beemelése.
A látható módszertani és jogalkalmazási hiányosságok okán, a települési HEP-ek egy
részének ezen fejezete kidolgozatlan. Kijelenthető, - az okok elemzésének mellőzésével -
hogy a KSH önbevalláson alapuló cigány/roma nemzetiséghez tartozás adatai lefelé
torzítanak, így a szükséges intézkedések és eszközök sem tervezhetőek. Ezen anomália
feloldása érdekében célszerű a járási együttműködés során olyan kutatás módszertani
szabályok rögzítése, amely tartalmazza az adatszolgáltatók azon lehetőségét, hogy - az
interjúk alanyai- becsült adatokat szolgáltassanak saját értékítéletük alapján.
A célcsoport kiterjedtségére vonatkozóan szociológiai jellemzők alapján is következtethetünk.
Ilyenek az alacsony - legfeljebb 8. általános - iskolai végzettség, a tartós munkanélküliség,
települési támogatás rendszeres igénybe vétele, rossz lakáskörülmények, perifériás vagy
szegregált letelepedettség, átlagot meghaladó iskolai lemorzsolódás, magas eltartotti
arányszám stb.
A nemzetiségi csoport beazonosítása lehetőséget nyújthat, hogy a mélyszegénységgel érintett
lakossági csoporton belül lehatárolható legyen a cigány/roma nemzetiséghez sorolhatóak
létszámadatai, és a szükséges társadalmi felzárkózási beavatkozások köre, komplex feladat-
rendszere.
A megfelelő helyzetelemzés készítésébe szükségszerűen bevonandóak a nemzetiségi
önkormányzatok, ezek hiányában - a 16 járási településnél 9 esetében mutatható ki - valamely
nemzetiségi érdekképviselet vagy civil szervezet.
12
1.3 A HEP helyzetértékelésében azonosított problémák
A védett társadalmi csoport hátrányos helyzetét befolyásoló és eredményező körülmények
körében a települések az alábbi problémákat azonosították és jelölték meg:
Hátrányos munkaerő-piaci helyzet, jellemzően közfoglalkoztatás;
Alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya;
Átlagot meghaladó iskolai lemorzsolódás, alacsony tanulási motiváció;
Magas eltartotti arány, szegénység átörökítése;
35%-ot meghaladó kiskorú arány, magas RGYK és HHH (Rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek);
Rossz és romló lakáskörülmények;
Kiterjedt jövedelmi és fogyasztási szegénység, jelzálog-teher;
Önkormányzat, mint elsődleges közfoglalkoztató;
Nemzetiségi érdekképviseletek működési sajátosságai, szerep-válsága.
13
A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban megjelenő problémák településenként – mélyszegénységben élők/romák
Település/
problémák
Hátrányos
munkaerő-
piaci helyzet
Alacsony
iskolai
végzettség,
Szakképzett-
ség hiánya
Szegregátum
Átlagot
meghaladó
iskolai
lemorzsoló-
dás
Magas
eltartotti
arány/korai
gyermek-
vállalás
Rossz és
romló
lakáskörül-
mények
Kiterjedt
jövedelmi
szegénység
Önkormány-
zat, mint
elsődleges
foglalkoztató
Nemzetiségi
érdekképvi-
seletek
hiánya
Besenyszög * * * *
Csataszög * * * *
Hunyadfalva * * * * * *
Kőtelek * * * * * * *
Martfű * * * * * * * * *
Nagykörű * * * * * *
Rákóczifalva * * * * * *
Rákócziújfalu * * * * * * * *
Szajol * * * * * * *
Szászberek * * *
Szolnok * * * * * * * *
Tiszavárkony * * * * *
Tószeg * * * * * * *
Újszász * * * * * * * *
Vezseny * * * *
Zagyvarékas * * * * * *
14
A felsorolt jellemzők a szociálisan rászorulók és mélyszegénységgel sújtott társadalmi
réteghelyzetben lévők körében jelentősen felülreprezentált cigány/roma nemzetiséghez
sorolható lakosság ismérve. A helyzetértékelések – hibásan – nélkülözik az elégséges
elemzést, mivel a hangsúly nem a végeredményen van, hanem a folyamaton.
Ennek tükrében, az alacsony iskolai végzettség és szakképzettség hiányából fakadó tartós
munkanélküliséget a korai iskolaelhagyás, az alacsony tanulási eredményesség okozza főként,
melyhez jellemzően szubkulturális és életstílusbeli terhek – korai gyermekvállalás, magas
reprodukció, stb. - is párosulnak.
A probléma kiterjedtségére válaszolva, a települések a „szociális” közfoglalkoztatás
szervezését alkalmazzák, amely megterheli az önkormányzati gazdálkodást. Miután az aktív
korú lakosság körében a többségi társadalomhoz tartozók is jelen vannak, a helyzetfeltárás
jellemzően ezen álláskeresők gyengeségeit tárja fel, - nincs munka-tapasztalatuk, „nem
akarnak dolgozni”, családi minta, stb. – ellenben nem keresi a pozitívumokat, amely lokális
társadalmi-, gazdasági versenyre utal és gyengíti a HEP hatékony végrehajtását.
A folyamat megértéséhez fontos a hazai cigányság történeti fejlődésének ismerete. Ezen
keresztül juthatunk el az egyes nyelvi beszélő csoportok közötti kulturális és szocializációs
különbözőségek megértéséhez, és az egyes szubkulturális változatok felismeréséhez.
A települési helyzetértékelések leggyakoribb hibája, hogy egységes és homogén
népcsoportként tekint a cigány/roma nemzetiségre, holott a cigányság egy heterogén kulturális
és szokásrendszerrel körülírható társadalmi csoport, amely az egymáshoz viszonyított
eltéréseiben határozható meg legjobban.
A cigányság társadalmi integritása területenként jelentősen eltérő. A társadalmi leszakadással
sújtott mélyszegények felzárkózását leginkább a szegénység átörökítésének folyamatai
gátolják. A magas HHH gyermekek arányának elemzése azt mutatja, hogy az alacsony iskolai
végzettségű szülők szülei is alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek. Saját iskolai
kudarcaikat és tanulási sikertelenségeiket generációkon át örökítik utódaikra, amely gátolja az
elsődleges munkaerő-piacra jutásukat.
A támogató családi és közösségi környezet mellett hiányzik a szükséges kompenzáló iskolai
segítő környezet is. A szociális hátrányok szocializációs hiányosságként való értelmezése
gátolja az iskolai haladásukat, és erősíti a diszfunkcionális családi működést.
A cigány kulturális szokások egyes autentikus közösségekben még élénken élnek, amely a
többségitől jelentősen eltérő életkori és nemi szerepeket eredményez. Ezen szokások
nincsenek szinkronban az iskolák szabályaival. Ennek leginkább a továbbtanulás-, és
pályaorientáció előtti 12-13 éves korban van jelentősége, amikor a fiatal felnőttnek számító
cigánygyerekek közösségi státusza jelentősen eltér a társadalmilag elvárt szereptől.
A korai iskolaelhagyás visszaszorítását nem támogatja a tankötelezettségi korhatár
csökkentése. A 16 életévet betöltöttek aktívkorú munkaerő-piaci megjelenése azt mutatja,
hogy a magasabb iskolai végzettség vagy szakképesítés megszerzését gyengíti a korai
jövedelemszerzés esélye. A munkanélküliség kezelésének elsődleges eszközévé vált
közfoglalkoztatás, korai jövedelmet biztosít a marginális társadalmi réteghelyzetben élő
családok kiskorúi számára. A folyamatot erősíti, hogy az érintettek számára kormányzati
támogatással felzárkóztató képzések rendszerszerűen elérhetőek, melyek keretében
megélhetési támogatáshoz lehet jutni.
15
Összességében a folyamat, a társadalmi hátránykompenzáló támogatásokkal együtt kontra-
produktivitást mutat, amely a települések esélyteremtő beavatkozásinak hatékonyságát
csökkenthetik.
1.4 Járási helyzetértékelés
A 2011. évi Népszámlálás alapján Jász-Nagykun-Szolnok Megye népessége 386 600 fő, a
Szolnoki Járás népessége 121 622 fő, melyből Szolnok Megyei Jogú Város 74 341 fő, amely
7,1 %-kal alacsonyabb a 2001. évi adatoknál.
2011. évi Népszámlálás – 4 kérdést tartalmazott a nemzetiség és anyanyelv vonatkozásában:
Nemzetiséghez tartozás (romanii, beás): 18935 fő
(Ezen adatokban nem jelenik meg a magyar anyanyelvű cigány/roma nemzetiséghez tartozás,
amely jogalkalmazási paradoxon, a nemzetiségek jogairól szóló anyanyelvi elismert jog
ellenére.)
Ezen kívüli nemzetiséghez tartozás: -
Anyanyelve: 1407 fő
Családi, baráti körben nyelv-használat: 1565 fő
Statisztikai halmozódásra figyelemmel önazonosságot vállalók száma: 19089 fő (a megyei
lakosság 4,9%-a)
2001. évi adatokhoz képest ez 155,1%-kal magasabb, amely az önazonosság-vállalás
erősödését jelzi, amely bíztató az egyenlő bánásmód teljesülésének társadalmi
szükségszerűségére figyelemmel.
Megyék közötti összehasonlításban ez az 5. legmagasabb.
Ugyanakkor a települési helyzetelemzésekben megjelenő alacsony foglalkoztatottságot
eredményező iskolai eredményesség egyértelműen visszatükröződik a statisztikai
felmérésben.
A 15 évnél idősebbek 70 %-a fejezi be a 8. általánost, amely sikertelen teljesítmény-mutatók
és lemorzsolódási arányszámok növekedést mutatnak az eltelt 10 évben. Ez az arány a 60
évnél idősebbeknél 4 % (a többségi 24 %), amely a magas mortalitási mutatókra vezethető
vissza, amely egyben a nyugellátásban részesülők esetlegességét is jelzi.
A cigányság közoktatási sikertelenségét 3 akadályozó tényező okozza.
Mindhárom problémakör hátterében részben,
a cigányság asszimilálódástól,
a hagyományos közösség és kultúra felbomlásától való félelme,
továbbá az oktatás későbbi életben való fontosságának, a tanulás szerepének fel nem
ismerése áll.
16
Ez utóbbi megállapítást a Babusik Ferenc (Delphoi Consulting 1999) által vezetett „kutatás az
ózdi régió cigány népességében” tanulmány eredményei pontosítják: az iskolai képzésben
való részvétel elsősorban befektetés, azaz nem egyszerűen arról van szó, hogy a romák nem
ismerik fel az iskolázottság értékét, hanem inkább arról, hogy a cigány családok akkor fogják
iskoláztatni gyermekeiket, ha ez általuk belátható távlatban munkaerő-piaci szempontból
rentábilis beruházás lesz.
Az ellentéteket továbbá azzal is magyarázhatjuk, hogy mivel már a szülők is rosszul
teljesítettek az iskolában, egyrészt továbbörökítik ezt a kudarcélményt gyermekeiknek.
Másrészt nem múlt el a korábbi rossz kapcsolat és sikertelenség emléke, felnőttként is
„ellenségnek” látják az iskolát, s képtelenek az azzal való kommunikációra.
Azt a tényt, hogy a cigányok oktatásügyi helyzete az utóbbi két évtizedben az általános iskola
befejezése terén javult, nem szabad sikerként elkönyvelnünk. A cigányok helyzete az
iskolarendszer többi – közép- és felsőfokú – kategóriájában romlott. Amennyire a cigányság
iskolai pozíciója javult, azt a gazdasági fejlődés szabadabb kibontakozása el is vette, épp a
szóban forgó iskolai végzettséget értékelte le a legerőteljesebben.
A cigányság lemaradása a többségi társadalommal szemben nőtt, mert az érettségit adó
középfokú - és újabban a felsőfokú – oktatás expanziója elkerülte a népcsoportot. Szemben a
nem cigány tanulók 76,5 százalékával, a cigány diákok csupán 5,9 százaléka szerzett az
általános iskolainál magasabb végzettséget. A középiskola befejezését tekintve az
esélyegyenlőtlenség mértéke több mint ötvenszeres
Érettségi nélküli szakmai oklevele: 1650 fő
Érettségi (magasabb nélkül): 480 fő
Felsőfokú oklevél: 91 fő
Figyelembe véve, hogy a középiskolából felsőfokú intézménybe való továbbtanulás pontján
nincs esélykülönbség cigány és nem cigány tanulók között, ez azt jelenti, hogy egy cigány
tanulónak ötvenszer kisebb az esélye arra, hogy diplomát szerezzen, mint nem cigány
társainak.
Ennek a hatalmas esélykülönbségnek a legnagyobb része az érettségit adó középfokú
oktatásba való belépés pontján keletkezik.
A középfokú intézményekbe való továbbjutás feltétele ma még a nyolc sikeresen befejezett
általános iskolai osztály. Fontos kiemelni, hogy nem elég pusztán elvégezni az általános
iskolát: a továbbtanulás feltétele, hogy a tanulók jó eredményekkel zárják az alapfokú
képzést, illetve, hogy ők és családjaik hasznosnak, „jó befektetésnek” ítéljék meg a későbbi
iskoláztatást.
17
1.5 Javasolt esélyteremtő programok és források
Arany János és mentor-tanár Programok,
Útravaló Program
Eötvös József Program (TÁMOP-3.3.13)
Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR)
Határtalanul program
Iskola Háló program
Iskola-rendszeren kívüli hátránykompenzáló Tanodák
Második Esély program
Referencia Intézményi Hálózat,
Bázis-intézményi, módszertani hálózatban való részvétel
Alternatív, reformpedagógiai programok
TOP-6.7.1-15 Megyei Jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja
(térségi együttműködés)
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
programok (civil együttműködés)
18
Beavatkozási javaslatok a mélyszegénységben élők/romák célcsoport esetében
Település/
javasolt
beavatkozások-,
fejlesztések
Munka-
intenzív és civil
foglalkoztatói
szektor
erősítése,
szociális kert-,
és
földprogramok
kimunkálása
Felzárkóztató-
, betanító-,
OKJ szakmai
képzések
szervezése
Anti-szegregációs
beavatkozások
tervezése,
komplex telep-
programok
kidolgozása
Iskolai
lemorzsolódás
csökkentése,
Tanoda
programok
kialakítása
Korai
beavatkozást
támogató
programok
(BK
Gyerekház)
indítása, nők
tanulását
támogató
projektek
kimunkálása
Szociális
rehabilitációs
beavatkozások
tervezése
Aktív
szociálpolitikai
modellek
fejlesztése,
öngondoskodás
támogatása
Foglalkoztatásba
ágyazott képzések
szervezése,
munkaerő-piaci
szolgáltatások
szervezése,
(munkaerő-
közvetítés)
Roma
mentorhálózat
fejlesztése
Besenyszög * * * *
Csataszög * * * *
Hunyadfalva * * * * * *
Kőtelek * * * * * * *
Martfű * * * * * * * * *
Nagykörű * * * * * *
Rákóczifalva * * * * * *
Rákócziújfalu * * * * * * * *
Szajol * * * * * * *
Szászberek * * *
Szolnok * * * * * * * *
Tiszavárkony * * * * *
Tószeg * * * * * * *
Újszász * * * * * * * *
Vezseny * * * *
Zagyvarékas * * * * * *
19
2. Burai István: A gyermek és ifjúsági célcsoport esélyegyenlőségi szemmel.
2.1 Helyzetkép és kihívások a Szolnoki járásban
A gyermekek és fiatalok helyzetével foglalkozó tanulmányunk alapja a 2015. október 22-én a
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Együtt-es-ély” – a Szolnoki Járás
településeinek területi együttműködése az esélyegyenlőség biztosításában című ÁROP-1.A.3-
2014-2014-0053 számú projekt keretében megvalósuló Felzárkózási Kerekasztal alkalmával
elhangzott előadás.
A járás településeinek esélyegyenlőségi terveiben megfogalmazott problémák és feladatok
összegzése, szintetizálása és közős cselekvési lehetőségek feltárása mellett célul tűztük ki,
hogy nagyobb távlatból közelítsünk a témánkhoz. Szűkebb hazánkon kívül is kitekintést
tegyünk, valamint megvizsgáljuk, hogy milyen szempontok alapján kerülnek a gyermekek és
fiatalok az esélyegyenlőségi célcsoportok közé? Ki is tekinthető gyermeknek és ki fiatalnak?
Az életkort véve alapul meddig tart az esélyegyenlőségi tervek határa? Milyen
szempontoknak kell érvényesülni az esélyegyenlőségi programokban, azokat lehet-e, kell-e
esetlegesen újabb szempontokkal bővíteni? Ragaszkodnunk kell-e szorosan az Ebktv3
szigorúan vett meghatározásához vagy érdemes az esélyegyenlőség és célcsoportunk
összefüggéseit tágabban értelmezni? Egyáltalán milyen szempontokat, célokat és hosszabb
távú stratégiákat kell figyelembe vennünk, ha a gyermekekről és fiatalokról gondolkodunk?
Milyen jövőkép mentén tegyük ezt?
2.1.1 Gyermekek és fiatalok a világban és Magyarországon
A globalizáció akár szeretjük, akár nem megkerülhetetlenül jelen van világunkban és ezt nem
hagyhatjuk figyelmen kívül. Ebből a tézisből kiindulva elengedhetetlen, hogy nemzetközi,
európai, sőt világméretű kitekintést tegyünk témakörünkben. Az Európai Bizottság
közleménye „Az EU gyermekjogi stratégia felé” többek között megfogalmazza, hogy az EU
belső és külső politikájában érvényesíti a gyermekek jogait4, amely uniós tanállamként
Magyarország tekintetében is releváns. A dokumentum gyermeknek tekint mindenkit, aki 18
évnél fiatalabb személy. A stratégia általános és uniós szinten az alábbi helyzetképet mutatja
be.
A gyermekek helyzete általánosságban:
- A világon élő gyermekek száma: 2,2 milliárd.
- A fejlődő országokban élő gyermekek száma: az összes gyermek számának 86%-a.
A fejlődő országokban él azon gyermekek 95%-a, akik ötéves koruk előtt meghalnak,
nem jutnak alapfokú képzéshez, kényszermunkát végeznek vagy szexuális
kizsákmányolástól szenvednek.
- Életük első öt évében a gyermekek egyharmadának nem jut megfelelő élelem. Az
összes gyermek egy hatoda (elsősorban lányok) nem jár alapfokú képzést nyújtó
iskolába.
- Több mint tíz millió öt éven aluli gyermek hal meg évente könnyen megelőzhető vagy
kezelhető betegségben.
3 Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
4 Brüsszel, 4.7.2006 COM(2006) 367 végleges Az EU gyermekjogi stratégiája felé COM(2006) 367 végleges
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52006DC0367
20
- Egy milliárd gyermek visszamaradott a fizikai, szellemi és/vagy pszichológiai
fejlődésben.
- Világszerte mintegy 218 millió gyermek végez kényszermunkát.
- 1,2 millió gyermek esik az emberkereskedelem áldozatául.
- 300 000 gyermek harcol katonaként a fegyveres konfliktusokban.
- Több mint 200 millió gyermek él súlyos fogyatékossággal.
- 140 millió gyermek árva.
A gyermekek helyzete az Európai Unióban:
- Az EU-ban a relatív szegénység jobban veszélyezteti a gyermekeket, mint a lakosság
egészét.
- Különösen ki vannak téve a szegénységnek, a kirekesztésnek és a diszkriminációnak
azok a gyermekek, akiknek szülei szegények, vagy akik nem élhetnek szüleikkel,
valamint akik bizonyos etnikai közösségekből származnak, mint például a romák.
- A kisebbségekből származó gyermekek könnyen a rasszizmus célpontjaivá válnak. A
többségi lakosságból származó gyermekek viszont könnyen a szélsőséges politikusok
és pártok által javasolt, végletekig leegyszerűsített megoldások befolyása alá kerülnek.
- A gyermekekkel szembeni erőszak az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent az
EU-ban.
Napjaink konfliktusokkal és háborúkkal terhelt világa a gyermekeket ugyancsak jelentős
mértékben érinti. melynek közvetett és közvetlen hatásai 2014-ben és 2015-ben is érintették
hazánkat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) jelentése szerint a világon 2014-
ben közel 60 millió ember menekült háborús konfliktusok elől, ebből 20 millió saját hazáján
kívül. Csak Szíriából közel 4 millió ember menekült külföldre. A menekültek fele gyermek.5
(A HEP összeállítása során a nem magyar állampolgárságú gyermekek számát is vizsgálni
javasolt.)
A Gyermekjogi egyezmény6 2014-ben volt 25 éves. Az évforduló alkalmából az Unicef
tanulmányt jelentetett meg Gyermekek helyzete a világban 2014 címmel. Az Unicef Magyar
Bizottság összefoglalót jelentetett meg a tanulmányból, melyben röviden kitér Magyarországi
helyzetére is. Az összefoglaló kiemeli, hogy bár számos területen pozitív mutatókkal
rendelkezünk, addig több tekintetben, mint például a gyermekszegénység, vagy a jövedelmek
eloszlásának aránya nem állunk jó helyen a nemzetközi összehasonlításban, míg számos
összevetést a hiányzó adatok miatt nem lehet elvégezni. Ilyen például többek között az
alultápláltság, szoptatási szokások, fejlődési rendellenességek, családon belüli erőszak
valamint a gyermekmunkára vonatkozó statisztikák.
Az alapvető gazdasági adatok tekintetében az alábbiakat emeli ki az összefoglaló:
„Vannak adatok, melyek még mielőtt bármit is vizsgálni kezdünk, alapvető képet festenek
egy ország helyzetéről. Magyarországon a lakosság 70 százaléka városokban él, teljes a
csatornázás és ivóvízellátás, senki nem él a globális szegénységi küszöb alatt (napi 1,25 5
dollár), és a születéskor várható élettartam 74 év. Csak hogy fel tudjuk mérni ennek
jelentőségét: a Kongói Demokratikus Köztársaságban a lakosság közel 90 százaléka él napi
kevesebb, mint 1,25 dollárból, 35 százalék él városokban, a születéskor várható élettartam 50
5 A The UN Refugee Agency adatai alapján http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/hirek/2015/soha-nem-
latott-szintre-nott-a-haboruk-es-uldoztetes-elol-menekulok-szama-a-vilagon.html 6 Magyarországon a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről című 1991. évi LXIV. törvény tartalmazza
21
év, megfelelő csatornázás és ivóvízellátás pedig a lakosság csupán 30 százalékának áll
rendelkezésre.
Ha azonban azt gondoljuk, hogy semmiben sem hasonlít a két ország helyzete, tévedünk.
Kongóban a háztartások összjövedelmének 51 százaléka a “felső” 20 százalékhoz jut, a
társadalom legszegényebb 40 százaléka pedig az összjövedelemnek csupán 14 százalékában
részesül. Hazánkban a leggazdagabbaknak jut az összjövedelem 40 százaléka, és csupán 21
százalék jut a társadalom “alsó” 40 százalékának.” 7
2.1.2 Fiatalok európai szemmel
A gyermekek mellett tegyünk rövid kitekintést európai uniós szinten a fiatalok irányába. A
fiatalokat részben hasonló, alapvető életminőséget befolyásoló, részben különböző, a
társadalmi beilleszkedést meghatározó problémák érintik. Az európai bizottság 2001-ben tette
közzé az Új lendület Európa fiataljai számár című fehér könyvét8, amelyben az európai
fiatalokat érintő kihívásokat és lehetséges válaszokat foglalták össze.
A Fehér Könyv kiemelten foglalkozik az európai fiatalok szervezettségével és részvételükkel
a döntéshozatali folyamtokban. Külön hangsúlyt kap a Bizottság további célkitűzéseinél az
ifjúság minél szélesebb rétegeinek bevonása az európai és országos politikába. A Fehér
Könyv felhívja még a figyelmet a fiatalok élete szempontjából fontos olyan
információszolgáltatási hálózatok kialakítására, amelyek például a pályaválasztásban és
pályakezdésben vagy a különféle ösztöndíjakkal kapcsolatosan nyújthatnak gyakorlati
segítséget. A Bizottság azt is javasolja a tagországoknak, hogy az ifjúságpolitikát ne csak
központi, állami szinten valósítsák meg, hanem a régiók és települések helyben alakítsák ki
ezzel kapcsolatos saját stratégiájukat. Ezeknek alapvetően a fiatalok helyben maradását és
helyi lehetőségeik bővítését kellene támogatniuk.
Többek között a Fehér Könyvben megfogalmazott célok mentén indultak el olyan EU szintű
ifjúsági programok, mint a Yout 2000-2006, 2007-2013 között az Youth in Action majd 2014-
től az Erasmus+. A programok a nem formális, élethosszig tartó tanulás szellemiségében
támogatják a fiatalok munkaerő piaci integrációját, az egyenlő hozzáférést, társadalmi
integrációt előítéletek és szegregáció háttérbeszorítását, valamint a fiatalok döntési
helyzetekre való felkészítést és döntési szituációk megismerést, kipróbálását biztonságos
környezetben. Összességében segítik a fiatal nemzedékek társadalmi részvételének
fejlesztését.
Nemzetközi és hazai szinten számos olyan egyezmény, ajánlás, szerződés, jogszabály vagy
stratégia felsorakoztatható, amely szabályozza, érinti a célcsoport életét vagy igyekszik
javítani és jobbá tenni a gyermekek és fiatalok életkörülményeit. Mindegyikükre jelen
tanulmányban részletesen kitérni nem tudunk, de figyelmen kívül nem hagyhatjuk őket és
időnként hivatkozunk rájuk. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány felsorolásképpen.
- Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
- Egyezmény a gyermekek jogairól
- Magyarország Alaptörvénye
- „Legyen jobb a gyermekeknek” – nemzeti stratégia
7 A teljes szöveg itt olvasható http://nemzetisegek.hu/wp-content/uploads/UNICEF-%C3%A9ves-
jelent%C3%A9s-a-gyermekek-helyzet%C3%A9r%C5%91l-a-vil%C3%A1gban.pdf 8 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FEHÉR KÖNYVE ÚJ LENDÜLET EURÓPA FIATALJAI SZÁMÁRA Brüsszel, 2001. 11. 21.
COM(2001) 681 végleges
22
- Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS)
- 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
- Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény
2.1.3 Gyermek – fiatal – fiatal felnőtt
Kit is tekintsünk gyermeknek és ki a fiatal? Bár a kérdés egyszerűen megválaszolhatónak
tűnik, azonban rövid vizsgálódás után megállapíthatjuk, hogy számos szempont kínálkozik,
amelynek eredményeképpen más- más választ kaphatunk. Ha biológia, pszichológiai, fejlődés
lélektani oldalról közelítünk, mást láthatunk mintha jog, oktatási, vagy társadalmi érettség
szempontjából vizsgálódunk.
Gyermekkor
Mint már láttuk az UNICEF vagy az Európa tanács dokumentumaiban is alapvetően –
polgárjogilag is – minden 18. életévét be nem töltött személy gyermek, azaz kiskorú,
eltekintve attól, ha 16 és 18 éves kora között házasságot kötött. 14 éves koráig
cselekvésképtelen, 14 és 18 év között korlátozottan cselekvőképes, majd ezt követően
cselekvőképes. Büntetőjogi értelemben gyermekkorú az, aki még nincs 14 éves, fiatalkorú az,
aki már a 14. életévét betöltötte, de a 18-at még nem. Kivételesen súlyos bűncselekmények
esetében azonban 12. életévét betöltött gyermek is felelősségre vonható9, alapesetben azonban
gyermekkorú nem büntethető.
A három éves gyermek már óvoda látogatására kötelezett, az iskolakötelezettség felső határa
jelenleg Magyarországon 16 éves kor10
. Legkorábban segédmotoros kerékpárra jogosítványt
14 évesen, személyautóra 17 évesen, tehergépjárműre 21 évesen, autóbuszra 24 évesen lehet
megszerezni.
Ha életkori és fejlődési sajátosságokat vesszük figyelembe újszülött (0-3 hónap), csecsemő (1
éves korig, kisgyermek (1-3 éves), gyermek (3-6 év, óvodás; 6-9 év kisiskolás) majd
kiskamasz (9-12 év), kamasz (12-18 év). Ezt követően a fiatalok, fiatal felnőttek következnek
a sorban körülbelül 28-35 éves korig.
Más oldalról is közelíthetünk a gyermekkor és fiatalkor meghatározásához, hogy tovább
árnyaljuk a kevéssé egyszerűnek tűnő képet.
Fiatalkor
A hagyományosnak mondható életút alapú megközelítés szerint az iskola világát (alap-,
közép- és felsőfok) a munkavállalás majd az önálló élet és családalapítás követte lineáris
sorrendben. Ez azonban az átalakuló világ, a hosszú távú tervezhetőség hiányának, a
munkaerő-piaci változások és az élethosszig tartó tanulás szükséges gyakorlatának
köszönhetően jelentősen megváltozott. A fiatalok nehezen válnak le a szülői házról,
gazdaságilag a saját család alapítását követően sem teljes mértékben önállóak.
Az érettséget vizsgálva számolnunk kell a biológiai érettséget meghatározó szexuális
érettséggel, amely koránt sem jár együtt a pszichés vagy társadalmi érettséggel. Az érett fiatal
9 Ilyen kivételes eset a gyermek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, rablás és kifosztás
10 Az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása számos vitát váltott ki és érinti a gyermekek oktatáshoz való
jogát is, így nem kerülhető meg, mint esélyegyenlőségi kérdés sem.
23
élete fontos kérdéseiben önállóan dönt, konkrét tervei vannak a jövőre nézve, mindig számol a
döntései lehetséges következményeivel, és felnőttnek érzi magát.
A társadalmi érettség tekintetében a fentieken túl vizsgálandó hogy: a családi állapot számít
(független-e vagy együtt él házastársával/élettársával), a saját gyermek (nincsen, avagy van)
és önálló háztartásban él-e (együtt él szüleivel/nevelőszüleivel/nagyszüleivel, vagy önálló
háztartásban él)
Hasznos megközelítésnek kínálkozik a rangúsági elv felhasználása11
, amely négy szintet
határoz meg az egyén és közösség összefüggésében. Ezek alapján csecsemő-rangú, gyermek-
rangú, kamasz-rangú és felnőtt-rangú fejlődési szintről beszélhetünk, amelyeken jó eséllyel
minden érett felnőtt személyiség végigmegy. A rangúsági elv használata lehetővé teszi, hogy
különböző helyzetekben, viszonyrendszerekben és különböző szituációkban más-más
rangúként tekintsünk ugyanazon személyre.
- Csecsemő-rangú: fő igénye, hogy a testi, biológiai igényei kielégítésre kerüljenek,
illetve ezeket biztonságban tudja.
- Gyermek-rangú: a személyének, a személyiségének biztonsága kerül előtérbe: az,
hogy érezze, törődnek vele, így biztonságban van.
- Kamasz-rangú: fő igénye önmaga megvalósítása önmaga és a külvilág felé, célja, hogy
megmutathassa önmagát.
- Felnőtt-rangú: képes az adott viszonyrendszerben ellátni magát és saját, felelős
döntéseket hozni.
A fiatal kor vége hasonlóan szélesen értelmezhető. Az Európai Unió Erasmus + programjának
ifjúsági szegmenségi fiatalként kapcsolódhatnak be a harmincadik életévüket be nem töltött
személyek.
Mint fentebb látható, minden látszat ellenére egészen komplikált behatárolni, hogy kit
tekintünk gyermeknek és kit tekintünk fiatalnak, vagy felnőttnek. Ezt azt jelenti, hogy a
célcsoport egyenlő esélyeinek biztosítása hasonlóan komplikált lehet.
Egyenlő hozzáférés – szükségletek – Miért fontos a hozzáférés?
Esélyegyenlőségi szemüvegünkön át nézve a kérdéskört, meg kell említenünk Maslow
szükségleti piramisát12
. Maslow elméletében hiány alapú szükségleteket és növekedés alapú
szükségleteket azonosít be. Míg a hiányszükségletek feszültségcsökkentést eredményeznek,
addig a második csoportba tartozók az egyénben
rejlő lehetőségek kiaknázását eredményezik.
Ha motiválás elméletén túl úgy tekintünk a
maslow-i modellre, hogy egy egészséges érett
személyiség kialakulásához milyen szükségletek
kielégítését kell lehetővé tenni, akkor világossá
válik számunkra, hogy az alapvető
hiányszükségletek kielégítése nem lehet
önmagában elegendő cél. Sarkosan fogalmazva az
alapvető szükségletek kielégítése előfeltétel a
11
dr. Majár János: A közösségfejlesztés módszertana, Csillagpor Alapítvány, Szolnok, 2010. 12
Abraham Maslow: Motivation and personality, Harper and Row, New York 1970.
Maslow-piramis - a szükségletek hierarchiája
24
magasabb szintűek megjelenésének. Léopold Senghor13
így fogalmaz: „Az emberi jogok a
reggelivel kezdődnek.” Az alapvető szükségletek (fiziológia, biztonsági, szeretet, elismerés)
mint éhség, szomjúság, fizikai védettség, valahova tartozás, mások általi elismerés kielégítése
jelenik meg jellemzően az esélyegyenlőségi programokban, míg a magasabb hierarchiájú
szükségletek kisebb hangsúlyt kap. A szükségletek második szintje természetesen kevésbé
materiális jellegű (persze az alacsonyabb szintűek sem kifejezetten azok), biztosításuk is
kevésbé kézzelfogható.
Állításunk szerint az egyenlő hozzáférés nem csak a diszkrimináció tilalmát jelenti, hanem azt
is hogy a gyermekek és a fiatalok szükségleteiket kortársaikhoz és más társadalmi
csoportokhoz viszonyítva is hasonló szinten tudják kielégíteni. Az életkori ás társadalmi
változások következtében a szükségletek is változnak célcsoportunk tekintetében. A
gyermekek és fiatalok esetében jellemzők az életkor és érettség függvényében változó
szükségletek, amelyek azonban minden esetben lineárisan egymásra épülnek. Azaz az egyes
fokok kimaradása nehezen pótolható.
Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozata, valamint a Gyermekjogi egyezmény határozott utat
mutat egyenlő hozzáférés tekintetében.
Szocializációs színterekre és intézményi szintre fordíthatjuk a fentieket:
- Család és családtámogatási rendszerek: szerető, biztonságos környezet, megfelelő
ellátás, lakókörnyezet, táplálkozás
- Egészségügyi ellátás: gyermekorvos, védőnői hálózat
- Oktatás, kultúra, műveltség, önbecsülés, tudás, önmegvalósítás: oktatási-, nevelési
intézmények, közösségi színterek,
- Civil/társadalmi részvétel: közösségek, társas csoportok, kortárscsoportok
Az általunk javasolt kiterjesztett értelmezésben az esélyegyenlőség nem csak olyan pozitív
intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányait
csökkenteni vagy megszüntetni lehessen.
Az esélyegyenlőségi szemlélet komplex cselekvés és szemlélet is az alapvető szükségletek
kielégítésén túl, amelyre jellemező:
az egyenlő hozzáférést a társadalmi, kulturális javakhoz (színház, mozi, könyv,
oktatás, nyelvtudás, stb.)
tolerancia
elfogadás
megértés
empátia
szolidaritás
közösséghez tartozás
kölcsönös kommunikáció
Miért tartoznak a gyermekek és fiatalok az esélyegyenlőségi csoportok közé?
Mi az oka annak, hogy a gyermekek (és fiatalok) kiemelt célcsoportjai a helyi
esélyegyenlőségi programoknak? Bár az életkor és érettség előrehaladtával számos kérdésben
13
Léopold Sédar Senghor (1906-2001) Szenegáli költő, politikus és kultúrteoretikus, Szenegál elnöke, két cikluson keresztül 1960 és 1980 között töltötte be ezt a posztot.
25
önállóan is képesek lennének állást foglalni, véleményt alkotni, mégis számos olyan
körülménnyel kell számolni, amelyek nehezítik érdekeik érvényesülést.
Alapvető szükségletek kielégítése nem az ő felelősségük és feladatuk, ezért
kiszolgáltatottak. A gyermekszegénység magas arányban érinti a magyar gyermekeket
is bár magyar gyermek az UNICEF már hivatkozott 2014. évi felmérése szerint nem él
a globális szegénységi küszöb alatt.
Érdekérvényesítő képességük alacsony életkorukból, társadalmi helyzetükből adódóan
is.
Kiszolgáltatottak életkoruk, tájékozottságuk, tapasztalataik, kapcsolatrendszerük
hiánya miatt, könnyen befolyásolhatóak.
Az információhoz való hozzájutás korlátozott. Itt fontos megemlíteni, hogy bár
általánosságban úgy látjuk, hogy az információs korszak gyermekei, de jelentős
többségüknek nincsen gyakorlatban használható tudása. Az infokommunikációs
eszközök használata nem az információszerzésre irányulnak.14
)
Társadalmi tőkéjük alacsony, önrendelkezésük korlátozott. Ebből kiindulva adódó
kettős megközelítés: Védendő és gyámolítandó csoport, vagy lehetőség erőforrás,
amely legjobb kiaknázása érdekében képessé kell tenni őket önálló cselekvésre:
„Alattvalók vagy Polgárok lesznek?”
Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése figyelhető meg. A család, anyagi,
szociális helyzete, a szülők végzettsége generációról generációra átöröklődik. A
társadalmi mobilitás nehezen érhető el az alacsonyabb végzettségűek körében.
A családok és a fiatalok közösségei egyaránt diszfunkciókat mutatnak. A közösség
tagjaként nem működnek, intolerancia, megértés és elfogadás hiánya, megismerés
hiánya, kommunikáció hiánya, konfliktuskezelés képességének hiánya nagy számban
jellemzi őket.
Családi diszfunkciók ugyancsak generációkon át öröklődhetnek.
Értékrend válság, életmód válság, státusszimbólumok felértékelődése jellemező a
fiatalok körében.
Nagy a látencia a problémák felismerését, azonosítását és megoldását tekintve. Az
oktatási nevelési intézmények kevéssé képesek a gyermekek és fiatalok problémáinak
beazonosítására és megoldására.
Felnőttek által felnőttekre szabott környezethez kell alkalmazkodniuk, akár az iskola
világában, akár a ifjúsági közösségként a civil szervezeti világban. Korlátoltak a
lehetőségeik saját környezetük saját igényükhöz történő alakítására.
Napjainkban vesztett jelentőségéből a közösségek szerepe, miközben a család, mint legkisebb
és legszorosabb közösségi is működési zavarokat mutat értékválsággal párosulva. A család
erősítése mellett ugyanakkora hangsúlyt kell fektetni a közösségek, társadalmi kapcsolatok
erősítésére is. A család szerepe nem helyettesíthető és nem is pótolható, de önmagában
számos esetben nem tud megküzdeni a gyermekeket és fiatalokat érintő kihívásokkal.
A gyerekek 3-4 éves koruktól fokozatosan az idejük kevesebb, mint felét töltik a családban,
ezért elengedhetetlen a család, oktatási nevelési intézmények, szakmai intézmények és a
harmadlagos szocializációs terep szereplőinek együttműködése, annak érdekében, hogy a
gyermekek és fiatalok egyenlő hozzáférését biztosítani tudják az alapvető és a magasabb
rendű szükségletek eléréséhez.
14
A 2012 évi PISA felmérés eredményeként Európában a magyar diákok az utolsó, világviszonylatban a 30. helyen végeztek a 34-ből.
26
2.2 Helyi Esélyegyenlőségi Programok – jellemzők, problémák, lehetséges kitörési
pontok
A szolnoki járáshoz 19 település tartozik, központja az öt közül a legnagyobb város és egyben
megyeszékhely Szolnok. A járás lakossága 121.622 fő, melyből 61 % azaz 74.341 fő a
megyeszékhelyen él. Az összes lakosságból a 0-30 év közöttiek, azaz a fiatalok aránya 33 %,
közel 40.000 fő.
Valamennyi településen a védőnői ellátás megoldott, a gyermekek orvosi ellátása vagy házi
gyermekorvos vagy háziorvosi praxisban történik. Valamennyi településen megoldott a
gyerekjóléti és családsegítő szolgáltatás.
A járás települési közül mindegyikben elérhető az óvodai és az általános iskolai ellátás (a
települések 88,9%-a rendelkezik saját általános iskolával, három településen működik
középiskola).
A HEP-ekben beazonosított problémák tekintetében az látható, hogy a járás településeiben öt
esetben probléma a gyermekszegénység növekedése, ami 26 %-os arányt jelent. Ezt
követően szintén öt említéssel szerepel a család diszfunkciója, anyagi és szociális helyzetének
romlása. A két problémakört együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a rossz anyagi és
szociális helyzet összesen nyolc településen, azaz a települések 42%-ánál jelentkezik
problémaként. A hátrányos és halmozottan hátrányos (2H és 3H-s) gyermekekhez
kapcsolódó problémák, úgymint magas részarány, magas szám, beóvodáztatási nehézségek,
motiválatlanság a fejlesztő és szabadidős programokban, iskolai hiányzások, tanulmányi
eredmény összesen nyolc településen, szintén 42%-ban fordul elő.
A problémák meghatározásánál több településen is megjelent a szakemberek túlterheltsége, az
egy főre jutó magas esetszám, a speciális fejlesztések hiánya, az üres védőnői státuszok.
Ugyancsak több említést kapott a közösségi színterek, szabadidős lehetőségek hiánya,
melynek elsődleges oka jellemzően anyagi természetű az indoklások szerint.
A helyi programok vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy azok jellemzően inkább csak az
általános iskoláskorú gyermekekig látják a fiatalokat, elsősorban az intézményrendszeren
keresztül. Az iskola vagy a gyermekjóléti intézmények hatókörén kívül eső gyerekek és
fiatalok esetében fent áll a „láthatatlanság” veszélye, azaz csak akkor kerülnek látótérbe
ismét, ha valamilyen konkrét és súlyosabb problémával jelennek meg az ellátó rendszerben.
A szabadidős tevékenységek a települések többségében az iskolához vagy a gyermekjóléti
szolgálathoz kötődnek, nagyobb települések esetében meghatározóbb a sportegyesületek
tevékenysége. A szabadidős tevékenységek jellemzően a sportoláshoz köthetők, az egyéb
közösségi, kulturális fejlődési lehetőségek nem jelennek meg. Több esetben hiányzik a
művelődési házak, közösségi színterek folyamatos, szakemberek közreműködésével
biztosított működése is.
A programok elsősorban a vitathatatlanul fontos alapvető szükségletek mentén fogalmazzák
meg a problémákat, a jellemzően közösségi és önmegvalósítás irányába ható, magasabb szintű
szükségletek kielégítését célzó feladatokat nem.
27
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban beazonosított problémák gyermek és ifjúsági területen I.
beazonosított problémák
HH, HHH és SNI gyermekek száma magas, arányuk nagy az óvodában és az iskolában
Motiválatlanság a gyermekek
és fiatalok körében
(pályaválasztás, aktivitás)
Kevesen kapcsolódnak be a
hátrányos helyzetűek közül
az iskolán kívüli programba
Alacsony részvétel a
szabadidős programokban.
A védőnői szolgálat
helyettesítéssel
működik /
Magas az egy főre
eső ellátottak
száma
Nincs a
településen
óvoda és
iskola
Szabadidős és
sportolási
lehetőségek hiánya
A művelődési ház
télen nem
használható /
Nincsen közösségi tér
Korai
gyermekvállalá
sból adódó
hátrányok
Csecsemőkorú
gyermekek
napközbeni
ellátásának
hiánya
Iskola
akadálymentes
ítése nem
megfelelő
szintű
Integrált
nevelés
hiánya az
oktatási-
nevelési
intézmények
ben
A pedagógusok
jelentős része nem
vagy csak részben
ismeri a célcsoport
problémáit és azok
megoldási
lehetőségeit / A
szakemberek
túlterheltek
Besenyszög 1 1 1 1
Csataszög 1
Hunyadfalva 1 1
Kőtelek 1
Martfű
Nagykörű 1 1
Rákóczifalva 1
Rákócziújfalu
Szajol 1
Szászberek 1
Szolnok 1 1
Tiszavárkony 1 1
Tószeg 1
Újszász
Vezseny 1
Zagyvarékas 1
JÁRÁS ÖSSZESEN
3 4 3 2 2 2 1 1 1 1
28
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban beazonosított problémák gyermek és ifjúsági területen II.
beazonosított problémák
Hátrányos helyzetű gyermekek adatbázisa nem napra kész.
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
beóvodáztatása
nem teljes körű
Gyenge
tanulmányi
eredmények a
hátrányos
helyzetű tanulók
körében
A speciális igényű
gyermekek
fejlesztési
lehetőségek nem
megfelelőek
Egységes
fogalomrendszer
hiánya a
gyermekvédelem
és egészségügy
terén
Az iskola
fenntartója nem
az önkormányzat.
Korai fejlesztés
lehetősége nem
helyi hatókör
Relatíve
kevesen veszik
igénybe a
rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményt
Igazolatlan
iskolai
hiányzások
Egyenlőtlen
anyagi helyzet
tükröződése a
gyermekeken
Érzelmi és testi
bántalmazás
Gyermek-
szegénység
Besenyszög
Csataszög
Hunyadfalva
Kőtelek
Martfű 1 1
Nagykörű
Rákóczifalva 1 1 1
Rákócziújfalu 1 1 1
Szajol 1 1
Szászberek
Szolnok
Tiszavárkony 1 1
Tószeg 1 1 1
Újszász 1
Vezseny 1
Zagyvarékas
JÁRÁS ÖSSZESEN
1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 5
29
2.3 Javaslatok a Járási Esélyteremtő Fórum számára
A Fórum a munkájának következő állomásaként Járási Gyermek és Ifjúsági Kerekasztalt
létrehozása javasolt. A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok jellemző problémáit alapul
véve javasolt újragondolni a gyermek és ifjúsági célcsoportot érintő vizsgálati és cselekvési
lehetőségeket többek között az alábbi területeken:
- Együttműködés fejlesztése szakmai/civil szervezetekkel
- Szakemberek, pedagógusok fejlesztése, problémaorientált tudás átadása
- Közösségi együttműködések generálása
- Kapcsolati tőke fejlesztése közösségek, települések, országok közötti programok
megvalósításával
- Európai szintű együttműködések, nemzetközi kapcsolatok kezdeményezés, fejlesztése
- Alapvető képességek és kompetenciák fejlesztése:
kommunikációs és szociális kompetenciák
A települések sok esetben hasonló problémákkal szembesülnek, amelyekre közös megoldási
javaslatokat kidolgozva közösen érhetnek el forrásokat.
A járási gyermekek és fiatalok életkörülményeinek, problémáinak mélyebb feltárás érdekében
tematikus kutatások végzése javasolt, amely arra is módot ad, hogy a tanulmányban említett
adathiányt is enyhítse.
A hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat érintően mindenképpen javasolt a biztos
kezdet és tanoda típusú tevékenységek megvalósítása közös összefogásban is.
A települések szabadidős és kulturális lehetőségeinek fejlesztésére mobil szolgáltatások,
utaztatható programok, fejlesztések kialakítása javasolt.
A fiatalokat érintő problémák feltárására és megoldási javaslatok kidolgozására járási ifjúsági
fórum létrehozása javasolt, amely szakképzett szakemberek közreműködésével az érintettek
véleményét megismerve és közösen cselekedve működtethető.
Járási szinten erősíteni kell a nem formális tanulási formákat és lehetőségeket, nemzetközi
kapcsolatok és jó példák, tanulási alkalmak során növelni a motivációt, más típusú tanulási
módokat is megismertetni a célcsoporttal.
30
A HEP-ekben feltárt problémák alapján javasolt beavatkozási javaslatok a gyermekek/ifjúságügy területén
beazonosított
problémák
HH, HHH és SNI
gyermekek
száma magas, arányuk nagy az
óvodában és az
iskolában
Motiválatlanság a
gyermekek és
fiatalok körében
(pályaválasztás,
aktivitás)
Kevés en
kapcsolódnak be
a hátrányos
helyzetűek közül
az iskolán kívüli
programba
Alacsony
részvétel a
szabadidős
programokban.
A védőnői
szolgálat
helyettesítéssel
működik /
Magas az egy
főre eső ellátottak
száma
Nincs a
településen
óvoda és iskola
Szabadidős és
sportolási
lehetőségek
hiánya
A művelődési
ház télen nem
használható /
Nincsen
közösségi tér
Korai
gyermekvállalás-
ból adódó
hátrányok
Csecsemőkorú
gyermekek
napközbeni
ellátásának
hiánya
Iskola
akadálymente-
sítése nem
megfelelő szintű
Integrált nevelés
hiánya az oktatái-
nevelési
intézményekben
A pedagógusok
jelentős része
nem vagy csak
részben ismeri a
célcsoport
problémáit és
azok megoldási
lehetőségeit / A
szakemberek
túlterheltek
Besenyszög
Szabadidős
programok
szervezése,
szakemberek
releváns
tudásának
fejlesztése a
motiváció
növelésének
érdekében.
Játszótér
kialakítása az
iskola udvaron.
Teljes felújítás,
és új tornaterem
építése.
Sportpálya
felújítása,
fejlesztése,
tanuszoda, strand
építése.
Intézményhálózat
fejlesztése,
óvodai mini
csoport
kialakítása
Teljes
akadálymentes-
ítés
Csataszög 1
Hunyadfalva Lakónépesség
növekedése
Felvilágosító
programok
Kőtelek
Óvodai
kapacitásbővítés,
humánerőforrás
mennyiségi és
minőségi
fejlesztés az
oktatási
intézményekben
Hátrányos
Egészségvédelem
egészségtudatos
életmód
fejlesztése
Pedagógusok
továbbképzése,
tudásuk
fejlesztése
31
beazonosított
problémák
HH, HHH és SNI gyermekek
száma magas,
arányuk nagy az óvodában és az
iskolában
Motiválatlanság a
gyermekek és
fiatalok körében
(pályaválasztás,
aktivitás)
Kevés en
kapcsolódnak be
a hátrányos
helyzetűek közül
az iskolán kívüli
programba
Alacsony
részvétel a
szabadidős
programokban.
A védőnői
szolgálat
helyettesítéssel
működik /
Magas az egy
főre eső ellátottak
száma
Nincs a
településen
óvoda és iskola
Szabadidős és
sportolási
lehetőségek
hiánya
A művelődési
ház télen nem
használható /
Nincsen
közösségi tér
Korai
gyermekvállalás-
ból adódó
hátrányok
Csecsemőkorú
gyermekek
napközbeni
ellátásának
hiánya
Iskola
akadálymente-
sítése nem
megfelelő szintű
Integrált nevelés
hiánya az oktatái-
nevelési
intézményekben
A pedagógusok
jelentős része
nem vagy csak
részben ismeri a
célcsoport
problémáit és
azok megoldási
lehetőségeit / A
szakemberek
túlterheltek
helyzetű és SNI-s
tanulók kiemelt
fejlesztése,
eredmények
nyomon követése
Martfű
Nagykörű
Pályaválasztási
tanácsadás,
mentálhigiénés
foglalkozások
szervezése,
motivációhiány
okainak feltárása.
Szakemberek
számának
bővítése és
továbbképzése.
Szabadidős
programok
szervezése,
biztonságos
színterek
működtetése
Fiatal nők lányok
számára klubok,
szakemberekkel,
motiváció a
továbbtanulásra,
életvezetési
tanácsok,
tapasztalatok
megosztása
Rákóczifalva
Kapcsolattartás a
szülőkkel,
felvilágosítás,
vonzó programok
32
beazonosított
problémák
HH, HHH és SNI gyermekek
száma magas,
arányuk nagy az óvodában és az
iskolában
Motiválatlanság a
gyermekek és
fiatalok körében
(pályaválasztás,
aktivitás)
Kevés en
kapcsolódnak be
a hátrányos
helyzetűek közül
az iskolán kívüli
programba
Alacsony
részvétel a
szabadidős
programokban.
A védőnői
szolgálat
helyettesítéssel
működik /
Magas az egy
főre eső ellátottak
száma
Nincs a
településen
óvoda és iskola
Szabadidős és
sportolási
lehetőségek
hiánya
A művelődési
ház télen nem
használható /
Nincsen
közösségi tér
Korai
gyermekvállalás-
ból adódó
hátrányok
Csecsemőkorú
gyermekek
napközbeni
ellátásának
hiánya
Iskola
akadálymente-
sítése nem
megfelelő szintű
Integrált nevelés
hiánya az oktatái-
nevelési
intézményekben
A pedagógusok
jelentős része
nem vagy csak
részben ismeri a
célcsoport
problémáit és
azok megoldási
lehetőségeit / A
szakemberek
túlterheltek
szervezése
Rákócziújfalu
Szabadidős
programok,
szakemberek
releváns
tudásának
fejlesztése a
motiváció
növelésének
érdekében
Szajol 1
A
gyermekszegény-
ség felszámolása,
Együttműködé-
sek, pályázatok
benyújtása,
közösségi
fórumok,
megmozdulások
szervezése, okok
feltárása
elemzése
33
beazonosított
problémák
HH, HHH és SNI gyermekek
száma magas,
arányuk nagy az óvodában és az
iskolában
Motiválatlanság a
gyermekek és
fiatalok körében
(pályaválasztás,
aktivitás)
Kevés en
kapcsolódnak be
a hátrányos
helyzetűek közül
az iskolán kívüli
programba
Alacsony
részvétel a
szabadidős
programokban.
A védőnői
szolgálat
helyettesítéssel
működik /
Magas az egy
főre eső ellátottak
száma
Nincs a
településen
óvoda és iskola
Szabadidős és
sportolási
lehetőségek
hiánya
A művelődési
ház télen nem
használható /
Nincsen
közösségi tér
Korai
gyermekvállalás-
ból adódó
hátrányok
Csecsemőkorú
gyermekek
napközbeni
ellátásának
hiánya
Iskola
akadálymente-
sítése nem
megfelelő szintű
Integrált nevelés
hiánya az oktatái-
nevelési
intézményekben
A pedagógusok
jelentős része
nem vagy csak
részben ismeri a
célcsoport
problémáit és
azok megoldási
lehetőségeit / A
szakemberek
túlterheltek
Szászberek 1
Tiszavárkony
Tószeg
Ellátás
felülvizsgálata,
fejlesztése
Újszász
Vezseny
A védőnő
óraszámának
növelése a
településen
Zagyvarékas
Okok feltárása és
informálás a
családok
körében, újabb
módszerek,
programok
Szülők
fejlesztése,
informálása,
tudatosítása
Szolnok
Biztosítani kell
az integrált
nevelés feltételeit
Érzékenyítő
tréningek
szakmai
képzéseken való
részvétel a
pedagógusoknak.
Pedagógusok
továbbképzése a
cigány
34
beazonosított
problémák
HH, HHH és SNI gyermekek
száma magas,
arányuk nagy az óvodában és az
iskolában
Motiválatlanság a
gyermekek és
fiatalok körében
(pályaválasztás,
aktivitás)
Kevés en
kapcsolódnak be
a hátrányos
helyzetűek közül
az iskolán kívüli
programba
Alacsony
részvétel a
szabadidős
programokban.
A védőnői
szolgálat
helyettesítéssel
működik /
Magas az egy
főre eső ellátottak
száma
Nincs a
településen
óvoda és iskola
Szabadidős és
sportolási
lehetőségek
hiánya
A művelődési
ház télen nem
használható /
Nincsen
közösségi tér
Korai
gyermekvállalás-
ból adódó
hátrányok
Csecsemőkorú
gyermekek
napközbeni
ellátásának
hiánya
Iskola
akadálymente-
sítése nem
megfelelő szintű
Integrált nevelés
hiánya az oktatái-
nevelési
intézményekben
A pedagógusok
jelentős része
nem vagy csak
részben ismeri a
célcsoport
problémáit és
azok megoldási
lehetőségeit / A
szakemberek
túlterheltek
kisebbséghez
tartózó és
fogyatékos
gyermekeket
oktató
intézményekben.
35
beazonosított
problémák
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
adatbázisa
nem napra
kész.
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
beóvodáz-
tatása nem
teljes körű
Gyenge
tanulmányi
eredmények a
hátrányos
helyzetű
tanulók
körében
A speciális
igényű
gyermekek
fejlesztési
lehetőségei
nem
megfelelőek
Egységes
fogalomrend-
szer hiánya a
gyermek-
védelem és
egészségügy
terén
Az iskola
fenntartója
nem az
önkormányzat.
Korai
fejlesztés
lehetősége nem
helyi hatókörű
Relatíve
kevesen veszik
igénybe a
rendszeres
gyermek-
védelmi
kedvezményt
Igazolatlan
iskolai
hiányzások
Egyenlőtlen
anyagi helyzet
tükröződése a
gyermekeken
Érzelmi és testi
bántalmazás
Gyermek-
szegénység.
Nőtt a
mélyszegény-
ségben élő
hátrányos
helyzetű
gyermekes
családok
száma
Besenyszög
Csataszög
Hunyadfalva
Kőtelek
A hátrányos
helyzetű
gyermekek
pontos
számának
meghatározása
Martfű
Jogszabályhoz
illeszkedő
nyilvántartás
kidolgozása
Pénzbeli és
természetbeni
szociális
ellátások
biztosítása
Nagykörű
Rákóczifalva
Adatbázis
frissítése
Teljes körű
beóvodázás.
Sikeresség és
motiváció
növelése
36
beazonosított
problémák
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
adatbázisa
nem napra
kész.
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
beóvodáz-
tatása nem
teljes körű
Gyenge
tanulmányi
eredmények a
hátrányos
helyzetű
tanulók
körében
A speciális
igényű
gyermekek
fejlesztési
lehetőségei
nem
megfelelőek
Egységes
fogalomrend-
szer hiánya a
gyermek-
védelem és
egészségügy
terén
Az iskola
fenntartója
nem az
önkormányzat.
Korai
fejlesztés
lehetősége nem
helyi hatókörű
Relatíve
kevesen veszik
igénybe a
rendszeres
gyermek-
védelmi
kedvezményt
Igazolatlan
iskolai
hiányzások
Egyenlőtlen
anyagi helyzet
tükröződése a
gyermekeken
Érzelmi és testi
bántalmazás
Gyermek-
szegénység.
Nőtt a
mélyszegény-
ségben élő
hátrányos
helyzetű
gyermekes
családok
száma
Rákócziújfalu
Rendszeres
szakmai
találkozók
Az
önkormányzat-
nak végig kell
tekinteni: Új
ellátási formák
kialakítása a
szakemberek
megtartásával
Tájékoztatás
Szajol 1
Szászberek
Szolnok
Tiszavárkony
Gondozásba
vétel, szülőkkel
kapcsolattartás
Szociális
támogatások,
munkahely-
teremtés
Szociális
támogatások,
munkahely-
teremtés
Tószeg
Kapcsolat-
teremtés a
szülővel és
informálás
Tolerancia
növelése a
gyerekekben,
megértés,
megismerés
Jelzőrendszer,
kiemelten az
iskola
működtetése
Újszász
Étkezési
támogatások,
étkezési
programok,
oktatási képzési
37
beazonosított
problémák
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
adatbázisa
nem napra
kész.
Hátrányos
helyzetű
gyermekek
beóvodáz-
tatása nem
teljes körű
Gyenge
tanulmányi
eredmények a
hátrányos
helyzetű
tanulók
körében
A speciális
igényű
gyermekek
fejlesztési
lehetőségei
nem
megfelelőek
Egységes
fogalomrend-
szer hiánya a
gyermek-
védelem és
egészségügy
terén
Az iskola
fenntartója
nem az
önkormányzat.
Korai
fejlesztés
lehetősége nem
helyi hatókörű
Relatíve
kevesen veszik
igénybe a
rendszeres
gyermek-
védelmi
kedvezményt
Igazolatlan
iskolai
hiányzások
Egyenlőtlen
anyagi helyzet
tükröződése a
gyermekeken
Érzelmi és testi
bántalmazás
Gyermek-
szegénység.
Nőtt a
mélyszegény-
ségben élő
hátrányos
helyzetű
gyermekes
családok
száma
támogatások,
felzárkóztató
képzések,
szülők
átképzése
munkaerő-piaci
hatékonyság
érdekében.
Vezseny
Szociális nyári
gyermekétkez-
tetés
biztosítása.
Védőháló és
mindenki
ebédel program
Zagyvarékas
Szolnok
38
3. Veresné Péter Judit: Helyzetkép és kihívások a női esélyegyenlőség
területén a Szolnoki Járásban
Jelen tanulmány a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának „együtt-es-ély” – a
Szolnoki Járás településeinek területi együttműködése az esélyegyenlőség biztosításában című
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0053 számú projekt keretében megvalósuló Felzárkózási
Kerekasztal női esélyegyenlőséggel foglalkozó ülésén elhangzott előadás bővített változata,
melyben szerepelnek a kerekasztal beszélgetés során felmerült további fejlesztési javaslatok
is.
A Felzárkózási Kerekasztalok feladata a már elkészült települési esélyegyenlőségi programok
áttekintése, összehangolása, a program keretében egységes, járási szintű esélyteremtő
programterv megvitatása, elfogadása volt.
Az előadást megelőzően elvégeztem a programban résztvevő 16 település Helyi
Esélyegyenlőségi Programjában (HEP) szereplő, a női esélyegyenlőségre vonatkozó
beazonosított problémák és fejlesztési lehetőségek tartalomelemzését. Tiszajenő és Tiszasüly
kivételével a járás 16 települése vesz részt a programban: Besenyszög, Csataszög,
Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek,
Szolnok, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas.
A tartalomelemzés során a HEP-ek helyzetelemzésének a nők helyzetével és
esélyegyenlőségével foglalkozó fejezetekből a következtetéseket elemeztem, azon belül külön
a problémák beazonosítását és a fejlesztési lehetőségek meghatározását.
3.1 Helyzetkép - beazonosított problémák
A beazonosított problémák típusainak százalékos megoszlását a járásban az alábbi ábra
szemlélteti:
Beazonosított problémák
14%
10%
8%
6%
4%
4%
4%4%
45%
munkaerőpiaci problémák
szegénység
képzettség hiányosságai
közösségi élet hiányosságai
gyermeknevelés nehézségei
családon belüli erőszak
családtervezési problémák
krízishelyzetek
egészségügyi problémák
39
3.1.1 Munkaerő-piaci problémák
Mint látható a beazonosított problémák közül a munkaerő-piaci problémák a
legjelentősebbek, ez az említett problémák 45%-a. Az érintett települések száma, ahol ez a
probléma felmerült: 15 település, melyek a következők: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva,
Kőtelek, Martfű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszavárkony,
Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas.
A Szolnoki Járásban a KSH 2011. évi népszámlálási adatai szerint a foglalkoztatottak száma
48.040 fő (a lakónépesség 40,6%-a), a munkanélküliek száma 6.575 fő (a lakónépesség 5,6%-
a), az inaktív keresők száma 35.574 fő, (a lakónépesség 30,1%-a), az eltartottak száma 28.052
fő (a lakónépesség 23,7%-a).
A munkaerő-piaci problémák több aspektusból merültek fel. Elsősorban a családbarát
munkahelyek hiányát említik a HEP-ek, ez a problémák 16%-a, az érintett települések
száma 6 (Besenyszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Rákócziújfalu, Szolnok, Zagyvarékas).
Az alábbi gondokat említik ebben a témakörben a HEP-ek készítői:
Munkahely és családi élet összeegyeztetésének nehézségei.
A gyermeket nevelő nők aránya a foglalkoztatásban alacsony.
Nehéz a visszatérés a munkaerőpiacra (a munkába állás) a GYÁS, GYED,
GYES-et követően a gyermeket vállaló nők (ANYÁK) esetében.
A gyermeküket egyedül nevelő nők álláskereső tevékenységének, munkába
lépésének nehézségei, gazdasági kiszolgáltatottságuk.
A következő nagyobb csoport a kifejezetten a nőket érintő „női” munkanélküliség. Ez a
problémák 14%-át teszi ki, az érintett települések száma 7 (Besenyszög, Martfű,
Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Újszász, Vezseny). Az alábbi megfogalmazások
szerepeltek ebben a tárgykörben a HEP-ekben:
Munkanélküli nők száma és aránya magasabb, mint a férfiaké.
A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb.
Munkanélküli és tartós munkanélküli nők száma növekszik.
A következő problémakör a munkanélküliség – mint általános jelenség – nagy aránya. A
problémák 6%-a tartozik ide, az érintett települések száma 3 (Csataszög, Tószeg,
Zagyvarékas). Szövegszerűen a következőket említik a HEP-ek:
Alacsony foglalkoztatottsági ráta.
Munkahelyek hiánya.
Ezt követi a bérkülönbségeket, a férfi-nő tekintetben egyenlőtlen bérezést említő
problémacsoport. Ez a problémák 4%-a, az érintett települések száma 2 (Kőtelek,
Rákóczifalva).
40
Végül az 50 év feletti nők munkaerő-piaci helyzetének nehézségei kerülnek még említésre
a HEP-ekben. Ez a problémák 4%-a, az érintett települések száma 2 (Rákóczifalva,
Tiszavárkony).
3.1.2 Szegénység
A munkaerő-piaci problémák után a másik nagy problémakör a szegénységgel kapcsolatos
gondok. Ezek a problémák 14%-át teszik ki, az érintett települések száma 6 (Besenyszög,
Hunyadfalva, Kőtelek, Rákócziújfalu, Szászberek, Szolnok). A szegénységgel kapcsolatos
problémák a HEP-ek által tárgyalt többi célcsoport (romák és mélyszegénységben élők,
fogyatékkal élők, gyermekek és fiatalok, idősek) vonatkozásában is felmerülnek. Ez egy
olyan általános társadalmi jelenség, amely nagyobb arányban sújtja azokat, akik valamilyen
egyéb – sok esetben többféle – hátránnyal küzdenek, mivel az ő esetükben a problémák
egymást erősítve összeadódnak. A szegénység leküzdésére tett intézkedések kapcsán a
felállítandó Járási Esélyteremtő Fórum feladata lehet, hogy megvizsgálja a célcsoport-
specifikus beavatkozási lehetőségeket. A HEP-ek az alábbi szegénységgel kapcsolatos
problémákat emelik ki a női esélyegyenlőség témakörén belül:
A gyermeküket egyedül nevelő álláskereső nők gazdasági kiszolgáltatottsága.
A család, mint a szociális ellátás alapvető színtere, lehetőségei csökkentek.
A szegénység kialakulásának kockázatát a GYÁS, GYED, GYES-ről a
munkaerőpiacra való visszatérés mérsékelné, de ez nehézségekbe ütközik.
A gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy a több gyermeket nevelő család
esetében a szegénység kockázata magas.
3.1.3 Képzettség hiányosságai
A HEP-ekben megjelenő következő problémakör a képzettség hiányosságaival
összefüggésben merült fel. Ez a problémák 10%-a, az érintett települések száma 5 (Csataszög,
Nagykörű, Tiszavárkony, Tószeg, Zagyvarékas). Itt érdemes megemlíteni azt, hogy míg a
problémamegfogalmazásokban kevésbé árnyaltan jelennek meg ezek a gondok, a fejlesztési
lehetőségek vonatkozásában annál inkább előtérbe kerül ez a téma. Ennek magyarázata az,
hogy a képzésekkel orvosolható gondok nem minden esetben képzettségi problémaként
jelennek meg, hanem az egyéb módokon megjelenő hiányosságokra tűnik jó megoldásnak a
képzések rendszerének kiterjesztése. A HEP-ek a képzettség hiányosságai témakörben az
alábbi szövegszerű megfogalmazásokat tartalmazzák:
Alacsony iskolai végzettség, alacsony iskolázottság.
Szakképesítés hiánya.
3.1.4 Közösségi élet hiányosságai
A közösségi élet hiányosságainak említése a problémák 8%-át teszi ki, az érintett települések
száma 4 (Besenyszög, Kőtelek, Martfű, Rákócziújfalu). Ez az első olyan problémacsoport,
melynek kezelése, javítása az előzőekhez képest alacsonyabb „rezsivel” megoldható. Ebben a
41
témakörben kaphat nagyobb hangsúlyt az önkéntes munkavégzés lehetősége, valamint az
elérhető eredmények, sikerek is hamarabb és érzékelhetőbben jelentkezhetnek, mint az előző
témakörökben. A közösségi életet fejlesztő, a járásban meglévő intézményrendszer és a
jelenleg e témakörben rendelkezésre álló járási humánerőforrás tekintetében kezdetben
elegendő lenne a hangsúlyok máshová helyezése, és a szemléletformálás. A HEP-ek az alábbi
problémákat említik a közösségi élet hiányosságaival kapcsolatban:
A magányérzet kialakulásával nem csak az anya mentális állapota lehet rosszabb,
családi konfliktusokhoz is vezethet.
A nők lehetőségei a közösségi életben nem elég széles körűek.
Nők közéleti szerepvállalásának hiányosságai.
3.1.5 Gyermeknevelés nehézségei
A gyermeknevelés nehézségeinek említése a problémák 6%-át teszi ki, az érintett települések
száma 3 (Rákóczifalva, Szolnok, Tiszavárkony). A gyermeknevelés – leegyszerűsítve –
kétféle módon okozhat gondot a szülők számára: amikor a szülő a gyermekével tölti az idejét,
és amikor a szülő nem a gyermekével tölti az idejét. Mindkettő a gyermekekről való
gondoskodás témakörét érinti. Hogyan gondoskodjam a gyermekemről, amikor vele vagyok,
és hogyan gondoskodjam róla, amikor nem vagyok vele? Az egyik felveti a szülői
kompetenciák hiányosságait, a másik a gyermekek napközbeni ellátásának hiányosságait. A
HEP-ek az alábbiakat tartalmazzák ebben a témakörben:
A család, mint a gyermeknevelés alapvető színtere lehetőségei csökkentek.
Kisgyermekek napközbeni elhelyezésének nehézségei a családban.
3.1.6 Családon belüli erőszak
A családon belüli erőszakot említő HEP-ek üzenete ellentmondásos, ami jelzi az e területen
meglévő magas látenciát. A problémák 4%-át jelenti ez a terület, az érintett települések száma
2 (Martfű, Szolnok). A HEP-ekben megjelenő megfogalmazások a következők:
A nőket érő családon belüli erőszakról nincs információ.
Magas azon nők száma, akik a családon belüli erőszak áldozataivá válnak.
Tehát egyfelől nincsen elegendő információnk a probléma súlyának felméréséhez, másfelől
mégis az látszik, hogy sok nő (és gyermek) esik áldozatul a családon belüli erőszaknak.
Összességében elmondható, hogy a feltárt esetekhez képest minden bizonnyal nagyobb
arányban fordul elő ez a probléma.
3.1.7 Családtervezési problémák
A családtervezéssel kapcsolatos problémák az összes probléma 4%-át teszik ki, az érintett
települések száma 2 (Nagykörű, Szajol). A korai gyermekvállalás témaköre nem elválasztható
a HEP-ek által vizsgálat másik célcsoport, a fiatalok témakörétől. A beavatkozási lehetőségek
42
szempontjából is szükséges a problémával érintett nőkre úgy is tekinteni, mint fiatalokra, sok
esetben gyermekekre. A HEP-ek az alábbi problémafelvetéseket tartalmazzák a
családtervezéssel kapcsolatban:
Családtervezés nem kellő megalapozottsága.
Korai gyermekvállalás.
3.1.8 Krízishelyzetek kezelésének hiányosságai
A krízishelyzetek kezelésének hiányosságait az összes probléma 4%-ában említik a HEP-ek,
az érintett települések száma 2 (Besenyszög, Szajol). Ebben a témakörben a települések
többsége a Szolnokon elérhető krízisintézményekre támaszkodik, csak két településen merül
fel a megoldási lehetőségek szűk köre. A HEP-ek az alábbi szövegszerű felvetéseket
tartalmazzák:
Krízishelyzetbe került családok elhelyezése nem megoldott települési szinten.
Krízishelyzetben alkalmazható megoldások köre szűk.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nők (főként a gyermekes nők) esélyegyenlőségének javítása a
gyermekek helyzetét is komolyan javíthatja, főként krízis esetében, ezért a nők és férfiak
társadalmi egyenlőségének témakörében megkerülhetetlen a család és a gyerekek helyzetének
érintése is. A család és a házasságok válságát alátámasztja a KSH 2014-es adata, mely szerint
az ezer lakosra jutó házasságkötések száma: 3,9, az ezer lakosra jutó válások száma 2,0, tehát
minden második házasság válással végződik ma Magyarországon. Ennek folyományaként a
Szolnoki Járásban a KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint a gyermekét/gyermekeit
egyedül nevelő anyák száma 5856 fő, a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő apák száma
883 fő, összesen a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülők száma 6739 fő.
3.1.9 Speciális női egészségügyi ellátás hiányosságai
A nők egészségi állapotának javításában szerepet játszó ellátások hiányosságai a problémák
4%-át teszik ki, az érintett települések száma 2 (Martfű, Vezseny). A fejlesztési javaslatok
összeállítása során nem csak a HEP-ekben szereplő javaslatokra támaszkodtam, hanem
javaslatot kértem egy, a megyeszékhelyen működő „asszonykörtől”, akiknek a javaslatai
között nagy arányban szerepelnek a nők egészségének védelmével kapcsolatos ötletek. A
Járási Esélyteremtő Fórum feladata lehet annak feltárása, hogy egyfelől a probléma
megfogalmazásokban miért kap kevésbé hangsúlyos szerepet az egészség témaköre, másfelől,
hogy a HEP-ekben nem, de jelen tanulmány fejlesztési javaslatai között szereplő az
egészségügyi intézményrendszert érintő javaslatok mennyiben fejeznek ki valós járási szintű
igényeket, és mennyiben csak a megyeszékhelyre jellemzőek? A speciális női egészségügyi
ellátás hiányosságai a következő szövegszerű formában jelennek meg a HEP-ekben:
Szűrővizsgálatra csak a nők nagyon kevés százaléka megy el.
Egy védőnői állás betöltetlen.
Az alábbi táblázatban összefoglaltam a HEP-ekben feltárt női esélyegyenlőséggel kapcsolatos
beazonosított probléma csoportokat és azok települési megjelenéseit.
43
A női esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák a települési HEP-ek alapján
Település
Munka-
erő-piaci
problé-
mák
összesen
család-
barát
munka-
helyek
hiánya
női
munka-
nélküli-
ség
munkané
lküliség
nagy
aránya
bérkülön
bségek,
egyenlőtl
en
bérezés
férfi-nő
tekintetb
en
50 év
feletti
nők
munka-
erő-piaci
helyzete
nehezebb
Szegény-
ség
Képzett-
ség
hiányos-
ságai
Közös-
ségi élet
hiányos-
ságai
Gyer-
mek-
nevelés
nehéz-
ségei
Csalá-
don
belüli
erőszak
Család-
tervezési
problé-
mák
Krízis-
helyze-
tek
kezelé-
sének
hiányos-
ságai
Speciális
női
egész-
ségügyi
ellátás
hiányos-
ságai
Besenyszög 1 1 1 1 1 1
Csataszög 1 1 1
Hunyadfalva 1 1 1
Kőtelek 1 1 1 1 1
Martfű 1 1 1 1 1
Nagykörű 1 1
Rákóczifalva 1 1 1 1
Rákócziújfalu 1 1 1 1 1
Szajol 1 1 1 1
Szászberek 1 1 1
Szolnok 1 1 1 1 1
Tiszavárkony 1 1 1 1
Tószeg 1 1 1
Újszász 1 1
Vezseny 1 1 1
Zagyvarékas 1 1 1 1
JÁRÁS
ÖSSZESEN 15 6 7 3 2 2 6 5 4 3 2 2 2 2
44
3.2 Kihívások 1 – nemzetközi környezet15
1995-ben a Nők Negyedik Világkonferenciáján (kormányzati konferencia + civil fórum)
elfogadásra került a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv. Ennek előzménye volt az 1993-
as bécsi Emberi Jogi Világkonferencia, ahol kimondták: „a nők jogai emberi jogok.”
A cselekvési program 12 kritikus terület fejlesztését tűzte ki célul:
egyenlőtlen hozzáférés az oktatáshoz-képzéshez,
egyenlőtlen hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz,
egyenlőtlen hozzáférés a gazdasági javakhoz és a produktív tevékenységekhez,
a nők elleni erőszak,
a fegyveres összetűzések és egyéb konfliktusok hatása a nőkre (pl. háborús nemi
erőszak),
az idegen megszállás alatt élő nők helyzete,
a nők és férfiak közti egyenlőtlenségek a hatalommegosztásban és a politikai
döntéshozatali folyamatok minden szintjén,
a nők előmenetelének kedvezőtlen feltételei,
a nők emberi jogai védelmének nem kielégítő tiszteletben tartása,
a női részvétel egyenlőtlensége és a nőkkel szemben érvényesülő sztereotípiák minden
kommunikációs rendszerben, különösen a médiában,
a természeti erőforrások védelmében és a környezetvédelmi menedzsmentben való
egyenlőtlen részvétel,
a lánygyerekek diszkriminálása és jogaik elleni erőszak.
A pekingi Cselekvési Programban megfogalmazott elvek megvalósulását elemző
konferenciákon már nem kérdés a nők pozitív diszkriminálásának szükségessége (pl.
kvóta intézkedések).
Pekingben fogalmazták meg először a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó átfogó politika
követelményét (gender mainstreaming), amely azt az igényt fogalmazza meg, hogy az
esélyegyenlőséget – köztük a nemek esélyegyenlőségét – a politikai döntéshozatali
szervek minden politikai döntésük, akciójuk szerves részévé tegyék. A célkitűzés olyan
szemléleti alapállást tükröz, amelyben kifejezésre jut, hogy minden politikai döntésnek van
nemi (gender – társadalmi nem) vetülete, ezért egyetlen politikai döntés sem hozható anélkül,
hogy annak hatását a nemi esélyegyenlőségre meg ne vizsgálnák.
Az ENSZ-en belül a Nők felemelkedésével Foglalkozó Osztály feladata, hogy ösztönözze az
ENSZ valamennyi (tehát nem csak kimondottan női) szervezetét a nőkérdés integrálására saját
programjaikba.
15
Antoni Rita: Az ENSZ a nők helyzetének javításáért (2013): http://nokert.hu/index.php/jogok-eselyek/jogok-eselyek/1257-az-ensz-a-nk-helyzetenek-javitasaert
45
3.3 Kihívások 2- fejlesztési lehetőségek a Szolnoki járásban
Ez a fejezet egyrészt tárgyalja a HEP-ek helyzetelemzésének a nők helyzetével és
esélyegyenlőségével foglalkozó fejezetekből a következtetések, fejlesztési lehetőségek
meghatározásának tartalomelemzését.
Másrészt tartalmazza azokat a fejlesztési javaslatokat, amelyek nem, vagy nem kellő
hangsúllyal szerepelnek a HEP-ekben. Ezen javaslatok forrásdokumentumai a következők:
1004/2010. (I. 21.) Korm. Határozat, A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét
Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021, célkitűzések
prioritásonként.
A TiszaKÖTŐK Szolnoki Babahordozó Klub a babák és mamák érdekeit szolgáló
fejlesztési javaslatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
A JÓL-LÉT Alapítvány - PROAKTÍVAN A NŐK GAZDASÁGI
FÜGGETLENSÉGÉÉRT, KITELJESEDÉSÉÉRT ÉS MUNKAHELYI
ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT – elért eredményei: http://jol-let.com/.
A HOLDAM Egyesület javaslatai Miskolc Megyei Jogú Város Helyi
Esélyegyenlőségi Programjában: http://www.holdam.hu/holdam-egyesulet/noi-
eselyegyenloseg/.
1210/2015. (IV.10.) Korm. Határozat 1. melléklete: az Emberi Erőforrás Fejlesztési
Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete.
3.4 A helyi esélyegyenlőségi programokban szereplő fejlesztési javaslatok
Az ebben a fejezetben szereplő fejlesztési javaslatok rendszerezett összegzése abban segítheti
a járás döntéshozóit és érintett szakembereit, hogy megismerjék a többi járási település
elgondolásait, ezzel segíthetünk megtalálni a közös kapcsolódási pontokat, járási szintre
emelhető beavatkozási lehetőségeket. A HEP-ekben szereplő fejlesztési lehetőségek
típusainak százalékos megoszlását a járásban az alábbi ábra szemlélteti:
Fejlesztési lehetőségek
20%15%
14%
10%
8%
33%
képzés és tanácsadás
munkaerőpiaci segítségnyújtás
családbarát környezet és közösségi élet
szociális szolgáltatások
gyermekek napközbeni ellátása
információgyűjtés, elemzés
46
3.4.1 Képzések és tanácsadások rendszerének fejlesztése
A képzések és tanácsadások rendszerének fejlesztése a javaslatok 33%-át teszik ki, az érintett
települések száma 13 (Besenyszög, Csataszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákócziújfalu, Szajol,
Szászberek, Szolnok, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas).
Mint azt a problémák leírásánál megfogalmaztam, a képzési-tanácsadási rendszerek
fejlesztése szinte az összes többi problématerület megoldásában szerepet játszik. A HEP-
ekben szereplő javaslatokat két nagy csoportra (képzés és tanácsadás) bontva mutatom be:
A javasolt képzések heterogén tartalmi és módszertani összetételű ismertszerzési és
kompetencianövelő folyamatokat takarnak, pl. átképzések, továbbképzések, tanfolyamok,
felzárkóztató képzések, kiscsoportos foglalkozások, tréningek. Mindezek a javaslatok 20%-át
teszik ki, az érintett települések száma 10 (Csataszög, Besenyszög, Nagykörű, Rákócziújfalu,
Szászberek, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas).
A HEP-ekben a következő képzési javaslatok kerültek említésre:
Foglalkoztatási esélyek növelését célzó képzések.
Az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő képzések.
Együttműködések kialakítása a képzések fejlesztése érdekében (munkaügyi
központ, iskolák, képzőintézmények, Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház).
Kedvezményesen igénybe vehető képzések körének bővítése.
Korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körének
bővítése.
A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacról hosszabb időre távol maradó aktív
korú családtagok számára szervezett képzések körének bővítése.
Életvezetési képzések, kiscsoportos foglalkozások szervezése (pl. anya-lánya
klub, háztartástan, önismereti tréning).
Alacsony iskolai végzettségűek számára tájékoztatás nyújtása a megyében
elérhető felzárkóztató képzésekről.
Valódi alternatívát nyújtó, piacképes átképzési programok kidolgozása.
Helyi szinten megvalósítható átképzési program kidolgozása.
Folyamatos tájékoztatás nyújtása a képzési lehetőségekről.
A tanácsadási tevékenységek szintén heterogén tartalmi összetételű javaslatokként jelennek
meg a HEP-ekben, ez a témacsoport a javaslatok 12%-a, az érintett települések száma 6
(Kőtelek, Nagykörű, Szajol, Szolnok, Tószeg, Zagyvarékas).
Az alábbi tanácsadással kapcsolatos javaslatokat tartalmazzák a HEP-ek:
Foglalkoztatási, munkaerő-piaci tanácsadás fejlesztése.
Nők számára szervezett komplex segítő programok körének bővítése.
Nők folyamatos tájékoztatása a képzési és munkaerő-piaci lehetőségekről (pl. a
megyében elérhető felzárkóztató képzésekről).
A jövőbeni gyermekvállalás várható követelményeivel kapcsolatos tanácsadás,
felvilágosítás erősítése a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben lévő szülők és
potenciális szülők körében.
Áldozatvédelemmel kapcsolatos felvilágosító tevékenység erősítése az
áldozattá válás esélyeinek csökkentése érdekében.
Gazdaságilag kiszolgáltatott nők számára komplex segítségnyújtást biztosító
programok bővítése (pl. gyermeküket egyedül nevelő álláskereső nők).
47
3.4.2 Munkaerő-piaci segítségnyújtás
A munkaerő-piaci segítségnyújtásra vonatkozó lehetőségek a javaslatok 20%-át teszik ki, az
érintett települések száma 10 (Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Rákóczifalva,
Szajol, Szolnok, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász). A HEP-ek a problémafelvetésekben
megfogalmazottakra az alábbi fejlesztési lehetőségeket sorolják fel:
A családi kötelezettségek ellátásának érdekében a rugalmas, részmunkaidős
foglalkoztatási formák támogatására tett javaslatok az összes felmerült javaslat 5%-
át teszik ki, az érintett települések száma 3 (Besenyszög, Kőtelek, Szajol).
A családbarát munkahelyek – az apákat és anyákat családi szerepeikben támogató
vállalkozások, szervezetek, intézmények – erkölcsi és pénzbeli támogatását,
elismerését, díjazását szorgalmazó javaslatok az összes javaslat 5%-át teszik ki, az
érintett települések száma 3 (Hunyadfalva, Kőtelek, Szolnok).
A foglalkoztatási kedvezmények és programok körének bővítését célzó javaslatok
az összes javaslat 5%-át jelentik, az érintett települések száma 3 (Csataszög,
Rákóczifalva, Tiszavárkony).
A közfoglalkoztatásba vonás lehetőségének bővítése, különös tekintettel a nők
fokozott bevonására a javaslatok 5%-át teszik ki, az érintett települések száma 3
(Szajol, Tószeg, Újszász).
3.4.3 Családbarát környezet és közösségi élet fejlesztése
A családbarát környezet és közösségi élet fejlesztését célzó javaslatok az összes javaslat 15%-
át teszik ki, az érintett települések száma 6 (Besenyszög, Kőtelek, Martfű, Rákócziújfalu,
Szolnok, Zagyvarékas). Az alább megfogalmazott fejlesztési javaslatok a fenti
problémaleírásokban szereplő a közösségi élet hiányosságait jelző gondokra adott válaszként
is értelmezhetők, melyek a következők:
A nők családon belüli helyzetének javítása érdekében projektek kidolgozása és
megvalósítása.
Szabadidős programok szervezése, bővítése (igényfelmérés).
Fiatal anyák közösségi életben való aktív részvételének segítése.
Lányok közéleti szerepvállalásának segítése, bevonásuk a települési és iskolai
kulturális rendezvények programjaiba.
Zöldterületek, közparkok, játszóterek, közösségi terek családbarát kialakítása,
felújítása, szociális épületek kialakítása.
Önkéntes munka fejlesztése.
3.4.4 Szociális szolgáltatások fejlesztése
A szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó elképzelések a javaslatok 14%-át teszik ki,
az érintett települések száma 7 (Besenyszög, Martfű, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek,
Szolnok, Vezseny). Ezek a javaslatok a fent megfogalmazott problémák közül a
szegénységgel és a krízishelyzetek kezelésével kapcsolatos problémákra adnak válaszokat, de
ide soroltuk az egészségügyi vonatkozású és az áldozatvédelemmel kapcsolatos fejlesztési
javaslatokat is, komplexen értelmezve a jóléti megoldásokat. A HEP-ekben megfogalmazott
javaslatok a következők:
48
Krízisház (bérlők háza, szociális bérlakások) építése, kialakítása.
Együttműködések fejlesztése a szociális szolgáltatások terén (karitatív szervezetek,
egyházi szervezetek).
Szociális ellátások szolgáltatási körének bővítése, célzott támogatások körének
kialakítása.
Gyermekjóléti ellátások szolgáltatási körének bővítése, célzott támogatások körének
kialakítása.
Adósságkezelési szolgáltatás kialakítása.
Áldozatvédelmi ellátások erősítése az áldozattá válás esélyeinek csökkentése
érdekében.
Szűrővizsgálatok szervezése a településeken.
A védőnői preventív munka erősítése.
3.4.5 Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése
A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésére tett javaslatok az összes javaslat 10%-át
teszik ki, az érintett települések száma 5 (Martfű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tiszavárkony,
Zagyvarékas). A problémafelvetésekben megjelenő ezirányú gondok orvoslásaként
értelmezhetők az alábbi javaslatok:
Költségek önkormányzati átvállalása (az önkormányzat gazdasági helyzetének
figyelembevételével).
Térítésmenetes bölcsődei ellátás biztosítása.
Bölcsődei férőhelyek bővítése.
3.4.6 Információgyűjtés, elemzés
Az információgyűjtés és elemzés több problématerületet is érintő horizontális témakör, amely
az egyes beavatkozási területek közötti együttműködést feltételezi. Az ezirányú javaslatok az
összes javaslat 8%-át teszik ki, az érintett települések száma 4 (Kőtelek, Martfű,
Rákóczifalva, Zagyvarékas). A HEP-ek az alábbi fejlesztési lehetőségeket tartalmazzák:
Helyi munkaerő-piaci adatbázis készítése a helyi munkaerő-piaci keresletről és
kínálatról.
Gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben lévő nők számára információgyűjtés az
elérhető segítségek, lehetőségek köréről (pl. gyermeküket egyedül nevelő álláskereső
nők).
Az egyenlő bérezés elérése érdekében az önkormányzatnál és intézményeinél
dolgozók bérének, keresetének felmérése nem, korcsoport, beosztás, szakma,
végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör – munkabér – elemzés, kimutatások
készítése.
Pszichológus szakember alkalmazása az óvodákban, a családsegítő szolgáltatoknál a
nők családon belüli hátrányos helyzetének feltárása érdekében.
49
3.4.7 Egyéb fejlesztési javaslatok
A fent elemzett HEP-ekben szereplő fejlesztési javaslatok mellett – azokat kiegészítve – a
fejezet elején említett dokumentumok16
segítségével összeállítottam egy javaslatsort, amely a
női esélyegyenlőség előmozdítása kapcsán a gyakorlati tennivalók meghatározásához adhat
ötleteket a járás döntéshozói és érintett szakemberei számára. Az alábbi fejlesztési javaslatok
típusai sok helyen egyeznek a HEP-ekben szereplő témacsoportokkal, így ezekben az
esetekben az alább felsorolt ötletek a HEP-ek javaslatait bővítik, árnyalják.
3.4.8 Képzések és tanácsadások rendszerének fejlesztése
A tudatos családtervezés támogatása járási szinten.
Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkanélküli nők és férfiak
bekapcsolása az élethosszig tartó tanulásba oly módon, hogy fokozatosan
támogatni kell az általános iskolai végzettség, majd szakképzettség megszerzését
és az erre épülő továbbképzéseket, az EU által elvárt szinten.
Nők felkészítése a magasabb vezetői posztok betöltésére17
.
A felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás szférájának bővítése, második
esélyteremtő képzés megvalósítása az oktatási rendszerbe illesztve (pl. női
akadémia létrehozásával).
3.4.9 Munkaerő-piaci segítségnyújtás
Anyabarát munkaközvetítés fejlesztése.
Visszafogadó munkahely díj alapítása.
Női online álláskeresési tananyag kidolgozása.
Kisgyermekes anyáknak szóló álláskeresési kézikönyv készítése.
A munkakörmegosztás gyakorlatának megismertetése a járási munkaerőpiac
szereplőivel.
Családbarát munkahely díj járási és települési alapítása, megújítása, monitorozása,
nyilvánosságának megteremtése.
Családbarát munkahelyek megteremtése a közigazgatásban, részmunkaidős 4-6
órás munkavállalással.
16
1004/2010. (I. 21.) Korm. Határozat, A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021, célkitűzések prioritásonként. A TiszaKÖTŐK Szolnoki Babahordozó Klub a babák és mamák érdekeit szolgáló fejlesztési javaslatai Jász-Nagykun-Szolnok Megyében. A JÓL-LÉT Alapítvány - PROAKTÍVAN A NŐK GAZDASÁGI FÜGGETLENSÉGÉÉRT, KITELJESEDÉSÉÉRT ÉS MUNKAHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT – elért eredményei: http://jol-let.com/. A HOLDAM Egyesület javaslatai Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjában: http://www.holdam.hu/holdam-egyesulet/noi-eselyegyenloseg/. 1210/2015. (IV.10.) Korm. Határozat 1. melléklete: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete. 17
John Naisbitt és Patricia Aburdene amerikai társadalomkutatók 1990-ben a kibontakozó globális megatrendek közé sorolják a nők vezetővé válását. A nők új vezetési stílust honosítanak meg, amely az elkötelezettség elnyerésén alapul a hatalom érvényesítése helyett.
50
Nemi fókuszú foglalkoztatási gyakorlat bevezetése az önkormányzatoknál és
intézményeiknél.
Nők felvilágítása (munka)jogi ügyekről.
A nők önfoglalkoztatóvá és vállalkozóvá válásának elősegítése, tudásbéli és
kulturális kockázataik csökkentése.
A gyermeküket egyedül nevelő szülők munkaerő-piaci pozíciójának megerősítése.
A munka és a magánélet összehangolását elősegítő munkavégzési formák
elterjesztése mindkét nem számára - részmunkaidő, távmunka, tandem-állás,
rugalmas munkaidő, munkaidőbank.
3.4.10 Családbarát és gyermekbarát környezet fejlesztése
Kisgyermekes bérlet bevezetése járási szinten a helyközi közlekedés
vonatkozásában is.
Nagy segítséget jelentene a kismama bérlet ügyintézésének online-ná tétele, ezáltal
időtakarékosabb és gördülékenyebb lehetne a folyamat.
Gyermekbarát intézmények, üzletek, munkahelyek megteremtésének ösztönzése.
„Kismamasor” kialakítása, mind a boltokban, mind a mindennapos ügyintézés
során.
Játszóterek mellett az ivóvíz és illemhely biztosítása, közösségi terek kialakítása.
Közösségi terekben szoptató szoba kialakítása.
Családbarát közintézmények működtetése.
A gyermekek életkorukból adódó igényei láthatók legyenek a köztereken, ezért
meg kell könnyíteni a gyermekek számára a közterek használatát - gyermekbarát
közterek, építmények, városok, intézmények és szolgáltatóipar -, hogy ne csak az
anya magánügye legyen a kicsikkel való törődés, hanem az egész társadalomé.
A gyermekbarát megoldások elterjesztése építészeti és belsőépítészeti
megoldásokkal, - rámpa, pelenkázó mindkét nem mosdójában, vagy a közös
előtérben, szoptatóhelyiség, gyereksarok, etetőszék, játszósarok, mosdóhoz
gyermekfellépő stb. - gyermekbarát szolgáltatások alkalmazása
közintézményekben, ajánlások üzletek, hotelek, könyvtárak, tömegközlekedési
vállalatok, benzinkutak, éttermek stb. számára18
.
A Családbarát Munkahely Díj mintájára megpályázható járási, települési díj
bevezetése gyermekbarát intézmények, üzletek számára.
3.4.11 Férfiak családi szerepvállalásának erősítése19
A várandós állapot idejében legalább trimeszterenként egyszer a védőnői
konzultáción az együtt élő apa is vegyen részt annak érdekében, hogy az apa is
18
Pl. a Tiszaligeti strandon nem megoldott az öltözők használata, ha az anyák a kisfiukat illetve az apák a kislányukat viszik úszni. 19
John Naisbitt és Patricia Aburdene amerikai társadalomkutatók 1990-ben a kibontakozó globális megatrendek leírásakor rámutatnak, hogy az élet legfontosabb tényezőinek, a hivatásnak és a családnak (meg az egyéb személyes érdekeknek) az összeegyeztetésére való törekvés – amit gyakran tekintenek a nők sajátjának – nemzedéki jellegű, nem pedig nemhez kötött vonás.
51
felkészüljön arra, hogyan lehet részt venni a csecsemőgondozásban, hogyan
változik meg a munkamegosztás a gyermek megérkezésekor stb.
Apák napja – járási szintű esemény szervezése évente.
A férfiak egyoldalú teljesítmény-, illetve munka-központú szemléletének
megváltoztatása, a férfiak részvételének ösztönzése a gyermekgondozásban.
3.4.12 Nőbarát közösségi élet fejlesztése
Kisgyermekes nők aktívan maradásának támogatása a gyermekkel otthon töltött
időszakban is.
A nők szerepének növelése a helyi közéletben.
Cselekvő közösségek támogatása, aktív közösségi szerepvállalás ösztönzése.
3.4.13 Nőbarát döntéshozatal fejlesztése
A nemek szempontjaira érzékeny költségvetési szemlélet érvényesítése az
önkormányzatoknál.
Az ismert társadalmi és demográfiai okok következtében a nőkre háruló kettős elvárás
a jövőben sem fog csökkeni. Az öregedő európai társadalmakban, így nálunk is, az
eltartó-eltartott arány csak a nők jelenleginél nagyobb arányú gazdasági aktivitásával
lesz javítható, ugyanakkor a nyugdíjrendszerek finanszírozása hosszú távon csak a
születésszám emelkedésével javítható. Tehát a nőknek a jelenleginél több gyermeket
kellene vállalniuk, és a jelenleginél nagyobb arányban kellene kereső tevékenységet is
folytatniuk. E folyamatok támogatása elképzelhetetlen a költségvetés szempontjainak
átgondolása nélkül.
Ösztönözni, hogy a „nőkérdés” az általános- és a nemek közötti egyenlőségről szóló
közbeszéd részéve váljon, és így megkerülhetetlen eleme legyen a majdani választási
témáknak is.
Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a nők politikai döntéshozatalban történő
arányosabb képviselete milyen módon biztosítható.
Figyeljünk a polgármesternőkre, és politikai hovatartozástól függetlenül tekintsük
szövetségesnek az egyenlőségért dolgozókat.
3.4.14 Sztereotípiamentes társadalmi szemléletformálás fejlesztése
Az oktatásban nagy hangsúlyt kell helyezni a nemi sztereotípia-mentes nevelésre,
különösen a gondozási és háztartási feladatokat illetően. A csecsemőgondozás,
gyermeknevelés, idősgondozás, betegápolás, háztartási ismeretek, főzés, varrás,
háztartási szerelés, barkácsolás stb. oktatásának fokozatos bevezetése nemtől
függetlenül mindenkinek - játékos formában már óvodás korban. Ehhez megfelelő
tananyag-csomag kidolgozása.
Az államigazgatás belső hierarchiájára, hatásköreire, felelősségi viszonyaira
maximálisan figyelő, modulokból álló, a változásokra rugalmasan reagáló
tananyag elkészítése. Női tematikájú képzések, tréningek indítása a
közigazgatásban.
52
A megszerzett ismereteket és kompetenciákat az államigazgatás különböző
szintjein a változások követésére és beemelésére alkalmas távoktatás/képzés
kondicionálja, amely megteremti a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség
politikájának stratégiai elve vizuális megerősítésének lehetőségét, és javítja annak
átélhetőségét – külföldi példa olyan piktogramokat említ, ahol apák ülnek
gyerekükkel az autóbuszok gyerekesek számára fenntartott helyein, az épületek
menekülési útvonalait pedig nők és nem férfiak jelzik.
Sztereotípiamentes társadalmi célú hirdetések támogatása.
Nemi szempontú esélyegyenlőségi érzékenyítés, ismeretterjesztés.
A közpolitikai, sport, tudományos, gazdasági médiaműsorokban és témákban való
női részvétel támogatása.
Olyan műsorsorozatok megjelenésének ösztönzése, amelyek a nők és férfiak
társadalmi egyenlőségére vonatkozó általános ismeretek elterjesztését elősegítik.
3.4.15 Erőszak elleni hatékony fellépés erősítése
Az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények bevonása a nők elleni erőszak
feltárásába, kezelésébe és megelőzésébe.
A nők elleni erőszakra és az emberi jogokra vonatkozó speciális tudásanyagot
átadó képzések bevezetése az iskolai oktatásban, a közép- és felsőoktatási
intézményekben.
A bántalmazó magatartás, bántalmazó viselkedésjegyek felismerésére kidolgozott
képzések beépítése az iskolai képzésbe és a szakemberek oktatásába, mint a
családon belüli erőszak elleni speciális megelőző intézkedés.
A tömegtájékoztatás eszközeinek bevonása a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos
sztereotípiáknak, a párkapcsolati erőszak romantikus beállításának
felszámolásához, felvilágosító és köztudatformáló kampányok meghirdetése,
oktatási anyagok terjesztése, pályázatok kiírása.
Az alap- és középfokú oktatási intézmények tanulóit érintő, a szexuális kultúrával
és magatartással kapcsolatos széles körű, objektív ismeretek átadását, a felnőtt
életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítést célzó fejlesztések
támogatása. A szexuális önrendelkezés jogának érvényesülését szolgáló szexuális
és mentálhigiénés felvilágosító programok megvalósításának ösztönzése.
Tekintettel arra, hogy a pornográfia elfogadtatására és népszerűsítésére -
szalonképessé tételére - hatalmas anyagi lehetőségek állnak rendelkezésére a
pornográfiában érdekelt üzleti köröknek, az abban szereplő lányok és nők
tömegeinek rendkívüli mértékű anyagi kizsákmányolása révén, elsősorban a
felvilágosítás, a köztudatformálás, a pornográfia szokásos és valótlan
„romantikus” ábrázolását ellensúlyozó tájékoztatás megkezdése és fenntartása
szükséges.
3.4.16 Egészségügyi ellátórendszer nőbarát fejlesztése
Kismamák számára létrehozott – és folyamatosan frissített – adatbázis közzététele,
amiben a szülészorvosokról lényegi információt lehet szerezni az orvosválasztás
céljából, mint például: Levezetett szülések száma; Természetes szülések –
53
Császármetszések aránya; Farfekvéses szülések száma; VBAC szülések száma
(VBAC: császármetszés utáni természetes szülés).
Csecsemős nővérek és védőnők korszerű továbbképzése: Igény szerinti szoptatás;
Szoptatással kapcsolatos tévhitek szétoszlatása; A háborítatlan szülés és hosszú
távú szoptatás előnyeinek ismertetése a kismamák körében; Otthonszülés
előnyeivel kapcsolatos ismeretek bővítése: A 35/2011-es kormányrendelet
részletesen szabályozza az intézeten kívüli szülés feltételeit. A Magyar Közlöny
29. számában, ami 2011. március 21-én jelent meg, a szabályozás részletesen
megtalálható.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház szülészeti osztályának
szemléletbeli változása, nyitottabbá tétele: háborítatlan szülés; lehetőség dúlák
jelenlétére; evidencia alapú gondozás; ne korlátozzák a vajúdó nőt mozgásában, a
szülés helyszínének kiválasztásában; szülőpózok szabad megválasztása.
Komplex népegészségügyi szűrések fejlesztése.
Testmozgást javító infrastrukturális fejlesztések.
A rendszeres testmozgás, mint preventív, illetve fizikai és mentális értelemben
egyaránt egészségmegőrző tevékenység széles körű népszerűsítése, illetve
ösztönzése.
Az egészségtudatos magatartás fejlesztése már gyermekkortól.
54
Beavatkozási javaslatok a nők esélyegyenlőségére vonatkozóan
Szolnok járás HEP-
ek, női
esélyegyenlőség,
fejlesztési
lehetőségek K
épzé
sek
és
tan
ács
ad
áso
k
fejl
eszt
ése
öss
zese
n
Kép
zése
k
Tan
ácsa
dás
ok
Mu
nk
aer
ő-
pia
ci s
egít
ség
-
ny
újt
ás
öss
zese
n
Ru
gal
mas
fog
lalk
ozt
atás
i
form
ák
Csa
lád
bar
át
mu
nk
ahel
yek
Fo
gla
lko
ztat
ási
ked
vez
mén
yek
Kö
zfo
gla
lko
z-
tatá
s b
őv
ítés
e
Csa
lád
ba
rát
kö
rny
ezet
és
kö
zöss
égi
éle
t
Szo
ciá
lis
szo
lgá
lta
táso
k
Gy
erm
ek
ek
na
pk
özb
en
i
ellá
tása
Info
rmá
ció
-
gy
űjt
és
Besenyszög 1 1 1 1 1 1
Csataszög 1 1 1 1
Hunyadfalva 1 1
Kőtelek 1 1 1 1 1 1 1
Martfű 1 1 1 1
Nagykörű 1 1 1
Rákóczifalva 1 1 1 1
Rákócziújfalu 1 1 1 1 1
Szajol 1 1 1 1 1 1
Szászberek 1 1 1
Szolnok 1 1 1 1 1 1
Tiszavárkony 1 1 1 1 1
Tószeg 1 1 1 1 1
Újszász 1 1 1 1
Vezseny 1 1 1
Zagyvarékas 1 1 1 1 1 1
JÁRÁS ÖSSZESEN 13 10 6 10 3 3 3 3 6 7 5 4
55
4. Buru Györgyné: Helyzet és kihívások az idősügy területén
4.1 Szakpolitikai háttér
Az esélyegyenlőség elsősorban az egyenlő hozzáférés azonos módon való biztosítását (más
szóval az egyenlő bánásmódot) jelenti.
Az egyenlő esélyek biztosítása ezen túlmutat, azt mondja ki, hogy a valódi esélyegyenlőség
létrejöttéhez szükséges olyan feltételek megteremtése, melyek nemcsak látszatra, hanem
eszközökkel támogatottan teremtik meg a hozzáférést. Amikor az esélyegyenlőség téma szóba
kerül, a legtöbben nem gondolnak az idősekre, mint hátrányos megkülönböztetést elszenvedő
egyik célcsoportra. Leggyakrabban a fogyatékkal élőkre, a kisebbségekre és a nemek közötti
egyenlőtlenségre gondolnak. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését az európai
közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai érdekek vezérelték,
ám fokozatosan teret nyert az a felismerés is, amely szerint az esélyegyenlőség elvének puszta
hivatkozása önmagában nem képes a már meglévő egyéb társadalmi egyenlőtlenségeket
felszámolni.
Az emberi jogi normák térnyerésével párhuzamosan az esélyegyenlőségi szempontok
fokozatosan kerültek középpontba, velük együtt az életkor alapú diszkrimináció is.
2060-ra az EU-27-ben a fiatalok száma 9 %-kal, a munkaképes korúak (15–64 évesek) száma
pedig 15 %-kal csökken. Az idősek száma ugyanakkor várhatóan elképesztő mértékben –
79 %-kal – növekszik. E demográfiai változások hátterében több különböző jelenség áll,
például az alacsonyabb szintű termékenység, a várható élettartam növekedése, az összes nettó
migráció, illetve a II. világháború utáni „baby boom-nemzedék” idősödése. Magától értetődik,
hogy nemzeti és regionális/helyi szinten ezek a demográfiai tendenciák meghatározó
gazdasági, társadalmi és költségvetési hatással járnak majd. Csökkeni fog a munkaerő-kínálat
és a foglalkoztatás, ami megnehezíti a gazdasági növekedést, ugyanakkor az idősödő népesség
részéről növekedni fog a szolgáltatások iránti kereslet. Ezen túlmenően várhatóan növekedni
fognak a közkiadások, hogy színvonalas szolgáltatást lehessen biztosítani az idősödő
népességnek, miközben az egyre több idős ember egészségügyi ellátását és nyugdíját is
finanszírozni kell. A helyi és regionális önkormányzatok mindazonáltal drasztikus
költségvetési megszorításokkal szembesülnek, amelyek már most rendkívül megnehezítik
számukra a megfelelő színvonalú, dinamikus és korszerű szociális szolgáltatások biztosítását.
Az európai jogalkotásban az idősebb személyek csak 1987-ben, illetve 1989-ben szerepeltek
először úgy, mint a közösségi cselekvés célcsoportja.
Az idős csoportokra vonatkozóan külön törvényi szabályozás nincs. Az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény azonban nevesíti és tiltja az életkor alapú
diszkriminációt.
A diszkrimináció tilalmát a magyar jogban a Magyarország Alaptörvényéről Szabadság és
Felelősség fejezete is meghatározza.
Magyarország 2009-ben kidolgozta Idősügyi Stratégiáját, és különféle pályázati lehetőségek
segítségével szándékozik előmozdítani a nemzedékek közötti párbeszédet is pl.: kifejezetten
az időseknek szóló számítógépes tanfolyamok támogatásával. Az Idősügyi Nemzeti
Stratégiában megfogalmazott prioritás: esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és az
átlagéletkor növekedésének társadalompolitikai kihívásaira.
56
2012 a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve volt. A
kezdeményezés célja, hogy rámutasson, milyen értékes hozzájárulást nyújtanak az idősebbek
a társadalomhoz. Arra sarkallja a döntéshozókat és a különböző szinteken fellépő érintetteket,
hogy teremtsenek jobb lehetőségeket a tevékeny időskor számára, és erősítsék meg a
nemzedékek közötti szolidaritást.
Az életkori csoportok pontos meghatározása nem egyszerű kérdés. Az idősebb korosztály alsó
határa nem esik egybe a nyugdíjba vonulási korhatárral (a nők nyugdíjkorhatára alacsonyabb).
Az öregkor jogi meghatározása arra az életkorra vonatkozik, amikor az emberek
visszavonulnak a munkától, és olyan sajátos jóléti szolgáltatásokra tarthatnak igényt, mint a
nyugdíj.
Az elmúlt 15 évben lassú, de egyenletes növekedés figyelhető meg az idős korosztályban. A
nemek közötti arány, minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál nagyobb a nők aránya.
Az időskor fogalma a WHO szerint
60–74 év közöttiek az idősödők,
75–89 évesek az idősek,
90 év fölötti személyek a nagyon idősek –„aggok”.
A hazai munkaerő-piaci sajátosságok okán már a 45 éven felüliek is szeniorokként
kezelendők.
Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), de a biológiai
életkor például ettől eltérő lehet, hiszen ez az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk
pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi saját magát, vagy szociológiai
életkorról, amelyen azt értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit.
4.1.1 Idősügyi Nemzeti Stratégia elvei
Hamburgi Nyilatkozat
„Korunkban több idős ember él a Földön, mint bármikor ezelőtt, és arányuk a lakosság
egészéhez viszonyítva tovább növekszik. Ezek az idős felnőttek nagymértékben hozzá tudnak
járulni a társadalom fejlődéséhez.” – fogalmazódott meg az UNESCO 1997-es, Hamburgi
Nyilatkozatában.
A Stratégia hosszú távú keresztmetszetű, a jelenre és a jövőre is fókuszál, mint
jövőtervezési technika, tervezési spirált fogalmaz meg.
Fejlesztendő területek:
Hátránykompenzáló program kidolgozása, amely mérsékli a nők munkavállalási, a
jövedelmi és a nyugdíjlehetőségek férfiakhoz viszonyított negatív eltéréseit, és a
nagyobb terhek elviselése miatt kialakult problémákat.
Az idős emberek között jelentős számban élnek speciális szükségletű, fogyatékos
személyek, akiknek a hátrányai halmozódva jelennek meg, ezért szükség van a
fogyatékosságügyi politikák és az idősügyi politikák közötti összhang
megteremtésére, illetve a halmozódó hátrányok okozta élethelyzetek feltárására és
megismerésére.
57
A hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés érdekében olyan programok
kidolgozása, melyek sajátos megközelítésben és horizontálisan érvényesítik azt a
szemléletet, amelyben egyértelműen érvényesíthetők az antidiszkriminációs
törekvések, különös tekintettel az életkorra.
Megfelelő képviseleti és jogvédő intézmények erősítése.
A Stratégia legfőbb céljainak meghatározása hosszú távon, 2034-ig:
születéskor várható élettartam közelítése az európai uniós átlaghoz,
az egészségben eltöltött évek számának növelése,
az aktív élet fenntartásának növelése,
az időskori jövedelembiztonság megteremtése,
a társadalmi integrációerősítés,
a különböző szolgáltatások (egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb.)
összehangolása az idősödők és idősek szükségleteinek és érdekeinek
figyelembevételével,
az idősek élethosszig való tanulásának támogatása, a digitális tananyagok
hozzáférhetőségének biztosításával,
az „aktív idősödés” feltételeinek erősítése, mely nem csupán a fizikai aktivitást, a
munkaerőpiacon maradást jelenti, hanem a társadalmi, kulturális, civil életben való
aktív részvételt is,
az idősödési folyamat „menedzsmentjének” elterjesztése már a fiatalkorban,
a társadalmi szemléletváltás mind a gazdasági, mind az idősödés társadalmi
megítélését és megélését illetően.
4.1.2 Az idős emberek helyének és szerepének változásai
Az idős emberek társadalmi, közösségi, családi szerepvállalásai átalakultak. A premodern
társadalmakban az idősek tanácsaira, bölcsességére még nagy szükség volt a mindennapi
élethez. A modern, magántulajdonra épített társadalmakban a fiatal és az idős generációk
között tartós és kölcsönös érdekkapcsolat jött létre. Az idősek életük végéig kezükben
tartották vagyonukat, ezzel tudták ellensúlyozni, csökkent testi erejüket és hasznosságukat.
A modern társadalomban, már kevésbé hasznosítja a fiatal generáció, az idősek évek során
felhalmozott tudását hiszen, az információhordozók jelentős tudást tárolnak.
Az utóbbi évtizedekben a magyar társadalom számára új problémaként jelentkezett a magukra
maradt idősek gondja. A magántulajdonra alapított társadalmakban az idős korosztályok
többségének tulajdona biztosította az ifjabb korosztályoknak tiszteletét és gondoskodását.
Ezáltal a közvetlen utódok mentesítették a társadalmat az intézményes gondoskodás
felelősségétől. Az idősek többségéről a család és a környező közösség gondoskodott.
4.1.3 Idősek helyzete
A nyugdíjasság olyan élethelyzet, mely társadalmi megegyezéssel, mesterségesen kialakított
élethelyzet, és kevésbé az ún. idősödés valódi mutatója, ezért sajátos élethelyzetként,
kihívásokat, sajátos feladatokat jelent mind az egyén, mind a közösség számára. Tény, hogy
az életút második felét vezeti be és többnyire egybeesik a biológiai, pszichológiai és
szociológiai öregedés áthajlási szakaszaival.
58
Az emberi különbözőségek többszintű oka miatt az idősek sokkal inkább különböznek
egymástól, mint a fiatalabbak, különösen élettörténetük eltérősége miatt. Ugyanakkor számos
hasonló jellegzetesség alapján, bizonyos öregtípusok ismerhetők fel mindennapi életünkben.
Ismerünk koravéneket és fiatalos öregeket, sikeresen és sikertelenül öregedőket, boldog és
boldogtalan időseket. Van daliás, roskatag, örökmozgó, passzívan szemlélődő, van
sokbeszédű és szűkszavúan hallgatag, van szelíd és agresszív, egyszóval megjelenítik az
ifjúság sokszínűségét és jellemzőit, plusz az öregségüket. Érthetően a mindennapok embere,
szuverén és biztonságos öregséget, minél több egészségben eltöltött évet, és fájdalommentes
elmúlást szeretne megélni.
Mivel a világ népessége rohamosan gyarapodik és ez óriási földrész-különbözőségekkel
történik, a világ nem harmonikusan "öregszik". Jellemző, hogy a fejlettebb országok
népességnövekedése lelassul, bár öregkorukban várható élettartamuk évszáma nő. Európában
a népességnövekedés megállt és nagyot változott a legöregebbek, valamint az inaktívak
aránya. A demográfiai robbanásokkal, a születések mesterséges szabályozásával, de a
politikai ideológiák manipulációi miatt is, a "népességi korfák" megváltoztak, deformálódtak,
lombjuk aránytalanságát az öregek számának növekedése, még inkább a legöregebbek, azaz
80 éven felüliek arányának növekedése fokozta.
A mozgásbeszűkülés korlátozhatja az idős ember életét, ez pedig lélektani zavarokhoz
vezethet, ha nincs megfelelő támogató-segítő környezete, gondoskodója, családja, rokonsága,
baráti köre, szomszédsága. A beleérző képesség, a segítő szeretet és a közösségi befogadás
adja egy társadalom idős tagjainak problémamegoldásához az alapokat.
Az idősügy társadalmi szintű képviselete elengedhetetlen a szemléletformáláshoz, az
idősemberekhez való pozitív egyéni és társadalmi attitűd kialakításához. Ehhez fontos, hogy
az idősebb korosztály tagjai, az információs társadalom aktív részeseivé váljanak.
Biztosítani kell, hogy az idősek megfelelően legyenek képviselve a társadalmi élet mind
szélesebb területén.
Az esélyegyenlőség szempontjából jelentős szerepe van az idősödő és idős emberek valamint
a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentésének, a generációk közötti kapcsolat és
együttműködés erősítésének.
Az idősek hátrányos megkülönböztetése többféle formában nyilvánulhat meg, ilyen a nyelvi,
a lakóhelyi, a családon belüli, a mediális és a gazdasági.
A nyelvi diszkriminációba sorolhatók mindazok a szavak és kifejezések,
melyeket a fiatalabb korosztály idegen nyelvekből vett át (pl. story, chat, online, e-
mail stb.), vagy a korosztályi rétegnyelvekhez tartozik (pl. flash, zsé, zsír stb.), de
az idősebb korosztály mindezeket nem ismeri, nem használja, ezáltal nem is érti. A
nyelvi diszkrimináció része az is, hogy az idősebb korosztály romló hallásának
következtében lassul beszédtempója és beszédértése is, melyre általában sem a
fiatal korosztály, sem a média nincs tekintettel.
A lakóhelyi diszkrimináció abban nyilvánul meg, hogy megszünnek/megszüntek,
azok a közösségi terek, parkok, ahol az idősebb korosztály is jól érezhetné magát,
kikapcsolódhatna.
59
A családon belüli diszkrimináció leggyakoribb esete, hogy idős rokonukat
elhanyagolják a családtagok, nem veszik meg gyógyszereiket, bántalmazzák őket,
elveszik nyugdíjukat, megtakarított pénzüket. A családon belüli erőszak csak
ritkán kerül a hatóságok elé, mert az idősekben nem tudatosul, hogy rosszul
bánnak velük, illetve félnek a bántalmazóktól.
A mediális diszkrimináció a tömegkommunikáció minden szegmensében jelen
van. A reklámokban pl. az idősek nem nagyon szerepelnek, ha mégis, akkor
rendkívül lealacsonyító, diszkriminatív helyzetben, pl. műfogsor használat,
feledékenység. Kevés olyan műsor van, amely kifejezetten az idős korosztályhoz
szólna. A napilapok, magazinok között is kevés hozzájuk szólót találunk. Ide
tartozik az informatikai jártasság hiánya is. Az idősebb korosztály nagy része nem
ismeri, nem tudja használni a számítógépet.
A gazdasági diszkriminációhoz soroljuk az idősebbek jóindulatát, hiszékenységét
kihasználó, pl. házaló kereskedőket, csalókat, akik könnyen megtévesztik,
becsapják őket.
A munkahelyi diszkrimináció elsősorban az ún. „fiatal időseket” érinti.
Jellemzően az idősebb munkavállalót érintheti elsőként a leépítés.
Az idősekről való közösségi gondoskodás, a házi segítségnyújtás gyökerei az 1960- as évekig
nyúlnak vissza. A szegényházak szociális otthonná alakítása 1945 után kezdődött meg
hazánkban.
4.2 Helyi esélyegyenlőségi programok
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 31§(1) bekezdése értelmében minden települési önkormányzat ötévente öt évre szóló
esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente felül kell vizsgálnia. A megvalósított
tevékenységeket lenti táblázat tartalmazza.
Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és
beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére, az Európai Uniós, valamint a hazai elvárások
alapján.
4.2.1 A járási települések HEP-jeiben szereplő általános, jellemző problémák:
Magas az egyedül élők aránya, növekszik az egyszemélyes háztartást vezető
idősek száma.
A család, mint a szociális ellátás, nevelés és az esélyegyenlőség megteremtésének
alapvető színtere lehetőségei csökkentek.
A célcsoporthoz tartozók egészségi állapota rosszabb, mint a társadalom egyéb
csoportjainak.
Az idősek könnyen válnak áldozattá.
Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége.
Idős korral összefüggő társadalmi sztereotípiák.
Érdektelenség érzése.
Kapcsolatok beszűkülése, elmagányosodás.
60
Akadálymentesítés hiánya.
Időskori foglalkoztatottság alacsony - nyugdíj előtt állók elhelyezkedési lehetősége
csak a közfoglalkoztatás.
Kevés a szakképzett szociális segítő.
Informatikai alulképzettség.
Nincs pontos kimutatás az időskorúak ellátottságáról.
Egészségügyi szűrővizsgálatokon alacsony a részvételi arány.
Élethosszig tartó tanulás lehetőségének hiánya.
Jelzőrendszeres segítségnyújtás alacsony igénybevétele.
Besurranó tolvajok.
Hétvégi ellátások hiánya.
Az idősek a szociális szolgáltatások lehetőségét nem teljes körűen ismerik.
61
A HEP-ekben feltárt problémák az idősügy területén
Szociális
alapszolgáltatás
Többgenerációs
programok
Informatikai
képzés/hozzáférés
Önszerveződő csop.
pl., nyugdíjas klub
Önkéntes
tevékenységek
Ismeretterjesztő,
felvilágosító
programok
Kulturális
csoportok (dalkör,
kézimunka stb.)
Szolnok x x x x x x x
Besenyszög x x x x x x
Csataszög x x x
Hunyadfalva x x x
Kőtelek x x
Martfű x x x x
Nagykörű x x x x x
Rákóczifalva x x x
Rákócziújfalu x
Szajol x x x
Szászberek x x x
Tiszavárkony x
Tószeg x x
Újszász x x x x
Vezseny x x
Zagyvarékas x x x
Összesen 16 6 8 10 1 3 8
62
4.2.2 Megoldási javaslatok, fejlesztési feladatok
Szemléletváltás az időskort illetően: az időskor értékes, aktív életszakasz.
Az egészségügyi ellátórendszer idősbaráttá tétele.
Az idősek bevonása a helyi közösségek életébe, az egészségfejlesztés különböző
formáinak megteremtése (programok, tanulási lehetőségek).
Fontos, hogy az időskorú állampolgárok számára – településtípustól függetlenül –
ugyanazok az ellátások, egyénre szabottan és adekvát módon, a számukra elvárt
színvonalon és tartalommal legyenek elérhetőek.
Az elérhető szolgáltatásokat és a szükségleteket összhangba kell állítani, azaz az
idős emberek számára oly módon kell biztosítani a szolgáltatásokhoz való
hozzáférést, hogy azok leginkább igazodjanak a saját szükségleteikhez.
Pontos információkkal kell segíteni az időseket, hogy tudatosan választhassanak a
különböző igényeket kielégítő lakhatási, ellátási formák között, beleértve a piaci
alapon nyújtott szolgáltatásokat is. Számukra minőségi szempontok alapján
ismereteket kell nyújtani a szolgáltatások biztonságáról, megbízhatóságáról,
valamint hozzáférhetőségéről.
Az időskorúak mentális és fizikai egészségének megőrzését, valamint a gyógyítást
is az egyéni szükségletekhez kell igazítani.
Szükséges a geriátriai ellátórendszer és a demens betegek ellátásának fejlesztése.
Az élethosszig tartó tanulás elvét követve és szem előtt tartva életkor-specifikus,
oktatási és továbbképző programok szervezése.
A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az
időskorúak diszkriminációjának megszűntetése és esélyegyenlőségének
megteremtése. Tehát, fel kell lépni az idősebb munkavállalókat érintő életkori
diszkrimináció ellen.
Fokozni kell az idősek családban végzett munkájának, valamint önkéntes
munkájának társadalmi elismerését. Támogatni kell az aktív közösségi életet, a
bekapcsolódást a közösségi részvételbe, az aktív állampolgári létet.
63
4.2.3 Beavatkozási javaslatok
A Helyi Esélyegyenlőségi Programok alapján, néhány beavatkozási területet szükséges
kiemelni, melyek átfogó keretet biztosítanak az idősek esélyegyenlőségének
megteremtéséhez. Ezek a következők:
Az idősek a társadalom megbecsült tagjai legyenek
A közösségek megerősítése, az összetartozást, egyéni és közösségi önbecsülést teremtő,
megújító és megtartó erő, amely az együttesen értelmezett tapasztalatokban és a közös
élményekben fejtheti ki hatását.
A családon és a rokonságon túl a többség számára talán ma is a lakóhelyi közösségek a
legmeghatározóbbak, ezért fontos, hogy az idős ember:
Legyen a közösség megbecsült, aktív tagja, az is, aki csak hagyományos tudással
rendelkezik.
A felnőttképzés legyen mindenki, a kistelepüléseken élők, a szegényebb és
bármilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára egyaránt elérhető.
Nyújtson hasznosítható tudást és fejlessze mindazon készségeket, amelyeket a
családi és a fiatalkori iskolai szocializáció során nem sikerült elsajátítani.
Minél többen vegyenek részt szűkebb-tágabb közösségük életének alakításában.
Aki pl. kertészkedni tud, tegyen a környezeti kultúráért, aki ért a
számítógépekhez, a helyi információáramlást segítse elő, aki szervezni tud, ezt a
képességét kamatoztassa a közösség érdekében. A fiatal segítse a idősebbeket, az
idősebb tanítsa pl. a kézművesség iránt érdeklődő fiatalabbakat. A párbeszéd, a
közös cselekvés, erősíti a közösségeket. Ha az egyének érzik, hogy fontosak, hogy
hasznosak, hogy szükség van rájuk, akkor nő önbecsülésük, javul a testi és lelki
egészségük, egész életminőségük.
Az idős emberek kulturális és közösségi aktivitása, kapcsolatai csökkennek a
munkaerőpiacról való visszavonulásukkal, ezért rendkívül fontos olyan utak
kiépítése, amelyek visszavezetnek a közösségbe. Az önkéntes munka, az
önképzés, a tanulás, vagy az amatőr, szocio-kulturális tevékenységek végzése
hozzájárul lelki, szellemi és fizikai egészségük megőrzéséhez és gazdasági
aktivitásuk meghosszabbításához. Az „alkonygazdaság” (az idősek tanulási,
utazási, rekreációs igényeit kielégítő tevékenységek) hozzáférhető kínálatának
bővítése biztosíthatja a kulturális életbe való bekapcsolódásukat is.
Az idősek egészségi állapotának megtartása
„Ma az egészség fogalma alatt a test, a lélek és a szociális jóllét hármas egységét értjük, és
nem pusztán a betegség és rokkantság hiányát. A WHO szerint az egészségünk feletti kontroll
feltétele, hogy bizonyos szintű egészségműveltséggel rendelkezzünk. Az egészségműveltség
fogalma magában foglalja az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudást, valamint azokat a
társadalmi szociális és megismerő készségeket, amelyek a motiváció és képességek által
lehetővé teszik az információkhoz való hozzáférést az egészségi állapot fejlesztése
érdekében” (WHO, 1998).
64
Az idősödés velejárójaként az egészségi állapot romlásával kell szembenézni, így az idő
előrehaladtával, egyre többet kellene foglalkozni, az egészség védelemmel. A mindennapi
problémákkal való megküzdést, a dolgok feletti kontroll fennmaradását, többek között az
egészséggel, a helyes életmóddal kapcsolatos tanfolyamok, előadások is segítik.
Időskorban a nyugdíjazással előfordulhat az identitás megváltozása, ami új tanulási igények
megjelenéséhez vezethet. Ilyen lehet a kapcsolatok megváltozására, az öregedés testi és lelki
hatásaira irányuló megismerés igénye.
A munka világából kikerült idősek képzésbe való belépése komfortérzetük fenntartására és
biztosítására irányul. Az ezt segítő képzések egy része az életmód- és életvitelbeli feltételek
megismerését és elsajátítását támogathatja. Az egészségműveltség fejlesztése szempontjából
kiemelt célcsoportként kezelhetők az idős korosztályba tartozó személyek. A munka világából
kikerülő idős személyek, kapcsolatai beszűkülnek, a munkából való szerepvesztés, és a
betegségek között, összefüggéseket lehet felfedezni. Mivel az interperszonális kapcsolatok
jelentik azt a közeget, amelyben az egészségünket meg tudjuk őrizni, így, ha csökken az
emberi kapcsolatok mennyisége, és romlik a minőségük, megnő a betegségek kockázata.
Éppen ezért lenne fontos az idősebb korosztályt minél több társas támogatást biztosító
„tanulóközösségbe” (pl. civil szervezeti tevékenység keretében) bevonni. Egyfelől, mint
tanuló személyek, másfelől, mint tapasztalattal rendelkező, mások tanulását segítő egyének.
Elsődleges megelőzés:
Rendszeres orvosi ellenőrzés.
Védőoltások.
Speciális tanácsadás: pl. táplálkozási (folyadékbevitel, mennyiségi- és minőségi
változtatások).
Fizikai-, és szellemi aktivitás tudatos megőrzése, örömforrások.
Másodlagos megelőzés
Rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenőrzés)
Szűrővizsgálatok.
Harmadlagos megelőzés
Gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése.
Gyógyászati segédeszközökkel való ellátás.
Rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció.
Az időskori egészségmegőrzés négy kulcsfontosságú eleme:
Szellemi aktivitás megőrzése.
Fizikai aktivitás megőrzése.
Egészséges táplálkozás.
Rendszeres orvosi ellenőrzés.
65
Sajnálatos módon napjainkig nagyon megemelkedett a szellemi hanyatlásban (demencia)
szenvedő idősek száma. Figyelemre méltó az is, hogy egyre fiatalabb embereknél jelenik meg
ez a kórkép, és ez az állapot, egyre nagyobb súlyként nehezedik a családokra, közösségekre.
Magyarországon a több mint 160 ezer demens kétharmada egyedül él.
A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlását jelenti. Jellemzően
időskori betegség. Társadalmunk elöregszik, mind több az idős ember, ugyanakkor a várható
életkor is kitolódott. A demencia azonban nem természetes velejárója az öregedésnek.
Tünetcsoportról van szó, amelynek hátterében többféle betegség található. Ezek közül a
legismertebb az Alzheimer-kór.
Az Alzheimer–kór okát és kialakulási mechanizmusát az orvostudomány még nem tárta fel.
Nem áll rendelkezésre olyan gyógyszer, ami megszüntetné a betegséget.
Tünetek, melyekre érdemes odafigyelni:
Feledékenység: a betegnek nem jutnak eszébe személyek, dolgok, tárgyak nevei.
Fogalmazási nehézségek, szórakozottság.
Az idős, nem találja a megfelelő szavakat, és gyakran olyan töltelékszavakat
helyettesít mondanivalójába, mint például a „dolog” kifejezés.
Tájékozódási zavarok: nem ismeri ki magát a megszokott környezetben, eltéved a
saját lakásában.
Hangulatingadozás: haragot érez ok nélkül, vagy depresszív hangulat jellemzi.
Szokatlan viselkedés: például az órát a hűtőszekrénybe teszi, vagy pizsamában megy
ki a házból.
Motiválatlanság.
A demenciával kapcsolatban kevés ismeret és sok tévhit él a köztudatban. A hiányos
ismeretekkel részben összefügg, hogy gyakori a betegséggel kapcsolatos megbélyegzés,
kirekesztés, ami jelentősen késlelteti a segítségkérés időpontját. Pedig a diagnózis korai
felállítása nemcsak a beteg, a család, a közösség számára lenne fontos, hanem az
ellátórendszer számára is. Ezért nagyon fontos, hogy minél többen megismerjék a demencia
fogalmát, lefolyását, és tisztába legyenek azzal, honnan kérhetnek segítséget (pl.
hozzátartozói fórum).
Az idős ember ne legyen magányos
Napjaink egyik legfontosabb társadalmi problémája a lakosság elöregedése, s vele egy időben
az idős emberek elmagányosodása, a különböző közösségektől való elszigetelődése. Az
elmagányosodás egyik okaként megemlíthetjük azt a tényt, hogy az idős emberek
hozzátartozói, gyerekei, a fiatalabb generáció az idős személy lakóhelyétől távol vállalnak
munkát, sok esetben külföldön, a jobb megélhetés reményében.
A társas kapcsolatok fontos fogódzót, támpontot jelentenek, mert képesek kizökkenteni,
átlendíteni az egyént személyes aggodalmain, gátlásain.
66
Kifejezett hangsúlyt érdemelnek a támogató kortárs és sorstárs csoportok, ahol az egyén
hasonló nehézséget, veszteséget átélt személyekkel találkozhat, ezen keresztül segítve a
feldolgozást. A csoport, támogató ereje abban van, hogy egy közösségben sokkal inkább
felerősödnek azok a tulajdonságok, amiket önmagunkban és másokban szeretünk, lehetővé
téve azt, hogy a pozitív tulajdonságok megélése által önmagunkra és másokra is
reményteljesen tudjunk tekinteni.
Ahhoz, hogy az idős ember jól érezze magát a társadalomban, megfelelő segítő környezet
szükséges. Boldogtalanság, a veszteség élmények elégtelen feldolgozása esetén kialakuló
ördögi kör, melynek következménye szorongás, depresszió, testi-, majd további lelki
hanyatlás.
Leggyakoribb okok, melyek elmagányosodáshoz vezethetnek:
Nyugdíjba vonulás.
Presztízsveszteség.
Anyagi nehézségek.
Testi, szellemi hanyatlás megélése.
Szomatikus betegségek.
Gyász (házastárs, testvér, barátok elvesztése).
Szociális izoláció.
Intézményi elhelyezés vagy elhelyezkedés.
Lehetőségek, melyek segíthetnek ennek az állapotnak a kivédésére:
Nagyszülő szerep.
Kapcsolattartás a korábbi munkahellyel.
Egyéb társas kapcsolatok.
Társadalmi szerepvállalás.
Biztonságban és védettségben tudjanak élni
Ki ne szeretné idős korát nyugalomban, biztonságban tölteni, kiélvezni mindent, amit
mindennapjai kínálnak? Az élet harmadik harmada még szebbé tehető, ha jó előre, még
aktívabb időszakban tudatosan felkészülnek a vele járó nehézségekre, olyan körülményeket
kialakítva, amely a lehető legnagyobb függetlenséget és biztonságot biztosítja az idős korban
is. Ehhez az érzéshez elengedhetetlen, hogy a lakóhelyükön, éjjel és nappal is odafigyeljenek
rá és segítsék, amennyiben erre szükség van.
Tájékoztatás folyamatossága elengedhetetlen. Helyben, a rendőrség, a polgárőrség bevonása
nagyon fontos, jelenlétük csak növeli az időskori biztonságot.
A biztonságot biztosítják a szociális szolgáltatások is. A személyes gondoskodás területén, az
alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, falu-
tanyagondnoki ellátás, támogató szolgálat), és szakosított ellátások (idősek klubja, idősek
bentlakásos otthona)
67
Minden idős látható legyen egy-egy településen
Az idős lakosság felmérése talán egyrészt a szociális ellátó rendszeren keresztül mérhető, ill.
az önkéntes segítők által. Fontos lehet a tanyákon élők feltérképezése pl. falu-tanya gondnok
ellátáson keresztül.
Nem önkormányzati intézmények/szervezetek részvétele az esélyegyenlőség
támogatásában
Az idősebb korosztály egyrészt nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, másrészt sokan
keresik az aktív elfoglaltság és szabadidő-eltöltés lehetőségeit, így az önkéntességben fontos
szerepet játszhatnak. A kulturális intézmények és a nagyközönség számára elérhető épített
örökség szakmai irányítással történő bemutatása és fenntartása vagy kulturális rendezvények
megvalósítása potenciális lehetőségeket rejt az idősebb korosztályok bekapcsolására az
önkéntesség jegyében. Önkéntes tevékenység keretében az idősek tudásuk és tapasztalatiak
révén nagy segítséget nyújthatnak a civil szervezetek működéséhez is.
Az önkéntes tevékenység további fejlesztésével elő kell mozdítani a lakóközösségi alapú
önkéntes mozgalmakat, a fiatal és idősebb korú személyek együttműködését egymás
segítésében. Az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások és
tapasztalatok átadását, az értékek és az alkotó problémamegoldó készségek továbbörökítését.
Hagyományőrző programok, melyeknek célja az idősek által a hagyományőrzésben
megszerzett tapasztalatoknak az átadása a fiatal generációnak, ezáltal erősítve a nemzedékek
közötti kapcsolatot.
Az idősügyi szervezetekkel történő minél hatékonyabb együttműködés, az Idősek Világnapja
megünneplése, az Idősbarát Önkormányzat Díj még ismertebbé tétele érdekében is aktív, és
kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést kell kialakítani azokkal a helyi idősügyi
tanácsokkal, akik ebben partnerek kívánnak lenni.
Összegzés
Az idősödő és az idős emberek Európában és hazánkban is nehezebben élték meg a gyors
változásokat, ezen belül a munka jellegének, valamint a társadalomban betöltött szerepüknek
a változásait is.
Településtípustól függően is változó a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélye –
általánosságban, a városokban egyszerűbb szolgáltatást igénybe venni, mint a kis lélekszámú
településeken, tanyákon élők esetében –, külön szolgáltatásokkal kell célba venni az olyan
vidéki és távoli területeket, amelyeken az időskorúak számára nem áll rendelkezésre elérhető
szociális és egyéb típusú infrastruktúra.
Nagyon fontos az akadálymentes települési környezeti feltételek javítása, ezek hozzáigazítása
az idős emberek szükségleteihez, ideértve a közterületek, illetve településen belüli és a
települések közötti közlekedési rendszereket is. Parkok, szabadban lévő közösségi terek,
idősek mozgását, erőnlétét fejlesztő eszközök nyilvános hozzáférésének biztosítása.
A tanulás és a számítógép-használat hiánya különösen nagy problémát jelent a munkapiacról
kiszoruló 45 év felettiek és a 65 év felettiek körében. Az előbbieknél a foglalkoztatás
akadálya az informatikai tudatlanság, az utóbbi korcsoportnál meg az „e-kommunikáció”
használatából való kirekesztődést jelenti.
68
Beavatkozási javaslatok az idősügy területén
Szociális
alapszolgáltatás
Többgenerációs
programok
Informatikai
képzés/hozzáférés
Önszerveződő csop.
pl., nyugdíjas klub
Önkéntes
tevékenységek
Ismeretterjesztő,
felvilágosító
programok
Kulturális
csoportok (dalkör,
kézimunka, stb.)
Szolnok
Besenyszög x
Csataszög x x x x
Hunyadfalva x x x x
Kőtelek x x x x x
Martfű x x x
Nagykörű x x
Rákóczifalva x x x x
Rákócziújfalu x x x x x x
Szajol x x x x
Szászberek x x x x
Tiszavárkony x x x x x x
Tószeg x x x x x
Újszász x x x
Vezseny x x x x x
Zagyvarékas x x x x
Összesen 10 8 6 15 13 8
69
5. Fehérváry Tünde: Helyzetkép és kihívások a fogyatékosügy területén
5.1 Bevezető
A hátrányos helyzetű csoportok egymáshoz való viszonya, kapcsolódási pontjaik a fogyatékos
személyek esetében talán még kézzelfoghatóbbak.
A fogyatékosság valamennyi hátrányos helyzetű társadalmi csoport helyzetét még
hatványozottabban nehezíti.
Fogyatékos személy, ha gyermek, ha (fogyatékos) nő és anya, ha (fogyatékos) idős és mint
nagyszülő is érintetté válik származástól stb. függetlenül. Fogyatékos ember esetében nem
lehet csak magát a személyt vizsgálni, ezek a csoportok egymással szoros kölcsönhatásban,
kapcsolatban állnak. Egy családban ahol fogyatékos személy él közvetlenül és közvetve
mintegy 10-20 személy vonódik be, ebbe a speciális élethelyzetbe.
A fogyatékos személyek olyan sok szegmensből álló társadalmi csoportot alkotnak, hogy
problémáikat, gondjaikat, szükségleteiket egységesen megfogalmazni és ezekre megoldásokat
keresni, oly módon, hogy többségük számára kedvező legyen, nem egyszerű feladat.
A vizsgált célcsoport helyzetét még az is nagymértékben nehezíti, hogy nincsenek pontos
adataink (sem országos, sem megyei és főleg nem települési szinten) számukról, ellátásukról,
szükségleteikről.
Az elmúlt évtizedekben a fogyatékossággal, a fogyatékos személy pontos definíciójában is
magával a fogalom meghatározásában is eltérő és változó kifejezéseket használtak maguk az
érintettek, az orvosi, a szociális az államigazgatás stb. területen dolgozók egyaránt.
Gondoljunk a „nyomorék, béna, rokkant, sérült, tolókocsis, mozgássérült, csökkent
munkaképességű, megváltozott munkaképességű, mozgáskorlátozott, mozgásfogyatékos”
kifejezésekre. Ezért tartom fontosnak, hogy az anyag elején pontosításra kerüljenek a
fogyatékossággal kapcsolatos ma használt kifejezések.
A 2011-es népszámlálás során 490 578 személy20
, a teljes népesség 4,9 százaléka azonosította
magát fogyatékossággal élőként. Tartósan betegnek ennél jóval többen tartják magukat:
összesen 1 648 413 fő válaszolt igennel erre a kérdésre. A leggyakoribb fogyatékosság a
mozgássérültség, ezzel jellemezhető a fogyatékossággal élők csaknem fele. A második
népesebb csoportot az időskorban gyakoribb fogyatékosságok: a gyengénlátás, az aliglátás és
a nagyothallás alkotja. Előfordulásuk gyakorisága is indokolja a mentálisan sérült- és a súlyos
belszervi fogyatékos személyek beemelését illetve önálló fogyatékosságként
feltüntetését.(Természetesen ilyen életminőséget, alapvető emberi jogokat érintő kérdésben,
mint a fogyatékosság nem a számosság az egyetlen tényező.)
2001. évi KSH népszámlálás során az alábbi fogyatékossági típusok kerültek be a
népszámlálási kérdőívbe:
1. Mozgássérült
2. Alsó, felső végtag hiánya
3. Egyéb testi fogyatékos
4. Gyengénlátó
5. Egyik szemére nem lát
6. Vak
7. Értelmi fogyatékos
8. Nagyothalló
20
KSH kiadvány: 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf
70
9. Siket, siketnéma, néma
10. Beszédhibás
11. Egyéb
2011. KSH népszámlálás során az alábbi fogyatékossági típusok kerültek be a népszámlálási
kérdőívbe:
1. Mozgássérült
2. Gyengénlátó, aliglátó
3. Vak
4. Értelmi fogyatékos
5. Autista
6. Mentálisan sérült (pszichés sérült)
7. Nagyothalló
8. Siket
9. Siketvak (látás- és hallássérült)
10. Beszédhibás
11. Beszédfogyatékos
12. Súlyos belszervi fogyatékos
13. Egyéb
14. Ismeretlen
A 2011. évi népszámlálás során alkalmazott meghatározások fogyatékossági típusonként21
:
Mozgássérült az a személy, akinél a mozgásos tapasztalatszerzés, szocializáció jelentős és
maradandó akadályozottsága áll fenn. Ennek oka a tartó és/vagy a mozgató szervrendszer
sérülése, károsodása, funkciózavara.
Autista az a személy, akinek társas viselkedési készségek területén hiányosságai vannak.
Értelmi fogyatékos az a személy, akinek általános értelmi képessége az átlagostól
számottevően elmarad, önálló életvezetése jelentősen akadályozott.
Mentálisan sérült (pszichés sérült) az a személy, aki elmeorvosi, pszichiátriai (nem
pszichológiai!) kezelés alatt áll, vagy állt korábban. A pszichés sérülés tehát nincs
összefüggésben az értelmi képességekkel, nem azonos az értelmi fogyatékossággal! Korábban
az ilyen személyt nevezték pszichiátriai betegnek.
Beszédhibás a személy, ha a beszédképző szervei anatómiai sérülésének, fejletlenségének
vagy működési zavarának következtében beszéd közben kiejtési hibákat vét (pl. pöszeség,
selypítés, raccsolás, dadogás, orrhangzós beszéd).
Beszédfogyatékos az a személy, akinek a beszéd- és nyelvi fejlődése különböző okok
következményeként nem indult meg, lassan indult meg, kórosan késik, vagy a már kialakult
beszéd szenved különféle szintű sérülést. Beszédfogyatékosság például az artikuláció
21
Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag
71
jellegzetes zavara, a kifejező beszéd zavara, a beszédmegértés zavara, a szerzett aphasia
epilepsziával. A beszéd és a nyelv fejlődésének zavarait gyakran követi társuló probléma, pl.
olvasási, helyesírási nehézség, személyközi kapcsolatok zavara.
Gyengénlátó, aliglátó az a személy, akinek súlyos látásgyengülése van, látása szemüveggel,
kontaktlencsével, gyógyszerrel vagy műtéttel nem javítható, de a tárgyak meglétét, helyét
érzékeli.
Vak az a személy, aki egyik szemére sem vagy csak egyik szemére lát fényt, illetve
fényérzése van ugyan, de éleslátása nem alkalmas tárgyak felismerésére.
A nagyothalló hallókészüléket használva vagy orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel,
jelnyelv használata nélkül képes a másokkal történő beszédbeli (hangos) kommunikációra.
A siket hallása hallókészülékkel, orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel nem javítható,
általában jelnyelv használatával érintkezik más személlyel.
Siketvak az a személy, akinél a látás- és hallássérülés egyidejűleg fennáll. Vele kapcsolatot
felvenni, kommunikációt kialakítani, fenntartani csak speciális módszerekkel lehet.
(2007. évi XCII. törvény a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az
ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv kihirdetéséről.)
A két vizsgált időszak között 10 év telt el, de a fogyatékossági típusok között számukban,
meghatározásukban és tartalmában is sok eltérés látható és ez napjainkban is folyamatosan
változik.
Főbb fogyatékossági típusok napjainkban22
:
Mozgás fogyatékosság
Látás fogyatékosság: Gyengénlátás, Vakság
Hallás fogyatékosság: Nagyothallás, Siketség
Értelmi fogyatékosság
Autizmus: Asperger-szindróma (autizmus spektrum zavarok közé tartozó
pszichiátriai kórkép)
Fogyatékossági csoportok közé az alábbi típusok kerültek be (ezek a csoportok bizonyos
területeken jelennek meg önállóan)
Beszédfogyatékosság: Dadogás, Dizartria, Afázia, Némaság
Siketvakság
Súlyosan-halmozottan fogyatékosság
Léteznek többszörös fogyatékosságok is. Ekkor egy embernél több fogyatékossági típus is
előfordul. Ilyen például a siketvakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben
különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban.
A fogyatékosság meghatározása: A fogyatékosság fogalmára a mai napig sincs átfogó, a világ
minden országában elfogadott definíció, meghatározásukat és a társadalomban betöltött
22
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyat%C3%A9koss%C3%A1g#T.C3.ADpusai
72
szerepüket a nemzetközi jogszabályok és ajánlások, valamint az adott ország jogszabályai
együttesen alkotják és alakítják.
A fogyatékosság fogalma napjainkban23
A fogyatékosság hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás,
amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és
másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékosság egy változó fogalom, bárki
bármikor fogyatékossá válhat. A fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot, ami a
fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok
kölcsönhatásának következményéből adódik. Ezen akadályok gátolják a fogyatékos személyt
a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos eséllyel történő részvételben.
A fogyatékos személy fogalma
„Az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai,
értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a
környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és
másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.”24
A történelem során a fogyatékossággal élők társadalmi megítélésének 3 fő modellje alakult ki
az 1950-60-as évektől25
:
1. a medikális modell,
2. a szociális modell és
3. az emberi jogokon alapuló modell (Johnstone, 2004).
Medikai modell
A fogyatékosság társadalmi megítélésében körülbelül a reneszánsztól kezdve hosszú időn át
az úgynevezett „medikai modell” játszott szerepet. Ez az elmélet a fogyatékosságot az egyén
hibájaként tünteti fel, a fogyatékos személyt a fizikai, érzékszervi, értelmi vagy
pszichoszociális képesség hiánya alapján definiálja. A diskurzus középpontjában a fogyatékos
emberek meggyógyítása, megjavítása áll. A modell sajnálatos módon azt eredményezte, hogy
a fogyatékosokról sokan úgy gondolkodnak, mint sajnálatra és irgalmas támogatásra szoruló
szerencsétlenekről. A fogyatékos emberek elzárásának egyik következménye, hogy az
átlagemberek viszonylag keveset találkoznak fogyatékosokkal, így rengeteg előítélet él a
fejekben, sokan irtóznak tőlük, illetve kigúnyolják vagy kerülik őket. Azokat a fogyatékos
személyeket, akik nem kerülnek intézetbe, a közösség sokszor gyerekként, döntéshozatalra
alkalmatlan felnőttként tartja számon.
23
Forrás:lásd bővebben a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény szövegében. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16485) 24
Forrás: (2013. évi LXII. törvény) 25
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyat%C3%A9koss%C3%A1g
Watson, N. (2004) ’The Dialectics of Disability: A Social Model for the 21st Century’, in Barnes, C. & Mercer, G. (ed.), Implementing the Social Model of Disability: Theory and Research’, pp. 101-117."
73
Az 1970-es évektől, az Egyesült Királyságban a fogyatékos emberek mozgalma megalapította
az úgynevezett „szociális modellt”, és ezáltal elindulhatott a fogyatékosok megítélésében egy
fontos paradigma váltás. A szociális modell azt vallja, hogy a fogyatékosság nem a fizikai
vagy értelmi képességek hiányából adódik, hanem azoknak a környezeti és szociális
akadályoknak a következménye, amik megakadályozzák a fogyatékosok társadalmi
részvételét. A cél tehát nem a fogyatékos emberek meggyógyítása, hanem a társadalomban
lévő akadályok elbontása, a tradicionálisan kirekesztő struktúrák megváltoztatása. Ezért bír
különös jelentőséggel az akadálymentesítés, ami nem szűkítendő le az épületek fizikai
akadálymentesítésére (például rámpák), hanem az egész környezetre vonatkoznak, beleértve a
közhivatali ügyintézést (Braille nyomtatványok, könnyen érthető kiadványok), a technológiai
fejlesztéseket (képaláírás a médiában, hangosan beszélő bank automaták).
A szociális modell óriási hatást gyakorolt a fogyatékosokról való gondolkozásra és idővel
hozzájárult ahhoz, hogy a fogyatékosságot emberi jogi kérdésként tartsuk számon. Ez azt
jelenti, hogy a társadalom elismeri, hogy a fogyatékos emberek egyenlők bárki mással,
ugyanazok a jogok és kötelességek kell, hogy vonatkozzanak rájuk, mint a társadalom többi
tagjára. Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án elfogadta a Fogyatékossággal élő
személyek Jogairól Szóló Egyezményt és annak Fakultatív Jegyzőkönyvét, amit
Magyarország aláírt és 2007. március 30-án ratifikálta is.
A fogyatékosság emberi jogokon alapuló megközelítése az emberi jogoknak, mint
mozgalomnak, amely az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején indult útjára az
Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, egy viszonylag új kiterjesztése a fogyatékkal
élők, mint kirekesztett, de jogait érvényesíteni akaró társadalmi csoportra.
Az emberi jogokon alapuló modell az alábbi általános megfontolásokon alapszik26
:
Minden embernek joga van az önmeghatározásra (self-determination);
A pszichoszociális és szociális körülmények tekintetében néhányan szerencsésebbek,
előnyösebb helyzetben vannak, hogy meghatározzák saját jövőjüket;
Azok, akiknek kevesebb lehetőségük van az önmeghatározásra, olyan szociális
okokból vannak ebben a hátrányos helyzetben, amire önerejükből nem képesek hatást
gyakorolni;
A fentiekből következik, hogy kollektív felelősség és kötelesség segíteni a hátrányos helyzetű
csoportoknak abban, hogy meghatározhassák saját jövőjüket.
5.2 A HEP készítését előíró jogszabályi környezet bemutatása
Magyarország Alaptörvénye SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
Magyarország Alaptörvénye XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen
faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül
biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
26
Forrás: Lisznyai Sándor Mi az intervenciónk alapja? A fogyatékosság modelljei
74
(4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a
fogyatékkal élőket.
A helyi esélyegyenlőségi programok az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján
készültek el. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási
rendeletei tartalmazzák:
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az
esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet,
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012
(VI.5.) EMMI rendelet alapján került alkalmazásra;
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról
(továbbiakban: Szt.)
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
(továbbiakban: Gyvt.)
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról, az esélyegyenlőség
előmozdításáról 4. §.
Az egyenlő bánásmód követelményét figyelembe véve;
a) a magyar állam,
b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,…jogviszonyaik létesítése során,
jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.”
- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szóló (továbbiakban: nemzetiségi
törvény)
- 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (továbbiakban:
Mötv.)
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkntv.)
- 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának
részletes szabályairól
A tanulmány elkészítéséhez tartalomelemzést végeztem a programban résztvevő 16 település
Helyi Esélyegyenlőségi Programjában (HEP) szereplő, a fogyatékos személyek
esélyegyenlőségre vonatkozó beazonosított problémák és fejlesztési lehetőségek fejezetei
alapján. A járás alábbi 16 települése vesz részt a programban: Besenyszög, Csataszög,
Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek,
Szolnok, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas.
5.3 A HEP helyzetelemzéseinek eredményei
A járás településeinek Helyi Esélyegyenlőségi Programjai az Egyenlő Bánásmódról és az
Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi
programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011.
(XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes
75
szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel összhangban készültek és
a települések önkormányzatai Esélyegyenlőségi Programban rögzítik az esélyegyenlőség
érdekében szükséges feladatokat, intézkedési terveket.
Az elemzés a járási települések HEP-jei alapján készült. Azok azonosságait, különbözőségeit,
egyedi sajátosságait tartalmazza.
A helyzetelemzés során a problémák meghatározása az alábbi területekre vonatkoznak.
1. nincs adata a településnek (sem a fogyatékosok számát, típusát, helyzetét sem
pedig az akadálymentesítést illetően)
2. elszigeteltség
3. akadálymentesség hiánya (út, épület)
4. hiányzik a teljes körű akadálymentesítés
5. szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiánya
6. orvosi, egészségügyi szűrővizsgálatokhoz történő hozzáférés hiánya
7. tömegközlekedéssel kapcsolatos problémák
8. foglalkoztatási lehetőségek hiánya
9. alacsony iskolai végzettség/elavult szakmák
10. helyi érdekképviselet hiánya
11. nincs átmeneti és nappali szociális ellátás
12. védett termékek piaci szerepe nem ismert
1. Nincs adat a célcsoportról járási, települési szinten:
A fogyatékkal élők helyzetének elemzése településenként sok hasonlóságot és ezzel együtt
rendkívül általános tevékenységi területeket mutat. Egy kivétellel a települések nem
rendelkeznek adatokkal a fogyatékos személyekről. Az elemzések 50%-a tartalmazza a
fogyatékkal élők kettő típusában (egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű
személyek) szociális ellátásában részesülő személyek számát. De egyéb szignifikáns adattal
nem rendelkeznek (fogyatékosok száma, milyen fogyatékossági típusok vannak, milyen
ellátásban részesülnek stb.) A KSH Szolnoki osztálya vezetőjével történt szóbeli
megbeszélésünkkor elmondta, „hogy a népszámlálás során begyűjtött adatokról település
szinten nem történik meg nyilvános adatközlés (azoknak a jól behatárolható sajátos
helyzetben lévő személyekről pl. 4 fő mozgásfogyatékos személy, 2 fő siket ….nevű
település), mert könnyen beazonosíthatóak lennének ezek a személyek, és ezzel sérülnének a
személyhez fűződő jogaik.27
Mivel nem találtam a HEP-ben adatokat a településeken élő fogyatékos személyekről, így a
Szolnoki Járásban csak a fogyatékossági támogatásban részesülők számáról tudtam meg
adatokat. 2015. 1. félévében a támogatások megoszlása:
Értelmi 149 fő
Hallási 85
Halmozott 44
Látási 379
Mozgási 1.436
Autizmus 6
27
Forrás: Kólyáné Sziráki Ágnes
76
JNSZ Megyében emelt összegű családi pótlékban 2015. 1. félévében havi átlagban 4700 fő
részesült.28
Fontos az érintettek felmérése, hogy a szükségletekre alapozva készüljenek el az
intézkedési, beavatkozási tervek.
2. Elszigeteltség: ez a probléma a települések HEP-jében a probléma meghatározásán túl
a szöveges anyagokban is többször megjelent sok esetben összekapcsolva a hiányzó
„nincs adat” kifejezéssel.
3. Akadálymentesítéssel kapcsolatos problémák az alábbi két területre
koncentrálódtak: egyrészt az akadálymentesség hiánya közterületeken (járdák, közút,
parkok), és középületekre vonatkozóan;
másrészt több település jelezte, hogy hiányzik a
4. Teljes körű akadálymentesítés.
Az akadálymentesítés formái: Komplex akadálymentesítés (teljes körű vagy komplex
akadálymentesítésről kétféle szempontból beszélhetünk. Az akadálymentesség
"komplexitását", teljes körűségét egyrészt értelmezhetjük valamennyi használói (azaz
fogyatékossági) csoport kontextusában, másrészt az adott épületben (épített környezetben)
található valamennyi funkció, szolgáltatás tekintetében.29
A települési HEP-ekben valamilyen formában megemlítik, felsorolják azokat az épületeket,
intézményeket ahol már megoldott vagy még hiányzik az akadálymentesítés. A HEP
„küldetés, célok” fejezete kifejti, hogy valamennyi hátrányos helyzetű csoport számára
biztosítani kívánja, az esélyegyenlőség komplexitását, mely összhangban van a jogszabályi
előírásokkal és azok meghatározó eleme;
Az „akadálymentesség” fogalma többféle összefüggésben jelenik meg; mint például az
egyenlő esélyű hozzáférést gátló tényezők: az épített környezet nem akadálymentes,
kommunikációs problémák, szociális helyzetből adódó problémák, aluliskolázottság,
elszigeteltség stb. Az akadálymentesség és az ezzel kapcsolatos egyenlő esélyű hozzáférés
fogalma szoros és elválaszthatatlan egységet alkotnak, egymással ok-okozati összefüggésben
állnak, mely a vizsgált anyagokban sok esetben átfedésben vannak. Jelen anyag fontos célja
bővebben rávilágítani arra a tényre, miszerint a fogyatékos ember nem beteg ember
(természetesen lehet beteg pl. náthás, szívbeteg stb.) a fogyatékosság egy állapot, mely nem
gyógyul meg, mert nem betegség. Az alábbi pontban a fogyatékos személyekkel kapcsolatos
olyan fogalmak kerülnek részletesen kifejtésre, melyeket a hazai és nemzetközi
jogszabályokban fogalmaztak meg.
5. Egyenlő esélyű hozzáférés - 6. orvosi, egészségügyi szűrővizsgálatokhoz történő
hozzáférés hiánya
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény alapján. „A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha
igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a
mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára
akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a
közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva
28
Forrás: JNSZM Kormányhivatal személyes megkeresésre adta ki a fenti két adatot. 29
Forrás: http://www.akadalymentesitesiszakerto.hu/index.php/akadalymentesites-rehabilitacio
77
álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható. Valamint az épületben a
tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások
egyformán igénybe vehetők.”
Jellemző a fogyatékos személy és az akadálymentesítés fogalmainak összekapcsolása. Sok
településen épp ezért, ennek a problémának a hangsúlyozásával, megemlítésével el is intézik a
fogyatékos személyekkel kapcsolatos problémák helyzetelemzését.
Ezen elv gyakorlati megvalósítását szolgálja az; - Egyetemes tervezés: Az egyetemes
tervezés (gyakran: befogadó tervezés) több dolgot jelent: hozzáférhető épületek, termékek és
környezet tervezése idős, fogyatékos és ép embereknek. Az fogalmat Ronald L. Mace építész
alkotta meg. A tervezés során a tervező esztétikus termékeket és szolgáltatásokat tervez a
lehető legtöbb embernek korra, képességekre és életállapotra való tekintet nélkül. A
fogyatékos emberek hozzáférésének igazi úttörője Selwyn Goldsmith volt, a Designing for the
Disabled (1963) című írás szerzője. A legnagyobb találmánya a lejtős járdaszél volt, ami ma
már szimbólummá vált.
Az egyetemes tervezés az a tervezési stratégia, amely már a folyamat kezdetén figyelembe
veszi a használók képességeinek különbözőségét, gyakorlásával olyan termékek vagy
szolgáltatások jönnek létre, melyek különleges megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a
lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Célja, hogy a
tervezők ne stigmatizálják az átlagostól eltérő igényű felhasználókat azzal, hogy speciális
eszközök használatára kényszerítik őket, hanem olyan megoldásokat hozzanak létre, melyek
egyaránt megfelelnek az ép és a speciális felhasználók igényeinek. Az egyetemes tervezés
eszméje és az ehhez kapcsolódó „ésszerű alkalmazkodás” alapelve törvényi szinten
Magyarországon már 2007-ben megjelent a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
ENSZ egyezmény ratifikálásával (2007. évi XCII. Törvény), ám azok a mai napig nem
kerültek átültetésre más jogszabályokba, illetve a fogyatékos személyekkel kapcsolatos
politikai döntésekben és a mindennapi gyakorlatban szinte egyáltalán nem érvényesülnek.
Tehát hazánkban általában még mindig az akadálymentesítés valósul meg, vagyis utólagosan,
szinte minden esetben komoly kompromisszumok megkötésével és nem ritkán valamely
igény nem teljes körű kielégítésével történik a fogyatékos emberek egyenlő esélyű
hozzáférésének biztosítása, legyen szó egy iskoláról, egy egészségügyi intézményről, vagy
bármely más közszolgáltatásról.
A fogyatékos emberek döntő többsége önállóan, vagy minél kevesebb külső segítséggel
igyekszik mindennapi életét élni, így hivatalos ügyeik intézése során is fontos, hogy a
lehető legteljesebb önállósággal és emberi méltóságuk tiszteletben tartása mellett
járhassanak el.
7. Tömegközlekedéssel kapcsolatos problémák
Autóbusz: A szükségletek azt jelzik, hogy még több autóbuszjáratra és alacsonypadlós busz
üzembe helyezésére lenne szükség a településeken. Nagyon fontos a mértékadó forgalom
útvonalán a helyi és helyközi alacsonypadlós/akadálymentesített buszjáratok beindítása a
megyeközpontból járási székhelyekre, járási településekre oda és vissza. A járatok indítását
naponta rendszeresen legalább az iskola és munkaidő kezdetére és végére kell időzíteni és e
járművek menetrendjének kiszámíthatónak kell lennie, hogy az utasoknak ne kelljen órákat
várni a következő alacsonypadlós járatra. Alacsonypadlós/akadálymentesített járat
útvonalának és menetrendjének egyeztetése és pontos meghatározása az üzemeltetővel elvárt
igény. A vidéki járatok közül több alacsonypadlós, de sok járműből nem lehet ki és beszállni,
78
mert nem rendelkeznek kihajtható rámpával, mellyel a járdára akadály nélkül kerekesszékkel
ki lehet jutni. A buszmegállók buszöblök többsége nem alkalmas kerekesszékes személyek
akadálynélküli ki- és beszállására valamint a járdára történő eljutásra.
A Szolnoki Autóbusz állomás fizikai akadálymentesítése megoldott. Az épületben található
valamennyi szolgáltató hozzáférhető és mozgássérült szempontból akadálymentesen
használható. Az autóbusz pályaudvar buszállásainál vezetősávok kialakítása szükséges.
Követendő jó gyakorlat a Vásárcsarnok előtti 24-es busz megállója.
Vasútállomás könnyen megközelíthető gépkocsival és alacsonypadlós autóbusszal. Az épület
akadálymentes használhatósága a bejutás már problémákat okoz, (ajtók, közlekedő felületek,
stb. elavultak nehezen használhatók). Peronok közül csak az első közelíthető meg
akadálymentesen a többi peronra kerekesszékkel nehezen lehet kijutni. Nincs akadálymentes
mellékhelyiség. A vasúti közlekedés még napjainkban is tortúra és nem kiszámítható
fogyatékos személyek vonatkozásában.
A vasútállomás épületében a jegypénztár látássérültek számára önállóan megközelíthetetlen.
Az aluljáróban és a peronokon vezetősávok kialakítása szükséges. Követendő jó gyakorlat
mezőtúri vasútállomás.
8. Foglalkoztatási lehetőségek hiánya
A vizsgált települések között többen – egyetlen – komoly gondként határozták meg a
foglalkoztatási problémákat. Jász-Nagykun-Szolnok Megye az ország első öt megyéje között
van, a legnagyobb létszámú megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatók
sorában. Akkreditált foglalkoztatást végző civil, egyházi illetve nonprofit és forprofit
gazdálkodást folytató cégek vállalkozások számát tekintve az országban harmadik helyen
állunk. A Teljes Életért Nonprofit Kft. a megye több településén és Szolnokon kb. 1000 főt
(fogyatékos és megváltozott munkaképességű) foglalkoztat. Betanított és segédmunkát
végeznek legtöbben, ebből következik, hogy a vizsgált csoport munkaerő-piaci helyzete a
végzett munka státuszában rosszabb, mint más hátrányos helyzetű csoporté.
9. Alacsony iskolai végzettség/elavult szakmák
A fogyatékos személyek alacsony iskolai végzettsége és az elavult szakmai tudása, valamint a
máig élő előítéletek miatt csak kevesen képesek elhelyezkedni a nyílt munkaerő piacon. A
megyében és a Szolnoki kistérség településein több civil szervezetnél dolgoznak fogyatékos
személyek. Az alacsony iskolai végzettség a foglalkoztatás hiánya a fizikai, az érzékszervi és
mentális tényezők, az egészségi állapot, a szociális háttér a fogyatékos személyek többségénél
megélhetési gondokat is eredményez. A súlyosan fogyatékos személyek nappali és
bentlakásos intézményein belül is történik foglalkoztatás, melynek elsősorban, az ellátottak és
lakók mentális és bizonyos szempontból fizikai állapotuk szinten tartása a cél. (pl. Liget
Otthon)
10. Helyi érdekképviselet hiánya
A települések többsége felsorolta vagy megemlítette, hogy a civil szervezetek, milyen
területeken tevékenykednek és sok esetben számítanak a munkájukra, egy település konkrétan
jelezte, hogy szükség lenne helyi fogyatékosok érdekvédelmi szervezetére.
11. Nincs átmeneti és nappali szociális ellátás fogyatékos személyek számára.
Ez a probléma sok szempontból is komoly gondot jelent az önkormányzatok számára. A
79
célcsoport számára egy olyan biztonságos és könnyen hozzáférhető szolgáltatási forma
kialakítását jelentene megoldást, melyet a speciális szükségletek alapján pl. krízishelyzetben
lévő családok, személyek vehetnének igénybe (fogyatékos hozzátartozóját egyedül ápoló
személy megbetegszik, vagy el kell utaznia stb.)
12. Védett termékek piaci szerepe nem ismert
A járás több településén foglalkoztatnak fogyatékos személyeket gazdasági társaságok is. Az
általuk előállított termékek piaci forgalmazására bizonyos kedvezményeket lehet
érvényesítetni. Ezen a területen még komoly elmaradás mutatkozik az EU országaihoz képest
nemcsak a megyénkben, de országosan is.
80
A HEP-ekben beazonosított problémák a fogyatékosságügy területén
beazonosított
problémák
nin
cs a
dat
elsz
iget
elt-
ség
akad
ály
men
-
tess
ég
hiá
ny
a ú
t,
épü
let
hiá
ny
zik
a
telj
es k
örű
akad
ály
men
-
tesí
tés
szo
lgál
tatá
-
sok
ho
z
tört
énő
ho
zzáf
érés
hiá
ny
a
orv
osi
, eü
.
szű
rő
viz
sgál
ato
k-
ho
z tö
rtén
ő
ho
zzáf
érés
hiá
ny
a
töm
egkö
zle-
ked
ésse
l
kap
cso
lato
s
pro
blé
mák
fog
lalk
ozt
-
atás
i
leh
ető
ség
ek
hiá
ny
a
alac
son
y
isk
ola
i
vég
zett
ség
/
elav
ult
szak
mák
hel
yi
érd
ekk
ép-
vis
elet
hiá
ny
a
nin
cs
átm
enet
i és
nap
pal
i
szo
ciál
is
ellá
tás
véd
ett
term
ékek
pia
ci s
zere
pe
nem
ism
ert
település
Besenyszög 1 1
Csataszög 1
Hunyadfalva 1
Kőtelek 1 1 1 1
Martfű 1 1 1
Nagykörű 1
Rákóczifalva 1 1 1
Rákócziújfalu 1 1 1 1 1
Szajol 1 1 1
Szászberek 1 1 1 1
Szolnok 1 1 1 1 1 1 1 1
Tiszavárkony 1 1
Tószeg 1 1
Újszász 1 1 1
Vezseny 1 1
Zagyvarékas 1
összesen 9 3 8 5 3 3 3 5 1 1 3 1
81
5.4 A HEP-ek beavatkozásai
A helyzetelemzés során a beavatkozási tervek az alábbi területekre vonatkoznak.
1. adatgyűjtés fontossága, célcsoportról/akadálymentesítésről
2. kommunikációs színterek bővítése, pl. honlap
3. fizikai akadálymentesítési feladatok folyamatos ellátása
4. közúthálózat fejlesztése/önkormányzati épületek akadálymentesítése
5. teljes körű akadálymentesítés
6. tömegközlekedéssel kapcsolatos együttműködések
7. önkormányzati intézményekben megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatása
8. foglalkoztatási lehetőségek felkutatása/helyi foglalkoztatók ösztönzése
9. tájékoztatás
10. helyi érdekképviseleti kezdeményezés támogatása
11. speciális átmeneti és nappali szociális ellátás biztosítása
12. források feltárása, biztosítása
1. Adatgyűjtés fontossága, célcsoportról/akadálymentesítésről
A célcsoporttal kapcsolatos adatokat az országos népszámlálás során kaphatunk, járási
települések szintjén nincsenek adatok a helyzetelemzésben ismertetett okok miatt. A
települések túlnyomó többségénél a HEP-ba sok esetben a „n.a.” és a „nem releváns” jelzés
került a fogyatékkal élők helyzete és esélyegyenlősége fejezet szöveges és táblázatos
anyagaiba. A települések túlnyomó többségénél szükségesnek érzik az adatgyűjtést a
célcsoporttal kapcsolatban. Beavatkozási tervet és ezt követően a konkrét cselekvési tervet a
problémák kezelésére csak akkor lehet készíteni, ha az ismerjük érintettek számát,
szükségleteiket, helyzetüket ezért kiemelt szerepet kell kapni az adatgyűjtésnek az adott
településen.
2. Kommunikációs színterek bővítése - honlap
A települések többsége fontosnak tartja a kommunikációt, a hírek az információk terjesztését
a lakosság felé és vissza is. Ennek többféle megvalósítási lehetőségét láttuk a HEP-ekben.
Vannak olyan települések, ahol a helyi honlap fejlesztése és akadálymentes használata a
fontos, van olyan település, ahol a lakosság egy közösségi színterének szánják az „internetes
kávézót”. Egy település fontosnak tartja, az önkormányzati intézményekben dolgozó
ügyintézők és az ügyfelek közötti kommunikáció javítását az eredményesebb feladat ellátás
érdekében. Figyelemre méltó, hogy ez az épek részéről problémaként merült fel. A honlap
előnye, hogy folyamatosan frissül, olcsóbb, mint a hagyományos nyomtatott formájú
hírmondók stb. Minél több információhoz jutnak az érintettek annál több ismerettel
rendelkeznek, ez megkönnyítheti mind a célcsoport helyzetét, mind azokét, akik kapcsolatban
állnak velük.
3. Fizikai akadálymentesítési feladatok folyamatos ellátása
4. Közúthálózat fejlesztése/önkormányzati épületek akadálymentesítése
5. Teljes körű akadálymentesítés
A fenti három pont az akadálymentesítéssel kapcsolatos területeket öleli fel. Ezek a pontok
82
szorosan összefüggenek, egymásra épülnek, és bár nem szerepel külön pontként a
beavatkozási tervekben az egyenlő esélyű hozzáférés, de az akadálymentesítéssel
gyakorlatilag a hozzáférés problémája is a legtöbb területen megoldódna. Külön felhívjuk a
figyelmet arra, hogy a programok szöveges részeiben a szűrővizsgálatok fontossága több
helyen visszatér azzal a kiegészítéssel, hogy a célcsoportot segíteni kell a szűrővizsgálatokhoz
való hozzáférésben. A beavatkozási terv táblázatában 15 település számára a legégetőbb
problémát az akadálymentesítés, az egyenlő esélyű hozzáférés hiánya jeleni.
Magát a feladatot a települések eltérő módon és területeken kívánják megoldani. Több
település első körben szeretné felmérni a jelenlegi állapotot és a szükségleteket ezen a
területen. A közterületek rossz állapota sok településnek okoz gondot. Általában prioritást
élvez az önkormányzati és egyéb közszolgáltatást biztosító épületek akadálymentesítése, de
egyre több helyen gondolkodnak a komplex akadálymentesítésben.
6. Tömegközlekedéssel kapcsolatos együttműködések
Sok településnek okoz gondot a helyi tömegközlekedés hiánya és a nem megfelelő sűrűséggel
közlekedő helyközi járatok száma. Ez a probléma a teljes lakosságot érinti, de számukra a
ritkán járó buszok is megoldást jelentenek, míg azok számára, akik egyáltalán nem képesek
feljutni a buszokra, mert nem akadálymentesek, azok számára elszigeteltséget, bezártságot
jelenti, ezen felül az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, szabadidős tevékenységekhez,
egészségügyi ellátásokhoz, stb. való hozzáférést teszi lehetetlenné.
Több település szándékában áll a tömegközlekedést üzemeltető céggel tárgyalásokat kezdeni
a probléma orvoslására.
Javaslat: A járatokat indítását naponta rendszeresen leginkább az iskola és munkaidő
kezdetére és végére időzítsék, a járművek menetrendjének kiszámíthatónak kell lennie, hogy
az utasoknak ne kelljen órákat várni a következő alacsonypadlós járatra.
Alacsonypadlós/akadálymentesített útvonalának és menetrendjének egyeztetése és pontos
meghatározása az üzemeltetővel. A vidéki járatok közül vannak ugyan (nagyon kevés)
alacsonypadlósak, de sok járműből nem lehet ki és beszállni, mert nem rendelkeznek
kihajtható rámpával, mellyel a járdára akadály nélkül kerekesszékkel ki lehet jutni.
Aktuálisnak tartjuk az „érzékenyítő” beszélgetéseket az utazó közönséggel kapcsolatba kerülő
dolgozókkal. Fokozott figyelmet kell fordítani az útvonalra eső buszöblök akadálymentes
használhatóságára (rámpa kihajtására van-e elegendő hely, ráfordulás helyigénye stb.).
Látássérült szempontból fontos a megfelelő utas tájékoztatás a helyi és távolsági buszokon
egyaránt. Szükséges egy olyan utas tájékoztató rendszer kialakítása, ami nem zavar más
utasokat, ám a látássérülteket - esetleg a vidékről érkezett utasokat - segíti. Nem szükséges,
hogy nagyon hangos legyen, lehessen - a járaton lévő tömeg/hangzavartól függően -
hangosítani, halkítani. Utastársak megkérdezése ugyan bármikor lehetséges, de tapasztalat,
hogy legtöbbször nem tudnak helyes információt adni egy megálló nevéről, csak egy ott
található üzletet, nevezetességet, amiről egy vak ember nem fogja tudni eldönteni, hol is jár,
mert azt sem tudja, hogy az a valami ott van.
7. Önkormányzati intézményekben megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatása
8. Foglalkoztatási lehetőségek felkutatása/helyi foglalkoztatók ösztönzése
A 7.-8. pont a foglalkoztatással kapcsolatos beavatkozási területeket emeli ki.
83
„A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes
népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A korstruktúra eltérése is
magyarázza, hogy miért magas a fogyatékossággal élők körében az öregségi nyugdíjasok,
járadékosok és alacsony a nappali tagozatos tanulók aránya. Ha nincs lehetőség munkát
találni, akkor a megélhetés csak valamilyen rokkantsági ellátásból biztosítható a
fogyatékossággal élők számára.”30
Súlyos gondot okoz országosan is a foglalkoztatás hiánya. A fenti adatok alapján látszik, hogy
a fogyatékos személyek töredéke dolgozik. A fogyatékos személyek alacsony iskolai
végzettsége és az elavult szakmai tudása, valamint a máig élő előítéletek miatt csak kevesen
képesek elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A megyében és a Szolnoki járás településein
több civil szervezetnél dolgoznak fogyatékos személyek. Az alacsony iskolai végzettség a
foglalkoztatás hiánya a fizikai, az érzékszervi és mentális tényezők, az egészségi állapot, a
szociális háttér a fogyatékos személyek többségénél megélhetési gondokat is eredményez. A
súlyosan fogyatékos személyek ellátását a legtöbb esetben a család egy-két tagja végzi napi
24 órában élethosszig tartóan. Ennek a természetes következménye, hogy a családból - ha
teljes családról beszélünk - kiesik az egyik kereső, ill. csonka család esetében - 60-70% - ez a
helyzet már súlyos megélhetési gondokat okoz. (Sok esetben a „vegetáció” biztosításáról
beszélhetünk csak, a fogyatékos személy ellátásaiból tarják fenn magukat.). Örvendetes
azonban, hogy a súlyosan fogyatékos személyek nappali és bentlakásos intézményein belül is
történik foglalkoztatás.
A fogyatékos emberek hátrányban vannak a munkaerőpiacon, de ha a fogyatékos személy
ráadásul nő, jó eséllyel alacsonyabb az iskolai végzettsége is, akkor hátrányai fokozottak.
A lakóhely a népesség egészében és a fogyatékos személyek körében is befolyásolja a
foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn mindkét
csoportban csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűség és nő az inaktív keresők
aránya.”31
9. Tájékoztatás
A tájékoztatás és a kommunikációs színterek bővítése két külön álló beavatkozási pontként
szerepel a települési HEP-ekben, de ezt a két területet érdemes együtt vizsgálni. A
kommunikáció fejlesztése (honlap, internetes portálok működtetése), bővítése tulajdonképpen
a tájékoztatás egyik meghatározó formája napjainkban. Ennek fontosságát is érzékelni lehet
az anyagokból. Javaslatom, hogy a települések vegyék fel a kapcsolatot olyan szervezetekkel
és tapasztalati szakértőkkel (az érintettség még nem biztosíték a fogyatékossággal kapcsolatos
területek objektív, szakszerű és sokrétű ismeretéről) akikkel egyeztetni tudnak, ismereteket
szerezhetnek a célcsoporttal kapcsolatosan. Ebből a témakör átvezet a
10. Helyi érdekképviseleti kezdeményezések támogatása
című beavatkozás tervek pontba. Egy település kivételével (ahol nincs, de fontosnak tartanák
és támogatnák a megalakulását) mindenhol nagy szerepe van a helyi civil szervezetek
munkájának. Az önkormányzatok a legtöbb esetben partnerként kezelik és komoly szerepet
szánnak a HEP-ek fogyatékos üggyel kapcsolatos intézkedési terveinek megvalósításában az
érdekképviseleti szervezeteknek.
30
Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag 31
Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag
84
11. Speciális átmeneti és nappali szociális ellátás biztosítása
A települések közül több helyen is van fogyatékosok nappali intézménye (általában értelmi
fogyatékos személyeknek) melyeket civil illetve egyházi szervezetek tartanak fenn. Nincs a
járásban olyan típusú ellátás, melyet az önkormányzatok működtetnek, és átmeneti ellátást
biztosítana. Nagy szükség lenne rá, hiszen a fogyatékos személy életében vagy az őt gondozó
családtagok közül bárki kerülhet olyan átmeneti krízis helyzetbe, hogy nem megoldható a
fogyatékos személy ellátása, elhelyezése átmenetileg. Több évtizedes tapasztalatom alapján
szinte megoldhatatlan helyzetbe kerülnek emberek (pl. nem tud elmenni, mert nem tudja kire
bízni a gyerekét, vagy felnőtt hozzátartozóját nőgyógyászati szűrővizsgálatra, kisebb
egészségügyi műtéti beavatkozásokra időben, ezért sok esetben már csak akkor kerülnek
orvoshoz ezek a szülők, amikor már nem lehet mit tenni). Maguknak az érintettek is nagy
szüksége lenne arra (ha már nincs munkalehetőség, vagy nem képesek munkát vállalni), hogy
a „négy fal közül ki tudjanak mozdulni”, társaságban legyenek, legyen miért felkelni, és hogy
a fizikai, valamint a mentális állapotukat szinten tarthassák. Ezzel az intézményi formával, ha
a járásban legalább 2-3 ilyen működne, egy olyan szolgáltatást lehetne biztosítani, mely valós
szükségleteken alapul, s egy máig megoldatlan problémát kezelne.
12. Források feltárása, biztosítása
A források keresése, mint beavatkozási pont arra enged következtetni, hogy tenni is akar
néhány település, nem csak várja, hogy az állam biztosítsa a forrásokat, hanem tudatosan
célirányosan keresi azokat az anyagi forrásokat, melyek az intézkedési tervek megvalósítását
eredményezik.
85
Javasolt beavatkozások a fogyatékosságügy területén
beavatkozást igénylő
területek
adat
gyű
jtés
fon
toss
ága
célc
sop
ort
ról/
akad
álym
en-
tesí
tésr
ől
kom
mu
nik
áció
s sz
ínte
rek
bő
víté
se h
on
lap
fizi
kai
akad
álym
ente
-
síté
si f
elad
ato
k fo
lyam
ato
s
ellá
tása
közú
thál
óza
t fe
jlesz
tése
/ ö
nko
rmán
yzat
i
épü
lete
k ak
adál
ymen
-
tesí
tése
telje
s kö
rű
akad
álym
en-
tesí
tés
töm
egkö
zlek
e-d
ésse
l kap
cso
la-
tos
együ
ttm
űkö
-d
ések
ön
korm
ányz
ati
inté
zmén
yekb
en
m
mk.
sze
mél
yek
fogl
alko
ztat
ása
fogl
alko
ztat
ási
leh
ető
sége
k
felk
uta
tása
/hel
yi
fogl
alko
ztat
ók
ösz
tön
zése
tájé
kozt
atás
hel
yi
érd
ekké
pvi
sele
ti
kezd
emén
ye-
zése
k
tám
oga
tása
spec
iális
átm
enet
i és
nap
pal
i szo
ciál
is
ellá
tás
biz
tosí
tása
forr
áso
k fe
ltár
ása,
biz
tosí
tása
település
Besenyszög 1 1 Csataszög 1 Hunyadfalva 1 1
Kőtelek 1 1 1 1 1
Martfű 1 1 1 Nagykörű 1
Rákóczifalva 1 1 1 1
Rákócziújfalu 1 1 1 1 1
Szajol 1 1
Szászberek 1 1 1 1 Szolnok 1 1 1 1
Tiszavárkony 1 1
Tószeg 1 Újszász 1 1 1
Vezseny 1
Zagyvarékas 1 1 1
összesen 8 4 2 6 7 3 1 5 2 1 2 2
86
5.5 ÖSSZEGZÉS
A helyzetelemzésre építve a beavatkozási tervekben olyan tényeket tártunk fel, amelyek
konkrét elmozdulásokat eredményezhetnek a fogyatékos célcsoporthoz tartozók helyzetének
javítása szempontjából. További cél meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó
kommunikációt és annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés,
ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a
hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportok működését segítik. Helyi partnerség esetében
több település kiemelte a civil – egyházi szervezetek fontosságát. Kockázatot jelent a HEP
valamennyi területén, a célcsoport és az ép közösség részéről: érdektelenség, a problémák
felvállalásának hiánya, az ismeretek hiánya esetleg téves értelmezések.
HEP Fórum tagjai: Minden olyan személy, aki az fogyatékos személyek ellátásban érintett
(önkormányzati, civil). Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetek képviselői,
egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási, családsegítő szolgálat és védőnői hálózat stb. tagjai.
Fontos, hogy a tagok rendelkezzenek olyan eszközökkel, tudással, tapasztalattal, mely építő
jellegű, esetlegesen döntési jogkörrel felruházott személyek.
Ülésének rendje: Legalább évente egyszer.
Valamennyi településen konkrét beavatkozási terv készült, mely a célcsoport érdekében
gyakorlati megvalósításokra vonatkozik. Szükségesnek ítélik, de a forráshiány a települések
többségénél korlátozza ennek megvalósítását a közeljövőben. Vannak olyan tevékenységek,
melyek nemcsak gazdasági helyzet függőek, hanem emberséget, odafigyelést igényelnek és
anyagi források nélkül is megoldást jelentenének..
Hiányzik a HEP-ekből három fontos terület:
1. Az önkéntesek (léte, szerepe) mint potenciális csoport, akik a településeken hatékony
segítséget jelenthetnének.
2. A súlyosan–halmozottan fogyatékos kisgyermekek és családjuk helyzetének
bemutatása, lehetőségek támogatásukra, stb.
3. A társadalmi szemléletformáló tevékenységek (esély órák, érzékenyítés, szakmai
tapasztalatcserék, fórumok, települési rendezvényeken bemutatkozások, pályázatokba
civil partnerek bevonása stb.) iránti szükségletek
Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy fontos szerepe van az önkénteseknek a civil és
egyházi szervezetek életében. Szükséges lenne erre a területre is külön odafigyelni és
fejleszteni, bővíteni, értékelni az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos lehetőségeket, mert
munkájuk igen nagy segítség, és erőforrást jelentenek.
A Súlyosan–halmozottan fogyatékos kisgyermekek és családjuk helyzetének bemutatásához a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetre vonatkozó adatokat -
kérésemre – a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet mb. Főigazgatója, Dr. Tölgyes Anna
bocsátotta rendelkezésemre.
87
Vizsgált területek 2013. év
(fő)
2014. év
(fő)
2015. I. félév
(fő)
Intézetben történt születések száma
összesen 1 463 1 594 739
Közvetlenül a születést követően
diagnosztizált fogyatékos 17 29 18
Koraszülöttek száma 168 178 100
Fogyatékos koraszülöttek száma 6 6 7
Úgy gondolom, hogy az adatok magukért beszélnek, ennek a területnek a helyzetfeltáró
anyaga a mellékletben olvasható.
A társadalmi szemléletformáló tevékenységek több megyei településen sikeresen kerülnek
megrendezésre, már évek óta. (pl. esély órák, érzékenyítő programok, stb.) Szerencsés lenne,
ha a települési esélyegyenlőségi fórumokon lehetőséget kapnának bemutatkozásra azok a
szervezetek, akik ezen a területen eredményesek.
Civil partnereink javaslatai, melyek segítik a HEP-ek sikeres megvalósítását:
Adatokat, információkat kell gyűjteni és közvetíteni a célcsoporttal kapcsolatos
speciális szükségletekről.
Olyan területen és módszerrel végeztük a munkát, mely valós problémák
megoldására keresi a megoldásokat érintett tapasztalati szakértők segítségével.
Egyre többen ismerik meg az érdekvédelmi szervezeteket, ezáltal a fogyatékos
embereket, a munkánkat, a céljainkat. Ma már sokkal többen értik a problémáinkat!
Szolnok Megyei Jogú Önkormányzata, a Kormányhivatal valamint a városban
működő állami intézmények részéről maximális együttműködés és szakmai
elismerés.
Munkánk során akadályozó tényezők:
A tevékenységeinkben dolgozó fogyatékos személyek és önkéntesek fizikai
akadályoztatása – gyerek elhelyezés, betegség, időjárás, közlekedés, helyszínre jutás.
A projektbe bevont intézmények részéről bizalmatlanságot, félelmet, kompetencia
bizonytalanságot tapasztalunk (pl. engedélyeztetések, időpontok tologatása).
Eredményeink:
Média – a helyi közösség megismeri a problémáinkat segítő szándékunkat.
Társadalom szemléletformálása attitűd pozitív változása
A célcsoport számára információkat juttatunk el, közösséghez tartozás érzése
erősödik.
A hozzáférésünk színterei bővülnek, önállóbban tudunk élni,
Kiszolgáltatottság csökkenése.
88
Társadalmi elfogadás és befogadás erősödése.
Kirajzolódott az igény a felnőtt lakosság részéről az „Érzékenyítés”-re.
89
6. Szabó Beáta: A program során végzett kutatás eredményei
6.1. A kutatás módszertana
Az „együtt-es-ély” – a Szolnoki járás településeinek területi együttműködése az
esélyegyenlőség biztosításában ÁROP-1.A.3-2014-2014-0053 program keretében kutatás
készült, melynek célja a programban résztvevő települések tekintetében pontos, reális kép
feltárása az érintett célcsoportokra és a célcsoportokkal foglalkozó szolgáltatásokra,
intézményekre vonatkozóan, illetve a járási szintű Esélyteremtő Programterv megalapozása. A
kutatás a program keretében elkészített Kutatási Terv alapján történt. A Kutatási Terv
tartalmazza a kutatás szükségességének indoklását, a kutatási probléma megfogalmazását, a
kutatás tárgyának megjelölését, a hipotéziseket, a fogalmak definícióját, az adatgyűjtés
lehetséges módszereit, illetve a kutatás menetét, lépéseit, melyek a következők:
1. Dokumentumelemzés – a célcsoportok helyzetére vonatkozó dokumentumok,
módszertani segédanyagok áttekintése
2. A lakosság körében végzett kérdőíves vizsgálat
3. Interjúk.
A kutatás tapasztalatainak bemutatására tanulmány készült32
, melynek főbb eredményeit
közöljük.
6.2. Dokumentumok elemzése
A kutatás első fázisában áttekintettük a célcsoportok helyzetére vonatkozó
programterveket, beszámolókat, hiszen ezekben az esélyegyenlőségről, annak
biztosításáról, az esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok helyzetéről, a lokális programokról
számos információ áll rendelkezésre. Ezek egy része a célcsoportok helyzetére vonatkozó
információt tartalmazó dokumentumok, mint a helyi esélyegyenlőségi programok, szociális
ellátásokról szóló beszámolók, a városok által elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiák
Antiszegregációs Terve, integrációs programok, illetve az ország egészére vonatkozó
Szociális Jelentés. Áttekintettük továbbá a forrásszervezés szempontjából fontos regionális és
ágazati operatív programokat a 2007-2013-as időszakra és a 2014-2020-as tervezési időszakra
vonatkozóan is. A dokumentumok másik része főképp módszertani szempontból fontos
ismereteket nyújt, ezek az esélyegyenlőségi programok elkészítésének módszertani, képzési
segédletei.
6.3. Kérdőíves vizsgálat
6.3.1. A kérdőíves vizsgálat célja, módszertana
A kutatás során fontosnak tartottuk, hogy a Szolnoki járásban élők véleményét is
megkérdezzük arról, mit gondolnak a saját lakóhelyükön az esélyegyenlőség
biztosításáról, az esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok helyzetéről, szükségleteiről, az
őket ellátó intézmények, szervezetek működéséről, elérhetőségéről. A szakértőkkel, civil
szervezetek képviselőivel, önkormányzati delegáltakkal készített interjúk mellett (ld.
következő fejezet) ez is egyfajta képet ad arról, hogy milyen a járásban élő idősek, gyerekek,
fogyatékossággal élők, mélyszegénységben élők, romák és nők helyzete, mire van szükségük,
milyen programok valósuljanak meg a jövőben az életkörülményeik javítására. A lakosság
32
A kutatási tanulmány elkészítésében közreműködött: Táncos Zsuzsanna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa munkatársa
90
megkérdezésének módszeréül a kérdőíves vizsgálatot választottuk. A megkérdezettek száma
559 fő volt a Szolnoki járás területén.33
(a kutatás nem felel meg a reprezentativitás
kritériumainak)
A kérdőíves felmérés a legelterjedtebb módszer a vélemények felmérésére, társadalmi
jelenségek feltérképezésére. Az általunk összeállított kérdőív többszörös választást lehetővé
tevő és értékskálás kérdéseket tartalmazott. A kérdések zárt kérdések voltak (a lehetséges
válaszokat előre rögzítettük a kérdőívben), a válaszokat x-szel kellett jelölni. A kérdőív
kitöltése önkéntes és anonim volt, csak olyan személyes adatot kértünk, melyek alapján a
kitöltő nem beazonosítható.
A kérdések (15 kérdés) az alábbi főbb témakörök köré csoportosultak:
- kérdőívet kitöltő adatai (neme, életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, lakhelye
településének neve, családi állapota)
- vélemény a célcsoportokhoz tartozó emberek életminőségére vonatkozóan (anyagi
helyzet, egészségi állapot, foglalkoztatottsági helyzet)
- a különböző ellátást nyújtó szervezetek, intézmények működésére vonatkozó kérdések
(pl.: szociális ellátások megfelelő segítséget nyújtanak-e, érdekképviselet minősége,
akadálymentesítettség, elérhetőség, milyen szervezetekre számíthatnak a rászoruló
emberek)
- milyen szolgáltatások fontosak az egyes célcsoportokhoz tartozó emberek esélyeinek
javításában
- a célcsoportokhoz tartozó emberekhez való személyes viszony felmérése (pl.:
elfogadás mértéke, segítésük fontossága, hogyan viszonyulna, ha a szomszédságában
élne fogyatékos, mélyszegénységben élő vagy roma ember, célcsoportonként a
célcsoportok tagjainak legfontosabb problémáinak megjelölése).
6.3.2. A kérdőívek összesítése
A kérdőívet kitöltők adatai
Összesen 559 kitöltött kérdőív érkezett be. A válaszadók 64%- nő, 35%-a férfi, 1% nem adott
meg adatot a nemére vonatkozóan. Életkorukat tekintve a 36-55 év közöttiek voltak a
legtöbben – 170 fő -, őket követte közel azonos számban a 18-35 év közöttiek – 141 fő – és az
55 év felettiek – 135 fő -, a legkevesebben a 18 év alattiak voltak – 7 fő -, 7 fő pedig nem
válaszolt.
A válaszadók végzettségüket tekintve az alábbiak szerint oszlottak meg: 24,5 % felsőoktatási
intézményben megszerzett oklevéllel/diplomával rendelkezik, szakmunkásképzőt végzett
18,9%, 14,3% szakközépiskolai érettségivel rendelkező, a gimnáziumi érettségizettek,
valamint a 8. évfolyamot végzettek köre 8 %. 5,7% szakiskolai végzettségű, 5% szakirányú
felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 4,8 % technikumi végzettségű, általános iskola 8.
osztályánál kevesebbet végzettek 2,3%, befejezett szakközépiskolai 12 évfolyamot végzettek
1,8%, befejezett 10 évfolyamot végzettek 1,6%, befejezett gimnáziumi 12 évfolyamot
végzettek 1,4%, egyéb végzettséggel rendelkezők 0,5%, speciális szakiskolát 0,4% végzett.
Iskolai végzettségére vonatkozóan 2,9 % nem adott választ (1. diagram).
33
A projektben a Szolnoki járás 18 településéből 16 település működött együtt, Tiszasüly és Tiszajenő nem csatlakozott. Az együttműködő települések: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szászberek, Szajol, Szolnok, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas. Az adatokat az együttműködő 16 településen és Tiszajenőn gyűjtöttük.
91
1. diagram
A kérdőívet lakhely szerint a következő megoszlásban töltötték ki a válaszolók: 32,1%
Szolnok, 6,8% Vezseny, 6,3% Szászberek és Tiszajenő, 5,9 % Besenyszög és Kőtelek, 5,7 %
Tószeg, 5,4 % Zagyvarékas és Hunyadfalva, 3,8% Martfű, 2,9% Újszász, 2,7% Tiszavárkony,
2,3% Nagykörű és Rákócziújfalu, 2,1% Rákóczifalva, 1,8% Csataszög, 1,3% Szajol. 1,3 %
nem adott választ (2. diagram).
2. diagram
A megkérdezettek közül a legtöbben házasságban élők – 262 fő -, őket követik a
nőtlenek/hajadonok 92 fővel, 71-en élettársi kapcsolatban élnek, 69 fő egyedül élő elvált, a
92
legalacsonyabb számban – 52 fő - az özvegyek voltak. 14-en nem nyilatkoztak családi
állapotukról (3. diagram).
3. diagram
A megkérdezettek legtöbbje munkája során nőkkel - 70,7 % -, és idős emberekkel - 68,4 % -
áll kapcsolatban. 48% találkozik romákkal és közel azonos arányban fogyatékos emberekkel
(45,5 %), gyermekekkel (43,9 %) és mélyszegénységben élőkkel (42,7 %). A kérdésre a
kitöltők 89 %-a jelölt meg választ.
A kérdőívet kitöltők 74%-a sorolta be magát valamely célcsoportba, köztük a legtöbben –
56,8%- a nők csoportjába tartoznak. Idősnek 14,5%, fogyatékossággal élőnek 6,8%,
mélyszegénységben élőnek 5,2 %, romának 2,3% gyermeknek 1,4 % jelölte meg magát (4.
diagram).
4. diagram
Arra a kérdésre, hogy ismernek-e a településükön a megjelölt célcsoportokba tartozó
embert, a következő megoszlás szerint adtak választ: idős embert a megkérdezettek 97,1%-a
ismer, fogyatékos vagy halmozottan fogyatékos embert 73,8%, romát 67,3%,
mélyszegénységben élő embert 63%, hátrányos helyzetű, segítségre szoruló gyermeket pedig
60,9%. A válaszadók 1,6 %-a nem jelölt meg egy célcsoportot sem.
93
Vélemény a célcsoportokhoz tartozó emberek életminőségére vonatkozóan
A válaszadók többsége megfelelőnek tartja a helyi átlaghoz képest az idősek (50,2%), a nők
(47,9%) és a gyerekek (47,3%) anyagi helyzetét. Rossznak/nem megfelelőnek leginkább a
mélyszegénységben élők (79,8%), a fogyatékossággal élők (47,5%) és a romák (45,7%)
anyagi helyzetét tartja. Jónak a megkérdezettek 14,3%-a ítélte az idősek anyagi helyzetét,
16,6% a nőkét és 15,2% a gyerekekét. A válaszadók átlag felettinek leginkább a romák anyagi
helyzetét tartja - 2,3% -, ezt követi az időseké - 1,8% -, a nőké – 1,4% - és a gyerekeké – 1,3
% (5. diagram).
5. diagram
A helyi átlaghoz képest a válaszadók többsége megfelelőnek tartja a nők (55,5%), az idősek
(52,1%), a gyerekek (47,7%) és a romák (44,8%) egészségi állapotát. Rossznak/nem
megfelelőnek legtöbben a mélyszegénységben élők (55,2%) és a fogyatékos emberek (44,5%)
egészségét ítélik. 33% a gyerek, 27,7% a nők és 13,8 % a romák egészségi állapotát jónak
ítélte. A kérdezettek átlag felettinek a gyerekek (2,9 %) és a romák (2,1%) egészségét
gondolja.
A kérdőívet kitöltők – a nők csoportjának kivételével - minden célcsoportnál a legmagasabb
arányban gondolják azt, hogy a helyi átlaghoz képest a foglalkoztatottságuk helyzete
rossz/nem megfelelő. Legmagasabb érték – 67,5% - a mélyszegénységben élők esetén
94
mutatható ki, ezt követi a fogyatékos embereknél látható adat – 63,2% -, a romáknál 49,1%,
az időseknél 41,4 %. A nők esetében a legtöbben úgy ítélik, hogy foglalkoztatottságuk
helyzete megfelelő (47%). Megfelelőnek tartja 34,1% az idősek, 28% a romák, 23,6% a
fogyatékosok, 20,2% a mélyszegénységben élők helyzetét ebből a szempontból. Jónak
leginkább a nők helyzetét gondolják a válaszadók (18,9 %).
A különböző ellátást nyújtó szervezetek, szolgáltatások, intézmények működésére vonatkozó
vélemények
A településén elérhető szociális ellátások a válaszadók véleménye szerint - a
mélyszegénységben élők csoportjának kivételével - minden célcsoport esetében kisebb
hiányosságokkal nyújtanak segítséget – időseknél 44,6%, fogyatékos embereknél 37,3%,
nőknél 43,6%, romáknál, 32,5%, gyerekeknél 42,9%. A mélyszegénységben élők számára a
válaszadók többsége (34,6%) úgy látja, hogy csak néhány területen nyújtanak segítséget a
szociális ellátások. A fogyatékos embereknél 32,3%, a romáknál 24,6% és a nőknél 21,3%
gondolja így.
A megkérdezettek szerint a szociális ellátások teljes mértékben megfelelő segítséget
leginkább az időseknek (27,3%), a gyerekeknek (25,4%) és a nőknek (22,1%) biztosítanak. A
válaszadók legtöbbje a mélyszegénységben élők (17,5%) esetén gondolja úgy, hogy
egyáltalán nem nyújtanak számukra segítséget a szociális ellátások.
A településén élő emberek érdekérvényesítéshez szükséges képviseletét a legjobbnak a
gyerekek (16,8%) és az idősek (15,2%) csoportjánál értékelték a válaszadók. Legrosszabbnak
a mélyszegénységben élők (18,4%) és a romák (9,1%) esetében ítélték a képviseletet.
A gyerekek csoportjának kivételével a legtöbb válaszadó az érdekképviseletet közepesnek
ítélte (24,3%-38,4%). A gyerekeknél a legtöbb válaszadó (29,3%) jónak minősítette az
érdekérvényesítéshez szükséges képviseletet.
A településeken az egyes intézmények és szolgáltatások akadálymentesítettségét a
megkérdezettek a legnagyobb arányban jónak/elfogadhatónak ítélték. Az
akadálymentesítettség szempontjából a legtöbben jó minősítést adtak az óvodának (39,5%), az
egészségügyi ellátásoknak (37,3%), az önkormányzatnak (35,2%) és a szociális
intézményeknek (38%). Ebből a szempontból elfogadhatónak legtöbben az iskolát (26,8%), a
tömegközlekedést (41,8%) és az egyéb szolgáltatásokat (34,5%) ítélték. Nagyon jónak ítélte
20,4 % az egészségügyi ellátások, 18,8% az önkormányzat, 18,4% óvoda, 17,1 % a szociális
intézmények akadálymentesítését. A legrosszabb minősítést a tömegközlekedés (30,9%), az
iskola és az egyéb szolgáltatások (17,1%) kapták.
A kérdőívet kitöltők a következők szerint rangsorolták az ellátásokat, támogatásokat és
szolgáltatásokat az egyes célcsoportokhoz tartozó emberek esélyeinek javításának
érdekében:
- az idősek csoportjánál legtöbben az étkeztetést (81,3%), a házi segítségnyújtást (78,4%) és a
jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (74,5%), az egészségügyi ellátást (73,9%), valamint az
akadálymentesített környezetet (71,4%) tartják a legfontosabbnak. Emellett a nappali
ellátásokat és a megfelelő tömegközlekedést emelték ki többen;
- a fogyatékos emberek esetében magas arányt ért el az akadálymentesített környezet (79,1%),
az egészségügyi ellátás (69,8%), a megfelelő tömegközlekedés (61,3%), a házi
segítségnyújtás (59,3%), a támogató szolgálat (58,8%), a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(53,8%) és a nappali ellátások (52,1%) biztosítása;
95
- a mélyszegénységben élőknél kiemelkedően fontosnak tartják a lakhatás megoldását
(61,4%), az egészségügyi ellátás biztosítását (58%), a családsegítés és gyermekjóléti
szolgáltatást (52,3%), a felzárkóztató programokat (50,7%) és a szakképzést (47,3%);
- a romák szempontjából legtöbben a felzárkóztató programokat (54,5%), a szakképzést
(51,8%), a foglalkoztatás fejlesztését (49,8%), az egészségügyi ellátást (41,4%) és a
családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását (38,2%) jelölték meg;
- a nők csoportjánál a legfontosabbnak az egészségügyi ellátást (55,4%), a védett
munkahelyet (48,8%), a szakképzést (48,4%), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást
(45,4%) és a foglalkoztatás fejlesztését (43,9%) ítélték;
- a gyerekek szempontjából a gyermekétkeztetést (72,3%), a bölcsődei ellátást (69,6%), a
családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást (68,6%) és az egészségügyi ellátást (65,4%)
jelölték meg legtöbben (6. diagram).
6. diagram
A településén elérhető szolgáltatások vonatkozásában a megkérdezettek az alábbiak szerint
adtak választ:
- akadálymentesített környezet leginkább az idősek (62,9%) és a fogyatékos emberek (62,1%)
csoportja számára elérhető
- az egészségügyi ellátást minden csoport tekintetében elérhetőnek ítélték, legmagasabb
arányban az idősek (80,7%), a fogyatékos emberek (69,3%), a gyerekek (68,9%) és a nők
(66,6%) esetében
- bölcsődei ellátás a gyerekek célcsoportja számára 48,6% szerint elérhető, közel azonos
arányban látják biztosítva a nők (17,3%), a romák (13,9%) és a mélyszegénységben élők
(13,2%) számára.
- a támogató szolgálatokat 37,7% értékelte a fogyatékos emberek által elérhetőnek
96
- a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás leginkább a gyerekek (68,2%), a
mélyszegénységben élők (52%), a nők (46,8%) és a romák (45%) csoportja számára
biztosított
- a gyermekétkeztetés legfőképpen a gyerekek számára (68,8%) szerint biztosított, a többi
célcsoport esetében 7,7% és 22,3% között alakul a válaszadók által megadott érték
- házi segítségnyújtás az idősek számára 78,8%, a fogyatékos emberek 42,9% szerint elérhető
- az idősellátásban biztosított étkeztetés 80,7% szerint biztosított
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az érintett célcsoportok vonatkozásában az idősek
számára 61,4%, a fogyatékosok esetében 29,6% szerint elérhető
- a nappali ellátások jelentősebb mértékben az idősek (55%), a fogyatékos emberek (31,6%)
és a gyerekek (29,1%) számára elérhető
- a megfelelő tömegközlekedés biztosítása minden célcsoportnál megjelenik, legmagasabb
arányban az időseknél (40,4%), legalacsonyabb értékben (21,3%) a romák csoportjánál
- védett munkahely a fogyatékos emberek számára 12% szerint elérhető
- a szakképzések biztosítása az érintett célcsoportok vonatkozásában leginkább a romák
(20,4%) és a nők (20,2%) számára elérhető
- a foglalkoztatás fejlesztése a romák esetében 24,1%, a mélyszegénységben élőknél 17,1%, a
nőknél 15,5%, a fogyatékos embereknél 11,4% szerint biztosított
- felzárkóztató programok a romáknál (32,9%), és a mélyszegénységben élőknél (20,5%)
mutatja a legmagasabb értéket
- a lakhatás megoldása minden célcsoportnál megjelent, közel azonos értékben, 9,6%-19,6%
közötti értéket mutatva, legmagasabb arányban a mélyszegénységben élőknél, legalacsonyabb
arányban a gyerekeknél
- egyéb szolgáltatásoknál elérésénél közel azonos értéket mutatnak a válaszok (2,5%-4,3%)
Az egyes célcsoportokhoz tartozó emberekhez való személyes viszony
A megkérdezettek a gyerekek (75,2%), a nők (67%) és az idősek (64,5%) célcsoportjánál
véleményezték úgy, hogy a település lakossága teljes mértékben elfogadja őket. Ezeknél a
csoportoknál további kiemelkedő értéket mutat azok véleménye, akik szerint részben
elfogadják őket (gyerekek - 11,8%, nők - 22,1% és idősek - 26,6%).
A fogyatékos embereknél (46,8%) és a mélyszegénységben élőknél (43,9%) a legtöbben úgy
gondolják, hogy a lakosság részben fogadja el csoportjukat, további magas arányt mutat azok
véleménye, akik úgy vélik, hogy teljes mértékben elfogadják őket (30,7% a fogyatékos
embereknél, 19,6% a mélyszegénységben élőknél). Ezt követi azok véleménye, akik szerint
nem igazán fogadják el ezeket az embereket (fogyatékos embereknél 13,9%,
mélyszegénységben élőknél 25%).
A romák esetében a válaszadók legnagyobb része (37,7%) úgy véli, hogy nem igazán
fogadják el a csoportjukat, őket követik azok, akik szerint részben elfogadják őket (26,6%) és
14,6% gondolja úgy, hogy a településen élők teljes mértékben elutasítják őket.
A kérdőívet kitöltők a romák csoportjának kivételével, minden célcsoport esetében úgy
gondolja, hogy segítésük nagyon fontos – legmagasabb százalékban a gyerekek esetében
(77,7%), ezt követi az idősek csoportja (69,5%), majd a fogyatékos embereké (68%), a
mélyszegénységben élőké (58,4%), és végül a nőké (44,6%).
A nők esetében 36,6% szerint fontos a segítésük, az időseknél ez a szempont 23%-ot ért el, a
mélyszegénységen élőknél 27,1%, a fogyatékossággal élőknél 22,9%, a gyerekeknél pedig
12,7% gondolja így.
A romákat tekintve a válaszadók leginkább azt gondolják, hogy segítésük fontos (29,1%),
26,1% csak az egyéb feladatok mellett tartja fontosnak, 24,6% véli úgy, hogy nagyon fontos,
és 7,1% véleménye szerint egyáltalán nem fontos.
97
Arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyulnának ahhoz, ha a szomszédságukban fogyatékos
emberek élnének, a megkérdezettek legnagyobb része – 68,6 % - felelte azt, hogy lehetőségei
szerint segítené. 22% válaszolt úgy, hogy tudomásul venné, nem zavarná, 3,4% nem örülne
neki, de elfogadná, és 2% utasította el ennek lehetőségét.
A mélyszegénységben élők esetében a rangsor megegyezik az előző csoportnál adott
válaszokkal - 49,5 % lehetőségeik szerint segítené, 30,7% tudomásul venné, nem zavarná;
12% nem örülne neki, de elfogadná; 3% nem fogadná el.
A romák esetében a legtöbben (22,5%) úgy nyilatkoztak, hogy tudomásul vennék és nem
zavarná őket, ezt követte azok véleménye, akik nem örülnének neki, de elfogadnák (35,4%),
21,3% elutasítaná, és legkevesebben (12,7%) válaszolták azt, hogy lehetőségeik segítenék
őket. Összesítve elmondható, hogy a fogyatékos emberek esetében gondolták azt a
legmagasabb százalékban, hogy segítenék őket, a mélyszegénységben élőknél felelték azt
legtöbben, hogy tudomásul vennék, nem zavarná őket, a romák esetében felelt a válaszadók
legnagyobb része úgy, hogy nem örülne neki, de elfogadná és szintén ennél a csoportnál
voltak a legtöbben elutasítóak ezt a kérdést illetően (7. diagram).
7.diagram
98
A célcsoportokhoz tartozók véleményének elfogadása, támogató kapcsolatrendszere,
problémái
Az idősek célcsoportját vizsgálva a válaszadók legmagasabb arányban (45,7%) úgy vélik,
hogy véleményüket, megfogalmazott szükségleteiket a település vezetése a fejlesztések
tekintetében részben fogadja el, ezt követi azok véleménye, akik szerint teljes mértékben
kikéri (26,4%), 11,6% szerint nem igazán fogadja el és 9,1% véli úgy, hogy nem foglalkozik
vele.
Ez a rangsorolás mutatkozik meg a fogyatékos emberek (44,5% részben, 19,3% teljes
mértékben, 15,5% nem igazán, 9,3% nem fogadja el) és a nők (46,1% - 21,4 % - 11,1% -
9,6%) esetében is.
A mélyszegénységben élőknél és a romáknál szintén a legtöbb válaszadó gondolja azt, hogy
részben fogadja el a település vezetése a véleményüket (40,9% és 34,3%), őket követi azok
véleménye, akik szerint nem igazán fogadja el (20% és 18,4%), majd azoké, akik azt mondják
teljes mértékben elfogadja (14,1% és 15,9%), és a legkevesebben vélik úgy, hogy nem
foglalkozik vele (12,9% és 13,6%).
A gyerekek esetében is a legtöbben (38,4%) úgy vélik, hogy részben elfogadja véleményüket,
szükségleteiket a vezetés, 38,4% szerint csak részben fogadja el, 13,2% szerint nem
foglalkozik vele és 9,6% válaszolta azt, hogy nem igazán fogadja el.
Összegezve megállapítható, hogy a megkérdezettek szerint teljes mértékben leginkább az
idősek (26,4%) és a gyerekek (24,5%) véleményét, megfogalmazott szükségleteit kérik ki a
települések vezetői (26,4%), legkevésbé pedig a mélyszegénységben élőkét (20%) és a romák
csoportjáét (18,4%) fogadja el.
A kérdőívet kitöltők úgy gondolják, hogy az idősek (83,6%), a fogyatékos emberek (70,9%),
a nők (63,4%) és a gyerekek (70,2%) csoportja leginkább a család és a szűkebb rokonság
segítségére számíthat. A mélyszegénységben élők 55,5%-a, a romák 51,4%-a polgármesteri
hivatalhoz fordulhatnak legfőképp a problémáikkal.
A szomszédoktól az idősek várhatnak leginkább segítséget (65,2%). A barátoktól a
válaszadók 23-48%-a gondolja azt, hogy az érintett célcsoportok segítséget várhatnak, itt a
legmagasabb arányt a nők érték el. A munkatársaktól legkevésbé a romák (8,2%), leginkább
pedig a nők (35,4%) várhat támogatást. Az egyházakhoz az idősek (51,8%), a gyerekek
(41,1%) és a mélyszegénységben élők (40,4%) fordulhatnak leginkább. A polgármesteri
hivatal, a polgármester, a jegyző és az önkormányzati képviselő tekintetében a válaszadók
szerint az idősek várhatnak leginkább segítséget (61,1%; 49,6%; 36,8%; 38,6%). A kérdőívet
kitöltők szerint az alábbiak szerint számíthatnak az egyes csoportok segítségre, támogatásra:
polgármesteri hivatal 40,4-61,1%, polgármester 31,8-49,6%, jegyző 29,6-36,8%, az
önkormányzati képviselők 27,5-38,6%.
Legtöbben úgy vélik, hogy a gyerekek (49,5%), az idősek (42%) és a fogyatékos emberek
(38,9%) fordulhatnak problémáik megoldásával a civil szervezetekhez.
A szociális szakemberek és az egészségügyi dolgozók az időseknek (66,1% és 63,8%) és a
fogyatékos embereknek (61,3% és 54,5%) nyújtják a legtöbb segítséget. A szociális
szakemberek támogatására a romák (42%), az egészségügyi dolgozókéra pedig a gyerekek
(24,1%) számíthatnak legkevésbé.
Az érdekvédelmi szervezetekhez a megkérdezettek 11,8-27,7%-a szerint fordulhatnak az
célcsoportok támogatásért, legfőképp a fogyatékos emberek, legkevésbé a gyerekek. A
nemzetiség önkormányzatra kiemelkedően a gyerekek (57,1%) és a romák (39,3%)
számíthatnak segítségre.
Az oktatási nevelési-intézmények a válaszadók szerint a mélyszegénységben élőknek, a
romáknak, a nőknek és a fogyatékos embereknek hasonló arányban nyújt segítséget (18%-
17,9%-15,5%-14,3%), a gyereknek 6,6% szerint segít.
99
Egyéb szervezetek, személyek által biztosított támogatásra a kérdőívet kitöltők 2,7-13,8%-a
szerint számíthatnak a célcsoportok, leginkább a gyerekek, legkevésbé a fogyatékos emberek.
A 3 legfontosabb probléma megjelölésénél a válaszadók az idősek célcsoportjának
vonatkozásában legfőképp az elmagányosodást (66,3%), az alacsony jövedelmet (55,5%),
valamint hasonló értékben a közszolgáltatások elérésének nehézkességét (23,8%), az
egészségügyi ellátások hiányát (21,4%) és az alacsony támogatást (20,5%) emelték ki.
A fogyatékos emberek esetében a megfelelő munkahely hiánya (43,9%), az alacsony
jövedelem (42,7%) és az előítélet (27,9%) szerepelt a rangsorolás elején. A speciális szociális
támogatás hiányát 24,6% jelölte meg.
A mélyszegénységben élők csoportját tekintve kimagaslóan első helyre került az alacsony
jövedelem okozta probléma (68,8%), ezt követi a megfelelő munkahely hiánya (50%) és az
alacsony iskolázottság (41,3%).
Az alacsony iskolázottságból (53%), előítéletből (41,1%) és a szakképzettség hiányából
(40,2%) eredő problémákat jelölték meg legfontosabbnak a romák csoportjánál, továbbá közel
azonos értékben jelölték meg a megfelelő munkahely hiányát (32%), a szegregációt (30,9%)
és az alacsony jövedelmet (29,6%).
A nőket tekintve az alacsony jövedelem (54,8%) és a megfelelő munkahely hiánya (53,2%)
közel azonos arányban jelentik a legfontosabb problémát, a harmadik helyre az érdekvédelmi
szervezetek hiánya került (22,9%), melyet nem sokkal lemaradva követ a szakképzettség
hiánya (18,4%).
A megkérdezettek véleménye a gyerekeket tekintve azt mutatja, hogy az alacsony támogatás
(21,1%) és az érdekvédelmi szervezetek hiánya (20,5%) jelentik a legsúlyosabb problémát,
illetve a speciális szociális támogatás hiánya (19,6%) és az alacsony jövedelem (18,2%) is
megközelítőleg hasonló értékeket ért el.
A megjelölt problémák az alábbi célcsoportoknál jelentik a legnagyobb gondot a kérdőívet
kitöltők szerint:
- érdekvédelmi szervezetek hiánya: nők, gyerekek és fogyatékos emberek esetében
- alacsony jövedelem: mélyszegénységben élők, idősek és nők esetében
- alacsony iskolázottság és szakképzettség hiánya: romák és mélyszegénységben élők
esetében
- megfelelő munkahely hiánya: nők, mélyszegénységben élők és fogyatékos emberek esetében
- speciális támogatás hiánya: fogyatékossággal élők és gyerekek esetében
- előítélet és szegregáció/kirekesztés: romák, fogyatékossággal élők és mélyszegénységben
élők esetében
- elmagányosodás: idősek esetében
- alacsony támogatás: fogyatékos emberek, gyerekek, idősek és mélyszegénységben élők
esetében
- közszolgáltatások elérésének nehézkessége és egészségügyi ellátások hiánya: idősek és
fogyatékos emberek esetében
- egyéb problémák: gyerekek
(8. diagram és 1. táblázat).
100
8. diagram
1. táblázat
célcsoport 1. probléma 2. probléma 3. probléma
idős elmagányosodás
(66,3%)
alacsony jövedelem
(55,5%)
közszolgáltatások
elérésének
nehézkessége
(23,8%)
fogyatékos
emberek
megfelelő munkahely
hiánya (43,9%)
alacsony jövedelem
(42,7%)
speciális szociális
támogatás hiánya
(24,6%)
mélyszegénységben
élők
alacsony jövedelem
(68,8%)
megfelelő munkahely
hiánya (50%)
alacsony
iskolázottság
(41,3%)
romák alacsony iskolázottság
(53%) előítélet (41,1%)
szakképzetség
hiánya (40,2%)
nők alacsony jövedelem
(54,8%)
megfelelő munkahely
hiánya (53,2%)
érdekvédelmi
szervezetek hiánya
(22,9%)
gyerekek alacsony támogatás
(21,1%)
érdekvédelmi
szervezetek hiánya
(20,5%)
speciális szociális
támogatás hiánya
(19,6%)
101
6.4. Interjú
6.4.1. Az interjúkészítés módszertana
Az interjúkat olyan szakemberekkel készítettük, akik a legtöbb és legadekvátabb
információkat tudják adni az esélyegyenlőség helyi megvalósulásáról, akik közvetlenül is
kapcsolatba kerülnek az esélyegyenlőségi célcsoportokkal, akik kulcsszerepet vállaltak a helyi
esélyegyenlőségi programok (továbbiakban HEP) kidolgozásában.
A szakértői interjú olyan „adatgyűjtési módszer, ahol a kutatás céljaira tekintettel a
válaszadók köre valamely téma szakértőire szűkül le”. 34
A 30 szakértői interjú megoszlása:
- a 15 település delegáltja, akik részt vesznek a helyi esélyegyenlőségi program
elkészítésében, felülvizsgálatában
- a projekt keretében bevont szakértők, akik az esélyegyenlőségi célcsoportok szakértői
(5 fő)
- a projekt keretében alkalmazott esélyegyenlőségi koordinátor (1 fő)
- az esélyegyenlőségi célcsoportok valamelyikével foglalkozó civil szervezetek vezetői,
képviselői vagy munkatársai (9 fő).
Az interjú készítésénél különböző kérdéssort használtunk:
- mást a delegáltak esetében, akik helyben, az adott település önkormányzatánál
dolgozva, a helyi esélyegyenlőségi programtervek (továbbiakban HEP) készítésénél
és/vagy felülvizsgálatánál közvetlenül részt vettek/vesznek
- mást a járási szintű Esélyteremtő Programterv írásában résztvevő szakértőkkel,
esélyegyenlőségi koordinátorral
- és mást a civil szervezetek szakembereinél, akik egyrészt érintettek, másrészt
folyamatos és intenzív kapcsolatban vannak az esélyegyenlőséggel érintett
célcsoportokkal.
A delegáltakkal készült interjúk témakörei: a HEP-ek elkészítése, a helyben elérhető
szolgáltatások, a civil és az egyházi szervezetek közreműködése, illetve a települési
együttműködések gyakorlata. A szakértőkkel készült interjú a következőkre fókuszált: a járási
szintű esélyteremtő programterv struktúrája, javaslatok megfogalmazása a programterv
elkészítésére, illetve a járási esélyegyenlőségi fórum működtetésének lehetséges keretei. A
civil szervezetek képviselőivel felvett interjúban információszerű és véleménytípusú
kérdéseket fogalmaztunk meg, melyek arra vonatkoztak, hogy milyen a képviseletük a
járásban, milyen területeken látnak hiányokat az esélyegyenlőség biztosításában és milyen
javaslataik vannak ezek csökkentésére.
6.4.2. A delegáltakkal készített interjúk összefoglalója
A projekt keretében a főpályázó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Felzárkózási
Kerekasztalt működtetett, melynek tagjai a csatlakozó települések delegáltjai is35
, akik
települési önkormányzatában az esélyegyenlőségi programért felelős tisztviselők is egyben. A
Felzárkózási Kerekasztal feladata a már elkészült települési helyi esélyegyenlőségi programok
áttekintése és a projekt keretében készülő egységes, járási szintű Esélyteremtő Programterv
megvitatása, elfogadása. A főpályázó és a csatlakozó 15 település 2015. július 2-án
együttműködési megállapodást kötött, melyben vállalták, hogy „egy-egy képviselőt
delegálnak a Felzárkózási Kerekasztal fórumba”. Az együttműködési megállapodás rögzíti az
34
Forrás: http://fact.hu/fogalomtar/szakertoi-megkerdezes-interju 35
A Felzárkózási Kerekasztal további tagjai: az esélyegyenlőségi csoportok valamelyikével foglalkozó civil szervezetek, illetve egyházak delegáltjai, roma nemzetiségi önkormányzatok képviselői és a program keretében felkért szakértők.
102
önkormányzatok vállalását, mely szerint részt vesznek az Esélyteremtő Programterv
elkészítését megalapozó kutatásban; az Esélyteremtő Programtervben megfogalmazásra
kerülő célok és programok megvalósításában; továbbá közreműködnek a programok
megvalósításához szükséges adatgyűjtésekben.
Interjút 14 delegálttal készítettünk, az interjúk száma 15, mivel Nagykörű és Hunyadfalva
közös hivatalából ugyanaz a szociális ügyintéző látta el a delegáltságot, így vele két interjú
készült külön Nagykörű és külön Hunyadfalva vonatkozásában.
A delegáltakkal készült interjúk kérdései az alábbi fő témák köré csoportosultak:
- bevezető információk (HEP kidolgozásában betöltött szerep, a kidolgozás, elkészítés
alapinformációi: kidolgozás során ki segített és milyen formában, kik voltak
motiváltak a HEP elkészítésében és kiket/mely szervezeteket nem sikerült bevonni)
- a célcsoportok ellátásához kapcsolódó helyi/mikrotérségi/járási szintű szolgáltatások
feltérképezése
- már működő települési, intézményközi, szervezetközi együttműködések, ezek
intenzitása, tartalma, formája
- külső kapcsolatok, erőforrások jelentősége a HEP intézkedések megvalósításához
- a települési és az intézményközi együttműködéseket akadályozó és segítő tényezők
- helyi civil és egyházi szervezetek szerepe az esélyegyenlőségi célcsoportok
ellátásában/támogatásában/segítésében.
HEP elkészítéséért felelős munkatársak
A delegáltak mindegyike a meglévő munkakörei, kötelezettségei mellett kapta feladatul a
HEP elkészítését 2013-ban és/vagy annak 2015. évi felülvizsgálatát. A betöltött munkakörök:
- szociális ügyintéző 1 fő
- szociális és gyámügyi ügyintéző 1 fő
- főtanácsos 1 fő
- előadó 2 fő
- vezető tanácsos 1 fő
- szociálpolitikai ügyintéző 1 fő
- szociális főmunkatárs 1 fő
- jegyző 1 fő
- igazgatási főmunkatárs 1 fő
- igazgatási és munkaügyi főelőadó 1 fő
- aljegyző 1 fő
- pályázati referens 1 fő
- munkaügyi ügyintéző 1 fő.
A delegáltak egy munkakörön belül számos kapcsolt feladatot ellátnak pl.: anyakönyvvezetés,
különböző szociális ügyek intézése, betegség vagy betöltetlen munkakör miatti helyettesítés,
pályázatírás, ügyfélfogadás. 7 településen a delegált feladata volt a 2013-as HEP elkészítése
és a 2015. évi felülvizsgálat is, 6 településen a delegált a HEP felülvizsgálatát végzi, a korábbi
elkészítésében nem vett részt. 2 településen a delegált készítette a HEP-et 2013-ban, de az
egyik településen (Szászberek) a felülvizsgálathoz még nem kezdtek hozzá az interjú
készítésének időpontjában, míg a másik esetben nem lesz felülvizsgálat, mivel a delegált
elmondása szerint változás nem történt a 2013-as készítés óta, így a képviselő testület a
felülvizsgálatot elhalasztotta (Szajol). Több esetben (5 település) jelezték az interjúalanyok,
hogy új HEP-et készítenek, mivel az előző hiányos volt pl.: hiányzott az intézkedési terv,
felületesen készült el, nem ítélték megfelelőnek vagy aktualizálni kellett az adatokat.
103
A HEP-ek kidolgozásában résztvevők
Megkérdeztük, hogy a HEP-ek kidolgozásánál és a felülvizsgálatánál kik közreműködtek. A
válaszokból kiderült, hogy az adott település valamennyi intézménye (szociális, egészségügyi,
kulturális, nevelési-oktatási, rendőrség, körzeti megbízott), civil szervezete, a polgármesteri
hivatal munkatársai, a polgármester, a jegyző is segítséget nyújtottak. Voltak, akik a
környékbeli települések elkészítésért felelős kollégájával is egyeztettek. A szervezetek,
szakemberek elsősorban adatokat szolgáltattak, beszámolóikat küldték meg, illetve ötleteket
adtak az intézkedési terv elkészítéséhez. Egy esetben jelezte a delegált (Marfű), hogy
települési HEP fórumot terveznek összehívni, hogy a fórum tagjai véleményezzék a
felülvizsgálat során elkészült anyagot. Volt, ahol a célcsoporttagokat az ügyfélfogadás során a
delegált megkérdezte, hogy ők „miket szeretnének” (Rákóczifalva). Két település említette,
hogy a helyi roma nemzetiségi önkormányzattól nem kaptak információkat, nem sikerült a
bevonásuk (Csataszög, Zagyvarékas).
Az információgyűjtés formája telefonos és e-mailes volt. A delegáltak külön kiemelték a
TKKI által nyújtott támogatást: HEP sablon, képzés, TKKI esélyegyenlőségi mentor
segítségnyújtása, motiválás, helyszíni látogatás.
Az interjúalanyok elmondták, hogy a HEP-ek elkészítése, felülvizsgálata mindenhol plusz
„terhet” jelent(ett) és bár mindenki fontosnak, lényegesnek tartotta az elkészítését, nehézséget
jelentett számukra, hogy a saját munkaköri feladatok mellett kellett időt fordítani erre.
Egyöntetű volt a vélemény, hogy kevés az idő az elkészítésre/felülvizsgálatra úgy, hogy a
felelős személynek a saját munkaköreit is el kell látnia. Bár segítséget kaptak (pl.: adatok,
ötletelés), de a „tollat egy személy fogta”, ahogyan ezt a válaszok is jelzik. A következőkben
az interjúkból idézünk: „igazából nagyrészt rám maradt a dolog”, „Hogy mi volt a szerepem?
Hát nekem kellett elkészítenem. Tehát gyakorlatilag nem nagy segítséget kaptam.”,
„Megmondom őszintén, hogy sok időm nem volt rá, úgyhogy nagyon nem mélyedtem bele”,
„…így magamra vagyok maradva ezekkel…”, „De úgy konkrétan, hogy leüljön ide velem
valaki és akkor együtt bogarásszuk, olyan nincs.”, „elmondhatom, hogy mindenki sötétben
tapogatózott”, „a napi munka mellett ez egy olyan plusz volt, amire nyilván nem lehetett
olyan figyelmet, hangsúlyt fordítani, mint amennyit megérdemelt volna”.
Helyi, mikrotérségi, járási szintű ellátások feltérképezése
Rákérdeztünk arra, hogy a delegáltak milyen, a célcsoportok ellátásához kapcsolódó
szolgáltatásokat ismernek. A szolgáltatásokról a járási Esélyteremtő Programtervhez aktuális
szolgáltatási térképet készítettünk. A szolgáltatási térkép információihoz több forrásból
gyűjtöttünk adatokat: a delegáltak megkérdezése mellett a települési és intézményi/szervezeti
honlapokról, illetve megyei adatbázisokból.
Együttműködések, kapcsolatok, külső erőforrások bevonása
Kérdésünk volt, hogy a települési önkormányzatoknak és a településen működő
intézményeknek/szervezeteknek a járáson belül milyen együttműködéseik vannak, milyen
intenzitással, tartalommal.
A humán szolgáltatások biztosításában az együttműködés a települések között a szociális
területen működik a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása intézményein keresztül36
:
- Egyesített Szociális Intézmény-Szolnok (idősellátás, falu- és tanyagondnoki
szolgáltatás)
- Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ-Rákóczifalva (gyermekjóléti
szolgáltatást, családsegítést nyújt, támogató szolgálat, idősellátás: tanyagondnokság) 36
További forrás: www.szolnokikisterseg.hu és a Beszámoló a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Tanácsának 2015. május 29-ei ülésére a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása szociális intézményeinek feladatellátásáról
104
- Humán Szolgáltató Központ-Szolnok (hajléktalanellátás, pszichiátriai- és
szenvedélybetegek ellátása, családsegítés, RSZS-ek együttműködése, adósságkezelés,
drogprevenció, szociális foglalkoztatás, utcai szociális munka)
- Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja-Besenyszög (idősellátás,
tanyagondnokság, családsegítés és gyermekjóléti feladatok, szenvedélybetegek
közösségi ellátása)
- Zagyva Menti Integrált Központ-Újszász (gyermekjólét, családsegítés, idősellátás,
közösségi ellátás).
Együttműködések a következő területeken jelentkeznek még, amely területeken
tapasztalatokat szereznek a települések: hulladékgazdálkodás, csatorna-beruházás,
ivóvízminőség javítása, szennyvíz hálózat felújítása, gáz bekötése. További területek: a
közoktatás (másik településsel közös fenntartásban működő iskola, óvoda) és az egészségügy
(közös orvosi ellátás). Ezek mellett előfordulnak még közös szervezésű szabadidős
programok (pl.: falunap) és közös munkaerő-piaci programok (képzés).
Intézményközi együttműködésre példaként egy település (Martfű) említette a kulturális
közfoglalkoztatást és a Nemzeti Művelődési Intézettel közös programokat.
Az együttműködéseknek tehát van hagyománya és gyakorlata a járásban, mely
különösen szoros a szomszédos települések között. Az együttműködéseket segíti: a
települések földrajzi közelsége és a motiváció egy-egy feladat ellátására (pl.: infrastrukturális
fejlesztések). Az intézményközi együttműködéseket a társulásban való működtetés támogatja,
a hatékony erőforrás-gazdálkodás generálja. Az interjúalanyok válaszai nyomán
megállapíthatjuk, hogy azokon a településeken, ahol kevesebb probléma van - kedvező a
földrajzi fekvés, közel van a megyeszékhely és a nagyobb városok, az esélyegyenlőséggel
érintett célcsoportok (elsősorban a mélyszegénységben élők, romák, munkanélküliek) száma
alacsonyabb - és nem tartják a települést hátrányos helyzetűnek, ott bár van nyitottság, de
kisebb a hajlandóság az együttműködésekre (elsősorban anyagi megfontolásból és
időráfordítás miatt).
Megkérdeztük azt is, hogy mely tényezők akadályozzák és segítik a hatékony
együttműködést. A delegáltak szerint a legfőbb akadályozó tényező a forráshiány (4
válaszadó), a megfelelő kommunikáció hiánya (3 fő). További hátráltató tényezők: a
kapacitáshiány, mely vonatkozik egyrészt az együttműködők egyéb munkaterheinek
nagyságára, másrészt a megvalósító személyek hiányára (humán erőforrás hiánya) és az
időhiányra, de jelentős akadálynak tekintették a jogszabályi ütközéseket, az alacsony
motiváltságot, a rivalizálást, a gyenge érdekképviseletet, illetve az együttműködések
hagyományának hiányát. A hatékony, eredményes együttműködés feltételei között a
legfontosabbnak a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állását tartják a delegáltak (6 fő),
továbbá a rendszeres és megfelelő kommunikációt (4 fő), az anyagi források rendelkezésre
állását (4 fő), a motiváltság meglétét (4 fő) és a megfelelő információáramlást (3 fő). A
következő szempontokat tartották még lényegesnek: segítségnyújtás/segítőkészség, az
együttműködések betartásának kontrollja, közös együttgondolkodás, folyamatos
kapcsolattartás, elegendő idő, a felek egyenrangúsága, nyitottság. Ezek a tényezők az
együttműködési kompetenciák, melyek fejlesztése a delegáltak szerint sürgető feladat.
A delegáltakat kérdeztük arról is, hogy szerintük a helyi esélyegyenlőség biztosításában mely
területeken lenne fontos a települések közötti kooperáció. A válaszok megoszlása a
következő:
105
2. táblázat
programok a célcsoportba tartozóknak, lakosságnak (pl.: szűrővizsgálatok
nőknek, programok egyedülálló anyáknak)
5 fő
pályázatok írása, közös forrásszervezés 4 fő
képzések, továbbképzések 3 fő
munkahelyteremtés 3 fő
szociális ellátás 3 fő
közös szakemberek alkalmazása (pl.: rendezvényszervező, szociális
gondozó, ügyintéző)
1 fő
szociális szövetkezet létrehozása 1 fő
Megkérdeztük azt is, hogy a HEP-ekben hozott intézkedések megvalósításában mely
területeken különösen fontos/elengedhetetlen a külső erőforrások és a külső kapcsolatok
bevonása. A delegáltak válaszai hasonlóak voltak, de ebben a vonatkozásban is a legtöbben a
közösségi programok szervezését jelezték:
3. táblázat
közösségi programok 4 fő
képzések 3 fő
akadálymentesítés 3 fő
munkahelyteremtés 3 fő
pályázatírás, forrásteremtés 3 fő
szociális ellátások 2 fő
adat- és információgyűjtés a célcsoportokról 2 fő
bűnmegelőzés 1 fő
belvíz elvezetése a szegregált lakókörnyezetben 1 fő
Javaslatok járási esélyegyenlőségi fórum működtetéséhez
Feltérképeztük a delegáltak véleményét, javaslatait a járási esélyegyenlőségi fórum céljára és
működésmódjára vonatkozóan.
12 delegált tett javaslatot arra, hogy milyen időközönként látják célravezetőnek a fórum
összehívását: 33% negyedévente (4 fő), 33% havonta (4 fő), 16% félévente (2 fő). 1-1 fő
szerint évente vagy szükség szerint kellene összehívni a fórumtagokat. 10 fő adott javaslatot a
fórum helyszínére: a többség (8 fő) Szolnokot jelölte meg a könnyű megközelíthetőség miatt,
2 fő szerint érdemes lenne a járás más-más településére összehívni a fórumot.
A fórum összetételére vonatkozóan a véleményük az, hogy nem elegendő, ha csak ők, mint
kijelölt delegáltak vesznek részt a járási fórumokon, hiszen a meglévő feladataik mellett nincs
elegendő idejük, szaktudásuk, illetve felhatalmazásuk, vagyis elegendő kompetenciájuk. Ezért
többen is javasolták (5 fő), hogy a fórumra a célcsoportokkal közvetlenül foglalkozó helyi
szervezetek, intézmények szakembereit is hívják meg.
A delegáltak szerint akkor lenne hasznos számukra egy ilyen fórum, ha ott információátadásra
és tapasztalatcserére (6 fő), illetve jó gyakorlatok megosztására (5 fő) kerülne sor. Voltak
konkrét ügyek, melyeket javasoltak: káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, kezelése,
áldozattá válás problémaköre, közlekedés veszélyforrásainak felszámolása, gyerekek/fiatalok
és szegénységben élők problémái, szűrővizsgálatok közös megszervezésének lehetősége,
segítségnyújtás a HEP-ek felülvizsgálatában, hírlevél készítése. Kiemelték, hogy a fórumnak
már ne az legyen az elsődleges célja, hogy újabb tervek készüljenek, hanem az intézkedések
megvalósítása, közös akciók megszervezése. Fontos lenne, hogy olyan témák kerüljenek
napirendre, melyeket járási szinten optimális megoldani, mert nincs helyben erre anyagi- és
humánerőforrás, amely így költséghatékony és a szolgáltatások színvonalát javítja.
106
Ketten javasolták, hogy a fórumok előtt kérdőívszerűen témajavaslatokat lehetne megküldeni
a résztvevőknek, ahol megjelölhetnék, hogy milyen aktualitások érdeklik őket, mikről legyen
szó.
Egy fő ajánlotta a járási szintű HEP 2 évenkénti felülvizsgálatát és egy olyan kommunikációs
csatorna létrehozását, ahol a települési HEP-et „kezelő” önkormányzati munkatársak
egymással kapcsolatot tarthatnak.
Az alábbiakban néhány véleményt közlünk a járási esélyegyenlőségi fórum megalakításáról,
működéséről:
„Szerintem akkor lenne jó, ha ki tudnánk emelni olyan témákat, melyek kifejezetten járási
szinten jobban megoldhatóak, mert helyben nincsenek meg az eszközök, források.”
„…a településünkön az éppen akkor aktuális dolgokhoz kapcsolódó témákat járási szinten is
továbbgondolni”.
„Az ilyen szakmai eszmecserékben, ahol együtt leülünk, ott az ér a legtöbbet, hogy elmondjuk
egymásnak te ezt hogy csináltad, mi ezt hogy csináltuk, nem pedig az, hogy meghallgatjuk
hogyan is kéne csinálni”.
„Hasznos lenne, mert egyre kevesebb szakmai nap van…”
„Ami esetleg nekem érdekes lehet, az a jó gyakorlat. … mégis hogy tudják megoldani úgy,
hogy sikerüljön és jól működjön”
„Csak azért, hogy egy újabb szervezet felálljon, egy újabb gyűlés, összejövetel legyen
alkalmanként, meg szaporítsuk a papírt, azt annyira nem tartom indokoltnak.”
„Mondjuk az érdekes, ha mindig más településen szervezed meg, és akkor valamilyen szinten
bemutatkozik az a település, hogy ott mik vannak, mert abból nagyon sok ötletet is lehet
ellopni. A könnyebb elérhetőség miatt meg Szolnok.”
„…megjelölve, hogy ebben a negyedévben mire fókuszál, a következőben mi lesz
terítéken…”
„Én úgy gondolom, hogy ha mindig én vagyok csak ott, akkor az kevés. „…én nekem ez csak
egy ilyen plusz, nem tudok belemélyedni…”
„Nekem biztos, hogy most személy szerint nem férne bele az időmbe. Minél kisebb egy
település, minél kevesebben vannak, ez gondot okoz.”
„A fórumon a települések részéről olyan szakemberek vegyenek részt, akik közvetlenül az
adott célcsoportokkal foglalkoznak.”
„Minden célcsoport megfelelő képviselője legyen benne.”
Civil és egyházi szervezetek az esélyegyenlőség területén
A delegáltakat kérdeztük arról is, milyen civil és egyházi szervezeteket ismernek helyben,
amelyek az esélyegyenlőségi célcsoportok valamelyikével foglalkoznak. A válaszok nagyon
szórtak voltak, kistelepülésen kevesebb ilyen szervezet van, a nagyobb településeken több
egyesület, helyi csoport működik. A felsorolt szervezetek egy része köthető közvetlenül az
esélyegyenlőséggel érintett célcsoportokhoz (pl.: mozgássérültek helyi csoportjai, gyermekek,
családok támogatására létrejött szervezetek, iskolai alapítványok, nőegylet). Emellett több
olyan egyesület is működik, melyek szabadidős tevékenységeket szerveznek (horgász
egyesületek, sport egyesületek, kertbarát kör), időseknek szólnak (pl: nyugdíjas klubok),
bűnmegelőzéshez köthetőek (pl.: Polgárőrség), az adott település fejlesztéséért jöttek létre,
továbbá a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai. Néhány önkormányzat
anyagi forrással támogatja a civil szervezeteket pl.: Zagyvarékas, Szajol.
A különböző felekezetekhez tartozó egyházak az alábbi feladatokat látják el a településeken:
rendezvényeken ünnepi mise tartása, adománygyűjtés és –osztás, idősek otthonában
istentisztelet, bibliaórák/hittanórák tartása.
Alacsony vagy hiányzik a civil képviselet: Csataszög, Hunyadfalva, Tiszavárkony.
107
6.4.3.Szakértői interjúk
A kutatás során megkérdeztük a programban közreműködő szakértőket és esélyegyenlőségi
koordinátort a járási szintű esélyteremtő programterv készítéséről, járási esélyegyenlőségi
fórum működtetéséről.
A kérdések az alábbi témaköröket érintették:
- mik legyenek a járási szintű esélyteremtő programterv főbb részei, fejezetei
- melyek az esélyegyenlőséget érintő és a programtervben megjelenítendő főbb
problémák
- javaslatok a járási esélyegyenlőségi fórum működtetésére.
A szakértők javaslatokat tettek arra, hogy melyek lehetnek a járási szintű esélyteremtő
programterv (továbbiakban JEPT) főbb fejezetei.
Általános bevezetés
A JEPT elején szükséges bemutatni azt a projektet, melynek keretében a dokumentum készül:
célok, projektadatok, tevékenységek.
Helyzetelemzés, beavatkozások célcsoportonként
A helyzetelemzés rész alapoz a járásban elkészült települési helyi esélyegyenlőségi
programokban foglaltakra, az ott leírtakra: célcsoportok jellemzői, adatai, szükségletei, főbb
problémák. Fontos az egyes célcsoportokhoz tartozó definíciók meghatározása, szakpolitikai
intézkedések leírása. A helyzetelemzés kiemelt része a problémák összegyűjtése és megoldási
javaslatok kidolgozása, melyek egy része a helyi HEP-ekben nevesített nehézségek
összegzéséből, másik része a szakértők általi javaslatokból áll össze. A javaslatoknak
összhangban kell lenniük a nemzeti stratégiákkal, jövőbeni pályázati kiírásokkal is, emellett
tartalmazniuk kell mások által is adaptálható jó gyakorlatokat. A szakértők javasoltak néhány
olyan problémakört, melyek a legtöbb településen megoldásra várnak: adatgyűjtések és
közösségi felmérések módszerei, szemléletformálás. Ez utóbbinál figyelni kell arra, hogy az
többirányú legyen: az adott célcsoporthoz tartozók szemléletformálása, az adott célcsoporttal
foglakozók szemléletformálása, az egyes célcsoportokhoz tartozók környezetének,
családjának szemléletformálása. Minden célcsoportra vonatkozóan településenként
problématáblázat is készüljön, melyek bemutatják, hogy a településeken melyek a
legfontosabb megoldásra váró problémák. A szakértők szerint lényeges, hogy ne csak azok a
problémák jelenjenek meg, melyeket a HEP-ek jeleznek, hanem esetleg újak is, melyeket 1-1
település még nem ismert fel és egyfajta „aha” élményként jelentkezhetnek majd a tervezés
következő szakaszában.
Kutatás által feltárt tapasztalatok, eredmények
A projektben végzett kutatás (módszertan, eredmények, javaslatok) eredményeinek
összefoglalása.
Szolgáltatási térkép
A járásban - helyi, mikrotérségi, járási együttműködésben - működtetett szolgáltatások
bemutatása (intézmény megnevezés, elérhetőség térképen).
Civil és egyházi szervezetek adatbázisa
Az esélyegyenlőség megteremtésében és az esélyegyenlőségi célcsoportok támogatásában
résztvevő civil és egyházi szervezetek összegyűjtése, adatbázisának összeállítása.
108
Javaslatok a járási esélyegyenlőségi fórum működtetésére
A delegáltak és a szakértők javaslatainak összegzése alapján a fórum tervezetének
összeállítása: a fórum célja, tagjai, delegáltak köre, ülésezés rendje. A szakértők javasolták,
hogy a fórum mellett egy-egy témához, esélyegyenlőséggel érintett célcsoporthoz
kapcsolódóan (de maximum 5 +1 szinergiát biztosító) munkacsoportok működjenek,
melyekhez lehet feladatokat delegálni pl.: egy munkacsoport foglalkozhatna azzal, hogy
hogyan kell adatokat gyűjteni, elemezni, egy másik munkacsoport működtethetné a fórumhoz
kapcsolódó honlapot/facebook oldalt stb. A működtetésnél fontos, hogy legyen „gazdája” a
fórumnak: a szakértők véleménye szerint ezt évente más-más járási településnek célszerű
felvállalnia.
Az esélyegyenlőséget szolgáló pályázati források
A 2014-2020-as tervezési időszakban a már ismert rendelkezésre álló pályázati források
közlése.
6.4.4. Interjú civil szervezetek képviselőivel
Az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok érdekében tevékenykedő civil szervezetek
véleményének, javaslatainak beépítése elengedhetetlen követelmény, hiszen a
célcsoporttagokkal közvetlenül tartják a kapcsolatot, problémáikat, igényeiket ők ismerik a
legjobban. A megkérdezett civil szervezetek:
- Én is vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete
- Impulzus Pályakezdők Munkaszocializációjával Foglalkozó Szakemberek Egyesülete
- Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Szervezet (SINOSZ)
- Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete
- Sclerosis Multiplexes Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete (SM
Egyesület)
- Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete.
A civil szervezeteken kívül megkérdeztük a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális
Közalapítványa által működtetett Család- Esélyteremtési és Önkéntes Ház (CsEÖH)
munkatársát is, mivel komplex feladatokat látnak el az esélyteremtésben Szolnokon és az
egész megyében.
Összesen 9 főt kérdeztünk meg az alábbi témakörökben:
- milyen feladatokat látnak el az általuk képviselt célcsoportok esélyegyenlőségének
biztosításában
- milyen a szervezet képviselete a járásban, vannak-e kapcsolataik, együttműködéseik
- milyen területeken látják a legnagyobb hiányokat az esélyegyenlőség biztosításában és
milyen javaslataik vannak ezek mérséklésére.
A megkérdezett szervezetek mindegyike jelentős szerepet vállal az egész járás területén az
adott célcsoport érdekvédelmében, részükre nyújtott szolgáltatások biztosításában.
Ellátott feladatok a célcsoportok esélyegyenlőségének biztosításában37
Az Én is vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete 2012-ben alakult,
céljuk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő mozgásfogyatékos emberek segítése,
érdekvédelme, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Számos programot valósítanak meg
ezek elérése érdekében, pl.: tolerancia napok, érzékenyítő előadások, akadálymentesítéshez
37
A leírt információk forrásai az interjún kívül az egyes szervezetek honlapjai: www.enisvagyok.hu, www.impulzus.kibernet.hu, www.sinosz.hu, www.jnszmvakok.hu, www.smszolnok.hu, www.nyosz.hu, www.eselyfk.hu
109
szaktanácsadás nyújtása, fogyatékossággal élő emberek részére tanácsadás, közösségi és
szabadidős programok, táborok szervezése.
Az Impulzus Pályakezdők Munkaszocializációjával Foglalkozó Szakemberek Egyesülete
1996-ban alakult. Foglalkoztatási célú civil szervezet, ehhez kapcsolódó projekteket valósít
meg. Főbb tevékenységeik: munkaerő közvetítés cégeknek, hátrányos helyzetű csoportok
munkaerő-piaci esélyeinek javítása pályázati programokon keresztül, illetve támogató
szolgálat működtetése.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezet
(SINOSZ) az országos ernyőszervezet megyei szervezeteként tevékenykedik az országos
szervezet céljaival összhangban. Céljuk a siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának
elősegítése, akadálymentesítés ösztönzése, szabadidős tevékenységek szervezése,
szolgáltatások biztosítása pl.: jelnyelvi tolmácsszolgálat, jogsegélyszolgálat, munkaerő-piaci
tanácsadás.
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete 2004-ben alakult. Az
Egyesület a tagjaik számára tanácsadásokat (életvezetés, jogi, munkaügyi, szociális) és
adminisztrációs segítséget (űrlapok kitöltése, fénymásolás, nagyítás stb.) nyújt,
munkaközvetítést vállal, kulturális és szabadidős programokat és információs napokat
szervez, valamint képzéseket biztosít. Intézmények, cégek részére akadálymentesítési
szaktanácsadást és szemléletformáló programokat tart.
A Sclerosis Multiplexes Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete (SM Egyesület)
1991-ben alakult klub formában, ma már közhasznú egyesületként működnek. Céljuk a
betegek segítése, képviselete, részükre tanácsadás nyújtása, összejövetelek, szabadidős
programok, tapasztalatcserék szervezése, a lakosság számára információnyújtás az SM
betegségről.
A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete a
Nyugdíjasok Országos Szövetsége tagszervezete. Az Egyesület 2000-ben alakult, munkájukat
éves program szerint végzik. Az Egyesület tagjai számára számos kulturális, egészségügyi és
szabadidős programot valósít meg, pl.: egészségügyi kisakadémia, szűrések, kirándulások,
koszorúzási ünnepség szervezése, adománygyűjtés, Idősek Világnapja szervezése, önkéntes
munka végzése, városi rendezvényeken való képviselet.38
A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa által működtetett Család-
Esélyteremtési és Önkéntes Ház (CsEÖH) az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogelődje
által létrehozott Országos Esélyegyenlőségi Hálózat tagja, mely az esélyteremtéssel
kapcsolatos feladatok koordinálását látja el Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A hátrányos
helyzetű, diszkriminációval érintett célcsoportok érdekében ellátott feladatai: társadalmi
szemléletformáló programok szervezése, szakmai munkacsoportok működtetése, az
esélyegyenlőséghez kapcsolódóan információszolgáltatás, ügyfélfogadás.
A szervezetek képviselete, kapcsolatai, együttműködései a járásban
A szervezetek többsége tagjaikon keresztül van „jelen” a járásban (Én is vagyok Egyesület,
SINOSZ, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, SM Egyesület, Nyugdíjasok Egyesülete), náluk
általános probléma, hogy a tagok toborzása nehézkes, kevés új tag jelentkezik, így a tagság
38
Forrás: Deák Jánosné elnök előadása, mely elhangzott az „együtt-es-ély” a Szolnoki járás településeinek területi együttműködése az esélyegyenlőség biztosításában ÁROP 1.A.3.-2014-2014-0053 program keretében működtetett Felzárkózási Kerekasztal 2015. augusztus 27–ei ülésén
110
elöregszik. Különösen nagy gondot jelent a fiatalok bevonása, mivel nem akarnak egy
„fogyatékos szervezet” tagjai lenni. Az egyesületek éppen ezért sokat tesznek azért, hogy
minél több ember tudjon a szervezetekről, mivel így nagyon sokan „rejtetten” élnek, nem
tudnak róluk, így szükség esetén nem tudnak nekik segíteni.
Más szervezetek számos pályázatot, programot valósítanak meg (Impulzus Egyesület,
CsEÖH) a járásban, így együttműködnek a járás településeivel. A CsEÖH által működtetett és
a járási települések oktatási intézményeiben az „Esély órák” bemutatkozást biztosítanak az
adott célcsoportok megismerésére, az egyesületek (SINOSZ, Vakok Egyesület, Én is vagyok
Egyesület) a diákoknak tartanak rendhagyó osztályfőnöki órákat. A speciális órák több éve
szerepelnek a CsEÖH programkínálatában és az évek során népszerű és hatékony
szemléletformáló programmá váltak. Céljuk, hogy a résztvevő, különböző korosztályú
gyermekek (7-14 év) és fiatalok (14-18 év) megismerjék a fogyatékossággal élő emberek
speciális élethelyzetét, illetve hiteles személyektől tájékozódjanak a romák integrációjáról és
befogadásáról, továbbá a generációk közötti együttműködésről, s mindezek révén empatikus,
a másságot elfogadó fiatalokká váljanak. Az órák interaktív jellege biztosítja a közvetlen
kommunikációt, a személyes tapasztalatcserét; a gyerekek felmerülő kérdéseikre választ
kapnak hiteles szereplőktől, megismerkedhetnek pl. a kerekesszék használatával, a vakvezető-
kutya feladataival és az alternatív kommunikációs eszközökkel (a siketek jelnyelvével és a
Braille-írással), valamint a más fogyatékossággal élő emberek életét segítő eszközökkel,
illetve saját élményt szerezhetnek a társadalmi integráció témájában is, tréningkeretek között.
Az óráknak fontos részét képezi a meglévő saját élmények, sztereotípiák előhívása, ezekre
megfelelő válaszok adása, az órát vezető szakember személyes történeteinek, eddigi életében
elért (szakmai) sikereinek bemutatása, továbbá hogyan teremtsünk és tartsunk kapcsolatot
fogyatékossággal élő embertársainkkal, ill. hogyan segítsünk?
A CsEÖH évente közel 800-900 fiatalt ér el e szemléletformáló programok révén a megye
iskoláiban. A program megvalósításában együttműködő partnerei a fogyatékossággal élők
szakmai/érdekvédelmi szervezetei, érintett szakemberek, valamint hátrányos helyzetű
személyekkel végzett közösségi munkában gyakorlattal rendelkező pszichológus és roma
származású fiatal is.
Hiányok az esélyegyenlőség biztosításában, javaslatok ezek csökkentésére
A szervezetek az alábbi területeken látják a legnagyobb hiányokat és az alábbi javaslataik
vannak ezek megoldására:
1) akadálymentesítés
Fontos lenne, hogy minden közintézmény megfelelően, szakszerűen legyen
akadálymentesítve. Nagy hiányok tapasztalhatóak a különböző szolgáltatásokat nyújtó
cégeknél, szolgáltatóknál pl.: a fodrászatokban rögzített székek, optikákban rögzített vizsgáló
eszközök, melyekbe a kerekesszékkel közlekedők nem tudnak átülni, lépcsők az üzleteken
belül. Külön problémát jelent, amikor a mozgássérülteknek készített mosdókba nem tudnak
bejutni, mivel zárva vannak, a kulcsot külön kell elkérni, több embert kell megkérdezni, ez az
emberi méltóságot is sérti. Előfordul, hogy a mozgássérült mosdót azért nem lehet használni,
mert raktárként funkcionál.
Hiányok tapasztalhatóak utca nevek, közlekedési eszközökön megállók feliratozásában, ami
nehézségeket okoz a hallássérülteknek az önálló tájékozódásban.
2) utógondozás hiánya
A maradandó fogyatékossággal járó sérülések után a kórházi kezelést követően hiányos a
tájékoztatás, az információnyújtás azon szervezetekről, melyek segíteni tudják a beteget
abban, hogy továbbra is minél aktívabb maradhasson. A segítő szervezetek, civilek,
sorstárssegítők támogatni tudják a fogyatékos embert az új életvitel kialakításában,
elfogadásában, érdekvédelmének biztosításában.
111
3) szemléletformálás
Már gyermekkorban fontos megakadályozni, hogy a fogyatékos emberek felé irányuló
negatív, diszkriminatív gondolkodás ne rögzüljön. Ehhez minél több program, felvilágosítás,
információnyújtás szükséges. Ugyanakkor a fogyatékos emberek egy részének is szüksége
van arra, hogy pozitív irányba változzon a gondolkodása a saját fogyatékosságával
kapcsolatban, mert csak ezután lehet őket képessé tenni a cselekvésre, az aktivitásra.
4) foglalkoztatás, munkavállalás
Fontos a tartós munkanélküliek, hátrányos helyzetű emberek munkavállalásának ösztönzése.
Ehhez elengedhetetlen a megfelelő képzettség elérése, sok esetben a nyolc általános iskolai
évfolyam elvégzése, tovább tréningek, tanácsadások biztosítása a motiváció kialakítására,
fenntartására, önértékelés javítására, munkavállalói kompetenciák fejlesztésére. Szükségesek
az olyan szervezetek, melyek segítik a munkanélküliek munkavállalását, felkészítését.
5) helyi közösségek szervezése
Hiányoznak a szakemberek a helyi közösségépítéshez, a helyi közösségek szerveződésének
segítéséhez.
6) tagtoborzás a fogyatékos embereket képviselő szervezeteknél
Fontos lenne megtalálni a megfelelő módszert, eszközt, hogy hogyan lehet eljutni a lehetséges
tagokhoz, mivel érdemes a fogyatékossággal élő fiatalok számára is vonzóvá tenni ezeket a
szervezeteket. Ehhez szükséges a különböző fogyatékos csoportokat képviselő szervezetek
közös akciója, összefogása, médiakampánya.
7) programok járási szinten
Az egyes szervezetek programjai csak egy-egy települést (jellemzően Szolnokot) érintik.
Ugyanakkor a tagtoborzás, a szervezetek megismertetése érdekében fontosak lennének az
egész járás területére kiterjesztett programok és a rendszeres részvétel a települési közösségi
programokon.
8) korai fejlesztés
A fogyatékossággal születendő gyermekek esetében kiemelkedő jelentőségű a korai fejlesztés
és szűrés, hiszen ez az alapja felnőttkorra minél önállóbb életvitel kialakításának. Ennek
megvalósítása intézményi és szervezetközi együttműködést igényel, melynek a civil
szervezetek generálói lehetnek.
112
7. Javaslat a Járási Esélyegyenlőségi Fórum struktúrájára és működésére
Járási Esélyegyenlőségi Fórum (JEF)
A Szolnoki járás esélyegyenlőségi programtervéhez kapcsolódóan célszerű a Helyi
Esélyegyenlőségi Programokban alkalmazott fórumok struktúráját alkalmazni járási szinten
is.
A Járási Esélyegyenlőségi Programterv részeként felállított Járási Esélyegyenlőségi Fórum
így több funkciónak is meg tud felelni, ezek:
szakmai egyeztetések a HEP-ekben található adatszerzésre, feldolgozására, elemzésre
vonatkozóan;
módszertani segítségnyújtás a települések részére;
a felmerülő problémák mentén járási szintű akciók, beavatkozások tervezése és
végrehajtása;
folyamatos tapasztalatcsere a HEP-ek megvalósításával kapcsolatban, jó gyakorlatok
adaptálásának és elterjesztésének lehetősége;
a munkacsoportokba vonható, az esélyegyenlőségi célok megvalósítását segítő
partnerek felkutatása, bevonása a program megvalósításába;
állami, önkormányzati, civil, egyházi vagy egyéb fenntartású partnerek bevonása a
JEF és a munkacsoportok munkájába;
Felállítandó munkacsoportok:
1. Romák/ mély-szegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
2. Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
3. Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
4. Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
5. Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
6. Szinergia és módszertani munkacsoport
A JEF működtetésének előnyei, hatása a HEP-ekre
- A járás településein élő szakemberek állandó kapcsolatban állhatnak egymással, ezzel
erősítve a települések közötti együttműködést, a szakmai megoldások gyors és
hatékony elterjesztését.
- A következő európai uniós pályázati időszak pályázatainál a települési információk
munkacsoportokban és a JEF-ben való megjelenítése erősítheti a települések közötti
együttműködést, egyes szolgáltatások azokon a településeken is megjelenhetnek,
amelyek önállóan nem tudnának pályázni, így erősítve a hatékony forrásfelhasználás
szinergikus hatását.
113
- A lokális problémák járási szintű megbeszélése a települések számára erősítheti a
beavatkozások helyességét, relevanciáját.
- Aktív szakemberekből álló csoport jöhet létre, amely egy-egy program
megvalósításánál a településeken jelentkező humán-infrastruktúra hiányában adhat
segítséget.
- A programok megvalósítása során – igény esetén – külső szakmai kontrollként
működhet a munkacsoport és a JEF, amely így a kívánt fejlesztések szakmai céljainak
megvalósulását támogathatja.
- Logikus és hatékony mikrotérségi együttműködések alakulhatnak ki.
- A munkacsoportok eredményei erősítik a járási szintű feladatellátás hatékony
tervezését.
A JEF javasolt struktúrája:
HEP Fórum
tagjai:
munkacsoportok vezetői,
önkormányzat, képviselője, partnerek
képviselői
Romák/ mély-szegénységben
élők esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Idősek esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Nők esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esély-
egyenlőségével foglalkozó
munkacsoport
Szinergia és módszertani
munkacsoport
114
Az Esélyegyenlőségi Fórum és az abban lévő munkacsoportok lehetséges feladatai:
- munkacsoportok munkájának koordinálása;
- képzési és tanácsadási tevékenységek járási szintű összehangolása;
- módszertani segítségnyújtás:
célcsoport elérésének módszertani megalapozása;
képzési igényfelmérés a célcsoport körében;
forrásszerzés összehangolása;
képzési specifikumok területi kialakítása, átfedések minimalizálása;
- a célcsoportok társadalmi környezetése vonatkozó akciók megszervezése, társadalmi
érzékenyítés a célcsoportok problémáival kapcsolatban;
- felmérések szakmai segítése és koordinálása, eredmények települési szintű
visszacsatolásának biztosítása a munkacsoportok aktív részvételével;
- partnerség kialakítása a célcsoportok érdekeit képviselő, számukra szolgáltatást nyújtó
állami, önkormányzati, civil, egyházi vagy egyéb szervezetekkel;
- társadalmi üzenetek tervezése és megjelenésének koordinációja a médiában.
Munkacsoportok felállításának javasolt elvei és működési rendje:
- a munkacsoportba a járási együttműködésben résztvevő települések mindegyike
delegál egy-egy tagot, olyan szakembert, aki az adott tématerületen jártas és releváns
információkkal rendelkezik a településre vonatkozóan;
- a munkacsoport vezetőjét egy adott időszakra választja meg a munkacsoport, javasolt
az adott területen olyan települést kiválasztani a vezetői tisztség betöltésére, ahol az
adott célcsoport problémái leginkább jelentkeznek;
- a munkacsoport vezetője legfeljebb egy évig látja el vezetői tisztségét, utána a
munkacsoport új vezetőt választ, ennek során javasolt a vezetőt más településről
választani;
- a munkacsoport vezetője irányítja a munkacsoport munkáját, a tagok előre egyeztetett
módon, előzetes ütemezés alapján végzik munkájukat;
- a munkacsoport működéséhez javasolt a legalább negyedévenkénti ülésezés, valamely
tag kezdeményezésére azonban ettől gyakoribb ülésezés is lehetséges;
- a munkacsoport munkáját javasolt olyan elektronikus felülettel (korlátozott
hozzáférésű honlap, levelezőrendszer stb.) támogatni, amely lehetővé teszi az online
kommunikációt, a hatékony munkavégzést;
- a munkacsoport eredményeit (jó gyakorlatok, nyilvános beszámolók) a JEF által kezelt
online felületen javasolt közzétenni;
- a munkacsoport a JEF számára javaslatokat fogalmaz meg, ezek közül is kiemelhető
azon tevékenységek köre, amelyek – egyéb forrás rendelkezésre állásának hiányában –
csekély anyagi ráfordítással segítik a társadalmi szemléletformálást;
- a munkacsoport első ülésén meghatározza és elfogadja az éves munkatervét, kialakítja
a működésére vonatkozó belső szabályokat.
115
A Járási Esélyegyenlőségi Fórum (JEF) működése és feladatai:
A JEF legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.
A JEF működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
A JEF jóváhagyja a munkacsoportok éves munkatervét, valamint a megválasztott
munkacsoport vezető személyét.
A JEF az egyes munkacsoportok részére megküldi a hozzá érkező, a tematikus
munkacsoportok számára releváns információkat.
A JEF nyilvánosan elérhető honlapot (aloldalt) üzemeltet.
Évente megtartott ülésein az egyes munkacsoportok beszámolnak az eddigi
tevékenységükről, elért eredményeikről.
A JEF aktívan támogatja és részt vesz a munkacsoportok által meghatározott
társadalmi érzékenyítést elősegítő tartalmak kidolgozását és nyilvánossághoz való
eljutását.
A JEF egyéb források rendelkezésre állásának esetén szakértőket vonhat be a
munkacsoportok támogatására.
A JEF vezetőjét a JEF első ülésén választja meg.
116
8. Esélyegyenlőséggel összefüggő fejlesztési lehetőségek a Szolnok járási
településeken a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklusban39
8.1 Általános áttekintés
A 2014 és 2020 közötti operatív programok és pályázati felhívások tervezeteinek ismeretében
elmondható, hogy az esélyegyenlőség továbbra is hangsúlyosan megjelenik mindezekben a
dokumentumokban mind konkrét, mind pedig horizontális célként. Az elmúlt időszakhoz
képest változást jelent, hogy az unió ún. tematikus célokat határozott meg, amelyekhez
minden tagállam hozzájárulást vállalt. Minden egyes fejlesztési projektnek valamely
tematikus célhoz kell illeszkednie.
A 11 tematikus cél legtöbbje gazdaságfejlesztési fókuszú, mindössze három kapcsolható az
esélyteremtés témaköréhez, melyek a következők:
- (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;
- (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
- (10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő
beruházás;
Az esélyegyenlőség horizontális szempont is, mely több szinten is érvényesül. A kiválasztás
egyik alapfeltétele, hogy a projekttervezet összhangban legyen a város Integrált
Településfejlesztési Stratégiájával, és ezen belül az Antiszegregációs Tervvel, illetve a város
Helyi Esélyegyenlőségi Programjával.
Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, az igénylőnek igazolnia kell a 321/2011.
(XII.27.) Korm. rendelet szerinti helyi esélyegyenlőségi program (HEP) meglétét, a 2003. évi
CXXIV az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §.
(6) bekezdésének megfelelően.
Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy
többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az
esélyegyenlőségi terv meglétét, a az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXIV. törvény 63. §-ának megfelelően.
A projektek műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások között
szerepel, hogy:
- „az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a
projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani,
… „az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget
legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. „
- A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és
viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít
szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.
- Infrastrukturális fejlesztéseknél: létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok
tervezésekor a támogatást igénylő figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes
tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a
gyermekek igényeit, és bemutatja ennek módját. (információ: http://www.etikk.hu)
39
Az összeállítás a Kertészné Bokor Zsuzsannával felvett interjú alapján készült
117
- A közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító és/vagy
állandó munkavégzés helyszínéül szolgáló épület/épületrész építése/felújítása során
kötelező a projektarányos akadálymentesítés.
- A tervdokumentációban külön fejezetben kell dokumentálni az esélyegyenlőség
elvének teljesítése érdekében tervezett kivitelezési feladatokat.
- A tervdokumentáció mellé csatolni szükséges a rehabilitációs szakmérnök
nyilatkozatát arról, hogy az akadálymentesítés megfelel a hatályos OTÉK-nak,
valamint a „Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének
megteremtéséhez” c. mellékletben foglalt követelményeknek.
Az operatív programok struktúrájában és a pályázati eljárásrendben is történtek
változások, melyek közül a legjelentősebbek pont a települési önkormányzatokat érintik. A
regionális operatív programok helyett egy országosan egységes, de területi szinten koordinált
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program biztosít forrásokat a települések fejlesztési
igényeinek kielégítésére. A központi operatív programok közül a TÁMOP és a TIOP céljait
egyesíti az EFOP, az Emberi Erőforrás Operatív Program.
Bár nem szoros értelemben vett esélyegyenlőségi programokat támogat, az újszerűsége, a
támogatott tématerületek kapcsolódása miatt fontos megemlíteni a TOP 7. prioritását. Az ún.
Közösség Vezérelt Helyi Fejlesztések (CLLD) támogatási formánál az eddigi LEADER-hez
hasonlóan helyi köz- illetve gazdasági-társadalmi szereplőkből álló helyi akciócsoportok
menedzselik a folyamatokat, melyeket a helyi fejlesztési stratégiák határoznak meg a helyi
szükségleteket alapul véve. Ez a forrás a TOP-on belül, a tervek szerint 2016-2017-től lesz
elérhető. A TOP a 10 000 fő feletti városok helyi közösségeit támogatja, városfejlesztési
tartalommal (kulturális-közösségi és kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztési tevékenységek). A
VP (Vidékfejlesztési Program) a 10 000 fő alatti települések CLLD programjaihoz nyújt
támogatást, vidékfejlesztési tartalommal.
8.2 EFOP – Emberi Erőforrás Operatív Program
Az Emberi Erőforrás Operatív Programon belül az 1. és a 2. prioritástengely foglalkozik az
esélyteremtéssel kapcsolatos támogatásokkal.
118
A központi operatív programok pályázati kiírásaira, így az EFOP-ra is az előző időszakban
megismert eljárásrendek vonatkoznak. Az eddigiekhez hasonlóan a megjelentetni tervezett
pályázati felhívások pályázati menetrend formájában évente közlésre kerülnek. Az EFOP
keretében az idén megjelentetni tervezett pályázatok listája 2015. áprilisban jelent meg a
Magyar Közlöny 49. számában. Az alábbiakban azon pályázati felhívások találhatók, melyek
ún. standard, azaz nyílt eljárás keretében az esélyteremtési célokhoz kapcsolódóan kerülnek
meghirdetésre.
Együttműködő társadalom (EFOP 1. prioritás)
Nő az esély – romák foglalkoztatásba ágyazott képzése – EFOP1.1.2
Keretösszeg (Mrd Ft): 2,00
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: november
Védőháló a családokért – EFOP1.2.1
Keretösszeg (Mrd Ft): 6,20
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: október
Ifjúsági programok támogatása – EFOP1.2.2
Keretösszeg (Mrd Ft): 1,00
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: október
Integrált térségi gyermekprogramok – EFOP1.4.2
Keretösszeg (Mrd Ft): 3,00
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: október
Gyarapodó tudástőke (EFOP 3. prioritás)
Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása EFOP3.1.3
Keretösszeg (Mrd Ft): 4,20
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: április
Tanoda programok támogatása – EFOP3.3.1
Keretösszeg (Mrd Ft): 3,00
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: szeptember
Roma szakkollégiumok támogatása – EFOP3.4.1
Keretösszeg (Mrd Ft): 1,20
Megjelenés módja: standard
Felhívás meghirdetésének tervezett ideje: június
119
1. ábra: EFOP 2015-ös pályázati menetrend esélyegyenlőségi pályázatok
8.3 TOP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
A 2014-2020 Európai Uniós fejlesztési ciklusban a regionális szintű operatív programok
helyett ún. területi szintű operatív program a Terület- és Településfejlesztési Operatív
Program (TOP) biztosít keretet a települések humán területeken szükségessé vált
infrastrukturális fejlesztéseinek. A TOP-on belül a megyei jogú városok saját kerettel
rendelkeznek, míg a kisebb települések számára megyei szinten kerültek a keretek
elkülönítésre.
Az új támogatási rendszer a TOP viszonylatában egyértelműen a városoknak kedvez, ez
többek között az EU városfejlesztési politikájának köszönhető, mely szerint az ország
számára rendelkezésre álló teljes forrás 6%-át városfejlesztésre kell fordítani. A 1702/2014.
(XII.3.) Korm. határozat tartalmazza a megyék és a megyei jogú városok TOP keretében
elérhető forrásait.
2. ábra: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritástengelyei
Az átfogó célok közül tehát a 4., 5. a megye MJV-n kívüli területeire vonatkozóan foglalkozik
azokkal a témákkal, melyek közvetlenül az esélyteremtést támogatják, ezek részletesen a
következők:
Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege (Mrd Ft)
Felhívás
meghirdetésének
módja
Felhívás meghirdetésének
tervezett ideje
EFOP-1.1.2 Nő az esély - romák foglalkoztatásba ágyazott képzése 2,00 standard november
EFOP-1.2.1 Védőháló a családokért 6,20 standard október
EFOP-1.2.2 Ifjúsági programok támogatása 1,00 standard október
EFOP-1.4.2 Integrált térségi gyermekprogramok 3,00 standard október
EFOP-3.1.3Társadalmi felzárkózási integrációs köznevelési
intézkedések támogatása4,20 standard április
EFOP-3.3.1 Tanoda programok támogatása 3,00 standard szeptember
EFOP-3.4.1 Roma szakkolégiumok támogatása 1,20 standard június
EFOP-3.6.1 Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések 20,00 standard október
120
4. Prioritás tengely: A helyi közösség szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi
együttműködés erősítése
Célja: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása
Támogatást nyújt:
Egészségügyi alapellátás infrastruktúra fejlesztése,(pl. háziorvos rendelő felújítás,
eszközfejlesztés)
Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése.
Fentiek keretében akadálymentesítés, családbarát funkciók
Szociális város rehabilitáció (lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek,
fizikai rendbetételek, fejlesztése, lakhatási körülmények javítása) városokban
Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési,
szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak,
gazdasági társaságok és szövetkezetek.
5. prioritástengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztése, foglalkoztatás
ösztönzés, társadalmi együttműködés
Célja: Az ERFA prioritásokhoz kapcsolódó ESZA támogatások, kiemelten a megyei
gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális város
rehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi
identitás és kohézió erősítése.
Támogatást nyújt:
megyei és helyi szintű foglalkoztatási (helyi gazdaságfejlesztési) együttműködések
(paktumok), ezek keretében a TOP-1-hez kapcsolódó ESZA tevékenységeket és KKV-
k képzési és foglalkoztatási (átmeneti bértámogatás) támogatása, továbbá a
gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási (átmeneti támogatás)
és képzési támogatása,
Szociális város rehabilitáció ESZA elemei, pl. társadalmi felzárkóztatás,
együttműködés,
Helyi közösségi programok, beleértve helyi identitást és közösséget erősítő akciók,
helyi közösségfejlesztés, ösztöndíjak, stb.
Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési
szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, megyei
kormányhivatalok munkaügyi központja, képző intézmények
A 6. prioritási tengely a megyei jogú városok számára van fenntartva. Szolnok Megyei
Jogú Város TOP 6. forráskerete a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat szerint: 15,19
Mrd Ft. Szolnok Integrált Területi Programja tartalmazza a forráskeret intézkedések
közötti felosztását.
A prioritástengelyen belül az intézkedések a megyei pályázatok ún. „tükörpályázatai”. Itt a
6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése; a 6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja, a
6.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás fejlesztés és a 6.9 Társadalmi kohéziót
célzó helyi programok elnevezésű intézkedések generálnak majd esélyegyenlőséggel
kapcsolatos fejlesztéseket Szolnok területén. Ezek a pályázatok többségében az önkormányzat
számára rendelkezésre bocsátott célzott forrást jelentenek. Ez alól kivételt képez a 6.9
intézkedés keretében a TOP.6.9.1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű
komplex programok című, a tervezettek szerint 2016 II. felében megjelenő pályázati
felhívás, amelyben több tíz milliós keretösszeg áll majd civil szervezetek rendelkezésére,
hogy a szegregált, vagy szegregációval veszélyezettet területeken projekteket valósítsanak
meg az alábbi témákban:
121
közösségfejlesztés
szociális munka
foglalkoztatás elősegítése:
kora-gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás fejlesztése:
egészség fejlesztés
szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
bűnmegelőzést elősegítő programok
Az első öt prioritási tengelyen belül megjelenő pályázati kiírásokra 2014 és 2020 között
rendelkezésre álló forrás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 53,78 milliárd Ft, mely tehát
a 77 megyei település számára lesz elérhető az elkövetkezendő években.
Az 1702/2014. (XII.13.) Kormányhatározat alapján az IH ITP útmutató szerint Jász-
Nagykun-Szolnok megye 77 településére jutó keretének TOP prioritások és intézkedések
szerinti megoszlása kerekítve a következő (A táblázatban sárga színnel emeltük ki az
esélyegyenlőséghez hozzájáruló pályázati felhívásokat):
8.4 TOP pályázati eljárásrend
Az előző időszakban megszokott pályázati verseny helyett egy megyei szintű koordinációra
alapozott kiszámíthatóbb pályázati rendszer várható. A 2013 novemberében kezdődött területi
tervezési folyamat során a megyei önkormányzatok összegyűjtötték a települések fejlesztési
igényeit, és a TOP, majd a TOP keretében megjelenő pályázati felhívások támogatható
forrás
(Mrd Ft)
20,09
TOP 1.1 7,7
TOP 1.2 4,8
TOP 1.3 3,44
TOP 1.4 4,15
9,96
TOP 2.1 9,96
13,53
TOP 3.1 5,07
TOP 3.2 8,46
4,16
TOP 4.1 1,45
TOP 4.2 1,15
TOP 4.3 1,56
6,04
TOP 5.1 4,46
TOP 5.2 0,58
TOP 5.3 1
53,78
Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A gazdaságfejlesztés és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények,
közszolgáltatások fejlesztésével
Összesen
Intézkedés száma és elnevezése
Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
Helyi közösségi programok megvalósítása
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Leromlott városi területek rehabilitációja
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkozás-ösztönzés és társadalmi
együttműködés
Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
122
tevékenységeinek ismeretében koordinálták a fejlesztési elképzelések rangsorolását,
információt biztosítottak az egyes projektek tervezéséhez. Az információáramlás kétirányú
volt, vagyis a települések igényeinek képviseletében lehetőség nyílott az operatív program és
kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, az érdekek érvényesítésére is.
A tervezési folyamat során a megyei önkormányzatok koordinációs szerepe változó súllyal
jelent meg az pályázati eljárásrendet szabályozó útmutatókban. Az előkészítési időszak végére
megszülető 272/2014 (IX.05) Korm. rendeletben leírtak alapján a megyei önkormányzatok
szerepe tisztázódott. A TOP keretében meghirdetett pályázati felhívások értékelése ún.
Területi Kiválasztási Rendszerben (TKR) történik. A normál módon, nyílt felhívás
formájában meghirdetett pályázatokról szóló támogatási döntést két főből álló döntés
előkészítő bizottság készíti elő, melynek tagjai az irányító hatóság és a területi szereplő (tehát
a megyei önkormányzat) által delegált egy-egy fő. „Csak azon támogatási kérelmek
támogathatók, amelyekben megjelölt támogatandó tevékenységet a döntés-előkészítő
bizottság területi szereplő által delegált tagja is támogatásra javasolta.”40
A Szolnoki járás településeinek pályázati projektjei előkészítésében és megvalósításában
azonban már a megyei jogú városnak lehet szerepe: „ A megyei jogú város a járása területén
található települési önkormányzatok e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló
közfeladat-fejlesztési projektjei előkészítésében - ideértve a közbeszerzési eljárások
dokumentációjának elkészítését, és az eljárás lefolytatását is - és megvalósításában köteles
részt venni - kivéve a területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén -, ha azt
a települési önkormányzat kéri.”41
A megyei jogú városok ezen kívül szintén rendelkeznek döntés-előkészítő szerepkörrel. Saját
projektjeik esetében elő-értékelést végeznek, a fent említett egyéb kedvezményezettek, vagyis
civil szervezetek számára elkülönített forrás esetében pedig tényleges értékelést,
párhuzamosan az Irányító Hatóság értékelésével.
A következő táblázat a tervezett fejlesztésekre vonatkozó előrejelzés, mely tartalmazza mind
Szolnok, mind a többi járási település esélyteremtéssel kapcsolatos projektterveihez rendelt
forrásszükségletet a megjelenő felhívások szerint. A járási települések esetében a
projektgyűjtést a megyei önkormányzat végezte Jász-Nagykun-Szolnok Megye Integrált
Területi Programjának tervezéséhez kapcsolódóan. A táblázatban lévő keretösszegek
indikatívak, a települések fejlesztési szándékait tükrözik, a források megszerzéséhez
nyertes pályázatok szükségesek.
40
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 57/A.§ (2) bekezdés 41
5. melléklet a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelethez NEMZETI SZABÁLYOZÁS AZ ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEKRŐL 2014-2020 programozási időszak 3.8.2.2 pont
123
3. ábra: 2014-2020 EU-s ciklusban megvalósítani tervezett esélyegyenlőséget erősítő fejlesztések a Szolnoki járásban –
összefoglaló táblázat42
A következő diagram a fenti táblázat értékeit, vagyis a tervezett projektek teljes költségét
mutatja fejlesztési célokhoz rendelve, vagyis a Szolnoki járás települései által 2016 és 2023
között megvalósítani tervezett azon fejlesztések összköltségét, melyek az esélyegyenlőség
növekedéséhez valamilyen módon hozzájárulnak majd. Még egyszer szükséges hangsúlyozni,
hogy mind a táblázatban, mind a diagramban ábrázolt projektek jelenleg csak fejlesztési
javaslatok, megvalósulásuk a tervezés további lépéseihez kötött. A humáninfrastruktúra
fejlesztéseket nem, vagy kisebb volumenben tervező települések többségükben az előző
ciklusban már sikeres pályázatokkal fedték le az ezen a területen jelentkező fejlesztési
igényeket, így most más célokat, mint például a turizmus, a helyi gazdaság fejlesztését (pl.
helyi piac), vagy energia megtakarítást eredményező fejlesztést tudnak előtérbe helyezni.
42
forrás: www.jnszm.hu
Település
2015/2016 2017- 2015/2016 2017- 2015/2016 2017- 2015/2016 2017- 2015/2016 2017- 2015/2016 2017-
Besenyszög 160 000 000 150 000 000 120 000 000 90 000 000
Csataszög 10 000 000 5 000 000
Hunyadfalva 25 000 000
Kőtelek 40 000 000 40 000 000
Martfű 30 000 000
Nagykörű
Rákóczifalva 200 000 000 52 800 000
Rákócziújfalu 70 000 000
Szajol 90 000 000
Szászberek
Tiszajenő 50 000 000
Tiszasüly 121 000 000 100 000 000 45 000 000
Tiszavárkony 37 000 000 15 000 000
Tószeg 150 000 000 30 000 000
Újszász 45 000 000 37 000 000
Vezseny 61 000 000
Zagyvarékas 70 000 000 50 000 000 130 000 000
Szolnok 1 030 000 000 80 000 000 460 000 000 190 000 000 200 000 000 150 000 000 180 000 000 140 000 000 684 000 000 456 000 000 180 000 000 20 000 000
TOP-4.3.1-15
Leromlott városi területek
rehabilitációja
TOP-5.1.2-15
Helyi Foglalkoztatásio
Paktum
TOP-5.2.1-15
Társadalmi
együttműködés erősítése
TOP-1.4.1-15
Gyermekintézmények
fejlesztése
TOP-4.1.1-15 Egészségügyi
alapellátás fejlesztése
TOP-4.2.1-15 Szociális
alapszolgáltatások
fejlesztése
TOP-6.6.2-15 Szociális
alapszolgáltatások
fejlesztése
TOP-6.7.1-15
Leromlott városi területek
rehabilitációja
TOP-6.8.2-15 Szolnoki
Foglalkoztatási Paktum
TOP-6.9.1-15 Társadalmi
együttműködés erősítése
(Szolnokon)
TOP-6.2.1-15
Gyremekintézmények
fejlesztése
TOP-6.6.1-15 Egészségügyi
alapellátás fejlesztése
124
8.5 Összegzés
Az új Európai Uniós fejlesztési ciklusban komplex, azaz infrastrukturális fejlesztést, képzési és
programelemeket egyaránt tartalmazó projekteket csak a városi jogállású települések
tervezhetnek be a hét éves programjaikba. A kisebb települések az esélyegyenlőséggel
kapcsolatban, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők és szociális alapellátást végző intézmények
felújítását valósíthatják meg. Az iskolák és más közintézmények esetében csak energia
racionalizációval összefüggő fejlesztések tervezhetők, tehát nyílászárócsere, homlokzati
hőszigetelés, vagy fűtéskorszerűsítés, az ilyen jellegű fejlesztéseket a településenkénti
összehasonlítások nem tartalmazzák. Akadálymentesítés az új EU-s ciklusban önmagában
nem támogatható, viszont kapcsolódó tevékenységként kötelező. A program típusú
esélyegyenlőségi elképzelések megvalósulására, illetve a bentlakásos otthonok fejlesztéseire
az EFOP biztosít forrásokat, ahol azonban a TOP-tól eltérően a megye nem végez
koordinációs tevékenységet, így nyílt pályázat keretében, országos szinten kell a
támogatásokért „versenybe szállni”.
0
200 000 000
400 000 000
600 000 000
800 000 000
1 000 000 000
1 200 000 000
Gyermekintézmények fejlesztése
Egészségügyi alapellátás fejlesztése
Szociális alapszolgáltatások fejlesztése
Leromlott városi területek rehabilitációja
Helyi Foglalkoztatási Paktum
Társadalmi együttműködés erősítése(csak városokban)
125
9. Mellékletek
Vincze Lajos: Települési elhelyezkedés és szegregáció
Szegregáció fogalma a magyar jogban
A szegregáció definícióját az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) 10. § (2) bekezdése így fogalmazza meg:
„Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott
tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos
mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.”
A szegregáció lokális formáinak feltárása a települések egyik legnagyobb kihívása.
Érzékelhető fogalmi és definíciós hiányosságok állnak jellemzően a háttérben. Érzékelhető a
tartózkodás a spontán demográfiai folyamatok feltárásától, amely laikus megközelítésben
téves következtetésekre adhat alapot. Ugyanakkor a romló településrészek, a leszakadással
veszélyeztetett és szegregátum kialakulásával fenyegető térségek és társadalmi folyamatok
feltárásához alapvető közösségi érdek fűződik.
Ezért rögzítjük az elkülönítés és elkülönülés közötti jogszerű fogalmi meghatározást. A
különbség az elkülönülés céljában van. Míg az autonómia esetében a kulturális hagyományok,
a nyelv megőrzése a cél, addig a tudatos szegregáció esetében a hátrányos helyzetű polgárok
kizárása valamely szolgáltatásból, arra szorításuk, hogy egy meghatározott területen éljenek.
A spontán szegregáció esetében egy migrációs folyamat következményeként alakul ki a
szociológiailag és sokszor etnikailag is homogén lakóközösség, illetve a jobbmódúak
elköltözését nem csak a romló munka- és infrastrukturális körülmények, hanem a hátrányos
helyzetű lakók számának növekedése is motiválja.
A „cél” fontosságát a magyar jogalkotó is elismerte, amikor megtiltotta olyan szakkörök,
diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek működését, amelyek célja
más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. (Ebtv. 27. § (4)
Míg a területi autonómia lakói saját választásuk eredményeképpen próbálják területük etnikai
arányait megőrizni, addig a szegregáltan élők többnyire szándékaik ellenére kerülnek
hátrányos helyzetű sorstársaikkal együtt, sokszor etnikailag is homogén lakókörnyezetbe. Az
akaratlagos elkülönülés magatartását a diszkrimináció-definíciók kiveszik a jogtalan
elkülönítés kategóriája alól. Az ECRI 7. számú általános irányelv43
ajánlása a fogalmak
magyarázatánál külön is kiemeli: “Az önkéntes elkülönülés nem eredményez szegregációt.“
Az UNESCO egyezmény “az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről”
is felsorolja a jogszerű elkülönülés formái között, hogy vallási, nyelvi okokból lehet külön
oktatási intézményeket fenntartani, ha azok a szülők kívánságának megfelelő oktatást
nyújtanak. Az Ebtv. a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint szervezett
kisebbségi oktatást az egyenlő bánásmód követelményét nem sértő oktatás-szervezési
formának tartja. (Ebtv. 28. §)
Természetesen egy döntés csak akkor lehet önkéntes, ha megfelelő információk ismeretében
születik. Nem nevezhetjük önkéntesnek azt a döntést, melyet a döntés következményeinek
ismerete nélkül hoznak. (Például a formálisan beleegyezést kifejező szülői aláírások ellenére
43
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 7. sz. általános ajánlása: A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem a nemzeti jogalkotásban. Forrás: http://www.europatanacs.hu/pdf/ECRI_7.pdf
126
sem ismertük el a cigány kisebbségi oktatás szülői kezdeményezését, vagy amikor az iskola
által előre legépelt papírt írják alá a szülők.)
A különbség harmadik összetevője is lényeges. Az autonómia közösségében a kulturális
értékek megőrzése nem eredményezi az életszínvonal csökkenését. A szegregálódott
települések, kerületek ezzel szemben mindig leromló infrastruktúrát, csökkenő, vagy
megszűnő munkalehetőséget, rosszabb minőségű szolgáltatásokat, összességében: az átlagnál
rosszabb körülményeket jelentenek.
Az oktatási szegregáció fogalmánál a jogszerű elkülönülés lényegi eleme nem csupán az
önkéntesség, hanem az is, hogy az oktatásban résztvevőt emiatt semmilyen hátrány ne érje; az
oktatás megfeleljen az állam által előírt követelményeknek. (Tehát nem szabad “rosszabb
körülmények” között, azaz kevésbé képzett pedagógusokkal, rosszabb tárgyi körülmények
mellett, csökkentett követelményszinten tanítani.)
Összegzésül tehát: az önkéntesen választott, mások kizárására nem irányuló és azt nem is
eredményező, mások részére rosszabb körülményeket nem generáló elkülönülés esetén nem
beszélhetünk szegregációról!
Szegregátumok lehatárolása
A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az
aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki.
Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya
meghaladja a 40%-ot.
A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén, kétezer
fő feletti települések esetében a településrészek (háztömbök) szintjén jelölhetők ki. Az
adatokat, kartogramokat az EMMI megbízásából a KSH állítja elő.44
Az uniós finanszírozású regionális operatív programok által támogatott város-rehabilitációs
projektek keretében kötelezően elkészítendő Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)
módszertana („Városfejlesztési Kézikönyv”) az alacsony státuszú népesség koncentrációja
alapján határolja le a szegregátumokat.
Ennek alapján szegregátumnak minősül az a terület, ahol az aktív korú népességen belül a
legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel
nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 40%.
A Városfejlesztési Kézikönyv a „telepet” és a „telepszerű környezetet” is újabb kontextusba
helyezi: „Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik:
– a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik
a telepszerű környezetet),
– a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött
szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket).”
44
A szegregációs adatokat és a kapcsolódó kartogramot a KSH-nál az alábbi címen lehet igényelni: [email protected]
127
Az IVS módszertana a szegregátumok lehatárolását segítő további vizsgálati szempontokat is
beemel, mint például a segélyezési adatok területi eloszlásának, az önkormányzati bérlakások
magasabb koncentrációjának vagy az alacsony infrastrukturális ellátottsággal rendelkező
területeknek a vizsgálata.
Ezt a szegregátum definíciót, azaz az alacsony státuszú lakosság térbeli koncentrációja
alapján történő lehatárolást veszi át a – részben már európai uniós forrásból finanszírozott –
telepprogramok pályázati útmutatója is, valamint az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a helyi esélyegyenlőségi
programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011.
(XII. 27.) Korm. rendelet által szabályozott Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP)
tervezési útmutatója is.
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.5.)
EMMI rendelet mellékletei tartalmazzák a programok elkészítéséhez szükséges egységesen
rendelkezésre álló statisztikai mutatókat, illetve a helyzetelemzés tartalmi elemeit. Ez
utóbbiak között külön pont foglalkozik a telepek, szegregátumok kérdésével, de a gyermekek
helyzetével, esélyegyenlőségével foglalkozó pont is hangsúlyozza a szegregált, telepszerű
lakókörnyezetben élő gyermekek helyzetének vizsgálatát.
Elmaradott, gettósodó településnek azt a települést nevezzük, ahol a cigánynak tartott
gyerekek száma eléri az 50 főt, vagy 500 lakos alatti kistelepülés esetén a 25 főt, továbbá a
településen a 18 év alattiak aránya meghaladja a 20%-ot, mert ebben az esetben feltételezhető,
hogy a cigány népesség száma és aránya növekedni fog.”
128
Veresné Péter Judit: A 1004/2010. (I. 21.) Korm. Határozat összefoglalása
A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és
Célok 2010-2021
Fontosnak tartom, hogy a jelen ÁROP programban résztvevők megismerjék azt a nemzeti
stratégiát, amely a női esélyegyenlőség fejlesztésének alapdokumentuma ma
Magyarországon. Az alábbiakban röviden bemutatom a nemzeti stratégia célkitűzéseit.
Célkitűzések (6 prioritás):
1. A nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési
és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az
egészség szempontjainak figyelembevétele;
2. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása;
3. A férfi-női részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és
gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén;
4. Az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések
megtétele;
5. A nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása;
6. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve
célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása
(képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott
adatgyűjtés).
Definíciók
A Kormány ezen irányok és célok megvalósítása érdekében támogatja a
- gender mainstreaming (a továbbiakban: a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség
politikájának stratégiai elve) és a
- nemek közötti egyenlőség érvényesítését.
A gender mainstreaming a magyar nyelvben csak körülírással visszaadható fogalom,
jelentése:
- a nemek dimenziójának beépítése a politikai folyamatok minden egyes szintjén:
o a tervezésbe, a kivitelezésbe, a monitorozásba és az értékelésbe,
o azzal a céllal, hogy elősegítsék a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség
érvényesülését.
- A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve úgymond
fősodorba helyezi a nemi dimenziókat.
- A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve nem cél,
hanem olyan eszközrendszer, út, mely a nemek közötti egyenlőséghez vezet.
- Ennek a stratégiai módszernek az alkalmazásával megközelíthetjük, majd elérhetjük a
nők és férfiak társadalmi egyenlőségét.
Az Európai Tanács a következőképpen definiálta a nők és férfiak közötti társadalmi
egyenlőség politikájának stratégiai elvét:
- Az egyenlőség érvényesítése, a szabályozási folyamatok (át)szervezése, javítása,
fejlesztése és értékelése
129
- azzal a céllal, hogy a nemek társadalmi egyenlőségének szempontjait a politikai
döntéshozatalban résztvevő szereplők minden szinten és minden szakaszban
integrálják valamennyi szabályozási folyamatba.
- Eszerint valamennyi szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan
hat a nemek egyenlőségére, illetve a nők és a férfiak életére.
- A szakmapolitikai döntéseket e mérlegelés alapján úgy kell meghozni, hogy azok a
nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósulását elősegítsék.
Prioritások részletes bemutatása
1. A nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési
és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az
egészség szempontjainak figyelembevétele.
A Lisszaboni Stratégia foglalkoztatási iránymutatásai azt a követelményt támasztják a
tagállamokkal szemben, hogy olyan foglalkoztatáspolitikát folytassanak, amely az Európai
Unió 27 tagállamának (EU27) átlagában biztosítja a
- 15-64 éves népesség 70%-os foglalkoztatási rátájának elérését,
o (2014. Mo.: 61,8%, KSH)
- a nők esetében pedig a 60%-ot.
o (2014. Mo.: 55,9%, KSH)
- A foglalkoztatottság növelése Magyarországnak az Európai Uniótól függetlenül is
elemi érdeke.
o A társadalom ugyanis akkor jár a legjobban, ha minden munkaképes
állampolgára aktívan jelen van a munkaerőpiacon, mert,
o ez az egyének anyagi függetlenségének a záloga,
o ami előfeltétele a társadalmi jólétnek,
o és a magas foglalkoztatottsággal elkerülhető az egyes egyének és települések
elszegényedése.
A munkaerő-piaci részvétel nem csupán
- magasabb jövedelemhez juttathat,
- s ily módon mérsékli a szegénységet,
- hanem gazdagíthatja az emberi kapcsolatokat,
- hatékonyabbá teheti az információkhoz való hozzáférést,
- erősíti az egyének társadalmi részvételét,
- hozzájárul a társadalmi kohézió erősödéséhez,
- csökkenti a társadalmi kirekesztődés kockázatát.
A többszörös diszkrimináció, azaz a nemi (gender) alapú és etnikai alapú diszkrimináció
összefonódása a legösszetettebben a
- roma nőket, illetve a
- bevándorló (faji alapon megkülönbözetett) etnikai csoportokhoz tartozó nőket sújtja.
- Esetükben a
o munkanélküliség,
o az alacsony iskolázottság,
o a tartós szegénység,
o a rossz egészségi állapot,
o a nem megfelelő lakhatási körülmények,
o alacsony társadalmi és gazdasági státuszuk,
130
o valamint az előítéletek
o és diszkriminatív eljárások
o együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák a többszörös
(interszekcionális) társadalmi kirekesztettséget.
A felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője
- a születéskor várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás
aránya,
- valamint a megélt életévek során elérhető életminőség.
- A felnőtt magyar népesség jellemzői:
o a férfiak alacsonyabb várható életkora (KSH 2014: születéskor várható átlagos
élettartam: férfiak: 72 év, nők 79 év),
o A korábbi évszázadokban, amíg a szülés körüli halálozás a nők körében igen
magas volt, a nők várható élettartama volt alacsonyabb, azonban a biztonságos
szülési körülmények megteremtése óta ez az arány valamennyi civilizált
országban megfordult.
2. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása
Sokféle család van.
A család olyan társadalmi egység, amely
- a család létrejöttének módjait,
- a családhoz tartozó egyének számát,
- viszonyrendszerét, és
- alá-fölé vagy mellérendeltségi viszonyait tekintve változatos képet mutat.
Ennek megfelelően vannak
- házasságban, vagy
- élettársi kapcsolatban élő,
- gyerekes,
- nagycsaládos, vagy
- gyermektelen,
- örökbefogadott gyermeket nevelő családok, vannak
- elvált szülők,
- egyszülős családok, olyan
- családok, ahol a különböző házasságokból származó gyerekek együtt nevelkednek,
- azonos nemű partnerek együttélése,
- özvegyek, és a
- gyermekekkel együtt élő és gondozott idős szülők, vagy
- egyedül élő, közösségi ápolásban részesülő idős szülők,
- már külön élő egyedülálló felnőtt gyerekek.
- Bizonyos családok nukleárisak, tehát anya, apa, gyerekek alkotják azt,
- mások nagycsaládok, vagyis több generáció és rokonsági szint él együtt.
A család érték.
A család értéket képvisel, amennyiben a bennük élő egyének
- testi,
- lelki és
- szellemi épségét nem veszélyezteti senki a családon belül.
A családi szerepek változhatnak.
131
Azok a szerepek, melyeket a család tagjai betöltenek,
- társadalmilag szocializáltak és
- nem elsősorban biológiai adottságok.
- Mindkét nemnek joga van ahhoz, hogy osztozzon a
o családfenntartás örömeiben, sikerélményeiben és nehézségeiben,
o akár a fizetett, házon kívüli szakmai, akár a
o nem fizetett, házon belüli háztartási és gyermeknevelési, beteg- és
idősgondozási feladatokat tekintjük annak.
A jóléti állam fontos szerepet vállal a családok életében. A modern társadalmakban az
állampolgárok a jóléti államra ruháznak bizonyos gondozói feladatokat, amelyek hazánkban
ingyenesen vagy kedvezményes áron elérhetők, így pl.
- védőnői szolgálat és
- gyermekorvosi szolgálat,
- korai fejlesztés,
- bölcsőde,
- óvoda,
- oktatási intézmények,
- napközik,
- gyermekjóléti szolgáltatások,
- ápolási intézmények
- és idősgondozó intézmények,
- védelem és oltalom a családon belüli erőszak áldozatainak,
- segítség a mélyszegénységbe került családok egyben tartásához,
- a hajléktalan családok oltalmazása.
- A magyar bölcsődei és óvodai ellátórendszer, továbbá a védőnői szolgálat nagy múltra
tekintenek vissza, és nemzetközi összehasonlításban is magas szakmai színvonalat
képviselnek mind a
o pedagógiai módszerek, mind pedig a
o fizikai ellátások tekintetében.
- A gyermekellátásnak alapvetően ennek a rendszernek a fejlesztésén kell alapulnia az
alternatív megoldások támogatása és bővítése mellett (családi napközi, házi
gyermekfelügyelet).
A társadalomnak elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását
családon belül, a nők és férfiak számára egyaránt.
3. A férfi-női részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és
gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén
A döntéshozatalra vonatkozó általános cél, hogy a stratégia által meghatározott időtartam
végére, vagyis 2021-re Magyarország felzárkózzon az EU-s országok középmezőnyébe a
nőknek
- a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint
- a tudomány területén elfoglalt helyét illetően.
A felzárkózást nem csak a nemzetközi kötelezettségek, és a nemzetközi mezőnytől való
leszakadás teszi szükségessé.
- Ezen kívül a patriarchális és konzervatív társadalomban a nők helyzete tartósan
akadályozhatja Magyarország felzárkózását és pozitív teljesítményét.
132
- Bizonyított tény, hogy a döntéshozatalban a sokszínűség, a többféle szempont
érvényesítése előny.
- Minden dokumentum hangsúlyozza – és minden tapasztalat igazolja -, hogy a nemek
közötti egyenlőtlenség a politikai és a gazdasági döntéshozatalban negatívan
befolyásolja az ország egészének nem csak a megítélését, de a teljesítményét is.
- A kontraszelekció, egy bizonyos csoport (mégha rejtett) diszkriminációja, az
előítéletek a teljesítmény rovására mennek.
- Nemzeti érdek, hogy ez ne így legyen.
- A nemzeti érdeken kívül az európai elvárások szintén intézkedéseket igényelnek.
A magyar társadalom patriarchális és konzervatív értékei nagyrészt megerősítést nyernek
- a jelenlegi döntéshozók
o megnyilvánulásaiban,
o a nemek közötti egyenlőségről hangoztatott nézeteikben
o vagy éppen a hallgatásukban.
- Ezért alapvető feladat, hogy
o megértsék a problémát,
o azonosuljanak azzal, és
o kezdeményezően lépjenek fel annak orvoslásában.
4. Az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések
megtétele
A végső cél
- a nők és a gyermekek elleni erőszak minden formájának felszámolása, és
- a sürgős fellépés a nők és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való
alapvető jogának megsértése ellen.
- Az e célok előmozdításához szükséges stratégiai prioritásoknak
o az áldozatok védelmét és
o az elkövetők felelősségre vonását szolgáló jogi keret kialakítását,
o az infrastrukturális háttér erősítését,
o és a megelőzést kell szolgálniuk.
5. A nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása
Az oktatásra vonatkozó EU-s irányelvek azt hangsúlyozzák, hogy lehetőséget kell adni
mindenki számára
- a személyes fejlődésre,
- az új nemzetközi környezet által megkívánt legmagasabb szintű teljesítmény elérésére
- és a társadalmi integrációhoz szükséges forrásokhoz való hozzájutásra.
Ezért a tagállamokban olyan oktatásirányítási stratégiákat kell kimunkálni és alkalmazni,
melyeknek deklarált alapelve, hogy
- nem fogadhatja el a társadalmilag tartósan és visszafordíthatatlanul kizárt személyek
létét,
- és elősegíti a személyiség fejlődését
- és az aktív polgárok nevelését.
Több olyan jelentősebb tényezőre is érdemes utalni, melyek
- a közösségi oktatási kompetenciák kiszélesítésének irányába vezethetnek.
133
- Kiemelendő a más terülteket érintő szabályozás hatása az oktatásra
- és a más területeken zajló fejlesztések oktatási komponenseinek erősödése.
Ezen alapelvek mentén kerülhet sor a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő
prioritások kidolgozására az oktatás területén.
6. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve
célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása
(képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott
adatgyűjtés)
A nemek közötti egyenlőség megteremtésében tett intézkedéseknek Európa és a világ más
országaiban már számos, nehezen kiküzdött eredménye van.
- A nők munkaerő-piaci pozíciójának javításában,
- a munkavégzés formájának megválasztásában,
- a családi élet és a munkahely összeegyeztetésében elért eredmények,
- a családon belüli erőszak megfékezéséért folytatott harc
- mérhető, pozitív hatással voltak
o a nők és férfiak életére,
o életminőségére,
o a személyes jövőképük alakulására
o és a társadalmi jövőkép alakulására.
A Magyarországról szóló hazai és külföldi ország-jelentések is észlelik az
- EU-s jogharmonizáció eredményeit,
- de a gyakorlati megvalósítás ellentmondásait egyaránt.
Ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség területén érdemi és érzékelhető változások
történjenek,
- egyre több nő szerepvállalására lenne szükség, mind
o a törvényhozásban,
o az igazgatásban, mind
o a gazdaságirányító pozícióiban.
A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve célkitűzéseinek
megvalósításához elengedhetetlen, hogy kialakuljanak azok az intézmények és
mechanizmusok, amelyek a jelenleginél hatékonyabban képesek a politikai akarat
formálására.
Ezen célkitűzés eléréséhez létfontosságú, hogy a nemek egyenlősége és ennek gyakorlati
politikává változtatása ne maradjon az értelmiségi nők belügye.
A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó írásokkal való azonosulás világossá teszi minden
érintett számára, hogy ennek érvényesítése nélkül tovább nőnek a strukturális
egyenlőtlenségek, és a szociális különbségek.
134
Veresné Péter Judit: Javaslatok a Járási Esélyteremtő Fórum számára45
Tevékenységek
A Fórum kialakíthatja az öt érintett célcsoportra vonatkozó munkacsoportokat, köztük a nők
és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő munkacsoportot. Továbbá szükséges lehet egy
hatodik munkacsoport kialakítása is, amely a módszertani, adat és információgyűjtő
tevékenységek összehangolását végezheti az összes célcsoport vonatkozásában, hiszen a
felmerülő problémák egymással szoros összefüggésben jelennek meg. E munka során a
hagyományos szociológiai módszereken túl építeni lehet a közösségi felmérés és tervezés
gyakorlatára is.
A „női” munkacsoport tevékenységének fókuszába elsősorban a járási szintű képzési és
tanácsadási tevékenységek összehangolását javaslom. További hangsúlyos tématerületek
lehetnek: munkaerő-piaci segítségnyújtás, családbarát környezet és közösségi élet fejlesztése,
gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése.
A képzési és tanácsadási tevékenység fejlesztése és járási szintű összehangolása azt jelenti,
hogy biztosítani kell az átjárhatóságot konkrét és átvitt értelemben is az egyes települések
képzési, tanácsadási tevékenységei között. Az ehhez szükséges javasolt résztevékenységek:
◦ Célcsoport elérésének módszertani megalapozása.
◦ Képzési igényfelmérés a célcsoport körében.
◦ Forrásszervezés összehangolása.
◦ Képzési specifikumok területi kialakítása, átfedések minimalizálása.
A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia célkitűzéseit is
szükséges olyan szempontból megvizsgálni, hogy mit szükséges, illetve lehetséges járási
szinten is megvalósítani. Ennek végiggondolása is a női munkacsoport feladata lehet.
A Fórum a munkája során meg kell hogy különböztesse az érintett célcsoportokra közvetlenül
irányuló segítő, támogató, fejlesztő tevékenységeket, valamint az adott célcsoport társadalmi
környezetére irányuló, az elfogadást, integrációt segítő érzékenyítő, szemléletformáló
tevékenységeket. A célcsoportra irányuló fejlesztési elképzelések is alapvetően kétfélék
lehetnek: egyrészt irányulhatnak egyénekre, másrészt közösségekre is.
Módszertani kérdések
A Fórum a munkája során szembesülhet olyan módszertani problémákkal, kérdésekkel,
amelyek megoldásában is kezdeményező szerepet kell majd vállalnia. Női témakörben
előzetesen jelezhetők az alábbi módszertani kérdések:
- A családon belüli erőszak látenciája magas.
- Családbarát munkahelyi megoldások látenciája magas, nem kapnak megfelelő
nyilvánosságot a jó gyakorlatok, nem válnak mintaadóvá.
45
Szerkesztői megjegyzés: A közölt javaslatcsomag a női esélyegyenlőséghez kapcsolódóan fogalmazta meg az Esélyegyenlőségi Fórum működését és esetleges partnereit. A potenciálisan bevonható partnerek áttekintése olyan részletezettséggel történt meg, amelyből a Fórumban kialakítandó munkacsoportok mindegyike tud ötleteket venni, ezért közlése mindenképp indokolt.
135
- Inaktív, ám dolgozni akaró nők látenciája magas, nem jelennek meg a rendszerben, nehéz
elérni őket.
- Nők és férfiak közötti bérkülönbségek látenciája magas.
A Fórum illetve a munkacsoportok feladata lehet, hogy egy-egy adott problémára fókuszálva
közösen keressenek módszertani és gyakorlati megoldási lehetőségeket az információgyűjtés
szélesítésére és mélyítésére.
A Fórum számára javaslom, hogy jelen tanulmányban szereplő fejlesztési javaslatokból
állítson össze egy kérdőívet a járásban érintettek teljes köre számára. A kérdőívek elemzése
alkalmas a konkrét beavatkozási gyakorlatok összegyűjtésére, a felmerülő javaslatok közötti
súlyozásra, a beavatkozási sorrend meghatározására. A kérdőíves módszert kiegészíthetik
fókuszcsoportos műhelymunkák is, a közösségi felmérés és tervezés gyakorlati
alkalmazásával.
Fejletlen társadalmi demokrácia
A Fórum a munkája során a módszertani kérdések mellett szembesülhet a társadalmi
demokrácia46
fejletlen magyarországi viszonyaiból fakadó problémákkal is.
Kulcsfontosságú kérdés, hogy az érintett célcsoportokba tartozók képesek-e szövetkezni
egymással a problémáik megoldása érdekében? Rendelkeznek-e a szövetkezéshez szükséges
alapvető képességekkel, készségekkel, kompetenciákkal, tapasztalatokkal? Vannak-e olyan
báziscsoportok, amelyek kiinduló pontjai lehetnek a szövetkezésnek? Tudnak-e hálózatosodni
ezek a kezdeményezések? Képesek-e az érdekvédelemre, érdekképviseletre,
érdekérvényesítésre?
Ezt nehezíti az a tényező is, hogy az egyes adott célcsoportba tartozók összetétele nem
homogén, hanem heterogén. A nők sem homogén, hanem heterogén célcsoport, az eltérő
élethelyzetekre egy statisztikai adatot hozok példaként:
- Nagy különbség van a gyermeket nevelő és a gyermektelen háztartások jövedelmi
helyzete között. A KSH 2013-as adatai szerint az egy főre jutó éves kiadások átlaga a
gyermek nélküli háztartásokban 1.033.135 Ft, míg a gyermekes háztartásokban ez az
összeg 652.647 Ft.
Tagok és partnerek
A Járási Esélyteremtő Fórum tagjai közé egyrészt az érintett célcsoportok tapasztalati
szakértőit szükséges meghívni, akik rendelkeznek egyfelől olyan szakmai tapasztalattal,
másfelől olyan közösségi háttérrel, harmadrészt személyesen is érintettek a célcsoport
problémavilágában, amely lehetővé teszi számukra, hogy a Fórum munkája során
megjelenítsék a célcsoport meghatározó részének valós szükségleteit, igényeit, problémáit,
javaslataikat.
A Fórum tagjai lehetnek továbbá az érintett célcsoportokat segítő intézmények, szervezetek
képviselői, szakemberei. Továbbá azon intézmények, szervezetek képviselői, szakemberei,
akiknek a fejlesztési javaslatok megvalósításában való közreműködésük szükséges.
46
A társadalmi demokrácia tölti meg tartalommal az intézményi demokrácia adta kereteket. A demokratikus intézményrendszer működtetése adja az alapot, a társadalmi demokrácia erre épülhetne. A társadalmi demokrácia lényege, hogy a problémák minél inkább ott kezelődjenek, ahol születnek.
136
A Járási Esélyteremtő Fórum tagjai közé női esélyegyenlőség témakörben az alábbi kiemelt
szereplőket javaslom:
• Munkaerő-piaci szereplők (munkáltatók és munkavállalók képviselői, munkaerő-piaci
szolgáltatásokat és ellátásokat nyújtó szervezetek, stb.)
• Képzési és oktatási rendszer szereplői (óvodától a felsőoktatásig, közoktatás és
felnőttképzés szereplői, stb.)
• Média szakemberei
• Döntéshozók
• A családi és munkahelyi feladatok összehangolásának segítésében érintett szereplők
• Egyházak képviselői minden olyan területen, ahol érintettek
• Egészségügyi rendszer szereplői
• Áldozatvédelmi rendszer szereplői
A Járási Esélyteremtő Fórum munkáját az alábbi szereplők tudják segíteni akár a Fórum
tagjaiként, akár vele partnerségben együttműködve:
Családbarát munkahelyek, foglalkoztatás, képzés:
- Munkáltatói, vállalkozásokat, vállalkozókat tömörítő szervezetek (pl. JNSZM
Kereskedelmi és Iparkamara)
- Önkormányzati intézmények, cégek
- Munkaügyi Központ
- Munkaközvetítő és fejvadász cégek
- Képző intézmények, szervezetek
- Szakképző iskolák
- Felzárkóztató képzést végző iskolák
- Főiskolák, egyetemek, tudományos kutatóhelyek
Szociális és krízisellátás:
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatok
- Családok Átmeneti Otthona
- Karitatív, egyházi szervezetek
- Adósságkezeléssel foglalkozó szervezetek
- Biztos Kezdet Program
Egészségügyi ellátás:
- Védőnői Szolgálat
- Házi gyermekorvosok
- Háziorvosok
- Kórházak, rendelőintézetek
- ÁNTSZ
- Betegszervezetek
- Egészségtudatossággal foglalkozó szervezetek
- Szűrővizsgálatokat szervező, végző szervezetek
Gyermekek ellátása, oktatás, nevelés, felvilágosítás, érzékenyítés, szemléletformálás:
- Bölcsődék
- Óvodák
- Általános iskolák
137
- Középiskolák
- Családi napközik
- Oktatásirányítást végző és az oktató-nevelő munkát segítő szervezetek (pl. Oktatási
Hivatal, KLIK, Pedagógiai Szakszolgálat)
- Demokráciára neveléssel foglalkozó szervezetek
- Házi gyermekfelügyelettel foglalkozó csoportok
Nők elérése, megszólítása, bevonása, igények és problémák felmérése:
- Női szervezetek, csoportok (pl. hátrányos helyzetű nők, gyermeket nevelő nők elérése)
- Idős és nyugdíjas szervezetek, csoportok, idősgondozó intézmények, szervezetek (idős
nők elérése)
- Családokkal foglalkozó szervezetek, csoportok.
Közösségi terek:
- Művelődési Házak
- Könyvtárak
- Egyéb (külső és belső) közösségi tereket üzemeltető intézmények, szervezetek,
vállalkozások
- Sportlétesítmények
- Szabadidős tevékenységeket szervező szervezetek
- CIC és Önkéntes Centrum
- Önkéntes munkát szervező, önkénteseket fogadó szervezetek
Nők részvétele a döntéshozatalban:
- Önkormányzatok, képviselőtestületek
- Női polgármesterek, alpolgármesterek
- Önkormányzati intézmények női vezetői
Áldozatvédelem:
- Rendőrség, Bíróság, Ügyészség
- Egyéb áldozatvédelmi szervezetek
- Egyenlő Bánásmód Hatóság
138
Buru Györgyné: Jó gyakorlatok az idősügy területén
Az elmúlt években számos megvalósult program, jó gyakorlat és intézkedés javította az
idősek helyzetét. A szociális alapszolgáltatások köre a településeken működik, mindenhol
jelen van.
2000 óta minden év októberében sor kerül az Idősek Világnapja méltó megünneplésére, amely
évente egy napra az egész társadalom figyelmét az idősekre irányítja. Az Idősek Világnapja
köré szervezett rendezvényeken, ünnepségeken szakemberek, idősek és fiatalok, hivatásos
művészek és amatőrök együtt köszöntik, időseket. A járás településein ennek is hagyománya
van.
Idősbarát Önkormányzat Díj 2004 óta, pályázati úton nyerhető el. A települések számára
célkitűzésként javíthatja az idősek érdekében tett intézkedések minőségét, mennyiségét.
Besenyszög
Besenyszög község önkormányzata 2009-ben elnyerte az Idősbarát Önkormányzat
címet, a több évtizeden keresztül végzett odaadó munkájáért, az Idősek otthona magas
szintű szakmai tevékenységért. A Képviselő testület kiemelten kezeli az időseket és
intézményein keresztül biztosítja az aktív bekapcsolódásukat a közéletbe.
A helyi civil életben igen aktív az idősek részvétele. Az Őszikék Nyugdíjas Klub 1997-
ben alakult a községben élő nyugdíjasok összefogására, testi-szellemi felkarolására, az
idősek szabadidejének aktív eltöltésére a kulturális és szabadidős programok által.
Azóta folyamatosan működik, heti rendszerességgel találkoznak, jelenleg 50 fölötti
létszámmal. Hagyományokra épülő programjaik közé tartoznak a hazai kirándulások,
ahol a nevezetességekkel, hagyományokkal, kultúrával ismerkednek. Aktívan részt
vesznek a községi rendezvények szervezésében és a programok megvalósításában.
Szoros kapcsolatot ápolnak intézményekkel, civil szervezetekkel, a megyei nyugdíjas
egyesülettel és más települések klubjaival. Hangsúlyt fektetnek az egészséges
életmódra, orvosi előadásokat szerveznek, futóversenyek és más sportlehetőségek,
tornák aktív résztvevői. A település más civil szervezetei is szép számmal tudhat tagjai
között időseket. A Művelődési Ház és Könyvtár programjait, ünnepségeit mindig a
civil szervezetek bevonásával, a lakosság teljes körű tájékoztatása mellett szervezi.,
kiemelt figyelmet fordít a többgenerációs programokra. Az intézmény ingyenes
tanfolyamot szervezett idősek részére az informatikai jártasság megszerzésére,
bővítésére.
Szolnok
Szolnok város elnyerte az 2012. évi Idősbarát Önkormányzat Díjat. Az elismerést azok
a települések kapják, akik az adott évben a legtöbbet teszik az idősek fizikai, lelki,
anyagi egészségéért, aktivitásuk megőrzéséért.
139
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának számos kezdeményezése és programja
van, melyeket az önkormányzat az idősek jóléte, aktivitásának megőrzése, valamint a
generációk közötti szolidaritás előmozdítása érdekében 2011-ben megvalósított, illetve
elindított.
A kultúra, sport, előadó művészet, érdekképviselet, ismeretterjesztés, közösségformálás
területét érintő széleskörű partnerség sokrétű, magas szakmai színvonalú ellátást,
illetve programokat biztosít az idősek számára Szolnokon. Általuk a különböző
generációkhoz tartozóknak lehetőségük nyílik a találkozásra, egymás értékeinek
megismerésére, egymás segítésére. A programok lehetőséget nyújtanak az idősek aktív
szabadidő eltöltésére, közösségek létrejöttére, és formálására, az idősek
tapasztalatainak átadására, izolációjuk csökkentésére.
Az Egészségügyi Szakmai Program, a Családbarát Szolnok Program, valamint a
Lakáskoncepció, mind az idősek érdekében tett további kezdeményezések kereteit
teremtik meg, valamint kiindulási alapját képezik azon lépéseknek, melyek a
generációk egymáshoz való közelebb kerülését, valamint az aktív idősödést mozdítják
elő.
A város idős lakosságával történő kapcsolattartás valamint a rendelkezésükre álló
tapasztalat, tudás felhasználásának elsődleges fóruma a 2003 óta önálló
érdekképviseleti szervezetként működő Szolnok Városi Idősügyi Tanács.
A polgármester mellett működő konzultatív, véleményező javaslattevő testület feladata
az idős lakosság érdekeinek védelme, képviselete a Polgármesteri Hivatalnál valamint
a kistérség nyugdíjas szervezeteivel való kapcsolattartás erősítése. A negyedévente
ülésező tanács elnöke a polgármester, tagjai a városi idősügyi szervezetek vezetői. Az
ülések során a tanács többek között koncepciókat, programokat véleményez,
támogatások, ellátások, fejlesztési és pályázati elképzelések kapcsán él javaslattal.
Évek óta megrendezésre kerül Tiszta Szívvel Szolnokért névvel egyhetes szűrőprogram
a városban. A város több helyszínén ingyenesen vehető igénybe. Az érdeklődők
legnagyobb része az 50 feletti korosztályt képviseli. Az idősek egészségmegőrzését
szolgálja a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális
Egyesülete szervezésében havi egy alkalommal megvalósuló Egészségügyi
Kisakadémia is, melynek létrejöttét az önkormányzat pénzügyileg és infrastrukturális
háttér biztosításával támogatja.
Önként az idősekért.
A generációk közötti szolidaritás kifejezését évek óta szorgalmazza a Szer-telen
Fiatalokért Szolnok Közhasznú Egyesület által működtetett Szertelen Ifjúsági Ház. Íz
általuk koordinált, ill. megszervezett Szeretethíd, 72 óra kompromisszum nélkül, 48 óra
szeretetben elnevezésű önkéntes rendezvényeken résztvevő fiatalok rendszeresen
látogatást tesznek és műsort adnak az idősek otthonaiban valamint takarítási, kert- és
udvarrendezési feladatokat vállalnak egyedül élő szép korú lakosoknál. A programok
megvalósításához az önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatást egyaránt nyújt.
Önkéntesség
Az idősebb korosztály egyrészt nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, másrészt
sokan keresik az aktív elfoglaltság és szabadidő-eltöltés lehetőségeit, így az
140
önkéntességben fontos szerepet játszhatnak. A kulturális intézmények és a
nagyközönség számára elérhető épített örökség szakmai irányítással történő bemutatása
és fenntartása vagy kulturális rendezvények megvalósítása potenciális lehetőségeket
rejt az idősebb korosztályok bekapcsolására az önkéntesség jegyében. Önkéntes
tevékenység keretében az idősek tudásuk és tapasztalatiak révén nagy segítséget
nyújthatnak a civil szervezetek működéséhez is.
A 2010 óta működő JNSZ Megyei Önkéntes Centrum regisztrált önkénteseinek
többsége 50 éven felüli nő, akik kiemelt aktivitással tevékenykednek a legkülönbözőbb
területen. Részt vesznek a városi, kulturális és civil rendezvényeken, korrepetálnak,
tanodákban és kórházakban segítenek, ételt és adományt osztanak.
Az aktív időskorhoz és az idősekkel kapcsolatos társadalmi szemléletformáláshoz
jelentősen hozzájárul a városban működő szép korúakból álló Híd Senior Színház
valamint a Generációs Színház, ahol idősek és fiatalok együtt játszanak.
141
Fehérváry Tünde: Jó gyakorlatok a fogyatékosügy területén
Az Én is Vagyok! Egyesület 3 éves. Az elmúlt két év során 2 olyan projektet működtetett a
NEA sikeres szakmai pályázatának köszönhetően, mely a tanulmányhoz szervesen
illeszkedik.
ÉLET-ÚT-ESÉLY PROJEKT - HOZZÁFÉRHETŐ SZOLNOKÉRT
NEA-TF-14-SZ-0259 sz. pályázat
Szervezetünk célcsoportja a JNSZ megyében élő súlyosan,- és halmozottan
mozgásfogyatékos gyermekek, fiatalok, valamint felnőtt korú fogyatékos emberek.
Alapelvünk, hogy minden embernek a társadalom teljes jogú tagjának kell lennie! Ennek
feltétel a „hozzáférés” az élet minden területén. Egyesületünk, együttműködési megállapodás
keretében a Vakok és Gyengénlátók JNSZM Egyesületével közösen valósítjuk meg a
projektjektet, melynek segítségével szolnok városában az egyenlő esélyű hozzáférés valóban
működni fog, mert anélkül, nem képes önálló, önrendelkező életre a fogyatékos emberek
többsége.
Az ÉLET-ÚT-ESÉLY projekt kapcsán a város közszolgáltatását biztosító valamennyi magán
és állami szolgáltatójánál tervezünk egy „bejárást”. A bejárás célja segítő szándékú! - Szolnok
valamennyi közszolgáltatóját, intézményét felkeressük – és felmérjük, hogy milyen szinten áll
az akadálymentesítés egy-egy helyszínen fizikai és info-kummunikációs akadálymentesítési
szempontból.
A projekt célja elsődlegesen nem a „papírforma" szerinti teljes körű akadálymentesítésre,
hanem a használhatóság szerinti akadálymentességre vonatkozik. Sok esetben részben vagy
egészben már megfelelő és mindenki számára hozzáférhető épületeket, közutakat,
szolgáltatókat is ismerünk, de ezek a helyek nem szerepelnek egyetlen nyilvános írott vagy
digitális adathordozón sem. Fontos megjegyezni azt is, hogy a legtöbb esetben egy empatikus
ügyintéző, egy jól „érzékenyített", szemléletformáláson részt vett munkatárs sokszor nagyobb
segítséget jelent az érintetteknek, mint bármilyen technikai eszköz vagy fizikai
akadálymentesítés.
Igény esetén, ingyenesen vállaljuk az ügyintézők szemléletformáló, érzékenyítő programját,
mindkét fogyatékos célcsoportra vonatkozóan (látássérültek és mozgássérültek).
A projekttel olyan minta értékű tevékenységet kívánunk megvalósítani, valódi
eredményeket elérni rövidtávon, a szolgáltatást végzők és a lakosság bevonásával. A
társadalom pozitív szemléletváltozását is tevőlegesen segíti ez a projekt. Reményeink
szerint a jövőben már ki fogják kérni a véleményünket egy-egy közszolgáltatást végző épület
építésénél, átalakítás vagy felújítás kapcsán.
Ha javaslata, észrevétele van, keresse Egyesületünket!
142
R Ó L U N K S Z Ó L!
NEA-TF-15-SZ-0319 sz. pályázat
Szervezetünk célcsoportja a JNSZ megyében élő súlyosan,- és halmozottan
mozgásfogyatékos gyermekek, fiatalok, valamint felnőtt korú fogyatékos emberek.
Alapelvünk, hogy minden embernek a társadalom teljes jogú tagjának kell lennie! Ennek
feltétel az „egyenlőesélyű hozzáférés” az élet minden területén.
SZAKMAI MUNKÁNK ELŐZMÉNYE
Egyesületünk 2014. évi szakmai tevékenysége eredményes volt. Az ÉLET-ÚT-ESÉLY
projekt kapcsán érezhetően pozitív irányba változott a fogyatékos személyekkel kapcsolatos
társadalmi szemlélet. Nem csak a közszolgáltatók részéről érezhető a nyitottság, de a város
lakossága is sokkal segítőkészebb, toleránsabb és elfogadóbb lett. Köszönhetően annak, hogy
a városi rendezvényeken a médiában több alkalommal bemutatkozhattunk és beszélhettünk
magunkról és tevékenységeinkről. Aktív tagjai lettünk a városnak. A „partnerek vagyunk”
projekt 2014 év elején indult azért, hogy erősítse a kapcsolatot a civil és a közigazgatási
szféra közt. Szolnok városán kívül, megye szerte felajánljuk a “bejárás” nevű
szolgáltatásunkat, mely az adott település hozzáférhetőségét térképezi fel mozgás
fogyatékossági szempontból.
A fenti célok megvalósításához szervesen illeszkedik, a RÓLUNK SZÓL! projekt, mely 3
az 1-ben „érzékenyítés –bejárás –tájékoztatás” feladatotokat látunk el egy-egy településen
partnerek bevonásával. A megye 12 településén az ÉN IS VAGYOK! Mozgássérültek
Egyesülete a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény megyei települési
könyvtárainak közreműködésével, a Vakok és Gyengénlátók JNSZM Egyesülete, a SINOSZ
megyei szervezete, a Magyar Vöröskereszt JNSZM Szervezetének területi munkatársai és a
Szolnoki Iskola Védőnők Egyesülete bevonásával az együttműködő településen egy napos
programot bonyolítunk le. A program elemei: a programban résztvevő ép közreműködők
„érzékenyítése”, a település „bejárása” és az ott élő érintettekkel kapcsolat felvétel és
„tájékoztatásuk”.
RÓLUNK SZÓL! 3 az 1-ben „érzékenyítés –bejárás –tájékoztatás” című projekttel
társadalmi szemléletformáló tevékenységeink, melyek kapcsán az elfogadás és befogadás
kölcsönössé válik az ép és fogyatékos személyek között lehetővé teszi, hogy az előítéletek és
stigmák lassan eltűnjenek. Természetes legyen mindenki számára, hogy vannak fogyatékos
embertársaink is, akiknek ugyanúgy mint ép társainknak jogunk van teljes életet élni.
Tevékenységeinkkel a megyére is kiterjesztve, hosszútávon, folyamatos és széleskörű
szolgáltatásokat kívánunk nyújtani, mely az érintett célcsoport valamennyi résztvevője
számára életminőségében pozitív hatással lesz, az épek számára pedig iránymutatást
szeretnénk nyújtani a másság kezeléséhez.
Tevékenységeinket bővíteni kívánjuk:
a) Kapcsolatok építésével, ezzel segítve az elfogadás és a befogadást.
b) Segítő szolgáltatások megismertetésével, házhoz vitelével, melyek segítik a családok
mindennapjait és aktív bekapcsolódásukat a társadalom életébe.
143
c) információs adatbázis bővítése mely segítségével, egy helyen juthatnak komplex és
aktuális információkhoz az érdeklődők internetes portálunkon keresztül.
Kérem, jelezze, ha igénybe kívánja venni az akadálymentesítési felmérésünket és
tanácsadásunkat!
A programba jelentkező településeket, honlapunkon és a facebook oldalunkon megjelenítjük!
144
Fehérváry Tünde: Fogyatékosságügy a népszámlálási adatok tükrében
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a mintegy 490.568 fogyatékos embernek közel a felét
teszik ki a mozgássérült személyek, nem véletlen tehát, ha az akadálymentesítés alatt
legtöbben a rámpák és lesüllyesztett járdaszegélyek kialakítását értik. Ugyanakkor, mint
ahogy azt a már tárgyalt definíciók is tükrözik, az akadálymentesítés az utcai környezetben
való közlekedésen vagy az épületek bejárhatóságán, vagyis a fizikai akadályok felszámolásán
túl jelenti a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását is. Eszerint valójában csak az a
szolgáltatás tekinthető akadálymentesnek, ahol az épületbe való bejutáson túl maga az ott
folyó tevékenység is igénybe vehető a fogyatékos személy számára, lehetőleg plusz segítség
nélkül, bár kivételek mindig vannak. A mozgássérült emberek számára kialakított lift
természetesen jó szolgálatot tehet egy látássérült embernek is, de csak akkor, ha az oda való
eljutáshoz rendelkezik megfelelő információkkal, ha pl. a padlóburkolaton elhelyezett, annak
felületéből kiemelkedő vagy eltérő érdességű vezetősáv, vagy tapintható, illetve
hangostérkép, és a lift kezelőfelületén Braille vagy tapintható feliratok segítik. Ugyanígy
szükség van az ügyfélszolgálatokon a sorszámosztó berendezések akadálymentesítésére, pl.
hogy a cédulán a sorszám nagy méretben legyen olvasható, a sorszám el is hangozzon és az
ügyfelek segítséget kapjanak a megfelelő ablakhoz való eljutásban, és az ott kapott
tájékoztatók elolvasásában vagy a nyomtatványok kitöltésében is. A hallássérült embereknek
a tájékozódással általában kevesebb problémájuk van, komoly akadályt jelent viszont
számukra az ügyintézés során történő kommunikáció, amiben szájról olvasás esetén az
ügyintéző megfelelő megvilágítása, hallókészüléket használó személy számára a fix vagy
mobil indukciós hurok, a jelnyelvet anyanyelvként használóknak pedig jelnyelvi tolmács lehet
segítségükre. Az értelmi fogyatékos vagy autizmussal élő emberek is képesek lehetnek önálló
ügyintézésre, az ő tájékozódásukat piktogramok, információhoz jutásukat pedig a tájékoztatók
könnyen érthető megszövegezése segíti.
Tehát az a tüdőszűrő központ, ahová be lehet ugyan menni rámpán és pl. van lift is az
épületben, nem akadálymentes, ha a vizsgálatra szolgáló berendezésbe egy kerekesszékkel
közlekedő személy nem képes bejutni és így őt nem lehet megvizsgálni. Ugyanígy nem
akadálymentes az az iskola sem, ahova be tud menni egy látássérült tanuló és az épületben
való közlekedése során nincs kitéve balesetveszélynek, de az integrált oktatás személyi és
tárgyi feltételei nem adottak.
A szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításához a fizikai környezet
akadálymentesítésén túl szükség van az információkhoz való hozzáférés biztosítására is.
Információra ugyanakkor mindenkinek szüksége van, súlyos, ám gyakran elkövetett hiba
tehát az információs rendszerek megtervezését is az akadálymentesítési folyamat körébe
utalni. Tény, hogy a fogyatékos emberek számára kialakított speciális információhordozók,
pl. egy nagybetűs vagy könnyen érthető nyelvezettel megfogalmazott nyomtatvány az idősek
számára is nagy könnyebbséget jelenthet. Más esetekben az információhordozók egészen
speciálisak és a többség számára nem használhatóak, ilyen pl. egy jelnyelvi videó vagy egy
Braille-írásos tájékoztatófüzet. - Forrás: http://www.vakinfo.hu/blogok/egyetemes-tervezes-
tobb-mint-akad
145
Fehérváry Tünde: Súlyosan –halmozottan fogyatékos kisgyermekek és családjuk
helyzete, lehetőségeik a Szolnoki járás településein
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetre vonatkozó adatokat
- kérésemre - a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet mb. Főigazgatója, Dr. Tölgyes Anna
bocsátotta rendelkezésemre.
Vizsgált területek 2013. év
(fő)
2014. év
(fő)
2015. I. félév
(fő)
Intézetben történt születések száma
összesen 1 463 1 594 739
Közvetlenül a születést követően
diagnosztizált fogyatékos 17 29 18
Koraszülöttek száma 168 178 100
Fogyatékos koraszülöttek száma 6 6 7
Az adatok önmagukért beszélnek. 2015. első félévében már annyi fogyatékos gyermek
született, mint 2013-ban. 2014 teljes évben pedig egyharmaddal több, mint 2015. első
félévében. Sajnos ezeknek az adatoknak a többszörösével kell számolni, mert bizonyos
fogyatékossági típusokat közvetlenül szülést követően nem lehet kiszűrni pl.: autizmus,
értelmi fogyatékosság bizonyos formái, mozgásfogyatékosság több típusa, de a látás és
hallássérültség sem diagnosztizálható minden esetben pontosan. Azok az esetek is emelik
ezen célcsoport számát, akik koraszülöttek voltak és a károsodás csak hosszú hónapok után
észlelhető. Jelen adatok azt mutatják, hogy 2015. első félévében már több fogyatékos
koraszülöttet diagnosztizáltak, mint az azt megelőző két teljes évben. Az esetek jelentős
részében előfordul az is, hogy ép gyermek születik és újszülött, csecsemő vagy kisgyermek
korban szenved el maradandó károsodást.
Egyesületünk egyik tagja, vállalta, hogy elmondja személyes tapasztalatait, melyek sajnos sok
súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családnál szinte teljesen azonosak. (Az
esetleírásban a neveket megváltoztattuk)
146
Fehérváry Tünde: Esettanulmány
Valaki
"Valaki" – hallom, - "senki" - hallom. Csak egy ember.
No, ne mondd. Tényleg sok van ebből a fajtából. De nézd
meg közelebbről. Mindegyik remekmű. Szemében a
szenvedés s a szeretet utáni vágy. Lelkében tapasztalat és
emlék, akár a tiédben. Fején pedig a koponya, mint egy
királyi korona. Minden ember király."
Kosztolányi Dezső
Egy érintett szülő gondolatai:
„Matild vagyok. Férjemmel három gyermeket nevelünk, 10 éves ikreink súlyosan,
halmozottan sérültek.
- Már a fiúk megszületése előtt tudtuk, hogy problémák lesznek, de azt nem tudtuk, hogy ez
valójában mit jelent majd a mindennapjainkban. Senki nem világosított fel minket, hogy mire
számíthatunk a későbbiek során. Ahogy telt az idő, kiderült, hogy Jankónak nem csak
vízfejűsége van, agyvérzést is kapott, a májával is komoly gondok voltak, valószínűleg vak.
Majd amikor végre két hónap után hazajöhettünk, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a teljesen
egészségesnek hitt Palkó is sérült, és az ő állapota még Jankónál is súlyosabb. Egész
életükben teljes ellátásra szorulnak majd, soha nem lesznek képesek az önálló életre.
- Mi azért reménykedtünk, és próbáltunk mindent megtenni. Mivel a fiúk koraszülöttek
voltak, és általában a koraszülöttek két éves korukra érik utol egészséges társaikat,
reménykedtünk, majd hónapról hónapra láttuk, hogy nagy baj lesz, és akkortól már az
motivált minket, hogy hozzuk ki belőlük a legtöbbet, amit lehet, a saját és a családunk
érdekében.
- Ahogy hazaértünk elkezdődtek a fejlesztések. Szerencsére mi a védőnő javaslatára
eljutottunk azonnal Dévény tornára, és ezután a gyógytornász irányított például a
szakszolgálathoz, és egyéb terápiákra. Óriási problémát jelent, hogy a különböző fejlesztők,
nem találhatók meg egy helyen, így a gyereket vagy nálunk a gyerekeket cipelni kellett hol
Dévényre, hol gyógytornára, konduktorhoz, masszírozásra. Komoly gond az, hogy számos
terápia egyáltalán nem elérhető, mint pl. HRG, úszás, akupunktúra, gyógy lovaglás, de pl.
látásfejlesztés sincs Szolnokon.
Viszont láttuk azt Debrecenben, Pesten, hogy mindez egy helyen megoldható és működik,
ahová mi, más megyeiek, csak tanácsadás jelleggel járhattunk, azonban két pici gyerekkel
napi több órás utazással nehezen megoldható. Látásfejlesztést Pesten még tanácsadás jelleggel
is csak 5 éves korukig vehettük igénybe, annak ellenére, hogy a szemész továbbra is
indokoltnak tartotta volna.
Komoly harcot kell vívnunk nap mint nap, mindenért-mindennel!
- Kénytelenek voltunk beadni őket bölcsődébe, elsősorban a fejlesztések miatt, de csalódnunk
kellett. Azonban azzal, hogy beadtuk őket, elveszítettük az addigi támogatást (heti két óra
fejlesztés, majd később heti négy), mivel elvileg a bölcsődében mindent meg kellett volna
kapniuk, amire szükségük volt, és a bizottság javasolt számukra, azonban a gyakorlat egészen
más volt. Ha pl. hétfőn nem volt meleg víz, de kedden már volt, akkor nem pótolták a
147
fejlesztést, vagy ha egy gyerek lebetegedett vagy épp orvoshoz kellett mennie, akkor helyette
nem fejlesztettek más gyereket, semmi rugalmasságot nem tapasztaltunk, és mindezzel a
gyerekek érdekei sérültek. Így hiába kerültek bölcsődébe, ugyanúgy vinni kellett őket
bölcsőde és munka után a különböző fejlesztőkhöz a város különböző pontjaira. Órarend
szerint napi max.10-20 perces fejlesztést kaptak, a támogatott 2*min.30 vagy 4*min.30
helyett. Ha a konduktor tanév befejezése előtt külföldre távozott munkavállalás céljából,
helyettesítése nem volt megoldva, fejlesztés nem volt. Év végi bemutatóórán a
szomatopedagógusnál nem láttam a kialakult rutint, a begyakorlott mozdulatokat, igazából azt
sem tudta, hogy mit csináljon a gyerekkel, holott elvileg minimum egyszer egy héten minden
gyerekkel foglalkozott.
- A fejlesztés órarend szerint történik. Minden évben heteket kellett arra várni, hogy
elkészüljön az órarend, addig a fejlesztés sem kezdődött meg. A tárgyi feltételek a
bölcsődében megvannak, szakemberek hiányoznak. Vannak olyan fogások, amit csak a
szakember tud elvégezni.
Nyáron semmilyen fejlesztés nincs, nem történik velük semmi az etetésen, tisztázáson kívül,
abszolút passzívan telik el egy napjuk.
- Mivel a fiúk Debrecenben születtek, és a koraszülött gondozásuk is ott folyt, ezért onnan
irányítottak helyben szemészetre, neurológiára, gasztroenteorológiára. Volt olyan
problémánk, hogy a háziorvosunk nem akarta kiadni az útiköltséget, amikor a neurológiára
mentünk volna, mivel itt is van, így mi ne járjunk Debrecenbe, és amikor felhívtam a szolnoki
neurológiát, akkor egy itteni orvos azt mondta, hogy vigyem oda, ahol műtötték, holott
valóban csak annyi kellene, hogy időnként készüljön egy röntgen, hogy kiderüljön, hogy
szükség van-e újabb műtétre.
- Komoly gondok vannak az étkeztetésükkel. Az iskolában a vállalkozó nem biztosítja a
számukra megfelelően pépesíthető ételeket, holott egy egészséges gyerek étkezhet a saját
diétája szerint, sőt akár a vallási hovatartozás szerinti étkezést is biztosítják.
- Az iskolában az eszközt, amiben ülnek, esznek, a szülőknek kell biztosítani. Komoly gond
az, hogy főleg nyáron mindig más-más ember felügyeli őket, akik nem ismerik a szokásaikat,
hogy etethetők, mit kell csinálni, ha fuldoklanak, hogyan zajlik le náluk egy roham,
esetlegesen mikor kell beavatkozni.
Testvér is megsínyli.
- Szállító szolgálat leterhelt, reggel, még ha el is vitték volna őket, du. már csak akkor tudták
volna őket hazahozni, amikor még senki nincs otthon.
Hiába van szabad intézményválasztás, nekik is jogukban áll 7 éves korukig óvodába járni,
mint egészséges társaiknak, ők nem járhattak óvodába.
- A gyermekek orvosi ellátása helyileg egyáltalán nem megoldott. Pl. neurológus, ortopédia,
fül-orr gégész, stb.
Segédeszköz problémák:- eszközök nem mindegyikét lehet kiíratni közgyógyra, a szülőknek
önerőt kell biztosítani, ami akár több százezer forint is lehet. –Egy kocsi, fürdető kád, szobai
ültető, betegemelő, a gépjárműben való szállításukat lehetővé tévő eszközök, rámpa mind
luxuscikknek számít, egyedi engedélyesek, önerőt kell biztosítani a szülőnek, vagy ha a tb.
nem támogatja, akkor az ár 100 %-át ki kell fizetni. –A közgyógy igazolványos
segédeszközök minősége is kifogásolható, ha egy segédeszközt felírnak közgyógyra, és
miután elkészül nem használható, mert pl. a cipőbe nem megy bele a lába, akkor a kihordási
148
idő végéig nem lehet újat íratni. – A közgyógyra felírható pelenka mennyiség az adott
időtartamra nem elegendő – hiába vannak ellátva segédeszközzel, a konduktor mindent felirat,
amire neki szüksége lehet, ha nem használják – az látszik a tépőzáron (gyümölcsöző üzletág).
- A gyerekek életminőségét javító orvosi beavatkozás csak külföldön érthető el, amelyet az
OEP egyáltalán nem támogat, így csak azok juthatnak ki külföldre, akik anyagilag meg tudják
engedni maguknak, illetve aki vállalják, hogy több évig fizetik a műtétre felvett kölcsön
részleteit.
- Hiányoznak a szakemberek, akik halmozottan sérült idősebb gyermekek ellátását vállalnák.
Gyógytornász stb.
- Ápolási díj összege nevetségesen alacsony
- Hivatalokban, intézményekben segítséget nem kapunk, egymástól tudjuk meg, mire vagyunk
jogosultak, mit hogyan, mikor lehet intézni. Fejlesztés terén milyen lehetőségek vannak,
létezik ápolószolgálat, akik házhoz jönnek, bár várólista van, pl. közlekedési támogatás.
- A gyerekek tankönyvtámogatásra jogosultak, amihez az iskola minden évben kitölteti a
papírokat, de változást nem tapasztalunk, hogy azt a mi gyerekeinkre költené el az iskola.
Eszközökre pályáztak, megvásárolták, de nem használják.
Ebédet mi bevisszük, étkezési támogatástól elesünk.
- Bölcsődei gondok: Hiába volt értelmi fejlesztő szoba, mozgásfejlesztő szoba, sószoba,
nagyon ritkán használták.
- Iskolai gondok: Feladatsort állítottam össze ÉN, nem a konduktor, üzenő füzet vezetés –
vezetése nem munkaköri kötelessége – együttműködés?? Fontos információ pl. volt-e
széklete? Támogató szolgálat szállítja a gyereket, ezek az információk nem jutnak el a
szülőkhöz.
Még csak 10 évesek, de mi lesz velük, ha az iskolai ellátásból kikerülnek?”
-------------------
PROBLÉMÁK MEGHATÁROZÁSA:
Szűrés
A szülést követően az újszülöttek szűrése Apgar-teszttel történik. A szülés után közvetlenül az
újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgáló módszer. A szívverést, légzést, izomtónus,
reflexeket és a bőrszínt vizsgálják. Értéke 0 és 10 közé eshet. Az optimális érték 7-10 közé
esik.
149
Először válassza ki az időértéket, majd sorról-sorra a megfelelő válaszokat!
Jelek 0 1 2 1 perc 5 perc
Szívverés Hiányzik 100 alatt 100 fölött
Légzés Hiányzik Lassú, szabálytalan Jó, sír
Izomtónus Ernyedt, petyhüdt A végtagoknál flexiók Aktív mozgás
Reflex ingerlékenység Válasz az orrlyukba helyezett katéterre
(amikor a szájgarat tiszta)
Nincs válasz Grimasz Köhögés, tüsszentés
Bőrszín Kék, sápadt Test rózsaszín, a végtagok kékek Teljesen rózsaszín
Forrás: MedCalc
Ez a módszer nem minden esetben képes kiszűrni a rendellenességeket közvetlenül a szülést
követően.
Fejlesztések
- Különböző fejlesztések nem egy helyen vannak.
- Van, aki nem jut el időben a megfelelő fejlesztésre.
- Információkat a szülők egymástól kapják.
- Más megyeszékhelyen megoldott, mi csak tanácsadás jelleggel járhatunk, látásfejlesztésre
csak öt éves korukig.
- Számos terápia egyáltalán nem elérhető, a legfőbb gond, hogy nincs látásfejlesztés.
- Hiányoznak a szakemberek, akik halmozottan sérült idősebb gyermekek ellátását vállalnák.
Gyógytornász stb.
Orvosi ellátás
- Nem fogadtak a neurológián, a háziorvos nem adta ki az úti költség papírt Debrecenbe.
- Orvosi ellátás helyileg nem megoldott.
- A gyerekek életminőségét javító orvosi beavatkozás csak külföldön érthető el, amelyet az
OEP egyáltalán nem támogat.
Bölcsőde
- Elveszítettük a támogatást, a fejlesztéseket munka után ugyanúgy folytatni kellett, családi
költségvetés terhére.
- A támogatott min.2*30, majd min.4*30 perc fejlesztés helyett max.2*20 perces fejlesztést
kaptak.
- Ennek a minimális fejlesztésnek egy részét nem szakemberek végzik.
- Semmi rugalmasságot nem tapasztaltunk.
- Fejlesztés addig nem volt, míg el nem készült az órarend, több hetet vett igénybe.
- Tanév végén azért maradt el a fejlesztés, mert a fejlesztő külföldön vállalt munkát,
helyettesítése nem volt megoldva.
- Év végi bemutatóóra: nincs rutin, nincsenek begyakorlott mozdulatok.
- Tárgyi feltételek adottak: van értelmi fejlesztő szoba, mozgásfejlesztő szoba, sószoba, csak
nem használják.
- Fejlesztések délután egyáltalán nincsenek, eszközök, szobák kihasználatlanok.
150
- Együttműködés nem megfelelő.
Iskola
- Étkeztetésük nincs megoldva: más vállalkozót kell keresni vagy otthonról bevinni,
támogatástól elesünk.
- Szülőknek kell biztosítani a mozgatásukhoz szükséges eszközöket.
- Főleg nyáron hétről-hétre más-más nevelő felügyeli őket, aki nem ismeri a gyerekeket,
szokásaikat, rohamaikat. (hiába próbálja altatni hanyatt, ha hason alszik, minden információt
képtelenség átadni minden gyerekről)
-A tankönyvtámogatást minden évben megkapja az iskola, de a mi gyerekeink ebből nem
részesülnek.
- „Kölcsönösség” az együttműködés során nem megfelelő (szülők-nevelők viszonylatában).
- Üzenő füzet, nem munkaköri kötelesség!
Segédeszközök
- Eszközök nem mindegyike megy közgyógyra, önerő (több százezer forint)
- Bizonyos jó minőségű eszközök luxuscikknek számítanak, egyedi engedélyesek, legtöbbször
nem adnak semmilyen támogatást.
- A készített eszközök minősége erősen kifogásolható, a kihordási idő végéig újat íratni nem
lehet, egyedi igényeket nem vesznek figyelembe (magas lábfej).
- A közgyógyra felírható pelenka mennyisége nem elegendő.
- Hiába készülnek el a segédeszközök, nem használják, csak időszakonként.
Elhelyezési gondok
Nincs olyan átmeneti gondozást biztosító intézmény, ahová csak átmenetileg el lehet helyezni
a teljes ellátást igénylő gyerekeket, fiatalokat, pl. ha a szülő beteg lesz.
- 23 éves koruk utáni elhelyezés nincs megoldva.
- Nincs szabad intézményválasztás.
- Nem mindenki járhat óvodába, hiába nem érték még el a kort.
- Kevés az egy gyermekre jutó fejlesztések gyakorisága (nyáron semmilyen fejlesztés nincs az
intézményekben).
- Az intézményekbe történő napi eljutással nagy gondok vannak. (szállító szolgálatok
leterheltek, tömegközlekedés nem alkalmas a szállításukra, családon belül kell megoldani
ami egy két főt lefoglal. Ez a tevékenység nagy költséggel jár, kevés szülő tud tartósan
elhelyezkedni.
- Hivatalokban segítséget nem kapunk, egymástól, egyéb forrásból tudjuk meg, hogy mire
vagyunk jogosultak.
- Nincs akadálymentesítés, orvosi rendelőben és sok más köz és oktatási intézményben sem
ahol speciális babakocsikkal lehetne közlekedni.
- Ápolási díj: összege nevetségesen alacsony „egy 24 órás életen át tartó szolgálatra”
Gyermekeink is igénylik a közösséget, nem élhetnek elszigetelve a társadalomtól.
A társadalomnak kell nyitni feléjük és segíteni őket és családjukat!
MI LESZ VELE, HA ÉN MÁR NEM LESZEK!?
151
A Szolnoki járás településeinek Helyi Esélyegyenlőségi Programjai alapján a súlyosan
fogyatékos gyermekekkel kapcsolatban: A települések HEP-jeiben az óvodai intézményekben
és az oktatási intézményekben tanuló sajátos nevelési igényű gyerekekről különböző adatok,
kimutatások előfordulnak, de sok település megjegyzi, hogy nincs adatuk a fogyatékos
gyermekekről.
Szolnoki Helyzetkép:
• Bölcsőde
A sajátos nevelési igényű kisgyermekek felvétele 20 hetes kortól ötödik életévük betöltéséig
vehetők fel bölcsődébe. Ellátásuk elsősorban a Városmajor úti bölcsődében vehető igénybe,
mert a speciális személyi-tárgyi feltételek ott biztosítottak. Az érintett családok szükségesnek
tartják, a korai fejlesztést biztosító szakemberek és fejlesztést biztosító eszközök számának
bővítését.
• Óvoda
Városunkban elkészült a Pitypang Úti óvoda, mely teljes körűen akadálymentesített és
befogadó intézménye lett a fogyatékos gyermekek szakszerű és minden igényt kielégítő
ellátásának. A város több más óvodai egységében integráltan is foglalkoznak fogyatékos
illetve SNI kisgyermekekkel.
• Általános iskola
Az elmúlt években 2 intézményben került sor részbeni akadálymentesítésre. Általában az
alsó-földszinti rész megközelíthető rámpán, széles ajtók és akadálymentes mellékhelyiségek
is kialakításra kerültek. Az emeleti tantermek pl. a Szandaszőlősi, Fiumei úti stb.
kerekesszékkel nem használhatók, mert nincs lift az épületekben. Ez a tény szinte lehetetlenné
teszi azoknak a gyermekeknek az integrált általános iskolai oktatását a városban, akik
súlyosan mozgásfogyatékosak.
A Liget Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola
és EGYMI Szolnok városában működő, bejáró jellegű, gyógypedagógiai intézmény. A
tanulók között nagy számban vannak halmozottan fogyatékos gyerekek számukra és az
intézményben dolgozók tehermentesítésére feltétlenül fontos lenne egy lift, melyet már évek
óta elengedhetetlenül fontosnak gondolunk.
Közép-, szakközép-, szakiskolai oktatást végző intézmények esetében teljes körű
akadálymentesítésről egyetlen intézmény esetében sem beszélhetünk városunkban. A
súlyosan mozgásfogyatékos fiatalok részére nincs megoldva a középiskolai oktatás.
Kollégiumi elhelyezésre a kerekesszékes és vagy nehezen mozgó vidéki fiataloknak nincs
lehetőségük, akár nappali (a részben akadálymentesített Jendrassik György Szolnoki Műszaki
Szakközép–és Szakiskola vagy a Széchenyi Gimnázium, Sípos Orbán Szakképző Iskola) vagy
egyéb képzésen szeretnének részt venni.
Javaslat: a megyeszékhelyen feltétlenül fontosnak tartjuk fogyatékos fiatalok középfokú
oktatásának biztosítását. (Lehetőség lenne, nem túl nagy költséggel a Sípos Orbán Szakképző
Iskola Kollégiumában kialakítani néhány akadálymentesített szobát egy közös akadálymentes
mellékhelyiséggel.) Az intézménytől jól és könnyen megközelíthetők tömegközlekedési
eszközökkel a városban működő iskolák. Ott ahol az intézményi forma lehetővé teszi (a
városban fogyatékos tanulók képzését segítséget nyújthatnának civil szervezetek, hogy
pályázati forrásból akadálymentesítésre pl.:. akár lépcsőjáró, akár korlát, lift beszerzésére
forrást kaphassanak).
• Főiskola
A Szolnoki Főiskola alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási
szakképzésben, nappali, levelező és távoktatás tagozaton képez hallgatókat. A főiskola
152
környéke és épülete akadálymentes. Akadálymentesített kollégiumi elhelyezésre nincs
lehetőség.” Forrás: Szolnok Megyei Jogú Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elemzése 2015-ben a
fogyatékossággal érintett célcsoport tapasztalatainak tükrében. Fehérváry Tünde
TÉNY/?/ PROBLÉMA JAVASLAT
Születésről-szülésről a tájékoztatás
megtörténik, ill. zárójelentésben le
van írva
a szülő gyakran hiányolja a
korrekt, tényszerű, emberséges
információt a gyermeke
születésének körülményeiről
korrekt tájékoztatás! az előforduló,
átlagos-normálistól való eltérés
elmondása a szülőnek
Észrevételezés - a gyermeket
születéskor megvizsgálják, majd
útjára engedik, védőnő,
gyermekorvos látja ismét
a szülő gyakran jelzi az általa
észrevett problémát, de „a majd
kinövi” mondattal
„megnyugtatják"
a jelzőrendszer javítása! Pl.: 4-6
hetes korban mozgásszervi szűrés,
felismerést segítő továbbképzés
szakembereknek
Probléma esetén a szülő pszichés
támogatása--nagyobb
intézményekben működik /itt a
szülők nagy része még nem él vele/
szülő gyakran panaszolja, hogy
nem kap megfelelő pszichés
támogatást
a szülő gyakran hiányolja, hogy
semmilyen segítséget nem kapott
arról, hogy merre induljon, milyen
fejlesztési, vizsgálati lehetőségek
vannak
nemcsak a gyermek, hanem a
család pszichés gondozása is szem
elé kerüljön
információs kiadványok, melyek
tartalmazzák a terület lehetőségeit
Probléma esetén fejlesztés kell!!!!
Fejlesztés--- vizsgálat után a
gyermek szakértői véleményt kap,
és kijelölik a fejlesztés lehetőségeit
gyakori szülői panasz, hogy a
kijelölt fejlesztést szakember
hiányában nem tudja kellő
számban időben megkapni, ill. a
fejlesztő helyek technikai
felszereltsége nem megfelelő
megfelelő számú szakember,
fejlesztőhelyszín biztosítása
Integráció - a gyermek bölcsödébe-
óvodába megy
a szülő egyéni utat jár, „könyörög”
intézményről intézményre, hogy
gyermekét bejuttassa és a
fejlesztést ott megkapja
központi helybiztosítás!-
egységesített bejutási rendszer
Sérült gyermek-megemelkedett
költségek-kiemelt szociális ellátás
a szülők tájékozatlanok a
lehetőségeikről- ill.a támogatási
lehetőségek minimálisak és
sokszor önkormányzat függőek
megfelelő tájékoztatás és
ténylegesen segítő mértékű juttatás
–
Több számú és különböző típusú
intézményi háttér szükséges!
153
Információ a projektben elkészült szolgáltatási térképről
A program keretében elkészült a járás szolgáltatási térképe, mely internetes felületen
használható. A szolgáltatási térkép elérhető Szolnok város honlapján.
Az alábbi ábra a szolgáltatási térkép illusztrációja.
154
Felhasznált források
- Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva,
Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny,
Zagyvarékas helyi esélyegyenlőségi programjai (2013).
- 1004/2010. (I. 21.) Korm. Határozat, A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét
Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 (2010).
- A TiszaKÖTŐK Szolnoki Babahordozó Klub a babák és mamák érdekeit szolgáló
fejlesztési javaslatai Jász-Nagykun-Szolnok Megyében (2015).
- A JÓL-LÉT Alapítvány - PROAKTÍVAN A NŐK GAZDASÁGI
FÜGGETLENSÉGÉÉRT, KITELJESEDÉSÉÉRT ÉS MUNKAHELYI
ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT – elért eredményei (2015): http://jol-let.com/.
- A HOLDAM Egyesület javaslatai Miskolc Megyei Jogú Város Helyi
Esélyegyenlőségi Programjában (2013): http://www.holdam.hu/holdam-egyesulet/noi-
eselyegyenloseg/.
- Antoni Rita: Az ENSZ a nők helyzetének javításáért (2013):
http://nokert.hu/index.php/jogok-eselyek/jogok-eselyek/1257-az-ensz-a-nk-
helyzetenek-javitasaert.
- 1210/2015. (IV.10.) Korm. Határozat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív
Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról.
- John Naisbitt és Patricia Aburdene: Megatrendek 2000, Tíz új irányzat a kilencvenes
években (1990).
- 2003.évi CXXV. törvény
- Idősügyi Nemzeti Stratégia
- Kakas Dóra-Lakatos Szilvia: Az idősek
- http://www.felejtek.hu