MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓBGBMK11NLF
1.- 2. konzultáció
Előadó: dr. Horváth Sándoregyetemi docens okl. gépészmérnök
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarGépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet
E-mail: [email protected].: 666-53-45Szobaszám: Népszínház u. 8. földszint 13.
Évfolyamfelelős
A tárgy bemutatása
Oktatási célA mérnökök „közös nyelvének” megismerése:
Rajzolvasási készség kialakításaRajztechnika elsajátításaGéprajzi szabályok megismerése
A tárgy felépítéseA műszaki kommunikáció általános jellemzéseÁbrázolási lehetőségekA géprajz alapjai. Nézetek, metszetek, méretezésJelképes ábrázolás, tűrés- illesztés
A FÉLÉV PROGRAMJA, KÖVETELMÉNYEI
Óraszám: 8+4 óra4x3 óra konzultáció:02.18, 03.10., 04.07., 05.05.
Kreditérték: 4Követelmény: f
Részvétel : konzultációkon kötelező
Jegyzet : Műszaki kommunikáció 3014Műszaki kommunikáció segédlet 3013
www.bgk.uni-obuda.hu
/Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet
/Oktatás
jegyzet
Segédlet mellékletekkel
Évközi feladatok
1. feladatcsomag:síkmértan, axonometria, vetületi ábrázolás Beadási határidő: 3. konzultáció
2. feladatcsomag:Műszaki rajzfeladatok Beadási határidő: 4. konzultáció
A félévi munka értékeléseFélévközi jegy: 4 osztályzat átlaga
1. és 2. feladatcsomag zárthelyi (a 4. konzultáción)
FELTÉTEL:1.és 2. feladatcsomag elégségesA zárthelyi elégségesFelvételezési gyakorlat teljesült (3. konz.)
Pótlási lehetőségek
• Határidőn túli beadás különeljárási díj ellenében a szorgalmi időszak végéig (4. konzultáció)
• Felvételezési gyakorlat külön időpontban• Elégtelen, vagy nem megírt zh. a
vizsgaidőszakban egy alkalommal pótolható
A kommunikáció fogalma
Tartalma:két vagy több ember közötti információátadás
Célja:az információt adó személy befolyásolja a vevő személy viselkedését
Adó: „kommunikátor”Vevő: „interpretátor”
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A műszaki kommunikáció fogalmaTartalma:
műszaki gondolatokra épülő információ megjelenítése és átadása.
Célja:műszaki gondolatok
világos, érthető, egyértelmű,reprodukálható
megfogalmazása és átadása mások számára.
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
Információveszteség, torzulás nem megengedett!!!
Az igazgató a helyettesének:
Holnap 9 órakor napfogyatkozás, azaz a nap eltűnése következik be, amely természetesen nem mindennapos jelenség. Úgy vélem, hasznos volna, ha dolgozóink látnák ezt a természeti jelenséget. Menjenek ki holnap az udvarra, úgy ahogy vannak, munkaruhában. A ritka jelenség megfigyeléséhez én majd megfelelő tájékoztatást fűzök.Ha esni fog az eső, és így semmit sem látni, az előadást az ebédlőhelyiségben tartom meg.
Az igazgatóhelyettes az üzemvezetőnek:
Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esni fog az eső, nem lehet megnézni munkaruhában.Ez esetben a napfogyatkozás az ebédlőben fog végbemenni, ami természetesen nem látható minden nap.
Az üzemvezető a művezetőnek:
Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor munkaruhában napfogyatkozás lesz. Az igazgató azt is elrendelte, hogy essen az eső, amit ő nem lát minden nap.
A művezető a brigádvezetőnek:
Ha holnap az ebédlőben esik az eső, ami nem minden nap fordul elő, akkor 9 órakor eltűnik az igazgatónk munkaruhában.
A brigádvezető a munkásoknak:
Holnap 9 órakor eltűnik az igazgatónk. Kár, hogy ez nem minden nap fordul elő.
A műszaki kommunikáció módozatai / csatornái
Nyelvi Szövegszerű információátadás
MatematikaiSzámszerű információátadás
Geometriai-rajziRajzi információátadás
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A műszaki rajz sajátosságai
Időtálló„A szó elszáll, a rajz megmarad”
Nyelvektől függetlenMegértéséhez nem kell idegen-nyelvtudás
EgyértelműHelyesen olvasva nem lehet félreérteni
NemzetköziAz egész világon minden mérnök megérti
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A műszaki rajzzal szembeni elvárások
•Egyértelmű, mérethelyes•Szemléletes•Könnyen rajzolható
Csak egymás rovására kielégíthető kritériu-mok!
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A papír mindent elbír!?
Egyértelműség, reprodukálhatóság!
A műszaki ábrázolás jelei
• Geometriai idomok• Rajzi jelek• Jelképek
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
Szükséges ismeretek
• Térlátás (2D ⇔ 3D probléma)
• Szabványismeret• Technológiai ismeretek
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A szabványok
Tartalma:Rendszeresen ismétlődő műszaki feladatok egységes megoldási módszereire vonatkozó előírások
Célja:Tervezés megkönnyítéseCsereszabatosság biztosítása
Megvalósulási módja:Hivatalosan közzétett előírások (szabványgyűjtemények)
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A szabványok érvényességi területe
Nemzetközi szabványok ISO, SI
Országos szabványokMSZ
Ágazati szabványok
A műszaki kommunikáció általános jellemzése
A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS
A műszaki képalkotás általános jellemzése
Célja: Térbeli alakzatok megjelenítése síkban
(2D-3D probléma)Eredménye:
A kép egyértelműen meghatározza aa tárgy alakját (formáját)a tárgy helyzetét a tárgy méreteit
Módja: vetítés
A műszaki képalkotás
A vetítés (képzeletbeli) folyamataA műszaki képalkotás
A műszaki képalkotás
A műszaki képalkotás
A vetület
A műszaki képalkotás
A vetítés fajtáiKözéppontos vetítésCentrális projekció
Párhuzamos vetítésParalell projekció
A műszaki képalkotás
A párhuzamos vetítés fajtáiA műszaki képalkotás
Merőleges vetítésParalell ortogonális projekció
Ferde vetítés
A párhuzamos vetítés (paralell projekció) fő jellemzői
• Pont képe pont• Egyenes képe egyenes• Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos• Képsíkkal párhuzamos szakaszok
változatlanok (valódi hossz)• Ferde szakaszok rövidülnek• Szakaszok aránya állandó• Szögek képe változik
A műszaki képalkotás
FŐBB KÉPALKOTÁSI MÓDSZEREK
A műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Perspektivikus ábrázolásSzármaztatása:
Centrális vetítésCentrum a szemünk
Jellemzői:SzemléletesTérhatásúTávolabbi részek kisebbekMéretleolvasásra nem alkalmas
Alkalmazási területe:Építőipar
A műszaki képalkotás
Axonometrikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Axonometrikus ábrázolásA műszaki képalkotás
Egyméretű (izometrikus) axonometria
A műszaki képalkotás
Kétméretű (dimetrikus) axonometria
A műszaki képalkotás
Frontális (kabinet) axonometriaA műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolás(Gaspard Monge 1746-1818)
Származtatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális
vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolás(Gaspard Monge 1746-1818)
Származtatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális
vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális
vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális
vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális
vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális
vetítésJellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Monge-féle ábrázolásSzármaztatása:• két merőleges képsíkot
használ• paralell ortogonális vetítés
Jellemzői:• oldal és felülnézet
torzulásmentes lehet• méretleolvasásra,
szerkesztésre alkalmas
Alkalmazási területe:• műszaki rajz
A műszaki képalkotás
Szemléltető ábra Származtatása:
Párhuzamos vetítésEgyetlen képsíkra
Jellemzői:SzemléletesMéretlevételre nem alkalmas
Alkalmazási területe:Magyarázó ábraSzövegek kiegészítése
A műszaki képalkotás
MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
ELÖLNÉZET(FŐNÉZET) FELÜLNÉZET
BALNÉZET
JOBBNÉZET
ALULNÉZET
HÁTULNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
ELÖLNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
FELÜLNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
BALNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
JOBBNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
ALULNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
HÁTULNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD
felülnézet
hátulnézet
balnézet jobbnézet
alulnézet
Jele:
„Dobozt” alkotó képsíkok felvétele
Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”
Vetítés elölről→elölnézet
Vetítés elölről→elölnézet
Vetítés felülről→felülnézet
Vetítés felülről→felülnézet
Vetítés balról→balnézet
Vetítés balról→balnézet
Vetítés jobbról→jobbnézet
Vetítés jobbról→jobbnézet
Vetítés alulról→alulnézet
Vetítés alulról→alulnézet
Vetítés hátulról→hátulnézet
Vetítés hátulról→hátulnézet
A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”
Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A „doboz” kiterítése
A kiterített „doboz” a rajzlapon
A vetületek szabványos elhelyezése(rendezett vetületek)
A vetületképzés szempontjai
Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest—Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt
(a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete)
—Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen
—Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek
—Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek
A szükséges vetületek száma—Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész
egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges
—Minél kevesebb, annál jobb
NÉZETEK
az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése
A nézetkészítés célja
A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA
A nézetek tartalma
az alkatrész valódi alakjának vetületei
A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE
Rendezett nézetekNem kell külön jelölni a nézet helyét
2. konzultáció
• Ábrázolási egyszerűsítések• Metszetek, szelvények• Méretmegadás• Jelképes ábrázolás
Nézési irányt mutató nyíl módszere
Nincs hely a felülnézetnek!
Nézési irányt mutató nyíl módszere
Rajzoljuk ide!
Nézési irányt mutató nyíl módszere
B
B
Azonosítani kell!
ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA
valós egyszerűsített
valós egyszerűsített
Elméleti áthatások rajzolása
tagolóvonalak
Szimmetrikus tárgy ábrázolása
túlnyúlás
Törésvonallal megszakított ábrázolás
A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk
Résznézet
A teljes nézet sem adna több információt
A résznézet a helyére került, jelölni nem kell
Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel
Torzulna a vetület
Helyi nézet
Reteszhorony Hornyos furat
Kiemelt részlet
Ismétlődő alakzatok ábrázolása
Különleges ábrázolások
Sík felület Csatlakozó alkatrész
Eredeti körvonal
Üreges tárgy ábrázolása
Nézet
Furat, horony szaggatott
Ábrázolás metszetekkel
Ábrázolás metszetekkel
Kerülendő!
Vonalkázás (sraffozás)
Vékony vonalDőlésszög 45o a kontúrhozSűrűség 1-10 mm , minimum 2 x vastagvonalEgy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók
Vonalkázás (sraffozás)
Csatlakozó alkatrészek vonalkázása:• különböző irányú• különböző sűrűségű
Vonalkázás (sraffozás)
Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni.
Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.
0.7 mm rés
ANYAGFAJTA JELÖLÉSE
A metszősík nyomvonalának jelölése
Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha:• a metszősík szimmetriasík,• csak egy metszet készül a tárgyról,• a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.
szimmetriasík
A metszősík nyomvonalának jelölése
Jelölni kell a nyomvonalat, ha:• a metszősík helye nem egyértelmű, vagy• több metszősík van.
azonosítás azonosítás
nyomvonalak
METSZETEK FAJTÁI
Egyszerű metszet – egy metszősíkteljes metszetfélmetszetfélnézet-félmetszetkitörés
Összetett metszet – több metszősíklépcsős metszetbefordított metszet
Teljes metszet
Vetítési irányban el-helyezett metszet
Nem vetítési irányban elhelyezett metszet
Teljes metszet elforgatva
A-A
Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet.
Az elforgatást nem kell jelölni!
Félmetszet
Félmetszet
Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!Metszet
Nézet
Kitörés
törésvonal
Lépcsős metszet
törésvonal
Lépcsős metszetMetszethatárok törésvonallal jelölhetők.A vonalkázás eltolható.
3 metszősík van
Befordított metszet
Egymást metsző metszősíkok
beforgatás
SZELVÉNY RAJZOLÁSA
SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet
„Széteső” szelvények
SZELVÉNY RAJZOLÁSA
A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni!
Szelvény rajzolása vetületen kívül
Szelvény rajzolása vetületen kívülVastag vonallal
A nézet közelében, pontvonallal azonosítva
Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)
Szelvény rajzolása vetületen belülVékony folytonos vonallal,
vonalkázva
Azonosításra nincs szükség.
Szelvény sorozat rajzolása
Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!
Szelvény sorozat rajzolása
Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.
A metszet kerülése
Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet.
csavar csapszeg Ék, retesz szegecs
kitörés
Tárgyrészek nézetben hagyásaEredmény: szemléletesebb vetület
fogaskerék fog
borda küllő
A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI
A MÉRETMEGADÁS JELEI
A méretmegadás alapsémája
A méretvonal
Formája: vékony vonal (0,35 mm)Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása
A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal
A méretvonalak nem metszhetik egymást
A méretvonalak távolsága a többi vonaltól
A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei
Méretvonalként nem használható vonalak
Íves felültek méretvonalai
A méret-segédvonal
Formája: vékony vonalCélja: kivetített méretek jelzése
Méret-segédvonal változatok
A méretvonal-határoló
Méretvonal-határolók változatai
A nyíl szokásos formája
A nyíl elhelyezési lehetőségei
A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása
A mutatóvonal
Formája: vékony vonal (0,35 mm)Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése
A mutatóvonal alakja
A mutatóvonal elhelyezésének változatai
A méret felirata
Betűnagyság: 3,5 mmMéretek mértékegysége: mmMértékegység nem írandó kiA szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen,
balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható
A szöveg elhelyezésének változatai I.
A szöveg elhelyezésének változatai II.
Az alkatrész alakjára utaló jelek
Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek
Gömbfelületű és íves alkatrészek
Megengedhető egyszerűsítések
MÉRETHÁLÓZATOK
A mérethálózatok általános jellemzése
• Fogalma:– rajz méretmegadásainak
összessége• Alapelvei:
– Minden méret egyszer megadandó– Egy méret csak egyszer adható
meg– Zárt méretlánc alkalmazása tilos– A mérethálózat legyen áttekinthető
A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához
A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez
A méretek fajtái
Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani
Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan
Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját
nem képezheti)
A mérethálózatok fajtái
BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK
A bázistól induló mérethálózat változatai
A bázis kiválasztásának szempontjai
Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület
Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely
Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala
A mérethálózat elhelyezésének szempontjai
A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni
Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg
Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő
csoportokat
Jelképes ábrázolás
– csavarok– fogaskerekek– gördülőcsapágyak– kötések– rugók
JELKÉPES ÁBRÁZOLÁS
bonyolult, ismétlődő elemekmenetek
fogak
Az alkatrészek bonyolult, ismétlődő felületeinek valósághű ábrázolása felesleges
valósághű
jelképes
Csavarmenet származtatása
profil
d1 magátmérő
d névleges átmérő d2 középátmérő
Ph menetemelkedés
A menetemelkedés szöge
ΨPh
d2 x π
Ψ=arc tg Ph /d2 x π
Nagy menetemelkedés: nagy szög
Önzárás nem biztosítható
Többekezdésű menet
Ph=P x n
ahol n a bekezdések száma
Ph menetemelkedés
P menetosztás
Menetprofilok
A menetprofilok szabványosítva vannak!
éles
W whitworth
M metrikus
Tr trapéz
S fűrész
Rd zsinór
A menetemelkedés iránya
Jobbmenet
(RH)
Balmenet
LH
Előírandó!
Nem szabványos menet
A szabványos menet előírása• Profil (pl. M)• Névleges átmérő d• Menetemelkedés Ph• Menetosztás P• Emelkedés iránya (pl. LH)
A bekezdések száma kiadódik: n=Ph/P
• Nem kell előírni:– A normál emelkedést– A jobbmenetet– Egybekezdés esetén a menetosztást
M 200 x 6 (P2) LH
Metrikus menet
M 200 x 6 (P2) LH
MetrikusNévleges átmérő d=200 mm
M 200 x 6 (P2) LH
Metrikusd=200 mmMenetemelkedés: Ph=6mm
M 200 x 6 (P2) LH
Metrikusd=200 mmPh=6mmMenetosztás: P =2mm
Tehát a menet 3 bekezdésű!
M 200 x 6 (P2) LH
Metrikusd=200 mmPh=6mmP =2mmBalmenet
példákM24 normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet
M24x1 1mm emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet (finommenet)
M12 LH normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus balmenet
M36x3(P1,5) 3mm emelkedésű, kétbekezdésű metrikus jobbmenet
Menetes orsó (csavar) jelképes rajzolása
vastag
vékony
Menetes furat (anya) jelképes rajzolása
Menetvégződés rajzolása
Szerelt anya és csavar rajzolása
Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása
hiperbolák
Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása
Balmenetű elemek kialakítása
Csavarmenet méretmegadása
Csavarmenet egyszerűsített méretmegadása
csavarok, anyák….
belső kulcsnyílású (imbusz)
szárnyas
kereszthornyos (PH, PZ)
Csavarbiztosítások
Fogaskerekek ábrázolása
fogprofil (szabványos)
Fogaskerekek ábrázolása
fejkör
osztókör
lábkör
Kapcsolódó fogaskerekek ábrázolása
hézag
Gördülőcsapágy ábrázolása
Gördülőcsapágy ábrázolása
Tengelyvégre rajzolt csapágy
Egyszerűsített Egyezményes
jelképes
Forrasztott és ragasztott kötés ábrázolása
forrasztott ragasztott
kiemelt vastagság
Hegesztett kötés ábrázolása kirajzolva
Hegesztett kötés ábrázolása jelképesen
Hegesztési varratok alapjelei
Hegesztési varratok kiegészítő jelei
A rajzjelek elhelyezése
mutatóvonal
kettős referenciavonalvarrat jele
A varrat méretmegadása
Rugók egyszerűsített ábrázolása
Rugók egyszerűsített ábrázolása