Upload
guestc3d5e3
View
491
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Digitalisation, at first revolutionizing spatially restricted content processing and communication via local media, has contributed to the rise of unprecedented network-based communication forms: These newly developed areas include: - the formation of Web-2 based learner-centred knowledge acquisition forms and web communities (e-learning2.0). - new television technologies utilising a wealth of media information and substantial interactivity. These schemes provide viewers with a new interactive learning experience based on the combination of the personal computer and the television (television learning, interactive learning schemes utilising digital television technology, t-learning)- the rapid spread of mobile telephones guaranteeing virtually continual availability as regardless of distance, location, or time anyone can make a call or be contacted, facilitated mobile telephone-based knowledge or information acquisition, or m-learning, (It should be noted that the informal use of mobile phones substantially preceded the formal application, as their use in school-time is still prohibited today.) - learning schemes performed without spatial or temporal constraints (ubiquitous learning; u-learning) not only help in overcoming geographical distances and scheduling problems, but the ever-increasing availability of such equipment apparatus can promote independent, self-initiated learning or self-training instead of externally compelled knowledge acquisitionThe ensuing presentation aims to explore the theoretical and practical aspects of the New Media Generation resulting from the convergence and diversification of media technologies and facilitating network multimedia-based, interactive online and mobile solutions incorporating individual and community action.
Citation preview
1
Tanulás és az új médiumok
Elektronikus tanulás
elektronikus taneszközökkel
Tanulás és az új médiumok
Elektronikus tanulás
elektronikus taneszközökkel
Forgó Sándor
Eszterházy Károly FőiskolaMédiainformatika Intézet
Habilitációs előadás
2
Tartalom
1. Bevezető (médiapedagógia, IKT kompetencia…) 2. A reguláris oktatás médiumaitól az elektronikus tanulásig 3. Internetes társas szerveződési formák és az e-learning4. A telekommunikáció és a mobilmédia pedagógiai kérdései5. A médiakonvergencia és diverzifikáció 6. A modern tömegkommunikáció a digitális korban7. A média és az oktatás kapcsolata a tartalommal8. Az Új Médiumok és a tanulás 9. Pedagógiai konzekvenciák
1. Bevezető (médiapedagógia, IKT kompetencia…) 2. A reguláris oktatás médiumaitól az elektronikus tanulásig 3. Internetes társas szerveződési formák és az e-learning4. A telekommunikáció és a mobilmédia pedagógiai kérdései5. A médiakonvergencia és diverzifikáció 6. A modern tömegkommunikáció a digitális korban7. A média és az oktatás kapcsolata a tartalommal8. Az Új Médiumok és a tanulás 9. Pedagógiai konzekvenciák
3
Média- és a társadalmi kommunikáció
Wilbur Schramm: Big media, little media: tools and technologies for instruction 1977
Új MédiaÚj Média == Hálózati Hálózati multimédiás, interaktív (egyéni és közösségi cselekvési formákon alapuló)
online/mobil megoldások
1870s – 1980s → Mass media (Newspapers, broadcast)
1990s – → Masses of media (Digital channels)
2000s – → Me media (webBlogs, personal publishing)Source: Richard Bailey: New-media
4
2. A hagyományos (reguláris) oktatás médiumaitól az elektronikus tanulásig e/b/t- learning
2. A hagyományos (reguláris) oktatás médiumaitól az elektronikus tanulásig e/b/t- learning
• „Álmom egy olyan iskola, ahol a reguláris oktatást időről időre megszakítják a véletlenszerű elemek. […]
• tehát amikor mindig ugyanaz ismétlődik, • hanem olyan, ahol a véletlennek igenis szerepe van, méghozzá
gyakori módon, hetente vagy akár naponta is.” Csermely Péter
5
Radikális változások
Tudásátadástól a készségépítésig
- a tudásanyag hozzáférhetőségében,- a tudásanyag megbízhatóságában- és az ellenőrizhetőségében is.
Új MÉDIA (digitális) hálózati kommunikáción alapuló multimédiás tartalmakat,
-újszerű egyéni és közösségi cselekvési formák révén – ( Szakadát I.)
-interaktív formában teszi elérhetővé.
Sas IstvánA „visszabeszélőgép”, avagy
az üzenet Te vagy!
befog-adó
6
A hagyományos tömeg- és telekommunikáció A hagyományos tömeg- és telekommunikáció
Az előre szerkesztettség, a tömegesség, az egyoldalúság, a passzív befogadás
• Szórt, diszperz
A közlés élő jellege, személyesség-intimitás, kétoldalúság és aktív részvétel jellemzi.
• Ponttól - pontigW. Schramm
A BESZÉD SZÖVŐNŐI
7
3. Internetes társas szerveződések és azúj típusú e-learning
3. Internetes társas szerveződések és azúj típusú e-learning
Az év embere -2007
PERSON OF THE YEAR – YOU.
Az internetet a saját képére formáló,
a tartalmat saját maga generálófelhasználó lett az
év embere.
• • a web2.0 szerepét ismerte el,a web2.0 szerepét ismerte el,• • megváltoztatta internetes megváltoztatta internetes
szokásainkatszokásainkat
A WEB1.0 ! világa 1989-2003
8
1. Publikálás (blog, wiki)
2. Megosztás (yuoTube)
3. Kommunikáció(e-mail, SMS, IM: Skype, MSN)
4. Közösségi háló (FaceBook)
5. Virtuális világok6.Társasjátékok
Túl az információkeresésen…- aktív részvétel
Kritikus Tömeg - critical mass -, mint a részvétel szintje Mérei Ferenc: Szociometriai topológiái
Társas médiatérkép
9
4. A telekommunikáció és a mobilmédia pedagógiai kérdései
1. Az iskola formatív értékelési rendszer alapján működik
2. Fizikai (szerves) léten alapul
3. A PC- és internet-penetrció alacsony szintű és lassú
4. A tapasztalható társadalmi esélykülönbségeket fenntartja
1. Ellentétben a hálózati multimodálist kedvelőkkel
2. Az internet és a mobiltelefonok világa egyfajta szerves tanulási környezetté válik.
3. A mobiltelefon elterjedése széleskörűbb (IKT komp.)
4. Esélykülönbséget csökkentheti
10
5. A konvergencia és diferzifikációró5. A konvergencia és diferzifikációró
Negroponte a Digitális létezés művében az alábbi módon fogalmazta meg:
„Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva, multimédia termékek formájában új entitást hoznak létre, s végül is győzedelmeskedik a konvergencia”.
Szecskő:„a digitalizáció olyan, mint egy földrengés:lökéshullámait szakmánk valamennyi területén érezni”, mindaz, amit a tömegkommunikációs elméletek elmondtak a médiáról, alighanem érvénytelenné válik, új magyarázó elveket kell keresni.
11
6. A modern tömegkommunikáció a digitális korban6. A modern tömegkommunikáció a digitális korban
• A tömegkommunikáció egyre inkább kétirányúvá válik. (ITV)
• A médiumfajták keveredésének korszakát éljük, amikor hétköznapivá válik,
• hogy az interneten hallgathatunk egy rádióműsort, vagy akár televíziózhatunk is.
• A rendszer lényege a digitalizáció,
• mely lehetővé teszi a tartalmak • platformfüggetlen közvetítését, • és ezzel elindítja • a konvergencia folyamatát.
12
Az interaktív televízió mint oktatási környezet
Általános jellemzők: 1. Széles körben hozzáférhető 2. A hagyományos analóg
televíziózás egyirányú, így értelemszerűen nem képes visszacsatolást adni
Speciális jellemzők• Az ITV interakció révén egy
lehetséges tanulási eszköz.• Képben gazdag (video-rich)
tanulási tartalom, flexibilis hozzáféréssel
• Megbízható könnyen használható, mint egy televízió
• A televízió nagy fokú elfogadottsága már megteremtette az ITV potenciális piacát.
• Használata nem bonyolultabb, mint a jelenlegi tévékészülékeké
Filmfolyam helyett digitális katalógus Viszlát főműsoridő!
13
7. Média, oktatás tartalom
eL2.0 Bevásárlókosár
Dramatizált hírek Animációs filmek
14
8. Az Új Médiumok és a tanulás8. Az Új Médiumok és a tanulás
Személyi Számítógép +
WEB e-learningTelevízió
Interaktív
Televízió
t-learning
Tartalom Motiváció
Rugalmasság Teljesítmény-értékelés
Mobil (cell, Handy)tanulás
Video streaming, Mobiltartalom
m-learning
15
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Dr. Forgó Sándor
Eger, Eszterházy Károly FőiskolaMédiainformatika Intézet.
2009.
http:// www.ektf.hu/~forgose-mail: [email protected]