A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDPA vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP(EU25 = 100)(EU25 = 100)
40
45
50
55
60
65
70
75
80
1995 2000 2005
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Szlovénia
Forrás: Eurostat
Magyarország versenyképességi rangsorbeli Magyarország versenyképességi rangsorbeli helyzetehelyzete
51 ország27 európai
ország
2000 27 17
2001 30 17
2002 30 17
2003 30 16
2004 35 19
2005 32 16
Változás 2000-2005 -5 +1
2006 35 20
Változás 2000-2006 -8 -3
Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook, 2000-2006. Lausanne
Az áruk és szolgáltatások exportjának alakulása; Az áruk és szolgáltatások exportjának alakulása; 2000/1995, 2005/20002000/1995, 2005/2000
Forrás: European Commission AMECO
0
50
100
150
200
250
300
Ro
mán
ia
Szl
ová
kia
Cse
ho
rszá
g
Len
gye
lors
zág
Let
tors
zág
Bu
lgár
ia
Ész
tors
zág
Mag
yaro
rszá
g
Au
sztr
ia
Íro
rszá
g
Gö
rög
ors
zág
EU
-15
Po
rtu
gál
ia
Fin
no
rszá
g
Jap
án
US
A
2000 2005
Kedvező vállalati értékelések a Kedvező vállalati értékelések a versenyképességről, bár alacsony vállalati K+Fversenyképességről, bár alacsony vállalati K+F
A fejlett országokban is versenyképes termékek és szolgáltatások aránya:
1997: 30%
2003: 50%
A vállalkozási K+F ráfordítások a GDP A vállalkozási K+F ráfordítások a GDP arányában, 2004arányában, 2004
(százalék)(százalék)
Forrás: Eurostat
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
Bu
lgá
ria
Le
ng
ye
lors
zág
Lit
vá
nia
Gö
rög
ors
zág
Le
tto
rszá
g
Ro
má
nia
Po
rtu
gá
lia
Szl
ov
ák
ia
És
zto
rszá
g
Ma
gy
aro
rszá
g
Ho
rvá
tors
zág
Íro
rszá
g
Cs
eh
ors
zág
No
rvé
gia
Szl
ov
én
ia
EU
-15
Au
szt
ria
Né
me
tors
zág
US
A
Ja
pá
n
Fin
no
rszá
g
Sv
éd
ors
zág
Differenciált gazdaságDifferenciált gazdaság
KKV-multik
Fejlődő és vegetáló KKV-k
Előretörő és kínlódó ágazatok
Virágzó és leszakadó régiók
Az innovatív KKV-k arányaAz innovatív KKV-k aránya,, 2003 2003 (százalék)(százalék)
Forrás: Eurostat
0
10
20
30
40
50
60
70
Ma
gy
aro
rszá
g
Szl
ov
ák
ia
Le
ng
ye
lors
zág
Po
rtu
gá
lia
Le
tto
rszá
g
Cs
eh
ors
zág
Au
szt
ria
Né
me
tors
zág
Feldolgozóipar Üzleti szolgáltatások
Állami tevékenység:Állami tevékenység:
pazarlás, reform nélküli forráskivonás
Nyugdíjrendszer
Egészségügy
Infrastruktúra
Oktatás
A foglalkoztatottak arányának alakulása a A foglalkoztatottak arányának alakulása a munkaképes korú népességen belül 1998-2005 munkaképes korú népességen belül 1998-2005
(százalék(százalék))
Forrás: Eurostat
50
54
58
62
66
70
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
EU (15 ország) Csehország Magyarország Ausztria Lengyelország Szlovákia
Egy oktatóra jutó általános iskolai diák, 2003Egy oktatóra jutó általános iskolai diák, 2003
Forrás: OECD Education at a Glance, 2005
0 5 10 15 20 25
Izrael
Japán
Szlovákia
Írország
Csehország
Horvátország
Románia
Bulgária
Finnország
USA
Ausztria
Észtország
Szlovénia
Görögország
Lengyelország
Portugália
Magyarország
A nyelvtudás értékeléseA nyelvtudás értékelése,, 2006 2006
Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook, 2006
0 2 4 6 8 10
Finnország
Görögország
Izrael
Ausztria
Portugália
Észtország
Szlovénia
Írország
Horvátország
Csehország
Bulgária
Szlovákia
USA
Románia
Magyarország
Japán
Lengyelország
1 = nem felel meg
10 = teljesen megfelel
Nemzetközi környezet, 2015Nemzetközi környezet, 2015
Világpolitika: erősödő Világpolitika: erősödő feszültségekfeszültségek
Terrorizmus
Vallási fanatizmus
Etnikai konfliktusok
Energiabiztonság
VilággazdaságVilággazdaság
Észak-Dél szakadék
Elöregedés, egészségügyi költségrobbanás
Állampénzügyi reformkényszerek
A környezet fenntarthatósága
Európai UnióEurópai Unió
Lemaradás a globális gazdasági versenyben
Vállalkozói szellem (paternalizmus)
Innováció
Humán tőke
IKT használat
Magyar gazdaságpolitika – kihívások 2015Magyar gazdaságpolitika – kihívások 2015
Felzárkózás folytatása (GDP/fő)
Makrogazdasági egyensúly javítása
Euró bevezetése
Gazdasági-társadalmi kohézió erősítése
10-15 év alatt a mostani EU-25 átlaga
15-20 év alatt a mostani EU-25 75%-a
Négy forgatókönyvNégy forgatókönyvAA
KedvezKedvezőő küls külsőő és bels és belsőő feltételek feltételek
Fejlődik a tudásgazdaság
Gyorsan javul a versenyképesség
4-4,5% GDP növekedés
Államháztartási egyensúly javul, 2008-2009-re helyreáll
Euró bevezetés: 2010-2011
BBRossz világgazdasági feltételek, elRossz világgazdasági feltételek, előőrehaladó rehaladó
magyar reformokmagyar reformok
Szerényebb külföldi befektetések, kevesebb hazai forrás
Mérsékeltebb ütemű modernizáció
Lassúbb, 3-3,5% GDP növekedés
Az euroövezeti csatlakozás inkább csak 2011-2013-ban lehetséges
CCKedvezKedvezőő küls külsőő feltételek, elmaradó reformok feltételek, elmaradó reformok
Nincs modernizáció, nincsenek reformok
Kevés erőforrás az innovációs nyitásra
2% körüli GDP növekedés
Az ország felzárkózása megáll
DDMinden kedvezMinden kedvezőőtlenül alakul - kívül és belültlenül alakul - kívül és belül
Súlyos gazdasági, pénzügyi és társadalmi problémák
reform-reform-reform…
Önkormányzati-közigazgatási reformok
A központi államigazgatás intézményi és működési reformja
Oktatási-képzési reform
Egészségügyi reform
A vállalati működési környezet javítása (a verseny korlátainak kiiktatása)
A kedvezA kedvezőő forgatókönyvek feltételei forgatókönyvek feltételei
Adózás és versenysegítésAdózás és versenysegítés
Az adóterhelés (kényszerű) fenntartása, némi átrendezéssel
További piacliberalizálás (főleg a közszolgáltatások terén)
Várhatóan hogyan alakul az Önök cégének Várhatóan hogyan alakul az Önök cégének piaci helyzete 2015-ig a jelenlegihez képest? piaci helyzete 2015-ig a jelenlegihez képest?
Forrás: GKI Zrt. felmérése, 2006. február
48%15%
18%
8%11%
Jelentősen javul
Kissé javul
Nem változik
Kissé romlik
Jelentősen romlik
Mely tényezők akadályozzák Magyarország Mely tényezők akadályozzák Magyarország versenyképességének javulását 2versenyképességének javulását 20015-ig? 15-ig?
(említési gyakoriság, százalék)(említési gyakoriság, százalék)
A magyar politikai környezet 65
A túlzott állami bürokrácia 65
A korrupció 35
Az EU-források nem hatékony felhasználása 27
A fizikai infrastruktúra fejletlensége 27
A nemzetközi gazdasági környezet 26
A globalizáció 25
A vállalatok gyenge innovációs készsége 21
Nem kielégítő fejlesztési stratégiák 20
Az önkormányzatok működése 17
A képzett munkaerő elérhetősége 16
A jogi szabályozás hiányosságai 12
Az informatikai infrastruktúra fejletlensége 9
A nemzetközi politikai környezet 6
A 2015-ig a legnagyobb növekedési lehetőségeket A 2015-ig a legnagyobb növekedési lehetőségeket rejtő szektorokrejtő szektorok ((említési gyakoriság, az adott kérdésre említési gyakoriság, az adott kérdésre
választ adók százalékában)választ adók százalékában)
Az összes válaszadó szerint
Turizmus 40
Informatika 32
Mezőgazdaság, élelmiszeripar 30
Építőipar, infrastruktúra-fejlesztés 24
Szállítás, raktározás, logisztika 21
Energetika 18
Kiskereskedelem 10
Kutatás, fejlesztés, innováció 10
Környezetvédelem 8
Pénzügyi szolgáltatások 6
Gyógyszeripar 5
Gépipar 5