A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Linder Viktória (2013. július)

A diasor hatályosítását elvégezte:Dr. Linder Viktória (2013. július)

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKV. modul:

Az Európai Unió szervezete, működése és

jogrendszere

Az európai integráció fejlődése

Az Európai Unió jogi keretei

Uniós polgárság és alapvető jogok

Az Európai Unió felépítése és működése

Az Unió költségvetése

Az EU hatáskörei és politikái

Magyarország az Európai Unióban

1950. Schumann terv 1951. Európai Szén és Acél Közösség

Hatálya Intézményei

1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása

1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Célok IntézményekAlapítók mindhárom Szervezetnél: Hatok (Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)

Belső integráció 1965. Egyesülési Szerződés Első bővítések:

1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália

1986. Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Politikai területek Intézményi változtatások

1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg): Alapítószerződések módosítása:

Intézményi-döntéshozatali változtatások

Új Szerződés: EU létrejötte: új területetek → pillérszerkezet,

politikák

1995. Bővítés Ausztria, Finnország, Svédország

1997. Amszterdami Szerződés Politikai hatás Intézményi, döntéshozatali változások

2001. Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés

2002-2003. Európai Konvent Összehívásának okai Eredményei

2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása

2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk Slo)

2007. Bővítés: Bulgária, Románia 2013. Bővítés: Horvátország

Az integráció elmélyítése: 1999. (2002.) € 2000. Lisszaboni stratégia; 2010. EU2020

stratégia 2000. Alapjogi Charta Európai Védelempolitika 2007. Lisszaboni Szerződés

2. fejezet2. fejezet

Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai:

Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések)

tartalmuk, elfogadásuk) Az EU jogi aktusai:

• Rendelet, irányelv, határozat (kötelező, jogalkotási aktusok)

• Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok)

• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma

Az uniós jog viszonya A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához:

• Elsőbbség elve• Előfoglalás elve• Közvetlen alkalmazhatóság• Közvetlen hatály

A Bíróság szerepe Jogharmonizáció

3. fejezet3. fejezet

Az uniós polgárság jellege

Pótlólagos jogok Szabad mozgás és tartózkodás

(letelepedés szabadsága) Választás és választhatóság Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció Polgári kezdeményezés Egyéb

Demokratikus egyenlőség elve

Képviseleti demokrácia elve

Részvételi demokrácia elve Polgári kezdeményezés

Az Alapjogi Charta: Elfogadása Jogi jellege Viszonya a Szerződésekhez Területei

4. fejezet4. fejezet

Európai Parlament (polgárok képviselete)

Szerepe Választása és összetétele Munkarendje

Európai Tanács (állam- és kormányfők)

Szerepe Összetétele Elnöke Eljárása

Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete) Szervezete Soros elnökség Szavazási rend

Bizottság (Unió képviselete) Összetétele, felépítése Szerepe Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

• Európai Külügyi Szolgálat

Európai Unió Bírósága Szintjei:

EU Bírósága Törvényszék (korábban I. fokú Bíróság) Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták

ügyeire)

Feladatai Összetétele Eljárásai

Döntéseinek kötelező jellege

Számvevőszék

Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága

Európai Beruházási Bank

Ombudsman

Adatvédelmi biztos

Ügynökségek decentralizált ügynökségek (> 30, önálló entitások)

Euratom ügynökségei,

végrehajtó ügynökségek (határozott időre, jelenleg 6)

Intézményközi testületek (4, közte: Kiadó Hivatal, Közigazgatási Iskola)

Bizottság szerepe

Tanács szerepe

Parlament szerepe

Jogalkotási eljárások Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság

előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek)

Különleges jogalkotási eljárások:• Konzultáció• Hozzájárulás 1-2

Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása

Rendes felülvizsgálati eljárás Konvent Kormányközi konferencia

Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat

Általános átvezető záradék

Különleges átvezető záradékok

Vészfékzáradékok

5. fejezet5. fejezet

A teljesség és pénzügyi pontosság elve

Az éves jelleg elve

Az egyensúly elve

Az elszámolási egység elve

A globális fedezet elve

A specifikáció elve

A megbízható pénzügyi menedzsment elve

Az átláthatóság elve

Többéves pénzügyi keret Korábban: pénzügyi perspektívák Eljárás

Éves költségvetés Bizottság Tanács EP Egyeztető bizottság

6. fejezet6. fejezet

1968. vámunió Vámok Vámjellegű díjak Diszkriminatív adók eltörlése

Közös vámtarifa külsőkkel szemben

Mennyiségi korlátozások felszámolása

Kivételek

Bizottság kiemelt szerepe

Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok

Korlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzése

Államokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatás

Verseny korlátozása: kivételképpen

Euró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok

függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések) 1994-1999. kidolgozás (egységes monetáris

politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása)

1999. bevezetés (bankszámla-, 2002. készpénzforgalomban

Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés

Eurócsoport

Tagállami kétoldalú megállapodások vége

Vámunió és versenyszabályok

Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon

Bizottság kiemelt szerepe

Társulási megállapodások

Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához

szükséges Hatással van uniós szabályokra

Funkcionális szerződéskötési képesség

Területek

4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban

letelepedés szabadsága)

szabad áramlása.

Az Egységes Európai Okmány szerepe

Szociális Charta

Amszterdami Szerződés szerepe

Területek

Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap

Kohéziós Alap

Fő célkitűzések 2007-2013 között: Konvergencia Regionális versenyképesség és

foglalkoztatás Európai területi együttműködés

KAP céljai: Termelékenység növelése Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére Piacok stabilizálása Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása

KAP alapelvei Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás

1992-es reform elemei 2003-as reform elemei

Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítéseHalászati politika fokozatos elkülönülése

Célkitűzések: Környezet minősége Emberi egészség Természeti erőforrások védelme Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás elleni küzdelem

Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál

Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság →

Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.)

Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok

HORIZONTÁLIS POLITIKA

Fogyasztóvédelmi biztos Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport

Egységes belsőpiac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem

Vasút Városi tömegközlekedés

TEN (trans european networks) Közlekedés Telekommunikáció Energia

Új terület (Lisszabon) Célkitűzések:

energiapiac működésének biztosítása energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és –takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása

Szolidaritás

Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Büntető- és rendőrségi igazságügyekben való együttműködés (BRIE ) pillére

Területek

Amszterdami Szerződés Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-,

vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe)

Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés

9/11 hatásai

Pillérszerkezet megszűnésének hatásai

Versenyképesség a világpiacon

Területei

Európai kutatási térség

Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt

tartása Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése

Területek Segélyek

Szerződéses Egyedi

Humanitárius segélyek

Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági

fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia-szolidaritás

Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások

Maastrich: Közös kül- és biztonságpolitika -2. kormányközi pillér

Lisszabon: pillérrendszer megszűnése Intézmények

Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai

Bizottság, Katonai Törzs

Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok

Döntéshozatal

Emberi egészség védelme

Iparpolitika

Kultúra

Idegenforgalom

Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport

Polgári védelem

Igazgatási együttműködés

7. fejezet7. fejezet

Európai Megállapodás

Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok

Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások

Csatlakozási szerződés elemei

Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata

Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-ban

Európai Közigazgatási Térség

Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

Alapelvek:

Miniszteriális felelősség

Egyközpontú kormányzati koordináció

Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet

KÉRDÉS(EK)?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!