A külkereskedelmi ügyletek lebonyolítását kísérheti. A...

A külkereskedelmi ügyletek lebonyolítását sok okmány kitöltése és felhasználása kísérheti. A külkereskedelem az egyik leginkább bizonylatigényes gazdasági tevékenység.

Szóbeli megállapodások

Írásban rögzített szerződések és hasonló formában igazolt teljesítése a szerződésben foglalt kötelezettségeknek – okmányok.

Az írásbeli okmány által betölthető szerep lehet: ◦ Engedély

◦ Bizonylat

◦ Igazolás

A külföldiekkel való kereskedés különösen okmányigényes, de törekedni kell a bürokrácia keretek között tartására, pl.: elektronikus ügyintézési formák használatával illetve az okmányok minél nagyobb mértékű egységesítésével.

Az okmányok egy része csökkenti a résztvevők kockázatát és növeli a bizalmat is.

Egyes okmányok betölthetnek értékpapír szerepet is, ha a rajtuk feltüntetett jog csak az okmány átadásával érvényesíthető.

Viták esetén a választott bíróságokon bizonyíték.

Kereskedelmi okmányok

Szállítási okmányok

Hatósági okmányok

Banki okmányok

Biztosítási okmányok

Hatósági engedélyek

Az eladó által kiállítandó okmányok

Az árut kísérő bizonyítványok

Az áru minőségét tanúsító bizonylatok

Fizetéssel összefüggő okmányok

Biztosítási okmányok

Az áru fuvarozása során kiállított okmányok

Közraktárjegyek

Vámokmányok

Ezek a külkereskedelmi forgalmat szabályozó adminisztratív eszközök. Nemzeti szinten valósulnak meg, adják ki őket.

Csoportjai: ◦ Külker-i tevékenységre jogosító engedélyek

(export/importengedély)

◦ Forgalomhoz kötődő behozatali és kiviteli engedélyek, a kivitelit az eladó, a behozatalit a vevő kötelessége beszerezni; Tranzitengedély bizonyos áruk tranzit országon keresztüli fuvarozásához

◦ Devizahatósági engedélyek

Figyelemmel kell lenni nemzetközi szabályokra: ◦ GATT/WTO importengedélyezési kódex

◦ EU közösségi jogszabályaira, belső piacra vonatkozó szabályok

Engedélyezési hatóságok ◦ EU: SIGL

◦ Mo.: MKEH – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hatóság

Műbizonylat:az árut előállító üzem igazolása az áru minőségére és fizikai tulajdonságaira vonatkozóan.

Minőségi bizonyítvány: az előzővel szemben ezt egy független minőség-ellenőrző cég állítja ki. Az áru kereskedelmi minőség ellenőrzése biztosítja a vevő számára, hogy az exportált áru minősége megegyezik a külkereskedelmi ügyletre vonatkozó szerződésben rögzített paraméterekkel.

Minőségbiztosítási bizonylat: nem a konkrét exportáru minőségének utólagos ellenőrzésével, hanem az árut előállító cég teljes termelési folyamatának nemzetközileg akkreditált szervezettől kapott minőségtanúsítványával (pl.: ISO) biztosítja a kívánt minőségvédelmet a vevő számára.

Áruellenőrző bizonylat: az importáló kérheti kiállítását az áru szállítása előtt; független minőség-ellenőrző szervezet állítja ki; tartalma az árú minőségére, mennyiségére, összetételére és külső állapotára vonatkozóan vizsgálja a szerződésben rögzített feltételek teljesülését.

Konformitás igazolás (CE) ◦ Bizonyos termékek csak akkor hozhatók

forgalomban az EU belső piacán, ha az adott termék rendelkezik a termékbiztonságosságot tanúsító megfelelőség igazolással.

◦ Fogyasztóvédelmi eszköz.

◦ Amelyik termék rendelkezik ilyen igazolással, azon fel van tüntetve a CE megjelölés.

A nemzetközi ügyletek esetében a leggyakoribb formája a szállítmánybiztosítási kötvény. Ennek szerepe: az áru fuvarozási kockázatának áthárítása egy szállítmánybiztosítási szerződés keretében egy biztosítótársaságra. (A fuvarozási kockázat megosztása eladó és vevő között megoldható az adásvételi szerződésben szerepeltetett INCOTERMS klauzula alapján is – biztosító igénybevétele nélkül.)

A külkereskedelmi ügyletre vonatkozó szerződésekben szereplő fizetési módok számos speciális okmány, zömében banki nyomtatványok kitöltését kívánhatja meg az ügylet résztvevőitől. Pl.: ◦ Akkreditív

◦ Váltó

◦ Csekk

◦ Bankgarancia, bankkezesség

◦ Faktoring megállapodás

◦ Beszedési, átutalási megbízások

További formái: ◦ Hitelbiztosítás

◦ Árfolyam-biztosítás

◦ Termékfelelősség-biztosítás

Minden biztosítási szerződés megkötését biztosítási ajánlat előzi meg.

A káresemény bekövetkezésekor pedig kárjegyzőkönyvet kell felvenni.

Az áruraktározás legfontosabb okmánya: olyan értékpapír, ami az áru feletti tulajdonjogot testesíti meg; kiállítója a közraktár. A közraktár az árut csak közraktárjegy tulajdonosának szolgáltathatja ki, sőt az árú megtekintését is csak neki engedélyezheti. A közraktár feladata, kötelezettsége az áru szakszerű megőrzése.

A közraktárjegy az áru beraktározásával összefüggő információkat tartalmaz.

Részei: ◦ Árujegy (tulajdonjog igazolása)

◦ Zálogjegy (rendelkezési jog igazolása)

Az áru feletti korlátlan rendelkezési jogot a két rész együttes birtoklása biztosítja az árutulajdonos számára.

Az árutulajdonos a közraktárban elhelyezett árujára kölcsönt vehet fel. Ilyen esetben a kölcsön fedezetéül az árutulajdonos átadja a hitelezőnek a zálogjegyet.

Ha a hitel visszafizetése akadályba ütközik, akkor a lejáratkor a zálogjegy birtoklója kérheti a közraktártól az áru árvereztetését és a befolyt összegből követelése kiegyenlítését.

A közraktározott áru tulajdonjogának átruházása hitellel való terhelés mellett is lehetséges, de az eladási árból kell biztosítani a hitel és a kamatok visszafizetését. Az árujegyen feltüntetésre kerülnek a kölcsön paraméterei.

Az áru elvámolásához és a vámeljárás lebonyolításához szükséges okmányok.

Egységes Vámárunyilatkozat: az EU tagállamok által használt alapokmány a külkereskedelmi ügyleteknél; a nemzeti vámhatóság által forgalmazott nyomtatvány használható

Vámszavatossági okmányok: ◦ TIR igazolvány

◦ ATA igazolvány

A külkereskedelmi ügylet lebonyolításához szükséges okmányoknak csak a kisebb részét állítja ki maga az eladó, nagyobb részét másoktól szerzi be.

Tipikus ilyen okmányfajták:

Számlák

Bizonyítványok

Kereskedelmi számla

Vámszámla

Elő számla

Konzuli számla

Pro forma számla

Minden adásvétel természetes része, tartalmazza az eladó követelését a vevő felé, másrészt az importellenőrzésel eszköze is lehet olyan országokban, ahol ilyen szabályozás életben van – pl.: importkorlátozások.

A kereskedelmi számla képezi az alapját a beviteli vám és különböző illetékek kivetésének is.

Általában nincs szigorú alakisághoz kötve

Célszerű ha az importőr nyelvén van kiállítva

Tartalma: információk eladóról és vevőről; áruról; az ügylet legfontosabb paraméterei; eladó aláírása

További – opcionális – tartalmi elemek: ◦ Záradékok, amiket az importőr ország különböző

hatóságai kívánnak meg, pl.: az eladó nyilatkozata arról, hogy a számla tartalma megfelel a valóságnak; egészségügyi szabályoknak való megfelelés; nincs tiltott áru a csomagban

EU-s különleges előírások: ◦ Szerepeltetni kell a kereskedelmi számlán az eladó

és a vevő közösségi adószámát illetve fel kell tüntetni, hogy az ügylet (ha az közösségen belüli adásvétel), adómentes a közösségi jog alapján.

◦ Harmadik országból származó áruk esetén a kereskedelmi számlát két példányban kell a vámkezeléshez benyújtani az EU külső határánál.

Ha az exportőr áruját annak érkezési súlya alapján adja el és az áru ellenértékét még annak megérkezése előtt meg kívánja kapni a vevőtől, akkor ilyen esetben az eladó elő számlát állít ki a termék feladási súlya alapján azzal, hogy a végleges elszámolás az érkezési súly alapján fog megtörténni.

A beviteli engedély megszerzéséhez egyes országokban a vevőnek mellékelnie kell az eladó nyilatkozatát az ügylet tárgyát képező áru mennyiségéről, áráról, stb. Ezt a célt szolgálja az eladó által kiállított pro forma számla.

A pro forma számla nem képvisel áruszállításból adódó követelést, mivel kiállítása az adásvételi szerződés megkötése előtt történik.

Engedélyköteles import esetén lehet kontingens befagyasztási célra használni – barátságtalan eszköz.

Vannak országok, ahol az áru beviteli vámkezeléséhez a kereskedelmi számla mellé külön vámszámlát is előír a vámhatóság. Ezen a kereskedelmi számlánál több információt kell szerepeltetni, pl.: „Érvényes hazai ár”, amivel az importőr ország a dömping elleni tud védekezni. (Lényege: az eladó által kínált ár nem lehet alacsonyabb, mint az eladó saját országán belüli eladási ár.)

Tartalmazhat származási bizonyítványt: az árut az exportőr országában állították elő.

Egyes országokban a kereskedelmi számlák mellé konzuli láttamozást is kell csatolni – ezt hivatott megtestesíteni a konzuli számla.

Általában a kereskedelmi számlán történik meg a konzuli láttamozás és nem jön létre külön okmány.

Célja: az eladásra szánt áru, eladó országbeli árának igazolása, a dömpingellenes védekezés és a reális vámérték meghatározása céljából.

WTO ajánlásra egyre kevésbe használatos.

Csomagolási egységek tartalmára vonatkozó bizonylatok (csomagolási jegyzék, súlyjegyzék, stb.)

Az ügyletben érintett csomagolási egységek tartalmát a csomagjegyzékben kell feltüntetni.

A csomagjegyzékek összesítése a konszignáció.

A csomagjegyzék az árut kíséri: az egyes csomagolási egységekbe van elhelyezve.

Tranzitügyleteknél nagyon kell arra ügyelni, hogy a csomagjegyzékből nehogy az derüljön ki, hogy az árut más országban gyártották, mint amit hivatalos származási országként megadtak.

Az exportőr, vagy exportőr által beszerzett nyilatkozat arról, hogy az áru illetve az árut szállító cég nem szerepel a vevő ország különböző tiltólistáján.

Pl.: izraeli záradék egyes arab államok esetén, amivel blokkolják az izraeli eredetű termékek behozatalát

Az importőr ország kérheti annak igazolását, hogy az áru mikor lépte át az eladó ország határát.

Igazolja az áru bruttó és nettó súlyát, illetve a csomagolóanyag súlyát.

Származási bizonyítványok

Egészségügyi bizonyítványok: ◦ Állategészségügyi

◦ Növény-egészségügyi

◦ Fertőtlenítési

◦ Rádioaktivitási

◦ Egyéb: vallási étkezési szabályok, sirex darazsak elleni védelem meglétéről

Az áru származását, eredetét bizonyítja: az okmányon rendszerint az eladó országának kereskedelmi kamarája tanúsítja, hogy az exportáru az eladó országában termett illetve ott állították elő – döntő részben.

Célja, hogy az árut a beviteli vámkezelésnél a megfelelő vámtarifa alá sorolják be (vámmentes; preferenciális; általános).

Előfordulnak olyan esetek, amikor származási hely alapján korlátozzák a behozatalt, pl.: kergemarhakór - UK

Az EU importja esetén a vámpreferenciákat, kedvezményeket az egyes importáruk származási helye alapján állapítják meg.

Származási hely fogalmát kiterjesztett módon értelmezik: ◦ áru előállításának, termesztésének helye ◦ az áru elegendő mértékű feldolgozásának helye

Származás igazolása okmányokkal: ◦ EUR1 – szállítási bizonyítvány ◦ EUR2 ◦ FORM A – fejlődő országok exportárui számára

Az élő állatok, húsfélék, állati termékek exportszállítmányait kísérő, hatósági állatorvos által kiállított hivatalos okmány.

Igazolja, hogy a szállítás időpontjában az áru megfelelt az importőr-, illetve a tranzit ország egészségügyi előírásainak.

Az okmányt az importáló ország vámkezelésénél szükséges benyújtani.

Az importárukra vonatkozó ellenőrzéseket az EU külső határain, a határátkelőhelyeken végzik el.

Ezzel párhuzamosan zajlik annak vizsgálata, hogy a harmadik ország egészségügyi előírásai megfelelnek-e az EU követelményeinek.

Az EU-n belül bejelentési kötelezettség terheli a termelőket, betegségtípusonként.

Az EU-n belül az élőállatok mozgását követő rendszer is működik.

Növényeket, gyümölcsöket és egyéb mezőgazdasági exporttermékeket kísérő hivatalos bizonyítvány.

Igazolja, hogy az áru a szállítás időpontjában megfelelt a fogadó ország növény-egészségügyi előírásainak.

Növény-egészségügyi hatóság állítja ki.

Egy példánya az árut kíséri, a beviteli vámkezeléshez szükséges okmányként.

Az EU növény-egészségügyi rendje megköveteli a termelők és az importőrök nyilvántartásba vételét.

A növények EU-n belüli piaci mozgásához növényútlevél kiadása szükséges: ez garantálja a szállítmányok nyomon követhetőségét, igazolja az ellenőrzés megtörténtét és a termelő regisztrált voltát.

A védett zónákba (rovarkártevőktől mentes területek) való bevitelhez külön ellenőrzés szükséges.

Harmadik országból származó termék növény-egészségügyi ellenőrzése az EU külső határán lévő ellenőrzési pontokon történik.

Vallási szabályok megkövetelése, agrártermékek esetén

Fertőtlenítési bizonyítvány megkövetelése

Az exportáruban a rádioaktivitás mértéke nem éri el a szabványokban rögzített értékeket

Sirex bizonyítvány: azt a fát, amit az áru csomagolásához használtak, előzetesen kezelték a sirex darazsak ellen

http://fay.sopron.hu/kulker

Tankönyvek

Órai anyag PDF-ben