A tajga növény és állatvilága

BIOLÓGIA BEMUTATÓM

A Tajgáról

• - Hosszú, zord tél hó esés , hó vihar.• - ( alig van nyár és tavasz )• - téli álomban töltik el legkeményebb időszakot.• - Összegömbölyödnek, így a lehető legkisebb felületen

érinkeznek • a külvilággal.• A télen is aktív állatok táplálékkészletet halmoznak fel .

Lucfenyő

A Lucfenyő hajtása és toboza.Figyeld meg a tűlevelek elhelyezkedését és méretét !

Erdeifenyő

Az erdeifenyő hazánkban is honos erőalkotó faj.

A Vörös áfonya

A vörös áfonya a fenyőerdők jellegzetes örökzöld törpecserjéje. Piros bogyója ehető , sok vitamint tartalmaz . Egyes helyeken termesztik is.

Duglászfenyő toboza

Nyírfa

A nyírfa virágos hajtása.

Nyírliget

Mókus

Táplálékuk fák magvaiból, gyümölcseiből, gombákból és rovarokból áll, de emellett előfordul, hogy madártojást és madárfiókákat is fogyasztanak. Ősszel különféle magvakat gyűjtenek és elraktározzák télire. Nem alszanak téli álmot, csupán téli pihenőt tartanak.A mókus jól alkalmazkodott a fán való életmódhoz. Rendkívül fürge, szüntelenül táplálék – fenyő- és egyéb magvak, mogyoró vagy gomba – után kutat.

Hiúz

A hiúz magányosan vadászik.A hiúzok testhossza 1 m körül mozog, további 15-25 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt (pamacs), amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek. Hallása, tapintása fejlett. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, 3-4 m-es ugrással támadja meg áldozatát. Erős, éles karmú mancsa a sikeres zsákmányfogást segíti.

Hófajd

A hófajd nyári és téli tollazata

Szürke farkas

A szűrke farkas az egész északi féltekén elterjedt ragadozó.Testmérete az elterjedési területtől függ, az északi népségek tagjai nagyobbak .

Érdekesség

Köszönöm a figyelmet !

• Kovács Balázs• 7.osztályos tanuló• Zuglói Heltai Gáspár Általános

Iskola• 2017.01.05.