*Ide írhatja a szöveget+
1
Pályázat Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete által meghirdetett Bóbita Óvoda (2045 Törökbálint Árpád utca 30., tagóvoda: 2045 Törökbálint Bajcsy Zs. utca 48.) óvodavezetői álláshelyre 2012.01.03.
Készítette: Pénzes Józsefné
Pénzes Józsefné pályázata
2
TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk 1. Szakmai önéletrajz ................................................................................................................ 3
2. Az intézmény szakmai vezetésére vonatkozó program, a helyzetelemzésre épülő fejlesztési
elképzelésekkel ............................................................................................................................ 5
2.1. Feladat-ellátás ......................................................................................................................... 8
2.2. Feladat-ellátást jellemző adatok, férőhely-kihasználtság ..................................................... 8
2.3. Intézményszervezet, vezetési szerkezet, álláshely összetétel .............................................. 8
2.4. Minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés, teljesítményértékelés ............................... 9
2.5. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel ................................................................... 11
2.6. Belső ellenőrzés, ellenőrzésre épülő segítő tevékenység ................................................... 12
2.7. A jó és hatékony munkavégzés elismerése, a munkatársakról való gondoskodás ............ 12
2.8. Humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás ......................................................................... 13
2.9. Gazdálkodási tevékenység ................................................................................................... 14
2.10. Infrastruktúra, tárgyi feltételek ....................................................................................... 15
2.11. A Bóbita Óvoda új - helyi nevelési programja szerinti – nevelő munkájának ................ 15
szakmai tartalma és értékelése ........................................................................................................ 15
2.12. A vezetői feladatok ellátásának önértékelése és a vezetői feladatellátás ..................... 18
3. Vezetői és szakmai fejlesztési program ................................................................................ 20
3.1. A nevelési-oktatási eljárások, módszertanok és az ezekhez illeszkedő eszköztár
továbbfejlesztése .............................................................................................................................. 21
3.2. Az intézmény kulcsfolyamatai és azok irányítása ............................................................... 22
3.3. A szervezetfejlesztés irányai ................................................................................................ 22
3.4. Vezetői stratégia ................................................................................................................... 22
3.5. Az óvodai nevelőmunka fejlesztési irányai, a nevelés tervezése ........................................ 23
3.6. További feladatok ................................................................................................................. 25
3.7. Partneri kapcsolataink, együttműködési rendszerünk ........................................................ 27
3.8. Gazdálkodás .......................................................................................................................... 28
3.9. Gazdálkodásra épülő, középtávú fejlesztési elképzelések .................................................. 28
4. Összegzés ........................................................................................................................... 29
5. Mellékletek......................................................................................................................... 30
5.1. Nyilatkozatok ......................................................................................................................... 30
5.2. Erkölcsi bizonyítvány ............................................................................................................. 30
5.3. Oklevelek ............................................................................................................................... 30
5.4. Korábbi munkaviszonyok igazolásai ...................................................................................... 30
Pénzes Józsefné pályázata
3
1. Szakmai önéletrajz
Személyi adatok
Vezetéknév / Utónév(ek) Pénzes Józsefné Wendler Éva
Cím(ek) 2045 Törökbálint Árnyas utca 26.
Telefonszám(ok) 06 23 335 237 06 30 499 6669
E-mail(ek) [email protected]
Állampolgárság magyar
Születési dátum 1959.02.28.
Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület
Óvodavezető
Óvodapedagógus
Szakmai tapasztalat
Időtartam 2006. augusztus 1-től
Foglalkozás / beosztás Óvodavezető
Főbb tevékenységek és feladatkörök
Szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, tanügyi, munkaügyi minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátása
A munkáltató neve és címe Bóbita Óvoda, 2045 Törökbálint, Árpád u. 30.
Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés
Időtartam 1998. szeptember 01 - 2006. július 31.
Foglalkozás / beosztás Óvodapedagógus
Főbb tevékenységek és feladatkörök
Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása
A munkáltató neve és címe Bóbita Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48.
Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés
Időtartam 1990. október 31 - 1998. augusztus 31.
Foglalkozás / beosztás Óvodavezető
Főbb tevékenységek és feladatkörök
Szakmai munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, tanügyi, munkaügyi minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátása
A munkáltató neve és címe VI. sz. Napköziotthonos Óvoda, 2040 Budaörs, Farkasréti út 52.
Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés
Időtartam 1983. szeptember 1 – 1990. október 31.
Foglalkozás / beosztás Óvodapedagógus
Főbb tevékenységek és feladatkörök
Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása
A munkáltató neve és címe III. sz. Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48.
Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés
Időtartam 1979. július 01 – 1981. július 31.
Foglalkozás / beosztás Óvodapedagógus
Főbb tevékenységek és feladatkörök
Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása
A munkáltató neve és címe III. sz. Óvoda, 2045 Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 48.
Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés
Pénzes Józsefné pályázata
4
Időtartam 1977. augusztus 22 – 1979. június 30.
Foglalkozás / beosztás Óvodapedagógus
Főbb tevékenységek és feladatkörök
Óvodáskorú gyermekek nevelése, oktatása
A munkáltató neve és címe I. sz. Óvoda, 2040 Budaörs, Lenin u.3.
Tevékenység típusa, ágazat Óvodai nevelés
Tanulmányok
Időtartam 2010-2011
Végzettség / képesítés mentálhigiénés szakember szakképzettség
Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Időtartam 2000-2002
Végzettség / képesítés közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga
Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Időtartam 1985-1987
Végzettség / képesítés óvodapedagógus
Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Budapesti Tanítóképző Főiskola
Pénzes Józsefné pályázata
5
2. Az intézmény szakmai vezetésére vonatkozó program, a helyzetelemzésre épülő
fejlesztési elképzelésekkel
Nagyot változott a világ 2006 és 2012 között - szűkebb ás tágabb környezetünkben
egyaránt – és mégis: gyorsan telt az idő! Szinte hihetetlen számomra, hogy első
vezetői ciklusom kezdete óta már közel hat év telt el. Ez alatt a hat év alatt nagyon sok
minden történt intézményünkben. Négy csoportos óvodából tíz csoportos, két
épületben működő intézménnyé váltunk. Háromszáz gyermeket látunk el 43 fő
munkavállaló segítségével. Az új épület csodájára járnak, a régit szeretjük és óvjuk. A
hat év alatt történtek rövid összefoglalását a következő táblázat tartalmazza:
6
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Csoportok száma 4 Gyermeklétszám:120 fő
Csoportok száma 4 Gyermeklétszám: 120 fő
Csoportok száma 4+1 Gyermeklétszám: 102+30 fő
Csoportok száma: 4+2 Gyermeklétszám: 120+60 fő
Csoportok száma: 6+4 Gyermeklétszám: 185+115 fő
Csoportok száma: 6+4 Gyermeklétszám: 180+120 fő
Nyertes pályázatok: GLAXOSMITH WELCOME: A régi épület udvaráról a régi játszóeszközök eltávolítása
Udvari játékeszközök telepítésének befejezése
Szinkulics Lászlóné „Néphagyományok és kézműveskedés az Óvodában” c. programjának beindítása
„Kis Bóbitákért Törökbálinton” Alapítvány létrehozása
Új épületbe való beköltözés a régi épület megtartásával
Hivatalos kapcsolatfelvétel a Szemem Fénye Alapítvánnyal
Rugalmas Alapítvány: 500 eFt értékben gumitégla-burkolat
Fejlesztő gyógypedagógus alkalmazása: feladatellátás 3 óvodában
Néptánc táncház program beindítása
A Bóbita Óvoda új, helyi nevelési programjának kompetencia- elemek befogadásával való kidolgozása
Fejlesztőpedagógusok száma 2 fő
Szülői Klub indítás
Rajzpályázat: 100 eFt Hagyományteremtő rendezvények elindítása: szüreti nap karácsonyi vásár közös karácsony a szülőkkel kisállat-bemutató, lovaglás
Helyi művészeti csoportok bemutatkozása az óvodai rendezvényeken
Jó gyakorlat kidolgozása az egészséges életmódra nevelés területén
Hagyományos rendezvények megtartása mindkét épületben
Továbbképzés települési szinten: Uzsalyné Pécsi Rita „Amit Jancsika megtanult....”
Pénzes Józsefné pályázata
7
Rendezvények szervezése a település Óvodái számára: gyermeknapi Bojtorján koncert, Szőnyi E. Zeneiskola zenevilágnapi koncertje, Óvodás mesebérlet bevezetése az MMNH-ban
Továbbképzés az egész nevelőtestület számára:„Pszichoszexuális fejlődés az óvodában”, „Agresszió kezelése az óvodában” elmélet + gyakorlat (Mudra Annamária)
Kistérségi bemutató a Bálint Márton Iskola könyvtárépületében működő csoportról
Sikeres pályázati folyamat a TÁMOP 3.1.4. sz. pályázat gyakorlati megvalósítása a kompetencia alapú nevelés bevezetése 1 csoportban, 10 továbbképzés 14 fő részvételével
A TON Napok alkalmával az új épület és az új nevelési program bemutatása, továbbképzés települési szinten: Dr. Zacher Gábor: Függőségek megelőzése az óvodás és kisiskolás korban
Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központ szervezésében gyakorlóintézmény státusz az óvodapedagógus képzés keretében
Továbbképzés az egész nevelőtestület számára „Bátorító pedagógia” (Budaörsi Nevelési Tanácsadó)
Továbbképzés az egész nevelőtestület számára „Logopédiai gyökerű integráló eljárások az anyanyelvi nevelésben” (Ványi Ágnes)
Kompetencia alapú nevelés: 4 csoportban
Kompetencia alapú nevelés: 7 csoportban
Az óvoda honlapjának beindítása
8
2.1. Feladat-ellátás
A törökbálinti Bóbita Óvoda alapító okirata szerint látja el feladatát, melyek a
következők:
o óvodai nevelés, ellátás
o a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása
Az intézmény típusa:
o közoktatási, költségvetési szerv
o gazdálkodási jogkör: önállóan működő költségvetési szerv
Férőhelyek száma: 10 csoport
Összesen: 250 fő
Befogadóképessége: 300 fő
2.2. Feladat-ellátást jellemző adatok, férőhely-kihasználtság
A 2006/2007 nevelési év kezdetétől napjainkig az intézmény férőhely kihasználtsága
folyamatosan eléri a 120%-ot. A csoportok száma az induló négyhez képest tízre
emelkedett. Nevelési évenként egy, maximum két fő sajátos nevelési igényű
gyermeket látunk el. Az alacsony szám magyarázata: a szakértői bizottságok csak
ritkán, nagyon súlyos esetben adnak SNI-s minősítést óvodás korú gyermeknek.
Ugyanakkor egyre több a valamilyen problémával küzdő, egyéni megsegítést igénylő
gyermekek száma. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek aránya a törökbálinti óvodák közül intézményünkben a legmagasabb.
Vezetői ciklusom alatt két egymást követő nevelési évben számuk meghaladta a
negyven százalékot. Ennek oka egyrészt felvételi körzetünk sajátosságaiban
keresendő, másrészt pedig mély elkötelezettségem (nevelőtestületünk minden
tagjának mély elkötelezettsége) a nehéz sorsú családok gyermekei iránt.
Két egymást követő nevelési évben egy, majd két nagy csoportunk a Bálint Márton
Általános és Középiskola könyvtárépületében nyert elhelyezést. Ennek a rendkívüli
állapotnak nagyon pozitív pedagógiai eredménye: nagy csoportosaink iskolakezdése,
az óvoda és az iskola közötti átmenet ideális körülmények között valósulhatott meg.
2.3. Intézményszervezet, vezetési szerkezet, álláshely összetétel
Intézményünk a fenntartó által engedélyezett 42 álláshellyel rendelkezik, melyeket 43
fő munkavállaló lát el. Ezek közül 40 álláshely teljes munkaidős, 3 álláshely pedig
részmunkaidős.
Ebből óvodapedagógusi álláshely: 21
pedagógiai munkát segítő: 10
népi mesterségek szakoktató: 1
óvodatitkár: 2
fűtő, karbantartó, udvaros: 3,75
Pénzes Józsefné pályázata
9
konyhalány: 2,75
mosó-vasaló nő: 1
takarító: 0,5
A gyógypedagógusi-fejlesztőpedagógusi és logopédiai ellátást a Zimándy Ignác
Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai biztosítják az
intézményünkbe járó gyermekek számára. Az óvodavezető munkáját épületenként 1
fő vezető-helyettes segíti. A fenntartó által biztosított álláshely összetételnek
köszönhetően intézményünkben magas színvonalú szakmai munkavégzést tudunk
garantálni.
A Bóbita Óvoda új épületében működik a Budaörsi Nevelési Tanácsadó (Törökbálint
Város Önkormányzatának finanszírozásában) 3 fő gyermekpszichológussal, akik
minden törökbálinti gyermek számára biztosítják a megfelelő ellátást.
A tervezést és szervezést, a működési feltételek biztosítását, a működtetést, a
koordinálást, az ellenőrzést és mindezek irányítását, a szülőkkel való kapcsolattartást
az óvodavezető végzi a vezető-helyettesek segítségével. A szakmai munka tervezése,
szervezése, irányítása és ellenőrzése szintén az óvodavezető hatásköre, melyet
megosztva gyakorol a vezető-helyettesekkel, a szakmai munkaközösség vezetőjével és
a minőségbiztosítási csoport vezetőjével. A fenntartóval, a társintézményekkel és más
intézményekkel való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. A két épület közötti
kapcsolattartás és információ csere biztosítása napi szintű, az óvodavezető
koordinálásával és az informatikai eszközök, mobiltelefonok segítségével valósul meg.
Intézményünk folyamatos tartalommal frissített honlapja: wwwwww..bboobbiittaaoovvii--
ttoorrookkbbaalliinntt..hhuu, biztosítja a világhálón történő megjelenést.
Az óvodavezető jelenlétét megosztja a két épület között. Részt vesz mindkét épület
rendezvényein, ünnepein, szülői értekezletein. Az intézményirányítás magába foglalja
a tanügyi, munkaügyi, minőségfejlesztési és gazdálkodási feladatok ellátását. Az éves
munkatervekben határozzuk meg aktuális feladatainkat, felelősök megnevezésével. A
feladatok motiváció szerinti elosztását, egyértelmű meghatározását és a közvetlen
információáramlást havonkénti nevelőtestületi és munkatársi értekezletek
megtartásával biztosítjuk.
2.4. Minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés, teljesítményértékelés
Intézményünkben a nevelőtestület minden tagja elkötelezett a folyamatos fejlesztés
iránt. Vezetőként - a minőségbiztosítási csoport vezetőjével és annak tagjaival -
figyelemmel kísérem a működés tapasztalatait, hogy szervezetünk minél
hatékonyabban lássa el feladatait szakmai és gazdálkodási területen is. Éves
munkatervek alapján dolgoztunk, a kitűzött célokat megvalósítottuk.
2011-ben elvégeztük intézményünkben a teljes körű intézményi önértékelést. (Teljes
terjedelmében olvasható a Bóbita Óvoda 2010/2011-es nevelési év munkájának és
feladatellátásának értékelése, vezetői beszámolóban.) Ennek összegzése alapján
Pénzes Józsefné pályázata
10
megállapíthattuk, hogy működésünk több területén is kimagasló eredményeket
értünk el. Ez az új épületünk adottságainak köszönhetően minőségi előrelépést jelent.
Amit nagyon fontos megjegyezni: a régi épületben folyó nevelő munka és működés
partneri értékelése is magas elégedettségi mutatókat hozott.
A szülők elégedettségének mérése alapján erősségeink:
az óvoda légköre 97%
az óvodai programok 97%
a szülői értekezletek színvonala 95%
a vezető munkájával való elégedettség 95%
az óvodapedagógusok munkájával való elégedettség 95%
a dajkák munkájával való elégedettség 95%
a gyermek központúsággal való elégedettség 95%
az óvoda működtetése és szervezettsége 95%
az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolata 94%
tárgyi ellátottsággal való elégedettség 93%
a segítő szakemberek munkájával való elégedettség 90%
Fejlesztendő területeink:
a csoportok létszámával való elégedettség 70%
alapítvány működtetése 82%
az óvoda iskolákkal való kapcsolata 85%
az óvodapedagógusok munkájára való építés 85%
a gyermekek felkészítése az iskolára 85%
kellő tájékoztatás az iskolákról 85%
A folyamatos fejlesztés eredményei az intézményi SWOT elemzés szerint erősségeink:
óvodai menedzsment, vezetés színvonala
a pénzügyi lehetőségeknek megfelelő, eredményes, hatékony gazdálkodás
az óvoda szervezettsége
az intézményi dokumentumok tartalmi egymásra építettsége
az óvoda ismertsége, elismertsége
kapcsolattartás a gyermekekkel, a szülőkkel, a fenntartóval
kollégák közötti kapcsolattartás
kollektivitás: a kitűzött célok, feladatok megvalósítása érdekében való
együttműködés
Helyi Óvodai Nevelési Program megvalósítása
speciális, óvodapedagógusok munkáját segítő szakember hálózat
kompetencia alapú nevelés elfogadottsága, sikeressége
gyermekközpontúság
tiszta, rendezett óvodakép
Pénzes Józsefné pályázata
11
magas színvonalú pedagógiai munka
megfelelő továbbképzések biztosítása
partneri elvárás szerinti működés
szervezeti klíma
gyermekvédelmi munka
hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, támogatása, felzárkóztatása
esélyegyenlőség, egyéni bánásmód biztosítása
nyitottság a partnerek irányába
intézményi honlap működtetése
programok a gyermekek és szüleik számára
Fejlesztendő területek:
innovációs munka – a kompetencia alapú nevelés kiterjesztése
óvoda biztonság – udvar fejlesztése az új épületben
hagyományőrző program tovább terjesztése
pályázatírás
intézményi feladatok arányos szétosztása – ösztönzés az önkéntességre
eredmények visszacsatolása
alapítvány működtetése
információ áramlás javítása
egységes mérési-értékelési rendszer kidolgozása
munkaközösségi munka
pedagógusok módszertani kultúrája – belső képzés, önképzés
szakmai rendezvényeken való részvétel bővítése
szakmai könyvtár bővítése
közös programok a családokkal
A közeljövőben szükséges az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálata,
mivel nagyon sok változás történt az óvoda életében és az intézmény
működtetésében. A szinte mindenre kiterjedő változások miatt új célok és feladatok
meghatározása időszerűvé vált. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a törvényi
környezet változásait is.
2.5. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel
A szülőkkel való bizalmi kapcsolat kialakítása és folyamatos fenntartása az óvodában
folyó nevelő munka sikerességének egyik legfontosabb része. A velük való harmonikus
együtt működés legnagyobb nyertese a gyermek, ezért a gyermekekkel való
foglalkozás elsődlegessége mellett mindjárt a második helyen szerepel intézményi
tevékenységünk fontossági sorrendjében.
Célunk a családok nevelési szokásainak megismerése és közös nevezőre hozása az
Pénzes Józsefné pályázata
12
óvodai neveléssel. Ennek érdekében nyílt napokat szervezünk, tematikus szülői
értekezleteket tartunk, a gyermekekkel közös rendezvényekre invitáljuk a szülőket.
Ebben a nevelési évben új elemként beindítottuk a szülői klubot, meghívtuk az
érdeklődőket belső és külső továbbképzéseinkre egyaránt.
2.6. Belső ellenőrzés, ellenőrzésre épülő segítő tevékenység
Intézményünkben a belső ellenőrzés célja és feladata kettős. Egyrészt vannak állandó, minden nevelési évben végrehajtandó feladatok, melyek az adminisztrációra, a balesetvédelemre, gyermekvédelemre, a szülőkkel való kapcsolattartásra, a munkavégzéssel kapcsolatos fegyelemre és a gazdasági folyamatszabályzásra terjednek ki. Másrészt minden nevelési évben van szakmai feladat ellenőrzés is. Az óvodavezető javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével kiválasztásra kerül egy nevelési terület, évente más és más, mely főszerepet játszik az adott nevelési évben. A kiválasztott területen keresztül mutatjuk be a szülőknek, a szakmai „közönségnek” és egymásnak is az óvodánkban folyó nevelő munkát. Az így szerzett tapasztalatokat közösen értékeljük, az esetlegesen jelentkező hiányosságok, netán hibák kijavításához kollektíven nyújtunk segítséget.
2.7. A jó és hatékony munkavégzés elismerése, a munkatársakról való
gondoskodás
A fenntartónak köszönhetően minden nevelési évben volt mód a munkatársak
jutalmazására, 2010-ig a cafetéria léte is nagyon sokat jelentett a dolgozók számára.
Ezek a béren kívüli juttatások kézzelfoghatóvá tették a kollégák számára: a fenntartó
becsüli és értékeli az általuk végzett munkát.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés (állami normatíva)
megállapításának szempontjait a törvényi előírások és az intézményi SZMSZ
szabályozza. Általánosságban elmondható, hogy kereset-kiegészítésben az részesül,
aki többlet feladatot lát el.
Az elmúlt években kidolgozott teljesítményértékelési rendszer működtetésével –
vezető-helyettes kollégáimmal együtt - figyelemmel kísérjük az óvodapedagógusok és
a pedagógiai munkát segítők szakmai munkavégzését. Ennek célja az erősségek
meghatározása, kiemelése, megerősítése és átadása, a gyengeségek megszüntetése.
Tekintettel arra, hogy jelen gazdasági helyzetben a források szűkülése valószínűleg
nem teszi majd lehetővé az anyagi elismerést, olyan ösztönzőrendszer kidolgozása
válik szükségessé, mely biztosítja a színvonalas munkavégzés erkölcsi elismerését:
díjak, nevelési évente munkatársi és szülői szavazatok alapján az év
óvodapedagógusa, az év dajka nénije, szakmai kirándulás, belső továbbképzésre
előadói felkérés, szakmai bemutató tartására való felkérés.
Pénzes Józsefné pályázata
13
2.8. Humánerőforrás-fejlesztés és gazdálkodás
A Bóbita Óvoda erősségét a magasan képzett, szakmailag jól felkészült és jó
gyakorlattal rendelkező nevelőtestülete, képzett és gyakorlattal rendelkező pedagógiai
munkát segítő munkatársai és az intézményünk iránt érzelmileg és szakmailag erősen
elkötelezett technikai dolgozók alkotják. Az intézmény dolgozóinak folyamatos
képzése stratégiai feladatunk. Rendszeresen felmérjük a munkatársak egyéni igényeit,
ezeket összehangoljuk az intézményi célokkal, mikró és makró környezetünk
elvárásaival, pénzügyi lehetőségeinkkel és ennek alapján készítjük el továbbképzési
tervünket.
Az utolsó három évben az alábbi képzéseken és tréningeken vettek részt kollégáink:
1 fő gyógytestnevelői képzés+szakvizsga
1 fő fejlesztőpedagógusi képzés+szakvizsga
1fő mentálhigiénés szakember képzés, diploma
4 fő „Kompetencia alapú nevelés” továbbképzés
2 fő „Változáskezelési” tréning
4 fő „A pedagógus professzionális kommunikációja” tréning
4 fő „Hatékony tanuló-megismerési technikák” tréning
1 fő „SNI-s gyermek együttnevelése” tréning
Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan lehetőségeket keressünk és teremtsünk,
amelyen a nevelőtestület és a pedagógiai munkát segítők is teljes körűen részt
tudjanak venni. Ilyen alkalmak voltak:
Budaörsi Nevelési Tanácsadó: Bátorító pedagógia
nevelőtestület
Ványi Ágnes: Logopédiai integráció az anyanyelvi nevelésben
nevelőtestület
Mudra Ágnes: Pszichoszexuális fejlődés az óvodában Agresszió kezelése az óvodában
nevelőtestület
Szinkulics Lászlóné: Néphagyományőrzés az óvodában
nevelőtestület
A dajka szerepe és kompetenciái dajkák
Kompetencia alapú nevelés a Bóbita Óvodában (3 alkalom)
teljes dolgozói kör
RAABE Akadémia: Önismeret és a szülőkkel való kapcsolat
nevelőtestület
Dr. Solymosi Péter: Az elsősegélynyújtás alapjai
nevelőtestület
Dr. Zacher Gábor: A függőségek megelőzése
teljes dolgozói kör
Pénzes Józsefné: Mentálhigiénés alapok
teljes dolgozói kör
Uzsalyné Pécsi Rita: „Amit Jancsika megtanult”
teljes dolgozói kör+szülők
Pénzes Józsefné pályázata
14
Az intézményben felhalmozódott tudást, tapasztalatot, módszereket megosztjuk
egymással. Ennek köszönhető, hogy ebben a nevelési évben már hét csoportban
folyik a kompetencia alapú nevelés és nőtt pedagógiai-szakmai kultúránk is.
A nevelőtestület tagjai folyamatosan képzik magukat, részt vesznek a
továbbképzéseken és szívesen segítik egymást a tapasztaltak és tanultak
megosztásával. Törekszem a munkatársak hosszú távú foglalkoztatására, képességeik
és képzettségeik leghatékonyabb felhasználására. Intézményünk bővítése kapcsán 16
fő új dolgozó kiválasztása és felvétele történt meg. Az új belépőkkel megismertettem
az intézmény működését, küldetését és jövőképét, értékrendjét és belső szabályait. A
humánerőforrással való gazdálkodás keretében javaslattal fogok élni városi szakmai
műhely létrehozására.
2.9. Gazdálkodási tevékenység
A fenntartó által az intézményi költségvetésben és a költségvetésen kívül biztosított
forrásokból óvodánk magas színvonalú ellátást tud biztosítani a gyermekek és szüleik
számára.
A pénzügyi erőforrások felhasználása a pedagógiai program támogatására és a
nevelési-oktatási tevékenységhez kapcsolódó feltételek biztosítására fordítódik.
Meglévő erőforrásainkat körültekintően, takarékosan és tervszerűen használjuk. A
szükséges költségátcsoportosításokat időben elvégeztük a folyamatos, racionális és
gazdaságos működés érdekében. A működésünkhöz szükséges infrastruktúra
kiépítése, szinten tartása, eszközbeszerzése tervszerűen, a fenntartóval egyeztetetten
történt. A megvalósulás anyagi háttere pályázati erőforrásokkal kiegészítve vált valóra.
(Bóbita Óvoda bővítése új épülettel, tartalmi megújítással: kompetencia alapú nevelés
bevezetése. Régi épületünk pályázatokon elnyert erőforrásai a „Bevezetés”
táblázatában részletezve.)
A régi épület működőképességét és szinten tartását költségvetési forrásainkból és a
karbantartók munkájával biztosítjuk. Játék és fejlesztőeszköz készletünk, mindennapi
használati tárgyaink megfelelő mennyiségben és jó minőségben állnak
rendelkezésünkre. Az új épület és felszereltsége minden igényt kielégít. A következő
években alapítványunk mát tud fogadni 1%-os felajánlásokat, ezzel és pályázatokon
való részvétellel képzelem el intézményünk erőforrásainak kiegészítését.
A teljes dolgozói kör és a szülők nagy részének bevonásával tervezem a szakértelmet
nem igénylő, de mindennapi működésünket segítő munkák elvégzését forráshiány
esetén.
Pénzes Józsefné pályázata
15
2.10. Infrastruktúra, tárgyi feltételek
Intézményünk 2010 nyarától két épületben működik. Az új épület kellően tágas ahhoz,
hogy hat csoportban 180 gyermeket lássunk el. A csoportszobák mérete még a magas
csoportlétszámok mellett is megfelelő. A csoportszobákhoz tartozó teraszok nagyon jó
szolgálatot tesznek a gyermekek napirendjének kialakításához. Napfénytetővel és
fényvédő függönyökkel ellátottak. Nagy előnye az épületnek a kellő tágasság. A
tornaterem a legnépszerűbb helyiség az óvodapedagógusok körében, teljes
kihasználtsággal működik a nap minden szakában.
Gyógypedagógusaink számára két foglalkoztató áll rendelkezésre a fejlesztő illetve a
logopédiai foglalkozások megtartására. Az épület egy három teremből álló
traktusában működik a Budaörsi Nevelési Tanácsadó törökbálinti részlege. Rengeteg
gyermek és szüleik vették igénybe szolgáltatásaikat. A két intézmény együttélése
teljesen harmonikusan zajlik. Úgy ítélem meg, jó döntés volt a Nevelési Tanácsadó
elhelyezése az új épületben. A jelentkező nagy forgalmat az elegendő tér könnyen
elviselhetővé teszi. Az óvoda udvara mellett kialakított játszótér nagy örömére szolgál
a gyermekeknek, hiszen itt tudják használni járműveiket, ami az egyik legkedveltebb
időtöltésük. Az óvoda udvarán nagyon hiányzik még néhány hinta és egy nagyobb,
burkolt felület. Ezeket a hiányosságokat a közeljövőben pótolni szükséges.
A régi épületben a gyermekek családias légkörben, jó körülmények között, jól
felszerelt udvarral rendelkező intézményben tölthetik napjaikat. Tartottunk attól, hogy
a két épület közti különbség miatt feszültségek keletkezhetnek a szülők körében.
Örömmel számolhatok be arról, hogy ezt alig-alig tapasztaltuk. Mint két épületnek
meg van a maga előnye és ezeket az előnyöket úgy a régi, mint az új épületben a
szülők is felfedezik. Mindazonáltal a régi épület karbantartása, működtetése és
majdani felújítása figyelmet és anyagi ráfordítást igényel.
2.11. A Bóbita Óvoda új - helyi nevelési programja szerinti – nevelő munkájának
szakmai tartalma és értékelése
Az óvodai nevelés közoktatási rendszerünk jól működő része. A fenntartható fejlődés
pedagógiai gyakorlata az egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat.
Ennek az egész életen át tartó folyamatnak a megalapozása történik az óvodai nevelés
évei alatt. Hitünk szerint az új nevelési programunk, mely a tevékenység központú
óvodai nevelési program és az óvodai kompetencia csomagok együtteséből állt össze,
jól szolgálja ezt a célt.
Pedagógiai alapvetésünk, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy minden
esetben megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Helyi nevelési
programunk olyan kereteket biztosít, melyek között alkalmazkodunk a gyermekek
egyéni szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz és fejlődési ütemükhöz.
Óvodás korban a gyermekek legelemibb szükséglete a szabad játék. Ez a létformájuk
és ehhez szükségük van napi 7-8 óra időre, hiszen a játékon keresztül szerzik
Pénzes Józsefné pályázata
16
ismereteiket, tapasztalataikat a világról. A játék az óvodás gyermekek számára
személyiségük fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képesség fejlesztés
leghatékonyabb módja.
Ezért legfőbb törekvésünk az, hogy a mi intézményünkben, az új nevelési
programunknak köszönhetően biztosítsuk naponta a lehető legtöbb időt a gyermekek
számára a szabad játékhoz. A gyermekek által önként vállalt feladatoknak, az általuk
végzett munkajellegű tevékenységeknek is vannak játékos elemei. Ennek nem csak a
játék szempontjából van nagy jelentősége, hanem a közösségi léthez való
alkalmazkodásban is. Ha a gyermekek megélik a közösségért való tevékenykedés
örömét, az elvezeti őket a szabályok, normák és értékek megismeréséhez,
elsajátításához.
Fontos, hogy minél több tapasztalathoz jussanak, minél több igazi élményt élhessenek
át. Ezért építünk természetes kíváncsiságukra, ezért alkalmazzuk a játékba integrált
önkéntes és cselekvéses tanulás módszereit. Óvodánkban a nevelés komplex módon
folyik, a nevelési területek egységet alkotnak. Célunk a gyermeki kíváncsiság, aktivitás
és motiváltság felébresztése, ébrentartása és kielégítése. Célunk megvalósítása során
a gyermeki kreativitásra építünk oly módon, hogy az óvodapedagógusok az ismeretek
tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítik őket. Megteremtjük annak a
lehetőségét, hogy a gyermekek a tevékenységek során szerezhessék meg azokat az
élményeket, tapasztalatokat, melyek biztosítják számukra a környező világ
megismerését és a tanulás örömének átélését. Az anyanyelvi nevelés áthatja az
óvodai nevelés egész rendszerét, ezért különös jelentőséggel bír. Nagy hangsúlyt
fektetünk az inkluzív, befogadó pedagógia elveire, az érzelmi és erkölcsi nevelés
területeire.
A gyermekek fejlődésének alapja, hogy meleg, elfogadó és szeretetteljes
környezetben nőjenek fel. Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy egyéni,
differenciált bánásmódban részesüljön. Ezt igyekszünk minden gyermek számára
biztosítani, akkor is, ha nagyon sok gyermek jár egy csoportba. Az óvodás korú
gyermekek magatartását érzelmeik befolyásolják. Ezért nagyon fontos, hogy minden
gyermeket pozitív, kedvező hatások és élmények érjék óvodánkban. Közösségi
nevelésünk alapelve, hogy minden gyermek találja meg helyét a közösségen belül.
Nevelési célunk, hogy minden gyermekben segítsük kialakulni a csoporttal való
együttműködés igényét. Ennek eszközei: a játék, a közös tevékenységek, a közösen
elvégzett feladatok, a tanulási formák. Napirendjüket életkori sajátosságaiknak
megfelelően szervezzük, szokásrendszerünk következetes és rugalmas. Az ezekhez
való alkalmazkodást nagymértékben segítjük, hiszen ez nélkülözhetetlen az
iskolaérettség kialakulásához. Helyi nevelési programunk alapvetése az egészséges
életmódra való nevelés. Ez kiterjed a szabad levegőn való szabad mozgásra, a
táplálkozási szokásokra és a higiéniai szabályok tudatos betartására. Az egészség
promóció (egészségfejlesztés) jegyében nevelőmunkánk során megvalósítunk minden
olyan életviteli tényezőt, lehetőséget, amelyek az egészségvédelem szolgálatába
Pénzes Józsefné pályázata
17
állíthatók. Csökkentjük a káros hatásokat, illetve korrigálunk. Az egészségfejlesztést a
mentális, az emocionális és a szomatikus területen egyaránt fontosnak és
nélkülözhetetlennek tartjuk. Nevelési céljaink közt szerepel környezetünk védelme, a
gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.
Az új nevelési programunk megvalósítása során a következő alapelvekre építünk:
a magyar óvodapedagógia eredményei
a magyar nemzeti kultúra és hagyományaink
az óvodai nevelés országos alapprogramja
az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszere
a játék, a tanulás, az érzelmek és az erkölcs meghatározó szerepe
az iskolára való alkalmasság kritériumai
Tekintettel arra, hogy a közoktatási rendszer következő lépcsőfoka, az iskolai tanulás
az óvodai nevelésre épít, ezért törekszünk az iskolákkal való szoros együttműködésre.
A kompetencia alapú programcsomag gyakorlatunkban bizonyította, hogy teljes
mértékben gyermek központú. A gyermekek igényeik és vágyaik szerint játszhatnak,
mozoghatnak. Megismerkedhetnek a művészetekkel, hagyományainkkal, nap mint
nap változatos élményekkel gazdagodhatnak. Tapasztalatokat szerezhetnek
önmagukról, társaikról, a közösségben való létezésről, az őket körülvevő világról, a
természetről.
Az óvodapedagógusok számára a programcsomag használata biztosítja az inkluzív
pedagógia, a játék, az érzelmi és az erkölcsi nevelés újfajta megközelítését. Segíti az
iskolai életmódra való nevelés és az iskolaérettség újra értelmezését. Megerősít
bennünket abban, hogy az óvoda legfontosabb funkciója valóban az óvó-védő és
személyiségfejlesztő funkció. Olyan tudástartalmakat sajátítottunk el, amelyek
megalapozták a program bevezetését. Gyakorlati tapasztalatainknak köszönhetően
nyitottabbá váltunk az innovatív pedagógiai jelenségek iránt. Megértettük az egész
életen át való tanulás szükségességét és felfedeztük ennek örömét is. Nevelő
munkánk céltudatosabbá és hatékonyabbá vált, személyes kompetenciáink fejlődtek.
A programcsomagnak köszönhetően csökkenteni tudjuk a kiégés szindrómájának
jelentkezését is.
A programcsomag használata biztosítja a szülők számára, hogy az óvodánkban folyó
nevelő munka során valóban gyermekeik vannak a középpontban, a gyermeki
személyiség számunkra érték, a gyermekek mindenek fölött álló érdeke a
legfontosabb. Biztosítani tudjuk számukra a szeretetteljes légkört. Az élményekben,
tapasztalatokban gazdag minden napokat. Alkalmazkodunk életkori és egyéni
sajátosságaikhoz, értékeket közvetítünk, melyek nagyon fontosak úgy a családi, mint a
társadalmai, közösségi életben. A gyermekek képességeit komplex módon fejlesztjük,
a hangsúly a különféle módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. Az iskolai
életmódra való neveléssel alkalmassá tesszük őket iskolai tanulmányaik
Pénzes Józsefné pályázata
18
megkezdésére. A szülők aktív résztvevői az új nevelési programunk megvalósításának,
a közös gyűjtőmunkáknak és közös élményfeldolgozásoknak köszönhetően.
A programcsomag bevezetése fenntartónk – Törökbálint Város Önkormányzata -
számára biztosítja, hogy a településünkön élő családok gyermekei intézményünkben a
XXI. század második évtizedében modern és bevált pedagógiai elvek alapján
nevelődnek. A fenntartása alatt működő óvodánk alap és speciális feladatait
magasabb színvonalon látja el.
2.12. A vezetői feladatok ellátásának önértékelése és a vezetői feladatellátás
A vezetői ciklus utolsó négy évében évente növekedett csoportjaink száma. A
legnagyobb feladatot a Bálint Márton Általános és Középiskola könyvtárépületében
működtetett egy, majd két csoport kiköltöztetése, életének megszervezése, az új
épületbe való költözés és ezzel párhuzamosan a régi épület továbbműködtetése, a
kompetencia alapú nevelés bevezetése jelentette.
A felsoroltak külön-külön is fajsúlyos események, négy egymást követő nevelési évben
állandó készenlétet, folyamatos feladat megoldást igényeltek. Minden munkatársam
erejét megfeszítve végezte munkáját a gyermekek és az intézmény érdekében. Ezért
hálás köszönetem illeti őket, nélkülük ez a folyamat nem tudott volna sikeresen
lezajlani!
Vezető társaimat minden döntés előkészítésbe bevontam, gondoskodtam a teljes
dolgozói kör naprakész információkkal való ellátásáról. A feladatokat igazságosan és az
egyéni motivációkat és a közösség érdekeit figyelembe véve osztottam el. Gondot
fordítottam a kollégákkal és a szülőkkel való kapcsolattartásra. Úgy ítélem meg, hogy a
hat nevelési év alatt az intézményünkben zajló óvodai nevelés belső és külső
körülményeknek egyaránt köszönhetően dinamikusan fejlődött.
Ha pályázatom értékelésekor sikerül elnyernem a döntésben és
véleménynyilvánításban érintettek bizalmát, és folytathatom vezetői munkámat,
akkor a következő vezetői ciklus feladata a jelenleg folyó magas színvonalú nevelő
munka fenntartása mellett a továbblépés, tovább fejlődés útjainak megtalálása.
Ebben a későbbiekben is elsősorban munkatársaimra szeretnék támaszkodni.
2011 nyarán, két éves továbbtanulás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
mentálhigiéné szakirányú továbbképzési szakán mentálhigiénés szakember
szakképzettséget és diplomát szereztem. A mentálhigiéné kifejezés jelentése: lelki
egészség. A továbbtanuláshoz nagyon erős motivációt éreztem, mert az óvodában
naponta tapasztaltam, hogy a társadalomban zajló változások és ezek gyakran súlyos
következményei megjelentek mindennapjainkban is. A negatív jelenségek érintették a
gyermekeket, a szülőket és természetesen a munkatársaimat és engem is. Jelentősen
romlott a gyermekek lelki, érzelmi egyensúlyi állapota, ami szorosan függ össze a
szülők lelki, érzelmi állapotával. Ők munkájuk vagy éppen munkanélküliségük és
ennek következményei miatti szorongásaik mellett már nem rendelkeznek kellő fizikai,
érzelmi és mentális erővel ahhoz, hogy gyermekeiket életkori sajátosságaiknak
Pénzes Józsefné pályázata
19
megfelelően, kellő következetességgel és az éppen megfelelő érzelmi töltéssel
neveljék. Az óvodai élet minden szereplője mentálisan és fizikailag is sokkal rosszabb
állapotban van, mint akár csak öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ezek a jelenségek országos
szinten is mérhetők. Kopp Mária magatartáskutató munkásságának köszönhetően ma
már azt is tudjuk – felmérései bizonyítják – hogy a magyar társadalom tagjai
szoronganak a világon a legtöbbet. Ennek következményeivel találkozunk mi is
naponta. Freud szerint az az ember egészséges, aki tud dolgozni és szeretni.
Számomra úgy tűnt, úgy tűnik, ezen a két, az ember számára legfontosabb területen
szenvedjük a legnagyobb hiányt. Napjaink inger és információ áradata, a radikális
relativizmus mindent és mindenkit megkérdőjelez és elbizonytalanít. Naponta
találkozunk olyan – egyébként értelmes és jó szándékú - emberekkel akiknek
kiszolgáltatottságuk, zavaruk és szenvedéseik a mai világ túlhajtott pluralizmusával és
szubjektivitásával függnek össze. Sok ember életérzésének és világlátásának fő
jellemzője a szubjektivitás és ez nagyban különbözik már az individualizmustól. A mai
kor emberének már nem az a célja, hogy hogyan valósítsa meg önmagát, hogyan
váltson valóra egy eszményképet – ehhez túlságosan is sok erőfeszítésre lenne
szükség - hanem csak egész egyszerűen át akarja élni önmaga valóságát és
élményeket akar szerezni a világról. Mindezek középpontjában saját maga áll, nehezen
vagy egyáltalán nem von be másokat. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a már
jó néhány évtizede felnövekvő generációk tagjait senki és semmi nem motiválta arra,
hogy valamilyen érték és norma rendhez alkalmazkodjon, illetve azt elfogadja és
azonosuljon vele. Ezeknek a jelenségeknek legnagyobb elszenvedői a gyermekek,
hiszen ők kiszolgáltatottak nekünk, felnőtteknek. Ha nem tudunk segíteni a
felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak – akkor a gyerekeknek sem tudunk úgy
segíteni, ahogyan arra szükségük van. Sok egyéb, más feladat mellett, ebben látom a
legtöbb tennivalót a magam számára. A mentálhigiénés képzés azt a plusz tudást adta,
amivel elkezdhetem ezt a munkát.
Kulcsfontosságú eredményeink:
intézményünkben az elmúlt években folyamatos a túljelentkezés, csoportjaink
maximálisan feltöltve működnek
a dolgozói körben nem jellemző a fluktuáció
az óvodabővítés miatt alkalmazott 16 fő új dolgozó közül mindegyik beváltotta a
hozzá fűzött reményeket, bizonyította alkalmasságát
a régi és az új épület közötti különbözőség elfogadtatása mind a szülői, mind a
dolgozói körben
Pénzes Józsefné pályázata
20
3. Vezetői és szakmai fejlesztési program
Vezetői és szakmai munkám több évtizedes alapja a gyermekek jogairól szóló, New
Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény, amit hazánk is elfogadott, és az 1991.
évi LXIV. törvénnyel kihirdetett. Az egyezmény normái a gyermekek védelmében, az ő
érdekükben fogalmazódtak. A gyermekért, a gyermek helyett, a gyermek
jogosultságainak kiteljesedéséért az őket körül vevő társadalomnak kell felelősséget
vállalnia. Tudnunk kell, hogy az óvodáskor a személyiségfejlődés kitüntetett szakasza.
Amit ebben az életszakaszban elmulasztunk, azt a későbbiekben már nem, vagy csak
nagyon nehezen tudjuk pótolni. Ezért van döntő jelentősége annak, hogy alapos és
mélyreható ismereteket szerezzünk a gyermekről, valamint azokról a fejlődési
törvényszerűségekről és kedvező tendenciákról, amelyek az óvodáskorban
érvényesülhetnek. A kisgyermek az óvodában találkozik először pedagógiai program
alapján megtervezett, tudatosan felépített, szakszerűen alkalmazott és egységes
intézményi rendszerben végzett neveléssel. Ezért kell döntő jelentőséget tulajdonítanunk
az óvodában folyó nevelő munkának.
Ezen elvek alapján az intézmény vezetésében törekszem:
a humanista szellemiség érvényesítésére
a gyermekközpontúság mindenek felett álló fontosságának elfogadtatására
a gyermeki személyiség életkori sajátosságainak figyelembevételével az egyéni
bánásmód mind szélesebb körű megvalósítására
a nevelőtestületben a demokratikus elvek érvényesítésére, a kollégák egyéni
adottságainak, képességeinek kamatoztatására, az egymás iránti tisztelet és a toleráns
viszonyok megteremtésére
a szülők közösségével élő, hatékony, eredményes kapcsolat fenntartására
a gyermekek, a szülők és a dolgozói kör érdekeinek képviseletére
az évről évre romló szociális helyzetből érkező gyermekek számára az óvodai
elhelyezés biztosítására
az intézményben dolgozó óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők
számára a továbbképzés és az önképzés lehetőségeinek biztosítására
csatlakozva a RAABE Akadémia Országos Partneróvodáihoz szakmai képzések,
előadások megszervezésére.
Fejlesztési célok:
kiemelt cél a kompetencia alapú nevelés minél szélesebb körben történő terjesztése
továbbra is szoros és hatékony együttműködés közvetlen és közvetett partnereinkkel,
hogy minél magasabb elégedettséggel legyenek intézményünk irányába
társadalmi környezetünkben lezajló változások következményeként jelentkező igények
és elvárások figyelembevételével továbbképzéseken való részvétel az SNI-s
gyermekek, a beilleszkedési-, magatartási-, és tanulási zavarokkal küzdő gyermekek
integrált neveléséhez szükséges új ismeretek elsajátítása céljából
Pénzes Józsefné pályázata
21
pályázati lehetőségek felkutatása a továbbképzések szervezéséhez és
lebonyolításához
a belső továbbképzések gyakorlatának tovább fejlesztése.
3.1. A nevelési-oktatási eljárások, módszertanok és az ezekhez illeszkedő
eszköztár továbbfejlesztése
Óvodai nevelésünk alapját a tevékenység központú helyi nevelési programunk adja,
melybe beépítettük a kompetencia alapú nevelés elemeit. A pedagógiai célok és
feladatok központjában az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése áll,
tehát a gyermekeket hatékony kooperációra és kommunikációra kell képessé tennünk.
Programunk tartalmát a tevékenységeken keresztül, a tevékenységek által a nevelési
folyamat négyes feladatrendszerén – melyek a gyakorlatban komplex módon jelennek
meg - keresztül valósítjuk meg.
Elemei:
játék és tanulási tevékenység, játékba ágyazott tanulás
társas és közösségi tevékenység
munkatevékenység
szabadidős tevékenység
Nevelési céljaink megvalósításában kiemelt szerepet kapott a szabad választáson
alapuló, szabad játék, a szabad levegőn történő, szabad mozgás és az egészséges
életmódra való nevelés. A megvalósításban az óvodapedagógusok a módszertani
szabadság jegyében döntenek a tevékenységekről, az eljárásokról és az eszközökről is.
A tevékenységek eszközigényesek. Ezek az eszközök a hétköznapi használati tárgyak
köréből kerülnek ki, a legegyszerűbbtől kezdve a bonyolultabb háztartási és
informatikai eszközökön át terjed a skála. A gyűjtésekben nagyszerű partnerek a
szülők, a háztartási és informatikai eszközöket már beszereztük. Az eszköztár
folyamatos karbantartása és fejlesztése, a tapasztalatok megosztása az
óvodapedagógusok között napi gyakorlat. Pedagógiai, módszertani kultúránk
fejlődését nagy mértékben szolgálta a kompetencia alapú nevelés bevezetése. Ebben
a nevelési évben a tíz csoport közül hétben folyik kompetencia alapú nevelés, a
csatlakozás önkéntes. Az eredmények meggyőzőek, ezért a többi három csoportban
dolgozó óvodapedagógusok is felmenő rendszerben csatlakozni fognak.
Az eljárási, módszertani kultúra fejlődését szolgálják a csoportokban tartott nyílt
napok, amikor a kollégák egymás munkájából tanulnak és kapnak új inspirációkat.
Pénzes Józsefné pályázata
22
3.2. Az intézmény kulcsfolyamatai és azok irányítása
Kulcsfolyamatok:
szabályzó dokumentumok felülvizsgálata, átdolgozása
éves munkaterv készítése
éves értékelés, beszámoló
panaszkezelés
óvodai beiratkozás
gyermekek fejlődésének nyomon követése
tehetséggondozás, felzárkóztatás
gyermekvédelem
továbbképzés
új dolgozó felvétele, munkaviszony megszakítása, gyakornoki program
belső értékelési rend, teljes körű önértékelés, teljesítményértékelés
partneri igény és elégedettség mérés
intézményi működés: tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, mérés
infrastruktúra működtetése
A kulcsfolyamatok működtetésében számítok a vezető-helyettesek, a szakmai
munkaközösség és a minőségbiztosítási csoport vezetőinek és tagjainak munkájára is.
Az intézményi minőségirányítási programban szabályozott kulcsfolyamatok feladatait,
felelőseit, résztvevőit és elvárt eredményeit előre kidolgozott eljárásrenddel
működtetjük.
3.3. A szervezetfejlesztés irányai
A következő vezetői ciklus fő feladata az elért eredmények megtartása mellett az
intézményvezetés hatékonyabbá tétele. Ennek eszközeként a minőségirányítási
program differenciáltabb alkalmazását választom, a teljes munkatársi kör még
hatékonyabb bevonásával, a feladatok megosztásával.
Feltett szándékom olyan intézményi klíma biztosítása, ahol a mentális egészség
megőrizhető.
Támogatom óvodapedagógus kollégáimat a szakvizsga megszerzésében, a tovább és
önképzésben, melyeknek eredményeként még felkészültebben tudják munkájukat
végezni.
3.4. Vezetői stratégia
A helyi nevelési programban, a minőségirányítási programban megfogalmaztuk
stratégiai céljainkat, hitvallásunkat, értékrendünket, és az ezek megvalósításához
elvezető feladatokat. A továbbiakban a nevelőtestülettel szorosan együttműködve
aktualizáljuk és fejlesztjük ezeket, figyelembe véve a partneri igényeket és a törvényi
változásokat. A stratégiai célok eléréséhez az éves munkatervekben megfogalmazott
Pénzes Józsefné pályázata
23
feladatok teljesítésén át vezet az út. Folyamatos ellenőrzéssel, a változásokra való
gyors reagálással biztosítom a magas színvonalú nevelő-oktató munkához az optimális
munkahelyi légkört.
Magamra nézve kötelezőnek tartom, kollégáimtól pedig elvárom azokat a magatartási
és viselkedési formákat, szabályokat, etikai normákat, melyek segítik a pedagógus
tekintély megőrzését, emelését és hozzájárul az intézmény eredményes
működéséhez.
A hosszú távú tervek megvalósításához, a stratégiai tervezéshez a következő
forrásokból merítek:
gyermekek fejlődésének nyomon követése
statisztikai adatgyűjtés
partneri igény és elégedettség mérés
teljes körű intézményi önértékelés
Vezetői célkitűzésem az, hogy a gyermekek jó körülmények között, nyugodt,
kiegyensúlyozott légkörben, életkori sajátosságaiknak megfelelő környezetben, jó
színvonalú személyi és tárgyi feltételek között nevelődjenek óvodánkban. A
megvalósítást szolgáló vezetői tevékenységemet három, különböző szinten gyakorlom:
az egyén szintjén: felkészítés, motiválás, segítés, konzultáció
csoport szintjén: kooperáció, csapatépítés
a szervezet szintjén: intézményi kultúra továbbfejlesztése
Vezetőként segíteni fogom munkatársaimat saját céljaik elérésében, és törekszem
saját, vezetői céljaim megvalósítására is. Vezetői attitűdöm az óvodai élet minden
területe iránt elkötelezett, az intézmény céljainak elérése érdekében határozott,
világos, egyértelmű és toleráns. A vezetés nem hatalom kérdése, hanem az alkotó
gondolkodásé.
3.5. Az óvodai nevelőmunka fejlesztési irányai, a nevelés tervezése
TERÜLET SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERV
1 Egészséges életmód Innováció szerint, egészséges életmód: a táplálkozás
2 Érzelmi nevelés, szocializáció
Az értelmi képességek fejlesztését meg kell előznie az érzelmi élet stabilitásának, fejlettségének.
Az új kiscsoportosok fogadása bevezetésük az óvoda életébe, a szülők fokozott segítése, támogatása.
A már óvodás gyermekekben az összetartás-érzés erősítése, az együttélés szabályainak kialakítása után a szabálytudat elmélyítése, a szabályrendszer betartása és betartatása.
A szülőket meg kell ismertetni az elvárható életkori sajátosságokkal.
Pénzes Józsefné pályázata
24
3 Értelmi fejlesztés, differenciálás
A kompetenciaalapú programcsomag moduláris felépítésének köszönhetően rugalmasan építjük fel az óvodában 3 vagy 4 évig folyó nevelőmunkát, beleillesztve az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat.
Az óvodai műveltségtartalmak összefüggéseinek kialakítása, komplexitás.
Az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés biztosításával az esélyegyenlőség megteremtése.
A gyermekek képességstruktúrájának elemzése, megfigyelés alapján.
4 Fejlesztő pedagógia Csoporton belül az óvodapedagógussal: játékba ágyazott tanulás.
Gyógypedagógussal: differenciált, egyéni és kiscsoportos fejlesztés
5 Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
1 fő SNI gyermek, korai fejlesztés, egyéni és csoportos pszichomotoros fejlesztés keretében
6 Játék, udvari játék tevékenységek
A játék a gyermek legfőbb tevékenysége az óvodában.
Semmi mással fel nem cserélhető.
Szabad választáson alapul.
Naponta biztosítjuk a szabad levegőn való szabad játék lehetőségét.
7 Művészeti nevelés Szinkulics Lászlóné óvodai tervezetei alapján (néphagyományok, néptánc, kézműveskedés)
Ünnepségeinkre a helyi művészeti csoportok meghívásával biztosítjuk a gyermekek számára az élményt.
8 Mozgás A testnevelés munkacsoport éves terve alapján.
A mozgásfejlődés minden fejlődési területre kihat.
A részképességek és a mozgás fejlődéselmaradása együttesen jelentkezik.
9 Környezettudatosság, környezetvédelem
A környezettudatos viselkedés kialakítása, a környező világról szerzett tapasztalatok feldolgozása kiemelt pedagógiai feladat.
Korcsoportonként: az óvoda környékének és udvarának takarítása, növények gondozása, élősarkok kialakítása.
A környezetvédelem jeles napjai: állatok világnapja (okt.4.), a víz világnapja (márc. 22.), a föld világnapja (ápr.12.), madarak-fák napja (máj. 10.) (projekt vagy témahét).
Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése minden csoportban.
10 Munka jellegű tevékenységek
A környezettudatosság a környezetvédelem feladatai.
Naposság.
felnőttek munkájának segítése.
11 Tanulás A gyermekek képességeinek és kulcskompetenciáinak megismerése, fejlesztése és megerősítése.
Pénzes Józsefné pályázata
25
Egyénre szabott cselekvő és személyes tapasztalatok szerzése.
A kíváncsiság, a tanulás iránti vágy felkeltése.
A tanulással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása.
Az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés, nem feltétlenül életkori, hanem fejlődés-specifikus szempontok alapján.
12
Anyanyelvi nevelés, kommunikáció
Kiemelt kompetenciaterület.
A beszéd, a kommunikációs képességek kialakításának legintenzívebb szakasza az óvodáskor.
A verbalitás átsző minden tevékenységet.
A gyermekek spontán beszéd készségének megfigyelési szempontjai: tiszta hangképzés, helyes artikuláció, a mondatok szerkesztettsége, a ragok helyes használata.
Az egymást átfedő, egymással szoros kapcsolatban lévő kompetenciák közül az anyanyelvi kompetencia területe kiemelten hangsúlyos.
3.6. További feladatok
Újszerű eljárások alkalmazása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére
Legtanulságosabbnak a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskolában töltött két év
bizonyult, egyszerűen a gyermekeket körül ölelő környezet miatt. Pedagógia
eredményeit tekintve meghatározó élmény volt számunkra, tapasztalataira építkezve
haladunk tovább az óvodai környezet sajátosságait figyelembe véve. A tevékenységek
tervezésénél és megvalósításánál maximálisan kihasználjuk az új épület adta
lehetőségeket, szűkebb és tágabb környezetünk adottságait. A hetedik életévükben
lévő és továbbra is az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számára külön
program szerint (tehát nem az előző év egyszerű megismétlésével) biztosítjuk az
iskolai életmódra való felkészítést.
A hátrányos helyzetű, ill. sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének
biztosítása és az inkluzív, befogadó elvek érvényesítése
Minden, óvodánkba jelentkező hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
egyéb, más okból különleges gondozást, nevelést igénylő gyermeket felvettünk és
felveszünk óvodánkba. Biztosítjuk számukra csoporton belül az egyéni fejlesztést,
ezen kívül logopédiai, fejlesztőpedagógiai és gyermekpszichológusi ellátást. A
szociálisan nehéz helyzetben élő családok megsegítése érdekében szorosan
együttműködünk minden társintézményünkkel.
Pénzes Józsefné pályázata
26
Az integrációt segítő programok alkalmazása
Eddig és továbbra is biztosítjuk a hagyományos és az új rendezvények sorozatával, a
közösségi élet kereteinek szélesítésével.
Intézményi innováció továbbfejlesztése
Szinkulics Lászlóné nagyon komoly szakmai anyagát - Néphagyományok őrzése az
óvodában - beépítettük és továbbfejlesztjük minden csoport éves munkatervébe.
Szülői, kulturális, művészeti és civil szervezeti együttműködés erősítése
Célunk az eddig kialakított hagyományos együttműködés tovább vitele, esetlegesen új
szereplők bevonása.
A Német Kisebbségi Önkormányzat, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Szőnyi
Erzsébet Zeneiskola, a Zimándy Ignác Általános Iskola és Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat, a Bálint Márton Általános és Középiskola, a Munkácsy Mihály
Művelődési Ház, Jókai Mór Művelődési Központ, művészeti csoportok bemutatkozása
az óvoda rendezvényein.
Kompetencia alapú oktatás implementációja, oktatási programok és taneszközök
bevezetése, kompetencia alapú programcsomag használata
Hét csoportban, 210 gyermek bevonásával, teljes lefedettséggel a csoportokat
tekintve, megvalósult. Cél tehát a programhoz eddig még nem csatlakozott három
csoport bevonása, felmenő rendszerben.
Az új módszerek, eljárások bevezetéséhez, az implementációs folyamathoz, az
innovációhoz az óvodapedagógusok felkészítése
Továbbképzéseken való részvétel biztosításával, az önképzés lehetőségeinek
szélesítésével és a belső továbbképzések számának emelésével kívánom
megteremteni.
Az intézmény vezetőjeként biztosítom a törvényes működést, az intézményi
folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően irányítom, melyek megfelelnek a
szabályzóknak és az alapító okiratnak.
Pénzes Józsefné pályázata
27
3.7. Partneri kapcsolataink, együttműködési rendszerünk
Az intézmény partnereinek beazonosítása minden nevelési év elején a
minőségbiztosítás keretén belül történik. Alapdokumentumaink szerint határozzuk
meg a közvetlen és a közvetett partnereink körét, az együttműködés és az
információáramlás formáit.
Közvetlen partnerek:
fenntartó
dolgozói kör
gyermekek
szülők
Az eredményes szakmai munka és a biztonságos működtetés érdekében napi
kapcsolatban állok a fenntartóval és szakembereivel. Nagyon fontosnak tartom, hogy
naprakész információkkal álljak rendelkezésre, feladataimat határidőre és pontosan
végezzem el.
A fenntartó képviselői rendszeresen meghívást kapnak az intézmény rendezvényeire,
illetve gyermekeink is képviselik óvodánkat önkormányzati rendezvényeken.
Részt veszek a köznevelési intézményeket érintő szakbizottsági és képviselő-testületi
üléseken.
Közvetett partnereink:
a bölcsőde
a társ óvodák
a település iskolái
a pedagógiai szakszolgálat
a nevelési tanácsadó
a gyermekorvos, védőnő
a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
az élelmezési feladatokat ellátó főzőkonyha
közművelődési intézmények
sport klubok
helyi művészeti csoportok
Szemem Fénye Alapítvány (a hivatalos kapcsolat felvétel megtörtént, óvodai
rendezvényeken adományokat gyűjtöttünk az alapítvány javára, felajánlottuk szakmai
segítségünket a településünkön működő Tábitha Háznak az óvodás korú gyermekek
ellátásában)
Meglévő szakmai és egyéb együttműködéseinket a jövőben is ápolni kívánom. Nagyon
fontos, új eleme a szakmaközi együttműködésnek a Kaposvári Egyetem Törökbálinti
Módszertani Központjának munkájába való becsatlakozásunk, mint gyakorló
Pénzes Józsefné pályázata
28
intézmény az óvodapedagógus képzés keretein belül. Magas szintű szakmaisággal
állunk a hallgatók rendelkezésére.
3.8. Gazdálkodás
A pénzügyi tervezés és gazdálkodás során a felmerülő igények és a költségvetési
lehetőségek összehangolására törekszem. Legfontosabb feladatom az intézményi
költségvetés keretein belül jó színvonalon biztosítani a működést, az eszköz-
ellátottságot. A működés biztosítása során a takarékosság elve elsődleges. Játék és
fejlesztőeszköz beszerzéseinket az évszakokhoz köthető kereskedelmi akciós
időszakokban, előre tervezetten bonyolítjuk.
Az esetlegesen jelentkező forráshiányt alapítványunk működtetésével, pályázatokon
való részvétellel és a szülők körében szervezett és lebonyolított rendezvények, vásárok
bevételeivel tervezem. Az intézmény pénzügyi erőforrásainak felhasználása a
pedagógiai program megvalósítására és a működés feltételeinek biztosítására
fordítódik. Az ingatlanok állagmegóvása folyamatos, a napi működést a karbantartók
munkája biztosítja.
3.9. Gazdálkodásra épülő, középtávú fejlesztési elképzelések
Legfontosabb középtávú szakmai tervem az új, kompetencia alapú nevelési
programunk teljes körű bevezetése az intézményen belül és terjesztése
társintézmények körében. Az ehhez szükséges eszközellátottság biztosítása, a
képzések, továbbképzések, a program terjesztése és beválásának, eredményeinek
vizsgálata nagyon fontos a szakmai munka színvonalának megtartása és emelése
érdekében. Az ehhez szükséges erőforrásokat az intézményi költségvetésből,
alapítványunk működtetéséből és pályázati lehetőségek felkutatásából tervezem.
Az igazi nagy feladat a következő vezetői ciklusban a Bóbita Óvoda régi épületének
sorsáról való döntés. Természetesen ez fenntartói kompetencia, és elsősorban
erőforrás kérdése. Több elképzelés és terv is született már, a megvalósítás az ismert
körülmények miatt, egyelőre nem aktuális. Ettől függetlenül a kérdéssel foglalkozni
kell, hiszen az épület működtetésére a gyermekek biztonságos elhelyezésének
érdekében feltétlenül szükség van. A döntés előkészítésében, a szakmai háttér
megvalósításában és a majdani - remélhetőleg belátható időn belüli - kivitelezésben a
legnagyobb örömmel állok rendelkezésre, ha lehetőséget kapok erre a fenntartótól.
Pénzes Józsefné pályázata
29
4. Összegzés
Nagy utat tettünk meg Törökbálint Város Önkormányzatával, Polgármesteri
Hivatalának munkatársaival és a Bóbita Óvoda teljes dolgozói körével együtt az elmúlt
hat évben. Felépült óvodánk új épülete, melyben - nyugodtan kijelenthetem -
egyedülálló körülmények között nevelhetünk 180 kisgyermeket. A két épület együttes
működtetéséről a napi gyakorlat bebizonyította, hogy bevált és kialakult folyamatokra
épülő rendszer. Az óvodai férőhelyek bővítése az új épület megépítésével és a régi
épület megtartásával a Törökbálinton élő családok számára azt jelentette és egyelőre
azt jelenti, hogy a jelentkező gyermekek majd 100%-a részt vehet az óvodai
nevelésben. A törvényi környezet előttünk álló változásaira való felkészülés és Bóbita
Óvoda régi épületének megújítása nagy kihívást jelentő feladat. Ha a Fenntartó
alkalmasnak ítél bizalmára, és lehetőséget kapok a következő vezetői ciklusban is,
akkor boldogan végezném tovább munkámat a Bóbita Óvoda vezetőjeként!
Pénzes Józsefné pályázata
30
5. Mellékletek
5.1. Nyilatkozatok
Személyes adatok kezelésére
Alulírott Pénzes Józsefné, a Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete
által a törökbálinti Bóbita Óvoda óvodavezetői beosztás ellátására kiírt pályázati
eljárásban a pályázat tartalmának és személyes adataimnak a pályázat
elbírálásban résztvevők általi megismeréséhez, a pályázat nyílt ülésen történő
tárgyalásához hozzájárulok.
Törökbálint, 2012. január 03. Pénzes Józsefné
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről
Alulírott Pénzes Józsefné tudomásul veszem, és eleget teszek vagyonnyilatkozat-
tételi kötelezettségemnek.
Törökbálint, 2012. január 03. Pénzes Józsefné
5.2. Erkölcsi bizonyítvány
5.3. Oklevelek
5.4. Korábbi munkaviszonyok igazolásai