Az Alcsíki–medence Natura 2000 terület értékeinek és fontosságának informáltságáról való, az alcsíki lakosság soraiban történő felmérés eredményeinek kidolgozása II.A projekt címe: „Kezelési terv, információs kampány, oktatás és tudatosítása az Alcsíki–
medence Natura 2000 területnek (ROSCI0007)”
A project regisztrációs száma: SMIS–CSNR 36405
A projekt általános célja: Az Alcsíki-medence Natura 2000 terület (ROSCI0007) természetes
állapotának és a közösségi jelentőségű fajok/élőhelyek állapotának a megőrzése, számottevő javítása
egy nyitott, konzultatív, átlátható és részvételi folyamat keretén belül, amelynek célja a kezelési terv
elkészítése és az érdekeltek informálása/felvilágosítása a Natura 2000 terület megőrzésének
előnyeiről.
E.2. Tevékenység: A lakosság informáltságáról és tudatosságáról az Alcsíki–medence Natura
2000 terület értékeivel és fontosságával kapcsolatosan egy kérdőíves felmérés elvégzése, az
információs kampány elindulása előtt és befejezése előtt.
A második felmérés időtartama: 2013. október 10. – november 30.
A felmérés módja: kérdőívezés
Céjcsoport: Tusnád, Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály községek környéke,
15 éven felüli személyek.
Helyszínek: Tusnád, Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály községek
A projekt célja: a lakosság informáltság és tudatosság szintjének meghatározása. A kérdőív
olyan kérdéseket tartalmaz, amely a helyi lakosság ismereteit célozza meg a Natura 2000
terület jelentőségeire és az abból származó előnyeire, valamint a terület elsődleges természeti
értékeire vonatkozóan.
Az ok, amiért szükség van erre a tevékenységre: a konzultációs, információs és tudatosító
tevékenységek hatásáról egy részletes értékelés készítése.
Az előző évi felméréshez hasonlóan (2012. október – november), most is
véletlenszerűen kiválasztott 1100 személyt kérdeztünk meg, akik az Alcsíki–medence Natura
2000 terület (ROSCI0007) szomszédságában levő települések lakói. A települések: Újtusnád,
Nagytusnád, Csíkverebes, Csíkcsatószeg, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Csíkszentkirály (1.
táblázat). A kérdőívek kitöltőit az Alcsíki–medence Natura 2000 terület értékeivel és
fontosságával kapcsolatos ismereteikről, informáltságukról kérdeztük.
A községek lakosságának meghatározásához a 2011-es népszámlálás adatait (10206)
vettük figyelembe (Csíkszentkirály – 2502, Csíkszentimre – 2064, Csíkszentsimon – 3478,
Tusnád – 2162), ami a populáció méret növekedését mutatja az előző felmérés során használt
2002-es népszámlálás adataihoz képest (10089).
1. táblázat. Települések és a megkérdezettek száma.
A kérdőív négy független kérdéssel indul (nem, kor, iskolai végzettség,
információforrás), melyek után 12 kérdés következik, mindegyiknél előre megadott válaszok
vannak, ezeket továbbiakkal lehet kiegészíteni a „kommentek” sorban.
Ez a négy független kérdés segített meghatározni a célközönség néhány jellemzőjét,
akik fele irányul a projekt e tevékenysége, és akik direkt módon érintettek a terület
kezelésével kapcsolatos problémákban. A véletlenszerűen kiválasztott, megkérdezett
személyek közel 45 %-a férfi volt (2. táblázat).
A megkérdezettek 37,64 %-ban, legnagyobb arányban a 41–60 év közötti korcsoportba
tartoztak, és legkisebb arányt a fiatalok korosztálya (15–25 év) éri el. A második leginkább
képviselt korosztály a 60 év felettiek (3. táblázat). Ezzel az eredménnyel ellentétben a korábbi
felmérés során egyenletesebb volt a korcsoportok közötti eloszlás (20.54%, 25.16%, 32.94%,
21.36%). A különbség abból adódhat, hogy a második felmérés leginkább munkaidőben
történt, amikor az idősebb korosztály otthon tartózkodott.
2. táblázat. A megkérdezett férfiak és nők száma.
3. táblázat. A különböző korcsoportokba tartozók száma.
A helyi lakosság iskolai végzettségét vizsgálva láthatjuk, hogy a megkérdezettek nagy
része érettségizett, szakiskolát végzett, vagy éppen most végzi. Ez a 8–12 osztályt végzettek
kategóriája, ahová a megkérdezettek 61.36 %-a tartozik. A következő kategória a 4–8 osztályt
végzők 20.73 %-al. Legkevesebben tartoznak az 1–4 osztályt végzettek közé, és
felsővégzettségűeket is alacsony arányban kérdeztünk meg (4. táblázat).
4. táblázat. A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők száma.
Megtudni egy közösségről, hogy hogyan, mi által jut el az információ a lakossághoz,
nagyon fontos, ha fel akarjuk hívni a figyelmét valamire. Napjainkban a leggyorsabb
információforrás az internet. Ezzel ellentétben felmérésünk során a megkérdezettek 75.45 %-a
választotta a televíziót információforrásként, míg csak 45.64 %-a az internetet, hasonlóan a
rádiót is. A második leggyakoribb információforrásnak az újság bizonyult, 63.36 %-ban.
Kevesebben, az emberek 28.64 %-a választotta a falusi társaikat információforrásként,
azonban egy vidéki környezetben ez sem mellékes tényező (5. táblázat).
5. táblázat. A lakosság információ szerzésének elsődleges forrásai.
1. Kérdés.
Tud Ön arról, hogy a községe közelében található egy európai érdekeltségű természetvédelmi
terület (Natura 2000 terület), melynek neve Alcsíki–medence Natura 2000 terület
(ROSCI0007)?
Igen [ ] Nem [ ]
2. Kérdés.
Tudja Ön, hogy melyik községek területén található az említett Alcsíki–medence Natura 2000
Természetvédelmi Terület (ROSCI0007)? (helyes válasz: Csíkszentkirály, Csíkszentimre
Csíkszentsimon és Tusnád)
Igen [ ] Nem [ ]
3. Kérdés.
Mennyire informált Ön az Alcsíki–medence Natura 2000 terület jelenlegi helyzetéről?
Egy válasz lehetséges.
a. Jól informált b. Informált c. Kevésbé informált d. Nem ismerem/Nem válaszolok
Az első három kérdés a helyi lakosságnak a Natura 2000 területtel kapcsolatos
informáltságáról ad választ. Az alábbi táblázatokból (6. táblázat, 7. táblázat, 8. táblázat)
kiderül, hogy a lakosság 69.74 %-a hallott arról, hogy létezik egy Alcsíki–medence nevű
Natura 2000 terület, de már csak a 36.64 %-a ismeri a terület elterjedését. Valamint a lakosság
csak 1.6 %-a válaszolta azt, hogy jól informált a terület jelenlegi helyzetével kapcsolatban,
16.8 %-a informált, míg közel a fele a megkérdezetteknek (48.4%) kevésbé informált és 33.3
%-a egyáltalán nem informált. Az előző évi felméréshez hasonló eredményeket kaptunk.
Annyi eltéréssel, hogy egy enyhe növekedés látható az informáltak és a jól informáltak
számában (tavaly: 13.7% és 1%). Valamint most többen tudták, hogy létezik az Alcsíki–
medence Natura 2000 terület (tavaly: 66.61%), és hogy hol is található (tavaly: 14.66%).
A lakosság védett területekkel kapcsolatos informáltságának ismerete fontos a projekt
következő tevékenységeinek alakításához, mivel ezek a helyiek bevonásával kerülnek
megvalósításra.
6. táblázat. 1. kérdés. 7. táblázat. 2. kérdés.
A 3. kérdésre adott válaszokat vizsgálva (8. táblázat) azt láthatjuk, hogy a 60 év
felettiek korcsoportja a leginkább informált (52.9%), valamint a 41 – 60 év felettiek is
informáltnak mondhatóak (44.2%). A fiatalabb korosztály (15–25 év) inkább nem informált.
Ez az eredmény azt mutatja, hogy e korosztály informáltságán javítani kell a jövőben, mivel
ez az a korosztály, amely a jövőben is hatással lesz a területekre.
8. táblázat. 3. kérdés.
4. Kérdés.
Van-e földbirtoka az Alcsíki–medence Natura 2000 területen?
Igen [ ] Nem [ ] Milyen kategóriájú?
A négyes kérdés mellett van egy mellékkérdés is (Milyen kategóriájú?), amire
válaszolva a megkérdezett személy megadja, hogy milyen kategóriába/osztályba tartozik az
adott földbirtok (pl. szántó, kaszáló).
A megkérdezettek több mint fele (56.15%) azt válaszolta, hogy van területe ebben a
zónában, mely az ő tulajdonát képezi és a Natura 2000 területen van (9. táblázat).
9. táblázat. 4. kérdés.
A felmérés során kiderült, hogy a kérdőívre válaszolók közel felének nincs területe a
védett területen. Akiknek van, azok közül legnagyobb részének (52.27%) kaszálója van,
valamint 24.18%-ának mindkét típusú területe van, és szintén ennyi százalékának szántó
területe (1. ábra).
1. ábra. A 4. kérdésre adott válaszolók eloszlása.
5. Kérdés.
Ön tud arról, hogy a területen léteznek Botanikai Rezervátumok, melyeket a Hargita
megye Tanácsának 2005/162-ös számú Határozata és a 2000/5-ös számú Törvény
véd? Melyek ezek a rezervátumok? Egy vagy több válasz is lehetséges.
a. Középpatak rétláp, b. Benes rétláp, c. Borsáros láp, d. Csemő rétláp, e. Nyírkert
rétláp, f. Nádas rétláp, g. Nem ismerem/Nem válaszolok.
Ez a kérdés a megkérdezettek általános ismereteit vizsgálja az Alcsíki–medence
Natura 2000 területre vonatkozóan. A válaszadónak név szerint kell neveznie a falvak
közelében levő Botanikai Rezervátumokat. Ez jelentheti a kérdés nehézségét, hogy
nem felismernie kell, hanem megneveznie.
A 2. ábrán látható, hogy a válaszadók több mint fele nem tudta megnevezni a
területeket. Sokan védet növény neveket kezdtek el felsorolni. A rezervátumok neveit
ismertetve sokan felismerték azokat. Esetenként volt, hogy ismerte a területet, de nem
tudta védetté nyilvánított. Megfigyelhető, hogy a leginkább megnevezett Botanikai
Rezervátum a Borsáros láp (27.18%), mely Csíkszentkirály község közelében
található. Valószínű az ott található borvízfürdő miatt ismertebb ez a terület. A
szentkirályiak által sokat emlegetett védett terület a Lucs láp, ami viszont nem az
Alcsíki–medence Natura 2000 terület része.
A második legtöbbet említett rezervátum a Benes rétláp, mely Nagytusnád és
Csíkverebes közötti területen található, a megkérdezettek 10.36%-a említette. A
további négy rezervátumot közel hasonló százalékban (9%, 85%, 7.09%, 5.73%)
említették a következő sorrendben: Nádas-, Nyírkert-, Csemő- és Középpatak rétláp
(2. ábra).
Ezzel az eredménnyel ellenkezően a múlt évben megkérdezettek nagyobb
százaléka (52.85%) nevezte meg a Borsáros lápot, és jóval kevesebb volt az aránya a
nem válaszolóknak (18.37%).
Az a tény, hogy az emberek egyes rezervátumok neveit fel tudják sorolni,
másokat, pedig felismerik, azt jelenti, hogy szükség van mindegyik terület
ismertetésére és a helybeliek ismeretének bővítésére.
2. ábra. Az 5. kérdésre válaszolók számaránya.
6. Kérdés.
Mit gondol, az alábbi listából, melyek az Alcsíki–medence Natura 2000 terület
jelenleg védett fajai? Egy vagy több válasz is lehetséges.
a. szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), b. hiúz (Lynx lynx), c. botos kölönte
(Cottus gobio),
d. tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), e. farkas (Canis lupus),
f. kis denevér (Myotis blythii), g. Egyik sem ezek közül, h. Nem tudom.
A 6. kérdés a helyi lakósok Alcsíki–medence Natura 2000 terület védett fajainak
általános ismereteire vonatkozik. Az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/CCE) alapján kijelölt
terület Standard Adatlapjában szerepelnek a védett fajok. A fenti listában felsorolt fajok
között vannak nem védett és a Standard Adatlapjában is szereplő védett fajok.
A helyes válaszok: a. szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), c. botos kölönte
(Cottus gobio), e. farkas (Canis lupus) és f. kis denevér (Myotis blythii).
A 3. ábrán a válaszadók véleménye látható a terület védett fajaival
kapcsolatosan. Itt megfigyelhető, hogy a megkérdezettek 10.45 %-a nem tudta,
melyek a terület védett fajai. A válaszadók nagy része az Alcsíki-medence Natura
2000 területen védett fajokat jelölte védettnek: a hiúzt (Lynx lynx) (57.73%) és a
tátogó kökörcsint (Pulsatilla patens) (48.18%). A múlt évi felmérésben is hasonlóan
nagy arányban (38.19%, 39.46%) jelölték tévesen ezt a két fajt. Ezek az eredmények
jól mutatják, hogy a helyiek ismerete nem kielégítő, téves a közelükben lévő védett
területek védett fajairól.
3. ábra. Az 6. kérdésre válaszolók számaránya.
A helyes válaszok közül a kis denevért a válaszadók 59.18% jelölte védettnek, ezt
követte a farkas 45%-al, a botos kölönte 32.27%-al és a szibériai hamuvirág 29.64%-al. A
korábbi felmérés (2012) eredményeként a szibériai hamuvirág volt a második (22.17%) a
helyes válaszok között. Ez évi felmérésben (2013) mindegyik fajt nagyobb százalékban
jelölték védettnek.
7. Kérdés.
Miről szólhat/Mit tartalmazhat egy Natura 2000 terület kezelési terve? Egy vagy több
válasz is lehetséges.
a. Egy Natura 2000 terület legfontosabb dokumentuma.
b. Egy felmérést tartalmaz a biodiverzitási értékekről, és az őket veszélyeztető
tényezőkről.
c. Stratégiai és konkrét célokat tartalmaz, melyeket be kell tartani, valamint azokat a
menedzsment tevékenységeket, melyek szükségesek a megfelelő természet-megőrzési állapot
fenntartásához.
d. Olyan jóváhagyott, természet-megőrzési tevékenységeket tartalmaz, melyeket
gyakorlatba lehet fektetni, az Élőhelyvédelmi Irányelv és az állami törvénykezés alapján.
A 7. kérdés arra akar rámutatni, hogy mennyire informáltak az emberek egy Natura
2000 terület kezelési tervével kapcsolatban. Mit értenek az alatt, hogy kezelési terv és mely
tényezők fontosak számukra egy ilyen tervvel kapcsolatosan.
A válaszadók egy vagy több választ is találhattak helyesnek, de mindegyik válasz
helyes volt. A c. válasz volt a legátfogóbb. A 10. táblázat mutatja, hogy melyik választ
gondolták a megkérdezettek a leginkább helyesnek, amely mutatja a természet-megőrzési
állapot fenntartását. A válaszadók közel hasonló arányban gondolták helyesnek mindegyik
választ. Habár azt vártuk, hogy a c. válasznál lesz nagyobb arány és az a. válasznál a
legkisebb, mivel előbbi a legátfogóbb, utóbbi a legegyszerűbb megfogalmazás.
A tavalyi felméréshez viszonyítva, ahol a fenti elképzeléseink beigazolódtak (a. válasz
– 28.69%, c. válasz – 68.78%), ebben a felmérésben azt az eredményt kaptuk, hogy a
válaszadók a b. választ tartják leginkább helyesnek (66.36%), ami kevéssel tér el az a. és c.
választól. A d. választ találták a legkevésbé helyesnek (51.65%) (10. táblázat).
10. táblázat. Az 7. kérdésre válaszolók számaránya.
8. Kérdés.
Ismeri annak az előnyeit, ha egy kezelési tervvel rendelkező Natura 2000 terület
közelében lakik/él? Egy vagy több válasz is lehetséges.
a. Pénzbeli kártérítésekből származó gazdasági előny.
b. Egy Natura 2000-es bizonylat megszerzése az Alcsíki–medence Natura 2000 területtel
szomszédos községekben termesztett javakra.
c. Egy ökológiai bizonylat megszerzése ebben a zónában termesztett és eladott javakra.
d. Egy „Alcsíki–medence” márkanév megszerzése az itt termesztett és eladott javakra.
e. Az ide látogatók számának növelésével a termékek értékesítésének és a helyi
szolgáltatások növelése.
f. Egyik sem a fentiek közül.
A 8. kérdés mutatja be, hogy milyen előnyökkel járhat egy menedzsment tervvel
rendelkező Natura 2000 terület közelében lakni. A 7. kérdéshez hasonlóan itt is
minden válasz helyes, az f. választ kivéve, melyet a legkevesebben is választottak
(12.45%) (11. táblázat).
Megfigyelhetjük, hogy a leginkább ismert és elfogadott az e. válasz, az
ökoturizmus (65.91%), melyet a gazdasági előny és az „Alcsíki–medence” márkanév
megszerzése követ kevés százalékbeli eltéréssel (63.09% és 61.36%). Az ökoturizmus
fontos az itt lakók számára, mivel jelentős anyagi „pótlást” jelentene, mivel a Natura
2000 terület megfelelő kezelési módja, csökkentheti a helyiek anyagi bevételét. Ezt
próbálják, valamilyen szinten, javítani a kártérítések (11. táblázat).
A múlt évi felmérésben legnagyobb arányban találták helyesnek az a. választ
(55.48%) és ezt követte az e. válasz (48.6%).
A különböző bizonylatok megszerzése már kevesebbek számára jelent előnyöket
(b. válasz – 49.45% és c. válasz – 51.45%) (11. táblázat). A válaszadók 12.45 %-a
nem találta egyik választ sem előnynek. Ez az érték jóval alacsonyabbnak tűnik a
tavalyi eredményhez viszonyítva (21.2%), ami egy jó pont a kampány jövőjét nézve.
11. táblázat. Az 8. kérdésre válaszolók számaránya.
9. Kérdés.
Ön szerint, melyek azok a tevékenységek/helyzetek, melyek veszélyeztetik a fajok és
élőhelyeiket az Alcsíki–medence Natura 2000 területen, egy menedzsment terv hiányában?
Egy vagy több válasz is lehetséges.
a. A területek és szomszédos területek nem megfelelő és túllegeltetése
b. A területek, tarlók felégetése
c. Kontrolálatlan turizmus felerősödése
d. Talajvízszint csökkenése (kanalizálások, szabályozások, kotrások, lecsapolások)
e. Orrvadászat, orrhalászat.
f. Illegális szemétlerakás
g. Egyik sem a fentiek közül
A 9. kérdés mutat rá, hogy melyek lehetnek egy Natura 2000 terület fajait és élőhelyet
veszélyeztető tényezők. A megkérdezettek több választ is jelölhettek helyesnek, amely
szerintük veszélyeztető tényező lehet a fajokra és élőhelyeikre. Mindegyik válasz tényleges
veszélyeztető tényezőt jelent az Alcsíki–medence Natura 2000 területen.
A válaszadók közül majdnem mindenki veszélyeztető tényezőként jelölte az illegális
szemétlerakást (94.55%) és a területek felégetését (92.64%), ami véleményük szerint nem
csak a védett területekre jellemző, hanem minden más területre is. Az orrvadászat, -halászat
(84.73%) és a területek túllegeltetése (83.09%) szintén nagy problémát jelent a helyi lakósok
szerint. Sorrendben a talajvízszint csökkenését vélik egyik veszélyforrásnak (74.36%), ami a
lecsapolások, szabályozások eredménye, de mindemellett fontosnak tartják a kanalizálásokat,
folyók szabályozását, mondva, hogy a meleg évszakokban az esővíz hiánya okozza a területek
kiszáradását. Annak ellenére, hogy ebben a zónában nem jellemző a turizmus, mégis a
megkérdezettek 72%-a úgy gondolja, hogy a kontrolálatlan turizmus veszélyeztető lehet (12.
táblázat).
Ezek az eredmények megegyeznek az előző felmérés eredményeivel, a különbség
abban látható, hogy alacsonyabbak voltak a százalékos arányok (a. – 68.60%, b. – 87.69%, c.
– 26.33%, d. – 36.29%, e. – 51.58%, f. – 90.77%, g. – 2.53%).
Ez az eredmény rámutat arra, hogy szükséges a lakosság felvilágosítása
kanalizálásokkal, szabályozásokkal kapcsolatban, mivel éppen ez egyik nagy problémája a
területnek. A helyiek úgy vélik, hogy a lecsapolások által termőterülethez jutnak, és nő a
gazdasági bevételük, de ez által sajnos megváltozik a talajvízszint, idővel kiszáradnak a
területek.
12. táblázat. Az 9. kérdésre válaszolók számaránya.
10. Kérdés.
Úgy gondolja, hogy a fajokat és élőhelyeiket veszélyeztető tevékenységek megállítása,
pozitívan befolyásolhatná az Ön életét?
Igen [ ] Nem [ ] Nem tudom [ ]
Ez a kérdés vizsgálja, hogy a helyi lakosság szerint, a negatív tevékenységek
megszűnése a területen, ami veszélyezteti a fajokat, élőhelyei, jó hatást jelentene-e az ők
életükre.
4. ábra. A 10. kérdésre válaszolók számaránya.
A 4. ábrán látható, hogy a válaszadók közel 90%-a gondolja úgy, hogy a védett
területet érő negatív hatások megszűnése, az ő életét is jobbá tenné. A 3.86%-a pedig úgy
gondolja, hogy az ő életében ez nem jelentene semmilyen változást. A megkérdezettek
8.91%-a nem tudta, hogy ez mit jelentene az ő életére nézve.
13. táblázat. A 10. kérdésre adott válaszok értelmezése a korcsoportok alapján.
Ha korcsoportokra bontva vizsgáljuk a 10. kérdést, akkor láthatjuk, hogy a 41 – 60 év
közöttieknek van leginkább véleményük ebben a kérdésben. Ők azok, akik nagyobb arányban
(38%) gondolták úgy, hogy a területeket érő negatív hatások megszűnése, jó hatással lenne az
ők életükre nézve. Szintén ez a korosztály, amely 33.3 %-ban nemleges választ adott, és 40.2
%-ban „Nem tudom” választ (13. táblázat).
A fiatalabb korosztályokat (15 – 25 év) érintené leginkább ez a változás, ahogy erre az
idősebb korosztály is említést tett. Ők azok, akik most végzik tanulmányaikat, és akik a
jövőben hatással vannak az ember és természet kapcsolatának alakulására. A tavalyi
felméréshez képest, bár kevesebb számban lett képviselve ez a korcsoport, most (17.6%)
nagyobb arányban válaszolták (tavaly: 15% igen, 30.2% nem, 32.9% nem tudja), hogy az ő
életükön is javítana a területeket érő negatív hatások megszűnése.
A további korcsoportok közel hasonló arányban jelölték meg a válaszokat. A 26 – 40
év közöttiek inkább nemmel válaszoltak (28.6%), míg a 60 év felettiek nem tudták (32%),
milyen hatással lehet rájuk a negatív tényezők megszűnése.
14. táblázat. A 10. kérdésre adott válaszok értelmezése településekre lebontva.
A 10. kérdés eredményeit községekre bontva elemezzük (14. táblázat) láthatjuk,
hogy legnagyobb arányban (91.7%) a tusnádi község lakói gondolják úgy, hogy az
életük jó irányba változna, ha a természetvédelmi területet érő negatív hatások
megszűnnének. Őket követik a csíkszentimreiek 90.1 %-os aránnyal. Legnagyobb
arányban a csíkszentsimoniak gondolják úgy, hogy nem lenne az ők életükre jó
hatással a káros tényezők megszűnése (5.4%). A csíkszentkirályiak 14.1 %-a nem
tudott erre a kérdésre választ adni.
11. Kérdés.
Ön tudta, hogy a 195/2005-ös Sürgősségi Kormányrendelet értelmében TILOS a tarló,
nád, cserjék és lágyszárú növények égetése, e törvények be nem tartása
szabálysértésnek minősül (pénzbírsággal büntetik: fizikai személyek esetében 3000
lejtől 6000 lejig, míg jogi személyek esetében 25000 lejtől 50000 lejig is terjedhet)?
És azt tudta, hogy ugyanígy bűncselekménynek minősül, ha a tűz veszélyeztetett
ember, állat vagy növény életét vagy épségét, és 3 hónaptól 1 évig terjedő
börtönbüntetéssel, vagy 30000 lejtől 60000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik?
Igen [ ] Nem [ ]
15. táblázat. A 11. kérdésre adott válaszok százalékos aránya.
A területek, tarlók, nádasok, cserjések felégetése az utóbbi évek egyik nagy
problémája az Alcsíki–medence Natura 2000 területen. Ez a kérdés, pedig azt méri fel,
hogy mennyire informáltak az emberek a törvény által előírt, az égetésekért járó
büntetésekkel kapcsolatban.
Ebben a kérdésben megjelenő törvény mindenki által elérhető, és évente leközölt
törvény az egész országban. Ha valakit tetten érnek, nem részesül kivételezésben,
hogyha nem ismerte a törvényt. Leginkább informáltak és érintettek azok, akik
mezőgazdaságban dolgoznak.
A megkérdezettek 95.81 %-a Igen-el válaszolt, vagyis hallott a törvényről, és
közel mindenki a hatóságok által kihelyezett plakátokból vagy az újságból értesült a
törvényről, büntetésekről. Akik Nem-el válaszoltak azok, akiknek nincs földbirtokuk,
vagy nem foglalkoznak mezőgazdasággal (15. táblázat).
A múlt évi felmérésben hasonló eredményekre jutottunk, amennyiben eltér,
hogy közel 1%-al megnőtt az Igen-t válaszolók száma (tavaly: 94.21% Igen, 5.79%
Nem).
12. Kérdés.
Ön részt venne olyan tevékenységbe, mint a helyi közösségek képviselője, amely
csökkentené az Alcsíki–medence Natura 2000 területet érő negatív tényezőket?
Igen [ ] Nem [ ] Nem tudom [ ]
A 12. kérdés rámutat arra, hogy a helyi lakósok mennyire vennének részt olyan
tevékenységben, amely hozza járulna az Alcsíki–medence Natura 2000 területet érő
negatív hatások megszűntetésében.
A válaszokból tisztán látszik, hogy a megkérdezettek 77.81 %-a részt venne a
természet megóvását, helyreállítását célzó tevékenységben, míg csak 22.19 %–a
válaszolta azt, hogy nem (16. táblázat). Utóbbiak leginkább az időskorukra vagy
szabadidejük hiányára hivatkoztak. Ez az arány növekedett az előző évi felméréshez
képest (akkor: 62.26% igen, 37.74% nem).
16. táblázat. A 12. kérdésre adott válaszok százalékos aránya.
A 12. kérdésre adott válaszokat a korcsoportok alapján vizsgálva (17. táblázat)
megfigyelhetjük, hogy a 60 év felettiek adtak nagyobb arányban (44.9%) nem leges
választ, míg a legvállalkozóbbnak tűnő korcsoport a 41 – 60 év közöttiek (40.1%). A
múlt évi felmérés eredményétől eltérően (19.9% igen, 21.6% nem), az idén
lelkesebbnek tűntek (18,7% igen) a fiatalabb korcsoportba (15–25 év) tartozók is. Az a
része a fiatalabb korosztálynak, aki Nem-el válaszolt, határozottan kijelentette, nem
foglalkozik ilyen jellegű tevékenységekkel.
17. táblázat. A 12. kérdésre adott válaszok értelmezése a korcsoportok alapján.
Ha az eredményeket a községekre bontva vizsgáljuk (18. táblázat) láthatjuk, hogy az
emberek véleménye hasonló mind a négy községben. Talán kiemelhető Csíkszentsimon
(74.7%) és Csíkszentkirály (79.6%), ahol legtöbben vállalkoztak arra, hogy részt vennének
olyan tevékenységben, ami csökkentené a védett területet érő negatív hatásokat. A nem
„vállalkozók” nagyobb számban szintén ezekből a községekből kerültek ki, előbbinek 25.3 %-
a, utóbbinak 20.4 %-a válaszolta, hogy nem vesz részt ilyen tevékenységben.
Ezzel az eredménnyel ellenkezően a tavalyi felméréskor a csíkszentkirályi
„vállalkozók” aránya magasabb volt (84%), míg a csíkszentsimoniaké jóval kisebb (46.5%).
A projekt keretén belül nagyobb hangsúlyt kell fektetni, azokra a községekre, ahol
alacsonyabb az emberek érdeklődése a természetvédelmi problémákat illetően és az egyéni
tevékenységekre való vállalkozásokra. Ez a közösség szociális problémájából is adódhat, nem
konkrétan a védett területekkel kapcsolatos.
18. táblázat. A 12. kérdésre adott válaszok értelmezése településekre lebontva.
A 10-es és 12-es kérdések Igen-lő válaszait összehasonlítva (19. táblázat)
megfigyelhetjük, hogy Tusnád község van elől (91.7%), ahol úgy gondolják, hogy az
Alcsíki–medence Natura 2000 területet érő negatív hatások megállítása jó hatással
lenne az ő életükre, de már csak 78,3 %-ban igen a válasz, ha egy tevékenységben
való részvételről van szó, ami hozza is járulna a negatív hatások csökkenéséhez.
Figyelemre méltó Csíkszentkirály, ahol a legkevesebben (84%) válaszoltak igennel a
10. kérdésre, de a legnagyobb arányban (79.6%) vennének részt egy tevékenységben.
Eredményünk eltér a tavalyi felmérés eredményeitől, amikor a Csíkszentkirályon
megkérdezettek mindkét kérdésre a legnagyobb arányban (10. kérdés – 90.2% igen,
12. kérdés – 84% igen) válaszoltak igennel, míg a tusnádiak a másodikként (10. kérdés
– 87% igen, 12. kérdés – 61.8% igen).
19. táblázat. A 10. és a 12. kérdések összehasonlítása.