12
MÉDIA ÉS ETIKETT

Sajto etikett

  • Upload
    fugedir

  • View
    16

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

MÉDIA ÉS ETIKETT

Fellépés a sajtóban

• Szóvivő: azért felel, hogy egy intézménytől/cégtől csak egyfajta hír menjen

ki, általában újságírók.• ellentmondás=hiteltelenség

• ápolja a sajtókapcsolatokat (+info)• használjuk ki a lehetőséget, hogy

mondanivalónk minél több emberhez elérjen• fontos a felkészültség

• a megjelenés előtt visszakérhetjük a szöveget, és javíthatjuk (csak a tényeket, a kontextust

nem)• TV-s megjelenésnél figyeljünk az öltözködésre

és a nonverbális jegyekre

Sajtótájékoztató

• ha fontos hírünk van, amit minden médiumban szeretnénk viszontlátni

• meghívót küldünk a tv-, rádió-, napilapszerkesztőségeknek (Helyszín, időpont, témamegjelölés)

• a helyszínen adjuk sajtóanyagot az újságíróknak

A sajtótájékoztató menete• a szóvivő bemutatkozik, köszönti a jelenlévőket,

megnyitja a tájékoztatót, felkéri szólásra a nyilatkozó vezetőt

• a nyilatkozó kb. 15-20 percig beszél• a szóvivő/sajtótitkár kérdésekre kéri fel a

résztvevőket• az újságírónak névvel, médiummal mutatkozik

be• a kérdésekre egyenként ad választ a nyilatkozó• figyeljünk a háttérre

Visegrádi irányelvek

• 2001-ben jelent meg• a magyar rádiós és televíziós

újságírók irányelvei• eredetileg olyan

találkozóhely, ahol újságírók és politikusok

megvitathatták, hogy miként lehetne a médiát megújítani, a régi beidegződéseket megszüntetni

• brit mintára jött létre

Szerkesztői függetlenség• az újságíróknak rendelkezniük kell a szabadsággal,

hogy félelem és részrehajlás nélül tudósíthassanak• a szerkesztőségeknek teljes

függetlenséget kell élvezniük

a témaválasztás

során

• ennek alapja a szerkesztői belátás és ítélőképesség• mindegyik felet meg kell hallgatni• némi távolság a politikától

Pártatlanság• a véleményt világosan el kell különíteni a ténytől• minden hírt kellő pontossággal és pártatlansággal

kell bemutatni• a semlegesség a kereskedelmi és a közszolgálati

médiára is vonatkozik• nem maradhat semleges az újságíró, ha alapvető

emberi és demokratikus jogok sérülnek• tilos a hátrányos helyzetű embereket szélsősőges

esetként ábrázolni• fontos a forrás megnevezése• de: ha vállaljuk, hogy nem fedjük fel a forrást, be

kell tartanunk az ígéretünket

Ízlés és erkölcsi normák• tudni kell maghatározni a közérdeket egy szemléltető

jellegű anyag adásba kerülésekor• vízválasztó: önkéntes irányelv; ált. este 9 óra; az előtte

sugárzott anyagok családi jellegűek• a műsorkészítő felelőssége, hogy felhívja a nézők

figyelmét, hogy a műsorban olyan tartalmak lehetnek, melyek sérthetik érzékenységüket

• a nézőnek is tisztában kell lennie a józan ész szabályaival• a műsorszolgáltató felelőssége, hogy a jóérzés és az

erkölcsi normák határait ne lépjék túl• szórakoztatás címszóval ne szégyenítsenek meg senkit

A magánélet sérthetetlensége• az emberek magánéletét

tiszeletben kell tartani – kivéve, ha a beavatkozás közérdeket szolgál

• a közszereplők helyzete különleges: közérdeklődésre tarthatnak számot nyíivános helyen

• de: tiszetletben kell tartani a magánszférát

Tudósítás bűncselekményről• egyértelműnek és tényszerűnek kell

lenni• ne engedjük, hogy a

bűncselekményekről szóló tudósítások eluralkodjanak

• összefüggéseiben tudósítsunk a bűncselekményekről

• ne fizessünk elítélt bűnözőnek interjúért vagy nyilatkozatért

• csak akkor lényeges elmondani, hogy a tettesegy bizonyos faji, vallási stb. kisebbséghez tartozik, ha ez az eset jobb megértését szolgálja

Választási tudósítás• tudósítsunk tényszerűen• tudósítsunk tényszerűen• legyünk kiegyensúlyozottak• amennyire csak lehet, mindig a

képviselőjelölt saját szavait idézzük• kerüljük az erőszakra buzdító nyelv

használatát• ne fogadjunk el politikustól ösztönzést• vigyázzunk, ha

közvéleménykutatásokról tudósítunk• mindig különítsük el a tényt a

véleménytől

Köszönöm a figyelmet!