MI JUT A KERTÉSZ ESZÉBE?

• a – nyak

• b – buroklevél

• c - tápanyag-raktározó,• húsos levelek

• d – e - főrügy

• f - tönk

MIT GONDOLOK ÉN?

• Olyan, mint az élet:

• e – Élelemtermelés, az élet alapja

• a, b, c, d – az életünk többi vetülete

• f – a természethez köt bennünket és ha tönkretesszük . . .?

ÉLETMINŐSÉG ÉS SZOCIÁLIS TŐKE

PhD. Somogyi Sándor, Emeritus prof.

24 000 Szabadka

Lifka Sándor u. 29Tel.: 024 542 265 Email: bio-nat-yu@tippnet.rs

4

A humán tőke

• Vidanović (2006): • A humán tőket „a tudás, ügyességek, értékek, az

emberek közötti viszonyok és más erősségek határozzák meg egy adott közösségben”

• Fejlődését befolyásolja az állam gondoskodása:• oktatás, egészségügy, szociális fejlesztéssel• Munkahelyteremtéssel, átképzési programokkal

• Milyen a gondoskodás a humán tőkéről?

Szociális tőke

• Bourdieu (1997) megkülönböztet gazdasági, kulturális és szociális tőkét.

• A szociális: “a meglevő és potenciális erőforrások kapcsolódása a létező, tartós, többé –kevésbé intézményesített hálózatokhoz, amelyek egymás ismeretén, felismerésén alapszanak”.

• Fukujama (1997): „létező, vagy specifikus informális értékek, normák rendszere, amit a társadalmi csoport tagjai megosztanak és ez lehetővé teszi az együttműködést

• Putnam (2000): “a szociális tőke megfelel a szociális hálókban létező kollektív értékeknek, amelyek hajlandóságot is jelentenek, hogy egymásért tegyenek.“

• Lényegében a humán komponens minőségéről és azok egymás-közötti viszonyáról van szó egy közösségben

A szociális tőke, mint vizsgálatok tárgya Internet találatok száma

• 2008

• Socijal capital – 13 700 000

• Socijalni kapital - 70 400• Društveni kapital - 69 100• (A “Društveno vlasništvo” - ra • Használt kifejezés)

• 2011• • 423 000 000

• 226 000• 160 000

• Magyar nyelvű találatok • Társadalmi tőke 320 000• Szociális tőke 985 000

A „társadalmi tulajdon” fogalom társadalmi tőkekénti fordítása értelmezhetetlen

• A volt Jugoszláviában létezett a • “društveno vlasništvo - társadalmi tulajdon”

közgazdaságilag értelmezhetetlen fogalma

• A privatizációs kiirásokban - “društveni kapital” vagy “társadalmi tőke” kifejezést a valamikori társadalmi tulajdon helyett használják

• A társadalmi tőke helyett a “szociális tőke” kifejezést használjuk

A társadalmi hálók és a szociális tőke

• Minden rendszer elemei erősebb, vagy gyengébb kapcsolatokkal kapcsolódnak egymáshoz és a rendszer környezetében létező elemekkel.

• E kapcsolatok hálót képeznek

• Csermely szerint (2005-a, b) az emberi közösségek is, tagjaikkal, intézményeikkel és szervezeteikkel hálós struktúrát képeznek

A közösségek – hálók fejlődése

Mi a közösség?

•  Parsons szerint a közösség az a társadalmi formáció, ahol:

• - a tevékenységek lejátszódnak,

• - mindenki közös normák és viselkedési szabályok alapján lép kapcsolatba másokkal

•  

Mi a társadalmi háló?

• Pierre Bourdieu (1998) a modern francia vallásszociológiai kutatások meghatározó alakja

szerint:

• A háló tulajdonképpen a személyi és kollektiv befektetési stratégiák eredménye, amelyek tudatosan vagy

ösztönszerűen olyan társadalmi kapcsolatok épitésére orientálódnak, amelyek előbb, vagy később

hasznosságot eredményeznek• Szerintem a civil szervezetek is a hasznosságot, de a

KÖZÖSSÉGI hasznosságot célozzák

A szociális tőke keletkezése és fejlődése

• A szociális tőke keletkezésének és fejlődésének alapja a kapcsolatok

•  • Kell, hogy létezzen:

• -valamilyen motiváció • -kezdeményezés

• -kapcsolatok fenntartása adott közösségben

• A jól működő közösségekben mindég van néhány olyan személy akik a közösségi élet motorjai

A legfontosabb tényezők amelyek biztositják a közösségek és a szociális tőke kialakulását (1)

• Informális normák, amelyek segitik az együttműködést a legegyszerűbb kölcsönösségi érzéstől egészen a komplex

tanitásokig, mint amilyen pl. A keresztényi tanitás

• A bizalom létezése, ami megakadályozza a közösség atomizálását

• Információáramlás a gyengébb hálózati kapcsolatokon is, mert az teszi lehetővé annak megismerését is, ami a szűkebb

környezetünkön kivül történik

• Koordináció és együttműködés a közös értékek megvalósitásáért

A legfontosabb tényezők amelyek biztositják a közösségek és a szociális tőke kialakulását (2)

• A kapcsolatok kontinuitása

• A motivációk, vagyis azon előnyök ismerete, amelyek csak egy közösség tagjaként valósithatók meg

• Összefogási készség, egymásiránti bizalom épitése a kapcsolatok kialakitása érdekében

• Energia, személyi és csoportos erőbefektetés a kapcsolatok kialakitásába és működtetésébe

Az államhatalom viszonyulása a civil szervezetekhez, közösségekhez

• Az államhatalomnak a kisebb közösségek fejlesztésére kell orientálódnia

• Ez feltételezi az olyan központi hatalmat amely a decentralizáció hive és nem az atomizált társadalomé,

ahol könnyen biztositja a dominálását •  

• Sajnos, ebben a kérdésben messze vagyunk az elfogadható állapottól, mert a központositás kifejezetten

erős és jeleit sem tapasztaljuk az autonómiák elfogadásának Szerbiában

•  

Mire lenne szükség?

• A települések, mikrorégiók akcióképességére • A polgárok és civil szervezetek kulcsszerepére

• Az állam tudatosan közelitse a kis közösségeket• Szerepet kapjanak a képzett tanácsadók

• A közösségek helyi erőforrásokra alapozzanak• A helyi szükségleteknek megfelelően • A helyi polgárság részvételével, érdekelté tételével a

helyi jellegű akciókban és megoldásokban

Civil szervezetek, közösségek, szociális tőke és a vidékfejlesztés

• Döntő a helyi közösségek és egyesek tevékenység orientáltsága, mert döntő fontosságú alapját képezik a szociális tőke, mint erőforrás működésbe hozásának

•  • Fontos érzékelni az eltérést a fejlődés és fejlesztés között:•  • Egy közösség fejlődése olyan folyamat amely a természetes

tulajdonságain alapszik és fejlődik valamilyen irányba• A fejlesztés a humán tényező és fejlesztési tényezők tudatos

tevékenységét jelenti vagy magában a közösségben, vagy a környezetből, azzal a céllal, hogy a folyamatokat meggyorsitsa, az akadályokat elháritsa, vagy megváltoztassa a fejlődés irányát

• Bírja a civil szféra befolyásolni e folyamatokat

A vidék és az erőforrások mennyisége, minősége

• A legfontosabb erőforrások:• Emberi erőforrás, közösség és a szociális tőke

• Természeti erőforrások• Terület és területi erőforrások

• Települések• Egyéb erőforrások

•   • A környezeti és egyéb anyagi erőforrások a fejlődés feltételeit jelzik• • Az emberi erőforrás, szaktudás, intelektuális kapacitások, egyesek

és a közösség erőforrás és közösségfejlesztő irányultsága jelenti a jobb életminőség megteremtésének alapját

•  

Korábbi kutatásaink az életminőség, boldogság,jó közérzet témakörében

HDI (Human development index – Emberi – közösségi fejlettségi index) Szerbiában

• Képzettségi Várható élettart. GDP HDI• index index index

• 1999 0,850 0,773 0,563 0,729• 2002 0,885 0,780 0,651 0,772• Vált. % 4 1 16 6• Hely 62 73 92 74

• 2006 96,4 % 73,4 év 9468 $ 0,821 • Hely 41 59 74 65

• 2010 96,4 % 74,4 év 10449 0,735 • 60

Néhány kommentár (1)

• A 0,8 tól magasabb indexet tekintik a fejlett országok csoportjának

• Szerbia a 0. 772 indexével a közepesen fejlettek felső részében helyezkedett el

• • A későbbi adatok előrelépést mutatnak

• Mi fejlődtünk, vagy mások kerültek rosszabb helyzetbe?• Az írástudók statisztikája és a várható élettartam jó• Ugyanakkor a sajtó több mint 1 millió írástudatlant

emleget• (Churchill- Csak annak a statisztikának hiszek, amelyet

én hazudok)• A gazdasági helyzet ?

Néhány kommentár (2)

• A Vajdaság és szűkebb Szerbia HDI indexe közötti eltérés nem szignifikáns és nem támasztja alá a

vélekedést, hogy Vajdaság képezi Szerbia legfejlettebb részét

• A gazdasági krízis megviselte Vajdaságot is – talán még jobban, mint az ország más részeit

• Ez is azt támasztja alá, hogy a gazdasági fejlődésre és külön a vidékre kell koncentrálnunk

2. Táblázat Elégedettségi indexek (Satisfaction index)

Ország (Country) Index

Rangsorolás (Rank)

Ország (Country) Index

Rangsorolás (Rank)

Szerbia (Serbia) 5. 6 81- 85 Magyarország (Hungary)

5. 5 86 -92

Szlovénia (Slovenia) 6. 8 34 – 37 Románia (Rumania) 5. 5 86 - 92

Horvátország (Croatia)

6. 1 56 – 59 Bulgária (Bulgaria) 4. 4 134 - 137

Bosznia (Bosnia) 5. 3 98 – 101 Albánia (Albania) 4. 6 128 - 131

Koszovó (Kosovo) 5. 5 86 – 92

Macedón. (Macedonia)

4. 6 128 – 131

Crna Gora (Monteneg.)

5. 2 102 – 109

Kutatási feladat megfogalmazása 2008 végén

• A szociológiai, filozófiai és egészségügyi megközelítés is feltételezi az objektív és szubjektív tényezők létezését

• Az életminőség szubjektív elemeivel, az elégedettséggel, elégedetlenséggel foglalkozunk

• Az amerikai modell lekérdezési technikája, tiszteletben tartva a kérdőívek szociológiai megalapozásának alapelveit

• Az életkörülmények az emberek szubjektív tapasztalatán keresztül hatnak az elégedettségre és a boldogságra

• Elsősorban a szubjektív tapasztalatokról kérdeztünk

3. táblázat Egymás közötti viszonyok minősítése (Relationship between citizens)

Viszonyok (Relationship)Saját nemzetiségűekkel (With natives)

Más nemzetiségűekkel (With other nationals)

Rossz (Inadequate) 0,20 1,21

Gyenge (Weak) 1,62 4,83

Tűrhető (Tolerable) 13,59 16,30

Jó (Good) 62,07 58,95

Kitűnő (Exelent) 22,52 18,71

Összesen (Total) 100,00 100,00

4. táblázat Bizalom minősítése (Confidence rating)

 Bízik-e (Trust)saját nemzetiségűekben (With natives)

más nemzetiségűekben (With other nationals

Szomszédokban (Neighbors)

Nem bízok (No) 3,87 6,92 4,45

Igenis, nem is (Yes and no) 49,90 56,62 39,47

Bízom (Trust) 46,23 36,46 56,07

Összes (Total) 100,00 100,00 100,00

5. táblázat Vannak - e félelmei? (Are there any fears?)

Válaszok száma (Answers) %

Nem tudja (Do not know) 6 1,20

Nincsenek (No) 153 30,80

Vannak (Yes) 333 67,00

Nincs válasz (No answer) 5 1,00

Összesen (Total) 497 100,00

6. táblázat Megelégedettség a társadalmi és életfeltételekkel (%) (Satisfaction of the social and life conditions)

 

Demokrácia (Democracy

Közbiz-tonság (Public safety

Közmű-vekkel (Public utilities

Rendőr-séggel (Police

Egészs. körny.(Healty environ.

Munka-feltét. (Work condit)

Bevás.lehet. (Shop. opport

Életszín. Alakulás (Living cond.

Elégedetlen (Dissatisfied) 27,42 18,71 12,47 26,46 11,04 13,17 9,05 19,84

Nemigen (Little) 33,67 24,35 19,92 23,64 16,67 14,25 12,27 28,86

Közepesen (Moderate) 30,24 33,00 38,63 32,12 35,74 34,13 26,96 33,47

Többnyire (Mostly) 7,26 20,52 23,74 14,34 29,52 26,57 32,80 13,83

Nagyon (Highly) 1,41 3,42 5,23 3,43 7,03 11,88 18,91 4,01

Összesen (Total) 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

7. táblázat Az állam legfontosabb feladatai a megkérdezettek szerint (Most important tasks of the state)

Állami szinten legsürgősebb (Most urgent ont he state level)

Válaszok (Answers) %

Gazdaság talpra állítása (Economic rehabilit.) 332 67,2

Háborús bűnösök kiadása (War crimes extradition) 40 8,1

Szociális nyugalom (Social peace) 42 8,5

EU tagság (EU membership) 55 11,1

Hadsereg, rendőrség reform. (Army, police reform) 10 2

Külföldre vándorolt szakemberek visszahívása (Recall of emigrated professionals) 12 2,4

Egyéb (Others) 3 0,6

Összesen (Total) 494 100

8. táblázat Mi aggasztó, a megkérdezettek számára (What is worrying )

Válaszok Answers %

Pénzhiány (Financial deficit) 234 49,5

Munkanélküliség (Unemployment) 74 15,6

Lakásgondok Housing problem) 31 6,6

Gyerekek iskoláztatása (Kids education) 39 8,2

Egészségügyi problémák (health problems) 61 12,9

Családalapítás (Founding of a family) 17 3,6

Egyéb (Others) 17 3,6

Összesen (Total) 473 100

9. táblázat A politikai elégedettség (Political satisfaction)

 

Önkor-mány. (Local govern.

Pol-gárm. Mayor

Komm. közváll. (Comun. Compan

Rend-őrség Police

Vajd. korm. Prov. Gov.

Szerb parlam. Serbian parl.

Szerb korm. Serbian gov.

Szerb elnök President of Serbia

Nem (No) 15, 23 12,25 13,63 23,90 13,27 37,68 28,31 20,89

Kevésbé (less) 28,26 25,90 17,23 25,50 19,18 28,72 34,62 24,95

Közepesen (moderate) 40,88 36,75 38,48 31,33 44,29 27,49 28,72 32,05

Jobbára elég. (Mostly satisfied) 12,22 18,47 24,65 15,86 19,59 5,09 7,13 16,43

teljesen elég. (completely satisfied) 3,41 6,63 6,01 3,41 3,67 1,02 1,22 5,68

Összesen (Total) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Záradékok (1)

• A titói időkben viszonylag jól élt a jugoszláv lakosság

• A Vajdaság egy fejlettebb régió volt, amelyet a szerbiai válság jobban sújtott

• A magyarság lakta régiók elmaradottabb, kevesebb fejlődési potenciállal rendelkező vidéknek számítanak

• A lakástulajdonosok részaránya viszonylag magas• A háztartások felszereltsége közepes színvonalú• A havi összjövedelem mutatói elégtelenek • A megkérdezettek több mint a felének elvárásainak

megfelelő munkájuk van•

Záradékok (2)

33% nincs munkája, ami magasabb a Szerbiaitól (30%).• Az életfeltételek nem kielégítők (az ingatlantulajdonlás

ellenére sem) • Gyakori válaszlehetőségek a munkahelyváltás,

kényszervállalkozások beindítása, elköltözés, továbbtanulás, stb.

• Közepes elégedettség a közbiztonsággal, közművekkel• Elégedettség a demokráciával, a rendőrséggel,

életszínvonallal • A vajdaságiakat a pénzhiány, munkanélküliség és

egészségügyi problémák aggasztják. • A válaszadók közepesen elégedettek a helyi

önkormányzattal, polgármesterrel, vajdasági kormánnyal, sokan az ország elnökével is, de elégedetlenek a rendőrséggel, majd legkevésbé a szerbiai parlamenttel és a kormánnyal.

Köszönöm a figyelmet