Könyv-e.hu elektronikus könyvtár:

www.konyv-e.hu

Péli Zoltán Gábor

Corona Stephani

A Koronakutató Konferencián elhangzott elõadásszerkesztett változata

Péli Zoltán Gábor

Corona Stephani

A Koronakutató Konferencián elhangzott elõadásszerkesztett változata

© Pelzo 2003

Kiadja: Péli és Társa Bt.Felelõs kiadó: Péli Zoltán GáborSzakmai lektor: Ráma AnnaNyomdai munkálatok: B & L Crazy Studio

ISBN 963 212 608 4

Külön köszönet az oroszlános rekonstrukció megalkotójának,Harkai Istvánnak !

Külön elismerés a Corvinának egy esemény dokumentálásáért !

„Per me reges regnant, ait dominus Deus per sapientem Salomonemproverbiorum VIII. capitulo. Gloriosus Deus in sanctis suis, in maies-tate mirabilis, cuius ineffabilis altitudo prudencie nullis terminis com-prehensa, recti censura iudicii celestia pariter disponit et terrena.” –így kezdõdik az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében keltezettKépes Krónika, miközben lapján az esztergomi szentély és annakmásodik kifestése látható:„ÁLTALAM URALKODNAK A KIRÁLYOK – mondja az Úristen

a bölcs Salamon Példabeszédeinek nyolcadik fejezetében. Dicsõségesaz Isten az õ szentjeiben, csodálatos fönségében, az õ elmondhatatlanbölcsességének mélysége, korlátok közé nem zárva, határok közénem foglalva, igaz ítélettel mind az égi, mind a földi dolgokat elren-dezi.”Majd a krónika (a történet) lapjai közt ez is megfogalmazódik:

- „Röviden és sommásan mi csak azt akarjuk inkább megírni, amitmás írók mellõztek.”- „... Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját.”

Edward Brown, angol utazó 1669-ben (!) kelt leírása a Koronáról ígyszól:„...A magyarok nemcsak különös nyelvet beszélnek, hanem akoronájukról is valami rendkívüli dolgot hisznek.. meg vannakgyõzõdve, hogy ettõl függ az ország sorsa...”

Timon Ákos a Szent Korona elméletérõl szóló írásában (1912) ígyfogalmaz:„A magyar alkotmány történeti alkotmány, mely a történet világánáltöbb mint ezeréves fokozatos fejlõdés eredménye, s amelynek gyö-kerei, alaptételei még az õshazába nyúlnak vissza.”

7

Elöljáró beszéd, mely csak késõbb érthetõ meg

A Szentléleknek szánt könyv ez, mintahogy megelõzte õt az atyáé ésa születõ fiúé.Nehéz sors nehezedik vállamra, s idõrõl idõre kimondatlanul is ki

kell mondanom olyan szavakat, melyek reám bízattak. Munkámatteszem megtörhetetlenül, mintahogy az égi Nap járja végesvégtelenútját, s mintahogy a Föld megtartja hátán a befogadott Életet. De mittesz a befogadott Élet, ha a pusztító világ azt mondja két korábbialkotására NEM KELL ? Megtartja hát Hitét, hiszen az Örökké-valóról tett tanúbizonyságot, s új tervet szõ a régi mellett, s kimond-ja a Szentháromság alaptételét, hogy a várva várt NAP világoslegyen.A történetem az esztergomi szentélyben kezdõdött, s itt is fog

végzõdni. Tudásom innen származik, Õ a tanítómesterem. Fogadjaezt bárki kétkedve, de ez így van. Mert hisz a Világegyetem az Embermestere, s nem a világ-egyetemei. Számtalan próbálkozásom mind-untalan reménnyel teli története megrekedt egy ponton, az emberilelkek mai jelleme minduntalan olyan gátakat szabott, melyet halandóel sem tud képzelni. Ezen a gáton minduntalan túljutottam, de újbólegy hatalmas fal tornyosult elõttem. Megfogadtam hát, hogy ledön-töm ezt a falat, hogy ne legyen több gát. Bár elõadást tõlem bárkikevésbe halhatott és kevésbé fog hallani, bár újabban sokszor hívnak(hívnának) erre-arra. Mert egyrészt tudom, hogy így ’ellenségeim’tudatlan száma nõne, s nem a segítõimé. Mindazon oknál fogva, hogynehéz az egymásnak is (és önmaguknak is) ellentmondó hallga-tóközönség rezgéshullámait egy közös szálra felfûzni. Sokkal köny-nyebb az írás által szólni az Írásról, mint ahogy régen is tették. Mertígy sokkal könnyebb a csupán egyén és egyén egyedi olvasása közt asaját elhangolódott világát a világegyetem lüktetésével összhangbahozni. Bár mind ugyanazt az írásomat olvassa, de mégis mindenki

9

mást kap általa, ez a valódi Élõszó és a valódi Élõ nyelv. S ha márÉrti, akkor a beszéd is megjelenhet.Nem érti, nem ismeri. S pont ez adja a gátat, a legnagyobb falat. Az

ismeretlenség homályából elõlépve tehát magam is részt vettem aKoronakutató Konferencia 2003. október 11.-ei rendezvényén, még-pedig egy elõadás, egy hozzászólás reményében. Ennek a napnak amegoldásnyújtásában bíztam. De egyben különösnek találtam azegészet : Miért pont most szorgalmazza a hozzáértõ kutatóközönségaz újabb vizsgálatot a Szent Korona állagmegóvása érdekében a’Tanácstól’, amikor a szinte az évrõl-évre változó személyû ötfõs’Koronatanács’ összetétele pont olyan most, hogy a többségük jelen-leg a közéletben azon munkálkodik, hogy még az emberek gondo-latvilágából is kitörölje a Szent Korona létezését ?! Ennyire nemlehetnek vakok, ennyire nem lehetnek tisztán nem látók azok a jelesés hozzáértõ személyek, akik a Szent Koronát a maguk módján a leg-nagyobb becsben tartják ! S pont eme hozzáértõ személyek mesélnekel, s írnak le olyan csodálatos történteket, melyen keresztül szinte’isteni sugallattal vezérelve’ a koronatest lényegébõl egyre mélyebbés mélyebb szinten kezdenek érteni dolgokat. Valamiért talán fontoslehet az a nap, az az idõpont, hogy az azt szorgalmazó „sugallat”vakká tudott tenni szinte mindenkit !?Mit nyújt számomra ez a nap ? Vetítendõ képek sorával felkészülve

megjelentem én is, hiszen tudtam azt az apró tényt, hogy tulaj-donképpen mi miatt is van ellentét, s ez miatt oly sok tornyosulóválaszkérdés a meghívott vendégek közt. Hihetetlen, hogy a szakmaiközönség mennyi mindent tud, s én hozzájuk viszonyítva csupán egyapró pontot, mely tulajdonképpen meghatározza az egészet. Ezt azapró pontot mégsem ismertethetem, csupán rávezethetem õket, hogyidõvel maguk jöjjenek rá eme Hihetetlenre. A tervezett elõadásomgondolatfonala : Géza fejedelem templomának felismertetése majdennek megerõsítése Szent István király születése termének vissza-csatolásával; a falfestés hét oroszlánpáros volta, valamint ennek hétlátható és hét láthatatlan oroszlános kapcsolata a koronázási éksze-rekkel és a legelsõ törvénykönyvvel. Mást, illetve többet nem mesél-

10

hetek, mert még nem értenék meg eme alapok nélkül. Be-e fogadjákmajd azt, amit mondandómnak szántam a láthatatlan ’fal’ ledöntésevégett ? Majdhogynem azon gondolkoztam ott a Konferencia kezde-tén ülve, hogy nem is szólalok fel (mert minek). Majd az üléselnökõrnagy úr legelsõ hozzászólása adta a kezdeti löketet a címertanismeretével : a vetített képek során ARANYLÓ TESTÛ LÉPÕOROSZLÁN FOGTA (több esetben is) A SZENT KORONÁTVILÁGOSKÉK HÁTTÉRREL. Az elõadásom PONT errõl szólna, ésarról hogy miért is lehet ez ! Majd késõbb az elismert ötvösmûvészmegemlítette, hogy tévedett a hüvelyk rendszerû aranymetszésesszabályú elméletével, s helyette felismerte nemrégiben a valódiméretmegalkotás rendszerét. S ez a rendszer PONT ahhoz a tem-plomhoz kapcsolódik, amelyrõl beszélni óhajtottam, de õk ezt nemtudták. Minduntalan tehát olyan szálak kerültek elõ, melyeknekmegoldandó õsgyökerét kivétel nélkül a kezemben éreztem.Számomra jött tehát a nap, így lendületet kaptam elõadásom meg-tartásához.

Az én hozzászólásom és gondolatvilágom egészen más, ennekmegfelelõen sosem indultam ki magának a Koronának a láthatótestébõl, a koronatestbõl. Az elsõ vetített képem a Képes Krónikaszerinti Esztergomot ábrázolta, s rámutatva ezt mondtam : „A SzentKorona.” Tulajdonképpen sosem lehet több vágyam, minthogy másokis annak Szentségében értsék meg a lényegiségét, ahogy úgy ott akrónikaíró mindent kifejezõ tartalmas mondandójában látható.Nagyon, de nagyon messzi még ez a végállomás, de a kezdetet isinnen kell venni. Mindezeket megelõzve a számítógépes vetítõkezelõje pont nem volt ott, így várnom kellett eme elsõ kép megje-lenéséig is, a képek nélkül ugyanis KÉPTELENSÉG bármit is mon-dani, bármit is kifejezni, mert nélkülük egyáltalán nem érthetõsemmi. S így néhány percet várva természetesen bemutatkoztam, svalamilyen módon elõteret próbáltam adni mondandómnak. S ahogykimondtam háromtagú nevemet majd ugyanezt egy másik mondatbanmeg akartam ’ismételni’ egy összetettebb ötbetûs formájában, akkorszó szerint a Lélekerõ lebénította nyelvemet. Megakadtam, s a késõb-

11

biek folyamán is nem mondhattam ki egyszerûnek tûnõ dolgokat. Smás így néha egy akadozó beszédet láthatott inkább, de ’sor-sort’követve mindig jött a JEL, hogy még nem mondhatok ki bizonyosszavakat, mondatokat, mert még nem ismernek, egyáltalán nemismerik mondandóm tárgyát (ismeretlen volt sok ’koronakutató’számára „maga a Szent Korona elsõ képi megjelenítése” is !). Így egynagyon lecsupaszított dolgok jöttek elõ, méghozzá többször is túl-nyúlva a megengedett idõkorlátot. S mégis ez a „rossz” elõadás voltjó. Mert örülök annak, hogy nem ejtettem ki bizonyos szavakat, amikkorábban is már egy erõs szûrön mentek át, de még ez is sok volt,hiszen ellentétet szültem volna, amit a legkevésbé akartam. Annyitkaptak hát, amit képesek voltak akkor befogadni.A „rossz” elõadás tükrében senki sem zsémbelt rám, hogy túlléptemaz idõkorlátot. Sokak által nagyra tartott szakmai közönség tagjaielismeréssel szóltak hozzám. Jelen tanulmány az elhangzott vázaalapján, már többet enged szóhoz jutni, s talán egyszer megismerhetõlesz a végállomása is.A Koronakutató Konferenciát megelõzõ napon olvasom pont el

azokat a sorokat (nagy távlatból ismét), amelyet jeles sumeroló-gusunk vetett papírra:„... Itt most azt a fontos adatot kell megemlíteni, hogy az emberiség

ismert „elsõ” törvénykönyve -a sumirföldi nagy uralkodónak, UR-NAMMU-nak a kódexe is – „törvénybe iktatja” a hónap tizenötödiknapjára esõ Hold-töltét, amikor így rendelkezik:„DITIL-LA (ítélet) tizennégy bíró döntésével csak a tizenötödik

napon hozható.”... tizennégy oroszlán legfõbb bíróként ítél a tizenötödikkel – a

királlyal...... És azon a napon, amikor az égen nincsen semmi árnyék, az

„oroszlánok között” megtörtént a legfelsõbb intézkedés.Ugyanis a tizenötödik napon teljes a fény.A Nap-Úr nappal önti életet adó erejét a Földre, és amikor nyugo-

vóra tér, a telihold helyettesíti minden erejével. És ezen a napon atelihold is oroszlánná válik.”

12

A Koronakutató Konferencia fõ szervezõje így nyilatkozott korábbanegy újságíró hölgynek:„... A konferenciát egyfajta gyújtópontnak tekintjük...”A konferenciára készülõdve viszont az égre tekintve pont TELIHOL-DAT láttam. Jó elõjel. Valóban történhet valami meghatározó ? Azösszejövetel délutánjának képvetítéses közlendõm után, a további fel-vetett hozzászólások tulajdonképpen mind ide köthetõk, mind ez ge-nerálta folyamatosan egymást, s látatlan de megfigyelhetõ szálaivaltulajdonképpen olyan eseménysort alkotott (erõsített meg kimondat-lanul is), mely az összejövetel tervezett lényegét megakadályozta : aKonferencia nem adott felhatalmazást a vizsgálódás (és állagmeg-javítás) kezdeményezésére. Mert hisz ez az egyik legrosszabbtörténelmi idõpont volna rá – ésszerûen (de õk nem ebben gondol-kodtak). Mi generálta azt, hogy mégis pont ezen a napon összejöveteltörténjen a Szent Korona ismerõi részére ? Más volt a „gyújtópont”célja.

Valami megindult a lelkekben és a gondolatokban. Valamiismeretlen, amit október 11-én mondottam. Valami tényleg elindult,mert sokan reagáltak is rá. A visszahatások sora tulajdonképpengyengén indult, de fokozatosan felerõsödött. Engem elemi hatása agyorsan a vonathoz rohanó, majd ott az ülésen megpihenõ s elinduló(18.35 körül) szerelvény állapotában ért. S ezek után, ahogy a fõvárospályaudvarából elindulva a síneken, láthatóvá vált egy messzebbretekinthetõ tér állapota, úgy ott akkor pont a TELIHOLD vöröses-aranyló pofaképével, kelés utáni közvetlen állapotával a Lelkemmélyére mosolygott. (A négyféle ülésszék közül véletlen miért pontoda ültem, ahol látható volt ez az égi esemény ? – hiszen a többirõlészre sem vettem volna.) Örültem, hogy talán végre történhet valami.Rajtuk múlik minden, akik hallottak. Az õ lélekviláguk. Ezen múlikminden, ezen múlik a fal ledöntése, amely hosszú idõn keresztülelválaszt embereket és embereket. Bíztam bennük. Bíztam, hogysokuk még azon éjszakán akár tudattalanul is tovagörgeti a kapottszálakat. Valamit találniuk kell nekik is, õk a tizennégy oroszlánítélõszéke !

13

Akkor még teljességgel nem fogalmazódtak meg bennem ezek aszavak, de bíztam, hogy még azon az éjjelen történik valami, amineka hatását természetszerûleg csak késõbb fogom látni. Alvásomközepette ismételten elõadást tartottam a nevezett témáról.Ismételtem és ismételtem a jelentõs szavakat a felismerés, a felis-mertetés végett. Fontos. Ettõl nem ismerek fontosabbat. Megnyugodólelkem hajnal felé járva egy zajra lett figyelmes. Az ágy folytatásábana szekrény felõl jött a huppanás. Mi volt az ? Nem félek tõle, de azértmégis villanyt gyújtva kíváncsi voltam, hogy mi lehetett az.Az elõadásra elvitt szatyor formájú táska volt az, melyben magam-

mal vittem az utazáshoz és a megszólaláshoz szükséges anyagot, smelynek külsõ oldalzsebében volt az a CD-korong melyrõl a bemu-tatáshoz használt képek származnak. Egész este és éjjel állt a szatyor-táska, majd hajnalban hirtelen ELDÕLT. Tudtam, hogy eldõlt a világsorsa is. A Szent Korona elsõ aranymûves vizsgálata 1983-bantörtént, mely esemény megdöntötte a korábbi elméleteket. A 20 évvelkésõbbi 2003-as konferencia-összejövetel azért szervezõdött, hogyismételten új utakra terelõdjön a koronaismeret. A szatyortáskaegyensúlyában sokáig állt, majd pont abban az irányban dõlt meg,amely felöl a képanyagos KORONG helyezkedett el. A képkorong asúlyával megdöntötte a tértartalmat, már hajnalra MEGDÖNTÖTTEa korábbi elméleteket, meg sikerült döntenie. De így alulra került,minden ránehezedõ súly föléje. Neki kell hát a világot megtartania !Valóban EZ A Szent Korona fogja megtartani azt a félrebillent vilá-got.De mi zajlott le ekkor a tizenötödik égi oroszlán környezetében ?

Tulajdonképpen a táska-esemény miatt néztem csak utána mégaznap! 2003. október 12.-e hajnalának pásztorcsillagászati, ’jópász-tori’ képe : a TELIHOLD még mindég látható égi székében, a föld-höz legközelebbi állapotú PUSZTÍTÓ Mars már ELTÛNT a látóhatáralatt, NIMRÚD-Orion éppen a DÉLKÖRÖN halad át, Jupiter (ma-gyarok csillaga) az Oroszlánban, Szaturnusz (a magyarok másik csil-laga) az Ikrekben látható, a kelésre kész NAP a látóhatár alatt a Szûz-csillagképet termékenyíti meg. Évezredek várva várt csillagképe ez :

14

az OROSZLÁN-PÁR (oroszlán-ikrek) teremtõ-Királya a SzûzAnya(Isten-Anya) gyermekeként hozza el Fényét. A VILÁG SORSAELDÕLT : a NAP immár nem nyugszik, hanem KÉL. A világfordu-lat beteljesedett.A Mennyben. S azon képen itt a Földön is, ha te is akarod.

15

1. kép

2. kép

3. kép

5. kép

6. kép 4. kép

8. kép

7. kép

9. kép

10. kép

11. kép

13. kép

12. kép

14. kép

15. kép

16. kép 17. kép

18. kép 19. kép

21. kép

20. kép

22. kép

23. kép

25. kép

24. kép

26. kép

27. kép

29. kép

28. kép

30. kép

„... a számára megépített palotát már nem élvezhette ...” – hangzottel Ur-Nammu király temetésén (forrás: D.R. - S. ny. é. i. 218.), majd3200 évvel késõbb a Hartvik Püspök legendájában egy hasonlótörténet fogalmazódik meg Gézáról, a magyarok utolsó fejedelmérõl:„... és hogy püspökségeket alapítson, hite szerint a szentegyház

javára, egy éjjel csodálatos látomással vigasztalta meg az Úr,gyönyörû külsejû ifjat állított elébe, aki így szólt hozzá: „Béke veled,Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szûnjenek meg gond-jaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz,mert életedhez vér tapad..” ...”

Csomor Lajos ötvösmûvész, ki a Magyar Szent Korona 1983-bantörténõ vizsgálatának egyik aktív résztvevõje, így ír az 1996-banmegjelentetett „Õfelsége, a Magyar Szent Korona” címû mûvének24. oldalán:„Ludvig Rezsõ kollégám pedig arra hívta fel a figyelmemet, hogy

újrafoglalási nyom nem csak a hátsó három kép esetében figyelhetõmeg, hanem az eredeti képek esetében is. Valóban a Geobicász-képfoglalatán és lemezén található új foglalási nyomokhoz hasonlóakattalálni még Gábriel arkangyal képén és annak foglalatán is (11. rajz).Itt a foglaló szerszám mindkét esetben ferde nyomokat hagyott. Ahasonló nyomok viszont azt jelentik, hogy a Gábriel-képen találhatónyomoknak összefüggésben kell lenniük a Geobicász-képen találhatónyomokkal. Ez azt jelenti, hogy a Geobicász-kép befoglalásávalazonos idõben történt a Gábriel-kép foglalatának újraerõsítése,újrafoglalása is. Ebbõl az következik, hogy a két képet AZONOSIDÕBEN szerelték fel a mai helyére.”A 350. oldalon található a hivatkozott 11.rajz, minek képe fölött a

következõ írás szerepel:„A hírvivõ arkangyal, Gábriel képe a Magyar Szent Koronán úgyhelyezkedett el, hogy Szûz Mária képe felé nézett, tehát arra,AKINEK A LEGFONTOSABB HÍRT VITTE.” [kiemelések tõlem]

33

A szentírások legõsibb nyelvének kiváló tudója, Dudás Rudolf aSzent Korona ’Géza-zománcképének’ névfeliratát, a GEOBITZASjelentését így ülteti át az 1998-ban megjelent fõmûvének borítóján:„Isten világosságát elérni törekvõ király”.

Széless György 1761. évi latin-nyelvû leírása az esztergomi várhegyképérõl és történetérõl természetesen már nem találja a látható föld-felszín fölött a Géza fejedelem korában épült Szent István elsõ vér-tanú templomát. Látatlanul is megfogalmazza „A templom értékét” a7. fejezet 2.§-ában:„Szerintem e hely szentsége fölér az apostolinak nevezett, vagy más

szóval angyali Koronával, mivel e helyet Géza és Sarolta látomásatette nemessé, - akár látomás volt ez, akár álom.”

34

(A Koronakutató Konferencián elhangzott elõadás bõvített,szerkesztett változata)

A Szent Korona.A Szent Korona egy olyan kézzel fogható és egyben kézzel foghatat-lan együttes, melyen keresztül a Mindenható tartalma érvényesül.Minden olyan tárgy, melynek megalkotása során az õt elkészítõje ren-delkezik egy bizonyos fajta tartalmi élménnyel, ugyanúgy lenyomatkeletkezik a Mindenható iránya felõl az õt befogadó közönség felé.Ennél fogva mindezen alkotásoknak megvan az az egyedi jellege,hogy képesek ÖNMAGUKRÓL BESZÉLNI. Engedjük hát, hogy aSzent Korona is önmagáról beszéljen.A legelsõ fenntmaradt képi ábrázolás, mely a magyar nép sorsát

messzemenõkig meghatározó Koronáról készült, az nem más, mint aKálti Márknak tulajdonított, s 1358-ra kelteztetett Képes Krónika lap-jai közt tûnik elõ. [1.kép] Egyben megfigyelhetõ, hogy ezen a mini-atúrán nem a ma is ismert Szent Korona forma-alak látható, hanemcsupán egy stílusában egyszerûsített általános koronaforma; de tulaj-donképpen a kép megalkotója evvel tudta a legjobban kifejezni, amitszámára a Szent Korona jelentett, ugyanis a mondandót ezáltal a képegészében kell keresnünk, hogy a részletét, mint a Koronát megért-sük.A Szent Koronáról készült legelsõ képi ábrázolás egyben egy olyantörténetet is felölel, amely a Szent Koronát a legrégebbi valóstörténelmi helyzetben jeleníti meg. Sokak számára ismeretes, az alegendás történet, miszerint Géza fejedelem Esztergomában megje-lenik az elsõ század vértanú Szent Istvánja kezében a SzentKoronával. Eme történet látható itt is, úgy hogy egyben Géza fiaIstván születésével van együtt ábrázolva. Szent István a Koronával aszületendõ elõtt áll, megjelenõ fizikai testével már ELÕTTE islétezett. Valóban létezett már Géza fia ’Vajk-Szent István’ elõtt is a

35

Corona Stephani TARTALMI összessége ?A Szent Korona misztériumának egyik fontos és elkerülhetetlen

eleme Esztergom. Róla többé-kevésbé sokat, de mégis kevesettudunk. Ennek egyik tartalmi oka az, hogy a latin kereszténység poli-tikai indíttatásból gyakran pont Esztergom ellen hangolódik, a másikformai-tárgyi oka az, hogy a török hódítás két ízben is tartós idõre azuralma alá hajtja Esztergom várát és környezetét. Nevezetesen 1543-tól 1595-ig illetve 1605-tõl 1683-ig volt teljesen török kézen a vár.[2.kép] Mindmáig a legpontosabb korabeli ábrázolást Esztergom

várhegyérõl Houfnaglius (Hoefnagel) készítette, mely tulajdonkép-pen az 1595-ös magyar várvisszafoglalás során látható állapotokattükrözi. A metszet készítõje két irányból szemlélteti Esztergomot; azegyik a Duna felõl, a másik viszont a Szent-Tamás hegyrõlmegtekinthetõ várhegy képét jeleníti meg. [ezen utóbbi van képkéntmellékelve] Az ábrázolás a részleteiben valóban pontos, ugyanis haegy Szent-Tamás hegyrõl készült mai fotóval összehasonlítjuk, akkormég méretarányaiban is szinte minden összevág. [3.kép] Ugyanottlátható a körbástya, a déli részen a várfal ugyanolyan módon ível le,a legdélebbi részen a várhegynek ugyanolyan mély szakadékja(kiemelkedése) van ma is; a mai bazilika helyén az õsi székesegyházlátható, mely mögött észak felé ugyanakkora a várhegy, mint déliirányba, azonban a Szent Tamás hegyrõl nyújtott kilátás valóban aszékesegyház mögé bujtatja a várhegy másik felét. [2.kép] Mint aképen is látható a ’keresztényi’ várvisszafoglaló ágyútûz, sok helyenaz épületek boltozatait lerombolta. Tulajdonképpen ekkor sérült mega várpalotarész legõsibb (déli) része is a vele együtt épült, s ma ’kirá-lyi várkápolnának’ nevezett együttessel. Az ismételt támadásoktóltartva eme legõsibb épületrész lerombolódott belsõ részét földdeltöltötték be egészen a falak magasságáig. S egészen 1934-ig várnikellett arra, hogy a régen föld alá került értékek ismét napvilágotláthassanak. [4.kép] A törmelékek közt megtalált eredeti boltozat-darabokat 1934-38 során állították vissza Gerevich Tibor és LepoldAntal irányítása alapján. Mintahogy az 1935-ben készült [PetrásIstván] fényképen is látható a feltöltött talajszint valóban jóval a szen-

36

tek képeit tartalmazó helyiség padlószintje fölött van. [5.kép] Az1350 körül készült esztergomi falfestés formavilága általánosnakmondható a templomi ábrázolások esetében, mely különbözõ szen-téletû személyeket a glóriával együtt jelenít meg. Azonban az õsilakótoronnyal egybe épült templomi együttes alsó vakolatrétege egyegészen más formavilágot tükröz vissza, mint ami a nyugatikereszténység esetében megszokott. [6.kép] Életfa elõtt lépõ oroszlánlátható a megmaradt falfestéstöredékeken. Eredetileg hét egymássalszembenézõ oroszlán-pár díszítette a szentély félkörének keletre nézõívét. [7.kép] A megmaradt részletekbõl a máig elkészült legpontosabbrekonstrukciós rajz Harkai István nevéhez fûzõdik. S mindazonáltalabból a szempontból is jelentõs, hogy ezáltal képesek vagyunk azábrázolás egészét egyben érzékelni. A körök mindegyikében egy élet-fa látható, s ennek elõterében egy oroszlán, mely a mellsõ mancsátfelemeli, s ennek tükörképeként jelenik meg a vele szembenézõ o-roszlános kör. Összesen hét ilyen tükörképes, egymással szembenézõlépõ oroszlán-pár volt, ami összesen tehát 14 oroszlánt jelent.

[8.kép] Egy idegennek tûnõ, de mégis emberközeli formavilágtükrözõdik benne. Legelsõ képi meglátásakor az utolsó fejedelmeinkforma- és gondolatvilágát véltem megérezni benne. A megmaradtábrázolás képét elfordítva, az oroszlán testén egy olyan képjeletlátunk, amely Európában kizárólag a magyarokhoz köthetõ :Hármashalom. Az oroszlán testén négy egymást követõ ’hár-mashalom’ forma látható. S a halmoknak valóban hármas vonulatavan. S ez a forma-alak egyben ismerõs az emberiség legõsibbképírásának rendszerében is, s az is érdekes, hogy a képjel eredetilegálló formája az idõben a mához közeledve írástörténetileg olyanfekvõ alakot vett fel, amit az oroszlánok testén a megalkotás pil-lanatában továbbörökített a mának.Távolabb nézve a képet: oroszlán és életfa. Könnyen fölismerhetõ

formák. De tulajdonképpen az oroszlános életfát körbevevõ kettõskörközött mik helyezkednek el ? [8.kép] Mik ezek a formák, amik egyfelsõbb díszítéssorban szintén visszaköszönnek ? Valaki ’állatifejeknek’ nézte és nevezte õket. Az nem lehet, hiszen az oroszlán

37

anatómiailag olyan pontos, ez a bizonyos valami viszont sehogy semhasonlít szarvakkal rendelkezõ fejre ! Valóban van benne egykétoldali kinyúlvány felfelé, de a visszahajló kunkorok sehogy semmutatnak arcpofát, arról nem is beszélve, hogy a felsõ kinyúlványokközti átívelõ forma alatti terület sem ’kétszemes’ forma. Mik lehetnekezek a valamik ? Mi a csodák ezek ? Az oroszlán egyértelmûen orosz-lán, az az mögötti életfa egyértelmûen életfa, a kör az egyértelmûenkör, de ez mi ?Érdekes, mert eme esztergomi szentélyben történt elsõ ottlétemkor iscsak ezt a formát szemléltem, s az ábrázolás többsége akkor ott hide-gen hagyott. Hazatérve innen, továbbra is az utolsó fejedelmeinklélekvilágát láttam benne. Mi adhat megoldást ? Mi az a kiindulópont, ami mindent megmagyaráz ? Összehasonlítani én ezt csak ahieroglifikus írás megfejtésének történetével tudom. Tudatosan nemkerestem a megoldás kulcsát, de az egész mélyen foglalkoztatott, sugyanúgy mint ama régi írás felfedezésekor, nap nap hegyére telve énis keveset aludtam, majd fáradalmaim közt elbóbiskoltam a fotelban,s ekkor jött a válasz. Hirtelen föleszmélve kinyitok magam elõtt egykönyvet, gyorsan lapozva, majd nem is tudom hol megállva, egy õsihajfonatkorong fekete-fehéres egyszerû rajzolata nézet velem szem-be. Majd a hajfonatkorong életfájának felsõ része egyszerûenkiemelkedett a terébõl nézésem közepette. Ezt láttam az esztergomifalfestésen is ![9.kép] Késõbb ezt a hajfonatkorongot magam is átrajzoltam, meg-

rajzoltam egy eredeti fénykép alapján. Ez látható a mellékelt képen is.Honfoglalás korabeli, azaz az utolsó fejedelmeink alatt megszokottábravilág egy kiemelkedõ darabja a mai Anarcs települése közelébenkerült elõ. Megnézve a korong Életfáját két oldalsó kihajtással ren-delkezik, illetve ezek fölött helyezkedik el az Életfa ’fejrésze’. Énlegelõszõr eme Életfa fejrészében láttam visszaköszönve azismeretlen esztergomi formát. Ugyanis ’alul’ ugyanolyan visszahajlókétoldali kunkorral rendelkeznek. A visszahajló forma fölött mindkétesetben egy kicsúcsosodó levél van. A kicsúcsosodó leveleket viszontegy hármas tagozódású átívelõ forma kapcsolja egybe; a hajfonatko-

38

rong esetében a hármas tagozódású levél könnyen látható, a falfestésesetében is ez az átívelõ forma van, ugyanis ha jobban megnézzük,akkor látható, hogy középütt tényleg behajlik a ’harmadik levél felé’.De tulajdonképpen az egész életfatestben is visszaköszön az eszter-gomi ábrázolás. Ugyanaz a visszaívelõ forma. Ugyanaz a valóbankicsúcsosodó levél. S ha megnézzük az esztergomi falfestést, akkorbenne a visszahajló és kicsúcsosodó forma közös egységet alkot,hiszen köztük, azaz vörös színeikben nincsen fekete színû vonalrajz;ugyanúgy közös egységet alkot a fejedelmek korából megmaradt élet-fa-ábrázolás visszahajló és felfelé ívelõ formája, hiszen közösoldalágból nõnek ki. De természetesen a korongon látható kicsú-csosodó levelek közt is megtalálható a hármas tagozódású átívelõforma. [9.kép]A honfoglalást követõ magyarság ábrázolásvilága oly egyedi volt,

hogy a környezõ népek közt még csak hasonló sem fordult elõ. Azesztergomi elsõ falfestés készítésének idejét firtató elméleteket nemcélom most ismertetni, de ezen elméletek legtöbbjének ameghatározó kitétele, állítása az, hogy idegen földrõl jött mesterekegy idegen stíluselemet alkalmaztak. Maga az esztergomi stíluselem,mint láthatjuk a valóságban : egyáltalán nem idegen az õsmagyarábrázolásvilágtól. Sõt más népeknél nem is fordul elõ. Mindez aztmondja tehát önmagáról, hogy az ábrázolás készítõi az akkori ma-gyarok közt keresendõk, kik pediglen akkor egy legmeghatározóbbformaelemet jelenítettek meg.De mégis mikor készült ? Eme utolsó fejedelmeink közt az egész

ország területén használt és ismert formavilág az Istváni hat-alomátvétellel teljesen eltûnik. Az esztergomi várépület helyreállító-ja, bõvítõje maga III. Béla király, ki 1172-tõl 1196-ig uralkodott.Miért éltetett volna III. Béla a saját korában egy olyan formát, amiõelõtte majd 200 éve eltûnt, s mindez akkor, amikor a templomikifestésekkor Európa szerte egészen más formát visznek színre ?Esztergomi várépítõként az õsi források õelõtte csak Géza fejedelmet(972-997?) hitelesítik.

[(Az olvasónak szánt jegyzet következik.) Valóban kevésbé

39

ismeretes az a tény, hogy az õsi források esztergomiVÁRÉPÍTÕKÉNT Géza fejedelem után csak III. Béla királyt említik!A Pallas Nagy Lexikonában A Székes-Fejérvár (Székesfehérvár) cím-szó alatt ez is megtalálható: „ahova Szent István Esztergomból áttettelakhelyét, fölállította benne a királyi trónt, benne õriztette a koronát,s utódainak is királyi székvárosává tette, ahol t. i. éltek, uralkodtak,koronáztattak és sírba szálltak.” S ez igen fontos idézet ! Géza fia,István király számára már Fehérvár volt a fontos, s a hatalomáttételeként itt épített egy olyan bazilikát, amely a királyi hatalomközpontjává válik (maga a trónszék és a korona által is), s ezáltal akirályok temetkezési helyét is nyújtotta jelentõs ideig. S ami mégfontos ebbõl: Az Istváni rendelkezés, a Fehérvári templomot rendelikoronázó templommá, ahol a legutolsó ilyen szertartás 1527-benkövetkezett be. Az új fõvárosból, a régi fõvárosba a ’visszamenetel’igen nehézkes. A temetkezést illetõen: „III. Istvánt Esztergombanhelyezték örök nyugalomra; királyaink között õ az elsõ, a ki ott vaneltemetve.” (Magyarország vármegyéi és városai sorozat; Esztergomvármegye kötetének 204. oldala – 1910.) S a székhelyet illetõen:„leginkább Salamon és III. Béla tartották székhelyüketEsztergomban. III. Béla király alatt, 1188-1198 között, nagy tûzvészpusztított, melynek a székesegyház is áldozatul esett. III. Béla királya várat újjáépítette, s abba helyezte királyi lakását...” (200. oldal)]Mindenki által elfogadottan ismert az a tény, hogy Esztergomot

illetve Esztergom várát Géza fejedelem alapítja és teszi központtá.Géza fejedelem halála után az anarcsi hajfonatkorongon látható ábrá-zolásvilág eltûnik, nem ismeretes a korábbi megszokott formájában.Így a falfestés csak Géza fejedelem korát hitelesíti az elkészülte ide-jét tekintve. Az a templomi hely, amelyen az életfa elõtt lépõ orosz-lán-pár kifestése látható, az tehát kimondva maga GÉZAFEJEDELEM TEMPLOMA. Eme templom viszont szervesen egy-beépült az esztergomi várhegy legdélebbi részén látható, s a szakiro-dalom által õsi lakótoronynak nevezett résszel. [10.kép]Egy kis kitérõ erejéig fontos megemlíteni az egyik õsforrást, amely

Géza esztergomi jelenlétérõl tanúskodik. Az esztergomi vértanú

40

Szent István templomának kanonokja 1397-ben a következõketjegyzi le: „dictam ecclesiam esse fundatum ante tempora beati RegisStephani scilicet per dominum Gayzam regem patem eiusdem, quiconstruxit etiam castrum Strigoniense...” – ami tehát magyarul: anevezett egyházat (és templomot) a boldog István király ideje elõttGéza király alapította, AKI AZ ESZTERGOMI VÁRAT ISÉPÍTETTE...”Ha megnézzük az oroszlános templommal együtt épült õsi lakó-

torony mai képét a Duna felõl, akkor az alábbi kép tárul elénk.[10.kép] Láthatjuk így magunk elõtt a lakótorony kétszinteskiemelkedõ tömbjét, s azt is, hogy szembõl nézve a baloldalán egyföldszintes folyosószerû részen át lehet beléje jutni. A múlt század,azaz a XX. század elsõ harmadában Géza fia, Szent István születésihelyének tartották az õsi lakótorony azon termét, amelybe kívülrõl afolyosószerû részen át lehet bejutni. [11.kép] A korábbi népi, történel-mi és az egyházi hagyományok alapján 1874-ben Simor Jánoshercegprímás, esztergomi érsek úgy gondolta, hogy illendõ emenevezetes helyet megszentelni azáltal, hogy Lippert József terveiszerint restauráltatja, rendbe téteti és ezek után Szent István életébõlvett jelenetekkel kifesteti. Majd a bejárattal szemközti sarokba, kétféloszlop közé oltárt állítatott, majd így lett a születési helybõl SzentIstván kápolna.Ha megnézzük a születési terem kápolnájának hajdani képeslapképét[11.-12.kép] és a terem mai állapotát, [13.kép] akkor egysze-rûségében néhány dolog nyilvánvalóvá válik. Elõször is teljeseneltûnt az egyházi vonatkozású jellege. Nincs meg eme korábbifunkcionális berendezése. De ami mégfontosabb, barbár módon le-verték az egész terem pompázatos kifestését ! Mivel nincs meg rajtaaz István király életébõl vett jelenetek mozzanatai, így a látogató mégvéletlen sem köti össze István személyéhez, születéséhez (s ezáltalGéza korához sem !). S ha mégis van módja valami régi írásból azthallani, hogy ez a terem István születésének színtere, akkor azismertetõk, s az ismertetõ irodalom csak annyit mond erre: „tévedés”,„népi kitalálás”. Az 1934-ben indult feltárások elõtt viszont egyön-

41

tetûen senki sem emlegetett olyan szavakat, hogy ez kitalálás volna,sõt ellenkezõleg, nagy becsben tartotta mindenki, légyen az hívõlélek, vagy csak egyszerû ateista turista. Az akkori ismertetõk mind-egyike egyöntetûen „Szent István születési helyének” tüntetik fel. Akövetkezõkben egy olyan képes levelezõ-lapról idézek, melynek har-madában a bazilika belsejérõl készült kép látható, a többi részén vi-szont egy mai könyv egy oldalának megfelelõ szövegmennyiség. Az„Esztergom nevezetességei” fõcíme után tehát így kezdõdnek asorok: „Vedd le sarudat, ha Esztergomba lépsz. Itt született szt. Istvánkirály, az ezeréves ország megalapítója. A Bazilika helyén vár állott,ÉS A SZOBA MÉG MA IS MEGVAN, amelyben szt. István született.Ágya helyén oltár áll...” (Megj.: a nagybetûs kiemelés tõlem.) Denem feledendõ eme sorfolyamok záró mondata sem: „Hazánktörténelmi múltját, hatalmát, nagyságát csak Esztergomban lehetmegérteni, s feltámadásához csak itt lehet erõt meríteni !”A hajdani és a mai teremkép egymásmellé vetítése [12.-13.kép]

fizikai mondandójú tartalmat is közöl. Elõször is látható a földszintesfolyósón keresztüli bejárata. S régen a terembe csak ez az egybejárhatóság volt, mivel a másik, amely a lakóemelet felsõ részébevisz lépcsõk által, az tulajdonképpen be volt falazva. S mindez azért,mert a Templom is föld alá került hajdanán, s az emeleti rész semfunkcionált, a leszakadt boltozatok, törmelékek miatt a ’törökkorszak’ tanújegyeként.A láthatóságból a legfontosabb: a terem mérete. Kicsiny. Torzult

négyszögletû alapformájú. A tér arra a nagyobb, amerre hajdan azoltár állt. S a tér a keresztboltozatokat tartó fõoszlop másik irányábaszûkül. A régi képeslapon a fõoszlop és a falban elhelyezkedõ félosz-lop közt szinte csak egy szék helyezkedik el úgy, hogy a tér jelentõsrészét kitölti. [12.kép] A tér valóban annyira kicsi, hogy a megszokottfényképezõgépek legnagyobb látószögû optikájával (35 vagy 38 mm)sem lehet egyszerre lefényképezni. (Egy profi fényképész is nagyonritkán dolgozik ettõl nagyobb látószögû optikával, így a mai korszerûgépek 99%-a nem is rendelkezik ettõl nagyobb átfogással, azazkisebb fókuszmérettel.) Magamnak is két képet kellett készítenem

42

(bármilyen szögbõl tekintve is), hogy a terem láthatóságát átfogja.[13. és 14.kép] (Ha nincs mögöttem fal, azaz ha nagyobb a terem,akkor nincs ilyen probléma.)Megegyszer gondoljunk csak vissza a legelõszõr levetített képre ! A

nevezetes kódexbéli ábrázolás fölött elhelyezkedõ piros betûsképföliratban ez olvasható: „Szent István elsõ magyar királyszületése.” [1.kép] Többet nem is mond a késõbbi leírásban sem eképhez kapcsolódva. Tehát adódik egy kép, illetve egy esemény: ASZÜLETÉS. Ez sokkal tágabb fogalmat rejt, mint elõször gondol-nánk. De mégis legelsõ kiinduló tételként induljunk ki a legelsõfizikális valóságából, mert hisz ugye valóban meg van rajta örökítveGéza fia István születése (szentként ábrázolva a csöppséget). Aszületési hagyomány viszont Esztergomban az idõk folyamán egyteremhez volt kapcsolható. Valóban ezt csak Simor János esztergomiérsek úr találta volna ki, vagy valóban mély gyökerû hagyomány voltez már akkor is ? – tehetné fel a kérdést a ma egyszerû embere. Ahelyet, azaz a születés helyét 1358-ban is történelmünk eseménylap-jai közt megörökítették. [14.kép]A miniatúrát szemlélve a terem arányai érdekes módon mintha el vol-nának túlozva. A születési terem belseje, mintha az egész várépületetmagában foglalná. Egyszerre hatalmas, de egyszerre ki-csiny. A teremelõtt álló s a születésre váró személyek aprók, a születési terembenállók viszont sokkal nagyobbak, ’magasabbak’. Ez azt jelenti, hogy aszületési terem valójában kicsiny, de eme ’felnagyított hatásával’ a fõmondanivalót hordozza. A születési terem közepén egy tartó oszlopvan a kép szerint. S még a terem mennyezetének felsõ negyede isjellemezve van: keresztboltozat. Valóban a hagyomány szerinti teremmai képe is mutatja: a terem közepén lévõ oszlop négy kereszt-boltozatot fog egybe. A Képes Krónika szerinti teremben szinte nincsis más ábrázolva, mint ez az esemény, márpediglen a születés ágya ésa körülötte állok. S több teret, nagyobb teret nem is enged megje-leníteni. A 2002-es fotó, ugyanazt a nézõpontot tartalmazza, miszerinta bejárati folyosó balról helyezkedik el; ez a Duna oldala felõlkészített felvétel így (tehát egyben a külsõ várfaltól befelé nézve, akár

43

a Képes Krónikában). [14.kép] A valóságban az ezen a fényképenlátható fõoszlop és a hátsó fal síkjában elhelyezkedõ féloszlop köztitávolság úgy két méter körüli. Namármost, ha a teremnek ebbe arészébe belehelyeznénk egy ágyat, mely mögött még személyek isállnak (mint a Képes Krónikában látható), akkor valóban az ágy túl-nyúlna a középsõ oszlopon. A krónika szerinti ábrázolás tehát egyál-talán nem túlzás, hanem nagyon is a valóságot tükrözi.Ha a Képes Krónika szerinti Esztergomi várépületet nézzük Géza

fejedelem korára vonatkozóan. Akkor a következõket láthatjuk.[15.kép] Elõször is láthatóak a várfokok, így tehát várról beszél-hetünk, és egyértelmûen az is látható, hogy ez kõvár. A ’születésterme’ elõtt állók folyosója egyszintes. Ennek a helyiségnek a magas-sága, nincs egyszintben a mellette lévõvel; a szintkülönbség tehát alakótorony részébe két szintes épületet jelképez. S valóban az eszter-gomi õsi lakótorony kétszintes épülettömbjébe egy földszintesfolyósón át lehet bejutni. Mindkét képen a földszintes és az emeletesrész találkozásánál egy félköríves nyílás látható, és még az is meg-egyezik, hogy mindkettõ a földszintes rész mögött, azaz tõlemesszebben elhelyezkedõ épületfalat mutat.A várpalotaegyüttes eme õsi része, tehát Géza fejedelem korához

köthetõ. A számtalan azonosság mellett, csupán egyetlen különbségvan az 1358-as állapot és ma látható kép között. [15.kép] A kétszinteslakótorony tetejének egy kisebb területén még egy kiemelkedõépületrész van. Mit mond például az 1981-ben Csorba Csabaszerkesztésében megjelent ’Esztergom’ útikönyv a ma lakótornyánakkorábbi állapotáról ? Ezt: „1543. évi ostrom elõtt a várparancsnoklebontatta a királyi palota lakótornyának felsõ emeletét, az ún. Fehér-tornyot a boltozatokig, hogy megfelelõ ágyúállásokat létesíthessen.Az érsek hiába panaszkodott emiatt, elsõdlegesek a katonai szem-pontok voltak.” Az 1358-as képen még látható a „Fehér-torony”, sjogosan hiszen 1543 elõtti állapotot tükröz. De tulajdonképpen ez isa korábban felvázolt szálat erõsíti meg az eredetre vonatkozóan.A vár, Géza vára. A terem István születéséé. Vértanú Szent István

esztergomi templomának kanonokja több érdekes dolog mellett 1397-

44

ben ezeket jegyzi le: „in capella, in qua natus fuit beatus rexStephanus” – azaz magyarul: ISTVÁN KIRÁLY A TEMPLOMMELLETI HELYISÉGBEN SZÜLETETT. (Tehát a Géza fejedelemáltal épített, s vértanú Szent Istvánról elnevezett templom közvetlenszomszédságában.) Ha elfogadjuk, hogy a nevezetes terem Istvánkirály születésének színtere, akkor mit mutat ez ma ? Eme terembõllépcsõ vezet az emeleti részre. Mégpedig úgy, hogy a lépcsõfeljáróvégére érve, s belõle jobbra térve a lakótorony második szintjérejutunk, balra lépve viszont AZ ELSÕ LÉPÉSÜNK UTÁN MÁRBENT IS VAGYUNK A VÁRÉPÜLET TEMPLOMÁBAN. S ha az,amit Géza fejedelem templomának neveztünk a mû elején, ténylege-sen közvetlen szomszédságban van a születési teremmel, akkormégjobban értjük a hajdani sorokat: „István király a templom mellet-ti helyiségben született”. Mind Géza hitvesérõl Saroltról, mind Gézafejedelemrõl fönt maradtak olyan történetek, miszerint akereszténység elsõ századában élt, s vértanúságot szenvedett Istvánjelenésként megjelenik õelõttük. Géza fejedelem pont eme ’jelenés’miatt nevezi el templomát az elsõ század Szent Istvánjáról. S ami alegfontosabb, EZMIATT VESZI FEL GÉZA A KERESZTÉNY-SÉGBEN AZ ISTVÁN NEVET. S amit még elkerülhetetlen kijelen-tenünk Géza fejedelem oroszlános templomáról: EZ AZ A TEM-PLOM, AMIT A RÉGI IDÕK MINDIG ÍGY NEVEZTEK: SZENTISTVÁN VÉRTANU TEMPLOMA. Az elsõ templom Esztergom-ban.S hogy végre a magyarok Koronájához érjük, emlékezzünk csak arra,hogy a Szent Korona misztériumában elkerülhetetlen az Eszter-gomhoz való ragaszkodás. Mit láthatunk tulajdonképpen Gézafejedelem templomában ?A Templom keletre nézõ félköríves szentélyében található a hét oros-zlán-pár. Az életfás oroszlánábrázolás csak ennek a félkörívnek asajátja. A megszentelt helyiség elülsõ részének eredeti ábrázolása isismert. Ha a ’születés terme’ felõl lépünk be a templomba, akkor egyIsztár-csillagos átjárónyíláson keresztül juthatunk el az oroszlánoklátványáig. Bejutva; az Isztár-csillag tartóoszlopának jobbján

45

elõbukkan a második festésréteg alól, az eredeti kifestés töredéke,ami tulajdonképpen a négy felé kidomborodó fényesség szim-bólumok sorát hordozza. [16.kép] A fényesség (vagy Nap) szim-bóluma úgy néz ki, hogy kívülrõl négy kör íve éri egymást. De tulaj-donképpen a terem restaurátorai is kíváncsiak voltak, hogy mirejtõzhet a szentek képei alatt. A glóriás emberábrázolások tulaj-donképpen egy félköríves mélyedésben helyezkednek el. A restaurá-torok egy ilyen félköríves rész belsõ felén bontották le a másodikréteget, s így nézték meg az eredeti kifestés jellegét. [17.kép] S itt iskivétel nélkül a fényesség szimbólumok sora található. (Ez a restau-rátori ’megbontás’ tökéletes, hiszen így messzebbrõl látható amásodik réteg, s ebbe nem zavar be az ív belsejének látványa, hiszenaz csak közelrõl alája állva szemlélhetõ.) Mégegyszer feltéve akérdést: Mi látható a Templomban ? Egymással szembenézõ lépõoroszlán-pár, s mindenhol máshol a fényesség jelképiség hordozói.[7. és 16.-18.kép]A Szent Korona zománcképei meghatározó információkat közölnek.Mi látható Szent Péter és Szent Jakab oldalain ilyenformán aKoronán? [20.kép] A Szent Péter két oldalán látható állatábrázolásoroszlánokat rejt, hiszen mondjuk a nyak oldalán megtalálható hul-lámzó forma magára az oroszlánsörényre utal. Az oroszlán-pár szin-tén egymással szembe néz, s a felemelt lépõ lába is egyértelmû; min-denhol máshol a háttérben visszaköszön a fényesség szimbóluma.Szent Jakab zománcképénél ugyanez a forma ismétlõdik. [21.kép] ATemplombelsõ tehát teljes mértékben látható a Szent Koronán is,hiszen egymással szembenézõ (1.) és lépõ (2.) és oroszlán (3.) és pár(4.), és mindenhol máshol a fényesség szimbólumai (5.) láthatóak !Fontos megjegyezni, hogy a Szent Jakab oldalain látható állatábrá-

zolás eltér a Szent Péter zománcképéhez képest. [20.-21.kép] A hul-lámzó forma természetesen itt is meg van - utalva az oroszlánra -, dea Jakabnál látható állatfejforma más, mint a Péternél látható, hiszeninkább kutya feje van. A Szent Péternél látható figura csak oroszlán,a Szent Jakabnál látható: kutya is és oroszlán is ! Jegyezzük meg ezta tényt, mert a késõbbiekben a kép õsforrását kutatva nyilvánvaló

46

lesz, hogy a kutya miként kapcsolódik az oroszlánhoz ! A Templomiés a Szent Koronás oroszlán közös sajátossága továbbá, hogy afelemelt láb testben való fojtatása félkörívszerûen mindkét helyenugyanúgy ki van emelve. [7.-8. és a 20.-21.kép] Továbbá a Koronánlátható oroszlánokat nézve, alattuk egy kettõs vonulatú hosszantivalami helyezkedik el. Ez szemünkben megtöri a teret, s úgy néz ki,hogy az oroszlán egy függõleges síkon helyezkedik el, s a kettõsvonulatú ’sarok’ alatt helyezkedik el a vízszintes sík. S így nézve azoroszlán a függõleges sík ALJÁN helyezkedik el. Az esztergomioroszlánábrázolás a falakon nincs az ember törzsének-fejének magas-ságában, hanem tulajdonképpen a templom falsíkjának aljánhelyezkedik el ! [6.kép]A Szent Korona kutatói és ismerõi elõtt egyértelmûen nyilvánvaló aza tény, hogy a magyarok koronája egészen más vonatkozású történel-mi tartalommal rendelkezik, mint ami más népeknél egy általánoskoronáról elmondható. Más népeknél, a király jelképe-tulajdona akorona. A magyaroknál viszont az uralkodó is alattvaló, a SzentKorona alattvalója, ugyanúgy mind népének minden tagja. A SzentKorona jelképezi az Országtestet, s ezáltal a Szent Korona Tan szerintORSZÁGMEGTARTÓ, TERÜLETMEGTARTÓ ÉS TARTALOM-MEGTARTÓ KÉPESSÉGGEL RENDELKEZIK. Nemegyszer atörténelem folyamán bebizonyosodott, hogy a keresztényi magyarokszámára a Szent Koronának sokkal nagyobb becsülete és hatalma vana népe fölött, mint akár késõbb a római szentatya õfõméltóságánakvagy bárki másnak. Mert hiszen a Szent Korona jelentette a régi ma-gyarok számára az eredendõ törvényt, EZ AZ ELSÕTÖRVÉNYKÖNYV.

Géza fejedelem templomában 14 oroszlán volt látható, a SzentKoronán összesen csak négy ilyen van. Miért csak négy, és hol a többioroszlán, ha ilyen mély kapcsolatot tételezünk fel közöttük ?! Akifigyelt az észrevehette, hogy az oroszlános társításnál szinte mindenmegegyezett - azaz „lépõ”, „egymással szembenézõ”, és „pár” -, egyvalamiben azonban mégis különböznek. A színükben. Az esztergomioroszlán eredetileg aranyló színû (s most ez az aranyló színe kissé

47

zöldbe hajlik), a koronás oroszlán viszont világoskék színben pom-pázik. Mi végre ?Az eredetet, a magyarázatot ott kell keresnünk, ahol a tizennégy mégmegvan. Az esztergomi szentély aranyló oroszlánjában, ott van anemzeti címerünk legfontosabbja: a hármashalom. [8.kép] A hár-mashalmos oroszlántestet levéve az ábrázolásról, nem marad más,mint a vérvörös, a vér-piros alapszín, mely a kettõs kör életfáinál afehér sávozással váltakozik. Piros és fehér. Piros, fehér és zöld. Piros,fehér és a hármashalom zöldje – ezt tartalmazza a címerünk, a ma-gyar zászlónk is. PIROS FEHÉR ZÖLD – ez a magyar föld. Miértzöld e föld, miért zöld a hármashalom rajzjele ? Miért látjuk zöldneka növényeket ? Azért mert ezt a színösszetevõt hagyja megszemünknek a látható fénybõl. Egy fekete színû valami azért fekete,mert a látható színtartomány összes színét elnyeli, s nem bocsátbelõle vissza semmit. A növények zöld színteste a szemünk általlátható színtartomány legalacsonyabb rezgés-számú sugarát, avöröset (pirosat) nyeli el. Mivel a vöröset elnyeli, így azt vissza nembocsátva, nem láthatjuk. Marad egy olyan színösszetevõ, amely a tel-jes skálából a vörös kivételével megmarad, s ez a színkeverék a zöldlesz. Ha tehát a pirosat és a zöldet összerakjuk, akkor megjelenik aza szín, melyben az összes szín benne lakozik, s ez a fehér. A piros ésa zöld között a fehér helyezkedik el nemzeti zászlónkban. A FEHÉR,AMELY TELJES ÉS TISZTA SZÍN. A Szent Korona kutatói ésértékének felismerõi számára, mindig ott tornyosult egy újabb és egyújabb kérdés, s bármekkora is volt egy adott személy felismerése,mindig is vele járt az a jellemzõ, amellyel ellentétet szült a másik’felismerõ’ társa közt. Hiszen az egyik személy ehhez ért mélyen, amásik viszont ahhoz. Az egyik mondjuk szakmájának mélyen elis-mert aranymûvese, a másik egy sokat tudó mûvészettörténész, a har-madik meg mondjuk a Szent Korona õrzésének és megmaradásánakhihetetlen történetét tudja kiválóan. Mégis miért nem egész azEGÉSZ ? Mert nem létezik a részek által. A részek nem értik, és ígynem egészítik ki egymást. A zöld növény a pirosat (a pírt, a Napfényét) befogadja, s ezáltal lesz zöld. Benne így a piros és a zöld is él,

48

s így kiadja az egészet, a tiszta színû fehéret. Az egyik ember ’piros’a másik ember ’zöld’, nem egyforma, és szerencsére két ember nemis lehet egyforma; de amíg a zöld nem fogadja be a pirosat és a pirosnem fogadja be a zöldet, addig sosem lesznek teljes értékûek, tudásukbármekkora ’színtartományt’ is fogjon át. Komolyan mondom: azesztergomi ábrázolás nélkül nem érthetõ a Szent Korona ! A különb-ség: az egyik aranyló, a másik világoskék testû oroszlánokat hordoz.S az azonosság ? Az azonosság is pont ugyanez, ha hagyjuk, hogy e’kettõ’ kiegészítse egymást. Az esztergomi oroszlánábrázolásfényének képét (fényképét) rögzítve, az, egy filmnegatívon tárolódik.S a negatív filmet szemlélve kék oroszlánt láttam. [19.kép] Hiszen afilmcsíkon a rögzítendõ tárgykörnyezet színvilágának képe nyelõdikel, s visszaadja számunkra ennek a negatívját. Ugyanaz az elv, mintamikor a piros elnyelõdik a zöldnek látszó növényben. S ha a piros-ból és a zöldbõl a teljes értékû fehéret kapjuk, akkor ugyanúgy azaranyló szín és a világoskék az összetartozást mutatja, melyben azegész teljessége fölfedezhetõ.Mi mutatja az aranyló testû esztergomi oroszlán és a világoskék

koronás oroszlán elévülhetetlen összetartozását ? Minden. Hiszen ekettõ együtt mindent jelent. Ha a Templomban tizennégy oroszlánvan, akkor tizennégy oroszlánnak kell lennie a Koronakörnyezetében. Milyen ez az esztergomi oroszlán ? Tükörképes, sezáltal hét oroszlán-párt jelent. Ha tükörképes, akkor milyen a tükör?’Hogy milyen a tükör ?’ – azt az tudja megmondani, aki már nézetttükörbe és látta önmagát. Ilyen a Teremtõ is, aki a Teremtményeibenlátja önmagát, s ugyanilyen a Teremtett lény is, ha képes felismerni aTeremtõjét. Teremtõ és Teremtett, az egyik kézzel foghatatlan a másikkézzel felfogható. Ilyen a tükör is, hiszen az egyik oldalán egy kézzelfogható, LÁTHATÓ világ van, a tükör síkjának túloldalán pedig, egykézzel foghatatlan, s ezáltal tulajdonképpen egy LÁTHATATLAN(de felfogható) világ. Hol van a Korona környezetében a hét oroszlán,és ennek látható és láthatatlan volta ? A Szent Koronán NÉGY orosz-lán van. [20.-21.kép] A koronázási együtteshez tartozó jogarhegyikristályába viszont HÁROM oroszlán van vésve. [22.kép] Négy

49

meg három az HÉT. Láthatólag megvan a hét oroszlán. De hol vanmég hét oroszlán, hogy tizennégy legyen ? Kevesek számára ismert,de a maradék hét a koronázási palást tartozéka. Az eredeti palást var-rásától elkülönült, de mégis a koronázási palást hozzáerõsített része apalást GALLÉRja. A gallér senki által nem látható részén, azaz abelsõ felén oroszlánábrázolás található ! [23.kép] A kör mentén négytestû, de egyfejû oroszlán egy életfában egyesül. Összesen HÉTILYEN oroszlánábrázolás látható. És ugye hét meg hét az tizennégy.Egy magyar király a megkoronázásának alkalmával, magára öltötte akoronázási EGYÜTT-TEST : fején a Szent Korona négy oroszlánja,kezében a jogar három oroszlánja, s vállán a gallér hét oroszlánja;HÉT LÁTHATÓ ÉS HÉT LÁTHATATLAN (helyen lévõ)OROSZLÁNT ÖLTÖTT MAGÁRA, MELYNEK KÖZEPÉN ÕÁLLT, AZ URALKODÓ. [S ennek megfelelõ az Uralkodó, mint ÚReredendõ hitvallása: a hét láthatatlan oroszlánt próbálja láthatóvátenni a világ számára, azaz a Mindenható ÚR az õ Istene. S a hét ?Hiszen egy HÉT alatt lett teljes a felismerés.]Csodálatos dolgok ezek. S az is szinte felfoghatatlan, de mégis

felfogható, hogy a Szent Korona önmagáról is tud rendelkezni.Tulajdonképpen a 2000. évi elsõ törvény az, ami miatt összejött,összejöhetett a nevezett Koronakutató Konferencia. S ez a törvényrendeli úgy: „A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - akoronázási palást kivételével – az Országgyûlés épületében õrzik. Akoronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum.” Sokanörültek annak, hogy végre megfelelõ helyre került a Szent Korona ésa hozzá tartozó jelvények, s leginkább ugyanezek a személyekkifogásolták azt, hogy miért maradt rejtve, s ettõl elkülönülve akoronázási palást. De pont ez fejezi ki, hogy a Szent Korona ÉL, sélni kíván. Tudatosan senki sem hozott és hozhatott olyan törvényt,mely a Szent Korona Tartalmáról, azaz a hét látható és a hét láthatat-lan oroszlán mondandójáról mesélne. Pedig ez történt a valóságban:a Szent Korona és a „királyi jogar” hét látható oroszlánja az ország-gyûlés törvényhozó (Ítélkezõ) épületébe került, jól látható helyre, smindenki által megtekinthetõ (ingyenes) módón kerül bemutatásra, a

50

hét láthatatlan oroszlános koronázási palást s gallérja viszont „to-vábbra is egy kevésbé látható helyen kerül bemutatásra”. Aki a SzentKoronát megy megnézni, az nem láthatja a ’láthatatlan tartalmat’ hor-dozó koronázási palástot. S higgyük el, hogy így van ez jól !Nézzünk csak vissza a Képes Krónika mindent elmagyarázó képére!

[1.kép] A ’keresztényi idõszámítás’ elsõ századában azÕSKERESZTÉNYSÉG üldöztetése miatt megköveztetett s vér-tanúságot szenvedett (protomártír) István Szentként megjelenikEsztergomban, kezében a Koronát hozva – legalábbis ez van megje-lenítve rajta. Mit mondanak a más irányú hagyományok ? IV. Lászlókirály egy 1272. évi oklevele szerint (amelyben a Szent István vér-tanúról elnevezett templom számára tett adományt erõsíti meg) SzentIstván vértanú (hajdanán) megjelent A TEMPLOMBAN. S a KépesKrónika szerint is kezében A SZENT KORONA. Géza fejedelemtemplomában keresendõ a Szent Korona láthatatlan szála ? Nemhiszem hogy fizikailag tényleg megjelent ott a protomártír, dejelképiségében, jelenésében, jelenlétében ott foglal helyet az, amit azelbeszélések szerint tart (tartalmaz) a kezében. A Szent Koronáhoztartozó jelvények közt valóban jelen van a hét látható és a hét láthatat-lan oroszlán, az esztergomi szentélyben szintén ott van a hét oroszlán-pár. Valóban e formában JELEN van a Szent Korona is. S a SzentKorona ismert története szerint, hol történt a vele való koronázás (abeavatás) legelõszõr ? Emlékezzünk csak ! „Az esztergomi elsõ tem-plomban” ! Ott, ahol a Szent Korona jelenése-múltja még ma isérzékelhetõ ! Hiszen csak itt történhet beavatás az ismeretlenbe ! S akoronázás eseménye alkalmával valóban megjelent a Szent Korona !Mindaddig, míg a hely nem került föld alá. Mindaddig, míg a magyartörténelem nem került föld alá. S mindaddig tudták ezt (Mátyáskirállyal bezárólag), amíg „Magyarország keresztre feszítése” nemtörtént meg.A Szent Korona oroszlánjainak képe visszaköszön az esztergomi

templom tizennégy tárásnál, de hova mutat az eredetének legelsõvolta ? Így szól az emberiség legrégibb írott törvénykönyve: „a tizen-négy oroszlán közt uralkodik a tizenötödik, a király”. Mikor készült,

51

miért készült és még mit tartalmaz ez a törvénykönyv ? Ez atörvénykönyv a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékén, azaz a görögökáltal Mezopotámiának nevezett területen született. A legelsõ írásthasználó kultúra ezen a vidéken a sumérnak nevezett nép közt tûnikelõ. A sumérok virágzó városállamaikban éltek hosszú ideig, mígnemleigázta õket egy keletrõl jövõ barbár nép, a semita-akkádok. 150-200évnyi akkád elnyomató uralom után egy északról jövõ lovas népsegedelmével sikerült az eredetileg sumér lakosú városoknak felsz-abadulniuk. S ekkor lett a sumér UR városának a ’vezetõje’,uralkodója i.e. 2112 körül UR-NAMMU. Ur-Nammu megalkotottegy igazságon alapuló törvénykönyvet, A VILÁG ELSÕ ÍROTTTÖRVÉNYKÖNYVÉT, amely nemcsak ’a tizennégy oroszlánról ren-delkezett’, hanem kimondta: „AZ ORSZÁG FÖLDJE ÁRUBA NEMBOCSÁTHATÓ.” A korábbi idõszak alatt a betelepülõ akkádlakosság a sumér õsmûveltség ellen támadott, a templomok megsem-misítésére és a földek jogtalan elorozására irányuló törekvések min-dennaposak voltak. Az Ur-Nammu által létrehozott törvénykezéstulajdonképpen az akkádok által jogtalanul elfoglalt és eltulajdonítottföldterületeket bírói ítéletekkel adta vissza a jogos tulajdonosának. Sa földet a késõbbiekben sem: idegen nem birtokolhatta, csak az, akihelyileg megmûvelte a földet. A törvénykezés egyéb elemei is azáltalános társadalmi jólétet teremtették meg. S a szakirodalom ezt azújjászületõ korszakot „PAX SUMERI”-nak, a ’sumér béke’ és a tár-sadalmi megelégedettség korának nevezi. „A tizennégy oroszlántörvénykönyve” tehát egy ’tartalommegtartó’ egy ’országmegtartó’ és’területmegtartó’ képességgel rendelkezett. A törvények írásbaiktatását az akkádok elnyomató tevékenysége tette szükségessé,hiszen például korábban a templomok lerombolására,elhanyagolására irányuló törekvések nem voltak jelen, hiszen a nép asaját békés uralma keretei közt élt. A tizennégy oroszlánt tartalmazóSzent Korona együttes a magyarok elsõ számú, s az ELSÕTÖRVÉNYKÖNYVE. S a már a régmúlt korokban lefektetett SzentKorona Tan szerint, szintén rendelkezik EGY TARTALOM-MEGTARTÓ ÉS EGY ORSZÁG-MEGTARTÓ KÉPESSÉGGEL !

52

Vessük hát akkor össze a sumér kultúrvilágot és nyelvezetét a SzentKorona oroszlános képeivel ! A sumér nyelven az oroszlánt két kép-jel írta le, melynek eredeti kiejtése UR-MAH (vagy MAH-UR) volt.A MAH ’nagyot-hatalmasat’ jelent. [Labat 57.] S meglepõ, mert ajelentést így lefordítva a magyarba ezt kapjuk: NAGY-UR. S valóbana fejedelmeink, királyaink megszólítása eredendõen lehetettNAGYÚR. S érdekes mert a nagyúr, mint uralkodó közt tényleg megvolt található a ’tizennégy oroszlán’. A sumér UR képjele tulaj-donképpen az ÕR, a KUTYA jelentésében él. [Labat 575.] S emlékez-zünk csak a Szent Korona Jakab apostolának zománcképére ![21.kép] Az ott szereplõ állat oroszlánjának egyszerre kutya formájais van. A sumér ’kutya’ (UR) viszont tényleg benne van az ’oroszlán’(UR-MAH) jelentésében !Az esztergomi oroszlános falfestés és a Szent Korona oroszlánjai

közt mély összefûzõdõ kapcsolat van, s egyik nélkül nem érthetõ amásik. A Szent Korona formája nem volt mindig olyan, mint ami-lyennek ma ismerjük, s ezt nem csak a hozzáértõ ötvösmûvészetielemzés mondja. Mert hiányzik róla az a kép, amelyet imáinkban ígynevezünk: „Istennek szent anyja”. Csomor Lajos azon felismerése,hogy a hiányzó Szûzanya kép a Tibilisziben õrzött Khakuli tripti-chonon látható, ma már sokak által elfogadott. De mi látható tulaj-donképpen, eme ’Istenszülõ Anya’ kaukázusi zománcképén ?Középütt természetesen Szûzanya-Mária, de a két szélen két Életfa. Sezek az életfák nem olyanok, mint amit a Szent Korona mai zománc-képein láthatunk, mert leginkább a sumér ’anyaméh’ képjelére hason-lítanak ! A méhtest a fa koronája, s beléje a fa törzse, mint hüvely adbemenetet. S valóban e méhtestben ’fejjel és hullámzó nyúlvánnyalrendelkezõ’ valamik vannak ábrázolva. Egyértelmûen ezek hím-ivarsejtek ! A fejjel és nyúlvánnyal rendelkezõ HÍMIVARSEJTEKviszont az esztergomi elsõ templom falán is láthatóak, miként éppenaz ÉLETFÁS OROSZLÁN KÖRÉNEK PETESEJTJÉTPRÓBÁLJÁK MEGTERMÉKENYÍTENI. [9. és 7.kép]

A tündöklõen kék oroszlánok az aranyló oroszlánnak a társai, s arra

53

vár, hogy a Tudása az emberi lelkekben megtermékenyüljön, s egy újéletet szüljön e földre.

54

Zárszó

„mert ami „István” a görög nyelvben, „korona” a latin beszédben” –tartja az ’István legenda’ és a valós nyelvi helyzet. A Szent Koronaegyben Szent István, s a korona István Koronája. Ott van az 1358-banmegjelenített képen az ATYA, mint vértanú Szent István, s ott van aFIÚ, mint Géza fia Szent István, s a kettejük közt ott aSZENTLÉLEK koronája, s ez is Szent István. S ma még ezt a SzentIstván képet nem értjük, mert mint ahogy tartja az egyházi hagy-omány : „Szentháromság egy igaz Isten.”. Mert még nem értjük, hogyhogyan lehetett olyan, aki egyszerre atya is volt, egyszerre fiú is volt,egyszerre vértanúságot is szenvedett és egyszerre a Szentlélek hor-dozója is volt. Életét az Istenanyának szentelte. S a Koronát az atyahozta, és a fiú készítette. Nem értjük még, de nem baj, mert mindenmesél magáról.

Érdekes mert a szavakat, a tényeket sokszor nem is én mondom ki,hanem maga az olvasó, maga a hallgató, aki mindent megértve befo-gad. Így van rendjén.Jelen írás (amelynek könyvbéli egésze tulajdonképpen az elõadás

után született) jóval többet enged szóhoz jutni, mint az elhangzódotttársa. Mert mi értelme van annak, ha csupán sok-sok egymás mellérakott kép fizikai azonosságát véljük felfedezni, de a mondandóbólhiányzik a Lélek, a Tartalom ?A tartalmat akkor elhagytam, s a hallgatóságra bíztam. S így lehetettaz, hogy maga Csomor Lajos is a ki nem mondott szavaimat erõsítettemeg. A Szent Korona TARTALMI elõzményével s vértanú SzentIstván személyével kapcsolatos elõadásbéli kérdésemre így reagált:„A keresztpánton látható 64 darab vörös, csepp alakú kõ Szent Istvánvértanúságát mutatja.” (Megjegyzésem: A Szent Koronáról van szó,tehát ...)

55

S természetes volt az is, hogy majd valaki a következõket mondja:„Az aranybulla pecsétjén, ugyanúgy egymással szembenézõ s lépõhét oroszlán van.” (Megjegyzésem: A hét látható oroszlánt ábrá-zolták, hiszen a hét láthatatlan maga a felismerés volt. Felismerték, sSzent lett a Korona. Az Aranybullával is visszaállt egy régebbitörvénykezés: „az ország áruba nem bocsátható” !)De ma már áru minden. S áru-lók vannak. Sokan. Az elõadásom hall-gatólagosan is elismertséget szerzett. Egy valakinek azonban biztosannem tetszett, vagy éppen ellenkezõleg érezte tarthatatlan világánakvégét, hiszen négyszemközt ezt javasolta : „ESZTERGOM TALÁNNEM IS LÉTEZETT” - gondolkozzak komolyan el rajta. A szavakkísértetiesen hasonlítanak arra, amit Kristó Gyula processzor próbál amagyarországi mikro-agyakba programozni ismeret gyanánt: „a hon-foglalás után a magyarság lélekszáma oly csekély volt, hogy szintenem is létezett (magyar)”. Mert egyértelmû, ha nem volt magyar,akkor nem is lehetett a magyarnak régmúltja (és jelene sem, mertkihalt). Ha nem volt Esztergom, nem is történhetett ott semmi. Haviszont nem volt semmi, akkor kár is vele foglalkozni. Esztergomotvalóban eltüntették ! Esztergom nem létezik. De valaha létezett ! Sezek alapján is érthetõ Széchenyi István szavai: „Sokan azt gondol-ják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!”

„Nem vettem észre, nem figyeltem fel rá, pedig több mint egyévtizede már Esztergomban vagyok.” – szólt hozzám a konferenciavégeztével az Esztergom-Kalocsa Érseki Kincstárának restaurátor-igazgatója. „Leplezni próbálták (mások).” – válaszoltam rá egy-szerûen. Hiszen miért nem érzékelhetõ, ami mindvégig természetes-nek tûnik ? Amikor a 1934-es feltárások elkezdõdtek, akkor a kutatókannak tudatában voltak, hogy Géza fejedelem megmaradt várrészekerült elõ, s a Templom is az övé. Azonban hirtelen fordulatot vett azegész, s semmi sem maradhatott itt, ami magyarnak volt mondható.Az esztergomi témával mélyen foglalkozóknak idõvel tulajdonkép-pen mindig szembesülniük kell evvel az affinitással.Ludvig Rezsõ ötvösmûvész tette számomra a legnagyobb jelen-

56

tõségû észrevételt. „Az oroszlánok lábánal ugyanaz a félkörívszerûhajlat van, mint Géza vállánál.” – valami ilyesmit mondott legelõszõrnekem, de nem értettem, s képként a nála lévõ könyvbõl akarta meg-mutatni Géza zománcképét, de ez a kép pont nem volt benne megje-lenítve. Majd lassan megértettem, hogy az esztergomi oroszlán mell-sõ lábán a ’vállnál’ látható PONTOKKAL TELT ÍVRE utal. S hogyez pont Gézánál volna látható ?! Nem én mondtam ki. [30.kép]Nem én mondtam ki az elemi összefüggést. Számomra a Szent

Korona ismerete (jelentõsége) tulajdonképpen csak az esztergomiszentélybõl vált nyilvánvalóvá. Hozzávetõlegesen egy évvel ezelõttvásároltam egy olyan kiadványt melybõl a Korona méretarányosmakettja volt elkészíthetõ papírból. S ott is függött a nyilacska-dobáló (darts) tábla fölött. Azóta is rengeteg érthetetlen akadállyaltalálkoztam, s kimondtam magam számára: „A Szent Korona így nemmûködik.” Sok tisztelõje talán megbotránkozik, de én széttéptem ezta papírkoronát ! Apró darabokra, zománcképeire. S utoljára maradtaz, ami a szentélybõl nézve nekem a legszentebb volt, s ezt az egyetnem hajíthatom szemétbe, hiszen számomra pont EZ KÉPVISELI AZEGÉSZET. A Szent Koronából csak a Géza zománcképe került visszaa darts fölsõ szegletébe. (S érdekes módon ez indított el egy olyanláthatatlan folyamatot, mely által az elõzõ könyvem megjelenhetett !)S hazatérve azon a teliholdas éjszakán, levettem onnan ezt a maradékképdarabot, hogy megnézzem, mit is mondott Ludvig.A Géza nevezetû zománckép emberruházatának jobb oldali vállán (afelsõkarnál) EGY PONTSORRAL TELÍTETT FÉLKÖRGYÛRÛLÁTHATÓ, s a megmaradt esztergomi oroszlános kép mellsõ jobboldali lábánál (a vállban) ugyanaz a félkörívszerû pontsorral telítettforma látható ! S a tizennégy oroszlán mindegyikének az a jellem-zõje, ami Gézánál volt látható.Õ A TIZENÖTÖDIK OROSZLÁN.

57

Miért nem ismerjük ?

Miért nem ismerjük az esztergomi szentélyt, miért ez a téma az,amirõl a legkevesebbet beszélnek. Valaha egész más volt, s ezhatározta meg az ország-világ sorsát. Valaha a tisztelete akkora volt,mint a Mindenséget átható Úré. Földi paradicsom az ember számára,hiszen az oroszlán teremtõ-ura mögött az a fa látható, aminek agyümölcse szabadon volna választható az Ember számára. (Teremtéskönyve 2.9)Az idõ telt, s az õskereszténység értékeibõl elszórva maradtak mag-vak. Miként Jézus ezt mondja tanítványainak: „Titeket üldözni fog-nak, s hamis próféciák tanait hirdetik majd.” S valóban valaki alig értvalamit az eredetei tanításokból. A ’Napkeleti bölcsek’ birodalma isúgy végzõdött, hogy a nyugat és a kelet együttes erõvel 360õskeresztény templomot rombolt le. Az üldözés valóban beteljesedettés a keresztényi tanok is csorbultak. S ez idõben jelent meg egy prófé-ta, ki az õskeresztényi iratokból is táplálkozott, s kijelenti „szentkönyv az evangéliumok”, de a hiteváltozott keresztények ellen is fel-lépett, s tanítványai által megfogalmazott írásában üldözötté váltak„ezek a keresztények”. Majd Mohamed próféta figyelmeztet, „neragadj ki szavakat”, mert nem fogod érteni, majd ugyanazt mondja,mint Jézus is : nem fogjátok ismerni (érteni) tanításomat.E két ’érthetetlen’ ág itt tornyosult e Templom falai elõtt. Jött a

muzulmán török, hiszen üldözött volt elõtte a kereszténység, s ezt kiis használta területszerzõ politikájában. Majd Európa szívéig ért,addig a Templomig, ami Európa legközepén helyezkedik el. S ezenidõszakban a magyar királyaink olyan mélységes mély tartalmú le-velet írtak a római pápának segítség gyanánt, hogy elolvasva õketszinte kicsorran az ember lélek-könnye. Nem jött segítség, nem jöttsegítség egyik levélre sem a keresztényi magyarok védelmére ! Majdamikor önszántából elõször jött, akkor pont ez pusztította el a

59

Templomot, majd amikor másodszor jött, akkor pont ez pusztította elaz Országot ! De egy oroszlán még mindég ÉL... (Az ’utolsó prófé-ta’.)A Képes Krónika szerzõje értette e Templom jelentõségét, s csak úgytudta megvédeni, ha egy második festésréteggel védelmezi azt az ártószemek elõl. Kálti Márk „jele” összeadva vagy száz méter hosszanvégigfut Géza fejedelem templomának második díszítõ soraként.[Például a 28. képen is látható, hogy a Képes Krónikabéli krónikaíró(Kálti Márk) képe mögött egy olyan díszítõsor van, ami fekete’csokornyakkendõhöz’ hasonló formából és piros négyzetekbõl áll, seme fekete és piros formaegyüttes szerepel a Templomi festésmásodik díszítõ soraként. (pl. 29.kép)] A Képes Krónikában szereplõtrónoló Nagy Lajos király rajzolat [27.kép] egyértelmûen az eszter-gomi szentély ma is látható állapotát jeleníti meg. [26.kép] Kiindulásialapként látható, hogy a ’Trónkép mögött’ egy szentély félkörénekösszefutó ívboltozatai láthatóak, de egyben minden más is mege-gyezik. [Az ívek közötti nyílás és ablakforma valóban ilyen; a teremharmadában összefutó ívtetõ azonos megjelenítése; a király a tem-plom elsõ részében ül, s hátrafelé és oldalt szintkülönbség (lépcsõ)van, ahogy a valóságban is. S a templom kétoldali átjárónyílásaugyanúgy létezik. S Nagy Lajos képe mögött szintén elõtûnik amásodik réteg díszítõ sorának jellege.] A Képes Krónika eme NagyLajos királyt ábrázoló elsõ lapján egy glóriás emberalak is szerepel,méghozzá kezében a könyvet tartva. A második kifestés alakjai mindilyenek ! [5. és 17. kép] Majd eme képes Krónika elsõ lapja után azutolsó lap így fogalmaz (Nagy Lajosról): „Végül a királyt SzentIstván király szent jelvényeivel felruházva és felékesítve, fején aszent koronával levezették, és a királyi trónusra ültették.” Kettõ tényáll így együtt, a fehérvári koronázás, és az esztergomi trónra ültetés.Igen. Közéjük kellett ülni. A tizennégy oroszlán közé. S ezértláthatóak a magyarok Szent Koronáján és az esztergomi szentélybenis az oroszlánképek ’alul’, a függõlegesnek a vízszintes térrel valótalálkozásának legalján. [6. és 20.-21.kép] Az esztergomi oroszlánokláthatólag úgy vannak megjelenítve, hogy az álló ember törzsének,

60

vállának, fejének szintje alatt helyezkedik el. De ha az Ember közéjükül, akkor egy magasságba kerülnek ! Együtt ítélkeznek ! S az ’elsõtörvénykönyv’ szerint a tizennégy uralkodik a tizenötödikkel. Amásodik festésréteg nem az eltüntetés miatt született, hanem avédelem gyanánt, s így a fényesség szimbólum is egy másikvonatkozásban visszaköszön a fedõ rétegen. De minden más is azösszefûzõdõ kapcsolatot mutatja. Az oroszlán láthatólag eltûnt, detulajdonképpen a felette lévõ festés a tartalmi mondandóját e szem-pontból hordozza; [29.kép] hiszen jól megnézve egymás mellé ágya-zott székeket jelenít meg, a király trónusának „tizennégy ítélõszékét”,azaz a „tizennégy oroszlánt”. S valóban a szék ülõlapjai alatthelyezkedtek el az oroszlánok, mint ahogy a 6. képen is látható ez.Feltesszük az olvasónak a kérdést: ha nincs az 1350 körül készültvédelem, akkor létezik-e a mai korra az oroszlános kép ? Majd lassanmaga is beismeri a választ, hogy NEM.Mielõtt a Képes Krónika utáni korba jutnánk, érdemes végiggondol-

ni azt is, hogy mi történt, történhetett elõtte. Géza fia, Vajk - SzentIstván a tróntermet fehérvárra helyezi. A Szent Korona kutatóinakországszerte történõ elõadásaiban szerepel egy fontos tényezõ.Felteszik ugyanis a kérdést, hogy minek kellett megfelelni, hogytörvényes legyen a magyar király. Elõször is, csakis a SzentKoronával lehetett megkoronázni. Másodjára, a koronázásnak afehérvári székesegyházban kellett történnie. S harmadjára az eszter-gomi érseknek kellett koronáznia. „S ha e három feltétel nem tel-jesült, akkor nem volt törvényes a király.” Az én emlékezetembenazonban máshonnan hallott törvény volt ismerõs: „A koronázás azesztergomi elsõ templomban történt.” Halucinálok, rosszul emlék-szek, vagy csak kitalálok valamit ? A hármas törvény tulajdonképpena magyar királyaink felénél sem teljesült ! A fehérvári templomban1527-ben koronáztak utoljára, s a töröknek köszönhetõen mára márnem is létezik; a fontossága ellenére sem épült vissza. S sok példa vanrá, hogy nem az esztergomi, hanem a kalocsai érsek koronáz. Sokízben Magyarország területérõl eltûnik a Szent Korona, így koronázninem is lehetett vele. Ezt történt már a XI. században is, de Mátyás

61

királynak is úgy kellett visszavásárolnia a Szent Koronát. A ’hármastörvény’ csupán hagyomány, méghozzá az alapján, hogy a legtöbb-ször így történt. Hagyomány. Egy hagyomány általában azt jelenti,hogy az elõször történt esemény iránti tiszteletbõl, példamutatókövetés, hagyomány teremtõdik. Hol is koronáztak elõször a SzentKoronával ? Hol koronázták meg vele Géza fia Szent Istvánt ? Bárkiutánanézve ezt kapja: az esztergomi elsõ templomban, a Szent Istvánelsõ vértanú templomában. Jól emlékeztem ! S ki szegi meg a hagyo-mányt, az élõ törvényt ? Az elsõ koronázott. Eme István királytudvalevõleg valóban szembeszáll az õsei törvényével az õsei hagy-ományával. Ezen mondat vitathatatlan. De tulajdonképpen azt tette,amit az esztergomi Szent Korona faliképe akkor adott neki: a teljeskioltást, a teljes megszüntetést – még ezt sem érthetjük, de ezmentette meg az Országot, mert ami nem tudott általánosan azt nemis lehet másoknak eltörölni a föld színérõl.

A TÖRVÉNY azonban sokak számára felismerõdik. Felismeripéldául III. Béla is, ki legelõszõr állítatja fel az állandóKoronaõrséget. A Korona õrzése után kutatók, talán már nemmeglepõ módon viszont, az õrzés helyét illetõleg, több mint száz évetvonatkoztatva, pont arra a vártemplomra mutatnak, amely e mû fõvonalát alkotja ! [Lásd mondjuk a ’Fazekas László – Hegedûs Ernõ –Hennel Sándor: A Szent Korona õrzése’ címû mûvet.] A KépesKrónika szerzõje, Kálti Márk tudvalevõleg õrkanonok voltfehérváron, s az „Istváni törvény” szerint a fehérvári bazilikaõrkanonokja egyben a Korona õrzését is hivatott feladatául látni ! Akrónikaíró mindent megtett, ami szükséges volt ! Ha õ nincs, akkormára egyetlenegy oroszlánt sem láthatnánk ! És egyetlenegy orosz-lánt sem érthetnénk ! Azt az utolsót sem, amely tükörképes jellegé-vel ítéletet fog tartani a világ népei felett. Az igaztalanok ezt az egyoroszlánt rettegik, az igazhitûek viszont ezt az egy oroszlánt várják.Hogyan lesz az esztergomi várhegy tartós idõre idegen kézen, s

miként tart a máig ívelõ pusztulása? Elõször jön a török, majd jön aza fajta emberi mentalitás, amely nem ’török’ származású, de mégisennyit hagy magából hátra: TÖRÖK-ZÚZOK. S ezt teszi nem csak az

62

idegen, hanem gyakran a magyar is !„A középkori Magyarország pusztulásakor Szalkai László esztergo-

mi érsek, bandériumával együtt a mohácsi csatamezõn veszti életét.Alig néhány nappal a mohácsi csata után Orbancius András, az eszter-gomi érseki vár parancsnoka megtámadja az özvegy Mária ki-rályné-nak Budáról Bécsbe igyekvõ dunai gályáit. S amikor Szulejmánportyázói körülfogják Esztergomot, a vár feladására szánja rá magát.Istvánfi írja azt, hogy, ha ekkor egy Mohácsról érkezõ menekült,Nagy Máté közrendû esztergomi hajdú fel nem kél a feladás-pártivárkapitány ellen, Esztergom vára már 1526-ban behódol atöröknek.” (ez olvasható Dercsényi Dezsõ – Zolnay László 1956-banmegjelent Esztergom c. mû 29. oldalán)Az érsekség 1530-ban Felvidékre menekül, s szerencséjére, mert

1543-ban a törököknek igen rövid ideig tartó ostrom során sikerüllegelõször elfoglalniuk a várat. (Egy árulás folytán.) A ’nagySzulejmán’ történetírója, Dzselálzáde Musztafa igen részletesen leír-ja Esztergom várának 1543. évi török diadallal végzõdõ ostromát, s a„gyönyörû palotát” a „paradicsom palotájának mintaképének” tekin-ti, de ez sem menti meg a vár pusztulásának kezdeteit:„A következõ napon, mely csütörtök volt, megnyitották a várkapukatés a kulcsokat kihozták a magas udvarba. A vár tornyaiba feltûzték agyõzelmes lobogókat, a császári udvar játszott a boldogságos udvar-ban; a templomok tornyairól felhangzott az ezán. S így a hitetlenségés bálványok tanyájából az üdv házává lett a város. A magasméltóságú vezírek, a gyõzelmes udvar összes nagyjai és az egész had-sereg bemenvén a várba, a templomokban álló bálványokat ledöntöt-ték, a hitetlenség és a tévelygés emlékeit megsemmisítették, a fényestükörhöz hasonló, különféle színû márványból faragott mûvészibálványképeket a csodálatos festményekkel együtt összetörték, azarany és az ezüst kereszteket darabokra zúzták és földre tiporták. Azegész világnak szóló parancs alapján a hitetleneket még aznap kihaj-tották a várból és így ez a paradicsomhoz hasonló erõsség megtisztí-tatott a hitetlenek testének szennyétõl. Templomaik mecsetté alakítat-tak át az iszlám népe számára, házaikba és lakásaikba bevonultak a

63

müszülmánok s azokban megtelepedtek. A város közepén lévõ nagytemplom dzsámivá alakítatott át, s mihrább és szószék csináltatottbenne. A vallási törvények végrehajtására khádi neveztetett ki, továb-bá dizdár, õrség és tüzérség rendeltetett védelmére s egyéb kel-lékekkel és szükségletekkel is megerõsítetett.A következõ napon, mely péntek s így az igazhívõk ünnepe volt, a

gyõzelmes padisah õfelsége lóra ülvén, az állam oszlopaival együttmegtekintette az elfoglalt várat. Miután a gyönyörû palotát – mely aparadicsom palotájának mintaképe s ablakaiból letekintve a földgömbcsak egy porszemnek látszik -, szerencséltette látogatásával, az imaidején az egész müszülmán hadsereggel az új dzsámiba ment, hol akhátib a hálaadás és a próféta dicsõítése után a világbíró hatalmánakerõsbödéséért imádkozott.”Mentségükre legyen mondva, hogy az ’igazhitû’ muzulmánok tulaj-

donképpen nem okoztak akkora kárt, mint késõbb a ’keresztényi’ ide-gensereg tagjai. S a ’világbírót’ sem láthatták, hiszen rejtve volt elõt-tük is. Errõl a török alatti helyzetrõl Reinhold von Lubenau ír alegrészletesebben, aki 1587-ben járt Esztergomban:„Elõször a várba vezettek minket, amely magas hegyen fekszik és

kettõs fallal van védve. Egyébként is megfelelõen és pompásan épültvár volt. Most azonban pusztul minden s úgy fest, mintha az ellenségtegnap foglalta volna el és kifosztotta volna. Semmit sem építettek fela törökök, ami egyszer tönkrement. Valamikor a magyar érsek lakottbenne s gyönyörû székháza volt, amibõl sok rész fennmaradt, mintmajd látni fogjuk. Mindjárt a legbelsõbb épületbe mentünk. Magaskõlépcsõn mentük fel s gyönyörû nagy terembe értünk, melyben százasztal is állhatott. Oszlop vagy pillér nem állt benne. Mennyezetétszép faragott és aranyozott rozetták díszítették. Köröskörül a falrafestve az összes keresztény császárok és magyar királyok élet-nagyságú díszes és mûvészi arcképei. De a törökök az arcokatbemeszelték, úgy hogy nem lehetett õket felismerni. Az ajtók fölött azosztrák (?) címer [valószínû, hogy az idegent a ’német sasra’emlékeztette az, ami eredendõen csak a magyar Turul lehetett, hiszena terembelsõt is a magyarok alkották meg] volt kõbõl vagy fából

64

kifaragva.A terembõl azután egy KÁPOLNÁBA jutottunk. Ez már boltozva

volt s a boltozaton sok szentnek és a kereszten függõ Krisztusnak fes-tett képe. Körül a falakon a szibillák képei, akik Krisztusról prófétál-tak. A kápolna mellett az említett nagy termen keresztül pompásfolyósóra értünk, tiszta vörösmárványból. Magából a terembõl vankiépítve, márvány oszlopokkal, fent márvány boltívekkel és mûvészilevéldísszel vésve. Elragadóan szép hely, ahonnan a vízre, az egészvárosra és messze a vidékre nyílott kilátás.”

Elsõsorban minket a ’várkápolna’ sorsa foglalkoztat, de mivelérdekes tényként merült fel az õsi múltra vonatkozóan egy másikterem (ami valószínûleg a Dunával párhuzamos épülettömbrész múlt-béli elõdje), így érdemes megnézni, hogy korábban, a török korszakelõtt, mit írt errõl Bonfini (élt 1427-1503), az olasz származásúhumanista történetíró:„Tágas ebédlõt épített a várban s az ebédlõ mellett kifelé álló pom-

pás emeletes erkélyfolyosót vörösmárványból. Magában azebédlõben nemcsak a magyar királyok láthatók történeti sorban,HANEM A SZKITA ÕSÖK IS...”Maga az 1543-as várvédõ ostrom és az 1594-95-ös várvisszafoglaláspecsételi meg az ’õsi lakótorony’ majd a ’várkápolna’ sorsát. A máridézett Dercsényi-Zolnay könyv így fogalmaz 1543 kapcsán (61.oldal): „1543-ban Váradi Pál érsek felpanaszolja Ferdinánd király-nak, hogy az érseki palota LEGÉRTÉKESEBB RÉSZÉN, a déli„fehér tornyon” a vár parancsnoka ágyúkat állított fel, sõt ennekérdekében a torony legtetejét leszedette és a boltozatra állítatta alövegeket. Ez az elhelyezés katonailag elõnyös volt, mert innenlehetett a Szent-Tamás hegyre állított török ágyúkat a legjobbanfékentartani, de menthetetlen pusztulását jelentette a palotának:éppen legrégibb része, a lakótorony boltozatai szakadtak be az 1543-as ostromkor.” Az elsõ török várkorszak alatt még épségben meg-maradt a várkápolna boltozatai és belsõ felülete, hiszen Reinhold vonLubenau 1587-ben még teljességében látta. Korábban (1573-ban) ittjárt Gerlach István is, aki szerint a kápolna összes festményén a sze-

65

mek ki vannak szúrva. S meglepõ módon, nem a törökök váruralma,hanem a keresztényi sereg várvisszafoglalása dönti végleg romba avárbéli kápolnát és a várhegy többi épületét !

Az 1594-95-ös várvisszafoglaló ágyútûz során leomlik a vár-palotában elhelyezkedõ templomi szent hely boltozatai ! Majd az’Esztergom vármegye’ címû, 1910-es kiadvány 352.-ik oldalán eztolvashatjuk: „A bevonult zsoldos had nekilátott a fosztogatásnak. Azidegen zsoldosok, a kik között több protestáns vallású volt, nekiesteka székesegyházban lévõ kõszobroknak, s azokat kardjaikkal éstõreikkel megcsonkították. Ekkor pusztult el a székesegyház belsõdíszítése is.” Majd 1597 júniusában az idegen Rudolf Petz dandárá-val erõsítették meg az esztergomi õrséget, de maga Petz is ott hagytajelenlétének pusztító keze nyomát !Az esztergomi elsõ templom második vakolatrétegének festésén tu-

lajdonképpen nyomok vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan iskerült föld alá az egész. Melléje ma odaállva szinte emberkéz általelérhetetlen magasságban egy olyan bekarcolás látható rajta melymegszentségteleníti az ábra formavilágát. S az elkövetõ neve isegyértelmûen kiolvasható : Rudolf Petz. [5.kép] S ez csupán egy néva sok bekarcolás közül, s az is tudott, hogy ez nem a XX. századbantörtént, mert már ez 1934-35-ben is így került elõ a föld alól.Tulajdonképpen a keresztényi várvisszafoglaló ágyútûz semmisítimeg, dönti le magának az õsi templomi helynek is a boltozatát.Törmelék került a szentek képeit tartalmazó falak közé, s a képenlátható bekarcolás helye így már kényelmes karmagasságba került, sminõ véletlen az 1595-ös ostrom során felszabadult vár dandár-parancsnoka az idegenhonból idemenesztett Rudolf Petz lett. S nemsok idõ kellett már, hogy a templomi hely elfelejtõdjön, s’várvédelem gyanánt’ feltöltés kerüljön föléje.Sok pusztult az idõ elõtt, a földben lévõ idõ alatt és meglepõ módón

az azóta eltelt idõben is ! Ma ez semmit jelent a ma magyarjaszámára, s úgy gondolja, hogy történelmének ez nem része. Volt,hogy a helyrõl szóló, s az esztergomi várfalra ingyenesen kitettfüzeteim némelyike a bazilika kupolájában látható szemétkosárban

66

végezte. Formai szempontból ez történt, de a ’hozzáértõ’ közönségnagyrésze is tartalmi szempontból ezt tette. A helynek egyáltalánnincs értéke a ma magyarja számára. Számára nem létezik a születésterme, számára nem létezik Géza fejedelem vára, s a Templommalsem kell foglalkozni, hiszen azt ’idegen mesterek idegen stíluselemeijellemzik’. A Szent Korona nemcsak a látható koronaformából áll,hanem EGYÜTTES TESTE a kék és az aranyló oroszlán teljességetadó értéke által fejezõdik ki. S ha az egyiket eltüntetjük, eltûnik amásik értéke is. S a Szent Korona Esztergomban tûnt el, hiszen azIstván király születési terme mellett található templom nincs, s helyétúgy határozzák meg, hogy egy puszta földdarabra mutatnak a bazili-ka mellett. Nem létezik. De tulajdonképpen ma is ott van, csak nemképes látni senki. Az esztergomi Szent Koronának nem volt hátismerõje, tisztelõje manapság. S a Szent Korona fogalmának így nemvolt, nem lehetett egyetlenegy alattvalója sem. A Szent Korona Tanszerint az országmegtartó-tartalommegtartó képessége van azalattvalója-tisztelõje számára. Trianonra a pecsétet a magyarok raktákitt, evvel.Mindaz, ami 900-1000 éven keresztül a magyarnak tisztelet tárgya

volt az esztergomi hegyen, az mára köddé vált. Egyszerûen rá senéznek a mai turisták, s mit sem mondóan elmennek mellettük. Amagyarnak nem érték az oroszlános falfestés, de az idegen érdekekígy mégjobban pusztítják. A feltárás pillanatában még sokkal jobban’látható volt’ az általam is közölt oroszlános kör képe.Az 1935-ben Petrás István által készült fényképfelvételek megtekin-tése kapcsán érdekes tanúságokat vonhatunk le. Ekkor ezen orosz-lános kép jelentõs részén még rajta volt a második réteg. A képetszemlélve baloldalról elõtûnt az oroszlános réteg, s pontosanugyanavval a kacskaringós formájú széllel, ami ma is látható. Enneka második fedõ rétegnek a széle viszont sokkal messzebbrehelyezkedett el jobboldalt, mint ma az oroszlánkép jobboldaliképébõl látható ! S ha valahol egy második réteg ott van, akkor alat-ta az elsõ rétegnek is ott kell lennie, mert hiszen, ha alatta az elsõréteg hiányzik, akkor a második réteg nem tud megállni az üres le-

67

vegõben ! S hogy mekkora is volt ez a más ívszélû jobboldal ? Azoroszlános szél eredetileg is ilyen állapotú baloldalától nézve a képszélessége hozzávetõlegesen akkora volt, mint a ma oroszlánoskörének magassága ! Jelentõs rész tûnt el ! S hogy pont mi ? Azoroszlán lépõ jellege, s az a fej, amibõl könnyebben felismerhetõ azoroszlán.A lépõ jelleg nélkül sokminden eltüntethetõ eme oroszlán történelmijelentéskapcsolatát illetõen. De egyértelmûen elárulja azt, hogy kikverték le. Akik a lépõ oroszlános jelképet ma bitorolják. S hogy miértkell eltüntetni, mert így gyalázatos múltjukra is fény derülne. Azoroszlános képbõl tehát valamikor 1947-et követõen az a körvonalmaradt meg, ami ma is látható. De úgy látszik, hogy egyeseknek mégez is sok volt. Valamikor 1975 elõtt valaki kalapáccsal nekiállt hogyleverje a maradékot is. Szerencsére ezt a Corvina is dokumentálta.Például egy 1975-ben közzétett fényképen is láthatóak azok akalapácsfoltok, amik az elsõ réteget a kõtömbök síkjáig eltüntetik, desok helyen az ábrázolás szélébõl is jelentõs darab verõdött le.[24.kép] Kezdetben mindezt nem tudtam, de sehogy se találtamkorábban magyarázatot arra, hogy amikor megfénylik az eredeti réte-gen a vaku fénye, akkor miért jönnek elõ olyan foltok ebben a fénylõrészben, amik apró matt foltokat adnak ki. (?) A magyarázat ma máregyszerû: hiszen ezek a foltméretek pontosan akkorák, amekkorákata kalapácsnyomok hagytak ! [24. és 25.kép] Hogy ne legyen ’balhé’az eltüntetés tényébõl, egyszerû módon befoltozták és beszínezték alukakat.

S érdekes módon mindez úgy történik, hogy kiemelt mûem-lékvédelem alatt áll. De hiszen a kutyának sem kell ! De pont a kutyá-nak kell, hiszen õ az UR, az õr.

68

Egy nap távlatából [30.kép]

Az oroszlán vállkörös Géza zománckép görög nyelvû névfölirata :GEUBITZASz - azaz soronként mondva GE-UB-ITZ-ASz. A koro-nakutatók általánosságban mondva már réges-rég óta GÉZA magyarnévalakkal illetik. S az is látható, hogy az SZ (azaz képileg C) elõttegy ’szóelválasztó’ jel látható. Elõtte tehát a GEUBITZA. S elemierejével a szemünkben így valóban kiemelkedik a GEZA. Ha viszonta geUBITza alakból elvesszük ezt a GEZA alakot, akkor miért vanszükségünk a maradék UBIT-ra ? Miért választották ezt emezománckép megalkotói, illetve Szent Koronára vivõi így ? Soronkéntaz UB-IT hangzóértékek maradnak. S mivel eme zománcképetmélyen összefüggésbe hoztuk az esztergomi oroszlánokkal, s amégrégebbi múltba tekintve UR-NAMMU korának törvénykezé-sével, így talán érdemes megnéznünk ezt, ezen õsi nyelv képjeleinek,hangzóértékeinek és jelentéseinek szintjén is !Mit jelent ez az UB-IT az UR-NAMMU korának és nyelvezetének

szintjén ? Az UB (Labat 511.) hangzóértékû képjel jelentését a maiorientalista nyelvészet a következõ szavakkal adja vissza: lyuk, kút,gödör, árok, mélység, pince... Ennyi mindent tulajdonképpen nemjelent általánosságban, hanem csupán körül próbálják írni az eredetijelentést. Mi lehet ez ? Az UB képjel rajzolati alakja szerint magátegy körformát körbevesz egy másik kör vagy körülhatárol négyvonal. A jelentéseket nézve így már értjük, hogy eme rajzolati alakmiért tud maradéktalanul kifejezni, hiszen a KÉPJEL a jelentését ígymutatja : OLYAN VALAMI, AMI A KÖRNYEZETÉBEN EGYKÖRSZERÛ ALAKOT VESZ FEL (ami lehet tehát lyuk, gödör,árok, kút, mélység ... stb.) Az IT vagy az ITU (Labat 52.)hangzóértékû képjel jelentése már egyszerûbb : HÓNAP. Jelen tanul-mány ismeretében mi az, ami havonként a környezetében egy kör-szerû (kör) alakot vesz fel ? A TELIHOLD. Ugyanis pontosan a hold

69

fázisváltozásának 29-30 napos visszatérõ ideje a hónap, s pontosanhavonta visszatérõ látható formája felveszi azt a kerekséget, amitteliholdnak nevezünk. (UB-IT)Az UB idõben legõsibb képjelformája szerint KÉT EGYMÁSBA

ÁGYAZOTT KÖR. Eme két egymásba ágyazott körforma viszont azesztergomi oroszlán testén is elõtûnik, mégpedig a lábak minde-gyikében a mancsok fölött ! Ez az aranyló oroszlán nappal a NAPfényessége, éjszaka viszont a Nap a HOLD képében verõdik vissza,négy lábán látható képe tehát az ’éjszakai oroszlán’ azaz a HOLDNÉGY FÁZISÁRA UTAL (a hold négy járására). Valóban a sumér’holdtörvény’ még Géza fejedelem korában is élt ! Halála után azon-ban megváltozott minden.Ki volt ez a Géza a zománckép szerint ? Az olvasat szerint Géza

TOURKI, TOURKIASz királya ! A szinte majd minden szóban jelen-lévõ görögös SZ-re nincs szükségünk ! Soronként betûzve: TOU-R-KI. Ismételten miért így írták ? Kiolvasva: TÚR-KI. A KI (Labat461.) földet-területet jelent. A egész így arra utal, hogy Géza TÚRországának, TÚR népének a királya. Mégpedig az utolsó ! – hiszen atovábbi tartalmával ezt fejezi ki. A TÚR (Labat 87a.) összetett kép-jelben megtalálható A KETTÕSKERESZT, AMIT CSAK ENNEK AZOMÁNCKÉPNEK A KEZÉBEN LÁTHATUNK, CSAK ENNEKA SZEMÉLYNEK A KÖRNYEZETÉBEN FORDUL ELÕ ! Egymásik kérdés : milyen gondolkodásmód jellemezte ennek az ország-nak (KI) a jellemét régi idõktõl fogva (a TÚR 5800 éves képjel !) ? AKI-t átöleli a latin nyelvbe torkolló egyháziságú P és az A hangérték.Átölelése mutatja, hogy ez a PA jellemezte népének földjét mind-végig, de eme KELETI irányultságú görögbõl a latin OLVASATBAtörténõ változása e földön, e hazában (KI) szétszakadt, a P és az Akülönáll, egymással sem és környezetével sem alkot egységet. Szintea zománcképek közül egyedül alkot olyan írásegységet, amikor a ket-tõs és a hármastagozódású sorok közt árván megmarad egy hangzó, aP. (Mennyi hely volna még mögötte !)A PA (Labat 295.) jelentése FA méghozzá ÉLETFA, melynek a rajz-formája KETTÕSKERESZT. Az esztergomi oroszlán megfejtésében

70

utat indító anarcsi életfában is benne lakozik a kettõskereszt. Mitmûvelt a mûveletlen nyugat az életfával ? Pogánynak titulálta ! Ajelentéstartalom ELTÜNT, s csak a forma-alak maradt meg. A ket-tõskereszt. Értelem nélkül. Értelmetlenül.A PA az uralkodó képének kezében van. PAp-király, õ az õsi PA-

TESI világának utolsó örököse. Értékét csak a vértanú Szent Istvánkezében hozott, s jelenésként látott Korona tudta továbbhordozni.Egy régi világ elfeledett hírnöke a mának. Szent István koronája.Valódi Angyali korona, Szent Csillag. Beavató korona. Csak ennek abeavatásával uralkodhatott népe fölött a király.Csak ennek a beavatásával élhet népe e országban.

Ámen. – Úgy legyen.

71

Ismerjük-e valójában a Szent Korona eredeti jelentését és SzentIstván vértanúságát ? Nem. S addig értelmetlenek maradnak az aláb-bi szavak is az emberek számára:„Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet,

és felnyisd annak pecsétjét,mert megölettél és véreddel vásároltad meg õket az Isten számára...”

A hét pecsét õrzi titkát a mának:„És láttam a királyi széken ülõ jobb kezében egy könyvet, belül és

kívül teleírva, hét pecséttel lepecsételve; és láttam egy erõs angyalt,aki hatalmas hangon hirdette: „Ki méltó arra, hogy felnyissa akönyvet, és feltörje pecsétjét?” De sem a mennyben, sem a földön,sem a föld alatt nem tudta senki felnyitni a könyvet, sem betekinteniabba. És nagyon sírtam, mert senki sem bizonyult méltónak arra.Ekkor a vének közül egy így szólt hozzám: „Ne sírj ! Íme gyõzött azoroszlán .. és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét”.” (Jelenésekkönyve)

A legnagyobb sötétség idején a Hold átellenben van a Nappal, deképes visszaverni annak fényét, s ez idõre világossá válnak a’történelmi’ Jézus szavai is:„Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétség-ben, hanem övé lesz az élet világossága.”

72