Molière: Tartuffe

2014. október 13.

A dráma bemutatása

• eredetileg 3 felvonásos volt• ősbemutató: 1664 májusa, Versailles• Orgon – Molière, Elmira – a felesége,

Armande

• az előadás tetszett a királynak, de betiltotta

• 1669-ben a Palais Royal bemutatta az 5 felvonásos darabot

Klasszicista dráma?Egy helyszín24 óraEgy szálNincs durvaságA szereplők nem fejlődnekDE a commedia dell’arte-ra is épít

(rögtönzésre épült, gyakran típusokkal)DE a farce elemeit is alkalmazza (negatív

típusok, akik lelepleződnek)

Mi a konfliktus?

Családi összetartozás értéke

↕Látszatértékek, álszentség

Tartuffe látszatra pozitív (vallásosság)

Valójában kapzsi csaló

Mi teszi ezt lehetővé?Orgon hisz neki

Drámai alaphelyzet

• 1. felvonás párbeszéde• Pernelle asszony

– bemutatja a szereplőket– ellenszenvet vált ki

irányítja a befogadót– emiatt nem értünk vele egyet

A családtagokPernelle véleménye

„nem kellenek a ceremóniák”, „Lányom, te tékozolsz”

„a komorna is pimasz”

„minél nagyobb leszel, csak annál léhűtőbb”

„titkon csúf dolgokat is művelsz, angyalom”

„az életről ön miféle elveket vall”

A befogadó véleménye

Elmira udvarias, szabálykövető, úrinőként viselkedik, öltözik

a komorna őszinte

Damis fiatal úrfi, aki szórakozik, vidám

Mariane szerelmére céloz (vagy magából indul ki)

Cléante a gondolkodó a családban

Tartuffe-rőlPernelle véleménye

„jó ember, lehet adni az ő szavára”

„az ég felé vezet rajongnotok kell érte”

„buzgó hitű ember”

„ő vezet az üdvhöz”

„Egyetlen célja van: az, hogy a bűnt letörje, / Az Isten érdeke – csak az lebeg előtte”

A család és a befogadó véleménye

„álszent törtető”

„zsarnoki”

„buzgó erkölcsbíró”

„urat játszik”

„mindenkit megítél, s azt hiszi, ő a gazda”

„lélegzete se egyéb képmutatásnál”

Mi ennek a célja?

• Késleltetés!!!• Orgon az első felvonás 4. jelenetében,• Tartuffe a harmadik felvonás 2.

jelenetében jelenik meg• Mire megjelennek, kialakul a szilárd

befogadói hozzáállás• Feszültség, várakozás – le kell lepleződnie

az álszentnek

Komédia

• Drámai műfaj• A látszat és a valóság ellentétén alapul• Az álérték vagy értékhiány lelepleződik• Kisszerű, átlagos, tipikus alakok• Meghatározója a komikum

– helyzetkomikum– jellemkomikum

Nevezzétek el a szereplőket!• Tartuffe, a kétszínű csaló• Orgon, a balek• Elmira, az okos, higgadt feleség• Dorine, a szókimondó, okos cseléd• Damis, a forrófejű• Mariane, a szerelmes, engedelmes lány• Valér, az önzetlen szerelmes• Cléante, a higgadt úr, a rezonőr

A szerzői nézőpontot közvetetten, külső szemlélőként láttatja, segíti érvényre jutni

Kik tartoznak egymáshoz?

A mű elején:

1.Tartuffe és „szövetségesei”: Orgon, Pernelle, Elmira; a felnőttek

2.A fiatalok: Mariane, Damis, Valér

3.A kívülállók: Dorine és Cléante

A mű végére:

1.Tartuffe, a gonosz

2.Mindenki más (kivéve Pernelle-t), az áldozatok

Kompozíció• Hosszadalmas expozíció• Fordulópont: megjelenik Tartuffe• Negyedik felvonás 5. jelenet (az asztal

alatt): Orgon megtudja az igazat, DE ez nem megoldás!

• Tragikum lehetősége: Orgon hibája végzetes is lehetne

• Csodaszerű vég, deus ex machina: a rendőr hadnagy mint az igazságosság őre

A végkifejlet

• A rendőr hadnagy hagyja, hogy Tartuffe elmondja, amit akar – kisemmizte a családot

• Csak ezután lép: megleckézteti őket• Azonosították XIV. Lajossal• A rend, a harmónia, az igazságosság

letéteményese a király