Hallgatói mobilitás a Bologna Folyamatban

Hallgatói mobilitás a Bologna Folyamatban

A hallgatói mobilitás mérése

Szerző: Kovács GergelySzak: Gazdálkodási Szakos Közgazdász Tanári,

Kiegészítő alapképzés, esti tagozatTémavezető: Dobó István

Versenyhelyzetünket az alábbi pozíciókkal, illetve változásaik irányával jellemezhetjük:

- piaci pozíció (piacpotenciál és részesedés),- műszaki – technikai pozíció (innovációs szint),- humán pozíció (képzett és gyakorlott munkaerő),- gazdasági pozíció (tőkeerő).

Szoros összefüggésben vannak egymással!

Fejlesztésük alapja az oktatás (kutatás) tartalma és színvonala!

TémaválasztásA versenyképesség építőkövei

Forrás: Dr. Gyöngyösy Zoltán – Az egyetemi oktatás és a versenyképesség 2006

A szakdolgozat főbb részei

• A Bologna Folyamat bemutatása:– Múlt: történeti áttekintés.– Jelen: Bologna Process Stocktaking.– Jövő: Európai Felsőoktatási Térség 2020.

• A hallgatói mobilitás mérése:– Miért mérjük a hallgatói mobilitást?– Hogyan mérjük a hallgatói mobilitást?– Hipotézisek vizsgálata – mérési eredmények.

• Kitekintés:– Esettanulmány.– Hallgatói nézőpont.

ALB 2008

ALB 1999

CYP 1999

GRE 1999

ISL 1999

HUN 1999SR 1999

átlag 1999IRL 1999

átlag 2008

CYP 2008

ISL 2008

GRE 2008IRL 2008

SR 2008

HUN 20080,00%

0,25%

0,50%

0,75%

1,00%

1,25%

1,50%

1,75%

2,00%

2,25%

2,50%

2,75%

3,00%

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000

ALB: AlbániaCYP: CiprusGRE: GörögországHUN: MagyarországIRL: ÍrországISL: IzlandSR: Szlovákia javuló mobilitási ráta romló mobilitási rátakék betű: átlag felettpiros betű: átlag alatt

7

7

10

11

14

40

19

21

30

34

19

33

36

36

33

28

34

16

30

31

25

20

31

9

9

5

2

7

2

2

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

A küldő intézményben az oktatók nem motiválják a mobilitást

A külföldi oktatás minőségének eltérése a hazaitól

Hiányos információ a külföldi tanulmányi lehetőségekről

Külföldi tanulmányok hazai elismerésének hiánya/ nehézsége

Nyelvi problémák

Finanszírozás hiánya

N agyon komoly akadály Komoly akadály Kis akadály N em jelent akadályt N em válaszolt

Lenne szíves megmondani, merre kell mennem?

Az attól függ, hová akarsz jutni - felelte a Fakutya.

Ó, az egészen mindegy - mondta Alice.

Akkor az is egészen mindegy, hogy merre mégy - mondta a Fakutya. - Csak menj, menj, ameddig...

Ameddig valahová el nem jutok - fejezte be Alice.

Valahová okvetlen eljutsz - mondta a Fakutya -, ha elég sokáig mégy.

Lewis CarrollAlice Csodaországban

Mi is az a Bologna Folyamat?

Bologna Folyamat: Az Európai Felsőoktatási Térség létre-hozását célzó független, kormányközi reformfolyamat.

Főbb célkitűzések:– új, összehasonlítható képzési rendszer

bevezetése;– a felsőoktatás két képzési ciklusra osztása

(„undergraduate” és „graduate”);– mobilitás az oktatásban, a képzésben és a

munkaerőpiacon a tanulmányok és képesítések elismerésével;

– esélyegyenlőség biztosítása;– együttműködés a minőségbiztosításban;– az európai vonatkozású ismeretek

terjesztésének támogatása.

Forrás: Bolognai Nyilatkozat 1999 alapján

Forrás: Bologna Process Stocktaking 2005-2007-2009

Bologna Process Stocktaking

3,50

3,60

3,70

3,80

3,90

4,00

4,10

4,20

Minőségbiztosítás Fokozatokkiépítése

Elismerés Összesítve

2005

2007

2009

Forrás: Bologna Process Stocktaking 2005-2007-2009 alapján, saját szerkesztés

Bologna Process Stocktaking

Kihívások az EFT kialakítása során

Forrás: Bologna Process Stocktaking 2007: 46

Hallgatói mobilitás

“A nemzetközi hallgatói mobilitás bármilyen típusú nemzetközi mozgás, amely egy hallgató felsőoktatási programja alatt – és azzal kapcsolatban – történik meg. A távollét időtartama akár egy rövid tanulmányúttól egy egész – diplomát adó – képzés teljes hosszáig terjedhet.”

Forrás: Higher Education Funding Council for England 2004 – saját fordítás

S.M.A.R.T. feltételek• Specific,• Measurable,• Achievable,• Relevant,• Time-related.

• Jellegzetes,• Mérhető,• Elérhető,• Lényeges,• Időszerű.

Mit érdemes mérni?• hallgatói létszám;• hallgatók által idegen intézményben

töltött idő;• megkezdett kurzusok;• sikeresen elvégzett kurzusok;• kifizetett tandíj összege;• kifizetett ösztöndíj összege;• a mobilizált hallgatók nemek szerinti

bontása;• a mobilizált hallgatók életkora;• stb...

A hallgatói mobilitás méréseMilyen indikátorokat érdemes használni?

Az adatok begyűjtésének „ára” nem haladhatja megaz általuk nyert információ értékét!

Miről gyűjtsünk adatokat? - Irány:Teljes hallgatói létszámadatok begyűjtése;

– beáramló hallgatók (származás szerint);

– kiáramló hallgatók (cél szerint).Hol gyűjtsünk adatokat? - Lokalizáció:

– az egész világ;– kontinensekre vonatkozó bontás;– országonként;– Intézményenként (esetleg

szakonként).Milyen szintű képzésről gyűjtsünk adatokat?

– BSc, MSc, Ph.D., MBA, stb…

Indikátor:

“mobilitási ráta”=

Az EFT egy főre jutó GDP átlaga (1999): ~15 816,53 USDA mobilitási ráta átlaga (1999): ~0,2240%Az EFT egy főre jutó GDP átlaga (2008): ~25 517,92 USDA mobilitási ráta átlaga (2008): ~0,2833%

⇓mobilitási ráta átlaga (1999) / egy főre jutó GDP átlaga (1999) =

~0,0000141606%/USD

⇓„elvárt mobilitási ráta” (1999) = GDP/fő * 0,0000141606%/USD

Az adatok forrása: UNESCO Institute for Statistics; http://stats.uis.unesco.org

*Sajnálatos módon nem volt adat Andorráról, a Szentszékről, Liechtensteinről és Montenegróról, így ezen országokat nem vettem figyelembe a számítások során.

kiáramló hallgatók létszáma

a vizsgált ország teljes népessége

Számítások*

ALB

BHV

BU

GRU

ISL

MAC

SRB

SR

BELDEN

FIN

FRANED

IRL

LAT

LIT

HUN

MLI

ITARUS

PORSLO

TURUKR

MOL

EST

ARMAUT

AZE CZ

GBR

GRE

GERROM

ESP

SUISWE

átlag

0,00%

0,10%

0,20%

0,30%

0,40%

0,50%

0,60%

0,70%

0,80%

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000

„Gazdaság vs. Mobilitás” 2008CiprusLichtensteinLuxemburg

ALB 2008

ALB 1999

CYP 1999

GRE 1999

ISL 1999

HUN 1999SR 1999

átlag 1999IRL 1999

átlag 2008

CYP 2008

ISL 2008

GRE 2008IRL 2008

SR 2008

HUN 20080,00%

0,25%

0,50%

0,75%

1,00%

1,25%

1,50%

1,75%

2,00%

2,25%

2,50%

2,75%

3,00%

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000

ALB: AlbániaCYP: CiprusGRE: GörögországHUN: MagyarországIRL: ÍrországISL: IzlandSR: Szlovákia javuló mobilitási ráta romló mobilitási rátakék betű: átlag felettpiros betű: átlag alatt

Forrás: saját számítások az UNESCO Statisztikai Intézete adatai alapján 1999-2008

Mobilitási ráták 1999/2008Legjobbak és legrosszabbak + Magyarország

H1: A fejlett országokban (magas GDP/Fő) magasabb a mobilitási ráta (mobil hallgatók aránya a teljes lakosságon

belül), mint a kevésbé fejlett országokban.

A H1 hipotézis 1999-ben még megállta a helyét, de 2008-ban már nem.Ezen a téren a gazdaságilag kevésbé fejlett országok profitáltak a Bologna Folyamatból!

Megoszlás az összes vizsgált ország számának

arányában(N=42)

Átlagon felüli mobilitási rátával rendelkező országok aránya a csoporton belül

1999

GDP átlag feletti országok

csoportja50,00% 28,57%

GDP átlag alatti országok


2008

GDP átlag feletti országok


GDP átlag alatti országok


Forrás: saját számítások az UNESCO Statisztikai Intézete adatai alapján 1999-2008

H2: A gazdasági fejlődéssel nem egyenesen arányos a mobilitási ráta

alakulása.

A H2 hipotézis szempontjából a következő számítások mérvadóak:

• Az országok átlagos adatainak felhasználásával megkapjuk az átlagos mobilitási ráta és az egy főre jutó GDP átlagának arányát:

mobilitási ráta átlaga / egy főre jutó GDP átlaga (1999) = ~ 0,0000141606%/USDmobilitási ráta átlaga / egy főre jutó GDP átlaga (2008) = ~ 0,0000111038%/USD

• Az adatok alapján levonható az a következtetés, hogy 1999 és 2008 között az egy főre jutó GDP a vizsgált országok átlagát tekintve nagyobb ütemben nőtt, mint a mobilitási ráta.

Ezzel a H2 hipotézist igazoltnak tekinthetjük.

Mobilizált hallgatói létszámadatok (maximum 5000-10000 fő/év)

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Csehország (1999) +9,42%

Grúzia (2005) +5,20%

Azerbajdzsán (2005) +21,13%

Litv ánia (1999) +9,00%

Magy arország (1999) +0,87%

Luxemburg (1999) +1,61%

Örmény ország (2005) +15,64%

Dánia (1999) -2,85%

Szlov énia (1999) +3,04%

Forrás: saját számítások az UNESCO Statisztikai Intézete adatai alapján 2011

H3: A Bologna Folyamatban részt vevő országokból kiáramló hallgatók száma a folyamathoz való csatlakozást követő években nőtt. Pl.: Dániában nem!

Kutatásom fő tanulságai:

• A Bologna Folyamatban részt vevő országok közül 25 tudta növelni kiáramló mobilitási mutatóját a csatlakozás óta.

• A Bologna Folyamatban részt vevő országok közül 14 teljesít jobban, mint azt a gazdasági ereje alapján feltételezhető volna.

• Tény, hogy a Bologna Folyamatban részt vevő egyes országokból kiáramló hallgatók száma 1999 és 2008 között 587.831-ről 726.828-ra nőtt (+23,65%).

Kitekintés – Hallgatói nézőpont

7

7

10

11

14

40

19

21

30

34

19

33

36

36

33

28

34

16

30

31

25

20

31

9

9

5

2

7

2

2

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

A küldő intézményben az oktatók nem motiválják a mobilitást

A külföldi oktatás minőségének eltérése a hazaitól

Hiányos információ a külföldi tanulmányi lehetőségekről

Külföldi tanulmányok hazai elismerésének hiánya/ nehézsége

Nyelvi problémák

Finanszírozás hiánya

N agyon komoly akadály Komoly akadály Kis akadály N em jelent akadályt N em válaszolt

A külföldi tanulmányok akadályai a magyar hallgatók körében:

Forrás: The Gallup Organization 2009: 87-97 – saját fordítás

Esettanulmány - Salzburg

• Probléma:Salzburgban 2011-ben több német diák pályázott a korlátos egyetemi férőhelyekre, mint hazai, így nagy az esélye, hogy a felvételi után is többségben maradnak a külföldiek.

• Megoldási alternatívák:– kvótarendszer a felsőoktatásban;– „diszkriminatív” felvételi vizsga;– tandíj (esetleg kizárólag a külföldi hallgatóknak);– a képzési költségek országok közötti elszámolása;– a végzett hallgatók „röghöz kötése”:

• jogi út: elvándorlás tiltása a végzés utáni évekre;• anyagi: képzési költségek utólagos megtérítése.

Forrás: http://www.szervuszausztria.hu/ausztriadiakelet/szervuszausztria-oktatas-egyetemek-nemet-osztrak-vita-81473.html?print=1 Lekérdezve: 2011.10.21.

Hallgatói szerződés - Magyarország

Probléma:Sok külföldre vándorló fiatal munkavállaló (pl.: orvosok).

Megoldás?Részösztöndíjban / teljes állami támogatásban részesülő

hallgatók „röghöz kötése”.Diploma megszerzését követő 20 évben legalább a

tanulmányi éveik kétszeresének megfelelő időt magyarországi munkavégzéssel kell, hogy töltsenek!

Amennyiben ez nem valósul meg, a hallgató az állam által finanszírozott képzési költségek kamatos visszafizetésére kényszerül.

Forrás: www.hook.hu

A Bologna folyamat résztvevői nagy utat tettek meg egy közös alapokon nyugvó felsőoktatási rendszer fejlesztése felé, de a célok és az elérésükhöz szükséges lépések (újra)definiálása nélkül sajnos nincsenek jobb helyzetben, mint Alice az elágazásnál...

…és addig is; ahogy a Fakutya mondaná: „szinte mindegy, hogy merre indulnak el”…

Összefoglalva…

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!