Humánökológia

Mire megyünk nélküle?

Az egészség nem

minden, de egészség

nélkül minden semmi.

A. Schopenhauer

A humánökológia összetevői

Népesség

Társadalmi szerveződés

Környezet

Technológia

Népesség

Egy emberi közösség

demográfiai folyamatai

kíméletlen tükröt

tartanak az adott

közösség elé.

Társadalmi szerveződés

Egy emberi közösség

spirituális teljességét az

teszi lehetővé, ha az

eredetmítosz, az üdvtörténet és a

szenvedéstörténet egysége

hosszú távon is fennmarad.

Vagyis tudjuk, hogy „honnan

jövünk?”, hogy „hová tartunk?”,

és hogy múltunkat és jövőnket

hogyan kapcsoljuk össze.

Környezet

Energetika

Termőföld

Természetvédelem

Környezetvédelem

Technológia

Gazdaság

Kommunikáció

Termelés

Haszonelv

Bibó István

„A közösség vezetéséhez, mint általában minden alkotáshoz, két dologszükséges: a ténylegesen keresztülvihető dolgokat szem előtt tartó gyakorlatirealizmus, és a feladatok belső természetét felismerni képes lényeglátás.

Ha egy közösség a hazugságoknak valamiféle zsákutcájába beleszorul, annakelső következménye, hogy nem talál egyszerre realista és lényeglátó embereket, akikre a vezetését rábízhatná.

Talál bőségesen realista embereket, akik számára a gyakorlati munka, vagyérvényesülés áll mindenek felett, és ennek érdekében hajlandók abban azértelemben »realisták« lenni, hogy a hazugság fennálló és érvényesülő rendjét fogadják el valóságnak. Realizmusuk ilyen módon egy alapvetően hazug építmény megtámogatásában, erősítésében és a tényleges lehetőségek ide-oda tologatásában merül ki.

A másikoldalon a lényeglátás adományával megáldott emberek vagy más kifejezésiformát keresnek, vagy kisebb közösségekbe vonulnak vissza, majd mind nagyobb Mértékben izolálódnak, sértődöttségbe vagy ádáz prófétaságba szorulnak és ezzel egyidejűleg a sértődött különcök, és ádáz próféták válnak arra alkalmassá, hogy a lényeg Kimondását magukra vállalják.”

Magyarország?A rejtett, és így javarészt ma is feltáratlan külső és belső alkudozási folyamat1982 és 1988 között mindent el is döntött, és mire a leendő rendszerlétminőségének problémaköre egyáltalán napirendre kerülhetett volna, afőáramlatbeli elitek világosan jelezték, hogy hiszen nincs is miről beszélni.

Nincs, mert aki nem a meghatározó liberokrata narratívában írja le a világot, az ennek megvallásával gyakorlatilag ki is rekesztette magát a diskurzusból, az gyanús „harmadikutas”, haladásellenes, nacionalista, populista stb.

Mindenkinek be kellett tehát érnie azzal, hogy ami jön, az „magától értetődő”, az „demokrácia és piacgazdaság”, és implicite az anyagi felemelkedés, a jólét egyetlen útja.

Ez utóbbinak az ígéretével azért, „für alle falle” óvatosabbak voltak az elitek, de ráutalómagatartásukból az látszott következni, hogy egy fél emberöltő alatt az ország döntőtöbbsége az osztrák alsó középosztály szintjére emelkedhet. A felelőtlen, cinikus és kissémohó elitek persze nem szívesen szembesültek azzal, hogy így ez az óvatos implicitígéret lett legitimitásuk egyetlen mérhető teljesítménymutatója.

BOGÁR LÁSZLÓ: Narratívák háborúja avagy a hamis realizmus diszkrét bája

Régiók

Lehetséges Budapest?

Mai Budapest

Tudásmegosztás a fennmaradásért

Tudásformák

Mítoszok (differenciálatlan)1000

Implicit tudás (népnyelv, babona)

Vallásos tudás (intuitívtól a dogmáig)100

Misztikus tudás (kimondhatatlan)

Metafizikus tudás (létezőre való rákérdezés) 50

Tudományos tudás (szaktudományok) 10

Technológiai tudás (konkrét feladat) 2 – 3

Szemantikák

A számítógép, mint…

Tanár

Ismeretek átadása, rendszerezése. Szervezett formában.

Játszótárs

Edutainment, kisvilágok, közösségek, szabad kapcsolatok.

Információforrás

Önálló munka segítése, önálló tanulás kialakulása.

Átalakító

Készségek érdeklődés szerinti önálló alakítása.

e-learning

konstruktivizmus

Tudásmunkások Oktatáskutatói tevékenység

Oktatási Informatika

Tanulás

módszertan

Szaktanár HR

Megismerés tudomány, ismeretelméletek tudásszociológia

Informatikai megoldások, programnyelvek

Általános didaktika és tantárgyi módszertanok

Szakma ismerete és a szakmai oktatásának ismerete

Munkaköri jellemzők és azok pszichológiai sajátosságai

Szakirodalom ismerete, Könyvtárak, adatbázisok és kutatási dokumentációk

Programozási ismeretek, alkalmazások teljes körű megvalósítása

Szakirodalom, didaktikai kutatások,

gyakorlati visszacsatolások

Szakirodalom és szakoktatás szélesebb körű ismerete

Adatbázis készítés, frissítés és kezelés

Internet

Szövegszerkesztő

Excel vagy ssps

Komplex rendszerfejlesztő és programkezelői ismeretek

Keretrendszerek

Internet

Kommunikációs szoftverek

Az oktatáshoz szükséges programok felhasználói ismerete

Statisztikai és adatnyilvántartó programok kezelése

Publikus jóléti és/vagy munkaközösségek szövetsége(A jogi személyek és a természetes személyek viszonya

az intézményesült létért folytatott versenyben)

A hagyományos kisközösségi formációk (klubok, körök,

asztaltársaságok, népművészeti mozgalmak, ünnepi és

alkalmi rendezvények résztvevői) mellett tág teret kell

kapniuk a lokális érdekek mentén szervezendő, jogi

személyiségű kommunikációs médiumok által nyújtott

kulturális, sőt elektronikus közigazgatási lehetőségeknek,

miközben oktatással és finanszírozással fejleszteni kell a

magánszemélyek kisközösségei által önállóan kezelt,

professzionális színvonalú audiovizuális rendszerek

hálózatát.

Publikus jóléti és/vagy munkaközösségek szövetsége

1. tételA jogi személyek veszélyes túlsúlyát rohamosan csökkenteni, amagánszemélyek nyilvánosan és legálisan intézményesülő szerepét pedig radikálisan növelni kell az egyes létszférák minden területén, hameg akarjuk őrizni, illetve vissza kívánjuk szerezni az emberi méltóságot, a természetes személyek, ezáltal a természet előjogait.2. tétel A publikusnak tekintett jogi személyekkel egyenrangú jogi, gazdasági,kulturális feltételeket kell biztosítani a természetes személyeknek,valamint nyilvános és legális csoportjaiknak, életszerűen szerves egyesüléseiknek, társulásaiknak.3. tétel Tömeges méretekben és minél előbb növelni kell a lokális gazdasági és kulturális folyamatokban aktívan részt vevő, de a pártpolitikák felett álló, publikus jóléti és/vagy munkaközösségek számát.

A modern nevelés hat mítosza

1. A tudatlanság egy megoldandó feladat

2. Elegendő tudással és technológiával igazgatni, és irányítani tudjuk a Földet

3. A tudás (és ezáltal az emberi jóság) növekvőben van

4. A világ rendes és rendezett

5. A nevelés célja, hogy “sikeres” embereket képezzen

6. A Nyugat kultúrája képviseli az emberi teljesítmény csúcsát

Ezek Francis Bacontől, Galileitől, Descartes-tól erednek.

Az oktatás mint üzletág

A cél: világklasszis munkaerő képzése, amely képes helytállni avilággazdaság vetélkedésében. Ennek érdekében a vállalati érdekekért újjáalakítják az oktatási rendszert. Bush elnök javaslatára létrehozták aNew American Schools Development Corporation-t (Új Amerikai Iskolafejlesztési Társaság). A General Motors, a Xerox és más nagyvállalatok támogatásával az egész iskolarendszert át akarják alakítani. Az üzleti világ belépett tehát az iskolarendszerbe. Az Egyes Csatorna ingyenes az Egyesült Államok összes iskolásgyereke számára, de ellentételezésként mindennap két percen át hirdetéseket sugároz nyolcmillió iskolásgyerek számára. Az iskoláknak a vállalatokáltal történő elfoglalása éppen a legrosszabb irányba viszi a gyerekeket, fölkészítve őket a globalizált, széttöredezett, technokrata,fogyasztói világra. Az ilyen iskolákkal nem lehet helyrehozni elrontottvilágunkat.Forrás: David W. Orr: Education for Globalisation, The Ecologist, Vol. 29, No 2, May/June 1999.

Szabad hálózati kultúra hatása

„Jobb, ha tudomásul vesszük: azon a

napon, amikor a tanulók az iskolán belül, a

Net révén egyszerre kaphatnak

asztro/lóg/nómiai választ ugyanarra a

kérdésre, akkor a modernitás azon projektje,

amit iskolának nevezünk, egészen komoly

kihívás elé kerül.”

OktatásAz a nézet, hogy az oktatás a kultúra terjesztésében játszik szerepet,nagyrészt feledésbe merült. A ma kultúrája iskoláinkkal szemben, nempedig általuk jut érvényre. A fő hangsúly a “munkára”, vagy legalábbis amunkakörnyezetre való nevelésen van. Ennek az öngyilkosballépésnek a kialakulását nagyrészt az idézte elő, hogy elvesztettükellenőrzésünket a kultúra terjesztésének eszközei felett. Nincs szükség a kormányzatok központosított oktatási minisztériumaira. Fel kell ismerni, hogy az oktatás kimondottan a helyi érdekszférába tartozik, s helyi szinten kell ellenőrizni. Minden közösség különbözik a másiktól, s ha szabad elhatározásukon múlna, bizonyára iskolai tantervükről is különbözőképpen döntenének. Meg kell fogalmazni egy olyan kiáltványt, mely a helyi közösségek döntéshozó hatalmát tűzi ki célul. Ebben semmi új nincs: asvájciak sosem látták szükségét egy központosított oktatási minisztériumnak,nem is volt nekik soha, s furcsán néznének bárkire, aki ilyen intézmény létrehozását javasolná.