A diszpozicionális megközelítés

A diszpozicionális megközelítés

Típusok és vonások

A személyiség egységei

1. Intellektuális képességek2. Temperamentum vonások3. Tudattalan motívumok4. Társas attitűdök5. Kognitív stílusok és sémák6. Érdeklődés és értékek7. Expresszív vonások8. Stiláris vonások9. Patológiás hajlamok10. Faktoranalízisből származó vonás-csoportok

Allport (1958): 10 alapegység

McClelland (1951)1. Vonások2. Sémák3. Motívumok

A vonáspszichológusok megegyeznek abban, hogy

A vonások az emberek viselkedésében szabályosságot és konzisztenciát jelentenek. Igy a vonások a működésbeli egyéni különbségeket tükrözik

Mivel különbségeket írnak le, hasznosak mint személyiség-egységek. A személyiségpszichológia feladata, hogy felfedje az alapvető vonásokat, mérést dolgozzon ki rájuk, tanulmányozza fejlődésüket, és állapítsa meg, hogy jó magyarázatot kínálnak-e az egyéni különbségekre

Gordon W. Allport (1897-1967)

A vonás: prediszpozíció bizonyos módon való reagálásra

A vonások létezők: neuropszichológiai rendszereken alapulnak

A vonások fajtái: általános, személyesSarkalatos, centrális és másodlagos

diszpozíciók

A vonás szerepe

A vonás, szokás, attitűd kapcsolata

Az általános vonások

A személyiség azon aspektusai, amelyek tekintetében adott kultúrán belül az emberek legtöbbje sikeresen összehasonlítható

A személyes diszpozíció

A személyes diszpozíció az egyénre jellemző olyan általános neuropszichikus struktúra, amelyet számos funkcionálisan egyenértékű inger kiválthat, és amely az alkalmazkodó és stiláris viselkedés konzisztens egyenértékű formáit idézi elő és irányítja

A diszpozíciók feltárása

A nyelv vizsgálata (Allport-Odbert, 1936)1800 szó (viselkedést, tulajdonságot leíró

szavak, kifejezések)25% általános vonás Kihagyták az állapotokat, cselekvéseket

leíró kifejezéseket, az értékelést tartalmazó szavakat, a homályos értelmű szavakat, metaforákat

A szótár későbbi sorsa

A faktoranalízis

A sajátérték

Raymond B. Cattell (1905-1998)

A faktoranalízis első alkalmazói közé tartozott

Az intelligencia kérdéseivel is foglalkozottA 16 faktoros modell kidolgozója (16PF)

A 16 faktor születésének útja

Allporték listáját szűkítette le, osztályozta, majd az osztályokból (160) kivette a 13 szerinte legfontosabbat.

A kurrens pszichológiai szakirodalom szerint fontos 11 osztályt tett hozzá (képességeket).

Egy vizsgálat nyomán redukálta a változókat Ezt követő vizsgálatának eredményeit

faktoranalizálta Először 12 faktort talált, majd kérdőívekből

származó skálákat tett hozzá, így lett 16 faktora

Cattell 16 személyiségfaktora

Cattell egyéb működése

Az objektív teszt-adatokkal kiegészített modelljében már 21 faktor van

Öröklődéssel kapcsolatban (1/3 – 2/3)Motivációs és szituációs tényezők szerepe

Hans J. Eysenck (1916-1997)

79 könyv, 1097 folyóiratcikkSzéles érdeklődési körTípus-szintBiológiai alapú megközelítésSzigorú tudományosság

Eysenck modelljének eredete

Eysenck típusfelfogása

Eysenck modellje

Három személyiségdimenzióExtraverzió-introverzióNeuroticitásPszichoticitás

Az extra-introverzió szerkezete

Az extraverzió szerkezete

Extraverzió

Szociábilis Élénk Aktív Érvényesülő Élmény-kereső

Gondtalan Domináns Kiáradó Kalandkereső

A neuroticizmus szerkezete

Neuroticizmus

Szorongó Lehangolt Bűntudatos Alacsonyönértékelés Feszült

Irracionális Félénk Hangulatember Emocionális

A pszichoticizmus szerkezete

Pszichoticizmus

Agresszív Hideg Egocentrikus Közömbös Impulzív

Antiszociális Kreatív Részvétlen Makacs

Gough: népnyelvi fogalmak

A társas viselkedés minden társadalomban közös jellemzői a személyiség alapvető dimenzióit határozzák meg

Mindennapi kikristályosított emberismeretre épít

Nem függ semmilyen elmélettőlCPI

Wiggins modellje

A Nagy Ötök

Az öt dimenzió tartalma

A személyiségprofil

A különböző faktorelméletek közötti összefüggés

Teoretikus Extraverzió Barátságos-ság

Lelki-ismeret

Érzelmi stabilitás

Intellektus

Cattell Exvia-Invia1,5,7,14,10

Pathemia- Cortertia 1,8

Felettes én ereje6,15

Aggódó3,12,1,9

Önálló13,14,4

Eysenck Extraverzió Pszichoticizmus

Pszichoticizmus

Neuroticizmus

Gough Extraverzió Konszenzuskeresés

Kontroll Flexibilitás

Wiggins Dominancia Szeretet

Mi a bizonyíték arra, hogy a Nagy Ötök faktorai általánosak?

1. Alapvető lexikális hipotézis: A legfontosabb egyéni különbségeket az emberi tranzakciókban egyedi szavakba fogják lefordítani a világ valamennyi nyelvében – a különböző kultúrákban ugyanazok a faktorok jönnek ki.

2. Önjellemzés és mások jellemzésének egyezése: vagyis az önjellemzések nem fiktív én-reprezentáción alapulnak

3. Meghatározott kapcsolat van bizonyos faktorok pontszámai és specifikus emóciók megtapasztalásai között

4. A személyiségzavarok a vonások mintázatában ragadhatók meg

5. Örökletes tulajdonságok, jogos az evolúciós értelmezésük

A társak, partnerek és a saját értékelések korrelációi

NEO-PI faktor

Társak értékelése közti egyezés

Társ és partner közti egyezés

Társ és saját értékelésekegyezése

Partner és saját értékelések egyezése

Neuroticizmus

0,36 0,45 0,37 0,53

Extraverzió 0,41 0,26 0,44 0,53

Nyitottság 0,46 0,37 0,63 0,59

Barátságosság

0,45 0,49 0,57 0,60

Lelkiismeretesség

0,45 0,41 0,49 0,57

A Nagy Ötök időbeli stabilitása

Családi korrelációk a magasság (H), testsúly (W), extraverzió (E) és Neuroticizmus (N) között

Az örökletesség becsült értéke a BIG FIVE faktorokra

Extraverzió 0,26

Barátságosság 0,28

Lelkiismeretesség 0,28

Neuroticitás 0,31

Nyitottság 0,46

Átlag 0,34

A Nagy Ötök hazai vizsgálata

A vonáselméletek kritikái

Buss és Craik – cselekvésgyakorisági megközelítés

Passini, Norman – elképzelt személyek jellemzése

Schweder, d’Andrade – illuzórikus korrelációk

Személy-szituáció vita

Az interakció statisztikai fogalma

A személy-szituáció interakció lehetőségei

A személy-szituáció vita egy vizsgálata

A konzisztencia melletti érvelés

Bem és Allen: a konzisztencia személyre jellemző

Snyder: önmonitorozásFishbein, Ajzen: többcselekvéses kritériumEpstein: aggregáció