Stílus és jelentés2014. március 28.

Mi a stílus?I.

Nyelvi stíluson olyan kifejezésmódot értünk, amely a szöveg egyes nyelvi és nem nyelvi elemeinek céltudatos kiválasztása és összekapcsolása által jön létre.

Mi lehet stíluselem?

Mi alapján válogatunk köztük?

Mi a célunk a szöveg stílusával?

A denotatív és konnotatív jelentés

• Állandósult stílusérték – denotatív

köznyelvi, közismert, a szótárak ezt közlik

• Alkalmi stílusérték – konnotatív

az aktuális szövegben jön létre, egyedi

Az alakzatok

• a szöveg szervezésének, alakításának tényezői, tehát átalakító eljárás eredményeként jönnek létre

• Csoportosíthatjuk– a nyelvi szintek alapján– az átalakítás módja alapján

Hozzátoldás, bővítés

• Ismétlés a különböző nyelvi szinteken, célja a nyomatékosítás, erősítés.– Hangismétlés

– Szóismétlés– Szószerkezet ismétlése– Figura etimologica

– Párhuzamos szerkezetek– Stb.

Elhagyás, csökkentés•Mondatrész elhagyása, elhallgatás vagy eufemizmus•Kötőszóelhagyás

Felcserélés•Fordított szórend

•Fordított időrend

Helyettesítés•Túlzás

•Irónia•Gúny•Humor

Gondolat- és mondatalakzatok•Kérdés•Ima•Kérés•Felkiáltás•Stb.

Jel

• Látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség

• Természetes és mesterséges jelek

• Ikon, index, szimbólum

Nyelvi jel

Hangalak és jelentés viszonya

• Egyjelentésű

• Azonos alakú

• Ellentétes jelentésű

• Többjelentésű

• Rokon értelmű

• Hasonló alakú

Állandósult nyelvi formákA szónál nagyobb kötött nyelvi formák, amelyek egységes jelentés kifejezésére szolgálnak. Alaki és jelentésbeli összeforrottság jellemzi; jelentésük nem szó szerint, hanem átvitt: többet és mást jelentenek, mint az őket alkotó szavak.

•A szókészlet részei a frazémák

•Magas stílusértékkel bírnak

•Torzításuk humorforrás

Állandósult nyelvi formák típusai

• Szokványos kifejezésmódok: társalgási fordulatok, szitkozódások, körülírások, népmesei fordulatok, közhelyek, közéleti jelszavak

• Szólások: igés vagy párhuzamos szerkezetű

• Szóláshasonlatok

• Közmondások

• Szállóigék