Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés
Az érzelem komponenseinek szocializációja (Lewis, Saarni)
Érzelemkiváltók Érzelmi receptorok (figyelmi folyamatok,
arousabilitás, temperamentum befolyásolta viselkedések)
Érzelmi állapotok Bizonyos ingerek kiválthatnak érzelmi állapotot (IRM) Az érzelmi állapot nincs előrehuzalozva, kognitív értékelés
következménye Nincs speciális érzelmi állapot csak arousal Nincsenek érzelmi állapotok csak kognitív folyamatok
Az érzelmi élmény a leginkább kognitív, nyelv is szükséges hozzá
A kulturális értékek be vannak ágyazva az érzelemről szóló hiedelmek szocializációjába
Az érzelmi élmény azt a fogalmi hálózatot tükrözi, amelyet a gyerek az élete során beépít. Ellátja a gyereket az okok, célok, értékek, társas kapcsolatok és érzelemkezelési hiedelmek hálózatába illeszkedő forgatókönyvekkel
Az érzelmi élményhez szükséges az én (szelf) kialakulása (Lewis)
Érzelemkifejezések Azok a hiedelmek, amelyek arra
vonatkoznak, mit helyes és mit nem tenni egy adott érzelem külső kifejezésekor, a kimutatási szabályok (Ekman)
Különböző stratégiák: minimalizálás, maximalizálás, maszkolás és helyettesítés
Több modalitásban fejezzük ki az érzelmeinket
Az érzelemkifejezés és érzelmi állapot közt kezdetben nincs összefüggés, a fejlődés bizonyos fokán kialakul, majd ismét – tanulás hatására – disszociálhat. (Lewis)
Az érzelmek tanítása-tanulása
A szocializáció módszerei:
Közvetlen útmutatás Feltételes kondícionálás Utánzás Identifikáció Az elvárások közlése
Az érzelmek népi teóriái
Az érzelmek etnoteóriái arra valók, hogy a normál társas-emocionális tranzakciók megértését és kiváltását segítsék praktikus irányvonalként
Az érzelmek nemi különbségei a szocializáció hatására
Sztereotípiák Önbeszámolók Megfigyelések
Az érzelmi élményt illetően
Sztereotípiák: a nők emocionálisabbak Önbeszámolókban: a pozitív érzelmeket
gyakrabban és intenzívebben élik át a nők, a negatív érzelmek közül az önbüntetőket, az empátiában is jobbak. A félelemben (német) és a dühben nincs különbség, megvetés inkább férfiakra jellemző.
Érzelemkifejezések
Sztereotípia: a nők expresszívebbek Önbeszámolók: a nők expresszívebbnek
írják le magukat Megfigyelés: késői gyerekkor után a nők
arckifejezéséből jobban lehet a tartalomra következtetni. A fiúk több dühöt, a lányok több félelmet és örömöt mutattak.
Az expresszív jelzések vétele
Sztereotípia: a nők jobbak. A vizsgálatok 80%-ában a nők jobbak PONS-teszttel mérve is a düh kivételével
(ezt a férfiak ismerik fel jobban) ugyanezt kapták
A nemi különbségek magyarázata
A kortárs szocializáció szerepe Családi szocializációs hatások Intézmények szocializációs hatásai A nyelv szerepe
A félelem fejlődése
A szeparációs szorongás fejlődése
A gyermek érzelmi fejlődésének modelljei
Lewis modellje az én-tudatos érzelmek kialakulásáról
Malatesta és Wilson modellje Diszkrét emóciók és kötődés-elméletek
összekapcsolása További mechanizmusok az érzelmi vonások
szocializációjában Az érzelemkiváltók krónikus vagy ismétlődő előfordulása Speciálisan a mások érzelmeinek krónikus előfordulása
(érzelmi fertőzés) Bizonyos élmények reprodukálása képzeletben vagy
felidézéssel Szülői útmutatások vagy kulturális sztenderdek A gyermek aktívan konstruál kapcsolatot az érzelmek és
bizonyos kimenetelek között.
Az érzelmek funkcionális szemlélete
Érzelem Kiváltó Az énrendszeren belüli funkció
Az interperszonális rendszeren belüli funkció
Düh Cél frusztrálása A cél útjában álló akadály eltávolítása
Figyelmeztet a lehetséges támadásra
Szomorúság Értékes tárgy elvesztése, hatékonyság hiánya
Alacsonyszintű: az empátiát serkenti, erős: immobilizálja a személyt (v.sz. a következő traumát elkerülendő )
Gondozást, empátiát, támogatást vált ki
Félelem Veszély észlelése
Azonosítja a fenyegetést, elősegíti a menekülést vagy harcot
Az alávetettséget jelzi, kivédi a támadást
Megvetés A felsőbbség észlelése
A szociális pozíció, dominancia tudatának szervezése és fenntartása
Másoknak jelzi a dominanciát
Szégyen Annak észlelése, hogy énünk erős kutakodás középpontja
Olyan viselkedések, melyek megvédik az egyént a privát szféra további megsértésétől
Jelzi a privát szféra szükségletét
Bűntudat Felismeri, hogy rosszat tett, és érzi, hogy nem menekülhet előle
Serkenti a jóvátételi kísérleteket
Alávetett magatartásokat vált ki, melyek csökkentik a támadás veszélyét
Undor Ártalmas anyagok, személyek észlelése
Eltávolítja az ártalmas anyagokat, személyeket
Jelzi, hogy a személy nem elfogadó
Érdeklődés/
izgalom
Újdonság, eltérés, várakozás
Megnyitja a szenzoros rendszert az információ felvételére
Jelzi a befogadást
Öröm Ismerősség, kellemes ingerlés
Jelzi a személynek, hogy folytassa a jelen tevékenységet
Elősegíti a kötődést a jó érzés megosztása által
Meglepődés Az újdonság észlelése, a várakozás megsértése
„csatorna-tisztítási” funkciókat szolgál, hogy a szervezetet az új élményre felkészítse
A személy naivitását mutatja, megvédve őt a támadástól
Az érzelmi vonások patológiás formái (többletpatológia)
Érzelem Többletpatológia Asszociált kogníciók vagy kognitív keret
Düh Erőszakos, agresszív viselkedés, antiszociális személyiség
Mások megpróbálnak veszélyeztetni vagy keresztbe tenni, én pedig hatékony vagyok velük szemben
Szomorúság Anaklitikus depresszió Az értékes tárgy elveszett, erőfeszítéseim eredménytelenek
Félelem Szorongásos neurózis, fóbia Veszély-anticipáció: mások veszélyeztetni próbálnak és én nem tudom kivédeni
Megvetés Patológiás nárcizmus
1. pszeudograndiozitás (elhárítás a kisebbrendűséggel szemben)
2. igazi grandiozitás (diffúz, narcisztikus, egocentrikus grandiozitás)
1. Feletted állónak érzem magam, de félek, hogy mégsem vagyok az.
2. Felsőbbrendű vagyok, és te nem lehetsz az.
Bűntudat Bűntudat-vezérelt depresszió
Valami rossz fog történni és nincs menekvés. Valamit tettem, amiért meg fogok (kellene) bűnhődni
Undor Elkerülő reakciók (pl. anorexia)
Valami (pl. étel) visszataszító, ezért kerülendő
Szégyen Patológiás szégyenlősség
Különlegesen törékeny vagyok, mások könnyen megsértenek, alsóbbrendű vagyok másoknál
Az érzelmi vonások patológiás formában (hiánypatológia)
Érzelem Hiány-patológia: fejletlen
Kognitív keret Hiány-patológia: elhárított
Kognitív keret
Düh Inadekvát személyiség
Nincs önérvényesítő képességem
Elkerülő személyiség
Nem tudom, hogy válaszoljak, ha mások fenyegetnek
Szomorúság Skizoid Mások nem találják meg a hangot velem, problémáik nem érintenek meg
Hipomán A szomorúság túl fájdalmas, jobb, ha a dolgok jó oldalát nézzük
Félelem Antiszociális személyiség
Nincs mitől félni, a viselkedésnek nincs korlátja
Ellen-fóbiás Nincs semmi félnivaló attól, amitől tartok, és ezt be is bizonyítom
Megvetés Az énazonosság elvesztése
Nincs létező Én
Identitás-diffúzió (az egyéneket nem képes elkülönült énként látni, szervezett vagy rendezett kapcsolatban
állóként)
Minden ember ugyanolyan
Bűntudat Szociopátia Semmi nem rossz, amit csinálok
Paranoia (projekció)
Valami rosszat tettél, és bűnhődnöd kellene
Félelem Antiszociális személyiség
Nincs mitől félni, a viselkedésnek nincs korlátja
Ellenfóbiás Nincs semmi félnivaló attól, amitől tartok, és ezt be is bizonyítom
Undor Kritikátlan orális kényszerek
Minden vonzó, és nem tudok különbséget tenni a szeretett és nem kedvelt dolgok között
Kényszer-neurózis
Valaminek a szimbolikus megfelelője undorít
Szégyen Nincs érzéke a társas hierarchiához, az emberek felcserélhetők. Klinikumban az emberek közti különbségtevés hiányaként jelenik meg, gyerekeknél mint az idegentől való szorongás
hiánya
Nincs a „Te”-től elkülönülő Én, amely viszonyun-kat szervezné
Gátlástalan személyiség-stílus (mint az elnyomott szégyenlős-ség túlkompen-zálása
Semmi nem hoz zavarba, és fontos, hogy ezt megmutas-sam neked
Az érzelmi vonások ontogenezise
Érzelem Fejlődési előzmények
Kezdeti érzelmi vonások Korai globális kognitív keret
Düh A célok krónikus, de nem teljes frusztrálása
c-típusú dühös viselkedés az Ainswort-féle újratalálkozás alatt (főleg C1 altípus)
Az anya/apa nem hagyja, hogy amit akarok, elérjem
Szomorú-ság
Nagy veszteség vagy kis veszte-ségek sorozata, a célok krónikus és teljes frusztrálása
Dominálóan szomorú viselkedés az Ainsworth-féle szeparációs fázisban, nem boldogul, anaklitikus depresszió (passzív C2 altípus)
A világ egy rossz hely
Félelem Túl intenzív ingerlés A-típusú (szorongó-elkerülő) viselkedés az Ainsworth-féle újratalálkozás alatt (főleg A2 altípus)
Nem érzem jól magam anya/apa közelében
Magai és Hunziker modellje
Az elsődleges kötődés élményei a következő elsődleges érzelmi magokat hagyják maguk után:
1. elégedettség,
2. óvatos ellenségesség,
3. düh,
4. aggódás/szomorúság
Ez az eriksoni 1. szakasz végeredménye
A 2. eriksoni szakaszban:1. Az elégedett valószínűleg jól boldogul2. Az óvatos ellenséges ha a szülő hatalomérvényesítő: düh,
ha szeretetmegvonó: düh-elnyomás, ha érvelő: megkésett kötődési reakció
3. A dühre hajlamos gyereknél a hatalomérvényesítő szülőnél: düh-szégyen spirál, ha a szülő bűntudatébresztő: bűntudattal színezett düh, érvelő szülő: rehabilitáló hatású
4. A szomorúságra hajlamos gyerek passzív, a szülőnek nem kell hatalomérvényesítő, bűntudatébresztő vagy szeretetmegvonó technikákat alkalmazni.