TÖRTÉNELM I SOROZA
© E
uró
pai
Un
ió©
Eu
róp
ai U
nió
Euró
pai
Un
ióEu
róp
ai U
©
A Lisszaboni Szerződés aláírása (2007. december 13.)
Románia és Bulgária csatlakozási szerződésének ünnepélyes aláírása
(Luxembourg, 2005. április 25.)
© E
uró
pai
Un
ió
Az EGK- és az Euratom-Szerződés ünnepélyes aláírása
(Róma, 1957. március 25.)
© E
uró
pai
Un
ió
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (Párizs, 1951. április 18.).
A képen szerepelnek: Paul van Zeeland (külügyminiszter, Belgium), Joseph Bech
(külügyminiszter, Luxemburg), Joseph Meurice (külkereskedelmi miniszter, Belgium),
Carlo Sforza (külügyminiszter, Olaszország), Robert Schuman (külügyminiszter, Franciaország),
Konrad Adenauer (szövetségi kancellár és külügyminiszter, Németország), Dirk Stikker
(külügyminiszter, Hollandia) és Johannes van den Brink (gazdasági miniszter, Hollandia)
© E
uró
pai
Un
ió
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL
SZÓLÓ SZERZŐDÉSEK
ÁS
ÖL
D
ÉS
HA
TÁ
LYB
AL
ÉP
ÉS
IDŐ
RE
IDŐ
ND
É
AZ EURÓPAI UNIÓ1955–2011: 60 ÉV
A JOGON ALAPULÓ UNIÓ
Horvátország csatlakozási szerződése
(aláírás: 2011. december 9.)
megerősítése folyamatban
Lisszaboni Szerződés (2009. december 1.)
Bulgária és Románia csatlakozási szerződése (2007. január 1.)
Szerződés európai alkotmány létrehozásáról
(aláírás: 2004. október 29.)
nem lépett hatályba
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia,
Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia
csatlakozási szerződése
(2004. május 1.)
Nizzai Szerződés (2003. február 1.)
Amszterdami Szerződés (1999. május 1.)
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződése
(1995. január 1.)
Aktus az EBB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról:
Európai Beruházási Alap
(1994. május 1.)
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ)
(1993. november 1.)
Egységes Európai Okmány (1987. július 1.)
Spanyolország és Portugália csatlakozási szerződése
(1986. január 1.)
Szerződés Grönlandról (1985. január 1.)
Görögország csatlakozási szerződése (1981. január 1.)
Szerződés az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról
szóló jegyzőkönyv módosításáról:
az elszámolási egység módosítása, átváltási módszer
(1977. október 1.)
Szerződés egyes pénzügyi rendelkezések módosításáról (1977. június 1.)
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság
csatlakozási szerződése (1973. január 1.)
Szerződés egyes költségvetési rendelkezések
módosításáról: „saját források”
(1971. január 1.)
Egyesítési szerződés (1967. július 1.)
Egyezmény a Holland Antillákról
(1964. október 1.)
Egyezmény egyes közös intézményekről:
Közgyűlés, Bíróság, Gazdasági és Szociális Bizottság
(1958. január 1.)
Az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom)
létrehozó szerződés
(1958. január 1.)
Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK)
létrehozó szerződés
(1958. január 1.)
Az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződés
(aláírás: 1952. május 27.)
nem lépett hatályba
Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK)
létrehozó szerződés
(1952. július 23.)
2002. július 23-án hatályát vesztette
© A
z Európai U
nió Tanácsa, 2011 — ISBN
978-92-824-3468-0 — d
oi:10.2860/23073 — Q
C-32-11-757-HU
-P
wwwwwwww.consiliuuum.euroropa.eeueuwww.wwwwwwwww.www.www.www.wwwwwww.www.wwwww.w.consconsconsconscononsconssconsconsconconsconsconscon iliuiliuiliuiliiliuiliuiliuiliuiliuiliuiliuiliuiui m.eum.eueum.eum.eueum.eum.eum.em.eum.eum.m.eum.eum eeuroroparoparoparopaoparopaparopaaparoroproparoparopaopaaapa.eueueu.eu.eu.eueuueueu.eu.e.euueu.eu.
Lisszabon: 2007. december 13.
Nizza: 2001. február 26.
Amszterdam: 1997. október 2.
Maastricht: 1992. február 7.
Egységes Európai Okmány:
1986. február 17. és 28.
Róma: 1957. március 25.Európa népei közötti egyre
szorosabb egység
Párizs: 1951. április 18.
201201201201111111111111111
595595955595111119199199199AAképezikképezik azaz UnióUnió alapjalapjátát. ttA SzerzA Szerződéőddésekrésekről aől a kt gállamokktagáltagállamok
pjjképviselői f lytatnakfolytatnak tárgyalásokattárgyalásokat, tt és őkők azaz aláírókaláírók is.
AA SzerződSzerződééddésekések megerőmegerősítésesíté a nemzeti parlamentekne , kk a jóváhagyása pedig azs Európaurópai Parli Parlamentament feladata.
Európai jogi unió
Párizstól Lisszabonig: A szerződések története
2012. MÁRCIUS
A T
AN
ÁC
S F
ŐT
IT
KÁ
RSÁ
GA
AR
CH
ÍV
AN
YA
GO
K
HU
CONSILIUM
HU.indd 1 28/06/12 15:37
Megjegyzés
Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál.
Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a
www.european-council.europa.eu és a
www.consilium.europa.eu
oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától
szerezhetők be az alábbi címen:
Rue de la Loi/Wetstraat 175
1048 Bruxelles/Brussel
BELGIQUE/BELGIË
Tel. +32 22815650
Fax +32 22814977
www.consilium.europa.eu/infopublic
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).
Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók.
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012
ISBN 978-92-824-3512-0
doi:10.2860/85903
© Európai Unió, 2012
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Printed in Belgium
Elemiklór-mentes papírra nyomtatva (ECF)
HU.indd 2 28/06/12 15:38
Európai jogi unió
Párizstól Lisszabonig: A szerződések története
kg205052_HU_inside_b.indd 1 29/06/12 09:37
kg205052_HU_inside_b.indd 2 29/06/12 09:37
3
Tartalom
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Az 50-es és 60-as évek: az alapító szerződésektől az egyesítési szerződésig. . . . . . . . . . . . . . 6
A 70-es évek: pénzügyi és intézményi szerződések és az első csatlakozási szerződés . . . . . 10
A 80-as évek: az Egységes Európai Okmány és néhány csatlakozási szerződés. . . . . . . . . . 12
A 90-es évek: az Európai Unióról szóló szerződés és az újabb csatlakozási szerződések . . 14
A 21. század szerződései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Párizstól Lisszabonig: a szerződések időrendben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
kg205052_HU_inside_b.indd 3 29/06/12 09:37
4
Előszó
Ön a történelmi sorozatban megjelent „Az Európai Unió szerződései” című, a Tanács archí-
vumában megtalálható poszter kiegészítőjeként készült füzetet tartja kezében, amely a Szer-
ződéseken keresztül mutatja be az EU létrejöttét.
Kiadványunk elsősorban a tudományos élet résztvevőihez és a kutatókhoz szól, de egyben
mindenkihez, akit behatóbban érdekel az európai integráció története.
A mellékletben táblázat formájában szerepel a Szerződések időrendbeli felsorolása.
A Szerződések teljes szövege az alábbi weboldalon érhető el: http://eur-lex.europa.eu
Esetleges észrevételeikkel, illetve javaslataikkal kérjük forduljanak munkatársainkhoz a követ-
kező e-mail címen: [email protected].
kg205052_HU_inside_b.indd 4 29/06/12 09:37
5
Bevezetés
A Szerződések az Európai Unió alapköveit képezik. A tagállamok kormányainak képviselői
által folytatott tárgyalások eredményeképpen, közös megállapodással jönnek létre, majd azo-
kat minden tagállam aláírja, ratifi kálásukra pedig a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel
összhangban kerül sor. Csak akkor lépnek hatályba, ha az eljárás minden egyes lépése, és
ezzel e folyamat egésze sikerrel lezárult.
A Szerződések történeti áttekintése lehetővé teszi számunkra, hogy
� betekintést nyerjünk az Unió mint gazdasági és politikai közösség szerepvállalásának
alakulásába, egy olyan közösségébe, amelynek tevékenysége egyre több területen és egyre
mélyebben fonódik össze;
� megtudjuk, hogy a tagállamok miként oldották meg lépésről lépésre az újabb és újabb
belső és nemzetközi kihívásokat; valamint
� nyomon kövessük a népeket és államokat egyesítő Unió folyamatos fejlődését, amely
a jogállamiságot alapvető értékként vallja magáénak, és ennek megfelelően annak teljes
körű megvalósítására törekszik.
kg205052_HU_inside_b.indd 5 29/06/12 09:37
6
Az 50-es és 60-as évek: az alapító szerződésektől
az egyesítési szerződésig
Robert Schuman 1950. május 9-én tette közzé emlékezetes nyilatkozatát, amelyben felszólí-
totta Franciaországot és Németországot, hogy egyesítsék szén- és acéltermelésüket. Az akkori
francia külügyminiszter javaslata az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés-
ben (ESZAK-Szerződés) öltött testet, amelynek aláírására 1951. április 18-án Párizsban került
sor. A Szerződést az úgynevezett Hatok, azaz Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg,
a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország ratifi kálta. Az ESZAK-Szerződés 1952. július
23-án lépett hatályba, ötvenéves időtartamra – ennek megfelelően 2002. július 22-én hatályát
vesztette.
Az ESZAK-Szerződés közvetlen célja az volt, hogy létrehozza az akkor stratégiai nyersanya-
goknak számító szén és az acél közös piacát. Ezzel párhuzamosan arra is irányult, hogy lefek-
tesse egy eleinte pusztán gazdasági, később azonban fokozatosan politikaivá is váló közösség
alapjait. A Szerződés életre hívta a Főhatóságot, a Közgyűlést, a Miniszterek Különleges
Tanácsát és a Bíróságot, megteremtve ezzel a jelenlegi Európai Unió intézményi rendszeré-
nek alapját.
Nem sokkal az ESZAK létrehozását követően Franciaország javaslatot tett egy nemzetek
feletti katonai integrációra: az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződést (EVK-
szerződés) az ESZAK hat tagja 1952. május 27-én írta alá Párizsban. A Szerződés egy közös
európai haderő felállítását irányozta elő, a Francia Nemzetgyűlés azonban nem szavazta meg
a szöveget, és 1954. augusztus 30-án határozatlan időre felfüggesztette annak megvitatását.
Az EKV-Szerződés így soha nem lépett életbe. Az elutasítás egyúttal azt is jelentette, hogy
meghiúsult egy másik, szorosan az előbbihez kapcsolódó terv is: fel kellett adni az Európai
Politikai Közösséget létrehozó szerződéssel kapcsolatos elképzeléseket. Ez utóbbi szerződést az
ESZAK ad hoc testülete dolgozta ki, és 1953. március 10-én mutatta be a hatok kormányainak.
kg205052_HU_inside_b.indd 6 29/06/12 09:37
7
Az Európai Védelmi Közösség kudarca miatt a hangsúly ismét a gazdasági integrációra helye-
ződött. Az 1955. június 1–2-i messinai konferencia után a hatok egy bizottságot hoztak létre,
amely azt a megbízást kapta, hogy Paul-Henri Spaak belga külügyminiszter elnökletével dol-
gozza ki az európai közös piac modelljét. A bizottság két szövegtervezetet készített, amelyek
„Római Szerződések” néven váltak ismertté, mivel aláírásukra 1957. március 25-én Rómában
került sor. A Római Szerződések 1958. január 1-jén léptek hatályba.
Az EGK- és az Euratom Szerződés ünnepélyes aláírása
(Horatiusok és Curiatiusok terme, Capitolium, Róma, 1957. március 25.)
Az első szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK). Az EGK-Szerződés
az ESZAK-Szerződésben már megállapított elveket új területekre terjesztette ki: előírta egy
a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásán alapuló közös piac lét-
rehozását, egy vámunió megteremtését, valamint több szakpolitikai terület, így például az
agrárpolitika és a kereskedelempolitika közösségi szintre emelését. A kimondottan gazda-
sági célok megvalósítását kitűző Szerződés ugyanakkor arra is irányul, hogy a fentiek révén
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 7 29/06/12 09:37
8
kikövezze az utat egy politikai szinten is egységes Európa felépítéséhez. A Szerződés aláírói
a preambulumban kijelentik: eltökélt szándékuk, hogy megteremtsék az Európa népei közötti
mind szorosabb egység alapjait.
A második szerződés létrehozta az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Ennek
célja, hogy összehangolja és összefogja az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó
kutatási programokat.
A Római Szerződések
1957. március 25-i
aláírását ünneplő olasz
plakát
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 8 29/06/12 09:37
9
Ugyancsak 1957. március 25-én írták alá az Európai Közösségek egyes közös intézményeiről
szóló egyezményt is, amely létrehozta a Közgyűlést, a Bíróságot és a Gazdasági és Szociális
Bizottságot, vagyis az EGK, az Euratom és az ESZAK közös intézményeit.
Az EGK-Szerződés egyedi szabályokat állapít meg a tengerentúli országok és területek tár-
sulására vonatkozóan1. E szabályozás a Holland Antillákról szóló, 1962. november 13-án
Brüsszelben aláírt és 1964. október 1-jén hatályba lépett jegyzőkönyv révén a kőolajtermékek
tekintetében alkalmazandóvá vált a Holland Antillákra.
Az „üres székek politikája” okozta válságot követően, amikor is Franciaország távol maradt
a Tanács és a tanácsi szervek üléseiről, 1967. július 1-jén végbement az első főbb intézményi
reform: hatályba lépett a Hatok által 1965. április 8-án aláírt, az Európai Közösségek egysé-
ges Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés, közismertebb
nevén az egyesítő szerződés. Ez kimondta, hogy a három Közösség (EGK, Euratom, ESZAK)
közös Tanáccsal, közös Bizottsággal és közös költségvetéssel rendelkezik. Ezen túlmenően az
egyesítő szerződés 4. cikke létrehozta az Állandó Képviselők Bizottságát, és leszögezte, hogy
a Tanács munkájának előkészítése és a Tanács által adott megbízatások teljesítése a tagállamok
állandó képviselőiből álló bizottság feladata.
1 Az EGK-Szerződés IV. melléklete: Tengerentúli országok és területek, amelyekre e Szerződés negyedik
részének rendelkezéseit kell alkalmazni.
kg205052_HU_inside_b.indd 9 29/06/12 09:38
10
A 70-es évek: pénzügyi és intézményi szerződések
és az első csatlakozási szerződés
A hetvenes éveket a további intézményi reformok és az első pénzügyi reformok fémjelezték.
A Tanács 1970. április 21-i határozatával a Közösségek addigi, a tagállamok hozzájárulásain
alapuló fi nanszírozási rendszerének helyébe egy saját forrásokból álló fi nanszírozási rendszer
lépett. A határozatot két szerződés követte:
� 1970. április 22-én írták alá az egyes költségvetési rendelkezések módosításáról szóló
Luxemburgi Szerződést, amely 1971. január 1-jén lépett hatályba. A Luxemburgi Szer-
ződés egyrészt bizonyos költségvetési hatásköröket biztosított az Európai Parlamentnek,
másrészt pedig megállapította a saját források két fő típusát. Ezek a mezőgazdasági lefö-
lözések és a vámok voltak2.
� 1975. július 22-én írták alá az egyes pénzügyi rendelkezések módosításáról szóló
Brüsszeli Szerződést, amely 1977. június 1-jén lépett hatályba. A Brüsszeli Szerződés
létrehozta az Európai Számvevőszéket, valamint kibővítette az Európai Parlament költ-
ségvetési jogkörét: az EP számára lehetővé vált, hogy adott esetben teljes egészében eluta-
sítsa a költségvetést, és felmentse a Bizottságot annak végrehajtása alól.
Ez a két Szerződés egyúttal a Római Szerződést is módosította, és első példája volt a Tanács
és az Európai Parlament közötti hatáskör megosztásának.
Az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvet módosító megálla-
podást szintén Brüsszelben írták alá, 1975. július 10-én, és az 1977. október 1-jén lépett
hatályba. A nemzetközi valutaválságra reagálva ez a megállapodás felhatalmazta az Európai
Beruházási Bank kormányzótanácsát, hogy módosítsa mind az elszámolási egység meghatá-
rozását, mind pedig az elszámolási egységekben kifejezett összegek nemzeti valutára történő
átszámítási alapját.
2 A Tanács 1970. április 21-i 70/243/ESZAK, EGK, Euratom rendelete a tagállami pénzügyi hozzájárulá-
soknak a Közösség saját forrásaival történő felváltásáról.
kg205052_HU_inside_b.indd 10 29/06/12 09:38
11
Ugyanebben az időszakban három új ország csatlakozott az EGK-hoz és az Euratomhoz: az
Egyesült Királyság, Dánia és Írország csatlakozási szerződését a felek 1972. január 22-én
írták alá. Az új tagállamok 1973. január 1-jével váltak a Közösségek teljes jogú tagjaivá. Az
ESZAK-hoz való ezzel egyidejű csatlakozásukról egy külön tanácsi határozat döntött. Mind-
eközben Norvégia lakossága az 1972. szeptember 25-i népszavazás alkalmával elutasította
a tagságot, így az ország kilépett a csatlakozási folyamatból3.
3 Az Európai Közösségek Tanácsának 1973. január 1-jei határozata az új tagállamok Európai Közössé-
gekhez való csatlakozásával kapcsolatos dokumentumok összehangolásáról.
Edward Heath aláírja az Egyesült Királyság csatlakozási szerződését
(Palais d’Egmont, Brüsszel, 1972. január 22.)
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 11 29/06/12 09:38
12
A 80-as évek: az Egységes Európai Okmány és néhány
csatlakozási szerződés
1979-ben változás söpört végig Dél-Európa politikai rendszerein. Az újjáépült görög demokrá-
cia stabilizálása és az ország gazdaságának megerősítése érdekében Görögország 1979. május
28-án Athénban aláírta az Európai Közösségekhez való csatlakozásáról szóló szerződést,
amely 1981. január 1-jén lépett hatályba. Néhány évvel később, 1985. június 12-én a spanyol
és a portugál csatlakozási szerződés is aláírásra került (Madridban, illetve Lisszabonban),
majd 1986. január 1-jén hatályba lépett. E három ország csatlakozásával a Hatok – később
a Kilencek és a Tizek – Európája a Tizenkettek Európájává vált.
Az Egységes Európai Okmánynak a Tanács archívumában őrzött másolata
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 12 29/06/12 09:38
13
Eközben a Dániához tartozó Grönlandon a kormány népszavazást írt ki az EGK-ból való
kilépésről. Az 1982. február 23-án lezajlott referendum eredményeként 1984. március 13-án
került sor a Grönlandról szóló szerződés aláírására, amelynek értelmében Grönland nem
tartozott többé a közösségi Szerződések hatálya alá. Ehelyett a szigetre is a tengerentúli terü-
letekre vonatkozó szabályozás vált alkalmazandóvá.
A Tizenkettek 1986. február 17-én Luxembourgban, illetve február 28-án Hágában aláírták
az Egységes Európai Okmányt, amely 1987. július 1-jén lépett hatályba. Az új Szerződéssel
a tagállamok új politikai és gazdasági lendületet kívántak adni az európai integrációnak.
Jacques Delors, a Bizottság akkori elnöke 1987-ben így foglalta össze az Európai Parlament
képviselői számára az Egységes Okmány céljait: „Az Egységes Európai Okmány dióhéjban
azt jelenti, hogy kötelezettséget vállalunk a következőkre: egyidejűleg megvalósítjuk a határok
nélküli egységes piacot és az erősebb gazdasági és társadalmi kohéziót, kidolgozzuk az európai
kutatás- és technológiapolitikát, megerősítjük az Európai Monetáris Rendszert, elkezdjük az
európai szociális térség kiépítését, valamint jelentős lépéseket teszünk a környezetvédelem
terén.”
Az Egységes Európai Okmány előírta, hogy 1993. január 1-jére ki kell épülnie a belső piac-
nak, továbbá meg kell valósulnia az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad
mozgásának. A Közösségek hatáskörei új elemekkel (környezetvédelem, kutatás és techno-
lógiai fejlődés) bővültek, és ettől fogva a Tanács is több esetben tudott minősített többséggel
dönteni. Az Okmány bevezette a hozzájárulási és az együttműködési eljárást, megerősítve
az Európai Parlament szerepét a jogalkotásban. Ezzel kezdetét vette az a folyamat, amelynek
során az Európai Parlament jogkörei fokozatosan, szerződésről szerződésre bővültek, hogy
végül a Tanács mellett társjogalkotóvá léphessen elő. Ezzel párhuzamosan nőtt azoknak
a területeknek a száma, amelyeket illetően a Tanács a korábbi egyhangú döntéshozatal helyett
minősített többséggel is határozhatott.
Az Egységes Európai Okmány tesz először említést az Európai Tanácsról, és rendelkezése-
ket tartalmaz az Európai Politikai Együttműködésre – azaz a külpolitika területén folytatott
együttműködésre – vonatkozóan is. Ezek azonban szigorúan elkülönülnek a közösségi hatás-
körbe tartozó területekre vonatkozó rendelkezésektől.
kg205052_HU_inside_b.indd 13 29/06/12 09:38
14
A 90-es évek: az Európai Unióról szóló szerződés
és az újabb csatlakozási szerződések
Az Európai Tanács két kormányközi konferenciát indított el Rómában, 1990. december 15-én.
Ezek munkájának eredménye az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-én Maastrichtban
aláírt szerződés. Az új Szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba.
A Szerződés létrehozza a három pillérre épülő Európai Uniót. Az első pillért a három európai
Közösség jelenti, a másodikat a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), a harmadikat pedig
a bel- és igazságügyi együttműködés.
Az első pilléren belül indították útjára a Gazdasági és Monetáris Uniót, amely a csúcspont-
ját a közös pénznem, az euró 2002. január 1-jei forgalomba kerülésével érte el. A közösségi
hatáskörök a környezetvédelemre, a kutatásra, az iparra és a kohéziós politikára is kiterjedtek.
A jogalkotásban is változások történtek: az együttdöntési eljárás bevezetésével az Európai
Parlament és a Tanács immáron közösen fogadott el bizonyos jogi aktusokat. Az új Szerződés
további területekre is kiterjesztette a hozzájárulási és az együttműködési eljárást, akárcsak
a Tanácson belüli minősített többségi szavazást. Az 1975-ben felállított Számvevőszék is –
ötödikként a sorban – európai intézménnyé vált, és létrejött a Régiók Bizottsága.
A második pillérbe tartozó KKBP magába olvasztotta és továbbfejlesztette az Európai Politikai
Együttműködés vívmányait és az együttműködés keretében kidolgozott mechanizmusokat.
Ezzel kezdetét vette a biztonság és a védelem területén megvalósuló közös politika kialakulása.
A bel- és igazságügyi együttműködést, azaz a harmadik pillért illetően a Szerződés rendelke-
zik a külső határok védelméről, a terrorizmus elleni küzdelemről, az Europol létrehozásáról,
a közös menekültügyi politika kidolgozásáról, az illegális bevándorlás elleni küzdelemről,
valamint a büntető- és polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről.
Mindemellett a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – egy 1993. március 25-én aláírt,
és 1994. május 1-jén hatályba lépett okirattal – létrejött az Európai Beruházási Alap.
kg205052_HU_inside_b.indd 14 29/06/12 09:38
15
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásai szerződését a felek 1994. június 24-én
írták alá Korfun, így e három ország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
A csatlakozási szerződést Norvégia is aláírta, ám a történelem megismételte önmagát: az 1994.
november 28-án tartott népszavazás kimenetele, akárcsak 1972-ben, véget vetett a csatlakozási
folyamatnak.
Csoportkép, az Európai Tanács tagjai Korfun
(1994. június 24.)
1996. március 29-én Torinóban újabb kormányközi konferencia kezdődött. Ennek a kon-
ferenciának az volt a feladata, hogy előkészítse a Szerződéseknek az Európai Unióról szóló
szerződés N. cikkében előírt felülvizsgálatát. A munka eredményeképp 1997. október 2-án
aláírásra került, majd 1999. május 1-jén hatályba lépett az Amszterdami Szerződés. Ez
a Szerződés azért készült, mert időközben szükségessé vált az intézmények működésének
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 15 29/06/12 09:38
16
és a döntéshozatali eljárásoknak a kiigazítása. Az Amszterdami Szerződés az átláthatóságot
célzó intézkedéseket is tartalmazott, ami jelezte, hogy a tagállamok közelebb kívánják vinni
az Európai Uniót a polgárokhoz.
Hangsúlyt kapott a fenntartható fejlődés és a nemek közötti esélyegyenlőség – az emberi jogok
tiszteletben tartása, a demokrácia és a jogállamiság pedig az uniós csatlakozás elengedhetetlen
előfeltételévé vált.
Az Európai Parlament hatáskörei tovább nőttek: a Szerződés új területeken írta elő az együtt-
döntési eljárás alkalmazását, emellett immáron a Parlament jóváhagyásától vagy elutasításától
függött a Bizottság elnökének kinevezése is. A Szerződés megerősítette a kül- és biztonságpo-
litikát is: létrejött a főképviselő4 hivatala és szorosabb kapcsolat alakult ki a Nyugat-európai
Unióval.
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv beemelte az uniós jogba a schengeni
vívmányokat. Ez az elnevezés az 1985. június 14-én aláírt Schengeni Megállapodást, az 1990.
június 19-én elfogadott Schengeni Egyezményt és a kapcsolódó végrehajtó intézkedéseket
takarja. A schengeni együttműködésnek két központi eleme van: a külső határvédelem har-
monizációja, valamint a rendőri és az igazságügyi együttműködés fokozása. A schengeni
vívmányok beemelése a harmadik pillérbe utat nyitott a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség megteremtéséhez. Ezzel együtt az Amszterdami Szerződés
az első pillérbe utalta a vízum-, menekült- és bevándorlásügyi, valamint a polgári ügyekkel
kapcsolatos igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, így e területekre ettől
fogva a közösségi döntéshozatal szabályai voltak érvényesek.
A Szerződés mindemellett bevezette a megerősített együttműködést, azaz meghatározta, hogy
egyes tagállamok milyen feltételek mellett dolgozhatnak szorosabban együtt.
4 E hivatalt a Tanács főtitkára töltötte be.
kg205052_HU_inside_b.indd 16 29/06/12 09:38
17
A 21. század szerződései
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt egyik nyilatkozatban szerepel, hogy „az intézmények
megszilárdítása elengedhetetlen feltétele az első csatlakozási tárgyalások lezárásának”. Ezért
amikor 1998-ban megkezdődtek a tárgyalások több kelet- és közép-európai ország csatlako-
zásáról, újabb kormányközi konferencia gyürkőzött neki a szerződések felülvizsgálatának.
A felülvizsgálat eredményeként megszületett a 2001. február 26-án aláírt, majd 2003. február
1-jén hatályba lépett Nizzai Szerződés. Ez az új Szerződés úgy módosította az EU intézményi
rendszerét, hogy az egy 25 tagot számláló Unió esetén is működőképes maradjon. Ciprus,
a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Szlovákia és Szlovénia csatlakozási szerződését a felek 2003. április 16-án írták alá Athénban,
a tíz ország így 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
A Nizzai Szerződést aláírók
(Nizza, 2001. február 26.)
A Nizzai Szerződéshez csatolt, az Unió jövőjéről szóló nyilatkozat előírta, hogy 2004-ben
újabb kormányközi konferenciát kell rendezni. Ennek megfelelően az Európai Tanács a 2001.
decemberi laekeni ülésén összehívta az Európai Unió jövőjéről szóló konventet, és azzal
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 17 29/06/12 09:38
18
Csoportkép Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének aláírása alkalmával
(Luxembourg, 2005. április 25.)
bízta meg, hogy készítsen el egy dokumentumot, amely kiindulópontként szolgálhat a kor-
mányközi konferencián folytatandó megbeszéléshez, és amelyről a végső döntést a konfe-
rencia mondja majd ki. A Valéry Giscard d’Estaing vezette Európai Konvent kidolgozta az
európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. A kormányközi konferencia 2003-ban
és 2004-ben tárgyalta az új szerződést, melynek aláírására végül 2004. október 29-én került
sor Rómában. Az új okmány hatályon kívül helyezte volna a korábbi Szerződéseket – az egy
Euratom-Szerződés kivételével –, és azokat egyetlen, alkotmányos szöveggel váltotta volna fel.
A 2005. május 29-i francia, valamint a 2005. június 1-jei holland népszavazás eredményeként
azonban a ratifi kációs folyamat leállt.
Időközben, 2005. április 25-én Luxemburgban sor került Bulgária és Románia csatlakozási
szerződésének aláírására. A két új tag 2007. január 1-jén csatlakozott az EU-hoz.
Mivel az alkotmányszerződés nem léphetett hatályba, 2007-ben újfent tárgyalások kezdődtek.
Ezek eredményeképpen megszületett a Lisszaboni Szerződés, amelyet 2007. december 13-án
írtak alá, és amely 2009. december 1-jén lépett hatályba.
© E
uró
pai
Un
ió
kg205052_HU_inside_b.indd 18 29/06/12 09:38
19
A Lisszaboni Szerződés célja az intézmények hatékonyabbá tétele és az Unió demokratikus
jellegének megerősítése volt. Ettől kezdve két szerződés áll az Unió mögött: az Európai Unióról
szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), mely
utóbbi az Európai Közösséget létrehozó szerződés helyébe lépett. A Lisszaboni Szerződés által
szintén módosított Euratom-Szerződés továbbra is határozatlan ideig érvényben maradt5.
A Lisszaboni Szerződéssel az EU jogi személyiséget kapott, és két új intézmény jött létre: az
Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Tanács, amely ettől kezdve két és fél évre meg-
választott állandó elnököt is kapott. A Maastrichti Szerződéssel létrehozott pilléres rendszer
megszűnt. A Tanácson belüli szavazási szabályok módosultak, ugyanis bevezetésre került
a kettős többségi szavazás rendszere, ami a tagállamok és az Unió lakosságának többségét
jelenti. Az együttdöntési eljárást a Szerződés „rendes jogalkotási eljárássá” tette, ami tovább
erősítette az Európai Parlament társjogalkotói szerepét a Tanács mellett. A Szerződés az
Európai Parlament hatásköreinek bővítése mellett más olyan rendelkezéseket is tartalmaz,
amelyek az Unió demokratikus jellegét hivatottak erősíteni: a tagállami parlamentek is szere-
pet kaptak a döntéshozatali eljárásban – sőt, abban már maguk a polgárok is részt vehetnek
(például a polgári kezdeményezés keretein belül)6. A Lisszaboni Szerződés emellett jogilag
a szerződésekkel megegyező szintre emelte az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
A Szerződés – az EU történetében először – lehetővé tette az Unióból való kilépést: „Saját
alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy
kilép az Unióból.”7
Horvátország csatlakozási szerződését 2011. december 9-én írták alá, hatálybalépésének
várható időpontja pedig 2013. július 1.8
A Lisszaboni Szerződés módosításának vizsgálata jelenleg is zajlik.
Folytatása következik…
5 Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án lejárt.
6 Az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése.
7 Az EUSZ 50. cikkének (1) bekezdése.
8 Amennyiben eddig az időpontig minden ratifi kációs eszközt letétbe helyeznek.
kg205052_HU_inside_b.indd 19 29/06/12 09:38
20„Az Európai Unió, 1951–2011: a jogi unió 60 éve”
ez a poszter 2011-ben, az első szerződés (ESZAK) aláírásának 60. évfordulójára készült0A„Azz EuEurórópapaii UnUnióió, 19195151 2–2010111: a a j jogogii ununióió 6 600 ééve”
n, az első szerződés (ESZAK) aláírásának 60. évfordulójára készültez a poszter 2011-ben
h Í vUM
TÖRTÉNELM I SOROZA
© E
uró
pai
Un
ió©
Eu
róp
ai U
nió
Euró
pai
Un
ióEu
róp
ai U
ni
©
A Lisszaboni Szerződés aláírása (2007. december 13.)
Románia és Bulgária csatlakozási szerződésének ünnepélyes aláírása (Luxembourg, 2005. április 25.)
© E
uró
pai
Un
ió
Az EGK- és az Euratom-Szerződés ünnepélyes aláírása (Róma, 1957. március 25.)
© E
uró
pai
Un
ió
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (Párizs, 1951. április 18.). A képen szerepelnek: Paul van Zeeland (külügyminiszter, Belgium), Joseph Bech
(külügyminiszter, Luxemburg), Joseph Meurice (külkereskedelmi miniszter, Belgium), Carlo Sforza (külügyminiszter, Olaszország), Robert Schuman (külügyminiszter, Franciaország),
Konrad Adenauer (szövetségi kancellár és külügyminiszter, Németország), Dirk Stikker (külügyminiszter, Hollandia) és Johannes van den Brink (gazdasági miniszter, Hollandia)
© E
uró
pai
Un
ió
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSEK
ÁS
ÖL
DÉ
S HA
TÁ
LYB
AL
ÉP
ÉS
IIDDŐŐ
RE
ND
É
AZ EURÓPAI UNIÓ 1955–2011: 60 ÉVA JOGON ALAPULÓ UNIÓ
Horvátország csatlakozási szerződése
(aláírás: 2011. december 9.) megerősítése folyamatban
Lisszaboni Szerződés (2009. december 1.)
Bulgária és Románia csatlakozási szerződése (2007. január 1.)
Szerződés európai alkotmány létrehozásáról (aláírás: 2004. október 29.)
nem lépett hatályba
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia
csatlakozási szerződése (2004. május 1.)
Nizzai Szerződés (2003. február 1.)
Amszterdami Szerződés (1999. május 1.)
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződése (1995. január 1.)
Aktus az EBB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról: Európai Beruházási Alap
(1994. május 1.)
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) (1993. november 1.)
Egységes Európai Okmány (1987. július 1.)
Spanyolország és Portugália csatlakozási szerződése (1986. január 1.)
Szerződés Grönlandról (1985. január 1.)
Görögország csatlakozási szerződése (1981. január 1.)
Szerződés az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról:
az elszámolási egység módosítása, átváltási módszer (1977. október 1.)
Szerződés egyes pénzügyi rendelkezések módosításáról (1977. június 1.)
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződése
(1973. január 1.)
Szerződés egyes költségvetési rendelkezések módosításáról: „saját források”
(1971. január 1.)
Egyesítési szerződés (1967. július 1.)
Egyezmény a Holland Antillákról (1964. október 1.)
Egyezmény egyes közös intézményekről: Közgyűlés, Bíróság, Gazdasági és Szociális Bizottság
(1958. január 1.)
Az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződés
(1958. január 1.)
Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés
(1958. január 1.)
Az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződés (aláírás: 1952. május 27.)
nem lépett hatályba
Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés
(1952. július 23.) 2002. július 23-án hatályát vesztette
© A
z Európai U
nió Tanácsa, 2011 — ISBN
978-92-824-3468-0 — d
oi:10.2860/23073 — Q
C-32-11-757-HU
-Pwwww.consiliuuum.eurropa.eeuwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww.............ccccccccccccccccoooooooooooooonnnnnnnnnnnnnnsssssssssssssiiiiiiiiiiiiiillllllllllllliiiiiiiiiiiiiiuuuuuuuuuuuuuummmmmmmmmmmmmm.............eeeeeeeeeeeeeeeeuuuuuuuuuuuuuuurrrrrrrrrrrrrrrroooooooooooooooppppppppppppppppaaaaaaaaaaaaaaa...........eeeeeeeeeeeeeeeeuuuuuuuuuuuuuuu
Lisszabon: 2007. december 13.
Nizza: 2001. február 26.
Amszterdam: 1997. október 2.
Maastricht: 1992. február 7.
Egységes Európai Okmány: 1986. február 17. és 28.
Róma: 1957. március 25.Európa népei közötti egyre
szorosabb egység ��
���
Párizs: 1951. április 18.
�
2222000011111111111111111111
AAkéképepezizik k azaz UUnniióó aallaappjjáátt. .ttAA SzSzererzőződédééésesekrkrőlől aa kt áll kkttaaggáálllamok
pjjképviselői f l t t kfolytatnak tá lá k ttárgyalásokat, tt és őkők azaz láí ókaláírók is.
AA SzSzererzőződédééésesekk memegegerőrősís tése a nemzeti parlamentekn ,kk a jóváhagyása pedig azs Euurórópapaii PaPa lrlamamenentt
kg205052_HU_inside_b.indd 20 29/06/12 09:38
21
Párizstól Lisszabonig: a szerződések időrendben
Előzetes megjegyzések:
� A Szerződések eredeti példányai, valamint az ezekhez tartozó tagállami ratifi kációs okmá-
nyok általában az Olasz Köztársaság kormányának irattárában (Külügyminisztérium,
Diplomáciai Ügyek Hivatala) vannak letétbe helyezve. A kivételeket képező szerződé-
seknél a „Megjegyzések” rovatban tüntettük fel a letétbe helyezés helyét.
� A „Megjegyzések” rovatban az előző pontban említett információkon túl szerepel, hogy
az adott szerződés alapító szerződés-e, továbbá itt találhatók információk az adott szer-
ződéshez csatolt mellékletekről, az esetleges hatályvesztésről, a szerződésekben előírt
alkalmazás alóli kivételekről, valamint arról, ha egy szerződés nem került aláírásra vagy
nem lett ratifi kálva.
� A csatlakozások következtében hitelessé vált új nyelveket félkövér betűtípussal jelöltük
annál a szerződésnél, amelynél először szerepelnek hivatalos nyelvként.
� Az egyes tagállamok általi ratifi káció időpontja azt az időpontot jelenti, amikor vala-
mennyi tagállam letétbe helyezte a ratifi kációs vagy a csatlakozást megerősítő okmányt.
� A táblázatban szereplő aláírók az érintett tagállam meghatalmazott képviselői.
� További információkat találhat a megállapodások adatbázisában, amelyet az Euró-
pai Unió Tanácsa kezel: http://www.consilium.europa.eu/policies/agreements/
search-the-agreements-database?lang=hu.
� Az időrendi felsorolást a Lisszaboni Szerződés zárja. A megbeszélés vagy ratifi káció9
tárgyát képező későbbi szerződések egy későbbi aktualizálás során kerülnek majd be
a jegyzékbe.
� A kiadvány végén megtalálhatja az Európai Unió hivatalos nyelveinek ISO-kódjait.
9 Például a 2011. december 9-én Brüsszelben aláírt horvát csatlakozási szerződés.
kg205052_HU_inside_b.indd 21 29/06/12 09:39
22
1Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
„Párizsi Szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1951. április 18., a Külügyminisztérium Óraterme, Párizs, Franciaország
Aláírók
Konrad ADENAUER kancellár és külügyminiszter (DE)
Paul VAN ZEELAND külügyminiszter; Joseph MEURICE külkereskedelmi miniszter (BE)
Robert SCHUMAN külügyminiszter (FR)
Carlo SFORZA külügyminiszter (IT)
Joseph BECH külügyminiszter (LU)
Dirk STIKKER külügyminiszter; Jan VAN DEN BRINK gazdasági miniszter (NL)
Hatálybalépés
1952. július 23.
Hiteles nyelvek
FR
Megjegyzések
– Alapító szerződés.
– 2002. július 23-án hatályát vesztette.
– A szerződés eredeti példányai, valamint a ratifikációs és a szerződéshez való csatlakozást megerősítő
okmányok a Francia Köztársaság kormányának irattárában vannak letétbe helyezve.
kg205052_HU_inside_b.indd 22 29/06/12 09:39
23
2Az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződés
„EVK-Szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1952. május 27., a Külügyminisztérium Óraterme, Párizs, Franciaország
Aláírók
Konrad ADENAUER kancellár és külügyminiszter (DE)
Paul VAN ZEELAND külügyminiszter (BE)
Robert SCHUMAN külügyminiszter (FR)
Alcide DE GASPERI külügyminiszter (IT)
Joseph BECH külügyminiszter (LU)
Dirk STIKKER külügyminiszter (NL)
Hatálybalépés
Nem lépett hatályba.
Hiteles nyelvek
DE, FR, IT, NL
Megjegyzések
– A szerződés eredeti példányai, valamint a ratifikációs és a szerződéshez való csatlakozást megerősítő
okmányok a Francia Köztársaság kormányának irattárában vannak letétbe helyezve.
– Az EVK-Szerződés tervezete szorosan kapcsolódott az 1953. március 9-én az ESZAK külügyminiszterei
elé terjesztett és az ESZAK ad hoc testülete által 1953. március 10-én elfogadott, az Európai Politikai
Közösséget (EPK) létrehozó szerződéstervezethez. Az EVK-Szerződés elutasításával az EPK-Szerződés is
semmissé vált.
kg205052_HU_inside_b.indd 23 29/06/12 09:39
24
3 – 4 – 5Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, „EGK-Szerződés»10
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés,
„Euratom-Szerződés”11
Az Európai Közösségek egyes közös intézményeiről szóló egyezmény
Az aláírás időpontja és helyszíne
1957. március 25., Horatiusok és Curiatiusok terme, Capitolium, Róma, Olaszország
Aláírók
Paul-Henri SPAAK külügyminiszter; Jean-Charles SNOY ET D’OPPUERS gazdasági minisztériumi főtitkár,
a kormányközi konferencia belga delegációjának vezetője (BE)
Konrad ADENAUER szövetségi kancellár; Walter HALLSTEIN szövetségi külügyminisztériumi államtitkár (DE)
Christian PINEAU külügyminiszter; Maurice FAURE külügyminisztériumi államtitkár (FR)
Antonio SEGNI, a Miniszterek Tanácsának elnöke; Gaetano MARTINO külügyminiszter (IT)
Joseph BECH, a kormány elnöke, külügyminiszter; Lambert SCHAUS nagykövet, a kormányközi konferencia
luxemburgi delegációjának vezetője (LU)
Joseph LUNS külügyminiszter; Hans LINTHORST HOMAN, a kormányközi konferencia holland delegációjának
vezetője (NL)
Hatálybalépés
1958. január 1.
Hiteles nyelvek
DE, FR, IT, NL
Megjegyzések
Az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapító szerződések.
10 Az EGK-Szerződéshez csatolt többi jegyzőkönyvvel ellentétben az Európai Gazdasági Közösség Bíróságá-
nak alapokmányáról szóló jegyzőkönyvet Brüsszelben írták alá 1957. április 17-én. A későbbi szerződések
által eszközölt módosításokon kívül ezt a jegyzőkönyvet az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának
létrehozásáról szóló, 1988. október 24-i tanácsi határozat (HL L 319., 1988.11.25.) módosította.
11 Az Európai Atomenergia-közösség Bíróságának alapokmányáról szóló, az Euratom-Szerződéshez csatolt
jegyzőkönyvet 1957. április 17-én, Brüsszelben írták alá.
kg205052_HU_inside_b.indd 24 29/06/12 09:39
25
61962. november 13-i egyezmény az Európai Gazdasági Szerződést
létrehozó szerződésnek a szerződés negyedik részében meghatározott
társulás különleges rendszerének a Hol land Anti l lákra való
alkalmazásának céljából történő módosításáról
„Egyezmény a Holland Antillákról”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1962. november 13., Brüsszel, Belgium
Aláírók
Henry FAYAT külügyekért felelős miniszter (BE)
Rolf LAHR szövetségi külügyminisztériumi államtitkár (DE)
Jean-Marc BOEGNER nagykövet, a kormányközi konferencia francia delegációjának elnöke (FR)
Carlo RUSSO külügyminisztériumi államtitkár-helyettes (IT)
Eugène SCHAUS kormányelnök-helyettes és külügyminiszter (LU)
Hans VAN HOUTEN külügyminisztériumi államtitkár (NL)
Wim LAMPE, a Holland Antillák meghatalmazott minisztere
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1964. október 1.
HL 150., 1964. október 1.
Hiteles nyelvek
DE, FR, IT, NL
Megjegyzések
Az EGK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv a Holland Antillákon finomított kőolajtermékek behozataláról.
kg205052_HU_inside_b.indd 25 29/06/12 09:39
26
7Az Európai Közösségek egységes Tanácsát és egységes
Bizottságát létrehozó szerződés
„Egyesítő Szerződés”12
Az aláírás időpontja és helyszíne
1965. április 8., Brüsszel, Belgium
Aláírók
Paul-Henri SPAAK miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (BE)
Kurt SCHMUECKER gazdasági miniszter (DE)
Maurice COUVE DE MURVILLE külügyminiszter (FR)
Amintore FANFANI külügyminiszter (IT)
Pierre WERNER, a kormány elnöke és külügyminiszter (LU)
Joseph LUNS külügyminiszter (NL)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1967. július 1.
HL 152., 1967. július 13.
Hiteles nyelvek
DE, FR, IT, NL
12 A tagállamok kormányai képviselőinek a Közösség egyes intézményeinek és szervezeti egységeinek ide-
iglenes helyéről szóló határozata (HL 152., 1967. július 13.) aláírásának és hatálybalépésének időpontja
megegyezik az Egyesítő Szerződésével.
kg205052_HU_inside_b.indd 26 29/06/12 09:39
27
8Szerződés az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, valamint az
Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának
létrehozásáról szóló szerződés egyes költségvetési rendelkezéseinek
módosításáról
„Szerződés egyes költségvetési rendelkezések módosításáról”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1970. április 22., Alcide de Gasperi épület, Európai Parlament, Luxembourg, Luxemburg
Aláírók
Pierre HARMEL külügyminiszter (BE)
Walter SCHEEL külügyminiszter (DE)
Maurice SCHUMANN külügyminiszter (FR)
Aldo MORO külügyminiszter (IT)
Gaston THORN külügy- és külkereskedelmi miniszter (LU)
Hans DE KOSTER külügyminisztériumi államtitkár (NL)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1971. január 1.
HL L 2., 1971. január 2.
Hiteles nyelvek
DE, FR, IT, NL
kg205052_HU_inside_b.indd 27 29/06/12 09:39
28
9Szerződés a Dán Királyságnak, Írországnak, a Norvég Királyságnak,
valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának
az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Atomenergia-
közösséghez történő csatlakozásáról
„Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződése
az EGK-hoz és az Euratomhoz”13
Az aláírás időpontja és helyszíne
1972. január 22., Palais d’Egmont, Brüsszel, Belgium.14
Aláírásra jogosultak
Gaston EYSKENS miniszterelnök; Pierre HARMEL külügyminiszter; Jan VAN DER MEULEN nagykövet, az Európai
Közösségekhez delegált állandó képviselő (BE)
Jens Otto KRAG miniszterelnök; Ivar NØRGAARD külgazdasági miniszter; Jens CHRISTENSEN,
a Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős államtitkára (DK)
Walter SCHEEL külügyminiszter; H.-G. SACHS nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő
(DE)
Maurice SCHUMANN külügyminiszter; Jean-Marc BOEGNER nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált
állandó képviselő (FR)
Jack LYNCH miniszterelnök; Patrick HILLERY külügyminiszter (IE)
Emilio COLOMBO miniszterelnök; Aldo MORO külügyminiszter; Giorgio BOMBASSEI FRASCANI DE VETTOR
nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (IT)
Gaston THORN külügyminiszter; Jean DONDELINGER nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó
képviselő (LU)
13 Az ESZAK-hoz való csatlakozásról ld. az Európai Közösségek Tanácsának 1972. január 22-i határozatát
a Dán Királyságnak, Írországnak, a Norvég Királyságnak, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyságának az Európai Szén- és Acélközösséghez történő csatlakozásáról, HL L 73., 1972.3.27.
(A Dán Királyságnak, Írországnak, a Norvég Királyságnak, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez történő csatlakozásával összefüggő dokumentumok).
14 Mivel Norvégia nem ratifi kálta a csatlakozási szerződést, a csatlakozási szerződésre és a csatlakozással
összefüggő egyéb dokumentumokra az Európai Közösségek Tanácsának a jogi aktusoknak az új tagál-
lamok Európai Közösségekhez való csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról szóló, 1973. január
1-jei határozata vonatkozott (HL L 2., 1973.1.1.).
kg205052_HU_inside_b.indd 28 29/06/12 09:40
29
Norbert SCHMELZER külügyminiszter; Tjerk WESTERTERP, a Külügyminisztérium államtitkára; Maan SASSEN
nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (NL)
Trygve BRATTELI miniszterelnök; Andreas CAPPELEN külügyminiszter; Søren C. SOMMERFELT rendkívüli és
meghatalmazott nagykövet (Norvégia)
Edward HEATH, miniszterelnök, a Kincstár első lordja, közigazgatási miniszter; Alec DOUGLAS-HOME külügyi
és nemzetközösségi miniszter; Geoffrey RIPPON, a Lancasteri Hercegség kancellárja (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1973. január 1.
HL L 73., 1972.3.27., (A Dán Királyságnak, Írországnak, a Norvég Királyságnak, valamint Nagy-Britannia
és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Közösségekhez történő csatlakozásával összefüggő
dokumentumok)
Hiteles nyelvek
DA, DE, EN, FR, GA, IT, NL
Megjegyzések
Norvégia lakossága az 1972. szeptember 25-i népszavazás alkalmával elutasította a tagságot.
kg205052_HU_inside_b.indd 29 29/06/12 09:40
30
10S z e r z ő d é s a z E u r ó p a i B e r u h á z á s i B a n k a l a p o k m á n y á r ó l
s zó ló jegy zőköny v egyes rendelke zéseinek módosításá ró l15:
a Kormá ny zóta nác s fe lha ta l ma zása a z e ls zá m o lási egység
meghatározásának és a nemzeti valutára tör ténő át váltási
módszereknek a módosítására
Az aláírás időpontja és helyszíne
1975. július 10., Brüsszel, Belgium
Aláírók
Willy DE CLERCQ pénzügyminiszter (BE)
Per HÆKKERUP gazdasági miniszter (DK)
Hans APEL szövetségi pénzügyminiszter (DE)
Jean-Pierre FOURCADE gazdasági miniszter (FR)
Charles MURRAY államtitkár, Írország Pénzügyminisztériuma (IE)
Emilio COLOMBO kincstárügyi miniszter (IT)
Jean DONDELINGER rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó
képviselő (LU)
Laurens J. BRINKHORST külügyi államtitkár (NL)
Michael PALLISER, KCMG, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált
állandó képviselő (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1977. október 1.
HL L 91., 1978.4.6.
Hiteles nyelvek
DA, DE, EN, FR, GA, IT, NL
15 Az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvet az EGK-Szerződéshez csatolták.
kg205052_HU_inside_b.indd 30 29/06/12 09:40
31
11S ze r ző d é s a z Eu ró p a i Közös sé g e ke t l é t re h ozó s ze r ző d é se k ,
valamint az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes
Bizot tságának létrehozásáról szóló szerződés egyes pénzügyi
rendelkezéseinek módosításáról16
„Szerződés egyes pénzügyi rendelkezések módosításáról”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1975. július 22., Brüsszel, Belgium
Aláírók
Renaat VAN ELSLANDE külügyminiszter és a fejlődő országokkal való együttműködés minisztere (BE)
Niels ERSBØLL rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (DK)
Hans-Dietrich GENSCHER szövetségi külügyminiszter (DE)
Jean-Marie SOUTOU Franciaország nagykövete, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (FR)
Garret FITZGERALD külügyminiszter (IE)
Mariano RUMOR külügyminiszter, az Európai Közösségek Tanácsának hivatalban lévő elnöke (IT)
Jean DONDELINGER rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó
képviselő (LU)
Laurens J. BRINKHORST külügyi államtitkár (NL)
Michael PALLISER, KCMG, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált
állandó képviselő (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1977. június 1.
HL L 359., 1977.12.31.
Hiteles nyelvek
DA, DE, EN, FR, GA, IT, NL
16 A tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott, a Számvevőszék ideiglenes elhelyezéséről szóló,
1977. április 5-i határozatot (HL L 104., 1977.4.28.) 1977. április 5-én írták alá, és 1977. június 1-jén
lépett hatályba.
kg205052_HU_inside_b.indd 31 29/06/12 09:40
32
12Szerződés a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz
Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, (az Európai
Közösségek tagállamai), valamint a Görög Köztársaság között a Görög
Köztársaságnak az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai
Atomenergia-közösséghez történő csatlakozásáról
„Görögország csatlakozási szerződése”17
Az aláírás időpontja és helyszíne
1979. május 28., Zappeion Palota, Athén, Görögország
Aláírók
Wilfried MARTENS miniszterelnök; Henri SIMONET külügyminiszter; Joseph VAN DER MEULEN nagykövet, az
Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (BE)
Niels Anker KOFOED mezőgazdasági miniszter; Gunnar RIBERHOLDT nagykövet, az Európai Közösségekhez
delegált állandó képviselő (DK)
Hans-Dietrich GENSCHER szövetségi külügyminiszter; Helmut SIGRIST nagykövet, az Európai Közösségekhez
delegált állandó képviselő (DE)
Konstantinos KARAMANLIS miniszterelnök; Georgios RALLIS külügyminiszter; Georgios CONTOGEORGIS,
európai közösségi kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter (EL)
Jean FRANÇOIS-PONCET külügyminiszter; Pierre BERNARD-REYMOND külügyi államtitkár; Luc de la BARRE de
NANTEUIL nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (FR)
John LYNCH miniszterelnök; Michael O’KENNEDY külügyminiszter; Brendan DILLON nagykövet, az Európai
Közösségekhez delegált állandó képviselő (IE)
Giulio ANDREOTTI, a Miniszterek Tanácsának elnöke; Adolfo BATTAGLIA külügyi államtitkár-helyettes; Eugenio
PLAJA nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (IT)
17 Az ESZAK-hoz való csatlakozásról lásd az Európai Közösségek Tanácsának 1979. május 24-i, a Görög
Köztársaságnak az Európai Szén- és Acélközösséghez történő csatlakozásáról szóló határozatát, HL L 291.,
1979.11.19. (A Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez történő csatlakozásával összefüggő
dokumentumok).
kg205052_HU_inside_b.indd 32 29/06/12 09:40
33
Gaston THORN kormányfő, külügyminiszter; Jean DONDELINGER nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált
állandó képviselő (LU)
Chris VAN DER KLAAUW külügyminiszter; Jan LUBBERS nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó
képviselő (NL)
Peter CARRINGTON külügyi és nemzetközösségi miniszter; Donald MAITLAND nagykövet, az Európai
Közösségekhez delegált állandó képviselő (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1981. január 1.
HL L 291., 1979.11.19. (A Görög Köztársaságnak az Európai Közösségekhez történő csatlakozásával összefüggő
dokumentumok)
Hiteles nyelvek
DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL
kg205052_HU_inside_b.indd 33 29/06/12 09:40
34
13Szerződés az Európai Közösségeket létrehozó szerződések Grönland
vonatkozásában történő módosításáról
„A Grönlandról szóló szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1984. március 13., Brüsszel, Belgium
Aláírók
Leo TINDEMANS, a Belga Királyság külügyminisztere (BE)
Uffe ELLEMANN-JENSEN, a Dán Királyság külügyminisztere; Gunnar RIBERHOLDT különleges és
meghatalmazott nagykövet, Dánia állandó képviselője (DK)
Hans-Dietrich GENSCHER, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyminisztere (DE)
Theodoros PANGALOS, a Görög Köztársaság külügyminisztere (EL)
Roland DUMAS, a Francia Köztársaság külügyminisztere (FR)
Peter BARRY, az Ír Köztársaság külügyminisztere (IE)
Giulio ANDREOTTI, az Olasz Köztársaság külügyminisztere (IT)
Colette FLESCH, a Luxemburgi Nagyhercegség Kormányának külügyminisztere (LU)
Wim VAN EEKELEN, Hollandia külügyi államtitkára; H.J.Ch. RUTTEN, különleges és meghatalmazott nagykövet,
Hollandia állandó képviselője (NL)
Geoffrey HOWE Q.C., M. P., külügyi és nemzetközösségi miniszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1985. január 1.
HL L 29., 1985.2.1.
Hiteles nyelvek
DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL
Megjegyzések
A Grönlandról szóló szerződés értelmében a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló jegyzőkönyv az
EGK-Szerződés mellékletévé vált.
kg205052_HU_inside_b.indd 34 29/06/12 09:40
35
14Szerződés a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Francia Köztársaság,
Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Holland Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királysága, (az Európai Közösségek tagállamai), valamint a Spanyol
Királyság és a Portugál Köztársaság között a Spanyol Királyságnak
és a Portugál Köztársaságnak az Európai Gazdasági Közösséghez és
az Európai Atomenergia-közösséghez történő csatlakozásáról
„Szerződés Spanyolországnak és Portugáliának az EGK-hoz és az Euratomhoz
történő csatlakozásáról”18
Az aláírás időpontja és helyszíne
1985. június 12., Oszlopcsarnok, Királyi Palota, Madrid, Spanyolország – Belém Palota, Lisszabon, Portugália
Aláírók
Wilfried MARTENS miniszterelnök; Leo TINDEMANS külügyminiszter; Paul NOTERDAEME nagykövet, az Európai
Közösségekhez delegált állandó képviselő (BE)
Poul SCHLÜTER miniszterelnök; Uffe ELLEMANN-JENSEN külügyminiszter; Jakob Esper LARSEN nagykövet, az
Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (DK)
Hans-Dietrich GENSCHER szövetségi külügyminiszter; Gisbert POENSGEN nagykövet, az Európai Közösségekhez
delegált állandó képviselő (DE)
Yannisz HARALAMBOPOULOS külügyminiszter; Theodoros PANGALOS külügyminisztériumi (EGK-ügyekért
felelős) államtitkár; Alexandre ZAFIRIOU nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (EL)
Felipe GONZÁLEZ MÁRQUEZ miniszterelnök; Fernando MORÁN LÓPEZ külügyminiszter; Manuel MARÍN
GONZÁLEZ, az Európai Közösségekkel fennálló kapcsolatokért felelős államtitkár; Gabriel FERRÁN de ALFARO
nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált misszió vezetője (ES)
18 Az ESZAK-hoz való csatlakozásról ld. az Európai Közösségek Tanácsának 1985. június 11-i, a Spanyol
Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Szén- és Acélközösséghez történő csatlakozásáról
szóló határozatát (HL L 302., 1985.11.15.).
kg205052_HU_inside_b.indd 35 29/06/12 09:40
36
Laurent FABIUS miniszterelnök; Roland DUMAS külügyminiszter; Catherine LALUMIÈRE, európai ügyekkel
megbízott tárca nélküli miniszter; Luc DE LA BARRE DE NANTEUIL nagykövet, az Európai Közösségekhez
delegált állandó képviselő (FR)
Garret FITZGERALD Taoiseach, miniszterelnök; Peter BARRY, T.D., külügyminiszter; Andrew O’ROURKE
nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (IE)
Bettino CRAXI, a Miniszterek Tanácsának elnöke; Giulio ANDREOTTI külügyminiszter; Pietro CALAMIA
nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (IT)
Jacques F. POOS miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter; Joseph WEYLAND nagykövet, az Európai
Közösségekhez delegált állandó képviselő (LU)
Ruud LUBBERS miniszterelnök, általános ügyek minisztere; Hans VAN DEN BROEK külügyminiszter;
H. J. Ch. RUTTEN nagykövet, az Európai Közösségekhez delegált állandó képviselő (NL)
Mário SOARES miniszterelnök; Rui MACHETE miniszterelnök-helyettes; Jaime GAMA külügyminiszter;
Ernâni Rodrigues LOPES pénzügyi és tervezési miniszter (PT)
Geoffrey HOWE Q.C., MP, külügyi és nemzetközösségi miniszter; Michael BUTLER nagykövet, az Európai
Közösségekhez delegált állandó képviselő (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1986. január 1.
HL L 302., 1985.11.15. (A Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az Európai Közösségekhez
történő csatlakozásával összefüggő dokumentumok)
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT
kg205052_HU_inside_b.indd 36 29/06/12 09:40
37
15Egységes Európai Okmány
Az aláírás időpontja és helyszíne
1986. február 17., Luxembourg, Luxemburg (Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, Spanyolország,
Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és az Egyesült Királyság részéről)
1986. február 28., Hága, Hollandia (Dánia, Görögország és Olaszország részéről)
Aláírók
Leo TINDEMANS külkapcsolatokért felelős miniszter (BE)
Uffe ELLEMANN-JENSEN külügyminiszter (DK)
Hans-Dietrich GENSCHER szövetségi külügyminiszter (DE)
Karolos PAPOULIAS külügyminiszter (EL)
Francisco FERNANDEZ ORDOÑEZ külügyminiszter (ES)
Roland DUMAS külügyminiszter (FR)
Peter BARRY, T.D. külügyminiszter (IE)
Giulio ANDREOTTI külügyminiszter (IT)
Robert GOEBBELS külügyminisztériumi államtitkár (LU)
Hans VAN DEN BROEK külügyminiszter (NL)
Pedro PIRES DE MIRANDA külügyminiszter (PT)
Lynda CHALKER külügyi és nemzetközösségi miniszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1987. július 1.
HL L 169., 1987.6.29.
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT
Megjegyzések
Az Egységes Európai Okmány az ESZAK-, az EGK és az Euratom-Szerződést módosítja.
kg205052_HU_inside_b.indd 37 29/06/12 09:40
38
16Szerződés az Európai Unióról
„Maastrichti Szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1992. február 7., „Statenzaal”, Provinciehuis, Maastricht, Hollandia
Aláírók
Mark EYSKENS külügyminiszter; Philippe MAYSTADT pénzügyminiszter (BE)
Uffe ELLEMANN-JENSEN külügyminiszter; Anders FOGH RASMUSSEN gazdasági miniszter (DK)
Hans-Dietrich GENSCHER szövetségi külügyminiszter; Théodor WAIGEL szövetségi pénzügyminiszter (DE)
Antonios SAMARAS külügyminiszter; Efthymios CHRISTODOULOU gazdasági miniszter (EL)
Francisco FERNANDEZ ORDOÑEZ külügyminiszter; Carlos SOLCHAGA CATALÁN gazdasági és pénzügyminiszter
(ES)
Roland DUMAS, külügyminiszter; Pierre BEREGOVOY gazdasági, pénzügyi és költségvetési miniszter (FR)
Gerard COLLINS külügyminiszter; Bertie AHERN pénzügyminiszter (IE)
Gianni DE MICHELIS külügyminiszter; Guido CARLI kincstárügyi miniszter (IT)
Jacques F. POOS miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter; Jean-Claude JUNCKER pénzügyminiszter (LU)
Hans VAN DEN BROEK külügyminiszter; Wim KOK pénzügyminiszter (NL)
João de Deus PINHEIRO külügyminiszter; Jorge BRAGA DE MACEDO pénzügyminiszter (PT)
Douglas HURD külügyi és nemzetközösségi miniszter; Francis MAUDE pénzügyminisztériumi pénzügyi
államtitkár (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1993. november 1.
HL C 191., 1992. július 29.
kg205052_HU_inside_b.indd 38 29/06/12 09:40
39
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT
Megjegyzések
Létrehozta az Európai Unióról szóló szerződést.
Az EGK-Szerződést az Európai Közösség létrehozása tekintetében módosította, ezenkívül az ESZAK- és az
Euratom-Szerződést is módosította.
A Szerződések alkalmazása alóli kivételek:
– Dánia és az Egyesült Királyság nem vett részt a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában19;
– Dánia nem vett részt az európai biztonság- és védelempolitika kidolgozásában és végrehajtásában és
különösképpen az Európai Unióról szóló szerződés V. fejezete alapján elfogadott, védelmi vonatkozású
intézkedésekben20.
19 Lásd mindenekelőtt az Európai Unióról szóló szerződés következtében az EK-Szerződéshez csatolt
következő két jegyzőkönyvet: az egyes Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó
rendelkezésekről szóló jegyzőkönyvet, valamint az egyes Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló
jegyzőkönyvet.
20 Lásd mindenekelőtt a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvet.
kg205052_HU_inside_b.indd 39 29/06/12 09:40
40
17Okmány a Kormányzótanácsnak az Európai Beruházási Alap
létrehozására való felhatalmazása céljából az Európai Beruházási
Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról
„Az Európai Beruházási Alap létrehozásáról szóló okmány”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1993. március 25., Tanács, Brüsszel, Belgium
Aláírók
Philippe DE SCHOUTHEETE DE TERVARENT nagykövet, állandó képviselő (BE)
Gunnar RIBERHOLDT nagykövet, állandó képviselő (DK)
Jochen GRÜNHAGE helyettes állandó képviselő (DE)
Léonidas EVANGELIDIS nagykövet, állandó képviselő (EL)
Camilo BARCIA GARCÍA-VILLAMIL nagykövet, állandó képviselő (ES)
François SCHEER nagykövet, állandó képviselő (FR)
Pádraig MAC KERNAN nagykövet, állandó képviselő (IE)
Federico DI ROBERTO nagykövet, állandó képviselő (IT)
Jean-Jacques KASEL nagykövet, állandó képviselő (LU)
Ben BOT nagykövet, állandó képviselő (NL)
José César PAULOURO DAS NEVES nagykövet, állandó képviselő (PT)
John KERR nagykövet, állandó képviselő (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1994. május 1.
HL L 173., 1994.7.7.
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT
kg205052_HU_inside_b.indd 40 29/06/12 09:40
41
18Szerződés a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi
Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, Nagy-
Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Közösségek
tagállamai), valamint a Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság,
a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság között, a Norvég Királyságnak, az
Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és Svéd Királyságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
„Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződése”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1994. június 24., Szent György templom, Korfu , Görögország21
Aláírók
Jean-Luc DEHAENE miniszterelnök; Willy CLAES külügyminiszter; Philippe DE SCHOUTHEETE DE TERVARENT
nagykövet, Belgium Európai Unió melletti állandó képviselője (BE)
Poul Nyrup RASMUSSEN miniszterelnök; Niels Helveg PETERSEN külügyminiszter; Gunnar RIBERHOLDT
nagykövet, Dánia Európai Unió melletti állandó képviselője (DK)
Helmut KOHL szövetségi kancellár; Klaus KINKEL szövetségi külügyminiszter és szövetségi kancellárhelyettes;
Dietrich VON KYAW nagykövet, Németország Európai Unió melletti állandó képviselője (DE)
Andreas PAPANDREOU miniszterelnök; Karolos PAPOULIAS külügyminiszter; Theodoros PANGALOS
külügyminiszter-helyettes (EL)
Felipe GONZÁLEZ MÁRQUEZ miniszterelnök; Javier SOLANA MADARIAGA külügyminiszter; Carlos WESTENDORP
Y CABEZA, európai közösségi kapcsolatokért felelős államtitkár (ES)
Édouard BALLADUR miniszterelnök; Alain JUPPÉ külügyminiszter; Alain LAMASSOURE, a külügyminiszter mellé
rendelt európai ügyekért felelős miniszter; Pierre DE BOISSIEU nagykövet, Franciaország Európai Unió melletti
állandó képviselője (FR)
21 Mivel Norvégia nem ratifi kálta a csatlakozási szerződést, a csatlakozási szerződésre és a csatlakozáshoz
kapcsolódó egyéb dokumentumokra az Európai Unió Tanácsának a jogi aktusoknak az új tagállamok
Európai Unióhoz való csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról szóló 95/1/EK határozata vonat-
kozott (HL L 1., 1995.1.1.).
kg205052_HU_inside_b.indd 41 29/06/12 09:40
42
Albert REYNOLDS miniszterelnök; Dick SPRING miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter; Padraic McKERNAN
nagykövet, Írország Európai Unió melletti állandó képviselője (IE)
Silvio BERLUSCONI miniszterelnök; Antonio MARTINO külügyminiszter; Livio CAPUTO külügyi államtitkár (IT)
Jacques SANTER miniszterelnök; Jacques F. POOS miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter;
Jean-Jacques KASEL nagykövet, Luxemburg Európai Unió melletti állandó képviselője (LU)
Ruud LUBBERS miniszterelnök; Peter KOOIJMANS külügyminiszter; Ben BOT nagykövet, Hollandia Európai Unió
melletti állandó képviselője (NL)
Gro HARLEM BRUNDTLAND miniszterelnök; Bjørn TORE GODAL külügyminiszter; Grete KNUDSEN kereskedelmi
és kereskedelmi hajózási miniszter; Eivinn BERG, a tárgyalásokkal megbízott küldöttség vezetője (Norvégia)
Franz VRANITZKY szövetségi kancellár; Alois MOCK szövetségi külügyminiszter; Ulrich STACHER, a Szövetségi
Kancelláriahivatal főigazgatója; Manfred SCHEICH, Ausztria Európai Közösségek melletti missziójának vezetője (AT)
Aníbal CAVACO SILVA miniszterelnök; José DURÃO BARROSO külügyminiszter; Vítor MARTINS, európai
ügyekért felelős államtitkár (PT)
Esko AHO miniszterelnök; Pertti SALOLAINEN külkereskedelmi miniszter; Heikki HAAVISTO külügyminiszter;
Veli SUNDBAECK külügyi államtitkár (FI)
Carl BILDT miniszterelnök; Margaretha af UGGLAS külügyminiszter; Ulf DINKELSPIEL európaügyi és
külkereskedelmi miniszter; Frank BELFRAGE európaügyi és külkereskedelmi államtitkár-helyettes (SE)
John MAJOR miniszterelnök; Douglas HURD külügyi és nemzetközösségi miniszter; David HEATHCOAT-AMORY
külügyi és nemzetközösségi hivatali államtitkár (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1995. január 1.
HL C 241., 1994.8.29. (A csatlakozással összefüggő dokumentumok)
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT, FI, SV
Megjegyzések
Norvégia az 1994. november 28-i népszavazás negatív eredménye következtében nem fejezte be a ratifikációs
eljárást.
kg205052_HU_inside_b.indd 42 29/06/12 09:40
43
19Amszterdami szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az
Európai Közösségeket létrehozó szerződések és egyes kapcsolódó
okmányok módosításáról
„Amszterdami Szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
1997. október 2., „Burgenzaal”, Királyi Palota, Amszterdam, Hollandia
Aláírók
Erik DERYCKE külügyminiszter (BE)
Niels HELVEG PETERSEN külügyminiszter (DK)
Klaus KINKEL szövetségi külügyminiszter és szövetségi alkancellár (DE)
Theodoros PANGALOS külügyminiszter (EL)
Juan Abel MATUTES külügyminiszter (ES)
Hubert VÉDRINE külügyminiszter (FR)
Raphael P. BURKE külügyminiszter (IE)
Lamberto DINI külügyminiszter (IT)
Jacques F. POOS miniszterelnök-helyettes, külügyi, külkereskedelmi és együttműködési miniszter (LU)
Hans VAN MIERLO miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (NL)
Wolfgang SCHÜSSEL szövetségi külügyminiszter és szövetségi alkancellár (AT)
Jaime GAMA külügyminiszter (PT)
Tarja HALONEN külügyminiszter (FI)
Lena HJELM-WALLÉN külügyminiszter (SE)
Douglas HENDERSON külügyi és nemzetközösségi államminiszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
1999. május 1.
HL C 340., 1997.11.10
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT, FI, SV
kg205052_HU_inside_b.indd 43 29/06/12 09:40
44
Megjegyzések
A Szerződések alkalmazása alóli kivételek:
– A schengeni vívmányoknak az uniós jogi keretbe történő integrálásával a schengeni vívmányok
kötik Dániát, azonban nem képezik részét a Dániára alkalmazandó közösségi vívmányoknak22. Dánia
kimaradhat az EK-Szerződés IV. fejezete alapján a Tanács által elfogadandó intézkedések meghozatalából.
Mindazonáltal Dánia dönthet úgy, hogy az EK-Szerződés IV. fejezete alapján átültet nemzeti jogába
a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló egyes tanácsi intézkedéseket23.
– Írország és az Egyesült Királyság nem részes fele a schengeni vívmányokról szóló megállapodásoknak;
a schengeni vívmányoknak az uniós jogi keretbe történő integrálásakor a schengeni vívmányok
ezen országokra nem alkalmazandóak. Azonban kérhetik részvételüket annak egyes vagy minden
rendelkezésében24, továbbá részt vehetnek az EK-Szerződés IV. fejezete alapján elfogadandó intézkedések
meghozatalában és alkalmazásában25.
22 Lásd az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő
beillesztéséről szóló jegyzőkönyvet.
23 Lásd a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvet.
24 Lásd a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvet.
25 Lásd az Amszterdami Szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló
jegyzőkönyvet.
kg205052_HU_inside_b.indd 44 29/06/12 09:40
45
20Nizzai szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket
létrehozó szerződések és egyes kapcsolódó okmányok módosításáról
„Nizzai Szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
2001. február 26., „Salle de Bal”, Palais Sarde, Alpes-Maritimes prefektúra, Nizza, Franciaország
Aláírók
Louis MICHEL miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (BE)
Mogens LYKKETOFT külügyminiszter (DK)
Joseph FISCHER szövetségi külügyminiszter és szövetségi alkancellár (DE)
Georgios PAPANDREOU külügyminiszter (EL)
Josep PIQUÉ I CAMPS külügyminiszter (ES)
Hubert VÉDRINE külügyminiszter (FR)
Brian COWEN külügyminiszter (IE)
Lamberto DINI külügyminiszter (IT)
Lydie POLFER miniszterelnök-helyettes, külügyi és külkereskedelmi miniszter (LU)
Jozias VAN AARTSEN külügyminiszter (NL)
Benita FERRERO-WALDNER szövetségi külügyminiszter (AT)
Jaime GAMA államminiszter (Ministro de Estado), külügyminiszter (PT)
Erkki TUOMIOJA külügyminiszter (FI)
Anna LINDH külügyminiszter (SE)
Robin COOK külügyi és nemzetközösségi miniszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
2003. február 1.
HL C 80., 2001.3.10.
Hiteles nyelvek
ES, DA, DE, EL, EN, FR, GA, IT, NL, PT, FI, SV
kg205052_HU_inside_b.indd 45 29/06/12 09:41
46
21Szerződés a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi
Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál
Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és
Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és
a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák
Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak,
a Ciprusi Köz társaságnak, a Let t Köz társaságnak, a Lit ván
Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak,
a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
„A Tízek csatlakozási szerződése”
Az aláírás időpontja és helyszíne
2003. április 16., Attalosz oszlopcsarnoka, Agóra, Athén, Görögország
Aláírók
Guy VERHOFSTADT miniszterelnök; Louis MICHEL miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (BE)
Václav KLAUS köztársasági elnök; Vladimír ŠPIDLA miniszterelnök; Cyril SVOBODA miniszterelnök-helyettes,
külügyminiszter; Pavel TELIČKA, a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására irányuló
tárgyalásokat folytató delegáció vezetője, a Cseh Köztársaság Európai Közösségek melletti képviseletét vezető
nagykövet (CZ)
Anders Fogh RASMUSSEN miniszterelnök; Per Stig MØLLER külügyminiszter (DK)
Gerhard SCHRÖDER szövetségi kancellár; Joseph FISCHER szövetségi külügyminiszter és szövetségi
kancellárhelyettes (DE)
Arnold RÜÜTEL köztársasági elnök; Kristiina OJULAND külügyminiszter (EE)
Konstantinos SIMITIS miniszterelnök; Giorgos PAPANDREOU külügyminiszter; Tassos GIANNITSIS
külügyminiszter-helyettes (EL)
kg205052_HU_inside_b.indd 46 29/06/12 09:41
47
José Maria AZNAR LÓPEZ a kormány elnöke; Ana PALACIO VALLELERSUNDI külügyminiszter (ES)
Jean-Pierre RAFFARIN miniszterelnök; Dominique GALOUZEAU DE VILLEPIN külügyminiszter; Noëlle LENOIR,
a külügyminiszter mellé rendelt európai ügyekért felelős miniszter (FR)
Bertie AHERN miniszterelnök (Taoiseach); Brian COWEN külügyminiszter (IE)
Silvio BERLUSCONI miniszterelnök; Franco FRATTINI külügyminiszter (IT)
Tassos PAPADOPOULOS köztársasági elnök; George IACOVOU külügyminiszter (CY)
Vaira VĪĶE-FREIBERGA köztársasági elnök; Einars REPŠE miniszterelnök; Sandra KALNIETE külügyminiszter;
Andris KESTERIS, a Lett Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására irányuló tárgyalások
főtárgyalója, a külügyminisztérium helyettes államtitkára (LV)
Algirdas Mykolas BRAZAUSKAS miniszterelnök; Antanas VALIONIS külügyminiszter (LT)
Jean-Claude JUNCKER miniszterelnök, „Ministre d’État”; Lydie POLFER külügyi és külkereskedelmi miniszter (LU)
MEDGYESSY Péter miniszterelnök; KOVÁCS László külügyminiszter; JUHÁSZ Endre, a Magyar Köztársaság
Európai Unió melletti nagykövete, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására irányuló
tárgyalások főtárgyalója (HU)
Edward FENECH ADAMI miniszterelnök; Joe BORG külügyminiszter; Richard CACHIA CARUANA, a tárgyalásokkal
megbízott küldöttség
vezetője (MT)
Jan Pieter BALKENENDE miniszterelnök; Jakob Gijsbert DE HOOP SCHEFFER külügyminiszter (NL)
Wolfgang SCHÜSSEL szövetségi kancellár; Benita FERRERO-WALDNER szövetségi külügyminiszter (AT)
Leszek MILLER miniszterelnök; Włodzimierz CIMOSZEWICZ külügyminiszter; Danuta HÜBNER,
a külügyminisztérium államtitkára (PL)
José Manuel DURÃO BARROSO miniszterelnök; António MARTINS DA CRUZ külügyminiszter (PT)
Janez DRNOVŠEK köztársasági elnök; Anton ROP miniszterelnök; Dimitrij RUPEL külügyminiszter (SI)
Rudolf SCHUSTER köztársasági elnök; Mikuláš DZURINDA miniszterelnök; Eduard KUKAN külügyminiszter; Ján
FIGEL, a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására irányuló tárgyalások főtárgyalója (SK)
Paavo LIPPONEN miniszterelnök; Jari VILÉN külkereskedelmi miniszter (FI)
Göran PERSSON miniszterelnök; Anna LINDH külügyminiszter (SE)
Tony BLAIR miniszterelnök; Jack STRAW külügyi és nemzetközösségi miniszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
2004. május 1.
HL L 236., 2003.9.23. (A csatlakozásra vonatkozó jogi aktusok) és HL C 227. E, 2003.9.23. (A csatlakozás
feltételeiről szóló okmány függelékei)
Hiteles nyelvek
ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV
kg205052_HU_inside_b.indd 47 29/06/12 09:41
48
22Szerződés európai alkotmány létrehozásáról
Az aláírás időpontja és helyszíne
2004. október 29., Horatiusok és Curiatiusok terme, Capitolium, Róma, Olaszország
Aláírók
Guy VERHOFSTADT miniszterelnök; Karel DE GUCHT külügyminiszter (BE)
Stanislav GROSS miniszterelnök; Cyril SVOBODA külügyminiszter (CZ)
Anders Fogh RASMUSSEN miniszterelnök; Per Stig MØLLER külügyminiszter (DK)
Gerhard SCHRÖDER szövetségi kancellár; Joseph FISCHER szövetségi külügyminiszter és szövetségi
kancellárhelyettes (DE)
Juhan PARTS miniszterelnök; Kristiina OJULAND külügyminiszter (EE)
Kostas KARAMANLIS miniszterelnök; Petros G. MOLYVIATIS külügyminiszter (EL)
José Luis RODRÍGUEZ ZAPATERO, a kormány elnöke; Miguel Angel MORATINOS CUYAUBÉ, a külügyekért és az
együttműködésért felelős miniszter (ES)
Jacques CHIRAC köztársasági elnök; Jean-Pierre RAFFARIN miniszterelnök; Michel BARNIER külügyminiszter (FR)
Bertie AHERN miniszterelnök (Taoiseach); Dermot AHERN külügyminiszter (IE)
Silvio BERLUSCONI miniszterelnök; Franco FRATTINI külügyminiszter (IT)
Tassos PAPADOPOULOS köztársasági elnök; George IACOVOU külügyminiszter (CY)
Vaira VIKE FREIBERGA köztársasági elnök; Indulis EMSIS miniszterelnök; Artis PABRIKS külügyminiszter (LV)
Valdas ADAMKUS köztársasági elnök; Algirdas Mykolas BRAZAUSKAS miniszterelnök; Antanas VALIONIS
külügyminiszter (LT)
Jean-Claude JUNCKER miniszterelnök, „Ministre d’État”; Jean ASSELBORN miniszterelnök-helyettes, külügy- és
bevándorlásügyi miniszter (LU)
GYURCSÁNY Ferenc miniszterelnök; KOVÁCS László külügyminiszter (HU)
Lawrence GONZI miniszterelnök; Michael FRENDO külügyminiszter (MT)
Jan Peter BALKENENDE miniszterelnök; Ben BOT külügyminiszter (NL)
kg205052_HU_inside_b.indd 48 29/06/12 09:41
49
Wolfgang SCHÜSSEL szövetségi kancellár; Ursula PLASSNIK szövetségi külügyminiszter (AT)
Marek BELKA miniszterelnök; Wlodzimierz CIMOSZEWICZ külügyminiszter (PL)
Pedro Miguel DE SANTANA LOPES miniszterelnök; António Victor MARTINS MONTEIRO külügy- és a határokon
túli portugál
közösségekért felelős miniszter (PT)
Anton ROP, a kormány elnöke; Ivo VAJGL külügyminiszter (SI)
Mikuláš DZURINDA miniszterelnök; Eduard KUKAN külügyminiszter (SK)
Matti VANHANEN miniszterelnök; Erkki TUOMIOJA külügyminiszter (FI)
Göran PERSSON miniszterelnök; Laila FREIVALDS külügyminiszter (SE)
Tony BLAIR miniszterelnök; Jack STRAW külügyi- és nemzetközösségi miniszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
Nem lépett hatályba
HL C 310., 2004.12.16.
Hiteles nyelvek
ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV
kg205052_HU_inside_b.indd 49 29/06/12 09:41
50
23Szerződés a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság,
a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz
Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság,
a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság,
a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság,
a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság,
a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár
Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
„Bulgária és Románia csatlakozási szerződése”
Az aláírás időpontja és helyszíne
2005. április 25., Neumünsteri Apátság, Luxembourg, Luxemburg
Aláírók
Karel DE GUCHT külügyminiszter; Didier DONFUT, a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős
államtitkár (BE)
Georgi PARVANOV köztársasági elnök; Simeon SAXE-COBOURG miniszterelnök; Solomon PASSY
külügyminiszter; Meglena KUNEVA európai ügyekért felelős miniszter (BG)
Vladimír MÜLLER európai uniós ügyekért felelős miniszterhelyettes; Jan KOHOUT rendkívüli és
meghatalmazott nagykövet, a Cseh Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselője (CZ)
Friis Arne PETERSEN külügyi közigazgatási államtitkár; Claus GRUBE rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
a Dán Királyság Európai Unió melletti állandó képviselője (DK)
Hans Martin BURY európai ügyekért felelős államminiszter; Wilhelm SCHÖNFELDER rendkívüli és meghatalmazott
nagykövet, a Németországi Szövetségi Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselője (DE)
Urmas PAET külügyminiszter; Väino REINART rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az Észt Köztársaság
Európai Unió melletti állandó képviselője (EE)
kg205052_HU_inside_b.indd 50 29/06/12 09:41
51
Yannis VALINAKIS külügyminiszter-helyettes; Vassilis KASKARELIS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
a Görög Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselője (EL)
Miguel Angel MORATINOS CUYAUBÉ, a külügyekért és az együttműködésért felelős miniszter;
Alberto NAVARRO GONZÁLEZ, az Európai Unióért felelős államtitkár (ES)
Claudie HAIGNERÉ, a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős miniszter, Pierre SELLAL
rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Francia Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselője (FR)
Dermot AHERN külügyminiszter; Noel TREACY európai ügyekért felelős államminiszter (IE)
Roberto ANTONIONE külügyi helyettes államtitkár; Rocco Antonio CANGELOSI rendkívüli és meghatalmazott
nagykövet, az Olasz Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselője (IT)
George IACOVOU külügyminiszter; Nicholas EMILIOU rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Ciprusi
Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselője (CY)
Artis PABRIKS külügyminiszter; Eduards STIPRAIS rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Lett Köztársaság
Európai Unió melletti állandó képviselője (LV)
Antanas VALIONIS külügyminiszter; Albinas JANUSKA a külügyminisztérium helyettes államtitkára (LT)
Jean-Claude JUNCKER miniszterelnök, „Ministre d’État”, pénzügyminiszter; Jean ASSELBORN miniszterelnök-
helyettes, külügy- és bevándorlásügyi miniszter (LU)
SOMOGYI Ferenc külügyminiszter; BARÁTH Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter (HU)
Michael FRENDO külügyminiszter; Richard CACHIA CARUANA rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Málta
Európai Unió melletti állandó képviselője (MT)
Ben BOT külügyminiszter; Atzo NICOLAÏ európai ügyekért felelős miniszter (NL)
Hubert GORBACH alkancellár; Ursula PLASSNIK szövetségi külügyminiszter (AT)
Adam Daniel ROTFELD külügyminiszter; Jaroslaw PIETRAS európai ügyekért felelős államtitkár (PL)
Diogo PINTO DE FREITAS DO AMARAL állam- és külügyminiszter; Fernando Manuel de MENDONÇA D’OLIVEIRA
NEVES európai ügyekért felelős államtitkár (PT)
Traian BĂSESCU köztársasági elnök; Calin POPESCU–TĂRICEANU miniszterelnök; Mihai-Răzvan UNGUREANU
külügyminiszter; Leonard ORBAN, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások főtárgyalója (RO)
Božo CERAR, a külügyminisztérium államtitkára (SI)
Eduard KUKAN külügyminiszter; József BERÉNYI külügyi államtitkár (SK)
Eikka KOSONEN rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Finn Köztársaság Európai Unió melletti állandó
képviselője (FI)
Laila FREIVALDS külügyminiszter; Sven-Olof PETERSSON rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Svéd
Királyság Európai Unió melletti állandó képviselője (SV)
kg205052_HU_inside_b.indd 51 29/06/12 09:41
52
John GRANT, KCMG rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királyságának az Európai Unió melletti állandó képviselője (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
2007. január 1.
HL L 157., 2005.6.21. (A csatlakozással kapcsolatos dokumentumok)
Hiteles nyelvek
BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT,LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV
kg205052_HU_inside_b.indd 52 29/06/12 09:41
53
24Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai
Közösséget létrehozó szerződés módosításáról
„Lisszaboni Szerződés”
Az aláírás időpontja és helyszíne
2007. december 13., Szent Jeromos Kolostor, Lisszabon, Portugália
Aláírók
Guy VERHOFSTADT miniszterelnök; Karel DE GUCHT külügyminiszter (BE)
Szergej SZTANISEV miniszterelnök; Ivajlo KALFIN miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (BG)
Mirek TOPOLÁNEK miniszterelnök; Karel SCHWARZENBERG külügyminiszter (CZ)
Anders Fogh RASMUSSEN miniszterelnök; Per Stig MØLLER külügyminiszter (DK)
Angela MERKEL szövetségi kancellár; Frank-Walter STEINMEIER szövetségi külügyminiszter és szövetségi
kancellárhelyettes (DE)
Andrus ANSIP miniszterelnök; Urmas PAET külügyminiszter (EE)
Bertie AHERN miniszterelnök (Taoiseach); Dermot AHERN külügyminiszter (IE)
Konstantinos SIMITIS miniszterelnök; Dora BAKOYANNIS külügyminiszter (EL)
José Luis RODRÍGUEZ ZAPATERO, a kormány elnöke; Miguel Angel MORATINOS CUYAUBÉ, a külügyekért és az
együttműködésért felelős miniszter (ES)
Nicolas SARKOZY köztársasági elnök; François FILLON miniszterelnök; Bernard KOUCHNER külügyekért és
európai ügyekért felelős miniszter (FR)
Romano PRODI miniszterelnök; Massimo D’ALEMA miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter (IT)
Tassos PAPADOPOULOS köztársasági elnök; Erato KOZAKOU-MARCOULLIS külügyminiszter (CY)
Valdis ZATLERS köztársasági elnök; Aigars KALVĪTIS miniszterelnök; Māris RIEKSTIŅŠ külügyminiszter (LV)
Valdas ADAMKUS köztársasági elnök; Gediminas KIRKILAS miniszterelnök; Petras VAITIEKŪNAS
külügyminiszter (LT)
Jean-Claude JUNCKER miniszterelnök; Jean ASSELBORN külügyminiszter (LU)
GYURCSÁNY Ferenc miniszterelnök; GÖNCZ Kinga külügyminiszter (HU)
Lawrence GONZI miniszterelnök; Michael FRENDO külügyminiszter (MT)
Jan Peter BALKENENDE miniszterelnök; Maxime VERHAGEN külügyminiszter (NL)
Alfred GUSENBAUER szövetségi kancellár; Ursula PLASSNIK európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi
miniszter (AT)
kg205052_HU_inside_b.indd 53 29/06/12 09:41
54
Donald TUSK miniszterelnök; Radosław SIKORSKI külügyminiszter (PL)
José SÓCRATES miniszterelnök; Luís Filipe AMADO külügyminiszter (PT)
Traian BĂSESCU köztársasági elnök; Cãlin POPESCU–TĂRICEANU miniszterelnök; Adrian CIOROIANU
külügyminiszter (RO)
Janez JANŠA, a kormány elnöke; Dimitrij RUPEL külügyminiszter (SI)
Robert FICO miniszterelnök; Ján KUBIŠ külügyminiszter (SK)
Matti VANHANEN miniszterelnök; Ilkka KANERVA külügyminiszter (FI)
Fredrik REINFELDT miniszterelnök; Cecilia MALMSTRÖM európai ügyekért felelős miniszter (SE)
Gordon BROWN miniszterelnök; David MILIBAND külügyi és nemzetközösségi miniszter (UK)
Hatálybalépés és kihirdetés a Hivatalos Lapban
2009. december 1.
HL C 306., 2007.12.17.
Hiteles nyelvek
BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT,LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV
kg205052_HU_inside_b.indd 54 29/06/12 09:41
55
Az Európai Unió hivatalos ny
Hivatalos nyel
1 bolgár (български) bg
2 spanyol (español) es
3 cseh (čeština) cs
4 dán (dansk) da
5 német (Deutsch) de
6 ésésztzt (eesti keel) et
7 görög (ελληνικά) el
8 angol (Engglish) en
9 francia (français) fr
10 ír (Gaeilge) ga
11 olasz (italiano) it
12 lett (latviešu valoda) lv
13 litván (lietuvių kalba) lt
141 mamam gyar hu
15 mám ltai (Malti) mt
16 holland d (NN( ederlands) nl
17 lengyel (ppolski) pl
18 portugál (portugguês) pt
199 román (română)) ro
20 szs lovák (slovenčina) sk
21 szlovén (slovenščina) sl
22 finn (susuomo i) fi
23 svéd (svenska) sv
kg205052_HU_inside_b.indd 55 29/06/12 09:41
56
A Tanács Főtitkársága
Európai jogi unió
Párizstól Lisszabonig: A szerződések története
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala
2012 – 55 oldal – 17,6 x 25 cm
ISBN 978-92-824-3512-0
doi:10.2860/85903
kg205052_HU_inside_b.indd 56 29/06/12 09:41
HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?
Ingyenes kiadványok:• az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu);
• az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül.
A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu
weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 292942758 faxszámon érdeklődhet.
Megvásárolható kiadványok:• az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu).
Előfi zetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.):• az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül
(http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).
HU.indd 3 28/06/12 15:38
doi:10.2860/85903
ISBN 978-92-824-3512-0
Rue de la Loi/Wetstraat 175
1048 Bruxelles/Brussel
BELGIQUE/BELGIË
Tel. +32 22816111
www.consilium.europa.eu
QC
-31-11
-40
7-H
U-C
CONSILIUM
HU.indd 4 28/06/12 15:38