A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve

A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda

Cselekvési Terve

Dr. Kis ZoltánProgramiroda vezető

Budapest 2010.

Felvezetés A kormányprogram prioritásai

vidéki munkalehetőségek bővítése,

vidéki életminőség javítása.

Intézkedési terv

1. Foglalkoztatás feltételeinek egyszerűsítése 1.1 Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített

foglalkoztatásról szóló törvényt, 1.2 a kormányrendelet előkészítéséhez

szükséges paraméterek összeállítása megtörtént,

1.3 kormányrendelet tervezete tárcaközi körözésen van,

1.4 elektronikus foglalkoztatási kártya-rendszer kidolgozása 2011-ig

Intézkedési terv

2. Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok

2.1 beérkezett kérelem feldolgozásának gyorsítása, a minél gyorsabb ütemű kifizetés,

2.2 beruházási projektek, komplex projektek, mintaprojektek,

2.3 bankok kockázatkerülő magatartásának megváltoztatása,

2.4 ÚMVP és az ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolási elégtelenség vizsgálatának és kiküszöbölésének kezdeményezése

Intézkedési terv

3. Közmunkával kapcsolatos fejlesztési javaslatok

3.1 vízi társulatok és a magán-erdőgazdálkodói szféra közmunkaprogramban való közvetlen részvétele

4. Bioenergetika foglalkoztatási vonatkozásai

4.1 elkészült a Kormány felé „a biomassza energetikai hasznosítását célzó egyes intézkedésekről” szóló előterjesztés,

4.2 közmunka és alkalmi munkaprogram modellek kidolgozása

Intézkedési terv

5. A szervezeti háttér, a rendelkezésre álló információ közkinccsé tételéhez

5.1 kommunikáció, 5.2 helyzetkép és igényfelmérés, 5.3 foglalkoztatási jó gyakorlatok adatbázisa, 5.4 szervezeti feladatok megvalósításához

szükséges költség igény6. A Projektiroda középtávú feladatai 6.1 Intézkedési tervben jóváhagyottak  nyomon

követése, 6.2 minta projekt utak felderítése és feldolgozása

Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok

Probléma felvetése

„A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak)”

A vidékfejlesztési politika három területet ölel fel: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség.

1. tengely: a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása,

2. tengely: a környezet minőségének javítása, 3. tengely: a vidéki élet minőségének javítása

és a vidéki gazdaság diverzifikálása, 4. tengely: a LEADER helyi kezdeményezések

Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása

A vidéki környezet minőségének javítása A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság

diverzifikálása Az utólagos finanszírozás hátrányai A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a

diverzifikáció érdekében A programozás koherenciájának biztosítása A tengelyek foglalkoztatásra gyakorolt hatásai A tengelyek megoszlása az ÚMVP-ben

1. tengely 47%2. tengely 32%3. tengely 17%4. Technikai segítségnyújtás 4%

Javaslat1. A 3.-4. tengely támogatási konstrukcióira

beérkezett több ezer kérelem feldolgozásának lehetőségek szerinti gyorsítása.

2. Követendőnek tekinthető beruházási projektek, komplex projektek (mintaprojektek) bemutatása a széles potenciális érdeklődő kör számára.

3. Egyeztetések kezdeményezése a bankok kockázatkerülő magatartásának megváltoztatása és a vidéki vállalkozások hitelhez jutásának könnyítése érdekében.

4. Az ÚMVP- ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolási elégtelenségek kiküszöbölése.

Szociális Zöldenergia Program

Probléma felvetése

Az üvegházhatású gázok fejlett országok által történő kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20%-kal, a széndioxid emissziónak (kibocsájtásának) 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%-kal kellene csökkennie.

Az EU Megújuló Energia Útiterve és az irányelvek 2020-ra az összes felhasznált energiaforráson belül 20%-os megújuló energiaforrás részarányt céloz meg, ezen belül a bio-üzemanyagok vonatkozásában 10%-ot.

Szociális Zöldenergia Program

Célok

megújuló energiaforrások iparágának fejlesztése, ország energiaellátásának diverzifikációja és

fosszilis energiaimport-függőségének csökkentése, hazai foglalkoztatás növelése és a

környezetvédelmi elvárások teljesítése, termelői jövedelmek megőrzése, a vidéki életszínvonal javítása, munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek

megtartása.

Szociális Zöldenergia Program Eszközök

A) Biomassza Zöldségprogram – Üvegházak, fóliaházak energetikai kiváltása megújuló biomassza alapanyagból

B) Önkormányzatok, és költségvetési fenntartású falusi-kisvárosi intézmények bioenergetikai korszerűsítése

C) Elektromos áram és hőenergia előállítás kiserőműi (1-5) és közepes erőműi (max 20 MW) biomassza termelés segítségével

Szociális Zöldenergia Program

Javaslat

A „Biomassza Energetikai Program” kormány előterjesztésben foglalt „Szociális Zöldenergia Program” elindításának első mérföldköve olyan közmunka és alkalmi munkaprogram modellek kidolgozása, amely igazodik az „út a munkához” és egyéb foglalkoztatási programhoz.

FVM és SZMM egyeztetés alapján kormánydöntésre vár.

A szervezeti háttér

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH)

Magyar Agrárkamara (MA)

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

Regionális Operatív Program

ÚMVP-ben meghatározott szempontok:

- mikrovállalkozások fejlesztése - turisztikai fejlesztés- borturizmus - közszolgáltatások és a vidéki

alapszolgáltatások - településfejlesztés

Közép-magyarországi kérdőíves felmérés eredményei

A kérdőívek kitöltésében az alábbi szervezetek működtek együtt: Magyar Agrárkamara ÚMVP Tanácsadó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes vezetője Illetékes falugazdász(ok) LEADER Akciócsoport Munkaszervezetének vezetője Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének vezetője MVH kijelölt munkatársa HVI vezető

A kérdőívezés célja az agrárfoglalkoztatási helyzetkép felmérése és jó gyakorlatok gyűjtése

későbbiekben ezekre az adatokra támaszkodva az országos adatbázis létrehozatala.

A fentiek figyelembe vételével készült a régiónkénti statisztikai feldolgozás a trendek bemutatására

Alkalmi, illetve szezonális foglalkoztatás a Közép-magyarországi régióban

0

3,85

15,38

53,85

3,85

23,08

Szántóföldi növénytermesztés Állattenyésztés és -tartás Erdészet, vadgazdálkodás

Kertészet Élelmiszer feldolgozás Egyéb

Megállapítások az alkalmi foglalkozatásról:A kertészet és a szántóföldi

növénytermesztés együttes aránya majdnem eléri a 80%-ot az összes agrárfoglalkoztatottság körében.

Az állattenyésztés és tartás valamint az élelmiszer feldolgozás alacsony.

5,28

10,41

15,69

27,39

32,47

48,94

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

százalé

k

1

A régióban a munkaképes lakosság körében munkanélküliek aránya

Regisztrált munkanélküli (álláskereső) % Nem regisztrált % Összesen %

Az összes munkanélküli hány %-a 30 év alatti Az összes munkanélküli hány %-a 50 év feletti Az összes munkanélküli hány %-a nő

Megállapítások a munkanélküliekről: A munkanélküliek (regisztrált és nem

regisztrált együtt) aránya a felmérés szerint ebben a régióban a legalacsonyabb.

Az 50 év feletti munkanélküliek aránya az összes régióhoz képest a legmagasabb.

Foglalkoztatási agrárpolitika 2010-2014.

6,25 6,25

12,5

31,25

25

31,25

0

5

10

15

20

25

30

35

százalé

k

1

ágazatok

A 2010-ben várható bővülés a régió kistérségeiben

Szántóföldi növénytermesztés Állattenyésztés és -tartás Erdészet, vadgazdálkodás

Kertészet Élelmiszer feldolgozás Egyéb

Fejlődési trendek:A megkérdezettek által jósolt fejlődési

trendek közül a legnagyobb arányban a biogazdálkodás és kertészet fellendülését várják.

Mindezt a szántóföldi gazdálkodás rovására várják a megkérdezettek

50

87,5

31,25

18,75

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

százalé

k

1

A bővülés előfeltételei

Jogszabály változtatás Támogatási lehetőség(ek) Jó gyakorlatok megismerése Egyéb

Foglalkoztatási agrárpolitika 2010-2014.

A bővülés feltételei: Az bővülés legfontosabb előfeltétele a

támogatási lehetőségek kiterjesztése (83%) Ezt követi a jogszabályi változtatások

szükségessége (50%) A jó gyakorlatok megismerését a

válaszadóknak egyharmada tartja fontosnak Mindez a Cselekvési Terv által felvázolt

irányvonal helyességét igazolja

Adatbázisok az interneten (www.mnvh.eu)

Köszönöm a figyelmet!