HHiimmnnuussz z -- sszzoobboor r hhaarraannggjjááttéékk

Himnusz-emlékmű

A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg,vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.

Himnusz-szobor

Az első kőbe vésett "Himnusz” Emlékművet, V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész alkotását

Budakeszin avatják fel a tervek szerint 2005 őszén. „Minden nemzet Himnusza, az összetartozás és a megmaradás vágyát,

a jövőbe vetett hitet fejezi ki” – olvashatjuk a hír felvezetését a Nemzeti Világhálón.

„Ennek szellemében írta meg Kölcsey Ferenc1823-ban ezen gyönyörű költeményét, melyet

Erkel Ferenc zenésített meg 1844-ben. Nincs magyar ember, aki a Himnusz hallatán vagy éneklése közben

ne érzékenyülne el - ha csak egy kicsit is - hisz a mű olyan korban született, amikor a magyar nemzet fennmaradása is kétséges volt,

és az azóta eltelt idő is küzdelmekkel teli. DE ÉL NEMZETÜNK és csak egy

szebb jövőbe vetett hit lehet az,ami fennmaradásunkat az "idők végezetéig" biztosítja.

Egy költeményből, dalból szobrot-emlékművet alkotni igen gyönyörű gondolat,

hisz így tehető láthatóvá az, ami eddig csak tudatunkban élt.”

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást

V. Majzik Mária Magyar Örökség - dijas képzőművész készítette.

A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege.

A 4 méter magas domborművet

9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki,

amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg,

vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.

Az emlékmű elkészítéséhez szükséges Pénzt, adományokból gyűjtötték össze.

Cégünk készítette V. Majzik Mária

Magyar Örökség-díjas szobrász művész Himnusz-szobrának

elektronikus harangjátékát.

A harangjáték MP3 formátumban

letölthető szerverünkről.http://rancz.com/hu/

elektronikus_harangjatek/a_himnusz_szobor_harangjatek

A műre a Creative Commons–Attribution-NonCommercial (Jelöld meg! Ne add el!) licenc feltételei érvényesek :

a művet a felhasználó másolhatja, többszörözheti, átdolgozhatja, amennyiben feltünteti a szerző nevét és a mű címét, de kereskedelmi célra nem használhatja fel.

A felhasználási engedély részletes szövege http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/ oldalon tekinthető meg.

HimnuszA magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a

magyartJó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e népA múltat s jövendőt!

Hányszor zengett ajkainOszmán vad népének

Vert hadunk csonthalmainGyőzedelmi ének!

Hányszor támadt tenfiadSzép hazám, kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

Őseinket felhozádKárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.

S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.

Bújt az üldözött, s feléKard nyúlt barlangjában,Szerte nézett s nem lelé

Honját a hazában,Bércre hág és völgybe száll,

Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,

S lángtenger felette.

Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szőlővesszein

Nektárt csepegtettél.Zászlónk gyakran plántálád

Vad török sáncára,S nyögte Mátyás bús hadát

Bécsnek büszke vára.

Vár állott, most kőhalom,Kedv s öröm röpkedtek,

Halálhörgés, siralomZajlik már helyettek.

S ah, szabadság nem virulA holtnak véréből,

Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miattGyúlt harag kebledben,

S elsújtád villámidatDörgő fellegedben,

Most rabló mongol nyilátZúgattad felettünk,

Majd töröktől rabigátVállainkra vettünk.

Szánd meg Isten a magyartKit vészek hányának,

Nyújts feléje védő kartTengerén kínjának.

Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e népA múltat s jövendőt!

(Cseke, 1823. jan. 22.)