A termelésmenedzsment folyamatai

11

A termelésmenedzsment A termelésmenedzsment folyamataifolyamatai

3. előadás3. előadás

22

A. Gyártást megelőző folyamatokA. Gyártást megelőző folyamatok

1. A Megrendelés, ajánlatkérés– Véleményező lap kitöltése és határidőzése– - lényeges adatok kitöltése

• = műszaki paraméterek• = mennyiségi adatok• = minőségi adatok• = elvárt határidők• = költségek + dokumentumok

– - műszaki felülvizsgálat• = termék• = technológia• = fejlesztési igények

– - mennyiségi vizsgálat• = kapacitás és határidők

– - minőségi feltételek teljesíthetősége– - költség kalkuláció

• = fedezet számítás

33

Megrendelés, ajánlatkérés 2.Megrendelés, ajánlatkérés 2.

• Véleményező lap értékelése

• Ajánlat megadása / visszaigazolás

• Szerződés létrejötte– rendelés visszaigazolással– konkrét szerződéskötéssel

• Munkaszám nyitása

44

2. Termelés tervezés2. Termelés tervezés

– melyik erőforráson?– Mikor?– Mit?– milyen anyagból?– mennyi idő alatt?– várhatóan milyen költséggel állítunk elő?

55

3. Termelés előkészítés3. Termelés előkészítés

– vagy gyártás előkészítés GYEK

• Tágan: a feltételek biztosítása• A feladat végzéséhez szükséges

– anyag, alkatrész, részegység– megfelelő mennyiségben– megfelelő határidőre történő

biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések – belső rendelések figyelembevételével

66

4. Gyártási bizonylatok4. Gyártási bizonylatok

• a) anyag utalvány

• b) bér utalvány

• c) gyártmány kísérő jegy• d) bevételezési bizonylat

77

a) Anyag utalványa) Anyag utalvány

– anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása– elszámolás alapja

• Típusai: – Egyedi egyedi gyártás, ismétlődő egyedi– Csoportos kis sorozat , sorozat

• Nincs mindig anyagutalvány – nagy sorozat, – folyamatos gyártás

• Az anyagutalványok tartalmi elemei– Munkaszám– Anyagszám– Anyagminőség– Méret– Mennyiség– Mennyiségi egység– Raktár költséghely szám– Stb.

88

b) Bér utalványb) Bér utalvány

– A feladathoz rendelt technológiai idő megadása– közvetlen bérelszámolás alapja

• Tipusai: – Egyedi egy termék bére vagy ideje– Csoportos akkordbér

• Nincs mindig bér utalvány – nagy sorozat, – folyamatos gyártás

• Az bérutalványok tartalmi elemei– Munkaszám– rajzszám– technológiai utasítás száma,– főidő, mellékidő,– szerszámok számai,– mérőeszközök számai,– költséghely szám– Stb.

99

c) Gyártmány kísérő jegyc) Gyártmány kísérő jegy

– Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál.

d) Bevételezési bizonylat– Mennyiségi átvétel– Minőségi átvétel

• Leltár: pénzügyi következmények

1010

5. Teljesítés5. Teljesítés

Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a telephelyünk volt.

A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.

1111

B. Anyag rendelés és bevitelezés B. Anyag rendelés és bevitelezés folyamatafolyamata

• Feltétel : Munkaszám nyitása• Több rendelés együtt (rendelésszám) relatív sorozatnagyság

1. Anyagnormák ellenőrzése, felülvizsgálata– Nettó anyagnorma– Bruttó anyagnorma

2. Raktárkészlet ellenőrzéserendelések feladása

3. Anyag beérkezés– mennyiségi átvétel– minőségi átvétel– reklamáció– nyilvántartásba vétel– műbizonylat, anyaglap (kötelező)

1212

4. A "Gördülő" tervezés4. A "Gördülő" tervezés

1. operatív megbeszélés

1. időszak

2. konkrét 3. előkészítés

2. operatív megbeszélés

2. időszak

3. konkrét 4. előkészítés

3. operatív megbeszélés

3. időszak

4. konkrét 5. előkészítés

4. időszak

A fenti ábra szemlélteti sematikusan a gördülő tervezés működési mechanizmusát.

1313

A működés leírása:A működés leírása:

• A gördülő vagy rullírozó tervezési módszer célja, hogy csak olyan feladatok kerüljenek végrehajtásra, amelyekhez minden erőforrás (anyag, gép, ember, stb.) rendelkezésre áll.

• A tervezés két időszakot különböztet meg:– közelebbi időszak– távolabbi időszak

1414

• A közelebbi időszakra vonatkozóan meghatározásra és ütemezésre kerülnek az elvégzendő feladatok. Ide csak olyan feladatok kerülhetnek betervezésre, amelyek erőforrásai rendelkezésre állnak.

• A távolabbi időszakra tervezhetők olyan feladatok, amelyek valamilyen kényszerből adódóan - szállítási határidő - végrehajtandók. A betervezett feladatok erőforrásigényét számba kell venni és tisztázni kell az erőforrások rendelkezésre állását.

• Intézkedési feladattervet - határidők, felelősök - kell kidolgozni a hiányzó erőforrások pótlására.

• A tervek az operatív megbeszélések alkalmával vagy azok eredményeként jönnek létre. Ezeken a megbeszéléseken az érintett területek vezetői vesznek részt.

1515

• Az operatív értekezleten– a felelősök beszámolnak a korábban meghatározott

intézkedési tervben foglaltak teljesüléséről, illetve a nem teljesülés objektív okairól, melyek alapján helyesbítő tevékenységeket határoznak meg.

– meghatározzák a közelebbi időszak végrehajtásra kerülő feladatait és annak ütemezését

– meghatározzák a távolabbi időszak terveit és az ebből adódó intézkedési feladattervet.

Az időszak többnyire egy hét szokott lenni. Célszerű lehet egy a távolabbi időszakon túlmutató harmadik időszak alkalmazása, illetve ennek rendszeres áttekintése is az operatív értekezleteken.

1616

Termelési feladatok Termelési feladatok előrejelzése előrejelzése

1717

1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási 1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben:területei a termelésmenedzsmentben:

• Kapacitás tervezés

• Készletgazdálkodás

• Beszerzési politika

• Az igény regionális változásai – üzem telepítés

• Az igény nagysága – gyártási mód

1818

2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az 2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján:időhorizont alapján:

• Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések

• Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés

• Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás

1919

3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a 3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:módszerek alapján:

1. Kvalitatív módszerek:– Szakértői becslés– Csoportmunka módszerek– Piackutatás– Történelmi analógiák– Delphy módszer

2. Kvantitatív módszerek:– Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja

és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.)

– Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió számítás).

2020

4. Az igény komponensei:4. Az igény komponensei:

– átlagos igény– trend– szezonalítás– ciklikusság– autokorreláció– véletlen változások

• Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások

2121

Trendkomponens

Szezonalitás

nincs additív multiplikativ

nincs konstans Konstans +állandó amplitúdójú változások

konstans +növekvő amplitúdójú változások

additiv lineáris lineáris +állandó amplitúdójú változások

lineáris +növekvő amplitúdójú változások

multiplikativ hatvány függvény

hatvány függvény +állandó

amplitúdójú változások

hatvány függvény +növekvő

amplitúdójú változások

2222

2323

• Ha a növekedés és érettség szakaszában levő termékek múltbeli fogyását vizsgáljuk, akkor jellegzetes formákat vehetünk észre az igény alakulásában, ezek az igényminták.

A múltbeli adatok hat alapvető komponensre bonthatók:1. Konstans elem. Minden piaci igénynek van egy

alapszintje, ami különösebb piaci stimuláció nélkül is állandóan jelen van.

2. Trendelem. A népesedés, a fogyasztás vagy a beruházások változása vagy a technikai fejlődés miatt bekövetkező egyirányú igényváltozás.

2424

3. Ciklus. A gazdaság és a politika ciklikusságához köthetően hol növekvő, hol csökkenő irányú igényváltozás.

4. Szezonalítás. Az igény éves ciklusú változását írja le, ami elsősorban a naptári ünnepekhez, az adózás rendjéhez, a szabadságolásokhoz és az időjáráshoz köthető.

5. Tranziens elem. Az igény mértékére lényegi hatással bíró egyszeri esemény. Általában mind a mértéke, mind bekövetkezésének időpontja véletlenszerű.

6. Véletlen elem. Az igény zaja, azaz a tranziens elemet leszámítva minden olyan változása, amelyet nem tudunk, vagy kisebb jelentősége miatt nem akarunk determinisztikus módon leírni.

2525

A szezonalítás értelmezéseA szezonalítás értelmezése

Szezon: egyedi jellemzőkkel rendelkező időszak.• A szezonokból áll össze a periódus.Periódusnak nevezzük a valamennyi szezont csak egyszer

tartalmazó időtartamot. Például, egy év a periódus ha a szezonok száma a négy évszak.

• A perióduson belüli szezonok száma: N.Szezonalítási faktor az átlagosnak tekinthető (konstans jellegű,

vagy trenddel is rendelkező) igény körüli ingadozást fejezi ki.• Definíció: a szezonalítási faktor, ct az igény aktuális

értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa:ct = Dt / Dátlag

∑ci = N i = t –N ; t

2626

Az idő szerepe Az idő szerepe a termelésbena termelésben

2727

Átfutási idő elemekÁtfutási idő elemek

Szerződés kötés Gyártás

kezdete Gyártás vége

vállalkozás Műszaki előkészítés

Gyártás

Értékesítés

Gyártási átfutási idő

Termelési átfutási idő

Teljes átfutási idő

2828

Átfutási idő elemek kapcsolataÁtfutási idő elemek kapcsolata

Vállalkozás Műszaki előkészítés

Gyártás

Értékesítés

Vállalkozás

Műszaki előkészítés

Gyártás

Értékesítés

2929

Ráfordítás növekedési görbeRáfordítás növekedési görbe

Bevétel

Jó Jósz Jószág

Kiadás

Ráfordított

költségek

K

100 %

Készültségi fok

3030

Az átfutási idő ás a ráfordítás Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolatanövekedési görbe kapcsolata

• Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is.

• Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi.

• A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.

3131

Tőke lekötésTőke lekötés

Befejezetlen Termelési készlet

Félkész }

Input készlet

Késztermék készlet

Követelés készlet

n = forgási napok száma1/n = forgások száma

Hozzáadott érték ebből az eredmény

3232

Mire használható a ráfordítás Mire használható a ráfordítás növekedési görbe?növekedési görbe?

II.

I.

Kts

Átfutási idő

Ráfordított

költségek

Készültségi fok

A

O

K

I

FOIFK

OIFA

ε

3333

Átfutási idő szerkezeteÁtfutási idő szerkezete

Átfutási idõ

Technológiaiidõ (1.)

Természetes folyamatokideje (2.)

Elõkészületi ésbefejezési idõ (1.2.)

Darabidõ(1.1.)

Megszakítások (3.)Munkarendbõl adódómegszakítások (3.2.)

Tartalékidõ (3.1.1.)

Munkarenden belülimegszakítások (3.1.)

Szervezési hiányosságok(3.1.2.)

Mûveletköziidõ (3.1.3.)

Minõségellenõrzés(3.1.3.1.)

Szállítás(3.1.3.2.)

Számbavétel(3.1.3.3.)

3434

Technológiai gráfTechnológiai gráf

végszerelés

t1

részszerelés

t1 t2

t1 t2 t3 t4

t1 t2 t3

t1 t2 t3 t4

A alkatrész

C alkatrész

B alkatrész

végszerelés

t1

részszerelés

t1 t2

t1 t2 t3 t4

t1 t2 t3

t1 t2 t3 t4

A alkatrész

C alkatrész

B alkatrész

Gyártunk egy terméket, mely áll:

- három (A,B,C) alkatrészből

- szerelt egységből (A+B)

- végszerelésből

3535

Gyártási tétel és gyártási módGyártási tétel és gyártási mód

z

Z

Megszakításos

z

Z =

Soros

z

Z >

Átlapolásos

3636

Soros műveletkapcsolásSoros műveletkapcsolás

• A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos.

• Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden egyes darabja elkészült.

3737

Soros műveletkapcsolásSoros műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9

Ztech=s* ∑ti = 4*9=36

3838

Párhuzamos műveletkapcsolásPárhuzamos műveletkapcsolás

• A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a következő munkahelyre, amint elkészültek.

• Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő.

• (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.)

3939

Párhuzamos műveletkapcsolásPárhuzamos műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9

Ztech=∑ti +(s-1)*tmax= 9+3*3=18

4040

Átlapolt műveletkapcsolásÁtlapolt műveletkapcsolás

• Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.

4141

Átlapolt műveletkapcsolásÁtlapolt műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9

Ztech=∑ti +(s-1)*(∑th-∑tr)= 9+3*(7-2)=24

0

2

1

3

1

2

0

4242

KapacitásKapacitás

• A vállalat teljesítőképessége

• Kapacitást mindig csak a piac szempontjából szabad megítélni

Kapacitás =Időalap

Időnorma

4343

A kapacitás az igénybevett A kapacitás az igénybevett időalap szempontjábólidőalap szempontjábólTk = bk = nsz * msz * io * gsz* (1-v)

Megnevezés Max. teljesítőképesség kapacitása:

átbocsátó képesség

Reális teljesítőképesség: kapacitás

nsz Munkanapok száma 365 257

msZ Műszakszám 3 (4) tény (1,2)

io Munkaórák száma 8 tény (7,2)

gsz Homogén gépcsoport gépeinek száma

minden gép Tény (amely gépek az adott termelési feladatban részt

vesznek)

Műszak kihasználási tényezők

1 tény

v Kieső idő 0 tény

4444

VertikalitásVertikalitás

• Technológiai ágak szerinti mélységi kiépítése– öntöde– kovács– forgácsoló– felületnemesítő– stb.

• abszolút vertikalitás– minden a gyártáshoz szükséges technológia fázis,

kapacitástól függetlenül

• relatív vertikalitás– csak azokat a vertikumokat építik ki, amelyet gazdaságosan

tudnak üzemeltetni