A média és az ember kapcsolata

Készítette:Kovácsné Veres Zsuzsanna

Pedagógia szak(MA,2 félév,II. félév)

Tantárgy:Elektronikus médiumok és tananyagok

(Dr. Forgó Sándor)

A kommunikáció jelentősége - ma

A XX. Század – és úgy tűnik, ez a jövő évszázadban is így lesz – kétségkívül a tömegkommunikáció százada.Az emberi tudás mennyiségi növekedése és specializálódása az üzenetek cseréjének egyre hatékonyabb és tökéletesebb formáit követeli meg. A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. Mára az audiovizuális kommunikációs ipar hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat kapcsolatainkra és viselkedésünkre.

http://tfsportmenedzser.uw.hu/anyagok_files/alkalmazottkomm/alapfogalmak.doc

A kommunikáció mai értelmezése

A kommunikáció alapja: az érzékelés Mindennapi életünkben szüntelenül kommunikálunk környezetünkkel, embertársainkkal. Folyamatosan információkat kapunk és adunk, válaszolunk a minket ért környezeti hatásokra, ingerekre.Vagyis kommunikációnkat jelentősen befolyásolják érzékszerveink, illetve azok működése.Az érzékszervek alakítják ki azt a sokféle érzékleti világot, amelyben az egyes organizmusok élnek.

Tömegkommunikáció értelmezése

A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.A műszaki alapot a nyomdaipar fejlődése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása biztosította.Századunk első évtizedeiben azután megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere. Olyan rendszer jött létre, amely minőségileg különbözik a megelőzőktől.

A média új világának kihívásai

A médiavilág – benne a multimédia is – egyre inkább a szórakoztatásra, mégpedig a könnyű és igénytelen szórakoztatásra törekszik (a nagyobb haszon érdekében), s ennek egyre inkább áldozatául esik az oktatás is. A multimédiális kommunikáció az ezredforduló utáni ember új kommunikációs formáiról a multimédiával történő ismeretelsajátításról, és fejlesztésről szól. A médiavilág egy olyan szeletéről van szó, amely ma már nemcsak a pedagógiában, informatikában, hanem a gazdaságban és a szolgáltatásokban is megjelenik.Az oktatási művelődési lehetőségek az utóbbi években gyökeresen megváltoztak.Nemcsak a tudásanyag hozzáférhetősége változott radikálisan, hanem a tudásanyag megbízhatósága és ellenőrizhetősége is.

A telekommunikációAz egymástól távol lévő személyek közötti közlemények cseréje, ahol a személyek érzékszervi határon túl, halló és látótávolságon kívül vannak. A telekommunikáció révén megvalósulhat az emberek között a magánszféra sérthetetlenségén alapuló információcsere, így önmegvalósítási elképzeléseik valóra válhatnak.

http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1202850.pdf

A tömegkommunikációszociálpszichológiai hatásai

A tömegkommunikáció segítségével ugyanazt az üzenetet sok ember számára juttatjuk el. Felfigyeltek az újságok politikai jelentőségére: sokan tudják meg, megbeszélik, ismereteik közé beágyazzák.A modern hírvilág működése: az üzenet hatása más attól, hogy egyszerre sok ember vesz róla tudomást.Az audiovizuális tömegkommunikáció átalakítja a képet, ez valódi tömegkommunikáció, a nyelvi korlátok kevésbé működnek, nehezebb egy információt elzárni, az információ terjedését elősegíti.A nagy hírtelevíziók monopolizálják a híreket, pl. CNN: az emberek úgy látták az Öböl-háborút, ahogyan a CNN látta.Ez teret nyit a torzításnak.Kitágítja a tömegkommunikáció az információ lehetőségeit, de nem tudja kizárni a manipulálást.

A média szerepe a gyerekek fejlődésében

Míg a középkorban a gyerekek a felnőtt világ részesei voltak születésüktől kezdve és személyes tapasztalataik réven ismerték meg a világot, a 19. század végétől kialakult az ún. védett gyerekkor, aminek a 20. sz. második felére egy kitüntetett médium, a televízió elterjedésével vége lett.

A reklám gyerekekre gyakorolt hatása

A reklám sokrétű és intenzív fellépése - kisebb és nagyobb gyerekeknél egyaránt - mély és gyakran tudatalatti nyomokat vés gondolataikba, érzéseikbe és cselekedeteikbe.A reklám szinte mérhetetlen mennyiségével, intenzitásával és agresszivitásával - amelyekkel gondosan megtervezett kampányai során megpróbálja nap mint nap ujja köré csavarni a gyermekeket -, mégis nagy befolyást gyakorol rájuk, és alapvetően megváltoztatja az életfelfogásukat.A reklámok csak viszonylag hosszabb idő eltelte után fejtik ki hatásukat az őket néző gyerekekre. Ezért nehéz meghatározni a gyerekekre gyakorolt közvetlen befolyásukat.

A médiahatás modelljei

A média hatására vonatkozó magyarázatok és modellek történetileg három szakaszba sorolhatók, és különböző elméleti megfontolásokon alapulnak.A direkt hatás modellje azt feltételezi, hogy a média "mindenható", azaz tömegkommunikáció szinte közvetlen és azonnali változást tud elérni. A korlátozott hatás modellje szerint a tömegkommunikáció nem rendelkezik olyan hatóerővel, hogy alapvető befolyást gyakoroljon a befogadóra.Fő ereje abban van - vélik ezen álláspont hívei -, hogy a már meglévő véleményeket, értékek és beállítódásokat (attitűdöket) megerősíti.Újabban a meghatározott feltételek mellett érvényesülő médiahatás modellje a fenti két modell elképzelésénél bonyolultabb összefüggéseket feltételez.

A harmadik modell hangsúlya arra tevődik, hogy a média meghatározott feltételek esetén rendelkezik erőteljes befolyásoló erővel. E feltételek lehetnek egy adott embercsoport (pl. férfiak, nők, idősek, fiatalok, egy kisebbségi csoport stb.) különleges sajátosságai, aktuális események, különleges feltételek. E modell szerint a befogadók egy meghatározott csoportjára (mondjuk a médiafogyasztók 20-25%-ára vagy az üzletemberek egy csoportjára vagy magányos nőkre vagy a gyerekekre) meghatározott feltételek között a hatásakár 100%-os is lehet. Így lehetnek, akikre a média aktuális üzenete nagy hatást gyakorol, míg esetleg a befogadóknak akár többségére az adott üzenet semmilyen befolyással nem lesz.

Szakirodalom hivatkozások

• Kokovay Ágnes: Alapfogalmak http://tfsportmenedzser.uw.hu/anyagok_files/alkalmazottkomm/alapfogalmak.doc

• Forgó Sándor: http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1202850.pdfhttp://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2003-ev/12/20070307220957154000000102.html

• G. Gerbner: A média rejtett üzenete (Osiris, 2002.)• Dr Kósa Éva & Vajda Zsuzsanna: Nevelés lélektan (Osiris, Bp. 2005) • Antal Ildikó: A média szerepe a gyermekek fejlődésében

http://www.mediatudor.hu/download/tudastar_szakirodalom_kosa.doc• Geomédia kiadó: http://www.konyv.tuja.hu/nevdesk_info.php?

nevsdesk_id=124• Kovács István: A média szociálpszichológiai hatásai

http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/bmi&page=/1evf/szocpszi2.htm