Bevezetés a nyelvtudományba
7.Szemantika
Gerstner Károly
Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szemantika
Jelentéstan – minden nyelvi kategóriára kiterjed
a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése → hangsor; jelölt; jelentés
megnevezés → általánosítás (a nyelv két alapvetı funkciója)
↓
társadalmi értékő jelek
eltérıen megalkotott világkép: eltérı jelentéstartományok
ném. der Baum’fa <élı>’, das Holz’fa <mint anyag’
ang. skin ’bır <élı>, leather’bır <mint anyag>’
m. tart ang.
<kezében vki> hold
<pl. pénzt, macskát> keep
<idıben vmeddig> last
<gondol, ítél> think
<vkivel> go along with smb
m. templom<keresztény> ném. die Kirche, <nem keresztény> der Tempel
ném. Kirche m. egyház; templom
Absztrakció
A) a jelek önkényessége
m. kéz, a. hand, fr. main, le. strony, tör. el
B) osztály jelölése
kéz: a világ összes kezének osztálya
A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy)
(kisgyerekek: cipı = egyetlen (pár) cipı;
szómágia, tabu: medve, farkas)
Nyelv és gondolkodás – jelentés és fogalom különbsége
↓ ↓
nyelvi logikai kategória
fogalom: ’a tárgyak, jelenségek lényeges jegyeibıl a tudatban kialakított gondolati tartalom’ (ÉrtSz.)
a fogalom aktualizált megjelenése a jelentésben
’kisebb vízfolyás’
patak csermely
(semleges) (választékos)
A jelentés a jel használatának szabálya.
Ludwig Wittgenstein (1889–1951)
„Ne keresd a szó jelentését, keresd a szó használatát!”
A magyar nyelv nagyszótára
• asztal fn 4A {4}
• 1. ’láb(ak)ból, ill. lábazatból és ez(ek)en nyugvó vízszintes lapból állóbútordarab’
• 2. ’(megterített) étkezıasztal’
• 3. (irod) ’az a helyzet, lehetıség, amelyben vki részesül vmiben’ ¤ „Ha majd a bıség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánálMind egyaránt foglal helyet „
• 4. (Ját) ’<bridzsben:> a kiterített lapok, ill. maga a játékos, akinek a lapjai ki vannak terítve’
• 5. (Mősz) ’gépnek a munkadarabot tartó vízszintes része’
• 6. (Inf) ’<grafikus operációs rendszerek esetében:> a képernyıképnek kötelezıen a memóriában tartott, leghátsó rétege, amelyen a menük, ikonok, ablakok stb. jelen(ítıd)nek meg’
A jelentés mint viszony(F. de Saussure) – statikus jelfelfogás
jelölı (hangsor)
jelölt (a jel tartalma) ezek közötti viszony mint jelentés
a létezı képzete
kés: vágóeszköz (denotátum, jeltárgy) – absztrahálás → képzet
Jelentés: a jelnek és a valóságos tárgy képzetének önkényes viszonya
Referencia– dinamikus jelfelfogás
a jel aktuális használata – egy valóságelem megjelölése: a jelölés így referenciális (vonatkoztató) funkció
A jeleknek önmagukban nem referensük, hanem extenziójuk (kiterjedésük) van, amely azoknak a tárgyaknak az osztálya, melyek a jel referensei lehetnek: keskeny, görbe, éles, hegyes, csorba, fanyelő, rugós stb. kések.
Morfoszemantika
toldalékok jelentése: nem megnevezı, hanem viszonyító jelleg
olvasunk – igei személyrag: alany, személye, száma, a ragozás fajtája
házban – inessivusi határozórag (vminek a belsejében való tartózkodás)
vizes – valamivel való ellátottság
Jelentésfajták (szószemantika)
1. Denotatív (megjelölı) jelentés
jel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel)
macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy(manó, tündér, jeti)
azonosító jegyek összessége – elkülönítés más valóságelemektıl
férfi +HUMÁN
+FELNİTT
+HÍMNEMŐ
tehén −HUMÁN
+FELNİTT (itt: ’kifejlett’)
−HÍMNEMŐ
(kognitív ’ismereti v. tudati’, konceptuális ’fogalmi’)
2. Szintaktikai jelentés
szófajok, mondatrészi szerepek
ige: nem lehet jelzı
névmások: utaló szerep
3. Konnotatív jelentés
tipikus jegyek – járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett
nı 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett’
20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’
4. Emocionális/affektív (érzelmi) és stílusbeli jelentésházacska; paripa/gebe; pofázmány; rozoga; atyafi; honszeretet
5. Kollokatív jelentés-összetevıkelıfordulási lehetıségek, illetve korlátok
csinos +lány, +házikó−virág, −vacsora, −érzelem
angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvérállam bácsi ↔ *állam néni
reszket a félelemtıl rázza a zokogás*reszket a zokogástól *rázza a félelem
6. Lexikológiai jelentés
A szókészlet jelentésviszonyai
A lexikai egységek rendszerösszefüggései
1. Egyjelentéső szavak(monoszémia)
hamuszürke, járógipsz, illusztris’neves, kiváló’, bálna
2. Poliszémia– több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak)
a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések
metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben
(érzékelhetı (?) szemantikai kapcsolatok)
metaforikus jelentésgyarapodásló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ ’tornaeszköz’fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’mekeg <állat> <ember>
metonimikus jelentésgyarapodás(hely, idı, anyag, ok–okozat, rész–egész)iskola ’intézmény’ ’épület’ ’a benne levık összessége’
’iskolai oktatás’ ’iskolai végzettség’ ’tudományos, mővészeti irányzat’ ’okulásra módot adó élmény’
arany ’nemesfém’ ’pénzérme’ ’ilyen szín’ ’ilyen színőruha’
borzad ’haj, szır égnek mered’ ’iszonyodik vmitıl’
ablak ’nyílás a falban’ ’nyílászáró szerkezet’ ’ennek üvege’[totum pro parte]
fej ’testrész’ ’vezetı személy’ ’ember’[pars pro toto]
Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve
3. Homonímia– azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság)nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között
eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés – valódi homonimák
ár1 ’ellenérték’ár2 ’áramló víztömeg’ár3 ’lyukasztó szerszám’ár4 ’területmérték’
vár1 <ige> vár2 <fınév>
csap1 <ige> csap2 <fınév>
divergens jelentésfejlıdés – álhomonimák
barát1 ’barátségban levık egyike’ barát2 ’szerzetes’
bolt1 ’bolthajtás’ bolt2 ’üzlet(helyiség)’
fogas1 ’halfajta’ fogas2 ’borona’ fogas3 ’ruhaakasztó’
4. Szinonímia – rokonértelmőség
denotatív egyezés – asszociatív–konnotatív eltérés
kutya (semleges) eb (régies, hivatalos)
nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnép
csapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs
kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”
5. Hiponímia – alá/fölérendeltséghiányzó denotatív összetevı
(prototipikalitás – kognitív/pszichológiai megközelítés: nyelv ↔ mentális reprezentációk)Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve
6. Antonímia – jelentésellentét
ellentétes elıjelő denotatív összetevık
kizáró ellentét (bináris antonímia):élı holt, halott
éles tompa
csecsemı felnıtt
skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagy
szegény gazdag
lassú gyors
taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld
A szavakon túl
1. Értelmes szavak – értelmetlen mondatok
A zöld kutya liberálisan feküdt a folyékony füvön.
Mátyás király lánctalpas páncéloson vonult az antant csapatai ellen.
2. Azonos szavak (jelentések) – eltérı mondatjelentések
Három dolgozatot kijavítottam tegnap.
Három dolgozatot javítottam ki tegnap.
Kijavítottam tegnap három dolgozatot.
(Vö.: Szintaxis – A mondat topik–predikátum tagolódása)
[igazságfeltételek, kompozicionalitás]
3. Többértelmőség
Kész vagyok a szakdolgozattal.
Ez a körte nem jó.
Kész vagyok a szakdolgozattal, sıt már a könyvkötı is kész van vele.
???Pali megevett, Kati pedig becsavart egy körtét.
(Cser András nyomán)
– Miért piros ez a kékszilva?
– Mert még zöld. zöld ’éretlen’
ang. find ’(meg)talál’, matematikai használatban ’kiszámít’ („megállapít”)
kemény víz’sok ásványi sót tartalmazó víz’
ang. where m. hol ’melyik helyen’
Ajánlott irodalom
Hangay Zoltán: Jelentéstan. In: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 1991. 419–452.
Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina [Bp., 2000.]
Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, h. n., 1996.