A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG

ELLENŐRZÉSEI(SZERZŐDÉS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

VIZSGÁLATAI TÜKRÉBEN)

Dr. Fabó László

Szerződés-ellenőrzési Főosztály

Közbeszerzési Hatóság

A Hatóság keretében működik:

Tanács: 13 tag, köztük a Hatóság elnöke, azajánlattevői és ajánlatkérői oldal és az egyesközérdekű célok érvényesítésére hivatott szervekképviselői alkotják

Titkárság: Hatóság és a Tanács tevékenységévelkapcsolatos koordináció, döntés-előkészítés – ésvégrehajtás, nyilvántartó, adminisztratívtevékenység

Közszolgálati és Támogató Főosztály, Fenntarthatóságés Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya,Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztály,Szerződés-ellenőrzési Főosztály

Közbeszerzési Döntőbizottság: a közbeszerzésekkelés tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértővagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése

2 /

• autonóm államigazgatási szerv,kizárólag az Országgyűlésnekvan alárendelve

Közbeszerzési Hatóság feladatai

Kötelező feladatok:• Éves beszámolási kötelezettség

az Ogy. felé

• Jogalkalmazók támogatása(Közbeszerzési Értesítő,Közbeszerzési Szemle,állásfoglalások, útmutatók,elnöki tájékoztatók,közlemények)

• Jogalkotás elősegítése(jogszabály-módosításkezdeményezése, jogszabály-tervezetek megalkotásábanrészvétel, véleményezés)

• Ellenőrzési feladatok(hirdetményellenőrzés,szerződésellenőrzés, HNTtörvényességi ellenőrzése)

• Névjegyzékek, nyilvántartásokvezetése

• Konferenciák (hazai ésnemzetközi)

• Nemzetközi kapcsolatok

• Statisztikai feladatok

• Fenntarthatóság támogatása

Önként vállalt feladatok:

• Oktatási tevékenység

• Közbeszerzési Akadémia

• Közbeszerzési szakjogászképzés (ELTE, PPKE)

• Tudományos közélet

• Help-desk – telefonosügyfélszolgálat

• Együttműködés az ellenőrzőszervekkel (NAV, ÁSZ, KEHI,GVH, ORFK BűnügyiFőigazgatóság)

• Együttműködés más államiszervekkel (együttműködésimegállapodások)

• Együttes fellépés a korrupcióellen

3 /

A hazai szabályozás szerkezete

• EU tagállam – a hazai közbeszerzési jognak összhangban kell állnia az EUközbeszerzési jog anyagával irányelvek: 2014/24/EU, 2014/25/EU,2014/23/EU

• Kbt.• mely szervezetek, milyen beszerzéseik során kötelesek közbeszerzési

eljárást lefolytatni, mikor, milyen típusú eljárás alkalmazandó• végrehajtási rendeletek: Kbt. részletszabályai, speciális beszerzési

szabályok – Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek• a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések

teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzettellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet

• a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

• a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírásmeghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

• az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódótervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletesszabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

• a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet• a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának,

ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetményekmintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikaiösszegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet

• soft law: elnöki tájékoztatók, Hatóság útmutatói• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2014. évi CXL. törvény (Ket.)

4 /

Elektronikus közbeszerzés2014/24/EU Irányelv célkitűzései: Elektronikus tájékoztatásiés kommunikációs eszközöknek általánosan használt eszközzékell válniuk

Kötelezővé kell tenni:

Hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását

Közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában valórendelkezésre bocsátását

Teljes körű elektronikus kommunikációt – eljárás mindenszakaszában elektronikus kommunikáció

Az EKR rendszerrel kapcsolatos követelmények:

nem eredményezhet megkülönböztetést

általánosan hozzáférhetőnek kell lennie

kompatibilisnek kell lennie más általánosan használtkommunikációs rendszerekkel

nem korlátozhatja a gazdasági szereplők részvételét azeljárásban

akadálymentesnek kell lennie

5

Honnan indult és hová tart az EKR projekt

ELŐKÉSZÍTÉS :2017 május

TESZTELÉS:2017 szeptember

ÉLES MŰKÖDÉS:2017. december 31.

6

A Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési eljárását:

éves ellenőrzési terv,

szerződésmódosítások ellenőrzése,

közérdekű bejelentések és

saját kezdeményezés

alapján végzi.

A tényállás tisztázása

A hatóság dönteni csak megalapozott tényállás ismeretében tud. Ahhoz, hogy az eljáró szerv képes legyen a megalapozott döntésre, tisztáznia kell a tényállást:

össze kell gyűjtenie a döntéshez szükséges jogilag releváns tényeket,

meg kell győződnie, hogy a rendelkezésre álló adatok valósak-e, valódiak-e.

A Hatóság részére megküldött dokumentumok ellenőrzése

jogi,

műszaki és

szakmai

szempontú vizsgálattal történik.

A hatósági ellenőrzési eljárás során alkalmazható/alkalmazandó

bizonyítási eszközök

A bizonyítás: a jogilag releváns tények valódiságának tisztázása és megállapítása.

A Ket. 50. § (4) bekezdése értelmében a hatósági eljárásbanolyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállástisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfélnyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készültjegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésenkészült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.

A Ket.-ben általános szabályként:

a bizonyítási kötelezettség a hatóságot terheli(függetlenül attól, hogy az eljárás hivatalból vagykérelemre indult meg),

a döntéshozatalhoz szükséges tényállást a hatóság kötelestisztázni,

a hatóság minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amelyalkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére,

a bizonyítékok meggyőző erejét, a bizonyítás eredményét ahatóság a saját meggyőződése szerint önállóan ítéli meg (Haa bizonyítékok ellentmondásosak, az ellentmondásokatbizonyítási eszközök igénybevételével fel kell oldani, ésellentmondás mentes tények alapján kell dönteni.).

Adatszolgáltatás

A Ket. 51. § (2) bekezdése alapján, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.

Ha az ügyfélnek adatszolgáltatási kötelezettsége van:

nincs választási lehetősége arra, hogy nyilatkozik-e vagy sem,

nyilatkozattétel elmulasztása esetén eljárási bírság kiszabásának lehetősége (többször is).

A 308/2015. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében a hatóságiellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen kelllefolytatni az ellenőrzés lefolytatásához szükséges bizonyítási eszközökigénybe vételével.

A Ket. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatóság a tényállásmegállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más iratbemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a 26. § (1)bekezdésének c) pontja alapján más szervet is megkereshet.

A közigazgatási eljárásban nem csupán az okirat, hanem más írás -például egy levél - is felhasználható bizonyítékként.

Az okirat és más irat közötti különbség:

valamely joghatás kiváltására, például: jog keletkeztetésére,kötelezettség megállapítására, megváltoztatására vagymegszüntetésére, tény vagy jogosultság igazolására irányul.10

Helyszíni ellenőrzésA helyszíni ellenőrzés a tényállás tisztázásának egyik lehetősége. Ahatóság dönti el, hogy a tényállás megállapításához bizonyítási eszközkéntigénybe veszi-e.

A helyszíni ellenőrzés:

elrendelése végzéssel történik,

kötelező a hatóság részéről a jogosultság igazolása (megbízólevélhasználata),

ha jogszabályba foglalt feladataik ellátása miatt szükséges, a hatóságképviselői beléphetnek a magánlakásba, és ott eljárási cselekményeketis végezhetnek,

lefolytatása a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza,

a helyszíni ellenőrzés során végzett tevékenységével a hatósághatásköre kereteit nem lépheti át,

a helyszíni ellenőrzés során a hatóság a megfigyelni kívánt területre,építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyávalösszefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat,az ellenőrzött személyektől és a helyszínen tartózkodó bármely másszemélytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a folyamatokrólfényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt végezhet,továbbá egyéb bizonyítást folytathat le,

sor kerülhet az érintettek véleményének a meghallgatására, az egymástóleltérő álláspontok ütköztetésére,

a helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatásaérdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, kérheti a rendőrségközreműködését.

11

Szakértő kirendelése

A Ket. 58. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy szakértőt kellmeghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nemrendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyébkörülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges.

Jogszabályi háttér:

az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet

Ket.

A szakértő kiválasztása:

Kizárólag a szakértői jogosultsággal felruházott személy végezheti atevékenységet

(inyr.im.gov.hu/Szakertok)

Adott szakterületen megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberkiválasztása

A szakértő kirendelése végzés útján történik

A szakértő díjazása jogszabály szerinti díjjegyzék alapján történik

Az ellenőrzési eljárás megindítása

feljegyzés a Hatóság elnökének, javaslat az ellenőrzési eljáráslefolytatására (tartalma: ajánlatkérő, nyertes ajánlattevő,eljárás tárgya, eljárás becsült értéke, szerződés véglegesösszértéke, rendelkezésre álló dokumentumok a KözbeszerzésiÉrtesítő és az EHR alapján, jogszabályhelyek pontos megjelölésea Kbt., a 308/2015. Korm. rendelet és a Ket. alapján)

eljárást megindító végzés megküldése valamennyi szerződő félrészére,

tényállást tisztázó végzéssel a közbeszerzési eljárásteljes iratanyagának bekérése, nyilatkozatok kérésefőszabályként az ajánlatkérőtől és a nyertesajánlattevőtől:

» eljárást megindító felhívás,

» nyertes ajánlat,

» a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés,valamennyi mellékletével és módosításával együtt,

» árazott és árazatlan költségvetés,

» építési beruházás esetén: építési napló, alnaplók,alvállalkozói naplók,

» befejezett beruházás esetén: teljesítésigazolások,kifizetések igazolása,

» nyilatkozattétel a termékhelyettesítés vonatkozásában,

»szerződésmódosítás jogalapjának Kbt. alapján történőmegjelölése és indokolása,

» alvállalkozók bejelentésének, illetve kizáró okok alólimentességének igazolása,

» alvállalkozók, illetve alkalmasság igazolókmegnyilatkoztatása a szerződés teljesítésében történtrészvételéről, ennek igazolására szolgáló dokumentumokmegküldésének kérése.

14

A szerződésmódosítások ellenőrzése

hirdetmény ellenőrzése a Közbeszerzési Értesítő ésaz EHR alapján,

a hirdetményben az ajánlatkérőnek pontosan meg kellhatároznia a módosítás jogalapját a Kbt. 141. §-aalapján, valamint indokolni a módosításszükségességét.

Amennyiben a hirdetményből nem állapítható meg aszerződés módosításának jogszerűsége » dokumentumok ésnyilatkozatok bekérése a szerződő felektől a közösszabályok alapján.

A hatóság jogosult ellenőrizni a 2015. november 1-tmegelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzésieljárások eredményeként kötött szerződések módosításés teljesítését.

( Kbt. 197. § (1) bekezdés )

Az ellenőrzési eljárás során leggyakrabban előforduló

jogsértések

alapelvi jogsértés

nem megfelelő előkészítés

részekre bontás tilalma

alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő˝mellőzése˝

alvállalkozók bejelentése és kizáró okok alólimentesség igazolása

kifizetés rendjének megsértése

közbeszerzési eljárás mellőzése

nem megfelelő szerződésmódosítások

a szerződés teljesítését biztosítómellékkötelezettségekkel kapcsolatos jogsértések (pl.: kötbér érvényesítése)

Az ellenőrzés eljárás lehetséges kimenetelei

Az előzőekben felsorolt feltételezett közbeszerzés jogi jogsértés feltárása eseténjogorvoslati eljárás kezdeményezése történik a Közbeszerzési Döntőbizottság felé.

Feltételezett közbeszerzés jogi jogsértés hiánya esetében a Szerződés-ellenőrzésiFőosztály jegyzőkönyvvel javaslatot tesz a Hatóság Elnökének az ellenőrzésieljárás lezárására, melyről elnöki döntés születik (ügyintézési határidő 90 nap).

A nem közbeszerzés jogi feltételezett jogsértés feltárása esetében a hatáskörrelrendelkező illetékes szerv felé a Szerződés-ellenőrzési Főosztálybejelentéssel/feljelentéssel él:

GVH » kartellgyanú,

ügyészség » bűncselekmény (pl. csalás, foglalkozás körében elkövetettveszélyeztetés, stb.),

rendőrség » egyéb bűncselekmények (pl. kiskorú foglalkoztatása),

cégbíróság » törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezése,

NAV (pl. költségvetési csalás).

Kapacitás-ellenőrzés

Kapacitás-ellenőrzés azon eljárási cselekmények összessége, melyek céljaannak megállapítása/ellenőrzése, hogy az adott közbeszerzési eljárásban azajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevőkés/vagy az igénybe vett kapacitásnyújtó szervezetek megfelelnek-e, illetve azajánlatban tett vállalásaik szerint ténylegesen részt vesznek-e aközbeszerzési szerződés teljesítésében.

Az ellenőrzés során vizsgálandó:

adott eljárásban az előírt alkalmassági követelmények teljesítéséhez agazdasági szereplő valóban rendelkezik-e kellő kapacitással,

ténylegesen az a gazdasági szereplő vesz részt a közbeszerzési szerződésteljesítésében, aki az alkalmassági követelményeknek való megfeleléstigazolta,

az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során és a megkötött szerződésekteljesítésének ellenőrzése során kellő gondossággal vizsgálta-e azalkalmassági követelményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbetartását.

A kapacitás-ellenőrzés főbb eszközei:

adatbekérés

informatikai rendszerekből gyűjtött adatok feldolgozása

helyszíni ellenőrzések

18

SZEF eredményei

19 /

2017. évben indított ellenőrzések és eredmények: 103 db hatósági ellenőrzés, 21 helyszíni ellenőrzés lefolytatása, 44 esetben jogorvoslati eljárás kezdeményezése a Kbt. megsértése

miatt (78 db kérelmi elem), 3 esetben büntetőjogi feljelentés a Büntető Törvénykönyv

megsértése miatt (KEOP-5.6.0/E/15 azonosítószámú projekthezkapcsolódóan),

1 esetben törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése azilletékes cégbíróság felé,

1 esetben polgári peres keresetindítás szerződés semmisségénekkimondása iránt,

342.720.000,- Ft bírság kiszabása a kezdeményezett jogorvoslatieljárások alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság által.(2017.november 29.)

2016. évben a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok24 %-át a Szerződésellenőrzési Főosztály által kezdeményezettjogorvoslati eljárások eredményeként kiszabott bírság tette ki.Ugyanez az arány 2017. évben a mai napig (2017. november 28.) többmint 54 %. Az arány az elmúlt évhez képest több mint duplájáranőtt.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!