Upload
robertjozsa
View
911
Download
8
Embed Size (px)
Citation preview
A BONSAI TÖRTÉNETE
Rövid bevezető
Nincs teljes írásos dokumentáció – szájhagyomány útján
Akkor honnan ismerhetjük meg a törpefa eredetét? A korok társadalmi élete, vallásaik alapján Őshaza: Kína Ismerjük meg tehát Kína történetéből, kultúrájából,
vallásából, művészeteiből azokat a részeket, amelyek segítik megérteni a bonsai lényeget!
Kína földrajzi helyzete
Ázsia keleti felén helyezkedik el, Sziberiától az Egyenlítőig terjed
Hatalmas hegységek, felföldek, termékeny síkságok tagolják (Himalája, Tibeti-fennsik)
Főbb folyói: Sárga folyó (Huang-ho) és a Kék folyó (Jangce)
Kína domborzati térképe
Kína éghajlata
Éghajlata nagyon változatos Keleti és déli területen monszunok kettős hatása
érvényesül Ázsia belsejében száraz kontinentális éghajlat Fagyos tél és hideg - Párás, nehéz trópusi hőség
Az ókori Kína történelme
Nagyon zárt világ, egyedül a szkíta népekkel tartottak kereskedelmi kapcsolatot
Elszigetelve vannak a települések egymástól is (nehéz a közlekedés)
Egyedül a vándorfilozofusok által tudnak egymásról
Teljesen más a törtenelmük, kultúrájuk, nyelvük Közös vonásuk a hagyomány tisztelet – a mai
napig
A kínai ember mindennapjai
Sztyeppek közepén kunyhókban éltek Minden településen két nemzetség (egy nemzetségen belül
a házasság tiltott) Fő tevékenységük a földművelés Sen-Nung: földművelés tudománya Fu-Hszi: főzés, állattenyésztes és házasság meghonosítása Jao: kutásás tudománya Közös földterületet műveltek Két különböző évszak: 1. természet ereje teljében 2.
természet lelassul Vallási tevékenység célja: világmindenség rendjének
fenntartása
Filozófia és vallás
Ókorban született filozófiai írások fontossága Idealista filozófia: Kung Fu-Ce (kunfuciusz)
Ellentmondásokon alapul Szorgalmazza a lelki egységet Folyamatos tanulás Ideális állam és család megteremtése Ember szeretete (Zsen) Meghatározza az ember helyét és egymáshoz való
viszonyát a társadalomban
Kung Fu-Ce
Filozófia és vallás
Taoista filozófia Lao-Ce (Öreg Mester) nevéhez fűződik Ember a mindenség elkülöníthetetlen része Csendes, nyugodt, tökéletesen közömbös Víz fontos szerepe, a szerénység szimbóluma Halhatatlanság Mágikus eszközök Bonsai elmélete ebben a filozófiában keresendő Hegyekben, kis fákban lakozik a mágikus erő A természet kicsinyített másában nagy erő koncentrálódik Szeretik a csavart, göcsörtös törzsű fákat (a túlvilág küldöttei) A fák jelentik a hidat a túlvilág és evilág között
Lao-Ce
Filozófia es vallás
Buddhizmus (megalapítója Buddha)
Szellemi befeléfordulás és önmegtagadás
Kolostorok, kolostori életmód
Szoborimádat, meditációs technikák
Mondavilág császára
A kínai kultúra megalapítója 100 évig uralkodott (ie.
2697-2597) 110 évesen felvitte a sárkány a
mennyekbe Császárságot jelképező sárga
szín Kocsi, hajó feltalálása Felesége nevéhez fűződik a
selyemkészítés elterjedése Minisztere a kínai írásjelek atyja Sírkertjében többezer éves ciprus
található Sírfelirata: “A civilizáció atyja”
Az első császár Csin Si Huang-ti
I.e. III. évezred: első államok, Huang-ho királyságok (állandó harcok a királyságok között)
Csin dinasztia győzelme Csin dinasztia sarja Csao
cseng - hatalomra tör Csao cseng (Csin tigrise)
egyesíti Kínát (i.e. 221) Első kínai császár
A “mennyei birodalom”
Császárt istenként tisztelik (főpap is volt) Reformok végrehajtása
Út- és csatornahálózat Egységes mérték- és súlyrendszer Pénz egység Írás egységesítése Védelmi rendszer kiépítése (Kínai nagy fal) - 2500 km
hosszú, 9 m magas, őrtornyai 12 méteresek, útjai 5,5 m szélesek (elszigeteltség)
Első “várospaloták” építése
Kínai nagyfal
Kertkultúra a birodalomban
Pompakedvelő császár (több palota), mindig máshol tartózkodik
A palotának számos épülete mellett, több kilométer hosszú kertje volt
A kertben geometriai formára nyírt sövények, örökzöld fák, különleges növények
Valószínűleg ebben a korszakban kezdtek edényben nevelni a fákat
Első edényben nevelt növény: krizantém
Kedvenc növényeit így vihette magával
Mindez hozzájárult, hogy Kínában kialakuljon a növények kultusza, s rituális tisztelete!
Császári kert
Csin dinasztia bukása - Han dinasztia korszaka
A császár sanyargatja népét (közmunka, adók)
Felkelések törnek ki Egyszerű falusi elöljáró veszi át a
hatalmat A birodalom felbomlik Csao cseng halála (sirját
nemrégiben fedezték fel) Han dinasztia hatalomra kerülése
(Han folyó) i.e. 206 - i.u. 220 Han dinasztia: egységes nyelv,
írás, irodalom megteremtése – hanoknak nevezik magukat
A birodalmat Csin országának – ebből származik a China neve
Han-kori civilizáció/ i.e.206-i.u.220. Kína aranykora Han-Vu-ti császár erősíti meg a hatalmat
Jelentős fejlődés a mezőgazdaságban, kézműiparban Létrejönnek a nagyvárosok
Nyitottá válik, s terjeszkedni kezd Taoista filozófia terjed a kormányzati körökben és a parasztok
között is (mágika, halhatatlanság) Teret hódít az irodalom mellett a templomi falfestészet is Növények kultusza Edényben nevelt növény északon - pen száj (pensai), déli
részen punszáj (punsai) néven lett ismert
A növények tisztelete
Az óriási öreg fákat mély tisztelet övezi
nem vághatták ki (vér folyhat belőle)
fában lakozó szellemek tiszteletére áldozati szertartások
fenyő a legtiszteletreméltóbb (hosszú élet, halhatatlanság szimbóluma)
őszibarackfa (varázserő) betegségkor amulettként szolgál
szilvafa, gránátalmafa, vadgesztenyefa kultikus tisztelete
Penjing (fa, föld, kő és víz művészi ábrázolása) Csian feng taoista pap nevéhez kötik a fa tálcára
vagy kő lapra épített miniatűr tájakat Célja: Ajándékozás, kertépítők is használták
(meditácio) Wu-ti császár kertjében mesterséges tó, közepén
három szikla => sokáig a klasszikus kínai kertépítés fő irányvonala
Üzletemberek, tudósok, hivatalnokok irigylik meg (magánkertépítes)
A kertepítés a Han dinasztia alatt művészi szintet ér el (festőiskolák segítik)
Penjing
Zűrzavaros időszak
Háborúk, belső küzdelmek, császári reformok, felkelések miatt a III. sz.-ban a Han dinasztia korszaka véget ér
Kína évszázadokra elemeire esik szét
Szung kori birodalom (960-1279)
Nagy változások kora: könyvmásolás, rizstermelés, selyemhernyó tenyésztés, textilszövés, szén használata
Taoizmus tanai széles körben ismertté válnak- meditáció fontossága- bíznak a természet csodáiban- növények gyógyerejében- cickafark tisztelete (levél=>gyógytea, szára=>jövendölés)
Bonsai (penjing iskolák)
Helyszín: Wuxi, Hangcson, Tai-hu tó környéke Egyik stílus: öreg gyökérből, figyelembe véve a
gyöker föld feletti formáját Másik stílus: törzs egyenes vagy ferde, ágak jobb
és baloldalon egymás felett párhuzamosan, ágvégeken, csúcson félgömbölyű korongszerű párnák
Ming dinasztia (1368-1644)
Teljesen lerombolt országot vett át – fő cél az ujjáépítés, élelmiszerellátás biztosítása
Új filózofiai gondolkodás (abszolutizmus) Népszerűek a színházak, regények, vásárok,
szórakozás Háromdimenziós festmények, kisplasztikák, versek
születése
Művészetek
Irodalom: Versek természet csodáiról, tájakat dicsérő versek
Bonsai: a miniatűr fa vagy tájalkotás fő disze a gazdagok kertjének, külön penjing mester gondozza
Festészet festőkre hat a vallás – természetben legfontosabb a
végtelen, valóságtól elrugaszkodó, misztikum, titkozatosság miniatűr növények taoizmus szemléletének a terméke a lefestett fenyők robosztus, vastag törzs, nagyon kis
lombozat
Penjing a Ming dinasztiában
A stílusirányzatok a nagyvárosok mestereihez, iskoláihoz kötődnek
Ebben a korszakban jellemző a Jang festőiskolák stílusa
törzs ívelt, erősen hajlott, nincs egyenes ág, faágakon lomblevelek
alsó- és középrészeken a párnák oválisak vagy tenyérszerűek, csúcson köralakú
törzset és az ágak egy részét pálmahánccsal kötik le a formázáshoz
Penjing a Ming dinasztiában
Egy másik festőiskola központja Chengdu város (jellemzi a formagazdag kertkultúra)
Két erősen eltérő stílus versenyzik egymással Egyik: fiatal növényt pálmahánccsal kötöttek össze, a fa törzsét
kígyóalakra formázzák, hajlítások száma páratlan, minimális lombozat
Másik: erősen odvas fából, ágak száma nincs meghatározva, egyéni ízles a meghatározó
1644-ben mandzsuk elfoglalják Pekinget, így egy tudós menekíti e kertészeti kultúra irodalmát Nankinba (e gyűjteményt sokáig államtitokként őrzik)
Középkori civilizáció
Ebben a korban megfelelő adottságok vannak a kertkultúra fejlődéséhez
A penjing műveszet központja: Vuhan A festőiskolák már művészi fokon ábrázolják a penjingeket Különböző stílusok: “táncoló sárkány”, “mennybevezető út” A stilusok városonként változnak
- Huoinan város: zárt felgömbölyűre nyírt lombozat, erősen meghajlított törzs- Vuhan: görcsös gyökér, öreg törzs- Jiangling: kinövő gyökerű, felgömbölyű lombozatú
A penjing esztétikája
A jó alkotás elrejt és feltár Az alkotást a szemlélőnek kell kiegészítenie A látvánnyal soha ne lehessen betelni Gyakran használják az ellentéteket (kicsi-nagy,
sötét-világos) A penjing minden elemének tartalmaznia kell a
láthatatlan erőt a CSI-t. Az üres rész, ami felkavar, az űr hozza és tartja
fent a csi-t.
A penjing esztétikája
A kínai mesterművek mélységes harmóniája, ellentétes erők változatossága, egyensúly teremtése
Az egyensúlyi helyzet a mondanivalót teszi világossá, emeli értékét
A kövek, kőtájképek
Kína gazdag ásványokban – inspiráció, kínai művészet fontos eleme Köveknek csodás erőt, vallásos képzeteket tulajdonítanak A kínai kertművészet hegy és víz látképeiből alakult a suiseki Igen változatos esztetikai hatás érhető el vele
- fontos a kő alakja, mintázata, barázdáltsága- egy kompozíció, egy féle kő- leggyakoribbak a homokkövek- olyan nevet adnak, ami tükrözi a származási helyét- különleges formájú kövek, pl. sárkányokra, szellemekre emlékeztetnek- a kő tájképek a végtelenség érzetét keltik, emberi elme szabadon kóborolhat
Suiseki
Japán, a felkelő nap országa
Földrajza: Ezernyi kis szigetből áll Kisebb medencékből,
kevés alföldből (Kantó síkság)
Magas- és középhegységek húzódnak rajta végig
Japán, a felkelő nap országa
Éghajlata: Változatos, monszunhatás alatt áll Bő csapadék jellemző Éghajlatára jelentős hatással van a Kurosio (meleg), Kurili
(hideg) tengeráramlás
Japán, a felkelő nap országa
Mitológiája: Két isteni lény
egyesüléséből (Izanagi és Izanami) - keletkezett a japán nép
Ócean hullámjába csaptak lándzsájukkal, s csöpentettek bele folyékony lávát, ebből lett a szigetvilág
Japánok és a növénykultúra
Múltunkban kutatva tudjuk, a növény előbb létezett, mint az ember
Ősök a természet minden megnyilvánulásában, annak nagyságát, rejtéjét, áldását érezték
Szinte együtt éltek a természettel (valamennyi élőlény Isten áldása)
Első edénybe ültetett növény – önálló világ Minden élőlény élethez ragaszkodása – megbecsülés Az ősi szokások mai napig élnek
Japánok és a növénykultúra
Növénnyel való bensőséges viszony Nem külső szemlélőként – ”belső
élet” felfedezése Növény erezete Levele Virága
Japán erdőkben természetesen él pl. liliomfa, hortenzia, lilaakác, mogyoró
A természet minden évszakban gyönyörködtet, szépsége, szellemi értéke meghatározó
Japán hitvilág (VI-VII. sz.)
Ősi japán hiedelmek alapján jött létre a sintoizmus (“istenek útja”) – isteni erő a természeti erőknek, jelenségeknek, egyes állatoknak, fáknak, napnak, holdnak
Ősi japán vallással ellentmondva terjed a konfucianizmus és buddhizmus
Buddhizmus véres háborút robbant ki (Mononobe és Szoga nemzetség)
Szogák győzelme = buddhizmus
Buddhizmus
Oszakában templom épül, itt található a Sitenno fa szobor, amely védelmezi a buddhizmust a pogányoktól
701-ben első “törvénykönyv” tervezet, ami 400 évig irányította a japán közéletét, buddhista tanítások tükre
Csan buddhizmus (másfajta szemléletet hoz), japánban zen alakban honosodott meg. Zen = szemlélődés, elmélkedés
A zen bölcselet: az ember alapvető problémáira, szenvedésre, boldogtalanságra kínál választ
Buddhizmus
Mindenki önmagában találja meg a világ törvényeinek legtökéletesebb kifejezéseit
Rendeld alá magad a világ törvenyeinek A földi lét alatt tökéletességre törekedj Az élet nem a kívánságok teljesülésére teremtődött,
hanem a befogadás és közlés, gondolatok átvitelére, átadására
Zen filozófia: “üresség szemlélése” csendes meditáció
Kertépítés, kertművészet
Kertek kialakítása – természeti törvények tiszteletben tartásával
Nem diszkert, nem pompa és hatalom kifejezője Elzárt terület, ahol a lélek megnyugodhat Figyelem a végtelen természet felé, aminek részesei vagyunk Kert tájkép jellegű, szabálytalan elrendezés A japán kert egyedi műalkotás Cél a természet tökéletesítése Kertben a fáknak, növényeknek, víznek, köveknek különös
jelentősége van A kertben a fa (főként fenyő - férfiúi méltóság jelképe), s
örökzöld a meghatározó
Japán kert
Kertépítés, kertművészet
Majd minden kertben juharfa, sok kertben japán diszcseresznye (szamuráj szellem szimbóluma)
Bokrokat, örökzöld cserjéket formára nyírják A bambuszt kerítésnél, kapunál használják Moha fontos elem, természetes képződmény Fű nem nagy jelentőségű, csupán a kőkockák között van Kevés virág van, kerülik a sokszínűséget Fontos elem a kő es szikla (állandóság szimbóluma,
mérhetetlen idő jelképe), ezek helyének jelölésével kezdik a kertet
A követ rendkívűl tisztelik, sokszor neve, neme is van Nem hiányozhat az éltető viz sem, békét, csöndet jelent
Kertépítés, kertművészet
Zen sziklakert, meditáció helye, a vizet fehér homok, őrölt kő jelképezi
XVI. sz-ban megjelennek a kőlámpások, lépőkövek, csobolyó
Japánkertek a templomok közelében épülnek - elmelkedésre buzdít, természetbe vetett hit felé terel
A japán kertkultúra az ember mindennapi életének szellemvilágába épül be
A kert nem más, mint a természet parányi temploma
Középkor
A zen buddhizmus már nemcsak a kiváltságosoké, az egyszerű ember életébe és gondolatvilágába is beíródik
Ez a bölcselet meghatározója lett a tudományoknak is Zen templomok épülése (papok, akik a legtöbbet
foglalkoznak a tudományokkal) Lakóházak stílusa is változik, szőnyeg megjelenik
(tatami) Emeletes házak, kastélyok épülnek Kiotóban “Aranypavilon” – három emeletes, első-
második emeletén lakosztályok, harmadikon zen templom, tetején főnixmadár, kertje is világhírű
Aranypavilon
Középkor
Másik híres hely az“Ezüstpavilon”, ennek mindkét szintjét zen templomok mintájára rendezték be
Szaicso szerzetes 801-ben hozott először teapalantát A XIV. sz-ban a teafogyasztás a szép imádatán
alapuló kultusz Tisztaság, összhang, kölcsönös szeretet, romantikus társadalmi
béke jelképe A teázás az elmélkedés serkentője A teaszertartás a XVI. sz-ra tökéletesedik A teaivás művészetének fejlődésével egyidejűleg tünnek fel az új
bonsaistílusok
Középkor
A növényekkel és pencsingekkel való foglalkozás a középkorban terjed
A bonsai művészete egy eszme jelképévé válik, miszerint minden ember egyenrangú alkotószellemű lehet
A törpefák készítése megsokszorozódik, északon nagyobb 90-150 cm, délen kisebb 15-20 cm
Az ágak formázása ősi hagyományokon alapszik, de újabb stílusok is feltűnnek
A bonsai kultúra terjedése
Kínaiaktól vették át az 1200-as években Egyes mondák szerint buddhista szerzetesek vitték át (kolostor
ablakba tették), mások szerint jómódú kínai családok lányain keresztül került Japánba
Ebben a korszakban a nemesség és a szamurájok körében volt népszerű
Josida Kenko, híres író, Üres órák hordaléka c. művében ismertette két írásjegyből a “bon” (lapostál) és “szai” (fa) keletkezett új szót (1331-ben)
A bonsai népszerűsítését írásaiban Kakungo szerzetes teszi közzé (szerzetesi életmód, bonsai mitosza képekkel illusztrálva)
A bonsai kultúra terjedése
Első vallásos tárgyakat bemutató tér neve: Osita Fal elé állított asztal, fölötte festett kép, asztalon egy váza,
füstölő, gyertyatartó (1400-as évekre ez megváltozik, tér egy magasított talpazatú, falakkal határolt, beépített hellyé alakul)
Négy alapvető bemutatási forma vált ismertté Polc alkov Asztal alkov Ajtó alkov Tokonoma alkov
A tokomona
A tokomona fő funkciója: a tulajdon bemutatása és a szórakoztatás. A tokomonába helyezett bonsai az örökkévalóságot tükrözte felismerve „szellemét”, a szépség sűrítményét, a világegyetem sugallatát.
Legfontosabb elem a buddha szobor
Itt kapott helyet a bonsai Kakemono (függőleges
tekercs kép) Kalligrafia (Zen pap kézirata)
A bonsai népszerűsége nő
Tokugava korban (1603-1868) kialakul egy arisztokrata réteg – kedvenc időtöltés bonsaiok alakítása
Külön kertészetek alakulnak – bonsai-mesterek találkoznak Bonsaiművészet lényege: minél szorosabb összhang a
természettel (törvényszerűség megértése) A bonsai akkor művészet, ha hatása túlér a
gyönyörködtetésen, s az alkotó és a szemlélő lelkében képes feltárni a szellem és a szépség végtelen világát
A bonsai művész énjének tükréből a határtalan szépség árad, melyet nyugalom vesz körül
A bonsai népszerűsége nő
A bonsai csöndes, hűséges jelenléte, a közösen eltöltött évek álmai. A törpefával együtt élünk, együtt öregedünk - vallják a japán emberek
Bonsai stílusok
A bonsai stilusát maguk a fák sugallják A törzs a fa legfontosabb része Alsó ágak eredési pontja határozza meg a
törzsmagasságot és a többi ág helyét, korona szélességét Ágak mindig páratlanok Bonsai összképének az edény fontos része – kiemeli a
növény szépségét A XIX. század közepén állandósultak a stílusok Azok a stílusok maradtak fent mára, amik beleívódtak a
japán ember életébe, gondolatvilágába – klasszikus stílusoknak nevezzük
Bonsai mérete
Mame (miniatűr) 5-15 cm Ko 16-20 cm Csui 30-60 cm Dai 60-90 cm Penjing 2-3 m
Bonsai stílusok
Sabamiki San kan Sekijoju Sokan Sharimiki Tachiki Shidare Neagari Yose ue Shakan Bunjin Nejikan
Ban kan Sashieda Han kengai Go kan Hokidachi Kabuki Ishitsuki Kengai Moyogi Shokkan Fukinagashi
Nejikan stílus
Összecsavarodott törzs
Sabamiki stílus
Széthasadt, lehántolt kérgű, odvas törzs
San kan stílus
Egy gyökérrendszerből kinövő három törzs
Sekijoju stílus
Sziklát gyökereivel átölelő
Sokan stílus
Két törzsű, ikertörzsű
Sharimiki stílus
Uszadékfa stílus Lehántolt torzs Száraz ágak
Tachiki stílus
Félkörívben meghajolt törzs
Shidare stílus
Csüngő, pendula
Neagari stílus
Magasan kiálló gyökérzet
Yose ue stílus
Erdő stílus
Shakan stílus
Megdőlt, ferde törzs
Bunjin stílus
Irodalmi stílus
Ban kan stílus
Ívelt, hajlítgatott törzs
Sashieda stílus
Egy irányban kinyúló, egy ág, egy törzs
Han kengai stílus
Fél kaszkád
Go kan stílus
Öttörzsű stílus
Hokidachi stílus
Bábaseprű, boszorkányseprű
Kabuki stílus
Soktörzsű stílus
Moyogi stílus
Szabadon felfelé növő
Shokkan stílus
Egyenesen felfelé növő
Fukinagashi stílus
Szélfújta
Bonsai elhelyezése
Belső tér (Tokonoma), itt helyezték el asztalon Hátfal homogén, kiegészítésül tekercskép
(kalligráfia) Állványok és az asztalok (nemesfából készültek,
ében, szantál, mahagoni) harmonizáltak a növényekkel és tállal
A bonsai-t szemmagasságban polcokon, állványokon helyezték el a növény igényeinek megfelelő (világos, napos vagy félárnyékos) helyen
Tokonoma
Bonsai alakítás, drótozás
Viszonylag fiatal fával érett, öreg fa képét kívánunk megjeleníteni, akkor drótozzuk fáinkat
Ágak állásának megváltoztatása Huzal mindig szilárdabb legyen, mint az alakítani
kívánt farész A törzstől az ágvégekig haladunk A fának csak azon részét alakítjuk, melyen
változtatni akarunk
Drótozás
Törzs alakítása, egy vastag dróttal
Drótozás
Csúcsig drótozzuk a fát
Drótozás
Törzs hajlítása
Drótozás
Fa egy részének alakítása
Drótozás
Ne sértsük a kérget, két kézzel drótozzunk
Drótozás
Ügyeljünk az azonos távolságra, szög állásra
Drótozás
Drót mindig a hajlat „hátán” legyen!
Drótozás
Lentről felfelé és belülről kifelé drótozunk
Drótozás
Két ág közös drótozása
Drótozás
Két ág egy magasságban
Drótozás
Először az ágakat drótozzuk
Drótozás
Másodlagos ágak Legalsó ágat (B) az ágcsúccsal (D) együtt drótozzuk
Drótozás
Törzstől lévő első ágaktól (E) haladunk a következő ág felé (C)
Drótozás
Ne keresztezzék egymást a drótok!
Bonsai gondozása
Mindennapi teendők:o Öntözéso Metszés
Idényjellegű feladatok:o Átültetéso Teleltetés
Átültetés
Időpontja 20 éves Gránátalma átültetése
Átültetés
Kitöltött gyökérzóna
Átültetés
Moha eltávolítása
Átültetés
Moha eltávolítása a törzsről
Átültetés
Gyökérzet meglazítása
Átültetés
Fa kiemelése a tálból
Átültetés
Gyökérzet kibontása
Átültetés
Gyökérzet visszavágása
Átültetés
Lapos, arányos gyökérlabda
Átültetés
Tál előkészítése
Átültetés
Fa rögzítő drótok elhelyezése
Átültetés
Vízelvezető réteg betöltése (drénezés)
Átültetés
Fa behelyezése a tálba
Átültetés
Fa rögzítése!
Átültetés
Gyökérzet és a tál közti rész kitöltése
Átültetés
Fedőréteg felrakása
Átültetés
Alapos öntözés
Átültetés
Átültetés utáni elhelyezés
Teleltetés
Évszakok ritmusa Szabadföldi bonsai (honos fafajok) Mediterrán bonsai Trópusi-Szubtrópusi bonsai
Szabadföldi bonsai
Fagyálló növények Fagyhatár Napsütés Örökzöldek fényigénye Öntözés Fiatal bonsai-ok télen
Mediterrán bonsai
Nem fagyállók! 0 - 10 C fok szükséges
Trópusi-szubtrópusi bonsai
Nem fagyálló! Hőmérséklet igény figyelembevétele
Bonsai öntözése
Méretfüggő öntözés, víz minőség Árasztásos öntözés Locsolás Lombkorona védelme!
Bonsai metszése
Ritkítás Fiatalító metszés Ápoló metszés Visszavágás Hajtás kicsípés Nevelő metszés Levélmetszés Örökzöld, lombhullató
Bonsai metszése
Tűlevelűek ritkítása, átláthatóbb lomb Tavalyi tűlevél eltávolítása
Bonsai metszése
Hajtások visszacsípése
Bonsai metszése
Alvórügyek kitörése (párnaképzés)
Bonsai metszése
Lombhullatók, őszi lombkorona vizsgálat Ágrendszer téli átvizsgálása
Bonsai metszése
Hajtás visszacsípés, növekedés korlátozás
Bonsai metszése
Hajtás metszés Hónaljrügyek iránya
Bonsai metszése
Levélmetszés
Bonsai metszése
Ágak, ágcsonkok eltávolítása, sebkezelés
Sebkezelés
Korhadás, fertőzés táptalaja
Sebkezelés
Ágcsonk eltávolítása
Sebkezelés
Sebszélek korrekciója
Sebkezelés
Sebzáró gitt felvitele
Sebkezelés
Sebzáró gitt elsimítása
Sebkezelés
Seb helyes záródásának fontossága
Hogy juthatunk Bonsai-hoz?
Vásárlás Begyűjtés (Yamadori) Szaporítás
Bonsai jelen!
Bonsai Magyarországon jelen Országos érdeklődés! Információ hiány! Klubélet, személyes kapcsolat Bonsai táborok! Sopron Bonsai club!
Elérhetőségeink
Web: bonsaiclubkaposvar.ewk.hu Blog: bonsaiclubkaposvar.blogspot.com Web: hirthbonsai.ewk.hu