Upload
budapest-science-meetup
View
660
Download
4
Embed Size (px)
Citation preview
Barlangbiológia (újra)kezdőknek
Eötvös Loránd Tudományegyetem
TTK, Biológiai Intézet
Állatrendszertani és Ökológiai TanszékBalázs Gergely
ScienceMeetup2015. 05. 14.
A barlangbiológia a barlangokban előforduló élőlényekkel, és a barlangi ökoszisztémákkal foglalkozó tudományág.
Fotó: Balázs Gergely
- Látószerv elcsökevényesedése
- Egyébb érzékszervek fejlődése
- Pigmentek hiánya
- Megnyúlt végtagok
Troglomorphosis
- Hosszú élettartam
- Kevés utód
- Lassú metabolizmus
- Látószerv elcsökevényesedése
- Egyébb érzékszervek fejlődése
- Pigmentek hiánya
- Megnyúlt végtagok
Troglomorphosis
Életmenet
Külső energiaforrások
-Víz által szállított-Légmozgás által szállított-Gravitációs-Trogloxen és subtroglophile állatok-Felszíni növényzet gyökerei
Fotó: Angyal Dorottya
Belső energiaforrás
Chemoautotroph rendszerek Táplálékhálózat alapjai: kemoszintetizáló mikroorganizmusok
Fotó: J. C. Murrel
Miért érdekes a barlangbiológia tudományos szempontból ?
Gyors fajképződésStabil környezeti paraméterekSpecifikus alkalmazkodásKevés elemből álló táplálékhálózatok
Taxonómia EvolúcióbiológiaFiziológiaÖkológia
Szigetszerű élőhelyKiegyenlített környezetMarkánsan eltérő környezet Kevés táplálék
chemoautotroph rendszerek
Ma
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai publikációs aktivitás, (nem teljes adatsor felhasználásával)
-Amphipodák legnépesebb neme, több mint 350 faj- Elterjedés: Európa nagy részén(kivéve: északi területeket és Pireneusi-félszigetet)
+Törökország, Irán, Arab-félsziget- Élőhelyek: főleg szubterrán vizek, de vannak felszíni vizekben élő fajok is- Sok köztük az endemikus faj- Külső megjelenés: depigmentáció, szemek hiánya, oldal irányban lapított test- Azonos szelekciós nyomás, kis különbség a fajok között, nehéz az elkülönítésük
A Niphargus genus általános jellemzése
A legutóbbi Magyarországról, magyar kutató által leírt faj 1941-ből valóEkkor 96 ismert faj volt összesen
Jelenleg kb. 350 ismert fajMagyarországról 1 új faj leírása (1986), külföldi kutató által
Fotó: Balázs Gergely
1. N. pater – MÉHELŸ, 19412. N. baloghi – DUDICH, 19403. N. stygius – (SCHIØDTE, 1847)4. N. dudichi – HANKO, 19245. N. foreli – HUMBERT, 18766. N. leopoliensis – JAWOROWSKY, 18937. N. longicaudatus – (COSTA, 1851)8. N. puteanus – (C. L. KOCH, 1835)9. N. mediodanubialis – DUDICH, 194110. N. tatrensis – WRZESNIOWSKY, 1888 11.N. matrensis – MÉHELŸ, 194112.N. magyaricus – MÉHELŸ, 194113. N. aggtelekiensis – DUDICH, 193214. N. valahicus – DOBREANU & MANOLACHE, 193315.N. hrabei – S. KARAMAN, 193216. N. thermalis – DUDICH, 1941 17. N. hungaricus – MÉHELŸ 193718.N. molnari – MÉHELŸ 192719.N. gebhardti – SCHELLENBERG, 193420.N. forroi – G. KARAMAN, 1986
+1 N. Béldyi - MÉHELŸ, 1941
A HAZAI EMLÍTÉSŰ FAJOK
„.....Niphargus-fajaink meghatározásai, az újabban leirt N. DudichiHANKÓ és N .Molnári MÉHELY kivételével, csupán történeti értékűek,mert e nem rendszertana csak most van kialakulóban.......”Dudich 1927
N. longicaudatus – (COSTA, 1851)
In Stebbing 1888: Great Britain, Report on the Scientific Results of the Voyage of H. M. S. Challenger During the Years 1873-1876, Zoology, 29: i-xxiv, 1-1737