View
546
Download
2
Category
Preview:
Citation preview
AkadémiákCéljuk:valamilyen irányban működésükkel befolyásolják a
nyelvhasználatot.
Itália: Academia della Crusca 1582. Toszkán nyelv „megtisztítása” érdekében alapították.
Franciaország: francia akadémia létrehozásának célja, hogy egzakt szabályokat „adjon” a francia nyelvnek.A többi akadémia is szintén a „nyelvtisztítás” vagy a„nyelvfejlesztés” szándékával jött létre:spanyol(1713), svéd(1786), magyar(1825), szír(1918 -19), egyiptomi(1932), iraki(1947)
Magánszemélyek is tettek nagy hatású nyelvtervező lépéseket:
Nagy-Britannia: Samuel Johnson (1755)Amerika: Noah Webster (1828)
A bokmál és a nynorsk előzményeit
( a riksmál-t és a landsmál-t) Knud Knudsen (1812-95), illetve Ivar Aasen (1813-96) alkotta meg.
Nyelvtervezés és a politika A legtöbbször politikai döntéshozók, kormányok vagy
politikai vezetők azok, akik a nyelvtervezési döntéseket hozzák.
Az 1970-es évektől kezdve a nyugat-európai országokban és Észak-Amerikában, főként a letelepedő vendégmunkások, emigránsok nyelveinek támogatásával kapcsolatban merültek fel kérdések.
Az 1990-es évek: A közép- és kelet-európai államokban: politikai változások, nemzeti érzés felerősödése.
Nyugat-európai példa: Hollandia: először a fríz kap jogot arra, hogy az ország
északi, frízek lakta részen az iskolai oktatás nyelve legyen. Később lehetővé tették a kétnyelvi oktatást a Marokkóból (arab), Surinamból és az Antillákról érkező emigránsok gyerekeinek is.
Kanada: Quebec tartomány.1977-ben bevezetett Francia NyelviKarta. Angol és francia nyelv párhuzamos használatának megszüntetése.
1995. Szlovák államnyelvtörvény.
Törökország: Mustafa Kemal: latin írásrendszer bevezetése, a török nyelv megtisztítása az arab és a perzsa kölcsönszavaktól.
Magyarország: 1993. -ban Bánffy György és Bratinka József (képviselők)A nyelvtervezés és a politika tehát bensőséges viszonyban vannak egymással.
Státusztervezés: Egy nyelv hivatalossá nyilvánítása vagy egy új nyelvváltozat sztenderddé alakítása mindenképpen átrendezi az egymás mellett élő normák viszonyát.
Korpusztervezés következménye: a kodifikált formák mindig valamilyen normához tartoznak, így kiemelésükugyanolyan következményekkel jár, mint magának a normának a kiválasztása.(Nyelvek ütközésénél érzékenyebbek vagyunk ezen döntések politikai hátterének felismerésére.)Sőt: a korpusztervezési döntések olyan nem várt társadalmi következményekhez is vezethetnek, amelyek jóval fontosabbnak bizonyulnak az érintett nyelvi kérdéseknél.
Nyelvtervezési irányzatokA 19. századi újgrammatikus iskola követői a nyelvet élő organizmusnak tekintették, mely saját, belső törvényszerűségei szerint „él” és változik, s ezért minden külső beavatkozás árt neki.
Leíró Strukturalizmus: a nyelvészek feladata a nyelv leírása és nem annak megregulázása.(Amerika)
A generatív nyelvészet szintén nem tartja feladatának, hogy előíró vagy szabályozó szerepet lásson el.
Önálló (skandináv) iskola: 19.- 20. században tevékenykedõ svéd Esaias Tegnér és Adolf Noreen, illetve a dán Otto Jespersen, akik a „legjobb” nyelv, azaz a megteremtendő norma jellemzőit írták le.
Prágai iskola: képviselői (Mathesius és Havránek): Jespersenhez hasonlóan képzelték el a kívánatos normát.
Amerikai iskola: ennek képviselői sokkal komplexebbnek tételezik föl a viszonyt nyelv és társadalom között. Haugen: a nyelv mérnökének nevezi a kodifikálót, akinek ideális esetben olyan sztenderdet kellene létrehoznia, amelyet „a formákat illetően minimális, a funkciót illetően maximális” változatosság jellemez.
A sztenderd legkívánatosabb jellemzőjének az észt Tauli (1968, 1974) a „gazdaságosságot”, a „világosságot” és a „szépséget”, az indiai Ray (1963) a „hatékonyságot”, az „ésszerűséget” és a „közös mi voltot” tartotta.
Végül fontos megemlíteni egy olyan nézetet, amely több nyelvtervezéssel foglalkozó írásban is megjelenik, s a társasnyelvészet tapasztalataival is megegyezik -- s ezzel egyben vissza is kanyarodunk a nyelvtervezés lényegéhez, ahhoz, hogy ez a nyelv életébe való tudatos beavatkozás, a nyelvi változások befolyásolására irányuló törekvés.
Haugen (1987) arra hívja föl a figyelmet, hogy javasoljanak bármit is a nyelvtervezők,az, hogy egy formát akar-e és fog-e használnia beszélő vagy sem, mindig rajta, a beszélőn múlik.
Nyelvművelés• Kultúránként változó tevékenység• A XIX. Századi magyar használatban szókincsbővítést és nyelvújító
tevékenységet jelentett• Olykor a nyelvtervezés szinonimájaként használják• Legáltalánosabb meghatározása, a nyelv életébe való tudatos
beavatkozás
Nyelvművelő kézikönyv
Leírja, hogy a nyelvművelés az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egészséges fejlődését:”célja és tartalma nem örök és változatlan, hanem idő és hely függvénye, legidőszerűbb feladatait mindig az adott társadalom szükségletei határozzák meg.”
A nyelvművelő kézikönyv szerint a nyelvművelés célja:• A XIX. század első felében a szókincsbővítés, a XIX. Század második
felében „a nyelvújítástúlzásainak a „lenyesegetése”, visszavezetés a népi nyelvhez.
• A századforduló után az idegenszerűségek elleni küzdelem• A 70-es 80-as években a nyelv alkalmasabbá tétele a világos és
árnyalt közlésre, kommunikációra• Hogy a beszélő minél jobban ismerje a nyelv törvényszerűségeit
A nyelvi szemléletek kidolgozói
Bárczi Géza (1974) Lőrincze Lajos(1980)
„Nyelvközpontú” „Emberközpontú”
Nyelvművelő szemléletek
• A „nyelvközpontú” az erős központosítással • Az „emberközpontú” az engedékenyebben központosító
hatalom törekvéseivel egyeztethető jól össze A nyelvművelő gyakorlatot a két szemlélet keveredése
jellemzi: a két nézetrendszer a nyelvművelők megpróbálják összebékíteni, s egymást kiegészítő elméletként kezelni.
A nyelvművelő írások• A nyelvművelés elveit kidolgozó írások a nyelvművelői munka
módjainak, eszközeinek megváltoztatására tesznek javaslatot, maguk is nyelvtervezést végeznek
• A tanácsadó vagy hibajavító írások egyértelműen az „elterjesztés” megvalósítói: kért vagy kéretlen tanácsokat adnak, és megmondják, hogy mi a helyes
A nyelvművelés
• A nyelvtervezéssel foglalkozó szakirodalom szerint az „elterjesztés” része
• A magyar nyelvhasználatban a nyelvművelés többé-kevésbé a nyelvtervezési lépések valamennyi típusát lefedi, tehát a nyelvművelés nyelvtervezés, de nem azonos a nyelvtervezés elemzésével
A nyelvészek
• Elkülönítik tevékenységüket a nyelvműveléstől• A tankönyvek leszögezik, hogy a nyelvészet leíró és nem előíró
természetű, azaz a nyelvészet azzal foglalkozik, hogy milyen a nyelv, és nem azzal, hogy milyennek kéne lennie
• A nálunk megszokott értelmezése a nyelvművelésnek előíró szemléletű, akárcsak a legkorábbi nyelvtanok többsége
• A XIX. Azok a nyelvészek, akik a nyelvet természeti jelenségnek tekintették, nem nézték jó szemmel, ha a nyelv életébe bárki is beleavatkozik
Dwight Bolinger
„Nyelvi samanizmusnak” nevezi azt,hogy néhányan a nyelvhasználat köz-őreinek állítják be magukat, s megjegyzéseket tesznek arról, amit a nyelv helytelen használatának vagy a nyelv romlásának vélnek, tevékenységüket a kuruzslók működéséhez hasonlítja
• Az emberek nagyon sok nyelvközösségben formálnak véleményt a nyelvhasználatról
• A nyelv identitásunk fontos jelzője, figyelemfelkeltő a szokatlan nyelvhasználat, arra utal, hogy a beszélgetőtársunk nem a csoportunk része
• A szokatlan nyelvhasználat értékelése lehet: kedvező, semleges és elítélő is
• A megítélésben szerepe lehet a kultúránkkal örökölt előítéleteknek is
• Szerepet játszhatnak ítéleteink kialakulásában személyes vonzalmaink, ízlésünk
• A nyelvi változatokat ezek az ítéletek is befolyásolják, módosítják
Az erdélyi magyar nyelv• Az erdélyi magyar nyelvről sokan tudják, hogy a „legtisztább”,
„legszebb”, mégis sokan az erdélyi nyelvváltozatot kifejezetten kedvezőtlenül ítélik meg
Sztenderd nyelvváltozat• Nyelvi értékét tekintve ugyanolyan változat mint a többi• A nyelv egyetlen helyes formájának tartják• A társadalmi elit nyelvhasználatából alakul ki• A közoktatás bevezetése, csak erősítette a sztenderd nyelve• Az írásbeliség is ezt a nyelvváltozatot használja
Nem sztenderd nyelvváltozat
• Beszélői sokszor nem tudják pontosan a saját és a sztenderd nyelv közti különbségeket
• Csoporton kívüli megbélyegzéshez vezet
• Az iskolában a gyerekek hátránnyal indulnak• Minél normatívabb a társadalom, annál nagyobb a
diszkrimináció
Nem sztenderd nyelvváltozat
James Milroy (1998)
„A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája az emberek nyelvhasználata alapján történő diszkrimináció”
A magyar nyelvtudományban
• Nemcsak a nyelvészet részének tartják a nyelvművelést, hanem sokan azonosítják a kettőt
• Az első hivatásos magyar nyelvművelő: Szarvas Gábor, a magyar nyelvőr első szerkesztője
Magyarországon• A nyelvművelő munka nagy részét a tanárok végzik, hivatásos
nyelvművelők irányításával• A nyelvművelés sokkal szorosabban kötődik a politikai
ideológiákhoz, mint a nyelvtudományhoz• A nyelvművelés ideológiáját mindig politikai ideológiák alakítják
Ki mondta először?„Őrült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál.”A.Benkő DánielB.EuripidészC.David Hasselhoff
Ki mondta először?„Ez jó mulatság, férfi munka volt!”A.Hajdú B. IstvánB.Vörösmarty Mihály a gondolatok a könyvtárban című művébenC.Berényi Miklós
Recommended