Download pdf - Április 2013

A Thompson-Okanagan-i magyarság lapja

Thompson-Okanagan Hungarian Publication

XII évfolyam, 4. szám - Kelowna, 2013 április $4.00

Napjainkkniajpan

Dombyék a Buenos Aires-i Hungária Klub előtt

Magyaroknál Argentínában

Napjaink, 2013 április | 2

Hogy is kerültünk mi a déli féltekére? Nem a pálmafákkal tűz-delt nyaralást kerestük, hanem egy európaiasabb meleg vidéket, egy kultúrközpontot. Már régóta foglalkoztatott mindkettőnket egy dél amerikai utazás, de a munka vagy a fordított évszakok mindig beleszóltak. Márciusban a tavaszi szünet előtt a halogatást tettekre váltottuk, többszöri átszállással és néhány időzó-nával odébb, 23 órás utazás után megér-keztünk a Dél Párizsának ismert Buenos Airesbe. A város olyan felülről, mint egy nagy sakktábla, az utcák észak-dél és me-rőlegesen kelet-nyugat irányuak. Miután begyűjtötték biometrikus adatainkat a re-pülőtéren, taxival a szállásunkhoz igye-keztünk. A külvárosok “Sztálin-barokk” panelsorai nem voltak lenyűgözőek, de a város belseje felé már európaias építészet-nek voltunk szemtanúi. A spanyolok és olaszok uralta városban jelentős kisebb-séget alkotnak a németek, az arabok, a zsidók, az örmények, az oroszok, a keleti népek és a magyarok is. Útközben érintet-tük a 24 sávos Panamericana autópályát, amely a Tűzföldtől Alaszkáig hosszában szeli át a kontinenst. Londonhoz hason-lóan kétemeletes túrabuszokkal érdemes először körbejárni, megismerni a neveze-tességeket. A 24 órás jegy 30 dollár, a részletes térképen min-den megálló jelölve, így bárhol le lehet szállni, illetve 20 perc múlva ott a következő busz tovább haladni. A látványosságokat 10 nyelven ismertetik, az üléseken elhelyezett fülhallgatókkal lehet követni tangózene megszakításokkal. Ez sokkal gazda-ságosabb először, mint az ugyancsak remek tömegközlekedés metró- és autóbuszvonalait kiismerni. Taxival viszont nagyon olcsó utazni! Néhány nap kivételével, amikor a patagóniai hi-deg szelek az őszbe forduló fővárost is elérték, kellemes 20 és 26 fok közötti meleg volt. A 14 milliós város levegőjét sem találtuk rossznak az általunk ismert európai vagy ázsiai nagy-városokkal ellentétben. Szállodánk a világ egyik legszélesebb sugárútján, a 9 de Julio-n a központból minden irányban felfedezésekre adott alkalmat - egy rövid sétával tangó-estekre, operába, és a Florida sétálóutca környéki bevásárlóközpontba is könnyedén eljutottunk. A szá-mos terek egyike a Plaza de la República, amelyiken 1936. má-jus 23-án, a város alapításának 400. évfordulóján avatták fel a 67,5 m magas obeliszket. A Május Tér a város főtere, melynek látványosságai a katedrális, a Mayo piramis, Manuel Belgrano tábornok lovas szobra, a városháza és a rózsaszín elnöki palota, melynek északi udvarán áll Kolumbusz szobra, és amely körül majdnem minden nap különböző tüntetéseket szerveznek. A Május Térről kiinduló Avenida De Mayo a Plaza de los Dos Congresos térbe torkollik. Itt található a Kongresszus épülete,

a washingtoni Capitolium kicsinyített mása. A tér híressége az 1926-ban felállított ingaóra az 500 kg súlyú ingájával. Buenos Aires másik híres tere a Plaza Lavalle, amely a Teatro Colón-nak és az Igazságügyi Palotának ad helyet. A főváros jelentős

kulturális központ. Rengeteg múzeu-ma és könyvtára, valamint színháza és mozija van. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet találni, mint itt. Sétá-ink során eljutottunk a város egyik na-gyon rossz állapotban levő építészeti és turisztikai nevezetességéhez, a volt Osztrák-Magyar Monarchia követségé-hez is. Viszont a turizmus jellegzetes egészségügyi problémáinak elkerülése végett kizárólag szték és vörösbor dié-tára fanyalodtunk ottlétünk során. Meg-jegyzendő, hogy ismét nagyon nehéz helyzetben van az ország, komoly inflá-cióval küzd, és a dollár feketepiaci ára is 70%-kal magasabb a banki árfolyamnál. Sajnos a Recoleta temető kapuját zárva találtuk, így Evitához nem jutottunk be. De “NE SÍRJ ÉRTÜNK ARGENTÍ-NA”, visszajövünk hamarosan, ez csak egy fürkészdarázs út volt elmenekülni a hideg kanadai télből.

dr. Domby Pali

Az argentínai magyar közösség a helyi hatóságokkal közösen 2004-ben avatta fel a Plaza Hungría-t, a Magyar Teret, amely-nek központi eleme a Magyarok Világszövetsége ajándékozta székely kapu Czetz faragott arcképével, és Szent István király mellszobra.

Dombyék Argentínában

Az Osztrák-Magyar Monarchia volt követségének épülete


NapjainkTársadalmi - közéleti - családi

havilapXII. évfolyam 4. szám

A Thompson-Okanagan-i magyarság lapja

Thompson-Okanagan Hungarian Publication

Kiadó - PublisherValley Tourism Consulting

2189 Peters RoadWest Kelowna, BC V4T 2C3

Tel (250) 768-0997 Fax (250) 767-6609

E-mail: [email protected]@gmail.com

www.napjaink.ca

Szerkesztőség:Felelős szerkesztő: Móricz Lajos

Műszaki szerkesztő: Erdélyi Tibor

Olvasó szerkesztő: Móricz Csula Ilona

Munkatársak: Buda Hajnalka (Vajdaság),

Csonka (Micu) Milica, dr. Domby Pali, Enreiter Béla, Gulyás Lász-ló, Klányi Mónika, Mazán János (Vajdaság), Nt. Szigeti Miklós lelkipásztor, Újvárosy Jutka

Számítógépes feldolgozás:Cast DeSign

e-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap máso-dik felében. Évi előfizetés:

Kanadában $40.00 külföldre $80.00 (11 szám,

július-augusztusi szám össze- vont).

Hirdetések:Egy teljes oldal: 150 dollár

fél oldal: 85 dollárnegyed oldal: 50 dollár

apróhírdetések: 15 dollár

A beküldött írások nem feltét-lenül egyeznek a szerkesztőség véleményével, azért mindég a

cikk írója felelős.A sajtótörvényben előírt szabá-lyokat következetesen betart-

juk.

ISSN 1911-6829ISSN 1911-6837 (Internet)

A szerkesztő tollából

Tisztelet Mintha ezer alakú lenne ez a még mindig rejtélyes szó: ,,tisztelet”.Meglehet, hogy az embert mindenki másképpen, másnak a tükrében tiszteli. - Én a tudást, a bölcsességet, a kitartó munkát, az ember-séget, a becsületességet tisztelem. Számomra a tisztelet sohasem kényszerűségből fakad. A tiszteletet nem kierőszakolni kell, hanem meg kell érte keményen dolgozni. Soha nem felejtem el, hogy új kanadás koromban, amikor az angol nyelvet még egyáltalán nem beszéltem, mennyire hiányoltam környe-zetem tiszteletét. Nem mondom kedvesek voltak hozzánk az emberek, de mi tagadás nem sokat ért, hiszen nem tudtunk egymással társalogni, magyarán hülye gyereknek éreztem magamat és nem sok tiszteletet várhattam el tőlük sem úgy mint középiskolai tanár, újságíró, sem pedig mint bevándorló. Átnéztek rajtam és legfeljebb zavarukban rám mosolyogtak. Ugye kedves olvasóim, többnyire Önöknek is ismerős a kellemet-len érzés a kínos pillanat. Átéltük, de soha nem felejtjük el azokat az időket.

De nézzük, mi is tulajdonképp a tisztelet? Dr. Szilvássy László így fogalmazza: „E képzett szó tulajdonképpeni jelentése: méltósággal lát el, nagyra becsül valakit, elis-merést tanúsít valaki iránt, elismeri valakinek a tekintélyét, rangjának, állásának meg-felelően viszonyul embertársához, elismeri valaminek a valós és az eszmei értékét.” Ezt a hozzáállást kicsi gyermekkorunktól fokozatosan tanuljuk, elsősorban szüleink-től. Az első lecke tiszteletből mindannyiunk számára a köszönés volt. A mama, papa szóval szinte egy időben tanítjuk a kicsiknek: pá-pá! És ki ne emlékezne gyermek-korából olyan jelenetre, amikor valamelyik édes szülője köszönésre ösztökélte: „Kö-szönj szépen!” Nálunk a nagycsaládi összejövetelek végén szállóigévé vált édesapám felszólítása már az ajtóból: „Gyerekek, köszönjetek hangosan és vidáman!”

Akkoriban persze nem szerettem hangosan és vidáman köszönni, de manapság, ha be-megyek valahova, gyakran kapom magam azon, hogy így teszek… Természetesen a tisztelet mértéke növekedhet az emberben konkrét személyek felé, akik viselkedésük-kel valóban kiérdemlik ezt, ugyanakkor én úgy gondolom, az ember kicsinységéből kiindulva, hogy a tisztelet alapszinten mindenkinek és mindennek jár. A tiszteletadás-nak számtalan formája van, de mindnek közös jellemzője, hogy a másik ember felé irányuló pozitív gesztusban jelenik meg. Nekem nagyon tetszik a tisztelet kapcsán a következő gondolat. Mi a véleménye Önöknek?

TisztelettelMóricz Lajos, felelős szerkesztő


1949-ben születtem Zentán. Az első festményemet édesanyám szakácskönyvében alkottam meg. Mivel a festészet, főleg az akvarell nagyon a szivemmhez nőt, felfigyeltek rám és a sok gyakorlás eredményeként, már iskolás koromban kiállitásokon vehettem részt. A gimnázium befejezése után 2 évet Belg-rádban töltöttem az egyetemen és egy mün-cheni látogatás alkalmával ismertem meg a férjemet..nem is jöttem vissza.Ez 1970.-ben volt és hamarossan meg is há-zasodtunk.1972-ben megszületett egyetlen lányunk Andrea.Különbözö munkahelyek után 26 évet dol-goztam egy privát, nagyon ismert orvos melett. Ez volt az utolsó munkahelyem is.Sajnos a betegség elég fiatalon elért és 3 agytumor operáció után kezdtem el újra fes-teni. Addig is foglalkoztam a festészettel, de nem ilyen komolyan mint most. Mivel ez minden figyelmemet leköt ilyen modon tereltem el gondolataimat a betegsegről.Örökösen a kedvenc témám a virago, a szebbnél szebb virago a világ min-den tájáról. Egy idö után megvolt az elsö kiallításom Németor-szágban.Kesöbb jöttek a többiek...és eddig 38 kialíitást rendeztem vi-

lágszerte.A betegség nem hagyott békén és így elhatároztuk, hogy 2003-ba i Spanyolországba költözünk ,mivel itt az időjárás jobb ne-kem és végre egy kicsit élvezni is tudjuk a hatralévö életünket.

De a negyedik tumor is jelentkezett és így újra elfoglaltságra volt szüksegem.Megírtam a könyvem...az életrajzom..amelyben nem csak a gyerekkort említem, hanem azoknak akik szintén betegek egy kis bizalmat akarok nyújtani. Mert az élet nem áll meg, mindig megy tovább. A könyvem cime : „Ja,ich lebe noch” - „Igen,még élek” és az interneten is meglehet rendelni.A festményeim idöközben vilagszerte ve-vőre találtak, főleg magángyűjtőknél. Még mindig nagyon szeretek festeni.Az állatvédelem és a gyermekek védelme az első helyen áll az életemben. 2 éve Be-csére küldtem el két festményemet árvere-zésre és az abból befolyó pénzösszeget az árva gyerekek segélyezésérére forditották.

Végül csak annyit tudok mondani, hogy soha se szabad feladni magát az embernek, meg kell találni az élet értelmét és bizva kell bizakodni. Kedves Mária köszönjük a közreműködését, jó erőt, egészsé-get kívánunk, még sok szép művészi alkotással.

Egy művész viharos életútja Földi (Nagy-Abonyi) Mária festőművész, spanyolországi olvasónk- önvallomása


dr. Domby Pál

Felemelő érzés volt ahogy harmadik és negyedik generációs fia-talok csoportja Petőfi verseket szavalt a színpadon! Az argentin főváros magyarsága március 16.-án este ünnepelte az 1848-49-es szabadságharc évfordulóját a Hungária Klubban. Az ünnepi be-szédet Barcsi Gyula követségi tanácsos tartotta, majd Dr. Székásy Miklós, az Ars Hungarica Kultúra és Zeneterjesztő Civil Szerve-zet elnökének bevezetője után egy kitűnő argentin vonósnégyes Bartók és Kodály műveket adott elő. A megemlékezés végén Dr. Zombory István, a Hungária Egyesület elnöke a hagyományos koc-cintásra hívta a jelenlevőket, majd vacsora következett. A Regös Magyar Néptáncegyüttes fiataljai némi hangszeres kísérettel nó-tázásba kezdtek, ami tovább emelte a hangulatot. A díszvendégek között tisztelhettük Dr. Koritár Varga Pál, Magyarország argentínai nagykövetét is. A fogadás és a vacsora alatt megismerkedtünk ot-tani magyarokkal, akik elmagyarázták, hogy a két nagy teremben fantasztikus à la carte menüvel a Club Hungaria étterem működik heti hét napos nyitva tartással Omar, aki valaha pincérként dol-gozott ott, egy kicsit megtanult magyarul (kedvenc mondása: “…Én nátyon szégény pincér vátyok…”), de sütni-főzni annál jobban a legjobb magyar receptek szerint, és családjával bérli, működte-ti az éttermet. Ez nagyon komoly anyagi bázist jelent, sokszínű kultúréletnek és rendezvényeknek tud így otthont és támogatást nyújtani a Hungária Egyesület. Rövid látogatásunk alatt kétszer sikerült eljutnunk a ‘Hungária’-ba Olivosban, ami Buenos Aires egyik kertvárosa északi irányban. Az ottani beszélgetésekből, az emigráció történelméről szóló olvasmányaimból, valamint az Argentíniai Magyar Hírlap kiadó-szerkesztője, Haynalné Kesserű Zsuzsannával készített interjúból merítem beszámolómat. Nagyrészt kétkezi munkások és mesteremberek, főként határon túliak alkották a kivándorlók első nagy hullámát Trianon után. Először a családfők érkeztek, majd a biztosabb anyagi alap meg-teremtése után hozatták ki családjaikat. Az akkori telepesek ka-lákában teremtették meg az egyesületi és sportklubok székházait a magyar társadalmi és klubélet megalapo-zásához. Évtizedekkel később a második világháború politikai menekültjei adtak lendületes lökést, ez a nagy-részt intellektuális réteg megpróbálta áthidalni a gyak-ran ellentétes, de sosem ellenséges nézeteket, és mind-két kivándorlási csoport érdekeit közös nevezőre hozni. Ebben oroszlánrészt vállalt Monsr. Luttor Ferenc apos-toli protonotárius, aki alapítója és lelkes szervezője volt az 1949-ben megalakult Centro Hungaronak. Ez a pá-ratlan diplomáciai érzékkel megáldott főpap és az Egye-sületközi Tanács csúcsszervezet fő feladatának tűzte ki a társadalmi rétegeződés egységesítését, és ezt nem csak

a Hungária alapszabályaiban foglaltatik benne, de a gyakorlatban is alkalmazták a tagfelvételnél, a vezetőség és választmány össze-tételénél. Egy kibérelt belvárosi palota két emelete évtizedekig a magyar kulturális és társadalmi élet központjaként adott otthont különböző szervezeteknek mint a Zrínyi Ifjúsági Kör, Mindszenty Tudományos Akadémia, Szabadegyetem, MHBK, cserkészek, könyvtár, és kitűnő vendéglőjének híre járt a környéken. Első-rendű szakemberek, egyetemi tanárok és ifjúsági nevelők értékes előadásokkal gazdagították a kulturális eseményeket. Az 1956-os Forradalom indította a következő kivándorlási hullámot, ezrével érkeztek az ausztriai táborokból, és a hivatalos Segítőakció is a Centro Hungaroban végezte munkáját. E generáció később már lakhelyek szerint kapcsolódott be a legközelebbi magyar klubba. A városközponti Centro Hungaro nagy forgalmat bonyolított le hétközben is, a 60-as években az aktív tagság létszáma meghaladta a 400-at. Szoros kapcsolattartás a Buenos Airesi Magyar Egyesü-lettel és az Olivosi Kultúregyesülettel szívélyes együttműködést eredményezett. A három egyesület fúziójára akkor került sor, ami-kor a Centro Hungaro belvárosi épülete a 9 de Julio, a világ leg-szélesebb sugárútja szélesítésekor lebontásra került és az egyesület székház nélkül maradt. Sok tárgyalás után az akkori elnökök1973-ban aláírták az alapokmányt, és az ebben lefektetett elveket tükrözi az 1972 november 2-án kelt Memorandum, ebből idézek most:“Végre meg kell hogy szülessen egy olyan saját és szabad magyar központ a Dél Keresztje alatt, ahol mindenki megtalálja a helyét és ahol az ifjúság részére olyan lehetőséget teremtünk kultúra, sport és szórakozás szempontjából, amit egészében még eddig sehol nem tudott megkapni. És amit ha megteremtünk, hisszük, hogy gyermekeink azt tovább építve örökké őrizni fogják, mint apáik szívéből, hagyományaiból és magyar érzéséből fakadó felbecsül-hetetlen örökséget.” (folyt. köv.)

Bevezetőként visszatekintenék a februári vezetőségi választásra pár mondat erejéig. Vezetőségben lenni ingyenes szolgálatot jelent tisztségtől függetlenül. A demokratikus folyamat úgy diktálja, hogy erre a választási bizottság hivatott jelöléseket gyűjteni mindenféle kampány ill. ellenkampány nélkül, majd a választáskor a tagság szavazata a mérvadó. A bevett szokás évenkénti 50%-os tisztújítással hidalta át a változásokat, kár, hogy ez nem lett szentesítve a választás előtt, mert akkor csak egy elnökjelölt lett volna. Így csak vesztegette a megjelent tagság idejét, és még ha csak egy órára is, a szokás hatalma sajnálatosan megosztotta a közösségünket. Egy héttel később Dr. Papp Lajos professzor előadása vénásan öntötte belénk a magyarságtudatot, közösség és emberszeretetet, ezúton is bátorítva mindnyájunkat, hogy támogassuk és segítsük az új vezetőség munkáját ezen értékek eljövendő generációknak történő átadásá-ban. Itt kapcsolódnak magyar vonatkozású élményeim néhány héttel ezelőtti argentíniai nyaralásból.

Betekintés a Buenos Aires-i magyar közösség életébe (I. rész)


Nt. Szigeti Miklósdr. Viczián János

A kelownai magyar keresztyén misszió istentisztelete április 14-én vasárnap délután 5 órai kezdettel valamint ezúttal kivé-telesen Kulcsár Sándor lelkipásztor távolléte miatt, a hónap harmadik vasárnapján, április 21-én lesz a Trinity Baptista templomban. Szeretetszolgálat. Csütörtökönként este 7-kor biblia óra.

Katolikus szentmise 2013 április 21-én 4 órakor a Szent Teréz templomban. Sekrestyés: Ferenczi József, 250.868.2738

Visszaemlékezések

Az első képen, ahol Attila fiam térdel történik tulajdonképpen a felszentelése a lelkészi szolgálatra. Ez Louisville KY-ban tör-tént március 17-én a Westport Road Baptist Church-ben, amely 1,5oo tagot számlál. A második képen én vagyok, amint látszik, amikor ugyan abban a Templomban űnnepeljűk a Louisville-i magyarsággal március 15-ét, a magyar szabadságharcról és annak jelentősé-géről szóltam. Nagyon kedves alkalom volt számunkra amelyet szeretetvendégség követett és társalgás, ismerkedés követett.

Egy évvel ezelőtt - 2012. február 28-án, kora hajnalban elektromos öngyulladás kö-vetkeztében tűz ütött ki templomunkban, - Toronto, 8 Robert Street. Szinte teljesen kiégett a templom, nagy kár történt. A tűz-

oltók gyorsan eloltották a tüzet, de rengeteg vizet ömlesztettek az épületben. Kegyelem az volt, hogy kimentették az értékeket, könyveket, orgonát, zongorát és a padokat. Viszont a füst átjárt mindent és szükség volt a teljes felújításra. Ezt a Biztosító Tár-saság természetesen magára vállalta. Viszont ott volt a gyüle-kezet, mert az összejöveteli termünk használhatatlan lett. Nagy kegyelem volt, hogy három gyülekezet is felajánlotta, hogy az ő templomukban megtarthatjuk az istentiszteleteket.

Gyönyörű munkát végeztek a helyreállítók, de mi kilenc hó-napig nem jöhettünk össze megszokott helyünkön. November utolsó vasárnapján adták át a templomot és ekkor hálaadó isten-tiszteletre hívtuk meg a torontói gyülekezeteket. Az ökumenikus alkalmon a baptista gyülekezet énekkara, zenekara és lelkipász-tora - Püsök Dániel lelkipásztor testvér szolgáltak. A gyülekezet azzal tudott hozzájárulni e gyönyörű alkalomhoz, hogy ünnepi ebéddel kínálta mag a jelenlevőket. Isten felé pedig a kimondhatatlan hála tört föl szívünkből. Én magam azt hoztam az Úr elé hálaadással, hogy a hetvenes években első szolgálatom alkalmával e imaházban hirdethettem öt éven keresztül Isten áldott és örökkévaló Igéjét.

A jövőre nézve a gyülekezet vezetősége tervezi, hogy a belül megszépült imaház külső falait is renováltatni szeretné, hogy így kívül-belü1 szép templomunk legyen. Ehhez kérjük Isten segítségét, mi pedig anyagi áldozatot szándékozunk hozni, hogy a tervet meg tudjuk valósítani. Gondoljatok reánk és imádkozzatok értünk. Kérésünk pedig ez: Építessék és erősítessék az Úr temploma.


Az OkAnAgAni MAgyAR egyesületek OldAlA

A magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő ele-me, változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres íz világgal büszkélkedhet. A halászlé vagy halpaprikás pedig min-denképpen idetartozik, s különösen akkor lehetünk büszkék rá, ha jól sikerül. Hát ez pedig mindenképpen elmondható az idei húsvéti halászlére, sőt nagyon sokan azt állják, hogy párját rit-kította. A szakácsok Majoros Gáspár vezetésével, Bréti Gergő, Vizi István és Papp Lajos közreműködésével mesteri munkát végeztek. A bajai halászlé izével is vetélkedhető Magyar étel titka - mint ahogyan azt a készítői elárulták - a sok- sok jó mi-nőségű friss hal, a kiváló fűszerválogatás, a nagy odafigyelés volt. A nagypénteki halászlé a finom tórúscsuszával kiválóan párosult és Viki gyümölcsös lepényével kiegészítve pedig tel-jes sikert aratott. Gyakran elhangzott a dicséret és a fogadalom, hogy jövőre ismét itt leszünk.

Azt állítják, hogy amennyire házigazda nélkül indult be a Március 15.-ei ünnepi műsor annál sikeresebben fejeződött be. Hiába már jól összedolgozott csapat lépett a közönség elé, szebbnél szebb forradalmi versekkel, dalokkal, történetekkel. A művészcsa-pat tagjai Herczeg Ibi, Enreiter Béla, Barabás Dezső, Luczi János minden elismerést kiérdemelnek. Köszönjük, hogy kellemes percekben részesítettek bennünket

Mély tisztelettel búcsúzunk a közelmúltban 95 éves korá-ban elhunyt Pappné Hercegfi Irmától,

Vitéz Papp László édesany-jától, aki többször a Magyar Egyesület rendezvényein is megjelent és élvezettel kísérte a műsorokat. Irma néni sokré-tű, olvasott és kultúr igényes asszony volt, akinek az érdek-

lődési területe, vitalitása, intelligenciája hajlott kora ellené-re is magas szinten volt.

Nyugodjon békében, áldás poraira.

Hosszú és súlyos betegség után elhunyt a szeretett édes-anya, nagymama, anyós

Ludescher Eszter

1921-2013Szatmárnémetiben született és Hamiltonban hunyt el 91 éves korában. Nagyon hiányoljuk a szere-tett dédimamát, nagymamát és édesanyánkat.

Nyugodjon békében és béke áldott poraira. Emlékét örökre a szívünkbe zártuk.

A gyászoló család


ENrEITEr BéLA uTIKALANDAJAIDiafilm vetítéssel egybekötött teadélután - változatos süte-ménykínálattal. Szeretettel várjuk az érdeklődőket

május 5-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel, a Magyar házban. A belépés díjtalan.

Vadkerti Imre előadómüvész Révkomáromban született. Gútán él családjával. 2007 fordulópont volt az életében, mert jelentkezett a Magyar Televízió Társulat című műsorának szereplőválogatására. Több száz jelentkező közül ő nyer-te el Koppány szerepét a legendás István, a király című rockoperá-ban. Az ősbemutató 25. évforduló-ján, 2008-ban ő énekelte a szerepet a jubileumi előadáson. Koltay Gergely felfigyelt rá, és a Kor-morán együtteshez hívta, amelynek 2010-ben lett az énekese.

Már nem számit újdonságnak az ilyen és hasonló felvétel, hiszen az egyesület minden évben vendégül látja a legkisebbjeinket. Szép, élvezetes és örömteli perceknek lehettek részesei a szülők a gyerek meg az szervezők is. Magyar gyerekzsivajtól volt hangos az udvar, bár csak többször is így lenne. Ez is az egyik útja az utánpótlás nevelésnek- a gyerekeket a Magyar Házhoz szoktatni- felnőttként ott maradni -, idős korban kitartóan élvezni. Hát nem egyszerű a képlet?

Húsvéti tojáskeresés a Magyar Házban

Szállj, szállj sólyom szárnyán.......... Honfoglalástól napjainkig, Kormorán dalokkal

A kivételesen szép és élvezetes előadásra május 19-én vasár-nap délután 4 órakor kerül sor az Okanagani Magyar Házban. A bemutató után könnyű vacsora és sütemény less felszolgálva. Belépődíj mindössze $20.00.Legyen egy emlékezetes vasárnapja!

Fehér Nóra előadómüvésznőZentán, a Vajdaságban született. Szülei-vel és testvéreivel Moholon él. A népze-ne iránti szeretete okán a szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz sza-kos hallgatója lett. Gyerekkorától kezd-ve népdalokat énekel. Így figyelt fel rá a Kanadában is közismert és szeretett Kormorán együttes vezetője. Koltay Gergely, többek között a Kell még egy szó című dal szerzője, 2010-ben hívta

együtteséhez. Ma már a Kormorán országos hírű énekese.

Kedden április 9-én annyi gépkocsi parkolt az Okanagani Ma-gyar Egyesület udvarában, hogy az ember majd azt hitte, zenés rendezvényről van szó. Pedig nem ez történt. Önkéntes munkára érkeztek az egyesületi tagok és - bár nem számoltam meg, hogy pontosan hányan voltak - szorgos hangyaként dolgoztak a ház körül a telken, a füves udvaron. Gyönyörűen kitakarították az irodát, a konyhát, az illemhelyeket és az egész ház néhány órán belül a tisztaságtól csillogott. Mindenképpen dicséretet érdemel az elnöknő Mező Erzsébet, aki körültelefonálta, beszervezte az önkénteseket. Fenyvesi Rózsika egy nagy fazék frissen főzött gulyáslevessel, Kertész Emma pedig egy tál palacsintával járult hozzá az önkéntes munkások ebédjéhez. Az összetartás szép és dicséretes példájának lehettünk szemtanúi.


fólia között 35x22 cm-es téglalappá nyújtunk. 10 dkg marga-rint habosra keverünk 5 dkg porcukorral, pár csepp piros színű arómával (meggy, földieper, málna) színezzük, bele vegyítünk 5 dkg kókuszreszeléket. Ezt a krémet a kekszes tésztára simít-juk, roládnak feltekerjük, pár órára a hűtőben dermesztjük, majd szeleteljük.

3. RUMOS CSOKIS KOCKA - 1/2 kg darált kekszet elke-verünk 4 evőkanál kakaóval. Külön edényben olvadásig me-legítünk 1/4 kg margarint, 20 dkg cukorral és 2 dl tejjel, még langyosan összevegyítjük a kakaós kekszkeverékkel. Kisebb (20x30 cm) tepsibe nyomkodjuk, hűtőben megszilárdítjuk, 20 dkg, kevés olajjal gőz fölött felolvasztott csokoládéval leöntjök, hűtőben megszilárdítjuk, majd forró vízbe mártott késsel apró kockákra szeleteljük. Mignonkosárkákba helyezve kínáljuk.

Haspártiak avagy konyhaművészek

1. PISTI SZELET - Két féle krémmel töltött tor-talap. A sárga krémhez 1/4 kg margarint habosra keverünk 5 tojás sárgájával, 5 evő-kanál cukorral és 1 tasak vaníliás cukorral.

A barna krémhez keményre verjük az 5 tojás fehérjét, amelyhez folyamatos keverés közben

hozzá adunk 5 evőkanál cukrot és 1 citrom levét. 15 dkg darált kekszet, 25 dkg darált diót és 1 evőkanál kakaót keverünk hoz-zá.Négy tortalapot használunk fel. Az első lapra a sárga krém felét kenjük, ráhelyezzük a második lapot, erre kerül a barna krém, a harmadik lapra a sárga krém másik felét simítjuk, a negyedik lappal lefedjük, lenyomtatjuk, majd szeleteljük.

2. BEZDÁNI KÓKUSZOS TEKERCS - 30 dkg nyújtófával összetört kekszet, 10 dkg porcukorral, 1 evőkanál kakaóval és kevés tejjel formázható masszává gyúrunk és két műanyag

Mit tegyünk ha: ...elsóztuk az ételt? - Az átszűrt leveshez adjunk egy kis vizet. Nyers tojásfehérjét csurgassunk a levesbe, és ha megkocsonyásodott emeljük ki. Rántott levesekbe tegyünk nyers burgonyát, és ízesítsük sok petrezselyemmel. A levesek és más ételek elsó-zása esetén tegyünk bele egy késhegynyi szódabikarbónát....valami túl édesre sikerült? - Keverjünk bele egy kis citrom-levet az ételbe. Az édes ételek íze sokkal jobb lesz, ha egy kis sót is adunk mellé....leégett az étel? - A fazék tartalmát óvatosan öntsük át egy másik edénybe, úgy hogy az alján hagyjuk a leégett részt. Ha az egészben sült hús leégett, azonnal tegyük át egy másik edény-be, de az alját ne kaparjuk fel, és öntsünk rá olajt. majd adjunk hozzá vöröshagymát, vagy száraz kenyérhéjat, mert az elveszi az égett szagot. A lesült étel ízét is elvehetjük, ha megpirítunk két szelet kenyeret, ráfektetjük az étel fölé, és letakarjuk egy konyharuhával.

A tökéletes - buggyantott tojás

Nagyjából egy lábas-nyi vízre van szükség, ami nem lobogva forr, de közel áll hozzá.Annyi kanál ece-tet öntsünk a vízbe, ahány tojást készí-tünk, ezek után te-gyük bele a tojásokat a forró vízbe, majd várjunk három–négy percig, és vegyük ki!

A tojás fehér része így köpenyként veszi körbe a sárgáját, amely még egy kicsit folyós. A tojásokat tegyük jeges vízbe, így nem fő tovább belül. Ebben az állapotban akár két napig is eláll a hű-tőben, persze a buggyantott tojás friss műfaj, úgyhogy inkább csapjuk be egy pirítóssal, meg zöldségekkel!

Elmúltak a húsvéti ünnepek, de maradt még a süteményekből. Közülük háromnak a receptjét veletek is megismer-tetem.

KonyhatitKoK