FELTÁRULÓPRÓFÉCIÁK

ÉSZAK ÉS DÉLHARCA

Dániel könyve 11. fejezet

A 11. FEJEZET SZERKEZETE

• Bevezetés (1. vers)• visszautalás a méd Dáriusz első

esztendejére (vö. 9.11)• I. A perzsa-görög konfliktus (2., 4, vers)• II. Az Észak-Dél konfliktus (5-35. vers)• III. A „vég ideje” (40-45. vers)

GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK• Dán 11:2 És most igazságot jelentek néked:

Ímé, még három király támad Persiában, és a negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen.• Dán 11:3 És támad egy erős király és

uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik.

GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

Círusz utódai:

• 1. Kambüszész (i.e. 530-552.)• 2. Dáriusz(i.e. 522.)• 3. Xerxsész I. (i.e. 522-486.)• 4. Artaxerxész (i.e. 486-465.)

AZ ÉSZAK-DÉL KONFLIKTUS

11:5-35

AZ ÉSZAK-DÉL KONFLIKTUS

8. fejezet 11. fejezetPerzsia, 3-4. vers Perzsia, 2. versGörögország, 5-8. vers

Görögország, 3-4. vers

(Róma), 8b-9a versek (Róma), 4b verskis szarv, 9-12. vers Észak-Dél konfliktus,

5-39. versvégidő, 13., 14., 17., 25. vers

végidő, 40-45. vers

PÁRHUZAMOK A KIS SZARV ÉS AZ ÉSZAKI HATALOM KÖZÖTT

kis szarv Északi hatalom„…És a seregnek fejedelméig növekedék…” „… a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad…” (8:11,25)

„felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól…” (11:36-37)

„…a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot…” (8:11)

„…megfertéztetik a szenthelyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot…” (11:31)

„…nagyon megnöve (…) a kívánatos [föld] felé…” (8:9)

„…bemegy a dicső földre…” (11:16, 41, 45.)

„…nagyon megnöve délre…” (8:9)

„…bemegy a déli király országába…” (11:9)

„…kéz nélkül rontatik meg…” (8:25)

„…végére jut, és senki sem segít rajta…” (11:45)

LELKI ÉRTELMEZÉS

• szerkezeti felépítés• a 40-45. vers a megoldásról beszél• az 5. verstől a Szentírás nem azonosítja egyértelműen a birodalmakat• a hangsúly a drámai konfliktus lelki oldalára kerül

ÉSZAK ÉS DÉL A BIBLIÁBAN

AZ EREDETI ÉSZAKI KIRÁLY

• „És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az Úr előtt, az Áron fiai pedig, a papok, hintsék annak vérét az oltárra köröskörül” 3Móz 1:11

• Zsolt 48:2-3:• „Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek

városában, az ő szentséges hegyén. Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.”• Észak Isten jelenlétének, uralkodásának helye

AZ ÉSZAKI KIRÁLY CÍMÉNEK BITORLÓJA: SÁTÁN

• „Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.” (Ésaiás 14:13)

• Ézs 14:31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!

• Jer 1:14 És monda nékem az Úr: Észak felől támad a veszedelem e földnek minden lakosára.

• Babilon, mint Isten helyére törő lázadó hatalom # Észak

A DÉLI KIRÁLY JELKÉPE

• A Dél a bibliai hagyományokban az Isten nélküli ember hatalmát jelképezi.

• Egyiptomra való utalás• „kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak…? Nem

ismerem az Urat…” (2Móz 5:2)• emberi erőben való bizakodás• ateizmus • Egyiptom # Franciaország

• „A bibliai történelemben jelentkező nemzetek közül a legvakmerőbben Egyiptom tagadta az élő Isten létezését, és szállt szembe parancsaival. Egy uralkodó sem mert Egyiptom királyánál nyíltabban és fölényesebben fellázadni a menny tekintélye ellen. Amikor Mózes az Úr nevében átadta az üzenetet, a fáraó kevélyen válaszolt: »Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak, és elbocsássam az Izraelt? Nem ismerem az Urat, és nem is bocsátom el Izraelt« (2Móz 5:2). Ez istentagadás. Az Egyiptommal jelképezett nemzet hasonlóképpen megtagadta az élő Isten kívánalmait, és hasonló hitetlen és kihívó magatartást tanúsított” (Ellen G. White – Nagy küzdelem, 245. oldal).

A DICSŐ SZENT HEGY JELKÉPE• „És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső

szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta” (Dániel 11:45).• „Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek

városában, az ő szentséges hegyén. Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa” (Zsolt 48:2-3).• Dániel idejében a „dicső szent hegy” és a „Sion”

kifejezést egyértelműen a szövetséges népre, Izrael népére való utalásként használták.

AZ ÚJ IZRAEL

• „Mert nem az a zsidó, aki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképen van: Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van” (Róm 2:28-29). • Csak azok igazi izraeliták az Újtestamentumban,

akik elfogadták az ígéretet – Krisztust.

A HÁROM FŐ JELKÉP ÁTTEKINTÉSE

• A dicső szent hegy, egy utalás a Sion hegyére, vagy Izraelre. Izrael az utolsó időben azokat a keresztényeket jelképezi, akik hűségesek Istenhez.

• Az északi király, miközben eredetileg Istenre vonatkozik, Dániel 11-ben a bitorlóra vonatkozik és azokra a hatalmakra, melyek megpróbálták megsemmisíteni Isten népét. 1798-ban a középkori pápaságra vonatkozott. Dániel 11 utolsó verseiben az utolsó időben újjáéledt vallás-politikai hatalomra vonatkozik, mely megkísérli elpusztítani Isten népét.

• A déli király a francia forradalmat jelenti a tizennyolcadik század végén, amint bevezette a gondolkodás világi és ateista rendszerét, mely a következő kétszáz évre a világ uralkodó filozófiájává vált.

KÖVETKEZŐ ALKALOM

november 29.A küzdelem véget ér