A citrusfélék neveléséhez szükséges körülmények, környezet

Mielőtt bármilyen előkészületet tennénk, nézzük meg, milyen helyre, milyen környezetbe szánjuk ezeket a növényeket. A télen is 25 C°-os, távfűtéses, nem túl világos lakásban lakók sajnos nem számíthatnak sok jóra. (Ebben a cikkben nem foglalkozunk a fűtött üvegházzal, téli kerttel rendelkező egzotikusnövény-termesztők ideálist megközelítő környezetével, teendőivel, hisz ők sokkal többet tudnak nálam, és én is csak csodálni tudom az eredményeiket.) Csak a lakásban, családi házban tervezett citrusneveléshez szeretnék segítséget nyújtani, ahol a lehetőségek messze elmaradnak a citrusfélék ázsiai őshazájában uralkodó éghajlati viszonyoktól. Ennek alapján osszuk is mindjárt ketté a várható környezetet:

Kertes családi ház, amelynek nagy előnye, hogy a nyár folyamán a szabadban tudjuk tartani a növényeinket. Ezzel a lehetőséggel mindenképp élnünk kell, mert ha májustól októberig jól megerősödnek a citrusok, sokkal könnyebben vészelik át a nem túl ideális teleltetési körülményeket is. Napos vagy félárnyékos, huzatmentes, (szélvédett) helyet érdemes keresni. Általában elmondható, hogy minél idősebb, erősebb a növényünk annál naposabb helyen tarthatjuk. A téli pihenés idejére gondoskodnunk kell egy világos, hűvös (5 - 15 C° -os) helyiségről.

Erkélyes lakás. Lakótelepen, társasházban élőknek már nehezebb a helyzetük. Itt nagy előny egy keleti, délkeleti fekvésű, szélvédett erkély, ahová akár már áprilistól kitehetjük növényeinket, és nagyon fontos, hogy éljünk is ezzel a lehetőséggel! A teleltetés már nehezebb dió. Ha megoldható, hogy egy világos szobát nem fűtünk, akkor nyert ügyünk van. Ha nem, akkor is kell olyan világos helyiség, ahol 14 és 18 C° között tudjuk tartani a hőmérsékletet. Gyakorlati tapasztalatom, hogy a jól kiválasztott, nyáron jól tartott, és telelésre fokozatosan felkészített citrusok nagy részének nem jelent gondot ez a viszonylag magas hőmérséklet.

Nem véletlenül hangsúlyoztam az előzőekben a nyári szabadlevegőn tartás fontosságát. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor jelentősen csökken az esélye az eredményes otthoni citrusnevelésnek. Ugyanígy nagyban nehezíti a sikeres citrustartást a sötét lakás, valamint a magas (20 C° feletti) teleltetési hőmérséklet.

Előkészületek

Ha biztosítani tudjuk a növény számára megfelelő nyári és téli helyet, nekiláthatunk az előkészületeknek, ezért most a majdani új citrusunk beszerzéséhez, neveléséhez kapcsolódó előkészítő teendőket nézzük át. (Természetesen ezek egy részét a magoncok nevelésénél is meg kell tennünk, de erre most nem térünk ki.)

Először derítsük fel milyen kertészeti szaküzletek és citrusokat is forgalmazó kertészeti áruházak, faiskolák vannak a közelünkben. Nemcsak a majdan beszerzendő növényünk forrása miatt fontos ez, hanem a citrusnevelés nélkülözhetetlen elemei érdekében is. Nézzük mik is ezek:

citrusföld alkotóelemei (virágföld, érett marhatrágya, folyami homok, kertészeti perlit, alginit, natúr tőzeg) (Később ezt a „A citrusok átültetése, citrusföldek” fejezetben részletesen kifejtjük.)

12 literes „belülről mércés” vödör (a legtöbb nagyáruházban kapható), citrustápok (féléves lebomlási idejű Osmocote műtrágya és Volldünger) beszerzése növényvédő szerek (atkaölő szer, lemosó permetszer, rovar- és gombaölő szer) kézi „spricni” ásványvizes „pet” palackok gyűjtése (1,5 és 2 l-es is) 5 l-es ioncserélt lágyvizes palackok beszerzése (természetesen a vizet is hasznosítjuk)

(Lehetséges forrás: Tesco, darabja kb. 220 Ft) gyökereztető hormon fás szárú növényekhez (pl. INCIT-8)

Ezeken kívül érdemes időben gondoskodni elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű (tiszta) esővízről. (Az összegyűjtött esővizet érdemes lezárt ásványvizes palackokban tárolni az algásodás elkerülése érdekében. 15 – 20 növény esetén akár 200 l-es pufferre is szükségünk lehet hosszantartó szárazság esetén.)

Citrusfélék beszerzése. Mikor, mit és honnan?

Ha megtettünk a szükséges előkészületeket, hozzáláthatunk a beszerzés előkészítéséhez. Sajnos az sem mindegy, hogy mikor vásároljuk a citrusokat. Kezdők számára egyértelműen a tavaszi időszakot javasoljuk. Általában ekkor érkeznek a kertészeti áruházakba a főleg olasz forrásból származó citrusok. Pontos időpontot nem lehet meghatározni. Nézni kell a prospektusokat és érdeklődni telefonon. Általában az éjszakai fagyok elmúltával várható az áru beérkezése. Ha valaki ekkor nem tud vásárolni, legkésőbb júliusig várhat. Ezt követően kezdőknek, üvegházzal nem rendelkezőknek, nem javasoljuk új citrusok beszerzését. (Például, csak abba gondoljunk bele, hogy 2010. szeptemberére milyen állapotba kerültek a nagyáruházak által kora tavasszal beszerzett, és 5-6 hónapig szabad ég alatt tartott citrusok gyökerei.)

Még hátra van annak eldöntése, hogy mit és honnan vásároljunk. Szerencsére most már mindkét területen nagy a választási lehetőségünk. Az egyszerűség kedvéért nézzük azt először, hogy milyen citrus fajtát válasszunk. Természetesen most nem soroljuk fel az összes vásárolható citrusfélét, csak azokat, amit kezdők számára, és nem igazán ideális körülmények közé javasolhatunk. (Részletes növényismertetőt itt most nem adunk, csak a szóba jöhető növényeket írjuk le magyar és tudományos nevükön. Az alábbi felsorolást tekinthetjük javaslati sorrendnek is. Vagyis a kalamondin nevelhető legkönnyebben a narancs legkevésbé otthoni körülmények között.)

Otthoni körülmények között nevelhető citrusfajták

Kalamondin vagy savanyú mandarin (Citrus mitis vagy x Citrofortunella mitis) A citrusokkal most ismerkedők számára talán meglepő, hogy egy viszonylag ismeretlen, eredetileg dísznövényként tartott citrusfélével kezdjük a sort. Ez a kumkvát és mandarin keresztezés az egyik, otthoni körülmények között legkönnyebben tartható citrusféle. A tél folyamán elviseli akár a plusz 18 - 20 C°-os szobai hőmérsékletet is. A legtöbb kertészeti nagyáruházban kaphatók jó minőségű oltványok. Ha a 3 - 4 cm átméroju savanyú gyümölcsének levét kinyomjuk teába, a "maradék" héjastól fogyasztható. Bőséges terméshozatalának illusztrálására lássunk néhány fotót a teljes növényről, a gyümölcsökkel megrakott ágakról, egy gyümölcscsokorról, és a virágzó növényről.

Tahiti mandarin vagy tahiti narancs (Citrus limonia Osbeck 'Otaheite', Citrus otaitensis, Citrus taitensis). Ezt, az utóbbi években egyre több helyen árusított mandarin és citrom (vagy lime) kereszteződésű citrusfélét bátran ajánlhatjuk szobai nevelésre mindenkinek. Gyümölcse kb. 5 cm átmérőjű, mandarin alakú, enyhén csecsbimbós, sárgás-narancs színű, kevésbé savanykás, mint a kalamondin. Inkább oltványként található az áruházak polcain, de dugványozással is jól szaporítható. Illusztrációként bemutatjuk Kurdi Laci növényét és a tahiti mandarin virágját.

Óriáscitrom vagy Lipo (Citrus limon 'Lipo' ). Ezt a citrom és pomeló vagy mások szerint citrom és grapefruit hibridet általában dugványként forgalmazzák. Beszerzésénél elsősorban a hazai citrusbarátok és a citrusokra specializálódott kertészetek jönnek számításba, igaz egyre több nagyáruházban is felbukkan mostanában. Illusztrációként lássunk néhány képet a fórumos topiktársak gyűjteményéből: Jozso48 óriáscitrom fája, Kurdi Laci fája, Kurdi Laci gyümölcse, az óriáscitrom virágzata.

Meyer citrom (Citrus limon 'Meyer') - Szintén hibrid. Citrom és narancs, mások szerint citrom és mandarin kereszteződése. Kevésbé savanyú, mint a normál citrom. Áruházakban számíthatunk rá oltványként, de kertbarátok útján dugványként is beszerezhető. Előnye, hogy meglehetősen gyorsan fejlődik, és hamar termőre fordul. Lényegében ez utóbbi a hátránya is, mivel a teleltetés során meglehetősen alacsony hőmérsékletet (3 - 8 C°) igényel, egyébként akár az egy éves dugvány is vrágba borul. Illusztrációként bemutatunk egy termő növényt, egy szép Meyer virágcsokrot, és a kinagyított gyümölcseit. Az utolsó kép bal oldalán egy szépen fejlett két éves dugvány látható.

Volkamer citrom vagy vöröscitrom (Citrus volkameriana) Elvileg akár magról is szaporítható citrusféle. Inkább a hazai citrusbarátok és a citrusokra specializálódott kertészetek választékában található meg. A bemutatott növény Jozsó48-tól származik

Kumkvát (Fortunella margarita - tojásdad alakú, Fortunella japonica - gömbölyű). Szilva nagyságú gyümölcsei héjastól fogyaszthatók. A legtöbb kertészeti nagyáruházban kaphatók a margarita fajta jó minőségű oltványai. Kedvcsinálónak lássunk egy gyümölcsökkel megrakott példányt, annak kinagyított változatát, és a növény nyári virágzását. A margarita fajtához képest sokkal ritkábban juthatunk gömbölyű kumkváthoz. Példaként tekintsük meg Calamondin növényét.

Limakvát (Citrus aurantifolia x Fortunella japonica vagy margarita) - ahogy a nevéből is látható, ez az apró, savanyú gyümölcsöt adó növény lime és kumkvát kereszteződés. Elsősorban az oltványok vásárlását javasoljuk. Egy ilyen növényt láthatunk NS68 topiktársunk felvételén.

Rangpur lima (Citrus limonia) - ezt a felpúposodó héjú, kalamondinhoz hasonló, de annál savanyúbb citrusfélét gyakran dugványként találjuk az áruházak polcain. (Sajnos előfordul, hogy kalamondin felirattal.) Fotó illusztrációként először lássuk Chez növényét, annak érett gyümölcseit, Cserella szépen hajtó fácskáját, a félbevágott gyümölcsöt, az éppen nyíló virágokat és egy növényt a NewGarden választékából.

Citrom (Citrus limon) - a közönséges citromnak az 'Eureka', a négy évszak ('Lunario') és a 'Lisbon' fajtáit javasolhatjuk dézsás nevelésre. Sajnos legtöbb forgalmazó nincs tisztában azzal, hogy milyen fajtát árul. Áruházakban általában oltványként forgalmazzák, de a citromokat dugványról is szaporítják.

Mivel mindenki látott már citromot, így különösebb megjegyzés nélkül mutatom meg, hogy barátaink milyen eredményeket tudnak felmutatni. Először lássunk ízelítőt a budaörsi Krix György barátom citromaiból. Egy szép citromfa, egy érett fotogén citrom, végül egy citrom csoportkép. Ezt követi grossy termő citromfája és virágzó citroma.

Limoncella (Citrus limetta ?) - ez a mediterrán vidéken eléggé elterjedt, harmonikus ízű, a gyümölcs héjban, valamint a levélben rendkívül sok illóolajat tartalmazó citrusféle 2008-ban több helyen kapható volt dugványként. Sajnos gyökérzete kissé érzékeny a gombásodásra, így inkább az oltványok beszerzését, szaporítását javasoljuk. (Tapasztalatom szerint a növény dugványként az enyhén savanyú, tőzeges talajt kedveli.) Mivel a fajta pontos, "tudományos" meghatározása még folyamatban van, köszönettel vesszünk minden segítséget a növénnyel kapcsolatban. Illusztrációként először nézzünk egy, apró gyümölcsöt nevelgető növényt, majd a kinagyított gyümölcsöt, a jellegzetes rózsaszín virágbimbókat, a kinyílott virágot, és egy két éves dugványt láthatunk.

Egyéb citrom hibridek - számos, a "normál" citromtól eltérő, gyakran önálló fajtaként megjelenő citromfélével is találkozhatunk a nagyobb citrusforgalmazóknál, hobbi kertészeknél. Egy ilyen különlegességként tekintsük meg Calamondin topiktársunk körtealakú citromját (Citrus lumia "Pyriformis"). (A növény tartását csak azok számára javasoljuk, akik 10 - 15 fok körüli, világos teleltető hellyel rendelkeznek.)

Tahiti lima vagy perzsa lima (Citrus latifolia) - Inkább oltványként találkozhatunk vele, de 2009-ben kapható volt dugvány formájában is ezen a néven "citromféle". Sajnos "fajtabiztos" vásárlása sehol sem garantált. Mivel nagyon keresett citrusféle, áruházakban, kertészetekben szinte bármire ráakasztják a "Tahiti lima" táblát. Néhány ismertető jegye: hajtásai tövis nélküliek, gyümölcse magvatlan és éretten is haragoszöld marad, levelei gyakran lándzsa alakúak, és jellegezessége az enyhén szárnyas levélnyél. Sajnos az itt bemutatásra kerülő növény sem biztosan Citrus latifolia. Talán Oli64t topiktársunk növénye tényleg a fajtaismertetőnek megfelelő jegyeket produkál.

Mirtuszlevelű narancs vagy Chinotto (Citrus aurantium var. myrtifolia) - Egyre gyakrabban találkozhatunk ezzel az apró levelű, bőtermő, kesernyés, magról is nevelhető citrusfélével. Áruházakban oltványként kapható. Kedvcsináló fotóillusztrációk: termő fa, és chinotto gyümölcs csokor.

Grapefruit (Citrus x paradisi) - a világos, viszonylag meleg teleltető hellyel (12 - 18 C°) rendelkezők számára javasolhatjuk a grapefruit nevelését. Sajnos csak ritkán találkozunk vele kertészetekben, inkább csak hobbikertészektől szerezhető be. A bemutatott első két kép grossy gyűjteményéből származik. Grapefruit gyümölcs és virágcsokor. Ezt követően lássuk amadar vörös bélű Star Ruby gyümölcséről készült képet.

Pomeló (Citrus grandis) - egyre többen sikerrel próbálkoznak hazánkban is ennek a hatalmas gyümölcsű citrusfélének a termesztésével. Csak a világos, viszonylag meleg teleltetővel rendelkezők számíthatnak szépen beérő gyümölcsökre. Hazai beszerzésénél elsősorban a kertbarátok és citruskertészetek jönnek számításba. Illusztrációként lássuk először jozsó48 fejlődő terméseit és beérett gyümölcsét, ezt követi grossy lombok közt megbúvó pomelója, érő gyümölcse és virágzó növénye.

Klementin mandarin (Citrus reticulata x Citrus deliciosa) - a mandarinok közül inkább a klementin fajták ('Hernandina', 'Dancy') jönnek számításba. Sajnos a fajtaazonos beszerzés

hazánkban nem egyszerű. Kizárólag oltványként forgalmazott növények. Illusztrációként néhány kép Jozsó48 növényéről: termő klementin fácska, érett klementin gyümölcs.

Satsuma mandarinok (Citrus unshiu) - azok számára, akik rendelkeznek hűvös (3 - 8 C°-os) teleltető hellyel bátran javasolhatjuk a japán mandarinok nevelését. Előnyük, hogy a legtöbb fajtájuk december elejére beérleli a gyümölcsét, így a vadcitrom alanyba oltott példányai akár fagypont közelében, nem túl világos helyen is átteleltethetők. Sajnos "fajtabiztos" beszerzésük még elégé nehézkes, inkább csak hobbikertészektől lehetséges. Illusztrációként lássunk egy gyümölcsökkel megrakott fát, egy gazdag virágzást jozsó48 kertjéből, és Zoli1122 Miyagawwa mandarin fácskáját és annak közeli gyümölcsét. Nálam most először virázott az "Okitsu" fajta, de a zöld gyümölcsöt hamar leszedtem.

Kleopátra-mandarin (Citrus reshni) - Ezt az elsősorban alanynak termesztett mandarin fajtát világos, viszonylag meleg (12 - 18 C°) teleltető hellyel rendelkezők számára javasolhatjuk, igaz gyümölcsének mérete és élvezeti értéke jóval a többi mandarin alatt marad.

Narancs (Citrus sinensis) - talán az ún. édes narancs fajták otthoni neveléséhez kellenek a leginkább az ideálist megközelítő körülmények. Sajnos még nem találkoztam olyan forgalmazóval hazánkban, aki fel tudta volna tüntetni a növényen a fajtanevet, illetve a pontos tudományos nevet is. Ezek kizárólag oltványként forgalmazott növények. Illusztrációként először bemutatunk két képet Kurdi Laci növényéről. Érésben lévő gyümölcsök, és egy csodaszép virágcsokor., ezt követi jozso48 spanyol narancsa, és végül, de nem utolsó sorban tekintsük meg budaörsi kertbarátom növényét. Az ismertebb fakónarancsok mellett érdemes figyelmet fordítani az ún. köldöknarancsokra is. A képen látható Washington Navel fajta amadar tapasztalata alapján akár már decemberre beérlelheti első gyümölcseit. Végül tekintsük meg a gyümölcsöktől roskadozó fát is.

Amire mindenképp tekintettel kell lennünk az első vásárlásnál, kettőnél több növényt kezdőként ne vegyünk, leszámítva azt az esetet, ha van elég, ideálist megközelítő nyári és téli területünk a citrusaink számára.

Lehetséges beszerzési források

Lássuk, hol juthatunk citrusfélékhez. Az alábbi felsorolás biztosan nem teljes, és jelenleg csak szűk körű tapasztalatokon alapul. Szívesen vesszük minden vásárlási tapasztalattal rendelkező kiegészítését. Az alábbi felsorolás nem takar semmilyen sorrendet. Mi csak saját tapasztalatainkat és a beszerzett információkat osztjuk meg az érdeklődőkkel. Mindenki saját belátása és helyi lehetőségei alapján válasszon.

Bricostore - tavasszal meglehetősen nagy növényválasztékkal rendelkező áruházlánc (Budapest környékén 5 helyen, valamint Győrben, Székesfehérváron, Szekszárdon és Miskolcon). Sajnos a nagy tavaszi feltöltés után általában nem érkezik árufrissítés a polcokra. 2008-as tapasztalatok alapján a következő növényekre számíthatunk: narancs és citrom (fajtajelölés nélkül), kumkvát, mirtuszlevelű narancs, kalamondin, limakvát. (Állítólag mandarin is volt.) 2009-ben mirtuszlevelű narancs, kalamondin, grapefruit, ujjas cédrát (Buddha keze) és citrom oltvány volt a választék. Egy-egy kb. 25 cm-es törzsű, termő fácska ára 2009. tavaszán 10 000 Ft volt. Weblapjuk a következő címen érhető el: www.bricostore.hu

New Garden - talán a legnagyobb mennyiséggel és legszélesebb választékkal rendelkező, kimondottan kertészeti áruház, Budapesten 5 kertészettel. Amire a 2008-as választékból emlékszem: narancs és citrom ('Meyer' és fajtajelölés nélküliek), kumkvát, mandarin, mirtuszlevelű narancs, kalamondin, limakvát, tahiti lima, Budha-keze (ujjas) cédrát, kukle. 2009-ben kicsit átalakult a választék. A citromfélék és a kalamondin, valamint narancs mellett több fajta lime (mexikói, tahiti és Rangpur lima), valamint kumkvátok közül választhattunk. Sajnos elofordulnak tévesen cimkézett növények is. Például a bordázott keserűnarancsot (Citrus_aurantium_Consolei) normál narancsként, egy kis kalamondin oltványt pedig tahiti limaként árultak. Az árak sajnos emelkedtek. A felsorolt oltványokat 10 és 15 000 Ft közötti árban forgalmazták, igaz augusztustól 30 % kedvezmény volt minden citrusfélére. A cég weblapja a következő címen található: www.newgarden.hu

OBI Magyarország - Talán az egyik legnagyobb országos terítettséggel (7 budapesti és 16 vidéki áruház) rendelkező barkács és kertészeti áruházlánc. Ismereteim szerint 2009-ben robbant be az OBI a nagy citrusforgalmazók közé. Mégpedig úgy, hogy számos áruházában már áprilisban akciós áron lehetett kapni a citrusféléket. A választékban szerepelt magastörzsű oltványként többféle citrom, mirtuszlevelű narancs, kumkvát és kalamondin. Ezen kívül néhány fajta, termő citrusdugvány közül lehetett még választani. Az árak sajnos áruházanként eltértek (3 000 - 10 000 Ft), és természetesen függtek a növények méretétől is. További információkért tekintse meg a cég honlapját: www.obi.hu

OÁZIS Kertészetet - Idényben jelentős citrusválasztékkal rendelkező áruházlánc (Budapesten 3 helyen, valamint Ajkán, Cegléden, Diósdon, Hajdúszoboszlón, Mohácson, Monoron, Nyíregyházán és Orosházán). 2008 tavaszán termő citromot 3 500 Ft, kalamondint 5 000 Ft, kumkvátot 6 000-11 000 Ft-os árkategóriában lehetett kapni. Akkor többfajta citromot is árultak. Sajnos 2009-es konkrét információnk nincs. A céget a következő weblapon lehet elérni: www.oazis.hu

Baumax - az áruház kertészeti részlegén számos citrusfélével is találkozhatunk. Sajnos 2008-ban meglehetősen gyenge volt az általam látott áru minősége, igaz kicsit késve vettem észre a citusokat. Ami rémlik: kumkvát, kalamondin és néhány beazonosíthatatlan dugvány (citrom, Rangpur lima ?). Az árakra sajnos már nem emlékszem, de viszonylag magasak voltak. 2009-ben minden tekintetében pozitív változás következett be. A növények minősége javult, lehetett választani citrom (oltvány és dugvány), kalamondin, mirtuszlevelű narancs és kétféle kumkvát oltvány között, és mindezt elfogadható 6 - 10 ezer Ft/db áron. További pozitívumként szólhatunk az áruház júliusi 50 %-os akciójáról, aminek személy szerint én sem tudtam ellenállni. Elérhetőségük: www.baumax.hu

Auchan - talán meglepő, de 2008-ban, ha rövid ideig is, de ki lehetett fogni néhány citrusfélét ebben az áruházban is. Mik voltak ezek? Citrom oltvány és kumkvát (7 000 Ft), kalamondin oltvány (6 000 Ft), limoncella fantázianevű dugvány (3 000 Ft), és talán Rangpur lima vagy római édes lima dugvány (2 000 Ft). 2009-ben hasonló volt a választék, igaz inkább oltványokat lehetett kapni.

Starkl Kertészet - egyik részlege egy "katalógus" áruház. Előnye, hogy postán is rendelhetünk, hátránya, hogy kicsi a választék, és a katalógusuk alapján nem tudható, hogy pontosan mit fogunk kapni. (Oltványt vagy dugványt, mekkora méretű növényt küldenek, ezen kívül a pontos fajtát sem közlik. Például csak annyit, hogy mandarin.) A másik részleg, az előzőnél jóval nagyobb választékkal rendelkező igazi kertészet, amely Szombathely

peremvárosában található. Itt már megnézhetjük, kiválaszthatjuk a számunkra árban, méretben megfelelőt. 2008-ban kb. 15 - 20 citrusféle közül válogathattunk.

Rappai Egzotikus Kertészet - Ez a Zombán található kertészet talán a legtöbb internettel rendelkező citruskedvelő számára ismert. Hatalmas választék jellemzi elfogadható árakon. (Lásd www.rappaikerteszet.hu) Van, aki elismeréssel szól róluk, van, aki későbbi csalódottsága folytán negatív véleményének ad hangot. Tény, hogy a weblap alapján nem állapítható meg minden növényről, hogy oltványt (és milyen alanyba) vagy dugványt kapunk. A növények talajául szolgáló Novobaltos rostos tőzeget (tápkockát) is gyakran éri kritika. Szerencsére Rappai úrtól e-mail-en sok mindenről kérhetünk tájékoztatást. A Novobaltos talaj "lecserélésére" a későbbiekben pedig megpróbálunk megoldást adni. Az olcsóbb (1 800 Ft - 2 500 Ft árkategóriájú) növények általában dugványok, a nagyobbak oltványok (kumkvat, négy évszak citrom, tahiti lima) valószínű olasz forrásból, elég magas árfekvésben (10 000 Ft felett).

SAFRU Kertészet és Virágüzlet - Budapest határában, a Budaörsi úton, a Floracoop Virágpiac mellett található ez a kertészet. (Weblap címük: www.safru.hu ) Ha valaki erre jár mindenképp érdemes ide benéznie, mert a számos egzotikus növény között mindig található néhány citrusféle. Én legutóbb citrom- és narancsfákat, valamint kumkvátot láttam náluk. A hely nagy előnye, hogy ugyan ezen a telephelyen található a Budaörsi Kiskert Áruház ( lásd: www.kertmania.hu ), ahol számos, a citrusneveléshez szükséges anyagot (virágföld, perlit, alginit, citrustápok, gomba- és rovarölőszerek) is be tudunk szerezni. (Bizonyos, ritkán használt anyagok, pl. alginit vásárlása előtt érdemes a 246-2873-as telefonon érdeklődni.)

Cserkúti Kertcentrum - Ez egy Pécsen található kertészeti áruház, a honlapjuk alapján egyre bővülő választékkal rendelkezik. Lásd: www.cserkert.hu Sajnos a weblapon nem jelzik pontosan, hogy oltványt vagy dugványt szállítanak, és láthatóan citrusfajták tudományos neveivel is hadilábon állnak. Bombaba kiegészítése: Az árut Franciaországból hozzák tavasszal. Vannak dugványok (Meyer, La Valletta) és vannak törzses oltványok. A mostani weben látható árukészletükről: a 10 000 Ft alatti citrusok dugványok, az e felettiek oltványok.

Hentz Kertészet - szintén Pécsen található a Tiborc utcában. Sajnos Interneten nem forgalmaznak, de tavasszal, több alkalommal hoznak be citrusokat Olaszországból. Tavaly csak oltványok voltak (Pl. nagyon szép kumkvát, magastörzsű grapefruit.) Az áraik kicsit magasabbak a Cserkútinál. Aki arra jár, érdemes benéznie. (Az információ Bombabától származik.)

Kertészeti kiállítások és vásárok - Ezeken a vásárokon általában sokféle, és kedvező árú citrusféle található. Lehetőség van közvetlen a termelőtől történő vásárlásra, aki szaktanácsot is ad. A következő felsorolás biztos, hogy nem teljes, és lehet, hogy nem is lesz ott citrusféle. Ha valakinek konkrét információja, korábbi tapasztalata van, legyen szíves, megírni:

Gardenexpo 2009 kerti kiállítás és vásár 2009. március 13 -15. Papp László Budapest Sportaréna (Információ az internetről)

Húsvéti Kertészti és Kézműves Vásár, TESCO, Budaörs, 2009. április 9-12. (Információ az internetről) Mint utólag kiderült, csak egy citromdugványokat árusító kertész volt itt.

Dísznövény 2009 Kertészeti Szakkiállítás és Vásár, Budai Arborétum Villányi-út 29-43, 2009. április 24-26. (Információ az internetről) (a belépődíj levásárolható az OÁZIS-ban).

Mezőgazdasági és Kertészeti Szakvásár ill. Bor- és Sajt Fesztivál, Budapest, Vajdahunyad Vára, 2009. május 1 -3.

Hortus Hungaricus 2009 Szigetszentmiklós, 2009. szeptember 18-20. (Kezdők számára ezt az időpontot vásárlásra már nem javaslom!)

Művészetek Völgye Kapolcs (2007-ben inkább óriáscitrom dugványok voltak).

Egzotikus növényekkel, citrusokkal foglalkozó kertbarátok - szerencsére egyre többen vagyunk, akik viszonylag nagy választékkal rendelkezünk a különböző citrusfélékből. Legtöbbünk nem üzleti céllal szaporítja ezeket a növényeket. Talán a legszélesebb fajtabiztos választék szerezhető be így, de ne számítsunk hatalmas, termő növényekre, postai szállításra, azonban szinte biztos a nevelésükkel kapcsolatos szaktanács, több éves szakmai tapasztalat, a citrusfélék szeretete.

Hogyan vásároljunk?

Végre eljutottunk oda, hogy az általunk kiszemelt áruházba megérkeztek a citrusok és mi is. Ráadásul egyik jobban roskadozik a gyümölcsöktől, mint a másik. Szeretnénk a pénztárhoz vinni azt, amin a legtöbb termés található. Ne tegyük! Alaposan nézzünk meg mindent a növényen. Néhány választási szempont, amit figyelembe kell venni:

1. Milyen a lomb színe? Általában a szép sötétzöld lombozatút érdemes választani. A világoszöld, sárgás levelekkel tarkítottakat felejtsük el. (Ritkán atkák jelenlétére utaló szürkés-barnás foltokkal is találkozhatunk.)

2. Milyenek a növény hajtásai? Mindenképp masszív, erős hajtásrendszerrel rendelkező csemetét válasszunk. A túlságosan vékony vesszőjű növényeket hagyjuk meg másnak.

3. Milyen a korona kinézete? A hajtásrendszer alkosson szabályos, formás koronát.4. Oltvány esetén nézzük meg, hogy milyen az oltás helye? Csak szépen összeforrt

oltású növényt válasszunk.5. Dugványok esetén gyakran találkozunk kis létrás támrendszerhez kötözött

citrusokkal. Ebben az esetben vizsgáljuk meg azt is, hogy nincsenek-e sérült, repedt ágak az így "megerőszakolt" növényen. Azt is képzeljük el, hogy majd otthon, a támrendszer eltávolítása után metszéssel ki tudunk-e alakítani megfelelő koronát.

6. Dugványoknál azt is vizsgáljuk meg, hogy a növény szilárdan áll-e a talajban, vannak-e elhalt alsó ágacskák, ágrészek, ami gombás fertőzésre utaló jel.

7. Érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy mennyi lehullott levelet találunk a kiszemelt növény alatt. Természetesen az a jó, ha egyet sem. Sok lehullott levél, kopaszodó fácska akár gyógyíthatatlan betegség jele is lehet.

Ha (majdnem) mindennel meg vagyunk elégedve, már mehetünk is a pénztárhoz, de csak annyi növénnyel, aminek biztosítani tudjuk a korábban ecsetelt, elfogadható körülményeket.

Hihetetlen, de egy hibázási lehetőség még hátra van. A citrusok hazaszállítása. Ügyeljünk arra, hogy növényeink út közben nehogy megfázzanak (ez kora tavasszal fordulhat elő), és ne kapjanak huzatot! Az utóbbi nyáron, a gépkocsi lehúzott ablaka miatt szokott előfordulni.

Az otthoni nevelés megkezdése

Végre hazahoztuk a várva várt citrusainkat. Első dolgunk, hogy új szerzeményeinket helyezzük az előre kiszemelt helyükre. Meglepő, de a vásárlás időpontja alapján most is két lehetőséget kell megvizsgálnunk.

Első eset, általában ez a gyakoribb, amikor kora tavasszal vásárolunk. Sajnos ilyenkor a kinti hideg miatt egy ideig a lakásban kell még tárolnunk az új növényünket. Lássuk, mire kell ügyelnünk, és mik a fontosabb teendőink.

1. Helyezzük a növényt a lakásban világos, nem túl meleg helyre. 2. Nézzük meg a növény talaját. Sajnos gyakran előfordul, hogy az áruházban túl öntözik

a citrusokat. Ha így van, akkor hagyjuk teljesen kiszáradni a földet, és csak akkor locsoljunk, ha már nagyon szükséges. (A locsolásról később írunk részletesen.)

3. Ahogy a kinti időjárás engedi (10 - 15 C°), elkezdhetjük a növény fokozatos szabadba szoktatását. Először csak 3 - 4 órára, árnyékos, szélvédett helyre tegyük, és amint a levegő hajnali hőmérséklete nem csökken 8 - 10 C° alá, a növényünk kinn is maradhat.

4. Közben elkezdjük a növény átültetésének előkészületeit. (Kb. 20 %-kal nagyobb átmérőjű cserép beszerzése, citrusföld összeállítása.)

5. Ha az előző fejezet 5. pontjában említett "létrás támrendszerű" dugványt vásároltunk, még az átültetés előtt fejtsük le az ágacskákat a létráról. A létrát távolítsuk el, és az ágakat vágjuk vissza! Hogyan és mennyire? Erről részletesebben írunk majd a metszés, hajtásválogatás részben. Most röviden annyit, hogy az ún. befelé növő ágakat általában tőből ki kell vágni, a normális, erős ágakon 4 - 6 levelet (rügyet) hagyunk, megpróbálunk vezérágat kijelölni, a gyenge ágacskákat, ha jó irányba nőnek, pedig 1 - 2 rügyre messük vissza. Tudom, ilyenkor akár az összes virágot, zöld gyümölcsöt elveszíthetjük. Ne bánjuk, mert az ilyen fácskák visszametszés nélkül biztosan halálra vannak ítélve!

6. A további teendők lényegében megegyeznek a "második eset"-nél találhatókkal.

Második eset, ha a szabadban már elég meleg van (kb. 15 C° fölött), és az áruházban is a szabadban voltak a növények.

1. Ekkor már mi is a kinti, végleges helyére tehetjük a növényünket. Általában nem árt kb. két hét ún. helyhez szoktatás. (Ez idő alatt megpróbáljuk a minimálisra csökkenteni az öntözést, mert úgy tapasztaltam, nyáron az áruházakban alaposan megúsztatják a növényeket.) Sokak szerint a vásárlás után azonnal át lehet ültetni a növényeket. Sajnos vannak olyan alanyok (pl. keserű narancs), amelyek nehezen viselik az ún. átültetés okozta sokkot, így ha van időnk, inkább várjunk egy kicsit, úgy is van elég intézni valónk.

2. A helyhez szoktatás ideje alatt érdemes elvégezni a (4. és 5 pontban említett előkészületeken túl) egy lemosó permetezést, főleg az atkamentesítés miatt. Ha ebben az időben végezzük a gyümölcsfáink permetezését, akkor ez nem jelent gondot, de szükség esetén kézi spricnivel is megoldható. Az adagoláshoz mindig olvassuk el a vegyszereken feltüntetett használati utasítást! Házilag is kimérhető a következő: 1 liter lágy vízhez kb. 3 cl Agrol Plusz lemosó permetszer, 1 gramm (kb. 1 csapott kávéskanál) Sanmite 20 WP atkaölő szer. Rovar- és gombaölő a vegyszer dobozán feltüntetett ismertető szerint.

3. Citrusaink átültetése (lásd részletesen a következő fejezetben.)4. Ha túl vagyunk az első átültetés nehézségein, érdemes még egyszer átnézni a növényt,

és a felesleges, rossz irányba növő ágakat kimetszeni, a megnyúltakat visszavágni.

Alaposabb metszést általában a létrás támrendszerhez kötözött citrus dugványokon kell végezni.

5. A lemetszett gallyakat, feltételezve, hogy növényünk még lényegében nyugalmi állapotban van, érdemes valamilyen vegetatív szaporítási módon (dugványozás, oltás, szemzés) hasznosítani. (Ezt később külön fejezetben, röviden tárgyaljuk.)

A citrusok átültetése, citrusföldek

Most térjünk vissza az előző fejezet 8. pontjához. Ültessük át a nemrég vásárolt növényünket. Sokakban felmerül, hogy miért kell ezt tenni, és miért nem jó egyszerűen a virágboltokban kapható általános virágföld. Az első kérdésre könnyebb válaszolni, a második sajnos gyakran vitákra ingerli még a szakembereket is. Mondhatjuk úgy is, hogy ahány citruskertész, annyi citrusföld recept, ráadásul a vásárolt növényünkről sem mindig tudjuk milyen földben nevelkedett eddig. Mivel gyakran fellángolnak viták a profik között, megadunk 3 receptet, amelyből kettőt ki is próbáltam és bevált. (Az "alapreceptek" kis tapasztalat után módosíthatók, mint ahogy én is tettem 2010-ben.) Ha valakinek van kipróbált, könnyen összeállítható receptje, szívesen vesszük. Most azonban térjünk vissza az első kérdéshez.

Miért kell átültetnünk az újonnan vásárolt citrusunkat?

1. A faiskolákban helytakarékosság céljából minél kisebb cserépbe próbálják forgalomba hozni a növényeket. Az ún. Novobaltos (tőzeges) tápkockát az üzletbe kerülésre teljesen átszövi, kitölti a gyökérzet.

2. Gyakran agyagos talajú, szabadföldön előnevelt növényt ültetnek át cserépbe. (Én olasz importnál tapasztaltam.) Ezek életét általában csak a megfelelő új talaj mentheti meg.

Milyen földbe ültessünk? Mindenki számára elfogadható, egyértelmű receptet nem adhatunk. Alapelv az, hogy a citrusunk földje tápanyagban gazdag, laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, semleges vagy enyhén savas kémhatású talaj legyen. Ráadásul nem teljesen azonos a különböző citrusfélék talajigénye sem. Ez az igény jelentős eltérést mutat a leggyakrabban alkalmazott alanyok (magoncok) esetén. (A szakirodalom szerint például a vadcitrom, Poncirus trifoliata nem kedveli a meszes (Ca++-os) talajokat, neki inkábba savanyú 6 - 6,5 pH közötti érték a kedvező, igaz vannak ennek ellentmondó tapasztalatok is.) Más, melegkedvelő alanyok, pedig ki nem állhatják a túlzottan nyirkos, hideg, levegőtlen földet. Ilyenek a magas törzsű oltványoknál gyakran használt pomeránc vagy keserű narancs (Citrus aurantium) alanyok. Sajnos, az áruházakban vásárolt citrusoknál szinte sohasem tüntetik fel, milyen alanyt használtak. Gyakran még a nemes sem egyértelmű. Ezeket figyelembe véve nézzünk néhány otthon is, könnyebben, nehezebben előállítható citrusföldet:

1. "jozso48" féle citrusföld alkotóelemei kis módosítással:5 rész B típusú virágföld, amit én kis módosítással a következő megoszlásban szoktam használni:       3 rész CompoSana Balkon- és cserepesvirág-föld (40 l-es csomag kb. 1600 - 1700 Ft)       2 rész általános virágföld (50 l-es csomag kb. 400 - 600 Ft)5 rész érett (zsákos) marhatrágya (Én ha lehet a Garri márkát használom.) (Brico) 1 rész folyami homok (nem durva szemcsés) (Én gyakran a térkövek fugázásánál használt kvarchomokot használom.) 1 rész perlit (kertészeti kisáruházakban pl. Safru kapható) 1 rész alginit (kertészeti kisáruházakban pl. Safru kapható)

féléves lebomlási idejű Osmocote műtrágya (dobozán található az adagolás) (Brico)Ha nem érzem elég lazának a keveréket, akkor még belekeverek 1 rész natúr tőzeget.(Nem Novobalt! Én ennél is a Garri márkájút használom.) (Brico) Nyáron hetente Volldünger, vízben oldható műtrágya oldattal meglocsolni. (kisáruház)

2. "csoer" féle citrusföld alkotóelemei (Lásd: a 2410 számú hozzászólást a következő címen: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9119929&la=82278530 "csoer" 2008.08.27.):4 rész B típusú virágföld, 1 rész marhatrágya, 1,5 rész savanyú tőzeg (Novobalt), 1 rész kókuszrost, 1/2 rész alginit, 1 rész perlit1 rész nagyszemcsés homok,

3. "egyszerű" citrusföld alkotóelemei ("jozso48" ismerete előtt ezt használtam):3 rész CompoSana Balkon- és cserepesvirág-föld, 2 rész általános virágföld1 rész natúr tőzeg (Garri), 2 rész érett marhatrágya (Garri) 1,5 rész folyami vagy kvarchomokAdhatunk hozzá féléves lebomlási idejű Osmocote műtrágyát

4. "regeneráló" citrusföld alkotóelemei (fiatal, maximum két éves dugványokhoz és gyökérbetegséget kapott citrusok regenerálása céljára):4 rész CompoSana Balkon- és cserepesvirág-föld, 3 rész általános virágföld1,5 rész natúr tőzeg (Garri), 1 rész perlit, 1,5 rész folyami vagy kvarchomokCitrustáp vagy Volldünger használata csak az első új hajtások megjelenése után.

5. "kertész" citrusföld vadcitrom alany esetén.. Azok számára, aki települések peremén, mező közelében laknak talán a legegyszerűbb megoldás egy hagyományos kevert citrusföld lehet, amely állhat az alábbi komponensekből:3 rész komposztföld (általános virágföld), 3 rész tőzeg, 2 rész érett marhatrágya,1 rész gyepszint föld (vakond túrás), 1 rész homok

6. "2010-es normál" citrusföld alkotóelemei (2010-ben a legtöbb 0 - 4 éves citrusomat ebbe a keverékbe ültettem):4 rész CompoSana Balkon- és cserepesvirág-föld, 3 rész általános virágföld4 rész érett (zsákos) marhatrágya1 rész homokkeverék (50 % kvarchomok + 50 % esővízben kétszer átmosott "építészeti" homok.) 1,2 rész perlit (50 % kertészeti perlit + 50 % apró szemcsés "építészeti" perlit) 1,7 rész natúr tőzeg (Garri)+ féléves lebomlási idejű Osmocote műtrágya (dobozán található az adagolás szerint)

7. "2010-es tőzeges" citrusföld alkotóelemei (2010-ben a vadcitromokat és hibridjeit, valamint a limoncella dugványokat ültettem ebbe a keverékbe):4 rész CompoSana Balkon- és cserepesvirág-föld, 3 rész általános virágföld1 rész "A" tipusú virágföld4 rész érett (zsákos) marhatrágya1 rész homokkeverék (50 % kvarchomok + 50 % esővízben kétszer átmosott "építészeti" homok.) 1 rész perlit (50 % kertészeti perlit + 50 % apró szemcsés "építészeti" perlit) 1,7 rész natúr tőzeg (Garri)+ 1 rész ARGO márkájú savanyú tőzeg (pH 3,5 - 5,0)+ féléves lebomlási idejű Osmocote műtrágya (dobozán található az adagolás szerint)

Amint a fentiekből is látható, nem véletlenül hívtuk fel mindenki figyelmét az útmutatónk elején található "Előkészületek" fejezetben a beszerzési források felderítésére. Aki nem nézett szét, hol lehet beszerezni a lakóhelye közelében ezeket az összetevőket, most bizony kapkodhat. Bízunk benne, kevesen esnek ebbe a hibába. Én egyébként a föld alkotóelemeit egy fél literes tejfölös pohárral mérem ki egy 12 literes "mércés" vödörbe.

Kisebb citrusokhoz, most vásárolt növények első átültetéséhez, és termőre forduló dugványokhoz inkább használjuk a 6. "normál" földkeveréket. Nagyobb, erősebb gyökérzetű dézsásokhoz azonban már nyugodtan használható a Jozsó-féle "ütős" keverék.

Ha bekevertük a citrusföldünket, akkor jöhet a viszonylag száraz talajú citrusunk átültetése. Amint már korábban is jeleztük, alapjában két típusú talajra számíthatunk:

Tőzeges (Novobaltos) tápkockába ültetett citrusok. Dugványok esetén szinte biztos, hogy ilyen talajt találunk a cserépben, de kisebb oltványok esetén is számíthatunk rá. Az esetek nagy részében a gyökérzet teljesen átszövi az ilyen talajt, ami jó, de az a tapasztalatom, hogy ezek a gyökerek nehezen szabadulnak ki a megszokott a közegükből. Mi pedig azt szeretnénk, hogy a mi új földünkben fejlődjenek tovább. Ennek érekében meg kell próbálni minél több gyökeret kiszabadítani a tápkocka oldalán és alján. Ehhez megfelelő eszköz egy használaton kívüli étkezési villa, de megteszi egy kihegyezett vékony mogyoróvessző is. Ezen kívül a földlabda tetejéről is szedjük le a leszedhető fölösleges földet. Minél több gyökeret sikerül kiszabadítanunk annál jobb. Sajnos az is előfordulhat, hogy sérült, vagy gombás a gyökérzet, Ekkor a beteg gyökérdarabokat ki kell metszeni, illetve gombaölőszeres vízbe állítani az egész gyökérzetet.

Agyagos talajú, szabadföldön előnevelt növény. Ilyennel elsősorban nagyobb méretű oltványok esetén találkozhatunk. A fölösleges, rossz minőségű földet langyos esővízzel érdemes leoldani. Az én módszerem az, hogy egy nagyobb edénybe, lavórba állítom a régi cserépből kiszedett földlabdát, és körbeöntözöm állott esővízzel, majd a kezemmel és egy mogyoróvesszővel óvatosan lefejtem az így fellazított agyagos, kődarabos földet a gyökérzet külső részéről. Itt is az a cél, hogy minél több gyökeret szabadítsunk ki ebből a hosszú távon nem túl ideális közegből. Természetesen, ha véletlenül találunk a földlabdában szövettakarót, azt mindenképp el kell távolítanunk. Ezeknél a növényeknél előfordulhat, hogy most nincs is szükségünk nagyobb cserépre. Ebben az esetben visszaültetés előtt a régi edényt alaposan tisztítsuk meg.

Milyen cserépbe ültessünk? Szerencsére elég nagy a választék. Alapvető fontosságú, hogy a cserepünk alján legyenek lyukak a felesleges víz elvezetésére. Ebből következik, hogy a szép, dekoratív kerámia kaspókat felejtsük el! A továbbiakban a szóba jöhető cserepek két alapváltozatát vizsgáljuk meg. Műanyag vagy hagyományos agyag cserép. Mindkettőnek van előnye és hátránya egyaránt.

Mostanában már inkább műanyag cserepeket használunk. Előnye, hogy könnyű, jó hőszigetelő, nem szívja magába a vizet. Hátránya, kissé borulékony. Ügyeljünk arra, hogy olyant válasszunk, amelynek az alja nem sokkal kisebb átmérőjű, mint a pereme, így kisebb a borulásveszély.

Néha rákényszerülünk a hagyományos agyagcserepek használatára. Például akkor, ha nincs az üzletben a tervezett átültetéshez megfelelő méretű műanyag cserép. Nyugodtan megvehetjük. Előnye, hogy porózus anyagból készült, ami átengedi a levegőt, és súlyából

adódóan kevésbé borulékony, mint a műanyag. Sajnos ez utóbbi a hátránya is, szükség esetén sokkal nehezebben mozgatható. Ami fontos, hogy használat előtt áztassuk be vízbe. Így az agyag nem a termőföldből vonja majd el a vizet.

A citrusunk és új cserepünk előkészítése után jöhet az ültetés. Kezdők számára ajánlott egy vékony (az edényünk méretétől függően 1 - 2 cm vastag) kavics- vagy cseréptörmelék-réteg szórása a virágcserép aljára, a felesleges víz biztos elvezetése érdekében. Ez esetleg 3 - 4 év múlva, amikor kitanuljuk a helyes locsolást, elmaradhat, hiszen úgy is szűk korlátok közé kell szorítanunk a gyökérzetet. Arra mindenképp ügyeljünk, hogy el kell kerülni a pangó víz kialakulását, ami gombásodáshoz, gyökérrothadáshoz vezethet. (Erről később a locsolásnál írunk.)

A vízelvezető réteg fölé annyi földet teszünk, hogy ha visszaállítjuk a növényt, a törzs alja (gyökérnyak feletti rész) lényegében a cserép peremének vonalában álljon. Nem javasolt a túl mélyre ültetés, mert az növeli a gyakran emlegetett gyökérnyak rothadás esélyét. Az így beállított gyökérzetet szépen körbeszórjuk a korábban bekevert citrusföldünkkel, és a szükséges mértékig tömörítjük. Ezt tehetjük a cserép oldalának ütögetésével, és egy, erre a célra előkészített megfelelő méretű botocskával. (Légzsákok nem maradhatnak a gyökérzet és az új föld között.) A cserép tetején javaslom a föld kúpszerű kialakítását, vagyis a törzsnél magasabban, a cserép pereménél kissé alacsonyabban álljon a föld, megint csak a gyökérnyak rothadás esélyének csökkentése érdekében. Végezetül minden átültetéskor alaposan belocsoljuk a növényeket. (Ezt nem tekinthetjük igazi "iszapolás"-nak.) Mivel én kúpszerűre alakítom a föld felszínét, a víz nagy része a cserép széléhez kerül. (A felesleges vizet természetesen kiöntöm az alátétből.)

Magról szaporítható citrusfélék, citrus alanyok nevelése

Mielőtt folytatnánk ismertetőnket a citrusnevelés mindennapi teendőinek leírásával, tegyünk egy kis kitérőt a magról nevelési lehetőségek megismerése irányába. Ez nagyon hasznos dolog két szempontból is. Komoly induló költségek nélkül meg tudjuk ismerni a citrusok nevelésének szépségét, nehézségeit és néhány év alatt nemessé oltható alanyokhoz jutunk. Csak ennyi? - kérdezhetné bárki. Mikor lesz így saját citromfánk? Sajnos lehet, hogy soha, de nem is ez a lényeg.

Amit a citrusfélék magról történő szaporításánál már az elején érdemes leszögezni, a gyümölcs-kereskedelemben kapható citrom, narancs, mandarin, grapefruit magból csak nagyon ritkán juthatunk az anyanövény tulajdonságait hordozó utódhoz. Röviden, általában ha ezek a növények jó 10 év múlva termőre is fordulnak, az esetek többségében kevés és viszonylag gyenge minőségű gyümölcsöt produkálnak. Természetesen akadnak kivételek.

Annak ellenére, hogy mi nem gyümölcstermelési célzattal szeretnénk felhívni a figyelmet a magról nevelési lehetőségekre, azt is tudni kell, van jó néhány citrusféle, amelynek gyakran poliembrionikus magjai jó eséllyel hordozzák az anyanövény tulajdonságait. Sajnos ezek egy része csak a hazai citruskertészektől vagy az ún. magküldéssel foglalkozó (inkább külföldi) cégektől szerezhetők be. Lássuk melyek ezek a citrusok (egy erősen szubjektív javasolhatósági sorrendben, amelyben figyelembe vettük a szobai nevelhetőséget, gazdasági, élvezeti értéket és beszerezhetőséget is):

Mirtuszlevelű narancs vagy Chinotto (Citrus aurantium var. myrtifolia) - magjai viszonylag lassan, de jó százalékban csíráznak. Az itt látható kép alapján levelei az anyanövényhez

hasonlóak, de sajnos gyenge hajtásokat produkálnak. (A 2. képen látható, májusban kelt magoncok szeptemberig csak 3 - 7 cm-re nőttek. A két szélső cserépben egy magból fejlődött 2 növényke látható.) Elsősorban a türelmes, kísérletező kedvű kertbarátoknak ajánljuk.Meyer citrom (Citrus limon 'Meyer') - eddig komolyabb hazai tapasztalatról még nem tudunk. Nálam a 2009. januárjában elültetett magok meglehetősen eltérően viselkedtek. Volt, ami egy év alatt 25 cm-nél is nagyobbra nőtt, de sajnos szép számmal akadtak csenevész példányok is. A levelek eltérő alakja alapján még nem erősíthető meg az anyanövény tulajdonságainak továbbvitele. A képen néhány magonc 2009. szeptemberi állapota látható.Volkamer citrom (Citrus volkameriana) - a szakirodalom szerint alanynak is kiváló citromféle. Sajnos nálam a jozso48-tól kapott magok elég lassan keltek, és a növények sem fejlődtek az első évben megfelelően. A fotó illusztráción is látszik, hogy az 5 - 10 cm-es magoncok levelei eltérőek, így az anyanövény tulajdonságai valószínűleg nem minden esetben öröklődnek tovább.Rangpur lima (Citrus limonia) - remélhetőleg, ennek az alanynak is kiváló növénynek, a magoncairól rövid időn belül hallunk a kertbarátoktól.Limakvát (Citrus aurantifolia x Fortunella japonica) - sajnos még csak az internetről olvasott információ alapján került ide. Ha valakinek van tapasztalata, kérem, jelezze.Keserű narancs vagy pomeránc (régi elnevezése Bigaradia) (Citrus aurantium) - ahogy már korábban is írtuk, a mediterrán vidékeken ez a legelterjedtebben használt magas törzsű citrusalany. Intenzív növekedésű, ami előnyös lehet számos gyenge növekedésű citrusfélénél. Javasolható a kumkvát kivételével bármelyik citrushoz. (Szobai dézsások esetén hátrány is lehet a nemes részre is kiható erős növekedés.) Másik előnye, hogy elviseli a lúgos (meszes) talajokat is. Sajnos a pomeránc magok beszerzése hazánkban körülményes. Aki rendelkezik ilyen növénnyel, kérem, jelezze!Bergamot narancs (Citrus aurantium ssp. bergamia) - ez az alanynak is kiváló keserű narancsféle állítólag szépen fejlődik. Akinek van tapasztalata, kérem, jelezze.Zöld citrom vagy mexikói lime (Citrus aurantifolia) - Nálunk nem könnyen nevelhető, mert télen is fényigényes. Illusztrációként bemutatunk egy kertészetben készült fotót.Pomeló (Citrus grandis) - Ha véletlenül sikerül olyan pomelót vásárolni, ami tele van hatalmas magokkal, akkor ne bosszankodjunk, hanem ragadjuk meg az alkalmat magoncok nevelésére. (Figyelem, az üzletekben kapható pomeló apró magkezdeményei nem csíraképesek, csak a nagy méretű magokból fejlődik növény!) Annak ellenére, hogy jellemzően monoembrionikus magokkal találkozunk ebben a gyümölcsben, a szakirodalom szerint magról nevelve is az anyanövényhez hasonló egyedeket kaphatunk. Az fotó illusztráción 2009. június végén vetett magokból szeptemberre kb. 10 cm-esre nőtt növénykék láthatók. Ha másnak nem, de alanynak mindenképp számításba jönnek, hiszen akár már 2 évesen is oltható, erős gyökerű növényekké fejlődnek. 2010. szeptemberére legtöbbjük elérte a 40 - 50 cm-t.Édes palesztin lima (Citrus limettoides) - alanynak is kiváló.Kalamondin (Citrus mitis vagy x Citrofortunella mitis) - ha sikerül erős gyökerű növényt nevelni, az kalamondin és kumkvát alanynak is kiváló. Sajnos inkább gyenge gyökérzet jellemzi. 2009-ben több mint 30 magból 4 db 10 cm-es növénykét sikerült csak felnevelnem, amelyből a teleltetés során 3 elpusztult..Satsuma mandarin (Citrus unshiu) - sajnos már elég sok változata létezik. Hazai tapasztalatokról még nem tudunk. Valószínűleg az "ősi" fajták szaporíthatók magról.Kleopátra-mandarin (Citrus reshni) - alanynak is kiváló.Citrange (Citrus sinensis x Poncirus trifoliata) - alanynak is kiváló.Ponderosa citrom (Citrus limon var. Ponderosa) - sajnos nehezen beszerezhető. (Ha valakinek van, legyen szíves, jelezze.)

Etrog cédrát (Citrus medica var. Etrog) - inkább csak érdekesség. Tapasztalattal rendelkezők jelentkezését várjuk.Papeda, aromacitrom vagy kaffer lima (Citrus hystrix)Grapefruit (Citrus x paradisi) - ha egy magból 2-3 növényke fejlődik, akkor elképzelhető az anyanövényhez hasonló utód. Általánosan használható alanyként hasznosítható.Narancs és mandarin - Nevelhet az anyanövényhez hasonló utódot, ha egy magból 2-3 növényke fejlődik. Alanynak nem nagyon javasolhatók.Citrom (Citrus limon) - a kereskedelemben kapható citrom magoncai inkább csak erős növekedésű alanyként hasznosíthatók, igaz előfordulnak termőre fordult fácskák hazánkban is.Vadcitrom (Poncirus trifoliata) - a mi szempontunkból csak lassú növekedésű alanyként jön számításba. Inkább a savanyú talajt kedveli, és öntözésénél kerüljük a csapvíz használatát. Az egy éves növényekről készült fotó alapján kb. 15 - 20 cm-es magoncokra számíthatunk ennyi idő alatt. (Sajnos nagyon sok magoncom fejlődött rosszul és sárgult meg idő előtt a levele.)

Mielőtt hozzálátnánk a magok vetéséhez, tudnunk kell, hogy a citrusfélék magjai általában csak rövid ideig csíraképesek. Ezért, amint óvatosan kiszedtük a gyümölcsből, vízzel mossuk le, szárítsuk meg, és mihamarabb ültessük el őket valamilyen laza talajba. (Pl. 2 rész B típusú virágföld, 1 rész folyami homok, 1 rész natúr tőzeg keveréke.) Egy 12 cm átmérőjű cserépbe általában 8 - 10 magot is ültethetünk. Ez alól kivétel a pomeló, amelynek gyökere sérülékenyebb, így azokat érdemesebb ritkábban, vagy egyesével, kiszúrt aljú tejfölös pohárba vetni. A magokat a cserépbe kb. 1 - 1,5 cm mélyre ültessük, a cserepet üveglappal takarjuk le, és 20 - 25 C° körüli helyen tartsuk. Ügyeljünk arra, hogy a talaj felszíne állandóan nedves legyen. Kb. 2 - 4 hét múlva jelennek meg a kis csíranövények. Ekkor az üveglapot eltávolítjuk. Továbbra is rendszeresen öntözzük kevés lágy vízzel. A föld felülete állandóan nedves legyen, de ügyeljünk arra, hogy ne áztassuk túl a növényeket. Mivel a fiatal hajtások gyakran elhajlanak a fény felé, néha nem árt megforgatni a cserepünket. Amikor világos helyen a kis növényeink 3 - 4 levelesek lesznek, egyenként külön cserépbe (tejfölös dobozba) és kissé tápdúsabb földbe (pl. 4. "regeneráló" citrusföld) ültessük át őket. Ilyenkor a főgyökerek hegyét érdemes lecsípni, ez serkenti az oldalgyökerek képződését.

Javasoljuk mindenkinek, hogy valamilyen módon jelölje meg, (pl. kis műanyag táblácskán alkoholos filccel) hogy melyik cserépbe mit és mikor ültetett. A citrom magoncok általában gyorsabb növekedésűek a narancsnál. Oltásra, szemzésre alkalmas alanyokhoz kb. 2 - 4 év múlva juthatunk. Sajnos addig nagyon sokat elveszítünk közülük, de azokról, amik megmaradnak, és szépen fejlődnek, biztosan tudhatjuk, hogy elviselik az általunk biztosított körülményeket.

Mire ügyeljünk a magoncok ültetésénél, nevelésénél? Először is már az elején érdemes eldönteni, hogy alanynak, vagy valaha termőnek szeretnénk a későbbi növényünket.

Leggyakoribb a gyümölcs-kereskedelemben kapható citrusok magjaiból történő alany-nevelés, mivel ezekhez a magokhoz könnyűszerrel hozzá lehet jutni. Az én tapasztalatom szerint, otthoni körülmények között az elvetett a magoknak kb. 50 %-a kel ki. Mivel én már az első télen sem kímélem őket (néha 5 C° alá is esik a hőmérséklet), gyakran elvesztem ezek felét, és még a második teleltetés is eredményez veszteségeket. Így számolva, kb. 50 magot kell elvetnünk, ha egyszer 10 db oltható alanyhoz szeretnénk jutni. (Természetesen lehetnek ennél sokkal jobb eredmények is, aminek csak örülni lehet.)

Milyen magokat vessünk alanynak? Talán meglepő, de az üzletekben nem kapható, de a hobbikertészektől könnyen beszerezhető vadcitromot (Poncirus trifoliata) venném előre, ami egy általánosan használható alany, lényegében minden citrusfajta sikeresen oltható rá. Előnye még a rendkívüli hidegtűrése (akár -20 C°-ot is elvisel), amelyből valamennyit átvisz a ráoltott nemesre is. Lassú növekedésű. Általában 3 év alatt nő meg oltható méretűre. A lassú növekedés dézsás nevelésnél később előnyt is jelenthet, mert ez a tulajdonság is kihat a ráoltott nemesre. (Akinek szüksége van vadcitrom magra, bátran fordulhat Kurdi Lacihoz. E-mail címe: cycas5546@gmail.com )

Ha vadcitromhoz nem sikerül hozzájutnunk, akkor lényegében bármilyen citrusmagot használhatunk. Nekem talán a grapefruit magoncokkal a legjobbak a tapasztalataim. (1 magból gyakran két növényke is kikel.) Közepes növekedési erejűek, de erős vesszőket hoznak. A citrom magoncai általában erős növekedésűek. Szerencsés esetben akár már a második teleltetés után olthatók rá nemes citrusok. (Egyes tapasztalatok szerint az eltérő, jóval gyengébb növekedési erejű nemest, például a kumkvátot, még sikeres eredés ellenére is "lerúgja".) A citromnál lassabban nőnek a narancs magoncai, igaz itt is gyakran találkozhatunk olyan poliembrionikus magokkal, amelyből 2 - 3 növényke bújik ki. Ezek közül szerencsés esetben valamelyik az anyanövény tulajdonságait hordozza. (A vegetatív, anyanövény tulajdonságait hordozó hajtások, általában fizikailag gyengébbek, mint a mag csírájából fejlődő generatív egyedek.) Az én tapasztalataim szerint a mandarin magoncai nőnek leglassabban, hajtásai meglehetősen vékonyak, ezért általában csak az idősebb fák törzsébe tudunk oltani, szemezni.

Hogyan neveljünk oltható alanyt? Erre nehéz biztos receptet adni, már a különböző növekedési erejű magoncok miatt is. Általános érvényű szabályként elmondható, hogy törekednünk kell egy viszonylag magas (25 - 40 cm-es) vezérág, a későbbi törzs kinevelésére, amelybe a citruskertészek a "ceruzavastagság" (kb. 7 - 8 mm törzsátmérő) elérésekor tudnak oltani. Illusztációként bemutatunk egy ilyen, oltásra váró két éves citrommagoncot. (Ügyes kezűeknek párosítással, nyelves párosítással korábban, akár már 3,5 - 4 mm-es átmérőnél és alacsony törzsnél is lehet próbálkozni.) A citrusoknál alkalmazható oltási módokról, azok kivitelezéséről ebben a kezdőknek szóló anyagban eredetileg nem szándékoztam írni, de most már készül ez az anyagrész is. Addig is, az érdeklődőknek javaslom, hogy látogassanak el a következő weblapra:http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=422

Amint már a fejezet elején is említettük, van néhány, viszonylag ősi citrusfajta, amelyek eredményesen nevelhetők magról is. Sajnos ezeknek beszerzése kis hazánkban még eléggé körülményes, és inkább csak a hobbikertészeken keresztül juthatunk hozzájuk. Ha sikerül néhány Bergamot narancs, Meyer citrom. pomeló, zöld citrom stb. maghoz jutnunk, akkor azt nagyon becsüljük meg, mihamarább ültessük el a magok vetésénél említett laza fölkeverékbe, és az előbújt csíranövényekkel sokkal gondosabban bánjunk, mint az alanynak szánt magoncokkal. (Nem biztos, hogy már az első évben érdemes tesztelni a hidegtűrésüket.)

A termőre neveléskor kicsit másképp kell alakítanunk a fácskánkat. Most nem a felfele törő vezérág növelése a cél, hanem a megfelelő, erős ágrendszerű korona kialakítása. Sajnos ebben az esetben sem számíthatunk gyorsabb termőre fordulásra. Fajtától, és szerencsétől függően az első virágok, gyümölcsök 8-12 év múlva jelentkezhetnek a növényünkön. (A szakirodalom szerint ezt az időt lecsökkenthetjük egy fölösleges vadcitrom "Flying Dragon" alanyba történő átoltással.)

Szakmai fórumokon gyakran olvashatunk szép nagyra nőtt magoncokról. Ilyenkor, a még tapasztalatlan citruskertészben joggal vetődik fel a kérdés, az én növényem miért ilyen kicsi, talán nem fejlődik elég jól? Ez nem biztos. Először is, sokan vannak, akik csak a sikereiket prezentálják, és a többi, rosszul kelt, gyengén fejlődő növényről elfelejtenek említést tenni. A magoncok várható fejlődésének illusztrálására most nézzünk néhány képet.

Ezen a fotón különböző citrusfélék 2009. tavaszán elvetett magoncainak fejlődését hasonlíthatjuk össze,. (Szeptemberi állapot.) A kép bal szélén a nagyon lassú növekedésű kumkvát és a mirtuszlevelű narancs látható. Nálam meglepően gyenge növekedést (kb. 10 cm) produkált a Volkamer citrom. A megmaradt kalamondin magoncok közül is volt 10 cm-t meghaladó példány. A vártnak megfeleloen (12 - 15 cm) fejlődtek a "nagymagvú" grapefruit magoncai. Legnagyobbra (20 - 25 cm) természetesen a kép jobb oldalán látható, magról vetett citromok nőttek egy év alatt. Szerencsés esetben két év alatt elérhetjük a képen látható oltásra váró citrommagonc méretét.

Citrusok gondozása a vegetációs időszakban

Az növekedési (vegetációs) időszak teendőinek rendszerezése nem olyan egyszerű, mint az előző fejezetekben részletezett információké. Elsősorban azért, mert egyes feladatok elvégzésének időpontja nem mindig határozható meg pontosan, és nem lehet mindig minden citrusfélére érvényes általános érvényű szabályt felállítani. Ráadásul előfordul, hogy egy időben több feladat elvégzése is szükségessé válhat. (Arról már nem is beszélve, hogy a 2010-eshez hasonló, rendkívül csapadékos időjárás felboríthat minden tervezett menetrendet.) Ezért, az elkövetkező témakörök tárgyalásánál gyakran kénytelenek leszünk érinteni olyan elvégzendő feladatokat is, amit részletesen később egy külön fejezetben fogunk tárgyalni.

A citrusfélék növekedési ciklusai hazánkban

Először talán beszéljünk arról, hogy hazánkban általában hogyan fejlődnek a citrusfélék. Sokan úgy gondolják, hogy mivel örökzöld növényekről van szó, ezek állandóan hozzák az új leveleiket, hajtásaikat. Természetesen ez nem így van. Ezek a növények is pihennek néha. A citrusfélék növekedésének összefoglalására is igaz, hogy általános érvényű, pontos leírást nem adhatunk. Sok tekintetben másként viselkednek a citrom fajták, mint a narancsok vagy a kumkvát. Ennek ellenére remélem, sikerül egy olyan vázat összeállítani, amelyre építkezhetünk a továbbiakban.

Általában a teleltetési, pihenő időszak vége fele, úgy február közepén tapasztalhatjuk az első élénkülési jeleket. A nagyobb növényeinken megjelennek az első virágbimbók. Mivel ilyenkor a citrusaink még a lakásban, "teleltető" helyen vannak, nem javasolt az intenzív növekedés megindítása nitrogén tartalmú, tápoldatos locsolással, mert ez gyenge, vékony hajtások képzéséhez vezethet. Ha van foszfor tartalmú (virágzást serkentő) műtrágyánk, tápoldatunk, akkor esetleg ennek gyenge oldatát használhatjuk. Általában a locsolás intenzitását kicsit növelni kell, amire az egyre hosszabbodó nappalok, az ablakon bejövő több napfény is rákényszerít bennünket.

Az első virágok megjelenésére március elején számíthatunk. Nem túl kellemes számunkra, hogy ez idő tájt kell rászánnunk magunkat a citrusok tavaszi metszésére is. Fájdalmas, de nélkülözhetetlen művelet, amely során akár a mutatkozó virágrügyek 30 - 50 %-át is

elveszíthetjük. Ne sajnáljuk, mert metszés nélkül növényünk, vékony gyenge ágakat hozna, és hamar felkopaszodna.

A szépen visszametszett citrusok általában már kinn a szabadban, úgy április közepén hozzák első, erős hajtásaikat. Ezt az intenzív hajtásnövekedési időszakot (citromnál, kalamondinnál) gyakran követi májusban, júniusban egy második, esetleg a kora tavaszinál is intenzívebb virágzási ciklus, ami után általában citrusfélék hajtásnövekedése leáll, és a növény energiái nagy részét a gyümölcskezdemények nevelésére fordítja. (A kumkvát ehhez képest gyakran sokat "késik". Nálam 2009-ben csak júniusban hozta az új hajtásokat, és július végén kezdett virágozni.)

Általában augusztus második felében újabb hajtások, levelek jelennek meg a citrusainkon (citromféléken, narancson), és ha szép hosszú őszben van részünk, ezek a hajtások meg is erősödnek.

A nappalok rövidülése több citrusfélénél (például citromok, lime-ok és a kalamondin) késő őszi (november végi) virágzást és bizonyos mértékű új hajtásképzést indukál. Mivel ez a virágzás általában már pihenésre előkészítve, alacsony hőmérsékleten, a teleltető helyen éri a növényeket, ezek a virágok csak nagyon kis százalékban kötnek, és alig lesz belőlük gyümölcs. Ebben az időszakban hozott hajtások pedig általában gyengék és vékonyak.

Az előzőeket röviden összefoglalva, hazánkban általában a citrusféléknek évente általában két, citromfélék esetén három intenzív növekedési szakaszát észlelhetjük, így ne lepődjünk meg, ha jó kondícióban lévő növényünkön akár hónapokig nem jelennek meg új hajtások.

Teleltetésből a szabadba

Már az ismertetőnk elején felhívtuk a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a citrusfélék nyári, szabad levegőn tartása, megerősítése. De mikor vigyük ki őket, és hol találunk számukra ideális helyet? Ezekre a kérdésekre is nehéz pontos válaszokat adni, hiszen minden tavasszal mások az időjárási körülmények, és mindenkinek alkalmazkodni kell a helyi lehetőségeihez. Először keressük meg a választ arra, hogy mikortól érdemes a szabadba vitelen gondolkodni. Valószínűleg több helyes megoldás létezik erre a problémára, én itt most a nálam beváltat ismertetem, ami kissé macerás, de működik.

Mielőtt erre rátérnék, megemlítenék két kényelmes, de gyakran meglehetősen kockázatos "megoldást". Első, hogy amint elmúltak az éjszakai fagyok, kipakoljuk a szabadba a növényeinket. Szerencsés esetben működhet. Például akkor, ha valakinek van az ideálist megközelítő 5 - 10 C°-os, világos teleltetője, és a kinti idő huzamosan felhős, borongós. (2009. március eleje a déli országrészben ilyen volt.) Sajnos az ideális teleltető hely nagyon keveseknek adatik meg. Inkább jellemző a magasabb, 15 - 18 C°-os teleltetési hőmérséklet, ahol a citrusokon március elejére már mutatkoznak a virágbimbók és az esetleges új hajtások, amit kockázatos kitenni a fagypontot megközelítő hajnali hőmérsékletnek, ráadásul a gyümölcsök "kötéséhez" legalább 15 C°-ra van szükség. (Szeretném, ha ezt az adatot más is megerősítené, vagy pontosítaná.)

A másik véglet, amikor megvárjuk, amíg végre igazán jó idő lesz, és a "világos"-nak tartott szobából kirakjuk a tűző tavaszi napfényre dédelgetett növényeinket. Ennek hatása akár döbbenetes is lehet. Ha lehet, ne próbáljuk ki!

Az én módszerem valahol a kettő között van, és be kell látnom, lassú tavaszodás esetén igen munkaigényes. Először is várnunk kell addig, amíg a kinti, nappali hőmérséklet 10 C° körül alakul. Ekkor viszem ki először a normál (nem "trópusi") citrusokat kb. 3 - 4 órára, árnyékos helyre. (Kalamondin, trópusi lime és pomeló esetén kb. 15 C°-nál kezdem a szoktatást.) Estére, még akkor is, ha nem várható erős lehűlés, beviszem a növényeket a lakásba, kb. 15 C°-os helyre. Másnap dél körül újra kicipelés, késő délután pedig vissza a lakásba. És ez így mehet akár egy-két hétig is. Csak akkor hagyom kinn őket éjszakára is, ha a levegő várható hajnali hőmérséklete nem csökken 8 - 10 C° alá. Tudom, nagy (20 l feletti) dézsás növényeknél ez nem valósítható meg, de az ekkora növények már sokkal ellenállóbbak, mint a kezdő citruskertészek kis fácskái, és ez a ki-be hordozgatás 10 - 15 növény esetén sem jelent többet alkalmanként negyed óra plusz munkánál.

Hol legyen a végleges helyük a növényeknek a szabadban? Sajnos ezen a téren is eltérőek lehetnek a lehetőségeink. A mi éghajlatunkon, a nyári alacsony páratartalom miatt, talán a félárnyékos, déli tűző naptól védett hely lehet ideális. Nálam kb. 10 - 11 óráig éri őket a délelőtti és 16 - 17 óra után a délutáni napfény. Valószínűleg többet is elviselnének, de nyáron még így is előfordult, hogy a reggeli locsolás ellenére estére csontszáraz volt a földjük. Törekedjünk arra is, hogy amennyire lehet, a "széltől is óvjuk" a fiatal növényeinket. Tudom, abszolút szélvédett helyet sehol sem találunk a szabadban, de a hirtelen bezúduló, északi, hideg, huzatos levegő biztos nem tesz jót a citrusféléknek. Röviden összefoglalva napos vagy félárnyékos, huzatmentes, amennyire lehet szélvédett helyet érdemes keresni. Általában elmondható, hogy minél idősebb, erősebb a növényünk annál naposabb helyen tarthatjuk, és annál jobban ellenáll az időjárás (szél) viszontagságainak is.

Akinek lehetősége van, érdemes földbe ásnia a dézsás citrusát, azonban ezt elő kell készíteni. Ha rendelkezésre álló talaj nem jó vízelvezető, homokos, akkor mindenképp gondoskodnunk kell vastag kavics és homokrétegről, és csak erre kerülhet cserepestől a növényünk. Nagyobb dézsás növények mozgatásához, elhelyezéséhez érdemes "füles edénytartó rácsot" beszerezni, és azzal együtt a földbe helyezni. (Senkinek sem javasoljuk, hogy a cserépből kiszedve, és valamilyen szövettakaróba, pl. krumplis zsákba téve ássa szabadföldbe a növényét.)

A citrusfélék átültetése

Korábban, a vásárlást követő teendőknél már beszéltünk az átültetés fontosságáról, annak kivitelezéséről. Az ott leírtakat nem akarom ismételni, most csak néhány kiegészítést fűznék hozzá.

Miért kell átültetnünk ezeket a növényeket? Elsősorban azért, mert így tudunk legjobban gondoskodni a növény számára korlátozottan rendelkezésre álló tápanyag pótlásáról. Másodsorban azért, mert a jól fejlődő gyökérzet előbb vagy utóbb betölti a rendelkezésére álló helyet a cserépben. Végül, de nem utolsó sorban azért, mert így saját szemünkkel és orrunkkal tapasztalhatjuk, nincs-e valamilyen probléma (gyökérelhalás, gombásodásra utaló jel, dohos szag) a föld alatt, aminek megfelelő időben való észlelésével megmenthetjük növényünket.

Mikor kell átültetni a citrusféléket? Pontos időpontot megadni megint csak nem lehet, de érdemes ezt a téli pihenő után, a tavaszi vegetációs időszak megkezdése előtt végrehajtanunk. Általában már ilyenkor is vannak virágbimbók a növényeinken, de talán ekkor okozzuk nekik legkisebb sokkot, mivel az esetek többségében az új hajtások

növekedése még nem indult meg. Ez az időszak nálunk általában márciusra esik. Ha szerencsénk van, akkor ez idő tájt már a kinti levegő is felmelegszik annyira, hogy nem kell a lakásban szemetelnünk. A másik előnye, hogy a citrusföldbe adagolt fél éves lebomlási idejű műtrágya így majd pont a vegetációs időszakokban fejti ki hatását. Az átültetést követő 2 - 3 hétig ne tegyünk tápoldatot az öntözővízbe.

Milyen gyakran ültessük át a növényeinket? Megint nem könnyű egyértelmű választ adni. Egyes fiatal, (1 - 2 éves) erős növekedésű citromdugványokat (pl. Meyer citrom) akár évente kétszer is át kell ültetnünk. Ilyen "extra", júliusi átültetésre kényszeríthet minket a tavaszi, nyár eleji rendkívül csapadékos időjárás is. (Erről a Hírek, aktualitások, új tapasztalatok fejezetben részletesen írok.) Úgy 18 - 20 cm cserépátmérőig mindenképp javasolt az évenkénti, kb. 20 %-kal nagyobb cserépbe való átültetés, de még az előző évben vásárolt, nagyobb cserepű oltványnak sem árt, ha belenézünk, hogyan fejlődött a gyökere, nincsenek-e a már korábban említett problémákra utaló jelek. A nagyobb növényeket elég 2 - 3 évente átültetnünk, de ezeknél sem árt gondoskodni tápanyag utánpótlásról, például a föld felső tétegének lecserélésével, (marhatrágyás földkeverékre) és Osmocote műtrágya adagolásával.

Nem tartozik szorosan az átültetéshez, de itt mondanám el, hogy én néha fel szoktam lazítani a föld felszínét valamilyen erősebb műanyag eszközzel, ami nem sérti a felső gyökereket. Ezzel is porhanyósabbá, levegősebbé téve a talajt.

A fejezet végén megmutatjuk Kurdi Laci módszerét nagyméretű dézsás citrusok "gyökérmetszéses" átültetésére. "Amikor az óriáscitrom és a vele egy dézsában levő kumkvat, már akkora lett, hogy nagyobb dézsába nem akarom átültetni, mert nehézkes lenne a mozgatása a következő drasztikus műveletre szánom el magam. Kiborítom a növényt a dézsából, s a földlabda külső palástjáról, oldalt, alul és felül egyaránt kb. öt centi vastag földréteget eltávolítok a gyökerekkel együtt. A művelethez egy nagyon éles kést használok, ami nem roncsolja a gyökereket. A dézsa aljára új földréteg kerül a Jozsó-féle keverékből, erre állítom a megmetszett földlabdát, ezt új földdel körültömködöm, és a tetejére is új földet teszek, majd alaposan beöntözöm. Ezzel egyidőben természetesen egy szokásosnál drasztikusabb koronametszést is végzek, hogy a gyökér-korona egyensúly helyreálljon. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez igen durva beavatkozás, szükséges rossz, s csakis öreg, nagyméretű növények esetében van létjogosultsága. Erre a beavatkozásra három-évenként kerül sor, a közbülső években csak tápoldatozás, s gyenge, folyamatos metszés szükséges, ami a hajtások visszacsípését jelenti az ötödik levél felett."

Képek a galériából: Dézsából kiborított megmetszett földlabda. Beültetett, belocsolt dézsa Alaposan megmetszett növény . A dézsa alatt gurulós alátét látható, mely nagyon

hasznos találmány, készen is kapható, de házilag is elkészíthető, s amely nagyon meg-könnyíti a mázsánál nehezebb növény mozgatását.

Az átültetett, gyökérmetszett növény néhány hónap múlva, szépen fejlett ,egészséges levelekkel, gyümölcsökkel.

A citrusok locsolása, páratartalom

Azok számára, akik nem foglalkoztak még citrusfélékkel, meglepő lehet, hogy külön fejezetben foglalkozunk ezzel az egyszerű művelettel. A kezdők leggyakrabban ezen a téren

követik el a legnagyobb hibát, mivel agyon locsolják a növényeiket. Lássuk, mire is kell ügyelnünk.

1. Már az előkészületek során felhívtuk a figyelmet az esővíz gyűjtésére. Tudom, léteznek különböző praktikák a kemény csapvíz lágyítására (pl. forralás, tőzeg, ételecet használata), de nagyobb mennyiségnél ezek már nehézségekbe ütközhetnek. Arról nem is beszélve, hogy a citruskedvelők nagy része egyéb, lágyvizet igénylő növénnyel (pl. banán, kávé, kaktuszok, hibiszkusz) is foglalkozik. Az összegyűjtött esővizet az algásodás elkerülése céljából nem árt lezárt palackokban tartani.

2. A szabadba kihelyezett növényünk alá, főleg ha nem tartózkodunk otthon, az alátétet lefordítva tegyük. Így egy hirtelen érkező kiadós zápor esetén a felesleg lecsurog, és ezzel elkerüljük a pangó víz kialakulását.

3. Csak akkor locsoljunk, ha már teljesen kiszáradt a föld felszíne. Nagyobb növényeknél érdemes a felső 1 cm-es réteget "megpiszkálni". Ha azt száraznak találjuk, jöhet az éltető víz. Néha nem árt megvárni a locsolással a levelek "kanalasodását", a fiatal hajtáscsúcsuk "lekonyulását".

4. Sohasem a törzs tövébe, a gyökérnyakra loccsantsuk a vizet, hanem körkörösen a cserép peremi részén öntözzünk. Ezért is javasoltuk az átültetésnél a földfelszín kúpszerű kialakítását. Az állott esővízhez ritkán (kb. minden 4. locsoláskor) tegyünk kb. 25 %-nyi állott csapvizet is.

5. Hetente egyszer öntözzünk tápoldatos vízzel. Erre a célra általában megfelel a citrusföldeknél említett Volldünger, vízben oldható komplex műtrágya, amit a virágzási időszakban érdemes magasabb foszfor tartalmú, virágzást serkentő tápoldattal kiegészíteni. (Mivel a Volldünger nitrogén tartalma viszonylag alacsony, én elsősorban a fiatalabb dugványok esetén júliusig erősen hígított ammónium-nitrát oldattal pótolom.) Természetesen használhatunk drága speciális citustápokat is. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy a citrusfélék növekedési időszakában olyan tápoldatot, komplex műtrágyát érdemes használni, amely a magas nitrogén tartalom (N-P-K kb. 12-7-7 arányban) és kellő magnézium mellett, a szükséges nyomelemeket (bór, réz, vas, mangán, molibdén és cink) is tartalmazza. Arra mindenképp ügyeljünk, hogy csak a dobozon található leírásban megadott adagolás szerint használjuk a tápoldatokat. (Sajnos előfordulhat olyan év, mint a 2010-es, amikor is a rendkívül sok csapadék miatt esélyünk sincs tápoldatos locsolásra. Ilyenkor hasznos az ültetőföldbe kevert, fokozatos lebomlású Osmocote műtrágya.)

6. A nyári hőségben fokozott lehet egyes citrusfélék víz- és páraigénye. Ilyenkor legalább naponta egyszer ellenőrizzük növényeinket. Az éghajlatunkon uralkodó alacsony páratartalmat nap nyugta utáni kézi "spriccnis" párásítással tudjuk ellensúlyozni. (Én ezt száraz nyarakon minden második este elvégzem.) Tilos a "spriccnizés" a tűző napon!

7. Nagyobb eső után mindig ellenőrizzük, hogy nem maradt-e víz a cserépalátétben. Ezt öntsük ki.

Röviden összefoglalva, a citrusfélék locsolása során meg kell találni az ún. arany középutat. Hiszen, ha a földjük túlzottan kiszárad, a növényünk károsodhat. Ez elsősorban a tőzeges tápkockába ültetett citrusok esetén lehet végzetes. A másik véglet a túlöntözés, amikor is a cserépben, alátétben megálló víz a talaj levegőellátását gátolja. A pangó víz gyökérrothadáshoz vezethet. Tény, hogy általában a száraz talaj kevésbé veszélyes, könnyebben orvosolható, mint a túlöntözés. A tápoldatozás szükséges, de azt sem szabad túlzásba vinni.

Segítsünk-e a méheknek, avagy a virágok megporzása

A citruskertészek egyik legnagyobb gyönyörűsége, amikor virágba borulnak a fácskák. Ilyenkor kérdezi meg a porzó a bibét, hogy "Szeretsz?", amire a természet válasza, hogy "Igen!", "Jó, akkor hívjuk a méhecskét!" Ha ez április vége felé következik be, amikor már a szabadban vannak a növényeik, és a méhek is járnak, általában nem jelent gondot a megtermékenyítés. Mi a helyzet azonban kora tavasszal, amikor gyakran még kénytelenek vagyunk a lakásban tartani a citrusainkat. Tapasztalatim szerint a kalamondin és a legtöbb citromfajta ilyenkor borul először virágba. Néhány kivételtől eltekintve, ilyenkor kénytelenek vagyunk elővenni egy finom kis ecsetet, és virágról virágra szökkenve elvégezni a beporzást. Vannak olyan estek, amikor ez teljesen fölösleges, mert a növény (pl. igazi tahiti vagy perzsa lima) pollenje nem csíraképes. Ezeknek a növényeknek a gyümölcsei általában mag nélküliek. Azonban előfordulhat az is, hogy ezt a mesterséges megporzást még a szabadban is érdemes elvégezni. Ilyenek például a terméketlen virágporú köldökös narancsok. Ebben az esetben más virágzó citrusféléről (pl. valamilyen mandarinfajtáról) kell átvinnünk a virágport a narancsfánkra. A szakirodalom szerint előfordulnak más érdekességek is. Például a pomelónál, ha a pollen másik pomelóról kerül a bibére, akkor a termés sok magvú lesz, ha narancsról vagy mandarinról, akkor magnélküli.

Sikeres megporzás és kötés után elkezdenek növekedni a kis gyümölcsök. Egyes citrusfélék (pl. mirtuszlevelű narancs vagy Chinotto, kalamondin stb.) hajlamosak az ún. túl kötésre, vagyis a túlzott terméshozamra. Ilyenkor bármennyire is fáj, előfordulhat, hogy a kis zöld gyümölcsök egy részétől meg kell válnunk. Ezzel a válogatással azonban ajánlatos megvárni legalább a borsónyi méret elérését, mivel a növény a felesleges gyümölcsök egy részét magától "lerúgja". A citromok nagy része általában magától szelektálja a felesleget, igaz a Meyer változat esetén nálam már előfordult túlkötés.

Végül is mennyi gyümölcsöt hagyjunk a fánkon? Erre megint nehéz egyértelmű választ adni, mivel ez függ a növényünk korától, nagyságától, a gyümölcsök várható méretétől, lombozattól, törzs és ágak erősségétől. Korábban az volt a szakirodalom útmutatása, hogy átlagos citromméret esetén kb. 30 levélre juthat egy gyümölcs. Fiatal dugványok esetén ezt az ajánlást elfogadhatjuk. Erősebb oltványoknál, kisebb gyümölcsű citrusoknál (kalamondin, kumkvát) elég lehet 10 - 15 levél is gyümölcsönként.

Érdemes kiemelnünk ilyen szempontból a hazánkban az egyik legelterjedtebb citrusfélét, az óriáscitromot vagy más néven lipót. Ennél a növénynél akár már a 10 -15 cm-es, egy éves dugvány is képes virágozni, és ha nincs szerencsénk, még meg is köt. A realitásoktól messze áll az a nézet, hogy "mire kifejlődik a gyümölcs, addigra hozzá nő a fa". Ennek kipróbálását senkinek sem javasoljuk, mert lehet, hogy decemberre lesz egy darab citromunk, de a teleltetés során szinte biztosan elveszítjük a legyengült növényünket. Várjuk meg azt a 2 - 3 évet, amíg annyira megerősödnek a fácska ágai, hogy gond nélkül, vagy egy kis alátámasztással elbírják az első termést. Ennél a növénynél már most felhívjuk a figyelmet a metszés fontosságára.

A növekedési ciklusok ismertetésekor említettük, hogy egyes citrusfélék (pl. kalamondin, számos citrom, lime) gyakran virágba borulnak november, december táján is. Ha alacsony hőmérsékleten, minimális locsolással fogjuk teleltetni a citrusainkat, akkor kicsi a valószínűsége, hogy a megporzásunk hosszú távon eredményes lesz. Nálam legalább is csak a kalamondin és lime virágok kb. 10 %-ából várható gyümölcs, a ciromféléknél egy sem maradt

meg. Ez logikus is, mert télen a növény a túlélésért harcol, és ilyenkor inkább ledobja a kis gyümölcsöket.

Metszés, hajtásválogatás

Ha rangsorolni kellene azokat a műveleteket, amelyeket nagyon szeretne kihagyni az életéből a kezdő citruskertész, akkor ezek között valószínűleg dobogós helyen lenne a metszés. De miért is félünk szép kis fácskánk visszakurtításától? A kérdésben ott a válasz. Végre elérjük, hogy valamennyire megnőtt dédelgetett dugványunk, és jön egy goromba fráter, aki azt javasolja, csupaszítsuk vissza, messük le az alsó gallyacskákat az épphogy megkötött kis citromokkal együtt. Hát van szíve az ilyennek? Próbáljuk megkeresni a választ közösen.

1. Az mindenki számára természetes, hogy a dézsás növényeink gyökerét növekedési korlátok közé szorítjuk. Ha így teszünk, akkor kénytelenek vagyunk korlátozni az ágakat is, mivel a gyökérzetnek és a lombkoronának egyensúlyban kell lennie. Arról nem is beszélve, hogy egy idő után senki sem tud korlátlan teleltető helyet biztosítani a citrusainak.

2. Talán az is hihető mindenki számára, hogy a szabadjára hagyott növényeink elsősorban az ágak végén hozzák majd az új hajtásokat, ami néhány év alatt "felkopaszodáshoz", és a vesszők elvékonyodásához vezet.

3. A vékony ágacskáknak esélyük sincs arra, hogy megtartsanak nagyobb gyümölcsöket. Az ilyen fácskák rendszertelenül teremnek, és viszonylag apró gyümölcsűek lesznek.

4. Elsősorban a citromféléknél és a cédrátoknál figyelhető meg, hogy a fa koronájából erős sudárhajtások törnek elő, ami árnyékot vet a termést nevelő részre, elcsúfítja a növényünket.

Biztosan lehetne még érveket sorolni, de talán ennyi is elég, hogy rábírjuk a citrusokkal most ismerkedőket a metszőolló ésszerű használatára. Most már csak az a kérdés, mikor és hogyan messük meg citrusainkat. Talán a mikor kérdésre könnyebb a válasz, igaz ezt sem lehet teljesen leegyszerűsíteni. A hogyanhoz, pedig csak néhány metszési alapelvre tudjuk felhívni a figyelmet, és néhány fényképpel szemléltetni a munkát. Szerencsére számos kertészeti szakkönyv áll segítségünkre, amely segítheti a szakszerű metszés kivitelezését.

Általában minden évben, kora tavasszal eljön a citrusfélék nagy karbantartásának ideje. Az egyéb fontos munkák mellett ez idő tájt, ha lehet még a hajtások nyugalmi állapotában, kell megragadnunk a metszőollót is. Én ezt, a rendszeresen termő kalamondinomnál már február elején megtettem. Hogy miért, arról majd később. Ezen kívül gyakran a vegetációs időszakban is szükség lehet a kitörő sudárhajtások kimetszésére, és sokszor vissza kell csípni úgy 4 - 5 levélre (például a citromoknál) az új, megtartani kívánt vesszőket, amelyek így a következő évre, "beérve", megerősödve hozhatnak virágot, és meg tudják tartani termést is.

Sokkal nehezebb egyértelmű útmutatást adni arra nézve, hogy hogyan kell metszeni a citrusféléket. Vannak metszési alapelvek, amelyek általában itt is jól alkalmazhatók. Lássunk most ebből egy csokorra valót a citrusokhoz "igazítva". (Nem vagyok szakember, ezért elnézést kérek minden profitól, ha nem a megfelelő szakkifejezést használom, és köszönettel veszek minden javítást, kiegészítést.)

1. Kis dugványként vásárolt citrusunk esetén az első szempont, amihez tartanunk kell magunkat az, hogy ki kell alakítanunk a leendő növény törzsét. Ha szerencsénk van,

találunk egy alkalmas vezérágat erre a célra, ha nem, akkor metszegetéssel, és a hajlékony ágacskák karóhoz kötözésével érhetünk célhoz. Természetesen egy-két évig, a tervezett korona szint (30 - 40 cm) alatt is maradhatnak elágazások, hiszen erre a lombozatra szükség is van a kis növényünk megerősödése érdekében. Egy megfelelően fejlődő citromdugvány esetén kb. 3 - 4 éves korban, fájó szívvel, de meg kell szabadulnunk ezektől az alsó ágaktól. (Nagyon jó vegetatív szaporító anyag lesz belőlük. Lásd a dugványozással foglalkozó fejezetet.)

2. A lombkorona befelé növő ágait tőből ki kell vágni. (A szélső ágakból ne induljon hajtás a korona belseje felé.)

3. Általában ugyanezt kell cselekedni a nagyobb növények lombkoronájából kitörő sudárhajtásokkal. (Ezzel az esetek többségében nem szabad megvárni a kora tavaszi metszést.) Igaz, idősebb növényeknél előfordulhat, hogy a felkopaszodó öreg ágak helyét később egy ilyen sudárhajtásból kialakított új ágrendszer veszi át.

4. A metszéskor ügyelni kell arra, hogy a felső rügy vagy rügyek, ami felett vágunk, kifele nézzenek. Így segítjük elő a szellős, gömb vagy katlan alakú korona kialakítását. A koronát úgy kell formálni, hogy a várható gyümölcsök elegendő napfényhez jussanak.

5. A jó állású, de gyenge vesszőket, ha úgy érezzük hosszú távon szükség lesz rájuk, kb. 2 rügyre messük vissza, egyébként inkább tőből vágjuk ki.

6. Az erős vesszőket, amin a következő termést várjuk, nagyobb gyümölcsű citrusoknál (pl. citrom) kb. 4 rügyre (levélre), kisebb gyümölcsűeknél (kalamondin) kb. 6 rügyre vágjuk vissza. (Jó tudni, hogy a citromunk majd az ágvégeken, vagy a beérett hajtások levélhónaljában hozza a virágait. A kalamondin akár a teljes ágon képes a levélhónaljból virágot varázsolni, így egy február eleji metszéssel a vesszők alsó, vastagabb részét kényszerítjük virágzásra.)

7. Magas törzsön nevelt citrusoltványoknál (pl. kalamondin, kumkvát) eredményes lehet az ún. csapra metszési elv alkalmazása, amelynek során két egymás mellett álló vesszőből az egyiket meghagyjuk termőnek, a másikat 2 - 3 rügyre (csapra) metsszük. A termőre hagyott vesszőt a következő évben (a termés beérése után) erősen visszametsszük, vagy tőből kivágjuk, attól függően, hogy a csapból hány erős hajtás indult fejlődésnek.

8. Az ún. termőre metszés előtt tisztában kell lennünk a citrusunk virágzási szokásaival. Vagyis elsősorban azzal, hogy a hajtás végeken csokrokban (pl. óriáscitrom, Meyer) vagy a levélhónaljban egyesével várhatók zömében a virágok. Ezért van fontos szerepe az előző évi, (nyári) hajtásválogatásnak, az új vesszők visszacsípésének.

9. Az idősebb, dugványról nevelt citrusfélék törzsén fejlődő hajtásokat azonnal le kell csípni, mert elszívják a tápanyagot a lombkoronától.

A fentiekből is látható, hogy pontos metszési módozatot nehéz megadni. Ami nagyon fontos, hogy metszeni muszáj, de ezt körültekintően kell végezni. Az alapelvek szem előtt tartásával még a kezdők is ráérezhetnek a megfelelő citrusmetszési módokra egy-két év megfontolt metszőolló használattal.

Befejezésül következzen egy kalamondin a tavaszi metszés előtt és azt követően. Természetesen köszönettel vesszük mindenkitől, ha hasonló módon fotókat készít növényeiről, és megküldi nekünk közzétételre.

Növényvédelem

Bizony ez a terület sem tartozik a citruskertészek kedvelt tevékenységei közé, pedig sajnos gyakran elkerülhetetlen a permetszerek bekeverése, a pajzstetvek mechanikai eltávolítása. Alapvetően hazánkban nincsenek a citrusféléknek olyan specifikus kártevői, amelyek a mediterrán országokban korábban akár teljes ültetvényeket is letaroltak. Ennek ellenére előre fel kell készülnünk néhány nagyon kellemetlen eseményre. Itt most minden lehetséges kártevőt, betegséget nem sorolunk fel, csak a tapasztalatunk szerint leggyakrabban előfordulókat. (Rendszeres, megelőző védekezéssel ezek az esetek is jelentősen csökkenthetők.) Lássuk, melyek azok a tünetek, amelyek elcsúfíthatják a citrusféléket, és akár el is pusztíthatják dédelgetett növényeinket.

1. Pajzstetvek - ezek az alattomos szívókártevők elsősorban a levelek fonákján és a növény hajtásain tapadnak meg. Sajnos elég jól elrejtőznek, így gyakran csak az alattuk lévő levelekre lecsorgó váladék, az ún. mézharmat megjelenéséből következtethetünk jelenlétükre. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal meg kell kezdeni a védekezést, mert ráadásul ez a ragacsos váladék kedvező táptalajt nyújt a gombabetegségek kifejlődésének is. Első teendőnk a kártevők mechanikai eltávolítása, szükség esetén a fertőzött ágak levágása, majd a levelek, ragacsos váladék lemosása szappanos vízzel. (A művelet alatt tegyünk valamilyen védőfóliát a növény földjére.) Ezt követi az olajos lemosószeres, (Agrol Plusz) és felszívódó hatású rovarirtószeres permetezés.

2. Levéltetvek, gyapjastetű kártétele - Ezek a szívó kártevők elsősorban a fiatal leveleket támadják meg. Szerencsére könnyebben észlelhetők, mint a pajzstetvek. A ragacsos levelek lemosása után alkalmazhatunk gyorsan lebomló rovarölőszereket is. Sokáig azonban itt sem várhatunk, mert egy nagyobb támadás alaposan legyengítheti a növényünket. Arról nem is beszélve, hogy a levéltetvek és pajzstetvek támadása gyakran a téli pihenési időszakban éri növényünket, amikor minden erejére szüksége van a túlélés érdekében. Mivel nem sokan ismerik, a citrusfórumról bemutatjuk egy gyapjastetű fotóját. Sajnos ez utóbbi élősködő előszeretettel költözik be a teleltető helyünkre. A 2009-2010-es teleltetés során számos citruslevél fonákján találtam telepesen lerakott ragacsos petéket. Ilyen gyapjastetű petefészket láthatunk ezen a fotón. Természetesen ezt azonnal el kell távolítani, a levelet és a környékén található ragacsos váladékot szappanos vízzel le kell mosni.

3. Atkák - leggyakrabban a takácsatka megjelenésével kell számítanunk, és elsősorban télen a meleg, száraz levegőjű lakásokban, de 2010. nyarán a szabadban tartott citrusféléket is megszállták. E szívókártevők jelenlétére elsősorban a levélnyeleknél megjelenő pókhálószerű szövedék, valamint a levelek kifakulása utal. A mellékelt fotókon atkákkal fertőzött leveleket láthatunk. Ha ezt tapasztaljuk, akkor egy nagyítóval vizsgáljuk meg a gyanús levél fonákját. Ha apró, fekete, lassan mozgó pontot találunk, akkor lehet bekeverni az atkaölő permetszert. (Én rendszerint Agrol Plusz-os oldatba keverem a Sanmite 20 WP atkaölőt, és teszek bele egy kevés Karate kontakt hatású rovarölőt is.) Mivel ez a szer nem szívódik fel a növényben, hanem az élősködőkkel érintkezve fejti ki a hatását (ún. kontakt szer), a citrusunk levelének a fonákját is alaposan le kell permetezni. Általában érdemes megismételni a kezelést 2 hét múlva.

4. Meztelen csigák - a citrusfélék új hajtásai, zsenge levelei vonzzák a meztelen csigákat. Ha valamelyik reggelen arra ébredünk, hogy fiatal levelek nagy részét alaposan likacsosra rágta valami, akkor joggal gyanakodhatunk meztelen csigára. Ennek a kártételnek elsősorban a földbe süllyesztett dézsások vannak kitéve. Ha nem túl súlyos a veszteség, akkor próbálkozhatunk a csigák összeszedésével, vagy ún. sörös csapda állításával. Ennek az a lényege, hogy egy bögre méretű edényt a

pereméig a földbe süllyesztünk, majd színültig töltjük sörrel. A csigák a sör illatára odamásznak, beleesnek és elpusztulnak. (Mivel a 2010-es csapadékos időjárás hatására rendkívül elszaporadtak a meztelencsigák a mi kertünkben is, kipróbáltam a módszert, és igazolom a hatékonyságát!) Nagy mértékű kártétel esetén nem marad más, mint csigairtó szerrel körbeszórni a citrusainkat.

5. Vincellérbogár - ez az éjjeli kártevő a citrusfélék levelét is élvezettel fogyasztja. Rágása jellegzetes, mert a levél szélétől a levél közepe felé tart. Akár egy fél levelet is eltüntethet egy éjszaka. Sajnos ez nem elég, mert a kb. 1 cm-es, sárgás lárvái a gyökérzetet pusztítják. Próbálkozhatunk a bogarak éjszakai összegyűjtésével, de nagy mértékű kártétel, és a lárvák megjelenése esetén kénytelenek leszünk valamilyen felszívódó rovarölő szert bevetni. (Megjegyzem, hogy nálam már előfordult, hogy vincellérbogárra gyanakodtam, és egy ronda sárga hernyót találtam a megrágott növényen.)

6. Egyes ágakon kanalasodó, majd hajtásokra száradó levelek - általában a kanalasodó levelek a növény szomjazásának tünetei. Ilyenkor szinte mindenkinek ez első reakciója, hogy jól megöntözi a növényét. Sajnos előfordulhat, hogy ezzel többet ártunk, mint használunk. Abban az esetben, ha nem általános, hanem csak egy-két ágra terjed ki a levelek kanalasodása, és ezt a beteg levelek összepöndörödése, ágakra száradása követi, akkor ennek oka előrehaladott gombafertőzés is lehet. Ha ezt tapasztaljuk, akkor azonnal cselekednünk kell. Először a beteg ágakat kell alaposan visszametszeni, majd az egész növényt le kell permeteznünk gombaölőszerrel. Ha a problémát a teleltetés során, nyirkos, hideg környezetben tapasztaljuk, akkor gyökérproblémákra is gyanakodhatunk. (Lásd 8. pont.)

7. Hajtások, ágak hirtelen elhalása, erőteljes levélhullás - ez a betegség nagyon hasonló az előzőhöz. Azzal a különbséggel, hogy az előző esetében a levelek nem hullnak le. Mivel ezt a betegséget is egy gomba okozza, ellene való védekezés megegyezik az előzővel. (Barnuló, beteg ágak visszametszése, gombaölőszeres permetezés.) Ami nagyon fontos, hogy ilyenkor a lombozat nedvesítése (spriccnizés) tilos! Jó tudni, hogy ez a betegség elsősorban a legyengült citrusokat támadja meg.

8. Gyökérrothadás, gombásodás - szinte hihetetlen, de ez a betegség is hasonló tünetekkel jelentkezik, mint az előző. A különbség abban van, hogy leggyakrabban a teleltetés során tapasztalhatjuk, de 2010-ben a rendkívül csapadékos időjárás hatására a szabad ég alatt tartott citrusféléknél is észlelhettük. Ha nem lépünk fel a fertőzés ellen erélyesen, akkor akár néhány nap alatt teljes lombhullást eredményezhet. Általában nevelési hibákra vezethető vissza. Gyakorisága, és súlyossága miatt foglalkozunk vele kiemelten. Ez a betegség rendszerint azokat a citrusokat támadja meg, amelyeket a szabadból hirtelen (szoktatás nélkül) nélkül, nedves földben viszünk be a hideg teleltető helyre. Mivel a felesleges nedvesség meggátolja a gyökérzet megfelelő szellőzését, először a növény hajszálgyökerei pusztulnak el. Ha még időben észleljük a problémát, akkor gyors reagálással, van esélyünk növényünk megmentésére. Első teendőnk, a citrusfélénk melegebb, világos helyre telepítése, locsolás teljes beszüntetése, majd a leszáradt, bebarnult vesszők visszavágása az egészséges részekig. Amint a talaj teljesen kiszáradt, készítsünk az előírtnál erősebb, langyos (kb. 30 C°-os) gombaölőszeres oldatot (például Ridomil Plus 42 WP-ből). Ezzel öntözzük be alaposan a növény kiszáradt talaját. (A kisebb növényt akár bele is állíthatjuk a vegyszeres vízbe. Nagyobb dézsásokon pedig többször engedjük át az anyagot.) Ezt követően a növényt tartsuk melegebb helyen, majd minimális locsolással bizakodjunk abban, hogy tavasszal mégis kihajt a beteg.

9. Nevelési hibák, hiánybetegségek - sokak számára meglepő lehet, hogy ezt a két témakört együtt tárgyaljuk, és viszonylag röviden. Ez csak a látszat. Később, mintegy

összefoglalásként, külön fejezetbe foglaljuk össze a leggyakrabban előforduló nevelési hibákat. Most csak egyes tápanyagok hiányára utaló jelekre és azok nevelési hibákhoz kapcsolható összefüggéseire szeretnénk rávilágítani. Annak a citruskertésznek, aki rendszeresen, megfelelő citrusföldbe ülteti át a növényeit, növekedési időszakban, kellő időben adagolja a citrusok számára ajánlott tápoldatokat, nem kell számítani hiánybetegségek megjelenésével. Természetesen előfordulhatnak (pl. ajándékba kapott növény, kertészeti lerobbant növények kiárusítása esetén) kivételek. Nézzük a legfontosabbakat. Szinte mindenkinél megjelenhetnek sárguló levelek. Ha ez a sárgulás kiterjed az idősebb levelekre is, és együtt jár a levélerek kontúrossá válásával, akkor szinte biztos, hogy vashiánnyal van dolgunk. Erre példa a képen látható növény. Ilyenkor alkalmazhatunk levélen keresztül felszívódó vastartalmú készítményeket, vagy nem túl meszes talaj esetén vastartalmú műtrágyákat. (Nálam a Savatrene FE vaskelát tartalmű műtrágya bevált. Ezt "Zöldítő vitamin" néven is hirdetik.) Figyelem, ha a levélsárgulás (elsősorban télen) nyirkos, hűvös talajjal jár együtt, akkor azt szinte biztosan a gyökérzet gombásodása okozza. A barna levélszélek, foltok megjelenése káliumhiányra, a leveleken megjelenő sötét, kékeszöld foltok (ehhez párosuló erős virághervadás, kis gyümölcsök nagy mértékű, idő előtti lerúgása) foszforhiányra utal. Sajnos mindkét levélproblémát kiválthatják nedves talaj okozta gyökérzeti betegségek is, de mielőtt nagyobb hadműveletbe kezdenénk, nagyítóval vizsgáljuk meg a beteg levelek fonákját, mert lehet, hogy atkák megjelenése okozta az egészet.

A fenti, nem teljes felsorolásból is látható, hogy mi mindennek van kitéve szegény növényünk. Szerencsére e problémák nagy része odafigyeléssel, megelőző növényvédelemmel, helyes neveléssel elkerülhető, a veszteség jelentősen csökkenthető. Mielőtt rátérnénk a kémiai növényvédelem eszközeire, alkalmazásának módozataira, tekintsük át az ezt kisegítő tevékenységeket.

1. Citrusaink rendszeres átnézése. Én, ha otthon vagyok, minden reggel és este rászánok néhány percet ezekre a növényekre. Ilyenkor nemcsak a szépségükben, virágaikban, gyümölcsükben gyönyörködöm, hanem azonnal észreveszem, ha valami negatív változás (ragacsos váladék a leveleken, megrágott levelek, levélhullás, barnuló levelek vagy ágvégek, pókhálószerű szövedék a levélnyeleknél stb.) tapasztalható. A gyors és megfelelő reagálás megmentheti a citrusaink életét, az elhanyagolás, pedig jóvátehetetlen károkat is okozhat.

2. Gyökérproblémák, gombásodás megelőzése, elkerülése. Ha citrusunk nem fejlődik megfelelően, gyenge hajtásokat hoz, kifelé "pöndörödnek" a levelei, egyes leveleken elhalást jelző foltok jelennek meg, akkor joggal gyanakodhatunk arra, hogy valami baj van odalenn is. Nem fontos megvárni a levelek erős elszíneződését, beszáradását, ágak barnulását. Az ilyen növényt ügyesen vegyük ki a cserépből, és nézzük meg, nem találunk-e gombásodásra utaló jeleket, nem érzünk-e dohos szagot. Ha igen, akkor amilyen gyorsan csak lehet, langyos esővízzel alaposan mossuk ki a gyökérzetet. Nyáron, nem túl nagy fertőzés esetén, a levelek normális gombaölőszeres permetezése mellett elég lehet a gyökérzet szappanos vízbe állítása. Súlyosabb gond (hajszálgyökerek elhalása, lepotyogása) esetén marad az előírtnál magasabb koncentrációjú gombaölőszeres víz alkalmazása a gyökerekre, és a teljes növény permetezése. (Én 2010-ben kezdtem kipróbálni a gyökerek regenerálására a Trifender nevű "gombaölő gomba" szuszpenziót. Ebben az esetben természetesen más gombaölőszert használni tilos. Hatásáról 2011. tavaszán tudok majd beszámolni.) Végül, az elhalt gyökerek levágása után, következhet az új, laza szerkezetű földbe

történő átültetés. (Erre a célra javaslom a 4. számú, ún. "regeneráló" citrusföld használatát.) Tápoldatos locsolást csak az első új hajtások megjelenése után alkalmazzunk!

3. Hiánybetegségek kiküszöbölése. Mit tesz a kezdő citruskertész, ha elkezdenek sárgulni a növény levelei? Rohan a kiskert áruházba, valamilyen vastartalmú szert beszerezni. Pedig az esetek többségében nem is vashiány a levélsárgulás oka. Fiatal növényeink évenkénti megfelelő földbe történő átültetésével, helyesen adagolt Voldünger oldattal, citrus- és virágzásserkentő-tápok megfelelő használatával nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy növényünk valamiben hiányt szenved. Ilyenkor általában a levelek elszíneződését valami más (pl. túl öntözés, meszes víz használata, gyökérzeti problémák, atkák megjelenése) okozza.

Sajnos vannak olyan támadások, amelyeknek a leggondosabb citruskertész is ki van téve. A legkönnyebb helyzetben azok a kerttulajdonosok vannak, akik rendelkeznek gyümölcsfákkal, hiszen ezeket muszáj permetezni. (Én sajnos nem vagyok jártas a "bio" témában, így ilyen javaslatot nem tudok adni, de szívesen beépítem ezeket a módszereket is.) Nekik általában elég a gyümölcsfákra bekevert permetszerekből adni a citrusokra is, és lényegében megoldott a megelőző növényvédelem. De mit tehetnek azok, akik csak a néhány citrusukat, hibiszkuszukat szeretnék megvédeni, és nem rendelkeznek patikamérleggel. Szerencsére az ő helyzetük sem reménytelen, de bizonyos előkészületek elkerülhetetlenek:

1. Kb. 1 literes kézi spricni beszerzése.2. Folyékony permetszerekhez (pl. Agrol Plusz) kis méretű mércés pohár rendszeresítése.

(Nagyáruházak konyhafelszerelési osztályán kapható.) (Erre a célra gyakran megfelel a tápoldatok adagolására használt 2 - 3 cl-es kupak is.)

3. Por alakú permetszerekhez kis méretű (műanyag) kávéskanál beszerzése.4. A vegyszerek kimérésére használt eszközöket különítsük el, és feltűnően jelöljük meg,

például szigetelő szalaggal.

Sajnos a kiskerti használatra szánt rovar- és gombaölő szereket általában háti permetezőhöz (10 - 15 liter permetléhez) kimérve árusítják. Nekünk általában ennek még a tizede is sok. A normál, nem ampullás folyékony permetszerek kimérése a 2. pontban megadott kimérővel nem jelent gondot.

A por alakú vegyszereket a tasak felbontása után először öntsük ki egy tisztára mosott, száraz virágalátétbe. Onnan a műanyag kanálkánkkal szép lassan lapátoljuk vissza a zacskóba. Természetesen ügyeljünk arra, hogy mindegyik kanálba nagyjából ugyanannyi kerüljön. Majd írjuk rá a zacskóra, hogy hány csapott kanálkányit tartalmazott. (Például 10 csapott kanálkás vegyszerből, amit 10 liter vízhez javasolt az ismertetője 1 csapott kanálkával kell 1 liter permetléhez.)

Milyen növényvédő szerek előzetes beszerzését javasoljuk? Erre a 2010-ben kapható választékból teszünk egy javaslatot, de a gomba- és rovarölőszerek közül mindenki választhat számára megfelelőbbet.

1. Agrol Plusz - általános lemosó permetszer, kontakt rovarölők hasznos kiegészítője.2. Sanmite 20 WP - atkaölő szer3. Gyors, felszívódő rovarölő szer levéltetűre (Chess 50 WG, ez egyéb rovarokra, pl.

méhek, nem veszélyes), általános kontakt rovarölő szer, pl. Karate 2,5 WG4. Felszívódó rovarölő szer (pl. Actara 25 WG)

5. Gombaölő szer (Pl. Champion 50 WP, réztartalmú szer, megelőző jelleggel a betegség tüneteinek megjelenése előtt kell kijuttatni. Ridomil Plus 42 WP, levélvarasodás, gyökérrothadás esetén.)

6. Szükség esetén csigaölő granulátum és talajfertőtlenítő szerek

Végre megvan, hogy miből és mennyit mérjünk ki, de mikor permetezzünk? Természetesen elsősorban akkor, amikor szükséges, de akkor bizony azonnal! Ettől függetlenül van néhány időpont, ami a megelőzés szempontjából fontos lehet.

Első, a kora tavaszi lemosó permetezés. Ezt minden évben, ha lehet még a virágrügyek kipattanása előtt érdemes elvégezni Agrol Plusz alkalmazásával. Előtte azonban alaposan nézzük át a teleltetőből kikerülő növényeinket. Ha pajzstetű jelenlétére utaló jeleket találunk, akkor először a korábban ismertetett mechanikai tisztítást alkalmazzuk, és keverjünk a permetszerbe felszívódó hatású rovarirtó szert is. Ezen kívül ilyenkor gyakori az atkás fertőzés is, így szükség lehet atkaölő szer alkalmazására.

Tavaszi átültetés. Kevés növény esetén általában megoldható, hogy tavasszal egyszerre ültessük át az összes citrusunkat. Én ezekre az időpontokra mindig bekeverek egy kis gombaölőszert. Ha valami penészesedésre utaló jelet tapasztalok a gyökérzetnél, csak előkapom az odakészített spriccnit.

Gombaölőszeres megelőző permetezés. Ezt a vegetációs időszak alatt legalább háromszor érdemes megejteni. Először március vége körül, majd május végén, az első hajtások beérése után, de mindenképp a júniusi esőzések előtt, harmadszor augusztus első felében. Természetesen a lemosó permetszerbe is keverhetünk gombaölőt, valamint rovarölőt is keverhetünk a gombaölőszeres permetlébe, de ebben az esetben előzőleg ellenőrizni kell a vegyszerek összeférhetőségét, (nem képződik-e csapadék), és ügyelni kell a méhekre virágzás idején. Csapadékos év esetén érdemes kipróbálni a már korábban jelzett Trifenderes belocsolást, amit 6 hét múlva meg kell ismételni.

Rovarölőszerrel vegetációs időszakban általában levéltetvek és pajzstetvek ellen kell permetezni. Felszívódó szerekkel megelőző védekezést alkalmazhatunk, a kontakt hatású szerek levéltetvek rajzásakor hatásosak. (Karate esetén a megmaradt, bekevert, hűvös pincében tárolt oldat akár még egy hónap múlva is hatékonyan használható.)

Téli behordás előtt megint csak ajánlott a kora tavaszi keverék (Agrol Plusz + felszívódó rovarölő + atkaölő szer) alkalmazása szeptemberben és októberben. Ekkor mindenképp teszek bele atkaölőt. Ezzel csökkenthetjük a citrusainkat érhető támadási, legyengülési felületet a teleltetés elején.

Azok számára, akik a kerti gyümölcsfáik permetezésével egyidőben szeretnék megoldani citrusaik védelmét is, figyelmükbe ajánlom Kurdi Laci módszerét:

"Én is elvégzem minden tavasszal a lemosó permetezést AGROL+ és RÉZKÉN keverékével. Fontos, hogy csak a teljesen nyugalomban levő citrusokat szabad ezzel kezelni, mert a fiatal fejlődő hajtásokat, leveleket károsítja, deformálja. Sajnos ez saját tapasztalat, s ezért csak a hideg telelőben tartott citrusaim kapnak ilyen permetezést. A csonthéjasok virágzása idején, március végén, április elején az időjárástól függően felszívódó gombaölőszerrel - pl. SAPROL (M3) - permetezem az összes citrusomat.

Nyáron a csonthéjasokra kifejlesztett szerkombinációt - CSONTHÉJAS KOMBI - használom, kétszer-háromszor a citrusaimra is, ez a kombi ugyanis jóval barátságosabb , mint a szőlőre, almára ajánlott keverék, perzselést nem okoz. Előnye még, hogy összetevői szinte évente változnak, s így rezisztencia sem alakul ki velük szemben. Külön atkák ellen nem védekezek, mert a barack-kombi ezt is tartalmazza. (Sajnos nem mindig kapható a Csonthéjas kombi, ezért megadjuk alkotóelemeit. Monília ellen Dithane M-45 vagy Manco 80 WP, esetleg Acrobat MZ, rovarölő szer a Karate 2,5 WG, lisztharmat ellen TOPSIM-M 70 WP-t tartalmaz.)

Pajzstetű fertőzés esetén ACTARA permetezést és belocsolást alkalmazok. Tavaly nem volt rá szükség, idén viszont az üvegházban tartott tahiti mandarinomon jelent meg, ezért kénytelen voltam az egész üvegházat, s elővigyázatosságból a máshol telelt többi citrusfélét is megpermetezni, hiszen a telelő szellőztetése az üvegházon keresztül történt, a fertőzés veszélye így nem kizárható.

Késő ősszel, mielőtt telelőbe vinném a citrusokat, kapnak egy rezes lemosást -BORDÓI LÉ felhasználásával."

Nyaralni megy a család

Elsősorban nyáron jelent problémát a citruskertészek számára, hogy hogyan gondoskodjanak otthonmaradó növényeikről hosszabb (1 - 2 hetes) üdülésünk idején. Természetesen akkor nincs nagy gond, ha van közelben egy megbízható szomszéd vagy segítőkész nagymama, de mit tegyünk, ha erre nincs lehetőségünk. Szerencsére ekkor sem kell pánikba esnünk.

Viszonylag rövidebb, 4 - 7 napos távollét esetén (feltéve, hogy nem erre az időszakra esik egy 40 C fokos szárazság), megfelel a következő megoldás.

1. A nagyobb dézsásokat a cserép pereméig ássuk be egy árnyékos fa alatt a földbe, és alaposan öntözzük be, de ne csak a cserépben, hanem a körülötte levő földet is. Gyakorlati tapasztalatom, hogy ezek a növények gond nélkül átvészelnek 1 hét eső nélküli időszakot is.

2. A kisebb növényeinket, miután ideiglenesen cserépalátétet tettünk alájuk, alaposan locsoljuk be, és várjuk meg, amíg az alátétből is felszívják a vizet, ezt követően tegyük őket árnyékos helyre. (Én a mogyoró bokor alá menekítem őket, de megfelel egy világos, tűző naptól mentes szoba is.)

A barkácsolni szeretőknek, hosszabb távollét esetére javasolható a fejre állított, felfüggesztett tartályból történő csepegtetéses módszer. Ebben az esetben egy legalább 2 l-es ballont töltünk meg vízzel. A kifúrt kupakjába gumicsövet rögzítünk, és a csövet egy szorítóval látjuk el. A csőből cseppenként jut a víz a cserép földjére. (Ez a rendszer hasonló a kórházakban használatos infúzió adagolóhoz.) Természetesen ennek kikísérletezése időigényes munka, és ez a rendszer inkább csak a nagy, földbe ásott dézsásoknál alkalmazható.

A Fagytűrő déligyümölcsök fórumon (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9107936) találtam a következő dézsás növényekhez készített öntöző berendezést. (Feriba51 12917-es számú hozzászólását lényegében változatás nélkül közlöm.)

"Egy nagyon egyszerű (a fő cél számomra mindig is az egyszerűség) öntözési elvet szeretnék ismertetni, dézsás növényeknél. Tulajdonképpen a "csirkeitatók elvén" alapszik az egész, (lásd a fotó illusztrációt) és szerintem nem igényel semmi magyarázatot a működése.

Előnyei:

Több napos vízszükségletet tud biztosítani. Folyamatos, állandó vízellátás. ÖNSZABÁLYOZÓ, vagyis az időjárástól, a növény nagyságától függően állítja be a

fogyasztást. Párás, esős időben például nem fogyaszt semmit. Könnyen be lehet állítani a szükséges vízszintet a növény igényeinek megfelelően. Ezt

a flakon száján levő bevágás nagyságával tudjuk elérni. Kiküszöböli a túlöntözés veszélyét. Különböző típusú edényeknél "testreszabott" megoldást lehet alkalmazni. Például sok

kicsi pohár, ültetőzsák esetében elég egy nagy tálcára (akár kiterített és oldalán feltúrt fóliára is gondolok) több ilyet helyezni és az egyik sarkába egy ilyen flakonnal ellátjuk minden edényke öntözését.

Hátránya:

Néha, 2-5 nap után fel kell tölteni a flakont

A citrusfélék teleltetése

Már az eddigiek során is többször utaltunk a teleltetés során várható nehézségekről. Ezeket nem véletlenül említettük. Elhalálozott citrusaink zömét ez idő tájt veszítjük el, épp ezért foglalkozunk ezzel a területtel kiemelten. A következőkben megpróbáljuk összefoglalni azokat a teendőket, amelyek elvégzésével csökkenteni tudjuk a télen felmerülő problémákat.

Felkészülés a teleltetésre

Talán hihetetlen, de a teleltetéssel kapcsolatos munkáink nem a fagyok közeledtével kezdődnek. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a citrusok téli pihenésének előkészítése a nyári időszakban kezdődik el, mivel az ez idő tájt megerősödött citrusok sokkal nagyobb eséllyel vágnak neki a téli megpróbáltatások elviselésének, mint a felkopaszodott, ritka lombozatú, gyenge gyökérzetű példányok.

Tételezzük fel, augusztus közepére a citrusféléink szépen megerősödtek, a nagyobbak nevelik zöld kis gyümölcseiket, a citromfánk épp most hozza új hajtásait, kumkvátunk szerencsés esetben már elvirágzott. Hogyan tovább? Lehet ezt még fokozni? Talán igen, de én azt mondom, ebben az évben inkább már ne! Próbáljuk az elért eredményeket átmenteni a jövőnek. Ennek érdekében első dolgunk a tápoldatozás, elsősorban a nitrogén bevitel csökkentése. Most már csak a gyümölcsök kifejlődéséhez szükséges tápanyag utánpótlásról gondoskodjunk kéthetenkénti "Volldünger"-es oldattal. Ezt jó idő esetén szeptember végéig adhatjuk. Októbertől semmi tápoldat! A hőmérséklet és a tápanyag bevitel csökkenésével fokozatosan mérsékeljük a locsoló víz mennyiségét is, mert ha erre nem ügyelünk, akkor egy hirtelen hidegfront betörésével járhatunk úgy, hogy erősen nedves talajú növény kerül a hideg teleltetőbe, amit inkább ne teszteljünk.

Szeptember vége felé általában már kezdjük hűvösnek érezni a hajnalokat. Sokunkban felvetődik a kérés, mikor vigyük telelő helyre a citrusféléket. Mielőtt erre megkeresnénk a választ, térjünk rá arra, hogy milyen is az ideális telelő hely a számukra. Igaz, a mi szempontunkból inkább az a lényeg, mik azok a szélsőségek, amiket az egyes citrusfélék nagyobb károsodás nélkül elviselnek. Lényegében három tényezőre és ezek kölcsönhatására kell figyelemmel lennünk a teleltetési hely kiválasztásánál. (Hőmérséklet, fényviszonyok, nedvesség illetve páratartalom.)

Citrusfélék csoportosítása teleltetési hőmérséklet alapján

Először vizsgáljuk meg, melyek azok a hőmérsékleti tartományok, amelyekre a teleltetés során majd érdemes figyelemmel lennünk. Ennek érdekében (ha nem foglalkozunk a "fagytűrő" vadcitrommal és az ún. Poncirus hibridekkel) alapvetően két csoportra oszthatjuk a citrusféléket. (Mivel a csoportokon belül is vannak olyan fajták, amelyek "tűrő képessége" eltérő lehet, zárójelben megadjuk az adott fajtához rendelhető hőmérséklet határokat.)

Az I. csoportba azokat a citrusféléket soroljuk, amelyek alapvetően 5 - 10 C°-os teleltetési hőmérsékletet igényelnek. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:

Citromok (Citrus limon)A legtöbb normál citrom (Citrus limon) (4 - 13 C°)Volkamer citrom (Citrus volkameriana) (4 - 13 C°)Meyer citrom (Citrus limon 'Meyer') (3 - 10 C°)Óriáscitrom, Lipo (Citrus limon x Citrus paradisi) (7 - 17 C°) !!!Vörös citrom (Citrus limon ´Rosso`) (5 - 15 C°)

Narancs fajták (Citrus sinensis)A legtöbb narancs fajta (Citrus sinensis) (3 - 13 C°)

Keserű narancsok vagy pomeráncok (Citrus aurantium)Pomeránc, keserű narancs (Citrus aurantium) (5 - 15 C°)Fűzlevelű keserű narancs (Citrus aurantium ´Salicifolia`) (5 - 15 C°)Bergamotte narancs (Citrus bergamia) (3 - 13 C°)Mirtuszlevelű narancs (Citrus aurantium var. myrtifolia) (3 - 14 C°) !!!

Mandarin fajták (Citrus retuculata)A legtöbb ismert mandarin fajta (Citrus retuculata) (4 - 13 C°)Klementin (Citrus reticulata x C. deliciosa) (4 - 13 C°)Kleopátra mandarin (Citrus reshni ´Cleopatra`) (8 - 18 C°) !!!

Satsuma mandarinok (Citrus unshiu)A legtöbb japán mandarin fajta (Citrus unshiu) (3 - 12 C°)A egyik leginkább hidegtűrő citrusféle "poncirus" alanyba oltva.

Kumkvátok (Fortunella fajok)Tojásdad kumkvát (Fortunella margarita) (2 - 15 C°)Gőmbölyű kumkvát (Fortunella japonica) (2 - 15 C°)Honkongi kumkvát (Fortunella hindsii) (2 - 18 C°)Kukle (Kumkvát és klementin keresztezés) (3 - 13 C°)

Papeda vagy Kaffer lima (Citrus hystrix) (5 - 15 C°)

Az I. csoportba tartozó citrusféléknek, (elsősorban a citromoknak) azért is jó az alacsony hőmérséklet, mert ennek következtében tavasszal a növények több rügyből indulhatnak, ezáltal bokrosabbá, dúsabbá fejlődnek. A szobahőmérsékleten történő teleltetésnél leginkább csak a főágak hosszanti növekedése aktivizálódik, ezért hosszúra nyúlt, ritkás ágrendszerű növényünk lesz és a virágzás is gyérebb lesz, esetleg el is maradhat.

A II. csoportba sorolt citrusféléket lehetőleg 12 - 18 C°-os hőmérsékleten és világos helyen teleltessük. A következőket sorolhatjuk ide:

Kalamondin (x Citrofortunella mitis) (8 - 20 C°)

Zöldcitromok, savanyú "lime"-okMexikói lima (Citrus aurantifolia) (8 - 18 C°) Illusztrációként lássuk Calamondin növényét.Tahiti vagy perzsa lima (Citrus latifolia) (8 - 18 C°)Limakvát (Citrus aurantifolia x Fortunella margarita) (8 - 18 C°)

Édes limák, édes citromok (8 - 18 C°)Édes lima - Citrus limettaRómai édes lima (Édes lima és narancs hibrid) (Citrus limetta ´Pursha`) (8 - 18 C°)Palesztin édes lima (Citrus limettioides) (8 - 18 C°)Mediterrán édes citrom, limoncella (8 - 15 C°)Lime hibridek (8 - 18 C°)Rangpur lima (Citrus limonia) (8 - 18 C°)Tahiti mandarin (Citrus taitensis) (8 - 18 C°)

Pomelók (Citrus grandis) (8 - 18 C°)

Cédrátok (8 - 18 C°)Etrog cédrát (Citrus medica ´Etrog`)Gyémánt cédrát (Citrus medica ´Diamante`)Budha keze vagy ujjas cédrát (Citrus medica ´Digitata`) Citrus medica ´Maxima` Illusztrációként lássuk Józsefh2 növényét.Római óriás (Citrus limonimedica 'Maxima')Firenzei cédrát citrom (Citrus limon x Citrus medica ´Florentina`)

Grapefruitok (Citrus x paradisi) (8 - 18 C°)

Megjegyzem, hogy a fentebb megadott hőmérséklet intervallumok alsó és felső értékét huzamosabb ideig nem biztos, hogy érdemes tesztelni. Ha megoldható, próbáljuk a megadott hőmérsékleti tartományok középértékénél teleltetni a citrusunkat. Ebben az esetben valószínűleg nem fog gondot okozni, ha rövidebb időszakokra magasabbra illetve kicsit alacsonyabbra szalad a hőmérő higanyszála.

Most már tudjuk, hogy a citrusaink milyen hőmérsékleti tartományt tolerálnak majd a tél folyamán. Ez azonban nem minden, mert a teleltetési környezet kialakítása során összhangban kell lenni a korábban már említett három tényezőnek, vagyis, ha az alsó hőmérsékleti értékek szintjén (5 - 10 C°) teleltetünk, akkor a növényünk vegetációja szinte teljesen leáll,

viszonylag kevesebb fény is elegendő, locsolni majd csak nagyon ritkán (5 - 8 naponta) kell, és nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyakra ne kerüljön víz.

A magasabb hőmérsékleti tartományban (12 - 18 C°) történő teleltetés esetén mindenképp világos teleltető helyről kell gondoskodnunk, és nem árt, ha esténként 3 - 4 órára mesterséges fénnyel is kiegészítjük a nappali megvilágítást. Ebben az esetben kicsit gyakrabban (3 - 5 naponta) kell majd locsolnunk.

A teleltető helyiség kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy ott almát illetve más gyümölcsöt ne tároljunk. (A fejlődő etilén a citrusoknál lombvesztést eredményez.)

Ha csak röviden is, de fel kell hívnunk a citrusbarátok figyelmét az ún. fagyálló citrusokra. Ezek legismertebb képviselője az akár -23 C°-ot is elviselő vadcitrom (Poncirus trifoliata). (Azok számára, akik nem ismerik, lássunk néhány képet fórumos barátaimtól: Kurdi Laci termő növénye és annak virágzása, valamint grossy vadcitrom fája és annak gyümölcsei. Jóval gyengébb a vadcitrom gyümölcstermő fajtákkal keresztezett hibridjeinek fagyállósága. A különböző télálló narancsok ('Morton' citrange, 'Norton Webbery', 'Carrizo', 'Rusk') (Citrus sinensis x Poncirus trifoliata), és télálló mandarin (Poncirus trifoliata x Citrus reticulata) (pl. 'Troyer') fajták idősebb egyedei -10 C°-ot általában elviselnek. (Fagytűrő narancs illusztráció Jozsó48 gyűjteményéből.)

Az újabb fajták közül igen jó hidegtűrésű az USA 119 Segentrange, amely egy 3-as hibrid [(C. paradisi x P. trifoliata) x C. reticulata] édes, lédús narancsszínű termésekkel, és -8 - 10 C°-os hidegtűréssel.

A Sanford Curafora segentrange: [(C.sinensis x Poncirus trifoliata) x C.reticulata]szintén egy 3-as hibrid, mandulaszerű termésekkel, keserűanyag nélkül, ami a Poncirusra amúgy jellemző. Hidegtűrése -8 C° körül van.

A Thomasville Citrangequat, szintén hármas hibrid, de ebben az egyik szülő a kumkvát. [Fortunella margarita x (Citrus sinensis x Poncirus Trifoliata)] Ez fiatalon, akár 40-50 cm-esen képes teremni vékonyhéjú sárgás-narancs színű édes terméseket.

A poncirus hibridek fiatalabb (1 -3 éves) dézsás példányait ugyanúgy teleltetjük, mint az I. csoportba sorolt citrusokat. Később kiültethetjük őket a ház déli fekvésű, északi széltől védett részére. Télire érdemes a gyökereiket a föld felkupacolásával, talajtakarással védeni a nagyobb fagyok ellen. Megjegyezzük, hogy a lombhullató fajtákat akár sötétben, fagypont körüli hőmérsékleten is átteleltethetjük.

A citrusfélék „behordása”

Miután már tudjuk, hogy milyen citrusaink vannak, azok hány fokig bírják odakinn, és hol fogjuk teleltetni őket, visszatérhetünk az eredeti kérdéshez, vagyis mikor kezdjük el a növények behordását? A változatosság kedvéért megint két esetet kell megvizsgálnunk. Az első, ha valakinek az ideálist megközelítő teleltetési lehetősége van. (Alacsony hőmérsékleti tartomány, világos teleltető.) Ilyenkor, feltételezve, hogy az I. hőmérsékleti tartományba eső citrusaink vannak, elég azt figyelni, hogy mikor esik a hajnali hőmérséklet 4 C° alá. Amikor ez várható, egyszerűen a "teleltetőbe" cipeljük a növényeinket. Sajnos ez csak keveseknek adatik meg.

A másik lehetőség, hogy viszonylag meleg helyen, a lakásban (12 - 18 C°-on) kell majd teleltetnünk. Ebben az esetben nem érdemes megkockáztatnunk az 5 fokról 18 fokra történő azonnali bevitelt, mert szinte biztos, hogy citrusaink erre erős levélhullással fognak válaszolni. Akkor mi a teendő? Véleményem szerint a fokozatosságot kell most is szem előtt tartani. A pontos megoldást mindenkinek saját lehetőségei alapján kell kidolgoznia. Én most azt írom le, hogy hogyan cselekedtem 2008. őszén.

Amikor a várható hajnali hőmérséklet 10 C° alá esik, este beviszem a növényeket a lakásba, de még nem a végleges teleltetési helyükre, csak úgy, hogy másnap reggel könnyen vissza tudjam vinni őket a szabadba. Ezt a be- és kihordozgatást, ha a hajnali alacsony hőmérséklet szükségessé teszi, szinte minden este elvégzem. (Az óriáscitrommal és kalamondinnal mindenképp.) Ha a reggeli hőmérséklet már nem éri el a 7 fokot, és jelentős emelkedés sem várható nap közben, akkor a II. csoportba tartozó ún. trópusi citrusfélék hordozgatását befejezem, és a végleges teleltetési helyükre telepítem őket. (Ez nálam egy viszonylag világos padlástéri szoba, 18 - 20 fokos téli hőmérséklettel.) A hideget jobban elviselő citrusaimat addig hordozgatom, amíg a hajnali hőmérséklet nem esik le 2 - 3 C°-ra, és a nappali hőmérséklet sem emelkedik már 10 C° fölé. (2008-ban kisebb-nagyobb megszakításokkal szeptember közepétől november 5-ig lehetett, illetve kellett ezt a műveletet folytatni.) A hideg teleltetést igénylő citrusfélék nálam a nappaliban, az erkély ajtó közelében kapnak helyet. Itt télen a hőmérséklet 10 - 15 fok közelében alakul.

Mielőtt a citrusféléinket a végleges teleltetési helyükre tennénk, még van egy fontos feladatunk, az utolsó őszi permetezés. Ezt a téli behordás befejezése előtt, még a szabadban, érdemes elvégeznünk. Mivel permetezzünk? A kora tavaszi keveréket (Agrol Plusz + felszívódó rovarölő) mindenképp kiegészítem atkaölő szerrel. Ezen kívül érdemes réz tartalmú gombaölő szerrel (bordói lé, Champion 50 WP) is permetezni. Ezekkel jelentősen csökkenthetjük a citrusainkat érhető támadási, legyengülési felületet a teleltetés elején.

Tennivalók a teleltetés során

Végre eljutottunk oda, hogy a többé-kevésbé megfelelő teleltető helyre behordtuk citrusainkat. A következőkben megpróbáljuk összefoglalni, mik lesznek a legfontosabb teendőink a tél folyamán, előre kihangsúlyozva, hogy ezeket a feladatokat a rendelkezésre álló körülményekhez kell igazítanunk.

A citrusok téli locsolása során legfontosabb szempont, hogy csak annyit öntözzünk, amennyi a talaj teljes kiszáradását megakadályozza. Amint már korábban is jeleztük, a locsolás intenzitásának arányban kell lenni a hőmérsékleti viszonyokkal, vagyis alacsonyabb hőmérséklet esetén elegendő a hetente, kéthetente történő gyenge öntözés. (Inkább gyakrabban, de keveset. Nem szabad "sárosra" áztatni a növényeinket.) A kisebb cserepeket, tőzeges földű növényeket gyakrabban ellenőrizzük, a nagyobb dézsások földjét akár a levelek kanalasodásáig is száríthatjuk.

Műtrágyák, tápoldatok használata. Néhány kivételes esettől eltekintve ne használjunk semmilyen tápoldatot ebben az időszakban.

Mesterséges fény biztosítása. Biztosan nem árt, ha gondoskodunk a citrusaink mesterséges megvilágításáról, hiszen az örökzöld növények levelei ilyenkor is végzik a munkájukat, igaz kisebb intenzitással, mint a vegetációs időszakban. Én ilyenkor este 6-tól 9-ig a nappali nem túlzottan meleg részére cipelem a nagyobb, terméseket nevelő növényeimet, és a szoba világításával próbálom pótolni a téli hónapok

fényszegénységét. (Léteznek, speciális, természetes fényhez hasonló tartományban sugárzó lámpák is.)

Párásítás, szellőztetés. A fűtött szobák levegője gyakran nagyon száraz. Ilyenkor nem árt a fűtőtestre helyezett párologtató használatával növelni a relatív páratartalmat. Ha lehetséges, ilyenkor kerüljük a lombozat kézi spriccnivel történő lágyvizes permetezését, mert ez elősegítheti a gombásodást hűvösebb helyiségek esetén. A rendszeres szellőztetés, gyakran cserélődő levegő szintén nagyon fontos a citrusaink számára. Ezzel elkerüljük, azt is, hogy a teleltető helyiségben túl magas legyen a levegő szén-dioxid tartalma, amely fokozott lombhulláshoz vezethet. Természetesen nem azt javasoljuk, hogy bárki is kereszthuzat kialakításával zúdítsa a -10 C°-os kinti levegőt a szobában lévő citrusaira, mert ebben az esetben is garantált a 100 %-os lombvesztés.

Télen virágzó citrusok. Gyakran, elsősorban szobai körülmények között előfordul, hogy december elején virágba borul a citromfánk. Talán meglepő, de bizonyos trópusi citrusoknál, lime hibrideknél ez természetes jelenség. Ilyenkor meg lehet próbálni az ecsettel történő beporzást. Tapasztalatom szerint az alacsonyabb hőmérsékleten (5 - 10 C°-on) telelő citromfélék virágai nem kötnek meg. A növény rövid idő után lerúgja a terméskezdeményeket. A trópusi citrusok (kalamondin, lime) virágai alacsony (kb. 10 - 20 %-ban) képesek kötni, és átmenteni a gyümölcskezdeményt a tavaszi vegetációs időszak beindulásáig. Ezeknél a citrusféléknél teljes értékű műtrágya (pl. Volldünger) 4 hetenkénti alkalmazásával elősegíthetjük a virágok képződését, megkötését.

Citrusaink rendszeres átnézése. Ha korábban azt írtuk, hogy a citruskertésznek együtt kell élni a növényeivel, akkor ez a téli időszakban fokozottan érvényes. Ha nem is naponta, de legalább hetente alaposan át kell nézni a citrusainkat, és ha ilyenkor fényes, ragacsos váladékot találunk a leveleken, joggal gyanakodhatunk levéltetvek, pajzstetvek megtelepedésére. Mivel ezek a váladékok a gombásodás melegágyai, azonnal cselekedni kell. (A korábban leírt mechanikai tisztítás és felszívódó rovarölő használata.) Kicsit nehezebb észrevenni a levelek fonákján megtelepedő atkákat, de a levélnyélnél talált pókhálószerű anyag, és a levelek szürkés, barnás foltosodása mindenképp árulkodó jel. Természetesen ebben az esetben sem maradhat el a permetezés.

A hideg szabad levegőről hirtelen szobába hozott, vagy nem megfelelően (pl. nyirkos, hideg helyen, túllocsolva) teleltetett, illetve túlzottan megöntözött, elhanyagolt citrusok gyakran intenzív levélhullással, a hajtások fokozatos barnulásával, száradásával jelzik, valamit nagyon rosszul csináltunk. (Lásd Növényvédelem fejezet 8. pontja.)

Rosszul szigetelt, kőpadlós teleltető esetén túlzottan lehűlhet a cserépben lévő föld hőmérséklete. Ha ez még nyirkos talajjal is párosul, akkor ez végzetes lehet a citrusunk számára.

Gyümölcsszüret. Számos citrusféle a téli pihenési időszakban érleli be termései zömét. Kezdő citruskertészek gyakori kérdése, hogy mikor kell leszedni a színesedett gyümölcsöket. Jogos kérdés, hiszen, idáig csak dolgoztunk, és végre szeretnénk is látni valamit. Sajnos erre egyértelmű választ adni nem lehet. Van néhány citrom és lime hibrid, amely éretten egyszerűen lepottyan a fáról. A többit érdemes minél tovább a növényen hagyni, de ügyeljünk arra, hogy ilyenkor bizonyos citromok héja túlzottan is elvékonyodhat. A kalamondint és egyes mandarinokat akkor érdemes leszedni, amikor a gyümölcshús elkezdi elengedni a narancssárga héjat. A fakó narancsok (pl. Valencia), pomeló, kumkvát a mi éghajlatunkon általában csak tavasszal érlelik be a gyümölcseiket.

Általános tapasztalat, hogy a teleltetés első 2 - 4 hete a legkritikusabb. Ha a behordást követő 1 hónapon belül nem tapasztalunk növényeinknél drasztikus állapot romlást, fokozott levélhullást, joggal reménykedhetünk abban, hogy átvészeljük ezt a kritikus időszakot, és termő citrusunkról betakaríthatjuk éves munkánk idei gyümölcsét. (Figyelem, egyes citrusfélék, például citrom 20 - 25 %-os téli lombvesztése természetes jelenség, ami elősegíti a tavaszi virágzást is.) Sikeres teleltetés után alig várjuk, hogy kezdhessünk mindent elölről. (Metszés, átültetés stb.)

Leggyakrabban elkövetett nevelési hibák összefoglalása

Az eddig leírtakból talán mindenki számára egyértelmű, hogy citrusféléket nem lehet úgy otthon nevelni, mint egy hagyományos szobanövényt. Tudom, az lenne a legegyszerűbb, hogy miután megvettük, beállítjuk a szoba sarkába, néha löttyintünk rá valami vizet és gyönyörködünk szép zöld leveleibe, beszívjuk a pompás virágok illatát, büszkélkedünk a saját magunk által termelt gyümölcsökkel. Aki ezt reméli, az nagyot fog csalódni, és szidja az eladót, aki rásózta ezt a növényt. Ha bárki is így képzeli a citrusfélék nevelését, az inkább ne is vágjon bele, mert így bizony nem megy. Még a legnagyobb odafigyelés mellett is követhetünk el hibákat, ami végzetes lehet növényünk számára. Ezeket szeretnénk ebben a fejezetben röviden összefoglalni. Mivel az ilyen gondok nagy része elkerülhető, orvosolható a korábbi fejezetekben ismertetett módszerek megfelelő alkalmazásával, csak azokról írunk részletesebben, amit eddig még nem említettünk. Lássuk, az első ránézésre meglepően hosszú felsorolást, annak szem előtt tartásával, hogy ezek közül akár egyetlen egy hiba is végzetes lehet a növényünk számára.

1. Elkapkodott vásárlás. Érdemes megszívlelni a "Hogyan vásároljunk?" fejezetben leírt szempontokat. Számos későbbi kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat.

2. Az újonnan vásárolt citrusfélék helyes átültetésének elmaradása. Ismételten felhívjuk a figyelmet a tőzeges tápkockában árusított növények (elsősorban dugványok) megfelelő átültetésére.

3. Nem megfelelő időben (például ősszel) történő átültetés. Ha egy új beszerzésnél ez elkerülhetetlen, akkor csak egyszerű (nem trágyázott) laza földbe ültessünk.

4. Citrusaink túlzott locsolása. (Pangó víz kialakulása, nyirkos, hideg talaj, elsősorban télen életveszélyes.)

5. Megelőző vegyszeres védelem elmaradása elsősorban gombabetegségek ellen. Jobb évente legalább háromszor (március, május vége, augusztus eleje) felszívódó gombaölő szerrel permetezni, mint a levélfoltok megjelenése után kapkodni fűhöz, fához.

6. Nem megfelelő és elkésett reagálás a betegségi tünetekre. Ha erősen hullik, foltosodik, vagy szárad a citrusunk levele, ne késlekedjünk! Ha idejében lépünk, még van esély a megmentésére.

7. Rovarkártevők (atkák, pajzstetvek, levéltetvek stb.) kártételének elhanyagolása.8. Nem megfelelő szellőztetés, magas téli páratartalom, alacsony hőmérséklet a

gombásodás melegágya.9. Tavasszal a növények hirtelen tűző napra állítása, vagy a napon felhevült növények

hideg vízzel történő párásítása égési tünetekhez (barna levélfoltosodás, száradó levélcsúcsok) vezet.

10. Csapvízzel történő huzamos locsolás, ami meszesesedést, a talaj felszínén sókiválást, szikesedést, gyenge hajtásokat, levélsárgulást eredményezhet.

11. Télen, pihenési időszakban tápoldatos locsolás, ami apró, sárga levelű "vízhajtások" megjelenését eredményezheti. Arról nem beszélve, hogy ha nem pihen a citrusunk, akkor a tavaszi virágzás is elmaradhat.

12. Teleltetés meleg, sötét, száraz helyen.13. Magas páratartalmú, alacsony hőmérsékletű, nem szellőző teleltető helyiség

használata.14. A teleltetés alma illetve gyümölcstárolóban. (A fejlődő etilén a citrusoknál

lombvesztést eredményez.)15. A szabad levegőn történő megerősödés elmaradása. A nyáron is szobában tartott

citrusoknak sokkal kevesebb esélyük van a téli megpróbáltatások elviselésére.16. Az erősen huzatos, széljárta helyen tartott citrusok gyakran levélhullással reagálnak a

nem megfelelő tartási körülményekre.17. Termő citrusfélénk túlzott megterhelése. Ha a túlkötött gyümölcsöket nem szedjük le

időben, növényünk visszamarad a fejlődésben. Jó esetben csak azzal büntet, hogy a következő évben alig hoz termést.

18. Kora tavaszi metszés, év közi hajtásválogatás, visszacsípés elmaradása, amely az ágak felkopaszodásához, gyenge hajtásokhoz, apró gyümölcsökhöz, egyenetlen terméshozamhoz, csúnya, elhanyagolt növényhez vezet.

19. "Aljnövényzet" telepítése a citrusunk dézsájába. Nem akarok vitába szállni azokkal, akik kedvelik a szép, dekoratív növénytársulásokat, de gondoljunk bele, hogy mekkora kárt okozunk vele citrusainknak. Hiszen a növényünk átültetésekor általában az aktuális gyökérlabdánál csak épp valamivel nagyobb cserepet választunk, ráadásul ezek a "dísz"-növények pont a tápanyagban leggazdagabb, öntözött rétegből szívják el a citrusunk számára szükséges anyagokat. Arról már nem is beszélve, hogy az így kialakuló rendszer a gombásodás melegágya. Mindig nedves, nem lehet "kiszárítani", a citrusunk gyökere nem jut levegőhöz. Tovább nem is sorolom, inkább megmutatom az eredményt.

A fenti felsorolás alapján, aki itt kezdi az útmutató olvasását, akár arra is gondolhat, hogy így kell elvenni mindenki kedvét a citrusfélék vásárlásától, nevelésétől. Pedig egyáltalán nem ez a cél. A korábbi fejezetekben talán túlzottan aprólékosan leírt módszerekkel elkerülhetjük azokat a hibákat, amelyek már megkeserítették több, citrusneveléssel próbálkozó növénybarát életét.

Néhány citrusféle szaporítása házilag kivitelezhető dugványozással

Sokan szeretnének szaporítani citrusféléket. Akár a már megvásárolt citromfánkról, akár a mediterrán övezetben töltött üdülésből bőröndbe kerül egy-két citrom ágacskáról, vagy ismerőstől kapott zöld gallyacskáról próbálkozhatunk. Mit tegyünk ilyenkor? Természetesen itt is két véglet van. Van, aki azt tanácsolja, hogy egyszerűen tegyük vízbe, vagy dugjuk le a földbe és kigyökeresedik, mások pedig lebeszélnek minket minden próbálkozásról, mert úgy sem sikerül. Természetesen egyiküknek sincs igaza. Nem állítom, hogy nedves, homokos földbe ledugott gallyacska nem ereszthet gyökeret, de egy viszonylag szakszerű dugványozási eljárás sokkal nagyobb hatékonyságú lehet.

Mielőtt rátérnénk arra, hogyan is kell kivitelezni a citrusok dugványozását, ejtsünk szót arról, hogy jelenlegi ismereteink szerint, milyen citrusfélék gyökereztetésével érdemes otthon megpróbálkoznunk. Általában jól gyökeresednek a következők:

citromfélék citromfélék hibridjei (pl. óriáscitrom, limoncella, cédrát citromok) cédrátok Palesztin édes lima, római lima Mexikói lima, tahiti vagy perzsa lima, limakvát (a szakirodalom szerint a dugványok

gyökérzete nem elég masszív, nem biztosít a növénynek hosszú életet.) Rangpur lima, tahiti mandarin pomeló (nekem 2009-ben nem igazán sikerült, 5 hónap alatt is gyengén gyökeresedett) télálló narancs 'Norton Webbery', 'Morton' citrange Télálló mandarin 'Troyer' (Íme két idei poncirus hibrid.) Mirtuszlevelű narancs vagy chinotto (viszonylag könnyen gyökeresedik, de

tapasztalataim szerint az új hajtásai gyengék) Kalamondin (nehezebben gyökeresedik, mint a citromfélék) Bizonyos mandarin és narancs fajták is gyökeresedhetnek így.

Mielőtt belevágnánk a munkába, vizsgáljuk meg, hogy mikor és milyen vesszőket dugványozzunk? Általában igaz, hogy nyugalomban lévő növényről érdemes beérett (tavalyi) vesszőket szedni. Erre legjobb időszak február, március hónapok, mert az ekkor letett és meggyökeresedett vesszőkön fejlődő új hajtások az év folyamán meg is tudnak erősödni. (Nálam a 2009. februárjában letett Meyer citrom dugványok az év során 3 növekedési szakaszt produkáltak.) Szükség esetén próbálkozhatunk a nyári nyugalmi időszakban: június eleje, július, augusztus) is dugványozással, de ekkor a gyökerezés eredményessége a nehezen gyökeresedő fajtáknál (narancs, mandarin, kalamondin) jóval alacsonyabb, arról nem is beszélve, hogy új hajtások hozásának és azok beérésének az esélye jóval kisebb.

Számos, a citrusoknál is jól alkalmazható dugványozási módszer közül választhatunk. Én most csak az általam leggyakrabban használt, könnyen kivitelezhető, olcsó módszert írom le.

Kezdjük a dugványozó közeg kimérésének menetével. Az alábbiakban leírt adagolás 2 db 16 - 18 cm átmérőjű cserép esetén alkalmazható. (Kimérés 0,5 l-es tejfölös pohárral.)

Cserepek alsó harmadára: 2 pohár rostos (CompoSana) virágföld + 1 pohár folyami homok (kvarc homok) keveréke.

Középső harmadra: 1 pohár perlit, 1 pohár natúr tőzeg, 1 pohár rostos (CompoSana) virágföld keveréke.

Felső 4 cm: 2,5 pohár perlit, 3/4 pohár natúr tőzeg (Garri) (Ebbe a rétegbe nyomjuk majd bele a kis dugványaink alját. Itt még a tápanyag nem fontos, de a gombáktól, mikrobáktól mentes környezet igen.

Az itt látható ábrán a dugványozó közeg különböző rétegeinek cserépben való elhelyezkedése látható.

Gyökereztető hormon: INCIT-8, (Kalamondin, pomeló, narancs, mandarin esetén INCIT-K)

Dugvány kialakítása: A hajtásvégtől (fejdugvány) lefelé indulva 3 - 6 leveles darabokra vágjuk a vesszőnket. (Nagy levelű és nagy levélközű vesszőket, pl. citrom, pomeló 3 levélre, kis levelű, rövid levélközűeket, pl. kalamondin, mirtuszlevelű narancs, 4 - 6 levélre.)

Ügyeljünk arra, hogy az alsó rügy alatt ne maradjon hosszú csonk. Ezt követően az alsó levelet leszedjük, a megmaradtakat a párolgás csökkentése érdekében ollóval körülbelül a felére kurtítjuk. Érdemes az alsó lecsupaszított rüggyel szemben, a talpon fordított "U" alakban a fa részig levágni a dugvány kérgét. Ha van lehetőség, ún. kalapácsos dugvány készítésére, amikor az előző évi ágrészből is hagyunk a talpon, akkor azt érdemes kipróbálni.

Egy 18 cm átmérőjű cserépbe mérettől függően 3 - 6 dugványt tudunk elhelyezni. Ezt követi a gyökereztető közeg alapos belocsolása esővízzel, lágy vízzel, és a levelek, búra párásítása spricceléssel. Párásító buraként használhatunk 5 literes "lefejezett" ioncserélt lágyvizes palackot, de lehet lezárt csőfóliát is alkalmazni. Ezek a megoldások láthatók a képen. Az utóbbi esetben a csőfóliát nem gombásodó merevítőre kell ráhúzni.

Az így összeállított rendszert tegyük meleg (kb. 20 - 25 C°-os), világos, de nem napos helyre. Később, általában hetente egyszer kell "spricceléssel" párásítani, és szükség esetén esővízzel locsolni.

A gyökérképződés általában 4 - 8 hét múlva (kalamondinnál, narancsnál, klementinnél 10 - 12 hét) indulhat meg, amit "szerencsés" esetben új hajtás megjelenése jelez, de tapasztalhatjuk abból is, ha locsolásnál már nem "dülöngélnek" a dugványaink. A képen gyökeresedett Meyer citrom dugványok láthatók. A jobb oldali már hajtást is hozott.

A meggyökeresedett dugványokat egyenként ültessük át tápanyagban gazdagabb talajba, pl. a citrusföldeknél említett 4. ún. "regeneráló" földkeverékbe. A cserépre még húzzunk lefordított 2 l-es "pet" palackot a párás környezet biztosítása érdekében, és tegyük világos, félárnyékos helyre. (Ezeket a 2 l-es palackokat érdemes úgy kettévágni, hogy mindkét részük használható legyen, és próbáljunk olyan cserépbe ültetni a dugványokat, amelybe illeszkednek a palackok. Kisebb dugványoknál természetesen használhatunk 1 - 1,5 l-es palackokat is.)

Ha már a gyökereztetési időszak alatt megkezdődött az új hajtások képződése, akkor néhány nap múlva, fokozatosan szoktassuk szobai levegőhöz a növénykénket. A szabad levegőhöz szoktatást érdekében vágjunk lyukakat a búra tetején, vagy tekerjük le a kupakot. Ha kb. 2 hét fokozatos szoktatás után már nem "konyulnak" le az új hajtások, a burát eltávolítjuk, és még 1 hét szobai nevelést követően a növényünket fokozatosan szoktatjuk a kinti, szabadlevegőhöz. (Árnyékos, szélvédett helyen kezdve.)

Viszonylag egyszerűbb a dolgunk, ha a gyökereztetés ideje alatt még nem jelentek meg új hajtások. Ilyenkor szinte minden nap nézzük meg a növényeinket, és várjuk meg az első 2-5 mm-es hajtások megindulását a bura alatt. Ha ez végre bekövetkezik, a szobában nyugodtan levehetjük a növényünkről a pet palackot. Két nap szobai levegőhöz szoktatás után vihetjük a növényt a szabadba, árnyékos, szélvédett helyre.

Gyakran felmerülő kérdés azok körében, akik az első citrus dugványaikat nevelik, hogy megfelelően fejlődik-e a növényük, és mikor fog majd virágozni, teremni? Ezekre a kérdésekre egyértelmű választ adni nem lehet, hiszen majdnem minden citrusféle másmilyen növekedési teljesítményt produkál. A növekedés illusztrálására lássunk néhány fényképet.

Ezen a fotón néhány, 2009. kora tavaszán dugványozott citrusféle első évi fejlődése látható szeptember közepéig. A bemutatottak közül leggyengébben a mirtuszlevelű narancs produkált (az új hajtás hossza kb. 5 cm). Ezt követte az óriáscitrom (Lipo) kb, 10 cm-es hajtás. A képen

balról a harmadik egy kalamondin dugvány, hossza kb, 15 cm. Elég jól teljesített a limoncella, és egy ismeretlen fajtájú citromféle dugványa, hosszuk kb. 25 cm. (A citromot csak áprilisban tettem le.) Ezek közül aranyérmes a kép jobb oldalán található Meyer citrom, amely kb. 35 cm-re nőtt.

A következő kép azt illusztrálja, hogy egy citrom dugványunktól milyen fejlődési ütemre számíthatunk az első három évben. (Természetesen jövő év elején a 3 éves dugvány két ágából kb. 20 - 25 cm-t visszavágok.

2009-2010. év teleltetésének tapasztalatai

A 2009-2010. évi teleltetés során sok tapasztalattal lettem gazdagabb, és sajnos néhány citrussal szegényebb. Így, utólag, a veszteségek okait keresve, biztosan lehettem volna eredményesebb is, de saját kárunkon tanulni sem szégyen. Először nézzük a körülményeket:

1. Rendelkezésre álló hely - Már ősz elején láttam, hogy a teleltetés során helyhiánnyal fogok küzdeni. Túl nagyra szaporodott a "dézsások" állománya, de bíztam benne, hogy a hidegebben teleltethető növények (pl. füge, peppínó), és az idősebb citrusmagoncok "albérletbe" adásával ez a helyzet orvosolható lesz.

2. Időjárási körülmények - Kicsit korán, már 2009. október közepén bejött a hideg, ráadásul rendkívül sok csapadékkal kísérve, így kénytelen voltam ezeket a növényeket idő előtt behozni a lakásba. Október második felében szerencsére még vissza lehetett őket vinni a szabadba. (Közben a hűvös éjszakák idején este be, reggel ki.) Sajnos október végén, november elején újabb hideg front és sok csapadék. Ez bizony végleg elvette a kedvemet a sok növény hordozgatásától, így megpróbáltam mindnek végleges helyet keríteni. Ez utólag nagy hiba volt, mert ezt követően újabb enyhülés jött, egészen december elejéig. Sajnos január közepétől hosszan, egészen február közepéig tartó rendkívüli hidegben (éjszaka gyakran -15 C°) volt részünk. Ez azt eredményezte, hogy a lakásunkban a szokásosnál magasabbra kellett tekerni a termosztátot, mert napközben túlzottan kihűltek a ház falai. (Míg tavaly elég volt napközben a 15 C°-os beállítás, most minimum 17,5 C°-ot kellett tartani.) A kinti erős hideg miatt szellőztetni sem tudtunk eleget.

3. Elhelyezési körülmények - Citrusaim végül is 3 helyszínre elosztva teleltek. A növények nagy része a lakás világos nappalijában kapott helyet kb. 15 - 20 C°-os hőmérsékleti viszonyok között, viszonylag alacsony páratartalom, és esti mesterséges megvilágítás mellett. Néhány (kb. 25 db), viszonylag találomra kiválasztott kisebb citrus bekerült a munkahelyemre "két ablak" közé. Sajnos az erős hidegek idején éjszakára ezeket be kellett szedni, mert az ablakszárnyak között gyakran fagypont alá sűlyedt a hőmérséklet. Ezeknek a növényeknek viszonylag erős hőingadozást (2 - 12 C°) kellett elviselni. A harmadik hely, az ún "albérlet", egy használaton kívüli, alig fűtött, tőlünk távol eső, nem túl világos lakrész. (Ide a citrusok közül csak a kevésbé értékesnek ítélt magoncok kerültek.) Ebben sokáig sikerült a 5 - 10 C°-os tartományt, és a mérsékelt öntözést tartani, de január közepétől kénytelenek voltunk egy ismerősnek ott lakhelyet biztosítani. A jóval magasabb hőmérséklet, rendszertelen (néha túlzott) öntözés sajnos megtette a hatását néhány, oltásra váró magoncomra.

Ilyen körülmények között sajnos már a teleltetés elején (úgy december közepétől) kezdtek megjelenni aggasztó tünetek néhány növényeimen. Lássuk időbeli sorrendben a legfontosabbakat, és az ezeket, véleményem szerint, kiváltó okokat.

1. Néhány, magastörzsű oltvány elkezdte dobálni a leveleit - Két, keserű narancsba oltott növényemen (Meyer citrom és kumkvát), amelyek már a vegetációs időszakban sem fejlődtek megfelelően, jelentek meg előszőr az erős lombvesztés jelei. Ráadásul ezek a növények tele voltak gyümölccsel is. December végén, amikor már nagyjából beértek a citromok, azokat leszedtem. Erre a sorsra jutottak a még éretlen kis kumkvátok is. Ezt a két növényt alávetettem a "gombaölőszerben áztatásos" gyökérkezelésnek. (Sajnos a gyökérzeten már nagyon látszottak a gombásodás jelei. A növények hajszálgyökerei szinte teljesen elhaltak.) Ekkor már egyes ágak barnulása, visszaszárada is elkezdődött.

2. Február elejéig csak minimális lombhullás - A többi citruson, egy-két kisebb magonc (kalamondin, kumkvát, citrom) kivételével komolyabb aggasztó jelek nem mutatkoztak. Igaz volt egy pajzstetű és gyapjastetű roham, de ezt mechanikai eltávolítást követően "fürdőszobai" permetezéssel visszavertük.

3. Újabb erős lombhullás, levélszáradás, atkásodás - Az erős kinti hideg és a lakás viszonylag magas hőmérséklete, alacsony páratartalma februárra megtette negatív hatását. Még a magastörzsű kalamondin és a mirtuszlevelű narancs is ledobálta a leveleit. Számos, az erkélyajtó közelében lévő magoncom levele száradásnak indult. Az utóbbi jelek mutatkoztak az irodában, hűvösebb helyen tartott néhány kisebb növénynél is. A magastörzsűek gyökérkezelésen estek át, és az elszáradt ágakat visszavágtam. A citrommagoncokat sajnos csak elhúztam az ajtó közeléből, mivel látszólag a növények levelei kezdtek észhez térni.

4. Sokára jött meg a tavasz - A korábbi évekkel ellentétben, idén csak március 20-a körül melegedett fel először annyira a kinti levegő, hogy nap közben már ki lehetett vinni a szabadba a citrusokat. Az első napokban a növények egy gyors, lemosó permetezésen estek át. (Agrol Plus, atkaölő és rovarölő, majd rezes, gombaölő szeres kezelés.) A felduzzadt állomány következtében a növények átültetése április közepére ért csak véget. Ráadásul újra csak esik és esik az eső. Éjszaka gyakran fagypont közelébe hűl a hőmérséklet, így közel egy hónapon keresztül kell reggel ki- és este becipelnem a növényeket.

5. Valószínűleg fertőzött "tőzeg" használata és az alsó kavicsréteg kispórolása - Sajnos 2009 nyarán elfogyott az addig használt "Garri" natúr tőzegem, és "bevásároltam" egy másik fajtából. Kifogytam a dunai kavics készletemmből is. Mivel úgy sem szoktam túlöntözni a növényeimet, ez nem aggasztott. Utólag kiderült, hogy ez a két tényező, ráadásul egymást erősítve, jelentős szerepet játszott, elsősorban a kisebb növények legyengülésében, pusztulásában. (Ez bizony egyértelműen az én hibám volt.)

A nagy tavaszi átültetés során tudtam csak véglegesen felmérni a károkat, amelyek aggasztó jelei már a teleltetés során jelentkeztek. Mielőtt növénycsoportonként összefoglalnám tapasztalataimat megemlíteném, hogy az átültetés során a "normál" földkeverék mellé mindig készítettem marhatrágya nélküli, ún. "regeneráló" keveréket is. Természetesen egy spricniben gombaölőszeres oldatot is bekevertem, számítva a beteg növények gombás gyökereire.

Az alábbiakban megpróbálom csoportokba szedni a tapasztalataimat. (Ezek a csoportok nem minden esetben illeszkednek majd rendszertani besoroláshoz.)

1. Oltásra váró citrus magoncok - Mivel áprilisra nagy "narancsoltást" terveztünk budaörsi barátom fájáról, először az oltásra érett 2 - 6 éves citrom és grapefruit magoncaimat vettem kezelés alá. Ezek nagyrésze "albérlet"-ből jött vissza. Ennek ellenére az idősebb növények gyökerei között lényegi különbséget nem tapasztaltam.

Volt bizonyos mértékű gombásodás, de ezeknél számottevő gyökérrothadás nem jeletkezett. Ez abból is látszott, hogy március végén már új hajtásokat hoztak. Talán a grapefruit magoncok tűrték jobban ezeket a körülményeket. A veszteség listára 2 db 2 éves citrommagonc került.

2. 2009-es citrommagoncok - Számomra legnagyobb csalódást ezek a növények okozták. Több mint 50 %-ukat elvesztettem gyökérrothadás következtében, pedig voltak küztük 20 cm magas, erősnek tűnő, ígéretes pédányok is. (Megjegyzem, egyik cserép alján sem volt kavicsréteg.)

3. 2009-es meyer citrom magoncok - Kb. 50 %-os veszteség, gyökérrothadás miatt, de a két legszebb példány alig károsodott, már hozzák az új hajtásokat.

4. 2009-es kalamondin magoncok - Több mint 10-ből csak 3 db maradt meg, és csak egy fejlődik megfelelően. Ilyen tapasztalatok alapján nem javaslom a nevelgetését senkinek.

5. 2009-es kumkvát magoncok - Már a vegetációs időszakban látszott, hogy nagyon gyenge a gyökerük. 7 közül csak egy élte túl a telet. (Ezt hideg helyen, "két ablak közt" teleltettem.)

6. 2009-es mirtuszlevelű narancs magoncok - Szobai körülmények közt (15 - 20 fokon) szinte tökéletesen teleltek. Csak a két leggyengébb pusztult el. Gyökereik alig sérültek.

7. 2009-es volkamer citrom magoncok - Sajnos csak 3 db volt, de azok minimális gyökérrothadással átteleltek a lakásban. Úgy néz ki, érdemes velük foglalkozni.

8. 2009-es grapefruit magoncok - Az erősebb (12 - 15 cm-es) növények alig károsodtak, a kisebbeknél kb. 30 %-os mértékű volt veszteség.

9. 2009-es pomelo magoncok - Ami nálam maradt 17 db növény, szobai körölmények között lényegében tökéletesen telelt. (Egynél tapasztaltam jelentősebb gyökérrothadást.) (Sajnos még az átültetés előtt elvittek tőlem 11 db-ot, így azok állapotáról nem tudok beszámolni.)

10. 2009-es vadcitrom magoncok - Gyökérrothadást alig tapasztaltam, de a kis növények idei hajtásképzése április közepéig még általában nem indult be.

11. 2008-as lassú növekedésű (mandarin, narancs) magoncok - Lényegében hiba nélkül teleltek át a "hideg - meleg" albérletben. Igaz ezek korábban már egy telet átéltek.

12. 2009-es citrom dugványok - Valószínűleg Florentina (Fiorentina) fajtáról gyökereztetett 6 db dugványomnál alig tapasztaltam gyökérkárosodást. Jól teletek hideg "ablak közt" és a lakásablakban is. (Egy, már tavaly is gyengén fejlődött dugvány elpusztult.)

13. 2009-es meyer citrom dugványok - Sajnos ezek közül csak 3 db maradt. Az irodai hideg ablak közt tartott példány gyökérzete és lombozata is kifogástalan, a lakásban tartottak azonban januártól ész nélkül ontoták a virágbimbókat, és fokozatosan elvesztették lombjukat. Ezeknél kismértékű gyökérrothadást is tapasztaltam. Mivel április 22-ig még nem indult meg a hajtásképzés, az az érzésem, hogy további veszteségek várhatók.

14. 2009-es kalamondin dugványok - Két ilyen növényem van, a többit "elosztogattam". Mindkettő szépen áttelelt egymás mellett, "szobai" körülmények között, de az egyik februárban erős virágzásba kezdett, és március végén levelei felét ledobta. Ennek a gyökere kis mértékben gombásodott. A másiknál semmi problémát nem tapasztaltam.

15. 2009-es chinotto dugványok - 5 ilyen kis növényem van, de csak kettő fejlődik megfelelően, már a kezdetektől fogva. Komoly gyökérproblémát nem tapasztaltam, de kicsi a valószínűsége, hogy a másik 3 rendesen meginduljon.

16. 2009-es és 2008-as limoncella dugványok - Három ilyen növényem van. Komoly gyökér problémákat nem tapasztaltam, igaz, a leggyengébb 2008-as dugvány, szobai körülmények között, majdnem az összes levelét ledobta. Megjegyzem, tavaly nyár óta kissé savanyú (tőzeges) keverékbe ültetem őket. (Úgy tapasztaltam, ezt jobban kedvelik, mint a semleges kémhatású talajt.)

17. 2009-es és 2008-as "télálló" mandarin és narancs dugványok - Összesen 4 ilyen poncirus hibridem van, de csak a 2009-es "fagytűrő" mandarin állapotával vagyok maradéktalanul elégedett. (Ez "albérletben" telelt.) Remélhetően a többi is megmarad, mert a lombvesztés mellett komoly gyökérrothadást nem tapasztaltam, és április közepén már mutatkoznak az új hajtáskezdemények.

18. 2009. júliusában dugványozott növények - A Szlovákiából hozott klemementin, óriás citrom, és állítólag zöld citrom (lime) dugványaim gyökérkárosodás nélkül átteleltek, igaz nem mindegyik növény hozott még új hajtást, ezért "búra" alatt tartottam őket. Talán nincs összefüggés, de kicsit gyanús, hogy azok a dugványok, amelyek még 2009-ben új hajtást hoztak, kivétel nélkül "atkás"-ak lettek. (Sajnos már nem emlékszem, hogy a teleltetés előtt ezeket is lepermeteztem-e. Valószínűleg nem.) Ezeken kívül meggyökeresedett egy narancs dugványom, ami a gyökereztető közegben, búra alatt telelt, és április végén hozta első hajtását.

19. Egyéb 2009-es dugványok - A veszteséglistán egy darab óriáscitrom (lipo) és jónéhány "citrommagonc" dugvány szerepel,annak ellenére, hogy az utóbbiak a vegetációs időszakban meglepően szépen fejlődtek. Gyökérzet szempontjából szépen teleltek a grapefruit magoncokról dugványozott növények, de az atkák talán ezeket támadták meg legjobban.

20. 2 - 5 éves citrom, lipo és limoncella dugványok - Ezeknél, kettő kivétellel, a tavalyi rossz tapasztalat miatt a cserép aljára kavics ágy is került. Talán nem meglepő, hogy az utóbbiak gyökerénél semmi problémát nem tapasztaltam, és a téli lombvesztés sem volt számottevő. A hanyagabbul kezelteknél bizony jelentkezett kisebb mértékű gyökérrothadás, ráadásul az egyikek az atkák is megrohamozták. A lombvesztés is ennél volt jelentősebb mértékű.

21. 2 éves 'Valencia' narancs oltvány, citrom alanyon - A szobai teleltetés során lombvesztést nem tapasztaltam, de az átültetésnél látszottak kisebb mértékű gyökérrothadási jelek.

22. 2009-es satsuma mandarin (Citrus unshiu 'Okitsu' és 'Silverhill') oltványok vadcitrom alanyon - Eredetileg talán ezek szobai teleltetésétől tartottam leginkább, hiszen az alany kimondottan hidegtűrő, és a nemesek is gond nélkül elviselik a alacsonyabb hőmérsékletet. Ennek ellenére semmi problémát nem tapasztaltam, sőt az egyik növény már gyümölcsöt is kötött.

23. Idősebb, magastörzsű pomeránc alanyba oltott citrusok - Sajnos mind a 4 növény (Meyer citrom, kumkvát, mirtuszlevelű narancs, kalamondin) február végére szinte teljes mértékben ledobta a lombozatát, és ágaik visszaszáradtak. Próbálkoztam gyökérkezeléssel, átültetéssel a tél folyamán, de jelenleg még nincs igazi eredménye ennek a műveletnek. (2 növénynél jelentek meg kisebb hajtáskezdemények.)

A fentiek alapján, ha csak azt nézzük, hogy kb. 130 növényből tönkre ment vagy súlyosan károsult 15 db citrusom, (ha az eleve is gyenge 2009-es magoncokat nem számítjuk), akkor talán nem is lenne okom panaszra. Azonban, ha csak a veszteséglistát nézzük, akkor bizony rendkívül elszomorító a drágán vásárolt, magas törzsű oltványok valószínű pusztulása. Tudom, statisztikailag nem szignifikáns mennyiség, de figyelmeztető, az egy-két éves citrommagoncok magas gyökérrothadási aránya. Ezek nevelését csakis "kavicsréteggel" javaslom.

Néhány citrusféle nevelése valószínűleg csak megfelelő teleltetési körülmények (alacsony hőmérséklet, világos helyiség, megfelelő páratartalom) között javasolható. Szerintem ilyen a meyer citrom, a kumkvát, a "fagyálló" narancs és "fagyálló"mandarin.

Szerencsére vannak pozitívumok is. A már nálam erősödőtt citrom és limoncella dugványok ezt a telet is átvészelték. Úgy tűnik, a magoncok közül lakásban szépen átteleltethető a grapefruit, a pomeló, a mirtuszlevelű narancs és a volkamer citrom.

Az ember, ha tudja mit is hibázott, akkor megpróbál legalább a saját kárán tanulni. Az idei teleltetési tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnom kell, igaz van, amiben még tanácstalan vagyok. Lássuk, mi az, amin változtatnom kell:

1. Citrusaim számának jelentős csökkentése - Túlzott mennyiségű növény miatt a betegségek jeleit az ember nem tudja azonnal orvosolni, a fertőzések, beleértve az atkákat, pajzstetveket, nagyobb mértékben károstják a növényeket, mint kisebb állomány esetén. Az ember szabadidejének arányban kell lennie a citrusai számával. Fájó szível, de az idén júliusban kénytelen leszek az állomány egy részétől megválni. Azt sajnos még nem tudom, hogy mely növények lesznek ezek.

2. Késő őszi, lakásba szoktatás fontossága - Bizonyos mértékben a létszám felduzzadása is szerepet játszott abban, hogy 2009. őszén hamar felhagytam a citrusok "este be, reggel ki" hordozgatásával. Úgy tűnik, erre a nagyobb növényeknek, magas törzsű oltványoknak szükségük van. (Az utóbbiaknál nem is látok más, ésszerű indokot a pusztulásra.)

3. A virágcserép aljára szórt kavicsréteg jelentősége - Sajnos ezen a télen én is megtapasztalhattam, hogy a kisebb (1 -3 éves) növényeknél, legyen az akár magonc, akár dugvány, a gyökérrothadás veszélyét jelentősen csökkenti a cserép aljára tett vízelvezető kavicsréteg. Nem elég óvatosan, csak a növény felszinét öntözni. (Ezeknél a kis növényeknél nem is biztos, hogy ez tökéletesen megvalósítható.) Elég, ha az ember keze öntözésnél egy kicsit jobban "megbillen" és jön egy hideg hullám, már kész is a katasztrófa.

Bízom benne, hogy a fenti kis összefoglaló nemcsak nekem szolgál tanulságul, és mások az én hibáimat megpróbálják elkerülni.

Esetleg van olyan, akit érdekelhet, ezért újra megemlítem, hogy Budaörsön 2010. szeptemberében számos citromdugvány, magonc (pomeló, grapefruit, citrom, mirtuszlevelű narancs, vadcitrom stb.) lesz átvehető. Érdeklődni június végén lehet a quicktor@freemail.hu e-mail címen.

2010-es csapadékos időjárás kihatásai

A száraz, meleg időben hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy 2010-ben kb. április 10-től június 20-ig, kisebb megszakításokkal, mekkora mennyiségű eső érte a szabadban tartott citrusainkat. Annak ellenére, hogy én ebben az időben két alkalommal is bemenekítettem őket néhány napra a lakásba, a növényeimre a szokásosnál jóval több csapadék jutott. Az állandóan nedves talaj nemcsak a vegetációjukat gyorsította, hanem a gyökerek gombásodását is elősegítette. Ezért döntöttem úgy 2010. júliusában, hogy nemcsak a tavaszi dugványaimat, hanem szinte az összes dézsást átültetem. Röviden összefoglalom a júliusi átültetés során szerzett tapasztalataimat (több mint 100 növény alapján), talán más is számára is hasznos lehet.

1. Kisebb citrusok gyökérzete - A 18 cm cserépátmérő alatti növények gyökérzetének közel 100 %-a teljesen benőtte a rendelkezésre álló teret, sőt nagy részük gyökere a cserép alján "csomóssá" burjánzott, a lyukakon kikandikált.

2. Nagyobb, már termő növények - Néhány próba után rá kellett jönnöm, hogy a nagyobb citrusaim zömére is ráfért az átültetés, esetleges gyökérkezelés.

3. Gyökérrothadás - A növényeim kb. 20 - 25 %-ánál tapasztaltam kisebb-nagyobb mértékű gyökérrothadási jeleket. Ezeknél a földlabdát a szükséges mértékig kibontottam, a beteg részt ollóval levágtam, majd a gyökeret a Növényvédelem fejezetben leírt gombaölőszeres kezelésnek vetettem alá. Néhány növénynél teljes földcserére, és gombaölőszeres (Ridomil Plus 42 WP) áztatásra volt szükség. (Remélem használni fog a kezelés.)

4. Veszteségek - Kb. 5 - 6 db kisebb dugvány és magonc sajnos annyira rossz állapotban volt, hogy a komposztban végezte.

5. Az átlagosnál érzékenyebb gyökérzetek - Mivel ilyen nagy mértékű átültetést a vegetációs időszakban még nem végeztem, feltűnt, hogy bizonyos citrusféléknek (pl. lipo, lime dugványok) mennyire vékonyak a gyökerei. Igazi "hajszál" gyökérzet. Valószínűleg ezért is sérülékenyebbek, mint mások.

Természetesen a gyökérrothadás jelei sok esetben már a lombozaton és a növény "fejlődésén" is jelentkeztek, csak ezt néha hajlamosak vagyunk nem észrevenni. Nézzük mik voltak ezek:

1. Sárguló levelek.2. A növény lassabban fejlődik, mint fajtatársai. (Pl. az egyik meyer citrom hozza az új

hajtásokat, míg a másik nem.)3. Levélfoltok, elhaló részek megjelenése egyes leveleken.4. Napsütés hatására erősen "lekonyuló" friss hajtások, annak ellenére, hogy nedves a

növényünk földje. (A mellette lévő növényen pedig alig látszanak ilyen jelek.)5. A megkötött, kis gyümölcsök aránytalanul nagy mértékű, akár 100 %-os "lerúgása".6. Az esetleges barnuló, visszaszáradó ágvégekről már nem is szólok.

A fenti tapasztalataim alapján (főleg, ha valaki az előbb leírt jelek valamelyikét észlelte egyes növényein), javaslom mindenkinek, aki még nem tette meg, hogy biztonság kedvéért minél előbb bontsa ki a szabadban tartott citrusai gyökerét, és szükség esetén ültesse át nagyobb cserépbe.