Mesterek, életek, tanítások

ÖREGEDÉST LASSÍTÓ HOLISZTIKUS GYÓGYTERÁPIA

TARTALOMJEGYZÉK

Az egyezményes akupunktúrás elnevezésekről viii Ajánlás ix Dr. Wang Xue Tai előszava xi A fordító előszava xiii Bevezetés xv Köszönetnyilvánítás xix Hitvallás xxi

I. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE 1

1. fejezet: A hagyományos kínai gyógyászat alapjai 3 2. fejezet: A fej, az arc, és a nyak meridiánjainak lefutása 13

II. RÉSZ: AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS PONTOK A FEJEN 31

3. fejezet: A pontok helymeghatározási módszerei 33 4. fejezet: Az anatómiai irányok elnevezései 39 5. fejezet: A Wu-féle fejmasszázsban alkalmazott főbb pontok 41

III. RÉSZ: AZ ARC ÉS A FEJ INGERZÓNÁI 49

6. fejezet: Az arc ingerzónái 51 7. fejezet: A fej ingerzónái 57

IV. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS 65

8. fejezet: Masszázsfogások 67 9. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs teljes sorozata 75 10. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs egészségügyi és kozmetikai hatásai . .107

V. RÉSZ: A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA 115

11. fejezet: Öngyógyító kezelések 117 12. fejezet: Qigong a gyógyító számára 127

FÜGGELÉK. REFERENCIÁK/AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK 131

Kiadványok a történelmi korokból 131 Mai kiadványok 131 További ajánlott olvasmányok 133

A Szerző életrajzi adatai 134

V

AZ EGYEZMÉNYES AKUPUNKTURAS ELNEVEZÉSEKRŐL

A szerző e könyvben a Nemzeti Akupunkturás- és Keleti Gyógyászati Hi­telesítő Bizottság (NCCAOM) szabványai szerinti elnevezéseket használja az akupunktúrás/akupresszurás pontok elnevezésére. (A fordító a Magyaror­szágon meghonosodott elnevezéseket is alkalmazza.)

Meridián Megnevezés Rövidítés Magyar megnevezés rövidítés

Kéz Yangming Large Intestine LI Vastagbél Vab

Láb Yangming Stomach ST Gyomor Gy

Kéz Taiyang Small Intestine SI Vékonybél Véb

Láb Taiyang Urinary Bladder UB Hólyag H

Kéz Shaoyang Triple Warmer/Sanjiao SJ Hármas melegítő HM

Láb Shaoyang Gall Bladder GB Epehólyag Eh

Du Mai Governing Vessel GV (Du) Kormányzó Kor

Ren Mai Conception Vessel CV (Ren) Befogadó Bef

DR. WANG XUE TAI ELŐSZAVA

A kínai orvosi masszázs, amelyet Tuina-nak is neveznek, nagyon régóta lé­tezik. A történelmi feljegyzések szerint, az i. e. VII. században, az elismert kínai orvos, Bien Que együtt alkalmazta az akupunktúrát, a Tuina-t és a kí­nai gyógynövényeket, hogy így segíthessen a haldokló trónörökös meg­mentésében. S immár több mint 2000 éve, a Han-dinasztia óta, „A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve" jelenti a kínai orvosi masszázs alapját.

A kínai orvosi masszázs a nyugati masszázstól eltérően a kínai orvoslás egyik ága. Az elsődleges különbség az, hogy a kínai orvosi masszázs eredmé­nyei elérése céljából a meridiánok és a pontok elméletét alkalmazza. A test egy részének masszírozása is lehetővé teszi a test egészének gyógyítását. Hangsúlyt helyeznek továbbá a masszázsmódszerekre és technikákra, ame­lyek nem csak a stresszt csökkentik, de a kimerültséget is. A végső cél mind­azonáltal az önfenntartási képesség javítása és a betegségek gyógyítása.

A fejmasszázs igen fontos a kínai orvosi masszázsban. A hagyományos kí­nai orvoslásban a fej a hat Yin és hat Yang csatorna egyesülési helye, ame­lyeket a két különleges vezeték, a Kormányzó, GV (Du) és a Befogadó, CV (Ren) kapcsol össze. Az agy pedig a Velő Óceánja, ahol az összes csatorna találkozik, ahonnan a működésükhöz szükséges vezérlést kapják, és ami e csatornák működését ellenőrzi. A fej akupunktúrás/akupresszúrás pont­jainak masszírozása serkenti a Qi-t, és segíti a Qi és a vér keringését. Ez ja­vítja a belső szervek állapotát, a test működését és az általános egészséget is. A nyugati tudomány szerint az agy a test idegrendszerének legkifinomul­tabb része. A központi idegrendszer vezérli a fejet, s az egész testet is. Az ehhez szükséges indító impulzusok az agysejtekben jönnek létre. A fej­masszázs érintései ezeket az ingereket hozzák egyensúlyba, s így nem csu­pán az agyi keringést javítják, de a test egészének általános állapotát is.

Dr. Wu mesterfokozatát (az orvosi diploma megszerzése utáni képzés és minősítés) Kína legelőkelőbb orvosi egyetemén - a pekingi Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémiáján szerezte meg. Akupunktúra, Kínai orvosi masszázs és Qigong szakokra specializálódott. Egyesítette az orvostudo­mány elméletét saját szakértelmével és tapasztalataival, hogy kifejleszthes­sen egy egyedülálló fejmasszázs-módszert, amely a fej különböző területei­re összpontosít. Dr. Wu felfedezései nem csak a kínai orvosi szakmai körök, de a nagyközönség számára úgyszintén jelentősek. E könyv közzététele megnöveli a társadalmi érdeklődést ezen új fejlesztés iránt.

Kivételes megtiszteltetésben van részem, hogy megismerhettem Dr. Wu, úgy orvostudományi, mint társadalmi szinten kimagasló jelentőségű hozzá­járulását.

Dr. Wang Xue Tai 2000. március 24. Peking, Kína

Dr. Wang Xue Tai világszerte elismert tudós az akupunktúra terén, továbbá az Akupunktúra- és Moxibuszciós Társaságok Világszövetségének Örökös Elnöke

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA

Különleges könyvet tart kezében az olvasó, többszörösen is: A könyvnek magyar vonatkozása is van. Dr. Wu Bin Jiang ugyanis 1990

elején Kínából Európába érkezvén, hazánkban kezdte meg külföldi gyó­gyító, tanító és szervező munkáját. Kanadába távozásáig (1998), hét közben Bécsben egy TCM magánklinikán, hétvégén pedig Budapesten gyógyított és tanított, eközben Magyarország adott otthont, családjának is. Hazánkban Ő volt az első kínai mester, aki Qigong-Taijit tanított, 1990-től kezdve. így a tanulni, betegséget megelőzni s gyógyulni vágyó magyar emberek ezrei, Dr. Wu tanítványai, betegei tapasztalhatták meg szakmai hozzáértését, tiszta energiáit, kedvességét és segítőkészségét. Dr. Wu mindmáig megtartotta és ápolja magyarországi kapcsolatait.

A könyv szakmai tartalmát és jelentőségét külön nem szükséges méltat­nunk. A könyvben foglaltak gyakorlati felhasználhatóságát azonban -úgy gondoljuk - igen! Ugyanis a módszer egyszerűsége és letisztultsága rendkívüli kincs e szempontból. Bárki megtanulhatja, s alkalmazásával ol­csón és igen hatékonyan szolgálhatja önmaga, családja és a környezetében élő személyek egészségét. Ám az otthoni, a családi alkalmazáson és a ma­gánfelhasználáson túl, jó lehetőséget adnak Dr. Wu e könyvben közölt módszerei a hivatalos gyógyítók, a természetgyógyászok, a segítő foglalko­zásúak, az ápolásban valamint a rekreációban dolgozók kezébe is. Azután ki tudja? A Dr. Wu-féle fejmasszázs kezelési és önkezelési technikái, beleért­ve az itt közölt Qigong (ejtsd: Csí Kung) gyakorlatokat is, a jövőben talán fontos szerepet tölthetnek be az emberek munkahelyi baleset- és betegség­megelőzésében, s eredményeik egyidejű javításában is. Ma és a közeljövő­ben e dolgok Magyarországon különösen fontosak lehetnek.

Mindezt saját tapasztalataim is alátámasztják, mivel az a szerencse ért, hogy 1990 óta ismerem Dr. Wu-t, s személyesen Tőle tanulhatok.

A fejmasszázst gyógyítói munkámban évek óta alkalmazom, a kliensek egyöntetű megelégedésével kísérve.

Tanítványaim és pácienseim között sok a diák és az egyetemi hallgató, hiszen például a Budapesti Műszaki Egyetemen évek óta tartok gyakorlást, és tanítom is a Qigong-Taiji-t, benne az itt közzétett arcmasszázs önkezelő változatával. De számos más rendezvényen, a Diákszigettől nyugdíjas klu­bokig, a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó és a legkülönbözőbb fog­lalkozású és állapotú embereknek tartottam már bemutatókat és tanítá­sokat.

így a gyakorlatban is jól lemérhettem, hogy igaz mindaz a pozitív hatás, amit ajánlott módszereiről a Szerző könyvében ír!

Rendkívül megtisztelő, hogy Dr. Wu megbízásából, személyes útbaigazí­tásai segítségével könyvét magyarra fordíthattam, s e módon is részem lehet tanításai, a Dr. Wu-féle fejmasszázs további hazai elterjedésében, eredmé­nyeinek mind szélesebb körben való további felhasználásában.

A fordítás során törekedtem az érthetőségre, a szakszerűség egyidejű megtartása mellett. Ezért adtam meg a hagyományos kínai orvoslás ma­gyarul elterjedt elnevezéseit is az angol, az orvosi latin, illetve kínai elneve­zések és rövidítések mellett. Ám olyan röviden, amennyire ez csak lehetsé­ges volt, hogy a szöveg egységét ne veszélyeztesse. A kínai fogalmak elneve­zései a könyv angol nyelvű eredetijében a kínai kiejtés nyugati átírására szolgáló „pinyin" szabályai szerintiek. Ezt a fordítás során megtartottam. A teljes mértékben kínai (tehát nem angol-kínai) személynevek esetében a ve­zetéknév elöl áll, csakúgy, mint a magyar nyelv esetében, s ezt a fordításban is így adtam meg.

Ezúton is köszönöm Dr. Bodor Gézának a lefordított anyag átnézését, javítását, tanácsait.

Végezetül engedtessék meg egy személyes információ közreadása is: e könyv fordítása és számítógépbe írása közben tapasztalt nehézségek leküz­désében is nagy segítségemre volt Dr. Wu fejmasszázsának önkezelő válto­zata továbbá a Qigong-Taiji 15 gyakorlata... Tényleg működik!

Gervai Miklós András okl. alternatív mozgás-, és masszázsterapeuta, Qigong-Taiji tanító

BEVEZETÉS

Amikor 1977-ben elvégeztem a középiskolát, éppen a kínai kulturális forra­dalom kellős közepén találtam magam. Minden egyetem bezárt, s a hallgató­kat vidékre küldték további „munkagyakorlatra". Én Hebai tartománybeli kis szülőfalumba mentem vissza kínai orvoslást tanulni nagybátyámtól. Egy na­pon megfáztam, és komoly fejfájás gyötört. Egy idős orvos a klinikáról elvég­zett rajtam egy tízperces fejmasszázst, és a fejfájás azonnal elmúlt. Rögtön az idős orvos mellé szegődtem gyakornoknak, hogy ezt a masszázsformát meg­tanulhassam. Az ő ük-nagyapja udvari orvos volt a késői Qing-dinasztia ide­jén, és ezt a fejmasszázst a császári palotából hagyományozták rá. Állítólag Xi Chi özvegy császárné különösen nagyra becsülte Kicsi An-t, az egyik eunuch-ot, aki minden reggel felkelés előtt masszírozta őt, különösen a fejét.

Mikor a kulturális forradalom 1977-ben véget ért, s az egyetemek ismét megnyitották kapuikat, bekerültem a Heilongjiang-i Hagyományos Kínai Orvosi Egyetemre, ahol aztán orvosi diplomát (BSc fokozat) szereztem. 1985-ben felvételt nyertem a Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémi­ájára Pekingben, ahol 1988-ban az MSc orvosi fokozatot szereztem meg (Qigong szakon, ejtsd: csí kung). Ez volt az első gyógyászati Qigong mes­terképző program Kínában, de a világon is. Az egyetemi és akadémiai tanul­mányaim idején áttanulmányozott sok ősi fejmasszázs-leírás nyomán fej­lesztettem ki alapvető elméletemet. A fejmasszázsba több különböző népi gyógyászati technikát is belefoglaltam: Shaolin, Er-Mei, Qigong és más Tuina technikákat.

A hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine, TCM) el­méleti alapjait egyebek között a Yin-Yang elmélete, az Öt Elem tana és a meridiánok rendszere adják. A Wu-féle fejmasszázs (Dr. Wu's Head Massage, WHM) maga is ugyanezen alapokban gyökerezik. A hagyományos kínai gyógyászat alapja a szervezet veleszületett öngyógyító képességének serkentése és táplálása, a biológiai egyensúly és harmónia helyreállítása.

Valamennyi gyógyászat abból az igényből fakad, hogy elkerülhessük a fáj­dalmat, a betegségnek és a korlátozottságnak gátat szabjunk, egészséges és teljes életet élhessünk.

A technológia fejlődésével és a számítógépek széleskörűen elterjedt al­kalmazásával mind több ember él és dolgozik az iroda falai között. Ez, az úgynevezett „irodista" réteg a modern társadalom mind nagyobb hányadát teszi ki. Számítógép-programozók, titkárok és titkárnők, menedzserek, könyvelők, doktorok, jogászok, hogy csak néhányat említsünk a tipikus fe­hérgalléros szakmák közül. Úgy is mondhatnánk, hogy ez az „irodista" ré­teg a legveszélyeztetettebb, s ő adja a modern civilizáció legvalószínűbb ál­dozatainak körét.

Például a rohanó, stresszes, városi élettel hozható kapcsolatba számos rendellenesség, mint egyebek között a szabálytalan bélmozgás, az álmatlan­ság is. Ha helyet akarunk változtatni, járás helyett manapság autózunk. Munkában számítógép előtt ülünk, otthon pedig a TV előtt. Igen, a modern találmányok jól szolgálnak bennünket, ám ugyanakkor éppen a számító­géppel, az autóval és az Internettel hozható összefüggésbe egy sor civilizá­ciós betegség fellángolása, például a szédülés, az ingerlékenység, a fejfájás, a szemek kifáradása, a vállak elnehezülése és az álmatlanság.

A lecsökkent fizikai erőkifejtés, valamint a nyak, a szem és az agy emellett egyidejűleg megnövekedett aktivitása is visszatükrözi azt a drámai mértékű, forradalmi változást, ami az elmúlt mintegy száz év alatt a modern társada­lomban végbement. A kihívás, amellyel a gyorsan változó társadalom min­denképpen szembesít bennünket, az, hogy tudjuk-e természetes úton ke­zelni a modern civilizációból eredő betegségeket. Nos, a Wu-féle fejmas­százs kifejlesztése válasz a fentiekben vázolt problémákra.

A világban fellelhető hagyományos, vagy modern masszázsokat tekintve egyaránt látható, hogy sohasem összpontosítottak az arcra és a fejre. Amíg az arc és a fejbőr területén csupán néhány akupunktúrás/akupresszúrás pontot és masszázsfogást alkalmaztak, a fő hangsúly túlnyomórészt a tör­zsön és a négy végtagon maradt. A fejmasszázs elhanyagolása talán ahhoz a történelmi korszakokon átívelő tényhez köthető, hogy a munkaerőpiacon mindig a testi munka kapott túlnyomó szerepet (ha ugyan nem kizárólago­sat). A modern munkaerőpiac szerkezete azonban már korántsem ilyen, hi­szen a technológiai változások átalakították életmódunkat. A „fehérgallé­ros" munkások mostanság a nehéz fizikai tevékenység helyett élénk szelle­mi munkát folytatnak. Ráadásul e drámai változások csupán a legutóbbi mintegy ötven évben következtek be!

Felesleges említenünk, hogy a fej és a nyak testünk fontos részei. A ha­gyományos kínai gyógyászat szerint:

„A fej a tudatosság és az elme székhelye. Amennyiben a fej megdől, a lá­tás csökken, és a tudatosság hiányt szenved. A fej az emberi test fővárosa, és az összes Yin és Yang meridián egyesülése."

Úgy a meridiánok, mint az akupunktúrás/akupresszúrás pontok sűrűb­ben helyezkednek el a fejen és az arcon. A meridiánok és a csatornácskák képezik az utakat, amelyekben a Qi és a vér az emberi testben áramlik; há­lózatot alkotnak, és egységes egésszé kötik össze az arcot/fejet és a tes-tetA'égtagokat.

így aztán a fej és az arc bizonyos területei betegségeket, s azok lefolyásá­nak dinamikáját tükrözhetik vissza. E területek masszírozásával elősegítjük

a Qi és a vér áramlását a kapcsolódó meridiánokban és a hozzá tartozó szer­vekben is, kiegyensúlyozzuk a Yin és a Yang energiákat, így az e területek­hez tartozó szerveket és végtagokat is kezeljük, s nem csupán a fej és az arc problémáit. Mindehhez járulékos előnyként társulnak az öregedési folya­mat lassításával együtt járó kedvező kozmetikai hatások.

A Wu-féle fejmasszázs elméleti alapjait „A Sárga Császár Belgyógyászati Könyvé"-ben találhatjuk meg. Amint a „Csodás Sarokpont" című fejezetben írja, „az arc különböző területei a test különböző részeihez és végtagjaihoz tartoznak". A tanulmányozás és a gyakorlat elősegítése céljából megszer­kesztettünk egy ábrát, a szerveknek és a végtagoknak „A Sárga Császár Bel­gyógyászati Könyvé"-ben leírtak szerinti, arcon való elhelyezkedéséről. (Lásd a 6-1. ábrát!)

Őseink tapasztalataival alátámasztottakhoz további adalékként beillesz­tettük a lej- és a fülakupunktúra, a Shaolin és az Er-Mei pontnyomásos tech­nikái, a Qigong és a hipnózis elméletét is.

Kiterjedt ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai és tanítási tapasztalatok biztosították az alapot a módszer további finomításához. így tejesedhettek ki a Wu-féle fejmasszázs útmutatásai az elmélet és a gyakorlat szintjein is. A me­ridián alapú fejmasszázstechnikák e teljes rendszere most már képes hivatá­sát betölteni egy elhanyagolt, ám igen fontos terület masszírozásában.

A Wu-féle fejmasszázs közvetlenül a fej, az arc és a nyak tartományait in­gerli, s így nyugtató és csillapító hatást vált ki, és kiegyensúlyozza a Yin és a Yang energiákat. Ezáltal kiváló gyógyító eredményeket érhetünk el olyan civilizációs betegségekben, amelyek a fejen és a nyakon jelennek meg, emellett kedvezően hat a külsőnkre, továbbá meghosszabbítja várható élet­tartamunkat.

A Wu-féle fejmasszázsban ingerelt pontokat és területeket az akupunk-tőrök is széleskörűen felhasználják. Számos betegséget kezelnek sikeresen, mint például az idegrendszeri, a légzőszervi, a mozgásszervi, a szív- és ér­rendszeri, valamint az emésztőrendszeri, a húgyúti, az érzékszervi és a nő­gyógyászati megbetegedéseket. Közöttük is talán a legfígyelemreméltóbbak az agy különféle sérüléseiből eredő következmények, mint például az agy­vérzés, az agyhártyagyulladás és az agyembólia.

Több mint tíz év telt el, amióta 1993-ban, Japánban a Harmadik Aku-punktúrás és Moxibuszciós Világkonferencián bemutattuk a Wu-féle fej­masszázst. Az ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai megfigyelések bebi­zonyították, hogy a módszer könnyen megtanulható, hatékony, és mellék­hatások nélkül való. Szükséges azonban, hogy mindenki megértse: egészsé­géért a végső felelősséget, önállóan, ki-ki maga viseli.

A Wu-féle fejmasszázs és általában a kínai gyógyászat hatékonyságát meg­növelhetjük, ha odafigyelünk táplálkozási, alvási és pihenési szokásainkra,

a munkához való viszonyunkra és a testgyakorlásra. Mindezek elkerülhetet­lenül befolyásolják, hogy milyen sikeresen tudjuk helyreállítani és megerő­síteni testünk és életünk természettel való harmóniáját. A Wu-féle fej­masszázs alapelvéhez tartozik, hogy ne várjuk be a betegség megérkezését. A megelőzés kulcsszerepet játszik, amint a kínai gyógyászatban általában is.

Jelen hiteles útmutató mély megértést ad az olvasónak a fej és a nyak kí­nai masszírozásáról, e különleges és ősi gyógyítási rendszerről.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Különös köszönetemet szeretném kifejezni számos személynek, akik e könyv írásában tanácsaikkal és útbaigazításaikkal segítségemre voltak. Őszinte hálámat és köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Wang Xue Tai-nak, Zhang Jin professzornak és Dr. Adam Chen-nek, elméleti tanácsaikért. Úgyszintén köszönöm Xia Ming-nek, Li Qi Wen-nek, Yu Hong-nak, James Huang-nak, Mona Bolton-nak, John Li-nek és Vincent Pratchett-nek, hogy nagyban segítségemre voltak a kutatómunkában, gépelésben és e könyv grafikai tervezésében. Köszönet Maggie Cheung-nek és Chang Pei-Ling-nek a nyomdai korrekciós munkájukért. A belső és szabad téri fotók Robert Liew és Robert Lowe munkáját dicsérik.

Különleges köszönetet mondok Feleségemnek, Dr. Zhang Yi Liang-nak, úgy a kutatómunkában nyújtott folyamatos támogatásért, mint a háttérben tett erőfeszítéseiért.

Az ő hozzájárulásuk nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el.

Dr. Wu Bin Jiang The Ontario College of Traditional Chinese Medicine 145 Sheppard Ave. E. Suite 201 Toronto, Ontario Canada M2N 3A7 Tel: 416-222-3667 Fax: 416-646-3667

HITVALLÁS

Küldetésemnek tekintem, hogy a Wu-féle fejmasszázst a világ számára be­mutassam és tanítsam.

A hitvallás megfogalmazása mindig komoly feladat, mivel a tárgy megha­tározásán túl egyúttal mércét is felállítunk, amihez végül vállalkozásunk si­kerét is viszonyíthatjuk. A komolyság mindazonáltal nem jelent bonyolult­ságot is egyben, ellenkezőleg: őszinteséget jelent. Az őszinteségből egysze­rűség következik, s ebből a csendes egyszerűségből fakad a tisztaság. Orvos vagyok és tanár, így életem középpontjában, munkám terén az áll, hogy gyógyítsak és tanítsak. Kit? Bárkit, aki komolyan érdeklődik, veszi magának az időt és fáradságot, hogy kopogtasson az ajtómon...

Az orvos elsődleges küldetése az egészség megőrzése és helyreállítása, ám az egészségőrzés és a gyógyítás nyugati és keleti koncepciója nagyban külön­böznek egymástól. Nyugaton az orvos, aki egy rettenetes betegséget gyógyít, nagy orvosnak számít. Kínában viszont az számít a legjobb orvosnak, akinek a „betege" egyáltalán nem betegszik meg! Orvossá válása során a nyugati és a ha­gyományos kínai orvoslás (TCM) doktora számára azonban mégis van egy kö­zös pont: mindkettőhöz évekig tartó, elmélyült tanulás szükséges.

A Wu-féle fejmasszázst (WHM) a hagyományos kínai gyógyászati tudásom alapján állítottam össze, klasszikus kínai gyógyászati szövegek tanulmányo­zása és kutatása után. A kínai gyógyászatot nem egyszerű tanulmányozni, már csak hosszú történelme és különleges szóhasználata miatt sem. Nos, amit sok éve akadémiai és tudományos törekvésként kezdtem el, mára kli­nikai tanulmányok során tökéletesedett rendszerré lett, s eredményezett egy elmélyült, ám mégis könnyen megtanulható, öregedést lassító, holisz­tikus terápiát. A teljes Wu-féle fejmasszázs (WHM) hatvan részből áll, mely részeket lépéseknek, mozdulatoknak fogjuk nevezni.

Jóllehet a gyógyítást megtanulni bonyolult folyamat, de az egészségre vi­gyázni és azt helyreállítani mégsem az. A gyerekek, amikor megsérülnek, ösztönösen is dörzsölik és dajkálják a fájó területet. Ahogy könnyeik foly­nak, letörlik azokat, és kezükbe temetik arcukat, fogják fejüket. A szülők pe­dig gyakran egy csókkal és öleléssel vigasztalják gyermeküket. így tehát a gyógyításra már az élet első napjaitól, mint valami nagyon személyesre, ter­mészetesre és egyszerűre tekinthetünk. S mindez egy érintéssel kezdődik...

A fej gyógyászatbeli és egészségügyi szerepét nem lehet eléggé hangsú­lyozni. A testen legfelsőbb, s középponti helyzetet foglal el, és a minden egyes személyre jellemző tudati, lelki és fizikai egyedi sajátosságok székhe­lye is egyben. Azt mondhatnánk, hogy a Wu-féle fejmasszázs nem egyszerű­en a fej masszírozása, hanem a teljes test egészségének javítása, mégpedig á fej, mint kulcs használata által.

E könyv célja és szándéka kettős. Egyrészt körvonalazni igyekszik a terá­pia mögött meghúzódó elméleti és tudományos elveket, hogy így egyben referenciaforrásként is szerepelhessen. Másrészt, és ez talán még lényege­sebb, hogy a Wu-féle fejmasszázs tanulásához és alkalmazásához gyakorlati kézikönyvként szolgálhasson az olvasó számára. A hagyományos kínai gyógyászat vagy a masszázs iránti őszinte érdeklődéssel felvértezve az olva­só szinte azonnal alkalmazni kezdheti ismeretségi körében, vagy akár nyil­vánosan is ezt az általános célú természetgyógyászati eljárást. Hivatásos vég­zettséget iskolánk 60 órás elméleti és klinikai gyakorlatot adó tanfolyamán lehet szerezni.

A gyógyító személy legfőbb jellemzője elsősorban talán nem is az, hogy mennyi elméleti ismeretet halmozott fel, hanem az, hogy hogyan nyúl pá­cienséhez, milyen az érintése. AWu-féle fejmasszázs teljes folyamatát olyan pontosan követve, amennyire csak lehet, az idők során természetes ú ton juthatunk a mélyben meghúzódó alapelvek mind teljesebb megértéséhez.

A hagyományos kínai gyógyászat szerint az energia igazán sohasem szű­nik meg, hanem átalakul valami mássá, s így egy befejezés gyakran, egyben valami másnak a kezdetét is jelenti. Abban a pillanatban, amikor az olvasó alkalmazni kezdi a Wu-féle fejmasszázst, az én küldetésem, a tanítás, befe­jeződött. Ám a tanítás ily m ó d o n egyben gyógyítássá is válik. Hiszen remél­hető, hogy e ponton, ahol az én küldetésem beteljesedett, az olvasóé ép­pen csak elkezdődik. Az egészség, tehát, egy egyszerű érintéssel indul... *

*Megj: A kínai gondolkodásmód jellegzetes mélysége és többszörös érteimezbetősége mutatkozik meg e gondolatban is! Az „egyszerű érintés" kifejezés itt nyilvánvalóan a masszázsmozdulato­kat jelent i, de egyben utalásként is értelmezhető a tanítási folyamat, majd az azt követő, s az ab­bólfolyó tanítványi gyógyító munka érintkezésére is. E két dolog szerves egysége pedig ismét nem más. mint a Yin és a Yang alkotta Legfelsőbb Egység, a Taiji... (A ford.)

I. RÉSZ

A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE

(A Tűz kínai írásjele)

1 . F E J E Z E T

A hagyományos kínai gyógyászat alapjai

A Wu-féle fejmasszázs megértéséhez szükséges, hogy legalább főbb vonala­iban megértsük a hagyományos kínai gyógyászat (TCM, Traditional Chinese Medicine) alapjait.

A kínai gyógyászat egy több mint 3000 éve kifejlődött gyógyászati rend­szer, amely mélységes filozófián és gazdag tapasztalati hagyományokon alapszik. Rendkívül kifinomult gyakorlata, módszereinek egész rendszere fejlődött ki a betegségek kezelésére, és az egészség, a jó közérzet biztosítá­sára. E módszerek közé tartozik az akupunktúra, a gyógynövény-gyógyá­szat, a masszázs, a táplálkozástan, a mozgásos és nyugalmi gyakorlatok (Qi­gong, Taiji és belső gyakorlatok).

A Huang Di Nei Jing („A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve"), amely az i. e. III. században íródott, s még régebben keletkezett anyagokat is tartal­maz, írja le a Yin-Yang és az Öt Elem elméletét. Ez az ősi szöveg az egyik legkorábbi, amely megemlíti a fejmasszázst, mint az egész test kezelésének lehetséges módját.

A YIN-YANG ÉS AZ ÖT ELEM ELMÉLETE

A Yin-Yang és az Öt Elem elmélete az ősi Kínából származik, s a természet megfigyeléséből és annak módszertanából ered. A Yin-Yang és az Öt Elem tana alkotta az ősi kínai világfelfogást, ami alapján értelmezték a természe­tet, s ez az ősi kínai materializmus és dialektika.

Ez a két elmélet hatalmas befolyással volt az ősi kínai tudomány külön­böző ágaira, egyebek között a csillagászatra, a meteorológiára, a biológiára, a kémiára, a gyógyászatra, és a többi tudományterületre is. Mi több, e tudo­mányágak magukba is fogadták e tanokat, s a további tudományos fejlődés alapjaivá tették azokat. A hagyományos kínai gyógyászat egyike e tudo­mányágaknak. Az ősi Kína gyógyító szakemberei főként ezt a két elméletet alkalmazták az emberi test és a természet teljes összefüggésrendszerének,

a szervezet, a fiziológiai működések és a betegség folyamatainak értelmezé­sére, a diagnózis valamint a kezelés meghatározására.

A Yin-Yang

A régiek szerint az anyagi világ Yin-Qi és Yang-Qi ellentéteinek mozgásából keletkezett és fejlődött ki. A Yin és Yang nem csupán a természet ellentétes anyagi erőit képviseli, de általános értelemben, minden dolog két ellenté­tes, egymással szembenálló vonatkozását is. Ezen ősi felfogás szerint Yin és Yang kölcsönhatásával összhangban az anyagi világ is folyamatosan keletke­zik, fejlődik, és változik.

Tekintettel arra, hogy minden felosztható két ellentétes részre, a Yin-Yang felfogást a dualitás kifejtésére alkalmazták. így mutatták meg, hogy az ellen­tétek szembenállása, kölcsönössége és néha szintézise, Yin és Yang árapálya minden dolog legbelsőbb, elválaszthatatlan, „beépített" tulajdonsága.

A Yin-Yang elmélet szerint a világ teljes egész, az egymással ellentétes Yin és Yang egységének folyománya. Az ellentétek mozgása a felelős a világmin­denségben bekövetkező változásokért. Yin és Yang képviseli az egymással ellentétes és egymással kölcsönösen kapcsolatban álló dolgokat. A gyors, kifelé ható, felemelkedő mozzanat, a meleg, a hő és a fényesség Yang ter­mészetűek. A nyugalom, a befelé ható, az alászálló mozzanat, a hűvösség, a lassúság a Yinhez tartozik. A Yin és Yang gyógyászati jelentőségét tekintve a kezdeményező, a melegítő, az izgató és az ehhez hasonló hatással rendel­kező dolgok Yang jellegűek; míg a sűrítő, a nedvesítő, a visszatartó és az ezekhez hasonló hatásokért felelős dolgok Yin jellegűek.

Yin és Yang sohasem abszolút jellemzők, hanem mindig viszonylagosak. A viszonylagosságot Yin és Yang átalakulása tartja fenn. Ez abban mutatko­zik meg, hogy kivétel nélkül minden felosztható Yin-re és Yang-ra. Például a nappal Yang és az éjszaka Yin.

A betegségek és más bajok kezelése esetén a kínai gyógyászatban a gyö­kér oknak mindig a Yin és Yang közötti diszharmóniát tartjuk. Az alapvető terápiás elv pedig a Yin és Yang közötti egyensúly visszaállítása, kettejük kö­zül a hiányos serkentése, s a túltengő csökkentése. A Yin-Yang elmélet ve­zeti a kezelést, ez alapján határozzuk meg a gyógyítás elvét, és összegezzük a szükséges gyógyszerek tulajdonságait.

Az Öt Elem elmélete

A Yin-Yang elmélethez hasonlóan az Öt Elem tana is beépült a hagyomá­nyos kínai gyógyászatba. Az Öt Elem tana szerint a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz a legalapvetőbb és legfontosabb lényegiségek. Mozgásuk és változása-

ik alkotják az anyagi világot. Az Öt Elem elmélete szerint világunkban min­den ennek az öt alapvető lényegiségnek a mozgása, valamint a köztük lévő kölcsönös serkentő és kölcsönös korlátozó hatások szerint alakul. Semmi sincs, ami elszigetelten és mozdulatlanul létezhetne, minden eme öt elem szüntelen mozgása által fenntartott dinamikus egyensúlyban van. Az Öt Elem elmélete minden dolog megalkotott formájának, létezésének, mozgá­sának és változásának összefoglalása.

A fa tulajdonsága jellemez minden mozgásba lendülő, burjánzóan növek­vő dolgot. Minden meleggel, forrósággal és emelkedéssel jellemezhető do­log a tűz elemnek felel meg. A létrehozó, átalakító, hordozó (értsd: megtar­tó) és elfogadó mozzanat a föld elemhez tartozik. A megtisztulás, a leszál­lás és az összehúzódás a fém jellemzője. Végül valamennyi dolog, ami hi­deg, hűvös, nedves, süllyed, a víznek felel meg.

Mind a tizenkét létfontosságú szerv az emberi testben, úgy a hat Yin szerv (zang): szív, a szívburok (pericardium), a máj, a vese, a tüdő, és a lép; mint a hat Yang szerv (fú): a gyomor, a vastagbél, a vékonybél, a hólyag, az epe-hólyag, és a hármas melegítő (sanjiao), az egyik elemmel jellemezhető.

AZ ÉLTETŐ LÉNYEGISÉGEK

A hagyományos kínai gyógyászatban elterjedten hivatkozunk számos, a test­ben található éltető lényegiségre, s gyakran dolgozunk is velük. A követke­zőkben ezeket a lényegiségeket írjuk le röviden.

A Qi, a vér és a testnedvek

A Qi a testben folyamatosan áramló éltető erő. A testnedvek a testben szo­kásosan jelenlévő vízszerű folyadékok. Amennyiben egymáshoz való köl­csönös viszonyuk szerint osztályozzuk ezeket, a Qi serkentő és melegítő ha­tású, így Yang jellegű, míg a vér és a testnedvek folyadék-természetűek, táp­lálnak és nedvesítenek, s ezért Yin jellegűek.

A szövetek és szervek, köztük a tizenkét létfontosságú belső szerv (a hoz­zájuk tartozó meridiánokkal együtt) élettani működéséhez szükséges ener­gia a Qi-ből, a vérből, és a testnedvekből származik. Az emberi testben zaj­ló egészséges anyagcsere-folyamat a szövetek és szervek normális élettani működésének függvénye. Ugyanígy, kórtanilag is vizsgálva a folyamatokat szoros kapcsolat mutatkozik a szövetek és szervek normálistól eltérő mű­ködése és a betegségek megjelenése között. így tehát a szövetek és szervek helyes működésének, s ezáltal a teljes test egészségének fenntartása szem­pontjából talán legfontosabb szerepet játszó tényezőknek a hagyományos kínai gyógyászatban éppen a Qi-t, a vért és a testnedveket tartjuk.

' 5

A Qi A test Qi-je három forrásból ered: a születés előtti jing-ből (ejtsd: csing) (élet lényege, mag), amit a szülők örökítenek át, továbbá az elfogyasztott ételekből és a tiszta Qi-ből (levegő). A Qi tehát e három dologból áll össze, a belső szervek működése során.

A születés előtti jing csak a vese-jing működése függvényében képes tel­jesen hatékony lenni; a vízben és a gabonában jelen lévő finom tápanyago­kat csak a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói segítségével tudjuk szervezetünkbe bejuttatni és felszívni. A tiszta Qi (a levegő) a tüdő által lé­legezhető be. A Qi bennünk a vese, a gyomor, a lép és a tüdő élettani mű­ködése által alakul ki. A Qi csak akkor keletkezhet megfelelően, ha a vese, a lép, a gyomor, a tüdő és a többi belső szerv élettanilag helyesen és har­monikusan működik. Amennyiben ezek a funkciók eltérnek a megszokot­tól, kóros változás lép fel, mint például a Qi-hiány és egyebek.

A Qi kialakulásában a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói fontos szerepet töltenek be. Ennek oka az, hogy a test működési képességének megőrzése a megszületés után már a tápláléktól függ. A testnek az elfo­gyasztott élelemből való táplálékfelvevő képessége a lép és a gyomor befo­gadó, továbbító, és emésztő működésének függvénye, s az ételt így tudjuk megemészteni és felszívni. A jing az ételben található tápláléktól függ.

A Qi összetevőinek elhelyezkedése és funkciója szerint osztályozható.

Születés előtti Qi

A jing-ből képződik, és a vesében tárolódik. Az öröklött dolgoktól függ, hogy virágzik-e vagy sem; és kapcsolatban áll a táplálékból kinyert finom­anyag továbbításának és emésztésének gyomor/lép funkcióival. A Hármas Melegítő (Sanjiao) útján áramlik a testben. Fő feladata a test növekedésé­nek és fejlődésének elősegítése, és a különböző szövetek és szervek mele­gítése és élénkítése.

Mellkasi Qi

A mellkasban tárolódik. A t ü d ő által beszívott tiszta Qi-ből (levegő) vala­mint a lép és a gyomor által szállított és emésztett táplálékból kinyert fi­nom anyagból áll össze. A légzőrendszeren áthaladva elősegíti a légzést, és a Qi-nek a Szív meridiánba való betódulásával serkenti a Qi és a vér kerin­gését.

Táplálék Qi

A vérrel együtt áramlik a meridiánokon. Yin természetű. A táplálékból szár­mazik, és a finomított táplálék lényegi részéből vonódik ki. Táplálja a tes­tet, és a vérképzésért íélel.

6

Védő Qi

Ez a Qi a meridiánokon kívül áramlik. Yang természetű, és a feldolgozott táplálékból vonódik ki. Erős, aktív, és gyorsan mozog. Védelmezi a testfel­színt, és megakadályozza a külső ártalmas hatások testbe való bejutását a szervek és az izmok, a bőr és a haj és más szervek táplálásával; a bőr és az izmok közötti kapcsolódás megnyitásának, illetve elzárásának szabályozásá­val és vezérlésével; valamint a testhőmérséklet verejtékképződés által törté­nő viszonylag állandó értéken tartásával.

A vér

A vér a testet alkotó egyik legalapvetőbb lényegiség. Az érrendszerben ke­ringve a vér szállítja a tápanyagokat a sejtekhez. A vér leginkább a táplálék Qi-ből és a testnedvekből áll. Mivel a tápanyagok és a testnedvek egyaránt a tápláléknak a gyomor és a lép által megemésztett és felszívott finomanya­gi részéből származnak; a gyomor és a lép a Qi és a vér forrása. A vér a táp­lálék Qi és a tüdő működése folytán képződik.

Összességében a táplálék Qi és a testnedvek adják a vérképzés alapját. Mivel mind a táplálék Qi, mind a testnedvek a táplálék finomított részéből származnak; így az, hogy az étel tápértékben gazdag-e, vagy sem; s hogy a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói erősek-e, avagy sem, a vérkép­zésre közvetlenül hatnak. Elhúzódó tápanyaghiány, vagy a gyomor és a lép szállító és emésztő funkcióinak tartós diszharmóniája hiányos vérképzés­hez vezethetnek.

Kapcsolat van továbbá a jing és a vér között is. A jinget a vese tárolja, a vért pedig a máj. Amennyiben a vese életerőben bővelkedik, a máj jól táp­lált lesz és vérben gazdag; ha a máj elegendő vért tárol, a vese elegendő életerővel fog rendelkezni. Ezért „a jing és a vér egyazon forrásból ered".

A vér táplálja és nedvesíti a teljes testet. A véredényekben kering, és eljut a belső szervekbe valamint a bőrbe, az izmokba, az inakba és a csontokba; folyamatosan táplálja és nedvesíti a zsigereket, a szöveteket és a szerveket, s így tartja normál szinten az élettani működéseket.

A vér természete szerint Yin, és a nyugalommal van kapcsolatban. A vér­keringést a Qi serkentő és féken tartó hatása közötti egyensúly és összhang szabályozza.

A testnedvek

A testnedvek elnevezés magába foglalja a különböző zsigerekben, szövetek­ben és szervekben lévő folyadékokat és a szokásos váladékokat (mint pél­dául a gyomornedv, a bélnyálka, az orrváladék és a könnyek). A testnedvek alapvetően fontosak az élethez.

7

A jin (ejtsd: tyin) tiszta és híg, míg a ye (ejtsd: je) zavaros és sűrű folya­dék. A két fő testfolyadék: a jin és a ye a táplálékból erednek, és a lép vala­mint a gyomor szállító és emésztő funkciójától függenek. A testnedvek a táplálékból származnak. A gyomorban keletkeznek az ételből kiválasztott fi­nomanyagból, majd a vékonybél választja külön a tiszta tápanyagot a zava­ros anyagból, és szállítja azt felfelé a léphez. A testnedvek szétosztásáról és kiválasztásáról főként a lép szállító, a tüdő és a vese szétoszlató és leszállí­tó hatása, illetve a Hármas Melegítő szétosztó működése gondoskodik.

A testnedvek nedvesítenek és táplálnak. Szétosztanak a testfelszínen, nedvesítik a testszőrzetet és az izmokat. Elárasztják a szemet, az orrot, az aj­kat és más szerveket; átitatják, átjárják a vért, s hozzájárulnak a vér tápláló és kiegyenlítő hatásához. Elárasztják a szöveteket és a szerveket, s nedvesí­tik és táplálják a zsigerek szerveit és szöveteit; s végül a csontvelőt, a gerinc­velőt és az agyat.

A MERIDIÁNOK

A meridiánok elmélete magába foglalja egészséges élettani működésüket, kórtani elváltozásaikat, és e szervekkel való kölcsönhatásaikat. A meridiá­nokban kering a Qi és a vér a testben, s általuk állnak kölcsönös kapcsolat­ban egymással a belső szervek és a végtagok. A legtöbb meridián (jing* (ejtsd: tying)) a test mélyén halad, míg járulékos vezetékeik (luo) a test fel­színi részén futnak, s néhány közülük a testfelszínen is megmutatkozik.

A tizenkét szabályos meridián

A meridiánokat szabályos és különleges meridiánok csoportjaira osztjuk. Tizenkét szabályos meridián létezik. Közülük 3 pár Yin és 3 pár Yang meri­dián a kézen, s ugyanennyi a lábon fut. Ezek a Qi és a vér testbeli keringé­sének fő útvonalai. E 12 meridián mindegyike összekapcsolódik a 12 lét­fontosságú belső szerv egyikével. A nyolc különleges meridián szabályozza a tizenkét szabályos meridiánt.

A meridián-elmélet szerint az ín-izom meridiánok rendszerében reked­het meg, gyűlik össze, szóródik szét és kapcsolódik össze a Qi az inakkal, az izompólyával, az izmokkal és az ízületekkel, csakúgy, mint a tizenkét me-

* A meridiánt, magyarul vezetéket jelentő jing szó jelentése és kínai írásjele is teljesen külön­bözik a hasonlóan ejtendő, azonos pinyin átírású, s korábban említett, életlényeget, esszenciát, magot jelentő jing szóétól! (A ford.)

8

ridiánhoz csatlakozó részekkel. így ezeket ín-izom meridiánoknak nevezik. Összekötik a négy végtagot és a különböző szöveteket, és a tizenkét meri­dián aktivitását vezérlik a testfelszínen, és ahol a meridián Qi szétosztódik. A bőrt feloszthatjuk tizenkét részre, amelyek megfelelnek a tizenkét meri­diánnak. Ezeket „a meridiánok tizenkét bőrterületé"-nek nevezzük.

A tizenkét meridián a test két oldalán szimmetrikusan helyezkedik el, és a felső, illetve az alsó végtag testközépi (medialis), vagy a középtől oldalra eső (lateralis) felületén halad. Mindegyik meridián egy-egy zang (Yin, ejtsd: cang), vagy fu (Yang) szervhez tartozik. így mind a tizenkét meridián neve tartalmazza, hogy az adott meridián kézhez vagy lábhoz, s hogy Yin vagy Yang szervhez tartozik-e.

A nyolc különleges mer id ián

Nyolc különleges, vagy szabálytalan meridián létezik. így nevezzük együtte­sen a Kormányzó, a Befogadó, a Stratégiai, az Öv-, a Yang mozgató, a Yin mozgató, A Yang összekötő, és a Yin összekötő meridiánokat. Azért nevez­zük így e vezetékeket, mert n e m olyan szabályosan rendeződnek el a tes­ten, mint a tizenként szabályos meridián; nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen belső szervhez sem, és különböznek a tizenkét meridiántól.

E meridiánok erősítik a tizenkét szabályos meridián kapcsolatát, össze­kapcsolják az összes Yin és Yang meridiánt, vezérlik az összes meridiánt, ös­szekötik a hasi-deréki tájékon a meridiánokat, akadálymentesítik a test alsó és felső részét, és átöblítik a három Yin és a három Yang meridiánt. Szabá­lyozzák továbbá a Qi-t és a vért a tizenkét meridiánban.

Összegzés

Összegezve, a Wu-féle fejmasszázs megtanulása és alkalmazása megköveteli a kezelő személytől, hogy általános szinten megértse a hagyományos kínai gyó­gyászat filozófiáját, alapjait és a test energetikai rendszerének működését.

A Eöldnek folyói és tengeráramlatai vannak, amelyek feltérképezéséhez és a tájékozódáshoz meridián-vonalakat használunk. A kínaiak az emberi lé­tezésre tekintenek hasonlóan.

A testben csatornák vannak, amelyekben áramlik az életet adó Qi. Ezeket is meridiánnak hívjuk, és arról a szervről nevezzük el őket, amelyekkel kü­lönleges kapcsolatban állnak. Tizenkét meridián van, amelyek összekapcso­lódnak, és együttműködnek. Amerre a felszínen elhaladnak, üregeiknél és pontjaiknál befolyásolhatóak. E számozott pontokat akupunktúra pontok­nak nevezzük. Az energia a legalacsonyobb sorszámú ponttól a legmaga­sabb felé folyik.

9

A kínaiak a testet Yinre és Yangra osztják. A Yang (aktív) az, amit a nap­fény közvetlenül elér, s hasonlóan a Yin (passzív) az, amit a napfény közvet­lenül nem ér el. Ezért a meridiánok Yin és Yang természetűek, valamint fel­ső és alsó végtagiak. Ha egy személy karjait felemelve áll, a Yang energiák áramlási iránya: fentről le, s a Yin energiáké: lentről fel.

Míg a folyók általában különállóak, a test energiafolyamai egyiktől a má­sikig, folyamatosan és rendszerszerűen áramlanak. A nap huszonnégy órá­ja alatt az energia az összes meridiánon áthalad, és háromszor megkerüli a testet. E napi körfolyamat során minden meridiánnak van egy kétórás ma­ximális és egy kétórás minimális befolyási ideje.

A tizenkét szabályos meridián mellett a Wu-féle fejmasszázsban szerepet kap két különleges meridián is. Ezek a Ren (Befogadó), és a Du (Kormány­zó) meridiánok. Ezek különböznek a szabályos meridiánoktól, mivel nem előzik meg, vagy követik egymást. Mindkettő a gáttól indul; elöl, illetve há­tul emelkedik fel, és az egymáson való átáramlás után fejezik be körfolya­matukat. (L. az l-l. ábrát!)

l - l . ábra: A kéz és a láb meridiánjai

11

2 . F E J E Z E T

A fej, az arc és a nyak meridiánjainak lefutása

E fejezetben áttekintjük a meridiánok testen való lefutását, különös figye­lemmel a fejjel, és az arccal szoros kapcsolatban lévő pontokra.

A KÉZ-YANGMING VASTAGBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a mutatóujj hegyén kezdődik (Shangyang, LI 1, Vab 1).

2.) Ezután felmegy a váll legmagasabb pontjára (Jianyu LI 15, Vab 15). 3.) Majd a vállcsúcs (acromion) elülső határán halad végig. 4.) Felmegy a 7. nyakcsigolyához (ami a kínai gyógyászatban rendkívül fon­

tos pont, mivel a három kéz-yang meridián és a három láb-yang meridi­án összefolyási pontjának tekintik (Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14).

5) Aztán leereszkedik a Quepen (ST 12, Gy 12) ponthoz a kulcscsont felet­ti árokhoz (ez egyben a pont kínai nevének magyar jelentése is, latinul fossa supraclavicularis).

6.) Egyik ága a Quepen (ST 12, Gy 12) pontból indul, és felfut a nyakon. 7.) Azután áthalad az arcon. 8.) Belép az alsó fogínybe. 9.) Azután visszafordul a felsőajaklioz, és az ajakbarázdánál keresztezi az el­

lenkező oldali meridiánt. E ponttól kezdve a bal oldali meridián az arc jobb oldalát, a jobb oldali meridián az arc bal oldalát szeli át, az orrlyuk pereme melletti Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig. E pontnál a Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a Láb-Yangming Gyomor meridiánjá­hoz csatlakozik.

2-1. ábra: A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánjának lefutása

15

A LÁB-YANGMING GYOMOR MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Yangming Gyomor meridiánja az orrszárny oldalán kezdődik. 2.) Azután felemelkedik az orrnyereghez, ahol találkozik a Láb-Taiyang

Hólyag meridiánjával. 3) Lefelé fordul az orr oldala mentén. 4.) Belép a felső fogínybe. 5) Újból a felszínre lépve megkerüli az ajkakat. 6.) Azután leszáll, s találkozik a Ren (Bef) meridiánnal a mentolabialis pe­

remnél Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24). 7.) Ezután oldalt-hátra halad az orca alsó felén a Daying (St 5, Gy 5) pont­

hoz. 8.) Az állkapocs szegleténél kanyarodik - Jiache (ST 6, Gy 6). 9) Ezután felemelkedik a fül előtt, és keresztezi a Láb-Shaoyang Epehó-

lyag meridiánjának Shangguan (GB 3, EH 3) pontját. 10.) Azután követi az elülső hajhatár vonalát. 11.) Amíg eléri a homlokot. 12.) Az arci ág előtűnik a Daying (ST 5, Gy 5) pont előtt, lefelé halad a

Renying (ST 9, Gy 9) pontig. Ettől a torok mentén megy. 13) Ezután belép a kulcscsont feletti árokba (fossa supraclavicularis). 14.) A lábon futó ága a lábháton felmegy a Chongyang (ST 42, Gy 42) pont­

ra, és egyik ága a nagylábujj hegyének közép felé eső oldalán végződik, ahol összekapcsolódik a Láb-Taiyin Lép-hasnyálmirigy meridiánjával.

2-2 . ábra : A Láb-Yangming Gyomor mer id iánjának lefutása

17

A KÉZ-TAIYANG VÉKONYBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánja a kisujj végének orsócsont felőli (ulnaris) oldalán kezdődik.

2.) Folytatódik felfelé, a vállízülethez. 3.) Azután kört ír le a lapocka körül. 4.) Még találkozik a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) ponttal is a váll felső ré­

szén. 5) Azután lefelé fordul a kulcscsont feletti árokhoz. 6.) Egy ága a kulcscsont feletti árokból felfelé indul a nyakon. 7.) Elér az orcához, 8.) a külső szemzughoz, 9) és belép a fülbe. 10.) Az orcától induló ága felfelé halad a szemüreg alatti tartományhoz és

tovább az orr oldalához. Azután eléri a belső szemzugot, hogy csatla­kozhasson a Láb-Taiyang Hólyag meridiánjához.

2-3. ábra: A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánjának lefutása

19

A LÁB-TAIYANG HÓLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Taiyang Hólyag meridiánja a belső szemzugnál kezdődik. 2.) Felemelkedik a homlokhoz. 3.) Azután csatlakozik a Du meridiánhoz a fejtetőn. 4.) A fejtetőtől ered egy ága, és felfelé halad a halántékhoz. 5.) A meridián közvetlen ága belép az agyba, és kommunikál vele. 6.) Aztán felszínre lép, és két ágra oszlik. Az egyik ága leszáll a nyakszirt

mentén. 7.) Lefelé halad a lapocka tartományának testközép felé eső részén, párhu­

zamosan a gerincoszloppal. 8.) A másik ága egyenesen lefelé halad a lapocka testközép felé eső hatá­

rán. 9.) Eléri a kislábujj végének külső oldal felé eső részét, és összekapcsoló­

dik a Láb-Shaoyin Vese meridiánjával.

2-4. ábra: A Láb-Taiyang Hólyag meridiánjának lefutása

B 1 , H 1

21

A KÉZ-SHAOYANG SANJIAO (HÁRMAS MELEGÍTŐ) MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánja a gyűrűsujj he­gyén ered (Guanchong, SJ 1, HM 1).

2.) Azután a karon felfelé halad, mígnem eléri a váll területét. 3.) Ott keresztezi a Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánját, és áthalad mö­

götte. 4.) Azután kanyarodik a kulcscsont feletti árokhoz. 5) Egy ága a mellkasról ered, és felfelé fut. 6.) Felszínre lép a kulcscsont feletti árokból. 7.) Onnan felemelkedik a nyakhoz. 8.) A fül hátulsó határa mögött halad felfelé. 9) Folytatódik tovább az elülső hajvonal szegletéhez. 10.) Innen lefelé fut az orcához, és a szemüreg alatti területen végződik. 11.) A fülkagylói ág a fülkagyló mögötti területen ered, és belép a fülbe. 12.) Eléri a külső szemzugot, ott összekapcsolódik a Láb-Shaoyang Epehó­

lyag meridiánjával.

2-5. ábra: A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjának lefutása

Sizhukong

23

A LÁB-SHAOYANG EPEHOLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánja a külső szemzugban ered (Tongziliao GB 1, Eh 1).

2.) Felemelkedik a homlok sarkához Hányan, GB 4, Eh 4). 3) Azután lefelé fordul a fül mögötti területre (Fengchi, GB 20, Eh 20). 4.) Leereszkedik a nyak mentén a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegí­

tő) meridiánja előtt. 5) Le a kulcscsont feletti árokhoz. 6.) A fül mögötti ága a fül mögötti területen lép a felszínre, és belép a fül­

be. 7.) Amint kilép a fülből, áthalad a fül előtti területen, 8.) a külső szemzug hátulsó részéhez. 9) Egy ága ered a külső szemzugtól. 10.) Lefelé halad a Daying (ST 5, Gy 5) ponthoz. 11.) Találkozik a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjával a

szemüreg alatti területen. 12.) Aztán áthalad a Jiache (ST 6, Gy 6) ponton. 13) Leszáll a nyakhoz, és belép a kulcscsont feletti árokba, ahol találkozik

a másik ággal. Itt összekapcsolódik a Láb-Jueyin Máj meridiánjával.

2-6. ábra: A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánjának lefutása

GB 20, Eh 20

25

A Du (GOVERNING VESSEL) KORMÁNYZÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA

1.) A Du meridián az alhasból ered, és a gátnál (perineum) lép a felszínre. 2.) A Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) ponthoz megy, ahol belép az agyba. 3) Tovább emelkedik a fejtetőhöz, és lefelé kanyarodik a homlokhoz, majd

lefelé halad az orron.

2-7. ábra : A Du (Kormányzó) meridián lefutása

27

A REN (CONCEPTION) BEFOGADÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA

1.) A Ren (Conception) Befogadó meridián az alhas belsejében kezdődik, és a gátnál (perineum) lép a felszínre.

2.) A test közepe mentén halad felfelé a torokhoz. 3) Tovább emelkedik, s megkerüli az ajkakat. 4.) Azután átmegy az arcon. 5) Belép a szemüreg alatti területre.

2-8. ábra: A Ren (Conception) Befogadó meridián lefutása

Tiantu - CV (Ren) 2 2 , Bef 22

^ 3 2 ^ -

29

I I . RÉSZ

AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS

PONTOK A FEJEN

(A Föld kínai írásjele)

3 . F E J E Z E T

A pontok* helymeghatározási módszerei

A hagyományos kínai gyógyászat művelői három, széles körben elterjedt módszerrel határozzák meg a pontok helyét: • mérés ujjal, • csontozattal arányos mérés, • felszíni anatómiai jelek.

MÉRÉS UJJAL

E módszer alkalmazásakor a pontok helyének behatárolására mérőesz­közként a páciens ujjának hosszát vagy szélességét használjuk, az alábbi­ak szerint:

a.) Mérés középső ujjal: a behajlított középső ujj két ujjpercközi ráncának orsócsont felé eső vége között mérhető távolságot egy cun-nek nevez­zük (kiejtése: csün).

b.) Mérés hüvelykujjal: A páciens hüvelykujja ujjpercközi ízületének széles­sége is egy cun.

c.) Négyujjas mérés: A páciens közvetlenül egymás mellett tartott, kinyúj­tott négy ujja (mutató-, középső, gyűrűs- és kisujj)) együttes szélessé­gét, a középső ujj közeli (proximális) ízületének vonalában mérve há­rom cun-nek tekintjük. (Lásd a 3-1. ábrát!) Amikor a pontok helyét így határozzuk meg, e módszerrel együtt néhány egyszerűbb elmozdítható

* Meg): Az akupunktúrás, illetve az akupresszúrás pontok közös néven „ponf-oknak is nevezhe­tők, mi is ezt használjuk. Ahol értelemzavaró lenne, ott kiírjuk az „akupunktúráslakupresszú-rás" jelzőt. Az „acu" („aku") egyébként „tűhegyes"-t jelent, a „punktúra" szúrást, a „presszúra" nyomást. (Aford.)

33

felszíni jelet is használhatunk, amelyeket a csontozattal arányos mérési módszerben szoktunk alkalmazni, ezúton növelhetjük a helymeghatá­rozás pontosságát.

Vegyük tekintetbe, hogy a kezelést végző személy cun-mértéke távolról sem mindig egyezik a páciensével! Ezért hát, mielőtt méréssel kíséreljük meg a pontok helyét meghatározni, vessünk először egy pillantást ujjaink és a páciens ujjai közötti méretbeli különbségre! A pont helyének jó meg­határozásához a páciens cun méretét vegyük alapul.

Mivel az akupunktúrás-akupresszúrás pont az a középpont, ahol az adott meridiánból az energia összefut, a helymeghatározás pontossága ezért igen lényeges.

3-1. ábra: A cun, mint mértékegység

A CSONTOZATTAL ARÁNYOS MÉRTÉK

A pontmeghatározás e módja a különböző emberi testrészek hoszszúsági és szélességi méreteinek méréséhez az ízületeket használja fel főbb tájékozó­dási pontként.

Az emberi test különböző részeinek arányain alapuló mérést a Csodás Tartópillér (Ling Shu - egy fontos irányelvgyűjtemény a hagyományos kínai gyógyászat művelői számára, A Huang Di Nei Ting másik része. A ford.) ad­ja meg, és a pontmeghatározás alapjaként említi. E módszert más, az idők során működő akupunktőrök által bevezetett módosított módszerekkel együttesen használják.

A két ízület közötti távolságot egyenlő részekre osztjuk. Egy rész egy cun-nek, és tíz cun egy chi-nek felel meg. (Lásd a 2-1. táblázatot!) A 3-2. ábra egy példán mutatja be a fejen és az arcon, a csontozattal arányos mérési mód­szert.

34

A FEJ ÉS AZ ARC JELENTŐSEBB FELSZÍNI ANATÓMIAI TÁJÉKOZÓDÁSI PONTJAI

E módszer szerint az akupunktúrás-akupresszúrás pontok helyét a test fel­színén lévő anatómiai tájékozódási pontok alapján határozzák meg. E tájé­kozódási pontokat két csoportba soroljuk: az állandó, és az elmozduló ana­tómiai tájékozódási pontok csoportjába.

Az állandó tájékozódási pontok csoportjába az ízületek és az izmok által alkotott kiemelkedések és a bemélyedések tartoznak. Például a Zanzhu (UB 2, H 2) pont a szemöldök középi (mediális) végén található; a Yintang (EX-HN 3) pedig a két szemöldök közötti felező pontban. Számos pontot könnyen találhatunk meg, mivel e tájékozódási pontokat segítségként hasz­nálhatjuk.

Elmozduló tájékozódási pontok lehetnek a nyílások, a mélyedések, a rán­cok, vagy a kiemelkedések, amelyek az ízületeken, az izmokon, az inakon és a bőrön mozgás közben jelennek meg. Például a Tinggong (Sí 19, Véb 19) a tragus (a fülnyílás előtti porcos kiemelkedés) és az állízület (az állka­pocscsont ízülete) között található, ahol egy bemélyedés keletkezik a száj enyhe kinyitásakor. Az elmozduló tájékozódási pontok megtalálásához a test valamely részét mozgatnunk kell.

Kezdő- és végpont Méret (cun) Irány Megjegyzés

Az elülső hajvonal középpontjától 12 Hosszanti A fejen lévő pontok hosszanti a hátulsó hajvonal középpontjáig távolságának mérésére

használjuk

A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 3 Hosszanti A fejen lévő pontok és az elülső hajvonal középpontjáig elülső, és a hátulsó hajvonal

pontjai hosszanti távolságának mérésére használjuk

A hetedik nyakcsigolya tövis- 3 Hosszanti nyúlványa alatti (Dazhui (GV) 14, Kor 14) ponttól a hátulsó hajvonal középpontjáig

A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 18 Hosszanti elülső hajvonal középpontjáig, azután a hetedik nyakcsigolya tövisnyúlványa alatti (Dazhui (GV) 14, Kor 14) pontig.

A homlok szegletei között 9 Keresztirányú A fej elülső részén lévő pontok (Touwei, ST 8, Gy 8) keresztirányú távolságának

mérésére használjuk

A fejbiccentő izom kétoldali 9 Keresztirányú A fej hátulsó részén lévő feji tapadása között pontok keresztirányú

távolságának mérésére használjuk

3-1. táblázat: Csontozattal arányos mérték

3-2. ábra: Csontozattal arányos mérték

37

4. F E J E Z E T

Az anatómiai irányok elnevezései

A pontmeghatározásokhoz a következő anatómiai elnevezéseket használ­tuk (Lásd a 4-1. ábrát).

4-1. ábra: Az anatómiai irányok elnevezése

Anatómiai irányok

Az akupontok meghatározásához a következő anatómiai elnevezéseket használtuk:

Anterior Elülső Elöl, vagy a test elülső oldalához közelebbi

Posterior Hátulsó Hátul, vagy a test hátulsó oldalához közelebbi

Superior Felső Fej felőli, vagy felső

Inferior Alsó A test alsó fele felé eső, fejtől távolabbi

Medial Középi A középvonalhoz közelebbi

Lateral Oldali Középvonaltól oldalra eső

Proximal Közeli A végtag testhez csatlakozásához közelebb eső

Distal Távoli A végtag testhez csatlakozásától távolabb eső

40

5 . F E J E Z E T

A Wu-féle fejmasszázs főbb akupresszúrás/ akupunktúrás pontjai

A Wu-féle fejmasszázsban a következőkben leírt 40 pontot használjuk. A pontok felsorolási rendje nagyjából a masszázsban való felhasználásuk sor­rendje szerinti. E pontok helymeghatározását gyakoroljuk önmagunkon. Fogjuk érezni, ha megtaláltuk. Érzékenyek, s gyakran ujjunk hegyével kis bemélyedést is találunk. Ne feledjük, hogy a nem középvonalon fekvő pon­tok kétoldaliak (szimmetrikusan, párban találhatók meg), s ennek megfele­lően keressünk és gyakoroljunk!

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 1.) Shenting (GV (DU) 24, Kor 24)

„Shen előcsarnoka" (Shen: szellem. Ting: előcsarnok, udvar, palota, játéktér. - Az arc a szellem előcsarnoka, az agy a szellem palotája.) Elhelyezkedése: 0,5 cun-nal az elülső hajhatár középpontja felett

l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

36. #: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

2.) Zanzhu (UB 2, H 2) „Bambuszköteg" (Zan, ejtése cuan: összegyűjteni. Zhu: bambusz. - A szemöldök úgy néz ki, mint a kötegbe gyűjtött bambusz.) Elhelyezkedése: A szemöldök közép felé eső végén, a szemüreg feletti kis mélyedésben.

l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

2.# A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)

6.#: A szemöldök ledörzsölése 36.#: A homlok fésülése és törlése

az ujjakkal

3.) Yintang (EX-HN 3) „Bőség csarnoka" (Yin: bőség. Tang: találkozóhely, csarnok.) Elhelyezkedése: A két szemöldök között, félúton.

l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felvált­va)

3.#: A homlok törlése 36.#: A homlok fésülése és törlése

az ujjakkal

41

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 4.) Yuyao (EX-HN 4)

„Hal dereka" (Yu: hal. Yao: derék, vese) Elhelyezkedése: A szemöldök közép­pontjában.

2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felvált­va)

4.#: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása

36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

5.) Sizhukong (SJ 23, HM23) „Selyem bambusz ürege" (Si: selyem. Zhu: bambusz. Kong: üres, üreg.) Elhelyezkedése: A szemöldök külső végénél lévő mélyedésben.

2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)

5.#: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása

6.#: A szemöldök ledörzsölése 36.#: A homlok fésülése és törlése

az ujjakkal

6.) Taiyang (EX-HN5) „Nap" (Tai: legfelsőbb. Yang: Yang. Taiyang: Nap) Elhelyezkedése: A mélyedésben, a külső szemzug és a külső szemöldökvég közötti félmagasságban, kb. 1 cun-nel hátrafelé.

3. #: A homlok törlése 28.#: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont

gyúrása

7.) Jingming (UB 1, H 1) „Fénylő szemek" (Jing: szem, pupilla. Ming: fény) Elhelyezkedése: A belső szemzug feletti bemélyedésben - a szemhéjránc középi végénél.

7.#: A szemgolyó törlése 26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé

simítása 27.#: Az orr lefelé sajtolása

8.) Chengqi (ST 1, Gy 1) „Könnyek tárháza" (Cheng: tárolni, hordozni. Qi: könnyek. - Gyógyítja a szél hatására termelődő túl sok könny termelődését.) Elhelyezkedése: Előretekintő szem esetén, éppen a pupilla alatt, a szem­golyó és a szemüreg alatti csontszél között

7.#: A szemgolyó törlése

9.) Sibai (ST 2, Gy 2) „Négy fehér" (Si: négy. Bai: fehér. A szem négy fehér­je.) Elhelyezkedése: Előretekintő szem esetén, a pupillaközép alatt 1 cun-nel, a szemüreg alatti csontszélen lévő bemélyedésben.

7.#: A szemgolyó törlése

10.) Tongziliao (GB 1, EH 1) „Pupilla csontürege" (Tong: pupilla. Zi: toldalék, névmás. Liao: csontüreg.) Elhelyezkedése: A külső szemzugtól 0,5 cun-nel kifelé, ahol a felső és az alsó szemhéj találkozik, a szemüreg külső oldalán lévő mélyedésben.

7.#: A szemgolyó törlése

42

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 11.) Yingxiang (LI 20, Vab 20)

„Illatok fogadása" (Ying: üdvözölni. Xiang: illat) Elhelyezkedése: Az orrcimpa alsó szélénél, az orrcimpa melletti mélyedésben.

8.#: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása

26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása,

27.#: Az orr lefelé sajtolása

12.) Dicang (ST 4, Gy 4) „Föld magtárja" (Di: föld. Cang: magtár, tárház. - Mint egy magtár, mivel fogadja a táplálékot.) Elhelyezkedése: Mintegy 0.4 cun-nyire kifelé a szájsaroktól, előretekintő szem esetén függőlegesen a pupilla alatt.)

9.#: A Dicang (St 4, Gy 4) pont gyúrása és nyomása

26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása

13.) Daying (ST 5, Gy 5) „Nagy fogadtatás" (Da: nagy, széles, hatalmas. Ying: üdvözölni.) Elhelyezkedése: Az állkapocsszél összeszorított fogaknál megjelenő árokszerű bemélyedésében. Az állka­pocsszeglet magasságában, a rágóizom (masseter) tapadása előtt.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

14.) Jiache (ST 6, Gy 6) „Állkapocs-csont" (fia: állkapocs. Che: jármű, harci szekér, mivel hordozza a fogakat.) Elhelyezkedése: Ujjnyi szélességnyivel az állkapocsszeglet előtt és felett, ahol a nagy rágóizom (major masseter) tapad, az izom kidudorodásánál, összeszorított fogaknál.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

15.) Xiaguan (ST 7, Gy 7) „ízület alatt" (Xia: alatt. Guan: ízület, zsanér) Elhelyezkedése: A járomív (arcus zygomaticus) alsó határánál, az állka­pocs bütykös nyúlványa előtt (állka­pocsízület). Ezt a pontot zárt szájnál keressük meg.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

16.) Tinghui (GB 2, Eh 2) „A hallás gyűjtőpontja" (Ting: hallani. Hui: gyűjteni.) Elhelyezkedése: A fülcsap-közi bevágás (incisura intertragica) előtt, az állkapocs bütykös nyúlványa hátsó határánál. Közvetlenül a fülcsap (tragus, a fülnyílás előtti porcos magaslat) előtt és alatt. A pontot nyitott száj esetén kell meghatározni.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

43

A pont neve/elhelyezkedése 17.) Tinggong (SI 19, Véb 19)

„ A hallás palotája" (Ting: hallani. Gong: palota.) Elhelyezkedése: A fülcsap közepe magasságában, a fülcsap és az állkapocs bütykös nyúlványa között, a mélyedés­ben, ami nyitott száj esetén alakul ki. Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinghui (GB 2, Eh 2) pont felett.

18.) Ermen (SJ 21, HM 21) „Fülkapu" (Er: ear. Men: kapu, ajtó.) Elhelyezkedése: Nyitott szájnál, a fül­porc és az állkapocs bütykös nyúlványa között, a fülcsap (tragus) felső határánál. Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinggong (Sí 21, Véb 21) pont felett.

19.) Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23) „Forrás a hegygerincen" (Lián: él, sarok, hegygerinc. Quan: for­rás.) Elhelyezkedése: Az ádámcsutka felett, a nyelvcsont felső határán lévő mélyedésben. A középvonalban, az áll és a nyak találkozási vonalánál.

20.) Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) „Folyadékgyűjtő edény" (Cheng: befogadni. Jiang: szósz.) Elhelyezkedése: Az áll-ajaki vájat mélyedése közepén, az állközépi redőben.

21.) Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) „Száz találkozás" (Bai: száz. Hui: találkozás. -A hat Yang meridián egyesül itt.) Elhelyezkedése: A fej középvonalán, körülbelül a fülkagylókat összekötő keresztbefutó vonallal való metszés­pontjában. Az elülső haj vonal közép­pontja felett hét cun-nel.

22.) Shuaigu (GB 8, Eh 8) „Völgy eleje" (Shuai: vezetni. Gu: völgy) Elhelyezkedése: A fülkagyló felett, 1,5 cun-nel a hajvonalon belül, a halánték mélyedésében.

23.) Renying (ST 9, Gy 9) „Az ember várakozása" (Ren: ember. Ying: elvárás, előrejelzés) Elhelyezkedése: Az ádámcsutka csúcsának szintjében, a közös fejverőéren (arteria carotis communis), a fejbiccentő izom (musculus sterno-cleido-mastoideus) elülső határánál.

A masszázsmozdulat 10.#: Különböző akupresszúrás pontok

nyomása

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

11.#: A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pont gyúrása és nyomása

l l . # : A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pont gyúrása és nyomása

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

1 3 # : A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán)

32.#: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont ujjnyomása

13-#: A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán)

14.#: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Jobb oldal)

12.#: A nyak jobb oldalának simítása 18.#: A nyak bal oldalának simítása

44

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 24.) Futu (LI 18, Vab 18) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása

„Kidudorodó segítő" 18.#: A nyak bal oldalának simítása (Fu: segíteni. Tu: kidudorodás.) Elhelyezkedése: A nyak oldalán, az ádámcsutka csúcsának vonalában 3 cun-re oldalra, a fejbiccentő izom (musculus sternocleido-mastoideus) közepén.

25.) Quepen (ST 12, Gy 12) „Üres medence" (Que: üres, szabad. Pen: medence.) Elhelyezkedése: A kulcscsont feletti árok (supraclavicular fossa) közepén, 4 cun-nel oldalra a Ren (Bef) meridiántól.

26.) Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) „Vizesvályú" (Shui: víz. Gou: vályú, árok.) Elhelyezkedése: Az ajakbarázda (a felső ajak feletti függőleges mélyedés) közepétől kissé feljebb, az orrcimpa közelében.

27.) Fengchi (GB 20, Eh 20) ,A szél gyűjtőtava" (Feng: szél. Chi: medence, tavacska. -Az ártó szél e pontba gyűlik össze) Elhelyezkedése: A fejbiccentő izom (musculus sternocleido-mastoideus) és a trapézizom (musculus trapezius) felső része közötti mélyedésben, a Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) ponttal azonos magasságban. Ahol az oldalsó és a hátsó nyakizmok találkoznak, a koponyaalaphoz közel.

28.) Suliao (GV (Du) 25, Kor 25) 27.#: Az orr lefelé sajtolása „A fehér csontlyuk" (Su: fehér, tiszta (a tüdő). Liao: csontlyuk.) Elhelyezkedése: Az orr hegyén.

2 9 ) Yifeng (SJ 17, HM 17) „Szélellenző" (Yi: árnyékoló ernyő. Feng: szél. - szétoszlatja a szelet) Elhelyezkedése: A fülkagyló mögött, az állkapocs (mandibula) és a csecs­nyúlvány (processus mastoideus) közötti mélyedésben.

30.) Sishenzcong (EX-HN 1) „Négy bölcsesség pontja" 33.#• A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása (Si: négy. Shen: szellem. Cong: okos.) Elhelyezkedése: A koponyafedélen egy négy pontból álló csoport, l-l cun-nyire előre, hátra, és két oldalra a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) ponttól.

45

12.#: A nyak jobb oldalának simítása 18.#: A nyak bal oldalának simítása

18.#: A nyak bal oldalának simítása 25.#: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont

simítása

30.#: A Fengchi (GB 20, EH 20) pont ujjnyomása

31.#: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjny­omása

A pont neve/elhelyezkedése 31.) Shangxing (GV (Du) 23, Kor 23)

„Felső Csillag" (Shang: felső. Xing: csillag.) Elhelyezkedése: Az elülső hajvonal középpontja felett 1 cun-nel.

32.) Quchai (UB 4, H 4) „Elhajló fordulat" (Qu: görbület, kampó. Chai: eltérés. -ahol a hólyagvezeték oldalra kanyarodik.) Elhelyezkedése: A fej középvonalától 1,5 cun-re, és 0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett.

3 3 ) Toulinqi (GB 15, Eh 15) ,A könnyeket uraló fej" (Tou: fej. Lin: szemet hunyni. Qi: könny.) Elhelyezkedése: A GB 14, Eh 14 felett, 0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett, 2,25 cun-nel oldalra a fej közép­vonalától.

34.) Touwei (ST 8, Gy 8) „Fej szeglete" (Tou: fej. Wei: sarok, szeglet.) Elhelyezkedése: 0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett, 4,5 cun-nel oldalra a középvonaltól, a GV 24, Kor 24 szint­jében.

35.) Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) „A szél palotája" (Feng: szél. Fu: palota.) Elhelyezkedése: A hátulsó hajvonal középpontja felett 1 cun-nel, a nyak­szirti dudor (protuberantia occipitalis externa) alatt, a kétoldali trapézizmok közötti mélyedésben.

36.) Handing (LI 17, Vab 17) „Mennyei főzőedény" (Tian: ég, menny. Ding: ősi kínai háromlábú főzőedény. - a nyak úgy tartja a fejet, mint egy háromlábú állvány.) Elhelyezkedése: A nyak oldalán, a fejbiccentő izom (musculus sternoclei-do-mastoideus) hátsó határán, a nyaki Futu alatt 1 cun-nel.

37.) Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) „Nagykalapács" (Da: nagy. Zhui: kalapács. - a kínaiak a csigolyát „hátkalapács"-nak nevezik.) Elhelyezkedése: A hetedik nyak­csigolya tövisnyúlványa alatt, hoz­závetőlegesen a váll szintjében.

46

A masszázsmozdulat 36.#: A homlok fésülése és törlése

az ujjakkal

36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

45.#: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése

12.#: A nyak jobb oldalának simítása 18.#: A nyak bal oldalának simítása 47.#: A fejbiccentő izom (Musculus

Sternocleido-mastoideus) tolása és nyomása

49.#: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont gyúrása és nyomása

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 38.) Jianjing (GB 21, Eh 21) 50.#: A nyak görgetése és nyomása

„Váll forrása" (Jián: váll. Jing: forrás.) Elhelyezkedése: Félúton a Dazhui pont és a vállcsucs között (acromion), a váll legmagasabb pontján.

39.) Quanliao (Sí 18, Véb 18) 25.#: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont .Arccsont ürege" simítása (Quan: arccsont. Liao: csontüreg) Elhelyezkedése: A külső szemzug alatt, a járomcsont (zygoma) alsó határán (arccsont íve).

40.) Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása „Mennyei kémény" 18.#: A nyak bal oldalának simítása (Tian: menny. Tu: kémény. - a légcső kéményhez hasonlít) Elhelyezkedése: A szegycsont feletti mélyedésben. A középvonalbeli mélyedésben, ahol a két kulcscsont majdnem találkozik.

I I I . RÉSZ

AZ ARC ÉS A FEJ I N G E R Z Ó N Á I

(A Fém kínai írásjele)

6 . F E J E Z E T

Az arc ingerzónái

Amint e könyvben már említettük, több mint 2000 évvel ezelőtt, a legkoráb­bi lejegyzett orvosi szöveggyűjtemény Kínában a Sárga Császár Belgyógyá­szati Könyve volt (Wu Se Pian, a Lin Shu Jing tanulmányok egyike). Ez a szö­veg rendszerbe foglalva fejti ki, hogy az arc különböző részeit (ezek felelnek meg az ingerzónáknak) a test különböző szervei és részei kormányozzák. E területek színének változásából, a diagnózis felállítása során talált pulzustí­pusokkal együtt, megítélhető a betegségek jelenléte, fejlődése, változása, várható jövőbeli viselkedése. E fejezetben ezek az ingerzónák az arcon, a fe­jen illetve a fülön való elhelyezkedésük szerint vannak rendszerezve.

Az arc ingerzónái a Wu Se Pian szerint, de az intenzív és tömeges klinikai gyakorlat során feljegyzettek szerint is, hat fő csoportra oszthatók. Az inger­zónák elhelyezkedésének teljes megértéséhez előnyös lehet az anatómiai alapokra való rövid visszatekintés.

1. ingerzóna: Ez az ingerzóna a Felső Melegítő területe, a szemüreg víz­szintes vonalától az elülső hajvonalig (a homloki és szemi részen) talál­ható.

2. ingerzóna: A következő a Középső Melegítő területe, az orrcimpák víz­szintes vonalától a szemüreg vízszintes vonaláig (orrzóna és a járom­csont) terjed.

3- ingerzóna: A következő az Alsó Melegítő területe, az orrcimpa vízszin­tes vonala alatti terület (a száj zónája és az orcák közép felé eső (mediális) határának területe).

4. ingerzóna: A gerinc és a hát területe, a fül környékén helyezkedik el. 5- ingerzóna: A felső végtag területe, a járomcsonton (os zygomaticum) ta­

lálható. 6. ingerzóna: Az alsó végtag területe, az orcákra, a szájra és az állkapocsra

terjed ki.

51

AZ INGERZÓNÁK PONTOS ELHELYEZKEDÉSE ÉS ALKALMAZÁSI JAVALLATAI

1. A Felső Jiao (Felső Melegítő) A szemgödör vízszintes vonalától kezdődik, az elülső hajvonalig terjed, s magába foglalja a következőket: a.) Az arc és a fej zónája

Elhelyezkedés: a homlokon. Javallat: a fej vagy az arc betegségei esetén.

b.) A torok zónája Elhelyezkedés: az arc-fej és a tüdő területei között, a szemöldökök köz­ti terület felett, amit „Que Shang"-nak hívnak. Javallat: a torok betegségei esetén.

c.) A tüdő zónája Elhelyezkedés: a két szemöldök közép felé eső (medialis) végét összekö­tő vonal közepénél. Javallat: a tüdő betegségeinél.

d.)A szív zónája Elhelyezkedés: a két belső szemzug összekötő vonala közepénél, az orr­nyereg legmélyebb helyén. Javallat: a szív betegségeinél.

e.) A mell és a mellbimbó zónája Elhelyezkedés: a belső szemzug felett kicsivel, a szív területe és a belső szemzug között, az orrnyereg külső határán lévő bemélyedésben. Javallat: a tejelválasztás részleges vagy teljes hiányánál illetve szembeteg­ségek esetén.

2. A Középső Jiao (Középső Melegítő)

Az orrcimpa vízszintes vonalától a szemgödör vízszintes vonaláig (az orr te­rülete és a járomcsont medialis határának területe) terjed, s magába foglal­ja a következőket: a.) A máj zónája

Elhelyezkedés: az orr középvonala és a járomcsont két tartományát ös­szekötő vonalak kereszteződésénél. Javallat: a máj betegségei esetén.

b.)A lép zónája Elhelyezkedés: kevéssel az orrcsúcs felső határának közepe felett, amit „Mian Wang'-nak hívnak. Javallat: a lép betegségei esetén.

c.) Az epe zónája

52

Elhelyezkedés: a májterület mindkét oldalán, éppen a belső szemzug alatt. Javallat: az epehólyag betegségei esetén.

d.)A gyomor zónája Elhelyezkedés: a lépterület mindkét oldalán, kevéssel az orrcimpa köze­pe felett, pontosan az epe területe alatt. Javallat: a gyomor betegségei esetén,

e.) A vékonybél zónája Elhelyezkedés: a járomcsont középi (mediális) határánál, a gyomor és az epehólyag területét összekötő vonal közepén. Javallat: a vékonybél betegségei esetén

f.) A vastagbél zónája Elhelyezkedés: az arc közepén, közvetlenül a vékonybél területe alatt, a vékonybél és a gyomor területét összekötő vonal kereszteződésénél. Javallat: a vastagbél betegségeinél.

3. Az Alsó Jiao (Alsó Melegítő)

Az orrcimpa vízszintes vonala alatt (a száj és az orcák (középi) mediális ha­tárának területe) a.) A húgyhólyag, az anyaméh és a nemi szervek zónája

Elhelyezkedés: az orr-ajaki barázdánál (sulcus nasolabialis). Javallat: a húgyhólyag, az anyaméh és a genitáliák betegségei esetén,

b.) A vese zónája Elhelyezkedés: a vastagbél területe mindkét oldalánál, az orrcimpa víz­szintes vonalában. Javallat: a vese betegségeinél,

c.) A köldök zónája Elhelyezkedés: az orca területén, a vese zóna alatt. Javallat: a köldök betegségeinél.

4. A gerinc és a hát (a fül környékével együtt)

a.) A gerinc és a hát zónája Elhelyezkedés: a fülcsap (tragus) előtt középen, a fülcsap közép felé eső része és az állkapocs-csont között. Javallat: a gerinc és a hát fájdalmainál.

53

5. A felső végtag területe (a járomcson (os zygomaticum) környékével együtt) a.) A váll zónája

Elhelyezkedés: az arccsontnál a külső szemzug alatt. Javallat: nyálkatömlő-gyulladás (bursitis), ízületi gyulladás (arthritis), sé­rülés

b.)A kar zónája Elhelyezkedés: a járomcsont mentén fut lefelé a váll területe mögött, s a járomcsont határa alatt. Javallat: ízületi gyulladás (arthritis), sérülés,

c.) A kéz zónája Elhelyezkedés: a kar zónája alatt Javallat: ízületi gyulladás (arthritis), sérülés.

6. Az alsó végtag területe (az orcák, a száj és az állkapocs).

a.) A lágyék zónája Elhelyezkedés: 0,5 cun-re oldalirányban a szájsaroktól. Javallat: a száj és az ajkak betegségeinél, és lágyéki fájdalmaknál,

b.) A comb zónája Elhelyezkedés: a fülcimpát és az állkapocsszegletet összekötő vonal fel­ső és középső 1/3-ának határán. Javallat: A comb betegségei esetén,

c.) A térd zónája Elhelyezkedés: a fülcimpát és az állkapocsszegletet összekötő vonal alsó és középső 1/3-ának határán. Javallat: A térd betegségei esetén,

d.) A térd és a térdkalács zónája Elhelyezkedés: az állkapocsszeglet előtt és felett, a fogak összeharapása-kor kidudorodó izomnál. Javallat: A térd és a térdkalács betegségei esetén,

e.) A lábszár zónája Elhelyezkedés: az állkapocsszeglet előtt, a térd zónája előtt és alatt. Javallat: a lábszár betegségei esetén,

f.) A lábfej zónája Elhelyezkedés: A lábszár zónája előtt és alatt. Javallat: a láb betegségei esetén.

Ezeket az ingerzónákat évezredekkel ezelőtt írták le, de képi formában mindez csak most először készült el. Ezzel Dr.Wu javaslata szerinti elmélet és masszázsterápia mindenki számára elérhető.

54

6-1. ábra: A szervek és testrészek arcon való elhelyezkedése a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Di Nei Jing) szerint.

55

7 . F E J E Z E T

A fej ingerzónái

A fej ingerzónái három csoportra oszthatók: • oldalsó, • elülső, • hátulsó zónák.

Mindegyik terület az agy és a test különböző részeiért és funkcióiért fele­lős. Két vonal van, amelyeket a fej stimulációs területeinek felosztására szoktunk használni. Az egyiket elölről hátra tekintő középvonalnak (Ante-ro-Posterior), a másikat szemöldök-tarkó vonalnak (Eyebrow-Occiput) ne­vezik.

A FEJ OLDALSÓ INGERZÓNÁI

1.) A mozgatás területe (motoros terület) Elhelyezkedés: A felső pontja 0,5 cm-rel az elölről hátra tekintő középvo­nal középpontja mögött, az alsó pontja pedig a szemöldök-tarkó vonal és a halántéki természetes hajvonal metszéspontjában található. Az e két pontot összekötő vonal a mozgatás területe. A terület további öt egyenlő tarto­mányra osztható:

a.) a felső 1/5 rész az alsóvégtag és a törzs mozgató területe, b.) a középső 2/5 rész a felső végtag mozgató területe, c.) az alsó 2/5 rész az arc mozgató területe. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)

Javallat: A felső 1/5 rész felelős az ellenoldali alsó végtag bénulásáért; a kö­zépső 2/5 rész az ellenoldali felső végtag bénulásáért; míg az alsó 2/5 rész az ellenoldali arcbénulásért, beszédzavarért (aphasia), nyáladzásért és hal­lászavarért (dysphonia).

57

2.) Az érzékelés területe (szenzorikus terület)

Elhelyezkedés: A mozgatás területe mögött 1,5 cun-nel elhelyezkedő terü­let az érzékelés területe. A terület felső 1/5 része ad otthont a láb, a fej és a törzs érzékelési területének; a középső 2/5 rész a felső végtag érzékelési te­rületének; míg az alsó 2/5 rész az arc érzékelési területének. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!) Javallat: Az érzékelési terület felső 1/5 része felelős az ellenoldali fájdalma­kért, a lábszár fájdalmaiért, zsibbadásért, álérzékeléséért (paraesthesia), tar­kótáji fejfájásért, nyakszirt-tájéki fájdalmakért és a fülcsengésért. A középső 2/5 rész az ellenoldali felső végtag fájdalmaiért, zsibbadásáért, bénulásáért; míg az alsó 2/5 rész az ellenoldali arczsibbadásért, migrénért, háromosztatú ideg fájdalmáért (trigeminus neuralgia), fogfájásért és a halántékcsonti-ál-kapcsi ízületi gyulladásért (temporomandibularis arthritis).

3.) A vitustánc és reszketés irányító területe

Elhelyezkedés: A mozgás-mozgatás területe előtt 1,5 cm-rel párhuzamo­san fekvő terület. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!) Javallat: Reszketés, Parkinson-kór. Amennyiben a kórkép féloldali, úgy az ellenoldali területet; ha kétoldali, mindkét oldali területet kell masszírozni.

4.) Az egyensúlyi-hallási terület

Elhelyezkedés: Egy 4 cm-es vízszintes, egyenes vonal, 1,5 cm-rel közvetle­nül a fülkagyló felett. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!) Javallat: Fülcsengés, nagyothallás, szédülés, hallásbántalommal összefüggő szédülés.

5.) Másodlagos beszéd-terület

Elhelyezkedés: Egy 3 cm-es egyenes vonal, amely 2 cm-rel a koponyafal­csonti kiemelkedés mögött és fölött, az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan helyezkedik el. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!) Javallat: Fogalomalkotási beszédképtelenség (aphasia).

6.) Harmadlagos beszéd-terület

Elhelyezkedés: Egy 4 cm-es vízszintes vonal, amely az egyensúlyi-hallási te­rület középpontjától húzódik hátrafelé. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!) Javallat: sensory aphasia. Érzékelési beszéd-, vagy megértés-képtelenség.

7.) Beidegződések (Megszokások) területe

Elhelyezkedés: A falcsonti kiemelkedést kezdőpontnak tekintve húzzunk lefelé egy függőleges vonalat, s ugyanezen pontból egyidejűleg rajzoljunk lefelé két másik vonalat is, az egyiket a függőlegeshez képest előre, a mási-

58

kat hátra, 40° - 40°-os irányban. Mindhárom vonal 3-3 cm hosszú legyen. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!) Javallat: Apraxia. (Szétesettség, rendezetlenség, a beidegződött, begyako­rolt mozgások elvégzésére való képtelenség, a központi idegrendszer zava­ra miatt, bénulás nélkül.)

Lásd a Wu-féle fejmasszázs sorozat 13., 14., 15., 16., 19-, 20., 21., 22., 41. és AA. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, valamint a 7-1. és 7-2. ábrák szerint.)

M o d e r n szemlélettel T C M (Hagyományos Kínai Gyógyászati) szemlélettel

7 - 1 . á b r a : Mozgatási-, és érzékelési funkciók

7-2. ábra: A fej elülső és oldalsó részének ingerzónái

A FEJ ELÜLSŐ OLDALÁNAK INGERZÓNÁI

8.) Gyomoríerület

Elhelyezkedés: Közvetlenül a pupilla felett, a hajhatártól kezdve húzzunk felfelé egy 2 cm-es vonalat az elölről hátra tekintő középvonallal párhuza­mosan. (Lásd a 7-3. ábrát!) Javallat: gyomorfájdalom, gyomortáji kellemetlenség

9.) Mellkas területe

Elhelyezkedés: Félúton a gyomorterület és az elölről hátra tekintő középvo­nal között, a hajhatárt középvonalának véve húzzunk egy 4 cm-es egyenes vo­nalat az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan. (Lásd a 7-3. ábrát!) Javallat: mellkasi fájdalom, teltség érzete a mellkasban, szívdobogás, szív­koszorúér- és verőér elégtelenségek, asztma és felböfögések.

10.) Nemi szervek területe

Elhelyezkedés: rajzoljunk egy 2 cm-es egyenes vonalat az elülső hajvona­li szeglettől felfelé, az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan. (Lásd a 7-3. ábrát!) Javallat: a méh nem szervi eredetű vérzései, medencei gyulladás, fehérfolyás (leucorrhagia). A méhelőesés (prolapsus uteri) és egyéb előesésre hajlamos képletek a láb mozgató és érzékelő területével összekapcsolva kezelhetőek.

Lásd a Wu-féle fejmasszázs sorozat 2., 3., 29-, 34., 35., 36., 37., 38., 39-, 40. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, illetve a 7-3. ábra szerint.)

7-3. ábra: A fej elülső oldalának ingerzónái

61

A FEJ HÁTSÓ OLDALÁNAK INGERZÓNÁI

11.) A láb mozgató és érzékelési területe

Elhelyezkedés: Rajzoljunk két 3 cm-es egyenes vonalat hátrafelé és párhu­zamosan az elölről hátra tekintő középvonallal. A kezdőpontjaik a közép­vonal középpontjától l-l cm-re két oldalra legyenek. (Lásd a 7-4. ábrát!) Javallat: ellenoldali alsóvégtag fájdalom, zsibbadás, bénulás (paralysis), akut lumbális rándulás, ficam, agykérgi eredetű vizelettúltermelődés (cere-bro-cortical polyuria), éjjeli vizelési kényszer (nycturia), méhelőesés (pro­lapsus uteri).

12.) Optikus idegi terület

Elhelyezkedés: Rajzoljunk egy-egy 4 cm-es egyenes vonalat, szimmetriku­san, l-l cm-re jobbra és balra az elölről hátra tekintő középvonaltól, vele párhuzamosan, a nyakszirti d u d o r magasságától kezdve, felfelé. (Lásd a 7-4. ábrát!) Javallat: agykérgi eredetű látási zavarok.

13.) Egyensúly területe

Elhelyezkedés: Rajzoljunk egy-egy 4 cm-es egyenes vonalat, szimmetriku­san, 3,5-3,5 cm-re jobbra és balra az elölről hátra tekintő középvonaltól, ve­le párhuzamosan, a nyakszirti d u d o r magasságától kezdve, lefelé. (Lásd a 7-4. ábrát!) Javallat: egyensúlyzavarok, amelyek az agykéreg betegségeiből erednek.

Lásd a Wu-féle fejmasszázs 30., 32., 33-, 42., és 45. lépéseit! (A 9- fejezet­ben leírtak, illetve a 7-4. ábra szerint.)

7-4. ábra: A fejtető és a fej hátulsó részének ingerzónái

62

A FÜL INGERZÓNÁI A hagyományos kínai gyógyászatban a fület a teljes test lenyomataként te­kintik. A hagyományos kínai gyógyászat művelői közül sokan alkalmaznak fülakupunktúrát számos betegség és bántalom kezelésére. A Wu-féle fej­masszázsban könnyű masszázst alkalmazunk a fülön.

Az testrészek ingerzónáinak elhelyezkedése a fülön

Könnyen megjegyezhetjük a test különböző részei ingerzónáinak elhelyez­kedését a fülön, ha magunk elé képzelünk egy magzatot, amint fejjel lefe­lé, összegömbölyödve pihen az anyaméhben. A testrészek ingerzónáinak el­helyezkedése a fülön ugyanolyan, mint ha a magzat lenne ott, fejével lefe­lé, popsijával felfelé.

A fül pontjainak elrendezése és kezelési javallatai

A fülcimpa (lobulus auricularis) pontjai: a fej és az arc tartományainak fe­lelnek meg. A fülkagyló barázdájának (scapha) pontjai: a felső végtag pontjainak felel­nek meg. A fülkagyló belső karimájának (antihelix) és annak két szárának pontjai: a törzs és az alsó végtag pontjainak felelnek meg. A fülkagyló barlangja és csónakja (cavum et cymba conchae) pontjai: a bel­ső szerveknek felelnek meg. A fülkagyló peremének szárvége (helix crus) pontjai: az emésztő traktusnak felelnek meg. Javallatok: Stimuláljuk a fül azon pontjait, melyek megfelelnek a test azon részeinek, amelyek kezelést igényelnek, rendellenesen működnek, vagy be­tegek.

Lásd a Wu-féle fejmasszázs 17. és 23. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, il­letve a 7-5. ábra szerint.)

7-5. ábra: A fül

Fülkagyló belső karimájának felső szára*-

Fülkagyló belső karimájának alsó szára

Fülkagyló csónakja Fülkagyló peremének szárvége

Fülcsapközi lyuk

Fülkagyló barázdája Fül kagyló karimája

Fülkagyló belső

Fülcimpa

63

I V . RÉSZ

A Wu-féle fejmasszázs

(A Víz kínai írásjele)

8 . F E J E Z E T

Masszázsfogások

A Wu-féle fejmasszázs a pontok tökéletes meghatározását és helyes masszázstechnikát követel meg. A következő kéztechnikák a kezelést végző személy „eszközei". E masszázsfogások helyes és gyakori alkalmazása a kulcs a sikerhez. Ülés közben például, combunkon gyakorolva felbecsül­hetjük érintésünk hatását. Erőfeszítések nyomán idővel e masszázsfogások lággyá és természetessé válnak. E kéztechnikák hatása a hagyományos kínai gyógyászatból ismert. Ne siessünk! Ez egy kirándulás, s amint az bármely ki­rándulás esetén lenni szokott, a tudás és a tapasztalat az idő elmúltával csak mélyül.

GYÚRÓ MASSZÁZSFOGÁS

Ezt a masszázsfogást a kezelt te­rület lassú és lágy, oda-vissza gyúrásával hajtjuk végre ujjaink­kal, tenyerünk tövével, a hü­velykujj-párnával, (major thenar eminence), vagy könyökünk csú­csával. Meg is különböztethe­tünk középső ujjal gyúró, hü­velykujjal gyúró, tenyér tövével gyúró, hüvelykujj tövével gyúró, és könyökkel gyúró masszázsfo­gásokat függően attól, hogy mi­vel dolgozunk, s hogy mit keze­lünk. E kéztechnikánál a kezelő személy ül. Középső ujjával, hüvelykujja hegyével, tenyere tövével nyomást gyakorol a kezelendő felületre, és vállával, könyökével, alkarjával és csukló­jával összehangolva körkörös mozgást végez egy szúk tartományon belül, így egy lassú és lágy mozgásba hozza a kezelt felület bőrét úgy, hogy egy lágy, könnyű és lassú belső dörzsölődés keletkezzék a bőr és a belső lágy

67

szövetek között. A teljes masszázsfogás hangsúlyozottan lágy, a gyúrás és körzés tartományát, valamint az alkalmazott erőt fokozatosan kell növelni. A működő ujjat a kezelt felületen rögzítjük, a bőrfelületen való bármely el­csúszás vagy dörzsölődés nélkül. A gyúrómozdulat frekvenciája mintegy 100-160/perc legyen. A gyúrás könnyű, finom és lassú, de alapos és mélyre­ható. A gyúrás keltette benső dörzsölődés felmelegítheti a szövetek mé­lyebb rétegeit. A gyúró masszázsfogás hatásai a következők lehetnek: csilla­pítja a mellkasi nyomást, és szabályozza a Qi áramlását, erősíti a lépet és szabályozza a gyomrot, segíti a vérkeringést így szüntetve meg a vérpangást, csökkenti a duzzanatokat, és csillapítja a fájdalmat, szétoszlatja az ártó sze­let és hideget, segíti a Qi áramlását a csatorna felmelegítésével, elcsendesí­ti a tudatot, feloldja a görcsöket és így tovább.

DÖRZSÖLŐ MASSZÁZSFOGÁS

A kezelt felület tenyérrel illetve ujjpárnákkal történő körkörös és ritmikus dörzsölését nevezzük így. A tenyérrel és az ujjainkkal végzett dörzsölést ülve végez­zük. Vállunkat leeresztjük, kö­nyökünket leejtjük, előrenyúj­tott alkarral, lefelé néző tenyér­rel. A tenyérrel dörzsöléskor kis­sé behajtjuk csuklónkat, s teljes tenyérrel nyomjuk a kezelendő felszínt. Az ujjal dörzsöléskor csuklónkat 160 fokban hajlítjuk be, felemeljük tenyerünket, át­irányítva az erőt az ujj felszínére. Vállunk, könyökünk, s erőközpontként működő tenyérfelszínünk egyidejű, körkörös, összehangolt mozgásba kezd, az óramutató szerinti, vagy az ellenkező irányban. Ennek frekvenciá­ja visszafogott, egyenletes, nyugodt, mintegy 100-120 ciklus/perc legyen. A dörzsölés feloldja a máj pangását, szabályozza a Qi keringését, felmelegíti a középső melegítőt és szabályozza a gyomrot, élénkíti a lépet, segíti az emésztést, elmozdítja a stagnáló táplálékot, és a beleket mozgásra készteti.

8-2. á b r a : Dörzsölő masszázsfogás

68

FELCSIPPENTŐ (MARKOLÁS) MASSZÁZSFOGÁS

8-3. ábra: Felcsippentő (markolás) masszázsfogás

A kezelendő felület szimmetri­kus és lassú emelésével és össze­nyomásával hajtjuk végre, mia­latt tartjuk és sodorjuk, gyúrjuk és csippentjük is egyben, hü­velykujjunkkal, valamint mutató-és középső ujjunkkal, illetve mind az öt ujjunkkal. A hüvelyk-, mutató- és középső ujj használa­tát háromujjas, a mind az öt ujj használatát ötujjas felcsippentés-nek (markolásnak) nevezzük. Ülő vagy álló helyzetben, vállun­kat leeresztve, könyökünket mintegy 90-110 fokban behajlít­va hüvelykünk és ujjaink között tartjuk a gyógyítandó rész inát, illetve izom­kötegét, felemeljük, mialatt sodorjuk és gyúrjuk azt, majd elengedjük néhányszori stimulálás után. Mindezt ismétlődően hajtjuk végre. A kezelés alatt minden mozzanat ritmikusan összehangolt. Az emelt és markolt ré­szek elsősorban a kötőszövetek, mint például az inak, az ínszalagok és a test felszíni izomkötegei. Ha a bőrt szorítjuk meg, vagy körmünket az izom­ba, ínba mélyesztjük, kellemetlenséget vagy fájdalmat okozunk, ezért ezt kerülni kell. Ez a stimuláció mély és beható, ám maga a technika lágy. Ha­tásai a következők: táplálja a tudatot, szétoszlatja szelet és a hideget, az iz­mok és az inak lazításával segíti a vérkeringést, és oldja a görcsös feszültsé­get és a fájdalmat.

Ez a masszázsfogás ellazítja az izmokat és az inakat, aktiválja a Qi és a vér áramlását a vezetékekben és a csatornákban, segíti a vér keringését, és így megmozdítja a pangó vért, szabályozza a Qi-t és a vért.

69

PASKOLÓ MASSZÁZSFOGÁS

A test felszínének üreges tenyér­rel való ütögetését paskolásnak, vagy paskoló-ütögető mozdulat­nak nevezzük. Kezelő személy­ként ülhetünk, vagy állhatunk is. Az ujjak zártak, az ízületek kissé behajlítva képeznek üreget a te­nyér alatt. Felemelt kezünket ru­ganyos és begyakorlott erővel odaütjük a kezelendő felülethez. A kéz azonnal visszapattan kez­deti helyzetébe, hogy így előké­szüljön a következő paskoló mozdulatra. Az e gyógymód kel­tette inger lehet könnyed, közepes, vagy erős. E művelet felépítése hason­latos az ujjal ütögető kezeléshez. E masszázsfogást főként a vállon és a há­ton, derékon és a combon használjuk.

A könnyed paskolást alkalmazhatjuk a mellkasi-hasi területeken és a fe­jen is. A tartós és erős paskolás nyugtató, fájdalomcsillapító hatású; előse­gíti a vérkeringést és elmozdítja a pangó vért, erősíti a testet, és így tovább. A gyors és gyengéd paskolás megnyugtatja a tudatot és a lelket, élénkíti az idegrendszert, szabályozza a gyomor és a belek működését, enyhíti a mell­kasi nyomást, és szabályozza a Qi áramlását.

ÜTÖGETŐ MASSZÁZSFOGÁS

8-5. ábra: Ütögető masszázsfogás

Ha az ököl visszáját, a tenyér tö­vét, a tenyér közepét, vagy a kis tenyérpárnát (a tenyérizom kisujj felőli részét) használjuk a testfel­szín kopogtatására, azt ütögetés-nek vagy csapkodó masszázsfo­gásnak nevezzük.

A tenyérrel ütögető masszázs­fogás a tenyérközéppel csapást és a tenyértővel ütögetést foglalja magába. Ujjainkat együtt tartjuk, könnyedén behajlított hüvelykuj-

70

jal, csuklóízületünket 45 fokos szögben visszahajlítjuk, s az e lődudorodó tenyértövet a kezelendő felületre irányítjuk. A tenyérközéppel csapás ese­tén ujjainkat úgy tartjuk együtt, hogy hüvelykujjunkat elkülönítve tartjuk, s csuklónkat és kezünk ízületeit kissé behajlítjuk. Ez a masszázsfogás hason­ló a paskoló masszázsfogáshoz.

A tenyéréllel (thenar minor) ütögetést „oldallal ütésnek" vagy „vágó ütés­nek" is nevezik. E masszázsfogásnál, egymás mellé zárt ujjakkal, kezünket ki­nyitjuk, a tenyeret és az alkart semleges helyzetben tartjuk, majd ritmikusan ütögetjük a kezelendő felületet egy, vagy két kezünkkel, tenyerünk élét hasz­nálva az erő közlésére. Az ütögető masszázsfogás alkalmazásánál az alkalma­zott erő és a sebesség legyen a meghatározó. Az ütés nagyon rövid legyen. Ütéskor csuklónk legyen laza, és az ütéseket kontrolált rugalmas erővel hajt­suk végre, hogy a páciens ellazult és kellemes állapotban érezhesse magát.

NYOMÓ MASSZÁZSFOGÁS

A nyomó masszázsfogást ujjhe-gyünkkel, tenyerünkkel, tenyér­tövünkkel, vagy könyökünk csú­csával, a kezelt felületre gyako­rolt folyamatos, gyengétől erősig, felszínestől mélyig terjedő nyo­mással hajtjuk végre. A masszázs­fogásban használt testrészünk szerint tovább bontva, hüvelykuj­jal nyomó és középsőujjal nyomó masszázsfogásról beszélhetünk.

A gyenge nyomás alkalmazása­kor ülhetünk, míg erős nyomás­hoz álló testhelyzetet vegyünk fel, hogy a kellő erőt könnyedén fejthessük ki. Lélegezzünk a megszokott m ó d o n (vagyis sose tartsuk vissza a lélegzetet), és egyenletesen növeljük a nyomást a gyengétől az erősig, amíg a kellő mélységet el n e m érjük. Amint a kezelt személy nyilvánvaló érzetet tapasztal meg, mint például fájdalmat, feszültséget, zsibbadást vagy kisugárzást, tartsuk kezünket a kezelt felületen 5-10 percen át változatlanul, majd lassan emeljük azt fel.

E masszázsfogás hatásai a következők: elcsendesíti a tudatot és megnyug­tat, megszünteti a görcsöt és a fájdalmat, feléleszt, elmulasztja az ízületi fáj­dalmat, megszünteti a csatornában az elakadásokat, erősíti az inakat és az izmokat és így tovább.

8-6. ábra: Nyomó masszázsfogás

71

UJJAL NYOMÓ MASSZÁZSFOGÁS

Az ujjal nyomó masszázsfogást a mély szövetréteg erős nyomásá­val hajtjuk végre; hüvelykujjunk­kal vagy középsőujjunk hegyé­vel, illetve behajlított mutatóuj-junk, vagy középsőujjunk ízüle­tével. Ennek megfelelően hü­velykujjnyomásról, középsőujj-nyomásról, vagy ujj ízülettel nyo­másról beszélhetünk. E masszázs­technika a nyomó masszázsfo­gásból alakult ki, így hasonlato­sak egymáshoz. A különbözőség közöttük az, hogy az ujjal nyomó masszázsfogás erős stimuláció, ezért fontos, hogy különleges figyelmet szenteljünk ujjaink védelmének. Például az ujjal nyomás esetében hüvelyk­ujjunkat vagy középsőujjunkat, ízületénél másik ujjunkkal megtámasztva szorítsuk oda a kezelendő felülethez, megelőzve egy esetleges ficamot, amelyet az ízület hirtelen elgyengülése, vagy kifáradása okozhatna. így a masszázsfogást is stabilabbá, szilárdabbá és hatásosabbá tehetjük. E masszázs­fogás kicsiny területre összpontosítottan hat, a megcélzott réteg pedig mély. Megkeményedett izomszövetek, csontok között, vagy nyomásra érzé­keny pontokon alkalmazzuk. A „fájdalom kezelése fájdalommal" jó hatású.

FOGÓ-CSAVARÓ MASSZÁZSFOGÁS

Fogó-csavaró masszázsfogásnak nevezzük a kiálló részek, mint például az ujjak és lábujjak mu­tató- és hüvelykujj közé való fo­gását, és oda-vissza tör ténő, viszonylag erős forgatását és gyú­rását. A kezelt személy ujját és lábujját háromféleképen csip­penthetjük meg: a hüvelykujj és a mutatóujj, vagy a hüvelykujj és a középső ujj tenyéri oldala kö­zé, vagy a hüvelykujj és az ívben 8-8. ábra: Fogó-csavaró masszázsfogás

72

behajlított mutatóujj első ízülete közé. A fogó-csavaró mozdulatot ügyesen és gyorsan hajtsuk végre. A hüvelykujj és a másik ujj között valamely hall­gatólagos együttműködés álljon fenn; s az alkalmazott erő jelentős, de egyenletes és visszafogott legyen.

Ezt a masszázsfogást elsősorban az ujjak, a lábujjak kisízületein és az ujj­végeken alkalmazzuk. Az ízületek nedvesítésére, a duzzanatok csökkentésé­re, fájdalomcsillapításra, az izmok és inak vérkeringést javító ellazítására va­ló. Hatásos továbbá olyan tünetek kezelésére is, mint a kínzó fájdalom, da­gadás, az ujjak és a lábujjak akaratlan begörbülése vagy kinyújtózása, az uj­jak és a lábujjak ízületeinek rándulása, ficama. Kiegészítő kezelésként alkal­mazhatjuk nyaki ízületi problémák, paralízis és végtagzsibbadás eseteiben is. A fogó-csavaró masszázsfogást végezhetjük az ujjízületek körül ismétlő­dően alkalmazva, vagy az ujjtövek felől az ujjvégek irányában haladva.

TÖRLŐ MASSZÁZSFOGÁS

A törlő masszázsfogás az érintett rész bőrének gyengéd dörzsölé­se, melyet egy vagy két hüvelyk­ujjal fel és le, vagy jobbra és bal­ra, egyenes úton haladva hajtunk végre. A kétkezes simítás esetén, amennyiben egy irányban hajt­juk végre, a két kéz egy egyenes vonal mentén mozogjon fel és le, felváltva; amennyiben két irányban hajtjuk végre, a két kéz egyidejűleg mozogjon. A mozgás frekvenciája egyenletes, 100-120 alkalom/perc legyen. Az alkalma­zott erő visszafogott, s ne túl nagy legyen, hogy elkerüljük a felszínt érintő kellemetlen hatásokat. A bőrhorzsolódás megelőzésére síkosító közeget, mint például hintőport alkalmazhatunk. A törlő masszázsfogás gyengédebb beavatkozás, legfőként az arcon, a fejen, az öt érzékszerven, és a nyaki ré­szeken alkalmazzuk. Hatását tekintve felelevenítő hatású, elcsendesíti a tu­datot, visszaállítja az öntudatot (pl. eszméletvesztésből - a Ford.), javítja a látást, csillapítja a fájdalmat, ellazítja az izmokat és az inakat, s így a vérke­ringést is javítja. Alkalmazhatjuk fejfájás, szédülés, az arc bénulása, a szem nyomásfokozódása, a nyak fájdalmai és merevsége esetén.

ábra: Törlő masszázsfogás

73

Alkalmazhatunk az ízületen, an­nak felső és alsó végére ellenke­ző irányban ható, erőteljesebb, hosszanti húzó-nyújtó masszázs­fogást. Ezt ellentartva húzó mas­százsfogásnak, húzásnak, vagy vezetésnek nevezzük. A módszer a következő: egyik kezünkkel a kezelt ízület közeli (proximalis) végét, másik kezünkkel az ízület távoli (distalis) végét tartjuk, s egyidejűleg mindkét kezünkkel ellenkező irányú erőt fejtünk ki, és ellentartva húzzuk, megnövel­ve így az ízületi rést. E masszázsfogás során az alkalmazott erőt egyenlete­sen tartjuk, s lassan növeljük. Durva húzást alkalmazni tilos! ízületi defor­mitás vagy merevség esetén alkalmazott erő irányát különös óvatossággal válasszuk meg! E masszázsfogás hatásai a következők: a sérült lágy szövetek kezelése és helyreállítása, az ízületi elmozdulások csökkentése, az ízületi rések megnövelése útján csökkenti az idegbecsípődést, és gyógyítja a leta­padást.

8-10. á b r a : Ellentartva húzó masszázsfogás

74

9 . F E J E Z E T

A Wu-féle fejmasszázs teljes sorozata

ELŐKÉSZÜLETEK

A Wu-féle fejmasszázskezelést közvetlenül megelőzően a kezelő személy­nek három dologra kell figyelnie: a környezetre, önmagára és a páciensre. A gyógyító ezen kívül természetesen kísérje figyelemmel az esetleg fennál­ló, a Wu-féle fejmasszázst kizáró körülményeket is.

Gondoskodjunk a környezet lágy megvilágításáról, kerüljük a durva, éles fényeket, vagy a közvetlen napsugárzást! Valamely megnyugtató zene, vagy a kínai hagyományos muzsika nagymértékben javíthatja a hangulatot.

A kezelő személy gyűrűk és ékszerek nélkül, tiszta és jól ápolt kézzel dol­gozzon. Jó, ha röviden meditál, hogy békés állapotba kerüljön, s beállítsa és szabályozza légzését.

A páciens szintén távolítsa el ékszereit: nyakláncát, fülbevalóját, vagy orr-és egyéb piercing-jeit és a többit. Laza és kényelmes ruházat ajánlott, nyi­tott gallérral, amely szabad hozzáférést enged a nyakhoz.

A WU-FÉLE FEJMASSZÁZSKEZELÉS ELLENJAVALLATAI

Ne végezzük a Wu-féle fejmasszázst, ha az alábbi körülmények valamelyike áll fenn: • bőrfertőzés a fejen, vagy az arcon, • helyi tumor, vagy sérülések esetén, • mentális zavar vagy izgatottság akadályozza az ellazulást, • veszélyeztetett terhesség.

A Wu-féle fejmasszázst nyugodtan alkalmazhatjuk egészséges és szabá­lyos terhességet viselő nők esetén, azzal a megszorítással, hogy csupán eny­he nyomást és stimulációkat szabad alkalmaznunk.

75

A MASSZÁZSMOZDULATOK LÉPÉSENKÉNTI LEÍRÁSA

Most, hogy megismertük és megértettük a hagyományos kínai gyógyászat (TCM) és a Wu-féle fejmasszázs (WHM) alapelveit és elméletét, készen ál­lunk rá, hogy megtanuljuk, hogyan hajtható végre a teljes kezelés. A keze­lés mintegy 45 percig tart, függően a páciens igényeitől és időkorlátaitól.

Most tehát, részletes útmutató következik a Wu-féle fejmasszázs végrehaj­tásához. Valamennyi masszázsmozdulatot általában 4-6-szor hajtjuk végre. Négyszeri ismétlést alapul véve, az első mozdulatot kicsiny nyomással, a másodikat kicsit erősebben, a harmadikat még erősebben és a negyediket ismét enyhén végezzük el. Minél gyakorlottabbá válik a kezelő személy, an­nál könnyebben ismeri fel a páciens diszharmóniáit (vagyis a kínai gyógy­ászatban oly fontos összhang megbomlását), blokkjait (elakadásait, elzáró­dásait, amelyek akadályozzák a Qi (csí) szabad áramlását és kiegyensúlyo­zatlanságait (például a Yin és Yang közöttieket).

Jóllehet a Wu-féle fejmasszázs gyógyító masszázs, ám emellett alkalmas a stressz eltávolítására, és a kezelt személy ellazítására is.

A kezelés legnagyobb hányadában a páciens a hátán fekszik, míg a keze­lő személy a fejénél, a fejtető felől ül.

76

A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS-SOROZAT 60 LÉPÉSE

1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

Egyik kezünk hüvelykujja hegyét nyugtassuk a Shenting (GV (Du) 24, Kor 24), ponton, míg a muta­tó- és középső ujjunk begyét a Zhanzhu (UB 2, H 2) pontokra helyezzük, s alkalmazzunk gyú­ró-nyomó masszásfogást körkö­rös mozdulattal, 4-6 alkalommal. Ugyanezt a műveletet végezhet­jük a Yintang (EX-HN 3) ponton is, amely a két szemöldök között, középen elhelyezkedő pont.

2. mozdulat: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)

Alkalmazzunk törlő masszázsfo­gást egyenes vonal mentén a fe­jen, elfektetett bal és jobb hü­velykujjunkkal felváltva, a Yin­tang (EX-HN 3) ponttól a fejtető­ig. Ezután térjünk vissza a Zanzhu (UB 2, H 2) ponthoz, s e ponttól elindulva is végezzük el a törlést lefelé, a fejtető felé. Is­mételjük meg ugyanezt a moz­dulatot a Yuyao (EX-HN 4) és a

r S i z h u k o n g (SJ 23, H M 23) pon­toktól kezdve is. Ezt a masszázs­mozdulatot keresztezett módon

hajtsuk végre. A jobb hüvelykujj a bal szemöldöknél kezdi törlő mozgását, s halad visszafelé és lefelé a fejtető felé. A bal hüvelykujj a jobb szemöldök­nél kezdve töröl visszafelé és lefelé, a fejtető felé. Ezt az eljárást 4-6 alka­lommal ismételve hajtsuk végre.

77

3. mozdulat: A homlok törlése

Alkalmazzunk törlő masszázsfo­gást a Yintang (EX-HN 3) pont­tól, a középvonaltól kezdve, a homlok középvonalában, oldal­irányba a hajvonal és a Taiyang (EX-HN 5) pont felé. Ezt az eljá­rást 4-6 alkalommal ismételjük meg.

4. mozdulat: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása

A középső ujjunk begyét hasz­nálva végezzünk gyúró-nyomó mozdulatot a Yuyao (EX-HN 4) pontokon, tehát a két szemöldök középső pontján, 4-6 alkalom­mal. Kezdhetjük ezt a masszázs­mozdulatot a szemöldök belső (mediális) végének 4-6-szori nyomó-gyúrásával is.

78

5. mozdulat: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása

Mindkét kezünk középső ujja be­gyével hajtsunk végre körkörös nyomó-gyúró masszázsmozdula-tot 4-6 alkalommal a Sizhukong (SJ 23, HM 23) ponton.

6. mozdulat: A szemöldök ledörzsölése

Mindkét kezünk hüvelykujja be­gyével hajtsunk végre ledörzsölő masszázsmozdulatot a szemöl­dökcsonton a Zanzhu (UB 2, H 2) ponttól kezdve, oldalirányban, a Sizhukong (SJ 23, HM 23) pontig. Ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal hajtsuk végre.

79

7. mozdulat: A szemgolyó törlése A mozdulat végrehajtása közben győződjünk meg róla, hogy a ke­zelt személy szeme zárva legyen! Két kezünk hüvelykujját használva lágyan végezzünk törlő masszázs­mozdulatot oldalirányba, a Jing-ming (UB 1, H 1) ponttól kezdve a Tongziliao (GB 1, Eh 1) pont felé. Ismételjük ezt meg 4-6 alkalom­mal. Az első letörlést kezdhetjük a felső szemöldökön a homlokcson­ton, a másodikat a lehunyt szem­héjon keresztül a szemgolyón, s végül a szemüreg alsó peremén.

8. mozdulat: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása

Tegyük mindkét kezünk hü­velykujjbegyét vagy középsőujj­begyét a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontokra, és végezzünk kör­körös gyúró-nyomó mozdulato­kat mindaddig, amíg a kezelt személy enyhébb fájdalmat nem kezd érezni. Ismételjük meg a folyamatot 4-6 alkalommal. Kezdhetjük ezt a mozdulatot a belső szemzug alatt közvetlenül is, és körkörös gyúró-nyomó mozdulatokkal haladhatunk le­felé az orr mindkét oldalán, míg

elérjük a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontot az orrcimpa mellett. A 8-10. masszázsmozdulatok mindegyikét folyamatos mozdulatokkal

hajthatjuk végre, kezdve az orr felső részénél, és szünetet tartva a fontosabb területeken, mint például a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont. Kövessünk egy speciális, a megfelelő manipulációk által kijelölt útvonalat a gyúró-nyomó mozdulatokkal. Ne feledjünk elidőzni, és fokozott erővel gyúrni és nyomni a kiemelt fontosságú területeken!

80

9. mozdulat: A Dicang (St 4, Gy 4) pont gyúrása és nyomása Tegyük mindkét kezünk közép­sőiujjának begyét a Dicang (ST 4, Gy 4) pontra, amelyik a szájsa­roknál van, majd végezzünk gyú­ró-nyomó masszázsmozdulatot 4-6 alkalommal.

10. mozdulat: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

A középső ujjunk begyének csi­gás rajzolatú részét használva vé­gezzünk gyúró-nyomó mozdula­tot, végig fokozatosan haladva a Daying (ST 5, Gy 5), Jiache (ST 6, Gy 6), Xiaguan (ST 7, Gy 7), Tinghui (GB 2, Eh 2), Tinggong (SI 19, Véb 19), Ermen (SJ 21, HM 21) pontokon; a Shuaigu (GB 8, Eh 8) és a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontokat pedig csupán nyomjuk. Ismételjük meg az eljárást 4-6 alkalommal.

8 1

1 1 . mozdulat: A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pont gyúrása és nyomása

Nyugtassuk jobb kezünk hü­velykujjának begyét a Cheng­jiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pon­ton, és a középső ujjának begyét a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23) ponton. Végezzünk körkö­rös nyomó-gyúró mozdulatot 4-6 alkalommal. Használjuk muta­tó- és gyűrűsujjunkat középső ujjunk megtámasztására az áll alatt.

12. mozdulat: A nyak jobb oldalának simítása

Kérjük meg a kezelt személyt, fordítsa fejét lassan és finoman balra. Támasszuk meg állát bal­kezünkkel. Jobb kezünket a nya­kon nyugtatva simítsunk végig a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23), Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22), Renying (ST 9, Gy 9), Futu (LI 18, Vab 18) és a Quepen (ST 12, Gy 12) pontok mentén haladva. Ezek a pontok egy görbe vona­lon találhatóak a nyakon. Ismé­teljük meg e mozdulatot 4-6 al­kalommal. Mivel ez a terület ad

otthont a nagyartériának, ezért ezt a - nyak közepétől induló, a nyak olda­lán át, s tovább, egészen a fej hátoldaláig tartó - mozdulatot lágyan és fino­man jó végrehajtani.

82

13. mozdulat: A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán) E masszázsfogásnál ujjaink be­gyét és lapját fogjuk használni, valamint hüvelykujjunkat, a töb­bi ujj számára szolgáló viszonyí­tási pontként . Helyezzük hü­velykujjunkat az elülső hajhatár közepére. Sepertessünk végig uj­jainkkal, egyikkel a másik után, hullámszerűen, a kisujjunkkal kezdve a hajhatár homlokszéli szegletétől, egészen a fül mögöt-tig s a hátsó hajhatárig, 4-6 alka­lommal. Amíg négy ujjunk ezt a mozdulatot végzi, egyidejűleg hüvelykujjunk is húzódik lefelé, a fejtető irányába, a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontig.

14. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Jobb oldal)

Az előző masszázsmozdulatot folytatva, kezdjük el „fésülni" a fejet karomszerűen begörbített ujjakkal, az elülső hajhatártól a hátulsó hajhatárig húzódó görbe mentén. Mindkét kezünket a fej közepétől kezdve a fej hátulsó oldaláig mozgatjuk. E mozdulat a hólyag- és az epehólyag-meridi-ánokat érinti. Az eljárást 4-6 alka­lommal hajtsuk végre.

83

15. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa (Jobb oldal) Kissé behajlított kézzel, hüvelyk­ujjunk lapjával, gyúró mozdulat­tal, araszolva végighaladunk a fejtetőtől az oldalsó hajvonal fül előtti végéig. Ismételjük meg a mozdulatot 4-6 alkalommal.

16. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása (Jobb oldal)

Lassan és gyengéden fricskázgas-suk végig mutató-, vagy középső ujjúnkat használva a fej jobb ol­dalán található mozgató és érzé­kelési területeket. Finoman frics­kázzunk 2-4 alkalommal.

84

17. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása (Jobb oldal)

A jobb fülkagylót hátulról mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjunkkal megtámasztjuk, és hüvelykujjunk lapjával nyomást gyakorlunk a fül­kagyló elülső oldalára, lágyan és lassan mozgatjuk a hüvelykujjun­kat, nyomó-gyúró masszázst végez­ve a fülkagylón, felülről lefelé ha­ladva. Többi ujjunk csigarajzolatos része/ujjbegye „ellentart" hüvelyk­ujjunknak, mialatt az lefelé végig­halad a fülkagyló mentén. Ismétel­jük meg ezt a mozdulatot 4-6 alka­lommal.

18. mozdulat: A nyak bal oldalának simítása

Kérjük meg a kezelt személyt, fordítsa fejét jobb oldalára, meg­támasztva állát jobb kezünkkel. Bal kezünket a nyakon nyugtatva simítsunk végig a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23), Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22), Renying (ST 9, Gy 9), Futu (LI 18, Vab 18) és a Quepen (ST 12, Gy 12) pontok mentén, amely pontok egy görbe vonalon helyezkednek el a nya­kon. Ismételjük meg e mozdula­tot 4-6 alkalommal. Ismét emlé­kezzünk rá, hogy ezt a mozdula­tot könnyedén és finoman jó végrehajtani.

85

19. mozdulat: A fejbőr pásztázása (A fej bal oldalán) E masszázsfogásnál ujjaink be­gyét és lapját fogjuk használni, valamint hüvelykujjunkat, a töb­bi ujj számára szolgáló viszonyí­tási pontként . Helyezzük hü­velykujjunkat az elülső hajhatár közepére. Sepertessünk végig uj­jainkkal, egyikkel a másik után, hullámszerűen, a kisujjunkkal kezdve a hajhatár homlokszéli szegletétől, egészen a fül mögöt-tig, s a hátsó hajhatárig, 4-6 alka­lommal. Amíg négy ujjunk ezt a mozdulatot végzi, egyidejűleg hüvelykujjunk is húzódik lefelé, a fejtető irányába, a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontig.

20. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Bal oldal)

Az előző masszázsmozdulatot folytatva, kezdjük el „fésülni" a fejet karomszerűen begörbített ujjakkal, az elülső hajhatártól a hátulsó hajhatárig húzódó görbe mentén. Mindkét kezünket a fej közepétől kezdve a fej hátulsó oldaláig mozgatjuk. E mozdulat a hólyag- és az epehólyag-meridi-ánokat érinti. Az eljárást 4-6 alka­lommal hajtsuk végre.

86

2 1 . mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa (Bal oldal) Kissé behajlított kézzel, hüvelyk­ujjunk lapjával, gyúró mozdulat­tal, araszolva végighaladunk a fejtetőtől az oldalsó hajvonal fül előtti végéig. Ismételjük meg a mozdulatot 4-6 alkalommal.

22. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása (Bal oldal)

Lassan és gyengéden fricskázgas-suk végig mutató-, vagy középső ujjúnkat használva a fej bal olda­lán található mozgató és érzéke­lési területeket. Finoman frics­kázzunk 2-4 alkalommal.

87

23. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása (Bal oldal)

A bal fülkagylót hátulról mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjunkkal megtámasztjuk, és hüvelykujjunk lapjával nyomást gyakorlunk a fülkagyló elülső oldalára, lágyan és lassan mozgatjuk a hüvelykuj­junkat, nyomó-gyúró masszázst végezve a fülkagylón, felülről le­felé haladva. Többi ujjunk csiga-rajzolatos része/ujjbegye „ellen­tart" hüvelykujjunknak, mialatt az lefelé végighalad a fülkagyló mentén. Ismételjük meg ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal.

24. mozdulat: Az áll simítása (Mindkét oldalon)

Tegyük muta tó ujjunkat a Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pontra, közvetlenül az alsó ajak alatt. Az alsó állkapcsot és az állat körülölelő ujjakkal simítsunk vé­gig az áll mindkét oldalán lefelé haladva a Daying (ST 5, Gy 5) pontig és a fülcimpáig. Ismétel­jük meg ezt az eljárást 4-6 alka­lommal.

25. mozdulat: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont simítása (Az ajakbarazda mindkét oldalán) Folytatva az előző masszázsmoz­dulatot, nyugtassuk mindkét ke­zünk mutatóujját az ajakbaráz­dán, vagyis a felső ajak feletti mé­lyedésen; középső ujját pedig a Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) ponton, közvetlenül az alsó ajak alatt. Az állat mindkét kezünk gyűrűs- és kisujjával körbevéve, simítsunk az ajakbarázdától és a Quanliao (Sí 18, Véb 18) ponttól mindkét oldalon, le egészen a Daying (ST 5, Gy 5) pontig és a fülcimpáig, 4-6 alkalommal.

26. mozdulat: A J ingming (UB 1,1-11) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása

Tegyük mindkét hüvelykujjunkat a Jingming (UB 1, H 1) pontra, a belső szemzughoz közel, az orr­nyereg tövében. Simítsunk végig az orr mindkét oldala mentén le­felé, egészen a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig, és a szájzugnál található Dicang (ST 4, Gy 4) pontig. Mindeközben az állat kö­rülvevő többi ujjal húzzuk felfelé az áll alatti izmokat, lassan és gyengéden, 4-6 alkalommal.

89

27. mozdulat: Az orr lefelé sajtolása

Mialatt az áll alatti részt megtá­masztjuk bal kezünkkel, tegyük jobb kezünk mutató- és középső ujját az orr fölé, szorítsuk azt egészen finoman össze, s lefelé haladva végezzünk lágyan sajtoló és pásztázó masszázsmozdulatot a Jingming (UB 1, H 1) ponttól a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig. Ismételjük meg ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal.

28. mozdulat: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont gyúrása

Tegyük mindkét kezünk hü­velykujját a homlokra, az elülső hajhatár középpontjához. Eztán képezzünk laza öklöt ujjainkkal, s lazán behajlított mutatóujjun-kat tegyük a halántékhoz. Gyúr­juk a halántékot és a Taiyang (EX-HN 5) pontot a mutatóujj ol­dalával, 4-6 alkalommal.

90

29. mozdulat: Az arc körkörös dörzsölése

E masszázsmozdulatnál kezein­ket tegyük a kezelt személy arcá­nak átellenes sarkaira. Amikor például jobb kezünkkel az áll bal oldalán dörzsölünk, balkezünk a homlok jobb sarkát dörzsöli. Mindkét kezünk tenyerével válta­kozva végezzük a gyúró/dörzsölő masszázsmozdulatokat körbe­körbe, folyamatosan haladva, kö­vetve az arc körvonalait, az állka­pocstól fel, egészen a homlokig, 4-6 alkalommal.

30. mozdulat: A Fengchi (GB 2 0 , EH 20) pont ujinyomása

Tegyük középső ujjunk begyét jó erősen oda a Fengchi (GB 20, Eh 20) pontra, s nyomjuk azt körkörös mozdulatokkal, 4-6 alkalommal. Megtehetjük, hogy kezdetben nyom­juk, majd ezután finoman, de hatá­rozottan húzzuk visszafelé (magunk irányába) a pontot.

91

3 1 . mozdulat: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjnyomása

Ez a masszázsmozdulat ugyanaz, mint a 30. mozdulat, azzal a kü­lönbséggel, hogy a két kéz kö­zépső ujjának begyét most a bal-és a jobb oldalon a fülcimpa mö­götti Yifeng (SJ 17, HM 17) pont­ra szorítjuk, s nyomjuk 4-6 alka­lommal.

3 2 . mozdulat: A Baihui (GV (Du) 2 0 , Kor 20) pont ujjnyomása

Most helyezzük két hüvelykujjunk begyét erősen a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontra, és végezzünk rajta 4-6 alkalom­mal nyomó masszázsmozdulatot. Ezt a pontot nyomhatjuk jó erősen is, ám erre vonatkozóan kérjünk megerősítést a ke­zelt személytől.

92

33. mozdulat: A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása Helyezzük a hüvelykujjunk begyét erősen a Sishencong (EX-HN 1) pontokra, és gya­koroljunk rájuk nyomást 4-6 alkalommal. Ez a terület a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont felett és alatt, illetve tőle két oldalra, szimmetrikusan helyezkedik el.

34. mozdulat: A homlok görgetése kézéllel

A kéz kisujj felőli párnájával és a kézháttal (eminentia minor thenaris és ulna dor­sum), vagyis a kisujj alatti húsos résszel végezzünk görgető és gyúró nyomást a homlok felületén. Görgessük és gyúrjuk végig a homlokot 4-6 alkalommal.

35. mozdulat: A homlok nyomása és törlése a tenyér tövével

A tenyér tövét használva, lassan és lágyan nyomjuk, majd töröljük a homlokot, a középtől kezdve lefelé, a fejtető irányában. Használjuk fel­váltva két kezünket, hogy a homlok mindkét oldalát lefedhessük a moz­dulatokkal. Ismételjük 4-6 alkalom­mal.

36. mozdulat: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

E mozdulat hasonlít az előbbihez azzal a különbséggel, hogy ez alka­lommal nem csak a tenyér tövét, de ujjainkat is használjuk a nyo­máshoz. Ujjaink lapjával gyakorol­junk nyomást a homlokra, majd lassan és lágyan fésüljük és töröl­jük a homlokot két kezünkkel, fel­váltva, a Yintang (EX-HN 3) pont­tól le, a fejtető felé, egyenes vonal mentén. Közben ujjainkkal érint­jük a Shenting (GV (Du) 24, Kor 24), a Shangxing (GV (Du) 23, Kor 23), a Zanzhu (UB 2, H 2), a Quchai (UB 4, H 4), a Yuyao (EX-

HN 4), a Toulinqi (GB 15, Eh 15), a Sizhukong (SJ 23, HM 23) és a Touwei (ST 8, Gy 8) pontokat. A mozdulatot 4-6 alkalommal hajtsuk végre.

94

37. mozdulat: Az arc simítása Qi-vel (Csí) Az előző masszázsmozdulat foly­tatásaként fokozatosan távolít­suk el kezünket a fejtől. Simít­sunk lassan és lágyan az arc fe­lett, a kéz Qi-jére összpontosítva. Ez egyfajta energetikai masszázs, amelynél nincs szükség a testfel­színnel való fizikai érintkezésre. Ismételjük meg 4-6 alkalommal a mozdulatot.

38. mozdulat: A homlok fricskázása ujjal

Fricskázzunk mutató-, vagy közép­ső ujjunkkal a homlok egész felszí­nén lassan és gyengéden, 2-4 alka­lommal (a 16. ás a 22. masszázs­mozdulathoz hasonlóan).

95

39. mozdulat: A homlok kopogtatása összekapcsolt, üreget formáló tenyérrel

Finoman kapcsoljuk össze két kezünket; könnyedén hajlítsuk be ízületeinket, s így képezzünk tenyerünk között üreget. Kopog­tassunk kézhátunkkal a homlo­kon 4-6 alkalommal.

4 0 . mozdulat: A homlok ütögetése laza ököllel

Üreget formáló ököllel, a kisujj (ra­diális) oldalával ütögessük végig las­san és gyengéden a homlokon, a homlok közepétől, a homlok két ol­dala felé haladva. Végrehajthatjuk ezt az ütögető mozdulatot körkörö­sen haladva is, lefedve a homlok egész felületét. Ismételjük ezt meg 4-6 alkalommal.

A 40. masszázsmozdulat az utol­só, amelyet a kezelt személy háton fekvő helyzetében hajtunk végre. A következő masszázsfogásokat a

páciens ülő helyzetében végezzük el. Használjunk inkább biztos és szilárd széket, s ne a masszázságy szélén ültessük a kezelt személyt.

96

4 1 . mozdulat: A fej mindkét oldalának nyomása/sajtolása Tegyük két tenyerünket a kezelt személy feje két oldalára, a te­nyér tövét közvetlenül a fül fölöt­ti részre. Lassan és gyengéden nyomjuk/sajtoljuk össze a fejet 4-6 alkalommal. Alkalmazhatunk erős nyomást is, de ne okozzunk vele a kezelt személynek túlzott kényelmetlenséget.

4 2 . mozdulat: „Ming Tiangu". („Dobolás a Mennyei Dobon", vagyis vibrációkeltés a belső fülben)

Tegyük tenyerünket a kezelt sze­mély fülére úgy, hogy a tenyér töve előre, ujjaink pedig a fej há­tulja felé nézzenek. A tenyér töve érjen túl és fedje be a fület (an­nak elülső oldalán). Tegyük mu­tató ujjunkat a középsőre, majd pattintsuk finoman rá a tarkó csontdudorára a fül mögött 10 alkalommal. Ez vibrációt, döngő hangot kelt a fülben. A fül szoká­sos működésétől eltérően (ami­kor is a hangok a hallójáraton kí­vülről befelé haladnak, és viszik be a fülbe a hangrezgést), ez a masszázsfogás a fület belülről in­gerli.

97

4 3 . mozdulat: „Fejmosás" felcsippentéssel Tegyük finoman mindkét kezün­ket a fej tetejére, mintha labdát tartanánk, azután rántsuk fel gyorsan, mintha fejet mosnánk, sikálnánk. Ismételjük meg ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal. Kezdjük a fejtetőnél, majd foly­tassuk a masszázsfogást a fej kö­zépső, hátulsó és alsó részeinél.

44. mozdulat: A fej kopogtatása ujjakkal

Tegyük mindkét kezünket a fej­re, mintha labdát tartanánk, és ujjainkkal gyors és finom moz­dulatokkal kopogtassunk a fejte­tőtől le a vállig. Ismételjük 4-6 al­kalommal.

98

45. mozdulat: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése

Tegyük balkezünket a kezelt sze­mély homlokára, hogy megtámaszt­hassuk fejét. Jobb kezünk hüvelyk-, mutató, és középső ujjaival fogjuk meg szimmetrikusan a nyak inait és izomkötegeit. Gyúrjuk és fogjuk fentről lefelé irányuló mozdulattal. Ismételjük ezt 4-6 alkalommal.

46. mozdulat: A hátsó hajvonal gyúrása és söprése

E masszázsfogásnál a hüvelyk-, muta­tó- és középső ujjunk hátát (belső ol­dalát) együttesen használjuk, pásztá­zó mozdulattal lefelé, a hát felé ha­ladva emeljük a hátulsó hajvonal és a nyak bőrét. E mozdulat kezdetén dörzsöljük gyengéden a nyak köze­pén és két oldalán lévő pontokat. Is­mételjük 4-6 alkalommal.

99

4 7 . mozdulat: A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomas-toideus) tolása és nyomása

a.) A nyak jobb oldalán: E masszázsfogásnál a páciens mö­gött, tőle kissé balra állunk. A páci­ens fejét kissé balra hajtja, s bal te­nyerünkben tartva állát, a páciens fejét kezünkkel kissé megemeljük. Jobb kezünk hüvelykujját 90°-ban kiegyenesítve, csigavonalas begyét a fejbiccentő izmon nyugtatjuk. Ez­után lassan és lágyan végezzünk nyomó és toló masszázsmozdulatot hüvelykujjunkkal az izom mentén fentről lefelé haladva a nyakon, a szegycsontig. Ismételjük ezt 4-6 al­kalommal.

b.) A nyak bal oldalán:

E masszázsfogásnál a páciens mögött, tőle kissé jobbra állunk. A páciens fe­jét kissé jobbra hajtja, s jobb tenyerünkben tartva állát, a páciens fejét ke­zünkkel kissé megemeljük. Balkezünk hüvelykujját 90°-ban kiegyenesítve, csigavonalas begyét a fejbiccentő izmon nyugtatjuk. Ezután lassan és lágyan végezzünk nyomó és toló masszázsmozdulatot hüvelykujjunkkal az izom mentén fentről lefelé haladva a nyakon, a szegycsontig. Ismételjük ezt 4-6 alkalommal.

4 8 . mozdulat: A nyak préselése

Kérjük meg a pácienst, hogy hajtsa előre fejét, állával a mellkasához kö­zelítve. A páciens háta mögött állva fűzzük össze ujjainkat, s befelé néző tenyerekkel illesszük kezünket a pá­ciens nyakához. Ezután nyomjuk a nyakat a tenyértő befelé való nyo­másával és emelésével, a nyomás és ellazítás ismételgetésével 4-6 alka­lommal.

100

4 9 . mozdulat: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont gyúrása és nyomása

Nyugtassuk mindkét kezünk hü­velykujjának csigavonalas ujjbegyét a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pontján (7. nyaki csigolya). Gyúrjuk és nyomjuk 4-6 alkalommal.

50. mozdulat: A nyak görgetése és nyomása

A páciens háta mögött állva nyugtas­suk mindkét kezünk külső élét a nyak és a váll találkozásán, kissé be­hajlított ujjakkal és tenyérrel, ellazí­tott állapotban. A két váll közötti Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont­tól kezdve végezünk görgető és nyomó masszázsmozdulatokat ol­dalirányba haladva kifelé, végig, a külső vállízület felé. Ismételjük ezt 4-6 alkalommal.

101

5 1 . mozdulat: A vállak felcsippentése és emelése Csippentsük a váll inait és izomkö­tegeit hüvelyk- és mutató-, vagy kö­zépső ujjunk közé mindkét oldalon, szimmetrikusan. Fogással, forgat­va/nyomva és emelve az inakat és izomkötegeket, elengedjük azokat. E mozdulatot a nyaktól a váll külső oldala felé haladva végezzük, 4-6 is- a métléssel.

52. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése laza ököllel

Formáljunk laza öklöt, s két ke­zünkkel ütögessük végig a nyak és a váll területét balról jobbra halad­va. Minden ütéskor két kezünk kis­ujja érintkezik a nyak és a váll felü­letével, többi ujjunk pedig könnye­dén egymáshoz verődik, csattanó hangot hallatva. E masszázsfogást körkörös mozgást alkalmazva is végrehajthatjuk. Ismételjük 4-6 al­kalommal.

102

53. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése összekapcsolt üreges kezekkel Tegyük, vagy tapsoljuk össze, s az­tán tartsuk így összefogva két tenye­rünket, könnyedén behajlított ízüle­tekkel, hogy így üreg maradjon két tenyerünk között (formáljunk köz­tük „csészét"). Eztán kézháttal ütö­gessük végig a nyak és a váll terüle­tét balról jobbra haladva, 4-6 alka­lommal.

54. mozdulat: A nyak és a váll paskolása üreges tenyérrel Zárjuk egyik kezünk ujjait össze egymás mellett, könnyedén hajlít­suk be ízületeit, hogy homorúvá formáljuk tenyerünket (üreges te­nyér). Paskolgassuk végig a nyak, a két váll és a hát felső területét üre­ges tenyerünkkel, balról jobbra ha­ladva. Ismételjük meg 4-6 alkalom­mal.

103

55. mozdulat: A mellkas megnyitása

Kérjük meg a pácienst, hogy fűzze ujjait össze feje mögött, megnyitva karjait és oldalra kinyújtva két könyökét. A pá­ciens mögé állunk, két tenye­rünket a páciens könyökére , tesszük, majd hátrahúzzuk azokat, így megnyitjuk, s ki­tárjuk a páciens mellkasát. E masszázsfogáshoz jobb tér­dünket nekitámasztjuk a pá­ciens mellkasi csigolyáinak (valahol középmagasan). Is­mételjük 4-6 alkalommal.

56. mozdulat: A vál l forgatása

Maradva e testhelyzetben, az előző masszázsfogást folytat­juk, s tenyerünkkel könyökét fogva, forgatni kezdjük a páci­ens karjait, fel-le, előre-hátra irányban. Ismételjük 4-6 alka­lommal.

104

57. mozdulat: Az alkar ütögetése üreges tenyérrel

A páciens bal oldalánál ál­lunk, csuklójánál bal kezünk­kel megtámasztjuk kinyújtott bal karját. Jobb tenyerünkkel üreges öklöt formálunk, s vé­gigütögetjük a páciens karját, annak belső, középső és kül­ső oldalán, a csuklójánál kezdve. Ütögessük végig a kar mindegyik oldalát 4-6 alka­lommal. Ismételjük meg ugyanezt a masszázsfogást a másik karon is!

58. mozdulat: A kézhát törlése

Fogjuk két kezünkbe a páciens kézfejét. Tegyük mindkét kezünk hüvelykujját a kézhátra, s többi uj­junkat nyomjuk a páciens tenyeré­re. Hüvelykujjunkat lapjával szo­rítsuk rá feszesen a kézhátra, és végezzünk törlő masszázsfogást mindkét kezünkkel egyidejűleg a középtől kifelé, a kézfej szélei felé haladva. Ismételjük meg e mozdu­latot 4-6 alkalommal a páciens mindkét kezén.

105

59. mozdulat: Az ujjak fogása-sodrása

Tartsuk a páciens kezét a csuk­lójánál fogva. Fogjuk egyik uj­ját mutató- és hüvelykujjunk közé. Gyúrjuk és sodorgassuk végig az ujjtőtől az ujjhegy felé haladva. Ismételjük meg ezt a masszázsfogást 4-6 alkalom­mal, a páciens mindkét kezé­nek mindegyik ujján.

60. mozdulat: Az ujjízületek húzása

Tartsuk egyik kezünkben a páciens csuklóját. Tartsuk a páciens egyik ujjának tövét behajlított mutató- és közép-sőujjunk között. Simítsunk/ pásztázzunk végig egy gyors húzó mozdulattal az ujjon, az ujj tövétől a hegyéig. Az ujj-hegynél húzzunk kissé erő­sebben és gyorsabban, így egy csattanó hang fog kép­ződni. Ismételjük meg ezt a masszázsfogást 4-6 alkalom­mal, a páciens mindkét kezé­nek mindegyik ujján.

S ezzel végre is hajtottuk a teljes Wu-féle fejmasszázs-sorozat lé­péseit.

106

1 0 . F E J E Z E T

A Wu-féle fejmasszázs egészségügyi és kozmetikai hatásai

Előbb-utóbb mindannyian kényszerűen szembenézünk számtalan testi vál­tozással, amelyet az öregedés okoz. Mivel találkozáskor arcunk az, amit na­ponta látnak az emberek, az öregedéssel járó változások közül is legszem­betűnőbbek általában a homlokunkon és a szemünk sarkában megjelenő ráncok, s csak kevésbé a test többi részének petyhüdése és gyengülése. A ráncosodás kezdetekor a bőr lassanként megereszkedett, száraz kinézetűvé válik, néha elszíneződések, pigmentfoltok (macula) pettyegetik be a bőr felszínét. Jórészt ezzel egyidejűleg a haj kezd gyérebben nőni, őszbe csava­rodni, s amint a száradó őszi falevelek, végül hullani is.

Sejtjeink tápanyagcseréjének korunk előrehaladtával járó lelassulása okozza a látványos öregedési folyamatokat. Például faggyúmirigyeink sorva­dásával a bőralatti zsiradéktermelésünk megváltozik, a színezékek felhal­mozódnak, s változások egész sora megy végbe. Az öregedés alapjául szol­gáló okok szintén belső szerveink állapotával függenek össze. Amennyiben a belső szervek helyesen működnek, a szokásos bőrápolás is elegendő ter­mészetes megelőző intézkedésként a megszokott öregedési hatások elhárí­tására és az egészséges külső megjelenés biztosítására.

A masszírozás javítja a vérkeringést, s így előmozdítja a sejtregenerációt, növeli a sejt rugalmasságát. A sejtek így jobban fel tudják venni a tápanya­gokat, és a bőr simábbá és lágyabbá válik.

107

ÖREGEDÉS-MEGELŐZŐ MASSZÁZSKEZELÉSEK

Ráncosodás és az arc öregedése esetére szolgáló kezelés

Az arcon felbukkanó ráncok megelőzésére és eltüntetésére a Wu-féle fej­masszázs sorozat alábbi mozdulatait hajtsuk végre:

1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 2. mozdulat: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) 3. mozdulat: A homlok törlése

34. mozdulat: A homlok görgetése kézéllel 35. mozdulat: A homlok nyomása és törlése a tenyér tövével 38. mozdulat: A homlok fricskázása ujjal 36. mozdulat: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 39- mozdulat: A homlok kopogtatása összekapcsolt, üreget formáló tenyérrel 40. mozdulat: A homlok ütögetése laza ököllel Hatása: E masszázsmozdulatok segítenek a ráncok kisimításában, de a fej­fájás, a homloki fájdalmak, a szédülés és az álmatlanság hatékony megelő­zésére is alkalmasak.

Az öregedés okozta szemproblémákra szolgáló kezelés

Az öregedési folyamat során számos, az esztétikai hatásnál hátrányosabb je­lenség is fellép. A homályos látás és a táskás szem elterjedt a korosabb em­berek esetében.

E problémákra a Wu-féle fejmasszázs sorozat következő mozdulatait hajt­suk végre:

6. mozdulat: A szemöldök ledörzsölése 7. mozdulat: A szemgolyó törlése

26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felliúzása 28. mozdulat: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) gyúrása

1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 4. mozdulat: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása 5. mozdulat: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása

Hatása: E masszázsmozdulatok segítenek a szem körüli ráncok kisimításá­ban, a látás javításában és a szem alatti táska kialakulásának megelőzésé­ben. Hatékonyak továbbá a fejfájás megelőzésében; a szemüreg fájdalmai, a migrén, az álmatlanság, a homályos látás, a rövidlátás (myopia) és a zöld-hályog (glaucoma) esetében is.

108

Az öregedés okozta orrproblémákra szolgáló kezelés

Az orrkörnyéki keringés javítása céljából a következő masszázs-mozdulato­kat hajtsuk végre:

8. mozdulat: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása 26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása 27. mozdulat: Az orr lefelé sajtolása Hatása: E masszázsmozdulatok elősegítik a keringést, és így alkalmasak az orrdugulás, allergiás nátha, krónikus orrnyálkahártya-gyulladás és az orr­melléküreg-gyulladás megelőzésére.

A stressz okozta problémákra szolgáló kezelés

Mindannyiunk számára jöhet egy pont életünkben, amikor elhatalmasodik rajtunk zaklatott életstílusunk, egészségtelen étkezési szokásaink; elboríta­nak munkahelyünk, családunk, a társadalom elvárásai. Mindezek együtt évek alatt megnövelhetik a stresszt, amely bennünket ér, sőt, a stresszel összefüggő egészségügyi problémákat is okozhatnak. Ez kétségtelenül hoz­zájárul az öregedési folyamat korai elindulásához és az öregedés látható je­leinek megmutatkozásához.

Az arcizmok ellazítása és a helyi keringés javítása céljából a következő masszázs-mozdulatokat hajtsuk végre: 10. mozdulat: Különböző akupresszúrás pontok nyomása 24. mozdulat: Az áll simítása (Mindkét oldalon) 25. mozdulat: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont simítása (Az ajakbaráz­da mindkét oldalán) 26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása 55. mozdulat: A mellkas megnyitása 56. mozdulat: A váll forgatása

AZ ÉRINTÉS FONTOSSÁGA

Az emberek más fajokhoz hasonlóan nem csupán élvezik a fizikai kapcsola­tot, de igénylik is azt; nem élhetnek érintés nélkül. Ez velünk született tu­lajdonságunk, ami szükséges felnövekedésünkhöz úgy érzelmileg, mint tu­datilag, de testileg is. A gyermekek e természetes érintkezésre való hajlamot jóval közvetlenebbül fejezik ki, mint a felnőttek (társadalmunk által kialakí­tott felgyorsult és individualista környezetünk legnyilvánvalóbb eredmé­nyeként).

109

Lazító és fiatalító kezelések A következő masszázs-mozdulatok játsszák a legszükségesebb szerepet a nyugodt és hipnózisszerű állapot megteremtésében, amelyben a test képes energiákkal gyorsan újratöltődni; amely megnyugtatja és elcsendesíti az el­mét, és amely elősegíti a természetes és kiegyensúlyozott keringést. 1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 7. mozdulat: A szemgolyó törlése 12. és 18. mozdulat: A nyak jobb- és bal oldalának simítása Hatása: A nyaki verőér kettéágazásának kitágult része (artéria carotis sinus) a nyak felső részén található. Ezen artéria idegvégződései nyomásérzéke­lőkként működnek, és rendkívül érzékenyek az artérián belüli vérnyomás megváltozásaira. E terület gyengéd masszírozása szabályozhatja a szívverést és kiegyensúlyozhatja a vérnyomást. Hasonló hatást tapasztalhatunk a le­hunyt szem finom masszírozásakor is. A 7. masszázsmozdulat (A szemgolyó törlése) és a 12. és 18. mozdulat (A nyak jobb és bal oldalának simítása) ezen eredmény elérését célozza. E mozdulatok ezen kívül, járulékos előny­ként, hatásosak a torokgyulladás (laringitis), a mandulagyulladás (tonsilli­tis), a pajzsmirigytúltengés, a fejfájás, az álmatlanság (insomnia) és a menopauza-tünetegyüttes megelőzésében is.

A fülkezelések hatásai

Amint e könyvben a korábbiakban már felvázoltuk (ld. a 63. oldalon a fül­kagyló pontjainak elhelyezkedése hasonló, mint ahogyan az anyaméhben egy fejjel lefelé lévő magzat van. Különböző pontok a test különböző pont­jait kormányozzák, beleértve az arc területeit is. Jóllehet sokan, (akik emi­att különösen aggódnak) az öregedéslassítást általában leginkább az eszté­tikai változások miatt szokták emlegetni; azonban ennél sokkal fontosabb, hogy a belső szervek egészséges állapotával ennek közvetlen és szoros kap­csolata van!

A meridiánok és csatornácskák hálózata útján a belső szervek állapota az arcszínben tükröződik vissza. Például a máj- és a vesealapú betegségek sö­tétzöld míg az emésztőrendszerrel összefüggő betegségek sárgás arcszínt eredményeznek. Amikor a belső szervek működése akadályozott, az arcszín fakó, sápadt.

A belső szervek serkentésére szolgáló kezelések

Mivel a fület úgy tekinthetjük, mint az öregedés folyamatában belső funkci­óival részt vevő, az öregedést elszenvedő test mikrokozmikus lenyomatát; a következő masszázs-mozdulatokat használhatjuk:

110

A 17. és a 18. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása a jobb és bal ol­dalon. Hatása: A masszázsmozdulatok serkentik a belső szerveket, ami visszahat­va megelőz számos öregedési okot. E kezelések szintén hatékonyak a fül fertőzései, a fülcsengés (tinnitus) és a halláscsökkenés megelőzésében.

A hajnövekedés serkentése

Általánosan tudható, hogy amint öregszünk, vékonyodnak el, fordulnak őszbe, s végül fokozatosan hullanak ki hajszálaink.

Kezelések a hajnövekedéshez

A következő masszázsmozdulatok használhatók ezen átalakulás késlelte­tésére: 13. és 19- mozdulat: A fejbőr végigpásztázása a fej jobb és bal oldalán 14. és 20. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése a jobb és a bal oldalon 15- és 21. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa a jobb és a bal oldalon 16. és 22. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása mindkét oldalon 30. mozdulat: A Fengchi (GB 20, Eh 20) pont ujjnyomása 31. mozdulat: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjnyomása 32. mozdulat: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont ujjnyomása 33. mozdulat: A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása 41. mozdulat: A fej mindkét oldalának nyomása/sajtolása 43. mozdulat: „Fejmosás" felcsippentéssel 44. mozdulat: A fej kopogtatása ujjakkal Hatása: A hajnövekedés a vérkeringéstől függ. A fej masszírozásával növel­jük a helyi vérkeringést. E masszázsmozdulatok hatékonyak továbbá a fejfá­jás, a szédülés, a feledékenység és az ideggyengeség (neurasthenia) kezelé­sében.

WAI Q I

A Wai Qi, a Qi, vagyis az energia kibocsátása a kezelt személy egészségjaví­tása céljából. Wai Qi-t sok masszázsstílusban alkalmazunk. Hatása sokrétű, a csillapító és nyugtató hatástól, a fájdalomcsillapításon át, a keringés javí­tásáig. Jóllehet egy képzett és gyakorlott kezelő személy a teljes masszázs idején használ Qi-t, mégis van néhány masszázslépés, amelyik erőteljeseb­ben hangsúlyozza a Qi kibocsátásának fontosságát, mint a többi. E lépések-

111

ben a kezelő személy a páciens Qi-jének testszerte való könnyedebb és fi­nomabb áramlásának elősegítésére használja Qi-jét. A Qi-kibocsátást a Qigong gyakorlás során tanuljuk meg (Id. a 12. fejezetet).

A Wai Qi használatának mozdulatai 37. mozdulat: Az arc simítása Qi-vel Hatása: ez a masszázsmozdulat növeli a helyi vérkeringést. Élénkíti ezen kí­vül az agy tevékenységét, javítja az intelligenciát, és előnyös kozmetikai szempontból is. Hatékony továbbá a fejfájás, a szédülés, az álmatlanság, az emlékezetkiesés (amnesia) és a neurózis kezelésében.

A NYAKI FESZÜLTSÉGEK OLDÁSA

Amint öregszünk, számos mozgási probléma fejlődik ki, s ezek gyakran a nyaki területen jelennek meg. A csontok öregszenek, és a hajdan rugalmas csigolyák elmeszesednek. A merev nyak, a maga módján, nagyon is sors­döntő masszázstényező lehet a fej számára...

Nyakgyógyító kezelések 49- mozdulat: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont gyúrása és nyomása 46. mozdulat: A hátsó hajvonal gyúrása és söprése 45. mozdulat: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése 47. mozdulat: A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) tolá­sa és nyomása 48. mozdulat: A nyak préselése 50. mozdulat: A nyak görgetése és nyomása 51. mozdulat: A vállak felcsippentése és emelése 52. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése laza ököllel 53. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése összekapcsolt üreges kezekkel 54. mozdulat: A nyak és a váll paskolása üreges tenyérrel Hatása: E masszázsmozdulatok javítják a fej és a nyak területeinek keringé­sét, így korrigálják a csigolyák elhelyezkedését és megelőzik a nyaki pana­szokat. Hatékonyak továbbá a fejfájás, az álmatlanság és a merev nyak ese­tében.

112

AZ UJJAK MASSZÁZSA

A három Kéz-Yang meridián közvetlenül köti össze a kezet a fej és az arc te­rületeivel. A három Kéz-Yin meridián pedig kapcsolatban áll e három Kéz-Yang meridiánnal az ujjvégek akupunktúrás pontjain keresztül. Ez a kap­csolat teszi lehetővé a Yin meridiánok közvetett összekapcsolódását a fej és az arc tartományaival.

Az ujjak masszírozására szolgáló kezelések Az ujjak masszírozására a következő kezeléseket használhatjuk: 57. mozdulat: Az alkar ütögetése üreges tenyérrel 58. mozdulat: A kézhát törlése 59- mozdulat: Az ujjak fogása-sodrása 60. mozdulat: Az ujjízületek húzása Hatása: E masszázs-mozdulatokat a meridiánok ujjvégi forráspontjainak (Jin kút pontok) serkentésére használjuk. Ezek nem csupán megelőző in­tézkedésként szolgálnak az ujjak zsibbadása és merevsége ellen, hanem a kezelt személynek a masszázs során gyakran fellépő ellazult és lenyugtatott állapotából való gyors felébresztésére is alkalmasak.

113

A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA

(A Fa elem kínai írásjele)

V. RÉSZ

1 1 . F E J E Z E T

Öngyógyító kezelések

Noha ez az utolsó fejezet, könnyen lehetett volna az első is. A gyógyászat­ban ugyanis az önkarbantartas jelentőségét n e m lehet sem figyelmen kívül hagyni, sem lebecsülni. Egyszerű igazság, hogy az egészséges személy sok­kal könnyebben gyógyít másokat.

A személyes higiénia mindenki számára fontos, aki másokkal érintkezik, s általában egyben lelki és szellemi egészségünk kivetülése is. A Wu-féle fej­masszázs szempontjából ez testünk tisztántartását és ápoltságát jelenti. Ke­zelés előtt mossunk kezet, körmünk legyen tiszta és rövid. Kerüljük az erős illatú kölnit, vagy dezodort, mivel ez ütközhet a kezelt személy ízlésével.

Az egészséges életvitelt példamutatással jó tanítani. Ha úgy érzi, valamely szokása n e m előrevivő, nos, meglehet, itt az idő azt csökkenteni, vagy tel­jesen elhagyni.

Egyszerű önkarbantartási eszköztárként önkezelő masszázst és Qigong-ot tanítunk. A fejen végzett önkezelő masszázs nem csupán a személyes egész­ség megőrzésének és a vonzó külső fenntartásának eszköze, hanem egyben kiváló gyakorlási alkalom is a Wu-féle fejmasszázzsal dolgozó természet­gyógyász számára. A Qigong segítségével építi fel és növeli energiaterét a gyógyító, s teszi magát képessé arra, hogy a Qi-t a „középből" (Dantian) te­nyerébe irányíthassa.

Ennek az önkezelési masszázstechnikának néhány lépése hasonló a 9- fe­jezetben leírt hatvan lépéses sorozat egyes fogásaihoz.

117

SAJÁT ARCUNKON ÉS FEJÜNKÖN VÉGEZHETŐ EGYSZERŰ

MASSZÁZSTECHNIKÁK:

A szem önmasszázsa

1.) A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása

Mindkét kezünk hüvelykujja begyét tegyük a Zhanzhu (UB 2, H 2) pontokra, a szemöldök belső végén lévő mélyedésre, s gyúrjuk 10-szer e területet. A gyúrás erejét fokozatosan növelhet­jük, míg enyhe fájdalmat és feszülést kezdünk érezni.

2.) A Jingming (UB 1, H 1) pont gyúrása

Tegyük jobb kezünk mutató- és hüvelykujját a Jingming (UB 1, H 1) pontra, ami az orrnyereg két oldalán, a belső szemzug fe­lett 0,1 cun-nyivel helyezkedik el. Váltogassuk a lefelé nyomást és a felcsippentést 10-szer.

118

3.) A Sibai (ST 2, Gy 2) pont gyúrása-nyomása

Tegyük mutatóujjunkat a Sibai (ST 2, Gy 2) pontra, ami a szem­üreg alsó szélén, a járomcson­ton, 1 cun-nel az előre tekintő pupilla közepe alatt található. Nyomjuk-gyúrjuk 10-szer, amíg enyhébb fájdalmat és feszülést nem érzünk.

4.) A szemöldök ledörzsölése

Hajlítsuk be mutatóujjunkat, s tegyük orsócsont felé eső (radi­ális) oldalával a szemüreg felső élének belső oldalához, s hajt­sunk végre ledörzsölő mozdu­latot a belső szemzugtól a kül­sőig. Folytassuk a mozdulatot a szemüreg alsó szélén. Ismétel­jük mindezt meg 10-szer.

119

5.) A szem „vasalása"

Hunyjuk le könnyedén sze­münket. Dörzsöljük össze te­nyerünket, hogy felforrósodja­nak, majd borítsuk be vele sze­münket, mintha csak „vasal­nánk", mintegy 30 másodper­cen át. Végezzük ezt finoman dörzsölve a szemet, mintegy 10 alkalommal.

6.) A halánték - o Taiyang (EX-HN 5) pont dörzsölése

Gyakoroljunk erős nyomást mind­két kezünk hüvelyk- vagy mutató­ujjának begyével a Taiyang (EX-HN 5) pontra. Gyúrjuk mintegy 10-szer, amíg enyhébb fájdalmat vagy feszülést nem érzünk. Hatások: Fenti masszázsfogások hatékonyak a rövidlátás (myopia), a homályos látás, a zöldhályog (glaucoma), szemizom-sorvadás és más szemproblémák megelőzé­sére és gyógyítására.

120

Az orr önmasszázsa

J.j A Yingxiang (U 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása

Nyugtassuk a mutató ujjunk be­gyét a Yingxiang (LI 20, Vab 20) ponton, majd végezzünk gyú­ró-nyomó masszázsmozdulatot 10-szer, míg enyhe fájdalmat és feszülést nem érzünk.

2.) Az orr dörzsölése (kétoldalt)

Dörzsöljük két kezünket össze (s elsősorban is a mutató-, és/vagy középső ujjunkat), hogy felforrósodjanak. Majd dörzsölgessük orrunk két olda­lát ezekkel az ujjainkkal fel és le, hogy orrunk felmelegedjék. Ismételjük 10-szer. Hatások: Fenti masszázsfogá­sok hatékonyak a megfázás, az orrdugulás és orrfolyás, az al­lergiás orrnyálkahártya-gyulla­dás (rhinitis vasomotorica), a

krónikus orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis chronica) és az orrmelléküreg­gyulladás (sinusitis) megelőzésére és gyógyítására.

121

A fül önmasszázsa

A hüvelyk- és mutatóujjunk he­gyével alkalmazzunk gyúró-nyo­mó masszázsfogást az Ermen (SJ 21, HM 21), a Tinggong (Sí 19, Véb 19), Tinghui (GB 2, Eh 2) és a Yifeng (SJ 17, HM 17) ponto­kon, mindegyiknél 10-10 alka­lommal, illetve ameddig enyhe fájdalmat és feszülést kezdünk érezni.

2.) A fülkagyló dörzsölése

Finoman csippentsük hüvelykuj­junk és mutatóujjunk orsócsonti (radiális) oldala közé fülkagylón­kat. Majd dörzsöljük fel-le, 10 al­kalommal, vagy amíg felmeleg­szik a fülkagyló.

122

7.J A fül körüli pontok gyúrása és nyomása

3.) „Ming Tiangu", „Dobolás a Mennyei Dobon

Szorítsuk mindkét kezünk tenyerét fülünkre, tenyértővel előre s ujja­inkkal hátrafelé. Tegyük mutatóuj-junkat középsőujjunk tetejére, és pattintsuk rá a fül mögött, a nyak­szirti csontdudorra (protuberantia occipitalis externa) 10-szer. Ez dön­gő hangot kelt a fülben. A fülünk által fogadott rezgések többsége a külső fül felől befelé halad. Ez a masszázsfogás a belsőfülben magá­ban kelt rezgést, ami kifelé halad. Hatások: Fenti masszázsfogások hatásosak a gyothallás és más fülproblémák megelőzésére

fülcsengés (tinnitus), a na-és gyógyítására.

A fej ön masszázsa

7.) Tolás a homlokon (A fej mindkét oldalán)

Hajlítsuk be két kezünk mutatóuj­ját, és orsócsonti (radiális) oldalá­val nyomjuk a homlok középvona­lához, amelyik a Yintang (EX-HN 3) (Harmadik Szemként is nevezett) ponttól az elülső hajvonalig tart. „Vasaljuk" végig homlokunkat mu-tatóujjunkkal középtől kifelé halad­va, amíg elérjük a Taiyang (EX-HN 5) pontot (vagyis a halántékot), a Sizhukong (SJ 23, HM 23) és a Touwei (ST 8, Gy 8) pontokat. Is­mételjük ezt 10-szer.

123

2.) A halánték letörlése

Szorítsuk halántékunkhoz hüvelyk­ujjbegyünk csigavonalas felületét, és kezdjünk vele hátrafelé haladó erőteljes letörlő masszázsmozdu­latba. Ismételjük ezt 10-szer. Ez a masszázsmozdulat enyhe fájdalmat és feszülést kelthet.

3.)A koponya gyúrása és nyomása (A fej hátulján)

Tegyük hüvelykujjunk hegyét, vagy begyének csigavonalas felületét szi­lárdan a Fengchi (GB 20, Eh 20) pontra (a nyakszirti csontdudor (protuberantia occipitalis externa) alatti mélyedésbe), és alkalmaz­zunk nyomó masszázsfogást 10, vagy több alkalommal ismételve. Folytassuk ezt körkörös gyúrással, majd térjünk át a Naokong (GB 19, Eh 19) pont gyúrására. Végezzük ezt is el 10-szer, vagy ameddig eny­he fájdalom és feszültség érzése nem keletkezik.

124

A.) A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) és a Sishencong (EX-HN 1) pontok nyomása-gyúrása Tegyük középső ujjunk hegyét a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont­ra, és nyomjuk/gyúrjuk azt 8-10 al­kalommal. Tegyük ugyanezt 2-4 al­kalommal a Sishencong (EX-HN 1) pontokkal is, amelyek a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont mellett két oldalt, felette és alatta helyezked­nek el.

5.) „Az ore mosdatása''

Dörzsöljük össze kezünket, míg fel nem forrósodnak. Tegyük mindkét tenyerünket könnyedén homlo­kunkra, majd erősen dörzsöljük ar­cunkat lefelé az állkapocsig, az áll­kapocs széle mentén, az arc olda­lán, egészen a Jiache (ST 6, Gy 6) pontig, majd felfelé a fül előtti terü­leten a halánték felé, és a homlok közepén fejezzük be a mozdulatot. Ismételjük a sorozatot 6-8 alkalom­mal, amíg az arc melegséget nem érez.

Hatások: E masszázsfogások élénkítik az agyműködést, javítják az intelli­genciát, s elcsendesítik a tudatot. Hatásosak a fejfájás, a szédülés, az álmat­lanság (insomnia), az emlékezetvesztés (amnézia), a neurózis és az arcbé­nulás (paralysis facialis) megelőzésére és gyógyítására.

125

1 2 . F E J E Z E T

Qigong a gyógyító számára

ÁLLÓ QIGONG

A Qigong elnevezés két szóból áll: A Qi életerőt (Lásd 6. oldal), a gong pe­dig jártasságot jelent, amit hosszú idő alatt fejlesztettünk ki. A Qigong kínai gyakorlatok egy olyan válfaja, ami a gyakorló fizikai testének és egyúttal Qi-jének építésére és erősítésére egyaránt szolgál. A kínaiak úgy tartják, hogy „ég és föld között áll az ember". Ez a mondat egyben az álló Qigong alap­vető testtartását is megadja. A Qi-nek három típusa van: a mennyei Qi (yang), a földi Qi (yin), és az emberi Qi. A hagyományos kínai gyógyászat fi­lozófiája szerint az ember állhat tudatával és lélegzetével felmagasodva az égig; s két lábával szilárdan a földön, mély gyökereket eresztve; és így hoz­hatja egyensúlyba testében az energia Yin és Yang vonatkozásait. Az elme elcsendesedhet, s tudatunkban békés természeti képek merülnek fel.

Lélegezzünk természetesen, mélyen, alhasi légzéssel, hogy testünkben a Qi így lesüllyedhessen. Egy idő után a tudat begyakorolja az elcsendese-dést, az ellazulást és az összpontosítást, s a test ebben természetesen köve­ti. A napi rendszeres energetikai gyakorlás a gyógyítót egészségesebbé te­szi, s ez közvetlenül áttevődik a kezelt személyre is.

A két bemutatott testtartást: a „Három gömb" tartást (12-1. ábra) és a „Pózna ölelése" tartást (12-2. ábra) mintegy napi 15 percig javasolt gyako­rolni.

127

12-1. ábra: „Három gömb" tartás 1 2-2. ábra: „Pózna ölelése" tartás

MOZGÁSOS Q I G O N G

Az előzőekben említett álló testhelyzetek adják a gyógyító energetikai „ta­lapzatát". E nyugalmi gyakorlatok azonban egyben a mozgás alapjait is je­lentik. Az általunk gyakorolt mozgásos gyakorlatot „Az Árnyékboxolás 15 gyakorlataiként ismerik. A Tang-dinasztiához (i. sz. 618-907) és Xu Xuan Ping taoista szerzeteshez köthető, és közel 1400 éve szolgálja megbízható­an az egészség és az alkat javítását, a betegségek gyógyítását, az élet meg­hosszabbítását. E sorozat megalkotásakor egy még régebbi Qigong rendsze­ren alapult. A mozdulatok és a megidézett természet sugallta képek egye­bek között az elefánt, a sárkány, a páva, a kócsag, a ló, a Hold tartása, a hegy taszítása mozdulatait utánozza. E gyakorlatsorozatot azért műveljük, hogy segítségével a Qi-t lágyan, valamennyi meridiánon átáramoltassuk.

Jóllehet az álló gyakorlatok elegendőek a fejmasszázst alkalmazó gyógyító személy számára, e könyvet mégis azzal szeretném befejezni, hogy az Olva­sónak gyakorlataink néhány mozdulatát bemutatom (ld. 12-3 - 12-7. ábrák).

Létezik egy folyamatos és természetes összjáték az egészség, az energia és a mozgás között. Ez az összhang megtestesül a Wu-féle fejmasszázs-sorozat­ban. A jó egészség és a jó gyógyítás - mindez egy egyszerű érintéssel kez­dődik. ..

128

12-3. ábra : A Hold körbeölelése 12-4. ábra : A vádló szétválasztja sörényét

12-5. ábra : Körzés balra és jobbra 12-6. ábra : Labda tartása oldalt

129

12-7. á b r a : A Főnix szétteríti szárnyait

130

F Ü G G E L É K

Irodalomjegyzék/ Ajánlott olvasmányok

E könyv megalkotásában a következő könyveket és cikkeket használtuk fel forrásmunkaként:

TÖRTÉNELMI MŰVEK

A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Di Neijing, Yellow Emperior's Canon of Internal Medicine)

Csodás Sarokpont (Miraculous Pivot)

Alapkérdések (Plain Questions)

Az akupunktúra kiemelt fontosságú témái (Highlights of Acupuncture)

Az akupunktúra és a moxibuszció tömör összefoglalása (Compendium of Acupuncture and Moxibustion)

Bevezetés a klasszikus akupunktúrába (Guide to the Classics of Acupuncture)

Kérdések és válaszok az akupunktúra és a moxibuszció tárgykö­rében (Questions and Answers Concerning Acupuncture and Moxibustion)

Az akupunktúra rendszerezett klasszikusai (Systematic Classics of Acupuncture)

131

KORTÁRS MÜVEK

Acupuncture and Moxibustion (Akupunktúra és moxibuszció) First edition, edited by Nanjing College of Traditional Chinese Medicine, published by Shanghai Science and Technology Publishing House, 1974, Beijing.

Acupoint Location Guide (Akupontok helymeghatározó kézikönyve) Revised edition. Alon Lotan, 1995, published by Etsem.

Acupuncture and Moxibustion (Akupunktúra és moxibuszció) First edition, edited by Shanghai College of Traditional Chinese Medicine, published by People's Medical Publishing House, 1974, Beijing.

Anatomical Char ts for Acupunc tu re a n d Moxibust ion (Anatómiai térképek az akupunktúrához és a moxibuszcióhoz) First edition, charted by Editorial and Charting Group of Anatomical Charts for Acupuncture and Moxibustion, Zhejiang Medical University, Zhejiang college of Traditional Chinese Medicine Publishing House, 1979, Hangzhou.

Anatomical Charts of Acupuncture of the 14 Meridians (Anatómiai térképek a 14 meridián akupunktúrájához) Edited and charted by Shanghai college of Traditional Chinese Medicine, Shanghai Research Institute of Traditional Chinese Medicine, published by Shanghai People's Publishing House, 1975, Shanghai.

Chinese Acupuncture and Moxibustion (Kínai akupunktúra és moxibuszció) First edition, published by Foreign Languages Press, 1987, Beijing.

Essentials of Chinese Acupuncture (A kínai akupunktúra lényege) Published by People's Medical Publishing House, 1979, Beijing.

Explanation of Names of Acupoints with its English Translation (Az akupontok nevének magyarázata angol fordítással) Published by Anhui Publishing House of Science & Technology, 1985, Anhui.

The English-Chinese Encyclopedia of Practical Traditional Chinese Medicine (Angol-kínai hagyományos kínai gyógyászati enciklopédia) First edition, published by Higher Education Press, 1994, Beijing.

132

A Practical English-Chinese Library of Traditional Chinese Medicine (Angol-kínai gyakorlati szótár a hagyományos kínai gyógyászathoz) First edition, published by Publishing House of Shanghai University of Traditional Chinese Medicine, 1990, Shanghai.

TOVÁBBI AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

(E könyvhöz forrásmunkaként nem használtuk, ám elolvasásra nagyon ajánljuk.)

Foundation of Traditional Chinese Medicine (A hagyományos kínai gyógyászat alapjai) by Giovanni Maciocia

The Web That Has No Weaver (A háló, melyet nem szőtt takács) by Ted Kaptchuk.*

A MAGYAR FORDÍTÁSHOZ FELHASZNÁLT KÖNYVEK

Pálos István: A hagyományos kinai orvoslás Gondolat Kiadó, Budapest, 1963.

Ted J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, Budapest, 1992 ISBN szám: 963 04 2202 6.

Dr. Paul D. Zmiewski: A tűszúrás és égetés gyógymódja Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, Budapest, 1994. ISBN szám: 96-304-46235, a sorozat ISSN száma: 1216-8238.

Brencsán János: Orvosi szótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1993.

Országh László: Angol-magyar nagyszótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1996.

*Ez utóbbi könyv magyarul is megjelent: Ted J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvos­

tudomány címen, lásd a fenti hivatkozást. (A Fordító)

133

A SZERZŐ ÉLETRAJZA

Dr. Wu Bin Jiang a hagyományos kí­nai orvoslás (TCM, Traditional Chinese Medicine) és a Qigong tanul­mányozását kora gyermekkorában kezdte, TCM doktor családtagjai veze­tésével. Sok évig tanult Kínában híres TCM doktoroktól és Qigong meste­rektől. Tanárai között olyan szemé­lyek találhatók, mint Wang Xue Tai, Zhang Jin és az igen elismert TCM és Qigong Mester: Jiao Guo Rui. Tanult továbbá, és baráti támogatást kapott Wan Xing Mestertől, a Shaolin Kolos­tor főapátjától. Egy év után „Mezítlá­bas Doktor"-ként TCM orvosi diplo­mát szerzett a Heilongjiang-i Egyete­men 1983-ban. 1988-ban diplomázott a pekingi Hagyományos Kínai Orvos­lás Kína Akadémiáján, a Gyógyászati és Qigong Mesterprogramon. Ez Kíná­ban, de a világon is, az egyik első alkalom volt, amikor gyógyászati Qigong mesterképzést tartottak. A TCM Európában és Japánban történt tanítása és gyakorlása után 2000-ben Dr. Wu lett az elnöke Kanadában a torontói On­tario College of Traditional Chinese Medicine hagyományos kínai orvoslá­si főiskolának. Több mint harmincéves tapasztalatát használva készíti fel ka­nadai és más országokból érkező diákjait a hagyományos kínai gyógyászati elvek alkalmazásán alapuló sikeres karrierre és életstílusra.

Dr. Wu máris sok évet szánt a kelet és a nyugat gyógyászata közti sza­kadék áthidalására. Klinikai felügyelői beosztásban van a Mount Sinai Hospital Pain Clinic kórházban és a Michener Institute for Applied Health Sciences főiskolán. Ő az elnöke a Magyarországon bejegyzett első Qigong egyesületnek, a Nemzetközi Akupunktúrás és Moxibukciós Manipulációs Technikák Egyesülete (International Association of Acupuncture and Moxibustion Manipulative Techniques) alapítója, a Kanadai Hagyomá­nyos Kínai Orvosok és Akupunktőrök Egyesülete (Chinese Medicine and Acupuncture Association of Canada ügyvezető igazgatója. Az Akupunktú­ra és a Tuina tiszteletbeli professzora a kínai Heilongjiang Hagyományos Kínai Gyógyászati Egyetemen, valamint a Wu-féle Fejmasszázs Nemzetkö­zi Szövetsége (Wu's Head Massage International Association) alapítója és elnöke. Dr. Wu a TCM hatékonyságáról szóló 20 cikk szerzőjeként is sze­repel.

134

A Tuina (a kínai hagyományos orvosi masszázs) előnyös alkalmazása és a „modern betegségek" kezelése terén szerzett korai tapasztalatai késztették Dr. Wu-t a Wu-féle fejmasszázs (WHM, Wu's Head Massage) kifejlesztésére és az emberek számára világszerte való hozzáférhetővé tételére.

„A tanítók kitárják az ajtót... de belépnünk magunknak kell rajta".

- kínai szólás

A Dr. Wu-féle arcmasszázs és a Qigong 15 gyakorlata

magyarországi tanfolyamaira

konzultációra, kezelésre

jelentkezés:

Gervai Miklós Andrásnál a

gervaima@tvn.hu e-mail címen,

vagy a

06 (70) 234-65-99 telefonon.

„A fejbőr és az arc akupontjainak masszázsával az egész testet kezelhetjük. A fej az emberi

test fővárosa, itt találkozik az összes Yin és Yang meridián."

A Sárga Császár Belgyógyászati Könyvéből (Huang Di Nei Jing)

Az egészség és a hosszú élet egy egyszerű érintéssel kezdődik

Tudja-e, hogy a fej, a nyak és az arc akupunktúrás pontjainak, meridián­jainak és ingerzónáinak masszírozásával hatást gyakorolhatunk az emberi test belső egészségére, és kiegyensúlyozhatjuk azt? Mi több, mindez nem csupán a test egészének kiegyensúlyozásában segít, de jelentős kozmetikai és öregedésgátló hatással is jár!

Ebben a meghatározó könyvében Dr. Wu Bin Jiang egy könnyen végre­hajtható fejmasszázs-programot mutat be, amely alkalmas lehet a számítógép okozta egészség-károsodás és sok más, a modern társadal­munkban gyorsan szaporodó, stresszel kapcsolatos betegség kezelésére. Kevesebb, mint harminc perc alatt oldhatjuk párunk, barátunk vagy

páciensünk fejében felgyűlt stresszt és feszültséget, s közben elősegíthetjük bőre kisimulását, szervei egészségének javulását, általános jó közérzetét.

E hatvan lépéses sorozat a hagyományos kínai gyógyászaton (TCM) alapul, s elméleti gyökerei a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvéig (Huang Di Nei Jing) nyúlnak vissza. A Wu-féle fejmaszázst végrehajthatjuk teljes egészében, vagy gyorssegélyként kiválaszthatjuk az éppen szükséges technikákat.

• Kiváló a fejfájás megszüntetésére • Alkalmas a váll és nyak feszültségoldására • Csökkenti az arc ráncait • Élénkíti az energiaáramlást az egész testben •Javítja az arcbőr rugalmasságát • Természetes lelki elsősegélyként is alkalmazható

Dr Wu Bin Jiang a hagyományos kínai orvoslás (TCM) és a Qigong mestere. A torontói Ontario Hagyományos Kínai Gyógyászati Főiskola elnöke, elnökségi tag kínai gyógyászati, akupunktúrás és orvosi szövetségekben. Hivatkozott szerző és TCM tanácsadó számos kínai, japán, német, magyar, osztrák és kanadai szövetségben. Dr. Wu Torontóban él, Kanadában.