Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-utcza 4. szám.)
^ c # ? j e Í M
V
,. N1
v ^•SíSff iMR
K T5XRNAPI UTx7 14-IK SZÁM. 1886. BUDAPEST, ÁPRILIS 4. XXXIII. ÉVFOLYAM. Előfizetéli föltételek: VASÁRNAPI ÜJSAG és \ egész érte 1 2 írt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / féléYre „ 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÜJSAG: í egész é-vre 8 írt l félémé ... 4 - •
Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: í egész évre 6 frt i félérre ... 3 •
Külföldi előfizetésekhez * postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.
EGY MAGYAR EXPEDICZIó A KELETEN.
AMAGYAR nemzetnek századokon át nagy szerepe volt a Balkán-félszigeten. A déli
. szlávoknak a félhold elleni harczaiban Hunyadi János volt a vezér és Hollós Mátyás vitt kultúrát a Balkán lejtőire. A török hatalom megtörése után mintegy önmagától elementáris szükségesség gyanánt merült föl a dunai konföderáczió eszméje, mely a keleti népeket magyar erkölcsi hegemónia alatt akarta egyesíteni. A nemzet vezérei is érezték, hogy Magyarország van hivatva
a Balkán-félszigeten vezérszerepet vinni és ott a nyugati kultúrát elterjeszteni. Ez az eszme lebegett Széchenyi előtt, mikor a Vaskapu szabályozására gondolt. Ezt az eszmét hangoztatta sokszor Kossuth Lajos. Mikor J 867-ben helyreállott az alkotmányos állapot és a nemzet karjai felszabadultak a bilincsekből, ismét felhangzott az évszázados jelszó: «Keletre magyar!»
Gorove minisztersége alatt nagy értekezlet jött össze, mely egyhangúlag kimondta, hogy Magyarországnak missziót kell teljesítenie keleten és hogy az al-Dunán kell a nemzet duzzadó tetterejének küzdtért találnia.
Nem gondolt senki hódításokra, a keleti népek leigázására, délszláv földek annexiójára. Ezt elég világosan jelentette ki és bizonyította be a magyar nemzet 1878-ban, midőn oly zajosan tüntetett Bosznia okkupácziója ellen. És Oszmán pasát sem azért ünnepelte a hazai közvélemény, mert az átkos emlékű budai pasák ivadéka volt, hanem azért, mert leverte Skobelevet és megállította konstantinápolyi útjában az oroszt. És ha a vitéz bolgár fejedelem azon a napon, melyen az egyesült Bulgária királyává kiáltatja ki magát, vasra vereti az ármánykodó szófiai orosz főkonzuli : Budapest utczái bizonyára ki lesznek vilá-
Réthy László. Strausz Adolf. Weisz Berthold. Inkey Béla. Nóvák Bertalan.
M A G Y A R E X P E D I C Z I ó K E L E T E N . ZÁRÁBAN FÖLVETT FÉNYKÉP UTÁN.
György Endre.
214
gítva a tiszteletére. És ha egy orosz hadtest ki találna kötni Burgasban, a magyar közvélemény nem követelne kompenzácziót, hanem proklamálná a bolgár föld felszabadítását az orosz iga alól.
Nem alattvalókat, de jó barátokat keresünk mi a Balkán-félszigeten; nem hadsereget, de ipar-czikkeket akarunk oda exportálni; nem kormányzókat, hanem kereskedelmi ügynököket akarunk oda küldeni.
Mikor a Balkán-félsziget lecsendesült s kiheverte a múlt évtized nehéz viharait és a közvélemény nem hallotta annyiszor emlegetni a fülében oly rosszul hangzó Szaloniki nevet: illetékes körökben ismét foglalkozni kezdtek azzal az eszmével, hogy a magyar kereskedésnek összeköttetéseket kell szerezni a Keleten.
A kereskedelmi minisztérium ehhez képest a keleti tartományok kereskedelmi és forgalmi viszonyainak tanulmányozásába bizottságot küldött ki, mely Finály Henrik vezetése alatt Biasini Domokos, Diamonde Manoli, Zsigmond Ákos és György Endre urakból állt. Ez a bizottság 1881-ben a miniszternek részletes jelentést adott be, kiterjeszkedve abban Brassó, Bukarest, Plo-jest, Braila, Galacz, Tulcsa, Ruscsuk, Viddin és Belgrád kereskedelmi viszonyaira.
Közeledett az országos kiállítás. Készültünk bemutatni a müveit világnak kulturális munkánk eredményét, bebizonyítandók, hogy a ezivilizált országok színvonalára emelkedtünk. De mit akartunk ezzel bizonyítani? Azt talán, hogy a nyugati iparral a saját piaczain versenyezhetünk ? Ilyesmit a legvérmesebbek se hittek. A ki gyakorlatilag fogta fel a dolgot, csak annyit remélhetett, hogy iparunk meghódítja magának a hazai piaczot és meg fogja mutatni a keleti népeknek, hogy szükségleteinek beszerzése végett nem kell Budapesten tul mennie. A keleti export fejlesztését vártuk a kiállítástól. Ez volt a jövőre szóló gyakorlati czélja.
Ezért már a kiállítás megnyitása előtt összegyűlt a kereskedelmi minisztérium egyik üléstermében mintegy húsz nagykereskedő, elhatározván, hogy keleti kiviteli társaságot fognak szervezni. Az alapszabályok tervezetét egy hármas bizottság (György Endre, Weisz Berthold és Strausz Adolf) ki is dolgozta. E tanácskozások közben merült föl a keleti pavillon eszméje, mely, hogy úgy mondjuk, szemlélhetővé tette az eszmét és azt eredményezte, hogy iparosaink és kereskedőink ezrei foglalkoznak, mindenike külön-külön, a keleti export eszméjével. A keleti kiviteli társaságnak csak meg kell alakulni, oda kell állni a központra, a készenálló tartalékosokat mozgósítania, hogy megkezdhesse a magyar kereskedelem békés és áldásos invázióját a Balkánfélszigeten.
A kormány tovább ment. Múlt évben kiküldött egy kis csapat éclaireur-t, úttörőt
Válogatott férfiak voltak. Neveiket a közönség jól ismeri. Ott van például György Endre, a képviselőháznak egyik legalaposabb képzettségű tagja, a tudományos akadémia kiadásában megjelenő «Nemzetgazdasági Szemle* kiváló szak-avatottságú szerkesztője. A «Vasúti Közlöny »-t is szerkeszti, s a vasúti politika terén még a külföldön is ismeretes szaktekintély. Ö volt leginkább hivatva második keleti expedicziónk vezetésére, mert «Keletre magyar!» czímü müvével ő irányozta ujabban a nemzet figyelmét az oriensre, ő mutatta ki először részletesen is, hogy mily hasznos missziót teljesíthetünk a Balkán-félszigeten.
Jeles tagja volt az expedicziónak Inkey Béla ia Mint geolog tanulmányozta az átutazott országokát "és az észleletéiről közzétett közlemények a szakköröket nagy mértékben foglalkozta-ták. Észleletei nemcsak tisztán tudományos
VASÁRNAPI U J S Á ( T _ _ _ _ =
szempontból érdekesek, de nagy gyakorlati hord-erővel is bírnak, mert az a kérdés, hogy a föld néha milyen kincseket rejt magában, rendkívül fontos a Balkán-félsziget anyagi jövőjére nézve és helyes megoldása nagy tőkéknek biztosit termékeny elhelyezést.
Az expediczió első sorban voltakép kereskedelem-politikai jelleggel birt és ezért részt vett abban Weisz Berthold gyáros is, kinek kereskedelem-politikai tanulmányai rendesen nagy figyelemben szoktak részesülni.
A Balkán-félsziget anyagi fellendülésére igen nagy befolyást fognak gyakorolni a vasutak; azok iránya és tarifapolitikája sok tekintetben mérvadó arra nézve, hogy ki dominálja majd az aldunai tartományok piaczait. A kérdés ezen oldalának tanulmányozása végett részt vett az expediczióban Nóvák Bertalan, a magyar államvasutak főmérnöke, míg Eéthy László, nemzeti múzeumi régiségtári segédőr, régészeti tanulmányok czéljából kisérte az expedicziót.*
Végül említjük — noha érdemére nem utolsó — Strauss Adolfot, ki hosszú évek óta minden idejét és tehetségét a Balkán-félsziget megismerésének és ismertetésének szenteli. «Bosznia és népe» czímü két kötetes müve az első nagyobb munka, mely az okkupált tartományokról ujabb időben közzététetett. A munkáról a niagyar sajtó nagy elismeréssel szólt; a bécsi és a németországi sajtó számos kiváló közlönye vezérczikkekben méltatta a szakszerű és terjedelmes munkát; múlt évben pedig Laveleye, a hires belga tudós, a «Revue des deux Mondes»-ban a délszláv tartományokról czikksorozatot tett közzé, melynek Boszniára vonatkozó részét majdnem egészen Strausz müve nyomán irta meg, a szerzőt többször idézvén,mintalegjobb kutforrást Boszniára nézve. Ilyen megtiszteltetésben nem sokszor részesülnek a fiatalabb magyar irók munkái.
Strausz Adolf volt az expediczió referense, a mennyiben annak észleleteit számos felolvasásban és hirlapi czikkben ismertette meg a közönséggel.
Az expediczió a következő utat tette meg: Az expediczió augusztus 12-én indult útnak
Trieszt felé, ennek, valamint Fiúménak kikötőjét és forgalmát téve tanulmánya első tárgyául. Augusztus 18-án Zárában, 19-én Sebenicóban volt az expediczió. Itt a társaság egy része vasúton, a másika hajón ment Spalatóba, hol különösen a környékbeli magyar történeti emlékeket vizsgálták. Augusztus 24-én Raguzaba értek, és ugy itt, mint a többi eddig érintett városokban különösen a kereskedelmi kamrák buzgólkodtak számukra a szükséges gazdasági adatok gyűjtésében. Augusztus 25-én Cattaróba érkeztek, s másnap a meredek hegységen át Montenegróba folytatták útjokat. G'ettinjeből augusztus 27-én indultak Rjekának, a hol 28-án egy vékony lond-rábau tették meg azt a regényes utat a skutarii tavon végig Éjszak-Albánia határáig. Skutari-ban két napot töltöttek s augusztus 31-én lóháton indultak Alesson keresztül Giovanni di Me-duaba. Másnap a Lloyd «Smyrne» nevű hajóján Durazzóba utazott a társaság. Az osztrák-magyar forgalomra nézve oly nagy fontossággal bir e hely, hogy jónak látták itt maradni szeptember 4-éig. Innen Valonán át Korfuba indultak, Korfuból 7 -én érkeztek Patrasba, a hol görög hajón Korin-thusba menve, gyalog végig járták a Türr tábornok által most épített csatornát és Kalamakiból görög vasúton Piraeusba s onnan Athénbe mentek, hogy az ipar terén utóbbi időben oly nagy erőfeszítést tevő görög népet alaposan tanulmányozhassák. Szeptember 15-én indult az expediczió a «Castore» hajón Szaloniki felé, a hová 16-án ugyan megérkeztek, de ki nem szállottak, mert a török kormány az egész társaságot vesztegzár alá helyezte négy napra. Szeptember 21-én szállhatott csak partra az expediczió. Gróf Vitkovics főkonzul, valamint gróf Coronini Rudolf, báró Leonardi, Allatini, Mizrachi nagy-
* E derék fiatal régészünk tollából ez alkalommal közöljük a «Vasárnapi Ujság» számára irt czik-két, mely az expediczió albán földi tartózkodása ide-
i jéből tartalmaz érdekes részleteket. — Szerit
14. SZÁM 1886- xxxm. ÉVFOLYAM.
kereskedők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarok Szaloniki kereskedelmi és ipari viszonyait körülményesen tanulmányozhassák. Szalo-nikiból Demir-kapun át Gracskóba indultak, hol az expediczió két részre oszlott. Az egyik rész nyugatra ment s Prilipen át Bitolia-Monasztirba indult, hol különösen Ali Kemali pasa igen előzékenyen fogadta Strauszt, Inkeyt és Novákot, s nagy érdeket tanúsítva az utazás körülményei iránt, szívesen támogatta a magyarokat minden tekintetben. A társaság másik része Üszkökön át Szerbiába ment Nisig, hogy ott azután ismét találkozva, együtt folytassák utjokat Bulgáriába. Október 5-én értek Nisbe, de ott már a mozgósított szerb hadsereget találták együtt, s így az út folytatása most egyelőre megszakadt.
Igen szárazon vázoltuk az egész utat, mert ha csak némi részletezésbe akarnánk is bocsátkozni, csak egész felületesen akarnánk is jellemezni a bejárt vidékek jelentőségét: messze túlhaladnék egy czikk keretét.
Az expedicziónak gyakorlati jelentősége van. Intéző köreink, úgy látszik, az eszmét, a mely a keleti pavillont, és ezt az expedicziót létrehozta, komolyan fölkarolták. Erről tanúskodik a kereskedelmi múzeum létesítése. •
De a múzeum csak theoria. Ha a gyakorlat terére akarunk lépni, meg kell teremteni a keleti kiviteli társulatot. Nem bocsátkozunk most ennek a kérdésnek bővebb fejtegetésébe. Az itt elmondottak után nem is tartjuk ezt most szükségesnek. Az eszme bővebb kifejtésére talán lesz még alkalmunk. Ezúttal csak tájékoztatni kívántuk közönségünket, hogy ne higyje, miszerint közéletünk az életre való s gyakorlati irányban messzire ható egészséges eszméknek híjával van. Csendben és zajtalanul ugyan, de szerényen folyik a munka egy oly kezdemény létesítésén, mely hazánk gazdasági fölvirágoztatásában s a Balkán-félszigeten minden erőszak alkalmazása nélkül egy szebb és boldogabb jövendő megteremtésében hatalmas tényezőnek ígérkezik.
S—i A—n.
ELSŐ ÁLLOMÁSUNK ALBÁN FÖLDÖN. — Balkáni úti naplómból. —
A keleti expediczió, mely a Balkán-félsziget nyugati részének bejárása czéljából 1885 évi augusztus hó elején indult el Triesztből: a dalmát városok s Montenegró érintésével augusztus 28-án indult Skutariba, Éjszak-Albánia fővárosába. A skutarii tó, mely a Montenegró lábánál fekvő Rjeka falunál kezdődik, Skutari városáig egy jó napi út. Rjekából dereglyén öt montenegrói evezőssel indultunk útnak, hogy küldetésünk legfontosabb czélját, Albániát elérjük. A nap keleti hévvel sütött, a csendes, regényes környékü tó tükrén vízi rózsák ragyogtak a nap fényében, junákjaink evezőcsapásai ezüst barázdákat vágtak a vizén s mi dalmácziai és czettinyei.tapasztalainkat beszélve meg, vagy gondolatokba merülve szemléltük a hegyvidékeket, mely a tavat körülveszi. Sárgás sziklacsoport ez, itt-ott egy-egy maroknyi zölddel, melyek a pártokon forrásvízzel kecsegtetik a hajósokat.
A nap lealkonyodott már s lilaszínből sötét kékbe vált az ég, midőn kísérőink dereglyénkkel a parton kikötöttek azzal a megjegyzéssel, hogy most értük az első albán falut, hol meg kell hálnunk ; kora reggel folytathatjuk utunkat Skutari felé, mely már csak egy óra járás ide. «Esti órában Skutariban nem tanácsos c:ernagorcznak kikötni», mondogatták embereink. Mi is jónak láttuk ezt így és partra lépve botorkáltunk a legszélső házikóig, mely Se' Roko (Szent Rókus) falu hánja, azaz vendégfogadója.
Sötét volt s néma az egész part. A kis faW mély álomban szendergett, kutyaugatást sem hallottunk, csak a tó vizének csobbanása hallatszott felénk. _
Zörgettünk a deszka-ajtón. Nagy vártatva ajtó-nyikorgást s lépéseket hallottunk; aztán egy nyírott fejű albán nézett ki a félrereteszelt ajtó mögül, kérdezve, hogy kik vagyunk s mit akarunk? — «Utasok; kávét, éjjeli szállást.*— Tagadólag intett fejével, a mi itt már azt jelenti: «tessék belül kerülni, szolgálatotokra vagyok.*
14. SZÁM. 1S8K. XXXIII. ÉVFOLYAM- VASÁRNAPI ÚJSÁG. 215 Beléptünk a nyitott ajtón. Albánunk lámpát
gyújtott. Mi letelepedve az ajtó küszöbére meg egy deszka padra, félszerszerü helyiségben találtuk magunkat, mely kocsma, szatócsbolt és kávéház volt egy fedél alatt. Á deszkafal mellett hordók álltak sorban, egy emelvényen faggyúgyertya, szappan, dohánycsomagok s egyéb szerény áruczikkek jelezték Se Roko czivilizácziójá-mértékét.
Albán, szerb, török tudományunkat összeszedve megértettük magunkat albánunkkal, ki utazásunk czélja és iránya felől kérdezősködött s örömmel hallotta, hogy mi is «latinok* vagyunk, mert így nevezik magukat a katholikus albánok. A kávé csakhamar elkészült, melyet apró csészékbe töltögetve szolgált fel emberséges házigazdánk.
Fáradtak s a nap hevében megviseltek voltunk valamennyien. Keveset beszélve fogyasztottuk kávénkat s gyanúsan nézegettünk magunk köré, mintha azt kérdeztük volna: vájjon hol s egy-átalán vetnek-e ma nekünk ágyat?
Albánunk magunkra hagyott; majd visszatért s szőnyegeket, párnákat s házának minden kényelmét előhordogatva magával, a helyiség egy deszkázattal elkerített része felé mutatott, mely éjjeli szállásunk leend. A szőnyegeket kiteregette, a párnákat sorba fektette a fal mellé, takarók után is nézett, melyekből egész nyalábbal hozott elő lakása hátsó részéből, hol családja lakik.
Hisz ez mennyei kényelem, a minőre nem is számítottunk, s dicsértük házigazdánk gondoskodását, ki önelégülten fogadta az elismerést. Aztán ide adta ketreczünk kulcsát, mely egy kifelé nyíló kis ajtóra szólt: jó éjt kívánt s magunkra hagyott.
Lefeküdtünk szép sorjában, fejünk alá csömö-szölve párnát, úti táskát, az édes álomnak adandók át fáradt, testünket. Egyikünk, másikunk el is aludt. Én hánykolódva töltöttem néhány órát, bántotta szemeimet a pislogó lámpa, mely alkalmasint egy bizonyos nagyobb szabású, gyors léptű bogár elriasztása czéljából függött a falon. Éjfél után előbújtam fekhelyemről, kinyitottam az ajtót s a ház elé sompolyogtam, hol plaidebe burkolózva, egy lombos fa alá feküdtem. Álmodtam és tűnődtem. Tündéri képek vonultak el szemeim előtt. Végig utaztam Dalmácziát, a montenegrói hegyvidékeket. Láttam Spalato római palotáit, abban a fényben, melyet azoknak Diocletianus császár adott, láttam a római kikötőt, hajóival, melyek Brundusiumból járnak Illyricumba, a parton mozgó népet; láttam Ra-guzát pálmafáival, a főtéren lépdelő rectort (polgárnagy) kíséretével, velenczei öltözetekben a dogék idejéből; láttam Lacroma szigetét emelkedni ki a zöld tengerből, mögötte a piros hajnalt a nap vörös korongjával; aztán a gyönyörű kattarói bocchét s a serpentin-utat iel Czettinyébe; majd Nikita fejedelmet láttam udvarával, daliás csernagorczokkal indulni a templom felé, meghallgatandók a pópa szent miséjét; aztán egy nagy fa alatt láttam a mint népének, mely tisztelettel állja körül, törvényt mond és igazat lát. Majd vitézi jelenetek vonultak el szemeim előtt: monteneg-róiak harczai a törökökkel, melyek Hunyadi János korára emlékeztetnek. Láttam azokat a vén harczosokat lófarkas zászlókat csavarni ki a török kezéből, kiknek arezképeit mutatták Czetti-nyében a múzeumnak nevezett helyiségben, hol csupa török trofeum ékesíti az egyszerű falakat. Tarka képek, melyek, mint utunk, gyorsan váltották egymást.
Hajnalodott. Se Roko egy éles hangú kakasa szólalt meg egy kerítés mellől, mikor felébredtem. Érdekes látvány tárult szemeim elé; fölöttem fügefa terjesztette ki szép fodros leveleit, mögöttem gránátalmák piroslottak, a skutarii tavon fehér szárnyú halászbárkák czirkáltak, a víz szélén albán asszonyok mostak és sulykolták fehérneműiket. Montenegrói evezőseink a parton hevertek, Kraljevics Markó történeteit énekelve.
Egy óra múlva a bárka népe készen volt az jitra. Albánunktól, ki hálálkodva fogadta néhány húszasra menő számlánk kiegyenlítését, búcsút Veve, a bárkába szálltunk, mely a falu alatt ke-""ve, Skutari felé vette útját.
A nap kisütött, a reggeli köd eloszlott s a közel parton Skutari városa bontakozott ki előttünk. Minarettek buktak elő, majd háztömegek emelkedtek ki a zöld part fái közül. Kis idő mt>lva, nagy város kikötőjében álltunk meg, hol egy kopott egyenruháju török vámtiszt, egy se
reg rongyos hamál s egy daliás, albán öltözetű hófehér fustanellás (görög szoknyaszerü öltözet) férfi várt reánk, utóbbi piros fezén az osztrák kétfejű sassal, a mit konzulátusaink kavaszai (hajdúi) viselnek. Olaszul üdvözölt bennünket, jelentve, hogy a czettinjei konzul táviratilag jelezte érkezésünket s ő azért van itt, hogy a városba vezessen, hol már gondoskodtak elhelyezésünkről.
A partra kirakott s török kényelemmel megvizsgált íitipodgyászunk után száz kéz nyúlt. Az egész hamál had szolgálatunkra akart állani. Kavaszunknak összes tekintélyét (melyet hosszú rézgombos pálczájával jelzett) kellett latba vetnie, hogy rendet csináljon s podgyászunkat öt-hat markos legény hátára rakja, kikkel négy-öt régi ezüst (Mária Terézia-féle s itt forgalomban levő) húszasban alkudtunk meg, hordárt tiszteletdíj fejében.
Rongyos utczákon át, egy-egy bekerített temető, rozzant mecset mellett, ütött-kopott kőkerítések, rácsos ablakok alatt haladva, lassan beértünk a város európai részébe, hol két vendégfogadó, a konzulátusok házai, egyszóval az a városrész fekszik, hol néhány napra meg fogunk pihenni. Vaszili vendéglős, ki magyar alattvaló (jólelkű horvát ember), vendéglője ajtajánál várt reánk, üdvözölve a «landsmannokat».
Itt értük kelet első nagyobb városát. A rozzant házak és szennyes boltok, a műhelyek és bazár, mecsetek és konak, s az utczák festői öltözetű népe oly tarka változatos képet nyújtanak Skutariban, hogy engem, ki keletet most láttam először, a legnagyobb csodálkozásra ragadtak. Szép a kelet itt is, minden szegénysége, minden nyomorúsága mellett is. Máskép süt itt a nap, a levegőnek más illata van. Olyan bűbáj vesz körül e török városban, hogy sohasem feledjük el, ha keleti írtunkról hazánkba visszatértünk.
DB. RÉTHY LÁSZLÓ.
TAVASZ. Magasan fönt lebeg A dalos pacsirta — Az égen a tavasz Első, üde pirja. Mint egy szép gyermek-lyány Ki álmából ébred: Sóhajtva mosolyog A kelő természet.
Még előbb vad folyam Folydogál medrében, Tengerből patakká Apadt le nem régen. Fölötte a vándor Madaraknak ezre Kereng, hápog, sivít Egyre gyülekezve.
Míg közel és távol Legel ménes, csorda: Csillog a napfényben Egy-egy falu tornya. Megujultán ragyog A rónaság képe, A tél szemfedőjét Magáról letépve.
Itten szökdécselve Fehér bárány béget, Amott lomha béres Igazít ekéket; Itt mély szavú kolomp, Ottan harsány csengő — Rekettyés bokrokban Édes dalu zengő!
Nincsen is oly kis hely, Egy zuga a földnek, Hol ne örülnének E rég várt gyönyörnek! Temető-kertben a Sírok is mozdulnak: Aszott kórék között Kék ibolyák bújnak . . .
PÁSZTÓI.
A HOLD REGÉI. A hold, a szerelmeseknek ez a hagyományoB
tiszteletbeli pártfogója, Luciántói Jules Vernéig mindig a legkalandosabb képzelgéseknek volt kedvencz tárgya. Nemcsak a szerelmes leste annyiszor áhítattal sugarainak delejes özönét, a mint elárasztja velők a csöndes tájakat, de titkos összefüggést is találtak közte és az emberi hóbortok némely faja közt, mely a lunatikus névvel jelöltetik. Költők, érzelgős lánykák unalomig aposztrofálták ezt a szegény érzéketlen és hideg világtestet, s nem csoda, ha már olyanok is akadtak, kik — természetesen képzeletben — utazást tettek benne, s leírták az utókor mulattatására élményeiket. Legkalandosabb útleírás ezek közt a Luciáné, mert ő útjában Endymionnal is találkozott, ki királyilag megvendégelte, míg álmában a földről a holdba szállt fel. Szerinte a hold lakói repülő békákkal táplálkoznak, de nem eszik meg őket, hanem megsütik tűznél s a füstjét beszívják. Ital gyanánt, mondja, mozsárban törik meg a levegőt s így igen finom harmatot nyernek. Ugyanő fölfedezte annak is okát, hogy honnan származnak a napnyugatkor látható vörös felhők. Nem egyebek ezek, mint nagy mennyiségű vér, melyet a holdlakók és a nap lakói ontanak egymásból harczaik közben.
Egyike a legrégibb hiedelmeknek, hogy a holdban egy férfi lakik. Igaz ugyan, hogy a holdnak az angol, franczia, latin és görög nyelvekben nőneme van, de viszont a németben és a szanszkritban hímnemű fogalom. E nehézséget a tudósok úgy akarták megoldani, hogy föltették, mikép igenis a hold a földdel viszonyítva hímnemű, mert férje annak, de a nappal szemben, melynek felesége, nCnemű.
Tudjuk, hogy a görögöknél Diana jelképezte a holdat, a ki kedvesét, Éndymiont elragadta s ez értelemben Endymion volt valószínűleg az első «holdbeli ember». A zsidók hagyományai szerint Jákob van a holdban. Némely német hitrege szerint férfi is nő is van a holdban, s azért kerültek oda, a mért a férfi vasárnap tövisét szórt a templomba vivő útra, hogy feltartsa a misére menőket, a nő pedig vajat köpült vasárnap. Ezért a férfi egy tövisnyalábot, az asszony pedig a vajas dézsát hordja örök időkig.
Dante szerint a holdbeli ember a tövisnyalábbal nem más, mint Kain; ő nála csak az enyhébb bűnösök vannak a holdban, a kik elhanyagolták fogadalmaikat. Egy franczia mese azt mondja, hogy ez a holdbeli ember Júdás Iskariót. Indiában pedig buddhista legendák tartják, hogy Indra egy nyulat vitt a holdba fel, a neki tett szolgálatokért. Viszont az északamerikai indiánok azt hiszik, hogy a holdban egy ember és egy kutya lakik. A maorik hisznek az emberben, de nem a kutyában; az ő regéjök úgy adja elő, hogy Róna egyszer kiment éjjel vizet merítni, de meglátva a felkelő holdat a kútban, megijedt s a fába kapaszkodott. A fa leszakadt alatta s Róna a holdba esett és ott is maradt.
Még czifrábban szól a busmanok legendája. A hold egy ember, a ki magára vonta a nap haragját s ez aztán késeivel (sugaraival) annyira átszurkálja, míg csak egy kis darab marad belőle. Erre könyörögni kezd gyermekei érdekében s kegyelmet kap, hogy újra megnőjön, a mikor aztán újra megsérti a napot, s így ismétlődik ez minden hónapban.
Yue-Lao a neve a holdbeli embernek a khi-naiaknál s hatalmában van a házasságok szerzése. Láthatatlan selyemfonállal köti össze a jövendőbeli férjet és feleséget, mely azonban az egész életen át tart. Fu-cseu környékén nagy ünn;peket is tartanak a tele hold tiszteletére, melyen különösen nők vesznek részt. Egész napon és éjen át énekelnek s minden nő széket visz magával, hogy az egész ünnepély alatt ülhessen.
Új hold megpillantásánál, mint nálunk hiszik, a kinek pénz van zsebében, az egész hónapban lenni fog pénze. Anglia némely vidékein viszont azt hiszik, hogy az nj hold az illető jövendőbelijét mutatja meg. Az Orkney-sziget lakói nem is házasodnak máskor, mint ujholdban. Corn-wallban pedig az a vélemény, hogy holdtölte és újhold között születő gyermek nem éri meg a férfikort.
A Samoa-szigeteken is különböző vélemények uralkodnak a holdat illetőleg. Beszélik, hogy meglátogatta egyszer e planétát két fiatal ember Punifanga, ki egy fán mászott fel, és Tafaliu, ki egy füstoszlopon szállott fel rá. Majd egy
216 VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Sina nevű asszony is szerepel e hagyományok közt, a ki egy éhínség idején észrevévén a kelő holdat, mely úgy nézett ki, mint egy kenyérgyü-mölcs, felsóhajtott: «Miért nem jöhetsz alá, hogy gyermekem beléd harapjon ?• A hold annyira boszankodott, a mért ennivalóhoz hasonlították, hogy rögtön lejött, s magával vitte az assz-szonyt és gyermekéi Ott vannak ezek meg máig is s a telt holdban a sanioabeliek az ö vonásaikat látják.
Van a holdnak egy ausztráliai legendája, mely igen hasonlít a görögök Kronos-nrythoszához. E szerint a madarak lettek volna az eredeti istenek, 8 a sas különösen nagy teremtő erő volt. A hold gonosz lény volt, ki a földön járt, min-féle rosszat cselekedve. Egy nap elnyelte a sast. A sas feleségei hozzá mentek s a hold kór-nézte, hol találhatna egy kutat. Ezek mutattak
pek minden égitestet emberi tulajdonokkal ruházni fel, valaminthogy vannak a Déli-tenger népei közt, kik a köveket is hím- és nőneműekre osztják s fölteszik, hogy emberi törvények szerint szaporodnak.
I >e a hold személyes tulajdonokkal való felruházása mellett szembetűnő vonása a hold regekörének az a befolyás is, melyet az időjárásragyakorol. «Egy nap, — mondja egy hindu legenda, — a Nap, a Hold s a Szól nagybátyjukkal és nagyiiénjökkel, a Dörgéssel és Villámlással ebédeltek. Anyjok, egyike a legtávolibb csillagoknak, egyedül várt gyermekei viszatértére. A Nap és a Szél önzőek voltak s végig ették a nagy lakomát, a nélkül, hogy anyjokra gondoltak volna; de a szelid Hold nem feledkezett meg róla. Minden tál ételnél egy adagot szép hosszú körmei alá rejtett, hogy a csillag is részesüljön belőle.
l i . SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.
lökjön minden ember, és fedje el fejét, ha mutatkozol", s ezért olyan forró mai najwág a nap. Majd a Szélhez fordult és monda: «Te is, a ki elfeledkeztél anyádról önző mulatozásod közepett, halld sorsodat. Mindig fújni fogsz száraz, forró időben, s el fogsz fonnyasztani minden élőt, azért az emberek átkozni és kerülni fognak mától fogva i', s ezért oly kellemetlen a szól forró időben. Ellenben a Holdhoz így szólt: nLeányom. a mért te megemlékeztél anyádról s fentartottad neki örömeid egy részét, légy híves, enyhe, fénylő. Tiszta sugaraidat ne kövesse semmi ártalmas nyavalya, s áldva említsenek az emberek". S ezért oly lágy, enyhe és szép a holdvilág a mai napig is. •
Sajátságos, hogy nyugati népeknél a hold mégis a «gonoszszal» kapcsolatosan is előfordul. A boszorkányoknak hitték, hogy van hatalmok
A KOSZÉNBANYA-MUNK
ESZMECSERE. . I E J T O N . A BÁNYA VECiETÁCZIÓJA.
KUTATÁS .lÁKHATÓ r í ITÁN.
neki egyet, s míg ivott, rajtaosaptak egy kö-tomahawk-kal a kihasították belőle a sast.
Még egy más ausztráliai rege ágy mutatja be a holdat, mint férfit, 8 a napot, mint kétes hirfi nőt, ki alkonyatkor valamelyik szeretőjének vörös kenguru-bör kabátjában jelen meg. A hold felületen levő foltokat pedig az eszkimók ugy magyarázzák, mint egy asszony ujjának nyomait üldözője arczán.
Különös dolog, hogy a hold regéi ép annyi hasonlóságot mutatnak, mint a csillagok regéi, a legkülönbözőbb népek, a görögök, eszkimók, egyiptomiak, ausztráliaiak, busmanok, északamerikai indiánok és maorik hagyományai közt. Akár az az oka ennek, hogy e hitregék egy közős eredetből valók, akár pedig az, hogy az illető népek a művelődés ugyanazon kezdetleges stádiumán mentek keresztül, az eredmény egyre megy, s mutatja, mennyire hajlandók a vad né-
Jükor .hazatértek, anyjok, ki egész éjjel virrasztott miattok fényes kis szemével, így szólt: .Nos, gyerekek, rmt hoztatok számomra?.. A legöregebb, a Nap, így felelt: „Semmit sem hoztam szamodra. Azért mentem el, hogy mulatozzak lm rátáimmal s nem azért, hogy anyámnak ebédet szerezzek,, A Szél pedig felelt: «Én sem
óztam semmi szamodra, anyám. Nem is kívánhatod, hogy vakum jot hoztam legyen számodra, mdvor csak saját időtöltésemre mentem ki... Ám a H o d így válaszolt: .Anyám vedd ezt, nézd, m l r / f 6 ^ ' e ^ g r á z v a kezeit, olvan á 3 v t r n a í Z 8 0 l t xdé' a m i ^ e t «*BÍem U Linkkor a Csillag a Naphoz fordult e sza
vát, V . 4 M m t h ( * y t e a z é r t mentél ki, hogy ba-aűndda szórakozz s mulattál és jól laktál, a
W v l V f í Ta n y a d r a , g 0 n d o l t á l TOlna «tthon,
ferrfkT Tnek, 8 U g a r a Í d e z u t á n m i n d i § ionok, es égess el mindent, a mihez érsz Gyü
TALICSKÁZÁS.
a hold felett. De már Assyriában is tulajdonítottak halálos befolyásokat a holdnak. A Veda mythologiában Brahma és Visnu vetélkednek hogy melyikók az elsőszülött. Siva közbelép, s azt mondja, hogy ő az elsőszülött, de elismeri felébb-valójának azt, a ki feje koronáját vagy lába talpát látni képes. Visnu erre vaddisznóvá változik befúrja magát a földbe, s ily módon meglátja öiva lábát, ki már most úgy üdvözli őt mint elsőszülöttet az istenek között. E mesében De Gubernatis a vadkant mint a rejtőző hold jelképet ismén fel. Tovább egy észt regében olvassuk, Hogy egy királyfi sertésevés által tanulta meg a madarak nyelvét. A zsidók is Plutarch szerint azért nem esznek disznóhúst, mert Adonist vadkan ölte meg. Ha már most Herodotust felütjük, azt olvashatjuk belőle, hogy az egyiptomiak Bacchusnak és Lunának (a holdnak) holdtölte-Kor disznót áldoztak, s áldozat után megették
U. SZÁM, 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM. V A S Á E N A P I Ú J S Á G . 2 1 7
húsát. Mindezekből látszik, milyen összefüggés van némely hitregében a hold és a vadkan között.
A hold befolyásáról az időjárásra egész légió babonát lehetne említeni. Közönségesen hiszik, hogy az időjárás átalános állapota attól függ, hogy a hold éjfél előtt vagy éjfél után változott. Más babona szerint, ha a holdujság szombatra esik, akkor az idő egész hónapon át rossz lesz, ha pedig hétfőre, az jó időt mutat. Ismét ha karácsony holdfogytára esik, jó év lesz és megfordítva. Jó idő lesz továbbá, ha a fogyó hold szarvai felfelé állnak, s rossz, ha lefelé, míg a hold közelében látható csillag vihart jelent. A holdnak a tenger dagályára való befolyása is jelezve van a regékben; a persák a holdat tartják a víz és eső okozójának, a japáni mondákban pedig a hold a tenger határtalan kékjének
A FOEKÓ ÉTEL VESZÉLYEI.
Dr. Glaser tekintélyes orvos a ((Journal für öffentliche Gesundheitspflege» czimü folyóiratban tanulságos tanulmányt tett közzé a meleg ételek és italok élvezetének ártalmas voltáról. Csaknem hihetetlen, mennyire ragaszkodnak a háziasszonyok és szakácsnék ahhoz a rossz szokáshoz, hogy az ételt csaknem forró állapotban adják föl. Dr. Glaser állítja, hogy az általa hőmérővel megmért levesek rendesen 70 ° C-t mutattak, tehát 32 fokkal többet, mint a test melege; azaz a háziasszony kényszeríti az embert, hogy oly forróságnak tegye ki fogait és gyomrát, mely a kezeit és lábait menthetlenűl összeégetné. E szokás valódi kínzás, de szerencsétlenségre senki sem látja be. Ily magas hőmérsékü fürdővízben bőrünk elégne és a fürdést kétségkívül halál
A konyha e rettenetes kínzószere, a tüzevés, leginkább mutatja káros hatását az ujabb nemzedék rossz fogaiban. A fogorvosok egész serege támad újabban s ezek lételének főoszlopa a szakácsnék helytelen eljárása, hogy az ételeket és italokat 50—70 Celsius fok melegségben tálalják fel. Sokszor okoskodtak a felett, miért romlanak jobban a felső sor fogai, mint az alsók; világos, hogy ennek oka főkép a természetellenes forróság. A forró falat a nyelvizmok által a szájban egy darabig ide s oda dobatik s rendesen, mint a tekegolyók az asztal szélénél, a fogsornál állapodnak meg. Ennek természetes következése, hogy a fogzo-máncz, különösen a felső sornak benső, torok felé eső részén, legelőbb elromlik; apró kis pattanások támadnak benne, melyekbe czu-kor, savak s más fogromboló szerek könnyen bejuthatnak. De a sok gyomorbaj egy része is e
ASOK ELETÉBŐL.
TEHERMÉRÉS. /.SAKÜTBAN.
VIZ KOZOTT. MOZGÁS SZÚK HELYEN. IAUKFURÁS ROBBANTÁSRA.
ura. Ma már tudjuk, hogy határozottan nincs semmi meteorológiai összefüggés a hold és az időjárás közt.
Hát a hold és az emberi elme közt ? Mert erre mutat legalább a hóbortnak «hmatikus» neve. S bizonyos is, hogy a régi asztrológusok hitték, hogy befolyása van a holdnak az agyra, gyomorra, a férfi balszemóre, s a nő jobb szemére. Ilyesmit hittek a zsidók is, mint a 121 -dik zsoltár bizonyítja.
Khinában, hol a hold-tisztelet legjobban ki van fejlődve, a Jue-Ping ünnepén, mely minden óv nyolczadik havában tartatik, tömjént égetnek a templomokban, lepényeket sütnek a hold formájára, s ezeket az Ég királynéjának áldozzák. UgyaneiTŐl szól Jeremiás 7., 18. verse is, csakhogy a zsidók lepényein az isten vagy istennő képe volt ábrázolva. Sőt sok tekintetben megfelelő szokás ma is uralkodik Angliában.
követné; igaz, hogy a száj és fogak nem annyira érzékenyek, de ezeknek is megárt a sok. Valóban óhajtandó volna a visszaélés ellensúlyozásául rögtönzött fényképeket készíteni oly emberekről, kik ily forró levest kénytelenek enni. Csaknem naponkint láthatjuk ennek következményeit. Mindenki, ki a levesből az első kanálnyit elnyeli, akaratlanul is grimaceokat csinál, homloka összeránczosodik s ajkai és arczizmai megrándulnak.«Tanuja voltam egy izben — irja Glaser—hogy egy parasztasszony felpofozta leányát, mivel a teheneknek vitt moslékot nem hűtötte le, de ugyanaz az asszony pár perez múlva az embereknek párolgó edényekben adta fel az ételt; mindenki megfújta a kanalat, átalános grimace mutatkozott az arezokon, olyan, mintha valósággal büntetésből kellett volna megenni. Azonban sokszor vagyunk úgy, hogy az állatokat megkíméljük oly kellemetlenségektől, melyek iránt magunkkal szemben érzéketlenek vagyunk...
természetellenes életmódból magyarázható meg. Bizony okos dolog volna a házi asszonyoknak ós szakácsnőknek főkérj a leves és kávé számára karácsonyi ajándékul hőmérőt adni, hogy esztelenül ne rongálják egészségünket. Az öreg kort élt emberek nagy részéről tudva van, hogy azok egész életök alatt soha vagy legalább nagyon ritkán ettek és ittak forró italt és eledelt.
HALAK A BÖJT IDEJÉBEN. Az egyház nem egészen szerencsésen szemelte
ki a böjt idejét, legalább a halakat illetőleg, melyek ez időben az orthodox nép főeledelót képezik. Február és márczius hónapokban különösen a tengeri halak nem oly ízletesek, mint őszszel vagy a téli időszak alatt s különösen a hering, mely rengeteg számánál s nagy tápláló erejénél
218 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 14. SZÁM. 1886. *«un1jvjnT.^>
fogva a legkiválóbb halnemü eledel, rendesen csak a böjt lefolyása után kapható nagyobb számmal. Ez az oka, hogy a hal farsang és böjt idején sokkal drágább, mint más időkben s az előkelőbb osztályoknál az olcsónak tartott böjti koszt jelentékeny összeget vesz igénybe. Már 200 évvel ez előtt egy falusi nemes háztartásában a böjti halak ára 6—700 forintra ment, abban az időben egy egész vagyon.
A halétel e drágasága okozta azt, hogy a böjti eledelek közt a hal sokkal nehezebben tudott meghonosodni, mint közönségesen hiszik. Háromszáz évvel ez előtt még röpiratokat is irtak a halevés ellen s kormányrendeletek jelentek meg, melyekben különböző módokat ajánlanak, hogy a népet e divatra rászoktassák. Angliában és Skócziában több ily tárgyú parlamenti határozat van s mondják, hogy e határozatok hozatalánál nemcsak a papság, de a — halászok is közreműködtek. Másrészt épen ez a drágaság nagy hatással volt arra, hogy Európa több államában a haltenyésztés felvirágozzék. Egyes kolostorokban s főúri családoknál külön haltenyésztőket rendeztek be, melyekben a böjt idején kész halakat találhattak. Mindennek daczára a hal, mint rendes böjti eledel, az egész középkoron át ismeretlen volt s csak egy pár század óta terjedt el át alánosán, de ekkor is csak az által, hogy az egyházi hatóságok némely esetekben egyenesen pénzbirsággal büntették az olyanokat, kik a böjt alatt hús helyett nem halat ettek.
Jelenleg a hal, mint specziálisan böjti eledel, már csak Spanyol- és Olaszországban van átalános szokásban; a többi országokban is több halat fogyasztanak ugyan el ez időszakban, mint máskor, de nem tekintenek épen a böjti napokra. Legélénkebb a halpiacz böjti napokon Parisban, valóságos látványosság, tele a nap minden órájában zsibongó tömeggel. A halak egy részét Angliából viszik ide s köztök sok oly folyóvízi halat és tengeri állatot, melyet az erősebb táplálékhoz szokott angol egyátalán meg nem enne, míg a fran-czia, különösen mert ügyes és ízléses kiállításra alkalmasak, drága pénzen veszi meg.
A hal különben mint táplálék a legtöbb szakértő véleménye szerint nagyon kevéssé pótolhatja a húst s tisztán hallal, bármily mennyiséget fogyasztanak is el belőle, nem lehet oly életet folytatni, mint marhahús- és baromfi eledel mellett. Mint az életrend változatosságának egyik tényezője azonban eléggé czélszerű s egészségi szempontból is, akár parancsolj a ránk valaki, akár nem, igen helyes hetenként egyszer, legfeljebb azonban két izben a húseledel helyett halat fogyasztani.
SÁNDOR MÁTYÁS V E R N E G Y U L A R E G É N Y E .
FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA HUSZÁR IMRE
Egyedül jogosított magyar kiadás. HARMADIK RÉSZ.
I. A Közép-tenger.
Harmincznegyedik folytatás.
"Szép a Közép-tenger, főleg e két jellemző tulajdonságánál: harmonikus kereténél és a levegő és világosság élénkségénél és átlátszóságánál fogva.. . Csodálatosan megedzi az embert. Megadja neki a legerősebb ellentállási képességű nyers erőt, partjain születnek a legizmosabb fajok».
Michelet mondta ezt és jól mondta. De nagy szerencse az emberiségre, hogy ha nem is Herkules, de a természet elszakította a Calpé sziklát az Akyle sziklától és megalkotta a gibraltári tengerszorost. Sőt, számos geológus állításával ellenkezőleg, fel kell tételeznünk, hogy ez a szoros minden időben létezett. Nélküle nem volna Közép-tenger. A kipárolgás által ez a tenger háromszorta több vizet elveszt, mint a mennyit a beleömlő folyóktól kap és az Atlantitenger áramlata nélkül, a mely a gibraltári szoroson beömölvén, folyvást felfrissíti, már sok száz év óta nem volna más holt tengernél, a helyett hogy par excellence élő tenger lenne.
E hatalmas földközi tó legfélreeaőbb, legisme-retlenebb rejtekhelyeinek egyikében rejtette el életet Sándor Mátyás gróf, — (a ki müvének be-fejezeteig Antekirtt orvos akart maradni), — hogy élhessen mindazon előnyökkel, a melyeket
az a körülmény biztosított neki, hogy halottnak hitték.
A földgömbön két Közép-tenger létezik, az egyik a régi világban, a másik az újban. Amerika Közép-tengere a mexikói öböl, melynek kiterjedése nem csekélyebb ötödfélmillió négyszög kilométernyinél. Az európai Közép-tenger kiterjedése csak két millió nyolczszáz nyolczvanötezer ötszáz huszonkét nógyszögkilométemyi, tehát valamivel több amannak felénél, de átalános alakja változatosabb, különálló medenczék és öblök és olyan hydrographiai alosztályok tekintetében gazda. abb, a melyek megérdemlik a tenger nevet. Ilyenek: a görög Sziget-tenger, a krétai tenger, a hasonnevű szigettől északra, a lybiai tenger, ugyanattól délnek, az adriai tenger, Olaszország, Ausztria, Törökország és Görögország közt, az ióniai tenger, a mely Korfu, Zante, Kephalonia és egyéb szigetek partjait mossa, a tyrrheniai tenger, Olaszország nyugati részén, az eoliai tenger a Liperiota szigetcsoport körül, a Proven-ceba beszögellő «Golfé du Lyon», a genuai öböl, mely a két Liguria közé szögellik be, a tuniszi partok beszögellése: a gabesi öböl, a két Syrte, a melyek annyira bemélyednek az afrikai szárazföldbe.
Vájjon Antekirtt orvos milyen titkos zugát választotta ki e tengernek, melynek némely részei még kevéssé ismeretesek ? A nagyobb szigetek százával, az apróbbak ezrével találhatók abban az óriási medenczében. A kiszögellő fokokat és bemélyedő apró öblöket megszámlálni hiú kísérlet volna. Hány különböző fajú, erkölcsű és politikai állapotú nép nyüzsög e tenger körül, a melynek partjain az emberiség történelme több mint húsz század óta hagyott hátra nyomokat: francziák, olaszok, spanyolok, osztrákok, törökök, görögök, arabok, egyiptomiak, tripoliták, tuni-sziak, algiriak, marokkóiak, — még angolok is Gibraltárban, Máltán és Cyprusban. Három nagy világrész veszi körül partjaival: Európa, Ázsia és Afrika. Vájjon Sándor Mátyás gróf, a későbbi Antekirtt orvos, a kinek neve kedvesen hangzott a keleti országokban, hol találta fel távolesö székhelyét, a melyben új életének programmja megvalósulandó volt ? Báthory Péter nemsokára megkapta a választ e kérdésekre.
Miután Péter, a kit a csónakról még mint halottat szállítottak az Elekírikre, egy pillanatra felnyitotta a szemeit, ismét visszaesett abba a teljesen öntudatlan és érzéketlen állapotba, a melyben őt az orvos elhagyta, mint tetszhalottat, a raguzai házban. E perczben az orvos ama physiologiai tünetek egyikét idézte elő, a melyeknél az akarat oly nagy szerepet játszik és a melyeknek tüneményei többé nem vonhatók kétségbe. Kendkívüli akaratejénél fogva, a magne-siumfény, sőt bármilyen érczcsillogtatás segélye nélkül képes volt a haldokló fiatal embernél hypnotikus állapotot előidézni és a saját akaratával helyettesíteni az övét. Péter, a ki a vérvesztéstől nagyon elgyöngült, halottnak látszott, pedig csak aludt és az orvos akaratánál fogva fölébredt. De most legelső dolog volt, megtartani ezt az életet, a mely már voltaképen alig létezett. Nehéz feladat volt ez, mert minden apróságra kiható gondozást követelt és az orvosi tudomány minden segélyforrásának igénybe vételét. Az orvos e feladata magaslatán állt.
— Élni fog! akarom, hogy éljen! — monda magában. — Ah! miért is nem hajtottam végre Kattaróban legelső tervemet?. . . Miért akadályozott meg Sárkány megérkezése Eaguzába, abban, hogy őt ebből az átkozott városból kiragadjam ? . . . De meg fogom menteni . . . Ezentúl Báthory Péter lesz Sándor Mátyás jobb keze.
Büntetni és jutalmazni: ez volt tizenöt év óta Antekirtt orvos egyetlen gondolata. Nem feledte el, hogy mivel tartozott egykori társainak, Báthory Istvánnak és Zathmár Lászlónak, még inkább, mint önmagának. Most elérkezett a cselekvés órája és ezért szállította őt a Savaréna Eaguzába.
Az orvos külseje, e hosszú idő alatt, annyira megváltozott, hogy lehetetlen lett volna ráismerni. Kurtára nyirott haja megőszült, arczszine megha-laványult. Azon ötven éves emberek közé tartozott, a kik megőrizték fiatalkori erejüket, de egyszersmind elsajátították az érett kor hidegségét és nyugalmát. A fiatal Sándor gróf sűrű, göndör haja, üde arczszine, barnavöröses szakálá senkinek se juthatott eszébe azok közül, a kik a komoly és hideg Antekirtt orvost megpillantották. De mindemellett és pedig megedzettebb állapotban egyike maradt ama vasból alkotott termé
szetű embereknek, a kikről azt lehetne hinnj hogy csak a közeledésük által is rezgésbe hozzák a delejtüt. Báthory István fiát is olyanná akarta átalakítani, a milyen ö volt és képesnek érezte magát e czél elérésére.
Antekirtt orvos már régóta egyedül maradt az összes, egykor népes Sándor családban. Az olvasó nem feledte el, hogy volt egy gyermeke, egy kig leánya, a kit a gróf elfogatása után az artenáki jószágigazgató, Landeck nejének gondviselésére bíztak. Ez a két éves kis lány volt a gróf egyet-len örököse. Őt illette, tizennyolczadik évének betöltése után, az atyai vagyon felerésze, a melyet fentartott számára a haditörvényszék ítélete
| mely a halálbüntetéssel együtt a jószágelkobzást is i kimondotta. Landeck jószágigazgatóra bizták az
erdélyi uradalom gondnokság alá helyezett részének kezelését és a derék ember, nejével együtt az Artenak-kastélyban maradt, a gyermeknél, a kinek ápolására akarták ezentúl egész életüket szentelni. De úgy látszott, mintha valamely balvégzet nehezülne az egész Sándor-családra, a melyet most már csak a kis leányka képviselt. Néhány hónappal a trieszti összeesküvők elfogatása és az ennek következtében történt események után, a gyermek eltűnt, a nélkül, hogy valaha a nyomára lehetett volna akadni. Csupán a kalapját találták meg, azon számos patakok egyikének partján, a melyek a szomszéd hegyekből ömlöttek a parkba. Szerencsétlenségre tehát nagyon is bizonyos volt, hogy a leánykát elsodorta a víz ama mélységek egyikébe, a melyekbe a Kárpátok hegyi patakjai szakadnak. Landeck Bozinát, a jószágigazgató nejét, ez a katasztrófa annyira lesújtotta, hogy néhány hét múlva belehalt. A kormány mindamellett semmit sem akart változtatni az Ítélet kimondása alkalmával tett intézkedésében. Azért továbbra is fentartották az urodalom fele részében és Sándor gróf javai csak akkor voltak visszaszállandók az államra, ha az örökösnő, a kinek halálát nem lehetett törvényesen konstatálni, az örökség átvételére kitűzött idő alatt nem jelentkezik.
Ez volt az utolsó csapás, mely a Sándor családot érte; a régi és előkelő nemzetséget a mag-szakadás fenyegette, a legutolsó ivadék eltűnése által. Az idő is lassankint végrehaj tá művét és a feledés fátyola borult erre az eseményre, valamint mindazokra, a melyek összefüggésben álltak a trieszti összeesküvésssel.
Sándor Mátyás gyermeke haláláról Otrantó-ban értesült, a hol akkoriban a legszigorúbb inkognitóban élt. Ezzel a kis leánykával elenyészett minden, a mije hátramaradt Béna grófné után, a ki oly rövid ideig volt a neje és a kit annyira szeretett. Egy szép napon eltűnt Otran-tóból, ép oly ismeretlenül, mint a hogy oda érkezett és senki se tudta volna megmondani, hogy hol fogja újra kezdeni életét.
Tizenöt év múlva, mikor Sándor Mátyás gróf újra megjelent, senki se sejthette, hogy ő rejtőzik az Antekirtt név alatt és ő játsza az orvos szerepét.
Ekkor szentelte magát Sándor Mátyás teljesen a művének. Most már egyedül állt a világon, egy teljesítendő feladattal — a melyet szentnek tartott. Néhány évvel Otrantóból való eltávozása után, miután már rendelkezett azzal a hatalommal, a melyet az óriási vagyon ad (nem sokára meg fogjuk tudni, milyen körülmények közt szerezte ezt a vagyont) a világtól elfeledve és inkog-nitójának leple alatt elkezdte nyomozni azokat, a kiknek megbüntetését vagy megjutalmazását esküvel fogadta. Meggyőződése szerint Báthory Pétert máris társul kellett vennie az igazságszolgáltatás e munkájához. A Közép-tenger partjainak különböző városaiban ügynököket alkalmazott, a kik dús fizetést húztak, kötelezve voltak a legszigorúbb titoktartásra és csupán az orvossal leveleztek, részint az előttünk már ismeretes gyors vizi jármüvek, részint ama tengeralatti huzal segélyével, a mely az Antekirtta szigetet összekötötte a máltai távirdával és Málta áltól egész Európával.
Az orvos szorgosan ellenőriztette ügynökeinek házait és így sikerült feltalálni mindazon egyének nyomait, a kik közvetett vagy közvetlen összefüggésben álltak Sándor gróf összeesküvésével. Ekkép a távolból szemmel tarthatta Őket, tudomással birt tetteikről és úgy szólván minden lépésüket figyelemmel kisérhette, főleg négy vagy öt év óta. Tudta, hogy Torontál Simon elhagyj3
Triesztet és nejével és leányával Baguzába költözött, a Stradonen levő palotába. Sárkány »y°' mait megtalálta Európa különböző városaiba^
]4. azA^JS^^xxm^vMLTAM^ VASÁRNAPI UJSAG. 219
PÉTERT A CSÓNAKRÓL AZ ELEKTRIKRE SZÁLLÍTOTTÁK. SÁNDOR MÁTYÁS.
POINTE PESCADE MINT BETEGÁPOLÓ.
a hol vagyonát eltékozolta, majd Sziczilia keleti részem, a hol Zirone czimborájával valamely csiny felett elmélkedett, a mely őket megint feljuttathatná a víz felszínére. Megtudta, hogy Car-pena elhagyta Bovignót és Isztriát és elment Olaszországba vagy Ausztriába, henye életet folytatni, mindaddig, míg az a néhány forint, a melylyel árulását megjutalmazták, lehetővé tette neki a munka nélkül való megélhetést. Megtudta, hogy Ferrato Andrea Stein várában, Tyrol-ban raboskodik és bűnhődik a pizinói menekültek irányában tanúsított nagylelkűségéért és kiszabadította volna őt a börtönéből, ha a halál néhány hónap múlva meg nem szabadítja bilincseitől a derék halászt. Gyermekei, Mária és Luigi, szintén elköltöztek Bovignóból és kétségkívül keservesen küzködtek kétszer feldúlt életpályájuk viszontagságaival. De oly jól elrejtőztek, hogy nem birt nyomukra akadni. Báthory István özvegyét, a ki Péter fiával és Borossal, Zathmár László gróf öreg szolgájával Baguzában lakott, az orvos egy pillanatra se tévesztette szem elöl és az olvasó tudja, hogy jelentékeny pénzösszeggel akarta segélyezni, a melyet azonban a büszke és bátor nő el nem fogadott.
De végre elérkezett az idő, mikor az orvos megindíthatta nehéz hadjáratát. Meg volt nyugodva az iránt, hogy senki se fog ráismerni és a halottnak hitt ember, tizenöt évi távollét után, megérkezett Baguzába. És mikor odaérkezett, Báthory István fiát és Torontál Simon leányát olyan kölcsönös szerelemben találta egyesülve, amelyet minden áron szét kellett zúznia.
Az olvasó nem feledte el a későbbi eseményeket : Sárkány megjelenését és fellépésének következményeit, sem azt, hogy mikép vitték haza Báthory Pétert az anyja házához, hogy mit tett Antekirtt orvos a haldokló ifjú ágyánál, hogyan és mily körülmények közt hozta újból életre és hogyan ismertette meg magát előtte a valódi nevén, mint Sándor Mátyás gróf.
Most meg kellett öt gyógyítania és fel kellett fedeznie előtte mindazt, a mit eddig még nem toldott, vagyis azt, hogy utálatos árulás adta az osztrák rendőrség kezébe Báthory Istvánt és két társát, meg kellett neki mondania, kik voltak az árulók és végre részesévé kellett öt tenni a kér-lelhetlen biró szerepének, a melyet az orvos az emberi igazságszolgáltatás körén kívül akart gyakorolni, mivel ö maga is ezen igazságszolgáltatás áldozata volt.
A legelső dolog volt tehát Báthory Péter ki-gj'ógyítása és összes gondját ennek a gyógyításnak kellett szentelnie.
Péter a szó szoros értelmében élet és halál közt lebegett a szigetre való megérkezésüket kö
vető nyolcz nap alatt. Nem csupán a sebe volt nagyon veszélyes, de a lelki betegség ennél is súlyosabb volt. Száva emléke, az a gondolat, hogy most már örökre oda van bilincselve Sárkányhoz ; a fiát gyászoló anya emléke s végre az a tudat, hogy Sándor Mátyás gróf, atyjának legjobb barátja, még az élők sorában van, Antekirtt orvos neve alatt — minden bizonynyal alkalmas volt arra, hogy megzavarja ezt a lelket, a mely már is annyi megpróbáltatáson ment keresztül.
Az orvos nem távozott Péter mellől se nappal, se éjjel. Gyakran hallotta Torontál Száva nevét ellebbenni a beteg ifjú ajkairól, mikor a hagymáz megfosztá eszméletétől. Megértette, hogy mily határtalan szerelem lángol a szivében és mennyit kell szenvednie attól a tudattól, hogy az imádott leány más ember nejévé lett, gyakran tűnődött magában a felett, vájjon e szerelem nem fog-e ellentállni mindennek, még akkor is, ha Péter már tudni fogja, hogy Száva annak az embernek a leánya a ki az atyját eladta, elárulta és megölette. Pedig az orvos szilárdul elhatározta magában, hogy ezt tudatni fogja vele. Hiszen kötelessége volt megmondani.
Húszszor is azt lehetett hinni, hogy a halál diadalmaskodni fog az élet felett. Báthory Péter, a ki testileg, lelkileg szenvedett, oly közel volt a halálhoz, hogy többé az ágya mellett ülő Sándor Mátyás grófot sem ismerte meg. Annyi ereje se volt, hogy Száva nevét kimondhassa!
Azonban a gondos ápolás győzött, a fiatal kor segélyével; a javulás elkezdődött. A beteg teste hamarább felgyógyult a leikénél. Sebe hegedni kezdett, a tüdők ismét rendesen működtek és az orvos július 10-ike körül bizonyos volt Péter felgyógyulása felől.
E napon a fiatal ember megismerte őt és nevén szólítá — bár még gyönge hangon.
— Kád nézve fiam, Sándor Mátyás vagyok, — monda az orvos, — de csak rád nézve.
És miután Péter szemei magyarázatot látszottak kérni, melyre oly méltán lehetett kíváncsi, Antekirtt utána tévé:
— Majd később — később. Péter felgyógyulása gyorsnak és bizonyosnak
ígérkezett a csinos szobában, melynek éjszak és kelet felé nyiló ablakain behatolhatott az egészséges tengeri levegő a szép és örökzöld fák lombjai alatt. Az orvos folyvást gondozta, minduntalan megjelent nála, de nem lehet csodálkoznunk a felett, hogy mióta a beteg felgyógyulásáról meg volt győződve, egy segédet vett maga mellé, a kinek értelmességében és jóságában teljesen megbízhatott.
E segéd Pointe Pescade volt, a ki nem kevésbbé ragaszkodott Báthory Péterhez, mint az orvos
hoz. Nem kell említenünk, hogy Cap Matifouval együtt mind a ketten a legmélyebb titokban tartották azt, a mi a raguzai temetőben történt és soha se fedezték fel senki előtt, hogy az ifjút élve vették ki a sírjából.
Pointe Pescade eléggé be volt avatva mindazon eseményekbe, a melyek e néhány hónapnyi időszak alatt történtek. Következőleg élénken érdeklődött betege iránt. Báthory Péter szerelme, melyet Sárkány •— ez a szemtelen ember, a ki iránt Pointe Pescade nagyon is jogosult ellenszenvet érzett — váratlan megjelenésével oly kérlelhet-lenül feldúlt, — a temetési és a nászkiséret találkozása a Torontál-palota előtt, a raguzai temetőben történt jelenet — mindez rendkívüli benyomást tett a derék fiúra, annál inkább, mivel teljesen magáévá tette az orvos terveit, a nélkül, hogy végczélját ismerte volna.
Ebből az következett, hogy Pointe Pescade nagy készséggel elvállalta a betegápoló szerepét. Az orvos egyúttal utasította őt, hogy víg kedélyével igyekezzék lehetőleg szórakoztatni az ifjút. Ennek az utasításnak is hiven megfelelt. Különben is a gravozai népünnep óta mintegy hitelezőjének tekintette Báthory Pétert és feltette magában, hogy adandó alkalommal, így vagy amúgy, lerójja a tartozását.
Pointe Pescade, betegápolói minőségében, mindenkép iparkodott Pétert csevegésével mulattatni és megakadályozni, nehogy szomorú és fájdalmas gondolataiba merülhessen.
Egy napon, Péter egyenes kívánságára, elmondta, hogyan ismerkedett meg Antekirtt orvossal.
— A trabecolo esete alkalmával ismerkedtünk meg egymással, Péter úr, — monda. — Önnek emlékezni kell erre az esetre, a mely egyszerre hőst csinált Cap Matifouból!
Péter nem feledte ezt a komoly eseményt, mely a gravozai népünnepet csaknem szomorú nevezetességre juttatta a Savaréna megérkezése pillanatában, de azt nem tudta, hogy a két akrobata az orvos felhívására hagyta abban a mesterségét és állt be Antekirtt szolgálatába.
— Igen, úgy van, Báthory úr, — folytatá Pointe Pescade — és Cap Matifou önfeláldozása ránk nézve valódi véletlen szerencse volt. De a mellett, a mivel az orvosnak tartozunk, nem szabad elfelednünk azt sem, a mivel önnek tartozunk.
— Nekem? — Önnek, Péter úr, önnek, a ki ezen a napon
csaknem közönségünkké lett; tudniillik két forinttal vagyunk adósai, a melyet nem érdemeltünk meg, miután a közönségünk elment az előadás előtt, noha a helyéért megfizetett.
220 VASÁENAPI ÚJSÁG. SZÁM. 1886. xxxni. éyF0LTtH
És Pointe Pescade megmagyarázta Báthory Péternek, hogyan tűnt el egyszerre abban a pillanatban,, mikor be akart lépni a provencei színkörbe, miután két forintnyi összeget hiány nélkül lefizetett.
A fiatal ember elfeledte már ezt az inczidenst, de mosolyogva felelt Pointe Pescadenak. Szomorú mosoly volt az, mert eszébe jutott az is, hogy csupán azért vegyült a néptömeg közé, hogy Torontál Szávát láthassa.
Ekkor a szemei lecsukódtak. Végig futtatta gondolatait mindenen a mi e nap óta történt. Mikor eszébe jutott Száva, a kiről azt hitte, azt kellett hinnie, hogy már férjnél van, fájdalmas gyötrelem fojtogatta és szinte hajlandó volt megátkozni azokat, a kik a halál torkából kiragadták.
Pointe Pescade jól látta, hogy a gravozai népünnep szomorú emlékeket keltett Péterben. Elejtette tehát ezt a tárgyat, sőt el is hallgatott és csupán magában monda:
— Öt perczenkint fél kanálnyi jó kedvet kellene beadnom a betegemnek; igen, így hangzik az orvos utasítása, de nem könnyű végrehajtani.
Péter néhány perez múlva ismét felnyitotta a szemeit és tovább folytatta a beszélgetést.
— E szerint Pointe Pescade, önök nem ismerték Antekirtt orvost a Trabacolo esete előtt ?
kellene nagybátyámnak a levelét czimeznie, ha általában volna nagybátyám, de mindeddig az ég megtagadta tőlem ezt az örömöt. Egyébiránt nincs mit csodálkozni a felett, hogy ezt a szigetet Antekirttának hívják, miután Antekirtt orvos ur a tulajdonosa. A mi pedig azt illeti, hogy az orvos vette-e fel a sziget nevét, vagy a sziget az orvosét, ezt még akkor se tudnám önnek megmondani, ha a földrajzi társulat vezértitkára volnék!
Péter felgyógyulása szabályosan haladt előre. Egyetlenegy se következett be azon kompliká-cziók közül, a melyektől félni lehetett. A beteg ereje naponkint növekedett a tápláló, de óvatos életrend következtében. Az orvos gyakran meglátogatta és beszélt vele mindenféléről, csak azokról a dolgokról nem, a melyek legjobban érdekelhették. És Péter, nem akarván idő előtti vallomásokat előidézni, várt, mig az orvos czél-szerűnek fogja látni, hogy őt beavassa bizalmába.
Pointe Pescade mindenkor hiven jelentést tett a közte és betege közt folytatott párbeszédekről, Báthory Péter nyilván nagyon sokat foglalkozott az inkognitóval, a mely mögé Sándor Mátyás gróf nemcsak önmagát, hanem szigetlakhelyét is rejtette. Az is kétségtelennek látszott, hogy folyvást Torontál Szávára gondolt, a ki most oly
vegőre és ajánlkozott, hogy elkiséri őt legelső sétájára.
— Orvos ur, — monda Péter, — ha eléggé erős vagyok kimehetni a szabadba, akkor lesz elég erőm is önt meghallgatni.
— Engem meghallgatni, Pé te r? . . . mit akarsz ezzel mondani'?
— Ezzel azt akarom mondani, hogy ön ismeri az én egész élettörténetemet és én nem ismerem az önét.
Az orvos figyelmesen nézett rá, nem mint jó barát, hanem mint orvos, a ki a felett tűnődik hogy gyötörheti-e már tüzzel-vassal a betegét ? Aztán leült melléje.
— Az én történetemet akarod tudni Péter? Figyelj hát!
(Folyt, köv.)
EGYVELEG. * XIII. Leo pápa terjedelmes életrajzát adják ki
most az amerikai kathotikusok. Egy római bibomok irta meg a nagy müvet; az első' kötet latinul már teljesen kész smost fordítják különböző nyelvekre. Mintegy két millió példányban nyomatják ; azt hiszik, hogy rendkívül kelendő lesz.
* Dávid és Salamon királyok sírját Pereire párisi bankár örökösei a franczia nemzetnek aján-
« V A S K A P U " F E H É R M E G Y E I K A C S Á Z Ó . — MÉSZÖLY GÉZA FESTMÉNYE.
— Soha se láttuk, Péter ár, — feleié Pointe Pescade, — még a nevét se hallottuk.
— S attól a naptól fogva ön soha se hagyta el ? — Soha, hacsak bizonyos ügyek miatt nem, a
melyeket rám bizott. — És milyen országban vagyunk itt ? Nem
tudná ezt nekem megmondani Pointe Pescade ? — Okom van hinni, Péter úr, hogy egy szige
ten vágjunk, mert minden oldalról tenger vesz körül bennünket.
— Kétségkívül, de melyik részén vagyunk a Közép-tengernek ?
— Ah ! erre nehéz volna felelni, teljességgel nem tudom, délen vagyunk-e vagy éjszakon, keleten-e vagy nyugaton! De utóvégre is mindegy! Annyi bizonyos, hogy Antekirtt orvosnál vagyunk, és hogy itt az ember jól eszik, jól iszik, kényelmesen lakik, nem is említve a . . .
— De azt legalább talán tudja, mi a neve ennek a szigetnek, a melynek fekvését nem ismeri? Kérdé Péter.
— Hogy mi a neve ? . . . Oh! hogyne tudnám! feleié Pointe Pescade, — Antekirtta a neve.
Báthory Péter hasztalan igyekezett visszaemlékezni a Közép-tenger ilyen nevű szigetére és Pointe Pescadera tekintett.
— Igen, igen Péter ur, Antekirtta, — viszonzá a derék fiú. — Közép-tenger, sehányadik szélességi és semennyedlk hosszúsági fok alatt, így
messze volt tőle, miután semmiféle látható ösz-szeköttetés se létezett Antekirtta és az európai szárazföld közt. De közelgett a perez, mikor az ifjúnak elég ereje lesz, nogy mindent megtudhasson.
Igen, mindent! és ezen a napon az orvos ép oly érzéketlen lesz a beteg fájdalmas kiáltásai iránt, mint a sebész, mikor műtétét végzi.
Több nap múlt el. A fiatal ember sebe teljesen behegedt. Már képes volt felkelni és leülni az ablak mellett. Jó meleg nap melengette itt és az üdítő tanyai szellő, a mely a tüdejébe hatolt, lassankint visszaadta egészségét és erejét. Mintegy a saját akarata ellen újjászületni érezte magát. Szemei makacsul csüggtek azon a végtelen láthatáron, a melyen túl is látni óhajtott volna, és lelkileg még nagyon beteg volt. Az ismeretlen sziget körül elterülő vizek csaknem teljesen elhagyatottaknak látszottak. Alig jelent meg néha a távolban egy-egy parti dereglye, sebek vagy sparonare, a melyek azonban soha se kötöttek ki. Soha se lehetett látni nagyobb kereskedő-hajót vagy egyikét ama postagőzösöknek, melyek minden irányban végig szokták barázdálni ezt a nagy európai tavat.
Valóban azt hihette volna az ember, hogy Antekirtta a világ végén volt.
Július 24 én az orvos tudatta Báthory Péterrel, hogy másnap délután kimehet a szabad le-
dékozták. A sírhelyet, melyet Pereire 1864-ben vett meg, már több ízben kirabolták, így Titus császár idejében Salamon király sírjából egy öt mázsás arany tálát hoztak Somába, melyet később a vandálok vittek el innen, de Karthágóba hajózva, a lipari szigetek mellett a hajóval együtt elsülyedt. A két királyon kívül állítólag még 14 zsidó király nyugszik itt-Jelenleg egyedül Dávid kűály sirhelye látható, ezt folyvást olajlámpákkal világítják s a siron, mely alatt van állítólag a sarkofág, a török szultán által ajándékozott zöld selyemterítő van.
* Igen hideg tél volt ez évben az Egyesült-államokban. Jowa és Dakota államokban a higanyho-mérő is megfagyott, a gyors folyású Eio Grandé teljesen befagyott. Montanától Texasig több százezer szarvasmarha pusztult el a hideg miatt, a déli államokban pedig különösen a narancsfák szenvedtek nagy kárt, de valószínűleg a ezukorültetvények is megérzik a hideg tél hatását. ,
* 2300 növényfaj van eddig, melyet az emberek felhasználnak. Ezek közül 1140 orvosi czélokra szolgál, 600 eledelül, a többi ipari és kereskedelmi czélokra ; mézet 6, olajat 30, festőanyagot 76, viaszt 8, narkotikus szereket 66 fajú növényből állítanaK elő.
* Lóháton halásznak Nieuport belga tengerparti város mellett az ott lakók. A part vize rendkívül alacsony, a csolnakokat nem lehet használni s a halászoknak lóháton kell bemenni, hogy a hálókat sikerrel vethessék ki. Különösen holdfény mellett a halászat e módja rendkívül festői.
14. SZÁM. 1S86. XXXIII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 221 AZ ELEFÁNT-KOLOSSZUS CONEY
SZIGETÉN. A hatalmas amerikai köztársaság polgárai
egymásután hozzák létre a csodálatos és merész alkotásokat, mintha mindaz, a mit a vén Európa tudományával és tekhnikai ügyességével eddig alkotott, az ö ifjúi duzzadó erejöknek csekélység lenne. Nemrég ismertettük New-York legújabb csudáját, a szabadság-szobrot, most ismét egy ily rendkívüli alkotást mutathatunk be, mely ugyan művészeti szempontból figyelemre alig méltó, azonban óriási méretei által kihívja az érdeklődést.
E mű egy óriási elefánt Concy szigeten, New-York mellett. Kirby nevű épitesz-czég készítette Atlantic Cityben (New Yersey) egy részvény-társaság megbízásából, mely társaság ismerve honfitársainak gondolkozásmódját ós kíváncsiságát, egy ily építészeti monstrum által a legbiztosabban hitte azok zsebét lehetőleg megkönnyithetni. Az óriási állatot először vendéglőnek tervelték, később színház és hangversenyterem lett belőle, mig a tetőzet csillagvizsgálóul szolgál.
Az egész építmény fenyőfából van, de vasgerendák erősitik meg s külsőjétpléhburok
a híres Jumbo, melyet Barnum nagy hű-hóval vitt el Angliából s mely, bár az elefántok között valódi óriás volt, nemcsak kényelmesen sétálhatott el az elefánt-kolosszus lábai közt, de a szó szoros értelmében eltörpült mellette. A hires alkotmány átalában a legjelentékenyebb épület a környéken s már e körülmény elegendő arra, hogy magához vonzza a látogatókat.
A VASKAPU FEHÉRMEGYÉBEN. Mészöly Géza festménye.
A modern festészetet sokszor vádolják, hogy nem él a költészet és ideál világában, s alkotásaiban nem az eszményi lebeg előtte, hanem a mindennapi élet benyomása és a reálizmus. A vádat azonban kétfelé lehet osztani, s ha az egyik fele, mely a költői alkotásokat illeti, megmarad igazságnak áta-
be ezúttal is. Ez a fehérmegyei Vaskapu, az án-gyadi pusztán, közel a veszprémmegyei határhoz. A dunántúli vadászok jól ismerik. Kedvelt kacsázó hely. A festményen vízhordó falusi asszonyok elevenítik meg a parti magányt, melyet dombok és füzek vesznek körül.
A FEKETE GYÉMÁNTOK HAZÁJÁBAN. Ezt a nevet tudvalevőleg Jókai adta az ősvilág
ama szerves maradványainak, melyek ma az ipar munkájának ol csodás tényezőivé lettek a
A CONEY-SZIGET ELEFÁNT-KOLOSSZUSÁNAK ÁTMETSZETE.
vedi az időjárás ellen. Hossza 45.6 méter s magassága csaknem ugyanannyi. A földtől az állatiak hasáig 7.3 méter magas, a hátig 26.7; méter s a lábak átmérője 5.5 méter. A hátsó lábakon alkalmazott csigalépcsők a felső szobákba vezetnek, melyek az elefánt képzelt alkatrészei szerint vannak elnevezve s bizonyos jelek által ezekre emlékeztetnek. így van stilön gyomor-, ezomb-, agyvelő-, stb. szoba. egészen fölmenve a lépcsőn, a nagy alkotmány közepét teljesen igénybe vevő igen terjedelmes hangversenyterembe érünk, melynek magas, wssé kidomborodó tetőzete van s köröskörül arzat, mig az egyik szögletből ismét lépcső
Tezet fel még magasabbra. A főterem 24.8 mó-'"hosszú s szélessége 9.7 méter s a fölébe épített háromszög alakú torony 10.9 méter hosz-8zusagu. Az elefántban összesen ?>i, nagyobb-16 w ^ s s z°ba van, melyek az egyes testrészeknekfelelnek meg. Két szoba ablaka képezi az -t - sz.emét> melyek mindegyike másfél méter ^merőjü; az agyarak hossza 10.4 méter s e fellett tőben I.72 méter átmérőjűek. A fül ^ y a 6 tonna (120 mázsa), s egyik hossza .n"8 méter s szélessége 6.os méter. Az egész «"« súlya 100,000 tonna, azaz két millió ÍJ*™* s építéséhez 147,775 köbméter fát s •J*£ö köbméter bádogot használtak föl. n T T e P l m k a raJta levő alakokkal elég fogalmat mt ez óriási alkotmány rendkívüli mereteiről.
l m / í a m e l l e t t felhívjuk olvasóink figyelmet az latható természetes elefánt képére. Ez állat
Iában sok hírneves művész ellen: a másik fele, mely az élethűségre való törekvést illeti, megmarad dicséretnek a művészek mellett. A természet után és igazán festeni: ebben rejlik a modern festészet egyik ereje és hatása.
A régibb festészet szeretett a képzelt világba mélyedni, s az eszmei tartalomnak meglehetősen szabadon és önkényesen adott kifejezést. A mint keveset törődtek korrajzi hűséggel, ép oly kevéssé vették tekintetbe a természeti hűséget. A tájkép-festészetben igy születtek az «eszményi tájképek» stílszerű fákkal, halmokkal, felhőkkel és egész stilizált természettel. Ma már egy-egy darab természetet követelünk a tájképfestötől, a természet hangulatának igazságát, meggyőző voltát. A tájképfestő legjobb műveit a természet után festi, úgy szólva arczképezi. A kifejezés ereje, a benyomások felköltésére használt eszközök adják meg a művészi becset.
A természet hangulatának egyik legszerencsésebb festője nálunk Mészöly Géza, a ki igazán egy-egy darab természetet fest ama kicsiny kepékben is, melyek oly kedves és hosszú sorozatát teszik a falusi és partszéli idylleknek. Nagyobb festményein is előszeretettel festi a partszéleket, árnyat adó fáival, sárguló nádasaival, a vándorló felhőkkel, a napfénynyel. Tájképein a fény, a derültség mindig túlnyomó. Vidámságában inkább kedveli a természetet, mint komoran, nehéz felhőkkel, vagy alkonyi homályában.
Egyik mély benyomásu festményét mutatjuk
A KOLOSSZUS KÜLSŐ KÉPE.
tekhnikai haladás minden terén. Ámde megvannak a fekete gyémántoknak — vulgo kőszénnek — a maga koldusai is, a kikre nem tapad, csak a piszkos korma annak a fénynek és gazdagságnak, mely milliókban forog a társadalom kiváltságosainak kezén. Az ember és ember közötti öröklött különbség, az anyagi harcz ellentétes esélyei, melyek míg egynek kényelmet, bőséget és csillogást, a másiknak csak nyomort, nehéz fáradalmakat és mondhatlan nélkülözéseket teremnek, sehol sem nyi-, latkoznak oly megdöbbentően, mint e szegény földalatti munkások helyzetében, kik meggörnyedt testtel, éltet és egészséget áldozatul dobva izzadnak napestig annak a pénznek előteremtésében, melyet ugyanab^ ban a perezben egy henyélő tőkepénzes egykedvűen dob a zöld asztalra. A modern élet e kiáltó igazságtalanságai hogy mily véres gyü
mölcsöket teremnek, azt a legújabb események, a decazevillei, londoni, amerikai és belgiumi zavargások szomorúan hagyják tapasztalni. A szocziálista forradalom viharának tornyosuló fellegei ezek; de hogy méltányos Ítéletet mondhasson a pártatlan szemlélő felettök, arra nézve nem elég az elméletek szürke szemüvegén át tekinteni e jelenségeket, ismerni szükség a munkás helyzetét mindennapi viszonyaiban, nehéz és koezkázatos fáradalmai közt.
Képeink ily sorozatát adják a kőszénbányászok verejtékes kenyérkeresetének, a mint annak bárki is közvetlen tanuja lehet, ha hazánk vagy Európa más államainak nagy kőszéntelepeit meglátogatja. Ott látunk mindjárt első képünkön egy vízzel elöntött tárnát, melyben a munkások térdig járnak a vízben. A felügyelő épen szemlét tart a munka előhaladása felett, s míg egyik embere a mérőláncz egyik végét tartja, a többiek, kik a rajzon nincsenek feltüntetve, különböző pontokon s különböző távolságra lámpáikkal világítanak neki.
Nehéz és sok bajjal járó feladat; de még nehezebbé lesz, mikor egy helyütt minden kőszén ki van már dolgozva, és már semmi sem akadályozza a boltozatot, hogy össze ne roskadjon, elzárva törmelékeivel a tovább vezető utat. Ilyenkor töltésekkel és támasztékokkal segítnek fen-tartani a szabad utat, s ily helyzetben látunk rajzunkon egy munkást csúszva előrehatolni, meggyőződést szerzendő, ha nines-e járható ut, melven át a túlsó tárnába lehessen jutni.
222
Aknaigazítás.
Megtörténik, hogy némely bányákban a kőszénréteg alig busz-huszonnégy hüvelyk vastagságú. Mit csináljon ilyenkor a bányász, hogy eléfelé mozoghasson? A problémát, ha nem is valami kényelmesen, de elég praktikusan oldják meg, a mennyiben kis szekereket használnak, melyeken a bányász arczczal dől végig és lábahegyével tolja magát előre. Ily jelenetet is mutat egyik képünk, melyen a mellett csákányát is felhasználja a munkás, hogy odább tolja magát.
Mikor a kőszén a telérekben körülbelől öt láb mélyen ki van véve, akkor a bányamunkás ahhoz a fogáshoz folyamodik, melyet újra más képünk tüntet fel. Lyukakat fúr vízszintes irányban a szénrétegbe, lehető közel a boltozathoz, s aztán lőporral felrobbantja, mire a leszakadt tömegeket elhordják. Természetes, hogy ez eljárás veszélyessége nem csekély.
Érdekes a talicskázás és vedrek megtöltése is. A munkások, kik tele kosaraikat tolják, néha csodálatos gyorsasággal mozognak előre az aknában, egész vízszintesen feszítve ki karjaikat és hátukat , úgy, hogy hátuk csaknem érinti az alacsony főteboltozatot. Képünkön a boltozat, mely alatt a munkás halad, a rá nehezülő súlytól csaknem megtörve látszik; ilyenekkel azonban gyakran lehet találkozni, s mindamellett sokáig épen maradnak meg, a nélkül, hogy engednének. Téresebb helyeken s különösen meredekeken ponny-lovakat használnak a szén felhúzására.
Oly esetekben, midőn arról van szó, hogy a talicskázó meredélyen szálljon alá, talicskájának kerekét a képen látható módon köti meg, hogy rohanása ne legyen nagyon erőszakos, míg ő óvatosan csúszik utána egy-egy lábával a tram-way mindkét vágányán. Sokszor a csigák és kötelek ugy vannak szerkesztve, hogy az a súly, melylyel a megtelt talicskát a meredeken alábo-csátják, egy más helyen az üres talicskákat húzza fel.
Hol a bánya nedves és hiányzik benne a kellő légáramlat, ott a gomba néha rendkívüli módon elszaporodik. Ilyenkor a fatámasztékok csaknem egészen fedvék finom fehérgyapjuhoz hasonló anyaggal, mely a legkisebb érintésre szétmállik. Ilyen részletet is bemutat egyik képünk.
Hetenként vagy két hetenként a felvigyázó számba veszi a végzett munkát, s üyenkor nem egyszer fordulnak elő oly értekezletek a bányász és felvigyázó közt, mint utolsó képünkön. Ugyanitt a vázlat baloldalán a bánya szellőztető készüléke is látható, melynek egyik oldalán a levegő benyomul, a másikon újra kitódul s így biztosít friss levegőt a benn dolgozóknak.
Egy más ábránk azt a jelenetet mutatja, midőn a szénkosár a mérő gépre kerül, mielőtt tartalmát kiöntenek. Mmden kosárra jegy van ragasztva azon bányász számával, ki azt felküldte. Ezt a számot egy fiu kikiáltja s a szén súlyát egy könyvbe vezetik be, miközben a mérést s annak könyvbevételét a munkások részéről is ellenőrzik. Ha a kosarak kiürültek, a felragasztott jegyet le-
VASÁENAPIJÜ£g^
veszik rólok s egy fiú öszegyüjti a legközelebbi alkalomra.
Nem ritka eset, hogy a bányász oly helyre bukkan, hol nem szén, hanem pala s egyéb kő van. Ily helyen, milyen egyik képünkön is látható, nagyon nehéz az utat nyitva tartani, mivel gyakoriak a földbeomlások. Ép azért csak a bányatisztviselők használják s ezek is rögtön ott hagyják, a mint megfelelő vágás nyitható.
A csoportozatban, melyet közlünk, egy akna kijavítása is szemlélhető. Ha ugyanis sok víz csurog le az akna oldalam, a nyüás körül czin- vagy ólomcsatornákat alkalmaznak, melyek a fenékkel vászontömlő által vannak érintkezésben, úgy hogy a víz elhordható s elkerülhető a csepegés. E csatornáknak vízgyürü a nevök, s vázlatunkban egy ilyennek kijavítása is látható, mely egy vagy más utón megrongáltatott. Az egyik egy rúddal támaszkodik az akna oldalához, míg egy a gerenda körül vetett kötél tartja. E gerendák köröskörül vannak elhelyezve le az akna fenekéig, hogy tartsák azokat a fennálló fa- vagy érczrúdakat, melyeken dolgoznak.
Sokat lehetne még mondani a kőszénbányászok életéről, de ezúttal csak képeink magyarázatára szorítkoztunk. Annyi áll, hogy nem kellemes, nem irigylendő munkakör s nem lehet csodálni, ha annyi testi s lelki fáradság, oly sok véletlen baleset s egészségrongálás után a szocziális izgatás szelleme épen ezekben a munkásokban talál legfogékonyabb talajra.
KÉPEK KÖZLÉSE TÁVIRATI ÚTON. Nem első eset, hogy a lehetetlenséget elismerni
vonakodó korunk többek közt annak a kétségkívül kiválóan érdekes és gyakorlati fontosságú problémának megoldásával is foglalkozik, miként volna lehetséges táviratüag is sokszorozni a képeket és ily módon nemcsak fokozott mértékben elégíteni ki az emberek tudvágyát, de egfuttal hasznos dolgot is eszközölni pl. megszökött sikkasztok arczképeinek gyors szétküldése által.
Glen Sándor angol hadnagy az 1884-iki ports-mouthi hadgyakorlatok alkalmával tervet készített, miként lehetne katonai czélokra megtáviratozni kisebb térképeket és hadi terveket, a védelmező- ós a támadó fél álláspontját, a tüzérség helyét stb. Több tiszttársával és néhány szakértővel közölvén tervét, számos kísérletet tettek, melyek általában jól sikerültek. Ugyanez időben Melville nevű tüzérkari ezredes is bemutatott egy ily tervet a hadügyminisztériumnak és múlt év ápril havában szabadalmat is szerzett reá. Glen hadnagy találmányáról f. év január 15-én a londoni katonai tudományos társulatban előadást tartott és ugyanerről a Longman's Magaziné februári füzetében részletes leírást közöltek rajzokkal, melyekből egy párt mi is bemutatunk.
Az érdekes találmány kulcsa abban áll, hogy a táviratozandó kép apró négyszögökre osztott vonalozott papírra rajzolandó, vagy legalább átlátszó papírra, mely alá ily vonalzott papir tehető; minden négyszögnek betüjegye vagy kettős jegye kell hogy legyen az alphabetum sorrendje szerint és pedig a vízszintes vonalaknál babról jobbra, a függélyeseknél felülről lefelé menő sorrendben. Hasonló papírnak kell lenni a táviratot fölvevő állomáson, hova minden egyes négyszögbe eső pontot megsürgönyöznek. Arnyaiásnál vagy sötétebb vonalaknál külön e czélra választott átmetsző vonalak használtatnak. A sür-gönyzés előre meghatározott sorrendben történvén, a sürgönyvevő rajzónnal utána húzhatja a vonalakat. Az eredmény meglehetősen hü, habár nem nagyon művészi is. Képünk egy képzelt tolvaj eredeti s megtáviratozás után készült arcz-képét mutatja be, a hasonlatosság minden esetre feltalálható s ez egyelőre elég. Lehet szines képeket is táviratozni a mellékelt fokozat szerint. Ily módon lehet megtáviratozni egy vidék rajzát is 'oly papíron, mely 35 négyszögre osztatott, mindegyik 64 vonal által elkülönítve, üy felosztás — egy angol mérföldre két hüvelyk méretet véve — már elegendő egy kis haditerv bemutatására. A papirkoczkák nagysága nem határoz semmit, egyelőre azonban egy négyszöghüvelyre 64 kis koczkát vonnak s ez már elegendő, hogy a kocz-kák középpontjainak megjelölésénél feltűnő nagy eltérések ne mutatkozzanak. Ha nagyobb pontosság követeltetik, műiden koczkát még két más betűvel is meg lehet jelölni felül s alul s ez által minden egyes kis koczka tényleg négy koczkára
1 4 . SZÁM. 1 8 8 6 . XXXHI. ÉVFOLYAM.
—fc ^~~ van osztva. Előre meghatározva e sorrendet a a jelzőbetüket, a táviratozás nem is igényel nagy munkát s egy kis gyakorlat által könnyű a kocz-kákat kipontozni s megvonalozni. Az eddigi kísérletek sikerültek annyira, hogy a hasonlatosságot az eredetivel föl lehetett ismerni.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Garay János összes munkáira bocsátott ki meg
rendelési felhívást Mehner Vilmos, ki a nemzet ez egykor annyira kedvelt és népszerű költője műveinek kiadási jogát megszerezte. Munkái egyenkint és összegyűjtve különféle kiadásokban forogtak a közönség kezén, de teljes kiadás máig sincs belőlök úo-dalmunkban. Garay költészetének a hazafias vonás legjellemzőbb tulajdona, s a költő élete utolsó lehel-leiéig hű maradt azon fogadásához, melyet a Kis-faludy-társaság tagjává választásakor tett, midőn először belépve oda így szólt: «Iró vagyok testestül, lelkestül; az irodalmon kivül nincs állásom s nem is akarom, hogy legyen, nincs életem, mert lényem házamou kivül csak az irodalomé.« A fölhívás fölemlíti, hogy Garay műveit dr. Feren-czy József, a költő pályanyertes életirója rendezi sajtó alá; 32—34 füzetben fognak megjelenni, az első füzet ápril elsején s aztán minden héten egy. Egy füzet ára 35 kr; az egész öt kötetes mű előfizetési ára fűzve 10 frt.
Magyarország Budavár visszafoglalása korában, irta Acsády Ignácz; kiadja Méhner Vilmos. A történelmi társulat pályázatán jutalommal tüntették ki Acsády egyik tanulmányát; ezt terjedelmesebben kidolgozta és bővítette s most mint nagyobb tanulmány jelent meg egy 330 oldalt elfoglaló kötetben, oly kornak viszonyairól nyújtván ismereteket, melylyel a kétszázados emlékünnep alkalmából a figyelem élénken foglalkozik ; de másképen is nevezetes korszak, melyben utoljára tűnik föl a régi magyar állam eredeti valóságában, s uj képződések indulnak meg. A törökök idejebeli Magyarország bei-állapotát rajzolni, s érthetővé tenni a későbbi politikai átalakulásokat, vallási villongásokat: ez czélja Acsády művének.
Acsády sok levéltári adatot kutatott föl. s a kornak összes tényezőit és elemeit felmutatja könyvében, vonzó előadásban. A XVII-ik század második felét eleveníti meg; fölidézi a magyar államterület akkori alakját, s egykorú adatok alapján érdekesen vázolja a török kormányzat hatását a népszámra, a nagy halandóságot, a pusztító járványokat; a városi és vidéki lakosság közti arányt. A felekezeti viszonyok méltatásánál fejtegeti, műit állottak egymással szemben pontikai pártok gyanánt a felekezetek. Egyik legérdekesebb fejezet az, melyet Acsády az igazságszolgáltatásról, a régi megyéről, ennek politikai szerepléséről és tisztviselőből nyújt. Ismerteti továbbá a régi magyar adórendszert, a vámrendszert s a honvédelmi ügyeket. A társadalomról szóló fejezet a munkának kiváló becsű része; sok szorgalommal összegyűjtött aprólékos adatai nagyban hozzájárulnak a munkában tárgyalt korszak képének kidom-borításához. A közgazdasági* viszonyok is érdeke* világításban vannak bemutatva, szintúgy az intelligens osztályok szerepe és a szellemi élet alakulása. A kötet ára 1 frt 80 kr.
A franczia vendégek utazása Magyarországban, irta Proth Mario. A tavalyi emlékezetes franczia látogatás egyik publiczista tagja leírta a francziák látogatását s a lelkes fogadtatást, melyben Budapesten s a felvidéken és az alföldön részesültek. E leűások a • Gazette de Hongrie»-ban jelentek meg, most pedig önálló füzetben is. Együtt van benne a franczia szöveg és ennek fordítása Csapó Zsigmondtól. Protu Mario föllelkesült hangon ű , de egyszerűn csak a benyomásokat adja vissza, szemlélődésbe, vagy vizsgálódásba nem bocsátkozik. De részletesben foglalkozik a kiállítással, melyet magasztalva ír le, és sajnálja, hogy a franczia lapok nem méltatták kellő figyelemre. A zajos napoknak egyik érdekes emléke a tüzet. A .Gazette de Hongrie. előfizetői ingyen kapjak a munkát; mások 30 krjával szerezhetik meg.
Az osztrák-magyar monarkhia írásban és iep-ben. A nagy vállalat bevezető kötetéből a 4-ik füzet hagyta el a sajtót ápril elsejére. A «Geológiai tájékozás" czímű dolgozat folytatását olvassuk belőle Hauer Ferencztől, dr. Szabó József átdolgozásában. A szöveghez gazdag illusztrácziók járulnak : a kri Tauern, Haselburg Bozen mellett, a Hochschwab-csoport Stiriában, Bisamberg a Dunánál Bécs mellet,
! V ^ W W , V . V l "
+ •" w n tE >
>
i ítulll Julii]
^•Rl
O >
>
U • I r>
» »
<- - xr> , r» o r> O >
> 9 n o M • *
n z
--A- — ".
Tolvaj feje távirati rajz után. Tolvaj feje táviratozásra rajzolva. Különféle koczkák betűkkel. Színes táviratozott kép. tj színfokozat.
a Sella-csoport Campitello táján, Szent- Canzian a Karsztvidékén, a «Bjeka-Loch» Sz.-Canzian mellett. Ezek mind tájképek és Lichtenfels Ede rajzai. Magyarországi tájakat rajzoltak: Feszti Árpád (a Negoj a fogarasi hegységben), Spányi Béla (a Kékestető a Mátra trachyt-hegységében) és Mészöly Géza (a Badacsony a Balaton partján). A díszesen kiállított füzet ára 30 kr., s a Bévai-testvérek bizományában rendelhető meg.
Bihannegye földrajza czimű munkára hirdet előfizetést Nagy-Váradról a biharmegyei és nagyváradi tanszermúzeum, melynek 400 arany franknyi pályadíját nyerte el e mű. Szerzője K. Nagy Sándor, kitől Biharmegyére vonatkozó nem egy könyv és számos hírlapi közlemény jelent meg. A munka nem iskolai kézikönyv, hanem a megye oly leírása, mely megismerteti a megye vizeit, utait, természeti világát; leírja népességét, foglalkozását, műveltségét, nyelvét és vallását. Felsorolja úgy a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás köréhez tartozó mindenféle közhivatalokat, a képviselőválasztások székhelyeit az egyházi kormányzatok beosztását, az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeit. A könyv második része Nagy-Várad kimerítő leírása után Biharmegye részletes leírását tartalmazza a most fennálló tizenhét közigazgatási járás szerint beosztva. A történeti és természeti nevezetességeket szintén figyelemre méltatja. Kiegészíti a megye térképe, melyet Posner Károly műintézete készít. Tiz-tizenkét ívre terjed, májusra jelenik meg, s az előfizetési ár egy forint, mely Nagy-Váradra, Tóth Mihály múzeumi őrhöz czíme-zendő.
Csillag Károly : Költemények czlm alatt, Aigner Lajos kiadásában megjelent egy 150 lapra terjedő csinos kiállítású kötet. Ennél többet nem lehet róla mondani. Kezdő poéta végtelenül gyarló zöngedezé-sei. A kötet fele humoros vers akar lenni, de csak ízetlen rímelés, nagyobbára szemét. A komoly hangú versek közt akad egy pár meglehetősebb, de bevégzett — tartalmilag és formailag — azok közt is alig van. Minek az ilyen verseket megírni ? De minek ha meg vannak is írva, kiadni ? A kötet ára 1 frt.
Észrevételek a Tisza és mellékfolyóinak sza-bályozásaűól, irta báró Vay Alajos. A röpirat éles kritika az eddigi munkálatokra és átalában a jövőre készített tervekre nézve is. Sokat vár Andrássy Gyula gróftól, a Tiszaszabályozás uj elnökétől. A 36 oldalra terjedő röpirathoz térkép is van mellékelve, s azon megjelölve a szerző által szükségesnek tartott csatornák építése.
Apró emberek czím alatt egy kötet elbeszélés és rajz jelent meg Szüágy-Somlyón, Hamvai Sándortól. Juadta Nagy László, a« Szilágy-Somlyó» szerkesztője. A tizenkét elbeszélés kezdői kísérlet, melyben a tehetség még küzd. Ára 1 frt.
Huszonöt év egy magyar lap életében. Ey ezímu könyv jelent meg Aradon, melyben az .Alföld, ezunu lap huszonöt évi folyásának történetét írták meg Szőllősy Károly és E. Illés László, a lap munkatársai. Nem sok lapunk van, mely negyedszázados vet megérte, s a magyar hírlapirodalomban az ily
íafii n e m C s a k h o s s z u ' d e változatos is. Az .Alföld. V J'< a u g - l é n hidnlt m e g Márton Ferencz szerkesztésében, sok küzdelem után, miután az akkori onnány háromszor is megtagadta az engedélyt.
bf.Hf+eVieSZtÖt i s e s a k h a m a r Pörbe fogta, s a lapot etiitotta. Aztán Kempelen Gvőző szerkesztette pár
n t i . m a j d K o r n y e y János, de"l863 január havában I t t f i tt a kPo t> 8 k é t h ó m i ü v a «Arad» czha
, ? Í L W a t t a küzdelmes pályáját; 1866-tól ismét inéi t ' K ö m v e y 1867-ben megvált a laptól, rá y ^ - a z t á n Tiszti Lajos szerkesztett, kevés időre ™ Pedig b. Bánhidy Béla 1869-ig, majd ismét Tiszti rV,08' Varga Jánossal együtt; Tiszti 1882 végéig s, " u
s z e ^ ? s z t ö J e , azontúl Vörös Vidor ügyvéd, társ könvw ? e P ^ d i g E" D l é s L a s z 1 0 l e t t - A z e m l é k " jv felsorolja a lap huszonötévi tartalmát, össze-i a d a - m i ^ k a t a r s a Í D a k névsorát. Ára 1 frt s a lap
0 J a n a k Réthy Lipótnak nyomdájából került ki.
Folyóiratok. A «Paedagogai Szemle* áprilisi füzetében Wargha Ferencz pécsi tanító arczképe van közölve, kinek hosszas tanítói munkásságát Schmidt Bód méltatja. A füzetben jól ú t czikkek foglalkoznak a tanügy érdekeivel. — A Magyar-zsidó szemle áprilisi száma a héber irodalomról, a szombatosokról, a halotthamvasztásról, a zsidó anyakönyvnek vezetéséről, stb közöl czikkeket.
A gr. Karácsonyi-pályadíj. A gr. Karácsonyi-féle 200 darab aranyos pályadíj az 1884—85-ik évre vígjátékokra volt kitűzve. A jutalmat az előbbi pályázaton nem lehetvén kiadni, most azzal együtt 400 darab aranyra gyűlt a díj. De az akadémia bírálói most sem adták ki, s igy a 400 arany az akadémia rendelkezésére marad, hogy belátása szerint jutalmazzon vele széptani műveket vagy dramaturgiai dolgozatokat.
A bírálók jelentését az akadémia márcz 29- iki ülésén Vadnay Károly olvasta föl, meleg hangon megemlékezvén az alapítványt tevő grófról is, ki a múlt évben hunyt el, s ezzel kapcsolatban az egész j Karácsonyi-pályadíj történetét elmondta. E jelentékeny jutalomnak fennállása 27 éve alatt nem voltak oly eredményei, minőre az alapító számított. Az alapítvány eleinte egészen olyan volt, mint a gr. Telekiféle, és 100 aranyat tevő kamatait évről-évre ki kellett adni a pályázó drámák vagy vigjátékok közül aránylag a legjobbnak. így nyert 1859-ben Pompéri János a «Telivér »-rel, 1860-ban Szigligeti «A titkos iratok.-kai, 1861 -ben Dobsa Lajos a. Vígjáték tárgy »-gyal és 1862-ben szintén ő a .Bűnt bűn követ, drámával. Később az alapító gróf beleegyezett, hogy a jutalom kétévenkint tűzessék ki 200 aranynyal, s hogy csak abszolút becsű műnek adassék ki. Azóta tizenöt pályázaton csak kétszer adták ki : 1868-ban a Szigligeti «Trónkereső .-jenek, 1878 ban Csiky Gergely .Ellenállhatatlan, vígjátékának, melynek azonban színpadi hatása kevés volt, ugy hogy a Karácsonyi-dijat a színpadon csakis a .Trónkereső, képviseli. Á ki nem adott dijakkal Greguss Ágostnak Shakspereről irt könyvét, Aranynak .Arisztofanes. és Csikynek .Plautus. fordítását jutalmazták. A legutóbbi vígjátéki pályázatra hét pályamű érkezett, melyeket Szász Károly, Heínrich Gusztáv, Pálffy Albert, Szigeti József és Vadnay Károly bíráltak. Ezek közül némi képességre, igyekezetre mutató munka az «Egy dal. czímü, római tárgyú vígjáték ; sok helyen erőte-tett mesével, sajátszerű operaszövegi modorban. Egyetlen darabja van az egész pályázatnak — mondja a jelentés — melylyel nemcsak kötelesség hanem méltó is foglalkozni, mert olyan Írótól ered, ki eleven tehetséggel, a színpad alapos ismeretével, sok ötlettel, leleménynyel, formaérzékkel és a dialógok gyors és vidám fűzésének hálás adományával bír. A mű czíme: *Ajó Hilöp* vígjáték 3 felvonásban. Prózában, élénk színpadi, bár némileg modoros nyelven van írva s bohózati jelenetekkel és motívumokkal vegyített vígjáték. Van hőse is, hősnője is, melyek össze vannak kötve, mert az egyiknek hóbortja hat a másiknak cselekedeteúe s a zavarok bonyolítására ; de a központot megosztják s a mű stíljét is ingadozóvá teszik, mert az egyik bohózati, a másik utoljára már csaknem melodramatikus alak. A hős egy úgynevezett jó fiu, ki esztelen jó indulatával ép azoknak okoz bajt, a kiket a bekövetkezhető bajoktól félt s e miatt pórul jár ; a hősnő pedig egy a házi tűzhelyre és bol-dogításra termett asszonyka, kit anyjának és férjének nagyralátása kizökkentenek sarkából s annyira meg változtatják természetét, hogy szereplő, költekező s egy kissé kaczérkodó nővé lesz, míg aztán eszére nem téríti egy olyan követelés, mely bántja önérzetét és szégyenpirral borítja el arczát. A jelentés ezután részletesen kiterjeszkedik a vígjáték meséjére, s így végződik : E vígjáték ép oly szembetünőleg bizonyítja szerzőjének tehetségét, mint azt a tényt, hogy ez a tehetség nem fordított magához méltó becsvágyat és műgondot e különben eleven színmű kidolgozására. A gyakorlott toll látszólag sietett a munkával, mielőtt tárgyát teljesen megérlelte, motívumait igazabbakká s alakfestéseit szabatosabbakká tette volna. Átalában
ugy látszik, hogy a szerző előtt inkább lebegett a színpadi könnyű hatás, mint a színműi maradandóbb érték. Nagyobb gondja volt a szerepre és a szülészre, mint a jellemzési összhangra és az irodalmi koszorúra. Művét ennélfogva több méltánylattal is fogadhatja a színházi játékrend, mint az akadémiai bírálat, melynek meg kell fontolnia, hogy ezúttal a létező legnagyobb szépirodalmi pályadíj forog I szóban, melyet nem szabad ugyan elérhetetlen magasra függeszteni, de könnyed munkával elérhető, olcsó jutalommá sem lehet csökkenteni. A biráló bizottság abban a nézetben van, hogy e szinmő jó előadás mellett tetszős, mulattató jelenség lehet — kivált ha hibáin segít a szerzője, — a színpadon, de lényeges fogyatékai miatt nem tekinthető drámai, szini és nyelvi tekintetben oly becsesnek, mely a Karácsonyipályázat kétszeres díjára, szinirodalmunk e legnagyobb jutalmára, lenne méltó. Ennélfogva — teljes elismeréssel szerző tehetsége iránt, de sajnálkozva a méltán megkívánt műgond mellőzésén — a jutalmat nem tartja kiadhatónak.
«A jó Fülöp, már be van adva a nemzeti színházhoz. Szerzője Csiky Gergely.
A népszínházban márczius 27-ikén mutatták be 'A czigány bárót operettet, melynek szövegét Jókai egy nagyobb elbeszélése után Schnitzer Ignácz irta, a zenét pedig Strauss János szerzetté hozzá. Magyarra Gerő Károly és Badó Antal fordították. Az operettet Bécsben, az an der Wien színházban a múlt őszkor hozták színre s nagy hatással adják szakadatlanul. A szöveg és Strauss zenéje a legszerencsésebben egészítik ki egymást. Strauss ennyi kecses dallamot még nem igen mutatott be egyszerre. A bécsi előadás alkalmából bővebben szóltunk az operetterői s egyik jelenetét képben is bemutattuk. Magyarul is nagv tetszésre talált, s a népszínház egyik legvonzóbb darabja lett. A zene magyaros novitumai, a toborzó-kon meglátszik az idegen kéz. de érdekes vegyüléket képez a keringők és az általános operette-stil közt. A Bákóczi-indulót pedig megtapsolták.
A fordítás hiven követi a német szöveget. De egy kis változtatás Zsupán sertéskereskedőnek mulatságossá tételére nem ártott volna. Zsupán a német színpadon magyaros dialektussal beszél, s ez teszi komikussá. Itt azonban ez a tulajdonsága elveszett. A német előadástól elütő az is, hogy a tenor szerepet, Barinkayt, nálunk nő énekü, Pálmai Bka; ez azonban nem hátránya az előadásnak. Hegyi Aranka (Szaffi, czigány lány) az összevágó előadásból a legművészibb részt foglalta le énekével és játékával. Margó Czélia a vén czigány nő szerepével az alakításban való haladását mutatta meg. Ligeti Irma (Arzéna) szép keringőit megtapsolták. A díszletek és jelmezek is csinosak.
A budai színkörben a nyáron a népszínház személyzete tart előadást, hetenkint négyszer. Május vagy június havában azonban minden este lesz előadás, mert a népszínházát javítják.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia márcz. 29-iki ülésének
főtárgyát a Karátsonyi-jutalomra érkezett pályaművekről szóló jelentés tette. Az összes ülésen Trefort Ágost elnökölt.
A Vadnay Károly által felolvasott jelentés után Tóth Lőrincz mondott emlékbeszédet Z5oldos Ignácz fölött, sok jellemző vonást elevenítvén föl a régi világból és védelmezvén Zsoldost azok ellen, a kik vádolták, hogy közvetlenül a forradalom után Bécsben vállalt hivatalt, mint legfőbb itélőszéki búó. mert ez állásában sokat használt. Az emlékbeszéd után Fraknói Vümos főtitkár terjesztette elő a folyó ügyeket. Az «Athenaeum» társaság által a magyar hírlapirodalom törtenetének megírására hirdetett nyilt pályázatra két pályamű érkezett volt Az egyiknek szerzője nem nevezte meg magát, a másikat dr. Ferenczy József irta. E munka, leszámítva azt,
-2IX \ASJ lé. szín. 1888. m m - m o u a
a**erai ajr*aa' ítáMt A b VftáV BMfi
nytreség m momdotnis •
hogy a dig vsa * bíráló
-.zerző a kirívóbb hibáikat igazítsa mag • a marat a* akadémiának még egyezer mutassa b». A* eleo bszsí >ak» / otas-ból aa évben
r'erenezy József rsaaér* a luü arany rí, 0)7 mhétsBel azonban, hogy a
tón a tegkozstebbi sóaeyméeso hirdetik ki a Mátyás Italaiától a mohácsi vészig terjedő korszak varratán. A főtitkár aa aUttatjaaataaaí után Vámbhy A r á n tett jelentéét a Sstilágvi IMniei-Jele hagyatékban fogúit kónvvek aa kánratok todományo* értékérA
/wínt a tjrőjteniéuv csaknem megbetadÜbotelJen értékű, különösen reánk magyarokra nézve, a meny-
r>«n a könyvek áa késiratok igen nagy résos magyar oelmi vonatkosáen; a könyvek aa kéziratok ezen-
kívnl totók irodalom történeti adatokbaji ia gazdag forrást oyéjtanak. Vámbéry ezerint ily ártákaa török kéziratokkal áa könyvekkel agyatlao európai könyv-tár aam reodelke/ - n n e aok dtpiorrHtaiiai levelesé* aa erdélyi fojadatanakkal
• Eiefalndy.táraaaág bari nlése oáreaina utolsó napján \ Ü elnöklete alatt, nagy számú bsllgatóaág jelenlété bsn, mslv a foWvasásokst alánk figyelemmel kísérte.
Btütkf Zw.lt titkár adts elő »jelenteni valókat A i.«-ti hasat alád t a W k r r M t á r mesktldto randa. é n *)0 fohotoa adowánvát
A nemzeti tataház *37 írttal járatta magyar játák-nAiáinA ngttaiiansl tiil_i.Lnn>i ftLrutedkaAlk^B-
a táraaácboa rsrhsnvirJéla véersnde 100 irtot nagyozotYnyos a
a malagán megemlíti, bogy a lármáig volt atat
100 forintot. KíalaJndy Károly irattárából kapott a táranaág agy aaomó beess- emléket Badies
mánkéinak » U kötetét sajtó alá késsen, lagysatakkal
ri'.'ilib -:: E nagy
maiikra ,
ovokat. A olvasó aa
Uta námat ha ntántiir. nál tart' vádta a intat várat ». és a I kan megtámad ui.Hl.l Zmivi
tett. lUt, *******
!<'! kM, ki a csatákban 1 a caáktonryi
it a luagaaotatt vad-,t kjaüMMll tdatol
kan - íUio
• É l »Utt
1UI Aa országos régészeti éa embertani 1 máittü. iKHkj ulran /WstAs Ferenex elnöke Milthsa Jaluhaeátt tartottak
//iMjáa) Josaaf értakaaáiát a aaénaMIMil t m plomok (alfojdmáoymn láthatd marrar mantakKi Hampal Jóaaaf olvaata fol. A XV. *• X hál valók aaak. mrivakhdl tíalMKüái.
Mártonban áa M liánmt a MÉtadoa idiaarékMr ainl hántottak ki. A mknuimt tamptom t»Uii • Margit-lí^oda^lw^tp.lállíatók.iiaj mintán < >m>oród Hat. Mártonban f- >l 1 «aai tampkaanak agnrlk áréalna f i i l a l a j i » ratam Ion fokvd Kálmán király, a bt alakok vannak kórftl éa a i m taá bomló anyiának foját líiakpj ÓVMI A a»pai-kdy*m luntárina tautdomhan art. Enaáhat alakot telálmk. a aatk aomlvói ohár l l i i i ü n i a m t tmn. baraaag XV »k atáaadhalt 6hony« fartmánvát
an íVtaja; Oáaának aa aldoboiyi kótápkon kard-rtakaadaa ohaatatott W. A kudT maival
aa Olt ftdyóhan UUltak. amh ItáatltményMA Ut«úk. '""••'""»" imr» bwnntntta Mwkov^k
Uamt faraáitafcoini tanár mnlt évi rv^wrti" ntaaW-nak afadmanyáL Miakowxky ammla alá vatta a kia aaahant éa bálnám templomokat • a pakeaai vár-
>kat. a malyaknok pootw rajsmt éa Wtráoát ndk. Végttl /W*«-A» Famnca tartott érdakm •badart
coaton logrttóhbi áartáminak andményairdl. <»aonniagv« Kamaavolfqrban. Aa aaafchan talált
MfA eaiknam oly érdakaaak. mint a k«*rth*K, •k hdatai. SÓtór a Nama*vdb>yhan 18Ö «irt áaatott
rban dé» ara^ményra jntott A milv .«*> Urtaimoak a nói nrok. éf*m oly ám m férfiak sírjainak hamm. Itt aa ohoaatdaiahoh ngvnnajrok. mint a kaarthalyi nrok hakattaié.
A történelmi táránkat ápril a j w , han aiéaénak tárgyai kort t rwAn.it Vifinoa elóadám kátaágkivai élénk érdaklddéat fog kattant a faktorürnaok éa íro-
rtánat kntatói kárt. matt a \ \ . •standból addig íimiulfin írd mövwt mutatta ba, a ki tattnol írt ngyan. da atokhan arda kií*)«áw* jnttatta nam-aatí érialatát.
Fr*k»,t okuaomági iaaáltárakban találta mag Anditna ftnnoaiw iratait, malyahat az akadémia íradslomtdrtasarí bíaoltanm már *ajtd alá adott. A mit Andrása l'nnnonin.ró! tadnnk. irataiból tudjak. Azonkít ni aMBmi agyahat. Caaládí nava anntén úanstatisn. onmssát folyton Andrea. Pannomuanak
ttarnoH Hunyadi Jánoa faragéban, aztán a kartbanaisk zárdájába lépett Velanczében, később pe dig a fcrrarai zárda viesnuaa lett. Iratainak nagy barna vas •lottónk, mart történeti vonatkozásokban gszdsg éa a azan-őt u jellemzik. Főmfivét Mátyás ki-rálvnak irta. a ez a könyv szókról az erényekről eaói melyeket agy fejedelemnek azem előtt kell tartania. A középkorban gyakoriak voltak az ily munkák. Andrea* Pannonius abban emlékezik mag a hazájában tóHótt ifjabb évekről éa azerepelókről kik kóznl főkép Hunyadi Jánoat magasrtalja éa a tudós Vitéz János páspdkot dkaéri Ahg van a könyvnek lapja, mely mag ne emlékeznék Magyarországról. A kéziratot a római Vatikán könyvtárában őrzik. Ékes enmfatpján látható az író alakja i*. A modanai kónyrtárban is van egy hasonló irányú műve, melyet a ferrarai liarezegnek. rlercnlemek irt; másik műve Bedig az előbbi berezegnek. Edei Borsónak emlékéve) foglalkozik.
Az alánnak még két falohaaém \..lt. /*ilmuk-p Mihélv •Lippay Cyorgy éa a tokaii tanáoskozmány
an> czim alatt art az .Jlenálláat festette mehet Lippay esztergomi i'rituás a linczi békakótés végrehajtá« ellen faitett ki. annak a vaUáengyek ris Jazáaéra vonatkozó pontja ellen. A primás elkeae-redett eBiajstga volt mmd Bákówri Györgynek mind a protaatánaoknak éa Ferdinánd kit ia fftlanjalte makacs ellenmondását, mely aztán sokáig azolgál! akadálvnl. de nem tu.loit érvénvasfllnL Aikft Antal i*.l> ' »Egy pozsonyi amlénőli móU KJI egy kap a pozsonyi asant Mihály tamplomban. • fiba l , . -U«tUn agj |*pot tantét fol. A fehrat ize
apát plébános araképe, a •ii|>iom króinkai luegőríz-
iiisgó életének a m a réazeit éi tragiku* hnlá *ráeaosvának éj>Ién ő tartotta a
Uasédat. Magyarul basáéit a . mint megMtólalt. agywarra forrooiáa, snaás keletkéz. kegy reese mvoaott. a másik rasse követe be«írl|«n I»r. folvtatla tust;varul. renve«.<lórtck. »
la a aBÓaxékfdl a aak-raatyébe. • hol néhány perez múlva meg i« halt. A nagy oltár előtt temették el. a emlékét aa olajfestmény óni a tn
A magynr Ipansfivéasati t á m l á t első kötgyfi. tím mám. «* ikán » rí uiinkatar elnöklete alatt. A tamilét afj évvel azelőtt alakult, a mán-JalaBtáksny aradményakrt ért
rt mmimtar s megnyitó beszédben a társulat asiftak Ungostatta: nemeabiteni aa hdéat a közrehatni abban, hogy JHtajwarlensfjtag emalkadjonk. A társnlat esahósei a aaél aléréaébsa csekélyek voltak, da kevéa amkoanal. mük korban maradva, sninv »ag «* Mlménrekrt lehat. kjaejeggeaja' .,> M.: L ,r.. lertasskadva \ i-ir. I»t infMiszénnl «K,:Mk *-'*y aese^Bzz^mtpnraai^énzatl •nnta. Bár astaét tohboknól m.í volna a hajlam a társslatbo* való CMtlakosá>ra. A műipar kifetteszté-sét a nemzeti vaavonoaodáa ssrvik módkinait •
vánanak. A nemzeti érvülrt kifi'Jlaailésén és meszei-lárditására minden btsonynval jovákoary hsdásaleaz a mohor-ntánzatok terjesztésének. Az WitoA kijelenté. hogy a választmány a jeUett óhajtásra ki fogja tar jasstant a figyelmét. Ezután az évi jaknteat oherták fol. Az efveanlet vogyon* rő évre aJŐuányzott bevételek ai37 frt. s kiadisok an A btaaytftéa felhatelmarta s váJaastmánvt hosrv
Aa Írók én •nváaa.k Urasságs rrváry Ujo , ata^kta alatt mára. » ikán tartotta évi rendes kóagyftlé^ét. Az aiotarjeaztert pénztári kimutatás wenn bevételek ÖMaege kiadá-
a pénztári maradvány tehát sz t. A jövő évre elÓiráuTzott
W f » » t t l i a » 8 í frt azolgál. A tersaság tagjainak •zárna: 3«*. Borostyánt Nándor iodHvánvára bízott ságot alakítottak, mely javaslatot tegyen, mikén tehetne, táraságban élénkebb életet honosítani mec ^^^aHsrtilmrtváiasrtottakmegí.STálasrtmánvt u ^ a l a k i t e ^ B l s ö k t e t t : trrdryLajos,alelnökök: VZÍZ!fJd*Jm&om A n t o J : W t a * : FrfrsoV Antal. llemttMer Lajos, titkár: A*«<t* Gvnls.
AJ?núk- *• « I » « « « y l « t kirandniásni. Az M M t J e t igazgatósága értasita a tagtársakat, hogy a Béeabe teendő kúándakta f. év ápril hó elején (való
10. és 11-dikén) fog rendeztetni. J+ lniilhami lehet addig, vagy a titkárságnál. T t f T M igssgrtónál. — Az urotzorgzwji natiykirándwhúm pedig a bejelentések f. é. ápril hó Ildikéig 100*4 beküldése mellett tehetők meg ugyanott. A kiriad* lás július. 22-ike körül veszi kezdetét, Tolnay Lsioa, u egyeaftlet elnökének vezetése mellett. Az mzsii
Vb napot vau igénybe, s a költségek személves, kint összesen mintegy 300 frtot tesznek ki Fígye). mertetnek a tagok, hogy az utazáshoz elkertlhetle-nnl szükséges a külföldi útlevél megazerzéae. A knás-dulásban csakis egyesületi tagok vehetnek részt
MI UJSÁG? A trónörökös pár utazása. A trónörökös pát kk
romai tartózkodásának az idő is kedvező. A legszebb tavaszi napok járnak. A trónörökös teljesen feladók Hosszabb kirándulásokat tesz minden nap sógorával Koburg Fülöp herczeggel, közben vadászatokat tartanak sasokra. Pár nap múlva a trónörökös-per elhagyja I Jikromát, s ápril második felében Budaptstr* jön. Angol lapok azt a hirt közlik, hogy Rudolf trónörökös nejével május második felében BrnsszeJm utazik a belga udvar látogatására és innen aztán kát hónapra Angliába megy. A fenséges pár mag akarja látogatni az edinbnrgi kiállítást és innen Itor-zárta rándul és megtekinti a skót felvidéket. A londoni időzés három hétre van tervezve s pedig ugy. begy
a Dcrby-versenyen is jelen lilnaws Benczúr Gyulát a bécsi műcsarnok kiállitáain f
nagy kitüntetés érte. Arczképeit egész művészi ea>-ményttl tekintették, s a gr. Károlyi (ivulát ábrázoló képnek ítélték oda a protektor arany érmet Az ara-kép nálunk is ki volt állítva, és szintén nagy fehá nést keltett. Tisza miniszterelnöknek az országot ki állitáaon bemutatott arczképe (Szeged város tnbj dona) a kitűnő művész későbbi műve. és sokan máz jellemzőbb művészi alkotásnak tartjak.
Ezer forintos alapítványt tett a bozn nál (regied városa. Az alapítványt a házi | szavazták meg. s a honvédelmi minisztérium ndst külön alapítványt kezelt.
A fővárosban a helyi közlekedés nincs arány ban aa élénkséggel, a a gőzhajók, lóvasutak. táras* komik még mindig nam kőtik össze a város misém részét nam is említve, hogy Budapest legközelebbi
nagyon hiányos az érintkezel Most legalább terv már van, mely a hajokon iigftaaj s Budapestnek nagy városi közlekedést akar nrojtam. Bálám Mór vállalkozó terjesztett a városi tanáét elé ajánlatot, uxlv szerint lliulapoat területén mittém irányban villamos éa gősmozdonyti vaanttal lebatas
\ terv egyik részletét már el is fogadtak; tea városligetbe vezetendő gŐzvasut melynek kandalé pontja a lánczhid tér. • a Lipótváros feltő idama. továbbá a l'odmanirxky-ntczán haladna tovább a
Kőnek kiépítésére a vállalkozó már meg kapta az enged- -zetesb ennél a kór-vasat
Ki a külvárosokon, a nagy körutott vonatat végig, az osztrák magyar államvasút indóházaiéi egész a Dunáig, a közraktárakhoz. A vasat gőzerfe készülne: a közraktáraktól pedig a Dnnaparton tó
• lánczhidig. villamos erőre. Ez s rész vall* a legérdekesebb, mert oszlopokon nyugvó hídpályái tervez az építkező. Az oszlopok az alsó nyugodnának, a pálya azonban oly magasan hogy a Dnnárs való kilátást ne zavarná, míg a láncr hid-terén vasazerkezetfi alagútban folytatná alját
As ivóvíz, (tr. Esterházy éa Feaxty Adolf* tervezete, hogy a tatai bő forrásokból keltene < ivóvízzel a fővárost a tudományos kórokat 1 foglalkoztatja, A legfontosabb kérdés, bogy vajp* a tatai forrásvizek eléggé lehalnának-* addig, már» fővárosba érkeznek a csatornákon: mart a fonása* vize 3 0 - 2 1 fok. a mi ivásra már meleg. Tatán kkaV-teteket tesznek, bogy a forrásokból eredő patak vizének kihűlését taniUroányozzák. A ezskértók bécH sokan kételkednek, bogy a víz Budapesten sem kan fidítŐ. Ezek közé tartozik Stotttk József mBeeysaem tanár is. ki a kérdést tüzetes vizagákte alá vatta, * * természettodománvi társnlat legközelebbi Mézén részletesen és számításokkal fejtegeti*. Meggy** déaa az. hogy t vk 15 fokra sem fog teimlm * * nem alkalma.- ivásra.
As állatkert népszerűsítését jelentékenyen atf fogja mozdítani minden bzzonynyal as az aj intéehr-dés. melyet az áltat- és növény honosító tarsanág fcí
Itta- z iui i . .vroiatan.
MB*aa Isthatéptotni. Mérsékelt ám l
A íi mi által az állatkert könnyen hozzál lizfealylyé válik, a hol a gyermekek a nagy gyepes trtj, mbadon játszhatnak. Egy személy egén ot forintot fizet, míg négy személyre szóló
|ZjMy ára hét forint, az ötödik családtag pedig már -gl agy forintot fizet. A gyei uiekeket kisc-ro ft vagy nevelőnők részére az évi jegy két forintért jSs t^ meg a dajkák pedig ingyen léphetnek he. á bnrfatjegTgyel bármikor be lehet lépni az állat-latas, akkor is, mikor ott mutatványok vannak, r-asihiaknilnrl- továbbá a gyermekek kfllönösb szóra ytHáról is. Csinos kocsikba fogott vagy megnyer _H ctefánt. teve. ponny, atruez, atb. fog randáiké-;— sjf—i. Jövő télre ingyenes korcsolyapályát ren-
smmkbs. Inlfoldiek tömegeab látogatását várják az ősz-
ut ttadapaatre. Az orientalisták nemzetközi kong-nasnrT ugyanis Bécsben tartja ülését s ez alkalom-asl az egész kongresszus, előreláthatólag 2—300 taggal lerándul Budapestre is. hogy itt magyar tudó-«ok részvéte mellett tárgyalja a turáni faj és nyelv UiJjnr* A magyar akedemía hivatalosan képvisel-Isti magát e kongresszuson. Legközelebb már lépé-«k történnek, hogy vagy a kormány vagy a főváros tamaaterű meghívást intézzenek a kongresszushoz.
Adakozás mivMUd egyetMet nasvv sz sbsrai ref. egyház 2 frtot küldött be szer-kaadcaégflnkhóz. RendeHetéae belyéze juttattuk.
A halottégeUs Francziaországban. A franczia kaaviaalőház márcz. 3ü-iki ülésén a halott égetéssel tekdkozott és 323 szavazattal ISO ellenében elfő-falta, hogy a ki életében úgy rendelkezett, vagy évéi ágy akarják, koporsóba tétel helvett elhamvaaz-tsnék.
A világ legjobb sakkozója ..ban nagy •skkver-s-ny volt a németországi éa as aagrák Zuckertortkórt. kiknek neve elégi-' t «kkotó világ előtt A győztes jutalma \ vett • hozzá «a viUg legnagyobb aakkosója-itamite győzött Húsz játszma kozfil tizet nyert; több jüsam remise maradt.
A gizebi óriási sphinx. Egyiptom egyik legne-•ttilul smlékének, a gizebi nagy sphinxnek kiáaa-taata Maspéro. a balaki mossam igazgatója, már két kénes óta dolgoztat A homokból eaak agy része lát-•süi ki a sphinxnek. Maspéro azonban teljesen kifogott a költségekből. A mű befejezéséhez még WJOOO frank szükséges, ltenan az ó-kor őaasaa barát-asboz fordul azzal a kérésael, hogy ehhez a műhöz, nslymaz egyptológiai kutatásnak okvetlenül ezfik-*r» van, bozzájániljsnak. Többek közt ezeket írja: •A gizebi nagy sphinx. közvetlenül a piramisok maikat, nézetem szerint az emberi kéz legbámulatosabb zarta, melyet aa évszázadok ránk hagytak. A sphinx ary óriási kivájt sziklatömb, mely n hamm. A ezörnvetsg magasaágra felülhaladja legma fmasb épületeinket. Nincs szobormű asm Egyiptom, •a*, atm bárhol egyebütt a világon, n hant ehhez a különös bálványhoz, s í emberiség oly *tapotának tenuteléboz. mely minden fogalmainkat bahasra veti. A benyomás melyet az ily jelenségnek *Mfcm az emberfajokra gyakorolnia keltett, melvek éha képzelő erővel vannak megáldva és az érzékek jjtal araltatnsk. az után ítélhető meg. melyet a mai •fyiptoniiak ez előtt az óriási, a homokból kimsgasló •* komor, szúró tekintetével a pnszteaágon •érő fej Utasára éreznek. Az arabs megrémülve me-*d*l e tekintet elől követ hajítva vagy lövést in-"**v»e fsntaaztil n A •pbinx • szel ."xemben
» templom is (ba ngysn templom) ssjátazerü jel-• W b i r . E x a nlet a többi egrir-tomi temp-«>dioz kevéabbé hasonlít, mint s Farthanon a mi *0*"a-Bame templomunkhoz».
A legnagyobb pillangó, a Pspilio Antimachoa, «ika nyngoti portjain éL Már 1775-ban hozott agy
Hdányi Stnestfaman nevű angol btatra Leonéból • f5 D r a r 7 természetvizsgáló részletesen leirt*, de s •"•Mik példánv csak 1*73-ban. tanát majdnem "•* éwal később karalt hozzánk egy angol nőtől '*• nstabar |arjairól. Hevrittron • /envedéives an fflzsdugyajtő külön embatslmt küldött Nyugat-
?•»**- bogy a rendkívül ritka pillangóból kerltee-a*k számára nehánv r*ldánvt ssz elsőért *"• font
«mg knkm jntabsat adott Egy másmazajot todós g » a r otezott e vidékT* ibr tepkékért. de eaak
*** todott fogni. Még ma v 100—150 forintot * 2 * agy példénjért. Az Ajitiiiisrtasmak 2 1 - 2 4 •*•***•• nagy sasrovs van. roelvnek felső része
sí***1*™*- *• «ó része osksraárgs srinű pettyekkel. *zbna* asárnyakkal a lepke igen gyorsan repül
óvatos k, nagyon nefaéz megfogm. KÖsmnyt % n c m kapuk Talóazino. bogy ezek folyvást 'tartózkodnak.
aknt hozatott az újzélandi kormány amtstási kísértetek végett A boaszn ót
**** NkertBt, bár a vú bőmérsékével sok baj volt
Előfizetési fölhívás a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok
aprü—juniua folyajnÁra. N e g y e d é v
A Vaairaspi Djav I bt — kv A Vtsaraaal UjsAu • . 1 g , 50 . A Vatárimiu Cjsái f. 1 A Vasárnapi Ojaag as rHilitiXi.
m
P I I Í . I I . i í . r»»«,rr. a • &o A .l'olitikiuIjdonságok"ujabban JssgyarGazda,
czim alatt két hátanként megjelenő gazdasági lappal van bővítve.
A Vaanniapi Újság 1886. évi folysmáWl január elejétOl kezdve teljoa példsnwkknl méf folyvást azolgájhatuiik.
Alulírott kin.: <i Vatórnapi Újságot január (Lrjnől k delik meg. kiranutukni díj nelkul tnegkuldi a •Sándor Mátyás* csimfi regénynek • mpok matt évi f<dyarmíbsn megjelent elaö réaaét, mely !<• ivnvi t
» T. eloeaatotakat fotUrjOk. hos? asivsskaáiai ek as alá-
baZAlíanC t aUnisa r^Oaníioai-sTiT arjik^ « vunatkoeé köttemaarekat s Irltitrt hhalalBiii I "
V Uuraspi Ijassr ét Nllütal tjéaaslr.1 klaoö-liivatala (Bodspaat, agytum-atesa 1.1».|
A •Jogtudományi Közlöny, április 2-iki száma 11 i ik) a következő tartalommal jelent mag:
Az orosz büntető törvényjavaslat. Dr. WISMM-. budspaati lor. alagvéaztol — Jogirodalom: » . Kori
üandbaab dss Dr. Balogh késési üst. polgári peres ügyekben csélsterü-a, kivAnaios-e a kta iüi-vényaaékek ndst utáaodfoka bíróságok haláltorét as ügy érdemleoss elbírálására i» kitartesstasí ? Afol-
ttgyvédlöi — Követelés tefagUláaa. 1 togarasi ügyvádtól. — (
paritás . budapesti ügyve-i Adalékok a magyar bánvádi aljáráa Isjiaáaaéli
M egyetemi magántanártól. -1 I 1 h 1 I 1 < ..na. Utároratok. - A bods-
pesti kir. tábla elvi jslsotósaaü határosatai. — A magy. kír. pénzügyi kosig, bíróaag elvi jetoaioaágfl tav tárosatei. - A terványbatÓaigT ttartvtaslok elleni hjjjriil alJÉajÉmfll meló tarvénytattami 1 ,-lr/A«r bpesti ügyvédtől.
HALÁLOZÁSOK Etbunvtek a közelebbi napokban: Koasi t.v l'.*i.».
aradmsgyai földbirtokos, ki a rahadságharezban a Lebel-huszárvdi közt hsraolt, maayéjénsk egyik teg-tekíntélvasb férfi- éa gazdája volt fia éves korában, s b..)tUatelsmi*y««c*sUd! siiboltUaseállitották. Oasvazsf Ftaascz, ptebános. nyitza-egyWzmagyai atesperas. 8& éves k.sában. bjivaraon. — Básstm. CazaczsTti t. a fsvancarendtek vswpréini Urshátának másodlonöke. 74 é r a korában. - T ó n Jesssr, av. ref. lelkész. 76 éves korában, Győrében - Ptarnr ISTVÍS. a srjitadságharcsbaji honvéd őrnagy, az tmgmogyeí takarékpénztár flksnjrvaiője. fiS évm
.gvártt - tdvardi éa Koasati iddah dbirtokoa, a TuiéitiuagyéBtii
nagyszámú Eoamtb-nsmasteég sasstora Hv évs* korában, hoemton. — Bontom Mtaii.v. ttahvea Ovsrmatnak tízenhat év óta biráj*. fii éves kora-
Tníi.1 KtaoiT. fővárosi bnrtatajdoooa. ateindl Imre mltagyatatní tsnárnak és jstes épftósz-nek (az oj országid építőjénekjéde* irtvjs s korában. Budapesten; ugymmö Bniu. Otantv, tuiiaVadalmi tanámnt, •Brnfl í g n i n és na* cség főnöke, s BrüU Mikss holknáT fSkonznl fivére. 53 évea kofában: Tanost IJMÍA. ismert fővárosi ügyvéd. • tarsas körökben is kedreit tertm. áfi érés
halálát özvegy és két kis árva is 1 RU, »3ldbtrtakoa, 7-« a s « « S s ' í as kors-
agy-Enyedan. — Ltstsa Frazaca hsmtfasiy Tárosnak bnsz éven keresztül tanácaneks. *•• korában.— M. K<wsc» Josmv, városisdópénztAri
ellenőr Ű0 éves korában, Dabrsezenban, — Enz. nvng. alaazsdes. 70 éves korában. Póssonyban:
SMÍ.':I I 1 I
mm Isi «.y rvo» teán, I
Ilon. u laaw fii
May.'t kfaajlzimv 86 ni.'\!lli.l! Bál I. l.ll'.'lM
C i t á l t a t ,li 1 U N I» maghalt Barhnbeo 00 ,
lentik. PMtlM | | N
Eosö Aarln, póateturt. & éy** Pócz AtsssT. földbirtokos. 36 é*-«* korában. Makón. — Dr. Maoás lamz. fiatal sgyvéd. Oak Szsnt-Már tonhan — Szwwfrrsst ATTOA. sz>p reméa^ekw jogosító ifja. Perjsnmtom. — Ba-polgár. 74 é r a karéban. - Brossán Gáaoi éves knrsban, Debn«« l snv - Xrrazusii Az^ea, gyón jérásntréssgi ioajfjzdmrsok. 2S é^w bnnnan.
Őn . Fnoamonn Káaot-Trt aznl Baks Lodoviks, sébsi TaUy Fezsnoz onegvéos* édes anyja, 8» é r a korában Pudaneaten — Wissösssv Boztua. nénm WiasoaaaVy János kir. kanurai mérnök özTsays, ti éve* korában. Baján. - On . Lotnarrt « Í h -mont grótnd. 7* é r a korában Marásban — ttaasó
nls i l .
SAKKJÁTÉK. 1377. számú feladvány. Eálniotky Gézától.
Sitrl
I
1
m&m+ii m
T — ; — r Világot Indái t s harmadik lépette mattat esesd.
A n 1 3 7 0 . a s . f e l a - d v s n y m e g f e j t é s e .
vUáees 1. m:t af a. VM »-*
4. \'(,",--á'—M
4. \ 1,3—-djt
kf . ( fa j tá t ' feaM Ks4—I
t w.
cO-cTi
I mnéa tr Vhi—oJieteí lépéssel bárom lépése* te
faj tettét as«s "• B*d»y>1'* '• K. i. ét F. B. atatft 8L, - K*vs«t h'mmí. - Wek Jósaa. - ds BrkU-
1 iUfSrataiit meo&>*m "• Bzsar BorséL —• rorssaass ; i -SaÜbzV-- Berh«m : A ***>• •«- tagja. -
kór. — A svstt ssssór.
SZEEKESZTÖI MOHDAJTIVAIsO, Oosdriataí ó n látszik vannak,
'sasét, esett vázast w rétek ( jN^nem léte-I nzanVtai* «n«ataal>. taamm iasaáo ia, de a
ZSoJTZ* o-k jBrik n e - - . kál|gBstaskfc^a /.-aj- nZIkttl raak tmtcU aondstet BMran, a tmmn . . . •—... hrre keO bocsa, bogy mmt»asr»a » »
--fcste ötrtssT&sk padig önnél
• tett t *gé«í>n 1 kuilawilélij
tégelye, bogy . r«r totetassól síért atm »
1
226 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 14. SZÁM. 1886. xxxni . ÉVTOLY AH.
Q, A versek bizony gyengék; sem tartalom, s e m
forma. Nem is szólnánk róla, ha egyikükben az a h e -terodox tan nem volna hirdetve s persze gyönge érveléssel, hosszasan bizonyitva, hogy az öngyilkosság férfias tett. Kivételesen lehet az i s : példa rá a római Cató; de azt mondani, hogy tMind férfi az, ki öngyilkos lesz» — még «ha elég oka nincs is rá,»no ez már paradoxnak is sok !
E x c e l s i o r . Hát — excelsior! s ez nemcsak üres hang, mert úgy látszik: a törekvés megvan s némi anyag is van hozzá. De még messze, magasan a czél. Hát — excelsior!
N y u g o t i köl tőkből - Fordítások lapunkból kizárva nincsenek, de csak válogatva adhatunk belölök. Ezek elég csinosak s kivált a Lamartine ét, alkalmilag, felhasználhatnék.
L e á n y r a b l ó , kissé zavaros; ez a gyakorlatlan balladairók baja: törekesznek a rejtelmesre, s aztán érthetetlenné válnak. Ilyenfélére mondta Horácz: Brevis esse laboro — obscurus fio. Az alkalmi vers, annak elég jó. Részünkről egyiket sem fogadjuk ugyan örökbe, de vidéki lapban közölhetőnek véljük.
y . X. Mint minden dolgában, ezekben is van jó, de gondatlanul, hanyagul vannak dolgozva. Mért nem vesz több időt magának, hogy felesleges, üres. mit sem mondó sorok helyett tartalmasabbakat találna, a mik tovább vinnék a gondolatot, kiszínezzék, árnyalják a ké et stb. Kivált az olcsó, az tele van ily sütésekkel; a félre eső, az kevésbbó, de az is eltűrne egy kis átnézést s erősbitést. Erre még sor kerülhetne nálunk.
A zs idó . Akárhonnan vette, vagy maga gondolta, nagyon alkalmas tárgy a balladai feldolgozásra. Sőt többet mondunk, jól is van berendezve, kész ballada, csakhogy — prózában. Nem próza-e az olyan lapos elbeszélés, rhythmustalan sorok, képtelen rossz rímek ? (Mert az ilyenek ; szabadságunk — sorsunk ; jöttünk — ellenünk; kérlek — kérjetek; innen — megyén; Simon — otthon; s mind ez egy lapról — bizony egy csöppet sem rímek.) A dolog megérdemelné, hogy költő vegye a kezébe s az dolgozza ki.
M. Piá t* . A «pár év előtti»-re már nem emlékszünk : hogy is lehetne 1 S papírkosárba vándorolt hol
mikkal hogy tehetnénk összehasonlítást ? De hogy ezt a rettentő hosszú litániát keserves volt végig olvasni: annyi bizonyos!
TARTALOM. Szöveg:: Egy magyar expediczió a keleten. S—i
A—n. — Első állomásunk albán földön. Dr. Béthy Lászlótól. — Tavasz. (Költemény.) Pásztóitól. — A hold regéi. — A forró étel veszélyei. — Halak a böjt idejében. — Sándor Mátyás. Verne Gyula regénye. — Egyveleg. — Az elefánt-kolosszus Coney szigetén. — A Vaskapu Fehérmegyében. — A fekete gyémántok hazájában. — Képek közlése távirati úton. — Irodalom és művészet — Közintézetek és egyletek — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár.
K é p e k : Magyar expediczió keleten. (Hat arczkép-pal.) Zárában fölvett fénykép után. — A kőszénbánya munkások életéből: 1. Eszmecsere. 2 Lejtőn. A bánya vegetácziója, 3. Tehermérés 4. Zsákútban. 5. Kutatás járható út után. 6. Talicskázás. 7. Víz között. 8. Mozgás szűk helyen. Lyukfúrás robbantásra. 9. Aknaigazitás. — SáDdor Mátyás. (Két képpel.) — «Vaskapu» fehérmegye ikacsázó. Mészöly Géza festménye. — A Coney sziget elefánt-kolosszusának átmetszete. — A kolosszus külső képe. — Képek közlése távirati úton. (Öt képpel.)
HETI NAPTAB. Április hó. JVop | Katitólikus es protestáns \ Oörög-Orosx j Izraelita
4 V'C 4 Izidor pk. C Laetare slHIPerr. Vincze f|< 6 7jS s.c 9
10
KíCölestin Epifán pk. vt. f Dénes pk. vt. \ Dömötör vt. f Ezekiel pk. f|
Iréné Hegezip Apái in Demeter Dániel
23 E 4 Nikon 24Zakar hv. 25 Gy o-B.A. 26 Gábor 27 Matróna vt. 28Ifj. Hilárián 29Czirill pk.
28 Jénath 29
1 Jisan. 2 3Jóram. 4 5S. Sth.
llnliUalUiusai: $) Első negyed 11-én 10 óra délután.
A Franklin-Társulat könyvkiadó hivatala
ingyen és bérmentesen küldi a kiadásában megjelent könyvek teljes jegyzékét mindazoknak, kik hozzá e végeit fordulnak.
Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet á könyvnyomda
(Budapest, egyetem-utcza á. sz.)
Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.)
Színes, fekete és fehérselymes atlasz 75 kr. ratrje 10 frt 65 fcr.-ig (18 kfilSnbözö minőségben) kftld egyes ruhákra és végekben vámmentesen a házba_ H e n n e b e r g r G. selyemgyéri rak-tára, (cs. k. udvari szállító) Z ü r i c h b e n . Minta postafordultával.
Levélre 10 kros postabélyeg illesztendő.
Kwizda k ö s z v é n y f o l y a d é k a . E folyadék, mely csúz, köszvény és idegbajok ellen nélkülözheüen házi szer gyanánt minden körben meghonosult , s az orvosok által előszeretettel ajánlva, mindig sikertől kisértetik : nem találhat melegebb ajánlatra mint Stie-ger Ármin orvostudor s császári tanácsos alább következő véleménye. E vélemény igy hangz ik : «Kwizda Ferencz János, cs. k. udv. szállító és kerületi gyógyszerész úrnak, Korneuburgban. V a n szerencsém önnel tudatni , hogy köszvényfolyadékát szintúgy csóz-nál, min t köszvénynél a legjobb sikerrel alkalmaztam, azonfölül nagyobb gyaloglások előtt és után az inak erősítésére is, a legmelegebben ajánlhatom. Ischl. 1885. november 20-án. Teljes tisztelettel Stie-ger Ann in orvostudor.
VASÁRNAPI ÚJSÁG. Ü27
A z
EQUITABLE életbiztositó-társaság New-Yorkban
a l a p í t t a t o t t 1 8 5 9 - b e n . Biztosítási töke 1884 decz. 31-én 7S8.993.384 o. é. frt a társaság vagyona • • • 148,312.010 o. é. frt nyeremény tar talék. • « 26,733.223 o. é. frt az 1884-ben kötött uj biztositások
összege . . . — — 216,436.495 o. é. frt az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három óv múlva megtámad-
hat lanná válik. 2629
Magyarországi vezérképviselőség: B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - u t 1 2 .
CHINAVA Grimault és T= gyógyszerésztől Parisban.
Ezen s z ö r p tiszta cs tetszetős állapotban c l i inát , valamennyi zsongitó szerek között a legkitűnőbbet és vasa t , a vér alkatrészeinek egyik fő fő tényezőjét, tartalmaz. Parisban, a legelső orvosi tekiut< Ivek által, ugy a vérszegénység és sápkór ellen, mint fiatal leányok kifejlődését elősegítő szerül rendeltetik. A vérszegénység és a fehér folyás által, melyekben a nők oly gyakran s/.envednek, előidézett borzasztó gyomorfájások ezen szörp által a lehetó
legrövidebb idő alatt eltávolíttatnak. 263* 1 üveg chinaszörp ára 2 forint. — 6 üveg ára 10 forint 50 kr.
B u d a p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r é s z n é l k i r á l y - u t e z a 1 2 . sz.
Kedves uramöcsém, kedves öcsémasszony! Böjt jön a farsangra, — ember hogy mulasson Tán padban aludjunk, míg papol a gárgyání
— Itt az Urambátyám!
Még hévizes mezőn nem kelepel gólya, S már kávé melleit a néni egymást szólja ? A férfija pedig egymást üsse kártyán?
— Itt az Urambátyám!
Késik a kikelet, még a szeneló'ben A pattogó parázs vagyon kelendőben. Tűznél üldögélünk, derült napot várván —
— Itt az Urambátyám!
0 ragyogtat vissza régi jó időkből Vidám sugárt, melynél szívesen időzöl, S jelennel kibékülsz arcza mosolygásán:
— Itt az Urambátyám!
E L Ő F I Z E T É S I F E L T É T E L E K ^ — H AZ
iriÁHBAVTÁ:
Utolsó Hónap. H uzás már április 24.
n r n ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ humorisztikus képes hetilapra.
április—június évnegyedre 2 frt. Április—szeptember félévre 4 f1^-
Előfizetések, legezélszerübben postautalvány -ml, az „ Urambátyám kiadóhivatalába" i'lendök, Budapest, hatvani-utcsa 3. sz. Teljes számú példányokkal (január 1-től)
fnég szolgálhat Az Urambátyám kiadóhivatala.
Kincsem Sorsjegyek a sorsjegy It
forint k' észpém
MARTINY K
2739
iest,vácziutcza19. | Á r j e g y z é k f r a n c o i n g y e n . J •egfcsra^rarara^^^
10.000 ft 5 0 0 0 Moioiem.] 4 7 8 8 piw ISS| Kincsem sorsjegyek kaphatók I a magyar lovar-egylet sorsjegyi-irodában: Budapest , váczi-uteza O. &&.
[Legkitűnőbb spanyol borok & Lacrimae Christi . . . . frt 1.60 — 3.— Madeira full médium frt 1.80 — 3.50 Madeira finest old Reserv frt 2.60 — 5.— Sherryfein . . . . . . . . . frt 1. 180 Xeres de la frontéra . . - frt 1.30 — 2.50 Old East India Sherry . . . frt 1.80 — 3.50
f~, ^- Kapható * - C Z Y F E R E N C Z , baromfi-, vad- és cse-
"^Síkereskedönél, f ő - ü z l e t : IV. , D u a - n t o z a 10 . ^ a m , fiók; V X , A n d r á s s y ( s u g á r i n t 1 2 . s z á m .
MÁRIACZELLI
GYOMQRCSEPPEK. J e l e s h a t á s ú s z e r a g y o m o r m i n d e n b e t e g - s é g r e i b e n én f rMttlmiiIhatatlaL e tvág -y h i á n y , g ' y o m o r g ' y e n g ' e s é g r o s s z s « a g ; u l e h e l l e t , s z e l e k , s a v a n y u Telböfögfés . k ö l i k a, g - y o m o r -h u r u t , g y o m o r é g é s , h ú g y k ő k é p i ő -d e s , t ú l s á g o s n y á l k a k é p z ő d é s , s á r gaság- , u n d o r é s h á n y a s , f ő f á j á s , h a az a g y o m o r b ó l e r e d , g y o m o r g ö r c s , s s é k s z o r u l a t , a g y o m o r n a k t ú l t e r h e l é s e é t e l é s I t a l á l t a l , g i l i s z t a , l é p - é s m á j b e t e g s e g é s
a r a n y é r n é l . Egy üvegcse ára használati uta-
sitaRsa) 3 5 krajezár. K ö z p o n t i s z é t k ü l d é s ! r a k t á r : B R A D T K A R O L T „ a z ő r a n g y a l h o z " c z l m z e t t g y ó g y s z e r t á r á b a n K r e m i l e r b e n .
A „ m á r i a c z e l l i g y o m o r c s e p p e k ' ' kaphatók még valódi minőségben a követk. rak tárban: Budapesten: F ő r a k t á r T O K O K J Ó Z S E F g y ó g y s z e r é s z n é l k i r á l y - u t e z a 1 2 ; Pataky Károly gy9gysz., Szóchenyi-Bótatór; Sakál Antal gyógysz., VIII, Mária Terézia-tér ; Sztnp* és Eriegner gyógyai. CaMn-tér; Wagner Józs. gyógyt., városháztér ; gysz. «a nagy Kristófhoz* Egreay R. özv. gysz., V, nádor-nteza 2; dr. Molnár gyógysz. kerepest á t ; HazHlinszky Károly, VUI. kerület, Sándor utcza 29. szám alatt, Filó J, VIII. Mátyás-tér, 4. Vlasgek Ede gyógvt. I, János-tér; Ssöllöey I. gyógyt. Városmajor; Eiszdorfergysz. I. Palota-u. 9. gyógysz.iafekete medréhez-. Víziváros. Koohmeister utódjai; Thallmayer és Seitz. Aesa-Fejervar: Schön S. Ada: Paulovitz gyógyszert. Alsó-Dabas: Batz gyógyszertár Algyő ; Wertheimer. Anina: Lndvig 8. Apatin: BátaJ gyógyszertár Ara-i: őchaffer F.< gyBZ. Tones F. és E. Földes gysz. Aet: KratochwW gyss. Árokttállat: Major gysz. Árpád: Havady D. gysz. Baja: Lerner A. Bánfaivá: Apró Endre. B.-Mágóet: Szép G. gysz. Barcs; Kohat S. gysz. Bártfa: Sokaleki J. gysz. Bereguáw: Theodorovics J. BeazUrcze: Keresztes. Békét- Gyula : Kratoohwill A. B.-Bietke: Oóllner gyez. B.-Szarvat: MedTeozky. Bonyhád; Kallnpka J. Báci-Petrovos»ello: Tóth I. Banin: Meissl F. gysz. Uihar THótzeg; Vaday gysz. Büd-8*t-Mihály: Lakács gysz. Cmb-Ren-lek: Weiss. Ctanád-Palota: Mayer J. gyógysz. Czegled: gyógyez. >a szent lélekhez*. Csépa: Czibolka gysz. Ciih-SMereda: Dankó Gy. gysz. Meisels L. gyógysz. DebréCMen: Bothsehnek Emil gyógysz. GöltI gyógysz.; Tamási gyógysz.; Mihalovics gysz. Detta: Braumüller gysz. Dióixeg: Krauaz M. Dombó: Silberstein. Doroztma: Karcsay gysz. EndrŐd: Kalocsa gysz. Eperjes: MakOTiczky gyR«- Schmidt gysz. Edelény : Hörk gyógysz. Eger: Buzáth L. gyógysz. Kölhier L. gyógysz.; irg. gyógyt. Érsekújvár: Fleischer 0 . gyógysz. Farkasevae: Nóvák. Felső-Balog: Trajtler gysz. Frányova: Stncz F. gysz. Gattaja: Lnkinich I. gysz.Gíiiteíy- Takács L. gysz. Gödöllő: Cs. Ur. ndv. gysz. Gyöngyöt: Baruoh gysz.; Mersits gysz.; Vozáry gysz. Gyöngyös-Mellék : Schön teetv. Győr: Simon Ferenez gyógysz.; Nómethy gyógysz.; Anvander Bezstt gysz. Kant. Ignáaz gyógysz.; Mehlschmied J gyógysz. Stierling gyógysz. Holies; Mühlbauer gyógysz. H.-M.-Vásár hely: Adler Ferencz gyógysz.; Kiss Gyula gyógysz.; Németh gyógysz. Bánfalvy L. gysz.; Tost Béla gysz. Husut; Keresztes gysz. S.-8zobotsló: Trocsányi Imre. Hajdú-Böszörmény: Stenczinger K. H.-Nánás: Slachta gyógysz. Hlocaka : Goldberger M. Jáubereny: Merkl János gysz., Busa Béla gysz. Jász-Kisér: Mertz gysz. Jász-Ladany: Geszner gysz. Kadarkút: Beok Béla gyógysz. Kalocsa: Honczkak Károly gyógysz. Horváth; K. Kap talanfa: Papper L. Kaposvár: Baboohay Ágoston gyógysz. Kapuvár : Vavreeskay gyógysz. Karánsebes: Mflller F. gyógysz. Vlad M. gyógysz. KareMog : Tóth Kálmán gyógyszer. Kassa: Hegedűs gyógysz.; Gálik Géza gysz. Megay gysz. Wandraschek gysz. Kecskemét: Katona Zs. Witz G. gyógysz. Molnár J. gyógysz. Késmárk: Genersich gyógyszertár, Molnár L. Nogsch gyógysz. Kisbér: Kooh Ad. Kis-Marja: Gollasz Frigyes gyógysz. Komárom; Kirehner M. gyógysz.; Schmidtbaner L. gyógysz.; Kovácb Arlstld. Kornádi: Solez Gábor gyógysz. Krompaeh. Mattoaeh J. gyógysz. Kun-Félegyhága: Bernátzky C. Kunhegyes: Witzfeld M. gysz. Kún-Szt,-Márton: Barthe Z. gysz. Kis-Marton: Gfisaner F. gyógysz. Lébény: Batz M. Lekér: Bolyos Gyula gysz. Lőeie: Honthy 8. gysz. Léva: Bólémén B. gysz.; Medveczky gysz. Liebling: Bnchinek J. gysz. Lippa: Sohannen gysz. Losonez: Pokorny gysz. Lövő: Sasa gyógysz.' Lugoe: Vértes Laj. gyógysz. Makó: Nagy Ad. Laurenszky. Maremdi: Körös Victor gyógysz. Marmaros-Ssiget: Buzáth M. Visy 8. gysz. Marok: Haubelt János. Martonvásár: Grimm gyógysz. MeUneze: Lednlczky gyógysz, Mezőtúr: Csippek Ernő gyógysz. Mcző-Kátzonv: Báez gyógysz Meső-Kövesd: Fridély gyógysz. Meőeenzéf: Szurkay József gysz. Miekolee : Knruez J. gysz.; Dx. Báez t*y. Dr. Szabó gysz.; Ujhásy K. Berezy László j Mitrovies: Ivanovios B. , Czeisberger gyógysz- Mohács .-Szendrey Jenő, Auber J. N. gyn . Mond: Blan F. Motony: Herz 8. N., Brodszky gysz., Munkács: Gottier gyógysz. Muraszombat: Bölcs B . gyógysz. Nádasd: Banschenberger A. N.-Abony: Lakács gyógysz. Hagy-Atád: Pnsterer gyógysz. Nagybánya .* Dawidovits M. Nagy-Dorog: Merbel Fülöp. Nagy-Enyed: Kováts J. gyógysz. Nagy-Becskerek: Mencser L. gyógysz. N.-Kanissa: Prager B. gyógysz. Nagy-Kar oly: Fttleky Pál gyes. Jelinek gysz. N.-Kikinda: Bretiier gyógysz., Neuhold gyógysz. Nagy-Körös: Medveczky gyss. Nagy-Mihály: Czibur gyógysz. Nagy Mihály falva: Mátrai latrán gyss. Nagy-Perkáta: Vashegyi gyógysz. Nagy-8alla: Zsorna gysz. Nagy-Seentmiklós: Maly Ján. NagyTeremia: Metzger Ed Nagyvárad: gysz., Molnár Irg. gyes., "eyer K. gyógysz. Hering gyógysz. Nagyvázsony: Deutsch Leó. Nemet-Cscmya: Bziha Károly. yyitra.-Kováts gyss. Tombor gyógysz. Nyék: Gáhy gyógysz. Nyíregyháza: Szopkó gyi-z. Korányi E. Lederflr I, Öbesstercee: Kohn H. Oravicza: Tierann J. G. Ó Kanizsa: Szilagyi 8 . Orosháza: Palóccá L. gysz. Oszlány : Seidler gyógysz. Polgárai: Kampis gysz. Paks: Flórián. Parajd: Weber A. gyss. Pápa: BermnUer A. Pécs: Balas gysz. Irg. gyógyt. SipŐcz gysz. Kovic-M. gyss. Periasz: Laflanr gysz. Pétris: VUdzi J. Pécsvárad: D^orszky gyógysz. Petrovaez: Ferencz István gyógysz. Petrovoszeüo: Tóthbetyai Istv. Podolim Fay J. gyógysz. Polgárai: Kampis gyss. Poroszló:- Bolkó K Pozsony: Henricl gyógyss.; Solts gysz. Heim V. gyss. Tóth B. gysz. Privitz: Kohath G. gysz. Pntnok: Fekete gyss. Rozsnyó: Pasteiner. Badnotk: Jeney JenŐ gysz. Rákos-Keresztúr: Kovács F. Békás: Ballot. A. Rakamaz: Szelóezky gysz. Retieza Bagy gysz. Rimaszombat: Ltszka gysz. Rovne: Miesjeta E. Buttka: Friedmann gysz. Bérvár: Stabenvoll gysz. Básd: Keller gyss. Siófok: Szabados gysz. Simontornya; Beszédes gysz. Szabadka: Joó gysz., Mllaesln Ülés gyss. Selmecsbanya; Sztankay gysz. •Sarkod; Trojanovits gyss. Sopron: Gráner J. gyss. Khndy gysz. Beekert gyss. Molnár L. Stomfa: Kitti gysz. 8.-A.-üihely: Zlínsky gysz. Szatmár: Bosstn gysz. Littermty gysz. Böszörményi. Szarvas; Barts gyss. Szászvár: Baltha gyss. Szederkény: Hornong gyss. Szeged: Baressy gyógysz. Deutsch gyógysz.; Brehm Vilmos gyógysz. Kováts Alb. gysz., Fónagy gyógysz. Szegzárd: Bátory Elek gyógysz. Szempez: Fleischer gyógysz. Szered: Wflrsehing F. Szentes: Várady gyógysz. Podhradazky gyógysz. Sóskút: Csemyus D. gyógysz. Smeperlgló: Gartner gyógysz. Szépet-Remete: Seholtz L. Szt.-János: Magda gyógysz. Siklós; Dobó István gyógysz.; Teleky Antal gyógysz.; Petraeh J. gysz.; Rónay gyes. Szigetvár: Osesadal G-, Bálámon Gy. Szilvás: Gödry L. gyógyszertár BsilágyCsek: Félegyházy gjógyszertár Szolnok: Flny B. gyógysz. Boár gysz. Btolya: Tolvay gysz. Saakolcaa: Irg. gysz. Szóm bathely: Rudolf gysz. Simon gysz. Székes-Fehérvár: Braun gyss. Dieballa gysz. Körös gysz. 8ay gysz.; Rieger Béla gysz. 8.-8s.LőHncM: Herzog D. Somorja: Svoboda B. gysz. Temesvár: Faykisa gyss. Steiner F. gyógysz lárczay István; Jahner C. M. Tamási: Lakner gyógysz. Tapoleza: Cseba fjBz. Tápió-Szele: Kormnth gysz. Tatnád: Dnika A. gyss. Téeeó; Maz» J. Tokaj. Bainer gyógyszert. Tata; Jasztko gyógyszert. Tolna: Gömbös ryógyszert., Buchner K. gyógysz. TomaUya: Ursziny; gyszógyszert. Tnnomka: Hoffmann A. é s D . ; Weichherx D. Tisza-Üjlák: Boyko V. gysz. lörok-Becte: Bizek A. Üj-Arad: Orth 8. üjbánga: Caervinka gyógyszert. Ojvidék: Plavaie G. gyógyszert. Dimitriewits gysz. Mazimovies M. Ungvár: Sene, Kranss Ad., Mzttehuann Fraenkel M. gyógysz. Váez: Ursziny gysz. Vág-BesstercMe: Boesányi gysz. Varanssó: Geal 8 . gysz. Vaiszló: Horváth rvógyazert. Vasárut: Welas Vág-Sellys: Zeller I. Vágszwred; Sz. Kitsek. Vaskút: Husovitsch J. Vermes: Herzog gyss. Moldovanyi; Straeh Seb. gyógyszert. Veszprém : Bokroey, Ferenesy K. gyógyszert.. Szili Horváth Pál gysz. Villány Csaló gyógysz. Zomber: Weidinger A. * 8. Gall* ÍTÓHJBZ Zenta : Matsy győz. Nlkolh> M. Klem L. Ztsmhvlya: Daehoi wmít BUyerlnc gyógysz. V a l a m i n t E r d é l y . H o r v á t o r s z á g •»
S a l a v o n i a . m t u d s n g y o « r « z « r t á r á b s a i .
Ll P P M AN N KARLSBADI P E Z S G O - P O R A
A kariMi.iMi ,i>v.nivvizekbiil nyert lorrás-terményék sesitsízével készítve, tehát ezek minden hatályos anyagát tartalmazzak
minden gyógyító tulajdonait kííliinii- érvényre juttatják.
Étvágyat gerjeszt.
Emésztést előmozdít
Használata kellemes.
Gyomorbajbanl s z e n v e d ő k n e k Hatása biztos.
Felülmulhatlan hashajtó szer. K i v é t e l e s g y o r s é s b i z t o s h a t á s s a l .
K e l l e m e s , o l c s ó , k ó n . y e l m e -E g é s z s é g e s tehát ttditó minden csikarólag működő hajtúazer, pilula stb. fölött előny ben részesítendő. — Orvos i lag ajánlva gyomor-, bél-, máj
vese- és hólyagbajóknál. El i smert és sokat keresett háziszer.
Emésztési gyengeség vagy megzavart emésztésnél, étvágy hiány, ülő életmód által előidézett gyomor- s bél-atonia, nyál] kásság és evés utáni roszullét, kellemetlen felböfögés, felft vódás, gyomorhév, gyomorfájdalom, — nyomás vagy görc vértódulás, főfájás, szédelgés, migraine, vérrekedés, aranyé rendetlen székelés és makacs székrekedésnél. Approbált sz< kövérség ellen. aZF~ Va lód i osak akkor, ha minden ad:
g..n védjegy, L ippmann kezevonása, l i tható . Kapható eredeti dobozonként 12 pár 2 frt 5 kr., egyes páro 2 0 k r . - j á v a i , m i n d e n b e l - ó s k ü l f ö l d i g y ó g y s z e r t á r b a
2 frt 5 kr. beküldése mellett egy eredeti doboz bérmentv küldetik. 1 doboznál kevesebb nem küldetik.
Központi szétküldés: LIPPMAÍIS gyógysz -rtára. Karlsbadba; f o l e t ó t M a g y a r o r s s t g • é s z é r e : 264ÍI
TÖRÖK J Ó Z S E F nr g y ó g y s z e r t á r a , B n d a n e a t e B a k t á r a k M a g y a r o r s z á g b a n követkeiA gyógyszerész uraknál: B u d a i p e s t e n : Altwirth, gyógyszertár a *Nagy Kristófhoz*, gyógyszertár a "MJ| gyár királyihoz, gyógyszertár a *Nádor--hoz. A l s ó - K u b i n : Kralik: B á r t f a n : Toperczer. B a j á n : Geiger. C s a b á n : Sttdy, Varság. D e b r e c s e n b e s Dr. Rothschneck. G y ő r b e n : Lipóczy, K o l i c s : Mühlbauer. H ó d m e z e v á s á r h e l y e n : Kiss. K a p o s v á r : Czollner, Babachay. K e c s k e m é t : Mo nár. K a r á n s e b e s : Vladt. K ő s z e g : Klittel. K a s s a : Gállik. K o n t á r o n Kirehner. L u g o , o n : Vértes. M á g ó o s : Seny. M l s k o ' c i o n : Dr. Here Dr. Rácz. M o ó r : Girsik. K y l t r a n : Corát, Tombor. B a g y - B e c s k e r e k Benezer. B a g y - S z a l o n t a : Kovács. B a g y v á r & d o n : Molnár, Hérinl B y i r e g y h á z á n : Korányi, Lederer, Szopko. B a g y - K a n i z s á n : Belu F a n c s o v a : Bauer. P o z s o n y b a n : Adler, Heinrici, Pisztory, Soolcz. P é c s Balázs, Kovács, Sipócz. S o p r o n : Csathó, Grauer. S z a b a d k á n : Décsi, Jo-S e l m e o z b á n y á n : Stanka. S z é k e s f e h é r v á r : Dieballa. S z e g e d : Bar' sa; S z a t m á r : Rossen. S z e g z á r d : Szandy. T o l n a : Gömbös. T a t a : Mennicí T e m e s v á r : Jahner, Honig, Tárczay. Ú j v i d é k : Gro singer. V e r s e c z e r Müller, Kücher, Straeh. V e s z p r é m : Ferenczy. Z o m b o r : Gallé, Sauerbon • R a k t á r a k E r d é l y o r s z á g b a n következő gyógyszerész uraknál: B r a s ó n : Hornung, Kellemen. Kugler, Frank, Jekelius. B a l á z s f a l v a : Schnies özvegye. F o g a r a s o n : Hermann. K o l o z s v á r o t t : Gurdhardt. H a g |
S s e b e n b e n : Morscher. S z é k e l y - U d v a r h e l y e n : Koncz. K a r t á r a k H o r v á t o r s z á g é s S z l a v ó n i á b a n következő gyógyszeré; uraknál: Z a g r a b : Katkíc, Kögl, Pospi^il, Schwarcz. B r ó d : Sreppea E s z é k : Dienes. K á r o l y y á r o s : Findeis, Sest. Sladnvic. K a p r o n o z s J Werli. S z i s z e k : Kubányis. V n k o v á r : Kraicovie V a r a s I o n : Riei
R a d e l n f i irdfl • a v a n v ú v i s - f o r r i a
• i lkeny- és U-Tany-tarUuna ál' tal a Radelni •aTanro-TÍÍ kdlönlegea gyógyi ier ként hat: k S u v é a r s é L , epe - , hélyaf- éa TeaekSrekaél, ar»_ , érnél, gürvé lysé l , «olyvátUl , r a i é r s é l , gyomorbajekaál éa
általában k s r a t s á l . O l e a ó f n r d S k , l a k á s o k ,
alaaaaabb astksav- a Uvaarr-aBydvU. Sarod kiaérlsW babiaonrttották, kegy a *" ' ivaa U . a a y » l a f
' ' ' lefblsto-
e s j
r e n d í g l S .
Raktárak Budapesten: Édeskaty, Mattoni és Wille.
KWIZDA KÖSZVÉ-W-FOLVAÜÉRJ évek óta kipróbált, jeles szer
köszvény, csúz és idegbántaliuak ellen. Jelesnek bizonyul ficzamodások, az izmo
^ és idegek feszültsége, véraláfutások, zuzi %> dások, a bőr érzéketlensége, továbbá helj| ig" görcsök (lábikragörcs), idegfájás, s köt<r > lékek után származott daganatok ellen
főként erősitő szer nagyobb fáradságo" gyaloglások, stb. előtt és után, valamint elohah
! dott aggkorban beállott gyöngeségeknél Valódi minőségben a kővetkező czégeknél: B u d a p e s t é i
| nagyban T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerésznél, Kochmeister P r l ! gyes utódai, Neruda Nándor, Pillich Ferencz, Strobentz tesjj vérek, Thallmayer és Stitznél, Detsinyi F., tStedeu J.-nél. - | Kicsinyben: Altwirth J . gyógyszerésznél, valamint a lej
több gyógyszertárban. Fő l e t é t : K W I Z D A FERENCZ JANÓ! kerületi gyógysz. és es. k. ndv. szállítónál Komenbnrgbai
Egy üvegge l 1 frt o. é. a ^ » Ezen kívül a k o r o n a o r s z á g o k m a j d ni i i> nmw d e n g y ó g y s z e r t á r á b a n vannak letétek, r lyek a vidéki lapok által időnként köztudomásra hozam
I S j z i - v e s m e g ' f l j r y e l é s a l . £ készítmény vételéi kérjük a t. közönséget, mindig K w i z d a k ö s z v é n f o l y a d é k á t kérni és arra figyelni, hogy ép úgy mi den üveg, valamint a earton is a fönnebbi védjegygy. van-e ellátva. 2696
228 V A S Á E N A H U J S A G ^
GBANDS MAGASINS DU
Printemps NOUVEAUTÉS
Se'ymek, Szőrmék, Posztó, Karton, Női-kalapok, Hobes. Confections, Gyermek ruhák. Pongyolák, Trousseaux, Fehér menűek,Fűzők. Csipkék. Vásznak, Zsebkendők, Gyolcsok, Függönyük, Bu orszövetek, Ágyneműek, Bátorok, Harisnyák, Férü ruhák, Czipök, Nap-és Esernyők. Keztyük, Nyakkendők, Virág ok, Disz tollak, Zsmoizatok. Szalagok, Rövidáruk, Piperék, Ezüstszerek, Bőrárúk, Illatszerek stb.
NAGYSZERŰ 641 rnintarajzot tartalmazó ILLUSTRÁLT ALBUMUNK a Nyári Évadra
Ép Most Megjelent. Szétküldése ingyen és bérmentve. Bér
mentesített levelek czimzendók: MM.JULES ÜALUZOT & Ca
P A R I S Ugyancsak bérmentve küldettnek a PRINTEMPS
óriási raktárán levő szövetek mintái. (Árat és fajt meghatározni kérünk).
Eacoeditio g világ minden OrszáQiilni.
gyogy-viz. (MAGYAR S E L T E R S . )
Hazai és külföldi orvosi tekintélyek sel ters i -g- le ichenbergi vizek h e l y e t t , legjobb eredménynyel a lkalmazzák: tüdő- , gége- és a g y o m o r hurutos
bántalmainál . 2690
Borral használva kiterjedt teflveltségnel: örvenfl. K L i z n i - ö l a j j o s f ő r a k t á r
ÉDESKUTY L. m. k. udv. ásványviz-szállitónál, Budapest.
Ú g y s z i n t é n k a p h a t ó m i n d e n g y ó g y z e r t á r b a n , faszer-k e r e s k e d é s b e n és v e n d é g l ö k b e n .
\[J BON MARCHÉ CZEG:
«o>ff: ARISTIDE BOUCICAUT Olcsó és szilárd kiszolgálás folytonos
alaptétele az Aü BON MARCHÉ
czégnek.
Aü BON MARCHÉ ismeretes mint nagyobb és le|_ ban berendezett aru- *-rrm-Ao raktár, sminden ide- N O U V E A U T É S gen által fölkeresett __ - ~ ^ T fii
látni való hely. F A - * * • « • » • Az Au bon Marché ház, mely. mindamellett hogy ^ ' • « « » f g j í ™ . ^ a tisztelt közönség növekedő odaáramlasanak meg sem ^ W ^ l l J ^ idő előtt uj épületeinek jelentékeny '*?»*. f»^nyitott»,m>>ekko étkez te ben raktárinak területe 10,000 négyszögmétert (egy & » • £ " » S Í t í " , í ' t r halad. Van szerencsénk a t. hölgyközönséggel tudatni. •»'»"»"í W aV jegyzékünk kiadása a nyári.évadra megjelent, s azt kívánatra mindenkinek bérmentesen megküldjük. Ep ugy küldünk k.vana r .ingyen e> » * ™ « * £ különböző mintákat legújabb selyem és iryapju .Uvatketmeirikbol ^oszto-és nyomott kelmékből stb,, úgyszintén az a bum-leírásokat és áblákat a czégünk által előállított uj toilettekbol, kész öltönyük- él ruhákból, kope nyék- és felöltókról, női kalapokról, szoknyák-, alsó Boknyákrél és reggeli köntösökről, flu- és leány-öltözetekről, fürdö-öltözetekrol, kész feliemeniuek-ről, nap- és esernyőkről, keztyükröl, nyakravalókról, virágok- I tollakrol, gyermek- és női czipökről, Ai- icles de Paris s egyebekről. - Emlékezetbe hozzuk, miszerint a Rajna melletti Kölnben fölállított szalli o-hazunk által azon helyzetben vagyunk, minden megrendelést <b> franctol folté e - a modellek s ágykészletek, valamint néhány catalogusunkban közelebbről megjelölt czikk kivételével — egész Ausztria-Magyarországba viteldiirnen-tesen a legközelebbi vasúti vagy posta-állomásig küldeni. Csak a tulajdon-képeni beviteli vám lesz az átvevő által fizetve. Az An Bon Marche háznak az elárusitas czéljából nincsenek fiókjai, utazói, ügynökei vagy egyéb kep_ viselői. Bármely ajánlattól, '•' kczvstitesre vonatkozólag, ÓT i intünk -3747
STAIMERJ. gyógyszerész
sas-V iat-
Jeles hatással az emész té s i és alt e s t i működés szabá lyozására , valamint a vé r t i s z t í t á s á r a . Ki-tünó: é t v á g y t a l a n s á g n á l , nyá l -kásodás , g y o m o r h u r u t , meg* röfjzort s zo ru l á sná l és szorul á s ! h a j l a m n á l , m á j - és l épba j -ná l , sárg-aság-nál, a r a n y e r e s b á n t a l m a z n á l , v é r t o l u l á s n á l a fej felé, fölfnvódásnál , g i l i sz ta -ba j . köszvény és csuznál . sak akkor valódi, ha védjegygyei és név-Rlátráftsal von ellátva. Egy dobozzal 70 k r . Raktárak csak a gyógyszertárakban. — B u d a p e s t e n a városi (szent háromsághoz, czimzett) gyógyszertárban. városház*tér 9*dik szám; Tőrök József gyógyszertára, király-Bteza 12-j Szóllósy István gyógyszert. Továbbá Pozsonyban Dr. Adler Rudolf gyógyszert, a Megváltóhoz ; Szekes feha ro t t Dieballa György ; Sop ronban Botfy Kálmán; Mis-kolczon Dr. Rácz G.; Debreczen-ben Dr. Rothschneck Emil; Nyi r -eg-yházán Kurányi Imre. 2722
Brflnni kelméket 2662 elegáns tavaszi öl tözetre, 3.20. métert, azaz 4_bécsi rőföt
kitevő szelvényekben 4 frt 8 0 kr.-ért igen finom, 7 fit 1 0 kr.-ért legfinomabb, 1 0 frt 5 0 kr.-ért legeslegfin.
valódi gyapjúszövetből szállít az összeg postautánvétele mellett a hiteles és szi
lárdnak ismert
S i e g e l - I m h o f Tuchfabriks-NIederlage
B R Ü N N B E N . N y i l a t k o z a t : A fönnebbi czég, hála szilárdságaim, a vevők részéről nagy bizalomnak örvend. Ezt bizonyítja, hogy a Siegel-Imhof czég minta nélküli megrendeléseknél is kevés pénzért valóban a legjobb
árut szállítja. De miután szédelgő czégek
B r b n n t á r a k köpenye alatt garázdálkodnak, a fönnebbi czég ennek elleneben kívánatra m i n t á k a t is küld.
i n g y e n és b é r m e n t v e .
melylyel minden hajat tetszés szerint 10 perez alatt állandóan megfesthetni fekete, barna v. szőkére. Tulajdonságai: a szin állandó s a természetes színtől meg nem különböztethető, az alkalmazás egyszerű. Ára -2 frt. A készülékek (csészék, kelek stb.) 60 kr. — Főraktár: Budapes'en. Török Józs, gyógyszertára, király-uteza 12. szám
1194 U T A M - , RÖVID- ÉS GYÖMÉ-IÁTÁSUAU
A legjobb szemüveget nyújtja jótállás mellett
SOLOMONSON l H. látszerész, Yáczi ntc!a B f L e g g a z d a g a b b v á l a s z t é k p á r i s i színházi l&w
t á b o r i t á v c s ö v e k b ő l , 5 — 2 0 frtig.-^!o' X0~ N a g y v á l a s z t é k a m e r i k a i e m b e r i mf i s i e t aeHj i -,
Dr. JLengiel F. nyír-balzsama,
M á r a n ö v é n y i n e d v , mely a nyirból-a n n a k t ö r z s é t m e g f ú r t á k , kifolyik, emC e m l é k e z e t ó t a a l e g k i t ű n ő b b szépítő*, n e k v a n i s m e r v e ; hu ped ig e nedvaí t a l á l ó u t a s í t á s a s z e r i n t vegyi utón \. z s a m m á d o l g o z t a t i k , majdnem csodálat. h a t á s s a l b í r . H a azza l arcZOt VlfT Mii bőrrészeket este bekenjük, már a unt kezö reggelen majdnem észreveneteUn
Íiikkelyek válnak le a borról, m olytán ez gyöngéddé és fehérré vili
E b a l z s a m k i s i m i t j a a z a r e z o n t á m a d t r e d ő k e t és himlöW!. ket , fiatal a r ez sz in t á d ; a b ő r n e k f ehé r sége t , gyöngédség f r i sseséget k ö l c s ö n ö z ; a l e g r ö v i d e b b i dö a l a t t a 8zeplut,m o l t óka t , a n y a j e g y e t , o i r v ö r ö s s é g e t , b o r á t k á t és mini-
j g y é b bo ' r szenynnp t e l t ávo l í t . E g y k o r s ó v a l használatiiii s i t á s s a l e g y ü t t 1 frt 50 kr. ; p o s t á n k ü l d v e 10 krral F ő l e t é t M a g y a r o r s z á g s z a m á r a ' . ' ö rök József, gver z se részné l , B u d a p e s t k i r á l y - u t e z a 12. s z á m ; Pozsonjk P i s z t o r y B ó d o g , g y ó g y s z T e m e s v á r o n Tarezay JÓIK gyógysz . Z á g r á b o n M i t t e l b a c h Z s i g m o n d gyógyszereim
' M a g y a r h o n e l s ő , l e g n a g y o b b é s l e g j o b b h í r n e v ű ó r a ü z l e t e . ~ W
f
.
B R A U S W E T T E R J Á N O S SZEGESEK
London 1871. Kecskemét 1872. Bécs 1873. Újvidék 1875. Szeged 1876. Paris 1877. Székesfehérvár 1879. Budapest 1885.
wr_ @*f~Levélbeli megkeresésekre pontosa a válaszoltatit Képes ár jegyek bérmentve. Javítások pont, eszközöltetik
_•*- Magyarhon első, legnagyobb és legjobb hírnevű óraüzlete. ~*C J
Valamennyi kfllfoldi szerek fölött S S U & S & I7T"i—- , .•„.,",.. I ;—T : — szerint és több éveken át bel- es kuIloMon nyert tapasztalatuk nyomán növény-kivonatokból összeállitott
M melyek eldugulás, nyálkásodás. étvágyhiány, gyomorbaj, felfúvódások, szédülés, fejfájás, váltóláz, aranyér, bőrkiütések, köszvény, vizibetegség és sarg ság ellen a legjobb eredménynyel használtattak. 1 doboz ára 21 kr.; 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr.
Ugyanezek valódi minőségben a következő raktárnokoknál kaphatók: B u d a p e s t e n : P a t a k y K á r o l y g y ó g y s z e r é s z n é l , az uj é p ü l e t t e l s z e m b e n , a Széc h e n y i t é r e n . P o z s o n y b a n : P i s z t o r y B ó d o g g y ó g y s z e r é s z n é l . D e b r e c z e n b e n : M i h á l . v i t s I s t v á n g y ó g y s z e r é s z n é l . K e c s k e m é t e n : Molná r J á n o s g y ó g y s z e r é s z n é l . S z e g e d e n : K o v á c s A l b e r t g y ó g y s z . T e m e s v á r t : T á r c z a y I s t v á n g y ó g y s z .
Legújabb hálairatok 2595 Mélyen tisztelt u r am! kérem, Legyen oly szíves és küldjön nekem isme- javára
telve ket tekercsesei az ön nagyszerű labda- Pelrin csaibol, — ezek nekem kimondbatlanul jó hatást tesznek, ugy hogy a Mindénhatót |
tartsa meg még számos Kiharrnegye,
a szenvedő emberiség éveken át. — Galos-1885 február 20-án,
Dércz Lajos, mészáros.
ÉRTESÍTÉS a húsvéti kiállításról.
A legdíszesebb taéti
TOjAsO cüfsí iij kíílliiásnalt 10 krttfl 30 frliK "'"' kivul naey választékban. Hasonló húsvéti 10.1a*"
t ö l t e l é k e k hölftyelc és gyermekek SZMI:Í _a P 1>AN••••telepeié«l.-irK.VHkaz miu j i ' * n o k A a h a j ö t t h t i s v é i i «int i ize-hrz ré*"űl
költői gyengéd, vagy kedvdc itö terraészetüeK-T n i á c szines —.10 krtol 1.30 ig, viríg*' 1 U J » 9 téssel SO krtól 2.411 krig. T n í á a sz'nes fonatd 35 krtól 5.40 krig. * w J a B arccal 50 krtól 1.50 krig. ,
T Í V Í Q O peluche, aüasr vagy Klyeuu*1 * * « J * B krtól S.75 krig. . , ,
T n í á s dominóval 50 krtól 1 frtig, kocrkí"' * WJ«*» 35 kr. földgömbbel 1 frt, gyűsrüvtl-»• T n i á e varró- vagy irókes«lettel 1 6*, i V J C t ö takarékperselylyel 75 kr. „
T f l í á o csodakieycval 35 kr, rsebórával 1 «"• * VJCkS himiés mintával 80 kr. , -,
T n i n a babával I.M tói 2 SOig, gyermek)*" * U J * * B kai 1.40, 2.75, 5 frt'g „ l f , | T n í á a himiett és festett selyemmé _1.(» * *»J**» 10-frtíg. porcellínból 30 krtol75 kn*.
_ ptlucheból Iciscsibéo-S ké,el 2 frtól 12 ntig-
f.rceilán ft Tojáí Tojás ZSSZ íSü-j •*« t T l . j ' . szines üv-gból,, W" A O j a S allvanynyan-t5l7frní
m . : - , flaconnal, a legfin. »•"•
i ojas tólbe8 8-tói 12 6w I P . J Í - fantasitikus "l1*™^' * O j a S u . m . taliga, <<<x* fés ek, szán, kosár, bölcső stb. »
25 frtig. ^ ^ • f S T SUnd nyl l<- "^^
Ezenk,vul még sokféle hnsTétt ku l«n le | res s«gek , melyek hasaualatával csak a «v6 iso>er» tik meg, kaphatók
T Ó D O R " 4 1 BroAPB!Tirf-. =sek -d-,én való beküld,ét kérem K e p e . á r j e g y z é k m - l W " 1 " *
Fr»nklÍTi .Táv«nlar • ÍM..A
^í OUss rsr fp^'&mmr^^
é.
m
¥
%
T^NAPI üm 15-IK SZÁM. 1886. BUDAPEST, ÁPRILIS 11. X X X I I I . ÉVFOLYAM. Elöftzeléri föltételek: VASÁKNAPI ÚJSÁG és \ egész évre 1 2 frt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre ... 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: \ ^ ^ " " A.f
í egész évre 6 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: J " 0 * l félévre ... 3 •
Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.
BENCZÚR MINT ARCZKÉPFESTŐ.
ANAGY közönség a festészettel a legközvetlenebbül az arczképezésben érintkezik. A fes-
. tészet itt behatol a tömeg közé, a művészet is ehhez képest változik el közönséges modorossággá és mesterséggé. Szolgálja a közönség ízlését, kedvében jár. Még igazán hivatott művészek is úgy gondolkoznak, hogy egy arcákép nem a közönség, nem a műértők, nem bírálók számára készül, hanem csupán egy szűk körnek, egy családnak, vagy egyes családtagoknak. Azok tetszése az irányadó. Már pedig azt meg kell adni mindenkinek, hogy értsen egy arczkép megítéléséhez. Először is, hogy hasonlit-e ? Másodszor pétiig, ha már festve van, el lehessen rá mondani: «olyan, mintha pingálva volna."
Hány ezer meg ezer arczképet festenek éven-kint nálunk is. Mennyi százezret máshol! Es mily különböző erejű ecseteket foglalkoztat ez a mindennapi szükséglet. Más festője van a jubileumok ünnepeltjeinek, a város kitűnő szülöttjének ; a ki irodalmi koszorút vagy miniszteri tár-czát nyert; a nyuszt-prémes és kardos főispánnak és a nagyapának, a kinek fején kell lenni az unoka-hímzette házisipkának is; a menyasszonynak, a vőlegénynek, az önkéntes évét töltő sarjadéknak, vagy a kedves kis babának, a kinek kezébe még csörgő való. Más a milliomos pénzintézet alapítójának arczképe, és megint más a dalárda alapítójáé. Jeles művész, kezdő festő, kontár piktor egyaránt igénybe van véve. Fényes honorárium az egyiknek, rendes taksa a másiknak, vagy kenyérrevaló a harmadiknak.
A festészet ily irányú tömeges igénybe vétele HZ arczképezést egész iparággá tette, melyről nagyon sokszor még azt sem lehet elmondani, nogy műipar. Épen a tömeges igények miatt hanyatlott művészi jelentősége s megrontott sok elsőrendű tehetséget, a ki elszegődött főrangú (-'saládok és bankárok arczképezőjévé. Előkelő művészek is beleestek a modorosságba. A kik könnyen fizethetik, hogy hires festő örökítse meg fonásaikat, azok előtt a sporthoz tartozik egy-egy felkapott művész előtt ülni, s a művész alig teljesítheti a megbízatásokat. Belefárad, nem alkot tóbbé, nem jellemez, hanem fölvesz egy modort, s a z t ismétli tovább és tovább; végűi szabadulni 8 e m képes tőle, s elveszti a kifejezés erejét.
2>em mindig dicséret, mikor egy festőről azt mondják «szépen fest». A legtöbbször bizonyos Slnia, édeskés modorosság r e t i k főképen, ha márvá
az ecsetkezelés, igazi kárminpiros az ajk és rózsaszínű az orcza. A közönség igényei az öltözék aprólékosságára is kiterjednek. Még az óra-láncz is igazi legyen. Az ilyen követelések a ter
mészetességet és igazságot letörlik az arczképről és elhalmozzák cziczomákkal. A festők az egyesek igényeit követik, és se életteljességet, se jellemet nem festenek, se összhangzatos képre nem törek-