GYÖNGYÖS VÁROS EGYHÁZI EMLÉKEI

szerző: Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola helytörténeti csapata

„Ősi Szent Bertalan-templomunk sok-sok száz éve áll már a város szívében s körülötte, árnyékában zajlik itt az élet.” (Dezséri Bachó László) A „Nagytemplom” a környék legnagyobb katolikus temploma.

A Szent Orbán templom magja a XIII. századi „Krisztus Teste” kápolna volt, melyből csak a csúcsíves, befalazott bejárat maradt. Katolikusok és protestánsok a XVI. Században felváltva használták. Ma katolikus templom.

A városkapunk kívül álló Szent Erzsébet templomnak és a hozzá tartozó ispotálynak a középkorban a betegek ellátása volt a feladata. Ma Gyöngyös egyik katolikus temploma.

A ferencesek Sarlós Boldogasszony temploma és kolostora a XV. században épült a város akkori határán. A köznyelv csak „Barátok temploma”-ként emlegeti. Egyedülálló a barokk berendezésű kolostori könyvtára.

A gyöngyöspüspöki katolikus templom az egri püspök birtokán épült. Kőfallal vették körül, hogy a „zivataros századokban” jól védhető legyen.

A reformátusok temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban.Irattárában nagy értékű régi iratok és könyvek találhatók.

Az evangélikus hitközségnek csak néhány éve van önálló imaháza.Korábban a református templomban tartották az istentiszteleteket.

A görögkeleti templomot a XIX. század elején a gyöngyösön élő görögök (arnótok) építették, kis lakóházakkal sűrűn beépített környezetben. Ma a kis létszámú gyülekezet havonta csak egyszer nyitja ki mise céljára a templom kapuit.

A régi zsinagógát a XIX. század elején építették klasszicista stílusban. A gyöngyösi zsidóság létszáma a század végére úgy megnőtt, hogy újabb templomot kellett építeni a régi mellett.

Magyarország második legnagyobb zsidó templomát1929-ben kezdték építeni, mert a több ezernyi gyöngyösi zsidó hívő nem fért el a régi zsinagógában. A II. világháború idején a zsidók nagy részét elhurcolták, s a nagy templomra nem volt szükség többé.

1736-ban a jezsuiták építették a Nepomuki Szent János kápolnát a Nagypatak hídjánál. Az épületet különlegessé teszi a hatszögű alaprajz.

A Szentlélek kápolnát a Ferences templom közelében építették, a XV. században letelepedett női szerzetesek, a beginák használatára.

A Kálvária templomegyüttesnek ma csak romjai láthatók. 1721-ben kezdték építeni a jezsuiták.

A Szent Rókus kápolna az 1708-09-es pestisjárványnak állít emléket, amikor a város 5000 lakosa, az össznépesség közel harmada meghalt. A kápolna falán 26 ferences szerzetes neve olvasható, akik hősiesen ápolták a városi betegeket, s maguk is a pestis áldozataivá váltak. Köztük volt Bárkányi János ferences szerzetes is, aki II. Rákóczi Ferenc tanára volt.

A Felsővárosi Általános Iskola kápolnája a Fejérváryné Árvaházhoz épült 1885-ben, amit a Szent Vince-nővérek működtettek. Ma az iskola könyvtára található benne.

1907-ben épült fel a Felsővárosi temető kápolnája.

Az Alsóvárosi temető kápolnája. Szerintünk az 1900-as évek elején épülhetett.

A Hit Gyülekezete egyház csak néhány évtizede működik. Nekik modern épületben van a központjuk.

Az Üdvhadsereg szegényeket segítő Reménység Centruma nemrég nyitotta meg kapuit a Jókai utcán.

Az adventisták közösségi házban szoktak találkozni. A Puskin utcáról nyíló kis közben találtunk rájuk.