MIRE JÓ A KÖNYVTÁRI STATISZTIKA? – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A WEBES SZOLGÁLTATÁSOK KERESETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉRE

Készítette: Laskovics Márió

A HAZUGSÁGNAK HÁROM FAJTÁJA LÉTEZIK: HAZUGSÁG, SZEMÉRMETLEN HAZUGSÁG ÉS A STATISZTIKA.

Mark Twain

A KÖNYVTÁRI RENDSZER ELEMEI

a rendszer elemeire vonatkozó valós adatok (statisztika)

a rendszer elemeinek összeilleszthetősége, kompatibilitása (szabványosítás)

a lényegi fejlesztéseket célzó rendszerépítés (pl. könyvtári szoftverfejlesztés)

a rendszer működését megalapozó szabályozás milyensége (jogszabályalkotás)

a pénzügyi feltételek kiszámíthatósága (finanszírozás)

a fejlesztési szándékok, a legkülönfélébb könyvtári „politikák” összehangolhatósága

a szakma tevékenységének „eladhatósága” (marketing)

KÖNYVTÁRI STATISZTIKA

A könyvtári statisztika a rendszer elemeinek mozgásáról ad részletes és átfogó információkat.

Következésképpen akkor használható, ha az elemek megbízható adatokat táplálnak a statisztika rendszerébe.

A jövő kettős feladata: minél átfogóbb és minél pontosabban értelmezhető adatokat közölni a statisztikai kiadványokban és az egész könyvtárstatisztikai rendszert az európai együttműködéshez illeszteni. Teljesítményünk igazán így lesz összemérhető más országok mutatóival. További tennivaló lesz az elektronikus könyvtári szolgáltatások statisztikai adatokkal történő követése.

KÖNYVTÁRI STATISZTIKA

Az elemzési technikák lényeges része a statisztikai adatok gyűjtése és elemzése.

A statisztikai adatok vonatkozhatnak az egész információs, kulturális területre, és/vagy az adott könyvtárra.

A statisztikai adatok egyrészt a könyvtár fenntartójának, másrészt a könyvtár vezetőinek tervezési eszközei.

A statisztikai adatok gyűjtését ISO szabvány szabályozza.

A STATISZTIKAI ADATOK FELÖLELIK…

a könyvtári egységek, szolgáltatóhelyek, az állomány, a könyvtárhasználók, a könyvtári dolgozók és a költségek területét.

A szabvány lehetővé teszi, hogy ne csupán egy-egy országon vagy egy-egy szakterületen belül, de nemzetközi szempontból is egybevethessük és összehasonlíthassuk az adatokat.

STATISZTIKA ÉS MUTATÓK

Meg kell különböztetnünk a statisztikai adatokat a mutatóktól.

A statisztika mennyiségi megközelítésével ellentétben a teljesítménymutatók minőségi oldalról közelítenek a szolgáltatások használatához vagy értékéhez.

Az ilyen mutatókat általában úgy nyerik, hogy két statisztikai adatot viszonyítanak egymáshoz.

A könyvtárak leggyakrabban input statisztikákat készítenek: ezek csak a forrásokról adnak tájékoztatást, a teljesítményről nem.

KÖNYVTÁRI STATISZTIKÁK PROBLÉMÁI

Időszerűség (gyakran késve jelennek meg) Teljesség (gyakran nem elég átfogóak, így a

trendek kimutatása nem lehetséges) Nemzetközi szabványosítás (nem mindig veszik

figyelembe a nemzetközi szabványok meghatározásait)

Megjelenítés és hozzáférés (gyakran nem elég jól adják el magukat és nehezen megtalálhatóak)

Célorientáltság (gyakran nem foglalkoznak azokkal a témákkal, amelyek a döntéshozók szempontjából fontosak lennének - jelenleg az elektronikus szolgáltatások kérdése a legaktuálisabb)

VALÓS IDEJŰ KÖNYVTÁR 1) a könyvtár része a közösségi hálónak, de nem csak van egy

fiókja és kész, hanem valóban használja is azt (megoszt és informál, valós időben)

2) a könyvtár valós időben frissíti státuszát (gondolom pl. mikroblog-szolgáltatásokon is)

3) a könyvtár netes közösségének is kínál célzott szolgáltatásokat

4) a könyvtár valós idejű kommunikációs eszközökön is elérhető (IM, VoIP, chat stb.)

5) a könyvtár kész információt szolgáltatni -- bármikor, bármilyen csatornán át

6) a könyvtár figyeli az új webes szolgáltatásokat és hajlandó azonnal kísérletezni is a jobb és gyorsabb információ-szolgáltatás érdekében 

7) a könyvtár olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek kimondottan az azonnali, weben történő információ-szolgáltatáshoz és -felhasználáshoz kapcsolódnak 

8) a könyvtár alkalmazottai jártasak a felhasználókkal történő valós idejű kapcsolatfelvételben.

AZ E-SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI 1.

a tranzakción alapuló mérések – ahol az interaktív ülések, a letöltések, a találatok, az egy használóra jutó terminálok, a domén- és hostcímek, a képek és fájlok számát számlálják meg, tartják nyilván és mérik mintavétellel vagy a tranzakciók gépi naplózása alapján

az időn alapuló mérések – ahol a rendelkezésre álló szolgáltatási időtartamot, az ülések hosszát, a rendszer/szerver csúcsteljesítményét mérik

AZ E-SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI 2.

a költségeken alapuló mérések – ahol a távközléssel/sávszélességgel, a terminálokkal és egyéb hardverrel, a személyzettel, a képzéssel, a fenntartással és a site-licencekkel kapcsolatos költségeket/kiadásokat mérik

a használaton alapuló mérések – ahol a használók tevékenységét, a feltételezett igényeket, az egyidejű használatot, a csoportos használatot, az egy használóra jutó találatok számát, a használók elégedettségét, a helyi és távoli használatot mérik

A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA I.

A Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár a Webalizer nevű webstatisztika-készítő szoftvert használja.

Amit a szoftver első adatnak megjelenít (hits), azt szokták alapul venni, de ez nem a valós látogatások jelöli, hanem a találatokat, amelyeket a keresőszoftverek kihoznak. Hogy ebből hány a tényleges találat (hányan kattintanak rá), azt teljesen pontosan nem tudják.

Az adat pontosabbá tételében segít a Total Files adat, mely jóval alacsonyabb a Hits-nél, valamint a Total Pages adat, mely még ennél is alacsonyabb. A valóság a 2 utóbbi adat között van.

A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA II. Nyilván a havi látogatók számának emelkedése és

csökkenése a legfontosabb adat, ezt mindig megnézik, és ha állandó megmagyarázhatatlan csökkenést tapasztalnak (pl. a nyári csökkenés nem megmagyarázhatatlan), akkor egy kis reklámot csapnak az oldaluknak a Facebookon és a könyvtárban, megpróbálnak érdekesebb híreket kirakni, valamint érdekesebb ajánlókat készíteni, mivel ezek a legdinamikusabb részei a weblapuknak.

Fontos adat még a total visits, de ezzel is vigyázni kell, mert ez is csak körülbelüli adat, ugyanis benne van a saját használatuk is. A hálózatokat egy látogatónak tekinti (ha egy helyi hálózatból többen is használják a weblapukat egy proxy-szerver mögül, az csak egynek látszik).

A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA III.

A saját használatukat nagyjából ki tudják szűrni a Top 50 of Total Sites adattal, mely feltünteti azt az 50 IP-címet, ahonnan a legtöbbször használják az oldalt.

Ami még érdekli a könyvtárat, az az, hogy mely oldalaink a legnépszerűbbek, de erre sajnos nem kapnak választ, ugyanis honlapjuk felépítése paraméteres jellegű, s minden aloldal paraméterként jelenik meg (pl. http://www.gevk.hu/?t=adatbazisok/zeneajanlo), de ezeket a paramétereket a Webalizer nem látja, az összes aloldal adata a főoldaléval együtt jelenik meg a statisztikában.

A WEBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA IV. Csak azokat az adatokat látják külön, amelyek külön

lapon jelennek meg (pl. letöltések vagy a fotógaléria), a többi egybefolyik, ez a nagy hátránya ennek a szoftvernek. Ezek az adatok a a Top 50 of Total URLs címszó alatt jelennek meg a statisztikában.

A Top 10 of Total Entry Pages is segít, mert megmutatja a  leggyakoribb belépési pontokat, bár itt is a főoldal-aloldal egyben jelenik meg.

A weblapjukat természetesen nem változtatják havonta, de ha csökkenést tapasztalnak, akkor jobban odafigyelnek a dinamikus lapokra. Most van folyamatban a honlap újratervezése (új design, új felépítés), melynél természetesen figyelembe veszik a statisztikai adatokat az egyes aloldalak elhelyezésénél.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

FELHASZNÁLT IRODALOM I. Hegyközi Ilona : A könyvtárak elektronikus

szolgáltatásainak mérése; statisztika a digitális kornak. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 6. sz. <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1812&issue_id=12 > [2011.12.14]

A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / Téglási Ágnes (1954-), Alföldiné Dán Gabriella et al. írták. - Budapest : OSZK, 1999. - 178 p. : ill. ; 24 cm + [15] mell.

Könyvtárosok kézikönyve 3. Szerk. HORVÁTH TIBOR – PAPP ISTVÁN. Budapest : Osiris Kiadó, 2001. 356 p.

Ládi László : 2.0 – a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2008. 9. sz. < http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issue_id=497 > [2011.12.14]

FELHASZNÁLT IRODALOM II.

A Pulman Digital Guidelines magyar változata:Digitális útmutató kiemelt fejezetei.Javított, bővített kiadás. <http://mek.oszk.hu/html/irattar/ajanlas/pulman/teljesitmeny.html> [2011.12.14]

Sinka László : A könyvtár szerepe az intézményi tudás allokáció megteremtésében. <https://nws.niif.hu/ncd2011/docs/phu/026.pdf> [2011.12.14]

StevenB : Valós idejű könyvtár. In: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=valos_ideju_konyvtarak [2011.12.14]

Tolnai Gáborné Lakatos Mónika, a GEVK feldolgozó osztály vezetőjének beszámolója