46
Aközépkori kakukktojás Aközépkori kakukktojás A város A város

A középkori város

  • Upload
    gaarder

  • View
    813

  • Download
    2

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: A középkori város

Aközépkori kakukktojásAközépkori kakukktojásA városA város

Page 2: A középkori város

A középkori Európa társadalmi A középkori Európa társadalmi háromszögeháromszöge

„„Harcosok” „Imádkozók”Harcosok” „Imádkozók”(nemesség) (klérus)(nemesség) (klérus)

„ „dolgozók”dolgozók” (parasztok, jobbágyok)(parasztok, jobbágyok)

Page 3: A középkori város

A kiváltságok forrásaA kiváltságok forrása

Nemesség –Nemesség – földadománnyal együtt földadománnyal együtt adómentességet, végrendelkezési jogot, és adómentességet, végrendelkezési jogot, és magántulajdonhoz való jogot kapott. Cserébe magántulajdonhoz való jogot kapott. Cserébe katonáskodnia, és általános értelemben katonáskodnia, és általános értelemben szolgálnia kellett az adományozót (senior). szolgálnia kellett az adományozót (senior).

Klérus –Klérus – a katolikus egyház szervezetében a katolikus egyház szervezetében elfoglalt poziciója, rangja alapján. Mivel az elfoglalt poziciója, rangja alapján. Mivel az egyház kulcsfontosságú szerepet kapott a egyház kulcsfontosságú szerepet kapott a középkori államok születésében, működésében, középkori államok születésében, működésében, az egyház kiváltságait maga a király biztosította. az egyház kiváltságait maga a király biztosította.

Page 4: A középkori város
Page 5: A középkori város

Melyik két társadalmi Melyik két társadalmi csoportot tudjuk csoportot tudjuk azonosítani a következő azonosítani a következő ábra segítségével?ábra segítségével?

Milyen jogi viszonyban Milyen jogi viszonyban voltak egymással?voltak egymással?

Milyen gazdasági Milyen gazdasági viszonyban voltak viszonyban voltak egymással?egymással?Hogyan lehetett Hogyan lehetett megváltoztatni a kialakult megváltoztatni a kialakult viszonyrendszert a két viszonyrendszert a két csoport között? csoport között?

A változás melyiküknek A változás melyiküknek volt érdeke? volt érdeke?

A másik csoport hogyan A másik csoport hogyan akadályozhatta e akadályozhatta e változások elindulását? változások elindulását?

Page 6: A középkori város

Jobbágyság kialakulása és függési Jobbágyság kialakulása és függési rendszere rendszere

Page 7: A középkori város

Hogyan jöhet létre egy negyedik Hogyan jöhet létre egy negyedik társadalmi csoport? társadalmi csoport?

Speciális helyek: Speciális helyek:

Uralkodói központokUralkodói központok Egyházi központokEgyházi központok Kereskedelmi csomópontokKereskedelmi csomópontok KikötőkKikötők

Page 8: A középkori város

Uralkodói központokUralkodói központok

Az uralkodók által választott központok jelentős Az uralkodók által választott központok jelentős mennyiségben fogyasztottak élelmiszert, iparcikkeket, és mennyiségben fogyasztottak élelmiszert, iparcikkeket, és luxuscikkeket.luxuscikkeket.

Az uralkodói központok közvetlen szomszédságában Az uralkodói központok közvetlen szomszédságában előbb-utóbb kisebb települések jöttek létre, amelynek előbb-utóbb kisebb települések jöttek létre, amelynek lakói az udvar igényeinek kiszolgálására specializálódtak.lakói az udvar igényeinek kiszolgálására specializálódtak.

Mivel az élelmiszert a királyi birtokok és az adók Mivel az élelmiszert a királyi birtokok és az adók biztosították, iparcikkek előállításával, és biztosították, iparcikkek előállításával, és kereskedelemmel foglalkoztak e települések lakói.kereskedelemmel foglalkoztak e települések lakói.

Mivel szerepük jelentős volt az udvar ellátásában idővel Mivel szerepük jelentős volt az udvar ellátásában idővel bizonyos kiváltságokban részesítette e települések lakóit bizonyos kiváltságokban részesítette e települések lakóit az uralkodó. E kiváltságokat az ott élők közösen kapták, az uralkodó. E kiváltságokat az ott élők közösen kapták, ezért ezért kollektív jogoknakkollektív jogoknak nevezzük ezeket. nevezzük ezeket.

Page 9: A középkori város

Egyház központokEgyház központok

Az egyházi központok mellet is hasonló Az egyházi központok mellet is hasonló folyamatok játszódtak le, mint a világi folyamatok játszódtak le, mint a világi központok esetében. központok esetében.

A különbség abban állt, hogy az egyházi A különbség abban állt, hogy az egyházi vezetők nem engedték ki teljesen földesúri vezetők nem engedték ki teljesen földesúri fennhatóságuk alól ezeket a városokat, fennhatóságuk alól ezeket a városokat, bár bizonyos kiváltságokban részesítették bár bizonyos kiváltságokban részesítették őket. (Pl. Pécs csak 1780-ban kapott őket. (Pl. Pécs csak 1780-ban kapott szabad királyi városi címet)szabad királyi városi címet)

Page 10: A középkori város

Egyházi és világi központok a néhai Egyházi és világi központok a néhai Római Birodalom területénRómai Birodalom területén

Ezeken a területeken kialakuló központok Ezeken a területeken kialakuló központok korábbi római városokra épültek rá. korábbi római városokra épültek rá.

E települések kedvező fekvése, és a megmaradt E települések kedvező fekvése, és a megmaradt római építmények előnyösek voltak számukra.római építmények előnyösek voltak számukra.

E települések igazán soha nem néptelenedtek el, E települések igazán soha nem néptelenedtek el, így biztosítva az ismeretek, a városi kultúra így biztosítva az ismeretek, a városi kultúra folytonosságát. folytonosságát.

A régi római épületek egy részét helyreállították, A régi római épületek egy részét helyreállították, és új funkcióval használták, míg jelentős és új funkcióval használták, míg jelentős részüket elbontva, rengeteg építőanyaghoz részüket elbontva, rengeteg építőanyaghoz jutottak. jutottak.

Page 11: A középkori város

Híres római alapokon nyugvó Híres római alapokon nyugvó európai városokeurópai városok

LondonLondon KölnKöln TrierTrier BécsBécs ArlesArles NimesNimes MilánóMilánó

Page 12: A középkori város
Page 13: A középkori város

Kereskedelmi központokKereskedelmi központok

A kereskedelmi központoknak két nagy A kereskedelmi központoknak két nagy csoportja van:csoportja van:

Távolsági kereskedelmi központokTávolsági kereskedelmi központok

Helyi kereskedelmi gócokHelyi kereskedelmi gócok

Page 14: A középkori város

Távolsági kereskedelemTávolsági kereskedelem

A távolsági kereskedelemnek 3 nagy A távolsági kereskedelemnek 3 nagy rendszere volt: rendszere volt:

- Levantei (Földközi-tenger, Levantei (Földközi-tenger,

Európa – Közel-KeletEurópa – Közel-Kelet- Hanza (Balti-tenger, Északi-tenger)Hanza (Balti-tenger, Északi-tenger)- a két rendszert összekötő szárazföldi utaka két rendszert összekötő szárazföldi utak

Page 15: A középkori város

Levantei kereskedelemLevantei kereskedelem A A levantei kereskedelemlevantei kereskedelem nagy értékű árucikkek forgalmazásával nagy értékű árucikkek forgalmazásával

foglalkozott.foglalkozott. Kialakulása szorosan összefonódott a keresztes hadjáratok Kialakulása szorosan összefonódott a keresztes hadjáratok

történetével. történetével. A luxuscikkek fogyasztói a társadalmi elit tagjai voltak első sorban, A luxuscikkek fogyasztói a társadalmi elit tagjai voltak első sorban,

de a XV. Századi fellendülést követően a középrétegek is de a XV. Századi fellendülést követően a középrétegek is hozzájuthattak az egzotikus árucikkekhez. hozzájuthattak az egzotikus árucikkekhez.

A távolsági kereskedelmet szakemberek bonyolították, akik A távolsági kereskedelmet szakemberek bonyolították, akik kereskedő hálózatokat (kereskedő házak rendszere)kereskedő hálózatokat (kereskedő házak rendszere) alakítottak ki szerte Európában.alakítottak ki szerte Európában.

A távolsági kereskedelem szorosan A távolsági kereskedelem szorosan összefonódott a textilipar és összefonódott a textilipar és a pénzgazdálkodás fejlődésével. a pénzgazdálkodás fejlődésével.

E kereskedelemben az Európába juttatott luxuscikkért nemesfémmel E kereskedelemben az Európába juttatott luxuscikkért nemesfémmel fizettek, ami a XV. Század végére jelentős nemesfémhiányt idézett fizettek, ami a XV. Század végére jelentős nemesfémhiányt idézett elő Európában. elő Európában.

Page 16: A középkori város

Levantei kereskedelemLevantei kereskedelemKözpontjai:Központjai:

Genova és VelenceGenova és Velence MarseillesMarseilles BarcelonaBarcelona PisaPisa

E központok között állandó vetélkedés folyt, amelynek során a kisebb központokat a nagyobbak E központok között állandó vetélkedés folyt, amelynek során a kisebb központokat a nagyobbak bekebelezhették, vagy szövetkezhettek egymással aktuális vetélytársuk ellen. bekebelezhették, vagy szövetkezhettek egymással aktuális vetélytársuk ellen.

A levantei kereskedelemnek köszönhetően Észak-Itáliában jelentős gazdasági fejlődés bontakozott ki A levantei kereskedelemnek köszönhetően Észak-Itáliában jelentős gazdasági fejlődés bontakozott ki a XII. századtól, amelynek nagy szerepe volt az itteni sűrű városhálózat, és városállamok a XII. századtól, amelynek nagy szerepe volt az itteni sűrű városhálózat, és városállamok kialakulásában. kialakulásában.

Az észak-itáliai városok függetlenedését elősegítette, hogy nem alakult ki erős, nagy kiterjedésű állam Az észak-itáliai városok függetlenedését elősegítette, hogy nem alakult ki erős, nagy kiterjedésű állam a régióban, valamint hogy a pápa a császárok egymással vetélkedve adtak kiváltságokat és a régióban, valamint hogy a pápa a császárok egymással vetélkedve adtak kiváltságokat és szövetkeztek az itteni városokkal. szövetkeztek az itteni városokkal.

1176-ban a legnanoi csatában a történelemben először egyszerű városok szövetsége képes volt 1176-ban a legnanoi csatában a történelemben először egyszerű városok szövetsége képes volt megállítani egy birodalom terjeszkedését (Lombard liga). megállítani egy birodalom terjeszkedését (Lombard liga).

Page 17: A középkori város

Az összekötő kapocsAz összekötő kapocsA szárazföldi kereskedelem útvonalai:A szárazföldi kereskedelem útvonalai:

Rajna menti kereskedelmi útRajna menti kereskedelmi útAz Alpok hágóin átkelve Konstanz, Basel környékén érte el a Rajna-völgyét. Az útvonal mentén Az Alpok hágóin átkelve Konstanz, Basel környékén érte el a Rajna-völgyét. Az útvonal mentén európai viszonylatban is jelentős városok jöttek létre (Köln, Frankfurt am Main). Az árucikkek a európai viszonylatban is jelentős városok jöttek létre (Köln, Frankfurt am Main). Az árucikkek a Rajnán, valamint annak mellék folyóin jutottak el a fogyasztókhoz. Az utvonal menti városok Rajnán, valamint annak mellék folyóin jutottak el a fogyasztókhoz. Az utvonal menti városok közül soka Hanzának tagja volt. közül soka Hanzának tagja volt.

Champagne-on keresztül vezető útChampagne-on keresztül vezető útÉszak_Itáliából Burgundián keresztül Flandriába vezető útvonal. A két rendszer közti csere Észak_Itáliából Burgundián keresztül Flandriába vezető útvonal. A két rendszer közti csere Champagne nagy vásárain zajlott. Itt alkalmaztak először váltókat, vásárleveleket, amelyeket a Champagne nagy vásárain zajlott. Itt alkalmaztak először váltókat, vásárleveleket, amelyeket a modern értékpapírok első formáinak tekinthetünk. Az útvonal végpontján, Flandriában alakult ki a modern értékpapírok első formáinak tekinthetünk. Az útvonal végpontján, Flandriában alakult ki a a pre-modern Európa legsűrűbb városhálózat. a pre-modern Európa legsűrűbb városhálózat.

Duna menti kereskedelmi útDuna menti kereskedelmi út A Fekete-tenger vidékét kötötte össze Közép-Európával. Ez az útvonal jelentőségében messze A Fekete-tenger vidékét kötötte össze Közép-Európával. Ez az útvonal jelentőségében messze

elmarad az előbb említettek mögött. Európa kevésbé fejlett régióin vezet keresztül, és az itteni elmarad az előbb említettek mögött. Európa kevésbé fejlett régióin vezet keresztül, és az itteni államok folyamatos háborúi, illetve szegény és gyér lakosságuk rendkívül kockázatossá tették az államok folyamatos háborúi, illetve szegény és gyér lakosságuk rendkívül kockázatossá tették az itt folyó kereskedelmet. A Fekete-tenger vidékét a genovaiak a Földközi-tengeren át érték el a itt folyó kereskedelmet. A Fekete-tenger vidékét a genovaiak a Földközi-tengeren át érték el a XV. Századig, utána pedig a török terjeszkedése végleg elvágta ezt a kereskedelmi utat a Közel-XV. Századig, utána pedig a török terjeszkedése végleg elvágta ezt a kereskedelmi utat a Közel-Kelettől.Kelettől.

Page 18: A középkori város

HanzaHanza A Hanza A Hanza egy kereskedők által alapított érdekvédelmi egy kereskedők által alapított érdekvédelmi

szervezet volt (guilde)szervezet volt (guilde) , amelyet Lübeckben alapítottak a XII. , amelyet Lübeckben alapítottak a XII. században. században.

A szervezet gyors fejlődésének köszönhetően egész városok léptek A szervezet gyors fejlődésének köszönhetően egész városok léptek be a szervezetbe, és hálózták be az Északi- és a Balti-tenger be a szervezetbe, és hálózták be az Északi- és a Balti-tenger partvidékét. partvidékét.

A Hanza elsősorban nyersanyagokat, halat, mg. cikkeket szállított a A Hanza elsősorban nyersanyagokat, halat, mg. cikkeket szállított a mind inkább iparosodó Észak-Nyugat-Európába. Innen pedig olcsó mind inkább iparosodó Észak-Nyugat-Európába. Innen pedig olcsó iparcikkeket a fejletlen Balti térségbe.iparcikkeket a fejletlen Balti térségbe.

Csúcspontján a XIII-XIV. században egész államokat volt képes Csúcspontján a XIII-XIV. században egész államokat volt képes befolyásolni, és így irányítani a térség nagyhatalmait. befolyásolni, és így irányítani a térség nagyhatalmait.

A Hansa kereskedelem nyugati végpontja London, a keleti pedig A Hansa kereskedelem nyugati végpontja London, a keleti pedig Reval és Tallin volt.Reval és Tallin volt.

Page 19: A középkori város

HanzaHanza

A Hanza elsősorban német városok A Hanza elsősorban német városok szövetségét jelentette. szövetségét jelentette.

E városok részben ősi kikötővárosok voltak E városok részben ősi kikötővárosok voltak (Lübeck, Hamburg, Bréma, Dordrecht)(Lübeck, Hamburg, Bréma, Dordrecht)

részben pedig a keleti irányú német részben pedig a keleti irányú német expanzió során alapított új városok expanzió során alapított új városok

(Marburg, Danzig)(Marburg, Danzig)

Page 20: A középkori város

Helyi kereskedelmi gócokHelyi kereskedelmi gócok

Ezek általában egy térség központjában, vagy Ezek általában egy térség központjában, vagy peremén alakultak ki, és helyi árucikkek cseréjét peremén alakultak ki, és helyi árucikkek cseréjét biztosították az itt élők számára. biztosították az itt élők számára.

E városok eltérő adottságú területek E városok eltérő adottságú területek találkozásánál, folyók összefolyásánál, találkozásánál, folyók összefolyásánál, kereskedelmi utak találkozásánál alakultak ki. kereskedelmi utak találkozásánál alakultak ki.

E kereskedelmi gócok körül szintén állandóa E kereskedelmi gócok körül szintén állandóa települések jöttek létre, amelynek a helyi települések jöttek létre, amelynek a helyi földbirtokosok adtak bizonyos kiváltságokat. földbirtokosok adtak bizonyos kiváltságokat.

E gócok száma a X-XIII. századi mg fellendülés E gócok száma a X-XIII. századi mg fellendülés következtében rendkívül megnőtt. következtében rendkívül megnőtt.

Page 21: A középkori város

Városiasodás előfeltételeiVárosiasodás előfeltételei

TerményfeleslegTerményfelesleg::

mellyel kereskedni lehet,mellyel kereskedni lehet, amely megélhetést biztosít a városokban nem amely megélhetést biztosít a városokban nem

mg.-vel foglalkozó iparos réteg számára.mg.-vel foglalkozó iparos réteg számára. amelyből a lakosság kezében fizetőeszköz amelyből a lakosság kezében fizetőeszköz

halmozódik fel (kereslet)halmozódik fel (kereslet)

Eredmény: árufelesleg alakul ki és megindul a Eredmény: árufelesleg alakul ki és megindul a pénzgazdálkodáspénzgazdálkodás

Page 22: A középkori város

ElőfeltételekElőfeltételek

Kereskedők önszerveződő közösségei:Kereskedők önszerveződő közösségei:Ezek a guildék, communák jeletik a középkori Ezek a guildék, communák jeletik a középkori

város alapját. város alapját. Ezek a közösségek harcolnak bizonyos Ezek a közösségek harcolnak bizonyos

kiváltságokat a terület urával szemben, általában kiváltságokat a terület urával szemben, általában az uralkodó támogatásával.az uralkodó támogatásával.

A városok születéséhez kell még A városok születéséhez kell még nagyszámú nagyszámú felesleges munkaerőfelesleges munkaerő, amely már nem tud, , amely már nem tud, vagy akar a mezőgazdaságból megélni. vagy akar a mezőgazdaságból megélni.

Page 23: A középkori város

A város születéseA város születése

Egy közösség Egy közösség kiváltságlevelet kapkiváltságlevelet kap a terület urától, a terület urától, vagy az uralkodótól, amelyben rögzítik, vagy az uralkodótól, amelyben rögzítik, kiváltságaikat kiváltságaikat (privilégiumok(privilégiumok), és kötelezettségeiket. ), és kötelezettségeiket.

A közösség megválasztja elöljáróit (magisztrátus), A közösség megválasztja elöljáróit (magisztrátus), vezetőjét (polgármester), és a városi bírót.vezetőjét (polgármester), és a városi bírót.

A közösség kialakítja saját jogrendjét (polgári és büntető A közösség kialakítja saját jogrendjét (polgári és büntető ügyek)ügyek)

A közösség teljes jogú tagjait összeírják a városi A közösség teljes jogú tagjait összeírják a városi névjegyzékbe.névjegyzékbe.

A közösség megszervezi a legfontosabb feladatok A közösség megszervezi a legfontosabb feladatok ellátást (védelem, piacfelügyelet, közbiztonság).ellátást (védelem, piacfelügyelet, közbiztonság).

Page 24: A középkori város

A városok képeA városok képe

Page 25: A középkori város

Főtér és a városházaFőtér és a városháza

Page 26: A középkori város

Piazza Vecchio (Firenze)Piazza Vecchio (Firenze)

Page 27: A középkori város

Rothenburg (Németország)Rothenburg (Németország)

Page 28: A középkori város

Ferrara, Piazza DuomoFerrara, Piazza Duomo

Page 29: A középkori város

Köln városnegyedeiKöln városnegyedei

Page 30: A középkori város

Város növekedése (Párizs)Város növekedése (Párizs)

Page 31: A középkori város

Városok növekedése (Firenze)Városok növekedése (Firenze)

Page 32: A középkori város

Városi utcákVárosi utcák

Page 33: A középkori város
Page 34: A középkori város

BolognaBologna

Page 35: A középkori város

Bologna annoBologna anno

Page 36: A középkori város

Párizs, 1607Párizs, 1607

Page 37: A középkori város

Pont Neuf, 1577Pont Neuf, 1577

Page 38: A középkori város

PárizsPárizs

Page 39: A középkori város

Pont Neuf, 1650Pont Neuf, 1650

Page 40: A középkori város

Városok sajátosságaiVárosok sajátosságai

Page 41: A középkori város

Városi elitVárosi elit

Gazdag kereskedők, iparosokGazdag kereskedők, iparosok Nagyobb műhelyekkel, üzemekkel rendelkeztek.Nagyobb műhelyekkel, üzemekkel rendelkeztek. Rendszeresen foglalkoztak pénzügyletekkel.Rendszeresen foglalkoztak pénzügyletekkel. Közülük kerültek ki a városi tisztviselők is. Közülük kerültek ki a városi tisztviselők is. Egy-egy városban egy befolyásosabb család akár Egy-egy városban egy befolyásosabb család akár

az egész politikai életet befolyása alá vonhatta az egész politikai életet befolyása alá vonhatta (Pl. Firenze Mediciek)(Pl. Firenze Mediciek)

Page 42: A középkori város

A városi plebsA városi plebs Nem minden városlakó rendelkezett polgárjoggal. Nem minden városlakó rendelkezett polgárjoggal. „„A város levegő szabaddá tesz.”A város levegő szabaddá tesz.”

Ha valaki egy városban el tudott tölteni egy bizonyos időt (1-2 Ha valaki egy városban el tudott tölteni egy bizonyos időt (1-2 hét), akkor a földesura már nem vitethette vissza birtokára hét), akkor a földesura már nem vitethette vissza birtokára jobbágynak.jobbágynak.

A városi szegények rendkívül rossz élet és munkakörülmények A városi szegények rendkívül rossz élet és munkakörülmények között éltek.között éltek.

Mivel nem rendelkeztek politikai jogokkal, helyzetük a Mivel nem rendelkeztek politikai jogokkal, helyzetük a jobbágyokéhoz volt hasonló. jobbágyokéhoz volt hasonló.

A városi szegények elsősorban az iparban dolgoztak mint betanított A városi szegények elsősorban az iparban dolgoztak mint betanított bérmunkások. bérmunkások.

Rossz körülményeik miatt rendszeresen törek ki felkelések a Rossz körülményeik miatt rendszeresen törek ki felkelések a középkori városokban. (Pl. XIV. század Firenze, ciompi felkelés)középkori városokban. (Pl. XIV. század Firenze, ciompi felkelés)

Page 43: A középkori város

A városok iparaA városok ipara

A városok ipara céhes ipar volt. A városok ipara céhes ipar volt. A céhek: azonos ipari tevékenységet űző iparosok A céhek: azonos ipari tevékenységet űző iparosok

érdekvédelmi szervezeti voltak. érdekvédelmi szervezeti voltak. A céhek szabályoztákA céhek szabályozták::

- a termelés folyamatát (hány inassal, milyen - a termelés folyamatát (hány inassal, milyen munkafolyamatokon keresztül, milyen alapanyagból)munkafolyamatokon keresztül, milyen alapanyagból)

- az iparcikk minőségét és mennyiségét- az iparcikk minőségét és mennyiségét- a iparcikk árát (a piacot)- a iparcikk árát (a piacot)- az adott tevékenységet űzők körét- az adott tevékenységet űzők körét

A céhek üldözték A céhek üldözték a kontárokata kontárokat, a céhen kívüli , a céhen kívüli iparosokatiparosokat

Page 44: A középkori város

Céhes mesterré válásCéhes mesterré válás

A folyamatot egy iparos műhelyében gyermekként, A folyamatot egy iparos műhelyében gyermekként, inaskéntinasként kezdték. kezdték.(Az inas a család és a mester szolgája volt. Sokszor csak (Az inas a család és a mester szolgája volt. Sokszor csak legegyszerűbb munkákba vonták be.)legegyszerűbb munkákba vonták be.)

Legényként Legényként a mester segédje lett, akinek meg kellett a mester segédje lett, akinek meg kellett ismerni mestere és más mesterek (vándorévek) fogásait.ismerni mestere és más mesterek (vándorévek) fogásait.

Mesterré Mesterré a legény a a legény a mesterremekmesterremek elkészítésével elkészítésével válhatott, melyet az adott céh tanácsa értékelt. válhatott, melyet az adott céh tanácsa értékelt.

Mesterként már saját műhelyt nyithatott, és részt Mesterként már saját műhelyt nyithatott, és részt vehetett a céh életében (döntéshozatal, közös feladatok, vehetett a céh életében (döntéshozatal, közös feladatok, társasági élet). Bekerülhetett a polgárok jegyzékébe.társasági élet). Bekerülhetett a polgárok jegyzékébe.

Page 45: A középkori város

Céhes termelés céljaCéhes termelés célja

A helyi piac védelme az itt élő iparosok A helyi piac védelme az itt élő iparosok termékei számára.termékei számára.

Az iparos réteg életfeltételeinek Az iparos réteg életfeltételeinek biztosítása. (megélhetés)biztosítása. (megélhetés)

Page 46: A középkori város

Céhes termelés hátrányaiCéhes termelés hátrányai

Csak magas áron voltak elérhetőek az Csak magas áron voltak elérhetőek az iparcikkek.iparcikkek.

Nem alakulhatott ki tömegtermelés.Nem alakulhatott ki tömegtermelés. A szabad munkaerőt nem tudta felszívni. A szabad munkaerőt nem tudta felszívni. Technológiai fegyelem miatt nem engedte Technológiai fegyelem miatt nem engedte

az újítást.az újítást. Gátolta a társadalmi mobilitást.Gátolta a társadalmi mobilitást.