35
Pedagógiai értékelés tervezése T. Parázsó Lenke Eszterházy Károly Főiskola http://okt.ektf.hu / lenke @ ektf.hu

Pedagógiai értékelés tervezése

  • Upload
    ekc

  • View
    4.336

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

 

Citation preview

Page 1: Pedagógiai értékelés tervezése

Pedagógiaiértékelés tervezése

T. Parázsó LenkeEszterházy Károly Főiskola

http://okt.ektf.hu/[email protected]

Page 2: Pedagógiai értékelés tervezése

2

Tartalom

1. Értékelés az iskolák rendszerében

2. Ellenőrzés, értékelés, mérés

3. Értékelés és minőségbiztosítás

4. Értékelés, tartalom tudásszintmérés

5. Feladattípusok és értékelés

6. Összefoglalás

Page 3: Pedagógiai értékelés tervezése

3

1. Értékelés

Az értékelés –megerősítési, visszacsatolási folyamat, amely

során nemcsak a tanulók tevékenységét értékelhetjük, hanem az

egész tanítási-tanulási folyamatot, annak hatékonyságát; beleértve a

folyamat összes tényezőjétkövetkeztetések: A tanulóra nézve, amely során azt vizsgáljuk, hogy mennyire felel

meg a vele szemben támasztott követelményeknek, kritériumoknak. Ez a tanulóra irányuló visszacsatolási kör.

A tanulási folyamatra vonatkoztatott visszacsatolás a tanulócsoportok és az iskola teljesítményére. Milyen mértékben és minőségben sikerült a folyamat irányítása, szabályozása? Megfelelőek-e a médiumok, az információközvetítés, a tanulásszervezés és kapcsolattartás módja és milyenek a tanulási környezet szubjektív és tárgyi feltételei?

A cél- és követelmények és tartalomvizsgálat szempontjából területi, országos, illetve nemzetközi szintre vonatkoztatott visszacsatolás (rangsorok, összehasonlítva a kapott eredmények az országos és nemzetközi standardokkal).

Page 4: Pedagógiai értékelés tervezése

4

Az értékelés funkciók és szintekAz értékelés alapfunkciója az informálás.Az információ hasznosulása

Külső felhasználás révén: az oktatási folyamaton kívül lévők

használják fel tájékozódásra, diagnózisra, döntéselőkészítésre. Visszacsatolás, folyamatot szabályoz. Az információk alapján

kívülről avatkozhatnak be a rendszer működésébe. Szabályozott rendszer

◦ Érzékeli saját belső állapotát◦ A változásról kapott információ alapján beavatkozik saját

működésébe Visszacsatolás lehet

◦ Pozitív: elindult változást erősít (fejlődés)◦ Negatív: elindult változást csökkent

Oktatáspolitikusok, kutató használják a kapott eredményeket.

Page 5: Pedagógiai értékelés tervezése

5

2. Az értékelés szintjei

Az oktatás rendszere a társadalom alrendszere, amelyet a problémák és törvényszerűségek határoznak meg.

Az értékelés szintjei: Mikroszint Mezoszint Makroszint

Page 6: Pedagógiai értékelés tervezése

6

Mikroszint

Helyszín a „műhely”, az osztályterem a közvetlen tanár-diák interakció szintje.

Értékelési szint: az osztálytermi munka értékelése, a tanulók teljesítménye.

Az információ legkisebb egysége a tanuló (egyéni teljesítménye)

Mezoszint• Helyszín a „műhely”, az intézmény, az iskola.

• Értékelési szint: az iskola munkájának a teljesítménye. A tanulócsoportok, osztályok munkája kerül értékelésre. Nem jelenik meg a tanulók személyenkénti teljesítménye.

• Az információ legkisebb egysége a tanulócsoport teljesítménye.

Page 7: Pedagógiai értékelés tervezése

7

Makroszint

Helyszín a „műhely”, oktatási rendszer egészének a szintje.

Értékelési szint: az oktatás és alrendszerei (általános, közép, szakiskola stb.) működése munkája kerül elemzésre.

Az információ legkisebb egysége az intézmény, iskola

Page 8: Pedagógiai értékelés tervezése

8

Az értékelés funkciók és szintek alkalmazása

Mikroszinten: az információ a diák tanulási folyamatában hasznosul (tanár, diák).

Mezoszinten: a csoport teljesítmény informálja a tanárt a munkájáról. Hasznosulása nemcsak a mért tanulócsoportban, hanem a tanár további munkájában jelentkezik.

Makroszint: diagnózis, döntéselőkészítés. Visszacsatolás lassúbb folyamat, hiszen a rendszer egészét/részét érinti.

Page 9: Pedagógiai értékelés tervezése

9

3. Lisszaboni célok2000. Európa Tanács stratégiai tervet fogadott el Lisszabonban, melynek értelmében az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia.

Ebben a folyamatban az oktatásra és a képzésre kulcsszerep hárul

A tagállamok feladata, hogy saját fejlesztési céljaikkal összhangban cselekvési tervet dolgozzanak ki, konkrét lépéseket tegyenek a Tanács által elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében (2010-ig megvalósítandó munkaprogram)

Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése. A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése. Az IKT-hoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára. A toborzás növelése a (természet)tudományok és műszaki

tanulmányok területén. Az erőforrások optimális kihasználása.

bővebben

Page 10: Pedagógiai értékelés tervezése

10

Értékelés és minőségbiztosítás

Minőségelemek (Dr Setényi János: A Minőség kora. Bevezetés az iskolai minőségbiztosításba)

◦ Az a minőség, amelyet az oktatástól központilag várnak el (Nemzeti alaptanterv, központilag rögzíti az országos szintű elvárásokat)

◦ Az iskola saját minőségi elvárása( az intézmény maga alakítja ki a helyi igényeket figyelem bevéve, a saját értékrendszerét, céljait szem előtt tartva)

A biztosított minőségben fontos (Setényi):◦ A vevői igények megjelenése

◦ A munka belső értékelése

◦ Az eredmények dokumentációja

◦ A visszacsatolás

Minőségügyi technikai eljárások ISO, nem terjed ki mindenkire, nem vevőközpontú, merev TQM modell, megelőző jellegű. A hangsúly a hibákból tanulva előzzük meg azok újbóli

megismétlődését

Módszerek◦ esettanulmány

◦ problémacentrikus összehasonlítás

◦ fejlődésvizsgálatok

◦ folyamatelemzések

Page 11: Pedagógiai értékelés tervezése

11

4. Ellenőrzés, mérés, értékelés Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést, annak szükséges előfeltétele. (tanár

ellenőrizheti a házi feladat elkészültét, de minőségét már értékeli). Az ellenőrzés során a teljesítményképes tudáselemek alapján történik a tanulói

tudásszint ellenőrzése. A valós élet helyzeteit szimulált környezetbe helyezve a tanulás irrelevans.

Az adott területek, különböző útvonalakon bejárhatóak. A képzettársítást erősítve, kialakítják a tartalom és a folyamatok több kapcsolódási

pontjait. Így megvalósulhat a tudásreprezentáció és a tudáskomponensek többszörös

összekapcsolódása.

Mérés az értékelési folyamat azon fázisa, amelyben valamilyen mérőeszköz

segítségével adatokat gyűjtünk. Az adatokat pedig szűkebb körű értékelés

keretében kvantitatív és kvalitatív módon dolgozzuk fel.

Az értékelést gyakran használják szűkebb és tágabb értelemben, sőt a mérés és

az ellenőrzés fogalmának szinonimájaként említik, pedig nem az.

Az adatok szisztematikus gyűjtése és értelmezése, amely a folyamat részeként

értékítélethez vezet, mégpedig cselekvési kitekintéssel. Az értékelés magában

foglalja az értékítéletet, amely mérhető attribútumok, jellemzők és jelenségek

révén szerzett bizonyítékokon alapul.

Page 12: Pedagógiai értékelés tervezése

12

Az értékelés 8 szintje

A visszajelzések segítségével a nevelés és az oktatás minden szintjén lehetőség nyílik az eredményesség alapján történő befolyásolásra, szabályozásra.

Ebben a megközelítésben az értékelés már nemcsak nevelési és oktatási módszer, hanem az intézményes nevelésbe beépült „rendszerszabályozó elem”, amely az értékelés bemeneti és kimeneti szintjén egyaránt megjelenik (Báthory, 1987).

Page 13: Pedagógiai értékelés tervezése

13

Értékelési típusok összehasonlítása

Page 14: Pedagógiai értékelés tervezése

14

4. Tartalom-műveletMit mér a feladat?

A tanítási-tanulási folyamat tervezését Báthory Zoltán kétdimenziós kognitív követelményrendszerre alapozva dolgozta ki.

Táblázata tartalmazza az egyes tartalomelemekhez kapcsolódó célkitűzéseket, vagyis hogy „mit, milyen szinten kell megtanítani és megtanulnia a tanulónak”.

Page 15: Pedagógiai értékelés tervezése

15

Fogalmak logikai struktúrája

A fogalmak logikai struktúrába a fogalmak közötti kapcsolatot

grafikusan jelöljük (tények, fogalmak, összefüggések kapcsolatát

biztosítja).

A tananyag összeállítása során definiálni kell a fogalmakat, jelölni kell

a kimeneti követelményeket és egy gráfszerű elrendezésben ki kell

alakítani a köztük lévő logikai kapcsolatokat.

A fogalomtérkép elkészítése segíti a mérési folyamat

megbízhatóságát. A mérés során azt kell visszaellenőrizni és azon

az értelmi szinten, ami a követelményben szerepel.

(Forrás: http://www.sulinet.hu/sdt_kepzes/SDT_kk_08_t.pdf

http://dragon.klte.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres/4_fejezet.pdf )

Page 16: Pedagógiai értékelés tervezése

16

TananyagelemzésAz ismeret logikai struktúráját lépésekre bontja: A tematikus egységeket témákra kell tagolni Minden témához fogalmakat kell rendelni Minden fogalomhoz az odatartozó tényeket fel kell sorolni

A GRAF a tananyag és az egyes részek (tények, fogalmak, összefüggések) kapcsolatainak vizuális megjelenítése

A gráf biztosítja, hogy a számonkérés során a tudáselemek arányosan fedjék le a témakört, valamint több feladatvariáns esetén azok egyenértékűek legyenek.

Page 17: Pedagógiai értékelés tervezése

17Dr Buda András In: http://dragon.klte.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres/4_fejezet.pdf

Page 18: Pedagógiai értékelés tervezése

18

A gráf alkalmazásával biztosítható, hogy a számonkérés során ◦ a tudáselemek arányosan fedjék le a témaköröket

◦ több teszt készítése során, azok egyenértékűsége

képkomponálás

Képalkotás elve

Keresőrendszer

Parallaxis hiba

Képalkotás elve

Mélységélesség

Zárszerkezet

Blende

Fényerő

…….

Élességellenőrzés

Objektív

normálnagylátószögűtelezoom

felvételkészítés

………

Page 19: Pedagógiai értékelés tervezése

19

Fogalom gráf

Minta

Page 20: Pedagógiai értékelés tervezése

20

Feladatok és értelmi szintek

Ismeret Nevezze meg Definiálja Jellemzői Sorolja fel

Megértés Osztályozza Értelmezze és értelmi szintek Hasonlítsa össze Állítsa sorrendbe Magyarázza Csoportosítsa

Alkalmazás Állítsa össze Becsülje meg az eredményt Alkalmazza ismereteit

példa

Page 21: Pedagógiai értékelés tervezése

21

5. Feladattípusok www.tanszertar.hu Szerkezet szerint

Zárt feladatok esetében a zárt jelző egyértelműen a feladat szerkezetére utalt, hiszen megadott válaszvariánsok közül kellett a feladatkijelölésnek megfelelően egy vagy több jó vagy rossz választ a tanulónak megjelölni.

A nyílt végű feladatok tulajdonképpen nyílt kérdések. Rákérdezhetünk egy-egy szóra, fogalomra, összefüggésre, törvények ismeretére. Esszé-jellegű kifejtést kérhető egy-egy témáról. A nyílt feladatoknál a tanulóknak önállóan, a válaszlehetőségek ismerete nélkül kell megalkotniuk a feleletet, ezért a tanulói tevékenység szempontjából feleletalkotásos feladatoknak tekintendők.

A kiegészítéses feladatokat részben zártnak, részben nyíltnak tekinthetjük. Formailag gazdag feladatcsoport, mert magába foglalja például az egy-egy szóval, jellel történő kiegészítésen túl a hiányosan megjelenített, összefüggő szöveg teljes kiegészítését, a hiányos táblázatok kitöltését.

Page 22: Pedagógiai értékelés tervezése

22

Feleletválasztásos feladat

Feleletválasztásos o a kérdéshez, feladathoz megadott válaszlehetőségek közül kell

kiválasztani, megjelölni a jó vagy rossz válaszokat,o párosítani kell adatsorokat, rangsorolni, időrendi vagy egyéb logikai

feltétel szerint kell sorba állítani megadott válaszokat, o ok-okozati összefüggéseket, kapcsolatokat kell felismerni.

Alternatív feladatok (igen–nem; igaz–hamis)

A kérdezést leegyszerűsítő, az értelmi műveletek közül csak az emlékezetet mozgósító feladattípus. Önmagában soha alkalmazzuk, hanem egy témához 10-15 megállapításból

sorozatot alkotunk, és ezek igazságára kérdezünk rá. Pl. A vetítésre szánt prezentációkban a szöveg igazításánál mindig

sorkizárást kell alkalmazni. (H-hamis) A hipermédia struktúra lehetőséget nyújt a médiaelemek nonlineáris

elérésére. (I-igaz)

Page 23: Pedagógiai értékelés tervezése

23

Egyszerű választás (szoros értelemben vett feleletválasztásos

A feleletválasztásos feladatok legegyszerűbb változata. Egy kérdő vagy állító mondatból és több válaszvariánsból áll. A válaszok közül mindig csak egyet kell kiválasztani.

A közlésre szánt elektronikus képeknél mennyi ideig kell kivetíteni a tartalmat?

a) Rövidebb ideig, mintha azt hangosan olvasnánk el.

b) Hosszabb ideig, mintha azt némán olvasnánk.

c) Legalább annyi ideig, mintha azt hangosan olvasnánk fel.

d) Legalább annyi ideig, mintha azt némán olvasnánk. el.

e) Minden esetben a program kezelőjére kell bízni a vetítés időtartamát.

Jó válasz: c

Page 24: Pedagógiai értékelés tervezése

24

Két vagy többválasztásosNégy-öt válaszvariáns közül kettőt vagy többet kell megjelölni. Ugyanazon dolog több jellemzőjére lehet ilyen módon rákérdezni.

Pl:Az alábbi filozófusok közül kik voltak a milétoszi iskola képviselői?

a) Thalész

b) Püthagorász

c) Anaximandrosz

d) Herakleitosz

e) Anaximenész

Helyes válasz: a, c, e

Page 25: Pedagógiai értékelés tervezése

25

Összetett feleletválasztásos

A szoros értelemben vett feladatból származtatjuk, olyan módon, hogy a

feladat tövében több állítást fogalmazunk meg, és ezek igazságára

kérdezünk rá a válaszvariánsokban.

Pl:Etilalkoholt a levegőn elégetve a reakció egyik terméke víz lesz. Gondolkozzon az alábbi állításokon, figyelembe véve az előbbi két tényt.Állítások:I. A szén az etán egyik alkotóeleme.II. A hidrogén az etán egyik alkotóelemeIII. Az oxigén az etán egyik alkotóeleme

A fenti két tényből mely állítás vagy állítások igazságára lehet következtetni?A. I., II. és III.B. Csak III.C. II és III.D. Csak I..E. I és II

Helyes válasz E, mivel bizonyíték csak az I. és II. állításra van a III-ra nincs az oxigén származhat a levegőből.

Page 26: Pedagógiai értékelés tervezése

26

Asszociációs és sorba rendezéses feladatokA feladattípus lényege az egymás mellé rendelés, párosítás vagy sorba állítás művelete.

Két egymással valamilyen szempontból összefüggő sor elemei között kell a kapcsolatot felfedezni.

Például fogalmak és ítéletek, képek és nevek, művek és alkotók, eszközök és jellemzők közötti kapcsolatok ismeretét vizsgálhatjuk.

Helyes megoldás: a-3; b-8; c-10; d-1; e-2, f-4; g-9; h-5; i-7; j-6.

Page 27: Pedagógiai értékelés tervezése

27

Relációelemzéses feladatokA relációelemzéses feladatok segítségével ok-okozati összefüggések ismeretét és megértését vizsgálhatjuk. Azon feleletválasztásos feladatok tartoznak ide, amelyekben egy állítás és egy indoklás van és mindkettő igaz vagy hamis voltát, továbbá a kettő közötti kapcsolatot kell felismerni. A válaszvariánsokhoz tartozó logikai ítéleteket egy táblázatba foglalják. A tanulóknak az adott válaszvariáns betűjelét kell a feladat mellé írni.

Az egyik legnehezebb feladattípus, mert nem elégséges a tényanyag egyszerű felidézése, hanem a közöttük lévő logikai kapcsolat meglétét vagy hiányát is fel kell fedezni a tanulónak.A kétcsoportos kísérlet kontrollcsoportos kísérletnek is nevezhetjük, mivel a

kétcsoportos kísérletben a függő változó hatását két csoport teljesítményét összehasonlítva tanulmányozzuk. Válasz: II A

Page 28: Pedagógiai értékelés tervezése

28

Feleletalkotásos feladatok jellemzői és típusai

A feleletalkotásos feladatok esetén a tanulónak önállóan kell szavakat, mondatokat, jeleket, rajzokat, szerkezeti elemeket, stb adott felületre beírni vagy egy nyílt kérdésre válaszát kifejteni. Ide tartoznak a kiegészítéses feladatok és a nyílt kérdések.

Kiegészítéses feladatok (önálló, felkínált lehetőségből választani)

Szerkezet szempontjából részben zártnak, részben nyíltnak tekinthetők. Formailag nagyon gazdag feladatcsoport, melynek bizonyos típusait digitális környezetben is jól alkalmazható.

Egyszerű kiegészítésről beszélünk akkor, amikor egy-egy hiányzó betűt, számot, szót, jelet, szimbólumot, stb kell a válaszadásnál pótolni.

Page 29: Pedagógiai értékelés tervezése

29

Példa: angol múlt idő gyakorlására

She ………to the cinema yesterday. (go)

Kiegészítés több szóval, mondattal. Egy vagy több mondatban, összefüggő szövegrészbe kell a hiányzó szavakat beírni.

A helyes válasz lehet egy vagy több.

Egészítse ki az alábbi kipontozott helyeken a hiányzó kifejezéseket:

A helytelen válaszokat elterelő, hibás válaszokat ………. nevezzük.

Page 30: Pedagógiai értékelés tervezése

30

Kiegészítés különböző jelekkel, rajzzalHiányos ábra kiegészítése, diagram feliratának vagy a diagramnak az elkészítése, adott képen látható ábrák megadott szempontok alapján történő összekötése stb tartozik ebbe a csoportba.

Táblázat kitöltéseSzöveges és rajzos táblázatok, grafikonok kiegészítését, hiányzó

kifejezések beírását kell elvégezni a tanulónak.

A kiegészítéses feladatok egy része számítógéppel jól értékelhető, ha az adatbázisba berakhatók a kérdésre adható válaszok megoldásai. Ennek feltétele a véges számú megoldás. Abban az esetben, ha a kiegészítésnél kreatív válaszokat várunk, a kiértékelést nem bízhatjuk a számítógépre.

Page 31: Pedagógiai értékelés tervezése

31

Nyílt feladatok A nyílt kérdéseknek pedagógiai szempontból több alapvető funkciója van:

Kreatív válaszokat várunk a tanulótól.

Olyan ismereteket kérünk számon, amelyekre a tanulónak önállóan kell felelnie,

Tág értelemben nyílt kérdésnek tekintendők a hosszabb kifejtést igénylő esszé jellegű dolgozatok. A nyílt kérdések értékelése csak emberi – tanári segítséggel lehetséges.

Page 32: Pedagógiai értékelés tervezése

32

Komplex feladatok: portfóliók és projektmunkák értékelése A portfólió jelentése: a tanuló korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott

szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon,

bemutatásra adja.

Lehetőséget nyújt arra, hogy ne csupán egy véletlenszerűen kiragadott vizsgamunka

alapján valósuljon meg az értékelés, hanem több munkán keresztül.

A tanárnak lehetőséget biztosít, hogy dokumentálja e kognitív tudáskonstruáló

tevékenységnek a különböző fejlődési fázisait.

A portfólió azaz a tanuló munkáinak gyűjtése, rendszerezése szolgálhat értékelési és

tanulási célokat egyaránt.

Az összegyűjtött munkákból értékelhetővé válik a tanuló fejlődése, az a folyamat,

ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan

fejlődnek különböző kompetenciái, készségei–

Az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló – produktumainak

rendszerezését is.

A portfólió értékelése problémamegoldó képesség, vizuális kommunikációs képesség, kreativitás, tartalmi komplexitás, közlés, kifejezés, alkotás technikája, összkép.

Page 33: Pedagógiai értékelés tervezése

33

Összefoglalás, kitekintés

Mit kell tudni a tanulónak?

◦Operacionalizált célkitűzés◦Tartalom◦Feladattipus◦A környezet, mint befolyásoló

tényezőkörnyezet

Page 34: Pedagógiai értékelés tervezése

34

Köszönöm a megtisztelő figyelmet

Page 35: Pedagógiai értékelés tervezése

35

Irodalom1. Ágoston–Nagy–Orosz: Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó. Bp., 1974

2. Antal Péter: Térbeli gondolkodás és elektronikus tananyagfejlesztés. EKF

3. Antal Péter, T. Parázsó Lenke: Az on-line tananyagok szerepe a készségek, képességek elsajátításában EKF

4. Bálya Dávid: Az informatika kihívása a teszt-technológiában, BME TIO 1997

5. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1992, pp.146–148.

6. Báthory, Zoltán: Feladatlapok szerkesztése, adatok értékelése. OOK Budapest 1976

7. Báthory, Zoltán:Tanítás és tanulás. Tk.Bp.1984

8. Csapó, Benő (szerk): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó Bp. 1998.

9. Elek Elemérné dr és T. Parázsó Lenke: Az tanári mesterség információ- és kommunikációtechnikai alapelemei; online tankönyv 11. fejezet 2005.

10. Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003.

11. http://www.om.hu/main.php?folderID=1048

12. Komenczi Bertalan: Orbis sensualium pictus. In: Iskolakultúra, 1997. 1. sz. Melléklet p.M3-M15. p.10.

13. Lovett, M. C (1992) Learning by problem solving versus by examples: The benefits of generating and receiving information. In.: Proceeding of the Fourteenth Annual Conference of the Cognitive Science Society Hillsdale. New Jersey: Erlbaum, pp.956–961.

14. M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003. (Oktatás-módszertani kiskönyvtár.)

15. Nagy Tamás: Mérésmetodikai alapok. On-line:  http://zeus.szif.hu/ejegyzet/ejegyzet/meresmet/

16. Psychological Foundations of Design for CBI. In: http://www.artsei-ccwin.concordia.ca/educationTetec660/mod 4b. html 1999. 10. 06.

17. Pedagógiai Lexikon. http://www.pedagogia-online.hu/modules.php?name=PedLex&p=record&rid=8338

18. Dr Setényi j János : A minőség kora. . Bevezetés az iskolai minőségbiztositásba. Raabe, Bp 1999 ISBN 9639194271

19. Vári Péter: Médiumkiválasztás. Veszprém, OOK, 1983, pp.3-16.

20. www.tanszertar.hu