2013. november 11.

A nyelvek földrajzi területenként tagolódnak – vízszintes tagolódás

Kisebb-nagyobb eltérések

Dialektológia, dialektológusok foglalkoznak vele

Az írásbeliség megjelenése előtt csak nyelvjárásokban élt a nyelv

Nyelvjárás és köznyelv folyamatos kapcsolatban

A magyar nyelvjárások nem nehezítik a megértést

Saját nyelvtani rendszer, hangtan, alaktan, mondattan, szókészlet, frazeológia

Alaki tájszók

Csak kiejtésükben térnek el

Pl. krompi ~ krumpli, vót ~ volt, gyisznó ~ disznó

Valódi tájszók

A köznyelvben ismeretlenek

Köznyelvi fogalmat más hangsorral jelöl

Pl. biling ~ szőlőfürt, lajtorja ~létra, fuszulyka ~ bab

Jelentésbeli tájszók

Köznyelvi szavak eltérő jelentésű használata

Pl. bogár ~ légy, medence ~ fateknő

Izoglosszák között

1. Nyugat-dunántúli – zárt e; nyitódó diftongus (szuo, lüö); rövid i, u, ü (tiz, husz); -nihelyett -nyi

2. Közép-dunántúli-kisalföldi – hasonlít a nyugatihoz, de nincs diftongus, á utáni o-zás (lábos)

3. Dél-alföldi – ö-ző nyelvjárás (köll), l-ezés (góla)

4. Dél-dunántúli – hasonlít a 3.-ra, l helyett j

5. Tiszai – zárt e; ó, ő, é helyén záródó diftongus (lou, jou); í-zés (víres); t végű igék hosszabb és rövidebb változata (sütöttem ~ süttem)

6. Palóc – ajakkerekítés nélküli a; rövid á hang; ü helyett i (kilső), ö helyett e (csepp); t végű igék rövidebb alakja múlt időben; nem hasonul a -val/-vel

7. Északkeleti – csak köznyelvi e; záródó diftongusok ó, ő é helyén (vaut ~ vout); kijelentő mód E/3.-ban -n rag (leszen)

8. Mezőségi – o helyett a (bagár); sokszor hosszú helyett rövidet ejtenek (házbol, elött); elbeszélő múlt

9. Székely és csángó – a legkevésbé egységes (történelem); elbeszélő múlt és régmúlt

Az egyénre hat:

Nyelvjárási környezet

Család

Társadalmi helyzet

Idiolektus

Egyszerre több nyelvváltozatot is beszélhet az ember

Színterek

Formális-informális

Más nyelvek hatásai

bekecs

cibere

abrakol

csibuk

hecsedli

kalucsni

lőre

málé

rékli

birkabőr mellény

szilva

etet

rövidszárú pipa

csipkebogyó

vízhatlan cipővédő

rossz bor

kukoricakása

ing

vánkos

rocska

prézli

ámbitus

szilke

früstök

sublót

misung

puruttya

malter

csúnya, rossz

vödör

szekrény

bögreféle

zsemlemorzsa

párna

tornác

reggeli

vánkos

rocska

prézli

ámbitus

szilke

früstök

sublót

misung

puruttya

malter

csúnya, rossz

vödör

szekrény

bögreféle

zsemlemorzsa

párna

tornác

reggeli

„Akkor tavaszon ẹlëigyütt az árpavetöis. A föüdet mëggúbërosztuk, mëgboronátuk, akkor ẹlvettük az árpát, utána mëgboronátuk. Utána gyütt a bökömmag. Évettük a bökkömmagot, mëgboronátuk utánna színtëin úgy, aho tövit mëgboronátuk, utána, hogy bëtarkarja, bëtarkarjarëndësenn. Akkor utána elvettük a zabot. Asznak is szittán elkíszítëttük a föüggyit mindën igazë, akkor igazë bëboronátuk, mindën. Mikor ebbel elvígesztünk, akkor këirëm utána gyütt a gyinnyeföüdnek az elkíszítëise. A dinnyeföüdet mëggúbërosztuk, mëgboronátuk, utánna kivertük a físzkit, kicsim, mëkcsinátuk a físzkit, ëggy ojan összemarík trágyát belevettünk, akkor ëty kis föüdet rá, aszt összekavartuk a föüddel, akkor këirëm körű mëkkarikásztuk, hogy mëgláccon a hejit, hoty hol van. Mikor evvel elvígesztünk, mikor elëigyütt az idöü, akkor këirëm szípen bele, belevettük a magot. De mindën századik napon ültettük a dinnyeimagot. Mer ha századik napon ültettük a dinnyemagot, akkor mindig vout gyinnye.”

mëggúbërosztuk

mëgboronátuk

bökkömmag

mëkkarikásztuk

talajt fellazít ekekapával

a talaj fölső rétegét

bükkönymag (takarmánynövény)

körbekerítettük