Részvételi tervezésre felhatalmazott
közösségekEgy vidékfejlesztési tervezési folyamat tapasztalatai a
Mezőcsáti Kistérségben
Bodorkós BarbaraSzent István Egyetem Gödöllő
Környezet-és Tájgazdálkodási IntézetKörnyezeti Társadalomkutató csoport
e-mail:[email protected]
honlap: http://www.essrg.hu
Részvételi tervezés a Mezőcsáti Kistérségben
Kiindulópont: kistérségi vidékfejlesztési terv készítése Szakítani a felülről jövő vidékfejlesztési tervezés szemléletével Alulról jövő vidékfejlesztési kezdeményezés facilitálása Helyi tudás és erőforrások láthatóvá tétele Közös jövőképek alkotása, megélhetési lehetőségek
azonosítása Együttgondolkodás, tenni akarás kereteinek megteremtése
Megközelítés: részvételi akciókutatás
kutatás, megértés akció, cselekvőképessé tétel
forrás: (Reason, 2007), (Greenwood&Levin, 1998), (Reason, 1994)
Kézzelfogható eredmények
Részvételre alapozott vidékfejlesztési terv
Mozgósított helyi erőforrások és a különféle érintett csoportok közötti kapcsolati hálók kialakulása:
Helyi termék fesztivál szervezése: Mezőcsáti Kistérségi Közösségi Munkásainak Egyesülete
Tanösvény Tiszadorogma-Tiszabábolna között Szövetkezet alapítása/feltámasztása
Részvételi módszerek
Közösségi munkás képzés (HEFOP projekt, Molnár Aranka)
Félig strukturált interjúk (130): közvélemény-formálók, általuk javasolt emberek, véletlenszerűen kiválasztott háztartások
Kistérségi műhelybeszélgetések: mezőgazdaság, turizmus, helyi foglalkoztatás, fiatalok
Strukturált interjúk a konkrét akciók megalapozására
Mezőgazdasági kérdőíves felmérés (97 gazda)
Közösségi fórumok: 9 települési, 1 kistérségi
Közösségi fórumok Témák:
mezőgazdaság turizmus közösségfejlesztés, kulturális élet helyi foglalkoztatás
Részei: közös helyzetértékelés (települési
összefoglalók megvitatása) a problémás területek kijelölése jövőkép feladatok konkrét projektek kidolgozása
(ütemezés, erőforrások)
Közösségi fórumok Tapasztalatok:
alacsony-közepes részvételi arány önszervező készség hiánya, alacsony
társadalmi tőke fórum felhasználása egyéb célokra
(ld. lakossági fórum) helyi elit és hátrányos helyzetű
csoportok „kényes” témák: romák, nem
infrastrukturális fejlesztések nők erős részvétele várakozások a szakértőkkel szemben kistérségi szint mint a körzetesítés
régi új technikája?
Hatalmi kapcsolatok, részvétel minősége
folyamat célok vagy kimenet? hiányzó érintettek:
gazdák: mezőgazdaság kedvezőtlen társadalmi megítélése? Nemzeti Park: konfliktusok a helyi gazdákkal?
hatalmi viszonyokat nehéz megváltoztatni helyi emberek és az önkormányzat
- „ezért kapják a fizetésüket, miért kéne nekem önkormányzati ügyekkel foglalkoznom” - pl. megtévesztő információk az időpontról, helyszínről
helyi emberek és a gazdagabb érintett csoportok: elismertek, rövid hozzászólásaik is meggyőzőek
mikor érdemes behozni a „szakértői” tudást?
Részvételi tervezés a vidékfejlesztésben
Alacsony társadalmi tőke: erőteljesebb előzetes kapacitásépítés?
Hogyan hagyjuk magunk mögött a szakértői szerepet?
Probléma jellege: kistérségi szint vs. önkormányzati szint
Részvétel jelentősége?: nincs kapcsolat a nemzeti szintű vidékfejlesztési tervezés és az alacsonyabb szintek között