Látogatás a Mátyás templomban
A templom története: Egyházi legenda szerint a templomot Szent István alapította 1015.-ben, bár erről
semmiféle írás nem maradt fenn.
A templom eredeti neve Budai Nagyboldogasszony-templom, bár a köznyelv Mátyás-
templom néven említi, mivel a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király a hollós címerével
díszített toronnyal tovább bővíttette a templomot.
A Mátyás király legenda ellenére a templom védőszentje Szűz Mária, magyaros névadással
a Boldogasszony.
A Boldogasszony-egyház az egész középkoron át a város német lakosságának
plébániatemplomaként szolgált. A magyar lakosság a 14-15. század fordulóján mind
számban, mind vagyonában megerősödött, önálló plébániákat hozott létre, de ennek
ellenére a Boldogasszony-templom továbbra is a németek plébániája maradt.
A templom jelentőségét növelte, hogy az elhunyt királyt a Boldogasszony-templomban
ravatalozták fel, mielőtt temetése megtörtént. Korábban már említettem, hogy Mátyás
király mindkét esküvőjét itt tartotta, de például, Hunyadi János győzelmes balkáni
hadjárata után itt függesztették ki a zsákmányolt zászlókat.
Az oszmán hódítás véget vetett a középkori plébániatemplom fénykorának. 1541-ben a
várost elfoglaló II. Szulejmán iszlám vallás szerint átalakítatta a templom belsejét, és a
szultán itt mondta el pénteki imáját. A mohamedán imahellyé lett épületet Szulejmán khán
dzsámi néven nevezték. Szerencsés módon vészelte át a templom a török kor háborúit.
Fekvésének köszönhetően az egyetlen keresztény templom volt, amely viszonylagos
épségben érte meg a város 1686-os visszafoglalását. A vár visszafoglalása után barokk
stílusban átépítették.
A 19. században a nemzeti érzelmű gondolkodás erősödésével a nemzeti történelmi
emlékekre is egyre több figyelem irányult. Nem véletlen, hogy az 1867-es osztrák-magyar
kiegyezés tényét megpecsételendő a Nagyboldogasszony-templomban koronázták fényes
külsőségek között magyar királlyá I. Ferenc József császárt és feleségét, Erzsébet
királynét. Itt hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje.
Az épület bejárata a déli kapu előcsarnokán keresztül vezet a templombelsőbe. Az itt
látható Mária-kapu, amely timpanonjában Mária elszenderedését ábrázolja, a templomban
megőrzött kevés eredeti, középkori emlék egyike. A templom nyugati főkapuját csak
nagyobb egyházi vagy kulturális események alkalmából szokták megnyitni.
1873-ban Ferenc József elrendeli, hogy állítsák vissza a templom eredeti állapotát. 1895-1903-ban Schulek Frigyes tervei alapján neogótikus stílusban felújították. A ma látható freskók, belső díszítések és a színes üvegablakok Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály alkotásai.
A Lorettói kápolna:
Története Buda visszafoglalásához kapcsolódik. A keresztény seregek utolsó rohama előtt
felrobbant a lőportorony, és ledőlt egy fal a főmecsetben. Az imádkozó törökök legnagyobb
rémületére megjelent a Magyarok Nagyasszonyának korábban befalazott szobra.
A törökök babonás félelmükben hanyatt-homlok menekültek, a vár még aznap este a
keresztények kezén volt. A diadalmas Mária-szobrot hálaadó körmenetben hordozták végig
Buda utcáin.
A Szent Imre kápolna: A Szent Imre életét ábrázoló oltárképet Zichy Mihály festette.
A Szent László kápolna: Lotz Károly freskóciklusa jeleníti meg a nép körében Szent Istvánnál is jobban kedvelt és tisztelt, 1077-95-ig uralkodó lovagkirály életét. Az oltár középpontjában a híres Szent László herma másolata áll.
A Béla kápolna: Itt őrzik III. Béla király (1172-1196) és felesége szarkofágját. A székesfehérvári királyi
bazilika ásatásakor előkerült csontok megtalált maradványait temették ide.
A maradványok közül csak III. Béla királynak és első feleségének, Chatillon Annának
tetemét tudták azonosítani.
Nézzünk meg egy-egy videót a templomról és a környezetéről:
https://www.youtube.com/watch?v=35z_6WLH74k
https://www.youtube.com/watch?v=U47Xh2POPU8
A hófehér mészkőből épült, gyönyörű Zsolnay-cserepekkel fedett neogótikus templom a
budai várnegyed egyik leglátványosabb épülete.
Budapest 2015 Készítette: vinpet