Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
TÖRTÉNELEM
KÖZÉPSZINTŰ
ÉRETTSÉGI VIZSGA
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
Nemzeti Tankönyvkiadó
ÉR
ET
TS
ÉG
I V
IZ
SG
A ●
1
. M
IN
TA
FE
LA
DA
TS
OR
írásbeli vizsga 2 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához
A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő tollal javítsa az alábbiak szerint!
1. Jó válasz
2. Hiány(osság)
3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ]
4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás)
5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás)
6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás)
7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) …………
8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás)
A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális
pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszá-
mot.
A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgo-
zat(ok)ra.
Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja
el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemek-
től eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a rész-
letes megoldási útmutatóban külön utalás található.
I. A rövid feladatok javítása, értékelése
Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként el-
fogadni.
Pontozás
Jó válasz/válaszelem: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint)
Rossz válasz: 0 pont
Hiányzó válasz: 0 pont
Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megje-
löl.
A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható.
Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekí-
teni, lehet pl. 3,5 pont.
A több válaszelemből álló feladatok pontozása:
ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan
válaszelemért 1-1 pont adható,
ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan
válaszelemért 0,5–0,5 pont adható.
írásbeli vizsga 3 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
A nem zárt végű feladatoknál (pl. az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél) minden
olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő
válasszal.
Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl.
igaz–hamis) az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető.
A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható.
Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad!
A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni.
Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia.
II. A szöveges feladatok javítása, értékelése
1. A feladatválasztás
Összesen négy feladat értékelhető:
Kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra,
legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik.
A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén:
Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, feladattípus
stb. vonatkozásában, akkor
azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkeve-
sebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri;
azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfe-
lel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.
Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását,
és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak,
akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választási szabályok alapján
emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 16., 17., 20. vagy 14., 16., 17.,
20.).
Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását,
és nincs négy olyan feladata, mely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a fela-
datait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és
amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.
Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, ak-
kor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16., 19., 22. feladatok megoldását kell értékelni.
2. A feladatok értékelése
A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók:
a) feladatmegértés,
b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés,
c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség.
A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartal-
mazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető
tartalmakat.
írásbeli vizsga 4 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához:
A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni.
A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, kor-
szakról ír-e?
A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára
koncentrál-e?
Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetet-
tek, illetve relevánsak-e a problémára nézve?
A műveleti sokszínűség és eredményesség: a forrásokat használja-e, és lényeges meg-
állapításokat, következtetéseket tud-e tenni?
A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegér-
tésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat
összpontszáma csak 0 pont lehet.
A problémamegoldó (rövid) feladatoknál
4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értel-
mezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges kö-
vetkeztetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensú-
lyozott.
3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értel-
mezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.
2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a
forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.
1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható,
hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére
vagy megoldására irányul.
0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem
használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.
Az elemző (hosszú) feladatoknál
7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen ér-
telmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges
következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítá-
sok aránya kiegyensúlyozott.
4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen ér-
telmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.
2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a
forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.
1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható,
hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére
vagy megoldására irányul.
0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem
használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.
írásbeli vizsga 5 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása
A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források hasz-
nálata stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi
elemeket pedig „T”-vel jelöltük.
Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kap-
csolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föl-
tárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez
csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszámá-
nak is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak
pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni:
A „Műveletek” (M) pontozása
2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális
tartalmi pontszám több mint 50%-a).
1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a
válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást).
0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza
súlyos tévedést tartalmaz.
Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műve-
letek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők.
A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el
jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatáro-
zás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés
(megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, ha csak egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor
1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél
– különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadha-
tó, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szó-
val elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi
elemeket is elfogadjon az értékelő.
A „Tartalmi elemek” (T) pontozása
2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés
jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), vala-
mint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az ese-
ményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket.
1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges adatot, következtetést, megállapítást tartal-
maz az elemzés, és csak néhány (nem is a legjellemzőbb) adatot tartalmaz.
0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapí-
tások vannak a megoldásban.
c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása
A problémamegoldó (rövid) feladatoknál
írásbeli vizsga 6 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg,
melyben nincsenek durva helyesírási hibák.
1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne.
0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne össze-
függő mondatok.
Az elemző (hosszú) feladatoknál
7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett
szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyal-
tak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát.
4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett,
vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tar-
talmaz.
2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesz-
tett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik).
A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaz-
nak.
1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi
vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz.
0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll.
3. A szöveges feladatok terjedelme
Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatáro-
zott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkez-
dett gondolati egység befejezhető és értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort,
hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent.
4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete
1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait!
2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját!
3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait!
4. Olvassa el legalább kétszer a tanuló dolgozatát!
5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszá-
mot!
6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át
vizsgaponttá!
7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni!
8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az össze-
sített vizsgapontszám nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem kell
kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont: nem
kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.)
írásbeli vizsga 7 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
III. A feladatlap összpontszámának megállapítása
Adja össze az I. és a II. összetevőben elért – korábban esetleg már kerekített – pontszámokat!
Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához
Rövid választ igénylő feladat
Szempontok Elérhető Elért
pont
Feladatmegértés 4
Tájékozódás térben és időben 4
Szaknyelv alkalmazása 4
Források használata 6
Eseményeket alakító tényezők feltárása 8
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7
Hosszú választ igénylő feladat
Szempontok Elérhető Elért
pont
Feladatmegértés 8
Tájékozódás térben és időben 4
Szaknyelv alkalmazása 6
Források használata 10
Eseményeket alakító tényezők feltárása 12
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16
írásbeli vizsga 8 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK
1. Római építészet (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)
a) színház; társadalmi
b) közút; gazdasági vagy katonai
c) diadalív; politikai
d) vízvezeték; gazdasági vagy társadalmi
2. Lovagi kultúra (Összesen 4 pont.)
a) virtus (0,5 pont)
b) (felkelt) parasztok (0,5 pont)
c) bátorság (0,5 pont)
d) pl. egyéni érvényesülés vagy felkészülés a harcokra (0,5 pont)
e) keresztény (1 pont)
f) Német lovagrend vagy Poroszország (1 pont)
3. XIV–XV. századi magyar társadalom (Összesen 5 pont.)
a) szabad királyi városok vagy bányavárosok
mezővárosok (Elemenként 0,5 pont)
b) pl. kedvezőbb feltételekben lehetett megállapodni (0,5 pont)
c) mezőgazdaság (0,5 pont)
d) pl. tized, kilenced, robot (Elemenként 1 pont)
4. Nagy földrajzi felfedezések (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)
a) A sorrend nem számít
1) tudományok fejlődése
2) velencei gyarmatosítók tapasztalatai
3) technikai fejlődés
4) hajózási tapasztalat
5) az aranyat kiszivattyúzza Kelet (aranyéhség)
6) cseh és magyar bányák termelésének csökkenése
7) fejlődő gazdaság, növekvő pénzigény
b) gazdasági: pl. árforradalom, tőkés gazdaság kialakulása, gazdasági élet súlypontjának áthe-
lyeződése, világgazdaság kialakulása, új termények (kukorica, burgonya stb.)
társadalmi: pl. polgárosodás, bekerítések
kulturális: pl. új kultúrák megismerése
5. Végvári harcok (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)
a) pl. Temesvár, Szolnok, Drégely, Eger, Veszprém
b) Kedvező, mert pl.: befejeződtek a harcok vagy béke lett.
Kedvezőtlen, mert pl.: az ország három részre szakadása állandósult
c) Német-római Birodalomhoz: mint a magyar királyság fejedelemsége
Oszmán Birodalomhoz: adózott neki (a fejedelem a szultán hűbérese)
írásbeli vizsga 9 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
6. XIX. század eszméi (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.)
a) nacionalizmus
b) konzervativizmus
c) liberalizmus
7. Reformkor (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)
a) felsőtábla; születés
b) alsótábla; választás
c) felsőtábla; hivatal
d) alsótábla; választás
e) felsőtábla; hivatal
f) alsótábla; választás
8. Hidegháború (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)
a) Németország vagy Olaszország
b) Szovjetunió
c) bolsevik vagy kommunista
nemzetiszocialista vagy fasiszta
d) Truman: polgári demokráciák vagy tőkés országok
Kominform: kommunista vagy szocialista országok
9. Két világháború közötti magyar társadalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.)
a) hamis
b) hamis
c) igaz
d) hamis
10. Háborús veszteségek (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)
a)
1) doni katasztrófa
2) 1944. március 19.
3) 1944. október 15. v. 16.
4) Budapest ostroma
b)
1. közlekedését
2. nehézipart
3. mezőgazdasági
4. nemzeti vagyona
írásbeli vizsga 10 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
c) 1. Felszabadulás, mert pl. a németeket vagy a nácikat kiverték az országból, vagy meg-
szűnt a zsidók üldözése vagy véget ért a háború.
2. Megszállás mert, pl. az oroszok rákényszeríttették az országra rendszerüket, vagy mert
az ország ismét elvesztette függetlenségét.
Bármely hasonló jellegű válasz elfogadható.
11. Észak-Dél (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.)
a) Észak: gazdag, fejlett
Dél: szegény, elmaradott
b) pl. gyarmatosítás
c) pl. migráció, terrorizmus, környezetszennyezés
12. Alkotmány (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)
a)
1. 3. § (3). 2. 2. § (3) 3. 3. § (1) 4. 3. § (2) b) Előzmény: kommunista diktatúra vagy pártállam
Célok: a jogállamiság, a parlamentáris rendszer megteremtése
írásbeli vizsga 11 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK
13. A reformáció irányzatai (rövid)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformáció irányzatait mutatja be, és
érinti a katolikus vallástól, egyháztól való különbségeket.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket
tár fel (pl. nincs hierarchikus egyházszervezet, anyanyelvi
igehirdetés).
0–4
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T Pl. megállapítja, hogy a reformáció kezdete a XVI. század
elejére (1517) tehető, és említi, hogy a német területekről
indul el (Wittenberg), és főleg Európa nyugati és középső
területein jelenik meg a század folyamán.
0–4
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat
(egyház, vallás, katolikus, reformáció stb.) és a következő
konkrét történelmi fogalmakat (evangélikus, református,
antitrinitárius, anabaptista stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy a reformáció az egyház és a pápai hatalom
elvilágosiasodása (búcsúcédulák) következtében alakult ki, és
megállapítja, hogy általános célja a hit és az ember kapcsola-
tának újraértelmezése, az egyház megreformálása volt, vagy
Pl. rögzíti, hogy a reformációnak több irányzata jön létre,
melyek több hittételben is eltérnek egymástól, pl. szenthá-
romság kérdése, szentségek használata, de az alapelvek tekin-
tetében (anyanyelvű igehirdetés, bibliai hagyományok újraér-
telmezése, stb.) mégis egységesek.
0–4
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó bemutatja reformáció különböző irányzatait,
és elemzi a hittételek és az egyházszervezetben megjelenő
különbségeket.
T Pl. rögzíti, hogy Luther Márton hittételeinek megjelenésé-
hez kapcsolódik a reformáció elindulása, és az evangélikus
vallás kialakulása, és megállapítja, hogy a német fejedelem-
ségekben ez terjedt el legáltalánosabban.
T Pl. utal, hogy a kálvini irányzat a polgárosult Svájcban
(Genf) alakul ki, és megállapítja, hogy ez az irányzat hozza
létre az egyházszervezet világi irányítását (presbiterek), vagy
Pl. rögzíti, hogy a szentháromság-tagadókat Európa számos
országában üldözik, az anabaptisták megjelenése összefügg a
német parasztháború eredményezte anarchiával, és megálla-
pítja, hogy radikális nézeteik miatt e két irányzat térnyerése
korlátozott mértékű.
0–6
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibát.
0–2
írásbeli vizsga 12 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12
14. A gazdasági világválság (rövid)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a gazdasági világválság megoldásának
jellemzői mutatja be, és érinti Roosevelt -i politika egyéb
jellemzőit is.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket
tár fel (pl. az állami beavatkozás szükségessége a gazdaság
fejlesztésének érdekében, a termelés növekedése összefügg
fogyasztás bővülésével).
0–4
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T Pl. megállapítja, hogy a gazdasági világválság 1929–33
között volt, és utal arra, hogy az Egyesült Államokból indult
ki, számos európai országot, de különösen Németországot
sújtotta, és kiterjedt az egész világra.
0–4
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat
(termelés, fogyasztás, fellendülés stb.) és a következő konk-
rét történelmi fogalmakat (tőzsdekrach, Keynes-i gazdaság-
politika, New Deal, állami szerepvállalás, infrastrukturális
beruházások stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy az USA-ban kialakuló gazdasági-
társadalmi válságot (termelés visszaesése, munkanélküliség
növekedése) az állam fokozott szerepvállalásával sikerült
megfékezni, és megállapítja, hogy e folyamatban nagy szere-
pe volt a Keynes-i elméletet tükröző roosevelti politikának
(New Deal).
0–4
írásbeli vizsga 13 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó bemutatja a gazdasági válság állami segítség-
gel történő megszüntetésének néhány elemét, és utal az in-
tézkedések ellentmondásos megítélésére.
T Pl. rögzíti, hogy az USA-ban kialakuló válság a gazdaság
szinte minden területét érintette (ipar, mezőgazdaság, bank-
rendszer), súlyos társadalmi feszültségeket is eredményezett
(sztrájkok) és megállapítja, hogy az állam számos, a szabad
piacot korlátozó intézkedést vezetett be (bankzárlat, verseny-
korlátozás, mezőgazdasági termelés csökkentése).
T Pl. utal, arra, hogy Roosevelt válságkezelő politikájában
fontos szerepe volt az állami munkahelyteremtésnek, melye-
ket infrastrukturális beruházásokkal ért el, valamint a közvé-
lemény megnyerésének, és megállapítja, hogy számosan tá-
madták piackorlátozó intézkedéseit, és volt olyan bírósági
döntés is amely alkotmányellenesnek minősítette ezeket.
0–6
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibát. 0–2
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12
15. A magyar nép vándorlása (rövid)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar nép vándorlását, illetve az
őstörténeti feldolgozások nehézségeit mutatja be.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket
tár fel (pl. a magyarság kialakulása hosszú folyamat, őseink
vándorlásaik során különböző életmódot folytatnak, illetve
vesznek át számos szokást más népektől, megbízható írásos
források hiányában őstörténetünk alakulására több elképzelés
is megszületett stb.).
0–4
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T Pl. megállapítja, hogy a magyar nép őstörténetében számos
adat bizonytalan, feltehetőleg Kr. e 500 körül kezdte meg
vándorlását. A vándorlás során számos területet érintett pl.
Baskíria, Levédia, Etelköz, és 895–96-ban érkezett meg a
Kárpát-medencébe.
0–4
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat
(őshaza, életmód, vándorlás stb.) és a következő konkrét tör-
ténelmi fogalmakat (nomád állattartás, törzsszövetség,
sztyeppe, honfoglalás stb.).
0–4
írásbeli vizsga 14 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti a feltételezett őshazák helyszíneit, pl. Volga–
Káma, Közép-Ázsia vándorlás főbb irányát, kelet-nyugat és
néhány állomását (Levédia, Etelköz stb.), és megállapítja,
hogy vándorlás összefüggött a nomád törzsek népmozgásá-
val, az éghajlati viszonyok módosulásával.
0–4
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó bemutatja a magyar nép vándorlása során be-
következett változásokat (életmód, társadalom), és utal arra,
hogy megbízható írásos források hiányában őstörténetünk
vonatkozásában több elképzelés is megszületett.
T Pl. felismeri, hogy a legelfogadottabb feltételezés szerint
sztyeppei vándorlás során főleg török népek környezetében
alakult ki a magyar nép, és megállapítja, hogy ennek bizonyí-
tékait a régészeti, nyelvészeti és írott források adják.
T Pl. rögzíti, hogy az őstörténetre vonatkozó megállapítások
jelentős része feltételezés, számos kérdésben egymásnak el-
lentmondó elképzelés van, és megállapítja, hogy ennek oka a
hiányos forrásanyag, és a különböző tudományterületek más-
más kutatási, megközelítési módszerében is keresendő.
0–6
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibát.
0–2
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12
16. Hunyadi János harcai (hosszú)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a nándorfehérvári csata menetét és
jelentőségét ismerteti.
A válasz lényegre törően mutatja be a csatában Hunyadi Já-
nos szerepét, harcmodorának jellemzőit.
Az elemzés feltárja, hogy Nándorfehérvár a magyar végvár-
rendszer legfontosabb láncszeme volt, és Hunyadi a keresz-
tény hadak közreműködésével győzi le a szultán seregét.
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat,
azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal-
maz meg.
0–8
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T Megállapítja, hogy a török Bizánc elfoglalása (1453) után,
1456-ban ostromolta Nándorfehérvár várát, és megemlíti,
hogy ebben az időszakban már a Balkán jelentős részét a
szultán uralja, és utal az ország megvédése szempontjából a
vár stratégiai jelentőségére.
0–4
írásbeli vizsga 15 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Használja a következő általános fogalmakat (ostrom, hadi-
terv, kormányzó stb.), illetve a témához tartozó következő
konkrét történelmi fogalmakat (bandérium, végvár, kereszte-
sek stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy a törökök az ostrom megindulásakor jelen-
tős számbeli fölényben voltak a védőkkel szemben, és megál-
lapítja, hogy a korszakban felmentő sereg nélkül nehezen
lehetett megvédeni egy várat (pl.: kiéheztetés, tüzek)
T Pl. felismeri, hogy Hunyadi seregével a török hajózár feltö-
résével tudott bejutni a várba, és megállapítja, hogy a sikeres
akcióban szerepe van Hunyadi hadvezéri képességeinek és
harcmodorának is.
T Pl. felismeri, hogy a végső győzelmet Hunyadi a várból
való kitörés révén éri el, és megállapítja, hogy ebben szerepe
volt a Kapisztrán János vezette kereszteseknek is.
0–8
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó feltárja, hogy a vár megvédése óriási jelentő-
ségű volt, hiszen elvesztése védtelenné tette volna az orszá-
got a török támadások elől.
T Pl. feltárja, hogy az Oszmán-török Birodalom Bizánc és a
Balkán meghódítása után a Magyar Királyság elfoglalását is
célul tűzte ki, és megállapítja, hogy a XIV. század végétől az
országnak komoly erőket kellett fordítania a török elleni vé-
dekezésre.
T Pl. utal arra, hogy Hunyadi több hadjáratban is megkísérel-
te a törököt kiűzni Európából, és megállapítja, hogy hadvezé-
ri tevékenységének legjelentősebb sikere a nándorfehérvári
győzelem, mely több évtizedre feltartóztatta török terjeszke-
dést.
T Pl. felismeri, hogy Hunyadi kormányzósága fontos szere-
pet játszott az ország védelmének megerősítésében, és megál-
lapítja, hogy a török teljes legyőzésére Magyar Királyság
belső trónharcok és hathatós külső (nemzetközi) támogatás
nélkül nem volt képes.
T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és
alátámasztja elemzését.
0–10
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világo-
sak és egyértelműek.
Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését
szolgálja.
A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskod-
nak.
A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibákat.
0–8
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 21
írásbeli vizsga 16 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
17. Az 1848-as forradalom (rövid)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Kossuth március 3-ai beszéde és az
áprilisi törvények összefüggéseit mutatja be.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket
tár fel (pl. a reformkor liberális ellenzékének programjába
szinte kivétel nélkül szerepelnek azok az elképzelések pl.
úrbéri viszonyok megszűntetése, közteherviselés, melyeket
majd az áprilisi törvények rögzítenek stb.).
0–4
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T Megállapítja, hogy az 1848. februári párizsi forradalom
hatására szólal fel Kossuth, és utal az európai forradalmi hul-
lám néhány állomására (München, Milánó, Prága stb.).
0–4
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat
(országgyűlés, forradalom, alkotmány, törvény stb.) és a kö-
vetkező konkrét történelmi fogalmakat (felirati javaslat, szen-
tesítés, úrbéri viszonyok, közteherviselés stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy Kossuth beszéde a polgári átalakulás (köz-
teherviselés, úrbéri viszonyok megszűntetése) és a nemzeti
önállóság megteremtésének főbb elemeit tartalmazza, és
megállapítja, hogy a márciusi forradalmat követően elfoga-
dott áprilisi törvények e javaslatokra épülnek.
0–4
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó bemutatja, hogy az áprilisi törvények lényegé-
ben a reformkorban megfogalmazott elképzelésekre épülnek,
és rögzíti, hogy e törvények teremtették meg a polgári Ma-
gyarország alapjait.
T Pl. felismeri, hogy Kossuth az európai forradalmi hullám
nyomán fogalmazza meg feliratát, és megállapítja, hogy ja-
vaslatai egymásba ötvözve fogalmazzák meg a polgári átala-
kulás és a nemzeti önállóság megerősítésének feltételeit.
T Pl. rögzíti, hogy az áprilisi törvények felszámolják a rendi -
és feudális viszonyokat, valamint megteremtik a független
Magyarország alapjait, és megállapítja, hogy az uralkodó
által kinevezett kormány kormányban döntően a reformkor
liberális ellenzék jutott meghatározó szerephez.
0–6
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibát.
0–2
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12
írásbeli vizsga 17 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
18. Budapest fejlődése (hosszú)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Budapest létrejöttének körülményeit
és fejlődésének sajátosságait mutatja be.
A válasz lényegre törően ismerteti a három városrész (Pest,
Óbuda, Buda) egyesülésének feltételeit és következményeit.
Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. a polgári
átalakulás, a tőkés termelési viszonyok általánossá válása, a
felgyorsuló ipari forradalom, valamint a város kedvező föld-
rajzi helyzete jelentősen befolyásolja a fejlődés folyamatát).
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat,
azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal-
maz meg.
0–8
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T megállapítja, hogy 1867-et követően teremtődik meg a
három városrész egyesítési feltételei (1873), és utal a létrejö-
vő főváros központi fekvésére, a közlekedésben betöltött
földrajzi helyzetére, városszerkezet jellemzőire (belváros,
külváros, ipari negyedek).
0–4
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Használja az alábbi általános fogalmakat (városiasodás,
elővárosok, infrastruktúra stb.), illetve a következő konkrét
történelmi fogalmakat (Közmunkák Tanácsa, Duna-hidak
stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy a főváros földrajzi (centrális) helyzete
fontos szerepet játszott gyorsütemű fejlődésében, és megálla-
pítja, hogy e folyamatot jelentősen meghatározta a Duna mint
közlekedési és szállítási funkciót ellátó folyó, valamint a
centrálisan kiépülő vasúthálózat.
T Pl. rögzíti, hogy a város gyors néhány évtized alatt rendkí-
vül gyors ütemben fejlődött, lakóinak száma közel 50 év alatt
majdnem megnégyszereződik, és megállapítja, hogy a fejlő-
dést a magyar kormányok intézkedései mellett a felgyorsuló
ipari forradalom társadalmi következményei is segítették.
T Pl. rögzíti, hogy a századfordulóra a gyorsütemű építkezé-
sek és a lakosság növekedése következtében Budapest világ-
várossá válik, és megállapítja, hogy a belvárosban a kereske-
delem, bankvilág és a politikai irányítás központjai épülnek
ki, az ipartelepek és a munkásnegyedek a külvárosi részekben
kapnak helyet.
0–8
írásbeli vizsga 18 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó felismeri, hogy Budapest gyorsütemű fejlődé-
sében számos tényező (polgárosodás, iparfejlesztés, kor-
mányzati ösztönzés) együttes hatása érvényesült, és utal arra,
hogy a főváros fejlődése elszakadt az ország lassabb ütemben
átalakuló többi vidékétől.
T Pl. feltárja, hogy a dualizmus politikai vezetőrétege ki-
emelt jelentőséget tulajdonított a Béccsel vetélkedő főváros
fejlesztésének, és megállapítja, hogy jelentős kedvezmények-
kel segítették a fővárosba befektetőket.
T Pl. feltárja, hogy a világvárossá kiépülés néhány évtized
alatt megy végbe, így egységes városkép alakul ki, és megál-
lapítja, hogy ennek létrejöttében az Andrássy, majd Podma-
niczky vezette Fővárosi Közmunka Tanácsnak is jelentős
szerepe van.
T Pl. utal arra, hogy a főváros fejlesztésében nagy szerepe
van a beáramló osztrák, német, zsidó tőkének, mely jó befek-
tetési lehetőséget látott mind az iparban, kereskedelemben és
bankéletben, valamint a Monarchia iparilag fejlettebb terüle-
teiről beáramló szakmunkásoknak, és megállapítja, hogy a
város fejlődése együtt járt az itt élő, és a különböző területek-
ről beáramló lakosság elmagyarosodásával is.
T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és
alátámasztja elemzését.
0–10
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világo-
sak és egyértelműek.
Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését
szolgálja.
A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskod-
nak.
A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibákat.
0–8
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 21
19. A határon túli magyarok (rövid)
Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a határon túli magyarság helyzetének
alakulását mutatja be a XX. században.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket
tár fel (pl. a kisebbségbe kerülő magyarság számának növe-
kedése ellenére is az összlakosságon belül csökkenést mutat).
0–4
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és
időben.
T Megállapítja, hogy az 1920-as trianoni békeszerződést kö-
vetően, melyet lényegében az 1947-es párizsi békeszerződés
is megerősített, a történelmi Magyarországról közel 3 millió
magyar anyanyelvű került a különböző utódállamok (Cseh-
szlovákia, Románia stb.) területére.
0–4
írásbeli vizsga 19 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat
(nemzet, nemzetiség, nemzetállam, nacionalizmus stb.) és a
következő konkrét történelmi fogalmakat (homogén nemzet-
állam, kollektív és egyéni jogok, kisebbségvédelem stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy a békeszerződések nyomán a kisebbségbe
kerülő magyarság száma 70 év alatt növekedése ellenére is az
összlakosságon belül csökkenést mutat, és megállapítja, hogy
ez összefügg a természetes, illetve erőszakos asszimilációval.
0–4
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó elemzi a határon túli magyarság kisebbségbe
kerülésének okait és következményeit.
T Pl. rögzíti, hogy a trianoni békeszerződés következtében az
utódállamok homogén nemzetállam kialakítására törekedtek,
és megállapítja, hogy ezért számos intézkedéssel sújtották
(pl. földkisajátítás, hivatalvesztés) a kisebbségbe került ma-
gyarságot.
T Pl. rögzíti, hogy a második világháború alatti terület visz-
szaszerzések kiélezték a nemzetiségi ellentéteket, és a létre-
jövő kommunista diktatúrák szűkítették az egyéni szabadság-
jogokat, és megállapítja, ennek következtében számos erő-
szakos intézkedésre került sor (kollektív bűnösség kimondá-
sa, megtorlások) és erősödött a többségi nemzet asszimilációs
törekvése.
0–6
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibát.
0–2
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12
20. A Kádár-korszak politikája (hosszú)
Műveletek, tartalmak Pont
írásbeli vizsga 20 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Kádár-korszak jellemzőit, sajátossá-
gait mutatja be.
A válasz lényegre törően ismerteti a korszak megítélésének
ellentmondásait.
Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. Kádár erő-
szakos körülmények között kerül hatalomra, de a gulyás
kommunizmusnak nevezett politikájával egy ideig a lakosság
jelentős részének támogatását élvezi).
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat,
azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal-
maz meg.
0–8
Tájékozódás
térben és időben
M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
elhelyezi.
T Megállapítja, hogy a Kádár-korszak 1956-os forradalmat
követően kezdődik, és az 1989–90-es rendszerváltozásig tart.
Ebben az időszakban az ország a szovjet blokk része.
0–4
Szaknyelv al-
kalmazása
M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Használja az alábbi általános fogalmakat (demokrácia, dik-
tatúra, életszínvonal stb.), illetve a következő konkrét törté-
nelmi fogalmakat (gulyáskommunizmus, „legvidámabb ba-
rakk”, eladósodás stb.).
0–4
Források hasz-
nálata
M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-
formációkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl. rögzíti, hogy Kádár rendszere az 1956-os forradalom
leverését követően szovjet segítséggel épült ki, és megállapít-
ja, hogy későbbi legitimációját és a folyamatos életszínvonal
emelésének köszönheti.
T Pl. rögzíti, hogy a rendszer a megtorlásokat követően le-
mondott a nyilvános erőszakról, de diktatórikus jellege to-
vábbra is fennmaradt, és megállapítja, hogy az egyéni sza-
badságjogok korlátozott kierjesztésével (pl. utazás, vagyono-
sodás) lecsöndesítette a társadalmat, ezért nevezték „legvi-
dámabb barakknak”.
T Pl. rögzíti, hogy a korszak folyamán jelentős változások
következnek be a gazdaságban és a társadalmi életben, vala-
mint a mindennapi életmódban, és megállapítja, hogy ez ösz-
szefügg a világban végbemenő modernizációs folyamatokkal
is.
0–8
írásbeli vizsga 21 / 21 Forrásközpontú történelem –
tevékenységközpontú történelemtanítás
Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató
Eseményeket
alakító tényezők
feltárása
M A vizsgázó felismeri a Kádár-korszak ellentmondásait (pl.
diktatúra és korlátozott szabadságjogok, folyamatos reformok
és mégis leszakadás a világgazdasági versenyben).
T Pl. feltárja, hogy Kádár alapvetően csak a szovjetek támo-
gatásának köszönheti hatalmát, és megállapítja, hogy ennek
következtében igazodott a Szovjetunió kül- és belpolitikai
elvárásaihoz.
T Pl. feltárja, hogy a rendszer viszonylagos jólétet teremtett,
és különösen a mezőgazdaságban helyt állt a nemzetközi ver-
senyben, és megállapítja, hogy az eredmények ellenére sú-
lyos gazdasági (eladósodás) sodorta az országot.
T Pl. utal arra, hogy Kádár politikáját mind a mai napig el-
lentmondásosan ítéli meg a magyar közvélemény, és megál-
lapítja, hogy a pozitív értékelések többségét a viszonylagos
társadalmi stabilitás és biztonság értékként való elismerése
vezérli, míg a negatív értékeléseket elsősorban a diktatúra
elítélése, és az eladósodás miatti „jövő fölélésének” problé-
mái irányítják.
T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és
alátámasztja elemzését.
0–10
Megszerkesz-
tettség, nyelvhe-
lyesség
A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világo-
sak és egyértelműek.
Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését
szolgálja.
A tanuló megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskod-
nak.
A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibákat.
0–8
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 21