Az interetnikus jelenségek kutatásának

kérdéseiRoma szakkollégium, Felnőttképzési csoport

2013.03.21

A határok nélkül „sorompók” mögött

• Az Északkelet Magyarországi térségben élők sokfélék,

• az itt élők kultúrája szintén igen sokféle

• Az együttélés során vannak azonos és eltérő jelenségek

Népek és népcsoportok• Ahány ház, annyi szokás - vajon így

van-e ez az egymás mellett élő népek esetében is?

• Felső-Magyarországon több nagy háború / tatár, török hódítás, helyi és világháborúk / változtatta a népek életét

A honfoglalókkal találkozó népek

• Szlávok: oroszoknak, rutének• Más neveik:

huculok, bojkák, lemákok, dicskák,, a 17. századtól ruszinok (orosz vallásúak)

• Románok• Más neveik: valachusok, oláhok

Zsidók• Már az Árpád korban is éltek itt, de

nagyobb bevándorlás a 18. században történt:– Németország, Csehországból érkezőket

askenázi zsidóknak nevezik

– Galiciából érkezők hasszidok,• Pl. A Hegedűs a háztetőn története

Cigányok /Romák• A romunkgrókról (magyar cigányokról) az

első források 1400-as évekből vannak– Legtöbben már nem beszélik a nyelvüket, a

legősibb nyelvi réteg

• Kolompárok– Újabb időben költöztek be

Romániából, nyelvükben sok a román szó, lakhelyuk után vannak köztuk cerhári, gurvári cigányok, akiknek legjellemzőbb foglalkozása: fódozó

Cigányok /Romák• Beás cigányok, az 1700 évek óta élnek

a Kárpát medencében, legjellemzőbb foglalkozásuk: teknővájók

• Szintó, vagy német cigányok Ausztriából költöztek be

• Oláh cigányok: kereskedők

Életmód vagy kultúraváltás?

• Nyelvészet: jellemző, hogy mikor és kitől vettek át szavakat

• Kultúra: viseletből, mesékből, dalokból vesznek át

• Vándorló életmód: minden lakhelyükhöz alkalmazkodtak valamelyest

Az interetnikus hatások típusai

A néprajz tudomány ma a népek közöttikapcsolatot többféle csoportra osztja: • kapcsolat• kölcsönhatás• érintkezés• párhuzam, hasonlóságA társadalomban beszélhetünk asszimilációról ésintegrációról, amelyeknek a történelmi vizsgálatanem mellőzhető

Mit értsünk a fogalmakon?

• Ha két nép egymás mellett úgy él, hogy kicserélik tudásukat, átveszik egymás dalait, meséit, akkor azt mondjuk, tartják egymással a kapcsolatot.

• Ha két nép között olyan a viszony, hogy mindkettő vesz át a másiktól – például a magyar népmesének van szlovák változata – akkor kölcsönhatásrólbeszélhetünk. A kölcsönhatás is kapcsolat, csak inkább azt mutatja, hogy átveszik és átalakítják a kulturális eredményeket

Mit értsünk a fogalmakon?

• Még kisebb a kapcsolat tartalma, ha érintkezésről szólunk. Akkor beszélünk érintkezésről, ha a szomszédok néhány szokása megegyezik.– például egy vásári rendtartás vagy amit a vallási

ünnep szertartási rendje alakít ki, és mindenki átveszi az érintettek közül

– a globalizálódó életformában amelyeket mindenütt ugyanúgy kell – akár helyi ismeret nélkül – igénybe venni. (automaták, telefonálás, gyorséttermek stb.).

Mit értsünk a fogalmakon?

• A legkisebb fokú kapcsolatról akkor beszélünk, ha hasonlóságot fedezünk fel.

• A kapcsolat milyenségéből adódik, hogy a hosszabb ideig együtt élők egymás kultúráját külön-külön megőrzik, egy közöset építenek ki, vagy gyűlölködve félre értelmezik azt, amit őseik már kialakítottak.