„Minden másodpercben elkezdődik a jövő” és „jövőnket
befolyásolja az, amit mi teszünk és amit mások tesznek”
OM azonosító: 032646
Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Dabas, 2370 József A. u. 107.
Intézményi Minőségirányítási Program
a
2010-2011-es tanévtől
Készítette: Stégner Péter Valentyikné Szakál Márta
ig. minőségügyi vezető
Fenntartói jóváhagyás:
ph
2
1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3
1.1. Az iskola rövid bemutatása ................................................................................................................... 3
1.2.Az intézmény minőségpolitikai múltjának rövid leírása ........................................................................ 3
2. A fenntartó minőségpolitikája ............................................................................................... 4
3. Az intézmény minőségpolitikája (Összhangban az ÖMIP-el). ............................................. 5
3.1. Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................................... 5
3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat ................................................................................................................. 5
3.3.Minőségcélok ......................................................................................................................................... 6
4. Az iskola minőségirányítási rendszere .................................................................................. 6
5. Az intézmény működése ......................................................................................................... 8
6. Ellenőrzések, mérések szabályozása ................................................................................... 14
6.1. A vezetői ellenőrzés, mérés, értékelés ................................................................................................. 14
6.2. Az intézmény mérés-értékelés modellje .............................................................................................. 15
6.3. Az intézmény teljes körű önértékelési rendszere (ESZÖM) ............................................................... 19
6.4. Külső mérési eredmények figyelembevétele ....................................................................................... 19
6.5. Egyéb külső mérési, monitoring, audit eredmények figyelembevétele ............................................... 23
6.6. A teljesítményértékelés rendje .......................................................................................................... 23
7. ÖKO iskolai kritériumrendszer ..................................................................................................................... 23
7.1. Résztvevők és erőforrások .................................................................................................................. 24
7.2. Minőségügyi kritériumok meghatározása ........................................................................................... 26
8. Az IMIP elfogadása ............................................................................................................. 31
FÜGGELÉK ............................................................................................................................ 32
3
1. Bevezetés
1.1. Az iskola rövid bemutatása
A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium fenntartója Dabas Város
Önkormányzata. A fenntartóval jó partneri kapcsolat alakult ki, kezdeményezéseinket a
lehetőségekhez képest és mérten a fenntartó támogatja.
Az iskola története 1954-ig vezethető vissza. Működésének első szakasza 1982-ig tartott. 1990
március elején alapították újjá. A névadó Kossuth Zsuzsanna, mivel a város történelmi múltjából a
legnagyobb tisztelet a Kossuth családot övezi és Kossuth Zsuzsanna áldozatos munkája, erkölcsi
tartása, önzetlensége ma is példaértékű.
Az iskola 2002-ben új, korszerű épülettel bővült. A kollégium és a tornacsarnok mellett a
Dudley College anyagi támogatásával berendezett csillagvizsgáló és a Finn partnerek által megépített
szauna ritkaságnak számít az iskolai környezetben.
Az iskola fő profilja a szakiskolai képzés. Az alapítás óta a képzési struktúra folyamatosan változott,
az oktatott szakmákkal a munkaerő piaci igényeket igyekszünk kielégíteni.
Eszköz ellátottság
Intézményben a korszerű nevelő-oktató munka hatékonyságát különböző modern eszközök szolgálják,
egyes tantárgyak technikai felszereltsége európai színvonalú.
Nemzetközi kapcsolatok
Az iskolavezetés, illetve a tantestület egyaránt nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi kapcsolatokra,
azon belül is olyan iskolák a partnereik, amelyek hasonló profilúak.
1.2.Az intézmény minőségpolitikai múltjának rövid leírása
Tevékenységük során tudatosan törekszünk a teljes körű és állandó minőségfejlesztésre.
1997-ben vezettük be az EFQM minőségbiztosítási rendszert. A két éves minőségi ciklus után a
Comenius I. minőségbiztosítási rendszer kiépítésére tértünk át.
2003-ban sikeres pályázat útján csatlakoztunk a Szakiskolai Fejlesztési Program D, -
minőségfejlesztés - önfejlesztés - komponenséhez. Ezt követően az európai „Közös
Minőségbiztosítási Keretrendszer” (CQAF) bevezetése következett, melyet a „Minőség a
szakképzésben EU Szakmai Munkacsoport dolgozott ki.” Célja, hogy elősegítse és biztosítsa a
szakképzés minőségének javítását, fejlesztését. 2009-ben csatlakoztunk a TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-
4
0002 „ A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” című programhoz, mely program
előreláthatólag koronája lesz az eddigi munkánknak.
1.3. A módosítás alapja
Az eredeti IMIP-ünket 2005-ben, majd 2007-ben módosítottuk, elsősorban jogszabályi változások
miatt. Az előző programunk az alábbi stratégiai ütemezést rögzíteti:
Fenntartó fejlesztési terve : 2004-től
Vezetői program: 2004-től 2009-ig
Helyi pedagógiai program : 2004-től 2009-ig
Minőségirányítási program: 2004-től 2009-ig
Ennek megfelelően, valamint egyéb jogszabályi és stratégiai változások indokolták a jelen
dokumentum, valamint a Pedagógiai programunk módosítását. A 2009-2010-es tanévtől igazgató
váltást követően a vezetői program is megújult.
2. A fenntartó minőségpolitikája
Az intézményre vonatkozó elvárások, feladatok
- növekedjen az országos versenyeken sikeresen szereplők száma
- emelkedjen 10%-ot a középfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma
- szakképző osztályai igazodjanak a munkaerő piaci igényekhez
- szerepeljenek sikeresen az OSZTV versenyeken
- lehetőségeihez mérten érje el, hogy minél több tanuló jusson be egyetemre, főiskolára
- a szakképzés szerkezetének, szakmai összetételének megtartása mellett növelni kell az érettségire
épülő szakképzésben résztvevők arányát
- vállalják a szakképzési fejlesztési program keretében vállalt tanári továbbképző-ismeretbővítő
program teljesítését a megadott határidőn belül
- emelkedjen az ECDL vizsgát tett tanulók száma
- a munkaerő – piaci igényekhez igazodva- a költségvetési lehetőségek függvényében bővítsék a
felnőttképzés kínálatát
- nevelési programjával járuljon hozzá a tehetséges tanulók továbbhaladásához
5
3. Az intézmény minőségpolitikája (Összhangban az ÖMIP-el).
3.1. Küldetésnyilatkozat
„Segítünk megtalálni a holnapod”
„ A gyermek érdeke mindenek felett”
Küldetésünk a korszerű tudással rendelkező szakemberek képzése a környező és a
távolabbi munkaerőpiac részére. Ezt szakiskolai, szakközépiskolai és felsőfokú szakképzési
szinteken végezzük, gazdasági szervezetekkel, potenciális munkahelyekkel együttműködve.
Úgy kívánjuk diákjainkat felkészíteni, hogy megfeleljenek a munkahelyi elvárásoknak, az
EU követelményeinek és képesek legyenek egy életen át való tanulásra.
Arra is törekszünk, diákjaink közül egyre többen folytassák tanulmányaikat főiskolán vagy
egyetemen.
3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat
A haladó hagyományaink őrzése mellett – az egész világon, s így az iskolánk
vonzáskörzetében is tapasztalható gyors környezeti, munkaerő-piaci változások, a hasonló
intézmények közötti versenyhelyzet közepette – az állandó minőségbiztosítás (garantálás) az
egyik legfontosabb feladatunk.
Ebből adódóan - a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célokkal összhangban - a
minőségpolitikánk a következő elemeket tartalmazza:
Célunk a teljes körű minőségirányítás, tehát olyan iskola, amelynek középpontjában a
minőség áll, amely az iskola összes tagjának, munkatársának a részvételén alapszik, amely azt
célozza, hogy hosszútávon sikert érjen el valamennyi partner megelégedettsége által, és
hasznára legyen az iskola összes tagjának, dolgozójának és a helyi társadalomnak.
Arra törekszünk, hogy tanulóink:
o rendelkezzenek pozitív, reális jövőképpel, morális felelősséggel önmaguk és
környezetük iránt
6
o képesek legyenek a helyes életmód és életstílus kialakítására, legyenek felkészülve a
felnőtt lét szerepeire
o váljanak a társadalmi-, az épített- és a természeti környezetet elfogadó, azokat alakító,
szabadon gondolkodó, aktív állampolgárokká
o egyéniségüket, az új iránti fogékonyságukat megőrizve képesek legyenek önmagukkal
és társas környezetükkel egyensúlyban lévő személyiségekké válni
o sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és
eszközeit az élethosszig tartó tanulás során
3.3. Minőségcélok
Az első IMIP megalkotásakor intézményünk hosszú, közép és egy tanévre szóló rövid - távú
minőségi, fejlesztési célokat tűzött ki, és valósított meg. 2008-óta rövidtávú céljainkat az
iskola éves munkatervéhez igazítjuk, valamint olyan területekre dolgozzuk ki melyek, az
önértékelésben negatív eredményt mutatnak. Azt is szem előtt tarjuk, hogy teljesíteni tudjuk
az önkormányzat által megjelölt elvárásokat, feladatokat.
4. Az iskola minőségirányítási rendszere
Iskolánkban minőségügyi vezető irányításával minőségügyi munkacsoport működik.
Minőségügyi vezető
A minőségügyi vezetőt az igazgató bízza meg. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény
igazgatója gyakorolja.
Részt vesz az iskolavezetés munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések,
stratégiák kidolgozásában.
Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai
munkáját.
Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök,
dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit).
Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetőségekre.
Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról.
Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése.
A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása.
Minőségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez.
7
Segíti és koordinálja a Minőségügyi csoportok / továbbiakban MCS/ munkáját.
Tagja, de nem vezetője a Mérés-értékelés Csoport-nak. /továbbiakban MÉCS/
Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket.
A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrend-szerét és
kommunikációs kultúráját.
A projektirányításból eredő feladatai:
A projekt munkatervének intézményre adaptálása.
A támogató szervezet kiépítésének segítése.
A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása
(előadó hívása, képzésekre delegálás stb.).
A fejlesztő munkák koordinálása.
Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása.
A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról.
A munkajelentések leadása.
Kapcsolattartás:
Igazgató
Oktatási Minisztérium
Tanácsadó cég és munkatársa
Munkacsoportok
Közvetlen és közvetett partnerek
A minőségirányítási csoport működése
/ továbbiakban MCS/
A csoport tagjai munkájukat az igazgató írásos, határidős megbízása alapján végzik.
A csoport tevékenysége:
Elkészítik munkatervüket.
Rendszeresen üléseznek.
A munkáról jegyzőkönyvet vezetnek.
Tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről.
Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére.
A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az
intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja.
8
5. Az intézmény működése
5.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége
A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a
szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza,
nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket a szervezetnek esélye
sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására.
A minőségbiztosítási rendszer működtetésének első számú felelőse az intézmény
igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad
az ehhez kapcsolódó munkáknak.
Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés.
Ennek megvalósítása érdekében:
Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a
minőségfejlesztés terén.
Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók
előírásait
Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét
Elkészítette az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat
kezdeményez
Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat
5.1.1. Jogszerű működés biztosítása
Szabályozó elemek az intézményben
A jogi szabályozás elemei a belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak
jelen az intézményben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen
az összes többi elemre - törvényi előírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással
vannak.
9
Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabá-
lyozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek.
Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi össze-
függéseit.
A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak,
ám az intézmény működésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi
elemként érvényesülnek.
A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden
szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlá-
tozódik hatályuk.
A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatály-
vesztés tekintetében.
A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintű elemei – kiemelését az
indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem
változtatható.
A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját a következő
ábra szemlélteti:
10
Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok –
törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói –
minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg,
munkaköri feladatuk ezek betartása.
JJOOGGII SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÁÁSS SSZZIINNTTJJEE::
PPééllddááuull:: KKöözzookkttaattáássii ttöörrvvéénnyy,, MMuunnkkaattöörrvvéénnyykköönnyyvvee,, OOMM
rreennddeelleetteekk,, ÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii rreennddeelleetteekk ssttbb..
AALLAAPPDDOOKKUUMMEENNTTUUMMOOKK SSZZIINNTTJJEE::
PPééllddááuull:: AAllaappííttóóii ookkiirraatt,, PPeeddaaggóóggiiaaii PPrrooggrraamm,, MMiinnőősséégg--
iirráánnyyííttáássii kkéézziikköönnyyvv,, IIMMIIPP
FFŐŐ SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÓÓ DDOOKKUUMMEENNTTUUMMOOKK SSZZIINNTTJJEE::
PPééllddááuull:: SSzzMMSSzz,, HHáázziirreenndd,, eelljjáárráássii uuttaassííttáássookk,, sszzaabbáállyyzzaattookk
ssttbb..
RRÉÉSSZZTTEERRÜÜLLEETTEEKK SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÁÁSSÁÁNNAAKK SSZZIINNTTJJEE::
PPééllddááuull:: eelljjáárráássii uuttaassííttáássookk,, sszzaabbáállyyzzaattookk ssttbb..
MMUUNNKKAAUUTTAASSÍÍTTÁÁSSOOKK SSZZIINNTTJJEE::
PPééllddááuull:: IIggaazzggaattóóii uuttaassííttáássookk,, TTűűzzvvééddeellmmii uuttaassííttááss ssttbb..
BBIIZZOONNYYLLAATTOOKK SSZZIINNTTJJEE ::
PPééllddááuull:: JJeeggyyzzőőkköönnyyvveekk,, jjeelleennllééttii íívveekk,, mméérrééssii eerreeddmméénnyyeekk
ssttbb..
11
Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások
A jogszabályi változások követése az igazgató közvetlen feladata.
A közlönyben megjelent változásokról az igazgató értesíti az érintetteket, melynek módszere
a következő:
Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg
Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján
Mindenkit érintő esetben a tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy
példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki
számára munkaköri kötelesség
A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli
tájékoztatás
A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:
Könyvtárban és az igazgatóhelyetteseknél
Alkotmány
Közoktatási törvény
Szakképzési törvény
Iskolatitkárnál:
Pedagógiai program
Házirend
Szervezeti Működési Szabályzat
Minőségirányítási program
Gyakornoki szabályzat
Gazdasági vezetőnél
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik
Munka törvénykönyve
A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.
5.1.2. Az iskolavezetés modellje
A szervezeti felépítést az SZMSZ tartalmazza
5.1.3. A tervezés
5.1.3.1. A stratégiai tervezés
Intézményünk az alábbi stratégiai tervek alapján működik.
Fenntartó fejlesztési terve : 2004-től megjelelő fejlesztési tervek
12
Vezetői program: 2009-től 2014-ig
Helyi pedagógiai program : 2010-től 2015-ig
Minőségirányítási program: 2010-től 2015-ig
Tanévtervezés, operativitás
A stratégiai tervek mellett számos dokumentum kötődik a konkrét tanévi tevékenységekhez.
Éves munkaterv
Félévi és év végi tantestületi értekezlet beszámolói
Tanári beszámolók
Jegyzőkönyvek
Fenntartó részére küldött beszámolók
DÖK éves munkaterve
Kollégium éves munkaterve
5.1.3.2. A pedagógiai program készítésének és felülvizsgálatának rendje
A folyamat leírása
1. A PP felülvizsgálatát 5 évenként végezzük el , illetve minden olyan esetben amikor az
iskola életében a PP-t is érintő változások történnek. Első lépésként az iskola vezetése
áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.
2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra,
kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.
3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a munka elvégzésére.
4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.
5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a
munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének
időpontjáról.
6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.
7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító
javaslataikat és összehasonlítják.
8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és
módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.
9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések
bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy
héten belül.
10. Az így kiegészített pedagógiai programot átadjuk a Szülő Választmány képviselőjének, és
DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.
13
11. Január végén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi
előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak,
akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.
12. Februárban az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési
módosításait.
Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.
13. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel
(szülők, tanulók) különböző fórumokon.
14. Az igazgató a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.
Felelősségek és hatáskörök
Felelős Érintett
1. Igazgató Tantestület
2. Igazgató Kibővített isk. vez. Nevelőtestület
3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület
4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület
5. Igazgató Tantestület
6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató
7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató
8. Igazgató Tantestület
9. Munkacsoportok vezetői Tantestület
10. Igazgató, DÖK vezető SZMK, DÖK
11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület
12. MCS vezetője MCS tagjai Igazgató
13. Igazgató Tantestület
14. Igazgató Szülők, tanulók, tantestület
15. Igazgató Önkormányzat Tantestület
5.1.3.3. Az éves munkaterv készítésének szabályozása
I. A folyamat célja:
A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben
és felelősökre lebontva az éves feladatokat.
A folyamat leírása
1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési
és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai
elvárásairól.
2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.
14
3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán
milyen fejlesztések történtek.
4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák
a célokat, célértékeket.
4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.
5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok
eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek
a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.
6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a
munkaközösségi terveket.
7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek
tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak,
akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges.
8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola
ütemtervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.
9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a
mérési – ellenőrzési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és
felelőseit illetve az ellenőrzés időpontjait, felelőseit. (részletezve: 4.1.4. alatt)
10. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.
11. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag,
formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen
beavatkozás szükséges.
12. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez a
tanári szobában és az igazgatói irodában.
6. Ellenőrzések, mérések szabályozása
6.1. A vezetői ellenőrzés, mérés, értékelés
6.1.1. Az intézmény ellenőrzési terve
1. A vezetőség a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit,
szempontjait, gyakoriságát és módszereit.
2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket, és elkészíti az
éves ellenőrzési tervet.
15
3. Az igazgató a tanévnyitó értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti
közösséggel.
4. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató.
A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.
5. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.
6. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.
7. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.
8. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.
9. Az ellenőrzés eredményeinek un. adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén,
amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.
Felelősségek és hatáskörök
Felelős Érintett Informált
1 igazgató iskolavezetés Alkalmazotti
közösség
2. igazgató iskolavezetés Alkalmazotti
közösség
3. Igazgató iskolavezetés Alkalmazotti
közösség
4. Igazgató Alkalmazotti
közösség
5. Igazgató Megbízottak
6. Igazgató Megbízottak
7. Az ellenőrzést végző személy ellenőrzött
8. Megbízott ellenőrző ellenőrzött
9. Megbízott ellenőrző Ellenőrzött
6.2. Az intézmény mérés-értékelés modellje
16
Félévi, év végi értékelés
A tanév végi értékelés szempontrendszere (területek és mutatók)
Területek →
mutatók ↓
Tanulók Pedagógusok Nem pedagógusok Pedagógiai
tevékenység
Iskola működése
tanulmányi átlag
belső vizsgák átlaga
fegyelmi ügyek
száma
dicséretek száma
- szaktanári
- oszt. fő-i
- igazgatói
verseny eredmények
- tanulmányi
- sport
- kulturális,
művészeti
hiányzások (igazolt,
igazolatlan)
bukások száma
(Az iskolavezetés
ellenőrzési tervében
meghatározottak
alapján történik)
önértékelő lap
eredményei
(mellékelve)
óraellenőrzés
- értékelő lap
eredményei
foglalkozások
ellenőrzése
- értékelő lap
eredményei
dokumentumok
ellenőrzése
- feljegyzések adatai
egyéni lap
eredményei
(mellékelve)
Önértékelő lap
és egyéni lap, és a
gazdasági vezető
feljegyzései alapján
(kidolgozás alatt)
Osztályfőnöki-,
szakmai
munkaközösségi
munkatervek, és
iskolai éves
munkaterv
feladatainak,
megvalósulása a
sikerkritériumok
alapján
hospitálások száma
óralátogatások száma
médiaszereplések
száma
OKÉV-mérések
eredményei
fluktuáció
a partneri
elégedettségmérés
eredményei
tárgyi feltételek
anyagi feltételek
pályázatok száma
- megírt
sikeres
17
Területek →
mutatók ↓
Tanulók Pedagógusok Nem pedagógusok Pedagógiai
tevékenység
Iskola működése
más iskolák által
szervezett
rendezvények,
versenyek, amiken
diákjaink részt vettek
az iskola által
szervezett
rendezvények,
versenyek
(helyi, kerületei
országos)
száma
tanmenetek által
meghatározott
feladatok
megvalósulása
18
TERÜLET
ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS
TA
NU
LÓ
K
mérési pont módszer gyakoriság dokumentáció felelős mérési pont módszer gyakoriság dokumentáció felelős
Tanulmányi munka belső ell.
szerint esetenként
dokumentum-
elemzés
havonta napló, ellenőrző ofi
ig.h. igazgató
folyamatos tanmenet
szerinti félév, évvége
szóbeli
írásbeli
eseti tanmenet
szerinti, félévente
ellenőrző, napló,
bizonyítvány
szaktanár
Versenyeredmények tanévvégi
értékelés
elemzés évente összesítések,
jegyzőkönyvek
igazgató
igh. mkv.
versenyek írásbeli, szóbeli,
gyakorlati
évente jegyzőkönyv szaktanár
Vizsgák évvége jegyzőkönyv igazgató
ig.h.
vizsga írásbeli, szóbeli,
gyakorlati
évente jegyzőkönyv vizsgáztató
Magatartás folyamatos
osztályozó értekezlet
óralátogatás
megbeszélés
folyamatos
félévente
feljegyzés
feljegyzés
igazgató
ig.h.
félév, évvége önértékelés
megbeszélés
félévente napló osztályfőnök
Szorgalom folyamatos osztályozó
értekezlet
óralátogatás megbeszélés
folyamatos félévente
feljegyzés feljegyzés
igazgató ig.h.
félév, évvége önértékelés megbeszélés
félévente napló osztályfőnök
Fegyelmi ügyek esetenként dokumentum-
elemzés megbeszélés
esetenként jegyzőkönyv igh. félév, évvége megbeszélés félévente jegyzőkönyv igazgató
Jutalmazások (motiváció) munkaterv szerinti
óralátogatás dokumentum-
elemzés
rendszeres feljegyzés napló
igazgató ig.h., mkv
félév, évvége
önértékelés dokumentum-
elemzés
félévente jegyzőkönyv igazgató, ig. h.
Külső mérések esetenként írásbeli esetenként jegyzőkönyv ig.h. esetenként írásbeli eseti jegyzőkönyv ig. h.
PE
DA
GÓ
GU
SO
K
Tanmenet, program IX. 10. dokumentum-
elemzés
évente tanmenet ig.h. félév
évvége
beszámoló félévente jegyzőkönyv Igazgató
Tankönyv, taneszköz IX. 15., II. 15.
dokumentum-elemzés
megbeszélés
félévente rendelések, leltári jegyzőkönyv
ig.h. félév évvége
beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató
Ofi, munkaközösségvezetői
tevékenység
munkaterv
szerint
óralátogatás
dok.-elemzés megbeszélés
munkaterv
szerint
feljegyzés igazgató
ig.h.
félév
évvége
beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató
Pedagógusok munkája munkaterv szerint
óralátogatás dokumentum-
elemzés
munkaterv szerint
feljegyzés napló
igazgató ig.h. mkv.
félév évvége
beszélgetés, dokumentum-
elemzés
félévente feljegyzések igazgató
Munkaközösségi szakmai munka munkaterv
szerint
óralátogatás iskolai
elemzés beszélgetés
munkaterv
szerint
napló
feljegyzés
igazgató
ig.h.
tanév vége önértékelés évente jegyzőkönyv igazgató
ig.h.
ISK
OL
A
Házirend folyamatos iskolabejárás óralátogatás
dokumentum-
elemzés
folyamatos feljegyzés igazgató ig.h.
évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató
Ügyeleti rendszer folyamatos dokumentum-
elemzés
beszámoltatás
folyamatos feljegyzés igazgató
ig.h.
évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató
SZMSZ, Pedagógiai Program
végrehajtása
ig. utasítás
szerint
jogszabály és
dokumentum
elemzés
2 évente feljegyzés igazgató
2 évente beszámoló 2 évente jegyzőkönyv igazgató
Intézményi folyamatok ellenőrzése
folyamatszabályozás szerint
irányított önértékelés
igazgatói ciklus 3.-5.
éve
jegyzőkönyv minőségügyi vezető
folyamatszabályozás szerint
EFQM igazgatói ciklus 3.-5. éve
jegyzőkönyv minőségügyi vezető
19
6.3. Az intézmény teljes körű önértékelési rendszere (ESZÖM)
Intézményünk 1997-óta törekszik a rendszerszerű minőségbiztosításra. Azóta több
minőségirányítási rendszert működtetett, mely rendszerek egy-egy nyertes pályázat
részeként kötelező elemként épültek be az intézmény mindennapjaiba. Ennek
következményeképpen nem alakulhatott ki egy olyan komplett értékelő rendszer, mely
egységes, folyamatos adatokat biztosít az intézményre vonatkozóan. Az állandó változás,
újabb és újabb rendszerek kiépítését a nevelőtestület nem fogadta jó szívvel. Az
iskolavezetés javaslatára a nevelőtestület úgy döntött, hogy csatlakozik a Nemzeti
Felnőttképzési és Szakképzési Intézet TÁMOP -2.2.1.-08/1-2008-0002 projektjéhez, bízva
abban, hogy egy olyan európában elfogadott keretrendszer bevezetése mellett döntött, mely
egységesíti az eddig működtetett rendszereinket.
A projekt időtartama 200
A projekt során elkészült ütemtervek, mérések, folyamatszabályozások, intézkedési tervek,
tehát az elkészült dokumentumok teljes anyagát az IMIP függelékeként kezeljük.
6.4. Külső mérési eredmények figyelembevétele
Törvényi háttér
Kt. 40. § (11), lásd fentebb
Kt. 99. § (7)
”Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés
eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a
fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell
készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével.”
6.4.1. Országos mérési eredmények figyelembevétele
Az országos kompetenciamérést követő feladatok:
Eljárásrend
Intézkedési terv
Intézkedési terv
20
1. Cél: Országos kompetenciamérés eredményének szintre hozása
Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban
meghatározott minimum alatt teljesített
Sikerkritérium: Az országos mérés során előállt átlagszint teljesítése
2. Erőforrások
Humán: érintett szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember
Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép
3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó
21
Eljárásrend
Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős
1. Adatfeldolgozás minden
tanulóra vonatkozóan
Adatfeldolgozó
szoftver
segítségével
(OKÉV)
3 héten
belül
Érintett
szaktanárok,
2. Az adatok elemzése Teljesítmények
kimutatása
Osztályok
teljesítménye
Egyéni
teljesítmények
(tantárgyanként,
feladatonként)
3. Az alulteljesítés okainak
feltárása
2 héten
belül
Érintett
szaktanárok,
osztályfőnökök
Háttértényezők
vizsgálata
- Tanulói képességek
mérése
- Szülők iskolázottsága
Attitűdvizsgálat,
induktív
gondolkodás
mérése, olvasási
képességek
mérése, stb.
Kérdőív
Pedagógusok
módszertani kultúrájának
vizsgálata
Eredményesség,
hozzáadott érték,
képességfejlesztés,
stb.
Egyéb okok feltárása - Pedagógusok
távolléte miatti
helyettesítések,
pedagógusváltás,
betegség, stb.
- Alkalmazott
tankönyvek,
szemléltetések
- Motiválás
4. A feltárt okok elemzése Összehasonlító
vizsgálat a tanulói
teljesítménnyel
1 héten
belül
Osztályfőnökök,
érintett
pedagógusok
22
Fejlesztési terv készítése
Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanké
nt,
osztályonként
tanulókra
lebontva az
elemzések
tapasztalatai
alapján
3 héten
belül
Érintett
szaktanárok,
intézményvez
etők Pedagógusokra
vonatkozóan
Alkalmazott
módszerek,
feladatok,
tankönyvek,
motiválás,
tanulói
képességek
fejlesztése,
tanulói
munkáltatás,
felzárkóztatás,
stb.
Egyéb területek A feltárt
okoknak
megfelelő
intézkedés
meghozatala
7
.
A szülők tájékoztatása
a fejlesztési tervekről
Fejlesztési
tervek
tartalma,
együttműködé
s, szülők
bevonása a
fejlesztési
tervek
végrehajtásába
1 héten
belül
osztályfőnök
ök
8
.
A fejlesztési tervek
megküldése a
fenntartónak
Iktatott anyag
/dokumentálás
1 héten
belül
intézményvez
ető
9
.
A fenntartó által
jóváhagyott intézkedési
terv végrehajtása
Beépítése az
éves iskolai
munkatervbe
A
jóváha
gyást
követő
en
azonna
l
igazgató,
érintett
pedagógusok
23
Szülők tájékoztatása
Az OM mérést követően (honlap, szülői értekezlet, iskolaújság, iskolarádió, stb.)
1.A következő évi országos kompetenciamérést követő feladatok
Kt. 99. § (7)
”Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem
éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési
és
Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési
tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak
végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai
szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles
igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési
és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben
foglaltak végrehajtását.”
6.5. Egyéb külső mérési, monitoring, audit eredmények figyelembevétele
Külső ellenőrzések ( Tanügyigazgatási, pénzügyi stb) jegyzőkönyveiben feltüntetett
hiányosságok pótlását határidőre el kell készíteni, erre az igazgató intézkedési tervet
készít. Az aktuális intézkedési terv elkészítésénél figyelembe kell venni a külső
szakemberek javaslatait, elvárásait.
6.6. A teljesítményértékelés rendje
Az eljárásrendeket függelékben.
7. ÖKO iskolai kritériumrendszer
Jól működő környezeti nevelési program (Pedagógiai Program 12.fejezet) és a kitűzött célok
megvalósítása csak úgy képzelhető el, ha ebben a tevékenységben a maga területén mindenki részt
vesz, a partnerek hangsúlyt fektetnek a tervezésre, a tevékenységek összehangolására, illetve a
24
programok eredményességének, hatásainak mérésére, az ÖKOISKOLAI program folyamatos
fejlesztésére.
A Pedagógiai Programunkban megfogalmaztuk a fenntarthatóság pedagógiájának elveit és a
tantárgyi céljait. Az alábbi tevékenységek a program minőségbiztosítását és minőségfejlesztését
szolgálják:
Partneri lista és feladatkörök összeállítása
Minőségügyi kritériumok meghatározása
Környezeti attitűd mérés
Környezeti nevelési indikátorok használata és azok alkalmazása az értékelésben
7.1. Résztvevők és erőforrások
Belső erőforrások
Humán
erőforrások
Feladat, szerepkör Erősségek
Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési
programokat. A minőségi munka részeként
értékeli ezt a tevékenységet. Aktívan részt
vesz a programokban.
A külső
kapcsolatrendszer
ismerete.
Tanárok
munkaközösségek
Feladatuk, hogy környezettudatos
magatartásuk példaértékű legyen a tanulók
előtt. Tovább kell fejleszteniük a
munkaközösségek közötti kapcsolatot.
Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítik,
tanítják az egyes környezeti tartalmakat.
Elkészíti az éves tervet (a ped. programnak
megfelelően), segíti annak megvalósulását.
Versenyek szervezése, pályázatok írása
Életkornak megfelelően alakítja, fejleszti a
tanulók környezettudatos szemléletét.
Munkatervébe beépíti és életkornak
megfelelően közvetíti a környezeti nevelés
tartalmát.
Magas szintű
szakmai és
pedagógiai
módszerek
A tanulók
életviteli
kultúrájának,
szokásaiknak
25
Évfolyamokra lebontva foglalkozik a
környezeti nevelés témáinak
feldolgozásával
közvetlen nevelési
lehetőségei
Diákok Feladatuk, hogy vigyázzanak
környezetükre, figyeljenek a kulturált
magatartásra. A programokban
sokoldalúan vegyenek részt (hallgatóság,
aktív szerepvállalás, kezdeményezések)
Fő hangsúly a
szemléletformálás
on van. A felnőtt
résztvevőkkel
partnerség
kialakítása.
Diákönkormányza
tot segítő
pedagógus
Projekt hét, Kossuth Zsuzsanna napon
program szervezése
Tanulói motiváció
felkeltése
Szabadidő
szervező
Programok szervezése, lebonyolítása,
kapcsolattartás a külső erőforrásokkal
Rutin a pályázatok
elkészítésében.
Iskola védőnő Preventív egészségvédő tájékoztatás,
figyelemfelhívás
Egészségügyi
szakismeretek
Adminisztratív
dolgozók
Aktív részesei a programnak. Fontos
feladat, hogy a felesleges
papírfelhasználást csökkentsük.
Használt papír
újrahasznosítása
jegyzetpapírként
Papírtakarékosság
Technikai
dolgozók
A programok tárgyi feltételeinek
biztosítása, karbantartása. Takarítás során
környezetkímélő tisztítószerek használata.
Szelektív
hulladékgyűjtés
Szülők
Fontos a szülői ház és az iskola
harmonikus együttműködése. A szülők
erősítsék meg az iskola által közvetített
környezettudatos magatartást. Biztosítsák
– lehetőségeik figyelembe vételével - a
környezeti nevelési programok a tanulók
rézvételét
Elkötelezettség az
élményszerű
nevelés – oktatás
iránt.
Külső erőforrások
Fenntartó - A fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését
26
A kerület közoktatási intézményei – tapasztalatcsere, azonos körülmények, hasonló
problémák
Közművelődési intézmények - a tanórai és a tanórán kívüli programokat tartalmasabbá teszi.
A programokat tanórán készítjük elő, a munka értékelése is itt történik.
Öko Iskolai Hálózat
Hivatalos szervek - feladatuk az intézmény ellenőrzése környezetvédelmi és egészségügyi
szempontból. Véleményüket figyelembe véve alakítjuk az iskolai környezetet.
Anyagi erőforrások
Költségvetés: A Magyar Köztársaság az adott évi költségvetésből normatívát biztosít a
környezeti és egészségnevelési feladatok ellátására.
Pályázat: A pályázatok figyelemmel kísérése, a kollégák tájékoztatása vezetői feladat. A
szabadidő szervező a pályázatok elkészítésében segít.
7.2. Minőségügyi kritériumok meghatározása
Intézményünkben kialakított Kritériumlista elsődleges célja, hogy rávilágítson a
nevelési programunk értékeire, erősségeire, illetve gyengeségeire. Nem „minőség-
ellenőrzési” eszköz, hanem egy folytonos, részvételi alapú vitára állandóan nyitott
„minőségjavítási” lehetőség. Intézményünkben jelenleg már létezik környezetnevelési
munkacsoport, amely tagjainak feladata a jövőben az lesz, hogy a kritériumlista alapján
meghatározott közös értékeket úgy fogalmazzák meg, hogy így azok közelebb álljanak a
gyakorlathoz, de ne legyenek olyan előíróak és korlátozottak, mint a teljesítményindikátorok.
7.2.1 A minőségi kritériumok rendszerezése és alkalmazása
A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok
Az iskolapolitikára és -szervezetre vonatkozó minőségi kritériumok
Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok
A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok
1. A tanítási-tanulási folyamat területe
2. Az iskolában és a helyi közösségben megvalósuló eredmények
3. A „komplexitás kultúrája”
4. A kritikus gondolkodás és a lehetőségek számbavétele
27
5. Az értékek világos megfogalmazása és fejlesztése
6. Cselekvési lehetőségek
7. Tanulói részvétel
8. Tantárgyak
Az iskolapolitikára és -szervezetre vonatkozó minőségi kritériumok
9. Iskolapolitika és tervezés
10. Iskolai légkör
11. Iskolairányítás
12. A fenntartható fejlődésre irányuló iskolai szintű kezdeményezések értékelése
Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok
13. Közösségi együttműködés
14. Hálózatépítés és partneri együttműködés
7.2.1.1. A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok
A tanárok figyelnek a diákok érdeklődésére, tapasztalataira, elképzeléseire és
várakozásaira, értékelik azokat, terveik „rugalmasak” és nyitottak a változásra.
A tanárok ösztönzik a kooperatív és a tapasztalatokon alapuló tanulást.
A tanítás figyelembe veszi a gyakorlati tevékenységek értékét azzal, hogy azt
hozzákapcsolja a fogalmi fejlesztéshez és elméletalkotáshoz.
A tanárok keresik azokat a módszereket, amelyek segítségével a diákok teljesítményeit a
fent említett kritériumokkal összhangban tudják értékelni.
Minőségi kritériumok az iskolában és a helyi közösségben megvalósuló
eredmények területén
A fenntartható fejlődés pedagógiája szempontjából releváns, hogy az iskolában és a helyi
közösségben elért fizikai/technikai változásokra úgy kell tekinteni, hogy azok lehetőséget
nyújtanak a tanításra és tanulásra, és felhasználhatók a részvétel és a demokratikus
döntéshozatal gyakorlására.
Az iskolában és a helyi közösségben elért változásokat és eredményeket ápolni kell és meg
kell tartani.
28
Minőségi kritériumok a „komplexitás kultúrája” területén
Minden tantárgy tanítása a kapcsolatok, többszörös hatások és kölcsönhatások keresésén
alapul.
A diákoknak lehetőségük van arra, hogy szembesüljenek a – biológiai, társadalmi,
kulturális – sokféleséggel és értékeljék azt, úgy tekintve rá, hogy az „lehetőséget” nyújt több
változtatási opció mérlegelésére.
A diákokat bátorítják, hogy hallgassanak az érzelmeikre, és használják azokat a problémák
és helyzetek mélyebb megértése érdekében.
Minőségi kritériumok a kritikus gondolkodás és a lehetőségek számbavételének
területén
A diákok például a helyi szituációkban, országok között, a mai és a jövő generációk között
meglévő hatalmi viszonyokkal és ellentétes érdekekkel foglalkoznak.
A diákokat ösztönzik arra, hogy a dolgokat különböző perspektívákból vizsgálják meg, és
másokkal azonosságot vállalva fejlesszenek ki magukban empátiát.
A diákokat különböző álláspontok melletti érvelésre ösztönzik.
A diákokat ösztönzik, hogy keressenek példákat arra, mi (vagy mi volt) hasznos és
gyümölcsöző más helyzetekben, hogy el tudjanak képzelni új lehetőségeket és alternatív
cselekvéseket.
Minőségi kritériumok az értékek világos megfogalmazása és fejlesztése területén
A tanárok törekednek arra, hogy a diákok világosan fogalmazzák meg és vitassák meg saját
értékeiket, ezzel erősítve a más értékekről való gondolkodást, azok kölcsönös tiszteletét és
megértését.
A tanárok elfogadják azt a kihívást, hogy ne kényszerítsék rá a diákokra saját értékeiket és
véleményüket, hanem engedjék, hogy a diákok kialakítsák saját álláspontjukat.
Minőségi kritériumok a cselekvési lehetőségek területén
A diákok részt vesznek a probléma megoldására vagy enyhítésére irányuló akciókról szóló
döntéshozatalban, s a tapasztalatok elemzéséből tanulnak.
A tanítás középpontjában az eredeti cselekvési stratégiák állnak, a cselekvés lehetőségei és
a valódi akciókból szerzett tapasztalatok.
29
Minőségi kritériumok a tanulói részvétel területén
A tanárok az értelmes részvételhez és együttműködéshez szükséges képességekre
koncentrálnak, mint amilyenek például a mások meghallgatása, a véleménykifejtés, a
felelősségvállalás, a szolidaritás kifejezése.
A tanárok teret adnak arra, hogy a diákok koruknak és képességeiknek megfelelően részt
vehessenek a döntéshozatali folyamatokban.
A diákok tapasztalatokat szereznek a demokratikus részvételi folyamatokról.
Minőségi kritériumok a tantárgyak területén
A tanárok a fenntartható fejlődés pedagógiáját alkalmazva problémákra és kérdéskörökre
összpontosítanak – a témának funkcionálisnak és relevánsnak kell lennie abból a
szempontból, hogy a diákok megérthessék a kérdések komplexitását.
A tanárok a fenntartható fejlődés pedagógiájában ötleteket és perspektívákat keresnek a
hagyományos tantárgyi szerkezetben történő tanítás és tanulás reaktiválására és megújítására.
7.2.1.2. Minőségi kritériumok az iskolapolitika és tervezés területén
Az iskola a fenntartható fejlődés pedagógiájára összpontosítást küldetésének tartja, és
beépíti éves akciótervébe.
Az iskolavezetés arra ösztönzi a tanárokat, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődés
pedagógiájának tervezésében a jövő perspektíváit alkalmazzák.
Az iskola megfelelő iskolai időt biztosít a diákoknak arra, hogy foglalkozhassanak a
fenntartható fejlődéssel, a tanároknak pedig arra, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiájának
iskolai kérdéseit elemezni és tisztázni tudják.
Az iskola eljárásrendet dolgoz ki, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiájával kapcsolatban
releváns tanári továbbképzési igényekre reagáljon.
Minőségi kritériumok az iskolai légkör területén
Az iskolai légkör olyan, hogy mindenki úgy érzi, hogy félelem nélkül innovatív ötleteket
és javaslatokat ajánlhat. Az iskolai vezetésnek különös szerepe van ennek elősegítésében.
Az iskolát olyan intézménynek tekintik, ahol a döntéshozatali folyamatok különböző
szintjein minden szereplő gyakorolja a demokráciát és a részvételt.
30
Minőségi kritériumok az iskolairányítás területén
Az iskola a fenntarthatóságot szem előtt tartva rendszeres vizsgálatot tart az iskola
szükségleteiről, bevonva a diákokat, tanárokat és más munkatársakat is.
Az iskola minden évben meghatározza, hogy melyek az új kihívások, és dönt arról, hogy
mik a teendők az iskolairányítás folyamatos javítása érdekében.
Az iskola törekszik arra, hogy példát nyújtson az erőforrások gondos felhasználására, és az
elért eredményekről tájékoztatja a belső és külső közösséget.
7.2.1.3. Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok
Minőségi kritériumok a közösségi együttműködés területén
Az iskolák bevonják a közösséget az értelmes módon történő tanítás/tanulás forrásaként.
Az iskola lehetővé teszi a helyi közösség számára, hogy megfogalmazza gondjait az
iskolának, és „közösségi központként” szolgál.
Minőségi kritériumok a hálózatépítés és a partneri együttműködés területén
Az iskola együttműködik más iskolákkal a fenntartható fejlődés pedagógiája
szempontjából releváns elképzelések és információk fejlesztése, cseréje és összehasonlítása
érdekében.
Az iskola a fenntartható fejlődés pedagógiája szempontjából releváns helyi, országos vagy
nemzetközi hálózatok része, melyekben a diákokat kezdeményezésre ösztönzik.
Az iskola keresi az együttműködés lehetőségét a fenntartható fejlődés pedagógiája terén
történő oktatásfejlesztésben aktív intézményekkel.
31
8. Az IMIP elfogadása
A DÖK, a módosított intézményi Minőség Irányítási Program elfogadása előtt jogkörét
gyakorolta, jóváhagyásra javasolja.
Dabas, 2010. 06. 22. Czető Brigitta
DÖK elnök
A Szülői Választmány az intézmény Minőség Irányítási Programjának módosított változatát
elfogadja, az abban foglaltakkal egyetért, jóváhagyásra javasolja.
Dabas, 2010. 06.22. Jóri Erzsébet
A Szülői Választmány elnöke
Az alkalmazotti közösség az intézmény Minőség Irányítási Programjának módosított
változatát ……………………………. határozattal elfogadta, jóváhagyásra javasolja.
Dabas, 2010.06.29. …………………………….
Hitelesítő nevelőtestületi tag
32
FÜGGELÉK
A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium pedagógus
teljesítményértékelési rendje
A teljesítményértékelési rendszer típusa, módja, tervezése:
Intézményünkben a 360 fokos teljesítményértékelést alkalmazzuk, melynek
lényege, hogy az értékelés során minél több oldalról, minél több forrásból
származzanak az információk.
Értékelési rendszerünkben nagy szerepet kap az önértékelés.
Teljesítményértékelésünk elsősorban fejlesztő értékelés, de tartalmaz minősítő
értékelési elemeket is.
Egy adott pedagógus teljesítményértékelését három évenként tervezzük. A
pedagóguslétszámra való tekintettel évente 2 ciklusban (az első és a második
félévben) 10-10 pedagógus értékelését végezzük el.
A tanév munkatervében rögzítjük az adott tanévben értékelendő pedagógusok
névsorát.
A félévet és a tanévet lezáró beszámolóban szerepeltetjük a pedagógus
teljesítményértékelésével kapcsolatos tapasztalatokat.
A pedagógus értékelés rendje, a mérőlapok évente egy alkalommal, május 31-ig –
dokumentált formában – a nevelőtestület tagjainak kezdeményezésére, a fenntartó
jóváhagyásával módosíthatók.
Az értékelés során az alábbi adatokat és tapasztalatokat használjuk fel:
a tanórai oktató- és nevelőmunka, a pedagógus szakmai felkészültsége
(óralátogatások alapján)
a tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények, események, versenyek
eredményessége
dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai
a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása
a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás (szülő – pedagógus, pedagógus-
tanuló, pedagógus-pedagógus, pedagógus-vezető, stb.)
33
személyes tulajdonságok (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott,
feladatvállalásban aktív, empatikus)
közösségalakító tevékenysége (szabadidő-szervezés, csoport-osztály, intézményi
szinten, tantestületben, konfliktuskezelés)
munkakörhöz kapcsolódó megbízatások (munkaközösség-vezető, DÖK,
osztályfőnök, stb.)
a tanulók véleménye
A minőségirányítási felelős feladata:
Felel a határidők pontos betartásáért.
a nevelőtestületi kezdeményezés alapján elkészíti a pedagógusértékelés
módosításait és benyújtja a fenntartóhoz jóváhagyásra.
az igazgatóhelyettesekkel közreműködve szervezi és irányítja az
pedagógusértékelést
felel a dokumentumok megőrzéséért
A területileg illetékes igazgatóhelyettes feladata:
Az óralátogatás értékelését, megbeszélését legkésőbb a látogatási napot követő
napon (helyes, ha azon a napon történik) elvégzi, amit írásban rögzít és a
látogatott pedagógussal aláíratja.
Begyűjti a meglátogatott nevelőtől az önértékelő lapot.
Összesíti a tanulói értékelőlapokat és átadja azt a igazgatóhelyettesnek
A területileg illetékes munkaközösség-vezető/k feladata:
Figyelemmel kíséri a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazottak
teljesítését, az iskolai munkatervben megjelölt vagy év közben vállalt egyéni
vállalások teljesítését, a nevelő tanórán kívüli munkáját és ezekről írásban egy
összegzést készít az első óralátogatásig.
34
Óralátogatás esetén az értékelést, megbeszélést legkésőbb a látogatási napot
követő napon (helyes, ha azon a napon történik) elvégzi, amit írásban rögzít, a
látogatott pedagógussal aláíratja és átadja az igazgatóhelyettesnek.
A teljesítményértékelés módszerei, eszközei:
1. Óralátogatás – óralátogatási lap, óralátogatási önértékelő lap és összesítő lapok
2. Tanulói kérdőív
3. Teljesítményértékelő lap – vezetői példány és önértékelés
4. Véleménykérő lap
5. Értékelő megbeszélés / Összegző megállapodás
A pedagógus teljesítmény-értékelését végző Értékelő TEAM
Az Értékelő TEAM tagjai:
igazgató
igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezető
Munkaközösség-vezetők értékelése esetében
igazgató
igazgatóhelyettes
munkaközösségi tag
Az információgyűjtés folyamata:
1. Óralátogatás:
Az értékelő team legalább két óralátogatást végez az értékelésre kijelölt
pedagógusnál.
35
Az óralátogatáson a kijelölt tagok közül az igazgatónak, vagy az igazgató
helyettesnek feltétlenül részt kell vennie. A tagok által kitöltött óralátogatási lapok
átlagolása után születik meg a végső összesítő lap.
Az óralátogató tapasztalatot szerez a pedagógus által vezetett óra felépítéséről,
szervezettségéről; a kitűzött cél eléréséről, a pedagógus által alkalmazott
módszerekről; a tanulók munkájáról; magatartásáról; a nevelő munkájáról;
egyéniségéről; és az óra eredményességéről.
Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy nem kapott elég információt az óralátogatási lap
kitöltésére tetszőleges látogatást tehet.
Az óralátogatás időpontját legalább egy héttel előtte közölni kell a látogatónak a
tanárral.
Az óralátogatást követően a legrövidebb időn belül, ha lehetséges közvetlen az óra
után vagy még aznap megbeszélést kell tartani.
A meglátogatott óra értékelését óralátogatási lapon feltüntetett szempontok szerint
kell végezni. Az óralátogató az óralátogatási lapon értékeli a tanárt.
A pedagógus kitölti az óralátogatási önértékelő lapot.
Az önértékelés lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy az értékelés után átgondolja
órai tevékenységét az adott szempontok alapján.
Az óralátogatási önértékelő lapot a meglátogatott pedagógus összegzi, a megadott
szempontok szerint.
A látogató az óralátogatási lap másolatát és a megadott szempont szerinti
összesítést legkésőbb a tárgymunkanapon belül átadja a meglátogatott
pedagógusnak, ahol szükséges konkrét indoklással.
Az óralátogatási lapot az óralátogató és a meglátogatott pedagógus is aláírja.
2. Tanulói kérdőív
A pedagógus értékelés során az értékelő team ugyanannál a tanulócsoportnál látogat két
tanórát. A második órán a tanulók kitöltik a tanulói kérdőívet, melyet a területileg illetékes
igazgatóhelyettes összesít.
36
3. Véleménykérő lap
Az egyéni véleménykérő lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítse átgondolni a
munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt, pedig, hogy
információkat szolgáltasson az iskolavezetésnek a fejlesztendő területről az egyes
tanár szemszögéből.
A véleménykérő lap feldolgozása:
A véleménykérő lapot az igazgatóhelyettes értékeli ki az értékelő skála szerint.
A véleménykérő lap kérdései alapján 3 kompetencia terület kerül behatárolásra és
értékelésre.
1. Az értékelendő pedagógus szakmai munkájának szerepe és hatása a pedagógus
megítélése szerint az iskola összteljesítményére (1., 2., 3., 6.)
2. A pedagógus munkáját akadályozó tényezők és javítandó területek (4., 5.)
3. Miben látja az előrelépés lehetőségeit és milyen változásokat hajtana végre anyagi
lehetőségek biztosítása mellett a szakmai munka és a tárgyi feltételek területén?
(7., 8.,)
Értékelési beszélgetés
Résztvevői:
Az értékelt pedagógus
igazgató
igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezető
Az interjút az igazgató vezeti, de ezt a jogot átruházhatja az igazgatóhelyettesre.
Az interjú (megbeszélés) szempontjai
A pedagógus munkaköri leírásának áttekintése a leírásban foglaltak alapján (pl.
munkafegyelem-feladatellátás, képesség, partnerkapcsolat, stb.)
A pedagógus oktató- és nevelőmunkája, szakmai felkészültsége (óralátogatások
tapasztalatai, eredményei, óralátogatási önértékelő lap feldolgozásának eredményei,
munkaközösség vezető összegző véleménye.)
37
A pedagógus tanórán kívüli tevékenysége (a pedagógus által készített önértékelő
lap és a munkaközösség-vezető tapasztalatai alapján).
A pedagógus dokumentumainak színvonala adminisztrációs feladatainak ellátása
(munkaközösség-vezető minősítése, évközi ellenőrzési tapasztalatok alapján).
A tanulók véleménye alapján átgondolásra ajánlott területek (a kérdőív alapján).
Személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavétele intézmények belül és kívül
(véleménykérő lap, személyes beszélgetés, tapasztalat alapján).
Közösségalakító tevékenysége (önértékelő lap, munkaközösség-vezető tapasztalata,
a vezetés személyes tapasztalata).
Bekapcsolódás az intézmény stratégiai tervének készítésébe, karbantartásába
(véleménykérő lap, személyes beszélgetés).
Az interjú végén, konszenzus alapján megállapítják a pedagógus erősségeit, és
fejlesztendő területeit, amit az értékelő lapon megfogalmaznak és aláírnak.
A teljesítményértékelés, információgyűjtés időterve:
Az értékelést két ciklusban, az I. és II. félévben végezzük az alábbi időterv alapján:
38
Az információgyűjtés időterve az I. félévben:
S.
sz.
Feladat Módszer
Eszköz
Felelős Határidő Dokumentum Összegyűjtésért
felelős
1. Óralátogatás
Óralátogatási lap Látogató vezető okt. 01-
nov.30.
Kiértékelt
óralátogatási lap Igazgatóhelyettes
Önértékelő lap Látogatott pedagógus Látogatás
napján
Kiértékelt
önértékelő lap Igazgatóhelyettes
2.
Tanulói értékelőlap
kitöltetés Tanulói értékelőlap
kitöltése
Látogatott pedagógus 2. látogatott
tanórán
Kitöltött
értékelőlapok Munkaközösségvezető
Tanulói értékelőlap
értékelés Igazgató helyettes nov. 30
Kiértékelt
értékelőlapok
3.
Teljesítményértékelő lap
kitöltése, értékelése
Vezető által kitöltött
lap Vezető nov.30.
Kitöltött
értékelőlapok Igazgatóhelyettes
Önértékelő lap Látogatott pedagógus nov. 30. Kitöltött
értékelőlapok Igazgatóhelyettes
4.
Véleménykérő lap
kitöltése, értékelése
Kérdőív kitöltése
Látogatott pedagógus nov.30. Kitöltött kérdőív Igazgató helyettes
Igazgató helyettes nov.30 Kiértékelt
kérdőív
Igazgató helyettes
5.
Értékelőlapok
összesítése Értékelő
megbeszélés
Dokumentumelemzés
interjú Igazgató
következő év
jan. 10.
Kiértékelt
értékelőlap.
Erősségek,
fejlesztendő
területek
Igazgató
39
Az információgyűjtés időterve a II. félévben:
S. sz. Feladat Módszer
Eszköz
Felelős Határidő Dokumentum Összegyűjtésért
felelős
1. Óralátogatás
Óralátogatási lap Látogató vezető febr.01–
máj.15
Kiértékelt
óralátogatási lap Igazgatóhelyettes
Önértékelő lap Látogatott pedagógus Látogatás
napján
Kiértékelt
önértékelő lap Igazgatóhelyettes
2.
Tanulói kérdőív
kitöltetés Tanulói kérdőív
kitöltése
Látogatott pedagógus 2. látogatott
tanórán
Kitöltött
értékelőlapok Munkaközösségvezető
Tanulói kérdőív
értékelés Igazgató helyettes ápr.30
Kiértékelt
értékelőlapok
3.
Teljesítményértékelő lap
kitöltése, értékelése
Vezető által kitöltött
lap Vezető
ápr. 30. Kitöltött
értékelőlapok Igazgatóhelyettes
Önértékelő lap Látogatott pedagógus ápr. 30. Kitöltött
értékelőlapok Igazgatóhelyettes
4.
Véleménykérő lap
kitöltése, értékelése
Kérdőív kitöltése
Látogatott pedagógus ápr. 30. Kitöltött
kérdőív
Minőségirányítási
felelős
Igazgató helyettes ápr. 30. Kiértékelt
kérdőív
Minőségirányítási
felelős
5.
Értékelőlapok
összesítése Értékelő
megbeszélés
Dokumentumelemzés
interjú Igazgató máj. 30
Kiértékelt
értékelőlap.
Erősségek,
fejlesztendő
területek
Igazgató
Mellékletek:
40
Óralátogatási önértékelő lap
Az óralátogató neve, beosztása: …………………………………………………………
A látogatott pedagógus neve:…………………………………………………………….
A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….
A kérdőív megállapításokat tartalmaz. Azt a számot karikázd be, amely legjobban tükrözi az adott
órádon a megállapítással kapcsolatos véleményedet.
1. A kitűzött célokat kismértékben valósítottam meg 1 2 3 4 A kitűzött célokat maradéktalanul
megvalósítottam 2. Tanításom az órán igen unalmas volt 1 2 3 4 Igen változatos volt 3. A türelmem a tanulókkal igen kicsi volt 1 2 3 4 Igen nagy volt 4. A tanulók figyelmét csak kismértékben tudtam
fenntartani 1 2 3 4 A tanulók figyelmét folyamatosan
fenntartottam 5. A tanórán kismértékben tudtam fegyelmet tartani 1 2 3 4 Folyamatosan fenntartottam a
tanórai fegyelmet. 6. Az óravezetésem bizonytalan volt 1 2 3 4 Magabiztos voltam az órán 7. Kismértékben alkalmazkodtam a tanulók kognitív
szintjéhez 1 2 3 4 A tanulók kognitív szintjéhez
teljes mértékben alkalmazkodtam 8. A magyarázatom nagyon nehézkes volt 1 2 3 4 Nagyon érthető volt 9. Az időt nem megfelelően osztottam be, a tanóra
nem volt dinamikus 1 2 3 4 Az időt jól osztottam be, az óra
dinamikája megfelelő volt 10. A tanulóknak az órán igen kicsi önállóságot
adtam 1 2 3 4 Igen nagy önállóságot adtam
11. Az órán elsősorban az aktív tanulókat figyeltem 1 2 3 4 A passzív tanulókat is figyeltem 12. A tanulókkal a kapcsolatom nagyon rossz volt 1 2 3 4 Nagyon jó volt 13. A tanórát csak kismértékben készítettem elő
(tanítási anyag/eszközök). 1 2 3 4 A tanórát megfelelően készítettem
elő 14. Az utasításaim, kérdéseim egyértelműek,
világosak voltak. Ritkán. 1 2 3 4 Az utasításaim, kérdéseim
egyértelműek, világosak voltak.
Mindig.
15. A tanulókat név szerint szólítottam az órán.
Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.
16. A tanulók zavarták egymást az órán.
Gyakran 1 2 3 4 Ritkán.
17. A váratlan helyzeteket tudtam kezelni.
(fegyelmezetlenség) Ritkán. 1 2 3 4 Mindig.
18. A tanulók tanulási kedve az órán nagyon gyenge
volt. 1 2 3 4 Nagyon jó volt.
19. A tanulók kérdeztek a tanult anyagról. Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.
20. A tananyaghoz érdekes és hasznos példákat (a
gyakorlati életből is) vettem. Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.
21. Nem tudtam differenciálni az egyes tanulók
képességei szerint. 1 2 3 4 Kellően tudtam differenciálni.
22. A tanórán a készség- és képességfejlesztésre nem
tudtam gondot fordítani. 1 2 3 4 Nagy gondot fordítottam.
23. A tanórán nem használtam IKT eszközöket. 1 2 3 4 A tanórán alkalmaztam IKT
eszközöket.
24. Nem használtam korszerű módszereket (frontális
órát tartottam) 1 2 3 4 Új módszereket használtam
(csoportmunka, páros munka, stb.)
41
Óralátogatási önértékelő összesítő lapja
A látogatott pedagógus neve:……………………………………………..
A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….
1. Személyes
jellemzők, ………
2. Óravezetés,
irányítás, ……….
3. Gyermekek
érdeklődése, ……
4. Kapcsolat a
gyermekekkel, ….
5. Problémák,
magatartási, …
Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám
3. 1. 11. 12. 5.
4. 2. 19. 15. 16.
8. 6. 17.
7. 18.
9.
10.
13.
14.
20.
21.
22.
23.
24.
Max p.
Elért p.
Össz
pontsz.
Az értékelés átlaga
Értékelési skála 1 2 3 4
Elért pontszám 1-35 36-55 56-77 76-96
Erősségeim: ……………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………..
Fejlesztendő területeim: ………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………..
………………………………..
42
a látogatott pedagógus aláírása
Óralátogatási lap
Az óralátogató neve, beosztása: …………………………………………………………
A látogatott pedagógus neve:…………………………………………………………….
A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….
A kérdőív megállapításokat tartalmaz. Azt a számot kell bekarikázni, amely legjobban
tükrözi a tanórán látottakat.
1. A kitűzött célokat kismértékben valósította meg. 1 2 3 4 A kitűzött célokat maradéktalanul
megvalósította. 2. A tanítás az órán igen unalmas volt. 1 2 3 4 Igen változatos volt. 3. A türelme a tanulókkal igen kicsi volt. 1 2 3 4 Igen nagy volt. 4. A tanulók figyelmét csak kismértékben tudta
fenntartani. 1 2 3 4 A tanulók figyelmét folyamatosan
fenntartotta. 5. A tanórán kismértékben tudott fegyelmet tartani. 1 2 3 4 Folyamatosan fenntartotta a
tanórai fegyelmet. 6. Az óravezetése bizonytalan volt. 1 2 3 4 Magabiztos volt az órán. 7. Kismértékben alkalmazkodott a tanulók kognitív
szintjéhez. 1 2 3 4 A tanulók kognitív szintjéhez
teljes mértékben alkalmazkodott. 8. A magyarázata nagyon nehézkes volt. 1 2 3 4 Nagyon érthető volt. 9. Az időt nem megfelelően osztotta be, a tanóra
nem volt dinamikus. 1 2 3 4 Az időt jól osztotta be, az óra
dinamikája megfelelő volt. 10. A tanulóknak az órán igen kicsi önállóságot adott. 1 2 3 4 Igen nagy önállóságot adott. 11. Az órán elsősorban az aktív tanulókat figyelte. 1 2 3 4 A passzív tanulókat is figyelte. 12. Kapcsolata a tanulókkal nagyon rossz volt. 1 2 3 4 Nagyon jó volt. 13. A tanórát csak kismértékben készítette elő
(tanítási anyag/eszközök). 1 2 3 4 A tanórát megfelelően készítette
elő. 14. Az utasításai, kérdései egyértelműek, világosak
voltak. Ritkán 1 2 3 4 Az utasításai, kérdései egyértelműek,
világosak voltak. Mindig.
15. A tanulókat név szerint szólította az órán. Ritkán. 1 2 3 4 Mindig. 16. A tanulók zavarták egymást az órán.
Gyakran 1 2 3 4 Ritkán.
17. A váratlan helyzeteket tudta kezelni.
(fegyelmezetlenség) Ritkán. 1 2 3 4 Mindig.
18. A tanulók tanulási kedve az órán nagyon gyenge
volt. 1 2 3 4 Nagyon jó volt.
19. A tanulók kérdeztek a tanult anyagról. Soha. 1 2 3 4 Gyakran. 20. A tananyaghoz érdekes és hasznos példákat (a
gyakorlati életből is ) vett. Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.
21. Nem tudott differenciálni az egyes tanulók
képességei szerint. 1 2 3 4 Kellően tudott differenciálni.
22. A tanórán a készség- és képességfejlesztésre nem
tudott gondot fordítani. 1 2 3 4 Nagy gondot fordított a készség- és
képességfejlesztésre. 23. A tanórán nem használt IKT eszközöket. 1 2 3 4 A tanórán alkalmazta az IKT
eszközöket, technikákat.
43
24. Nem használt korszerű módszereket (frontális
órát tartott). 1 2 3 4 Új módszereket is használt.
(csoportmunka, páros munka, stb.)
44
Óralátogatási összesítő lap
A látogatott pedagógus neve:……………………………………………..
A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….
1. Személyes
jellemzők, ………
2. Óravezetés,
irányítás, ……….
3. Gyermekek
érdeklődése, ……
4. Kapcsolat a
gyermekekkel, ….
5. Problémák,
magatartási, …
Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám
3. 1. 11. 12. 5. 3.
4. 2. 19. 15. 16. 4.
8. 6. 17. 8.
7. 18.
9.
10.
13.
14.
20.
21.
22.
23.
24.
Max p.
Elért p.
Össz
pontsz.
Az értékelés átlaga
Értékelési skála 1 2 3 4
Elért pontszám 1-35 36-55 56-77 76-96
Erősségek: ……………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………..
Fejlesztendő területek: ………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………..
………………………………..
45
a látogatott pedagógus aláírása
TANULÓI KÉRDŐÍV
A TANÁR NEVE: …………………………………. ......................................................................
OSZTÁLY/CSOPORT:…………………
DÁTUM : 2009. ………………….
1 = egyáltalán nem igaz
2 = csak részben igaz
3 = majdnem igaz
4 = teljes mértékben igaz
Azt a számot karikázd be, a fentiek alapján, amelyikkel a legjobban egyetértesz.
Véleményem szerint a tanárnő/úr
1. jól tud fegyelmet tartani. 1 2 3 4
2. láthatóan élvezettel, lelkesen tanít. 1 2 3 4
3. meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal. 1 2 3 4
4. ritkán hiányzik. 1 2 3 4
5. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be. 1 2 3 4
6. nyilvánvalóan készül az órákra. 1 2 3 4
7. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 1 2 3 4
8. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 1 2 3 4
9. ideális légkört teremt az órán a munkához. 1 2 3 4
10. érdekes és/vagy nyilvánvalóan hasznos órai feladatokat alkalmaz. 1 2 3 4
11. ésszerű mennyiségű és jellegű házi feladatot ad. 1 2 3 4
12. a dolgozatjavításnál, feleltetésnél igazságos és kiszámítható. 1 2 3 4
13. a dolgozatokat elfogadható idő alatt kijavítja. 1 2 3 4
14. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket
kikéri/meghallgatja.
1 2 3 4
15. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 1 2 3 4
16. a tanulókat név szerint ismeri és szólítja 1 2 3 4
17. kiszámítható, viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ. 1 2 3 4
18. olyan ember, akitől nem csak tanulmányi ügyekben kérnék segítséget,
tájékoztatást.
1 2 3 4
19. tanítási módszere változatos, (pl. csoportmunka, páros munka) 1 2 3 4
20. az órán használ szemléltető eszközöket (aktívtábla, számítógép, magnó) 1 2 3 4
46
Véleménykérő lap
Az értékelt pedagógus neve: ……………………………………………..
Kedves Kollega!
Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük,
szabadon fejtse ki véleményét az egyéb észrevételek pontban!
1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve), hogy iskolai munkájának mely aspektusait
tartja a legfontosabbaknak! ……………………………………………..
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének
magas színvonalon tartásához, emeléséhez? Iskolai munkájának melyik területeire a
legbüszkébb? ……………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
3. Megítélése szerint egyénileg milyen területen fejlődött legtöbbet az utóbbi két évben?
……………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
4. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén?
Milyen segítségekre – feltételekre – lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen?
……………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
47
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
5. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint
akadályozza, hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony
legyen? ………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
6. Van-e olyan egyéni erőssége, szakismerete, képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem
kellően hasznosul az iskolában? ……………………………………………….
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
7. Véleménye szerint az iskola egészének működésében mely területeken lenne
leginkább szükség javításra? ……………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
8. Milyen kisebb (1-2 millió forint) vagy nagyobb (10-20 millió forint) összegű
fejlesztéseket látna jónak a jövőben és mire fordítaná ezeket az összegeket? ………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
9. Milyen haladást ért el az előző értékelési ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok
tekintetében (csak a 2. értékelési ciklustól számítottan kell válaszolni)?
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
10. Egyéb észrevételek: ………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………
……………………………….
a pedagógus aláírása
48
Pedagógus teljesítményértékelő lap (Önértékelés, vezetői értékelés)
Tanév: …………………………..
Pedagógus neve: ……………………………..
A teljesítmény értékelést végző személy (vezető):
neve: ……………………………………….
beosztása: ………………………………….
A kitöltés dátuma: ……….év ………………..hónap …………………nap
5 = kiváló, példaértékű teljesítmény
4 = jó teljesítmény
3 = közepes teljesítmény
2 = elégséges
1 = nem elfogadható, fejlesztésre szoruló teljesítmény
Terület 5 4 3 2 1
1. Tanulásirányítás
– előzetes felkészülés, felkészítés
(pl. csoportmunkára felkészíti a tanulókat)
– Motiválás
– Tanulói magatartás-nevelői munka (fegyelmezés)
– Helyi tanterv követelményeinek teljesítése
– Változatos szervezeti formák alkalmazása a
tanítási órákon (csoportmunka, differenciálás)
2. Tanórán kívüli nevelő munka az osztályfőnöki
munka eredményei, a közösségformálás
Megfelelő magatartású osztályközösség, napközis
csoport kialakítása:
- Az iskolai diákönkormányzati munkában osztálya
aktívan részt vesz (of.)
- Nem osztályfőnökként irányított tanulói
közösségek (szakkör, sportkör, énekkar stb.)
eredményes közös tevékenysége, felzárkóztatás,
tehetséggondozás
- Problémás tanulókkal való foglalkozás
49
- Gyermekvédelmi feladatok ellátása
Tanulók tanórán kívüli foglalkozása:
- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül
(pl. kirándulás, színház, múzeumlátogatás,
táborozás stb.)
- Szabadidős programok, rendezvények,
ünnepélyek megszervezése
- Tanulókat küld iskolai tanulmányi, sport, és
kulturális versenyekre, bemutatókra
3. Részvétel a nevelőtestület, szakmai munkaközösség
munkájában
- Belső továbbképzések, bemutatók
- Önként vállalt külső továbbképzések
- Eredményesség érdekében való közreműködés
- A munka javítását, tanulási magatartást javító
javaslatok
- Ötletek adása a döntések előkészítéshez
4. Továbbképzéseken való részvétel önképzés, szakmai
felkészültség
- Továbbképzés lehetőségeinek önálló keresése
- Továbbképzéseken való részvétel
- Továbbképzésen tanultak hasznosítása
- Továbbképzéseken tanultak átadása a
nevelőtestület felé
5.Munkaköri kötelezettségen túl vállalt feladatok
Pályakezdők támogatása, mentorálása
Részvétel a település rendezvényein, eseményein
6.Iskolai munka feltételeinek javítása
Pályázatokon való részvétel
50
Eredményes pályázatok megvalósításába való
bekapcsolódás
7.A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai
- Kapcsolat a vezetőkkel
- Kapcsolat a munkatársaival
- Kapcsolat a tanulókkal
- Kapcsolat a szülőkkel
8. Munkafegyelem, munkához való viszony
Munkaköri kötelességek teljesítése
Tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások
pontos és eredményes megtartása
Ügyeleti munka pontos felelősségteljes ellátása
Pontos adminisztrációs munka (formailag,
tartalmilag)
A különféle feladatok pontos határidőre történő
megoldása
51
Összefoglaló teljesítményértékelés, javaslatok, intézkedések
1. ………………………………………………....................... pedagógus a
_______________/_______________ tanévben
5 = kiváló, példaértékű teljesítmény
4 = jó teljesítmény
3 = közepes teljesítmény
2 = elégséges
1 = nem elfogadható, fejlesztésre szoruló teljesítmény
2. Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minőségi javításához
________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap
…………………….
értékelő, vezető
3. Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom.
Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap
…………………….
pedagógus aláírása
4. Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő
kiegészítéseket, észrevételeket teszem:
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap
…………………….
pedagógus aláírása