Külföldiek ingatlanszerzése

KÜLFÖLDIEK (NEM EU TAGOK)

INGATLANSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS AZ

ELJÁRÁS MENETE Magyarországon külföldi magánszemély és jogi személy csak a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, és engedélyezési eljárást követően szerezheti meg egy ingatlan tulajdonjogát.

Külföldinek minősül az a személy, aki nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorlóként vagy menekültként elismerteket. Fontos tudni, hogy az EU és az EGT országok állampolgáraira eltérő szabályokat kell alkalmazni, jelen összefoglalás az egyéb külföldiek tulajdonszerzésének szabályait tartalmazza. Milyen ingatlant szerezhet meg külföldi?

Külföldi jogi vagy magánszemélyek a termőföld és a védett természeti terület kivételével bármilyen ingatlan tulajdonjogát megszerezhetik. Hazánk uniós csatlakozásával egyidejűleg megszűnt az a korlátozás is, amely szerint ingatlant ajándékozni kizárólag közeli hozzátartozónak minősülő külföldi személynek lehetett (közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, örökbefogadott és örökbefogadó, nevelt és mostohagyermek, nevelő- és mostohaszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa).

Termőföldnek minősül minden olyan földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Az engedély kiadása iránti kérelem benyújtása

Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak az engedélyével szerezheti meg..

Az engedély kiadása iránt kezdeményezett eljárásért ingatlanonként 50 000 forint illetéket kell fizetni. Az a külföldi természetes személy, aki Magyarországon állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a magyar állampolgárság megszerzését már kezdeményezte, a lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban 10 000 forint illetéket köteles fizetni. Mit kell mellékelni a kérelemhez?

Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet a Kormánynak az ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell:

1. a külföldi honosságát igazoló közokiratot;

2. az utolsó bekezdésben foglalt esetet kivéve az ingatlanszerzésre irányuló szerződést vagy a

tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okiratot.

A megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó hiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szerzi be.

Amennyiben törvény vagy kormányrendelet a tulajdon meghatározott jogcímen való megszerzésének feltételeként az e rendeletben előírt engedély megszerzését írja elő, vagy az engedély bírósági eljárásban szükséges, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan vonatkozásában az engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő húsz nap. Az előzetesen kiadott engedély a kibocsátásától számított hat hónapig hatályos.. Ki kaphat engedélyt?

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és

1. a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló, többször módosított - 1976. évi 24. törvényerejű

rendelet alapján szerezték meg, vagy

2. a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy

3. a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy

4. a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. Az engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal és az adott település polgármestere vesz részt. Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó . Az ingatlan vásárlás fő lépései:

1. Miután a jogi képviselet kötelező ingatlan adásvétel esetén, először keressünk ügyvédet, és bízzuk meg őt.

2. Amint a megállapodás létrejött a felek között, az ügyvéd a Kormány Hivatalnál megkezdi a lakás vétel engedélyeztetési eljárását (amennyiben a külföldi állampolgárságú vevő nem alapított céget az ingatlan vásárlás céljából).

3. Ezzel egyidejűleg az ügyvéd megkezdi az ingatlan tulajdonjogának ellenőrzését, illetve elkezdődik az ingatlan értékbecslésének folyamata.

4. Amennyiben az ingatlan teljes mértékben tehermentesnek bizonyul, az ügyvéd elkészíti az adásvételi szerződést, amely szükséges az ingatlan átírásához és ügyvéd által hitelesítettnek kell lennie.

5. Következő lépés az adásvételi szerződés aláírása, ahol a vevő, a tulajdonos az ügyvéd vesz rész. Ezzel egy időben a vevő letétként átadja foglalót (ami általában a vételi ár tíz százaléka).

6. Az adás-vétel teljes lebonyolítása körülbelül 60 nappal a szerződés aláírása után, az ingatlan vásárlás engedélyeztetési eljárását követően zárul le A külföldi állampolgárságú vevőnek értesítenie kell a tulajdonost/eladót, amint a vételi engedély az illetékes hivataltól megérkezik.

7. Az ügyvédnek 30 napon bel továbbítani kell az adásvételi szerződést az illetékes földhivatalhoz, ahol a szerződés bejegyzésre kerül és a vevő neve, mint a következő tulajdonos széljegyzetként meg jelenik a tulajdonlapon. Ez megakadályozza az előző tulajdonost, hogy az ingatlant ismételten eladhassa, illetve jelzáloggal megterhelje.

8. Amint az ügyvéd az adásvételi szerződést bejegyzésre beadta az illetékes földhivatalhoz, megkezdődik az átírás folyamata, amely maximum 6 hónapot vehet igénybe. Ez idő alatt természetesen az adás-vétel lezárul és a teljes vételi ár kifizetésre kerül.

9. A legfontosabb lépés az, amikor a vevő és a tulajdonos aláírja a Záró Nyilatkozatot, amely nyilatkozat tanúsítja, hogy a teljes vételi ár ki lett fizetve és a tulajdonjog át lett ruházva, ami után megtörténik a birtokba vétel. Azonban a tulajdon változás az átírási eljárás befejeződésével válik teljes mértékben hivatalossá.

DR.Hámory László