Középkor

"Majd megbékélünk; szellent rám nagyot,- dagadtabb, mint a dongó – fölnevet,

combom csapkodja, Gogóz meg gagyog,öklével birizgálja fejemet.

Mint bunda alszunk, lévén részegek.S kelünk; korog a hasa; kényesen

fölmászik rám, nyögök keservesen,a deszkánál is laposabbra nyom,ledérkedéssel tönkre így teszen

e bordélyban, hol szállásunk vagyon.”

„Csodálatos szerelem!Testet ölt az Isten.

Sohse hallott kegyelem:mag fogan a szűzben!

Oh újféle házasság:csillag megy a naphoz.

Képtelen, szent anyaság:szûz lány gyermeket hoz."

A civilizáció valami módon több a puszta energiánál, akaratnál, teremtő erőnél: olyasmit jelent, ami a korai vikingekből hiányzott, de ami már az ő idejükben is megjelenőben volt Nyugat-Európában. Hogyan is határozhatnánk meg ezt a többletet? Nevezhetnénk talán állandóságérzetnek.

A kalandozók és országdúlók az állandó változás légkörében éltek. Nem érezték szükségét, hogy túl próbáljanak tekinteni a jövő év tavaszán, a legközelebbi utazáson, a soron következő csatán. Nem jutott eszükbe, hogy kőházakat építsenek, és könyveket írjanak. Alig maradt fenn a korai középkorból tartós kőépület.

Nekem úgy tűnik, a civilizált ember tartozni akar valahová: tudatosan tekint a jövőbe és a múltba. És ebből a szempontból jelent oly sokat, ha írni és olvasni tud az ember. Márpedig ez a képesség vagy 500 éven át igen ritka volt Nyugat-Európában. Döbbenetes, ha belegondolunk, hogy ez idő tájt nem volt világi ember – a királyok és császárok között is alig –, aki írni-olvasni tudott volna. Maga Nagy Károly olvasni tudott ugyan, de írni ő sem volt képes megtanulni. A kor nagy emberei, még az egyháziak is, többnyire titkáraiknak diktáltak.

Magáról Nagy Szent Gergelyről az hírlik, hogy kötetszám pusztíttatta a klasszikus irodalmat, nehogy elterelődjék az emberek figyelme a Szentírásról. Végigtekintve ezeken az előítéletekkel teli pusztításokon, az ember csak csodálni tudja, hogy valami is fennmaradt a kereszténység előtti antikvitás irodalmából.

(Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról)

Idő:

A kereszténység megjelenésétől a reneszánszig.

476-tól (Nyrómai Birodalom bukása)

- 1453-ig (Bizánc bukása)- 1492-ig (Amerika felfedezése)- 1640-ig (Angol polgári forradalom)

Történeti jellemzők:

Felbomlik a Római Birodalom, a népvándorlássorán barbár népek települnek be Európába.

elterjed a kereszténység a keresztény egyház kettészakad: nyugati (római) és

keleti (bizánci vagy ortodox) egyházra keresztes háborúk a kultúra nyelve mindenhol a latin

Értékelése:

Sötét középkorÍgy értékelik a felvilágosult,racionális, észben bízószázadok./XVI., XVIII. sz/

A diszharmóniát érzékelőszázadok (XIX., XX. sz.) eszményüknek tekintik, mert az utolsó korszak az eu-i kultúratörténetében, melyet egység jellemzett.

Monty Python: Gyalog galopp

Egységének oka:

A közös ideológia, a keresztény vallás.

A közös nyelv, a latin.

ESZTÉTIKA:

Elvonatkoztató művészet.

Minden jelenség mögött vmi örök lényeg van.

Sok szimbólum, jelkép, allegória.

Nem önkifejező, célja nem a személyiség kifejezése, hanem az eszme szolgálata.

Erőteljes anonimitás = névtelenség

Szerzetesrendek:

tanítottak, könyveket másoltak, festettek, gyógyítottak, építkeztek, mezőgazdászok

Első: bencések “Ora et labora” (Imádkozzál és dolgozzál!)

cisztercita (tanítottak), karthauzi (némák), dominikánus, ferences (koldultak), pálos (magyar)

Első egyetemek:

Bologna, Párizs (Sorbonne), Oxford Az első magyar egyetemet Pécsen Nagy Lajos, a másodikat Óbudán Zsigmond alapította.

7 SZABAD MŰVÉSZET = SEPTEM ARTES LIBERALES

Quadrivium: 4. aritmetika5. geometria6. asztronómia7. zene

Trivium:1. grammatika 2. retorika3. logika

FILOZÓFIA1. Patrisztika (egyházatyák) kora VI-VII. sz.

Szent Ágoston "a Nyugat tanítómestere"

Az ember önmagától képtelen a jóra, képtelen felismerni az igazságot.

A hit és tudás viszonyában a hit elsődlegességét vallja: “Credo quia absurdum”

Hiszem, mert ésszel el nem érem.

>

2. Skolasztika XI-XIII. sz.

Hit és tudás nem kizáró, hanem Egymást feltételező tényezők: Hiszek, hogy tudjak, tudok, hogy higgyek.

Aquinoi Szt. Tamás (XIII.sz.)

KÉPZŐMŰVÉSZET Román stílus XI-XII. sz. „A harcoló egyház stílusa” Vastag falak, lőrésszerű ablakok, stilizált szobrok,

erődítmény jellegű, kevés szín, tömzsi, tömör

Jáki templom

Lébényi templom

Bélapátfalva

Speyer, székesegyház(Németország)

Mainz, székesegyház(Németország)

Trier(Németország)

A Saint Trophime homlokzata, Arles(Franciaország)

Részlet a Saint Trophime homlokzatáról

A Saint Trophime főbejárata

A tisztítótűzbe menetelők. Saint Trophime

Az Utolsó Ítélet. Autun.

GÓTIKUS stílus XIII-XIV. sz.

„A diadalmas egyház stílusa”

égbe törő csúcsok, világos, könnyed, díszes, bonyolult fény- és árnyékhatások, gazdag díszítés, karcsú pillérek, rózsaablakok

„Fénnyel komponált tér”

Reims

A dongaboltozatos román és a csúcsíves keresztboltozatos gótika

Toulouse, St.-Sernin, XII. sz. Amiens, Notre Dame, XIII. sz.

Az amiens- i katedrális szerkezeti modellje

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/88/Mattias_Budapest_B%C3%85n.JPG

A bayeux-i katedrális

Reims, katedrális

Notre Dame, Párizs

Dóm, Milánó

Köln, dóm

Reims, Mária kapu. Angyali üdvözlet; Vizitáció. XIII. sz. közepe

Reims, Mária kapu, Bemutatás a templomban. XIII. sz. közepe

Chartres-i üvegablak zodiákus ábrázolással

Párizsi Saint Chapelle

Világi (mitológiai / lovagi) tematika

A természet kertje. XV. sz. Szívét felajánló lovag. 1400 k.

Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve. 1415 k.

A freskó technika

A frissen vakolt, még nedves (al fresco: olaszul „frissen”) falra készülő kép

A festékport meszes vízbe keverik

Világos, meszes színek

Tartós, időtálló technika

Duccio: Kísértés a hegyen. 1308.

Duccio di Buonsiegna:

Péter és András megszólítása.

1308.

Fra Angelico: Krisztust követő szentek, 1423.

Ambrogio Lorenzetti: Részlet a Jó Kormányzás Allegórája című

freskóról. Siena, 1340.

Cimabue: Trónoló Madonna

Felső-Rajnai mester: Paradicsomkert. 1410 k.

Enguerrand Charonton: Mária megkoronázása. 1460 k.

GIOTTO

Szent Ferenc-freskók

Avignoni Pieta, 15. századi francia mester

M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása

Anatómiai ábrázolás a 15. századból

Griff

A hárpia

A Szentlélek megjelenik Máriának, Angyali üdvözlet

Krisztust Pilátus elé viszik, 15. század

Szent Katalin és Orsolya

Szent Agáta kínzása. 15. sz

Beckett Tamás megöletése

Ezekiel megöletése ló után kötve

Izaias szétfűrészelése

Szent Apollónia kínzatása

Szent Erasmus beleinek felcsévélése

Szent István megkövezése

Szent Lőrinc megsütése

Szent Orsolya és 11 ezer mártír meggyilkolása

Az irodalom az alkotók társadalmi helyzete, foglalkozása és műveik témaválasztása szerint:

egyházi

lovagi

népi (vulgáris)

Irodalmi műfajokEgyházi irodalom Világi irodalom

legendavallomáspéldázatprédikáció

Epika hősi énekeklovageposzlovagregénygesztaintelem

Himnuszplanctus (siralomének)haláltánc

Líra lovagi líra - trubadúrköltészet - minnesängnépi - vágánsköltészet

misztériummirákulummoralitás

Dráma vásári komédia

A korszakra jellemző irodalmi műfajok:

vallásos himnuszok, legendák, prédikációk

Ómagyar Mária-siralom, Halotti Beszéd, Margit-legenda

hősi énekek

Roland-ének (francia), Nibelung

ének (német), Arthur mondakör

udvarló jellegű lovagi költészet (trubadúrok)

Walter von der Vogelweide

csavargó diákok, a vágánsok költészete

Carmina Burana, Villon

emberiségköltemény

Dante: Isteni színjáték