Download pdf - Hevesi Mihaly - Autoritmia

--- -~

~ t- ~ i.'";~,\. ~'f."

" ::;,

': . u~\ I

- - T

.,,(

...

,.

MOGYORÓSSYK6N~ÁR

~'f-1HG~

GYULA

...

- ~ t 1Hevesi Mihály

utorimia----.

Hogyan tanuljank nyelvet,k.edvenc film, regény, zene és érdeklodési körünk alapján?

.' .

Hevesi Mihály Autoritmia

Ajánlom ekönyvet Marcellnak, Évának, Bernard-nak és minden lelkes nyelvtanulónak.

~~..;;,,#J.2Jb1-:+o .0.., -'~-tJ GYU L " ~~

1;>6.0' <.<;""SY JANos vf.p.C'!S\'f-\J'-

egHevesi Mihály 2009Szerkeszto: Reményi LászlóMuszaki szerkesztés: Szabó NoémiISBN: 978-963-06-7586-4Hangos könyv ISBN: 978-963- 88-0341- 2www.szepnapkonyvek.hu

E könyv összefoglaló hangos anyagát a következo jelszóval védett honlapról töltheti le:http://www.szepnapkonyvek.hu/ingyen-nyelvtanulas-tanfolyam-blog/az-autoritmia-cimu-konyv-letoltheto-anyaga/Jelszó: ritmussal

www.szepnapkonyvek.hu2


Köszönetnyilvánítás

" Virgonc-birgonc zöldfuszál,kamerana, kamerana csóbógá. "

Hevesi Marcell Mihály verse

A kisfiam 2,5 évesen "leírt" egy verset. Ezen most bizonyára csodálkoznak, pedigígy történt. A legalább három soros versikét elozoleg o maga találta ki, mondogatta na-pokon keresztül, és egyszer csak egy papírdarabkán elém tette. Nos, felnottként eloszöregyáltalán nem gondoltam, hogy azon a papírdarabkán egy vers áll, de kétségeimnyomban eltuntek, amint többször föl is olvasta nekem. Ö alkotta a maga számára, nem-csak a hangsorokat, de magát a rajzot, akarom mondani írást is, amivel lejegyezte. En-nek az eseménynek jelentos szerepe van e könyv megszületésében. Köszönetet szeret-nék mondani ezért fiamnak, Marcellnak, aki folyamatosan döbbent rá a nyelveisajátításés az utánzás életszeru folyamataira. Köszönöm továbbá mindazoknak, akik elküldtékvisszajelzéseiket A nyelvtanulás muvészetérol CÍmukönyvrol, köztük lelkes nyelvtanulóbarátomnak, Békés Zoltánnak, akinek a nagyvonalúsága nélkül e jelenlegi könyv megje-lenése hosszabb ideig váratott volna magára. Ugyancsak köszönet illeti Kovács Miklóst,aki az elsok között próbálta ki az itt leírtakat; Mario Rinvolucrit, aki bemutatta BernardDufeu zseniális könyvét a nyelvtanításról vallott megdöbbento és forradalmi nézeteive!.Bernard könyve maradandó élményt nyújtott számomra, és jelentosen hozzájárult aszemélyre szabható nyelvelsajátítási módszer, az autoritmia létrejöttéhez. És utoljárabár, de nem utolsósorban köszönöm Önnek a bizalmat, mélyen tisztelt Olvasó, aki ha-marosan elkezdi a tanulást.

www.szepnapI<onyvek.hu3

Hevesi Mihály Áutoritmia

I. RÉszNYELVRITMUS

1.Pár szó a könyvrol

Ebben a könyvben szeretném bemutatni a személyre szabható nyelvelsajátítás, azautoritmia körvonalait, és azt, hogy miként érdemes kedvenc regényünk, zenénk, fil-münk, mesénk, versünk, érdeklodési körünk alapján idegen nyelvet elsajátítani.

Az itt ismertetett gyakorlatot, az autoritmiát lelkes nyelvtanulóként és nyelvtanár-ként dolgoztam ki, eleinte a magam számára. De megosztottam ismeroseimmel, baráta-immal és tanítványaimmal is, akik azért kerestek meg, mert hosszú évek után sem értet-ték a tanult idegen nyelvet, a spontán megszólalás pedig nehezen ment nekik. ló szívvelajánlottam számukra e gyakorlatokat.

Tanítványaim között akadtak olyanok is, akiknek valamilyen rendhagyó kívánságukvolt; számukra különösen jól jött néhány tanács. Volt például egy középkorú férfi, akikét héten belül szeretett volna nyelvvizsgát tenni spanyolból úgy, hogy mielott megke-resett, "már" egy hete tanulta ezt a nyelvet. Természetesen nem akartam elvállalni, ámmivel a vele folytatott beszélgetés során érdekes személyiségnek bizonyult, a cél pedigmégiscsak különleges kihívásnak ígérkezett, elkezdtük a tanulást. Mondanom sem kell,hogy két hét múlva nem sikerült a nyelvvizsgája. De találkoztunk még néhányszor, ésmivel a megadott gyakorlatok lényegét megértette, továbbá azokat el is végezte, háromhónap múlva büszkén számolt be sikeres alapfokú szóbeli nyelvvizsgájáról. Sikerét acég, amelyiknél dolgozott, fizetésemelésseI honorálta. E történettel nem szeretném aztaz illúziót kelteni az Olvasóban, hogy a nyelvtanulás ezzel a módszerrel gyorsan éskönnyedén megy, csupán azt szeretném jelezni, hogy bizonyos szabályok betartásávalhatékonyan is lehet nyelvet tanulni.

E módszer lehetoséget kínál a nyelvtanulók egyik legégetobb problémájának a meg-oldására. Nagyon sok tanuló egy valós helyzetben a beszélt nyelvet nehezen vagy aligérti, a spontán beszéd pedig nem megy neki. Az autoritmia gyakorlataival a tanulók be-szédértése jelentosen javul, és bizonyos gátak felszabadításával jobban meg tudják ma-gukat értetni. De az írás- és olvasáskészség fejlesztése is fontos eleme gyakorlatainknak.

E könyv elso részében bemutatom a módszer céljait, hátterét, azt, hogy miért és ho-gyan induljunk ki eloször a hallgatásból, belso képeinkbol, továbbá a hangzó szövegekritmusából, dallamából, hogy erre építsük fel nemcsak nyelvi készségeinket (értés, be-széd, írás, olvasás), de párhuzamosan a nyelvtanuláshoz szükséges képességeinket is(többértelmuség elviselése, kezdeményezokészség, empátia, jelenlét a pillanatban, audi-tív memória, globális értés stb.). Ebben a részben mutatom be a nyelvtanulás általánosszabályait is.

A második részben az autoritmia további alapfogalmairól olvashat és egy táblázatsegítségével összeállíthatja személyes tananyagát érdeklodési körének, kedvenc filmjei-nek, regényeinek, verseink, zeneszövegeinek az alapján. A harmadik részben az alapve-to gyakorlatok találhatók, valamint a több napos gyakorlatsorok, melyek alapján a gya-korlatok végezhetok.

A negyedik részben a nyelvtanulás "beavatottjaival" és fontos hipotéziseikkel illetvetanácsaikkal szeretném Önt megismertetni.

www.szepnapkonvvek.hu4


Ebben a könyvben tehát részletesen leírom az autoritmia gyakorlatait, és egész biz-tosan sokan ez alapján is el tudják sajátítani a módszert, ám fontosnak tartom megje-gyezni, hogy kidolgoztunk egy tananyagot is, melybol az autoritmia készségszinten sa-játítható el. A tananyagban konkrét szövegeket is talál e módszer begyakorlására.

Szeretném még megemlíteni, hogy közben elindítottam egy tanfolyamot errol amódszerrol, mely során gyakorlatban sajátítjuk el mindazt, amit itt leírok. A tanfolyamután a haladók közül sokan jeleznek vissza, hogy már egészen magas szintu szövegeketis képesek megérteni a rádióból, tévébol, és a különbözo angol akcentusok megértésesem okoz gondot számukra. Néhányan újabb gyakorlatokkal is meglepnek, melyeket okmaguk találtak ki.

A tanfolyamról a kiadó honlapján tájékozódhat (www.szepnapkonvvek.hu ) Aján-lom még figyelmébe nyelvtanulás-blogunkat is, ahová szintén errol az oldalról tud el-jutni.

Bízom benne, hogy e könyvben sikerülolvasmányosan közzétennem ezt a módszert,úgy, hogy ne csak egy szakmai leírást tartson a kezében az olvasó, hanem egy érdekesolvasmányt és hasznos útmutatót is. Abban is bízom, hogy e könyv is további kedvet admajd a nyelvtanuláshoz és -tanításhoz.

Az olvasáshoz javaslom a klasszikus módszert: ceruzával vagy tollal húzzák alá azÖnök számára fontos részeket, vagy azokat, melyek még nem egyértelmuek, és jegyze-teijenek a margóra! Egy új szemlélet megértése esetén ez fontos lehet.

Szinte biztosra veszem, hogy a bemutatott gyakorlatok közül egyik-másik ismeroslesz Önnek, talán már alkalmazta is azokat. De ezzel együtt abban is biztos vagyok,hogy számtalan meglepetést is tartogat majd ez a szemlélet és gyakorlat az Ön számára.

Összefoglalva, e módszer azért rendhagyó, mert:

- személyes érdeklodési körünkbol, továbbá kedvelt filmekbol, zeneszövegek-bol, regényekbol, mesékbol stb. indulhatunk ki anyelvelsajátításban;

- a nyelvhez a bennünk keletkezo személyes képek (illetve érzetek, érzések),továbbá a nyelv ritmusa, dallama, hangzása felol közelítünk, aminek ered-ménye az elhangzó szövegek értésének ugrásszeru fejlodése;

- párunkkal,kedvesünkkel,barátunkkalis tudunkegyüttgyakorolni;- tapasztalatot szerezhetünk a nyelvelsajátítás életszeru folyamatairól.

Remélem, hogy éppúgy, mint sokan mások, Ön is hasznát látja majd gyakorlatainknak,melyek eredménye:

- az idegennyelvjobb értése;- a gátIásaitól megszabadult spontán kommunikáció;- kiejtésünk fejlodése;- szókincsünk bovülése;- olvasás- és íráskészségünk hatékony fejlodése;- "nyelvtanulói tulajdonságaink" fejlodése.


Hevesi. Mihály Áutoritmia

Miért született ekönyv?

A nyelvtanulás muvészetérol CÍmukönyvre számos visszajelzés érkezett. Többen el-mondták, hogy miután elolvasták, eros késztetést éreztek a nyelvtanulásra, vagy anyelvtanításra. Ennek én nagyon örültem, hiszen e négy éve kiadott könyvnek épp ezvolt a célja. Volt azonban egy beszélgetés is egy lelkes olvasóval, aki több gyakorlatotkért. Ekkor gondoltam eloször arra, hogy szükség lenne egy még részletesebb útmutató-ra IS.

Az autoritmia kialakításához vezeto út lényeges momentuma, hogy néhány éve aszanszkrit és a kínai iránt kezdtem érdeklodni. A kínaiban nagyon fontos szerepe van ahanglejtésnek, hiszen egy szó attól függoen, hogy milyen dallammal ejtik ki, jelenthetnégy dolgot is. Egyértelmuvé vált, hogy hagyományos módon nem kezdhetem el tanulniezt a nyelvet. Ráadásul olvasni egyáltalán nem tudok, így az eddig bevett gyakorlato-mat, könyvek, regények olvasását, vagyis Lomb Kató módszerét (lásd alább) nem állmódomban alkalmazni. Ezért kezdeti lépésben a nyelv ritmusának, dallamának, hangzó-inak gyakorlásához fogtam. (Megjegyzem, hogy óvodákban és a Waldorf-iskola elemiosztályaiban szokás hasonlóan gyakorolni.)

Aztán a ritmusra, a dallamra, a hangzókra, késobb a belso képekre való figyeléstkipróbáltam tanítványaimmal. Az eredmény meglepo volt az angol és a német nyelvesetében is: a nyelv jobb és pontosabb értése, a kiejtés jelentos fejlodése.

E könyvnek és módszernek a közzétételét azért is fontosnak tartom, mert a nyelvta-nításban még mindig számtalan félreértés uralkodik, és a tanulók hosszú iskolai nyelv-tanulás után sem képesek beszélni vagy érteni egy idegen nyelvet. Véleményem szerintezért nem ok a hibásak, de még a tanáraik sem, hanem a nyelvtanulás körül kialakult hi-edelemrendszer, amelyet meg kell változtatnunk. Vajon elég nyitottak vagyunk erre?

Kiknek szól a módszer?

Egyéni tanulóknak, akik úgy döntenek, hogy tanári segítség nélkül vagy amellett ta-nulnak nyelvet. Kü1önösenhasznos lehet azok számára, akik már néhány éve tanulnakegy idegen nyelvet, ám mégsem értik az elhangzó szöveget, továbbá egyéb nyelvi kész-ségeiket is - írás, olvasás, beszéd - hatékonyan fejleszteni szeretnék.

E módszernek az egyéni tanulókon kívül a közoktatásban vagy a magániskolákbantanító nyelvtanárok is hasznát láthatják, akár úgy, hogy e gyakorlatokat részben beiktat-ják óráikba, a már meglévo tananyaguk feldolgozására, akár oly módon, hogy diákjaikszámára (11-12 éves kortól) lehetové teszik egy személyes tananyag összeállítását ésfeldolgozását, melynek módját részletesen is leírom ebben a könyvben.

Mihelyt a nyelvtanárok figyelembe veszik a tanulók érdeklodési körét, kedvenc ze-néjét, regényét, filmjét stb., vagyis egyéniségét, megno a diákok érdeklodése a nyelvta-nulás iránt. A módszer iskolákban való alkalmazásáról jó visszajelzések érkeznek.

Hasznos lehet a tananyagunkat is végigvenni, melyben mintegy az e módszerre valóráhangolódásként konkrét letöltheto szövegek is rendelkezésre állnak. Ha Ön tanár, ésszeretné osztályával vagy nyelvi csoportjával ezt a módszert teljes egészében vagy rész-ben alkalmazni, kérem, keressen meg minket

Tanárok számára azért is fontos lehet e módszer, mert lehetoséget biztosít saját kiej-tésük fejlesztésére is. Semmi szégyellnivaló nincs abban, ha egy nyelvtanárnak nem volt



módja évekig vagy évtizedekig külföldön tartózkodni, hogy az idegen nyelv kiejtéséttökéletesen magába szívja, erre nemcsak Magyarországon lehet számtalan példát találni.A nyelv mikroklímájáról és a kiejtésrol szóló rész magyarázatot ad arra, hogy ez a prob-léma az autoritmia gyakorlataival hogyan oldható meg. Végso soron a diákok kiejtésérehatással van a tanár kiejtése, ezért ezt sem szabad elhanyagoini.

Fontos lehet e módszer alternatív iskolákban (Waldorf-, Montessori-iskola stb.) taní-tó nyelvtanárok számára is, akik ötleteket gyujtenek, és útjukat keresik. Az itt leírtakmeggyozodésem szerint koherens egészet alkothatnak például a Waldorf-iskola elképze-léseivel, és a gyakorlatok ezen iskolatípus kituzött célját, a szabadságra nevelést haté-konyan segítik.

Különlegessége még e könyvnek és a módszernek, hogy közös gyakorlásra ösztönzia párokat. A páros tanulás ötletét az a tapasztalat adta, hogy kedvesünkkel, barátunkkal,talán valamilyen családtagunkkal nagyon jó idotöltés nyelvi játékokat játszani. Nem ha-szontalan ezért közösen nyelvet tanulni, akár anélkül is, hogy a pár valamelyik tagja ta-nár lenne. Ehhez ötleteket talál ebben a könyvben, továbbá a tananyagunkban.

Az autoritmia gyakorlatai alkalmasak továbbá anyanyelvi tudásunk elmélyítésére is,ezért ajánlom olyan magyartanárok figyelmébe, akik a diákoknak nem csak anyanyelviismeretanyagot szeretnének közvetíteni, de a nyelv lényégére való ráérzést is. (A ritmus,a dallamgyakorlatok, de a szónyomozás is egészen biztosan alkalmazható magyaróránis!)

Bízom benne, hogy számos magántanuló és nyelvtanár felismeri az önálló nyelvta-nulóvá válás és nevelés, továbbá a ritmus, a dallam, a belso képek jelentoségét a nyelv-elsajátításban. Kívánom, legyen segítségükre e könyv, a tananyag, továbbá a tanfolyam,hogy életszeruvé és hatékonnyá tegyék a nyelvtanulást, és ami a legfontosabb, hogy fel-keltsék a tanulók érdeklodését a nyelvtanulás iránt.

2.A kezdetek: egy poligiott eszközei -Lomb Kató módszerérol

A német felvételire való készülodés során, úgy húsz évvel ezelott bukkantam ráLombKatónagyszerugyakorlatára.Ez részbenegyeskorábbipoliglottok- több nyel-ven beszélok-, GiuseppeMezzofanti,HeinrichSchliemann,illetveKosztolányiDezsomódszerein alapszik, és mint minden nagyszeru dolog, viszonylag "egyszeru": vegyünkegy könyvet (regényt), ami valamiért érdekel a tanulni kívánt nyelven, és olvassuk elszótár nélkül! Akkor se használjunk szótárt, ha nyelvelsajátításunknak a kezdetén va-gyunk!

Lomb Katóról érdemes tudni, hogy fordítóként-tolmácsként 16 nyelvvel dolgozott,melyek közül ötöt szinkrontolmácsi szinten ismert. De további tizenegy nyelvrol is tu-dunk, melyet elkezdett tanulni, ugyancsak ezzel a módszerrel.

Elsore nagyon furcsa és látszólag nehéz dolog egy regényt elolvasni nyelvtanulá-sunk kezdetén szótár nélkül, ám ha türelmesek vagyunk, a tapasztalat és az eredménymegdöbbento lehet! Tulajdonképpen ennek a gyakorlatnak köszönheto, hogy lelkesnyelvtanulóvá váltam.

Emlékszem, amikor foiskolás koromban a kollégiumi szobatársamnak, akit már né-hány hónapja németre tanítottam, a kezébe nyomtam Jerome K. Jerome: Három emberegy csónakban CÍmukönyvét németül, és azt mondtam neki, hogy olvasgassa szótárazás



nélkül. Ez a könyv idotálló humora miatt a kedvenceim köze tartozott és tartozik. Fon-tos kihangsúlyozni, hogyaszobatársam németbol kezdo volt. Néhány perc múlva ösz-szecsapta a könyvet, és azt mondta, hogy o csak néhány szót ért belole, de az összefüg-géseket nem. Azt javasoltam neki, hogy gondolkodjék, és eleinte próbálja meg kitalálnia szavak, kifejezések jelentését a szövegkörnyezetbol, esetleg egyéb jelekbol, de ne ve-gye a lelkére, ha nem fog mindent pontosan érteni. Csodálkozzék rá egy-egy szóra attólfüggetlenül, hogy érti-e vagy sem; gondolkodjék, hogy találkozott-e már ezzel a szóvalvagy hasonlóval valahol, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben. Tekintse eleinte rejt-vényfejtésnek a könyvolvasást, és ne akarja mindenáron megérteni. Aztán magára hagy-tam, és úgy 15-20 perc múlva hahotázni kezdett, mert az egyik humoros jelenet valami-képp átszüremlett a szövegen.

Természetesen korántsem értett minden részletet, de azt hiszem, ez nem is volt fon-tos. Igazából valami jelentos dolgot tapasztalt: a globális értést, vagyis a lényeg értését.Errol még lesz szó. Ez a tapasztalat önbizalmat ad, feloldhatja gátlásainkat, félelmein-ket, és segít egy fontos "nyelvtanulói tulajdonság" gyakorlásában, nevezetesen a több-értelmuség elviselése'ben, melyet az egyik nyelvtanulás-kutató (Wil Knibbeller, 1989)nagyon lényegesnek tart a nyelvelsajátítás sikere szempontjából.

A fenti tapasztalat azt is jelenti, hogy gondolkodásom, érzéseim alapján megérthetekvalamit, ami korábban idegen volt számomra. Ez nyitottságra nevel, és egyik alapvetoemberi tapasztalatunk lehet. Az iskolai nevelésben sem szabad lemondani errol a leheto-ségrol.

Egy kis könnyítés

Nyelvtanulásaim során azonban én egy "könnyebb" utat választottam: nem új köny-veket olvastam a tanulni szándékozott idegen nyelveken, hanem azokat, melyek koráb-ban a kedvenceim közé tartoztak, és már olvastam oket magyarul (Tom Sawyer kaland-jait, a már említett Jerome K. Jerome könyveit stb.). Sok jelenetre emlékezni fogok, és aszövegbol sok mindent megértek. Meg is állhatok bizonyos szavaknál vagy mondatok-nál, és levonhatom a jelentésükre vonatkozó következtetéseimet. De úgy tapasztaltam,sokszor annyira magával ragad egy-egy jelenet, hogy nem tudok megállni, mert kíván-csiságom továbblendít. Lomb Kató azt mondja az ilyen esetekre, hogy ha egy szó fon-tos, akkor az még egész biztosan elofordul a szövegben, és az ismétlodések miatt köny-nyedén meg is jegyezzük.

Tehát idegen nyelvu könyveket olvasni öröm és izgalmas intellektuális kihívás le-het, mi több: a boséges, valamint hasznos szókincs összegyujtésének egyik fontos esz-köze.Hozzákellmégtennem,hogyaz autoritmiában- ahogya közbenkörvonalazódottmódszert elneveztem- nem mellozzük teljesen a szótárt, csak éppen késleltetjük ahasználatát, vagy kreatív módon alkalmazzuk.

Talán meggyozo, amit néhány tanítványom és fórumhozzászóló ír errol:"Nagyon jól haladok az olvasással, már túl vagyok a felén, és imádom. Nem is gon-

doltam, hogy angolul ennyi mindent megértek majd. Ez most önbizalmat is adott. Eddigmindig -csak belekezdtem az angolba, tanulgattam, de igazán soha nem érdekelt. Ezmost biztosan változni fog."

Englischmuffel (egy blog-hozzászóló, aki a Harry Pottert olvasta újra an-golul)



"Nagy élmény volt az egyik kedvenc könyvemet, amit magyarul már többször isolvastam, elovenni angolul: bár sok szót és nyelvtani fordulatot nem értek, mégis él-mény olvasni (bár természetesen sokkallassabban megy, mint magyarul), mert az angolmondatok elohívják bennem a korábban már magyarul átélt történetet."

Fabulya Edit

A hangzó szöveg

A tapasztalat azt mutatja, és Lomb Kató is megemlíti módszerérol, hogy az olvasásnem készít fel arra, hogy az elhangzó szövegeket értsük is az adott nyelven. De azanyanyelvi beszéloknek is nehézségeik adódhatnak, hogy megértsenek olyasvalakit, akikizárólag olvasás alapján vagy tankönyvbol tanulta meg nyelvüket. Egy idegen nyelvuszöveg olvasásakor saját anyanyelvünk artikulációs bázisával (kiejtésévei) reagálunk,vagy legalábbis egy olyan artikulációs bázissal, ami elkezdett közeledni az idegen nyel-véhez, ám valójában köztes állapotban van saját nyelvünk és az idegen nyelv között(interlingua). Lomb Kató ezt rádióhallgatással ellensúlyozta, és azzal, hogy annyit tár-salgott egy tanulni szándékozott idegen nyelven külföldiekkel, amennyit csak tudott.

Ezért az autoritmia gyakorlatai során eloször a hangzó szövegbol indulunk ki, amilehet élobeszéd vagy felvéteL Az elhangzó szöveg auditív formájának a felismerése azegyik alapcél; a nyelvi készségek (értés, beszéd, írás, olvasás) erre épülnek

Ki kell hangsúlyoznom, hogy ez pusztán a gyakorlatsorunk felépítésére vonatkozik,és egyáltalán nem jelenti azt, hogy nyelvtanulásunk kezdetén tilos olvasni. Sot! Aki te-heti, mindenképpen próbálja ki nagyobb muvek szótár nélküli olvasását.

Lomb Kató gyakorlatának lényegét azért is írom le már itt az elején, mert úgy gon-dolom, alapveto lehet mindenki számára, aki idegen nyelvek elsajátításához kezd. Saj-nos, o már nincs köztünk, de nagyon értékes életmuvet hagyott hátra, amire méltán lehe-tünk büszkék

3.A személyreszabható nyelvelsajátítás: az autoritmia

"...a történelem során több ezer embernek sikerült anyanyelve mellé még egy ide-gen nyelvet is elsajátítania úgy, hogy közben [nem a nyelvtanulásra, hanem] valamimásra koncentráltak, érdekes és számukra szükséges információkra, vagy olyan embe-rekkel kerültek kapcsolatba, akikkel szívesen voltak együtt. "

Stephen D. Krashen

Ha azt mondom, hogya legújabb kutatások szerint a nyelvelsajátítást nagyszeruensegíti, ha idegen nyelvu szövegeket hallgatunk, és pusztán figyelünk rájuk, még akkoris, ha nem értünk belolük egy szót sem, akkor Ön azt gondolhatja, hogy valami gyanú-san forradalmi nézet kerül most itt napvilágra. De Paul Sulzberger az Új-zélandiVictoria Egyetemen a következot állapította meg: "Képességünk, hogy új szavakat ta-nuljunk meg egy idegen nyelven, közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy milyengyakran voltunk kitéve a sajátos hangzókombinációknak, melyek (egy adott idegennyelvben) a szavakat alkotják" (Paul Sulzberger, Victoria State University New

www.szepnapkonyvekhu9


Zeeland, 2009). Sulzberger úgy véli ez lehetoséget biztosít arra, hogyagyunkban létre-jöjjenek a szükséges neuronstruktúrák, ami szerinte feltétele a szavak megjegyzésének.

Talán nem meglepo, hogy anagy nyelvtanulók (Schliemann, Mezzofanti, Lomb Ka-tó) már régen is ezt gyakorolták. De maga az emberiség is tulajdonképpen osidok ótaígy jár el. A csecsemo nem tesz egyebet születésétol kezdve, mint hogy figyel a felnot-tek beszédére és gesztusaira, anélkül hogy hosszú hónapokig, ritkább esetben akár éve-kig kimondaná elso szavát a számára elso idegen nyelven, az anyanyelvén.

Nos, leegyszerusítve: ez a fajta figyelem az, melybol a nyelvtanulás során mi is ki-indulunk. Kü1önösen örülök, hogya diákjaimmal szerzett tapasztalatokon túl ezek azegészen friss kutatási eredmények is megerosítik ennek létjogosultságát.

Az autoritmia háttere

Jelentos szerepet játszanak az autoritmiában azok a gyakorlatok, hipotézisek és ku-tatások, melyeket anyelvelsajátítás területén kiemelkedonek tartok, mert a gyakorla-tomban beváltak, és koherens módon segítik az alábbi célok megvalósítását. IlyenekLomb Kató, Kosztolányi Dezso, Giuseppe Mezzofanti, Heinrich Schliemann, aWaldorf-iskola módszere, továbbá a pszichodráma nyelvelsajátítás gyakorlata, BernardDufeu és Stephen D. Krashen nyelvtanulásról alkotott hipotézisei, valamint néhány mo-dem kutatási eredmény az empátia és a nyelveisajátítás kapcsolatáról.

Lomb Kató, Kosztolányi, Mezzofanti és Schliemann gyakorlatai azért zseniálisak éshatékonyak, mert a tanulást saját személyükhöz igazították, személyes érdeklodési kö-rüknek, a nyelv tulajdonságainak és rejtvényfejtoi képességüknek, valamint nem utolsó-sorban saját ritmusuknak megfeleloen. (Óróluk A nyelvtanulás beavatottjai címmelmég lesz szó - IV. rész.) Módszereikbenlehetoségnyílik arra, amire a hagyományostananyagok szerkezetüknél fogva nem, illetve csak csekély mértékben adnak lehetosé-get, vagyis az egyéni érdeklodési kör alapján való tanulásra, a saját személyiségünkbolkiinduló tananyag összeállítására.

Miért autoritmia?

A módszer elnevezésében az "auto" elotag egy rövidítés, és elsosorban az autonó-miára, vagyis az önállóságra, az önmeghatározásra utal, de Lomb Kató ún. "autó" gya-korlataira is, melyek központi szerepet kapnak benne, és melyek közül egyiket-másikatmár az o "nyelvtanuló" elodei, Schliemann, Mezzofanti, Kosztolányi is sikerrel alkal-maztak. Lomb Kató mondta az egyik beszélgetés során, hogy bár neki nincs autója, demégis három autóval közlekedik, legalábbis a nyelvtanulás területén. Az egyik azautológia- azaz beszédönmagunkkal(akárutazás,buszravárás közben);a következoaz autográfia - írás a magunk számára (pl. naplóvezetés egy idegen nyelven), a harma-dik pedigaz autolexia- az olvasás(regényeks egyéb,minketérdekloszövegekolvasá-sa). Ezek a gyakorlatok azért nagyszeruek - különösen a "beszéd önmagunkkal" leszsok tanuló számára meglepo és igen hatékony -, mert képesek nyelvi mikrokIímát te-remteni,"ami az egyik feltétele a nyelvhasználat élové tételének (A nyelvi mikroklímamegteremtése - 26.oldal).

A "ritmia", vagyis eredetileg ritmus mint a nyelv keretet adó jellegzetes prozódiaieleme - ahogy ezt Önök is látni fogják - különös hangsúlyt kap e módszerben, és a ta-



pasztalatok alapján a kulcsot jelenti a beszélt nyelv értéséhez. Az autoritmia elnevezésutal továbbá saját ritmusunkra, tempónkra, mely senki máséval nem tévesztheto össze,és amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, amikor elkezdünk nyelvet tanulni.

A módszer céljai:

A) az élobeszéd, a filmek, a zeneszövegek, a regények, a mesék stb. értése, és az eh-hez szükséges képességek kifejlesztése;

B) a spontán beszédkészség felszabadítása az idegen nyelven, és a további készsé-gek: az írás és az olvasás kibontakoztatása, továbbá a nyelvtanulói tulajdonságokfejlesztése;

C) a tanuló képes legyen kedvenc zeneszövegének, regényének, versének, meséjé-nek, érdeklodési körének feldolgozására, és ez alapján szókincsének és egyéb isme-reteinek a bovítésére;

D) tapasztalatszerzés a nyelv és a nyelvelsajátítás muködésérol;

E) a fenti képességek és tapasztalatok megszerzésévei érezzünk motivációt másidegen nyelvek megtanulásához is.

Most vizsgáljuk meg részletesebben is ezeket!

A) Az élobeszéd, a filmek, a zeneszövegek, a regény stb. értése. Miért is nem megy?

Szinte biztos vagyok abban, hogy Ön is jól emlékszik az elso igazi vizsgájára, ami-kor valakivel beszélgetnie kellett, vagy egy filmet, egy zeneszöveget szeretett volnamegérteni az idegen nyelven. Emlékszik ilyenre? Vajon helyt tudott állni? Az egyik ba-rátom jut eszembe, aki döbbenten mesélte, hogy 10 év franciatanulás után még egy po-hár vizet sem tudott rendelni Franciaországban, mert nem értették, hogy mit akar, pedigállítom,nagyon szorgalmasan tanult, és kitunoek voltak a jegyei.

De én is meg voltam gyozodve arról, hogy fatális félreértés áldozata lettem, amikorNémetországbaneloször hallottam németeket egymással beszélni: semmit sem értettemabból, ami elhangzott. Pedig idehaza idonként akadt német nyelvu beszélgetopartnerem,és vele gyakoroltam. Már-már azt hittem, rossz helyen, Dániában vagy Hollandiábanszálltam le a vonatról. Az ilyen tapasztalat eléggé aláássa az önbizalmat, így aztán amegszólalás is nehezen megy: hátha begyakorolt mondataimat nem fogják megérteni.

Nos, biztosra veszem, hogy az iskolában vagy egy tanfolyamon Önt is, mint mind-nyájunkat, sok mindenre megtanították, talán még kazettákat, CD-ket is hallgattak. Ésmégis mi hiányzik az efféle igazi vizsgákon? Miért nem vagyunk képesek érteni az élo-beszédet, ha hagyományos módszerrel, tankönyvbol és némi hanganyag segítségével ta-nulunk egy nyelvet? És mi lehet a több nyelven beszélok titka, ha egyáltalán van ilyen?

Az elso oka annak, hogy nem értjük az elhangzó szövegeket, viszonylag egyszeruenbelátható. Ha tankönyvbol tanulunk nyelvet, akkor anyanyelvünk némileg módosítottartikulációs bázisával (kiejtésévei, ritmusával, dallamával stb.) reagálunk a tankönyvi



szövegre, nem az idegen nyelvével. Hiszen azt a másikat még nem is ismerhetjük, ígyanyanyelvünket azonosítjuk az idegen nyelvvel, anélkül hogy észrevennénk tévedésün-ket, és hogy valójában egy köztes nyelvet beszélünk (interlingua). Ez azt jelenti, hogyúgy olvassuk a szövegeket, mint anyanyelvünkön, legfeljebb anyanyelvünk hangzóihozképest kisebb-nagyobb eltérésekkel. Persze jó esetben, és megfelelo gyakorlatokkal, fo-leg rengeteg szöveghallgatással ez továbbfejlodhet.

A tanfolyamokon vagy iskolákban elvégzett kiejtési gyakorlatok, szöveghallgatásoktermészetesen jót tesznek, ám valamiért mégsem váltják be a hozzájuk fuzött reménye-inket. Ennek fo oka, hogyahanganyagokat többnyire stúdióban veszik fel, nagyon ak-kurátusan, irodalmi nyelven beszélokkel; van, amelyiken a természetesnél sokkal las-súbb tempóban beszélnek. Ez talán még hasznosnak is tunhet, ám az életben a legrit-kább esetben fordul elo. Sokkal inkább az történik, hogy háttérzajjal kell megértenünkszövegeket, amelyeket nagyon gyorsan, vagyis természetes tempóban mondanak el, to-vábbá különbözo akcentusokkal fogunk találkozni, amire az angol esetében is jócskánmegvan az esélyünk, még akkor is, ha csak a híreket hallgatjuk a BBC-n. Ebbol az iskövetkezik, hogy lehetetlen minden helyzetre felkészülnünk, mindenféle akcentust be-gyakorolnunk. Nem csoda, hogy amikor egy anyanyelvu beszélot hallunk, az idegenszámunkra, és nemhogy nem értjük, de még szavait sem tudjuk kivenni. Ha jól emlék-szem, nekem a németeket három hónap intenzív figyelemmel sikerült végül is megérte-nem. Ennyi idore volt szükségem ahhoz, hogy a bennem kialakult és már-már berögzo-dött köztes-nyelv némileg megközelítse a valóságot.

Jelenlét

Most vizsgáljuk meg a másik okát annak, amiért nem értjük az elhangzó szövegeket.Mi is történik, amikor egy idegen nyelvu szöveget hallunk? Figyeljük csak meg! Már azelején lemaradunk a szövegrol, mert nem gyozünk csodálkozni, hogy milyen leírt, rit-kább esetben hallott szóval vagy kifejezéssel azonosíthatnánk be azt, ami elhangzott,vagyis dekódolni próbáljuk az elhangzó szöveget. Ezért aztán a szöveg elejét talán mégki tudjuk hámozni, de a szöveg egészét egy hosszabb artikulálatlan szöveghalmaznakvagy jobb esetben fülbemászó dallamnak halljuk. Ilyenkor sokan azt állapítják meg ma-gukban- helytelenül-, hogy ezt sosem fogják megérteni.

A megoldás szükségszeruen következik ebbol: meg kell tanulnunk jelen lenniegy szövegben, és nem a mindenáron való dekódolásra koncentrálni. Egyszeruennem szabad lemaradnunk a szövegrol, amikor az elhangzik! Ehhez a jelenben, az itt ésmostra való figyelemre van szükségünk. Ha ezt a fajta figyelmet el tudom érni, teljesenmindegy, hogy valaki milyen kiejtéssel beszél, telefonálok-e, vagy a háttérben lévo au-tópálya zsongása mellett beszélgetek vele. Mindebbol persze talán az is kitunik, hogyennek eléréséhez nem elég pusztán nyelvi készségeinken csiszolni, bizonyos tulajdon-ságainkat, de auditív memóriánkat is fejlesztenünk kell.

Talán Önök is tapasztalták: az itt és mostban nem is olyan könnyu jelen lennünk, azutcán vagy a természetben sem veszünk észre minden jelenben történo eseményt. Több-nyire elkalandoznak a gondolataink, magunkkal vagyunk elfoglalva. Ugyanígy egy ide-gen nyelvu szövegre sem figyelünk, és sokszor lemaradunk az elején, ahogy arról márvolt szó. Ám közben a szöveg tovább folytatódik. Sajnos ez nemcsak egy idegen nyelvesetében fordul elo, hanem anyanyelvünkön való beszélgetések során is, és a félreérté-



seknek, egymás nem értésének egyik fOoka. A jelenlét képessége, az itt és mostra valófigyelés alapveto emberi igény és törekvés kellene, hogy legyen.

Ezt a fajta figyelemkészséget vagy lélekjelenlétet a következoképen gyakorol-hatjuk: ha egy nyelvnek a ritmusára vagy egyéb prozódiai elemeire, továbbá a ma-gam által alkotott, illetve bennem keletkezo képekre koncentrálok, miközben azadott szöveg elhangzik, akkor azt csakis a jelenre való figyelésseI tehetem meg. Hameg tudom ismételni például egy rövidebb szöveg ritmusát, az azt jelenti, hogy azelhangzás pillanatában jelen voltam a szövegben.

Láthatják, nem csodaszerrol, és nem is valami titkos technikáról van szó, hanem egyosi gyakorlatról. Az egészen kis gyerekeknek ugyanis ez nagyon jól megy, és megfi-gyelheto, hogy eleinte épp azokkal az elemekkel kerülnek kapcsolatba, melyek bizonyosszempontból elsodlegeseknek tekinthetok: a nyelv ritmusával, hangzásával, dallamával.És hozzá kell tenni: nagyon-nagyon sok érzéssel, melyeket környezetükben és önma-gukban tapasztalnak közben. Az elhangzó szövegben való jelenlét gyakorlatainkban is anyelv prozódiai elemeire (ritmus, hangzás, dallam) irányított figyelemmel érheto el, de abelso képeknek is fontos szerep jut.

Tanítványaimmal azt tapasztaltam, hogy az efféle gyakorlatokkal néhány hét alattkönnyebben "kihallják" egy-egy elhangzó szöveg auditív alakját, anélkül hogy látnákazt leírva, vagy külön kiejtésgyakorlatokat végeznének. Vannak például haladók, akik2-4 hét alatt "kihallják" a BBC-n elhangzó szövegeket, ami akkor is nagy teljesítmény,ha e szövegeket nem értik teljesen. Tehát a ritmussal, dallammal, belso képekkel valógyakorlás játéknak tunhet, de nagyon komoly és hasznos játékról van itt szó, mely soránérzékennyé válunk a számunkra idegen hangzósorokra! Egy okkal több, hogy felvegyüka ritmizálást és a dallamkövetést nyelvtanulói és -tanári repertoárunkba!

A jelenlét és az auditív memória

A jelenlét egy elhangzó szövegben kedvezo körülményeket teremt auditív memóri-ánk számára is. Az írásbeliség terjedésével auditív memóriánk jelentosen veszített sze-repébol. Amit le lehet írni, azt nem kell megjegyeznünk. Néhány évtizede még éltekausztrál bennszülöttek, akik többperces szöveget is szó szerint vissza tudtak idézni. Mamár auditív memóriánk mindössze néhány tizedmásodpercre, jó esetben néhány másod-percre terjed ki, pedig a globális értésben nagy hasznát vehetjük. Valószínuleg hozzájá-rul ehhez felgyorsult élettempónk is, az, hogy nagyon sok stressznek tesszük ki magun-kat, amikor cselekvés közben már egy következo tevékenységünkön gondolkodunk, ésnem ajelenbe merülünk bele.

Természetesen nem szeretnék senkit abba az illúzióba ringatni, hogy gyakorlataink-kal ezt az egykori képességet, a több perces szövegek visszaidézését újra ki fogjuk fej-leszteni magunkban. Egy biztos: ha sikerül nem lemaradnunk egy elhangzó szövegben,pontosabban kihallhatjuk az idegen nyelven elhangzó szöveget, és a globális értés haté-konyabban valósulhat meg. A globális értéshez emlékeznünk kell a korábbi szövegbeliösszeruggésekre.



B) A spontán beszédkészség

Vannak ismeroseim, sot rokonaim, akik nagyon jól el tudnak társalogni akár mini-mális szókinccsel is egy idegen országban a helybéliekkel. Egyik gyermekkori élmé-nyem, hogy édesapám Prágában, ahova egy nyári kirándulás alkalmával jutottunk el,beszélgetni kezdett a villamosvezetovel, anélkül hogy tudott volna csehül vagy valami-lyen más általam beazonosítható nyelven. Igaz, volt közös téma, és ez maga a villamosvolt. Apukám érdeklodött a cseh piros villamos technikai megoldásai iránt, és spontánmegszólítottaa villamosvezetot- perszeaz sem volt érdektelen,hogy hol kell majd le-szállnunk célunk eléréséhez. Talán a bábszínházba akartunk eljutni, Spejbl ésHurvinyeket nézni. Apukám és a villamosvezeto szemmel láthatóan jól eltársalogtakegymással, a villamos belso kapcsolóira mutogattak, és bólogattak egymásnak nemzet-közi szavak kíséretében (stop, start, stáción stb.).

Ezzel a jelenettel kapcsolatban két fontos dolgot is szeretnénk megjegyezni:Apukám ezzel a beszélgetéssei a nyelv egyik legfontosabb funkcióját gyakorolta: a

kapcsolatteremtési funkciót. Ez motiváló ereju, nyelvtudásunk szintjétol függetlenül!Ezen túl pedig hozzájárulhat egyfajta elhatározáshoz, hogy nyelvtudásunkat idovel csi-szoljuk.

A másik megjegyzésem tulajdonképpen egy kérdés: mi gátolja a megszólalást, hamár jó néhány éve tanuljuk a nyelvet, és feltehetoen boségesebb szókinccsel és nyelvta-ni tudással rendelkezünk egy idegen nyelven, mint ami apukám és a villamosvezetokommunikációjához szükséges volt?

Stephen D. Krashen lingvista és olvasás-aktivista szerint él egy úgynevezett outputmonitor bennünk, aki nem engedi "idétlenkedni" az embert, hiszen nem "tudunk" azadott nyelven, hogyan is mernénk megszólalni. Ez magyarázza azt is, hogy egy-két po-hárka után gátlásaink felszabadulnak, és könnyebben beszélgetünk akár egy idegennyelven is. Kétségtelen elonyei ellenére sem ajánlom ezt a módszert. Inkább önbizal-munkat erosítsük azzal, hogy élesítjük figyelmünket a jelenben, ami által beszédérté-sünk, de az auditív memóriánk is fejlodik. Míg ennek a monitornak fontos szerepe lehetegy késobbi fázisban, amikor már valamennyire tudunk egy nyelvet, és szükségünk vanhibáink helyesbítésére, addig kezdetben ez a monitor gátol bennünket.

Jól szemlélteti a gátlások felszabadulását egyik ismerosöm esete. Már évek óta ta-nult angolul, amikor az utcán turisták kérdezték meg tole, hogy hol van ez és ez az utca.Nem jutott eszébe semmi sem angolul. A megfelelo szavak és mondatok csak jóval ké-sobb jöttek elo (még aznap), de akkor megállás nélkül, szinte folyamatosan áradt belole,hogy mit kellett volna mondania. Ám akkorára a turisták már valószínuleg maguktól ismegtalálták a keresett utcát. Hasonló élményeink anyanyelvünkön is adódnak, amikoregy feszült vagy konfliktusos helyzetben nem találjuk a megfelelo szavakat és monda-tokat, csak késobb, este, nyugodt körülmények között.

Léteznek gátlásoldó technikák a megszólaláshoz. Az egyik ilyen az asszociatív szó-,illetve kifejezés-visszaidézés, amikor egy szöveg elhangzása vagy olvasása után spontánmondunk belole valami; bármit, ami eszünkbe jut.

Egy_másik gyakorlat, ami a beszédet segíti: a belso monológ: Lomb Kató autológiagyakorlatáról van szó. Ez nemcsak beszédkészségünket, de az idegen nyelvhez kapcso-lódva önbizalmunkat is erosíti, továbbá nagyonjó nyelvi mikroklímát teremt.



A megszólaláshoz ido kell- a beszédhez pedig gyakorlat

Amikor idegen nyelvet kezdünk el tanulni, sokszor elfelejtjük, hogyanyanyelvünkelsajátításához mennyi idore volt szükségünk, és mennyit töltöttünk azzal, hogy "csak"figyeltünk. Ráadásul azután is folyamatosan gyakorolunk és gyarapítjuk tudásunkat, hi-szen mindennapjainkban különbözo körülmények között használjuk az anyanyelvünket.

MarioRinvolucri(angoltanára Pilgrimsnyelvtanárképzon- róla késobbis leszmégszó) egyszer megkérdezte egyik spanyol anyanyelvu tanítványátói, egy tanárnotol, hogymennyit beszélget naponta az anyanyelvén. A tanárno elmondta, hogy reggel kb. 1,5órát a férjével és a gyerekekkel tölt, és a reggeli készülodést szinte végigbeszélik, sok-szor egyik szobából a másikba kiabálva egymásnak. A következo fél órát három kollé-ganojével tölti egy közös autóban, miközben "noi beszélgetést" folytatnak, egészen aziskoláig. Aztán órák elott és a szünetekben, a tanáriban, vagy a folyosón beszélget agyerekekkel, vagy a kollégákkal. Munka után szintén fél óra utazás és csevegés követ-kezik. De este még tévézés vagy rádióhallgatás közben agyerekekkel és a férjével be-szélget, esetleg telefonál.

Nos, lehet, hogy a magyar átlag emberre nem jellemzo ennyi beszélgetés naponta, apélda mégis jól szemlélteti, hogy anyanyelvünkön általában reális helyzetekben sokat"gyakorolunk". Miért is gondoljuk akkor, hogy az idegen nyelven gyorsan és könnyenmegtanulunk majd különbözo eszközök segítségével érteni és beszélni?

Stephen D. Krashen állítja, hogy azok az igazán jó módszerek, amelyekben nemeroltetik a megszólalást. Hagyják, hogya diák, a résztvevo akkor szólaljon meg, amikorúgy érzi, meg tud vagy meg kell szólalnia.

A nyelvelsajátítás több fázisban történik. Egy tanfolyam vagy az iskolai kurzusokbefejezésemég egyáltalánnemjelent sikert- sot bizonyosszempontbólmég egy sike-res nyelvvizsga sem! A nyelvtanulásban mindig úton vagyunk, és valahogy meg kell ta-nulnunk szeretni ezt a helyzetet. Gondoljunk ismét a kisgyermekre, aki a pillanatban va-ló jelenlétének köszönhetoen akkor is élvezi a nyelvet, ha még csak nagyon az alapok-nál jár: gagyog, próbál szavakat kimondani, és kedvére van a szüleivel való együttlét!Késobb talán számunkra értelmetlennek tuno rímeket, versikéket, anagrammákat farag.

A felnottnek a gagyogáson és az érzésbeli örömökön kívül rendelkezésére állnak in-tellektuális élvezetek is a nyelvelsajátításban és -tanulásban, ezért egyáltalán nincsolyan rossz helyzetben, mint elsore gondolnánk: regényt olvashat, filmet nézhet, rádióthallgathat,beszélgetotársat kereshet magának.

Következtetés

A kisgyermek sokáig hallgat és figyel, de nem csak akkor szólal meg, ha már tökéle-tesen ismeri anyanyelvét, hanem folyamatosan próbálgatja a nyelvet, gügyög, vagy rí-meket, új szavakat, anagrammákat talál ki, mintegy játszik a nyelvvel. Nincs tehátsemmi gond azzal, ha akár minimális és hibás szókincsünkkel próbáljuk megértetni ma-gunkat, és inkább a nyelv kapcsolatteremto funkciója vagy a vele való játék ragad ma-gávalbennünket.

Fontos tehát beszélgetni valakivel az idegen nyelven, mert:- kapcsolatot teremtünk egy másik nyelvet beszélovel, ez pedig eros motivációt adhat atovábbtanulásra; talán szembesülünk szókincsünk hiányosságaival, és elhatározhatjuk,



hogy valamilyen módon bovítjük. Az efféle saját elhatározás többet ér, mint bármilyenegyéb biztatás vagy fejmosás;- egy ilyenesetlegse fiile,se farkabeszélgetéssorán is tapasztalatotszerzünka beszédközbeni folyamatokról, és arról, hogy valamilyen módon mégiscsak lehetséges a másikembert értenünk és magunkat megértetnünk vele. Rájövünk, hogy a szavaknak sokszorminimális szerep jut (kutatók szerint sokszor csupán 6-10%, a többit a testbeszéd, az in-tonáció és egyéb tényezok közvetítik). A gátlás legyozése fontos, de a megszólaláshozés magunk árnyaltabb kifejezéséhez szükségünk van szókincsre. Szókincset különbözomódokon szerezhetünk: kedvenc zeneszöveg, regény, mese, film szövegének feldolgo-zásával, vagy akár kreatív szótárolvasással.

C) A tanuló képes legyen kedvenc zeneszövegének, regényének, versének, meséjé-nek, érdeklodési körének feldolgozására, és ez alapján szókincsének és egyéb isme-reteinek a bovítésére

Gondolkodjunk el néhány pillanatra, és soroljunk fel három dolgot, ami életünk je-lenlegiszakaszábanérdekelbennünket!Nos, ha ezeketmégosztályozzukis - szenvedé-lyesen érdekel, nagyon érdekel, érdekel -, akkor máris megtaláltuk azokat a témákat,melyekbol a nyelvtanulásunk során kiindulhatunk. Ami nagyon vagy szenvedélyesenérdekel bennünket, az a legalkalmasabb arra, hogy segítségével megismerjünk egy ide-gen nyelvet is. Az efféle szövegekkel szívesen fogunk gyakorolni, és számtalan leheto-séget biztosíthatnak a nyelvelmélyítéséhez, akár utazás vagy várakozás közbeni gya-korláshoz.

Ki szeretném emelni, hogy ha érdeklodési körünk az életben elérni kívánt céljaink-hoz kapcsolódik, esetleg megtalált hivatásunkhoz, akkor több legyet üthetünk egy csa-pásra. Az ehhez kapcsolódó szövegek feldolgozása az idegen nyelven ugyanis nemcsaknyelvtudásunkat bovíti, hanem hivatásunk teljesebb gyakorlásához, álmaink eléréséhezis közelebb vihet bennünket.

De ha volt egykor egy könyv, film, vers vagy zene, ami nagy hatással volt ránk, ésmost szívesen újraolvasnánk, -néznénk vagy -hallgatnánk az idegen nyelven, akkor isfélig-meddig nyert ügyünk van.

Ezekkel a szövegekkel fogunk dolgozni. Ennek segítésére dolgoztuk ki többnaposgyakorlatsorunkat, melyben megfelelo sorrendben találhatók a különbözo feladatok.

Szintén fontos az, hogya már átvett szövegeket helyesen ismételjük. Az ismétlés azautoritmiában nem monoton módon történik, sokkal inkább a továbbfejlesztése ez a mármeglévo tudásbázisnak, továbbá új szempontok, újabb kapcsolódások létrehozását is je-lenti



D) Tapasztalatszerzés a nyelvelsajátításról, -tanulásról

Amit hallok, elfelejtem;amit látok, megjegyzem;

amit teszek, értem.(Kínai közmondás)

Ha nyelvet tanulunk, nem tudjuk elkerülni, hogy többé-kevésbé elgondolkodjunk, éstapasztaljuk,miként muködika nyelv és anyelvelsajátítás - legalábbisazt, ami ebboltapasztalható. Itt most nem a nyelvtani rendszerek és szerkezetek feltétlen megismeré-sére, szavak bemagolására és betanulására gondolok, mert valójában a közgyakorlattalés -hiedelernrnel ellentétben ez sokszor legfeljebb csak másodlagos. Sokkal inkább arra,hogy mi történik bennünk, amikor beszélünk, vagy egy történetet idézünk fel. Nemspórolhatjukmeg a nyelvelsajátításlegfontosabbjellernzoinekmegtapasztalását- denem is kell, mert izgalmas felfedezés mindez, és egészen életszeruen történik! Néhánytanítványom elcsodálkozik azon, hogy bizonyos szavak sokszor személyes képekhezvagy különbözo érzékszervi észleletekhez kapcsolódnak, de az is érdekes számukra,hogy ha a ritmusára, dallamára figyelek egy szövegnek, magyar füllel is fölfoghatom azegyébként sokszor artikulálatlannak tuno szöveghalmazt. És ugyanilyen érdekesség,hogy nagyon sokszor nincs szükségem szótárra, ha nem értek néhány szót egy szöveg-bol; létezikolyantechnika(eztszónyomozásnakhívom- 65. oldal),melyneksegítségé-veile tudomvezetnia jelentést,vagylegalábbisel tudomkezdeniezt a folyamatot- rá-adásul így könnyebben meg is jegyzem a szót vagy a kifejezést. Szóval érdemes tapasz-talatot szereznem a nyelvelsajátításról.

Ez többféleképpen történhet: egyik módja, hogy bizonyos dolgokon elgondolkodom,visszaidézek egykori emlékeket, illetve megfelelo megfigyelési gyakorlatokat végzek anyelvvelkapcsolatban,vagyegyszeruenmásoktapasztalatairólolvasok- erre tananya-gunkban és tanfolyamainkon is lehetoség nyílik!

A szülok számára kituno lehetoség, ha kisgyermekük beszédfejlodését, nyelvhaszná-latát meg tudják figyelni a kezdetektol.

Egy másik módszer a nyelvet, nyelvhasználatot érinto szórakoztató filmek megnézé-se. Tanárok eszköztárába is ajánlom. Azt hiszem, aki látta a Picasso kalandjai CÍmusvéd filmet, mindamellett, hogy élvezte a film humorát, sok mindet megtanult a nyelvmuködésérol;még az is elképzelheto hogy utána sokkal bátrabban szólalt meg egy ide-gen nyelven. A filmet svéd színészek játsszák, akik spanyolul "beszélnek"; részben azadja a film komikumát.

Mielott filmet kezdünk el nézni, adjunk meg támpontokat a magunk, vagy ha taná-rok vagyunk, a diákok számára, melyekrol majd utána elgondolkodhatunk vagy beszél-gethetünk. Ha viszonylag érdeklodo osztályunk van, nem kell elore megadni ezeket atámpontokat, legfeljebb csak utána beszélgessünk a filrnrol. Nagyon fontos a csoportosbeszélgetés. Ilyen és ehhez hasonló támpontokat adhatunk meg: Milyennek érezzük afilmben elhangzó nyelv/nyelvek hangulatát? Mi tunt fel? Mi volt furcsa? Mit használ-nak esetleg másként a másik nyelvben ahhoz képest, ahogyan mi használnánk? Volt-evalami, ami elhangzott, de másképp fordították?



Az alábbi filmeket (mindhánnat Jim Jannusch rendezte) tennészetesen kamaszkorutánra javaslom; gimnáziumban már mindenképp megnézhetoek, felnottkorban pedigkifejezetten ajánlottak mindenki számára. Ha a tanár az órát nem akarja filmnézésre"pazarolni",bár errol itt szó sincs,mert erosenmotiválhatmajd egy ilyen filmnézés- agyerekek megkedvelhetik a nyelveket -, akkor nézzék meg szakkörön, de mindenféle-képpen közösen, és beszélgessenek is róla.

Éjszaka aföldönNagyszeru színészek a világ különbözo városaiban taxisoforöket játszanak, a nyel-

vek (amerikai, francia, német, finn, olasz), mentalitások kontrasztja egymás mellé állít-va. Az északi a délivel, a nyugati a keletivel, a humor a szomorúsággal, az élet a halál-lal. Az egyik kedvenc filmem.

Törvénytol sújtvaAz artikulációs bázis különbségei miatt érdekes jelenetek játszódnak le egy börtön-

ben egy olasz anyanyelvu rab és angol anyanyelvu cellatársai között. A színészek kitu-noek: Roberto Begnini, Tom WaÍts.

Szellemkutya - Ghost DogA film után kis csalódást éreztem, hogy kedvenc rendezom, ilyen lövöldözos,

gengszteres filmet rendezett, de azóta megszerettem ezt a filmjét is. Egy dekadens tár-sadalomban a barátság és egymás értése különösen fontos, még akkor is, ha nem értjükegymás nyelvét. Nagyszeru jelenet arról, hogy ez az értés mégiscsak létrejöhet: a sza-muráj (a szellemkutya) angolul beszél, és barátja a fagyiárus pedig franciául, mégis értikegymást, anélkül hogy ismemék egymás anyanyelvét. Egy másik zseniális jelenetbenspanyolul is megszólal egy többemeletes tömbház tetején hajót építo férfi. A külvilágszemében o valami értelmetlent muvel Ehhez gyenneki hit és férfiúi kitartás kell, pontúgy, mint sokszor a nyelvtanuláshoz! Így nyelvekkel megtuzdelve ezt a jelenetet nagyonszemélyemhez szólónak érzem.

Tehát ezeket a filmeket nem azért ajánlom, hogya szövegüket feldolgozzuk, bár ezsem utolsó szempont, hanem hogy tapasztalatokat közvetítsünk a nyelvek hangulatával,az értéssel, a nyelv muködésével kapcsolatban. Lehetne még sorolni a filmeket, de talánaz a legjobb, ha a tanárok maguk kezdik el figyelni, melyik film nyújt lehetoséget nyelvitapasztalatokra.

E) A fenti képességek és tapasztalatok megszerzéséveI érezzünk motivációt másidegen nyelvek megtanulásához is

Bízom benne, hogy Ön is aktívan támogatja majd e célt. Ha tapasztalatot szerzünk anyelvtanulás muködésérol, akkor szívesen és könnyebben kezdünk el tanulni újabbidegen nyelveket is. Azt tapasztaljuk majd, hogy nyelvet tanulni nem is annyira nehéz,mint ahogy azt eddig hittük, és két-három nyelv "beleférhet" az életünkbe.

De 'miért is kell nyelveket tanulni? Az egyik válasz erre az, hogy több nyelv na-gyobb rálátást biztosít a világra. Hans-Georg Gadamer filozófus után azt mondhatjuk,hogy több ablakunk nyílik a világra, ha több nyelvet is értünk.



De léteznek szubjektív válaszok is; nekem is van egy, mely nem gyakorlatias vagyprózai. Kedvelem azokat a helyeket a világban, ahol egyszerre több nyelv is jelen van.Utazásaim során azt kell látnom, hogy az ilyen helyek egyre ritkábbak. A nemzetiségeknyelvét többnyire elnyomja az országok nemzeti nyelve vagy az angol. Kicsit nosztalgi-ával gondolok szülovárosomra, Aradra, ahol 25-30 évvel ezelott a piactéren még egy-szerre lehetett hallani sváb nénik csicsergo árukínálgatását, cigánygyerekek viháncolá-sát vagy román és magyar ismerosök beszélgetését, továbbá szerb szót. Az efféle helyekeltunése számomra egy okkal több, hogy annyi nyelvet tanuljak meg, amennyire csakképes vagyok, és amennyit idom enged! Talán Önnek is lesz valamilyen saját válaszaarra, hogy miért kell több nyelvet is elsajátítani. Mi lehet ez? Az sem baj, ha egészengyakorlatias okai vannak erre!

Úton lenni: lassan, de...

Lomb Kató mondta, hogy életét nem annyira a nyelvtudás ragyogta be, mint inkábba nyelvtanulás. Vagyis bármilyen jól tudjak is egy nyelvet, ez anyanyelvemre is érvé-nyes, mindig akad valami, amit hozzátanulhatok. Készen tehát soha nem lesz egy nyelvbennem, már csak azért sem, mert a nyelv folyamatosan változik. Én magam is mindenhasználattal változtatok rajta, talán egy-egy hangulatot, érzést stb. teszek hozzá, esetlegmegtanulom másképp is használni. Ezért érdemes báMilyen szintig tanulni, abbahagy-ni, majd újrakezdeni. A tanároknak is érdemes ezzel tisztában lenni, és a tanított nyel-veket folyamatosan gyakorolni.

Bár az autoritmia hatékony módszer, de mint láthatják, nem ígérek gyors és könnyednyelvtanulást, sot még azt sem, hogy egyszer csak befejezettnek tekintsék azt. Pusztánegy olyan lehetoséggel szeretném megismertetni Önöket, mellyel élvezhetové, izgal-massá tehetjük a nyelvelsajátítást, alapveto tapasztalatokat szerezhetünk a nyelvrol ésnem utolsósorban önmagunkról.

A nyelvtanár lehetséges célja a közoktatásban

Miután megvizsgáltuk az autoritmia céljait, vessünk egy pillantást arra, hogya kö-rülményekhez és lehetoségekhez képest mi lehet a nyelvoktatás valós célja az iskolák-ban. A fentiekbol kiderült, hogy ami célunk olyan képességek kifejlesztése (jelenlét aszövegben, empátia, globális értés) és olyan kognitív gyakorlatok (pl. szónyomozás,kreatív szótanulás) elsajátítása, melyek segítségével a diákok meg tudják állni a helyü-ket, amikor egy idegen nyelvu szöveget hallanak, vagy kommunikálniuk kell.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogyaközoktatásban nagyon sok helyenkompetencia alapú képzés, tehát valami hasonló történik, és kiváló gyakorlatokat is lát-hatunk egyik-másik tanár repertoárjában. Bízom tehát abban, hogy azok a képességek,melyekrol ebben a könyvben is szó esik, hamarosan belekerülnek a hivatalos kánonbais. Ha tudatosul, hogya nyelvelsajátításhoz, milyen kompetenciákra van szükség a ha-gyományosan is elismertek mellett, a nyelvoktatás kilábalhat abból a zsákutcából,melybejutott. Mindez azt jelenti, hogy az iskolák célja és feladata épp az, hogya fentemlített képességek megszerzésében és többek között a kognitív gyakorlatok elsajátítá-sában segítsék a diákokat.



Miért is fontos ez? Tapasztalatom azt mutatja, hogy heti 4-6 tanórában a diákokatnem lehet megtanítani egy nyelv középszintu ismeretére, de bizonyos képességeketigenis hatékonyan lehet ennyi ido alatt is közvetíteni! Ha valóban használható útravalótakarunk a diákoknak adni, akkor ezt tekinthetjük a fofeladatunknak. Ezentúl pedig min-den azon múlik, hogy egy-egy intenzív tanulási szakaszban, legalább heti 12-14 órátmegfelelo módon tölt-e a diák a nyelv közegében, beleértve ebbe az iskolai 4-6 tanórátis. A tanár feladata, hogy kedvet csináljon ehhez! Ám azt se felejtsük el, hogy nem a ta-nár, hanem az élet motivál!

4.Anyelvelsajátítás és -tanulás általános szabályai

Mennyi ido alatt tanulunk meg egy nyelvet?

Elfogadható nyelvtudáshoz akkor jutunk, ha heti 12-14 órát foglalkozunk a megta-nulni kívánt nyelvvel. Ebben az esetben fél éven, egy éven belül használható nyelvtu-dássalrendelkezhetünk- ami a kommunikációrelatívhatékonyságábanmérheto.A heti12-14 órát azonban az itt közölt gyakorlatokkal és alapelvekkel nem is olyan nehéz ösz-szehozni. Ráadásul, ha követik a tanácsomat, és olyan szövegeket választanak gyakor-lásra, melyek összefüggnek céljaikkal, életfeladatukkal, hivatásukkal, a gyakorlatok so-rán nemcsak nyelvet tanulnak, de szakmailag is fejlodnek.

A szükséges gyakorlási ido összejöhet buszon, villamoson, autóban, rendeloben, hi-vatalokbanvalóvárakozássoránis - ne ijedjenmeg, a többivárakozóebbolcsak szél-soséges esetben fog bármit is észrevenni.

Ha csak heti 2-4 órát foglalkozunk egy nyelvvel, akkor jó esetben is csupán 3-5 évmúlva számíthatunk konkrét eredményekre. Ennyi ido alatt már könnyebben csökkenmotivációnk, és abbahagyhatjuk a nyelvtanulást. Igazából ezért érdemes az intenzívebbtanulást választani. Ámde figyelem: tartsuk tiszteletben saját tempónkat, egyéni utunkatés lehetoségeinket. A valóságban nem mindenki tud ennyi idot szánni anyelvtanulásra.Sajnos ebbe sokunknak bele kell nyugodnunk. Ha csak tíz percet tud naponta gyakorol-ni, már annak is lehet eredménye.

"Foglalkozzmindennapa nyelvvel- ha többre nemjut ido, legalábbegy tízpercesmonológ erejéig... Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne "forszírozd", de ne ishagyd abba a tanulást. Vedd elo valamilyen formáját: olvasás helyett a rádióhallgatást,leckeírás helyett a szótárolvasást stb." (Lomb Kató)

Fontos azonban, hogy még így is iktasson be egy-egy intenzívebb periódust (1-2hétIhónap), amikor valóban 1,5-2 órát (esetleg többet) foglalkozik naponta az idegennyelvvel.

Szavak helyett kifejezéseket tanuljunk meg több "csatornán" keresztül!

Fontos szabály, hogy egy szót környezetével együtt, vagyis egy kifejezésben tanul-junk meg. Ezzel több dolgot is megtanulunk és hozzájárulunk ahhoz, hogy memóriánk-nak nem az egyes szavakat kell keresnie, hanem nagyobb egységeket. További elonyeennek, hogy beszédünk folyamatosabbá válhat.



Használjuk képzeletünket!

Az is fontos, hogy egy kifejezés megtanulása közben használjuk képzeletünket, ésalkossunk olyan intenzív belso képet arról, amit leír, amilyet csak tudunk, közben kép-zeletben halljuk az eseményeket, érezzük az illatokat, esetleg tapintjuk magát az adotttárgyat! Ezzel olyan személyes energiát adunk a kifejezéshez, hogy akár elsore is bele-véssük memóriánkba (belso képalkotás).

A nyelvesend

A nyelvcsend azt jelenti, hogy miután valamennyi ideig (intenzíven) foglalkoztam anyelvvel, néhány napra, hétre, akár hónapra teljesen abbahagyom a tanulást. Ez szüksé-ges ahhoz, hogy rendezodjenek a különbözo struktúrák, és kifejlodjenek készségeink.Érdekes tapasztalat, hogy egy ilyen nyelvcsend után mekkora különbséget érezhetünkpéldául beszédkészségünk fejlodésében. Nem arról van szó, hogy minden korábban ta-nult kifejezésre, szóra jobban emlékszünk a nyelvcsend után, bár ez is sokszor elofor-dul, hanem hogy korábban gyakorolt készségeink érni kezdenek, és továbbfejlodnek.

A globális értés - a lényeg

Nyelvelsajátításunk egyik fontos célja, hogy tapasztaljuk a globális értést az idegennyelven. A globális értés azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell értenem egy szöveg min-den részelemét, minden szót vagy nyelvtani szabályt ahhoz, hogy felfogjam a lényegét.Az egész itt is több, mint pusztán a részelemek összessége.

A lényegbollehetséges és érdemes aztán eljutni a részletekhez, azok kikövetkezteté-séhez, elsajátításához, valamint használatához. A szótár azonnali használata általábaninkább akadályozza a globális értéshez szükséges figyelmet és kognitív folyamatokat.(Ha azonnal megnézem a szótárban egy szó jelentését, igazából nincs szükségem gon-dolkozásra,és nem szükséges saját szellemi energiámat mozgósítanom.)

A globális értést szinte bármilyen életszeru szöveggel tapasztaihatom. Személyes,közvetlen, élo beszélgetés során viszonylag egyszeru, hiszen a testbeszéd elárulhatja amondanivalót.A szavaknak sokszor csak 6-10%-a vesz részt az üzenet közvetítésében,a fennmaradórész a gesztusok, a hanglejtés, a ritmus, valamint az egyéb kontextuáliselemekrévénjut el hozzánk. A rádióban, telefonban elhangzó szövegek esetében a test-beszédetmár nem láthatjuk, de ilyenkor is jelen vannak a szavakon kívül személyes és anyelvrejellemzo prozódiai elemek is.

A globális értés tapasztalata egyébként olyan pedagógiai lehetoség, melyrol a taná-roknak és a társadalomnak kár volna lemondania. A tapasztalat, hogy lehetséges megér-tenem valamit, amit elotte nem értettem vagy bonyolultnak tunt, nyitottsághoz, a nyi-tottságpedig empátiához vezet. Ennek nemcsak a nyelvelsajátításban lesz haszna.

Nyelvelsajátítás - nyelvtanulás

Különösen Stephen D. Krashen hipotézisei óta különbséget teszünk a nyelvelsajátí-tás és a nyelvtanulás között. Megvallom, amikor eloször hallottam errol, e1csodálkoz-tam, és nem tulajdonítottam túl nagy jelentoséget e két fogalom megkülönböztetésének.



De érdekes, és lényeges dolgot érthetünk meg általa, továbbá igen gyakorlatiasan is fel-használhatjuk.

A nyelvtanulás az, amikor egy tankönyv alapján vagy tanár segítségével a nyelvszabályrendszerérol, szókincsérol szerzek ismereteket, továbbá azokat alkalmazni pró-bálom. A nyelvelsajátításra legjobb példa a kisgyermek, aki nagyon hosszú ideig csakfigyel környezetére, majd gagyog, próbálgatja a hangzókat, a szavakat, játszik velük,dudorászik, késobb rímeket, dalokat, anagrammákat gyárt, és meséket talál ki. Senkinem kezdi el felvilágosítani anyanyelvének nyelvtani szabályairól, a kiejtés rejtelmeirol,netalána szavakprecízjelentésérol- egyébkéntis milyennyelventehetnénkezt meg?-ennek ellenére megfigyelésének és utánzási hajlamánakköszönhetoen 4-5 éves kora kö-rül már 1500-2000 szavas szókinccsel rendelkezik. Ebben a korban már nagyon szépenés viszonylag helyesen beszéli a nyelvet, még az olyan bonyolult szabályrendszerrelrendelkezot is, mint a magyar. Ugye, ez megdöbbento?

Nos, rendben van, most már értjük a különbséget a nyelvtanulás és anyelvelsajátításközött. De mit tegyen a felnott, ha anyanyelve mellé egy idegen nyelvet is szeretne elsa-játítani? Neki nincs ideje 4-5 évig figyelgetni, gagyogni, verselni, dudorászni, és egyéb-ként sem állnak rendelkezésére olyan szülok, akik folyamatosan azon a nyelven beszél-nének hozzá!

Ezért a felnott jogosan tart igényt több tudatosságra egy idegen nyelv elsajátítása so-rán. Helytelen viszont, ha mindent meg akar tanulni, és nem engedi tudatalatti folyama-tait érvényesülni, vagyis ha mindenáron tanulni és nem elsajátítani akarja a nyelvet. Anyelvelsajátítás igazából a szükséges készségek megszerzését jelenti. Készségszintu"tudás" nélkül nem lesz képes folyékonyan beszélni, írni vagy olvasni, még akkor sem,ha esetleg valamilyen bizonyítványt kap "megszerzett" tudásáról, és mindent tud azadott nyelv szabályairól. Lehetséges ugyanis olyan eset, és bizonyára önnek is ismerosez, hogy valaki évek óta tanul egy nyelvet, talán vizsgája is van belole, de megszólainivagy egy beszélot megérteni nagyon nehezére esik. Ahhoz, hogy például értsen és be-szélni tudjon, át kell mennie egy folyamaton, mely során kifejlodik benne az értés és abeszédkészség a tanult nyelven. Nekem három hónapra volt szükségem, hogy hosszúévek tanulása után németül jól értsem abeszéloket, és én magam is érthetoen beszéljek.

A nyelvelsajátítás tehát megfelelo gyakorlatokat is jelent, melyeknek az esetek több-ségében örömet vagy kihívást kell jelenteniük. A kisgyerekek "ösztönösen" számosilyet végeznek, halandzsa szöveg, rögtönzött dal, vers, anagramma, spontán rajzolás. Azautoritmia gyakorlatai a nyelveisajátítás kritériumaihoz közelebb állnak, mint a nyelvta-nuláséihoz, mert képességeket fejlesztenek, miközben bovül szókincsünk és stabilizá-lódnak egyes struktúrák. Leegyszerusítve: e gyakorlatokkal úgy sajátíthatunk el egynyelvet, hogy közben nem a tanulásra, hanem valami másra koncentrálunk. Van példáulegy gyakorlat, amely során nem a szöveg megtanulása a célunk, hanem egy "figyelem-játék" - ez amondatcsökkentésés -bovítésgyakorlata(a részleteketlásda 62.oldalon-Szövegismétlés mondatcsökkentésseI. .. címmel). Itt egy intellektuális kihívásról vanszó, és a szöveg magtanulása csupán "mellékterméke" a gyakorlatnak. De a ritmizálásvagy a képalkotás során sem arra koncentrálunk, hogy megtanuljuk a szöveg ritmusátvagy a"közben elhangzó szavakat, hanem hogy ezekre ráérezzünk, és jelen legyünk apillanatban. Ennek ellenére vagy épp ezért a szavak és a kifejezések, továbbá a kiejtésjobban megmaradnak számunkra



Nyelvi készségek: hallgatás, értés, (beszéd), írás, olvasás, beszéd

Nagy különbség az általános gyakorlathoz képest, hogy az autoritmiában a hallga-tásból mint az értés egyik legfontosabb alapfeltételébol indulunk ki. A hagyományosgyakorlat az olvasásból indul ki, aminek az a következménye, hogy az idegen nyelv ki-ejtésének képessége késve vagy egyáltalán nem fejlodik ki bennünk, mert az olvasás so-rán anyanyelvünk némileg módosított artikulációs bázisával reagálunk. Még akkor isigaz ez, ha a tankönyv kiegészítéseként hanganyaggal is gyakorolunk.

Talán furcsa, hogy a nyelvi készségek sorában megjelenik a hallgatás; ezt nem szo-kás idesorolni. De véleményem szerint ez is egy képesség, talán az egyik legfontosabb,mely a többit készíti elo. Tudnom kell ugyanis elcsendesíteni magamban azokat a han-gokat, gondolatokat, melyek eltérítenek az elhangzó szövegre való elfogulatlan figyelés-to1.Hogyan tanuljak új dolgokat, ha magammal vagyok elfoglalva? Ha sikerül hallgatniés figyelni, létrejöhet az értés.

És ismét csak a csecsemo példáját hoznám fel, aki még nagyon jól tud hallgatni ésfigyelni, akkor is, ha azt gondoljuk, hogy meglehetosen sokat sír, és az alapveto dolgo-kon kíVÜlmásra nem is képes. Szintén szüloi tapasztalatom, hogy amikor kisfiam baba-kocsiját az elso hetekben egy fa alá toltam be, egyetlen falevelet tíz percig O) is képesvolt figyelni. Amikor ezt észrevettem, nem toltam tovább, hanem rendszeres "szórako-zásunkká" vált, hogy o egy falevelet vagy valami mást figyelt, én pedig ot. De hasonlófigyelmet tapasztaltam, amikor énekeltünk vagy verseket mondtunk neki.

Sorrendünkben a hallgatás és az értés után következik a beszédhez tatozó egyikalapkészség (a szó-, kifejezés-visszaidézés, -kimondás), aztán az írás, és az írásból azolvasás, majd a beszéd komplexebb szintjei (az autológia és a kommunikatív beszédmásokkal).

Hogy a beszéd kétszer is megjelenik e sorban, annak oka, hogy eloször pusztán egyszabad vagy konkrét szöveghez kötött asszociatív, illetve szó-, kifejezés-visszaidézésrolés -kimondásról van szó, ami megerosíti a belso képeket és a szavak kapcsolatát, továb-bá felold bizonyos gátakat. A közlo és a leíró beszéd csak a végén jelenik meg(autológia és kommunikáció).

A beszédnek egyébként fakultatív muveletnek kell lennie, és nem szabad korán erol-tetni. Kizárólag akkor történjék, ha a tanuló úgy érzi, most már meg kell vagy meg tudszólalni. Ez nem azt jelenti, hogy akkor, amikor már jól tudja a nyelvet, de igenis akkor,amikor valami beszédre készteti. (Egy helyzetet meg kell oldania, érzelmeit ki kell fe-jeznie, kapcsolatot akar teremteni, stb.).

Gyakorlatainkban tehát a nyelvi készségek egyfajta természetes sorrendben jelennekmeg és következnek egymásból, úgy, ahogyanyelvelsajátítás során a kisgyermeknél isa hallgatásbóllesz az értés, majd a szavak, mondatok visszaidézése és kimondása (ez isegyfajta beszéd, egyfajta megnyilvánulás); az "írásból" (azaz a kezdeti rajzolásból) pe-dig az olvasás, és ismét a beszéd, immár "magasabb", kommunikatív szinten. Természe-tesen a készségek egy bizonyos szint után párhuzamosan fejlodnek, egymást kiegészít-ve, és a késobbi fázisokban nem lehet szigorúan ragaszkodni a fenti sorrendhez.



Írás-olvasás

Gyakorlatsorunkban az írás megelozi az olvasást. Ennek oka a következo: ha leírokegy mondatot az idegen nyelven például diktálás után, akkor azt bizonyos értelembenbensoségesebbé teszem a magam számára, mintha pusztán egy nyomtatott szöveget 01-vasnék fel: hiszen ezzel saját kezuleg is újraalkotom. (Az "újraalkotás" természetesen apuszta olvasás vagy a kimondás során is létrejön - ezekben az esetekben tudatom éshangképzo szerveim alkotják újra a szót, a kifejezést.)

Hogya diktálás érdekesebb legyen, egy rendhagyó gyakorlatot találtunk ki azautoritmiában: az áldiktálást. Ez izgalmasabbá teszi az iskolából ismert unalmas tollba-mondásos gyakorlatot, és megmozgatja képzeletünket is.

A diktálás utáni írásban benne van egy további fontos lehetoség is, nevezetesen az,hogy hibázhatok közben, hiszen honnan is tudnám, miként kellleími valamit, foleg egyetimologikus helyesírással rendelkezo nyelv esetében, amilyen például az angol. Vagyisírásommal tudatosítom a különbségeket elképzeléseim és a valóság között, miután a le-írtakat egybevetem az eredeti szöveggel.

Természetesen az olvasás elott egész regényeket nem írhatunk le, de rövidebb szö-vegeket, verseket, zeneszövegeket, esetleg regénybol feldolgozott szövegrészeket igen.

Fontos megjegyezni, hogy a nyelvtudás szempontjából nem csupán a nyelvi készsé-gek a fontosak, bár vitathatatlanul ezek az alapveto nyelvi készségek (hallgatás, értés,beszéd, írás, olvasás). Ahhoz azonban, hogy ezek kialakuljanak és jól muködjenek,egyebekreis szükségünkvan - nevezetesenbizonyostulajdonságainkmeglétérevagykifejlesztésére.

Nyelvtanulói tulajdonságok

A közhiedelemmel ellentétben nem létezik nyelvtehetség vagy nyelvzseni. Nyelvel-sajátításunkhatékonyságát- én ezt elsosorbankommunikációsképességébenmérem-,bizonyos tulajdonságaink és motivációnk fenntartása biztosí~ák. Kutatásokból is tud-juk (Wil Knibbeler, 1989), hogy léteznek olyan "nyelvtanulói tulajdonságok", melyeksegítik a nyelvelsajátítást.

Wil Knibbeler nyelvtanulás-kutató arra a következtetésre jutott, hogy jól megy anyelvtanulás annak, aki:

- képeselviselnia többértelmuséget;- elfogulatlanul oldja meg a problémáit;- egy bizonyos mértékig kockázatvállaló;- egészséges önbizalommal rendelkezik saját nyelvi képességeire vonatkozóan;- kezdeményezo.

Az alábbi tulajdonságokat pedig több nyelven beszélok említették meg, amikorLomb Kató feltette nekik a kérdést, hogy milyen a sikeres nyelvtanuló:

- empatikus (itt jegyzem meg, hogy bár még sok kérdés nyitott, de tesztek alapjánkutatók is összefüggést találtak az empátia/tudatelmélet és a nyelvtudás között, és állít-ják, hogy ez nem pusztán városi legenda! (Ivády Rozália Eszter:www.cogsci.bme.hu/~ivady/sajatcikkek );



- kíváncsi;

- felismeri a mintákat és alkalmazza azokat (érzi és utánozni képes a nyelv ritmusát,dallamát stb.);

- játékos kedvu;- van önbizalma.

Tapasztalataink alapján hozzátehetjük, hogy szintén fontos "nyelvtanulói tulajdon-ság" a pillanatban, a szövegben való jelenlét képessége, melyrol az elozoekben esettszó, és mely a globális értésben játszhat lényeges szerepet!

Ebbol következik, hogyanyelvelsajátítás és -oktatás során nem koncentrálhatunkcsak az úgynevezett nyelvi készségekre, hanem az imént emIített képességeket is fej-lesztenünk kell. Ez élményszeruen történhet: egymás ritmusára figyelés, dallamkövetés,szövegkövetés stb.

Hogyan befolyásolják a kiejtést a ritmus- és dallamgyakorlatok?

A kiejtésünkre is érdemes figyelni. Azonban az idegen nyelv artikulációs bázisánakkialakulása, akár elfogadjuk ezt, akár nem, egy tudat alatti folyamatban fog végbemen-ni; ebben segíthet a ritmizálás, a dallam- és szövegkövetés. A ritmizálás tulajdonképpenegy nyelv hangzóhosszúságaira segít ráérezni, a dallamkövetés pedig az intonációra. (Ahangzók hosszúsága az artikulációs bázis fontos eleme!) Amint azt láthatták az Az élo-beszéd, a filmek, a zeneszövegek, a regény stb. értése... cÍmu fejezetbol (12. oldal), aritmussal és a dallammal való gyakorlásnak nem direkt célja az artikulációs bázis alakí-tása, hanem sokkal inkább egyfajta jelenlétnek az elérése. Tanítványaim eredményeitlátva valószínusítheto, hogy tudatalattinknak épp erre a tudatos segítségre van szüksége.

Tehát néhány hangzó kivételével (ez nyelvenként 3-6 hangot jelenthet), melyekanyanyelvünktol meroen különböznek, nem érdemes túl sok idot töltenünk a kiejtéssel.

Az igazi munkát eleinte tudatalattim fogja elvégezni, ha rendszeresen megfelelomennyiségu olyan szöveggel kerülök kapcsolatba (foleg hangzó szöveggel) az idegennyelven, mely valamiért nagyon érdekel engem, és figyelni tudok rá, továbbá melyeketaz autoritmia lényeges gyakorlataival (ritmizálás, dallam- és szövegismétlés, képalko-tás, szóízlelgetés, áldiktálás stb.) feldolgozok.

Késobb lehetséges és sokak számára szükséges egyfajta tudatos önjavítás is. A gya-korlati részben részletesen is olvashat egy igen hatékony kiejtésjavító gyakorlatról, me-lyet akkorra javasiok, amikor már jól ki tudja venni az elhangzó szövegeket, esetleg be-szélni is képes valamennyire: felvételt készítünk saját beszédünkrol, akár egy eredetiszöveg elhangzásával együtt az idegen nyelven, majd azt elemezzük a magunk számára.

Legyünktisztábanazzal- és fogadjukel azt a tényt-, hogy ezzel együttkiejtésünkfelnottkorban csak megközeIítheti egy anyanyelvi beszélo kiejtését. Ám a ritmusra, adallamra, a szöveghangzásra koncentráló gyakorlatokkal akár a megtévesztésig! (Meg-jegyzendo: elofordulhat, hogy valaki nagyon szépen, nyelvmuveloi szinten szeretne is-merni egy idegen nyelvet, mert például ez a munkájához szükséges, külföldön dolgozik,él stb. Ebben az esetben természetesen érdemes beszédmuvelo gyakorlatokat is végez-nie. Ezek leírása nem tartozik e könyv keretei közé).

Egyébként pedig nem kell szégyellnünk, hogy kissé magyaros kiejtéssel beszélünkegy idegen nyelvet. Higgyék el, a világon mindenki megoriz valamennyit anyanyelv-



ének artikulációs bázisából, amikor egy idegen nyelven szólal meg. Ha belehallgatnak aBBC rádióadásaiba, akkor ott például az angolnak különbözo kiejtéseit fogják hallani(brit, amerikai, pakisztáni, indiai, afrikai angolt). Persze ennek ellenére törekedjünk aminél tökéletesebb kiejtésre, ami különösen tanárok számára fontos, hiszen kiejtésüketdiákjaik át fogják venni. Kérem azonban a tanárokat, ne essenek kétségbe, hogy az o ki-ejtésükön már nem lehet segíteni, ugyanis a nyelv kijavítja magát, ha nyitottak vagyunkrá.

A nyelvi mikro klíma megteremtése

Amikor külföldön tartózkodunk, akkor ott egy idegen nyelv makroklímájában va-gyunk. Körülvesz minket a nyelv, a nyelvet beszélo emberek; plakátok, feliratok, in-tézmények stb. Mégis sokkal fontosabbnak mnik a nyelvi mikroklíma, vagyis az, hogyaközvetlen kömyezetemben mi vesz körül, hogy magamban milyen nyelven beszélek,gondolkodom, írok, hallgatom meg a híreket, olvasok stb. Vannak olyan Amerikábanélo elso generációs magyarok, akik nehezen tanultak meg angolul, mert otthon folyama-tosan magyarul társalogtak, magyar újságot olvastak, de a határon túli magyarság köré-ben is észlelheto egy-két helyen ez a jelenség. Egy tanulni kívánt nyelv mikroklímájá-nak a megteremtése több módon is lehetséges. Például egy vagy több szokásos napi te-vékenységet az idegen nyelven végezhetek el, mondjuk a híreket esténként az idegennyelven is meghallgatom. De az is egy lehetoség, ha elhatározom, hogy mindennapmeghallgatok egy hangjátékot, keresem az anyanyelvi beszélok társaságát, rendszeresenfilmet nézek, szobám falát telerakom jegyzetekkel a tanulni kívánt nyelven. A mikro-klíma megteremtésére az önmagunkkal folytatott párbeszéd, vagyis az autológia azegyik legkülönösebb és legalkalmasabb gyakorlat. Az "auto" gyakorlatok alkalmasak anyelvi mikroklíma megteremtésére, és használhatjuk oket utazás, várakozás során, je-lentosen megnövelve ezzel a nyelvvel való foglalkozásunk idejét. Ezek közül két gya-korlatot az autológiát és autográfiát még ebben a fejezetben leírom. Az autoritmiábanhasznált további gyakorlatokat a Ill. részen találja.

"Anto" gyakorlatok - Lomb Kató alapján

Lomb Kató mondta, hogy annak dacára, hogy nincs autója, mégis 3 kocsival közle-kedik, legalábbis a nyelvtanulás területén. Az auta elotag a görögbol származik, és aztjelenti, magának,a maga számárastb. autológia- beszéd önmagunkkal;autográfia-írás önmagunkszámára;autolexia- olvasásmagunknak.

Antológia - belso monológ

Az autológia segíti a nyelvi mikroklíma létrehozását. Nemcsak jó unalomuzo a "holtidoben", hanem jelentosen hozzájárul ahhoz, hogy egy nyelv élni kezdjen bennünk.Lomb Kató saját bevallása szerint hazánk azon ritka "honleányai" közé tartozott, akiksoha nem unatkoznak a buszra való várakozás közben; ugyanis mindig gyakorolt vala-mit egy idegen nyelven.

Nekem eleinte nehezemre esett, hogy az utcán magamban egy idegen nyelven be-széljek, de lassan hozzászoktam ehhez.



A gyakorlat elonyeiszinte bárhol alkalmazható;a belso artikuláció megerosíti a szavakat memóriánk számára;hibáimat van idom kijavítani, nem sürget senki, és nem is ró meg, ha rosszul

mondok valamit (persze ez hátránya is, mely úgy javítható, hogy azt, amit nem tudok,megjegyzem, és otthon megnézem szótárban, megkérdezem a tanártói vagy az idegennyelvu beszélgetotársamtóI.)

lehet élo, hozzám kapcsolódó szituációhoz kötni, amikor pl. egy eseménytkornrnentálok az idegen nyelven, ami épp elottem vagy velem történik;

- a személyeskifejezéslehetoségétbiztosítja:egy szövegetén így és így szoktamelmondani (ehhez kell megkeresnem az idegen nyelvu mintákat, tehát nem egy adottmintához keresek szöveget, mint egy tankönyv elore meghatározott témájánál);

szókincsünket természetes mondanivalónk, tapasztalatunk alapján bovíti;a mintakeresés kognitív folyamatait fejleszti;a fobb részek utólag is ellenorizhetok.

Variációk:

a) A csendes monológ

Amikor várakozom valamilyen hivatalban, akkor én a környezetet írom le, vagy atöbbi emberrol találok ki valamilyen történetet. Amit nem tudok az idegen nyelven,azon töröm a fejem, és ha sehogy sem jut eszembe, megjegyzem, és hazaérve megné-zem szótárban, lehetoleg egynyelvuben. Lejegyzem, lehetoleg a kép megjegyzésével,amihezkapcsolódott,amikornemjutott eszembe- akár le is rajzoihatomezt a képet.Atémát aztán tovább is bovíthetem.

Egy konkrét eset: egyszer egy bankban elég sokat kellett várakoznom, elkezdtem te-hát a gyakorlatot: az embereket írtam le németül, elképzelve, hogy a többieknek mi afoglalkozása. Valakinek a leírásánál nem jutott eszembe sehogyan sem a "boka" szónémetül. Természetesen ezt megjegyeztem, és megnéztem otthon szótárban. Eloszöregynyelvu szótárban (Duden, Larousse, Oxford), és ha ott nem találom meg, akkor akétnyelvuben keresem. Ez esetben a Dudenben a láb szónál kerestem, hátha ott lesz va-lami utalás a bokára is, és néhány sorral lejjebb valóban meg is találtam.

Szótározás közben, de a következo "helyszíni foglalkozáson" (következo alkalom-mal a bankban) is lehetséges tovább bovíteni az elozoleg nem ismert szóhoz, tematiká-hoz kapcsolódó szókincset. Feltettem magamnak a kérdést, hogyan állok más hasonlókifejezésekkel. Például: tudom-e a csuklót, ízületet stb. németül, mit mondanék a fentihölgy csuklójáról stb. Ezeket is "lejegyzem". A gyakorlat után jegyezzük fel egy ruzet-be bizonytalanságainkat, és kérjük meg tanárunkat vagy beszélgetopartnerünket, hogyadjon tanácsot, és javítsa ki hibáinkat.

b) A hangos monológ

Ennek a gyakorlatnak a hangos változata is ugyancsak hasznos. Természetesen eztne nyilvános helyen végezzük. Otthoni gyakorlás közben, vagy amikor autóban egyedülvezetünk,egészenjól muködik- méga dugókatisjól el lehetközbenviselni.



Ha olyan témát választunk, ami érdekel bennünket, akkor ez lehet az egyik legnagy-szerubb gyakorlatunk. Az érzelmi töltés is fontos, vallhatunk valakinek szerelmet, vagypróbálhatunk meggyozni valakit politikai nézeteinkrol, beszélhetünk kedvenc csapatunksikereirol, hobbinkról stb. Vigyázzunk azonban foleg a hangos beszédnél, mert a felnott,amikor magában beszél, saját tévképzeteinek is hangot ad, és ezeket erosíti. Egészségespsziché esetén és némi önkritikával ennek könnyen az elejét vehetjük.

c) Utazás, sétálás közben fordítsuk le:

- a rendszámokat, melyeket látunk;- a feliratokat az utcán;- az elcsípett beszélgetéseket.

Az autológia lehetséges intenzitását a következo beszélgetésrészlet nagyon jól szem-lélteti. Bár Lomb Kató humorosan mondja el az alábbiakat, valóban ennyire intenzívvélehet tenni ezt a gyakorlatot.

"Ha magammal beszélek, akkor nincs az, hogyjaj, istenem, már megint egy marha-ságot mondtam, inkább befogom a számat, mert akkor legalább nem csinálok hibát. AI-landóan kotyogok magammal, de olyan érdekesen, hogy nem is tudatosul bennem. Egy-szer csak azt mondom, hogy: de hátjó, jó, ez egy érdekes dolog, amit te itt most magad-nak elmondtál, de miért mondtad el ezt spanyolul, mijutott eszedbe? Akkor eszembejut,hogy azért, mert egy spanyol népdalt énekelt a rádió, ami nem is tudatosodott bennem,de tudat alatt az agyam átálIt a spanyolra, és a mondanivalóimat magamnak spanyolulmagyaráztam el; szóval ezt nagyon ki lehet az embernek önmagában fejlesztenie, a ta-nult, az éppen aktuális nyelven való önmagában való beszélgetést, amelyet énautológiának neveztem el, ugye logosz: beszéd, auto: azt tu4juk, hogy önmagában; ezannyira kifejlodik az emberben, hogy az már direkt komikus. Egy élményem van, amit énmagam is nagyon kinevettem; én Budán lakom, és az utam a Moszkva térre vezetett,mentemazAlkotásutcán,és valaki- nemjutott el, mondom,a tudatomig- azt mondtaabeszélgetopartnerének, hogy" képzeld,jövore jön Leipzigbol hozzánk egy kislány". Nemjutott el a tudatomig, nem értettem meg semmit, de abban a percben az én agyam kere-kei átálltak a németre, én magamban a saját gondolataimat németre lefordítottam.

Eljutottam a Moszkva térig, tán tetszenek tudni, hogy ott van a 22-es végállomása,üres volt, leültem, és egy darabig állt ott a kocsi, aztán mögöttem fölszállt egyférfi megegy no, és elkezdtek magyarul beszélni; én egy széles vigyorral hátrafordultam, és aztmondtam: - Jaj, de érdekes, szintén magyaroknak tetszik lenni? - (...) Akkor még elégkevés volt a turizmus, a lánytól akartam kérdezni, hogy disszidáltak vagy turisták? Ésakkor olyan meglepett, elképedt arckifejezéssel (néztek rám). Láttam, hogy itt baj van,gyorsan leszálltam; gondoltam, ezek után a Lipótmezore akarnak majd vinni, és jobb,ha én nem vagyok már jelen... " (Beszélgetés Lomb Katóval 1992. május 27., forrás:Wikipédia)

Sokan felteszik a kérdést ezzel a gyakorlattal kapcsolatban, hogy nem rögzülhet-etévesen egy-két dolog, amit az ember a belso monológ során helytelenül használ. A vá-lasz erre az, hogy nagyon is lehetséges, ám ennek ellenére is érdemes ezt a gyakorlatot



végezni. Pusztán azzal kell tisztában lenni, hogy mi az, amiben bizonytalanok vagyunk,és annak utánanézni szótárban, megkérdezni tanártói stb.

Autográfia - írás önmagunknak

Vezethetünk naplót is, vagy készíthetünk egy-egy minket érdeklo témáról rövid esz-szét. Hibáinkat kijavíthatjuk mi magunk, szótárakban utánanézve a szavaknak, kifejezé-seknek, vagy tanár, illetve beszélgetopartnerünk segítségét kérve. Nos, ez a gyakorlatsem kifejezetten csak a nyelvtanulásért végzendo, hanem azért, mert valami nagyon ér-dekel bennünket. Ha Ön nem ír naplót, akkor is biztosan talál olyan témát, ami erotelje-sen érdekli, és szívesen írna róla.

Mivel néhány éve nagyon érdekelnek az álmaim, ezeket jegyzem le egy fiizetbe. Azálomnaplót az általam ismert nyelveken vezetem, nyelvtudásom szinten tartása és új ki-fejezések tanulása érdekében. Rajzjegyzetet is használok közben. Amikor nem tudokegy kifejezést, vagy bizonytalan vagyok benne, lerajzolom. Ezzel a szövegbol kiemel-kedik,amitnemismerek.Kikeresemaz egynyelvuszótárból- kétnyelvuszótártnagyonritkán használok. Leírom a rajz mellé a szót azon a nyelven, amelyiken épp vezetem anaplót. A magyar kifejezést nem szükséges leírnom, majd szórajzzallerajzolom a másikoldalra. Egyébként csak az egyik oldalra írok, a másikra rajzolok. Amikor ismétlek, arajz alapján teszem, és megkérdem magamtól, hogy más, ehhez a kifejezéshez kapcso-lódó szavakkal, kifejezésekkel hogyan állok, és néhányat, melyeket nem ismerek, szin-tén lerajzolhatok, vagyis tovább bovítem ide kapcsolódó tudásomat. Így gyakorlatilagegy kis tematikus képszótárt hozok létre. Idonként átolvasom a naplót.

Lomb Kató az autográfiáról (Beszélgetés Lomb Katóval, 1992.május 27., forrás:Wikipédia)

"Egész nyugodtan le merem írni a legbelsobb gondolataimat is, mert úgysincs a vi-lágon senki, aki átrágja magát ezen a tizenhat nyelven, amin én ezeket vezetem, megnem is érdekes, mert a legprimitívebb és legjobban magamra vonatkozó dolgokat íromle, tehát senki másra nem tartozik; ennek ellenére, minden újabb kötet élére odaírom,hogy ezek a naplók saját, egyéni följegyzéseimet tartalmazzák, mások számára teljesenérdektelenek, és aki halálom után megtalálja, azt megkérem, hogy olvasatlanul, azonnalégesse el. De hát ez a veszély nincs, hogy megismerke4jenek a tartalmával, mert, mon-dom, minden oldalon más nyelv van (senkinek sem volna érdekes átrágnia magát, ésmindig az a nyelv van, amire a legközelebbi konferenciáraföl kell készülnöm). Tehát ígyjövök bele,így újítomföl, frissítemföl ezeketa megszerzettismereteimet."

Az autolexia vagyis az olvasás gyakorlat részleteit a Regényolvasás -Autolexia címenolvashatja el részletesen (lásd a 45. oldalon).

Nyelvsarok - fali tábla vagy lapok kirakása

Azzal is segíthetjük a nyelv mikroklímájának kialakulását, ha a fontosabb kifejezé-seket, vagy azokat, melyeket valamiért ki szeretnénk emelni, de nehezenjegyzünk meg,felírjuk egy falra elhelyezett táblára, rajzlapra stb.; de ki is ragaszthatjuk A4-es papírona falra. Ez utóbbi egyszerubb, és leszedés után mappában tárolható. A lejegyzett monda-



taink, rajzaink között hagyjunk sok teret (ez a füzetbe való jegyzeteléskor is ajánlott),mert vissza fogunk témi hozzájuk, kiegészítjük oket, és bovítjük az ezekhez fuzodo tu-dásunkat, esetleg újabb rajzokat készíthetünk. Így egy adott témában jelentos mennyisé-gu kifejezésünk gyulhet össze.

Tudatosítás és nyelvtan

Egy bizonyos korban a kisgyerekeknél is megfigyelheto egyfajta tudatosítás. A kis-gyermek 3-4 éves kora körül - vagy korábban - olyan szavakra, kifejezésekre, helyeskifejezési formákra vonatkozóan tesz fel kérdéseket, melyek érdeklik, és melyeket aztánörömmel szo bele egy-egy versikébe, dalba, fantáziabeszélgetésbe. (Nemcsak elraktá-rozza, hanem gyakorlatba is átülteti oket!) Az viszont tény, hogy nyelvtani kérdéseketszinte soha nem tesz fel egy gyerek A szülo csak azt hallja, hogy idovel már azokat adolgokat is helyesen mondja, melyeket hónapokon keresztül helytelenül használt.

Felnottként persze hasznos lehet nyelvtani szabályokat olvasgatni, de csak miután"beledolgoztuk" magunkat egy nyelvbe azzal, hogy sok szöveget hallgattunk, ritmizál-tunk, képet alkottunk róla, szónyomozást végeztünk vele stb.

Az autoritmiában a sorrend eltér a hagyományos oktatásban alkalmazottól: itt a gya-korlat az elsodleges, és csak azután jön az elmélet. Ez a sorrend azért is szerencsésebb,mert lesz mihez kötnöm az elméletet, ha eloször saját magam tapasztalom a gyakorlatot.Ismét csak saját személyes tapasztalataimból indulhatok ki, s így sokkal hatékonyabbankerülök közel ahhoz a bizonyos készségszintu tudáshoz, amire szükségem van. Ez per-sze nem azt jelenti, hogy az alapnyelvtannal minimális szinten nem kell tisztában len-nünk, és még azt sem, hogy ha eleve érdekelnek a nyelvi struktúrák, azokkal ne foglal-kozzunk.

Emlékszem, hogy már javában beszéltem románul, természetesen sok nyelvtani hi-bával, amikor a kezembe akadt a Helyesen románul CÍmukönyv*(szerzok: Ádám Zsig-mond, Balázs János, Balázs László), melyet nagy örömmelolvastam, mert ráébresztetttipikus hibáimra, és megtanultam belole a helyes változatokat is. Egy-egy ilyen olvas-mányos rádöbbenés után már alig vártam, hogy valakivel románul beszélgethessek, ésjól mondhassam azt, ami addig helytelen volt. Ennek a fajta "nyelvtanozásnak" sokkaltöbb értelme volt, mint az iskolainak, amire szintén emlékszem: egy táblázatból kellettmegtanulnunk a részes, tárgyas stb. ragokat, melyeket azután fel kellett mondanunk, éssemmilyen gyakorlathoz nem kötöttünk Mennyire örültünk, mikor ezek az órák végetértek!

Beszélgetopartner

A nyelv kommunikációs, kapcsolatteremto funkciójának tapasztalata már a nyelv-eisajátítás kezdetén is erosen motivál. Ezért fontos, hogy miután az alapokat kicsit ismegismertük, találjunk magunknak egy beszélgetopartnert! Annak ellenére, hogyakommunikáció nehezen megy, mégis elég sok mindent megérthetünk egymás mondani-

* Léteznek egyéb nyelvekhez is hasonló olvasmányos "nyelvtanok", az angolhoz például DohárPéter Kis angol nyelvtan címu könyvét ajánlom.



valójából. A nyelvi akadályok és egymás értése, arra motiválnak, hogy többet gyakorol-junk. A kommunikáció és a kapcsolatteremtés motivál!

Hogyan találjunk idegen nyelvu beszélgetopartnert? Két módját ajánlom ennek.Mindkettot kipróbáltam. Az egyikhez kell némi bátorság, A legjobb, ha éloben tudunkvalakivel beszélgetni. Szerencsére hazánkban vannak külföldi diákok, turisták nyugod-tan szólítsuk le oket (esetleg tegyünk ki hirdetést Egyetemekre), és beszélgessünk velük.Ezen most talán sokan mosolyognak, és elbátortalanodtak, de én komolyan gondolom!Sokan szeretnék megismerni a mi nyelvünket, és így akár egymás kölcsönös oktatása ismegvalósulhat. Persze kereshetünk magunknak beszélgetotársat interneten, rengetegközösségi oldal van. A könyv végén ismertetek és ajánlok is néhányat, melyekre a hon-lapunk nyelvtanulás-blogjáról is (www.szepnapkonyvek.hu) is el tud jutni.

Gyakorlás párunkkal

De a kommunikációs és kapcsolatteremto funkciót tapasztalhatjuk "házon belül" is,ha barátunkkal, barátnonkkel, partnerünkkel gyakorolunk. Miért is ne tennénk? ló gya-korlatokkal ez mindig érdekes játék, és akár a kapcsolatunkat is elmélyítheti.

Talán az egyik legkellemesebb módja lehet a nyelvgyakorlásnak, ha párunkkal, ba-rátunkkal együtt "tanulunk", még akkor is, ha mindketten kezdok vagyunk a nyelvbol.Az efféle játékok nemcsak a nyelvelsajátítást segítik jelentosen, hanem unalomuzok islehetnek egy hosszabb utazás során, esetleg színt vihetnek egy kapcsolatba.

Ebben a könyvben néhány gyakorlatnál (képalkotás, ritmizálás stb.) leírom majd,hogyan gyakorolhatjuk azt párban. Most csak ízelítot szeretnék adni néhány gyakorlat-ból.

Kérem, próbálják ki barátjukkal, barátnojükkel, férjükkel, feleségükkel a következojátékot - az egyszeruségkedvéérteloszörmagyarul,majd az idegennyelvenis, egykö-zösen feldolgozott szövegbol, együtt látott filmbol, meghallgatott zenébol vett kifeje-zéssel vagy szóval, vagy csak egy szabadon választottaI.

Szókitalálás (Az akasztófa egyik változata)

1. A gondol egy 5 betus szóra (például: "royal". (Eleinte rövid szavakkal gyakorol-junk, aztán a kitalálandó szó lehet akárhány betus, a lényeg, hogy mindketten tudják,hány betus a szó vagy a kifejezés! Ilyenkor az, aki a szóra gondolt, megmondja a part-nerének, hogy hány betus a szó!)

2. B sorra kérdezi, hogy ilyen és ilyen betu van-e benne ("Is there an r in yourword?".

3. Ha B kitalál egy betut, A elmondja, hogy az a szóban hányadik (yes, there is an r,it is the first one! Vagy ha épp olyan szó, amiben nincs r, "No, there isn't an r in thisword!" ).

4. A számolja közben, hányat vét el B.5. A végén cserélnek, és B gondol egy 5 betus szóra.Ha magyarul már kipróbálták, tegyék meg egy idegen nyelvu szöveggel is, melyet

honlapunkról tölthetnek le, vagy egy már meglévo szöveggel. A választhat belole egyszót vagy kifejezést a fenti játékhoz, melyet B-nek kell kitalálnia hasonló módon, mintaz elobbi játékban. A elmondja, hogy ez a szó hány betubol áll. Ne zavarja Önöket,



hogy esetleg nem értik a szót. A fenti angol szöveg csak egy példa, nem szüksége feltét-lenül ezeket mondanunk.

Szólánc

Aszóláncot játszhatjuk ketten, de természetesen többen is. Sot, lehet egyedül is.Az elso résztvevomond egy szót - pl. bookworm-, majd e szó utolsó betujévei a

következo játékos mond egy másik szót, de elotte elmondja azt is, amit az elotte lévomondott (pl. bookworm- more). A résztvevokígy felváltvatalálnakújabb szavakat,úgy hogy az addigi összes szót is felsorolják, mielott kimondják az újat. Az elejénegyezzünk meg, hogy az utolsó betut, vagy az utolsó hangzót vesszük-e figyelembe,esetleg szabadon választhatunk A játék addig tart, amíg el tudjuk ismételni a szavakat.

A szóláncotlehet úgy is játszani, hogy az épp aktuálisanfeldolgozottszövegbol-mesébol,regénybol,filmbolstb. - mondunkszavakat.

Mondat- vagy kifejezésláncot is játszhatunk, amikor már belejöttünk ebbe a játékba;ennél mondatokat vagy kifejezéseket mondunk szavak helyett. A szabályok ugyanazok.Könnyítésként a keresés közben nézhetjük a szöveget, mert nem sokan fogunk emlé-kezni egy egész mondatra.

Egyedül a következoképpen játszhatjuk ezt a játékot. Kell hozzá két szék, és egy el-képzelt résztvevo, akit szintén mi fogunk játszani. (Választhatunk egy személyt egy fel-dolgozott szövegbol.) Elképzelem, hogy velem szemben ül. Azt mondom neki: ,,1 amPeter and1say"- Pétervagyok(vagyahogyhívnak),és azt mondom:"..."- ide egyszójön a feldolgozott szövegbol. Majd átülök a másik székre, és eljátszom a másik egyént.Azt mondom: ,,1am: (ide az elképzelt személy neve - a szerepünkjön )", - "Én vagyok(...) és azt mondom: «.. .».": - az elobb elmondott szó, továbbá annak utolsó hangzó-jával egy másik szó. Aztán visszaü1ök,és így tovább. Egyedül játszhatunk 10-12 szóigígy, vagy tovább is. A végén rajzoljuk le a szavakat az elhangzás sorrendjében egyszerurajzzal (pálcika emberek, szimbólumok stb.), vagy ha akarjuk, szórajzzal (a szó betuiegy rajzot alkothatnak,példáula ledder- létra szót 45 fokosszögbenírjuk le, ez majd-nem úgy néz ki mint egy létra), de körül is írhatjuk oket.

A humor

A humornak a nyelvelsajátításban is rendkívüli szerepe lehet. Önálló nyelvtanuló-ként elsosorban kedvenc humoros jeleneteinket vehetjük sorra egy-egy könyvbol, film-bol stb. Timárok számára adódhatnak a páros vagy osztállyal való gyakorlásban olyanhelyzetek, melyekben ok maguk találnak ki valami meglepot, talán egy mozdulatot, szó-játékot stb.

Nehéz receptet adni arra, hogy egy történet vagy helyzet mitol lesz humoros, de egyfeltételrol biztosan tudunk: valami meglepot, váratlant kell tartalmaznia.



II. RÉsz

AZ AUTORITMIA ALAPFOGALMAI - A SZEMÉLYES TANANYAGÖSSZEÁLLÍT ÁSA

1. Az autoritmia sajátosságai

Az autoritmia alapfeltevés ei

Az eddigiek alapján és a továbbiakból kitunik, hogy az autoritmiában tulajdonkép-pen három hipotézisbol indulunk ki:

1. Motivációt ad a nyelvelsajátításban, ha saját egyéni életfeladatunkból, életcélja-inkból indulunk ki a szövegek kiválasztása során.

2. A tapasztalat, hogya szavak és a kifejezések képekhez, érzésekhez, érzékszerviészleletekhez kapcsolódnak, motivációt ad a nyelvelsajátításhoz.

3. Ha belso képeinken, érzéseinken, mozgásunkon, gondolatainkon keresztül,vagyis saját szellemi energiánk befektetésévei ismerkedünk egy nyelvvel, egy-egy szó,egy mondat, vagy akár egy vers sokkal bensoségesebbé válik számunkra, és sokkaljobban megmarad, mintha csak egyszeruen kiszótáraznánk, majd monoton módon ismé-telgetnénk.

Az autoritmiában...

- autonóm, vagyis önálló módon választhatjuk ki a számunkra megfelelo szöveget, ta-nár nélkül vagy tanár mellett;- személyes érdeklodésikörünkbó7indulhatunk ki, és kezdhetjük el a nyelvelsajátí-tást: akár kedvenc regényünkkel, versünkkel, jilmünkkel, dalszövegünkkel gyakorolha-tunk;- a motiváció élo: saját egyéni céljaink, életfeladatunk kapcsolódik a nyelveisajáttássorán kiválasztott szövegekhez;- saját képalkotáson, mozgáson, érzéseken, gondolkodáson, vagyis saját szellemienergia befektetésén, kognitív folyamatainkon keresztüljutunk el ajelentéshez;- tapasztaljuk a globális értést: egy szöveget nagyon sokszor akkor is képes vagyok

felfogni, ha nem értem minden részelemének a jelentését; az egész itt is több, mint arészelemek összessége, és sokszor hamarabb a tudatába kerülhetünk, mint a részle-teknek;- a nyelvhez ritmusán, dallamán és hangzásán keresztül közelitünk;érdekes és teljesembert igénybe vevo "nyelvelsajátítási" gyakorlatokat végzünk (nem pusztán drille-

ket!);- a szótárhasználatot késleltetjük, illetve a szótárt kreatív módon használjuk, hogykialakítsuk az értéshez szükséges kognitív képességeket;- nyelvi mikroklímát teremtünk; utazás, várakozás közben is tudunk gyakorolni;- változatosan ismétlünk;- a nyelv kommunikációs és kapcsolatteremto funkcióját tapasztaljuk: a kezdet



kezdetén egy beszélgetopartnert keresünk, vagy akár az idegen nyelvet nem beszélo pá-runkkal, barátunkkal is gyakorolhatunk;

az ún. "nyelvtanulói tulajdonságainkat" fejleszijük (empátia, önbizalom,jelenlét apillanatban stb.);- nyelvcsendettartunk: egy bizonyos ideig hagyjuk letisztulni a nyelvet magunkban,egyáltalán nemfoglalkozunk vele (néhány napig, hétig, esetleg hónapig);- a humor segíti a nyelvelsajátítást, és amikor csak lehetséges, beiktaijuk a tanulásba!

A következokben e sajátosságok közül kifejtem azokat, melyekrol még nem esettszó, továbbá azt, hogy miként állíthatjuk össze saját személyes tananyagunkat egy táb-lázat segítségével. Az alapveto gyakorlatokat a Ill. részben ismerhetik meg (belso kép-alkotás a szövegrol, a szöveg ritmizálása, dallamkövetés, szövegkövetés, áldiktálás, dik-tálás stb.), továbbá azt is, hogy egyes gyakorlatokat miként végezhetik egyedül, párjuk-kal vagy csoportban.

2.Hogyan állítsuk össze személyes tananyagunkat?

Autonómia

Az önmeghatározásnak, vagyis az autonómiának a nyelvelsajátításban jelentos sze-repe van. Korunk individuális törekvései, a másokétói eltéro saját út és stílus, továbbásaját tempónk, ritmusunk, képességeink, lehetoségeink és egyéni érdeklodési körünk fi-gyelembevétele motiváló hatású a nyelvtanulásban. Ettol függetlenül igénybe lehet ven-ni tanárt, nyelviskolát vagy az idegen nyelvet jól beszélok segítségét is a megfelelo fel-tételek mellett.

Minden tanár örömmel látná, és teljesnek érezné hivatását, ha tanítványai lelkesentanulmányoznák az általa bevezetett tantárgyat. A nyelvtanulás, mivel elég rugalmas le-het, és az autonóm szövegválasztással figyelembe lehet venni a diákok személyiségét,lehetoséget biztosít erre.

Az autonómia, az önállóság gyakorlása azért is fontos, mert egy lényeges dologradöbbentheti rá a tanulókat: a magunk által kituzött célok eléréséért, mi vagyunk a fele-losek. Egyfajta fejlodésrol van szó, és az út során bizonyos tulajdonságainkon csiszol-nunk kell, képességeket kell kifejlesztenünk (kitartás, rendszeresség, jelenlét a pillanat-ban, többértelmuség elviselése, empátia stb.). Nagyon sokszor szembe kell néznünkgyengéinkkel, de észre kell vennünk erosségeinket is.

Személyes érdeklodési kör

Ahhoz, hogy a nyelvtanulás eredményes és sikeres legyen - és ez minden tanulásraigaz -, elsosorbanarra van szükségünk,hogy érdekeljenaz, amivel foglalkozunk,ésörömünket leljük benne. Igazából akkor marad meg a motiváció a nyelvtanulásra, ha acél elég élo ahhoz, hogy átsegítsen az eloforduló hullámvölgyeken. Ilyen élo motiváció-ja volt például Korösi Csoma Sándornak, aki oshazánkat szerette volna megtalálni, vagyHeinrich Schliemann-nak, aki nélkülözésekben töltött ifjúkora után külföldön próbáltszerencsét; majd miután meggazdagodott, Tróját kutatta. Láthatjuk, valamilyen eros ér-



deklodés, sokszor egy gyermekkori álom kell ahhoz, hogy kitartóak maradjunk. Ha ezelég élo bennünk, akkor könnyen túltesszük magunkat a nehézségeken.

A tananyag összeállítása

Arra kérem, hogy gondoljon három témára, ami Önt most, életének ebben a szaka-szában érdekli! Írja is le ezeket a ruzetébe. Ezután kérem, osztályozza is oket a követke-zoképpen: Szenvedélyesen érdekel; Nagyon érdekel; Érdekel.

Nos, talált ilyen témákat? Ha igen, akkor az, ami Önt szenvedélyesen érdekli, illetvenagyon érdekli, a leginkább alkalmas a nyelvgyakorlásra. Olyan szövegeket kell találniaaz idegen nyelven, melyek ezekrol a témákról szólnak. Ebben segíthet az itt következotáblázat. Egy példát is megadok arra, hogy én miként állítottam össze azt az anyagot,mellyel az angolt gyakorolom.


Erdeklodési kör Kapcsolódó Kulcs- Kulcssz. az idegen Internetes ZeneI Film Könyv/ Hangos Ujságlista szavak nyelven Szövegek Vers Mese könyv Tévé/rádió

magyarulSzenvedélyesen Görög Alom, Dreams, Valamelyik Youtube librivox.org librivox.orgérdekel: mítoszok, álomszótár, dream vocabulary keresoben (keres) -ról -ról

álmok áloniszótár mítoszok dream, keres ilyen letölteni: letölteni:

myths szövegeket Charles Charles

Kingsley: Kingsley:heroes) Heroes

Nagyon érdekel Gyógyítás Méhek, Bees, healing, Valamelyik Youtube Bee Journalméhekkel gyógyítás, méz; honey keresoben (keres)

méhészet keres ilyenszövegeket

Erdekel: Financial Cnn,hírek a Times, Bbc stb.

gazdaságról Economist

Zene, regény, Leonard Jim George F.: Jerome- K

mese, film, vers, Cohen: Jarmusch My happy Jerome:

hírek stb., ami Every- Ghost days in Three men

különösen közel body dog. heIl in a boat

áll hozzám, amit knows Down bv Mese: librivox.org

már olvastam album law Indián ról

(esetlegDVD mesék letölteni

gyermekkorból,vers:

késó'bbró7)William

-egyéb, amitButtler

elolvasnék,Yeats/

meghallgatnék:Where

myBooksgQ

Miró7 beszélnékszívesen abarátaimnak:

nyelvtanulás ról," . ".


Ami engem szenvedélyesen érdekel jelen pillanatban a nyelvtanuláson és -tanításon kí-vül: az álmok, ami nagyon érdekel: a méhészkedés. Ez az elso oszlopba került, a máso-dikba pedig mindaz, ami kapcsolódik a témához: például az álmokhoz kapcsolódnak amítoszok, az álomszótár stb. Ez az oszlop azért lehet fontos, mert egy-egy témához kap-csolódnakjárulékos témák is, ami bovíti a keresési esélyeinket. Aztán kulcsszavakat ke-restem a témákhoz magyarul, melyeket a következo oszlopban lefordítottam angolra. Ekulcsszavak alapján kereshetok az engem érdeklo szövegek pl. interneten,videómegosztókon (youtube, google video stb.), internetes rádiók musoraiban; hasznoshonlap a www.1ibrivox.org. ahonnan hangos könyvek teljesen ingyen tölthetok le.Ugyanígy jártam el a másik témában is, azzal a különbséggel, hogy ott csak egy könyvettaláltam. Az érdekel sor is kínálhat lehetoséget szövegkeresésre.

Aztán kitöltöttem a Kedvencek sort a táblázatban, ide írtam olyan lemezcímet, amimegvan már nekem, és kedvelem: Leonard Cohen Everybody knows; vagy filmeket,melyeket szeretnék megnézni; de ugyanebbe a sorba írtam néhány regényt, mesét, me-lyeket már olvastam, és szívesen újraolvasnék angolul. Ugyanide lehet írni azokat is,melyeket valamilyen oknál fogva szeretnék elolvasni.

A Mirol beszélnék szívesen a barátaimnak? sor témáit kidolgozhatom írásban ésszóban is gyakorolva az autológia és az autográfia gyakorlatait

Vastaggal jelöltem azokat az anyagokat, melyekkel azonnal gyakorolni tudok (eze-ket be is lehet karikázni), és aláhúztam azokat, melyeket még meg kell rendelnem vagyle kell töltenem. Idegen nyelvu könyvek rendeléséhez ajánlom valamelyik könyves hon-lapot - kell hozzá dombornyomott hitelkártya. Ha ilyenünk nincs, vagy nem akaIjukhasználni, akkor a fizetés szempontjából egyszerubb, ha elmegyünk a helyi idegennyelvu könyvesboltba, és megrendeljük ott a könyvet, néhány nap alatt általában meg-hozzák. Helyi könyvtárban is próbálkozhatunk, továbbá létezik egy Országos IdegenNyelvu Könyvtár, amelyiknek a katalógusában akár interneten is szétnézhe-tünk.(www.oik.hu). Ha nem vagyunk budapestiek, akkor a helyi könyvtárban éljünk akönyvtárközi kölcsönzés lehetoségéveI. Helyi könyvtárakban is léteznek idegen nyelvuszakfolyóiratok és hobbiújságok, melyeket szintén rendszeresen olvashatunk.

A következo oldalon egy üres táblázatot talál; kérem, töltse ki, vagy ha szukek len-nének a cellák, szerkesszen egy újat a megfelelo oszlopokkal és sorokkal!

A tananyag összeállításának sorrendje tehát a következo:

a) Kitöltörn a táblázatot.b) Kikeresem az anyagokat: letöltöm az Internetrol, ami letöltheto, megrende-

lem, ami kell interneten, vagy boltból, a meglévo cd-t, könyvet leveszem a saját pol-comról stb.

c) A letöltheto (szabad jogdíj as) könyveket kinyomtatom, és a többi anyaggal,kazettával, könyvekkel stb. egy vagy két iratgyujtobe (gyujtögetem oket a beérke-zés sorrendjében. Azzal, ami már megvan, el lehet kezdeni a gyakorlást.


Erdeklodési kör Kapcsolódó Kulcs- Kulcssz. az idegen Internetes ZeneI Film Könyv/ Hangos Ujságlista szavak nyelven Szövegek Vers Mese könyv Tévé/rádió

magyarul

Szenvedélyesenérdekel:álmok

Nagyon érdekel

méhészet

Erdekel:hírek a

gazdaságról

Zene, regény,mese, film, vers,hírek stb., amikülönösen közeláll hozzám, amitmár olvastam

(esetleggyermekkorból,késóobró7)

-egyéb, amitelolvasnék,meghallgatnék:

Miró7 beszélnékszívesen abarátaimnak:

nyelvtanulás ról,mph",/rrlíl.


A tananyag összeállítás ának jelentosége

Ha megvan néhány anyag (zenei album, könyv, fénymásolt szöveg stb.), akkor azo-kat betehetjük egy vagy két iratgyujtobe egy füzettel, néhány mappával, cédékkel, Mp3-as lejátszóval, ezzel a táblázattal és egy korábban használt tankönyvvel együtt. A koráb-ban használt tankönyv jól jöhet, amikor utólag megnézek majd egy-egy szabályt, esetlegelvégezhetek belole valamilyen gyakorlatot.

Amikor kézbe veszem a személyes tananyagomat, amit ily módon összeállítottam,annak nagy jelentosége van, hiszen bizonyos értelemben saját magamat tartom a ke-zemben! Az, amit kedvelek, ami engem részben meghatároz, benne lehet ebben a tan-anyagban! Egy ilyen tananyag tehát személyes jelentéssei bír, és egyik garanciája moti-vációm fenntartásának.

Az is elofordulhat, hogy idoközben személyes érdeklodésünk, preferenciáink változ-nak, vagy spontán érdekeini kezd bennünket egy új téma. Keressünk ehhez kapcsolódótovábbi szövegeket, és bovítsük tananyagunkat.

A tanulást máris el lehet kezdeni azzal az anyaggal, ami megvan. Fontos, hogy nehúzzuk-halasszuk a tanulás elkezdését olyan indokokkal, hogy még ezt és ezt nem sike-rült beszereznünk; induljunk ki abból, ami már megvan, a többit pedig fokozatosan sze-rezzük be. A tanulásban lehet azt az alapelvet követni, hogyanyelvcsend idoszakán kí-vül- amikor egyáltalán nem foglalkozunk a nyelvvel- egy nap se teljék tanulás nélkül.A táblázatból és az iratgyujtobol bánnelyik anyaggal dolgozhatunk, alkalmazva a java-solt gyakorlatsort.

Tananyagterv nélkül

Tennészetesen az is elképzelheto, hogy valaki a fenti táblázat kitöltése nélkül ü1neki gyakorolni egy-egy órára vagy többre. Mondjuk, eloveszi épp azt a könyvet, amiotthon megvan az idegen nyelven, vagy internetrol ot érdeklo hanganyagot tölt le egé-szen spontán módon. Arra kell ilyenkor figyelni, hogy az, amit elkezdünk, azt folytas-suk is, és legyünk rendszeresek.

Tananyag összeállítása az osztályban

A már meglévo iskolai tananyag mellett adjunk lehetoséget a diákoknak, hogy sze-mélyes szövegeikkel is gyakoroljanak.

Év elején kérjük meg tanítványainkat, hogy keressenek szövegeket. Tegyük felnekik is a kedvenc témájukra vonatkozó kérdéseket. (Lásd 35. oldal) Néhány önként je-lentkezo (vagy esetleg az osztályból minden gyerek, ha a létszám ezt megengedi) fel-dolgozza kedvenc zeneszövegét (vagy egy érdeklodési köréhez tartozó szöveget, re-gényrészletet, verset stb.), melyet az osztálynak is bemutat, és együtt is feldolgoznak. Akiválasztott szövegek adják az osztály személyes tananyagát. Az elso néhány szöveget atanár dolgozza fel az órán, bemutatva így a gyakorlatokat és rávezetve a diákokat a rit-mus, a dallam, a szónyomozás stb. élményszeru gyakorlására. Néhány szöveg feldolgo-zása után, adjunk a tanulóknak egy-egy gyakorlatsort, hogy otthon is gyakorolhassanak.Gyakorlatsorunkat a Ill. részben találja)



Ám az is lehetséges, hogy akár egy az egyben a diákok által kiválasztott szöve-gekkel dolgozzunk. Ebben az esetben a tanár kreativitásán múlik, miként iktatja be atantervi célokat a kiválasztott szövegekkel való munkába. Lehetséges egy-egy nyelvtanifeladatot, a diákok által kiválasztott szöveggel együtt feldolgozni.

Eszközök, melyekre szükségünk lehet

Füzetnek A4-es formátumú spirálfüzetet javaslok. Jól jön egy mp3-as lejátszó, mivelaz itt javasolt szövegek közül jó néhány letöltheto ebben a formátumban. Javaslomazonban, hogy foként hangszórón keresztül hallgassunk letöltheto anyagokat. Létezikautósmagnóhoz mp3-as adapter, otthon pedig az mp3-as lejátszó hangszórójához csatla-koztatható. A fülhallgató ugyanis valószínuleg károsítja a hallást.

Internet használat - mp3

E módszer céljainak megvalósításában nagy segítséget jelentenek az internetrolletöltheto anyagok, melyeket mértékkel érdemes használnunk. Fontos megjegyezni,hogy az élobeszédet, azt, amikor valakivel szemtol szemben beszélünk, semmi sem he-lyettesítheti, különösen nem a nyelvelsajátításban! Bármilyen komplex audiovizuáliseszköz is álljon a rendelkezésünkre, az pusztán a valós beszédnek tört részét képes köz-vetíteni, vagyis megszüri azt. Nagyon sok elem a beszédbol nem juthat el hozzánk. Kü-lönösen igaz ez az mp3-as fájlokra, melyek azért lehetnek olyan tömörek, mert a "fölös-leges" elemeket teljesen elhagyják. Arra kérem Önöket, hogy, amennyiben tehetik, ke-ressék az élobeszéd lehetoségét.

Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy nem lehet immár "városi legen-da" címkévellesöpörni az asztalról azt a tényt, hogy az Internet függové tehet. Ha kap-csolatainkat interneten tartjuk, és egy virtuális világban éljük, elobb utóbb elmagányo-sodást fogunk érezni, aminek végzetes következményeirol már a hírekben is egyre töb-bet lehet hallani. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki az internetet az életünkbol, de megta-nulhatjuk úgy használni, hogy az inkább hasznunkra váljon.

3.Javaslatok vers, mese,dal- és filmszöveg,továbbá regény feldolgozásához

Hogyan dolgozzuk fel személyes tananyagunkat?

Most, hogy megvan a tananyagunk, fel is kell dolgoznunk. A feldolgozáshoz kérem,használja a Ill. részben leírt gyakorlatokat. A most következo fejezetben azonban né-hány tippet szeretnék adni a különbözo "mufajok" feldolgozásához.

A vers

Verset azért érdemes tanulni egy idegen nyelven, mert az egyik legjobb segítség anyelv ritmusának, dallamának, hangzásának tapasztalásához és elsajátításához. Egy versrímmel, sajátos dallammal rendelkezik, és rendszerint egy költoi kép áll mögötte. Remé-lern, az alábbi idézetektol azoknak is kedvük kerekedik a verstanuláshoz, akiknek az is-



kolából rossz emlékeik fuzodnek ehhez. Elore szeretném bocsátani, hogya verstanulás-nak nagyon kreatív és örömteli formája lehet a ritmussal, dallammal, hangzással valógyakorlás vagy az "áldiktálás", valamint amondatcsökkentés és -bovítés, melyek alap-gyakorlataink közé tartoznak. Ezeket gyakorlataink leírásában találja, a sorrendet pedig,ahogy ezeket alkalmazni érdemes, a gyakorlatsorunkban. Lássunk néhány véleményt aversrol!

Lomb Kató:

,,Ne restelljünk verset, éneket kívülrol megtanulni. A jó hangsúlyozásnak nagyobbszerepe van a beszédprodukcióban, mint az egyes hangok képzésének. A verssor és adallam kötelez. Megszabja, hogy melyik hangot kell hosszan, melyiket röviden ejteni.Ritmusra irányít, és megakadályozza, hogy anyanyelvünk intonációs csapdáiba es-sünk." (Anyelvtanuló10parancsolata)

Jacques Lusseyran:A buchenwaldi koncentrációs tábort túlélo Jacques Lusseyran a vers hatását és erejét

írja le. Az idézet Lusseyran Az élet ma kezdodik címu könyvébol származik."Azt tapasztaltam, hogy a vers szertartás, összeesküvés, békecsók és gyógyszer. Azt

tapasztaltam, hogy a vers azon nagyon ritka dolgok egyike, amelyek legyozhetik a hide-get és a gyulöletet. Ezt nem tanították. Gyógyszer, nem több és nem kevesebb. Olyananyag, ami az emberi szervezetre áttevodve, megváltoztatta benne az életáramot, fel-gyorsította vagy lelassította. Röviden, olyan anyag, aminek kézzelfogható pozitív tulaj-donságai vannak, akárcsak egy vegyszernek. Ezelott távolról sem sejtettem ezt. "

Persze tegyük hozzá, hogy mindez a jó versre vonatkozik. A verstanuláshoz talánrossz emlékeink fuzodnek az iskolából. Mi másképp közelítenek a verstanuláshoz. Avers megtanulása például csak legfeljebb mellékterméke a gyakorlatoknak. Megtanu-lunk 10-20 perces gyakorlatokkal több napon keresztül dolgozni egy versen, annak rit-musára, hangzására koncentrálva, vagy fantáziánkat felhasználva belso képet alkotni ró-la. Például van egy gyakorlat, mely során nem azért ismételjük el a verset, hogy megta-nuljuk, hanem hogy valami sokkal izgalmasabbat végezzünk vele! Egy figyelemgyakor-latról van szó, amit én nagyon élvezek, és ami rendszerint azzal jár, hogy megmarad avers is a memóriámban (lásd a Szövegismétlés mondatcsökkentéssei és -bovítésselcím alatt a 62. oldalon).

Tippek a verstanuláshoz

Egy vers feldolgozásához használjuk a megadott gyakorlatsort - és gyakorlato-kat (ezek leírását a Ill. részben találja): ha rövid versrol van szó (30-60 másodperc), ak-kor az egész szöveget feldolgozhatjuk a megadott gyakorlatokkal; ha hosszabb versrol(5-10 perces vagy még hosszabb), akkor csak a hallgatás és képalkotás gyakorlatait vé-gezzük el az egész szöveggel; egyébként válasszunk a szövegbol 30-60 másodpemyiszöveget, és végezzük el azzal a több napos gyakorlatsort. Nem az a lényeg ugyanis,hogy az egész szöveget feldolgozzuk. A gyakorlatok képességeket fejlesztenek ben-nünk. (Bizonyos feladatokat persze elvégezhetünk az egész szöveggel is, ilyen a képal-kotás vagy a szóízlelgetés .)



Mese és mítosz - Miért is érdemes mesét olvasni az idegen nyelven?

A mesékben óriási lehetoség rejlik a nyelvtanulók és nyelvtanárok számára. Azautoritmia gyakorlatával mind a gyerekek (11-12 éves kortól), mind a felnottek felké-szíthetok hosszabb szövegek olvasására, köztük a regényolvasásra, aminek egyik alap-feltétele a globális értés tapasztalása. Az írott és a hallgatható meseszöveg jó lehetoség aglobális értés tapaszta1atához.Miért lehetséges ez?

,,A mesék és a mítoszok fantáziánk forrásához vezetnek el bennünket. Lehetové te-szik, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk azzal afantáziavi/ággal, melyet magunkbanhordozunk, továbbá lehetové teszik, hogy részben visszataláljunk gyermekkorunk miti-kus és mágikus vi/ágához, ahol képzeloeronk szabadon mozoghatott. A mesék és a míto-szok a csodásat és a fantasztikumot hívják elo bennünk. Ezen az úton direkt módon ke-rülünk kapcsolatba tudattalanunkkal. A mese és a mítosz egyfajta visszatérés legmé-lyebb emberi természetünk forrásához, általuk hozzáférünk az emberi gondolkodásegyik lényegesformájához: a képszeru és szimbolikus gondolkodáshoz." (BernardDufeu: Wegezu einer Padagogik des Seins Mainz, 2003, magánkiadás)

C. G. Jung szerint a mítoszok a psziché legarchaikusabb struktúrái, melyek a kollek-tív tudattalanból kerülnek fe1szíme. Általuk kapcsolatba kerülünk az archetípusokkal,melyek bennünk élnek, és melyek eredeti lelki életünk kifejezodései, annak a lelki élet-nek, mely minden embert összeköt. A mese és a mítosz további funkciói közül csak né-hányat sorolnék még fel:

- kulturális funkció: emberi fejlodésünkhöz vezetnek vissza bennünket, és összeköt-nek a múlttal és kultúránk hagyományaival;

- az egyetemeset szólítják meg bennünk: istenekro1, hosökrol, hercegekrol, rablók-ról és az igazság harcosairól szólnak;

- stimuláló hatásúak: megmozgatják alkotóeronket, felélesztik intuíciónkat és érzel-meinket.

Mese feldolgozása

Ha rövid mesérol, esetleg fabuláró1van szó (1-2 perc), akkor az egész szövegetfeldolgozhatjuk a megadott gyakorlatokkal. Ha hosszabb meséro1 van szó (5-10 percvagy több), akkor elég, ha csak a hallgatás és a képalkotás gyakorlatait végezzük el azegész szöveggel; egyébként válasszunk a szövegbol 30-60 másodpernyi szöveget, ésvégezzük el azzal a gyakorlatsort. Nem az a lényeg, hogy az egész szöveget feldolgoz-zuk a gyakorlatokkal. A gyakorlatok képességeket fejlesztenek bennünk. (Bizonyos fel-adatokat persze elvégezhetünk az egész szöveggel is, ilyen a képalkotás vagy a szóízlel-getés.) További lehetoség a párhuzamos olvasás (magyarul olvasom, az idegen nyelvenpedig hallgatom), melynek részleteit a regényolvasáshoz írt ötletek között találja megrészletesen.

Kedvenc dalszöveg

Kedvenc zenénk szövegének a feldolgozása szintén különleges lehetoség a nyelvta-nulásban, mert olyasmivel foglalkozhatunk, amihez érzelmileg kötodünk. Az is biztos,hogy kedvenc dalunkat valószínuleg már nagyon sokszor meghallgattuk, és talán dúdol-



gatni is szoktuk Ám az is lehetséges, hogy sosem értettük teljesen, ezért még egy kis kí-váncsiság is adódhat ehhez a gyakorlathoz. Ha van egy egész albumunk, feldolgozhat-juk azt.

Tanárok számára különlegesen hatékony lehetoség, mert szinte minden diáknakvan valamilyen kedvenc zenéje. Angol nyelvu daloknál viszonylag egyszeru dolgunklesz, más nyelvek esetében viszont nem biztos, hogy diákjaink ismerik az adott nyelvte-rület eloadóit. Ilyenkor vegyük figyelembe a mufajt, amit a diák leginkább kedvel, éssegítsünk a választásban. Ezt minden egyes diák feldolgozhatja az osztállyal együtt,majd év végén egy közös cd-t állítanak össze az osztály dalaiból. (Természetesen aszerzoijogok figyelembevételével és a licencdíjak rendezésével!)

Dalszöveg feldolgozásához is használjuk a megadott gyakorlatsort és gyakorlato-kat: dalszöveg esetén az egész szöveget feldolgozhatjuk

Film

Szintén izgalmas, mert a látottakból sok mindenre következtetni tudunk. Ha pedigérdeklodési körünkrol vagy kedvenc filmünkrol van szó, az eros érzelmi töltés is adott,hiszen valamit tükröz belolünk. Ezért ismét csak abból indulhatunk ki, ami minket érde-kel, és ami mi magunk vagyunk. Lehet olyan film is, melyet még nem láttunk, de sze-retnénk megnézni

Film videómegosztóról (interneten közzétett rövidebb filmek feldolgozása)

Ha rövid filmrol van szó (1-2 perc), akkor az egész szöveget feldolgozhatjuk a meg-adott többnapos gyakorlatokkal, kivéve a képalkotás kategóriát. Ezt ugyanis film eseté-ben nem végezzük, mert egy filmben eleve képek szerepelnek Ha a film 5-10 percesvagy hosszabb, akkor csak a hallgatás gyakorlatait végezzük el az egész szöveggel. Atöbbi gyakorlathoz válasszunk ki egy vagy több 30-60 másodperces, tetszés szerintirészt, melyeket a gyakorlatokkal (kivéve a képalkotást) feldolgozunk. A képalkotás he-lyett a visszaidézés gyakorlatát végezzük: azokat a szavakat, melyekre emlékszünk,idézzük vissza magunkban azon kép segítségével, mely során elhangzott, vagy amelyrevonatkozott. A filmet adjuk a lejátszási listához (a youtube-on van ilyen opció - add toplaylist), vagy ha lehetoségünk van rá, és engedélyezett, töltsük le a számítógépünkre,illetve mp3-as lejátszónkra.

Záró gyakorlatként vagy ismétléskor megnézhetjük úgy az egész filmet, hogy köz-ben leírjuk azokat a kifejezéseket, szavakat, melyekrol úgy gondoljuk, érdemes leje-gyeznünk oket.

Videómegosztókon közzétett filmekkel nem tudjuk elvégezni a diktálásgyakorlatot,mert nem biztos, hogy van írott anyag is a filmhez, viszont DVD-éknél ez elvégezheto,ha bekapcsoljuk a feliratot is.

Haladó változat:

Ha már ki tudjuk venni a szöveg 70-80%-át akár elso meghallgatásra is, akkor vé-gignézhetjük figyelmesen a filmet az idegen nyelven, majd még egyszer úgy, hogyazoknál amondatoknál, melyeknél nem tudom kivenni a szavak auditív formáját, vagy



annyiszor meghallgatom a szöveget, míg végül ki nem hallom, vagy elvégzem a ritmi-zálást, dallamkövetést, szövegismétlés illetve amondatcsökkentés és -bovítés gyakorla-tát. A gyakorlatok után visszaidézek szavakat, kifejezéseket, úgy, hogy közben a megfe-lelo jelenet képeit is felidézem magamban. Ha elso nap mégsem értenénk teljesen a szö-veget, ne csüggedjünk, mert lényeges folyamatot indítottunk el e gyakorlatokkal. Más-nap vagy még délután azzal kezdem, hogy visszaidézem, amire emlékszem a filmbol,szavakat, kifejezéseket a megfelelo képekkel együtt, melyeket láttam, aztán megnézema filmet, és az ismeretlen szavakkal elvégzem a szónyomozás gyakorlatát (65. oldal). Leis írhatom ezeket, továbbá megjegyzem magamnak a képet, amelyre vonatkoznak. Afilm megnézése után visszaidézek szavakat, kifejezéseket, úgy, hogy közben a megfele-lo jelenetet (képet) is felidézem magamban. A következo napon, vagyis a harmadikonvagy a harmadik alkalommal, újra megnézem a filmet, és ha még mindig vannak kétsé-geim egy-egy szóval kapcsolatban, megnézem a szótárban.

Teljes videofilm (DVD) feldolgozáshoz a következo lehetoségeket javaslom:

A) Nézzük meg a filmet idegen nyelvu hanggal, felirat nélkül, és közben gondolkod-junk, mirol szólhat a film, az egyes jelenetekben mit mondhatnak egymásnak a színé-szek. A film végén idézzük vissza a legfontosabb képeket, jeleneteket gondolatban, ésazt, hogy mirol szólhatott az adott jelenet, vagy ha értettük, esetleg egy szó vagy kifeje-zés megmaradt, azt is.

Kezdok a második alkalommal magyarul nézzék meg a filmet, de mielott elkezdik,emlékezzenek vissza, amilyen részletesen csak tudnak, hogy mirol szólt a film, konkrétképekre, szövegre. Aztán nézzék meg a filmet ismét angol hanggal, felirat nélkül. Majdválasszanak ki 2-4 jelenetet, melyek a leginkább érdeklik, és ezeket a jeleneteket dol-gozzák fel a megadott gyakorlatsor alapján bekapcsolva az idegen nyelvu hangot. A fel-iratot ne kapcsoljuk be.

Haladók a második alkalommal úgy nézzék meg a filmet, hogy azoknál a helyek-nél, ahol nem értik, megállítják, és addig hallgatják újra és újra, amíg meg nem értik,vagy ezeknél a helyeknél végezzék el a ritmizálás, dallamkövetés és szövegismétlés, il-letve amondatcsökkentés és -bovítés, akár diktálás gyakorlatát, továbbá a szónyomo-zást.

B) Nézzük meg a filmet magyarul. A film végén idézzük vissza a legfontosabb képeket,jeleneteket gondolatban, és ha emlékszünk a közben elhangzott szövegre, nagyjából aszöveget is. Majd válasszunk ki 2-4 jelenetet (2-3 perceset), melyek a leginkább érde-kelnek, és ezeket dolgozzuk fel a megadott gyakorlatsor alapján, bekapcsolva az idegennyelvu hangot. (Se az idegen nyelvu, se a magyar feliratot ne kapcsoljuk be.)

C) Nézzük meg a filmet magyarul. A film végén idézzük vissza belso képekben a leg-fontosabb jeleneteket, és az ott elhangzó szöveget természetesen magyarul. Majd egykövetkezo alkalommal nézzük meg a filmet angol hanggal (a feliratot ne kapcsoljukbe!).-Azoknál a részeknél, melyeknél nem tudjuk kivenni a hangzó szöveget, hallgassukmeg annyiszor, amíg ki nem vesszük az elhangzó szöveget, vagy végezzük el az adottmondattal a ritmizálás, dallarnkövetés, szövegismétlés, illetve amondatcsökkentés és -



bovítés gyakorlatát. Közben végezzük el a szónyomozást. (Figyelem! Aszónyomozástnem szükséges minden ismeretlen szóval elvégezni!)

Egyéb feldolgozási lehetoség filmhez

D.) Az elobb javasolt gyakorlatok azt segítenek megvalósítani, hogy egy szöveg auditívformáját ki tudjam venni az elhangzás pillanatában, anélkül hogy látnám azt leírva. Akövetkezo gyakorlat igazából ezzel ellentétes, mert az auditív forma (az, amit kihallokegy szövegbol) együtt jelenik meg az írott formával, ám ez a feladat is egy lehetoség,melyrol egyáltalán nem szeretném lebeszélni a tanulókat és a tanárokat, sot azt javas-lom, próbálják ki. Ha gyakorolnak eleget más szövegekkel úgy, ahogy az autoritmiagyakorlatsorában megadjuk, vagyis szöveghallgatással, anélkül hogy néznék az írottszöveget, akkor ki fog fejlodni az auditív forma kihallásának képessége.

Ha a következo gyakorlatot végezzük, azt fogjuk látni, hogy az könnyebb, minthapusztán a beszédre figyelnénk.

Eloször magyar hanggal, felirat nélkül nézzük meg a filmet, majd idézzük vissza alegfontosabbjeleneteket a megfelelo képekkel és az elhangzó mondatokkal együtt. Az-tán nézzük meg angolul is, beállítva az angol hangot és az angol feliratot, és miközbenolvassuk a szöveget, hagyjuk, hogya fUlünktanulja a kiejtést. Közben elvégezhetjük aszónyomozást, megállítva-visszapörgetve a lejátszót. A film legvégén végezzük el aszó- illetve kifejezés-visszaidézés gyakorlatát, visszaidézve azokat a kifejezéseket ésszavakat, a megfelelo képekkel együtt, melyek eszünkbe jutnak.

Hírek hallgatása rádióban, tévében stb.

Érdemes napi gyakorlattá tenni a rövid, 5-10 perces médiafigyelést is, vagyis hírekhallgatását, illetve egyéb musorokat a rádióban, tévében, interneten. Elonye, hogy a je-lentosebb híreket más nyelvu adók is közlik. Hallgatás közben nem szükséges jegyze-telni. Utólag lejegyezhetünk (esetleg lerajzolhatunk) egy-egy kifejezést, amelyik meg-tetszik, vagy fontos a számunkra. Lehet csak úgy hallgatni, mindenféle elokészület nél-kül, miközben hajt bennünket a kíváncsiság, hogy mirol szólhat a szöveg. de lehet ké-szülni is, a következoképpen:

Tegyük fel a rádióhallgatás elott vagy után magunknak kérdéseket, és válaszoljunkis rájuk. Melyek az aktuális hírek a nagyvilágban? (Ezeket biztosan ismerni fogjukaz itthoni hírekbol is.) Melyek a legégetobb problémák? Politikai atrocitások?Harcok? Sporthírek?

Ha több nyelven is értünk, nagyon érdekes más nyelveken is meghallgatni a híreket;érdekes összefUggések derülhetnek ki a világban zajló eseményekrol. Nem véletlenülmondják azt, hogy egy nyelv egy ablak a világra, több nyelv pedig több ablak.

4.Regényolvasás- Autolexia

A regényolvasás az egyik leghatékonyabb eszköz szókincsünk gyarapítására - külö-nösen akkor, ha a könyv hangos változatával is rendelkezünk.



Az olvasás a globális értés tapasztalásához vezethet, miközben autonómiánkat gya-koroljuk: vagyis lelassíthatunk közben, van idonk gondolkodásra, figyelhetünk érzése-inkre is, vissza- vagyeloreugorhatunk a szövegben, de akár be is csukhatjuk a könyvet.Mindemellett boséges szókincset és egyéb felfedeznivalót kínál. Tapasztalatom szerintaz események, az izgalmas vagy humoros jelenet könnyen megragadnak, még akkor is,ha csak az elején vagyok a nyelvelsajátításnak, és nem értek pontosan mindent!

A hangos könyvek ellensúlyozzák ennek a gyakorlatnak a hátrányát, mármint azt,hogy olvasás közben a kiejtés elvész, így még nagyszerubb módszerré teszik az olva-sást.

Az olvasásban rejlo lehetoségekrol az anyanyelv esetében Stephen D. Krashen kuta-tásaiból is tudunk: azok a gyerekek, akik szabadon választhatják meg olvasmányaikat,és akik elott jó tanári (szüloi) vagy osztálytársi minták állnak, többet és jobban olvas-nak, mint azok, akiknek kötelezo házi olvasmányokat kell olvasniuk. (Krashen, StephenD.: The Power of Reading. 2004, Heinemann.)

Lomb Kató az olvasásról

Lomb Kató az olvasás gyakorlatát autolexiának, (olvasás a magunk számára) nevez-te. Nézzük, mit mondott errol o maga egy beszélgetés alkalmával. (Forrás: Wikipédia:Beszélgetés Lomb Katóval, 1992.május 27).

"Elmondanám,hogy én hogyankezdek a nyelvtanuláshoz- az szemléletesebblesz,mint hogyha az elméleti vonatkozásokat táromföl -, én rögtön veszek egy könyvet, és el-kezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belole érteni; emlékszem, hogy például mi-kor a svédbebelefogtam- ami egyébkéntnincsa tizenhatnyelvemközött,úgyhogycsakpéldának mondom el -, akkor elolvastamegy könyvet, amibol csak annyit vettem ki,hogy egy fiúról van benne szó, meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de aztmár nem tudtam kivenni, hogy afiú szereti-e a lányt, vagy a lány szereti-e afiút, ehhezmár nem volt elég a tudásom. Akkor elovettem a második svéd regényt - hangsúlyozom,hogy regényt, és nem tankönyvet -, ahol már a felét megértettem, a harmadikat máregészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki,persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fo-gyott, de nem baj, ez nagyon jó. (...) Hadd mondjam el még a könyvekrol, hogy azt akönyvet, amit én rögtön elkezdek fordítani, két szempontból válogatom meg: egyrészt,hogy érdekeljen: segítsen tovább a kezdeti nehézségeken az, hogy kíváncsi vagyok. Min-denkit más érdekel; én, oszintén szólva, a szerelmes regényeket szeretem; van, aki akrimit szereti; van, akit a muszaki leírások érdekelnek; szóval eszerint lehet kiválasztania könyvet; egyetlenegy követelmény van ezzel az olvasandó, olvasásra kiválasztottkönyvvel, hogy a sajátom legyen. Tudniillik teljesen telefirkálom. Annyira telefirkálom,hogy azt persze egy kölcsönkönyvtári könyvvel nem szabad megcsinálni; mit írok ki:csak azt, amit megértettem. Azt fölírom, oldalszámmal följegyzem, és akkor föléje föl-írom,hogyez aztjelenti magyarul,hogymit tudomén - meghallgatni,és mikorlegkö-zelebb átszaladok a könyvön, akkor saját magamat ellenorzöm, hogy emlékszem-e mégannak a szónak az értelmére, amit magamnak kijegyeztem. Legyen olyan könyv, amirekíváncsi vagyok, hogy a végén igent mond-e a lány vagy nem, vagy megtalálják-e agyilkost, vagy nem találják meg; szóval mindegy az, hogy milyen könyv, legyen aránylagkönnyu. "



"Ne lovagoljunk ilyenkor ismeretlen szavakon és meg nem értett szerkezeteken! Arraépítsünk, amit már tudunk. Ne nyúljunk rögtön szótárhoz, ha egy-egy szót nem értünk.Hafontos a kifejezés, újrafelbukkan majd, és megmagyarázza önmagát; ha nemfontos,nem volt kár elsiklani felette." (Lomb Kató: Így tanulok nyelveket. Budapest, 1995,Aqua.)

Az utolsó bekezdéshez azonban hozzá kell tenni, hogy Lomb Kató másodszorraugyanazt a könyvet már nagyon lassan olvasta, és ekkor a részletek iránt is érdeklodött.

További javaslatok az olvasáshoz

Ha egykori kedvenc regényünket kezdjük elolvasni az idegen nyelven, eloször isemlékezzünk vissza erre a könyvre: Melyek voltak kedvenc jeleneteink? Miért is ked-veltük ezt a könyvet? Kik voltak a szereplok? Kezdjük el az olvasást úgy, hogy folya-matosan ott a kérdés: "Mirol szól az épp olvasott jelenet, részlet?" Megállunk az isme-retlen kifejezéseknél, ízlelgetjük a szavakat, és elgondolkodunk a jelentésükön.

A szóízlelgetés azt jelenti, hogy miközben magamban kimondom, vagy legalábbisvisszaidézem, érezni próbálom számban az artikulációját, illetve azokat az érzeteket,melyeket ez a bizonyos hangzósor kelt bennem. Hová ér a nyelvem? Az állkapcsommennyire nyílik ki? Vagyis: mi történik a számban? Szónyomozás: Mit jelenthet a szö-vegkörnyezet alapján a szó, a kifejezés? Milyen más szóra emlékeztet? Hol találkoztamkorábban vele? Ott mit jelenthetett? Tippeljünk két jelentést is egyetlen ilyen kifejezés-nél vagy szónál, nyitva hagyva a lehetoségeket, majd mondjuk ki magunk elé nézve há-romszor a szót vagy a kifejezést.) Azért fontos, hogy ne csak gondolkodjunk, hanem íz-lelgessük is a szavakat, mert ezáltal érzéseinket is igénybe vesszük. Nézzünk is fel a*

könyvbol. Ha megragad bennünket az eseménysor, akkor engedjük, hadd vigyen olyangyorsan, amennyire csak tud, és ne álljunk meg, esetleg csak pillanatokra, de amintérezzük, hogy ez a hullám alábbhagy, térjünk vissza a szóízlelgetéshez, szónyomozás-hoz. Ha véget ér a jelenet, a fejezet (talán 1-20 oldal után), akkor csukjuk be a könyvet,és tegyük a következoket:

1. Emlékezzünk vissza azokra a kifejezésekre, szavakra, melyeknél lelassítottunk,mit is tippeltünk, mit jelenthetnek, milyen szövegkörnyezetben találtuk oket (nem az alényeg, hogy sokra vagy mindre emlékezzünk, hanem hogy elkezdjük ezt a folyamatot).Írjuk is le ezeket!

2. Emlékezzünk vissza azokra a szavakra, kifejezésekre, melyeket értettünk, sorol-junk fel néhányat hangosan. Általában 3-5 szóra, de akár több tucatra is emlékezhetünk.Ezeknek a jelentését képzeljük el olyan élesen, amennyire csak tudjuk. Ízlelgessük oket.Alkossunk belso képet az értett szöveg alapján.Figyelem! Ha van hangos könyvünk is (ingyen letöltheto könyveket talál awww.1ibrivox.orghonlapon), akkor eloször abból hallgassunk meg fejezeteket, jelenete-ket, majd utána olvassunk a fent megadott módon.

- A szövegmeghallgatásaután a kifejezésekmellé a füzetünkbeírjuk le tippjeinketrajzjegyzettel vagy körülírással.

.Ez egy-egy érdekfeszíto eseménysorozatnál, humoros résznél stb. fordulhat elo, amihez érdekes módonnem szükséges értenünk minden részelemet!



- Az ismeretlen kifejezéseket egyelore ne nézzük meg szótárban, mert lehet, hogyelofordulnak még a következo oldalakon is, más szövegkörnyezetben, és akkor köze-lebb kerülhetünk hozzájuk. Másrészt hagyjuk, hogy az, amit gondolkodásunk elkezdett,beérjék. Két-három újabb olvasási alkalom után azonban, ha nem jövünk rá a jelenté-sükre, nézzük meg szótárban, és javítsuk ki tippjeinket, amennyiben tévedtünk. Ezutánolvassuk tovább a könyvet.

Párhuzamos olvasás

A) Hangos könyv hallgatása és a magyar szöveg "párhuzamos" olvasása

Ha a könyv elején felvázolt céljainkat szeretnénk elérni, vagyis az elhangzó szöve-gek auditív formájának felismerését, akkor válasszuk a hangos könyvvel való gyakor-lást. Ha rendelkezünk az idegen nyelvu hangos könyvvel (és megvan a magyar nyomta-tott könyv is), végezzük el az alábbi gyakorlatot, mely anyanyelvi ismereteink elmélyí-téséhez is elvezethet.

a) A magyar szöveg olvasása után ugyanennek a szövegnek a meghallgatása azidegen nyelven (Akinek eleinte nehezére esik kihallani az elhangzó idegen nyelvu szö-veget, ez elott a gyakorlat elott végezze a c) gyakorlatot, lásd alább.)

Elolvassuk ez elso mondatot magyarul (belso képet alkotva róla), majd meghallgat-juk idegen nyelven ugyanazt a szöveget. (Ami megtetszik, vagy amit addig nem ismer-tünk - szavakat, kifejezéseket - kiírjuk a könyv margójára,ahogyanhallottuk.)Nemszükséges mindet, csak amit hasznosnak vélünk. Egy-egy alkalommal idonk függvé-nyében haladjunk 1-5 oldalt, vagy kevesebbet, esetleg többet is. Figyelem! Az idegennyelvu szöveget közben nem nézhetjük, legjobb, ha ez nincs is kéznél e gyakorlat során.

A gyakorlat végeztével visszaidézzük a szavakat a megfelelo képekkel együtt, me-lyekre emlékszünk a szövegbol, anélkül hogy néznénk beírásainkat. Vagy hangos szó-,illetve kifejezés-visszaidézést végezhetünk sétálva.

Talán érdekes lesz, hogy mufordítás esetén magyarul nem a szöveg pontos, szó sze-rinti fordítását találjuk majd meg egy muben, hanem a lényeget és a jelentést. Ez a nyel-vek sokszínuségének köszönheto, és ne szidjuk érte a fordítót, hanem örüljünk, ha egyzseniális "ferdítésre" bukkanunk szó szerinti fordítás helyett.

b) Elolvasunk 1-2 oldalt magyarul, belso képet alkotva a szövegrol.

Fontos, hogy annyira intenzíven éljük bele magunkat a szövegbe, amennyire csaktudjuk. Aztán újra átfutjuk aszöveget, és aláhúzzuk azokat a szavakat, kifejezéseket,melyekrol tudni szeretnénk, hogyan fejezi ki azokat az idegen nyelv. Tippelhetünk is!

Most elolvassuk a szöveget magyarul mondatonként, majd meghallgatjuk a megfele-lo idegen nyelvu szöveget, úgy, ahogy az a) gyakorlatnálleírtuk, vagyis a magyar mon-dat olvasása közben belso képet alkotunk róla, majd meghallgatjuk a szöveget; az alá-húzott magyar szavak és kifejezések idegen nyelvu megfeleloit az elhangzás során kiír-juk, illetve egyebeket is lejegyezhetünk, melyek megtetszenek, vagy szükségesnek ta-láljuk oket.



c) A fenti gyakorlatok mellett végezzük még a következot (kezdok ezt az elobbigyakorlatok elott tegyék):

Kiválasztunk a hangos szövegbol egy 1 perces részt, ez lehet tetszés szerinti, vagyolyan, amit nem értünk pontosan, és elvégezzük a gyakorlatsorunkban javasolt több na-pos gyakorlatokat. (Figyelem! Amikor aszónyomozás 4. napjához érünk, ne nézzükmeg a szótárt, hanem végezzük el a szónyomozás gyakorlatát!

Ismétlésnél, vagyis amikor már egy elozo alkalommal feldolgoztunk egy szöve-get az elobbi módon, végezhetjük a következoket:

1. Mielott meghallgatnánk, idézzük fel az elozo alkalommal alkotott képeinket.Aztán hallgassuk meg a szöveget. Figyelem! A már átvett szövegrészt csak hallgatjuk,és nem nézzük a magyar szöveget. Közben alkossunk belso képet arról, amit hallunk.

2. Olvasgassuk a margóra írt jegyzeteinket.

3. A margóra írt szavakkal, kifejezésekkel a kreatív szótanulás gyakorlatát alkal-mazva személyes mondatokat alkotunk a magunk számára. Fontos, hogy ezek a monda-tok tényleg érintsenek meg bennünket egy-egy eros emlékkép révén. ( a kreatív szó-tanulás gyakorlatát lásd a 65.oldalon.)

4. Ha végighallgattunk egy nagyobb egységet, egy fejezetet vagy akár az egészkönyvet, olvassuk el a könyvet angolul.

B) A hangos könyv hallgatása olvasás nélkül

Ugyanaz vonatkozik erre, mint egyébként bármilyen más szöveghallgatásra:-legyünk jelen a szövegben, amikor az elhangzik: ez globális értéshez vezethet;- a hallgatáselott tegyünkfel kérdéseketmagunkszámára:Mit tudokerrola könyv-rol? Mirol szól? Kik a szereploi?

Ha már olvastuk a könyvet elotte valamikor:Melyek azok a jelenetek a könyvbol, melyekre szívesen emlékszek vissza?

- Meghallgatjuk a szöveg egy részét (1-5 oldalt, de lehet többet is). Közben "ízlel-gethetjük" a szavakat.

- Kiválasztunk a szövegbol egy 1 perces részt, ez lehet tetszés szerinti, vagy olyan,amit nem értünk pontosan, és elvégezzük a gyakorlatsorunk 2., 3. vagy 4. napjárajavasolt gyakorlatokat. Csak az egyik nap gyakorlatait válasszuk, egy következo na-pon pedig a soron lévo kiválasztott 1 perces szöveggel egy másik nap gyakorlataitvégezzük el.



C) Az idegen nyelvu szöveg hallgatása és utólagos olvasása magyarul

Ez szintén akkor lehetséges, ha van magyar könyvünk és idegen nyelvu hangosanyagunk. A gyakorlatsorunk szónyomozás kategóriájában a 3. napon a "szótárbanmegnéz" helyett, csak olvassuk el magyarul a szöveget. (Amikor a gyakorlatsorral fo-gunk dolgozni, érteni fogjuk ezt a pontot is.)

D) Szöveghallgatás, szövegolvasás párhuzamosan ugyanazon a nyelven:

Az is lehetséges, hogy az idegen nyelvu hangos könyv hallgatása közben párhuza-mosan "olvasom" is a szöveget. Errol a módszerrol sem szeretném lebeszélni a tanuló-kat. Akkor lehet hatékony, ha sikerül beleélnem magam aszöveghallgatásba, és a szö-veget nem olvasom belso artikulációval, hanem csak átsiklik rajta a tekintetem, ahogyaz elhangzik. Tehát elsodlegesen a hangzó szövegben vagyok benne, hagyom, hogy azhasson rám. Ezt nem olyan könnyu megtenni, igényel némi koncentrálást. Ha ezt a gya-korlatot végezzük, utána tegyük fel a kérdést magunknak: "Inkább a hangzásban vol-tunk-e, vagy inkább az olvasásban? Az olvasás során egy köztes artikulációs bázissalreagálunk, mely a kezdetekben inkább anyanyelvünkhöz van közel s nem az idegennyelvhez.

E) Idegen nyelvu és magyar nyomtatott könyv párhuzamos olvasása

Hasonlóan végezhetjük, ahogyan a hangos könyvvel tettük. Figyelem! Ha kétnyelvukönyvet olvasunk, vigyázzunk arra, hogy ne nézegessük állandóan, mit is jelent magya-rul egy adott idegen szó a másik oldalon. Ez csak elvonja a figyelmünket, és nem segít aszó vagy kifejezés megjegyzésében ugyanazon okoknál fogva, amiért az azonnali szótá-razás sem.

5.Csoporttal, osztállyalvaló gyakorlás - kedvenc regény feldolgozása

Javaslat a regényhez, regényrészlethez

Év elején kérjük meg a diákokat (5-6. osztálytói kezdve), hogy gondolkodjanak ked-venc regényükön, vagyis azon, amit már olvastak magyarul. Segítsünk beszerezni eze-ket az idegen nyelven. Ha valakinek nem lenne olyan könyve, amit nagyon szeret, vagyolvasott, esetlegha nem találjuk meg az adott könyvetaz idegen nyelven is - sajnos,ilyen is elofordul-, felajánlhatunk a diákoknak más könyveket, melyekhez hangosanyag is van, ilyeneket a librivox.org (vagy egyéb) intemetes oldalon találunk.

Az a célunk az olvasással, hogy rávezessük a diákokat az autolexia ismertetése so-rán leírt olvasásitechnikára,azaz tapasztalják,hogyanindíthatjákel a globálisértéstse-gíto gondolkodási folyamataikat. Ennek idoszükséglete egyénenként változik. Ne erol-tessünk semmit, hasznosabb, ha a diákok számára ez "heuréka" tapasztalat lesz. Tenné-szetesen ha már korábban évekbol gyakoroltuk a mesehallgatást, ami kitunoen elokészí-ti a regényolvasást, akkor ez könnyebben fog menni.

A következo lehetoségekre szeretném felhívni a tanárok figyelmét:



1. A tanár magyarul közvetett módon elokészíti az olvasmányt, kérdéseket tesz fel,melyekre a diákok személyes válaszokat adnak. A kérdések közvetve érintik az olvas-mány szókincsét, nyelvtanát. Itt is nagyon fontos, hogy személyesen is megérintsük adiákokat. Ha például a szövegben arról van szó, hogy valaki leég a napon, és nem tudaludni, akkor kérdezzük meg a diákokat, hogy égtek-e már le a napon, vagy ismemék-eolyan embert, aki leégett, és mivel járt ez. Ezen gondolkodjanak el, és meséljék el pad-társuknak. 3-4 olyan kérdést tegyünk fel, mely érinti az elolvasandó szöveg szókincsét.Adjuk meg az idegen nyelven azokat a kifejezéseket, melyek szóba jöhetnek ehhez abeszélgetéshez. Ezeket a szavakat, kifejezéseket írjuk fel a táblára az óra elott; a magyarjelentést ne írjuk mellé!

Figyelem! Ahhoz, hogy ez jól muködjék, valódi kérdéseket kell feltennünk. Nemvalódi egy kérdés akkor, ha tudjuk rá a választ. Érdeklodésünknek ugyancsak valódinakkell lennie. A kérdéseinkbol ne érzodjék ki, hogy ezzel egy olvasmányra készítjük fel adiákokat. A legjobb, ha az olvasmányt ürügynek tekintjük, hogy minél jobban megis-merjük tanítványainkat.

2. Egy képzeletjátékra hívjuk a diákokat magyarul; ez tulajdonképpen egy irányítottimaginációs gyakorlat, ami szintén elokészíthet egy olvasmányt.

Takarják el tenyerükkel a szemüket, miközben a tanár a regényrészlet cselekményeitérintve, személyessé teszi azokat. Ügyeljünk arra, hogy ne lojük le a poént, és ne áruljukel a részleteket, semmiképpen ne fordítsuk le egy az egyben aszöveget.

Vegyünk egy példát: Tom Sawyer kalandjaiból talán mindenki számára ismeros ameszelos jelenet. A részlet arról szól, hogy Tom Sawyemek ki kell meszelnie a kerítést,amikor minden gyerek játszik, és társaságban van. Eleinte kétségbeesik, de feltaláljamagát. Mondhatjuk magyarul a következot: "Képzeljük el, ahogy kilépünk házunk ajta-ján. (Ha felnott csoportot oktatunk, mondjuk még azt is, hogy olyan kilenc-tíz éves gye-rekek vagyunk.) Becsukjuk az ajtónkat. A nap gyönyöfUensüt, érezzük, hogy melegíti aborünket, melegíti a szemünket, amin most a kezünk van. Látjuk az úton osztálytársain-kat (csoporttársainkat). Padtársunk (vagy az egyik csoporttársunk) közeledik felénk, ját-szani híva kúthoz, hancúrozni a többi gyerekkel, de mi nem mehetünk, mert valami fel-adatunk van, amit el kell végeznünk. Mi lehet ez a feladat? Most rápillantunk a kerítés-nek nekitámasztott meszelore, lassan a vödörbe mártjuk, és meszeini kezdjük a kerí-tést..." A jelenet, amit elképzeltetünk a gyerekekkel, lehet nagyon részletes is, de 3-5percnél ne legyen hosszabb, mert az kifárasztja oket. Ezzel a módszerrel, mivel egyéniképeket idéztet fel, valami nagyon személyes keletkezik, csakúgy, mint olvasáskor azanyanyelvünkön. Megkérdezzük a gyerekeket, hogy ki milyen képet látott? Miután eze-ket felsorolták, megkérjük oket, hogy nagyon egyszefUen rajzolják le ezeket a táblaegyik oldalára (jobb vagy bal), a másik oldalra valami más jön majd.

Azután két lehetoséget javasiok, vagy az egyiket, vagy a másikat válasszuk:a) Az egyik rajzhoz kapcsolódva mondunk egy kifejezést a meghallgatandó szöveg-

bol; pl. ha a rajz egy meszelot ábrázol, akkor azt mondjuk: deepening the brush, közbenmutathatjuk is a mozdulatot, és megkérdezzük a tanulókat, hogy ez melyik rajzhoz illik.Egyelore ne írjuk le, mert itt is az legyen a fo célunk, hogy az auditív felfogást erosítsükÍrott szöveg nélkül.

b) Felírjuk a rajzokhoz kapcsolódó kifejezéseket a tábla másik oldalára az idegennyelven, de ne közvetlenül a rajzokkal szemben. Ezután megkérdezzük a diákokat, hogyszerintük melyik mit jelent. Áruljuk el, hogy ezeknek közük van az elozo képzeletgya-



korlathoz. Segítsünk kinyomozni a szavakat. Hol hallottunk ehhez hasonlót? Milyenkörnyezetben? Ott mit is jelentett? (Szónyomozás - 65.0Idal.)

3. A tanár olvassa fel angolul, vagy hallgassunk meg egy 30-60 másodperces rész-letet a szövegbol, melyet az imaginációs gyakorlat is érintett (tehát a mi példánkban ameszelos jelenet elejét).

4. Kérdezzük meg a tanulókat, hogy mirol szólhatott ez a jelenet. Emlékezzenekazokra a szavakra, melyek ismerosek voltak számukra, és értették; sorolják fel ezekethangosan. Mi közben lljuk fel e szavakat a táblára! De ne csak a szavakat, hanem a kife-jezést is, mellyel az adott szó a szövegben szerepelt!

5. Most játsszuk a következot! A csoport álljon körbe. Tapsoljunk egy tetszolegesritmust. Utána két kezünkkel mutassunk rá valakire a körbol, akinek azt meg kell ismé-telnie, és egy újabb ritmust kitalálnia, amit továbbad valakinek hasonló módon, mint mi.2-3 percig végezzük ezt a ritmusgyakorlatot.

6. Most olvassuk fel ismét aszöveget, és mondatról mondatra vagy még ritmizálhatóegységenként megállva, illetve leállítva a lejátszónkat, tapsoljuk el a ritmusát. Az osz-tály együtt tapsol, vagy ha ez eleinte nehézséget jelent, tapsolhatunk úgy, ahogya 4.pontnál: mindig egyvalaki tapsol, majd kijelöli a következot. Ezután újabb mondatothallgatunk meg, egészen a szöveg végéig.

7. Adjuk oda a diákoknak aszöveget, és kérjük meg oket, olvassák el otthon szótá-razás nélkül. Hogy kedvet csináljunk nekik az olvasáshoz, olvassuk fel, mit mondottLomb Kató az olvasásról, vagyis az autolexiáról. (Lásd a II. rész 4. fejeztében Regény-olvasás - Autolexia címmel- 45. oldal.)

A következo napon egy újabb részletet veszünk végig a diákokkal az elobb leírtakalapján. Több napon keresztül végezhetjük ezeket a gyakorlatokat az adott regény újabbés újabb részletével. A 3-4 napon a tapsolós részt már úgy végezhetjük, hogy tapsolásközben lalázzuk is aszöveget, vagyis a szöveg dallama is képbe kerül. Késobb a bátrab-bak tapsolás közben mondják is aszöveget, de ez ne legyen kötelezo.

E gyakorlatok egyfajta rávezetést jelentenek a diákok által kiválasztott regények ol-vasására, melynek menete az egyéni gyakorlásrészben található, és aminek alapján a ta-nulók meghallgatják, illetve elolvassák a maguk által választott regényeket.

A szöveg további feldolgozására használhatjuk az áldiktálást, a szóláncot, a mondat-Iáncot, amondatcsökkentés és -bovítés gyakorlatait, abban a sorrendben, ahogy azt agyakorlatsor leírásánál megadjuk.

Ill. RÉsz

AZ AUTORITMIA GYAKORLATAl ÉS GYAKORLATSORA

1.A gyakorlatok leírása

Miért épp ezek a gyakorlatok?

Az egyik legfontosabb célunk, hogy kihalljuk az idegen nyelven elhangzó szövege-ket, amihez tapasztalatunk szerint elsosorban az épp elhangzó szövegben való jelenlétszükséges. Gyakorlatainkkal tehát eloször is megtanulunk jelen lenni egy elhangzó



szövegben. A szöveghallgatás, a képalkotás, a ritmus-, dallam- és aszöveggyakorlatok,továbbá az áldiktálás, amondatcsökkentés és -bovítés hozzájárulnak ahhoz, hogy érzé-kennyé váljunk a másik nyelv artikulációs bázisára, valamint kihalljuk a szövegbol azt,ami valóban elhangzik. Párhuzamosan vagy kicsit késobb beindul gondolkodásunk is,mely a képalkotással együtt a globális értéshez vezethet. Ehhez aszónyomozás és a szó-ízlelgetés gyakorlatát is alkalmazzuk. A szótár használatát, amennyire csak lehetséges,késleltetjük. Látni fogják, miért hatékony, és hogyan lehetséges ez. A gyakorlás során amegfelelo sorrendben írás- és olvasáskészségünk is fejlodik.

A következokben leírom az autoritmia gyakorlatait. Néhány gyakorlatot az elozorészben talál (pl. az "auto" gyakorlatokat).

Tanárok számára megjegyzendo, hogy egy-egy gyakorlatot érdemes gondosan beve-zetni. De ne gondoljanak valamiféle túlzott elokészítésre, pusztán arról van szó, hogyadiákoknak eloször mindig tapasztalatot kell szerezniük, hogy felismerjék bizonyos gya-korlatok lényegét. Nem kérhetjük meg oket, hogy ritmizáljanak egy szöveget, mielottmég ráéreznének a ritmus lényegére. A ritmizálás bevezetése történhet úgy, hogy a tanáreltapsol egy rövid ritmust, majd továbbadja valakinek, aztán akinek továbbadta, megis-métli a ritmust, majd o talál ki egy másik ritmust, amit továbbad valakinek, és így to-vább. Ezután rá lehet térni egy konkrét szöveg meghallgatására és ritmusának eltapsolá-sára, ahogyan azt a ritmizálás gyakorlatánálleírom.

De a képalkotás elott is végezzük el a bevezeto tapasztalati gyakorlatot (lásd az56.0Idalon). Önálló tanulóként is végezzük el a bevezeto tapasztalati gyakorlatokat ott,ahol ez lehetséges. Arra a kérdésre, hogya gyakorlatokat milyen sorrendben végezzük,és melyiket milyen napon, a gyakorlatsor ad választ a gyakorlatok leírása utáni részben.

Fontosnak tartom ismét megjegyezni, hogy bár ebben a könyvben igyekszem kö-zérthetoen leírni az autoritmia gyakorlatait és hátterét, és bízom benne, hogy sokan ígyis alkalmazni tudják, ám ezek készségszintu begyakorlásának lehetoségét az autoritmiatananyaga és tanfolyamok biztosítják. A tananyagban szövegeket is talál a módszer be-gyakorlására. Ezért ez a könyv és a tananyag kiegészíthetik egymást.

A gyakorlatok kerete: elcsendesedés, bemelegítés és a végén visszatekintés

Elcsendesedés

A legelso gyakorlat egy relaxációs gyakorlat (1-2 perc), aminek a célja az elcsende-sedés, egyfajta nyugalom elérése.

Én a következo egyszeru gyakorlatot javaslom! Egy percig üljünk kényelmesen, halehet, egyenes gerinccel, és csendesedjünk el. A gondolatokat, érzéseket vagy testi érze-teket, melyek közben megjelennek, engedjük továbbmenni, mintha azokat egy folyóhozná elénk, nem ragadunk meg közülük egyet sem, ahogy egy folyó hordalékát is csakpillantásunkkal észleljük.

A gyakorlatsor befejeztével szintén elvégezhetjük ezt a gyakorlatot, de más techni-kát is alkalmazhatunk az óra lezárásához.

Ha egyébként Önnek van már valamilyen saját módszere az elcsendesedéshez, ak-kor alkalmazhatja azt is. Lehet zenét hallgatni, például olyat, ami tapasztalataink alapjánmegnyugtat bennünket, de valamilyen relaxációs technikát is alkalmazhatunk.



Bemelegíto gyakorlatok

Érdemes megmozgatni egész testünket; egy ilyen gyakorlat arra is jó, hogy tanulásközben felélénkítsük magunkat, ha elfáradnánk ülés közben, és unalmassá válna az óra.Ilyen tornagyakorlatokat minden bizonnyal Ön is ismer, itt ezeket nem írom le. (Fejkör-zés, végtagmozgatás,helybenfutásstb.;tapasztaljukki, hogy mi a legjobbszámunkra-vigyázzunk, hogy ne fárasszuk ki magunkat!)

Nyelvbemelegíto gyakorlat (3 -7 perc)

Célja testünk és hangképzo szerveink bemelegítése, és ráhangolódás az órára a gya-korlatsor elott. A hangképzo szervek bemelegítése akkor is hasznos, ha tanulásunk ele-inte passzív lesz, vagyis mi magunk nem fogunk sokat beszélni, csak hallgatunk egyszöveget. 3 percet érdemes rászánni, mert közben a nyelv legfontosabb és anyanyel-vünktol meroen különbözo hangzóit is gyakoroljuk vele

Érdemes hangképzo szerveinket némiképp tudatosítani, mert egy idegen nyelven ál-talában teljesen másképp ejtik a hangzókat, mint mi az anyanyelvünkön. Ha máshováhelyezik például a nyelvüket, talán árnyalatnyi különbségek vannak, egyes hangzók rö-videbbek, hosszabbak stb. Anyanyelvünkön már nem figyelünk erre, de 4-6 éves korun-kig nem ejtjük tökéletesen a hangzókat, sot vannak olyanok, akik késobb sem.. Vagyisez nem is olyan könnyu, még az anyanyelvükön sem. Ám késobb csak keveseknek vanezzel gondja. Néhány különbséget anyanyelvünk és a tanult idegen nyelv között érde-mes tudatosítani, de nem kell túlzásba vinni. A legfontosabbakkal gyakoroljunk csak, atöbbit elvégzi majd anyelvcsend és a ritmus-, dallam- és szövegismétlo gyakorlat, vagyaz anyanyelvu beszélokkel való kommunikáció, valamint felvételkészítés saját beszé-dünkrol. Tehát ha van ideje, kezdje bemelegíto gyakorlatokkal. Egyébként ez a feladatfakultatív.

Egyszeru nyelvbemelegíto

1. Melegítsük be a nyelvünket!a) Nyújtsuk ki, amennyire csak tudjuk! Ha lehet, érintsük meg vele az orrunkat!b) Majd húzzuk vissza nagyon lassan, amennyire csak tudjuk, végigsimogatva száj-

padlásunkat, és végül megérintve a hegyével hátul a szájpadlásunkat. Maradjunkígy néhány másodpercig. Most ismét vigyük elore normál pozícióba, amilyenlassan csak tudjuk, miközben a hegyével ismét végigsimogatjuk a szájpadlásun-kat;

c) Végül dugjuk alsó és felso fogsorunk közé. Enyhén harapjunk is rá! Figyelem,vigyázzunk testi épségünkre! Ugye, érezheto, hogy nyelvünk is van?

Ismételjük meg a fentieket, miközben folyamatosan azt mondjuk: "á"!

2-.Most mondjuk egyszera) magyarosan és közvetlenül utána



b) angolosan (vagy egyéb nyelvesetén úgy, amilyennek mi a másik nyelv kiejtésétgondoljuk) a következoke( (nem baj, ha csak szerintünk angolos!). Nézzük meg, ho-gyanmondjaezt egy angol (vagymás nyelvu)- kérjükmeg beszélgetopartnerünketazidegen nyelven, hogy ejtse ki o; ha még nem találtunk beszélgetopartnert, akkor próbál-juk ki egy szövegolvasó programmal (lásd a Hasznos linkeknél- 83. oldal).

Répa, retek, mogyoró;A sivatagban ritkán rikkant a rigó!But 1am not a rigo 1am a rare woman/manPlease give me your hand!

Figyelem! Minden r-nél hátrahúztuk a nyelvünket? (Az angolban nincs raccsolás, anémetben viszont igen!)

c) Mondjuk el a fentieket nagyon szomoruan, majd nagyon vidáman! (Színészkedésihajlam is fontos nyelvtanulói tulajdonság, gyakoroljuk!)

3. Mondjuk az alábbit

a) angolosan: (a th-t selypítve, ámde mégsem sz-ként nyelvünk az alsó és fölso fo-gak között van elöl).The mit csinálsz!?Ne thépt széth a papírt!The mother went to buy some thumbnails.

Figyelem! Minden Ith-néV a fogaink között volt a nyelvünk?

b) Mondjuk el egyszer epekedve, utána magunkat sajnáltatva, végül dühösen!Természetesen bármilyen más szöveget is kitalálhatunk, eloször magyarul, utánaközvetlen folytatásban angolul! Beszélgetopartnerünkkel vagy egy olvasóprogram-mal mondassuk ki!

Tanárok számára ajánlom Mario Rinvolucri A nyelvára életre keltése cÍmu köny-vét, melyben többek között további hasznos bemelegíto gyakorlatokat talál.

Visszatekintés

A gyakorlásunkat lezárhatjuk az elején is javasolt elcsendesedést szolgáló gyakorlat-tal. Ez lehet fakultatív, mivel a gyakorlatsor végén található szó- és kifejezés-visszaidézés is jól lezárja a gyakorlást.

.Itt csak angol példát adok meg, de biztosan könnyen találunk más nyelvekhez is hasonlóakat. Folegazok a hangzók legyenek az ilyen bemelegíto példamondatainkban, melyek a magyar nyelv hangzóitólmeroen eltérnek.



Hallgatás és szóízlelgetés

Említettem a könyv elején, hogya legújabb kutatások (Paul Sulzberger) igazoljákazt, amit a sikeres nyelvtanulók már régóta gyakorolnak: ha idegen nyelvu szövegethallgatok, még akkor is, ha nem értek belole egy szót sem, az nagyban segíti a nyelvel-sajátítást. Létrejönnek közben az agyban szükséges neuronstruktúrák, és sokkal köny-nyebben fogok tudni megjegyezni szavakat, kifejezéseket egy adott idegen nyelven.. Azautoritmia hallgatás gyakorlatában hallgatjuk aszöveget, és rácsodálkozunk a hangzá-sára, továbbá egy-egy szót, kifejezést ízlelgethetünk is, ha megtetszik. A szóízlelgetésazt jelenti, hogy miközben magamban kimondom, érezni próbálom számban az artiku-lációját, illetve azokat az érzeteket, melyeket ez a bizonyos hangzósor kelt bennem.Képalkotás - bevezeto tapasztalati gyakorlat

Mindennap megteszünk egy utat valahová, iskolába, munkahelyre stb. Ezt írja lemagában magyarul, olyan részletesen, ahogyan csak tudja. A szemét becsukhatja, denyitva is maradhat közben. Kérem, végezze el ezt a gyakorlatot, és csak utána nézzemeg a következo kérdéseket.

Látott-e képeket közben? Melyek voltak ezek?Hallott-e hangokat?Érzett-e illatokat?Volt-e ezenkívül bármilyen más érzése?

Könnyen felismerheto, hogy a szavak, mondatok anyanyelvünkön bizonyos belsoképekhez, emlékképekhez, esetleg érzetekhez, illatokhoz, hangokhoz, érzésekhez kap-csolódnak. És ha rugalmasak és nyitottak maradunk a külvilágra, vagyis jelen tudunklenni a pillanatban, életünk során az egy-egy kifejezéshez, szóhoz kapcsolódó fogal-munk, képünk továbbfejlodik, változik. Ellenkezo esetben szavaink fogalmainkkalegyütt fosszilizálódnak, ami foleg idosebb korban jellemzo.

Biztos vagyok benne, hogy Ön is tudna olyan szót mondani, melyet anyanyelvén tízévvel ezelott még másképp vagy egyáltalán nem használt.

Csoport esetében a tanár a következoket mondhatja, miután a tanulókkal elvé-geztette ezt a gyakorlatot:

"Emelje fel a kezét az,- aki látott képeket közben (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit);- aki hangokat hallott (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit);- aki szagokat, illatokat is érzett (engedjük néhány tanulónak elmesélni, hogy mit);- akinek bármilyen egyéb érzése, érzete volt (engedjük néhány tanulónak elmesélni,

hogy mit)."*

*Hagyjunk idot a visszacsatolásra, és engedjük a diákoknak, hogy meséljenek tapasztalata-

ikró1.



Milyen jelentosége van ennek a tapasztalatnak egy idegen nyelv elsajátítása szem-pontjából?

Ez a tapasztalás megkönnyíti a belso képalkotás gyakorlatával való megbarátkozástés jelentoségének megértését. A belso képalkotás (a leírását lásd alább) gyakorlatánakegyik jelentosége az, hogy általa bele tudunk mélyedni egy idegen nyelven elhangzószövegbe, még akkor is, ha nem tudunk minden egyes szóról képet alkotni, mert nemértjük mindet. Anyanyelvünk esetében is jobban belemélyedhetünk egy-egy szövegbe,ha képet alkotunk az elhangzottakról. Próbáljuk ki magyarul is, akár hangzó, akár írottszöveggel!

Fontos a belso képalkotás gyakorlata azért is, mert ha saját belso képeinken (ésegyéb érzeteinken) keresztül - ezek többnyire személyes emlékképeink -, vagyis sa-ját szellemi energiánk befektetésévei ismerkedünk egy nyelvvel, egy-egy szó, egy mon-dat vagy akár egy vers sokkal bensoségesebbé válik számunkra, sokkal jobban megma-rad, mintha csak egyszeruen kiszótáraznánk, vagy monoton módon ismételgetnénk.(Kreatív szótanulás - 67.oldal.)

A képalkotás gyakorlatának további jelentosége, hogy segítségével vissza tudjukadni a szöveg egységét és eredeti funkcióját.

Egységalkotás és képalkotás

A képalkotásnak jelentosége lehet egy olyan probléma a megoldásában, mely az éloszövegekkel való gyakorlás során jelentkezik. Amikor egy szöveggel gyakorolunk, sok-szor szétszedjük és megbontjuk integritását. Ez foleg olyan gyakorlatokra jellemzo, me-lyeknél meg kell állítaIlunk közben a lejátszót, hogy leírjuk a hallott szöveget, vagy el-ritmizáljuk a hallottakat. Ilyenkor megbontunk valamit a szöveg eredeti funkciójában.Ilyen "szétszedo" gyakorlás után visszaadhatjuk a szöveg egységét azzal, hogy folyama-tosanhallgatjuk,és közbenbelsoképet alkotunkarról, amitaz elhangzottakbólértünk-még akkor is, ha nem tudunk mindemol képet alkotni.

Gyakorlat: belso képalkotás

Alkossunk olyan intenzív belso képet arról, amit egy-egy megtanulni kívánt szóvagy kifejezés leír, amilyet csak tudunk, közben képzeletben halljuk az eseményeket,érezzük az illatokat, esetleg tapintjuk magát az adott tárgyat!

a) Képalkotás az elhangzó szöveggel egy idoben

Amikor elhangzik egy szöveg, a szavakról, melyeket értettem, az elhangzás sorrend-jében belso képeket alkotok. Nem szükséges minden szóról, csak azokról, melyeket ér-tettem. Nem számít, hogy csak néhány szót értek egy hosszú szövegbol.

Ha egy idegen szó kimondása közben vagy hallatán meg tudunk jeleníteni egy hozzákapcsolódó képet, érzetet vagy érzést, azzal megkönnyítjük memóriánk számára a meg-jegyzését! A kép lehet egyemlékkép, vagy egy mozdulat, melyet valaki végez stb.



A képalkotás során fontos, hogy el is tudjam engedni a belso képet, amit megalkot-tam, s így a következo értett szónál újabb képet alkothassak a szöveggel együtt tudjakhaladni. Idovel ez egy villámgyors gyakorlattá fejlodhet.

A belso képalkotás igen fontos gyakorlat. Igazából akkor értünk meg valamit, ha aztképekben, érzéseinkben vagy mozgásunkban észlelni tudjuk, vagyis bizonyos értelem-ben bensoségessé tettük, illetve saját tudatunkkal újraalkottuk. A belso képeknek fontosszerepe van a globális értésben.

b) Képek visszaidézése utólag

Egy meghallgatott mese, vers stb. után minél pontosabban felidézzük azokat a képe-ket, melyeket a hallgatás során megalkottunk a szavakkal együtt. (Egyáltalán nem gond,ha csak néhányra emlékszünk!) Amit az értett szöveg alapján megalkottunk magunkban,azt néhány percig szemléljük. Lehetséges, hogya szöveg a következo olvasáskor, más-nap vagy 2-3 nap múlva bensoségesebbnek mnik, talán még jobban is értjük, de néhányaddig ismeretlen szó vagy kifejezés is feltárulkozhat.

Ez és a szónyomozás kiegészíthetik egymást. A szónyomozás részben intellektuálisgyakorlat, a képalkotás pedig az érzésre, az emlékezetre és a fantáziára apellál.

c) Képalkotás már ismert szövegrol

Egy már megtanult verssei végezheto, várakozás vagy utazás közben; felidézzükmagunkban a szöveget, vagy meghallgatjuk azt. Vezetés közben nem ajánlom, mert tel-jes figyelemre van szükségünk hozzá, és többnyire csukott szemmel végezzük (bár nemfeltétlenül). Próbáljuk ki ezt egy magyar verssel vagy dalocskával, talán a "Süss felnap" kezdemvel.

Képalkotás párunkkal

Mindketten végezzük el bemelegítésként a képalkotás bevezeto tapasztalati gyakor-latát, és válaszoljunk az ott található kérdésekre hangosan; esetleg beszéljük meg, hogykinél mi jelentkezett inkább.

Ezután hallgassunk meg egy rövid idegen nyelvu szöveget úgy, hogy közben belsoképeket alkotunk róla. Utána játszhatjuk a következot (ezzel a rajzolást is gyakoroljuk,ezt lásd alább A rajzjegyzet círnrnel- 69. oldal), de nem szükséges rajzolnunk, elég, hakörülírjuk szóban az adott belso képünket:

"A" felrajzolja (pálcikaemberekkel, illetve más módon egyszeruen) vagy körülírjaszóban magyarul az egyik belso képet, amit megalkotott vagy felidézett magának. Fi-gyelem: magát a szót vagy kifejezést nem mondja ki. "B"-nek ki kell találnia, hogypartnere melyik szót vagy kifejezést írta körül (rajzolta le) a közösen meghallgatott szö-vegbol. Ha nem megy, "A" még elmondhatja, vajon ez egy szó vagy kifejezés, ige vagyfonév stb. Ha nem találja ki, cserélnek. És miután 3-5 ilyen képet végigvettek, meghall-gatják újra aszöveget, és amikor egy szó vagy kifejezés elhangzik az elobb kitaláltak-ból, vagy ki nem találtakból, felemeli a kezét az, aki észrevette.



A képalkotás gyakorlat csoportban:

Kezdjük itt is a bevezeto tapasztalati gyakorlattal (lásd fentebb az 56. oldalon)! Ma-ga a képalkotás gyakorlat hasonlóan muködhet, mint a "képalkotás párunkkal". Önkéntjelentkezok (vagy a diákok sorban) felrajzolnak egy-egy ábrát vagy leírnak egy bennükmegjeleno képet, és osztálytársaiknak ki kell találniuk, hogy az milyen szó vagy kifeje-zés lehet az elhangzott szövegbol. Ha nem találja ki senki, a továbbiakban ugyanúgyfolytatódik a feladat, mint a párunkkal való gyakorlás esetében.

A nyelv ritmusa, dallama és hangzása

Egy-egy nyelv ritmusa annyira sajátos, hogy még akkor is meg tudjuk mondani, mi-lyen nyelvu szöveget hallottunk, ha nem tudjuk kivenni a szavakat, péidául egy gyengénbejövo rádióadás esetén, persze csak akkor, ha ismerjük valamennyire a nyelvet.

Hogy egy idegen nyelven az anyanyelvuek azt mondják, "igen, ez az ember jól be-szél, esetleg a hiányos szókincs ellenére és kiejtésének furcsasága ellenére is, a mi nyel-vünkön", ahhoz elsosorban a nyelv ritmusának megfeleloen kell beszélni. Persze a dal-lam és a hangzás is lényeges, de fontosabb a ritmus! Én még nem nagyon láttam olyannyelvórát, ahol erre különösebb hangsúlyt fektettek volna, esetleg alternatív iskolák al-sóbb osztályaiban vagy az óvodában, továbbá Bernard Dufeu pszichodráma nyelveIsajá-títás módszerében. Ráadásul a szókincsünk, a kiejtésünk, az auditív memóriánk is fejlo-dik egy szöveg ritmizálása közben, még akkor is, ha nem ezekre koncentrálunk. A rit-mizálássallegalább négy legyet ütünk egy csapásra (jelenlét a pillanatban, ritmusérzékfejlesztése, auditív memória fejlesztése, tudattalan szó- és dallamismétlés).

Mivel az autoritmia gyakorlatai között lényeges a ritmus, belekerült a módszer elne-vezésébe is. A ritmusra való figyelést a nyelvoktatásban tudomásom szerint eloször aWaldorf-iskolákban alkalmazták, de Bernard Dufeu, a pszichodráma nyelveisajátítás ki-dolgozója is eloszeretettel alkalmazza, aki még az egyik nyelvelsajátításról szóló hipoté-zisében is kihangsúlyozza, hogy a ritmus és a dallam, vagyis a prozódiai elemek gya-korlása megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve a -tanulást. Az autoritmiában jelentosszerepet kap egy-egy szöveg különbözo módokon való ritmizálása, a dallam, továbbá aszöveg ismétlése.

Miért van ekkora ereje a ritmusnak?

Egy nyelv keretét a ritmusa adja! Ám a ritmus egyben jelentéshordozó elem is.Ha valamit gyorsabb vagy lassúbb tempóban mondok, az befolyásolhatja a jelentését. Aritmusban rejlo közléslehetoséget a bennszülöttek mind a mai napig alkalmazzák.

Ha a ritmusára figyelünk egy szövegnek, esetleg tapssal (vagy egyéb módokon) el isismételjük, akkor azzal a szövegben való jelenlétet gyakoroltuk. A jelenlét a szövegbenazt jelenti, hogy a mindenkori elhangzás pillanatában jelen vagyok benne, s így jobbesélyem van arra, hogy globálisan értsem a szöveget. Talán Önnek is ismeros a helyzet,amirol még a könyv elején írtam: valaki beszél hozzánk egy idegen nyelven, amit éve-ken át tanultunk, és mi egy szót sem értünk belole, vagy mi mondunk valamit, de aztmeg ok nem értik. Hányan panaszkodtak nekem errol? De hány iskolában gyakorolták a



nyelvórán a nyelv ritmusát, melódiáját, hangzóinak ízlelgetését, hogy közelebb kerülje-nek a nyelvhez?

Kiejtésünk fejlodése szempontjából is jelentosége van a ritmizálásnak. Egy csecse-mo hangképzo szervei féléves koráig még annyira rugalmasak, hogya világ összesnyelvének hangzóját ki tudnák ejteni, utána viszont a saját anyanyelvére jellemzo hang-zók képzésére szakosodnak. Sokan állítják, hogy felnottkorban lehetetlen egy másiknyelv artikulációs bázisát elsajátítani és helyesen használni. Bernard Dufeu viszont iga-zából azt tapasztalta, hogy a ritmusra, dallamra és hangzásra koncentráló gyakorlatokkala tanulók kiejtése megközelítheti az anyanyelvi beszélok kiejtését. A ritmizálás példáulráhangol bennünket egy nyelv hangzóinak hosszúságára, anélkül hogy közvetlenül ahangzókkal foglalkoznák. (Wege eines Paedagogik des Seins. Mainz, 2003, magánki-adás).

Ha tehát egy nyelv ritmusával, dallamával foglalkozunk, nagyon közel kerülhetünkmagához a nyelvhez is. Ezek ugyanis a legfontosabb külso jellemzoi. A nyelvet benso-ségesebbnek fogjuk érezni.

Gyakorlat: szövegritmus

Lehet ritmizálni tapsolva, dobbantva - akár váltott lábbal dobbantva -, térdünkre,combunkra csapva, nyelvünkkel csettintve, kinek mi a megfelelobb, de egyszerre több-féle módon is. Eleinte tapsoljunk tegyük, aztán amikor már belejöttünk, változatossá te-hetjük. Például egy szöveget mondatonként vagy számunkra felfogható egységenkénthallgassuk meg, és az egyes mondatok vagy egységek után tapsoljuk el a szöveg ritmu-sát. Késobb, amikor ezt már gyakoroltuk, ritmizálhatunk úgy, hogy az elso mondat rit-musát eltapsoljuk, a második mondatét a jobb lábunkkal dobbantjuk, a következoét pe-dig a ballal, majd a kör újrakezdodik tapsolással a szöveg végéig. De bármilyen más va-riációt is kitalálhatunk, például jobb kezünk a jobb térdünkön ritmizál, miközben ballá-bunkkal is dobbantunk, és nyelvünkkel is csettintjük a ritmust.

Érdekes ritmizálási lehetoség, ha pusztán elképzeljük magunkban, hogy ritmizálunk!Többperces szövegnél a következot javaslom, attól függoen, hogy mennyi idom van,

és azért hogyalejátszó ki és bekapcsolgatása miatt ne unjunk rá a szövegre és e gyakor-latra. Ritmizáljuka szövegelso percébenelhangzómondatokat(egyszeruentapsolva-az elhangzó mondatok vagy rövidebb egységek után kikapcsolom a lejátszót, és ritmizá-lom a mondatot). A következo egy percben csak hallgatjuk a szöveget anélkül, hogyritmizálnánk, vagy a lejátszót kikapcsolnánk, majd ismét ritmizálunk egy percig, mon-datonként megállítva a lejátszót, és így tovább. Tehát egy perc ritmizálás, egy perc szö-veghallgatás váltakozva a szöveg végéig.

Az is elég, ha a szövegnek csak egy részével végezzük el a ritmikus gyakorlatot (ezkülönösen hosszú szövegeknél alkalmazható), ez legyen minimum 30-60 másodperc aszöveg tetszoleges részébol.



Ritmizálás párunkkal

1. Egymás ritmusa

Tapsoljunk egy rövid ritmust, párunk ismételje el, aki elismétli, majd o is talál-jon ki

egyet, és így tovább, legalább 5 ritmust találjunk ki mind a ketten.- Dobbantással ugyanúgy (legalább ötöt-ötöt mind a ketten).- Dobbantás és tapsolás egyszerre (legalább ötöt-ötöt mind a ketten).- Dobbantás,tapsolás,csettintés(legalábbötöt-ötötminda ketten).

2. Egymás szövegének ritmusa

Kérjük meg párunkat, hogy mondjon el vagy olvasson fel egy verset magyarul mon-datonként, aminek mi:- eltapsoljuk a ritmusát (legalább 3 rövidebb egységnek, mondatnak - egyszerrecsak egynek);- dobbantjuk a ritmusát(további3 egységnek);- dobbantjuk és eltapsoljuk (további 3 egységnek a ritmusát);- csettintjük további 3 egységnek a ritmusát);- dobbantjuk, tapsoljuk és csettintjük (egyszerre további legalább 3 egységnek a rit-musát);- ezután cserélünk.

3. Hallgassunk meg egy idegen nyelvu szöveget, és ritmizáljuk mondatonként meg-állítva és felváltva egymást. Döntsük el, ki kezeli a lejátszót.

Ritmizálás csoporttal

Mielott a tanárok ritmizálni szeretnének osztályukkal vagy csoportjukkal egy szöve-get, érdemes bevezetni ebbe a diákokat a következo módon. A diákok körbeállnak, a ta-nár kitalál és eltapsol egy rövid ritmust, amit "továbbad" valakinek a körbol, aki megis-métli azt. Aztán o talál ki egy rövid ritmust, amit szintén továbbad valakinek, és így to-vább. Ha diákjaink ráéreztek a ritmizálásra, és sikerül dinamikusan végezniük, rátérhe-tünk egy-egy mondat ritmizálására.

Amikor a tapssal való ritmizálás már jól megy, nehezíthetünk a gyakorlaton úgy,hogy a ritmus megismétlésének a módját variáljuk. Elcsettintek a nyelvemmel egy rit-must, a párom vagy a csoportban a következo diák azt tapssal ismétli meg, és amit máro maga talál ki, azt dobbantja; a következo ezt a ritmust viszont ismét csak csettintésseiismétli meg, és így tovább. Tehát a sorrend: csettintés, taps, dobbantás (fentrol.lefelé:fej, kéz, láb). Természetesen más sorrendet is kitalálhatunk.

A dallam

A ritmus mellett egy nyelvre jellemzo a dallama is - gondoljunk csak az olasz fülbe-mászó zeneiségére, a német vagy az orosz férfias eroteljességére, a finn vagy az észt ke-



ringoszeru hullámzására. De nemcsak a nyelv sajátosságának hangzásbeli begyakorlásavégett fontos ez a gyakorlat, hanem azért is, mert ugyanaz a mondat másképp "énekel-ve" az ellenkezojét is jelentheti, például a "De kedves vagy!" lehet valóban bók, ámszemrehányás is, a hanglejtéstol függoen. Tehát a dallam, a hanglejtés fontos szemanti-kai elem is.

Dallamgyakorlat a szöveggel

Gyakorolhatunk egy elhangzó mondaton lalázással, hümmögéssei stb. az elhangzásután vagy azzal egy idoben. Hasonlóan tehetjük ezt, ahogyan a ritmusnálleírtam, vagyisegy szöveg (vers, mese, film stb.) mondatonkénti megállításával és dallamának "elének-lésévei". De ha már kihalljuk az elhangzó szöveg mondatait, szavait, akkor magunkbanmondhatjuk, vagy halkan akár lalázhatjuk együtt az elhangzÓ szöveg dallamát. Ne állít-suk meg mondatonként a lejátszót.

A szöveg együttmondása abeszélovel

Heimich Schliemann bevált gyakorlata ez, aki vasárnaponként az angol templombanaz istentisztelet szövegét együtt mondta a lelkésszel, persze halkan vagy magában.Használjuk mi is ezt a gyakorlási lehetoséget hangos könyv, film stb. szövegéveI. Mivela nyelvtanulás, a nyelv értésének elso fázisában a szöveg hallgatása fontosabb, mint amegszólalás, a szöveg együttmondását én egy késobbi fázisban ajánlom, amikor már aszöveghallgatást, a képalkotást, a ritmizálást, a dallamot gyakoroltuk. A szöveg együtt-mondásához néhány variációt ajánlok:

a) A szöveg elmondása a szöveg leállítása utánEz az alapverzió, és késleltetett ismétlésnek nevezem, mivel egy bizonyos szöveg-

egység elhangzása után mondjuk vissza a szöveget. A hagyományos tananyagokra jel-lemzo ez a gyakorlat: "Hallgassuk meg, és ismételjük." Gyengéje, hogy nem ösztönözsem gondolkodásra, sem a beszédhez szükséges képességek megszerzésére, legalábbisebben a formában, pusztán a monoton ismétlésre. Életszerubbé a következoképpen te-hetjük: hallgatok egy szöveget, és egy rövid egység (mondat) után leállítom, majd elis-métlem, amit hallottam. Eddig semmi különös! De egyes érdekes szavaknál el is idozhe-tünk, és ízlelgethetjük oket: tudatosítjuk és érezzük a szót, illetve kifejezést, miközbenhangosan _kimondjuk. Csak annyi szöveget hallgassunk meg, amennyit vissza tudunkmondani, az sem baj, ha nem teljes a mondat. És mivel elofordulhat, hogy nem tudtunkpontosan kivenni az elhangzottakat, azt ismételjük meg, amit kihallottunk, még akkor is,ha az artikulálatlannak mnik.

b.) Szövegismétlés mondatcsökkentésseI és -bovítésselSzavanként csökkentjük a mondatot vagy egységet, amit hallottunk: az elozo gya-

korlathoz hasonlóan mondatonként vagy egyéb egységenként megállítjuk a lejátszót,majd -elmondjuk magunkban esetleg hangosan az egész mondatot, aztán ismét elmond-juk, de úgy, hogy az utolsó szót kihagyjuk, és így tovább minden ismétlésnél kihagyjukaz utoljára maradt szót, egész addig, amíg el nem fogy a mondat. Ezután a megfeleloszót minden ismétléskor újra hozzátesszük, míg az egész mondat újra össze nem áll ere-



deti változatában. Aztán a következo mondattal elvégezzük ugyanezt. Természetesennem nézhetjük közben a könyvbol, vagy nem hallgathatjuk a szöveget; kizárólag az au-ditív vagy vizuális memóriánkra hagyatkozunk, ami ezáltal is fejlodni fog. (Ez a gya-korlat intellektuális kihívást, továbbá figyelmet és jelenlétet igényel, miközben számta-lanszor átismételjük a mondatot.) A változatos ismétlés végett a következo alkalommalvégezzük ezt fordítva, vagyis a mondat elejérol kezdjük csökkenteni a mondatot (vé-gezhetjük magunkban vagy hangosan is, ahogyan a körülmények megengedik).

c) A szöveget valaki más hangján mondjuk vissza magunkban (a számunkra leg-kedvesebb ember hangján, vagy hangosabb belso hanggal, gyorsabban, lassabban, idosember hangján stb.). Ezt akkor alkalmazhatjuk, amikor többször hallgatunk meg egyszöveget, hogyelkerüljük a pusztán monoton ismétlést, és többletenergiát adjunk a gya-korlathoz.

d) A szöveg együtt mondása az elhangzó szöveggel egy idoben. Néhány tizedvagy századmásodperces késésem általában lesz, hacsak nem tudom kívülrol az elhang-zó szöveget. Sokan azt gondolják, amíg ki nem próbálják, hogy ez egy nehéz gyakorlat.Igazából hasonlít ahhoz, amikor nem tudunk egy dalt, és mégis együtt próbálunk éne-kelni egy csoporttal. Ez egészen jól muködhet, ha figyelünk, esetleg valamennyire is-merjük a szöveget. Természetesen nem arról van szó, hogy mindent tökéletesen ki-mondjunk az elhangzó szövegbol. De nagyon jól tudatosítja kiejtésünket és a szükségesváltozásokat, mivel az eredeti kiejtés szinte egy idoben történo elhangzása összehasonlí-tási alap lehet. Ez a gyakorlat is segít a pillanatban és az elhangzó szövegben marad-nunk.

e) A szöveget valaki más hangján mondjuk magunkban (nem kimondva) az el-hangzás pillanatában (a számunkra legkedvesebb ember hangján, vagy hangosabb sajátbelso hanggal, gyorsabban, lassabban, idos ember hangján stb.). Ez fokozott koncentrá-ciót igényel, és színesítheti az ismétlést.

Kérdések a szöveggel kapcsolatban

Ezzel kiküszöböljük a szövegek puszta ismétlését, és gondolkodásunkat is mozgósít-juk. Meghallgatunk egy mondatot a szövegbol, és egy kérdést fogalmazunk meg, amireaz adott mondat lehet a válasz. Ha például ezt halljuk "He was going to the railwaystation.", akkor a következot kérdezhetjük. "Where was he going to?" vagy "Who wasgoing to the railway station?" de akár: "What was he doing?" És ezután ismételjük megaz eredeti mondatot.

Szövegismétlés párunkkal

a) Késleltetett szövegismétlés, felváltva mondatonként.b) Szövegismétlés mondatcsökkentéssel- és bovítéssel, úgy, hogy cserélünk a mon-dat minden szócsökkenésénél és -bovítésénél. Mondatonként cserélünk.c) A szöveget együtt mondjuk mind a ketten, amikor az a lejátszóról elhangzik.



d) Kérdések a szöveggel kapcsolatban: "A" kérdéseket fogalmaz meg, és tesz fel"B"-nek, amikor egy mondat elhangzik, "B" válaszol rájuk. A szöveg felénél cserél-nek.

Szövegismétlés csoportban

a) és a b.) ugyanaz, mint párunkkal, csak a csoportban körbemegyünk mondaton-ként, míg mindenkire sor nem kerül.c) A szöveget kórusban együtt mondjuk vissza, miután elhangzik.d) Mindenki magában elvégzi a következot: a szöveget valaki más hangján mondjukmagunkban az elhangzás pillanatában (a számunkra legkedvesebb ember hangján,vagy hangosabb saját belso hanggal, gyorsabban, lassabban, idos ember hangjánstb.). Ez fokozott koncentrációt igényel, és színesítheti az ismétlést.e) A tanár kérdéseket tesz fel az elhangzó mondatokról; a jelentkezok pedig vála-szolnak.

Kiejtésünk fejlesztése - hangfelvétel beszédünkrol

Az egyes hangzók gyakorlása is fontos, de bármilyen furcsának is tunjön, ezek gya-korlásának koránt sincs akkora jelentosége, mint a ritmusnak vagy a dallamnak. A rit-mus és a dallam gyakorlása ugyanis idovel jelentosen hozzájárul az egyes hangzókhosszának a rögzüléséhez és a nyelvre jellemzo intonációk megismeréséhez, valamintkészségszintu elsajátításához.

A hagyományos oktatásban vagy nem szánnak a hangzók gyakorlására elég idot,vagy túl sok idot töltenek vele. Elég csupán néhány, a tanult nyelvre jellemzo hangzóttudatosítanom (az anyanyelvtol és az idegen nyelv artikulációs bázisától fiiggoen 3-6-ot), melyek anyanyelvünk artikulációs bázisától teljesen eltérnek, vagy egyáltalán nemis léteznek benne. Ezektol lesz németes, angolos stb. a beszédünk. Ilyenek a németben:a raccsolt r, a szavak -en végzodésének lerövidítése, a ch süvített kiejtése stb. (Az an-golban: az r h-szeru kiejtése, a th kiejtése során nyelvünk fogaink között való kidugása,az a-k különbözo kiejtése stb.)

Az idegen nyelvre jellemzo legfontosabb hangzók gyakorlása meglepo módon anya-nyelvünk játékos módon történo felhasználásával lehetséges. Mondjunk magyar monda-tokat angolosan! "Khééhhek ety thölthotóulath" Tanfolyamainkon néhányan ezt a gya-korlatot kényelmetlennek érzik. Ez talán a Krashen által feltételezett output monitor léte-zésére utal, "aki" bennünk él, és nem enged "idétlenkedni". Ha sikerül megszelídíte-nünk, akkor egész magyar oldalakat felolvashatunk angolosan, németesen stb. Az efféleolvasás abban is segít, hogy egy olvasott szövegre ne feltétlenül anyanyelvünk artikulá-ciós bázisával reagáljunk.

Felvételkészítés beszédünkrol

a) Felvételt készítünk beszédünkrol (egy korábban feldolgozott szöveg összefoglalá-sa) vagy egy szöveg felolvasásáról;

b) Felvételt készíthetünk saját felolvasásunkról és az idegen nyelven egy idoben el-hangzó szövegrol.



A felvétel meghallgatásakor állítsuk is meg a felvételt, és gyakoroljuk hangosan azt,amirolúgy érezzük, hogy szükséges.

Számítógépes felvételekhez ajánlom figyelmükbe az Audacity elnevezésu szoftvert,mely jelen pillanatban az internetrol ingyen letöltheto és használható. (Ha beírjuk egyinternetes keresobe: free down/oad audacity, rákattinthatunk egy oldalra, ahonnan in-gyen letölthetjük.)

2.Szótárazás

Szótárhasználat kicsit másképp

A gyakorlataink során, amikor egy ismeretlen szóval vagy kifejezéssel találkozunk,a szótár használatát, amennyire lehetséges, késleltetjük, és csak egy legutolsó fázisbanhasználjuk, ha egyáltalán szükséges. Bármilyen furcsa, egy-egy szó vagy kifejezés ido-közben elárulhatja jelentését. Persze nincs ebben semmi különös, csupán bizonyos ké-pességeinket (gondolkodás, képalkotás stb.) kell igénybe vennünk, melyeket a szótárazonnali használata általában gátol. Ha rögtön megnézek valamit egy szótárban, akkorépp ezeket a képességeimet nem használom.

Egy késobbi fázisban viszont lehet jelentosége a szótárnak. Eleinte hasznos, ha mimagunk építünk megfigyeléseink alapján fogalmakat a még ismeretlen szó köré azzal,hogy gondolkodunk (Szónyomozás ), képet alkotunk róla, ritmizáljuk, esetleg ízlelget-jük (Szóízlelgetés).

A szótár persze továbbra is fontos eszköze anyelvtanulásnak, és lehetséges szótárol-vasgatás segítségével is szókincset gyujtenünk. Ha ezt kreatív módon tesszük a monotonés személytelen ismétlés helyett, nagyon hatékony eszköz lesz a kezünkben. (lásd aKreatív szótanulást - 67. oldal). Gyakorlatsorunkban a szótárt az egyik következo na-pon vagy néhány óra múlva használhatjuk.

Szónyomozás

Tehát ha olvasunk vagy hallunk egy szöveget, és valamit nem értünk, ne nézzükmeg mindjárt a szótárban, hanem gondolkodjunk, mit is jelenthet a szó. Ezzel elindítunkbizonyos folyamatokat, melyek segítenek a jelentés kibontakozásában. Az sem számít,hogy csak távoli ötleteimvannaka szóvalkapcsolatban- már maga a mozzanat,hogyfoglalkozom vele, az értés elso fázisa. Ez egyfajta szellemienergia-befektetésnek tekint-heto. Figyelem! Egy-egy mondatból nem minden szóval végzem el aszónyomozást,hanem csak maximum 2-4 szóval, különben egyoldalúvá válik ez a gyakorlat. A globá-lis értéshez már ez is hozzásegíthet.

A szónyomozás az én felfogásomban így néz ki:

a) Ízlelgetem a szót a már leírt módon, majd megkérdezem a szótól: "Mit jelentesz?"Vagy csak: "Mit jelenthet a szó? Mit jelenthet a szövegkörnyezet alapján?"

(Ez egy figyelo gesztus, várakozón tekintek a szóra.)



b) Mire hasonlít, mire emlékeztet? (A kérdés feltevése után hangosan ki is mondha-tom magát a szót.) Találkoztam-e már vele korábban? Hol, milyen szövegkörnyezet-ben?

(Az sem baj, ha csak egy hasonló magyar szó jut az eszembe róla, aminek lehet,hogy semmi köze magához a szóhoz!)

c) Ha nem sikerül kitalálni a jelentését, két feltételes, nyitott jelentést adok neki "Le-het, hogy ezt jelented:.., vagy inkább ezt.., de lehet hogy valami egészen mást!"

d) Kimondom a szót vagy kifejezést hangosan háromszor (lehetoleg változatosan,eloször lassan, szinte ízlelgetve, másodszor hangosabban és természetes tempóban, har-madszorra dühösen - vagy szomoruan, félelemmel, örömmel -, de bármilyen más sor-rend is elképzelheto.)

Figyelem! A gyakorlat közben tilos azt mondani, hogy "nem tudom, mit jelenthet ez aszó", hiszen épp most indítottam el egy nagyon fontos folyamatot, ami segít abban,hogy megtudjam! Tehát ha mindenáron ki akar belolünk bukni, hogy "nem tudom", ala-kítsuk ezt át "most még nem tudom, de elobb-utóbb meg fogom tudni!" Ha máskornem, a következo alkalommal esedékes szótárazáskor.

Probléma lehet, hogya "Mire hasonlít?" kérdésre nehezen jut eszembe valami. Ha atanult nyelven nem jut eszembe egy hasonló szó sem, bármilyen szó megfelel, amire azadott szó emlékeztet bennünket, még ha az a magyar, vagy más nyelvbol származik is.

Ebben a gyakorlatban a következo fázisok jelentek meg:a.) Ismerkedés, várakozás, figyelem, érdeklodés.b.) Emlékek, asszociációk, korábbi tapasztalat felidézése.c.) Feltételes, nyitott jelentések adása. (Ez a többértelmuség illetve rugalmasság el-viselésének gyakorlataként is felfogható, ami nagyon fontos nyelvtanulói tulajdon-ság)d.) A szó kimondása.

Idovel a fenti sorrend olyan szintre fejlodhet, hogy elhangzó szövegek esetében is elvé-gezheto egészen ac) pontig.

A szónyomozást lehet végezni hangosan vagy halkan magunkban. Próbáljuk kimindkettot!

Jelentésnyomozás

Az a helyzet is elofordul egy szöveg hallgatása során, hogy értek egy szót vagykifejezést, de magára a szóra már nem emlékszem vissza, vagy ki sem hallottam a szö-vegbol. Ilyenkor fordítva indulok el, vagyis nem a szóból, hanem a jelentésbol. Elmon-dom magamban a jelentését magyarul, és alaposan körülírom, belso képet is alkotok ró-la. Emlékezni próbálok a szóra, ami ott elhangzott. Aztán a következo meghallgatásnálnyomatékosan figyelek arra a részre, ahol elhangzik, majd háromszor ki is mondom le-hetoleg érzelmi töltéssel.



Szónyomozás párunkkal

Mondatonként meghallgatunk egy szöveget, amelyet már a ritmus- és dallamgyakor-latokkal meghallgattunk, és mondatonként cserélve párunkkal hangosan elvégezzük aszónyomozást.

Szónyomozás csoportban

Felvázoljuk a táblára a szónyomozás kérdéseit, majd a tanár elvégzi aszónyomozástegy szöveggel. Ez lesz a diákok számára a minta. Aztán mondatonként meghallgatunk(vagy elolvasunk) egy szöveget, és a diákok sorban végrehajtják a szónyomozást hango-san.

Kreatív szótanulás - a szavak életre keltése szótárból, szószedetbol

Biztosan tapasztalták már, hogya szószedetbol (szótárból) való szókincsgyujtés éppaz egyik legfáradságosabb és legunalmasabb foglalatosság. József Attila megtanulta afrancia szótárat, és azt is tudjuk, hogy párizsi tartózkodása alatt kortársának, CserépfalviImrének panaszkodott erre a módszerre. Ezért mi nem a hagyományos értelemben vettszótanulástjavasoljuk- ez és ez a szóezt és eztjelenti magyarul-, hanemvalamimást.

A szavakat életre kell keltenünk! Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy személyessé tesz-szük oket. Egyszeruen hozzá kell kötnünk valamilyen személyes élményhez, személy-hez, tárgyhoz, és nem pusztán a szótárban leírt magyar megfelelohöz. Ha például a ku-tya szót úgy tanulom meg, hogy közben a saját kutyámat magam elé képzelem, hallomaz ugatását, érzem, amint aszoréhez ér a kezem, akkor ez lehet a szónak a vivoanyaga.

Minél intenzívebb és személyesebb ez a mozzanat, annál valószínubb, hogy megma-rad számomra a kifejezés vagy a szó. És persze egész mondatot alkossunk vele. Egy-szer szótámézegetés közben a következo kifejezésre bukkantam, ami megtetszett, ésamirol úgy gondoltam, érdemes megtanulnom: jlipping the bird, aminek a jelentése:bemutatni valakinek. Amint gondolkodni kezdtem, eszembe jutott, hogy néhány napjaautózás közben az egyik járókelo egy rádudáló autósnak bemutatott egyet, ami részéroljogos volt, mert az autós dudálásával türelmetlenkedett. Maga ez a gesztus számomraelég meghökkentoen hatott, és mosolyogtam rajta. Nos, ezt a kifejezést én ehhez az em-lékképhez kötöttem: "He was flipping the bird to the driver." És azóta is a fenti jelenetjut róla eszembe.

Ugyanilyen erosek lehetnek kellemes élményeink, sot egy jól sikerült kirándulás,esetleg eros érzelmeket megmozgató emlékeink, de akár a kellemetlenek is, egy beteg-ség vagy baleset stb..

Ismétléskor megtehetjük, hogy nemcsak a képet idézzük fel, hanem kapcsolunk va-lami új dolgot is a történethez, talán a történet folytatását, egy további részletet stb. Ígyaz érdektelen szószedet tanulása és monoton ismétlése helyett képzeletünkkel és szemé-lyes történeteinkkel életre kelthetjük a szótár szavait. Nemcsak emlékképpel élhetünk,hanem álmainkat, vagy a témákat is felhasználhatjuk, melyek szenvedélyesen vagy na-gyon érdekelnek bennünket. Még egyszer: lényeges, hogy ne indifferens témát válasz-szunk, hanem számunkra fontosat, amihez érzelmileg is kötodünk.



E gyakorlat során eleinte hajlamosak vagyunk általános dolgokat kitalálni, amineknincs sok értelme az elobb ismertetett szempontból. Például a szép az ido általánosítás,és összehasonlíthatatlanul kevesebbet ér, mint a szép az ido: a múltkor szép idoben úsz-tam a még hideg Balatonban. Ez személyes és valós élményre utal. Vagy esett az esohelyett: esett az eso, és az erdoben borig áztam. Erejük ezeknek akkor van, ha valóbanúsztam a hideg Balatonban, és valóban borig áztam, továbbá ha mindezt fel tudom idéz-ni képekben vagy érzésekben is.

Ilyenkor nem szükséges sorrendben haladnunk a szótárban, bár ez is lehetséges; énvéletlenszeruen szoktam kinyitni. Le is jegyezhetjük ezt a szót, a megfelelo kifejezéssel,hogy az ismétlésnél megtaláljuk.

Itt kell megjegyeznem, hogya kreatív szótanulás a szótárból való tanulásra alkal-mazható, illetve a már feldolgozott szövegek megtanult szavainak, kifejezéseinek ismét-lésére. De lehetséges ezzel a módszerrel elore is felkészíteni a diákokat egy-egy olvas-mányra.

Kreatív szótanulás párunkkal

Felváltva kiválasztunk egy-egy szót a szótárból, és felidézzük egymásnak a hozzákapcsolódó képet, érzeteket, amit találtunk, és persze a mondatot is, amit kreáltunk.

Kreatív szótanulás csoportban

Ugyanaz, mint az elozo, úgy, hogy mindenki kiválaszt egy szót magának a szótár-ból. Rövid gondolkodási ido után mindenki felidézi a képet, valamint mondatot, amitalkotott. Ha a mondataikotás nem megy, a tanár segítsen ebben.

A csoport felkészítése egy szövegre

A nyelvórán lehetséges egy-egy rövid olvasmány szókincsére úgy felkészíteni a ta-nulókat, hogy megadunk 5-10 kifejezést vagy szót a jelentéssei együtt, szóban, majdmegkérjük a diákokat, hogy kapcsolják valamilyen személyes élményhez, és alkossanakvelük mondatokat (kreatív szótanulás). A mondatalkotásnál a tanár segíthet. Aztán né-hány nappal késobb meghallgathatjuk (elolvashatjuk) a feldolgozni kívánt szöveget aszövegrol való belso képek létrehozásával.

A kreatív szótanulás a szónyomozás során felfedett szavak ismétlésénél is hasznosgyakorlat.

Egyszeru szótárolvasás

Egy másik gyakorlási mód a szótárral, hogy olvasgatjuk, minden tanulási szándéknélkül, csak úgy, és azon gondolkodunk, hogy találkoztunk-e már a szóval, s ha igen,milyen szövegkörnyezetben, vagy milyen körülmények között találkozhatnánk velea jövoben. Ez utóbbinál elképzelhetünk egy jelenetet is errol. Egynyelvu szótárral (Ox-ford, Duden, Larousse stb.), de kétnyelvuvel is végezheto ez a gyakorlat.



3.Jegyzetelés,füzetmunka

Leírás - rajzjegyzet

A jegyzeteléshez nagy formátumú (A4-es) ruzetet javaslok. Az autoritmiában a szó-szedet kicsit másképp néz ki, anyanyelvünk és az idegen nyelv kifejezésein kívül valamimás is kerül mellé: egy körülírás (leírás) vagy rajz. Fontos, hogy ez a körülírás vagy rajzfelidézze azt a képet vagy érzést, ami közben kialakult bennem a szóval kapcsolatban aszövegkörnyezet, esetleg egy korábbi emlékem alapján. Ezt a következok miatt tesszük:a sima szószedet alapján az ember azt hihetné, hogy például a hal szó angolul fish.Csakhogy a valóságban a magyar szó nem az angol szót jelöli, hanem magát a jelensé-get, vagyis inkább az arról, ez esetben a halról alkotott képzetemet. A sima szószedetegy tévképzetet erosít, azt, hogya fordítás során a szavakat fordítjuk le egyik nyelvrol amásikra. Aki folyékonyan beszél egy nyelven, nem egyik nyelvrol a másikra fordítja lemondandóját, keresgélve a szavakat, ahogy egy számítógép teszi. Persze néhány szóvalez elofordulhat, de ha mondataink zömét így próbáljuk összerakni, akkor az darabossáteszi beszédünket, és elfáraszt bennünket, de azt is, aki hallgatja. Ha vivoanyagot adunka szónak, egy-egyemlékkép vagy az eredeti szövegkörnyezetre való utalás formájában,azzal megkönnyítjük a dolgunkat.

Leírás

Egy-egy szót, kifejezést személyessé tehetünk olymódon, hogy belso képeinkhez,saját élményeinkhez, tárgyainkhoz, személyes ismeroseinkhez kapcsoljuk. (Természete-sen nem az összes eloforduló szóval szükséges ezt megtennünk!)

A kreatív szótanulás gyakorlatában felhasznált példán továbbmenve ez így nézhetki:

He was jlipping the bird to the driver. (A keresztezodésben az egyik járókelo) be-mutatott a (türelmetlenkedo, dudáló) autósnak.

Láthatják: nem szó szerinti fordításról van szó. A magyar leírás lényege, hogy fel-idézze azt a képet vagy egyéb érzeteket, melyeket abban a szituációban én személyesenátéltem. A zárójelben lévo szavak épp ebben segíthetnek.

A rajzjegyzet

Ki kell hangsúlyoznom, hogyarajzjegyzet pusztán egy lehetoség. A legnagyobbereje annak van, hogy találtunk egy személyes kapcsolódást a szóhoz, kifejezéshez,vagy az élvezetes olvasmány érzelmi hatással volt ránk, és érzések keletkeztek bennünk,és ha ezeket vissza tudjuk idézni.

Kreatív munkával mi magunk képezhetjük le egy szó vagy kifejezés jelentését. Elo-nye, hogy ezt a kreatív munkát akkor is véghezvisszük, amikor néhány nap, hét vagyakár hónap múlva ismételünk a rajzunk alapján! Így az ismétlés játékossá válik, és in-kább lesz köze a nyelvelsajátításhoz, mint a nyelvtanuláshoz. (A nyelveisajátítás és -tanulás közti különbség Stephen D. Krashen munkássága révén vált fontossá a nyelvta-nulás-kutatásban.)



Ne ijedjen meg azonban senki, aki eddig felnottként azt hitte, hogy nem tud rajzolni- nem a muvészikivitelezésenvan a hangsúly,hanema bennünkkeletkezoképekrajzos"lejegyzésén", mely során elgondolkodunk, hogyan képezzünk le valamit papírra, amibennünk keletkezik.

Emlékeznek még kisfiam "versírására", amit a könyv elején említettem? Nos, az o"versírása" - vagy ha úgy tetszik, rajza - szemmelláthatóan önbizalmát is növelte!

Elofordulhat azonban, hogyarajzoláshoz Önnek nincs kedve. Ezt teljesen értheto. Arajzolás végül is egy lehetoség, és a lényeg a személyessé tett szavakon és kifejezésekenvan. Két módját javaslom a rajzzal való jegyzetelésnek: a szórajzot és az egyszeru raj-zot.

A szórajz vagy mondatrajz egy szó vagy kifejezés betuinek felhasználásával készül.A szó vagy kifejezés még legyen olvasható, és lényeges alkotóelemként, vagy ha lehet,teljes alakjában legyen benne a rajzban. Fontos, hogy a rajz valamiféleképpen utaljon ajelentésre vagy a személyes élményre, egy jelenetre, ha valamilyen szövegben bukkan-tunk rá. Ezt a fajta rajzolást a felnottek is élvezni szokták, és szeretik már a kezdet kez-detétol, mert néhány elem (maguk a betuk) adott hozzá, nem kell mindent nekik kitalál-niuk. E rajzok alkotása során is be kell vetnünk fantáziánkat és gondolkodásunkat. Ezt afajta rajzolást használhatjuk egy-egy új kifejezés vagy szó lejegyzése céljából. Nagyhaszna az ismétlésnél van, mert szinte mindjárt rájövünk a jelentésre, anélkül hogy utá-na kellene néznünk. Csak kivételes esetekben fordul elo, hogy fogalmunk sincs, mitakartunk ábrázolni. Nem szükséges leímunk a szót vagy a kifejezést magát külön osz-lopba, mint az egyszeru rajz esetében, mivel az benne van a rajzban.

A másik az egyszeru rajz; ez nem magából a szóból készül, hanem mondjuk pálci-kaemberkékbol vagy egyéb egyszeru jelekbol. Az ismétlésnél késobb ez is jól jön, és ki-indulási alap lehet. Tudom, hogyarajzoláshoz bátorság is kell, mert létezik bennünkegy szuro, ami megakadályozza az ilyen "gyermeteg dolgok" muvelését felnottkorban.Ha viszont sikerült egyességre jutnunk a bennünk élo szigorú szülovel, akkor egészenjól fog menni, és nagyon hasznos lesz. Mindenesetre ezt se eroltessük, hagyjunk idotmagunknak. Tehát, ha nem megy, rajzoljunk szórajzot, az általában könnyebben sikerül,vagy maradjunk a körülírásnál.

Még néhány tipp! Az egyszeru rajznál és a körülírásnál én jelölöm, hogyalanyról,állítmányról vagy esetleg jelzorol illetve határozóról van-e szó. Fonév: egyenes vonallalaláhúzott rajz; cselekvés (ige): hullámos vonallal aláhúzott rajz; melléknév vagy határo-zószó: a rajz mellé függolegesen húzott egyenes vonal. Tehát az egyik oszlopban leírvaaz új szó vagy kifejezés, mellette másik oszlopban az egyszeru rajz. Az is elképzelheto,hogy a két rajzot egymással kombinálva használjuk fel például egy kifejezés lejegyzé-sére.

www.szepnapkonYVek.hu70


4.Szavak, kifejezések, jelentés visszaidézése

Kétféleképpen történhet

a) Konkrét szöveghez kapcsolódva: egy hangzó szöveg (vagy olvasmány) után - il-letve ha már elozo nap foglalkoztunk vele, mielott ma újra meghallgatnánk - felso-roljuk azokat a szavakat, kifejezéseket, melyek spontán eszünkbe jutnak a szöveg-bol. Közben sétálhatunk is. Nem baj, ha nem jut eszünkbe túl sok.

b) Teljesen szabadon: ezt hívhatjuk szabad asszociációs gyakorlatnak is. Sétálunk,vagy csak nyugodtan ülünk, és szavakat, kifejezéseket mondunk hangosan az idegennyelven, ami csak eszünkbe jut. A szövegnek nem kell összefüggonek lennie. Köz-ben egy mozdulatot is kitalálhatunk hozzá.

Gyakorlás párunkkal

a) Konkrét szöveghezkapcsolódva:egy hangzó szöveg (vagy olvasmány)után -vagy ha már elozo nap foglalkoztunkvele, mielott ma újra meghallgatnánk- pá-runkkal felváltva felsoroljuk azokat a szavakat, kifejezéseket, melyek spontáneszünkbe jutnak a szövegbol. Közben sétálhatunk is. Úgy is, hogy egyszer az egyi-künk mond szavakat, kifejezéseket, ami csak eszébe jut, miközben a másikunk fi-gyel rá, majd cserélünk.

b) Szemben állunk párunkkal, spontán, lassú mozdulatokat végzünk, melyeket pá-runk tükröz, és közben szavakat vagy kifejezéseket mondunk. Ezeket párunk meg-ismétli. 5-6 után cserélünk.

c) Teljesen szabadon, nem konkrét szöveghez kapcsolódva kifejezéseket vagy sza-vakat mondok, amik eszembe jutnak. A párommal szemben állok, és egyszer omond egy szót vagy kifejezést hangosan, ami csak eszébe jut, aztán én. A szöveg ittteljesen spontán, és nem kell összefüggonek lennie. Ezt végezhetjük úgy, hogya szóvagy kifejezés kimondása elott egy mozdulatot teszünk, melyet a társunk tükröz,majd miután kimondtam a szót, o is kimondja.

5.Írás-olvasás

Gyakorlatainkban a nyelvi készségek a hagyományostól eltéro sorrendben jelennekmeg: a hallgatás után jön az értés, majd a beszéd; az írás után pedig az olvasás,. Ez asorrend arra utal, hogy eloször az idegen nyelvu szövegek hangzásával kell kapcsolatbakerülnünk, és azokat felfognunk.

Az írás megelozi az olvasást. Ha leírok egy mondatot az idegen nyelven, példáuldiktálás után, akkor azt bizonyos értelemben bensoségesebbé teszem a magam számára,mintha pusztán egy nyomtatott szöveget olvasnék: ezzel bizonyos értelemben saját ke-zuleg alkotom meg.



Ebbenegytovábbilehetoségrejlik- éspedigaz, hogyhibázhatok.Talánfurcsa,de atanulásban ez igen fontos dolog, foleg akkor, ha én magam javíthatom ki a hibát. Hon-nan is tudnám, hogyan kell pontosan leírni valamit, kivált egy etimologikus helyesírás-sal rendelkezo nyelv esetében, amilyen például az angol? Hibáimmal tudatosítom a kü-lönbségeket elképzeléseim és a valóság között, miután a leírtakat egybevetem az eredetiszöveggel. A következo gyakorlatok tulajdonképpen írásgyakorlatok, habár egyéb ké-pességeket is erosítenek, mint például a gyors gondolkodás, a figyelem, a képalkotás.

Áldiktálás

Egy szöveget (mesét, verset, regényrészletet stb.) leírhatunk "diktálás után" úgy,hogy egy-egy mondat után kikapcsoljuk a lejátszónkat, majd leírjuk a füzetünkbe a hal-lott szöveget, és a legvégén kijavítjuk hibáinkat. Ám a diktálásnál izgalmasabb feladataz áldiktálás - talán azért, mert egy mechanikus, tulajdonképpen az iskolából ismert éssokszor unalmas gyakorlat helyett játékos intellektuális kihívásban lehet részünk, amisokkal több mindent megmozgat bennünk, mintegy egyszeru tollbamondás. Ezzel kezd-jük, de a legvégénjön az igazi diktálás is. A következo módokon történhet az áldiktálás:

Meghallgatjuk mondatonként vagy kisebb egységenként a szöveget, majd kikapcsol-juk:

A) A levegobe mutatóujjunkkalleírjuk (választhatunk, hogy az a), b), c), d) pontokközül, melyiket):

a) a két szótagú és annál hosszabb szavakat, melyeket hallottunk a szövegbol;b) az egy szótagú szavakat, melyeket hallottunk;c) a számunkra ismert szavakat;d) a számunkra ismeretlen szavakat.

(Egy végighallgatásnál csak az egyiket válasszuk, ne keverjük oket.) Különbözonyelveknél, az a) és b) pont közül más és más lehet megfelelobb. Például az angolbannagyon sok egy szótagú szó szerepel egy-egy szövegben, a németre viszont a több szó-tagúak a jellemzoek, ezért az angolban érdemes az a) pontot választani, a németben pe-dig a b)-t, vagyis azoknak a szavaknak a levegobe írását, melyekbol kevesebb van.)

A levegobe írásnál figyeljünk arra, hogy szépen formázzuk a betuket, és pillantá-sunkkal kövessük az ujjhegyünket. Írhatunk jó nagy betukkellátómezonk bal oldalátólegészen a jobb oldalig. (További gyakorlásnál írhatunk ujjunkkal felváltva a tenyerünk-be és a levegobe.

B.) Becsukjuk a szemünket, és gondolatban leírjuk, amit hallottunk; szintén választ-hatjuk az elozo gyakorlat a), b), c), d) pontjait, vagy leírhatjuk az egész hallott szöveget

A gyakorlat után válaszoljunk a következo kérdésekre: Milyen volt az írásunk? Mitunt fel? Merre haladt? Milyen volt a színe? Milyen volt az alap, amire írtunk? Mi-vel írtunk?

D.) Az A-gyakorlatnálleírt a), b), c), d) pontokat végezhetjük tollal és papírral is.Diktálás és olvasás

Ez a hagyományos diktálás, ami szintén hasznos gyakorlat. Mondatonként meg-hallgatjuk aszöveget és leírjuk a füzetünkbe, majd a végén az eredeti szöveggel egybe-



vetve kijavítjuk. Ezután a kijavított szöveget felolvassuk hangosan. Akár felvételt is ké-szíthetünk a felolvasásunkról, melyet elemezhetünk, és "angolosabbá" tehetünk (lásdKiejtésünk fejlesztése - hangfelvétel beszédünkrol címmel- 64. oldal).

Diktálás párunkkal

Áldiktálás

A) Felváltva mondatonként; ugyanaz, mint fent az A.) gyakorlat annyi különbség-gel, hogy miközben a pár egyik tagja a levegobe ír, a másik kiolvassa a levegobol, hogymit ír, majd cserélnek, és most a másik ír a levegobe.

B) Mindenki magában végzi a gyakorlatot, ahogy azt fentebb aB) gyakorlatnálleír-tuk. A pár egyik tagja kezeli aszöveglejátszót, és mondatonként megállítja aszöveget.A végén felolvassák egymásnak, és válaszolnak is a következo kérdésekre: Milyen voltaz írásod? Mi tunt fel? Merre haladt? Milyen volt a színe? Milyen volt az alap,amire Írtál? Mivel Írtál?

Igazi diktálás párunkkal

A szöveg leírásakor a lejátszó kezelését valaki vállalja, majd miután leírták a szöve-get, mindenki kijavítja az eredeti nyomtatott szöveg alapján a magáét, és saját hibáikatfelolvassák egymásnak ecseteIve, hogyan képzelték eloször a szót.

Diktálás csoporttal

Áldiktálás

A körben mindenki sorra kerül, elvégezve azt, amit fentebb az A) gyakorlatnálleír-tuk.

A B) gyakorlatot párban végzik (padtársukkal) ugyanúgy, mint a páros gyakorlat-nál. Annyi különbséggel, hogya lejátszót a tanár kezeli, vagy o olvassa fel aszövegetmondatonként.

Diktálás

Szintén párban végezheto (padtársukkal, vagy választanak maguknak egy párt),Ugyanúgy, mint a Diktálás párunkkal gyakorlatnál. A lejátszót a tanár kezeli.

6.Haladás és ismétlés

Ha feldolgoztunkegy szöveget - akár úgy, hogy a megadottgyakorlatsorokközülvalamelyiket használtuk, akár egyéb módon -, akkor szükségünk lesz ismétlésre is,hogy az átvett és megértett kifejezések ne aludjanak Csipkerózsika-álmot. Eleinte per-



sze szükséglehet egyfajta"altatásra"- a nyelvcsendalatt-, ám idoveljól jön az ismét-lés.

Bernard Dufeu egyik megdöbbento kijelentése számomra az volt, hogy az ismétlés-nek nem sok értelme van, és kifejezetten káros lehet anyelvtanulásban. Ám a helyes is-métlésre, ugyanazoknak a szavaknak, struktúráknak különbözo helyzetekben és érzelmimegnyilvánulásokban való átélésére nagy szükségem van. Az "ismétlés" fogalmát tehátérdemes tisztázni, mert az ismétlésnek továbbra is lényeges szerep jut. Fontos, hogy azismétlés ne legyen monoton.

Kisgyermekemen megfigyeltem, hogy o sohasem ismétel abban az értelemben, aho-gyan korábban én ismételtem idegen nyelvek szavait vagy kifejezéseit. Amikor anya-nyelvének szavait beleszövi egy-egy saját maga által kitalált rímbe, versbe, dalba, anag-rammába, esetleg szövegbe, ezeknek már részben van valamiféle kapcsolódása (sokszorsaját emlékképeihez, érzetekhez, valamilyen hozzá közel álló élményhez, tárgyhoz, sze-mélyhez). Ezen van a lényeg, ezek lesznek a szó vagy a kifejezés vivoanyagai, miköz-ben ez a kapcsolódás képlékeny, változásra kész marad. Egy adott szó folyamatosanváltozhat, fejlodhet, tisztulhat bennünk életünk során.

Ha pusztán ismételünk, de a szavak színezodése, változása, kötodése nem történikmeg, az fosszilizációhoz vezethet. Ez inkább a felnott- és az öregkorra jellemzo, s okailelki vagy testi eredetuek lehetnek (rugalmatlanság, meszesedés).

Az autoritmiában az ismétlés ugyanannak az anyagnak más szempontból történoátélése vagy kibovítése. A gyakorlatsor folyamán többször is meghallgatjuk aszöveget,de hol a ritmusára, hol pedig a dallamára stb. figyelünk. Így hozzáadódik mindig valamiplusz egy már ismert szöveghez. Egyfajta spirális (és nem lineáris) haladás ez a nyelvel-sajátításban, mert vissza-visszatérünk a már ismert anyaghoz, miközben tovább bovül-nek ismereteink és képességeink. Igazából csecsemokortól kezdve hasonlót teszünkanyanyelvünkkel is: valami új kerül az egyre személyesebbé váló, esetleg rímbe szedett,dalba foglalt vagy fantáziabeszélgetésekben használt szavakhoz, kifejezésekhez. Csakegy példa: miután feldolgoztuk a választott szöveget, késobb, amikor újra átnézzükjegyzeteinket, elvégezhetjük a kreatív szó- vagy kifejezéstanulást (a 67.0Idalon).

Idonként érdemes tehát átnézni a jegyzeteinket, újraforgatni az olvasott könyveket,meghallgatni a szövegeket. Az ismétlés ilyenkor se legyen monoton. Ha minden ismét-lésnél plusz energiát is hozzáteszek, az azzal járhat, hogy egy-egy kifejezés, szó köré to-vábbi kifejezések kerülnek, és így bovül aszókincsünk.

Variációk:

1. Szavak, kifejezések ismétlése jegyzeteink alapján

Azoknak a szavaknak és kifejezéseknek az ismétlésérol van szó, melyeket egy-egyolvasmányból vagy elhangzó szövegbol jegyeztünk le.

Nézzük meg a rajzot vagy a körülírásunkat anélkül, hogy megnéznénk magát a kife-jezést. Emlékezzünk vissza, mi volt a kifejezés, amit körülírtunk vagy lerajzoltunk?!Milyen környezetben találtuk?

Ha nem emlékszünk rá, olvassuk el. De mielott elolvassuk a lejegyzett kifejezéseket,elhatározhatjuk, hogyan mondjuk ki majd háromszor oket, eloször nagyon halkan, má-sodszor hangosan, harmadszor dühösen - a lényeg, hogy háromféleképpen mondjuk ki.



Az is fontos, hogy legalább egyszer legyen benne érzelmi töltés is (düh, szomorúság,öröm vagy akár félelem). Tehát lejegyzett mondataimat háromszor kimondom, úgy,ahogy azt elhatároztam, és közben (de akár elotte vagy utána) elképzelem a képet vagya jelentését, melyet hozzá társítottam (azt a belso képet, érzetet vagy érzést, amelyet egyadott szó eloidézett bennünk, esetleg a szövegkörnyezet hangulatát).

2. Ismétlés kreatív szótanulással

Ismétléskor a szót vagy a kifejezést a kreatív szótanulás gyakorlata alapján egy sze-mélyes mondathoz kötjük. Továbbá feltesszük a kérdést: "Milyen helyzetben használ-hatjuk, ami valóban érint bennünket a közeljövoben?" Az is elofordulhat, hogy nem ta-lálunk olyan személyes helyzetet, melyben használhatjuk a szót vagy a kifejezést. Azigyekezeten van a lényeg! De ilyenkor is mondjuk ki esetleg hangosan, majd nagyonhalkan, utána pedig érzelmi töltéssel. A következo ismétléseknél a személyes kifejezésthasználjuk.

Ugyanazon anyag további ismétléseinél készíthetünk anagrammát vagy részlegesanagrammát egy szóból vagy egy kifejezésbol, természetesen csak azokból, amelyekbolez lehetséges. (Anagramma = egy szó vagy kifejezés betuit felhasználva egy másik ér-telmes szó vagy kifejezés alkotása.)

Pl. the bird- be third.Ez is olyan gyakorlat, melynek nem szükséges teljes sikerrel járnia, vagyis nem az a

lényeg, hogy minden kifejezésbol sikerül-e egy másik szót alkotni, hanem az igyekeze-ten. Közben intenzíven figyelünk az eredeti kifejezésre, és belso artikulációnkkal szám-talanszor elismételjük, anélkül hogy erre koncentrálnánk.

3. Írás bal kézzel (fakultatív)

Illetve balkezeseknek jobb kézzel írás! Az ismétlés változatossá tételét szolgálhatja,és eközben sem magára az ismétlésre koncentrálunk, hanem egy új feladat és kihívásmegoldására.

4. Tükörírás (fakultatív)

LeonardoDa Vinci sokszorírt tükörírással- állítólagazért, hogy megnehezítseazavatatlanok számára iratainak az elolvasását. A nyelvtanulás során is jó gyakorlat lehetez, mert szintén változatossá teheti az ismétlést. Például: amikor jegyzeteimet idovel új-ra átnézem, egyik-másik kifejezést, mely esetleg továbbra is gondot okoz, tükörírással isleírhatom. Ez is energiabefektetést jelent, hiszen gondolkodnom és ráadásul mozdulata-imra is figyelnem kell.

A feldolgozott szöveg ismétlése utazás, várakozás közben

Ha utazás és várakozás közben is gyakorolunk, több idot tölthetünk a nyelvvel, és aheti 12-14 óra, ami szükséges a nyelvtudásunk érezheto fejlodéséhez, könnyebben ösz-szejön. Bármikor elovehetjük gyakorlatainkat, ha unatkozunk, és ha nem kell különö-sebben figyelnünk a vezetésre, környezetre stb. Elindulás elott persze fel kell készül-



nünk, magunkkal kell vinnünk a gyakorlófüzetünket, hanglejátszónkat vagy a könyvün-ket, bár van olyan gyakorlat, amelyikhez nem kell semmilyen eszköz.

Gyakorlatainkat egy-két kivételtol eltekintve többnyire utazás közben is használhat-juk:

- csak hallgatjuk és élvezzük aszöveget;- arról, amit az elhangzáspillanatábanértünk,belso képet alkotunk(lásdKépalko-

tás címmel- 56. oldal);- együtt mondjuk magunkban vagy lehetoség szerint hangosan a szöveget; esetleg

mondatonként megállítjuk, és úgy mondjuk utána magunkban aszöveget, ízlelgetve aszavakat;

- mondatonkéntnyelvünkkelcsettintjüka ritmust- ezt lehet halkan,szinte észre-vétlenül is tenni;

- meghallgatjuk aszöveget, és szavanként csökkentjük vagy bovítjük (lásd Szöveg-ismétlés mondatcsökkentéssei és -bovítéssel- 62. oldal);

- belso áldiktálástvégzünka szöveggel(lásd Az áldiktálás B pontjánál- 73. ol-dal).

- az "auto" gyakorlatok közül az önmagunkkal folytatott beszéd (vagy monológ)könnyenelvégezheto,ehheznemkell semmitsemmagunkkalvinnünk(Autológia- 26.oldal).

7.A gyakorlatsor

A fenti gyakorlatokat egy gyakorlatsor alapján végezzük el. Egy szöveg feldolgozá-sához javasolt gyakorlatsor többnapos, és fokozatosan mélyíti el a szöveggel való isme-retségünket; fokozatosan jutunk el a szöveg értéséhez. Azért van szükségünk több napraegy-egy szöveg feldolgozásához, hogy lehetoséget biztosítsunk kognitív folyamatainkkibontakozásának. Például egy meghallgatott szöveg az elso napon még érthetetlen le-het, de a másodikon és a harmadikon már egyes szavak, struktúrák világosabbá válnakszámunkra mindenféle különösebb külso magyarázat nélkül. Vannak haladók, akik nema következo napon végzik el a második-harmadik napra javasolt gyakorlatokat, hanemmég aznap. Van olyan, aki délelott elvégzi az elso nap gyakorlatait, majd délután a má-sodik napra javasoltakat. A szünet fontos tényezo.

Az autoritmia nézopontja szerint haladónak számít valaki, ha egy elhangzó szöveg70-80%-át ki tudja hallani, amikor az elhangzik, anélkül hogy látná azt leírva. Ez nemazt jelenti, hogy érti is ezt a szöveget. Számukra nem szükséges négy napig végezni amegadott gyakorlatokat, létezik egy rövidebb haladó változat is.

A gyakorlatsor sematikusan

Látni fogják, hogy az alábbi gyakorlatsorban három fázis jelenik meg: 1. eloszörhallgatom, ismerkedem a szöveggel, (ízlelgetem, képet alkotok a szövegrol; II. fel-dolgozom a szöveget a különbözo gyakorlatokkal; Ill. lezárom aszöveget képalkotás-sal vagy szó- és kifejezés-visszaidézéssel.



E három fázissal gyakorlataink egyféle természetes sorrendet követnek. Az elso ket-to a kisgyermek beszédelsajátításában is megfigyelheto (hallgatás, játék a nyelvvel). Aharmadik fázis funkciója egyrészt a visszatekintés, másrészt a szöveg egységének visz-szaadása.

ElcsendesedésBemelegítés (fakultatív)

1.fázis: HALLGATÁS - ISMERKEDÉS A SZÖVEGGEL:

A) HALLGATÁS (szóízlelgetés);

B) BELSO KÉPALKOTÁS;

II. fázis: SZÖVEGFELDOLGOZÁS:

C) PROZÓDIA (ritmus, dallam, hangzás);

D) SZÖVEGMONDÁS;

E) DIKTÁLÁS;

F) SZÓNYOMOZÁS;

Ill. fázis: LEZÁRÁS - VISSZAIDÉZÉS:

G) LEZÁRÓ BELSO KÉPALKOTÁS;

H) SZAVAK, KIFEJEZÉSEK VISSZAIDÉZÉSE.

Elcsendesedés - (fakultatív)

Összefoglalva: eloször hallgatjuk a szöveget, miközben ízlelgetjük, vagy belso képetalkotunk róla, aztán következnek a tulajdonképpeni "feldolgozó" gyakorlatok, a prozó-diai elemek (ritmizálás, dallamkövetés stb.), majd a konkrét szövegre irányuló feladatok(szöveg és diktálás), valamint aszónyomozás, és végüllezárásként és az egység vissza-állításához szükséges belso képalkotás, vagy a szó- és kifejezés-visszaidézés belso ké-pekhez, érzetekhez társítva.

A teljes gyakorlatsor

Az alábbi gyakorlatsor a különbözo szövegek feldolgozásához nyújt vázlatos segít-séget. Az egyes "mufajok" feldolgozásának sajátosságait lásd az elozo részben, aholtippeketadokmeg, hogy melyik "mufajnál"- film, zeneszöveg,mese stb.- mit és ho-gyan érdemes elvégezni.



Az alábbi gyakorlatsor alapján feldolgozhatja kiválasztott szövegeit, és sorban elvé-gezheti a megfelelo nap gyakorlatait. Például az elso napon az Al-et, B-I-et, C-I-et stb.a második napon (vagy még aznap egy hosszabb szünet után) a A2-t, B2-t, C2-t, D2-tstb., tehát a betu a gyakorlatkategóriát jelöli, a szám pedig a megfelelo napot a feldolgo-zás kezdetétol számítva. Minden nap végigmegyünk a gyakorlatokon A-tóI H-ig, négynapon keresztül Ahol nincs gyakorlat az egyik napra például a Cl-nél, ott nem szüksé-ges ebben a kategóriában semmit sem végeznünk. Ahol pedig fakultatív, választhatunk,hogy idonk függvényében elvégezzük-e.

1.fázis - A SZÖVEG MEGHALLGATÁSA ÉS KÉPEK:

A) HALLGATÁS:

AlI NAP - CSAK HALLGATOM A SZÖVEGET (végig). Figyelek rá, nemvégzek közben semmilyen gyakorlatot, amelyik szó vagy kifejezés megtetszik,annál elidozhetek, rácsodálkozom hangzására, ízlelgethetem is. (Meg is állítha-tom ilyenkor aszöveget, de ne a lejátszó megállítgatásával teljék ez a gyakor-lat.);Al2 NAP- UGYANAZ, mint tegnap.(fakultatív);Al3 NAP- UGYANAZ, mint tegnap.(fakultatív);Al4 NAP- UGYANAZ, mint tegnap.(fakultatív).

B) BELSÖ KÉP

B/I NAP - (ÚJRA) VÉGIGHALLGATOM ASZÖVEGETFOLYAMATOSAN, és közben arról a szóról, amit értek, belso képet alkotok,majd elengedem, és már a következo értett szóról alkotok belso képet, ahogyaszöveget követni tudom. (Nem baj, ha nem tudok minden szóról képet alkotni!);

BI2 NAP - UGYANAZ,mint tegnap(csak a szövegmeghallgatásaelott felidé-zem a tegnapi képeket és rácsodálkozásaimat, melyekre emlékszem a szöveg-boL Ne feszélyezzen, ha nem emlékszem, csak néhányra!);

B/3 NAP - UGYANAZ mint tegnap (csak a szöveg meghallgatása elott felidé-zem a tegnapi képeket, melyekre emlékszem a szövegbol);

B/4 NAP - UGYANAZ mint tegnap (csak a szöveg meghallgatása elott felidé-zem a tegnapi képeket, melyekre emlékszem a szövegbol);

II. fázis - A SZÖVEG FELDOLGOZÁSA

C) PROZÓDIA:

Cll NAP - RITMIZÁLÁS - mondatonként megállítva a lejátszót eltapsolom ahallott szöveg ritmusát; (variációk: amikor ez már jól megy, változtathatunk taps



helyett, dobbantással, csettintéssei, térden való tapsolással; vagy egyszerre dob-bant + tapsol+ csettint, vagy felváltva térden tapsol + dobbant+ csettint stb.);

CI2 NAP - RITMUS + dallam (a szöveg fele ritmussal, a következo felelalázással);

C/3 NAP - RITMUS + DALLAM EGYÜTT (taps+lalázás);

C/4 NAP - RITMUS + DALLAM EGYÜTT (taps+lalázás).

D) SZÖVEGMONDÁS

Dll NAP - mncs;

D/2 NAP - UTÓLAG ELMONDOM A szöveget (meghallgatom aszövegetmondatonként, és a mondatok után elismétlem, amit hallottam.);

D/3 NAP - MONDATCSÖKKENTÉS - mondatbovítés (lásd a gyakorlatok le-írásánál- 62. oldal);

D/4 NAP - EGYÜTTMONDOM A SZÖVEGET (lásd a gyakorlatok leírásánál- 62. oldal) vagy kérdéseket teszek fel az elhangzó szövegre vonatkozólag.

E) DIKTÁLÁS

Ell NAP - nincs;

E/2 NAP - ÁLDIKTÁLÁS (lásd a gyakorlatok leírásánál, 73. oldal);

E/3 NAP - BELSÖ ÁLDIKTÁLÁS (lásd a gyakorlatok leírásánál;

E/4 NAP - RENDESDIKTÁLÁS(utánaellenorzömaz eredetiszöveget,hogyhelyesen írtam-e le, majd felolvasom a saját írásomat, amit az eredeti szövegalapján kijavítottam).

F) SZÓNYOMOZÁS (lásd a gyakorlat részletes leírásánál- 65. oldal):Fil NAP - nincs;

FI2 NAP - SZÓNYOMOZÁS (szótár nélkül)

F/3 NAP - SZÓTÁRBAN MEGNÉZ vagy PÁRHUZAMOS OLVASÁS;

F/4 NAP - nincs.



Ill. fázis - A SZÖVEG LEZÁRÁSA

G) LEZÁRÓ KÉP:

Gil NAP- A SZÖVEGMEGHALLGATÁSA MEGÁLLÍTÁSNÉLKÜLés ar-ról, amit ért, képet alkot (vagy egy másik variáció: egy képbe, tablóba suríti azösszes eseményt anélkül, hogy újra meghallgatnám);

GI2 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon;

G/3 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon;

G/4 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon.

H. SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK VISSZAIDÉZÉSE:

HlI NAP - VISSZAIDÉZZÜK AZOKAT A SZAVAKAT, KIFEJEZÉSEKET,MELYEKRE EMLÉKSZÜNK A KÉPEKKEL EGYÜTT A SZÖVEGBOL(anélkül hogy még egyszer meghallgatnánk a szöveget; lehet sétálni is közben);

Hl2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap;

H/3 NAP - UGYANAZ, mint tegnap;

Hl4 NAP - UGYANAZ, mint tegnap.

Haladó változat

Ez azok számára jó, akik már ki tudják hallani egy szöveg 70-80%-át (ez nem azt je-lenti, hogy értik is a szöveget, hanem pusztán kihallják az elhangzó szöveget, anélkülhogy látnák leírva). Itt is érvényes, hogy a két nap gyakorlatait össze lehet vonni egynapra is. Az elso nap gyakorlatait délelott végzem, a másodikat pedig délután, de tartoklegalább néhány órás szünetet a ketto között.

1.fázis - A SZÖVEG MEGHALLGATÁSA ÉS KÉPEK

A) HALLGATÁS:

AlI NAP - VÉGIGHALLGATOMA SZÖVEGET,figyelek rá, nem végzekközben semmilyen gyakorlatot. Amelyik szó vagy kifejezés megtetszik annál,elidozhetek, rácsodálkozom, ízlelgethetem is. (Megállíthatom ilyenkor a szöve-get, de ne a lejátszó megállítgatásával teljék ez a gyakorlat);

Al2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap (fakultatív).



B) BELSÖ KÉP

B/1 NAP - MEGHALLGATOMA SZÖVEGETfolyamatosan(végig),és köz-ben arról a szóról, amit értek, egy belso képet alkotok, majd elengedem, és már akövetkezo értett szóról alkotok belso képet, ahogyaszöveget követni tudom.(Nem baj, ha nem tudok minden szóról képet alkotni!);

B/2 NAP - MIELÖTTMEGHALLGATOMA SZÖVEGET,FELIDÉZEMATEGNAPI KÉPEKET, ÉS A HALLGATÁS SORÁN ARÁCSODÁLKOZÁSAIMAT, melyekre emlékszem a szövegbol. (Ne feszé-lyezzen, ha nem emlékszem, csak néhányra!) Aztán meghallgatom aszöveget,és a hallgatás során azok után a kifejezések után, melyek megtetszettek, vagy énis szívesen használnám oket, megállítom a lejátszót, és lejegyzem oket.

II. fázis - A SZÖVEG FELDOLGOZÁSA

C. PROZÓDIA (csak annál a résznél, melyet nem tudtunk kivenni. A ki nemhallott rész körül válasszunk 30-60 másodpercnyi szöveget, és ezzel a szöveg-résszel végezzük el);

Cll NAP - RITMIZÁLÁS - mondatonként megállítva a lejátszót eltapsolom ahallott szöveg ritmusát; (variációk: amikor ez már jól megy, változtathatunktaps helyett, dobbantással, csettintéssei, térden való tapsolással vagy egyszerredobbant + tapsol+ csettint, vagy felváltva térden tapsol + dobbant+ csettint stb.)

C/2 NAP - RITMUS + DALLAM (a szöveg fele ritmussal, a következo felelalázással) .

D) SZÖVEGMONDÁS (csak annál a résznél, melyet nem tudtunk kivenni. a ki nemvett rész körül válasszunk 30-60 másodpercnyi szöveget, és ezzel a szövegrésszel vé-gezzük el):

Dll NAP - MONDATCSÖKKENTÉS ÉS -BÖVÍTÉS (lásd a gyakorlatok leírá-sánál- 62. oldal);

D/2 NAP - MONDATCSÖKKENTÉS ÉS -BÖVÍTÉS (lásd a gyakorlatok leírá-sánál- 62. oldal).

E) DIKTÁLÁS (fakultatív, illetve annál a résznél, melyet nem tudtunk kivenni a szö-vegbol, végezzük el a ki nem hallott rész körül válasszunk 30-60 másodpercnyi szöve-get, és ezt a szövegrészt használjuk);

Ell NAP - VÁLASZTHATÓ: ÁLDlKTÁLÁS (lásd a gyakorlatok leírásánál -

73. oldal), vagy BELSÖ ÁLDIKTÁLÁS, vagy RENDES DIKTÁLÁS (utána el-lenorzöm az eredeti szöveget, hogy helyesen írtam-e le), majd FELOLVASOMA SAJÁT ÍRÁSOMAT (amit az eredeti szöveg alapján kijavítottam);



E/2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap.

F) SZÓNYOMOZÁSFil NAP- SZÓNYOMOZÁS(szótárnélkül);

F/2NAP- SZÓTÁRAZÁSvagyPÁRHUZAMOSOLVASÁS.

Ill. fázis - A SZÖVEG LEZÁRÁSA

G) LEZÁRÓ KÉP

Gil NAP - MEGHALLGATOM MEGÁLLÍTÁS NÉLKÜL, és arról, amit értek,(képet alkotok vagy egy másik variáció: egy képbe, tablóba surítem az összeseseményt. Ha egy napon már sokszor meghallgattam a szöveget, akkor csak ké-pet alkotok újabb meghallgatás nélkü1.);

G/2 NAP - UGYANAZ, mint az elso napon.

H) SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK VISSZAIDÉZÉSE

HlI NAP - VISSZAIDÉZZÜKAZOKATA SZAVAKAT,KIFEJEZÉSEKET,MELYEKRE EMLÉKSZÜNK A KÉPEKKEL EGYÜTT A SZÖVEGBOL (anélkülhogy még egyszer meghallgatnánk aszöveget);

Hl2 NAP - UGYANAZ, mint tegnap.

Összefoglalva: ha már ki tudjuk venni a szöveg 70-80%-át akár elso meghallgatásra isegy idegen nyelvu szövegbol, akkor a fenti lista alapján tegyük a következot.

Végighallgatjuk figyelmesen a szöveget az idegen nyelven, ízlelgetve az egyes sza-vakat, aztán a belso képalkotással is végighallgatjuk (a következo alkalommal, amikorerre a gyakorlatra kerül a sor, meg is állítjuk a lejátszót bizonyos mondatok, kifejezésekután, hogy lejegyezhessük oket, ha megtetszettek, vagy mi is szívesen használnánk).Aztán ismét végighallgatom a szöveget úgy, hogy kiválasztok 30-60 másodpercnyi részta szövegnek abból a részébol, ahol a ki nem hallott legtöbb szöveg volt. Ezt a részt fel-dolgozzuk a fent leírt gyakorlatokka1. Ha elso nap mégsem járnánk sikerrel, vagyis to-vábbra sem tudjuk kivenni a szöveget, ne csüggedjünk, mert a folyamatot elindítottuk, smásnap újra nekirugaszkodunk. Az ismeretlen szavakkal elvégezzük aszónyomozást(lásd aSzónyomozás cÍmu gyakorlatnál- 65.0Idal). Le is jegyzem ezeket a szavakat.Utólag visszaidézek néhány szót, kifejezést, úgy, hogy közben a megfelelo képet is fel-idézzük magunkban. Másnap vagy délután újra meghallgatjuk aszöveget, és ha nem ért-jük, megnézzük a szótárban.

Egy még egyszerubb változat (azoknak, akik "túl vannak" már a haladó szinten is,esetleg tanárok):



1. Egyszer meghallgatjuk aszöveget, ízlelgetve azokat a szavakat, melyek megtet-szenek vagy valamiért hasznosnak vélünk; esetleg azokat, melyeket, nem ismerünkmég. (Az a helyzet is elofordulhat egy szöveg hallgatása során, hogy értek egy szótvagy kifejezést, de magára a szóra már nem emlékszem vissza, vagy ki sem hallot-tam a szövegbol. Ilyenkor fordítva indulok el, vagyis nem a szóból, hanem a jelen-tésbol. Elmondom magamban a jelentését magyarul, és alaposan körülírom, belsoképet is alkotok róla. Emlékezni próbálok a szóra, ami ott elhangzott. Aztán a kö-vetkezo meghallgatásnál nyomatékosan figyelek arra a részre, ahol elhangzik, majdháromszor ki is mondom, lehetoleg érzelmi töltéssel- Jelentésnyomozás.)

2. Másodszorra is meghallgatjuk a szöveget, ahol szükséges, elvégezzük a szónyo-mozást és leírjuk azokat a fordulatokat, melyeket mi is szívesen használnánk.

3. A szöveg másodszori meghallgatása után visszaidézzük emlékezetbol a szónyo-mozás

kifejezéseit, illetve azokat, melyeket mi is szívesen használnánk.

4. Ezeket le is írhatjuk

Nem lényeges, hogy az egész szöveget leírjuk, vagy minden szót és kifejezést fel-dolgozzunk belole.

8.Hasznos linkek: ingyenes szövegek, beszélgetopartner-keresés, szövegfelolvastatás

A következo, nyelvtanulóknak készült honlapok webcímét elérheti a kiadó honlapjá-ról is: http://www.szepnapkonyvekhu/ingyen-nyelvtanulas- tanfolyam-blog/category/linkek-onallo-nyelvtanuloknak-es-tanaroknakl

Ingyen hangos könyv: librivox.orgEz egy folyamatosan bovülo ingyenes hangos könyvtár, ahol önkéntesek olvassák

fel a jogdíjmentes szövegeket, melyek szabadon letölthetoek és felhasználhatóak Ango-lul elég szép anyag található itt, de más nyelvu szövegek is folyamatosan jelennek megrajta. Elonye, hogy a nyomtatott szövegek linkje is megtalálható.

A könyv elején kifejtett céljaink szempontjából további elonye ennek az oldalnak,hogy számtalan akcentussal, beszédtempóval találkozhatunk, mivel az önkéntesek a vi-lág számos szögletébol származnak Idonként egy-egy különösen jó színészi képesség-gel megáldott felolvasó is akad. Én személy szerint rendkívül élvezem az itt letölthetoszövegeket. Tetszik, hogy valaki ilyesmire vállalkozik, mert meg szeretne osztani vala-mit velem. Egy felolvasó különösen tetszik, a neve Chip, a szöveg pedig, amit felolvas:American lndian Fairy Tales. Keressünk rá a (www.librivox.org) honlapján!

Livemocha

Ez az általam kipróbáltak közül az egyik legjobban muködo nyelvpartnerkereso ol-dal. Kapcsolatba lehet lépni az általam tanulni kívánt nyelv anyanyelvi beszéloivel. Meg



lehet kémi oket, hogy javítsák ki gyakorlatainkat. Pontosan látható, hogy ki az, aki éppelérheto és megszólítható. Tetszik benne, hogy szociális alapon muködik, vagyis a tagokegymás gyakorlatait javítják ki. Van saját ingyenes kezdo tananyag több nyelvbol. Szá-mítsunk arra, hogy minket is megkérnek majd idonként, javítsunk ki gyakorlataikat, haa mi anyanyelvünk az, amit ok tanulnak. Jelen pillanatban több mint 140 országból van-nak tagok!

TandemcityHasonló az elobbihez, de egyelore nehézkesebben muködik, és jelen pillanatban

nincs túl sok tagja. A Tandemcity az elsok között dolgozta ki a kölcsönös tanításon ala-puló módszert, a tandem nyelvtanulást. Foleg utaztatással és nyelvtanfolyamokkal fog-lalkoznak. A módszer iránt érzett tiszteletem miatt említem meg oket, és talán az inter-netes rendszerük is fejlodni fog. Érdemes tudni róluk.

PhrasebaseÍgéretes lap. Bár nincs tananyag, vannak különbözo kategóriákban használható szó-,

illetve kifejezésgyujtemények. Az egész földkerekségrol vannak tagjai, akikkel kapcso-latba lehet lépni. Tanárok számára hirdetési lehetoséget biztosít, és közvetít is. Csoport-ban is tanulhatunk.

Epals - partner az osztályunknakEzen a honlapon egész közösségeket hoznak össze - ez nem elhanyagolható például

külföldi kapcsolatot kereso osztályok számára. Tanároknak érdemes egy pillantást erre ahonlapra vetniük.

Szövegfelolvasó program: Linguatec.comA beírt szöveget olvassa fel a kiválasztott nyelven. A demo változat 250 karakterig

muködik. Természetes hangok vannak, azonban a kiejtés és a ritmus az igazi nyelvvelnem versenyezhet. Eddigi tapasztalataim alapján azonban ez a leghasználhatóbb ilyenjellegu program. Be kell írni, vagy másolni az elolvastatni kívánt szöveget az idegennyelven. Alapból angoira van állítva (ha más nyelven akarjuk elolvastatni, a szövegdo-boz fölött jobb oldalon kattintsunk az output language-re, és válasszuk ki a nyelvet - je-len pillanatban 14 nyelv szerepel a kínálatban), majd a lejátszás gombra kattintva meg-hallgathatjuk .

Interesting thing o/the day http://itotd.comÉrdekes cikkek kategóriánként hanganyaggal angol nyelven:



IV. RÉszA NYELVTANULÁSBEAVATOTTJAI

1.Akiktol tanulhatunk!

Lomb Kató (1909-2003, tolmács, fordító, a világ elso szinkrontolmácsa, 27 nyelv)

Lomb Kató módszerével anémet felvételimre való készülodés során ismerkedtemmeg, és hihetetlennek tunt, hogy idegen nyelvet el lehet sajátítani pusztán regények ol-vasásával. Módszerét eleinte kiegészítésként alkalmaztam tankönyvek végigtanulásamellett. Módszerének hátránya, hogy kiejtést olvasás alapján nem lehet megtanulni. Eza már említett artikulációbázis-különbségek miatt van így, hiszen amikor egy idegennyelvu szöveget olvasok, többnyire saját anyanyelvem artikulációs bázisával vagy in-kább egyfajta interlinguával reagálok. De lássuk, mit ír a Wikipédia Lomb Katóról:

"Eredetileg jizikából és kémiából doktorált, de érdeklodése miatt hamar a nyelvekfelé fordult. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt (négyenfelkészülés nélkül is), illetve hat nyel-ven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket to-vábbi kb. tizenegy nyelven tudta megérteni. Mintfogalmazott, összesen tizenhat nyelvvelkeresett pénzt (angol, bolgár, dán, francia, ivrit, japán, kinai, latin, lengyel, német,olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán). E nyelveket javarészt önerejébol, autodi-daktaként tanulta meg. Önmagát legszivesebben "lingvistának" nevezte (szembeállitvaa "nyelvész" kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklodésénekkielégitése végett sajátit el több nyelvet.

Hosszú életét - saját bevallásaszerint - nem is a nyelvtudás,hanem a nyelvtanu-lás világította be. ... Tolmácsként mind az öt kontinenst bejárta, a világ negyven orszá-gában megfordult, s utazásai során szerzett élményeirol, átélt kalandjairól külön köny-vében számolt be (Egy tolmács a világ körül).

Kulcsszava mindenekelott az érdeklodés volt; a latin interesse szó (angol interest,francia intéret stb.) magyarra kétféleképpen isforditható: érdek vagy érdeklodés, közö-sen motiváció. Ez azt jelenti, hogy válaszolni tudunk ezekre a kérdésekre: "Mennyireérdekel ez engem? Mit akarok ezzel? Mitjelent ez nekem? Mirejó ez nekem?" Nem hittaz úgynevezett nyelvtehetségben. A nyelvi készséget egy tört alakjában szerette kifejezni,melynek számlálójában a motiváció áll (ami által még a legszorosabb munka mellett iselcsiphetünk naponta legalább tizpercet), nevezojében pedig a gátlás (a megszólalástól,az ügyetlenségtol, a kinevetéstol való félelem). Meggyozodése szerint minél erosebbbennünk a motiváció, és minél inkább félre tudjuk tenni gátlásainkat, annál hamarabbtudjuk birtokba venni a nyelvet. "

Ha valaki szeretné elolvasni Lomb Kató Hogyan tanulok nyelveket c. könyvét ango-lul, az letöltheti a http://tesl-ej.org/ei45/tesl-ei.ei45.frl.pdf neVUlinkrol.

Heinrich Schliemann (1822-1890 kereskedo, archeológus, Trója feltárója, nyelvta-nuló, 20 nyelv)

Schliemann gyermekkorában vágyakozva hallgatta Odüsszeusz történeteit és egyébkalandos elbeszéléseket a görögökrol. Meg volt gyozodve arról, hogy Trója létezett.



Szegény sorban töltött gyermekkora és szatócsinaskodása után 184l-ben felkerekedett,hogy szerencsét próbáljon Dél-Amerikában, ám a holland partoknál hajótörést szenve-dett. Amszterdamban maradt, s hamarosan nemcsak hollandul, hanem angolul, spanyo-lul, olaszul és portugálul is megtanult. Egy nagyobb gyarmati-kereskedelmi társaságigazgatója írnokként alkalmazta. Önszorgalomból szerzett orosz nyelvtudásának jóvol-tából a társaság Szentpétervárra küldte, ahol önálló üzletelésbe kezdett. Teával, indigó-val, gyapottal, továbbá fegyverekkel kereskedett, s elég hamar jelentos vagyont szerzett,majd gyermekkori álmainak a megvalósításába kezdett, és feltárta az elveszett várost,Tróját. Munkásságának egyik érdekessége, hogy Homérosz muve alapján kezdi el ke-resni a várost, és az abban található leírásokat elemezte a város fekvésével kapcsolatban.Kora tudósai nem sok reményt fuztek ehhez a módszerhez, ám a gyakorlat ot igazolta.

Nyelvtanulási módszere igen érdekes és egyszeru. Angolt Amszterdamban tanult.Nagyon sokat olvasott hangosan, kisebb szövegeket fordított, és naponta egy óra leckétvett. Állandóan írt valamit angol nyelven, számára érdekes témákról. Tanárával kijavít-tatta ezeket a szövegeket, melyeket azután kívülrol megtanult.

"Naponta kétszer egy angol nyelvu istentiszteletet látogattam. A tiszteletes mindenszavát halkan elismételtem." - írja. Amikor pedig valahol várakoznia kellett, példáulpostahivatalokban, egy-egy könyvet olvasott, és sok szöveget megtanult kívülrol. Éjsza-kánként gyakran kívülrol elismételte a szövegeket. Egy éven belül jól megtanult ango-lul, a francia nyelv elsajátításához pedig már csupán 6 hónapra volt szüksége. De meg-tanult hollandul, spanyolul, olaszul és portugálul is.

Oroszul már bevált módszere szerint kezdett el tanulni a Télemakhosz kalancijainakorosz fordításából, melyet egyébként korábbi nyelvtanulásainál is használt. "Mivel nemvolt, aki kijavítsa a szövegeimet, kétségtelenül hibásak voltak." Megtanulta az egészorosz könyvet. Heti 4 frankért egy öreg zsidót alkalmazott, akinek az volt a feladata,hogy esténként két órán keresztül hallgassa Schliemann recitációját, melybol mit semértett.

"Hangos recitációm hamarosan zavarni kezdte fobérloimet. Mialatt oroszul tanul-tam, kétszer kellett más lakásba költöznöm."

Giuseppe Mezzofanti (1774 - 1849, bíboros, 38 nyelv és 40 nyelvjárás)

A Bolognában nevelkedett Mezzofantiról az a hír járta, hogy 102 nyelvu volt. Eztma már nehéz elképzelni, mindenesetre tudjuk róla, amit magyar utazók is feljegyeztek,hogy magyarul 6 nyelvjárásban tudott megszólalni. Foleg hallás után és személyes kap-csolatok révén tanult nyelveket, amit kiegészített bibliaolvasással az adott nyelven.

Tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult. Bolognában apja asztalosmuhely-ében segédkezett és játszott, amikor megelégelte a szomszédos iskola gyermekeinek hi-bás latin recitációját, és hangosan felkiáltotta a helyes változatot. A helyi pap tanárokfelkarolták, és tehetségének köszönhetoen egészen bíborosi rangig emelkedett. EleinteBolognában tevékenykedett papként, majd Rómában élt. Nyelvtanulási módszere: a vá-rosban megszálló külföldi utazókat kereste fel, és tolük tanult. De a napóleoni háborúk-ban megsebesült katonáktói is megtanulta azok imáit. Híre messze földre eljutott. Napó-leon udvarába hívatta, de o nem fogadja el a meghívást.

Egyébként Bolognán és Rómán kívül csak Nápolyban járt, ahová azért utazott, hogyegy ott élo kínaitói megtanulja ezt a nyelvet, melyen késobb még misét is tudott tartani.



Mezzofanti jól példázza, hogy a nyelvtanulás megszerzéséhez nem feltétlenül szükségeskülföldre utazni. Mivel korának jól ismert alakja volt, számtalan látogató tette tiszteletétnála Romában.

Egyik orosz látogatójának ezt mondta: "Tudja, nekem sok szemüvegem van. Ha azöldet teszemfel, zöld színu világot látok, ha a sárgát, sárga szÍnut. Így vagyok a nyel-vekkel is. Most éppen az orosz szemüvegem van rajtam, mert Önnel oroszul beszélek."

Bernard Dufeu (nyelvész professzor a mainzi Egyetemen, a pszichodráma nyelvel-sajátítás módszerének kidolgozója)

Bernard Dufeu egyszer azt mesélte, hogy születésekor az orvost nem sikerültfelébreszteni, ezért magának kellett megkeresnie az utat erre a világra. Egyébként sajátútjának a keresése jellemzi egész szakmai pályafutását is. Nyelvtanítási módszerét Né-metországban dolgozta ki, miután megismerkedett a pszichodrámával és az expresionespontaneé-vel. Nyelvi központjában, Mainzban franciát és németet tanít csoportoknak,feleségével, Marie Dufeu-vel együtt. Pedagógiai alapelve a létezés pedagógiája a birtok-lás pedagógiája helyett. Nézete szerint sokkal fontosabb a személyesség, valamint az,hogy az órán valami spontán, élo "tananyag" keletkezzék. Ez az, ami igazán motiválja atanulót. Bernard Dufeu módszere holisztikus módszer, mely figyelembe veszi az emberfizikai, emocionális, pszichés tényezoin túl a szociálisakat is.

Azt hiszem, módszere a jövobol érkezett hozzánk. Dufeu nagyon jól egybefogjamindazt, ami a korábbi alternatív nyelvtanulási módszerekben kiemelkedo és zseniális:spontán tananyag; az orális tanulás elsodlegessége; az osztály mint szociális tér; azegész ember figyelembevétele a tanítás során, az egymástól való tanulás, astresszmentes környezet, a feloldódás, a mozgás fontossága stb. Mivel egyes nézeteiforradalmiak a nyelvelsajátítás terén, és egyiken-másikon én is megdöbbenek, úgy gon-dolom, érdemes megismerkednie velük minden nyelvtanárnak.

Én is megdöbbenéssel fogadtam azt a kijelentését, hogy az ismétlésnek nem sok ér-telme van, sot kifejezetten káros lehet a nyelvtanulásban. Ezt sokáig nem értettem, deaztán világossá vált, hogy itt a tanulás céljából végzett monoton ismétlésrol beszélt. Az"ismétlés" fogalmát tehát érdemes tisztázni, mert az ismétlésnek továbbra is fontos sze-rep jut.

Bernard Dufeu egyik nyelvtanulásról vallott hipotézise is megerosíti a nyelv ritmu-sával való gyakorlás jogosultságát (Dufeu összes hipotézise a nyelvtanulásról a könyvvégén található):

Bernard Dufeu 2. hipotézise:

"A résztvevok (tanulók) érzékennyé tétele a nyelv prozódiai tulajdonságai (rit-mus, dallam) és a hangzók sajátosságai iránt megkönnyíti az idegen nyelv elsajátí-tását, illetve tanulását."

Már a kezdetek kezdetén fontos tehát, hogy aJésztvevok (Dufeu a tanulókat résztve-voknek, a tanárt pedig animátornak nevezi, ezzel hangsúlyozva a hierarchiamentes lég-kört a nyelvórán!) különbözo technikák alapján észleljék a nyelv prozódiai sajátossága-it. Ez fejleszti az auditív megkülönböztetési képességet, és egy idegen ritmus, dallam,



szótagdinamika, továbbá a hangzásbeli sajátosságok reprodukcióját. A résztvevok (a ta-nulók) ezáltal az idegen nyelvvel együtt rezonálnak, mely meghittebb lesz számukra, ésezért könnyebben tanulják.

Módszerében a haladás nem lineáris, vagyis nem pusztán "átvesznek" egy témát,mondjuk a "vásárlás" szókincsét, majd a következo témára ugranak, és az elozot befeje-zettnek tekintik, legfeljebb egyszer még átismétlik, hanem az elozoekre vissza-visszatérnek, és bovítik az ahhoz kapcsolódó tudásanyagot. Ez nagyon érdekessé tesziaz "ismétlést", mely igazából így haladássá válik. Ezt a fajta haladást Dufeu spirális ha-ladásnak nevezi, mert miközben visszatérnek az eredeti témához, az ahhoz kapcsolódószókincs egyre csak bovül.

Nos, nagyon sok mindent lehétne még elmondani Bernard Dufeu-rol és módszeré-rol. Akit részletesebben is érdekel a pszichodráma nyelvelsajátítás, ajánlom a figyelmé-be Bernard Dufeu honlapját: http://www.psychodramaturgie.de/. valamint magyarul Sá-gi Zsuzsanna kituno írását http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-09-kf-Sagi-Bernard - és egy angol cikket, melyet a HLT magazinban találhat:http://www.hltmag.co.uk/iun08/pubs02.htm

Mario Rinvolucri

Talán a legismertebb, nemzetközi híru angol nyelvtanár. Immár több mint 35 éve ta-nít, a humanisztikus módszerek elhivatott szószólója (köztük az NLP, a relacionális ok-tatás, a csendes módszer, a közösségi nyelvtanulás, a pszichodráma nyelveisajátítás,hogy csak néhányat említsek). Jelen pillanatban a Pilgrims nyelvtanárképzo és nyelvis-kola vezeto tanára Kentben. Különbözo országokban és kontinenseken tanított, könyveitszázezres példányszámban vásárolják a nyelvtanárok. Magyarul megjelent könyvében,A nyelvára életre keltése'ben (angol cím: Humanising your Coursebook) összefoglalja aszámára leginkább bevált gyakorlatokat.

Mario Rinvolucri munkájában foleg a nyelvvel való tapasztalatszerzés az, ami meg-fogott. A tanulóknak ugyanis szükséges tapasztalatot szerezniük a nyelvelsajátítás, a fo-galomalkotás stb. folyamatairól vagy a belso képek, hangok jelenlétérol. Ezek a tapasz-talatok nagyban segítik nyelvtanulásuk sikerét, mert általuk a tanulók maguk jönnek ráarra, hogy mi az, ami gátolja oket, vagy arra, hogy bizonyos képességeiket fejleszteniükkell. Az is fontos, hogy a tanárnak legyenek ilyen tapasztalatai. Mario ezen a téren rend-kívülieket szerzett, hiszen már gyermekkorától kezdve érdeklodött a nyelvek iránt. Fia-talkorában végigstopolta Európát, nyelvtanári képesítés nélkül tanított angolt Görögor-szágban, Valdiviában (Dél-Amerikában) stb. Örömömre szolgál, hogy Mariót személye-sen is ismerhetem.

Stephen D. Krashen (a Dél-Kalifornia Egyetem professzor emeritusa, lingvista pe-dagógiai kutató és az olvasás aktivistája.)

Több mint 350 cikket és könyvet írt a nyelvelsajátításról. Egyik cikkében Lomb Ka-tóval folytatott beszélgetését írja le, akinek módszerét igen nagyra tartotta. Hipotéziseiimmár több mint 25 éve határozzák meg az útjukat kereso nyelvtanárok tanítási stílusátés módszereit. Tételeit számtalan kritika érte, (o maga is változtatott közben rajtuk),



mégis nagyon fontosnak tartom ezeket, és úgy gondolom, nemcsak nyelvtanároknak ér-demes megismerniük.

Az o nevéhez fuzodik a nyelvelsajátítás-nyelvtanulás hipotézis, melyrol már voltszó, továbbá az input hipotézis, az érzelmi szuro hipotézis és a természetes sorrend hi-potézis. (Hipotéziseit lásd Idézetek és hipotézisek cím alatt.)

Természetesen még nagyon sok mindenkit fel lehetne sorolni, aki anyelvelsajátítástefÜletén jelentoset alkotott. Ilyenek például James Asher, Charles Curran, GeorgíjLozanov vagy Caleb Gattegno, de oróluk vagy módszereikrol már szó esett A nyelvta-nulás muvészetérol címu könyvben.

2.Idézetek és hipotézisek

A továbbiakban fontos hipotéziseket és idézeteket talál, melyek a nyelvtanuláshozés -tanításhoz kapcsolódnak. Minden tanárnak és nyelvtanulónak érdemes elgondolkod-nia ezeken.

A nyelvtanulás 10 parancsolata (Lomb Kató)

(Ebben a könyvben már nagyon sokszor idéztük Lomb Katót. Álljon még egyszer ittvalami, ami sok nyelvtanuló számára volt hasznos útravaló, igaz o ezeket nem 10 paran-csolatnak hívja, hanem 10kérésnek.)

IJ

I

r

I

I

I. Foglalkozz mindennap a nyelvvel- ha többre nemjut ido, legalább egy tizpercesmonológ erejéig. A reggeli órák különösen értékesek e szempontból: ki korán kel, szó-kincset lel.

II. Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne "forszirozd", de ne is hagyd abba atanulást. Vedd elo valamilyen formáját: olvasás helyett a rádióhallgatást, leckeirás he-lyett a szótárolvasást stb.

Ill. Soha ne elszigetelt egységeket, hanem mindig kontextusba ágyazott szavakat,nyelvtaniformákat tanulj.

IV Soron kivül irj és vágj be minden olyan részmondatot, amelyet mint" eloregyártott elemet" tudsz a beszélgetés soránfelhasználni.

V Szem elott elvillanó reklámszöveget, kapuszárnot,fül mellett elsuhanó beszélge-tést még afáradt agynak ispihenés gyorsan, "kapásból" önmagának lefordítani.

VI. Betanulni azonban csak azt szabad, amit a tanár kijavított. Saját lektorálatlanirásaidat ne olvasgasd, nehogy a hiba beléd gyökerezzék. Ha egyedül tanulsz, a megta-nulandó egység csak akkora legyen, amekora kizárja a hiba lehetoségét.

VII. A különleges nyelvifordulatokat mindig egyes szám elso személyre alakitva je-gyezdmeg.Például,,1am onlypullingyour leg - csakugratlak." Vagy:"Il maposé unlapin- nemjött el a megbeszélttalálkozónkra."

VIlI. Az idegen nyelv: vár. Célszeru minden irányból egyszerre ostromolni: újság ésrádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédok vendége felol.

IX Ne riasszon vissza a megszólalástól, hogy esetleg hibázol, de kérd meg a partne-redet, hogy javítsa ki a hibáidat. És foleg ne sértocijmeg, ha - ami nem valószinu - eztmeg is teszi.



X Légy szilárdan meggyozodve arról, hogy nyelvzseni vagy. Ha tények az ellenkezo-jét bizonyítják, inkább szídd az elsajátítandó nyelvet, a szótárakat vagy ezt a könyvecs-két, mint tenmagadat.

És mit ne tegyünk- szintén Lomb Kató szerint...

1. Ne halasszuka nyelvtanulásmegkezdését- vagy újrakezdését- egy reménybelikülföldi útig! Igyekezzünk inkább itthon szert tenni magyarul nem tudó vendégre, rokon-ra vagy barátra. Ha mellészegodünk, hálából hajlandó lesz megszilárdítani tudásunkat,gyarapítani szókincsünket és elnézni a hibáinkat.

2. Ne várjuk el ugyanezt a magatartást a honfitársainktól! Ne rajtuk gyakoroljunk,mert hajlamosak arra, hogy tévedéseink kipellengérezésével (vagy legalábbis sokat-mondó arcfintorokkal) bizonyítsák: okjobban tudják a nyelvet.

3. Ne higgyük, hogy a tanártói, tanfolyamokon kapott bármily tömény oktatás fel-menthet bennünket az egyedül való búvárkodástói! Ezért fogjunk bele már a kezdet kez-detén illusztrált képeslapokforgatásába, rádióadások, kazetták hallgatásába.

4. Ne lovagoljunk ilyenkor ismeretlen szavakon és meg nem értett szerkezeteken! Ar-ra építsünk, amit már tudunk. Ne nyúljunk rögtön szótárhoz, ha egy-egy szót nem ér-tünk. Ha fontos a kifejezés, újrafelbukkan majd, és megmagyarázza önmagát; ha nemfontos, nem volt kár elsiklanifelette.

5. Ne mulasszuk el a benyomásainkat saját, ismert szavainkkal feljegyezni. Egysze-ruen tomondatokat írjunk; ami nem jut eszünkbe, pótoljuk nyugodtan a magyar kifeje-zéssel.

6. Ne riasszon bennünket vissza a megszólalástól afélelem, hogy hibát követünk el.A beszéd -láncreakció: a kontextus helyes nyomra terel bennünket.

7. Ne felejtsük el memóriánkba egy csomó" töltelékszót " és mondatbevezeto kifeje-zést betároini. Jó, ha néhány raktáron levo, mindig elsütheto formulával segítjük át ma-gunkataz elsopercek zavarán:"Az angol tudásombizonytalan...", "rég nem beszéltemoroszul... " stb.

8. Ne jegyezzünk meg egyetlen nyelvi tényt (ldfejezést) sem a környezetébol kiszakí-tott formában. Egyrészt azért, mert egy szóhoz több jelentés is tartozhat: az angol"comforter " például vigasztaló, kötött sálat, tollpárnát és babacuc/it is jelent. Másrésztazért, mert már a kezdet kezdetén ajánlatos megszokni, hogy amikor egy szó felidézésé-vel próbálkozunk, ne a magyar kifejezés körül ugrándozzunk, hanem ahhoz aszópárhozvagy kontextushoz nyúljunk vissza, amibe beépítve legtöbbször találkoztunk vele.

9. Ne hagyjuk afrissen megismert formát vagy kifejezést a levegoben lógni! Rögzít-sük memóriánkban azáltal, hogy gondolatban beleépítjük valamilyen más, új környezet-be: saját érdeklodési körünkbe, életünk realitásába.

10. Ne restelljünk verset, éneket kívülrol megtanulni! A jó hangsúlyozásnak na-gyobb szerepe van a beszédprodukcióban, mint az egyes hangok képzésének. A verssorés a dallam kötelez. Megszabja, hogy melyik hangot kell hosszan, melyiket röviden ejte-ni. Ritmusa irányít és megakadályozza, hogy anyanyelvünk intonációs csapdáiba es-sünk.



Charles A. Curran (A Community Language Learning megalapítója)

Hogy a tanuló ne görcsösen tanuljon, szüksége van:

- biztonságérzetre (a tanár jelenléte megnyugtatja, vele a diák biztonságban érzimagát);

- összpontosított figyelemre (gyakorlatokra, melyek összeszedettségre sarkallnak);

- kezdeményezokészségre;

- a különbségek felismerésére;

- reflexióra (visszatekinteni a történtekre, a szerzett tapasztalatokra);

- a tanultak megtartására (jegyzetelés, személyes élményekhez kötött szótanulás).

Bernard Dufeu hipotézisei a nyelvelsajátításra vonatkozóan (pszichodráma nyelv-elsajátítás módszere)

1. hipotézis:

A nyelvelsajátítás kettos dimenziójának a figyelembevétele megkönnyíti anyelvelsajátítást, illetve egy idegen nyelv tanulását.

Egy nyelvet elsajátítani nemcsak azt jelenti, hogy a tanuló megtanulja a kiejtést, aszavakat, a nyelvtani szabályokat stb., hanem hozzáállásának, bizonyos képességeinekés készségeinek a fejlodését is, ami egy nyelv elsajátításának a velejárója. Ezek: az em-pátia, a figyelem, a megfigyelési képesség, az auditív készségek, a rugalmasság stb. Azún. nyelvtehetségekben ezek a tulajdonságok rendkívül fejlettek

2. hipotézisA résztvevok (tanulók) érzékennyé tétele a nyelv prozódiai tulajdonságai és a

hangzók sajátosságai iránt megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve egy idegen nyelvmegtanulását.

Már a kezdet kezdetén fontos, hogy a résztvevok (tanulók) különbözo gyakorlatok-kal észleljék a nyelv prozódiai sajátosságait. Ez fejleszti az auditív megkülönböztetésiképességet és egy idegen ritmus, dallam, szótagdinamika, továbbá a hangzásbeli sajá-tosságok reprodukcióját. A résztvevok (a tanulók) ezáltal az idegen nyelvvel együtt re-zonálnak, mely meghittebb lesz számukra, és ezért könnyebben tanulják.

3. hipotézisHa a beszélo és kijelentései között valós kapcsolat áll fenn, az megkönnyíti a

nyelvelsajátítást, illetve anyelvtanulást.Olyan csoportos gyakorlatokra gondoljunk, melyek a résztvevok beszédszándékát

segítik megvalósulni. E gyakorlatok projektív, asszociatív, dramaturgiai és szituációs



elveken alapszanak, melyek megéngedik a résztvevoknek, hogy beszédszándékukat kö-vessék. Így a beszélo és kijelentései között valós kapcsolat áll fenn. Ez segíti az értést,az emlékezést és a nyelv integrációját.

4. hipotézisAzok az eljárások, melyek összekötik a folyamatosságot és a változást, megkön-

nyítik az idegen nyelv elsajátítását, illetve tanulását.A különbözo eljárások a pszichodráma nyelvelsajátításban (mint amilyen a feltöltés,

a szekvencia modulációja, a szituáció változtatása stb.) lehetové teszik az új tananyagbovítését, újrafelvételét és kiterjesztését.

5. hipotézisA nyelvalapfunkcióinak figyelembevétele (a kifejezés, a csoportban való kom-

munikáció eszköze stb.) megkönnyíti a nyelvelsajátítást, illetve a tanulást.Az idegen nyelv a kifejezés, a kommunikáció és a találkozás eszköze a csoportban,

és nem tanulási cél. A szimbolikus funkció olyan gyakorlatokban fejezodik ki, melyek acsoport képzeletét ragadják meg. A nyelvet inkább tapasztalják, mintsem absztrakt mó-

don tanulják. A tapasztalatok összeköthetok a nyelvrol való tudással, a nyelv szabályai-val.

6. hipotézisJobban halad a tanuló, ha saját útját járja anyelvtanulásbanA résztvevok nyelvre leadott rezonanciája személyes jellegu. Ez a pedagógia ezt fi-

gyelembe veszi, ezért személyes jellegu, és nevezhetjük a megkülönböztetés pedagógiá-jának, mely ellentéte az egységesítésnek. Mindenki számára megengedett, hogy saját út-ját kövesse a nyelvelsajátításban. A trénernek (tanárnak) keretet kell adnia, mintsem tar-talmat. Ráeroltetés helyett felajánl. Figyeli a tanítványát, és nem programot ad neki. Ez-által a tanulóban az is tudatosodik, hogy o maga felel saját haladásáért

7. hipotézisJobban haladnak a tanulók, ha tiszteletben tartják saját nyelvelsajátítási, illet-

ve -tanulási ritmusukat.A nyelvelsajátításban mindenki önmaga referenciája. Ahelyett hogy mindenkinek

ugyanazt kellene tennie, a pszichodráma nyelveisajátítás a nyílt ajánlat stratégiáját ré-szesíti elonyben, mely során mindenki azt veszi át, ami ot megérinti, illetve ami megfe-lel nyelvi érettségének. A nyelvelsajátítást a csoporton belüli individuális folyamatnaktekintjük.

Stephen D.Krashen hipotézisei

Néhány Krashen-idézetet írnék le, melyek véleményem szerint legalább olyan fon-tosak, mint hipotézisei:

"...A nyelvelsajátitásban nincs szükség a tudatosan megtanult nyelvtani szabályokalapos begyakorlására, és nincs szükség unalmas drillekre sem... "



"...A nyelvelsajátításban szükség van értelmes interakcióra a tanulni kívánt nyel-ven; természetes kommunikációra, amikor a beszélok nem a kijelentéseik formáival tö-rodnek, hanem üzeneteikkel, melyeket továbbítanak, és melyeket megértenek..."

"...A legjobb módszerek ezért azok, melyek átfogó ismeretanyaggallátnak el, szo-rongásmentes helyzetekben, és melyek üzeneteit a diákok valóban hallani akarják. Ezeka módszerek nem eroItetik a korai teljesítményt, de megengedik a diákoknak, hogy akkorfejezzék ki magukat, amikor készek rá. E módszerekben felismerték, hogy afejlodés ak-kor megy végbe, ha kommunikációt segíto és átfogó ismeretanyagot biztosítanak, va-lamint ha semmit nem eroltetnek, vagyjavítanak... "

"..A valós világban a számunkra szimpatikus és segítokész anyanyelvi beszélokkelfolytatott beszélgetések nagyon hasznosak..."

Ha részletesen is érdeklik Önöket a Krashen-hipotézisek, hasznos lehet elolvasniukaz interneten a Stepehen Krashen's Theory of Second Language Acquisition cÍmu cik-ket, melyet a www.sk.com.br/sk-krash.html honlapon talál. Itt csak megemlítem eze-ket, néhányról ebben a könyvben is esett már szó.

Nyelvtanulás - nyelveisajátítás hipotézis

Nyelveisajátítás:- informális környezetben történik (családban);- nem tudatos, megérzéseken alapul;- kommunikációs folyamatokban fejlodik.- a beszéd képessége megjelenik és folyamatosan fejlodik.

Nyelvtanulás:- formális környezetben (iskola, tanfolyam);- tudatos tanulás; gondolkodáson alapszik;- szabályok megtanulása.

Az input hipotézis

Krashen szerint fontos, hogy az input (bemeno információ) csak egy szinttelle-gyen feljebb, mint a tudásszint. Azaz a bemeno információ szintje i+1 legyen. A gya-korlatban nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyi az "l" értéke. Krashen példánaka dajkanyelvet hozza fel, azaz azt a módot, ahogyan a kisgyermekkel az édesanyja be-szél. Ennek a fo jellemzoje, hogy az adott információ többféle és több szinten jut el agyermekhez. Így valószínu, hogya sok input között akad majd egy i+1 szintu informá-ció.

Hasonló helyzet áll fenn egy csoport esetében, amelyben különbözo i tudásszint-tel rendelkezo tanulók vannak. Egyeseknek az i+1 információ i+5 értéku, másoknakesetleg i+7, míg másoknak esetleg el sem éri az i-t. Éppen emiatt a csoportos nyelveIsa-játítás fo követelménye az "átfogó" input. A bemeno inputnak több szintet kell magábanfoglalnia, (i+n), hogy mindenki megtalálja a neki megfelelo i+1 szintet.



Az érzelmi szuro hipotézis

Az információ befogadásának és feldolgozásának jelentos gátat szab a negatívérzelmi attitud. Ha egy nyelv iránt a tanuló ellenszenvet érez, akkor az jelentosen visz-szafogja a tanulás hatékonyságát. De ennek ellenkezoje is igaz. Az antipátiát tehát fon-tos és lehetséges kezelni.Ha például a tanuló érdeklodése valóságos, mert olyan tananyagból tanul, mely érdekliakkor az érzelmi beállítottság jelentosen eltolódik pozitív irányba. A nyelvoktató fela-data, hogy valós és élo "inputokat" kínáljon. Egy másik dolog, amit a tanárnak érdemesfigyelembe vennie, hogy a túlzott korrigálás jelentosen megemeli az érzelmi szuro szint-jét, és csökkenti a kimeno információk minoségét.

A természetes sorrend hipotézis

Bizonyos nyelvtani alakzatok a nyelvelsajátítás során egy adott sorrendben je-lennek meg.

A monitor hipotézis

Ha a kommunikáció során kello ido áll rendelkezésre, a nyelvelsajátító önmagátfolyamatosan ellenorizve javítja a hibáit.

Ajánlott irodalom:

Denjean, Jean: Die Praxis des Fremdsprachenunterrichts an der Waldorfschule,Stuttgart, 2000, Verlag Freies Geistesleben.Dufeu, Bernard: Wege zu einer Padagogik des Seins. Mainz, 2003, a szerzo magán-kiadása.Hevesi Mihály: A nyelvtanulás muvészetérol. Szeged, 2004, SzépNap könyvek.Kiersch, Johannes: Fremdsprachen in der Waldoifschule. Stuttgart, 1992, VerlagFreies Geistesleben.

Wil, Knibbe1er:The exp1orative-creativeway, Tübingen, 1989,G. Narr Verlag.Lomb Kató: Így tanulok nyelveket. Budapest, 1995, Aqua.Lomb Kató: Bábeli harmónia. Budapest, 1983, Gondolat.Lomb Kató: Polyglot: How 1 learn languages. California, 2008, Scott Alkire.Lomb Kató: Polyglot: How 1 learn languages. California, 2008, Scott Alkire, onlineverSIOn.Krashen, Stephen: Second Language Acquisition and Second Language Learning.California, 1981, Pergamon Press Inc.Krashen, Stephen: Second Language Acquisition and Second Language Learning,2002, University of Southern California, online version.Krashen, Stephen: The Power of Reading, 2004, 2nd edition, Heinemann..Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Budapest, 1999, Typotex.Rinvolucri, Mario: A nyelvóra életre keltése. Szeged, 2006, SzépNap könyvek.



Schiffler, Ludger: Learning by doing im Fremdsprachenunterricht - Handlungs-und partnerorientierter Fremdsprachenunterricht mit und ohne Lehrbuch, 2004,Freie Universitaet Berlin - online.

Schiffler, Ludger: Fremdsprachen effektiver lehren und lernen - BeideGehirnhalften aktivieren. Berlin, 2002, (Hrsg.) Auer.Templeton, Alec: Teaching English to Teens and Preteens. Szeged, 2007, SzépNapkönyvek.Ur, Penny: A Course in Language Teaching. Practice and Theory. Cambridge,1991.



TARTALOMJEGYZÉK

Köszön etnyilvánítás 3

1. RÉsz NYELVRITMUS 4

1. PÁR SZÓ A KÖNYVROL 4

KIKNEK SZÓLA MÓDSZER? 6

2. A KEZDETEK: EGY POLIGLOTT ESZKÖZEI -LOMB KATÓ MÓDSZERÉROL 7

EGY KIS KÖNNYÍTÉS 8A HANGZÓSZÖVEG 9

3. A SZEMÉLYRE SZABHATÓ NYELVELSAJÁTÍTÁS: AZ AUTORITMIA 9

Az AUTORITMIAHÁTTERE " 10MIÉRT AUTORITMIA? 10A MÓDSZERCÉLJAI 11

Az ÉLÖBESZÉD,A FILMEK, A ZENESZÖVEGEK,A REGÉNYSTB.ÉRTÉSE.MIÉRT IS NEMMEGY? 11J ELENLÉT 12A JELENLÉT ÉSAZ AUDITÍVMEMÓRlA 13

B) A SPONTÁNBESZÉDKÉSZSÉG 14K ÖVETKEZTETÉS 15

C) A TANULÓKÉPESLEGYENKEDVENCZENESZÖVEGÉNEK,REGÉNYÉNEK,VERSÉNEK,MESÉJÉNEK,ÉRDEKLÖDÉSIKÖRÉNEKFELDOLGOZÁSÁRA,És EZ ALAPJÁNSZÓKINCSÉNEKÉSEGYÉBISMERETEINEKA BÖVÍTÉSÉRE 16

D) TAPASZTALATSZERZÉSA NYELVELSAJÁTÍTÁSRÓL,-TANULÁSRÓL 17E) A FENTI KÉPESSÉGEKÉs TAPASZTALATOKMEGSZERZÉSÉVELÉREZZÜNKMOTIVÁCIÓT MÁSIDEGENNYELVEKMEGTANULÁSÁHOZIS 18ÚTON LENNI: LASSAN,DE... 19A NYELVTANÁRLEHETSÉGESCÉLJAA KÖZOKTATÁSBAN 19

4. ANYELVELSAJÁTÍTÁS ÉS -TANULÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 20

MENNYIIDO ALATTTANULUNKMEGEGYNYELVET? 20SZAVAKHELYETTKIFEJEZÉSEKETTANULJUNKMEG TÖBBCSATORNÁNKERESZTÜL! 20A NYELVCSEND 21A GLOBÁLISÉRTÉS- A LÉNYEG 21NYELVELSAJÁTÍTÁS- NYELVTANULÁS 21

NYELVIKÉSZSÉGEK:HALLGATÁS,ÉRTÉS, (BESZÉD),ÍRÁs, OLVASÁS,BESZÉD 23NYELVTANULÓITULAJDONSÁGOK 24HOGYANBEFOLYÁSOLJÁKA KIEJTÉST A RITMUS-ÉS DALLAMGYAKORLATOK? 25A NYELVIMIKROKLÍMAMEGTEREMTÉSE 26AUTO GYAKORLATOK- LOMB KATÓ ALAPJÁN 26

Autológia -belso monológ 26V ariáció k 27

Autográfia - írás önmagunknak 29Lo mb Kató az au tográfiáról 29

NYELVSAROK- FALITÁBLAVAGYLAPOKKIRAKÁSA 29TUDATOSÍTÁSÉS NYELVTAN 3OB ESZÉLGETOPARTNER 3O

Szókitalálás 31Szólán c 32

A HUMOIl 32

II. RÉSZ. AZ AUTORITMIA ALAPFOGALMAI - A SZEMÉL YES TANANYAGÖSSZEÁLLÍTÁSA 33

1. AZ AUTORITMIA SAJÁTOSSÁGAl 33



Az AUTORITMIAALAPFELTEVÉSEI 33Az AUTORITMIÁBAN... 33

2. AUTONÓMIA- HOGYAN ÁLLÍTSUK ÖSSZE SZEMÉLYES TANANYAGUNKA T? 34

SZEMÉLYESÉRDEKLODÉSIKÖR 34A TANANYAGÖSSZEÁLLÍTÁSA 35TÁBLÁZA T 1 36TÁB LÁZAT 2 38A TANANYAG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK JELENTOSÉGE 39

ESZKÖZÖK, MELYEKRE SZÜKSÉGÜNK LEHET 40INTERNET HASZNÁLAT - MP3 40

3. JAV ASLATOK VERS, MESE, DAL- ÉS FILMSZÖVEG, TOVÁBBÁ REGÉNYFELDO LGO ZÁSÁHOZ 40

HOGYAN DOLGOZZUK FEL SZEMÉLYES TANANYAGUNKA T? " 40A VERS 40

MESE ÉS MÍTOSZ - MIÉRT IS ÉRDEMES MESÉT OLVASNI AZ IDEGEN NYELVEN? 42

MESE FELDOLGOZÁSA 42

KED VENC DALSZÖ VEG 42

Film videó megosztóró1 43Halad ó változa t 43Telj es videofilm 44Egyéb feldolgozási lehetoség filmhez 45

HÍREK HALLGATÁSA RÁDIÓBAN, TÉVÉ BEN 45

4. REGÉNYOLVASÁS -AUTOLEXIA 45

LOMB KATÓ AZ OLVASÁSRÓL 46

TOVÁBBI JAVASLATOK AZ OLVASÁSHOZ 4 7

PÁRHUZAMOS OLVASÁS 48

HANGOS KÖNYV HALLGATÁSA ÉS A MAGYAR SZÖVEG PÁRHUZAMOS OLVASÁSA 48

A HANGOS KÖNYV HALLGATÁSA OLVASÁS NÉLKÜL 49

Az IDEGEN NYEL VU SZÖVEG HALLGAT ÁSA És UTÓLAGOS OLVASÁSA MAGYARUL 50

SZÖVEGHALLGAT ÁS, SZÖVEGOLVASÁS PÁRHUZAMOSAN UGYANAZON A NYELVEN 50

5. CSOPORTTAL, OSZTÁLLYAL VALÓ GYAKORLÁS - KEDVENC REGÉNYFELDO LGO ZÁSA 50

JAVASLATA REGÉNYHEZ,REGÉNYRÉSZLETHEZ 5O

Ill. RÉSZ. AZ AUTORITMIA GYAKORLATAI ÉS GYAKORLATSORA 52

1. A GYAKORLA TOK LEÍRÁSA 52

A GYAKORLATOKKERETE: ELCSENDESEDÉS,BEMELEGÍTÉSÉS A VÉGÉNVISSZATEKINTÉS 53Elcse nd esedés 53Be melegí to gyako r la to k 54Vissza te kintés 55Hallga tás és szóízlelgetés 56

KÉPALKOTÁS - BEVEZETO TAPASZTALATI GYAKORLAT 56EGYSÉGALKOTÁs ÉS KÉPALKOTÁS 57

G yako rla t: belso képalkotás 57Kép alkotás p árunkkal 58A képalkotás gyakorlat csoportban: 59

A NYELVRITMUSA,DALLAMAÉS HANGZÁSA 59MIÉRT VANEKKORAEREJE A RITMUSNAK? 59

Gyako rlat: szövegritmu s 60Ritmizálás párunkkal 61



Ritmizálás csoporttal 61A DALLAM 61

Dalia mgyako rlat a szöveggel 62A SZÖVEGEGYÜTTMONDÁSAABESZÉLÖVEL 62

Kérdések a szöveggel kapcsolatban 63Szövegismétlés párun kkal 63Szövegismétlés csoportban 64

KIEJTÉSÜNK FEJLESZTÉSE- HANGFEL VÉTEL BESZÉDÜNKRÖL 64

Felvételkészítés beszédünkrol 64

2. SZÓTÁRAZÁS 65

SZÓTÁRHASZNÁLATKICSITMÁSKÉPP 65Szó NYOMOzÁs 65

Jelen tésn yo mozás 66Szó nyomozás p árunkkal 67Szón yomozás csopo rtban 67

KREATÍVSZÓTANULÁS-A SZAVAKÉLETREKELTÉSE SZÓTÁRBÓL,SZÓSZEDETBÖL 67Kreatív szótanulás párunkkal 68Kreatív szótanulás csoportban 68A csoport felkészítése egy szövegre 68Egyszeru szótáro Ivasás 68

3. JEGYZETE LÉS, FÜZETMUNKA 69

LEÍRÁS- RAJZJEGYZET 69Leírás 69A raj zjegyzet 69

4. SZAVAK, KIFEJEZÉSEK, JELENTÉS VISSZAIDÉZÉSE 71

KÉTFÉLEKÉPPEN 71GYAKORLÁSPÁRUNKKAL 71

5.ÍRÁS-OLVAS ÁS 71

Diktálás és oIvasás 72Diktálás párunkkal 73Áldiktálás 73Igazi diktálás párunkkal 73Diktálás csoporttal 73Áldiktálás 73Diktálás 73

6.HALADÁS ÉS ISMÉTLÉS 73

VARIÁCIÓK 74Szavak, kifejezések ismétlése jegyzeteink alapján 74Ismétlés kreatív szótan uláss al 75Írás bal kézzel 75Tükö rírás 75

A FELDOLGOZOTTSZÖVEGISMÉTLÉSEUTAZÁS,VÁRAKOZÁSKÖZBEN 757. _AGYAKORLATSOR 76

A TELJESGYAKORLATSOR 77Hala dó változat 80egyszeru bb változa t 82

8. HASZNOS LINKEK: INGYENES SZÖVEGEK, BESZÉLGETOPARTNER-KERESÉS,SZÖVEG FELOLVASTA TÁS 83

INGYENHANGOSKÖNYV 83



IV. RÉsz - A NYELVTANULÁS BEAVATOTT JAI 85

1.-AKIKTOLTANULHATUNK! 85LOMBKATÓ 85HEINRICHSCHLIEMANN 85GIUSEPPEMEZZOFANTI 86BERNARDDUFEU 87

Bern ard Dufeu hipotézise 87MARIORINVOLUCRI 88

2. IDÉZETEK ÉS HIPOTÉZISEK 89

LOMB KATÓ (A NYEL VT ANULÁS lOP ARANCSOLA TA) 89CHARLES A. CURRAN 91BERNARDDUFEU HIPOTÉZISEIA NYELVELSAJÁTÍTÁSRAVONATKOZÓAN 91STEPHEND .KRASHENHIPOTÉZISEI 92NYELVTANULÁS- NYELVELSAJÁTÍTÁSHIPOTÉZIS 93

Az input hipotézis 93Az érzelmi szuro hipotézis 94A természetes sorrend hipotézis 94A mo ni to r hipotézis 94

AJÁNLOTT IRODALO M 94


WWW.SZEPNAPKGNYVEK.HU