1. A tantárgy helye a szaki hálóban 2. A tantárgyi program ...users.atw.hu/gazdalkodas/doc/penzugyi_szamvitel_tavoktatas.pdf · meglévő tárgyi eszköz bővítését, átalakítását

Pénzügyi számvitel 1.

Tantárgyi útmutató

1. A tantárgy helye a szaki hálóban

A mintatantervet megtalálja az intrán.

2. A tantárgyi program általános célja

A tantárgy célja, hogy részletes ismereteket nyújtson a vállalkozás vagyonának alakulását befolyásoló gazdasági események elszámolásához, a mérleg adatainak értékét meghatározó törvényi szabályozáshoz, a mérleg tartalmának és belső összefüggéseinek megértéséhez. A tanultak alkalmasak arra, hogy a hallgatók kellő alapot kapjanak a vállalkozások vagyoni, pénzügyi helyzetének elemzéséhez, megítéléséhez - hogy megismerjék a számviteli információs rendszer sokoldalú alkalmazási lehetőségeit.A tantárgy részletes tematikája az intrán található.

3. A tantárgy tartalma

A tantárgy elsajátításának alapvető feltétele a Számvitel alapjai megértése és ismerete, továbbá megfelelő tájékozottság az adózási szabályokban és a vállalkozások pénzügyeiben.

4. A személyes konzultációk

A személyes konzultációk fókuszpontjai a vizsgára való felkészülés és a tantárgyat tanuló hallgatói csoport igényei szerint kerülnek meghatározásra. A konzultációkra történő felkészüléshez ajánlott az egyéni haladási ütemterv szerint haladni. A konzultációs alkalmak pontos forgatókönyvét a tutorok készítik el és bocsátják hallgatóik rendelkezésére a konzultációs alkalom előtt min. 1 héttel.

5. Kötelező irodalom

• Pénzügyi számvitel I. Távoktatási tananyag

• Éva Katalin: Számvitelelemzés I. Perfekt Bp. 2006.

• Adorján - Bary - Dudásné - Fridrich - Lukács - Pál - Róth -Sztanó - Ujvári - Veit: Számvitel és elemzés I. MKVK Oktatási Központ 2001.

• 2000. évi C. törvény a számvitelről (hatályos szöveg)

6. Ajánlott irodalom

• Róth - Adorján - Lukács - Veit: Számviteli esettanulmányok 2006. MKVK Oktatási Központ Bp. 2006.

A gyakorláshoz a következő példatárakat használja:

• Korom és társai: Feladatgyűjtemény a számvitel alapjaihoz. Perfekt Bp. 2006. 7-11. fejezet -

• Kardos és társai: Példatár a számvitel alapjaihoz. Perfekt Bp. 2006. VI-VII. fejezet

• Korom és társai: Példák számvitelből. Perfekt Bp. 2001. vagy

• Loós és társai: Pénzügyi számviteli példatár. Saldo Bp. 2003.

A modul összeállításához a szerző a kötelező és ajánlott szakirodalmakon túlmenően az alábbi műveket használta fel:

• Korom - Ormos - Veress: Bevezetés a számvitel rendszerébe Akadémiai Kiadó, Bp. 2005.

• Számvitel II. Sziva Miklós - Simanovszky Zoltán: Mérlegtan MMM Tri-Mester Bt. Tatabánya 2002.

Könyvtári kölcsönzés

A kötelező és ajánlott irodalmak a Kodolányi János Főiskola könyvtárából kölcsönözhetők. A könyvtár online katalógusa itt található.

A kívánt szakirodalom a következő adatlap kitöltésével előjegyeztethető és a konzultációs központ fiókkönyvtárában átvehető.

Pénzügyi számvitel 1. 1 Kodolányi János Főiskola

http://www.kodolanyi.hu/intra

http://www.kodolanyi.hu/lib/OlvasoiKerdesek.php

http://aromo.kodolanyi.hu/monguz/index.jsp

http://www.kodolanyi.hu/intra

Könyvtári kapcsolattartók

Gazdálkodási és menedzsment szakosoknak: Könyvtáros: Koloszárné Horinka Valéria. Tel.: 22/543-431 e-mail cím: [email protected]

Turizmus- vendéglátás szakosoknak: Könyvtáros: Kaltenecker Klára. Tel.: 22/543-431 e-mail cím: [email protected]

Szerző: Zimmermann Józsefné dr.Szakmai lektor: Dr. Fodor Zita

Pénzügyi számvitel 1.-lexikon

"A" változatú mérlegA kétoldalas változatnál a mérleg bal oldalán az eszközöket, a jobb oldalon a forrásokat vesszük számba. A számviteli törvény ezt a formát "A" változatú mérlegnek nevezi.

"B" változatú mérlegA másik forma a lépcsőzetes szerkezetű mérleg. Ennél a változatnál első blokkban az eszközöket, a második blokkban a forrásokat kell kimutatni. A törvény ezt a formát "B" változatú mérlegnek hívja.

alapítás-átszervezés aktivált értékeAz alapítás-átszervezés aktivált értéke a tevékenység megkezdésével, indításával, valamint jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos, a jövőben várhatóan hasznosuló (bevételekben megtérülő) közvetlen költségek és számlázott tételek, amelyek állományba vételéről (aktiválásáról) a vállalkozás dönt.

analitikus könyvelésRészletes mennyiségi vagy mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent egy-egy vagyoni elemről és az abban bekövetkezett változásokról.

anyagokOlyan munkatárgyak, amelyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. Ide tartoznak a több termelési folyamatban is részt vevő, de éven belül elhasználódó anyagi eszközök is.

anyavállalatOlyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál ( a leányvállalatnál) közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást gyakorol.

áruolyan vásárolt készlet vagy szolgáltatás, amelyet a vállalkozás továbbértékesítési céllal szerez be, és változatlan állapotban adja tovább, bár értéke változhat.

az aktivált saját teljesítmények értékeA saját termelésű készletek állományváltozásainak együttes értékét, valamint a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben állományba vett értékét jelenti.

bankbetétA hitelintézeteknél elhelyezett, tartósan le nem kötött számlapénz.

befejezetlen termelésolyan saját termelésű készlet, amely a mérleg fordulónapján vagy más számbavételi időpontban még megmunkálás alatt áll, de azon legalább egy lényeges munkaműveletet már elvégeztek.

befektetett eszközBefektetett eszköznek minősülnek azok a vagyontárgyak, vagyoni elemek, amelyek tartósan, 1 évnél hosszabb időn keresztül szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

befektetett pénzügyi eszközökMás (külső, idegen) természetes vagy jogi személynél, tartósan lekötött hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő (pénz) eszközök, amelyek elsődleges célja tartós jövedelemszerzés és/vagy befolyásolási (irányítási ellenőrzési) lehetőség elérése.

beruházásAz üzembe nem helyezett, rendeltetésszerű használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értéke. Beruházásnak minősül továbbá a


mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

meglévő tárgyi eszköz bővítését, átalakítását (rendeltetésének megváltoztatását), élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményező tevékenység, illetve annak költsége.

beruházásokra adott előlegEgy sajátos követelés, amelyet a beruházási szállítónak előre kifizetünk. Ez a követelés a jövőbeni rendeltetése alapján kerül a mérlegbe a tárgyi eszközök közé.

cash flowPénzforgalmat, pénzáramlást jelent, lényegében a pénz képződésének és felhasználásának összetevőit mutatja be egy időszakra vonatkozóan.

céltartalékA céltartalék az eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő évben (években) várhatóan felmerülő kötelezettségek és a jövőbeni várható költségek fedezésére szolgál.

csekkÉrtékpapír (írásbeli fizetési meghagyás), az idegen váltó sajátos formája.

egyéb bevételekOlyan bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (szokásos üzletmenet) során keletkeznek, de nem minősülnek értékesítés nettó árbevételének, pénzügyi műveletek bevételeinek, rendkívüli bevételeknek.

egyéb ráfordításokOlyan ráfordítások, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, de nem minősülnek költségnek, pénzügyi műveletek ráfordításának, rendkívüli ráfordításnak.

egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásAz a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat befolyásának erőssége 20% alatti (hitelintézeteknél 10% alatti).

eredménykimutatásOlyan számviteli dokumentum, amely meghatározott formában, összevontan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait (bevételeit) és ráfordításait, valamint az eredmény levezetését és annak felhasználását az üzleti évre vonatkozóan.

eredménytartalékJellemzően a tárgyévet megelőző években folytatott gazdálkodás mérleg szerinti eredményének halmozott összege.

értékelési tartalékAz értékhelyesbítéssel, illetve értékelési különbözettel megegyező összegű saját forrás.

értékesítés nettó árbevételeAz üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások vevő által elismert ellenértéke.

eszközök (aktívák)Ha a vagyontárgyakat rendeltetésük, megjelenési formájuk, használatban betöltött szerepük alapján definiáljuk, eszközökről beszélünk.

félkész termékMinden olyan termék, amely a vállalkozáson belül legalább egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vehető, vagy így vették raktárra, de még nem késztermék, mert a vállalkozásnál további megmunkálásra kerülhet (azonban el is adható).

felújításAz elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitás, pontosság) helyreállítását szolgáló olyan tevékenység, amelynek következtében megnövekszik az adott eszköz élettartama, illetve eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, korszerűsödik stb.

főkönyvi kivonatA megnyitott, elővezetett főkönyvi számlák adatállományából egy adott időpontra készített összesítő kimutatás.

főkönyvi számlaA mérleg és az eredménykimutatás egyes tételeit, sorait helyettesítő olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a gazdasági események által közvetlenül vagy közvetetten kiváltott vagyonnövekedést, a másik oldalán a vagyoncsökkenést vesszük nyilvántartásba.

forgóeszközForgóeszköznek minősülnek azok a vagyontárgyak, vagyoni elemek, amelyek a vállalkozási tevékenységet 1 évet meg nem haladóan, vagyis nem tartósan szolgálják.

forrásokHa a vagyont eredetük (származásuk, tulajdonosuk) alapján mutatjuk ki, forrásokról (passzívákról) beszélünk.


gazdasági eseményOlyan pénzben kifejezhető beavatkozás vagy történés, amelynek hatására megváltozik a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzete és/vagy jövedelmi pozíciója.

hátrasorolt kötelezettségekOlyan hosszú lejáratra kapott kölcsönök, melyeket a tulajdonosok, hitelezők azért bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, hogy annak zavartalan működését elősegítsék.

hosszú lejáratú kötelezettségAz az egy évnél hosszabb futamidejű tartozás, amely nem tartozik a hátrasorolt kötelezettségek közé.

időbeli elhatárolásAz időbeli elhatárolás az üzleti év valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. Időbeli elhatárolással biztosítható, hogy az üzleti év bevételeivel szemben csak azok a ráfordítások jelenjenek meg, amelyek a bevétel érdekében merültek fel.

immateriális javakAz immateriális javak olyan forgalomképes /átruházható/, nem anyagiasult, értékkel bíró vagyoni elemek, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

immateriális javak értékhelyesbítéseAz immateriális javak értékhelyesbítése a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek aktuális piaci értékének és azok könyv szerinti értékének pozitív különbözete.

immateriális javakra adott előlegAz immateriális javakra adott előleg egy sajátos követelés, amelyet a vállalkozás az immateriális javakat szállító cégnek előre kifizet. Ez a követelés a majdani rendeltetése alapján kerül a mérlegbe az immateriális javak közé.

ingatlanA föld és minden olyan anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban áll.

ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokAzok a megszerzett tartós jogok, amelyek a tulajdonjog gyakorlásán kívül megilletik a vállalkozást; viseli azok terheit és szedi a hasznait.

jegyzett tőkeAz a tőkerész, amelyet a tulajdonosok a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek.

jegyzett, de még be nem fizetett tőkeLényegében a vállalkozásnak az alapítókkal (tulajdonosokkal) szemben fennálló követelése, amit az alapítóknak (tulajdonosoknak) a jegyzett tőkére még teljesíteniük kell.

készletekA vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan forgóeszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. Ide tartoznak az állatok is, a tenyészállatokat kivéve.

készletekre adott előlegEgy olyan követelés, amely abból ered, hogy a vállalkozás az anyag, áru tényleges beszerzése előtt ad át pénzeszközt a szállítónak.

kettős könyvvezetésA gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást vezet, amely az eszközökben és a forrásokban (a gazdálkodó vagyonában) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Jellemzője, hogy a gazdasági események könyvelése, rögzítése (időrendben és gazdasági tartalmuk szerint) a teljesítéskor történik, függetlenül a pénzügyi realizálástól.

kiegészítő mellékletA kiegészítő melléklet olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat foglal magában, amelyeket a törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a jövőbeni befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek.

kísérleti fejlesztés aktivált értékeA kísérleti fejlesztés aktivált értéke gyártás- és gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos, a jövőben várhatóan hasznosítható (az árbevételben megtérülő) közvetlen költségek és számlázott tételek, amelyek aktiválásáról a vállalkozó dönt, és amelyek más eszköz értékében nem aktiválhatók.

költség


Egy adott tevékenység érdekében felmerült termelési tényezők - élőmunka (munkaerő), holtmunka (munkatárgy, munkaeszköz, például anyag, tárgyi eszköz) - felhasználásának pénzben kifejezett értéke.

költségnemekA költségek megjelenési formájuk (a felmerülés jogcíme) szerinti osztályozását jelentik. A költségnemeket elemi költségeknek tekintjük.

konszolidálásA konszolidálásba bevont vállalatok között létrejött gazdasági kapcsolatokból származó számviteli halmozódások kiszűrése. Ez vonatkozik az eszközök és források egyes tételeire és/vagy a bevételek és ráfordítások elemeire.

könyvvezetésAz a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó szervezet a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.

könyvvizsgálatCélja annak megállapítása, hogy a beszámolót a törvény előírásai szerint állították össze, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről.

kötelezettségekJogszabályi előírásokból, teljesített szerződésekből eredő, általában pénzformában kiegyenlítendő vagy előlegként átvett pénzeszközhöz kapcsolódó(szolgáltatási ígéretet jelentő), a vállalkozás által elismert tartozások. Kapcsolódhatnak áruszállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz (hitel, kölcsön), állami költségvetést megillető tartozásokhoz, alapítókkal, munkavállalókkal szembeni tartozásokhoz.

követelésekJogszerű, teljesített és elismert fizetési igények.

közös vezetésű vállalkozásAz a gazdasági társaság(vállalkozás), amelyben egyrészt az anyavállalat, másrészt egy (vagy kettő) másik vállalkozás paritásos alapon rendelkezik a jogosultságokkal (szavazatokkal). A közös vezetésű vállalkozásnak két változata lehet: vagy 50-50%-kal rendelkezik az anyavállalat és egy másik cég, vagy 1/3-1/3-1/3 résszel rendelkezik mindhárom tulajdonos.

közzététel határnapjaEgybeesik a letétbe helyezés időpontjával. A vállalkozó a közzétételi kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a beszámoló egy példányát megküldi az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának. A közzétételről a számviteli törvény 154. §-a rendelkezik.

leányvállalatAz a vállalkozás, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol.

lekötött tartalékA nem szabad tőketartalék és eredménytartalék összegének elkülönített kimutatását jelenti, a saját tőke felhasználási lehetőségének korlátozása céljából.

letétbe helyezés határnapjaAz a nap, amikor a vállalkozó a beszámolóját a cégbíróságon leadja (letétbe helyezi). Ez a mérlegfordulónaptól számított 150. nap. A letétbe helyezés részletes szabályait a számviteli törvény 153. §-a foglalja magában.

mérlegA mérleg olyan előírt struktúrában összeállított számviteli okmány, amely az eszközöket és a forrásokat adott időpontra vonatkozóan, a számviteli szabályok szerinti értékeléssel, összevontan, pénzértékben tartalmazza.

mérleg szerinti eredményA tárgyévben realizált adózott eredményből a tagok, tulajdonosok által a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész, az üzleti év tevékenysége eredményének hozzájárulása a vállalkozás saját tőkéjéhez.

mérlegfőösszegAz eszközök összesen sort mérlegfőösszegnek nevezzük. A mérlegfőösszeg a gazdálkodó vagyonát jeleníti meg a mérlegfordulónapon.

mérlegfordulónapAz üzleti év utolsó napja, általában a naptári év utolsó napja, vagyis december 31-e. A folyamatosan vezetett nyilvántartásokat az üzleti év végével le kell zárni. A mérlegfordulónappal történő lezárás nem azt jelenti, hogy a nyilvántartásokba csak ezen időpontig jegyezhetők fel adatok, hanem azt, hogy a mérlegfordulónapig megtörtént gazdasági események és azok kihatásai is rögzítésre kerülnek.

mérlegkészítés időpontjaAz üzleti év fordulónapját követő azon időpont, ameddig mindazokat a gazdasági eseményeket meg kell figyelni és rögzíteni (könyvelni), amelyek a fordulónapot követően váltak ismertté, és az üzleti év gazdasági eseményeiből eredően hatással vannak az eszközökre, forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre. Ezen időpontig lehet és kell elvégezni a megbízható és valós helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat. A mérlegkészítés időpontját - az üzleti év mérlegfordulónapja és a letétbe helyezés időpontja között - a


vállalkozó határozza meg. Ezen időpont meghatározásánál figyelembe kell venni a beszámolókészítés feladatainak időigényét, a könyvvizsgálatot, a beszámolót jóváhagyó testület elé terjesztés időigényét is.

növendék, hízó- és egyéb állatokIde azok az állatok sorolandók, amelyek a tartás költségei eredményeként növekednek, súlyuk gyarapszik, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják.

pénztárA hazai (forintpénztár) vagy külföldi fizetőeszközben (valutapénztár) a házipénztárban rendelkezésre álló készpénz összege.

pénzügyi műveletek eredményeA pénzügyi tevékenység körébe tartozó gazdasági eseményekből származó bevételek és ráfordítások különbsége, a vállalkozás pénzügyi tranzakcióinak a szokásos vállalkozási eredményre gyakorolt hatását mutatja.

ráfordításA bevétel elérése érdekében az idegen eredetű, a vállalkozás közreműködése nélkül továbbadott anyagi javak felhasználása (például eladott áruk beszerzési értéke), valamint olyan eszközfelhasználások, amelyek az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül nem kapcsolhatók, de a vállalkozás tevékenységének eredményét befolyásolják (például kártérítés, kamat kifizetése stb).

rövid lejáratú kötelezettségA vállalkozás mindazon tartozása, amely a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes.

saját tőkeA vállalkozás vagyonának saját forrása. Az a tőkerész, amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott, és azzal a vállalkozás szabadon rendelkezhet: - a tulajdonosok az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak - meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek - jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolnak.

számlakeretA könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere.

számvitelA gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.

számviteli bizonylatMinden olyan külső és belső okmány, amelyet a gazdasági események dokumentálására, számviteli rögzítésére, nyilvántartására szolgál.

számviteli politikaA számviteli törvény végrehajtására vonatkozó, a törvényi előírások betartását a gazdálkodó szervezet sajátosságainak figyelembe vétele mellett szolgáló belső szabályozás, az alkalmazott módszerek, a törvényben biztosított választási lehetőségekről hozott döntések alapján megfogalmazott előírások összessége.

szellemi termékekA szellemi termékek olyan tartós nem anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő.

tárgyi eszközökolyan materiális vagyontárgyak, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

tárgyi eszközök értékhelyesbítéseAz ingatlanok, a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, az egyéb berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok aktuális piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözete.

társult vállalkozásAz a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat jelentős részesedéssel (a szavazatok legalább 20%-val, hitelintézeteknél 10%-val) rendelkezik, ezzel mértékadó befolyást tud gyakorolni.

tenyészállatokAzok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek, és a tartási költségek megtérülését ezeknek a termékeknek az értékesítése vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) biztosítja, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

tőketartalékA saját tőkének az az eleme, amelyet a tagok, tulajdonosok - alapításkor, tőkeemeléskor - ellenszolgáltatás nélkül, véglegesen bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, de a jegyzett tőke részeként a cégbíróságon nem jegyeztetik be.


üzleti évAz az időtartam, amelyről a beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában egybeesik a naptári évvel (tehát 12 hónap, január 1-jétől december 31-ig).

üzleti vagy cégértékAz üzleti vagy cégérték a jövőben elérhető gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés.

vagyoni értékű jogokA vagyoni értékű jogok olyan szerzett tartós jogok, amelyek nem ingatlanhoz kapcsolódnak, és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Fontos, hogy az ellenérték fejében a vállalkozás az adott eszköznek nem a tulajdonjogát, hanem a használati jogát vásárolja (szerzi) meg.

Bevezető

A Számvitel alapjai modul keretében általános áttekintést kaptunk a gazdálkodó szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről. Megismerkedtünk az éves beszámoló részeivel, a mérleg és eredménykimutatás szerkezetével, egyes tételeinek fogalmával és tartalmával. Rávilágítottunk a beszámoló és a könyvvezetés kapcsolatára, értelmeztük az egyes főkönyvi számlatípusok felépítésének logikáját, rendszereztük a gazdálkodó szervezetek vagyonának és eredményének változására ható gazdasági eseményeket.

A Pénzügyi számvitel a ,,finom hangolás" modulja. Ennek keretében azt az alapvető kérdést helyezzük a középpontba, hogy miképpen kell meghatároznunk a gazdálkodó szervezet vagyonának értékét a beszámoló legfontosabb dokumentumában, a mérlegben. Ahhoz, hogy a választ megadhassuk, meg kell ismernünk azokat a szabályokat és módszereket,

• amelyek révén az egyes vagyoni elemek állományba vételének értékét megállapítjuk,

• milyen értéket számolunk (számolhatunk) el, ha mennyiségi és/vagy értékbeni csökkenés következik be a vagyon állományában,

• végül - kiindulva a számviteli törvény alapvető céljából és követelményéből - hogyan kell eljárnunk a mérleg készítésekor, hogy a beszámoló megbízható, valós és teljes körű képet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi helyzetéről és jövedelemtermelő képességéről.

Hangsúlyozni kell - a tantárgynak nem az az elsődleges célja, hogy könyvelőket képezzen (természetesen felkészít arra is, hogy a későbbiekben a hallgató ilyen munkaterületen helyt tudjon állni). Viszont ahhoz, hogy közgazdászként használni tudja a számviteli információs rendszert, olvasni tudjon a beszámoló adataiból, annak alapján meg tudja ítélni az adott gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi pozícióit, meg kell ismerkednie azzal, hogy az egyes tételeket milyen gazdasági események, milyen módon befolyásolják, alakítják értéküket, nagyságrendjüket. Ez pedig nem képzelhető el a könyvvezetés szabályainak és gyakorlatának ismerete nélkül.

Már a Számvitel alapjai modul keretében említést tettünk arról, hogy a számviteli törvény előírásai csak a keretet adják meg a számviteli információs rendszer kialakításához és működtetéséhez. Minden gazdálkodó szervezetnek a céljaiból, adottságaiból és sajátosságaiból kiindulva kell megalkotnia azt a belső szabályrendszert, amelyet a könyvvezetés és beszámoló készítése során alkalmaz. Ezt a számviteli politikájában rögzíti.Hogyan érvényesülhet mégis azonos normarendszer minden, törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóra vonatkozóan? Ezt azok a törvény által deklarált számviteli alapelvek biztosítják, amelyeket mind a számviteli politika, mind a könyvvezetés és beszámoló készítése során be kell tartani a megbízható, valós kép követelményének érvényesülése érdekében. Ezért fontos, hogy tanulmányaink során a számviteli alapelvek lényegével és jelentőségével részletesen megismerkedjünk.

Az eddigiekből már érzékelhető, hogy a Pénzügyi számvitel a számvitel alapjainak megértését és ismeretét feltételezi, erre épül mindkét következő modul. Az első keretében a mérleg, a Pénzügyi számvitel 2. modulban az eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódó gazdasági események elszámolásával és a két dokumentum összeállításának szabályaival foglalkozunk részletesen, melynek során gyakran hivatkozunk az alapoknál tanultakra.

A könyvvezetéssel most ismerkedők törekedjenek arra, hogy megértsék ennek a tevékenységnek (folyamatnak) a belső logikáját, összefüggéseit, mert így nem fog nehézséget okozni az egyes gazdasági események értelmezése és rögzítése a könyvviteli nyilvántartásokban.

A Számvitel alapjai III. fejezetében bemutattuk, egy gazdálkodó szervezetnél bekövetkezett gazdasági események száma szinte megszámlálhatatlan. Ennek ellenére a kettős könyvvezetés rendszerének ,,csodája", hogy a változásokat

4 + 8 típusba be tudjuk sorolni. A könyvvitel elsajátításának a kulcsa annak felismerése, hogy milyen típusú művelet, történés következett be. Éppen ezért a modul lényegi részét nem az egyes mérlegsorokhoz tartozó könyvelési tételek ismertetés fogja alkotni, hanem a mérleg tartalmának, összefüggéseinek megismerésére és megértésére helyezzük a fő hangsúlyt.

Végül: ismételten kiemeljük, hogy a tantárgy elsajátításának alapvető feltétele a sok gyakorlás. Az egyes leckékhez kapcsolódó feladatok megoldása nem elegendő a kellő tudás, rutin megszerzéséhez. Mindenképpen ajánlatos az alábbiakban felsorolt szakirodalmak és példatárak beszerzése és az ott található tesztek, feladatok megoldásával a tanultak elmélyítése.

Tisztelt Hallgató!

Remélem, hogy a rendelkezésére álló tananyag segíteni fogja Önt abban, hogy eredményesen készüljön fel, és sok, a jövőben hasznosítható tudást szerezzen. A távoktatás rendszere biztosítja az Ön számára, hogy ehhez minden segítséget megkapjon.

A sikeres együttműködés reményében

üdvözlettel:

Zimmermann Józsefné dr.


Bevezető

Ebben a fejezetben megismerkedünk a számviteli alapelvek lényegével és gyakorlati jelentőségével. Áttekintjük, hogy milyen kérdéseket, milyen módon kell szabályoznia a gazdálkodó szervezetnek a számviteli politikájában ahhoz, hogy a számviteli törvény követelményeinek megfelelően megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást adhasson.

1. lecke. A számviteli alapelvek

A Számvitel alapjai keretében a hatályban lévő számviteli törvényt egyebek mellett úgy jellemeztük, hogy az a beszámolási kötelezettség teljesítésére, a beszámolóra, mint végtermékre helyezi a fő hangsúlyt anélkül, hogy minden gazdasági esemény konkrét elszámolási lépését, értékelési szabályát meghatározná. Keret jellegéből következően a megbízható, valós összkép filozófiáját a számviteli alapelveken keresztül érvényesíti.

A számviteli törvény a nevesített számviteli alapelveket a 15-16.§-ban részletezi.

A könnyebb áttekinthetőség miatt ezeket a szakirodalom a következőképpen csoportosítja:

1. Legfőbb alapelv (,,alap alapelv"):

• a vállalkozás folytatásának elve

2. Tartalmi alapelvek:

• teljesség elve

• valódiság elve

• óvatosság elve

• összemérés elve

3. Kiegészítő alapelvek:

• egyedi értékelés elve

• bruttó elszámolás elve

• időbeli elhatárolás elve

• tartalom elsődlegessége a formával szemben lényegesség elve

• költség-haszon összevetésének elve

4. Formai alapelvek:

• világosság elve

• folytonosság elve

• következetesség elve

Most vegyük sorra, mit is jelent az alapelvek érvényesítése a könyvvezetés és a beszámoló készítése során!

1. Vállalkozás folytatásának elve

A vállalkozás folytatásának elvét azért tekintjük a legfőbb alapelvnek, mert ez kiinduló feltétele a többi alapelv érvényesülésének. (Leegyszerűsítve: ha ez nem valósul meg, akkor az alapelvek többsége sem alkalmazható.) Ez az elv azt jelenti, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben fenn kívánja tartani és képes is fenntartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés megszüntetése, a tevékenység jelentős csökkentése. A számviteli törvény a működő vállalkozásokra vonatkozó szabályokat rögzíti.Ha tehát egy vállalkozás a belátható jövőben várhatóan nem fogja folytatni a tevékenységét, beszámolójának készítésére, vagyonának értékelésére, könyvvezetésére elsődlegesen más törvényi előírásokat (pl. a csődeljárásról, végelszámolásról és felszámolási eljárásról szóló törvény), vagy a számviteli törvény kivételes szabályait kell alkalmazni. (Pl. átalakulás számvitelére vonatkozó jogi normák.) Annak eldöntése, hogy működőképes-e a jövőben a vállalkozás vagy nem, elsődlegesen a vezetés feladata, de ebben felelőssége van a könyvvizsgálónak is.

2. Teljesség elve

A teljesség elve azt jelenti, hogy a vállalkozásnak rögzítenie kell és számításba kell vennie mindazon gazdasági eseményeket, amelyek a vagyonra és az üzleti év eredményére hatással vannak. Ideértjük azokat is, amelyek a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté, és a mérleg fordulónapján lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, vagy a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.Az alapelv lényegéből következik, hogy az csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál érvényesíthető.


http://moodle.kodolanyi.hu/mod/resource/view.php?id=2329

A teljesség elvének könnyebb megértéséhez a Számvitel alapjai modulból ismételje át az üzleti év, a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja fogalmát!Vegyünk egy-két példát a teljesség elvének érvényesülésére!

A mérlegkészítés időpontja vállalkozásunknál legyen 2006. március 20.a.) Tételezzük fel, hogy egyik szállítónk néhány számláját a 2005. üzleti évben átmeneti likviditási problémák miatt késedelmesen egyenlítettük ki. Ezért a december 31-ei fordulónapot követően, 2006. január 20-án 87.000 Ft késedelmi kamat fizetési kötelezettséggel terhel meg. Ez az összeg a 2005. évi eredményünket csökkenti egyéb ráfordítás címén, mert 2005. évi gazdasági eseményekből, a késedelmes fizetésekből ered, annak ellenére, hogy az erről szóló értesítést 2006-ban (de a mérlegkészítést megelőzően!) kaptuk.b.) 2005. december hónap folyamán egyik vevőnknek kiszámláztunk 455.000 Ft összegű készterméket. A partnerrel január 5-ei fizetési határidőben állapodtunk meg. A mérlegkészítési munkálatok során a fordulónapot követően a vevőről olyan információkat szereztünk be, hogy állandósultak fizetési nehézségei, követelésünk várhatóan csak 50 %-ban fog pénzügyileg realizálódni.

A teljesség elvének akkor teszünk eleget, ha a 2005. évi mérlegben ezt a vevői követelést 455.000 Ft helyett az eszközeink között 227.500 Ft-os értékben mutatjuk ki. Ez természetesen eredménycsökkenést jelent 2005-ben, annak ellenére, hogy a fizetési nehézségekről csak 2006-ban értesültünk.

3. Valódiság elve

A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük.Ez egyszerűen fogalmazva egyrészt azt jelenti, hogy csak hitelt érdemlő bizonylatokkal dokumentált, valós gazdasági eseményeket rögzíthetünk. Másrészt a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is meg kell lenniük. Ez utóbbi igazolására olyan leltár szolgál, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodónak a mérleg fordulónapján valóságban meglévő eszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben. Értékelésük meg kell hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és eljárásoknak.

Ezeket a II. fejezetben fogjuk részletesen megismerni.

4. Óvatosság elve

Az óvatosság elve azt jelenti, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, annak ellenére, hogy a teljesítés a szerződésnek megfelelően megtörtént, a terméket a vevő átvette, a szolgáltatást igénybe vette, a fizetési kötelezettségét elismerte.Az óvatosság elvének érvényesítését jelenti továbbá, hogy az előre látható kockázatokat, feltételezhető veszteségeket a tárgyévi eredmény meghatározása során értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával, céltartalék képzésével kell figyelembe venni. Ez független attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Az óvatosság elvéhez szorosan kapcsolódik az eszközök és források értékelésének kérdése is.Ezzel összefüggésben az óvatosság elve azt jelenti, hogy az általános szabály szerint az eszközöket nem szabad az eredeti bekerülési értéküknél magasabb összegre felértékelni, a forrásokat pedig leértékelni. Ebből a követelményrendszerből is érzékelhető, hogy az óvatosság elve több oldalról garantálja azt, hogy a vállalkozás a valóságosnál magasabb eredményt, nagyobb értékű vagyont nem mutathat ki a beszámolóban.

Az óvatosság elvének értelmezéséből kiderült, hogy az szorosan összefügg az eszközök és források értékelésével, amit a II. fejezetben fogunk tárgyalni. Itt ismerkedünk meg az értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának feltételeivel, módszereivel; a céltartalék képzésének eseteivel; valamint a vagyoni elemek értékelésének általános szabályaival, és azokkal a döntésekkel, amelyeket a vállalkozásnak az alapelv érvényesítése érdekében meg kell hoznia.

5. Összemérés elve

Az összemérés elve azt fejezi ki, hogy az üzleti év eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől, rendezéstől. A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.Tehát az üzleti év eredménye a tárgyévben gazdaságilag realizált és elismert teljesítmények és az ezek érdekében felmerült költségek (ráfordítások) különbsége, függetlenül attól, hogy azok ellenértéke kiegyenlítésre, pénzügyileg rendezésre került-e. Ebből következik, hogy az összemérés elve csak a kettős könyvvezetésben értelmezhető.

A Számvitel alapjai I. fejezetében megtárgyaltuk a gazdasági realizációs elv lényegét. Különbséget tettünk a gazdaságilag realizált bevétel (teljesítés) és a pénzbevétel, valamint a költség (ráfordítás) és a pénzkiadás között. Tekintse át ismételten ezeket a meghatározó jelentőségű kategóriákat!

6. Egyedi értékelés elve

Az egyedi értékelés elvének követelményét úgy teljesítjük, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló készítése során egyedileg rögzítjük, értékeljük. Ez azt jelenti, hogy a vagyoni elemeket külön-külön egyedileg vesszük nyilvántartásba. Ez teremti meg a lehetőséget az egyedi értékeléshez. Ezt az alapelvet támasztja alá az eszközökről és forrásokról vezetett analitikus nyilvántartás és a tételes leltár. (Az eszközök meglétét csak egyedileg lehet megállapítani.)Például nem elégséges a vállalkozásunk által gyártott ötféle késztermékről egyetlen nyilvántartást vezetni, hanem külön-külön az A, B, C, D, E termékről, az állományukban bekövetkezett változásokról mennyiségben és értékben. Ennek alapján ellenőrizhetjük év végén,




hogy fajtánként egyező-e a könyv szerinti állomány a felleltározott készlettel. Mérlegkészítéskor egyedileg összevethetjük a nyilvántartási egységárat a piaci árral, ami az értékelés alapját fogja képezni.Az egyedi értékelés elvének maradéktalan érvényesítése igen jelentős adminisztrációs kötelezettséget róna a gazdálkodókra. Ezért a lényegesség, valamint a költség-haszon összevetése elvek (ezekről rövidesen szó lesz) érvényesítésével a törvény meghatározott esetekben lehetővé teszi az egyedi értékelés elvének sajátos (egyszerűsített) alkalmazását.Sajátosan érvényesülhet ez az alapelv például:

• vevőnként, adósonként kis összegű követeléseknél,

• készleteknél,

• értékpapíroknál,

• valutánál, devizánál.

A sajátos érvényesítés feltételeit a II. fejezetben, az értékelési szabályok tanulmányozása során fogjuk megismerni.

7. Bruttó elszámolás elve

A bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Az egymással szembeni elszámolás ugyanis szűkítené a beszámoló informatív jellegét, sértené a megbízható és valós összkép bemutatását.Illusztráljuk példákkal a bruttó elszámolás elvének érvényesítését!

a.) Vállalkozásunk Arany Piroska munkavállaló részére 1 éves kihordási időre munkaruhát biztosított 2006. január 2-án. Szeptember 30-án megszűnt a munkaviszonya, ezért a cég tulajdonát képező munkaruhával el kellett számolnia. A munkavállaló úgy döntött, hogy megváltja a munkaruha bekerülési értékének a kihordási időből hátralévő részét, ezzel megszerzi annak tulajdonjogát (legyen a munkaruha vételára 12.000 Ft).Hogyan jelenik meg a könyvviteli elszámolásokban ez a gazdasági esemény?A január 2-án megvásárolt és használatba adott munkaruha értékét a vállalkozás az anyagköltségek között számolta el 12.000 Ft összegben.Szeptember 30-án a megváltás összegéről, 3.000 Ft-ról számlát állított ki a munkavállaló nevére, a befolyt ellenértéket a bevételei között számolta el (tehát a megtérüléssel nem a költségeit csökkentette!).

b.) A nyomdaipari kft-nek szállítója és egyben vevője is a szomszédjában működő autójavító cég. A nyomda szórólapokat, nyomtatványokat állít elő partnere részére, az autójavító pedig a nyomda gépkocsiparkjának szervizelését, karbantartását végzi. 2006. augusztus 3-án a nyomda leszállított és kiszámlázott az autójavítónak 197.000 Ft értékű prospektust. Augusztus 12-én az autójavító elvégezte a nyomda személygépkocsijának műszaki vizsgáztatását. A szolgáltatás számla szerinti értéke 39.000 Ft. (A teljesítéseket mindkét fél elismerte, a számlákat átutalással egyenlítik ki.)Hogyan rögzítjük a könyvekben a két gazdasági eseményt a nyomdaipari kft-nél?A társaság a prospektusok ellenértékéről kiállított számlát kiegyenlítésig a vevői követelések között mutatja ki (egyidejűleg árbevételként számolja el) 197.000 Ft összegben, a javító által nyújtott szolgáltatás számlájának 39.000 Ft-os összegét - annak kiegyenlítéséig - a szállítói kötelezettségek között veszi nyilvántartásba. (Az igénybe vett szolgáltatások között számolja el.) Tehát nem csökkentheti az összeggel a vevői követeléseket!

8. Időbeli elhatárolás elve

Az időbeli elhatárolás elve azt jelenti, hogy a két vagy több évet is érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között. Vegyük észre, hogy ez az alapelv az összemérés, a teljesség és a valódiság elvének érvényesítését szolgálja!Az időbeli elhatárolás elve lehetővé teszi, hogy az üzleti év eredményének megállapításakor minden tárgyévi teljesítéssel összefüggő bevételt, hozamot (de csakis azt!) és a bevételek realizálása érdekében felmerült összes költséget, ráfordítást figyelembe vegyük.Az időbeli elhatárolás elve csak a kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozások esetében érvényesíthető.

Lapozzon vissza a Számvitel alapjai II. fejezetének 3. leckéjéhez, ahol bővebb magyarázatot és példákat talál az időbeli elhatárolásokra!

Az aktív és passzív időbeli elhatárolásokkal a modul VI. fejezetében részletesen foglalkozunk.

9. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv azt fejezi ki, hogy az üzleti tranzakciók, gazdasági események bemutatása és elszámolása azok valós közgazdasági tartalma alapján történik, nem azok elnevezése, jogi formája szerint.Illusztráljuk egy aktuális, sokakat érintő példával ennek az alapelvnek az értelmezését!2006. június 30-ig kötelezték a jogszabályok a gazdálkodó szervezeteket, hogy vizsgálják felül a magánszemély foglalkoztatottakkal kötött megbízási szerződéseiket.Amennyiben az alkalmazás feltételei a munkaviszony, és nem a megbízási jogviszony kritériumainak felelnek meg, (az adózás szempontjából mind a foglalkoztató, mind a foglalkoztatott számára sokkal kedvezőbb) a megbízási szerződéseket a fenti határidőig át kell alakítani munkaszerződésekké. Ezt követően az arra jogosult hatóságok a foglalkoztatás körülményeit vizsgálva fogják elbírálni az érvényben lévő szerződéseket és szankcionálják azokat az eseteket, amelyeknél a szerződés formája nem áll összhangban annak tartalmával.



10. Lényegesség elve

A lényegesség elve szerint a beszámoló szempontjából lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.Annak megítélése, hogy egy adat, információ lényegesnek minősül-e vagy sem, a gazdálkodó joga és felelőssége. A (később tárgyalandó) következetesség elve azonban kikényszeríti, hogy a lényegesség megítélése ne alkalomszerű döntésen alapuljon. A minősítés szempontjait, az információ lényeges vagy nem lényeges voltát a számviteli politikában rögzíteni kell.Például megsérti a lényegesség elvét annak a beszámolónak a készítője, aki a kiegészítő mellékletben nem részletezi a zálogjoggal terhelt ingatlanjait, vagy kezességvállalásait. Ezek az információk a mérlegből nem olvashatók ki, egy potenciális befektető, vagy egy hitelező döntését azonban alapvetően befolyásolhatják.

11. Költség-haszon összevetésének elve

A költség-haszon összevetésének elve a gazdaságosság követelményét fogalmazza meg. Azt jelenti, hogy a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban azok előállításának költségeivel. Alkalmazása ugyan az üzleti megítélés fogalomkörébe tartozik, de a törvény a legszükségesebbnek tartott adatok, információk bemutatásának kötelezettségét tételesen előírja.Például a törvény szerint a kiegészítő mellékletben közölni kell a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként.De ha a kötelező törvényi előíráson túlmenően a személyi jellegű egyéb kifizetéseket jogcímenként (végkielégítés, táppénz-hozzájárulás, üdülési, étkezési hozzájárulás napidíj stb.) is részletezni tervezzük, a gazdaságosság követelményét (és a lényegesség elvét) kell szem előtt tartani.

12. Világosság elve

A világosság elve azt jelenti, hogy a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni oly módon, hogy a beszámoló a számvitelhez értő szakemberek számára informatív tartalmú legyen.Az alapelv érvényre juttatása a könyvvezetés során a belső és külső ellenőrzés lehetőségének a megteremtését jelenti azáltal, hogy a vállalkozás számlarendje alapján történik az egyértelmű és szabályszerű könyvelés.

13. Folytonosság elve

A folytonosság elve szerint az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év záró adataival, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.Emlékeztetőül: a mérleg és az eredménykimutatás három oszlopos, ahol az első oszlopba az előző évi záró adatokat kell feltüntetni. A könyvvezetésben az üzleti év nyitásakor az eszköz- és a forrásszámlákat a nyitómérleg-számlával szemben az előző évi záróegyenlegeknek megfelelő összegben nyitjuk meg.A folytonosság elvét olyan értelemben is alkalmazni kell, hogy az egymást követő üzleti években az eszközök és források értékelését, az eredmény számbavételét azonos szempontok, szabályok szerint kell elvégezni Ezeken csak a törvényben meghatározott esetekben lehet változtatni. Ha az értékelési eljárásokat a gazdálkodó szervezet megváltoztatja, azok indokolását, valamint a vagyonra és eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

14. Következetesség elve

A következetesség elve szerint a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A folytonosság elvével összefüggésben ez az alapelv a számlarend és a számviteli politika egymást követő időszakokban történő következetes alkalmazását jelenti.

15. Nem nevesített alapelvek

Nem nevesített alapelvek A nemzetközi számviteli standardok a törvényben deklarált számviteli elveken túlmenően is megfogalmaznak olyan követelményeket, amelyeket a beszámoló készítése során figyelembe kell venni. Ezek a következők:

• a hasznosíthatóság

• az időszerűség

• a semlegesség

• a helytállóság.

Értelmezzük, mit jelentenek a nem nevesített alapelvek!

• A hasznosíthatóság azt fejezi ki, hogy a beszámolóban közölt információk a felhasználók részére a döntéshozatalnál felhasználhatók, alkalmazhatók legyenek.


• Az időszerűség elve azt jelenti, hogy az információ időben álljon rendelkezésre, aktualitását ne veszítse el, ugyanakkor legyen megbízható is.

• A semlegesség tulajdonképpen tárgyilagosságot jelent, tehát a beszámoló információi ne orientáljanak meghatározott döntés meghozatalára.

• A helytállóság elve alapján a beszámolóban közölt információk tévedéstől és előítéletektől mentesek legyenek, felhasználásuk még potenciálisan se legyen félrevezető.

Összefoglaló kérdések

1. Mi indokolja számviteli alapelvek deklarálását a számviteli törvényben?

2. Csoportosítsa a könyvvezetés és beszámoló-készítés során alkalmazandó alapelveket!

3. Miért tekintjük a vállalkozás folytatásának elvét a legfőbb alapelvnek?

4. Mely alapelvekkel áll szoros kapcsolatban:

• a vállalkozás folytatásának elve

• a teljesség elve

• a következetesség elve

• a valódiság elve

• a bruttó elszámolás elve

• az összemérés elve

• a lényegesség elve

Magyarázza meg az összefüggéseket!

5. Egyes alapelvek az egyszeres könyvvezetés (egyszerűsített beszámoló készítése) során nem alkalmazhatók. Melyek ezek, és miért nem alkalmazhatók?

6. Az egyes alapelvek között ellentmondások lehetnek. Keressen erre példákat!

1. lecke. Önellenőrző feladatok

1. feladat - többszörös választásJelölje meg a számviteli törvényben nevesített alapelveket!

Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] a lényegesség elve[ ] a bruttó elszámolás elve[ ] az egyedi értékelés elve[ ] a megbízhatóság elve[ ] az óvatosság elve[ ] a semlegesség elve[ ] a helytállóság elve[ ] a gazdaságosság elve[ ] a folytonosság elve[ ] a következetesség elve

2. feladat - többszörös választásEgészítse ki az alábbi mondatot az alábbiak közül válasszon!

A számviteli törvényben a nevesített alapelvek között szerepel többek között ...


[ ] a következetesség elve[ ] a realizáció elve[ ] az időérték elve[ ] a lényegesség elve[ ] a megbízhatóság elve

3. feladat - feleletválasztás

Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:

- a bruttó elszámolás elvét- az időbeli elhatárolás elvét- az óvatosság elvét- az egyedi értékelés elvét- a vállalkozás folytatásának elvét- a következetesség elvét


- a folytonosság elvét- a teljesség elvét- a valódiság elvét

Állapítsa meg, mely számviteli alapelveket sértette meg a vállalkozás a következő esetekben!

A vállalkozás nyitómérlegének adatai nem egyeznek meg az előző évi zárómérleg adataival. (1).................

A beszámoló készítésének időszakában a vállalkozás tudomására jutott, hogy egy másik vállalkozásban lévő részesedése után mennyi osztalékot fog kapni, de ezt a beszámoló összeállításakor nem vette figyelembe. (2).................

A vállalkozás egy hiányzó vagyontárgy értékét is szerepeltette a mérlegben. (3).................

A vállalkozás 2 évre előre kifizette a könyvelési program bérleti díját, melyet az eredménykimutatás összeállításakor teljes összegben elszámolt a költségek között. (4).................

A vállalkozás mérlegének összeállításakor az előző év és a tárgyév oszlopainak adatait néhány helyen felcserélte. (5).................

A beszámolót a vállalkozás a számviteli törvény előírásainak megfelelően állította össze, holott már felszámolási eljárás indult ellene. (6).................

Azonos típusú, de különböző időpontokban vásárolt berendezések értékét összevontan tartja nyilván a vállalkozás. (7).................

A vállalkozás a mérlegkészítés időszakában tudomást szerzett arról, hogy az egyik vevőjével szemben a hitelezők felszámolási eljárást indítottak, de ezt a tényt a mérleg összeállításakor nem vette figyelembe. (8).................

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévet követő év januárjában kapta meg az irodahelyiség előző év második félévére vonatkozó bérleti díj számláját, melyet az eredmény megállapításánál nem vett figyelembe. (9).................

A vállalkozás az egyik üzleti partnerével szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek összevont értékét mutatta ki a mérlegben. (10).................4. feladat - többszörös választásVálassza ki a helyes megoldást!

A vállalkozónak a beszámolót alátámasztó könyvvezetés során a következő - számviteli törvény által nevesített - alapelveket kell szem előtt tartania:


[ ] realizáció elve[ ] teljesség elve[ ] nettó elszámolás elve[ ] aktív időbeli elhatárolás elve[ ] folytonosság elve

5. feladat - egyszeres választásMely számviteli alapelv lényegét fogalmazzuk meg a következőképpen?

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés az állandóságot és az összehasonlíthatóságot kell hogy biztosítsa.

Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) következetesség elve( ) teljesség elve( ) folytonosság elve( ) összemérés elve( ) időbeli elhatárolás elve

6. feladat - egyszeres választásMely alapelv lényege ez a meghatározás?

Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.


( ) valódiság elve( ) óvatosság elve( ) egyik sem( ) realizáció elve

7. feladat - egyszeres választásMelyik számviteli alapelvet írtuk le?

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.


( ) a lényegesség elvét( ) a folytonosság és a következetesség elvét együttesen( ) a teljesség elvét( ) az áttekinthetőség elvét( ) a világosság elvét


8. feladat - többszörös választásMegsértette-e a vállalkozás valamelyik alapelvet?

A vállalkozás tárgyév szeptember 1-jén féléves lejáratra kölcsönt adott 10 %-os kamatra egy másik vállalkozásnak. A kamat teljes összegét a következő évben tervezik elszámolni.


[ ] az összemérés elvét[ ] az időbeli elhatárolás elvét[ ] a vállalkozás folytatásának elvét[ ] a világosság elvét[ ] nem sértette meg egyiket sem

Megoldókulcs

1. feladat:

a lényegesség elveaz óvatosság elvea bruttó elszámolás elvea folytonosság elvea következetesség elveaz egyedi értékelés elve

2. feladat:

a következetesség elvea lényegesség elve

3. feladat:

(1) - a folytonosság elvét(2) - a teljesség elvét(3) - a valódiság elvét(4) - az időbeli elhatárolás elvét(5) - a következetesség elvét(6) - a vállalkozás folytatásának elvét(7) - az egyedi értékelés elvét(8) - az óvatosság elvét(9) - az időbeli elhatárolás elvét(10) - a bruttó elszámolás elvét

4. feladat:

teljesség elvefolytonosság elve

5. feladat: következetesség elve

6. feladat: óvatosság elve

7. feladat: a világosság elvét

8. feladat:

az időbeli elhatárolás elvétaz összemérés elvét

2. lecke. A számviteli politika és szabályzatai

A számviteli politika szükségességét, alapvető funkcióját és célját már több ízben érintettük. A nevesített és nem nevesített számviteli alapelvek értelmezését követően megerősíthetjük azt az állításunkat, hogy a gazdálkodó szervezetnek igen sok kérdésben kell döntenie, állást foglalnia annak érdekében, hogy a számviteli törvény beszámolóra és könyvvezetésre vonatkozó követelményeinek - a megbízható, valós kép kialakítása érdekében - meg tudjon felelni.

A számviteli politika keretében megalapozott döntéseket kell hozni azokban témakörökben, amelyekben a törvény választási lehetőséget ad; vagy nincs ugyan választási lehetősége, de a törvény előírásának teljesítéséhez az eszközt, módszert magának a gazdálkodó szervezetnek kell megkeresnie. Ezeket a döntéseket annak szem előtt tartásával kell meghoznia, hogy a számviteli információs rendszer és az ezen alapuló beszámoló, valamint a könyvvezetés biztosítsa az alapelvek maradéktalan megvalósulását.A döntéshozó(k) mozgástere, az egyes alternatívák közötti választási lehetősége és a felelőssége is igen nagy. A számviteli politika kialakításához a vezetésnek mindenekelőtt azt kell meghatároznia, hogy azt milyen stratégiai, illetve üzletpolitikai célok szolgálatába kívánja állítani. A döntések befolyásolják ugyanis a kimutatott vagyon nagyságát, az eredmény összegét, az információs rendszer működtetésének idő- és költségigényét, az információk felhasználásának hatékonyságát stb.A szakirodalom a számviteli politikát a következőképpen definiálja:

A számviteli politika a számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek kihatással vannak a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják eredményét.

A számviteli politika a törvényben rögzített alapelvekre és értékelési előírásokra, valamint a törvényhez kapcsolódó kormányrendeletekre épül. Ezek alapján kell kialakítani és írásba foglalni a gazdálkodó szervezet adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabályozást, amely az információs rendszer alapjául szolgál.

A számviteli politika célja, hogy a gazdálkodó szervezetnél olyan számviteli rendszer működjön, amelynek alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze; továbbá, hogy kielégítse a vezetői számvitelt, és segítse a külső - belső ellenőrzést.


Milyen követelményeket kell támasztani a számviteli politikával szemben?Legyen:

• testre szabott (tükrözze a vállalkozás tevékenységének sajátosságait),

• hasznosítható (feleljen meg mind a külső, mind a belső információs igényeknek),

• teljes körű (tartalmazzon minden számvitel területére vonatkozó döntést),

• egyértelmű (adjon pontos és érthető eligazítást),

• időszerű (kövesse a jogszabályi és vállalkozáson belüli változásokat),

• következetes (az egymást követő évek számviteli politikája csak a törvény által lehetővé tett esetekben változzon).

Milyen kérdésekben kell számvitel-politikai döntést hoznia a vezetésnek?

• Döntést kell hozni a vezetésnek a beszámolóra és a könyvvezetésre vonatkozóan (figyelemmel a törvényi előírásokra), hogy:

• milyen beszámolót készít;

• az üzlet év egybeesik-e a naptári évvel;

• mi a mérlegkészítés időpontja;

• ,,A" vagy ,,B" változatú mérleget készít;

• az eredmény kimutatásának mely formáját és változatát választja;

• tovább tagolja-e a mérleg és eredménykimutatás tételeit, tervez-e összevonásokat az egyes csoportokon belül;

• mi lesz a kiegészítő melléklet tartalma és felépítése;

• mi lesz az üzleti jelentés tartalma és felépítése;

• milyen rendszerű könyvvezetéssel támasztja alá a mérleget és az eredmény kimutatását;

• a gazdasági események könyvelésének határidejét;

• a könyvviteli zárlatok időpontját;

• mit tekint a számviteli elszámolások és az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek stb.

• Döntenie kell a vezetésnek az eszközök és a kötelezettségek értékeléséhez, ezen keresztül az eredmény megállapításához kapcsolódóan.Ezek a legfontosabb számvitel-politikai döntések, ezért az értékelésre vonatkozó törvényi előírásokat és választási lehetőségeket a következő II. fejezetben fogjuk részletesen megismerni.

A számviteli politika keretében a gazdálkodó szervezeteknek el kell készíteniük a következő belső szabályzatokat:

• Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata

A szabályzat célja a beszámoló részét képező mérleg tételeit alátámasztó leltárak készítése. A leltárban szereplő eszközök és források értékelésére vonatkozó, az adott gazdálkodó szervezetre érvényes szabályok kialakítása és írásba foglalása. A törvény szerint a mérlegtételek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A leltározással és leltárkészítéssel tesz eleget a gazdálkodó szervezet a valódiság elvének, és lehetővé teszi az egyedi értékelés elvének érvényesülését.

• Az eszközök és források értékelési szabályzata

Célja, hogy megalapozza az üzleti év mérlegében szereplő eszközök és kötelezettségek értékelését. A szabályzatnak tartalmaznia kell:

• az eszközök bekerülési értékének meghatározását és nyilvántartását;

• a nyilvántartási érték változásának lehetséges eseteit;

• az állománycsökkenés, állományból való kivezetés értékének megállapítására vonatkozó előírásokat;

• az év végi értékelés módszereit.

• Önköltség-számítási szabályzat

Az önköltség-számítási szabályzat célja, hogy a saját előállítású termékek, a teljesített szolgáltatások önköltségének meghatározásához és önköltségen való értékeléséhez megfelelő alapul szolgáljon. Az önköltségszámítás adatokat szolgáltat:

• a saját termelésű készletek és saját előállítású eszközök mérlegértékének megállapításához,


• tervezéshez, gazdaságossági számításokhoz,

• árképzéshez,

• a termékek és szolgáltatások önköltség-alakulásának megfigyeléséhez, elemzéséhez.

Elkészítése csak azon vállalkozások számára kötelező, amelyeknél az értékesítés nettó árbevétele - csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, és a közvetített szolgáltatások értékével - az egymilliárd forintot meghaladja, vagy a költségnemek szerinti költségek összege nagyobb mint ötszáz millió forint.

• Pénztári és pénzkezelési szabályzat A pénzkezelési szabályzat a gazdálkodó szerven belül működő házipénztár rendjét, a bankszámlapénz feletti rendelkezés, a pénzforgalom, a pénz és egyéb értékek kezelésének és bizonylati rendjének szabályait foglalja magában. A szabályzatot a pénz- és értékkezelésre vonatkozó jogszabályok alapján kell kialakítani.

Az egyes szabályzatok részletes tartalmára vonatkozóan az alábbi forrásmunkákat tanulmányozza át: Korom - Ormos - Veress: Bevezetés a számvitel rendszerébe. Akadémiai Kiadó, Bp., 2005. 436-444. oldal, vagy Adorján és társai: Számvitel és elemzés I. MKVK Okt. Közp. Kft., Bp., 2001. 38-42. oldal.

A számviteli politika elkészítéséért a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy a felelős. Új szervezet esetén a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül kell elkészíteni. Törvényi változások miatt a módosításokat ugyancsak 90 napon belül át kell vezetni.

A folytonosság és a következetesség elvének ismertetése kapcsán kiemeltük az egyes üzleti évek beszámolóinak összehasonlíthatósága érdekében a számviteli politikában rögzített módszerek, eszközök és eljárások állandóságát.

Nézzük meg, milyen esetekben ad a törvény lehetőséget ezek megváltoztatására!

• Törvényi változások esetén (például a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatályba lépésekor).

• Akkor, ha a gazdálkodó működésében, belső körülményeiben tartós és jelentős változások következnek be. Ez utóbbi esetben tartósnak minősül az egy éven túl fennálló változás, jelentős voltát pedig a számviteli politika előírásainak megfelelően kell elbírálni. Ilyen jelentőségű lehet például a tevékenységi kör megváltoztatása, új termelési profil kialakítása, az egyműszakos termelésről a folyamatos üzemre történő átállás, az értékesítési és beszerzési piacok átalakulása stb.

Törvényi előírás, hogy a változásokat a kiegészítő mellékletben ismertetni és indokolni kell, valamint számszerűen be kell mutatni azok vagyonra, eredményre gyakorolt hatását.


1. Milyen indokok támasztják alá a számviteli politika elkészítésének szükségességét?

2. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számviteli politika kialakításánál?

3. Az ajánlott szakirodalom alapján soroljon fel 10-15 témakört, amelyekről a számviteli politika egyes szabályzataiban dönteni kell!

4. Mely számviteli alapelvek érvényesülését szolgálja:

• az önköltség számítási szabályzata,

• a pénztári és pénzkezelési szabályzat,

• az eszközök és források értékelési szabályzata.

5. Mikor módosíthatók a számviteli politika előírásai? Milyen következményekkel jár a módosítás?

Bevezető

Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy mit jelent az értékelés a számvitelben, miért van megkülönböztetett jelentősége az értékelés során alkalmazott módszereknek, eljárásoknak.Az értékelés azt jelenti, hogy megadjuk, megállapítjuk az egyes vagyoni elemek értékét. A meghatározás során a számviteli törvény alapvető követelményéből kell kiindulnunk. Ennek értelmében, a beszámolóban kimutatott vagyoni értéknek megbízhatónak, a valóságos értéket tükrözőnek kell lennie. E kritérium teljesülésének tételes feltételeit azonban nem rögzíti a törvény, azt a számviteli alapelvek következetes érvényesítésével a gazdálkodó szervezet számviteli politikájában rögzített értékelési elvek és eljárások révén kell biztosítani. Ezek írásba foglalása az eszközök és források értékelési szabályzatában történik.

Az I. fejezet 2. leckéje alapján ismételje át, mit kell tartalmaznia az eszközök és források értékelési szabályzatának!

Mikor értékeljük az egyes vagyoni elemeket?

• Először állományba vételkor; meg kell határoznunk, hogy milyen értéken növeljük vagyont. Ehhez meg kell ismernünk a bekerülési érték megállapításának szabályait.

• A következő értékelési feladat a vagyon mennyiségi és/vagy értékbeni csökkenésekor a kivezetéskori összeg megállapítása.

• Végül év végén, mérlegkészítéskor azoknak az értékeléseknek a végrehajtása, amelyek alapján a megbízható, valós képet alakítjuk ki a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.



Ebben a fejezetben ennek eszközeit és módszereit fogjuk megismerni.

3. lecke. A bekerülési érték meghatározása állományba vételkor

PéldaA köznapi gondolkodásban a probléma igen egyszerűnek tűnik: ha vásárolunk egy berendezést 1 millió Ft-ért, akkor annak a bekerülési értéke 1 millió Ft. A számvitelben a bekerülési érték tágabb fogalom. Ha például ezt a vásárolt berendezést használatba vétel előtt 450 ezer Ft-ért korszerűsítjük (tudjuk, hogy a korszerűsítés növeli az eszköz értékét), akkor ezt az összeget is hozzá kell adnunk a bekerülési értékhez. Ha Európai Unión kívüli harmadik országból szerezzük be, a vámhatóság 10 % vámot ró ki, ami szintén növeli az eszközünk értékét.

Mi történik akkor, ha térítés nélkül kaptuk valakitől, vagy találtuk?Mennyi lesz ezekben az esetekben a bekerülési érték?Hogyan határozzuk meg a vagyongyarapodás mértékét?

1. Az eszközök főbb megszerzési lehetőségei

A kérdések megválaszolása előtt tekintsük át, hogy melyek lehetnek az eszközök főbb megszerzési lehetőségei. Ezek a következők:

• vásárlás

• saját tevékenységben történő előállítás (pl. termékgyártás, vagy szoftverfejlesztés saját felhasználásra)

• apport (alapításkor vagy tőkeemeléskor nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás)

• követelés, részesedés fejében történő átvétel (pl. a vevőnk nem pénzben egyenlíti ki a tartozását, hanem áruval, tárgyi eszköz átadásával; vagy végelszámolással megszűnt társaságból a részesedésünket nem pénzzel, hanem eszközök átadásával váltják meg)

• csereügylet keretében történő átvétel (téglát cementre cserélünk)

• térítés nélküli átvétel (más gazdálkodó szervezettől vagy magánszemélytől ellenszolgáltatás nélkül kapunk valamilyen vagyontárgyat) fellelt többlet (az év végi leltározás során az anyagraktárban a nyilvántartott mennyiségnél több készletet találunk, és ez a többlet nem adminisztrációs hibából ered)

• kapott ajándék, hagyaték

Ezekre az esetekre más-más szempont, szabály szerint kell meghatározni azt a bekerülési értéket, amelyen az adott eszközt nyilvántartásba vesszük. Vegyük sorra ezeket a szabályokat!

2. A bekerülési érték megállapításának alapja

2.1 Vásárlás esetén

• Belföldről történő vásárláskor: A levonható általános forgalmi adó nélküli számla szerinti árból kell kiindulni. (Az általános forgalmi adó és a bekerülési érték kapcsolatára a későbbiekben még visszatértünk.)

• Külföldről történő vásárlás esetén (devizáért, valutáért): A számla szerinti devizaértékből kell kiindulni. Abban az esetben, ha az ellenérték kiegyenlítése valutában vagy devizában fog történni, akkor a számla szerinti valutának, devizának az eszköz beszerzésekor (a teljesítés napján) érvényes, a gazdálkodó szervezet számviteli politikájában rögzített árfolyamon számított forintértékből kell a bekerülési értéket meghatározni.Erről bővebben a 4. pontban szólunk.Ha a vásárlás ellenértékének kiegyenlítése exportáruval, exportszolgáltatással történik (ezt barter-ügyletnek nevezzük), a beszerzés forintértékét az első ügylet teljesítésének napján érvényes, a számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon kell meghatározni.

A vételárat korrigálni kell a konkrét eszközhöz kapcsolódó engedményekkel és felárakkal.

2.2 Saját előállítás esetén

Saját előállítás esetén a bekerülési érték az előállítási költség (közvetlen önköltség).

Az előállítási költség (közvetlen önköltség) részei:

• az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerült költségek,

• azok a költségek, amelyek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak,


• az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek.

A közvetlen önköltség tartalmát, összetevőit a gazdálkodó szervezet a számviteli politikájában (önköltség-számítási szabályzatában) rögzíti.

A közvetlen költség fogalmának értelmezésére gyakorlati példát talál a Számvitel alapjai II. fejezet 12. leckéjének 2. pontjában.

2.3 Apport

Apport (nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás) átvétele esetén a bekerülési érték a létesítő okiratban (a társaság alapító okiratában, alapszabályában, társasági szerződésében) rögzített érték, amit a könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. (A könyvvizsgáló által megállapított értéknél nem lehet magasabb az apportérték.) A létesítő okiratban rögzített érték az az összeg, amelyet az alapítók kölcsönösen elfogadtak. Ez az érték független attól, hogy az apportot átadók milyen értéken tartják nyilván az átadott eszközt.

2.4 Követelés fejében és csereszerződés alapján átvett eszköz

Követelés fejében és csereszerződés alapján átvett eszköznél a megállapodásban, csereszerződésben meghatározott érték lesz a bekerülési érték. Ha felszámolási eljárás végén kap a vállalkozásunk valamilyen eszközt a felszámolási eljárás alatt álló céggel szembeni követelésünk ellenében, annak bekerülési értékét a vagyonfelosztási javaslatban rögzíti a felszámoló.

2.5 Részesedés fejében átvett eszköz

A részesedés fejében átvett eszköz esetén a bekerülési érték az átadó gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték. Ilyen módon juthatunk eszközökhöz, ha az a társaság, amelyben részesedésünk van, jogutód nélkül megszűnik (pl. végelszámolással), vagy tőkeleszállítást hajt végre.

2.6 A térítés nélkül átvett, többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszköz

A térítés nélkül átvett, atöbbletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszköz esetén a bekerülési érték az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert forgalmi, piaci értéke. Attól függően, hogy az eszközök milyen módon kerülhetnek a gazdálkodó szervezet birtokába, más-más a bekerülési érték megállapításának alapja. Fontos, hogy az állományba vétel meghatározásakor minden esetben a valódiság elvét kell érvényesíteni, azaz a bekerülési érték egyik esetben sem lehet magasabb az aktuális forgalmi, piaci értéknél.

3. A bekerülési érték egyéb összetevői

Az eszköz megszerzésekor megállapított bekerülési érték csak kiindulópontként szolgál, ezt a valódiság és az összemérés elvének teljesülése érdekében a törvényben tételesen felsorolt összetevőkkel növelni, módosítani kell.A számviteli törvény az eszközök bekerülési értékének fogalmát az alábbiak szerint definiálja (47. §. 1. bek.):

Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

A felsoroltakon túlmenően a bekerülési érték részét képezi az eszköz megszerzéséhez szorosan kapcsolódó

• illeték (pl. vagyonszerzés illetéke adásvétel, öröklés esetén),

• az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

Az Adótan modul keretében a következő félévben megismerkednek az áfa-törvénnyel; az áfa működéso mechanozmusával, az előzetesen felszámított adó levonhatóságának feltételeivel, illetve azokkal az esetekkel, amikor az áfa nem vonható le! A Pénzügyi számvitelhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókkal a III. fejezet 6. leckében foglalkozunk.

• a hatósági igazgatási, szolgáltatási díj (pl. telekkönyvi kivonat díja, környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

• a vásárolt vételi opció díja (pl. értékpapírok határidős ügyleteihez kapcsolódóan).

Ha az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan hitelt, kölcsönt vesz igénybe a gazdálkodó szervezet, akkor az eszköz bekerülési, beszerzési értékének részét képezi:

• a hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja,

• a hitel igénybe vétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási díj,

• a hitel-, kölcsönszerződés közjegyzői hitelesítésének díja,



• a hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításig (de csak addig!) terjedő időszakra elszámolt kamat.

A törvény kötelező érvénnyel felsorolja azokat a tételeket, amelyek nem képezhetik a bekerülési érték részét. Ezek a következők:

• a levonható áfa;

• a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási költség;

• a saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költség; (pl. az irányítási szervezet költségei, az értékesítési szervezet költségei, a raktározási költségek, a garanciális javítás költségei stb.).

Ez a minden eszközre általánosan érvényes szabályrendszer lényegében azt fejezi ki, hogy minden olyan felmerült tétel növeli a bekerülési értéket, amely az eszközhöz közvetlenül kapcsolódik, továbbá amelynek az eszközhöz való kapcsolódása megfelelő mutatók, jellemzők segítségével biztosított.A bekerülési értékről eddig leírtak alapján belátható, hogy annak értelmezése, és a gyakorlatban a törvény előírásai szerinti alkalmazása az egyik legösszetettebb, egyidejűleg legfontosabb feladat. Az, hogy milyen értéken vesszük állományba eszközöket, alapvetően meghatározza a mérlegben kimutatott vagyon nagyságát, és befolyásolja az eredmény alakulását, hiszen ezen eszközök felhasználásakor (állományból történő kivezetésekor) a felhasznált (állományból kivezetett) eszközök értékétől függ a költségek, ráfordítások összege.A bekerülési érték vagyont és eredményt meghatározó szerepe indokolja, hogy annak elemeire vonatkozóan a törvény tételes, kötelező érvényű előírásokat tartalmaz. A gazdálkodó szervezetnek ezzel összefüggésben a számviteli politikájában azt kell szabályoznia, hogy milyen feltételek fennállása esetén minősíti a bekerülési érték egyes elemeit az eszközhöz közvetlenül kapcsolódónak, illetve milyen jellemzőket, mutatókat, számítási algoritmusokat alkalmaz a megosztandó tételek összegének megállapításakor.

4. A devizás tételek bekerülési értéke

A Számvitel alapjai modulban megismertük azt a törvényi előírást, hogy a gazdálkodó szervezetek forintban vezetik a könyveiket és ezer Ft-ban állítják össze beszámolóikat (a kivételektől most eltekintünk). Ezért a devizában (valutában) is nyilvántartott vagyont (eszközöket és forrásokat) a könyvviteli nyilvántartásokban forintra kell átszámítani. Az átszámítás módjával a külföldről történő eszközbeszerzés kapcsán már szóltunk.

Most vegyük sorra, milyen eszközöknél, forrásoknál fordulhatnak elő devizás tételek. Ezek a következők lehetnek:

• valutapénztár,

• deviza-betétszámla,

• devizára szóló követelések (vevők, váltókövetelések, egyéb rövid lejáratú követelések, adott előlegek),

• tartósan adott kölcsönök,

• devizáért vásárolt részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

• devizában teljesítendő kötelezettségek (kapott hitelek, kölcsönök, devizakötvény-kibocsátásból származó kötelezettségek, szállítói, váltótartozások stb.).

A devizás tételeket a számviteli politikában rögzített, a bekerülés, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó árfolyamon kell állományba vételkor forintra átszámítani.

A törvény a következő módszerek közötti választást teszi lehetővé:

• a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlagán, vagy

• az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, vagy

• minden eszközt és forrást egységesen a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyamon, vagy

• minden eszközt és forrást egységesen a választott hitelintézet által meghirdetett deviza-eladási árfolyamon.

Ez utóbbi két módszer csak akkor választható, ha az első kettő alkalmazásával nem teljesül a megbízható, valós összkép követelménye.Hogyan kell értelmeznünk ebben az esetben a megbízható, valós kép érvényesülésének követelményét?

- Az első példa egy olyan vállalkozásról szól, amely kizárólag (vagy döntően) importbeszerzéseket bonyolít le devizában. Ahhoz, hogy a beszerzések ellenértékét devizában ki tudja egyenlíteni, a banktól devizát kell vásárolnia forintért, mert nem rendelkezik devizával (nincsenek devizabevételei). Ez a vállalkozás a devizavételi árfolyam alkalmazásával biztosítja a megbízható, valós képet, mert ki nem egyenlített devizás szállítói kötelezettségeit olyan forint-összegben mutatja ki a mérlegében, amilyen összegben a devizát majd esedékességkor meg kell vásárolnia.

- A másik vállalkozás belföldről vásárolja meg a termeléshez szükséges erőforrásokat, de termékeit külföldi piacokra devizáért értékesíti. Ez a cég akkor jár el a törvény szellemének megfelelően, ha a külföldi vevőkkel szembeni devizás követeléseit és a devizabetétjét eladási árfolyamon tartja nyilván, olyan forint-összegben, amennyiért a bank tőle a devizát megvásárolná.Figyelem! A devizavétel és eladás mindig a bank szempontjából értelmezendő!A fenti négy választható árfolyam alkalmazásától el lehet térni, ha az MNB és a kereskedelmi bankok által nem jegyzett és nem konvertibilis devizában kifejezett tételt kell forintra átszámítani. Ebben az esetben az adott deviza (valuta) szabadpiaci árfolyamán kell az átváltást elvégezni.

Az öt választható módszer alkalmazása alól kivételt képez az az eset, amikor forintért valutát, devizát vásárol a gazdálkodó szervezet.



Ekkor ugyanis a valuta, deviza értékét a ténylegesen ellenértékként kifizetett forintban kell állományba venni (tehát vételi árfolyamon kell nyilvántartani).

Ebben a leckében a bekerülési érték megállapításának általános szabályaival ismerkedtünk meg. Az egyes eszközökhöz kapcsolódó sajátos előírásokra az adott eszközcsoport, mérlegtétel tárgyalása során fogunk kitérni.


1. Foglalja össze, miért van kiemelt jelentősége a vagyonértékelési elvek, módszerek és eljárások számviteli alapelvekkel összhangban lévő meghatározásának?

2. Mely számviteli alapelvek érvényre jutását kell elősegítenie az eszközök és források értékelésének?

3. Milyen módon juthat eszközök birtokába egy gazdálkodó szervezet?

4. Melyek a különböző formában megszerzett eszközök bekerülési értékének megállapításakor a közös vonások?

5. Melyek a devizás tételek állományba vételének különös szabályai?

6. Soroljon fel olyan témaköröket, amelyeket a bekerülési érték meghatározásakor a gazdálkodó szervezetnek a számviteli politikájában szabályozni kell!

7. Soroljon fel néhány olyan devizát, amelyet nem jegyez az MNB!




- bank- eszközhöz való kapcsolódása- az átadó könyv szerinti értéke- devizavételi- első ügylet teljesítése napján érvényes- nem jegyzett és nem konvertibilis- a vagyonfelosztási javaslat- forgalmi (piaci)- a létesítő okirat szerinti- beszerzéskor (teljesítés napján) érvényes- adott eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak

Egészítse ki az alábbi mondatokat!

Apport átvétele esetén a bekerülési érték (1)................. érték.

Egy eszköz térítés nélküli átvételekor a bekerülési érték (2)..................

Jogutód nélküli megszűnés esetén a részesedésünk fejében átvett eszköz bekerülési értéke (3)................. szerinti érték.

Öröklés útján megszerzett eszközt (4)................. értéken vesszük állományba.

Külföldről történő devizás vásárlás esetén a (5)................., a gazdálkodó szervezet számviteli politikájában rögzített módszer szerinti árfolyamon számított forintértékből kiindulva kell a bekerülési értéket megállapítani.

Barter-ügyleteknél a beszerzés forintértékét az (6)................., a számviteli politikában rögzített választott árfolyamon kell meghatározni.

Az eszközök bekerülési értékének részét képezik mindazok a tételek, amelyek az (7)................., továbbá amelyeknek az (8)................. megfelelő mutatók, jellemzők segítségével biztosított.

Ha a gazdálkodó szervezet forintért valutát, vagy devizát vásárol, annak forintértékét mindig (9)................. árfolyamon kell állományba venni.

A devizavétel és eladás mindig a (10)................. szempontjából értelmezendő.

Az adott deviza szabadpiaci árfolyamán kell az átváltást elvégezni, ha az MNB és a hitelintézetek által (11)................. a deviza.



- igaz- hamis

Igazak, vagy hamisak az alábbi állítások?

A bekerülési értéket növelik a karbantartási költségek. (1).................

Az apport alapításkor, vagy tőkeemeléskor kapott nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás. (2).................


Az eszköz bekerülési értékét minden esetben csökkenti az utólag kapott engedmény. (3).................

A piackutatás költségei növelik a bekerülési értéket, ha az adott eszközhöz közvetlenül hozzárendelhetők. (4).................

A le nem vonható áfa a bekerülési érték része. (5).................

A devizáért vásárolt eszközöket a kiegyenlítés napján érvényes választott árfolyamon kell átszámítani. (6).................

A leltározás során fellelt eszközt könyv szerinti értéken veszzük állományba. (7).................

A beszerzett gumiabroncs termékdíja növeli a bekerülési értéket. (8).................

A beruházásra felvett hitel üzembe helyezésig elszámolt kamata növeli a beruházás bekerülési értékét. (9).................

A csereügylet keretében megszerzett eszköz bekerülési értéke a szerződésben meghatározott érték. (10).................3. feladat - leírásÁllapítsa meg a példákban szereplő eszközök bekerülési értékét!

,,A" vállalkozás az USA-ból anyagot szerez be termékelőállításhoz.A külföldi szállító számlája szerinti értéke 15.000 $ (teljesítéskori árfolyam 210 Ft/$, kiegyenlítéskori árfolyam 212 Ft/$.A külföldi útszakaszra jutó szállítási költség 3.500 $.A belföldi útszakaszra jutó szállítási költség 60.000 Ft + 20 % áfa.A vámhatóság 11 % vámot vetett ki az anyagra, a vámkezelési díj 5.000 Ft.A sofőrt a hegyeshalmi határátkelőnél 30.000 Ft-ra megbüntették. A bírságot a munkavállaló helyett a vállalkozás kifizette.

Megoldás

4. feladat - leírásÁllapítsa meg a példákban szereplő eszközök bekerülési értékét!

,,B" vállalkozás ingatlant vásárolt 15.000 ezer Ft + 20 % áfa összegért, amelyet raktár céljára alakít át. A kivitelező az átalakítást 8.500 ezer Ft + 20 % áfáért végezte el. A szükséges anyagokat a ,,B" vállalkozás vásárolta meg 4.950 ezer Ft + 20 % áfa összegért.

Az átalakítás fedezetére 10.000 ezer Ft hitelt kapott a bankjától, amelyet a bank az elkülönített számlájára átutalt. A számlanyitás díja 10.000 Ft, a rendelkezésre tartási jutalék 50.000 Ft. Az első 3.000 ezer Ft-os törlesztőrészlet az üzembe helyezést követő 6 hónap múlva esedékes. Az üzembe helyezésig esedékes hitelkamat 750 ezer Ft. A bank a kamat késedelmes kifizetése miatt 14.000 Ft késedelmi kamattal terhelte meg a vállalkozást.A raktár használatba vételét követően évi 200 ezer Ft-ot terveznek karbantartásra.

Megoldás


,,C" vállalkozás gépet vásárolt Németországból, melynek számla szerinti értéke 20 ezer EUR. A cég MNB árfolyamot alkalmaz az átszámításnál.Mennyi lesz a számla szerinti érték forintban, ha az EUR MNB árfolyama

• megrendeléskor 258 Ft,

• átvételkor 265 Ft,

• a számla kiegyenlítésekor 270 Ft,

• a gép üzembe helyezésekor 266 Ft.

Megoldás


,,D" vállalkozás reprezentációs célokra 1.000 db ajándéktárgyat állít elő. Ezzel kapcsolatban az alábbi költségei merültek fel (Ft-ban):

• a felhasznált anyagok költsége 388.000

• a készítőknek elszámolt munkabér 157.000

• az elszámolt munkabérek járulékai 63.000

• energiaköltség 25.000

• egyéb gépköltségek 37.000

• tárolási költségek 14.000

Az elkészített ajándéktárgyak a kereskedelmi forgalomban 1.850 Ft/db egységáron kaphatók.

Megoldás



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue-i_szamvitel_megold_3lecke_6fel.doc



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/Pue-i_szamvitel_megold_3lecke_3fel_jav_2_.doc

,,E" vállalkozás térítés nélkül átvett az önkormányzattól egy telekingatlant, melyet az átadó 2.800 ezer Ft értéken tartott nyilván. Az illetékhivatal becslése szerint az ingatlan forgalmi értéke 19.500 ezer Ft. A vállalkozást 1.150 ezer Ft vagyonátruházási illeték és 25 ezer Ft közjegyzői díj terheli.

Megoldás


,,F" vállalkozás tulajdonosa úgy döntött, hogy felemeli a társaság jegyzett tőkéjét. A tőkeemelést apport (járművek) átadásával teljesíti.Az átadott járműveket a tulajdonos 14.600 ezer Ft értékben tartja nyilván a könyveiben, az alapító okirat szerinti értékük 10.000 ezer Ft.

Megoldás

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - a létesítő okirat szerinti(2) - forgalmi (piaci)(3) - a vagyonfelosztási javaslat(4) - forgalmi (piaci)(5) - beszerzéskor (teljesítés napján) érvényes(6) - első ügylet teljesítése napján érvényes(7) - adott eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak(8) - eszközhöz való kapcsolódása(9) - devizavételi(10) - bank(11) - nem jegyzett és nem konvertibilis

2. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis(5) - igaz(6) - hamis(7) - hamis(8) - igaz(9) - igaz(10) - igaz

3. feladat: ld. a feladatnál!






4. lecke. Évközi csökkenések értékelése

Az eszközök és források állományában bekövetkezett változás kétirányú lehet: növekedés és csökkenés. Az előző leckében áttekintettük, milyen szabályok szerint állapítjuk meg a vagyoni elemek növekedésének (állományba vételének) az értékét. Ebben a részben azt ismerjük meg, hogy milyen módon állapítjuk (állapíthatjuk) meg az egyes vagyoni elemekben bekövetkezett csökkenések összegét.

A vagyon csökkenése járhat annak mennyiségi változásával (pl. értékesítjük a készterméket, kiselejtezzük a használhatatlan gépet). De csökkenhet a nyilvántartott vagyon értéke mennyiségi változás nélkül is (pl. hosszabb ideje elfekvő készletünk állagában olyan romlás következett be - meggyűrődött, elszíneződött, megrozsdásodott - ami miatt már nem ér annyit, mint amennyiért megvásároltuk; vagy a több éve működő berendezés a kopás, elhasználódás következtében veszített az értékéből).

A vagyonban (eszközökben és forrásokban) bekövetkezett mennyiségi és/vagy értékbeni csökkenéseket úgy kell elszámolnunk, hogy azzal érvényre juttassuk a megbízható, valós kép kialakításának követelményét.



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Puei_szamv_megold_3lecke_7_jav.doc

1. Az eszközök mennyiségi változással nem járó értékbeni csökkenése

Ebben az esetben az eszközök mennyisége változatlan marad, csak az értékük csökken.Az érték változásának ez a módja azoknál az eszközöknél jelenik meg, amelyek hosszabb ideig vesznek részt a gazdasági folyamatokban, fokozatosan használódnak el, ezért értéküket hosszabb idő alatt számoljuk el költségként (ráfordításként), ennek következtében eredménycsökkentő tételként.Ide tartoznak az immateriális javak és a tárgyi eszközök.Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékében bekövetkezett változást az értékcsökkenés fejezi ki.

1.1 Terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció)

A vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök a használat, az üzemeltetés során fokozatosan veszítenek a bekerülési értékükből, közvetlenül vagy közvetve átadják az értéküket az általuk létrehozott új terméknek, nyújtott szolgáltatásnak. Ezért a megszerzéskor állományba vett értéküket az elhasználódás mértékének és ütemének megfelelően kell elszámolni vagyoncsökkenésként a termelési költségek között (hiszen az adott időszakban felhasznált erőforrás értéke annyi, amennyit az adott eszköz veszített a bekerülési értékéből). Hogy ennek nagyságrendjét, időtartamát, módját meg tudjuk határozni, meg kell ismerkednünk a kapcsolódó alapfogalmakkal.

Az értékcsökkenés fogalma:Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi (technológiai) avulásának pénzben kifejezett összege. Az eszközök rendeltetésszerű használatából eredő értékcsökkenését terv szerinti értékcsökkenésnek (amortizációnak) nevezzük.

Előfordulhat azonban, hogy az eszköz állapotában a használattól függetlenül károsodás, rongálódás következett be. Az adott eszköz használati értékének eme rendkívüli események miatt bekövetkezett csökkenését terven felüli értékcsökkenésként az esemény bekövetkezésével egyidejűleg számoljuk el. A terven felüli értékcsökkenéssel a következő leckében részletesen foglalkozunk.

A következő tisztázandó kérdés az, hogy milyen időtartam (hány év) alatt számoljuk el az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét? Ehhez meg kell ismerkednünk a várható hasznos élettartam fogalmával.

A várható hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálódó eszköz értékét a vállalkozás az eredmény terhére költségként elszámolja.

A várható használati időt az üzembe helyezéskor, használatba vételkor meg kell tervezni. A döntéskor figyelembe kell venni az eszköz fizikai jellemzőit, az alkalmazás körülményeit, intenzitását, a technikai fejlődés miatt várhatóan bekövetkező avulást, stb. Ezt az időtartamot a gazdaságosság követelményét szem előtt tartva kell meghatározni, hiszen az eszközt racionálisan csak addig célszerű használni, amíg az általa előállított teljesítmény nagyobb, mint az üzemben tartásával összefüggő ráfordítás.

A hasznos élettartam elteltével nem szükségszerű az eszköz használati értékének teljes elvesztése, viszont az adott gazdálkodónál már gazdaságosan nem üzemeltethető. Más gazdálkodó számára azonban használható lehet. Ezért a következő döntést a használatba vételkor arra vonatkozóan kell meghozni, hogy a hasznos élettartam végén az eszköz várhatóan mennyiért lesz értékesíthető. Ha ennek összege valószínűsíthetően nem jelentős, akkor a maradványérték 0.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatba vételekor rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték a maradványérték.

Ez az az összeg, amely - a valódiság és az összemérés elvéből kiindulva - nem képezheti a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapját (tehát értékcsökkenésként csak a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket számolhatjuk el).

Végül a vállalkozásnak fontos döntést kell hoznia arról, hogy milyen módszerrel számolja el a terv szerinti értékcsökkenést. Ennek során figyelembe kell vennie az alábbiakat:

• várhatóan milyen ütemben térül meg az előállított és értékesített termékek, szolgáltatások árában;

• a hasznos élettartam alatt hogyan alakul az eszköz kihasználása;

• milyen szoros összefüggés van az eszköz teljesítménye és fizikai elhasználódása, erkölcsi avulása között;

• milyen irányú változás várható az eszközhöz kapcsolódó egyéb (pl. karbantartási) költségekben;

• a hasznos élettartam alatt várhatóan változik-e az eszköz funkciója, stb.

A fenti szempontok mérlegelése után a vállalkozás különböző módszerekkel számolhatja el az immateriális javak ás tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását (amortizációját).Ezek ismertetése előtt tekintsük át a számítások során használt fogalmakat!

Bruttó érték: az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értéke

Amortizálandó érték: bruttó érték - maradványérték

Értékcsökkenési leírás: a tárgyidőszaki eredmény terhére költségként elszámolt értékcsökkenés összege

Halmozott értékcsökkenés: a használatba vétel időpontjától elszámolt értékcsökkenés halmozott összege

Nettó érték: bruttó érték - halmozott értékcsökkenés


A következőkben a leggyakrabban használt amortizáció elszámolási módszerekkel fogunk megismerkedni. A felsoroltakon kívül alkalmazhatók más módszerek is, sőt az egyes módszerek kombinálhatók egymással.

Ezekről részletesen tájékozódhat Adorján és társai idézett Számvitel és elemzés I. munkájában (67-72. oldal), vagy Korom - Ormos - Veress: Bevezetés a számvitel rendszerébe című könyv 215-220.oldalán.

1.1.1 A terv szerinti értékcsökkenés időarányos leírásának módszerei

Lineáris leírás

Lényege, hogy a hasznos élettartam alatt minden évben ugyanakkora összegű amortizációt számolunk el. A számítást két módon végezhetjük el:

a.) Meghatározzuk, hogy évenként az amortizálandó érték hány százalékát írjuk le. Az amortizációs kulcs kiszámítása:

100 / évek száma

b.) Kiszámítjuk az évenként elszámolandó amortizáció összegét:

amortizálandó érték / évek száma

Degresszív leírás szorzószámos módszerrel

Degresszív leírással az eszköz értéke a használat elején többet, majd egyre kevesebbet veszít az értékéből. A számítás alapja az amortizálandó érték. Lényege, hogy a lineáris kulcsot évenként változó, egyre csökkenő szorzószámokkal változtatjuk. Fontos, hogy a szorzószámok összege megegyezik a leírási idő éveinek számával.Például ha az évek száma 4, akkor az amortizációs kulcs 100/4 = 25 %.Az alkalmazott szorzószámok: 1,5; 1,2; 0,8; 0,5. (összesen 4).Az évenkénti leírási kulcsok az alábbiak lesznek:

1. évben2. évben3. évben4. évben

1,5 * 25%=37,5%1,2 * 25%=30,0%0,8 * 25%=20,0%0,5 * 25%=12,5%

Összesen 100,0%

Degresszív leírás évek száma összege módszerével

Az előző módszerhez hasonlóan évről évre csökken az amortizáció. A számítás alapja e módszernél is az amortizálandó érték. Alkalmazása esetén első lépésben a hasznos élettartam éveit össze kell adni, majd az összegből kell kiszámítani a csökkenő arányszámokat.Példánkban legyen az évek száma ismét 4.Első lépésben megállapítjuk az évek számának összegét: 4 + 3 + 2 + 1 = 10,majd kiszámítjuk az arányszámokat: 4/10, 3/10, 2/10, 1/10 (= 1).Az évenkénti leírási kulcsok tehát:

1. évben2. évben3. évben4. évben

40%30%20%10%

Degresszív leírás állandó kulccsal

Ennél a módszernél a csökkenő összegű amortizáció kiszámításának alapja a nettó érték. Tehát a számítás alapja évről évre csökken, a leírási kulcs változatlan. A leírási kulcsot úgy állapítjuk meg, hogy a hasznos élettartam végén a maradványérték legyen az eszköz nettó értéke.

A leírási kulcs kiszámítása:

1 - ??maradványérték/ bruttó érték

ahol az ,,n" az évek száma.


Progresszív leírás

Progresszív leírás esetén a leírás alapja az amortizálandó érték. A leírás módszere lehet a szorzószámos és az évek száma összege módszer, évenként növekvő amortizációs kulcsokkal.

1.1.2 Teljesítményarányos leírás

Ezt a módszert olyan esetekben indokolt választani, amikor az eszközök mérhető teljesítménye és azok elhasználódása között szoros összefüggés van (pl. termelőgépek, járművek). A teljesítmény mérésére naturális mutatószámokat használunk (pl. gépóra, darab, kilométer, stb.). A várható teljesítmény alapján megtervezzük a teljesítményegységre jutó amortizálandó értéket, majd ennek megfelelően a tényleges teljesítmény alapján számoljuk el az értékcsökkenést.Például:egy személygépkocsi amortizálandó értéke 2.500.000 Fta tervezett futásteljesítmény a várható hasznos élettartam alatt 250.000 kmaz 1 km-re jutó amortizálandó érték: 2.500.000 : 250.000 = 10 Ft/kmaz üzembe helyezést követő első évben a tényleges futásteljesítmény 30.000 kmtehát az első évre elszámolandó amortizáció 30.000 x 10 Ft/km = 300.000 Ft

1.1.3 Egyösszegű leírás

A számviteli feladatok egyszerűsítése érdekében a törvény lehetővé teszi, hogy gazdálkodó szervezet a 100 ezer Ft alatti egyedi bekerülési értékű immateriális javakat és tárgyi eszközöket használatba vételkor egy összegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. A gazdálkodó szervezet az un. kisértékű eszközök összeghatárát 100 ezer Ft-nál alacsonyabb összegben is megállapíthatja.Ez az egyszerűsítés azonban nem menti fel a gazdálkodót a használatba vett kisértékű eszközök analitikus nyilvántartási kötelezettsége alól. A valódiság elvéből következően ezeket az eszközöket az állományból való kivezetésükig 0 értéken nyilván kell tartani.

1.1.4 A tervezett értékcsökkenési leírás megváltoztatásának feltételei

Mint minden számvitelpolitikai döntésre, az amortizáció elszámolásának szabályrendszerére (amit összefoglalóan amortizációs politikának is nevezünk) vonatkozóan is érvényesíteni kell a folytonosság és a következetesség elvét. A változtatás általános feltételeiről a számviteli politika kapcsán említést tettünk.

Most nézzük meg konkrétan, milyen esetben változtatható meg a tervezett értékcsökkenési leírás?

Ha az adott eszközöknél az értékcsökkenés tervezésekor figyelembe vett körülményekben tartós és lényeges változás következett be.Ilyen körülmény lehet az eszköz használatának időtartamában, értékében, várható maradványértékében bekövetkezett változás. A gazdálkodó szervezetnek a számviteli politikában konkrétan rögzítenie kell az amortizáció megváltoztatásának feltételeit.

1.1.5 Milyen eszközre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés?

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:

• a földterület, telek, erdő bekerülési értéke után

• az üzembe nem helyezett beruházásnál

• a teljesen 0-ra leírt eszköznél

• a tervezett maradványértéket elért eszköznél

Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni:

• képzőművészeti alkotásnál

• régészeti leletnél

• olyan kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő

2. Az eszközök csökkenése mennyiség és (egyidejűleg) értékben

Azok az összetett gazdasági események, amelyek az eszközök mennyiségi és értékbeni csökkenésével járnak, lényegében a rendelkezésre álló erőforrásoknak a működés érdekében történő felhasználását, vagy az állományból való kivezetését (pl. értékesítés, selejtezés) jelentik. Közös jellemzőjük, hogy az eredményt csökkentik.

A fő kérdés az, hogy miként rendeljük hozzá az eszközök mennyiségi csökkenéséhez az értékadatot?


2.1 Eszközök, amelyekről a gazdálkodó szervezet egyedi nyilvántartást vezet

Ebből a szempontból külön csoportot képeznek azok az eszközök, amelyekről a gazdálkodó szervezet egyedi nyilvántartást vezet.Ilyenek például a tárgyi eszközök, az immateriális javak, a vevői követelések, adott kölcsönök, stb. Ebben az esetben az állománycsökkenés értéke az adott eszköz kivezetéskori nyilvántartási (könyv szerinti) értéke.

2.2 Csökkenés értéke a csoportosan nyilvántartott eszközöknél

A csoportos nyilvántartás sajátossága, hogy egy nyilvántartásban szerepel a különböző egységáron beszerzett eszköz (amely lehet anyag-, árukészlet, értékpapír, valuta, deviza).Például a valutapénztárban lévő 200 EUR-ból 100-at 270 Ft-ért, 60-at 276 Ft-ért, 40-et 278 Ft-ért vásároltuk.A mennyiségi csökkenés értékének meghatározására különböző módszerek alkalmazhatók:

2.2.1 Értékmeghatározás a súlyozott átlagár módszerével

Halmozott átlagár módszere

• Első lépésben meghatározzuk a rendelkezésre álló készlet átlagos bekerülési értékét.

az eszköz könyv szerinti bekerülési értéke/az eszköz mennyisége

• Második lépésben az egységre jutó könyv szerinti értéket (átlagárat) megszorozzuk a csökkenés mennyiségével.

Az előző példából kiindulva tételezzük fel, hogy a pénztáros utólagos elszámolásra kiadott 120 EUR-t.Számítsuk ki, mennyi lesz a valutaállomány csökkenésének forintértéke?

A valutakészlet átlagárfolyama:100 x 270 + 60 x 276 + 40 x 278 / 200= 273,4 Ft/EURÁllománycsökkenés Ft-ban120 x 273,4 = 32.808 Ft Ennél a módszernél az átlagos bekerülési értéket (átlagárat) minden állománycsökkenés előtt újra ki kell számítani, ha közben állománynövekedés volt.

Éves átlagos beszerzési ár módszere

Ha az adott eszköz állományában az elszámolási időszakon belül gyakori a mozgás (növekedés, csökkenés), alkalmazható az a módszer is, hogy az időszaki csökkenéseket mennyiségben gyűjtjük. Az időszak végén kiszámítjuk az egységre jutó könyv szerinti értéket (átlagárat) a következőképpen:

nyitóállomány értéke + tárgyidőszaki állománynövekedés értékenyitóállomány mennyisége + tárgyidőszaki állománynövekedés mennyisége

Az átlagárat beszorozva az összes tárgyidőszaki csökkenéssel, megkapjuk az eszközcsökkenés értékét. (A módszer természetesen nemcsak éves, hanem heti, havi, negyedéves időszakra is alkalmazható).

Csúsztatott átlagár módszere

Az anyag- és árukészletek csökkenésének elszámolásánál eljárhatunk úgy is, hogy az adott időszakban (hónapban, negyedévben) kialakult egységre jutó könyv szerinti értékkel (átlagárral) szorozva állapítjuk meg a következő időszak csökkenéseit, azaz továbbvisszük (csúsztatjuk) a tárgyidőszak átlagárát.

2.2.2 FIFO (first in - first out) módszer alkalmazása

Ezt a megoldást kifogyásos módszernek is nevezik. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a legrégebben bekerült (állományba vett) eszköz kerül először kivezetésre. Ezért az első csökkenést a legrégebbi beérkezés egységárával számoljuk el.Előző példánkat folytatva számítsuk ki, mennyi a valutapénztárból kifizetett EUR forintértéke FIFO-módszer alkalmazása esetén!

Tételezzük fel, hogy a valuta a felsorolás sorrendjében került be a pénztárba.Fenti példánkhoz hasonlóan a kiadott összeg 120 EUR.Forintra átszámítva:100 x 270 + 20 x 276 = 32.520 Ft

(Látható, hogy a két számítási módszer eltérő eredménnyel járt. A különbség 288 Ft.)

Ha következő alkalommal 50 EUR-t fizet ki a pénztáros, annak forintértéke:


40 x 276 + 10 x 278 = 13.820 FtA pénztári záróállomány: 30 x 278 = 8.340 Ft

(tehát az utolsó beszerzési árral számított összeg).A FIFO-módszer megfelel a valódiság elvének, azzal összhangban van, ezért használatát a számviteli törvény megfelelőnek tartja. Léteznek további hasonló elven működő értékelési eljárások is. Ilyen a HIFO, LOFO, LIFO-eljárás, azonban ezek nem egyeztethetők össze a számviteli alapelvekkel (elsősorban a valódiság és óvatosság elvével), ezért alkalmazásuk nem ajánlatos, sőt az év végi értékelésnél nem megengedett.

HIFO (Highest in - First Out): a módszer lényege, hogy először a legmagasabb bekerülési értékű készletet vezetik ki az állományból. LOFO (Low in - First Out): a legalacsonyabb bekerülési értéken beszerzett eszköz kerül elsőként kivezetésre. LIFO (Last in - First Out): a legutoljára beszerzett készletet számolják el először csökkenésként.

2.2.3 Elszámoló, nyilvántartási árak alkalmazása

A gyakorlatban mindennapos jelenség, hogy egy-egy csoportosan nyilvántartott eszköz egységára (egységnyi bekerülési értéke) gyakran változik. Erre az esetre célszerű a gazdálkodó szervezetnek az elszámoló árat alkalmazni az eszközcsökkenések évközi értékének megállapításához. Ez a módszer az előzőeknél kevesebb munkával, adminisztrációval jár.Az elszámoló ár legalább egy évre előre meghatározott ár, ezen az áron történik az eszköznövekedések és csökkenések elszámolása.A módszer lényege abban áll, hogy beszerzéskor (állománynövekedéskor) a megfelelő eszközszámlákra elszámoló áron vesszük nyilvántartásba az adott eszközt. Az elszámoló ár és a tényleges bekerülési érték különbözetét árkülönbözeti (készletérték-különbözeti) számlákon mutatjuk ki.

Az eszközcsökkenés értékének meghatározása elszámoló áron történik, amit a csökkenésre jutó árkülönbözettel, készletérték-különbözettel korrigálunk a tényleges értékre. Induljunk ki a következő gazdasági eseményből:

Induljunk ki a következő gazdasági eseményből:

A vállalkozás augusztus hónap folyamán ,,A" anyagból háromszor vásárolt.- augusztus 10-én 10 db-ot 2.000 Ft-os egységáron, összesen 20.000 Ft-ért,- augusztus 16-án 80 db-ot 1.700 Ft-os egységáron, összesen 136.000 Ft-ért,- augusztus 26-án 5 db-ot 2.200 Ft-os egységáron, összesen 11.000 Ft-ért.

A vásárlások összértéke tényleges bekerülési értéken 167.000 Ft.Az ,,A" anyag rögzített elszámoló ára 2.050 Ft/db.A havi felhasználás 93 db.

Hogyan történik az állományba vétel?

Vásárlás időpontja Vásárlás értéke elszámoló áron Árkülönbözet (beszerzési ártól való eltérés)

augusztus 10.augusztus 16.augusztus 26.

20. 500 Ft164. 000 Ft

10. 250 Ft

- 500 Ft- 28. 000 Ft

+ 750 Ft

Összesen 194. 750 Ft - 27.750 Ft

Ellenőrzés: a nyilvántartásba vett összegek együttesen megegyeznek a tényleges bekerülési értékkel, mert194.750 - 27.750 = 167.000 Ft

Megállapíthatjuk, hogy az előre megtervezett elszámoló árnál augusztusban olcsóbban vásárolt a vállalkozás, ezért az árkülönbözet negatív.

Az eszközcsökkenés kiszámításához először nézzük meg, hogy egységnyi elszámoló áron nyilvántartott készletértékre mennyi árkülönbözet jut.-27.750 / 194. 750 = - 0,1425

A havi felhasználás elszámoló áron: 93 db x 2.050 Ft/db = 190.650 FtDe mivel az elszámoló ár magasabb, mint a tényleges beszerzési ár, a felhasználás elszámoló áron számított értékét is csökkenteni kell az arra eső árkülönbözettel.A felhasználásra jutó árkülönbözet: 190.650 x (- 0,1425) = - 27.168 FtEzután ki tudjuk számítani az anyagfelhasználást tényleges bekerülési értéken, aminek összege 190.650 - 27.168 = 163.482 Ft.


1. Miért nem számolhatjuk el az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét azok megszerzésével egyidejűleg ráfordításként az eredmény terhére?

2. Mi a különbség az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás között?

3. Mi a különbség a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés között?

4. Foglalja össze, milyen kérdésekben kell döntést hoznia a vállalkozásnak az amortizációs politika kialakításakor?


5. Milyen körülmények, feltételek fennállása esetén választaná az egyes leírási módokat?

6. Miért nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a telekre, földterületre, erdőre?

7. Miért nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés az üzembe nem helyezett beruházásra?

8. Sérti-e a valódiság elvét a súlyozott átlagár módszerének alkalmazása a csoportosan nyilvántartott eszközök esetén? Miért?

9. Alkalmazható-e a csökkenés nyilvántartási árak alapján történő elszámolása a valuta- devizakészleteknél? Miért?

10. Biztosítja-e az eszközcsökkenés tényleges bekerülési érteken történő elszámolását a nyilvántartási árak alkalmazása?




- igaz- hamis

Állapítsa meg, hogy az állítás igaz, vagy hamis!

Az értékcsökkenés csak az immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel kapcsolatos kategória. (1).................

A várható hasznos élettartam azt az időszakot jelenti, amely alatt az eszköz fizikailag elhasználódik. (2).................

A maradványérték nem lehet nulla. (3).................

A telekre, földterületre nem számolható el terven felüli értékcsökkenés. (4).................

Az értékcsökkenési leírás termelési költségként számolandó el. (5).................

A bruttó érték mindig nagyobb, mint az amortizálandó érték. (6).................

A nettó érték mindig kisebb, mint az amortizálandó érték. (7).................

A kisértékű eszközök egyösszegű elszámolása nem kötelező előírás. (8).................

A leírás módját csak a meghatározó jelentőségű tárgyi eszközökre lehet megváltoztatni. (9).................

Az épületingatlanokra nem kötelező terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, mert a forgalmi értékük folyamatosan emelkedik. (10).................

Az eszközök mennyiségi csökkenése mindig együtt jár értékbeni csökkenéssel. (11).................

Az elszámoló ár év közben nem változtatható meg. (12).................2. feladat - leírásÉrtékcsökkenés elszámolásával összefüggő feladat!

,,A" vállalkozás 2006. április 1-jén beszerzett berendezésének bekerülési értéke 3.600.000 Ft. A berendezést június 1-jén használatba vette. A berendezés tervezett használati ideje 3 év, maradványértéke 400.000 Ft.

a.) Számítsa ki a 2006-ban elszámolandó értékcsökkenési leírást!

• a lineáris leírás módszerével

• degresszív leírással, az évek száma összege módszerrel

• degresszív leírással, állandó kulccsal

b.) Mennyi lesz a berendezés nettó értéke 2006. december 31-én az egyes módszerek alkalmazása esetén?

Megoldás

3. feladat - leírásÉrtékcsökkenés elszámolásával összefüggő feladat!

,,B" vállalkozás 2004.március 20-án vásárolt egy tehergépkocsit 7.800.000 Ft-ért, amelyet a beszerzéssel egyidejűleg üzembe helyezett. Az értékcsökkenést teljesítményarányosan számolják el. A várható hasznos élettartam alatt 400.000 tonnakilométer teljesítését tervezik. A maradványérték tervezett összege 600.000 Ft. Az üzembe helyezés évében a ténylegesen teljesített tonnakilométer 80.000, 2005-ben 125.000, 2006. első félévében 70.000.

a.) Mennyi az évenként elszámolt értékcsökkenési leírás összege?b.) Mennyi a 2006. június 30-ig elszámolt halmozott értékcsökkenés?c.) Mennyi a tehergépkocsi nettó értéke 2006. június 30-án?


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue-i_szamvitel_megold_4lecke_2fel_u1.doc

Megoldás

4. feladat - leírásÉrtékcsökkenés elszámolásával összefüggő feladat!

,,C" vállalkozás tárgyi eszköz-állománya 2006. június 30-án:Ingatlan bruttó értéke 13.500.000 FtIngatlan terv szerinti értékcsökkenése .............. FtMűszaki gép bruttó értéke 18.200.000 FtMűszaki gép terv szerinti értékcsökkenése ................. FtEgyéb járművek bruttó értéke 4.950.000 FtEgyéb járművek terv szerinti értékcsökkenése ................. Ft

a.) Az ingatlan tervezett használati ideje 50 év. 1991. április 1-jén aktiválták, ebből 2.500.000 Ft a telek értéke.b.) A műszaki gépek leírása a szorzószámos módszer alapján történik 5 év alatt. Az üzembe helyezéskor megállapított szorzószámok:1,5; 1,2; 1,0; 0,8; 0,5. A gépek jelenleg 2 évesek.c.) Az egyéb járművek tervezett futásteljesítménye 550.000 km, eddig megtettek 295.000 km-t.Számítsa ki a hiányzó adatokat (a maradványérték nulla)!

Megoldás

5. feladat - leírásSzámítsa ki az eszközcsökkenések értékét!

,,A" vállalkozás egyik alapanyag-készletében 2006. április 1. és június 30. között a következő változások voltak:

Változás időpontja, jellege Mennyiségkg

EgységárFt/kg

ÉrtékFt

04.01. Nyitókészlet04.10. Vásárlás04.21. Vásárlás04.30. Felhasználás05.13. Értékesítés05.25. Vásárlás05.30. Apport átvétel05.31. Selejtezés05.31. Felhasználás06.06. Leltártöbblet06.15. Vásárlás06.25. Vásárlás06.30. Felhasználás06.30. Zárókészlet

1502.0003.5004.000

505.2508.400

1006.750

752.2001.700

11.500.

510500480

.

.515520

.

.515495505

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

a.) Számítsa ki a készletnövekedések értékét!b.) Számítsa ki a készletcsökkenéseket jogcímenként és összesen

• a halmozott átlagár módszerével

• az éves átlagos beszerzési ár módszerével

• FIFO-módszerrel.

c.) Állapítsa meg a zárókészlet mennyiségét, egységárát és értékét a három módszer alkalmazása esetén! Hasonlítsa össze az eredményeket!

Megoldás

6. feladat - leírásSzámítsa ki az eszközcsökkenések értékét!

,,B" vállalkozás az EUR devizabetét-számla forgalmának elszámolását rögzített nyilvántartási árfolyamon vezeti. Az EUR nyilvántartási árfolyama (elszámoló ára) 255 Ft.A devizabetét-számla forgalma 2006. július hónapban az alábbiak szerint alakult:

Változás időpontja jellege ÉrtékEUR

Napi árfolyamFt/EUR

Érték nyilvántartási árfolyamon

Ft

Árfolyam-különbözetFt

07.01. Nyitó07.05. Jóváírás07.12. Jóváírás07.21. Jóváírás07. Havi terhelések összesen07.31 Záróegyenleg

15.0004.7001.9008.800

21.300.

.259263252

.

.

3.825.000.....

+ 153.000.....


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue-i_szamvitel_megold_4lecke_5fel_u.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue-i_szamvitel_megold_4lecke_4fel_jav.doc


a.) Állapítsa meg a jóváírások rögzített árfolyamon nyilvántartott Ft-értékét és a deviza- árkülönbözeteket!

b.) Mennyi a terhelések Ft-összege tényleges bekerülési értéken július hónapban?

c.) Mennyi a devizabetét-számla záróegyenlege tényleges bekerülési értéken?

Megoldás

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis(4) - hamis(5) - igaz(6) - hamis(7) - hamis(8) - igaz(9) - hamis(10) - hamis(11) - hamis(12) - igaz

2. feladat:

ld. a feladatnál!

3. feladat:

ld. a feladatnál!

4. feladat:

ld. a feladatnál!

5. feladat:

ld. a feladatnál!

6. feladat:

ld. a feladatnál!

5. lecke. Eszközök és források év végi értékelése a mérlegben

Az előző két leckében a vagyoni elemek évközi állományváltozásának értékelési szabályait ismertük meg. Azt láttuk, hogy ezekre vonatkozóan a törvény (néhány kivételtől eltekintve) nem határoz meg kötelező érvényű tételes előírásokat. A gazdálkodó szervezetnek a számviteli politikájában kell kidolgoznia az értékelési elveket, módszereket, eljárásokat a számviteli alapelvek szem előtt tartásával.A beszámolóval szemben megfogalmazott megbízható és valós összkép követelményének érvényesülése érdekében mérlegkészítéskor további értékelési feladatokat kell végrehajtani.

1. A mérlegérték megállapításának módszerei

Induljunk ki abból, hogy a törvény szerint milyen értéken kell kimutatni az eszközöket és a forrásokat a mérlegben. A mérlegérték általánosságban a következő módon állapítható meg:

Bekerülési érték- Terv szerinti értékcsökkenés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél)- Terven felüli értékcsökkenés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél)- Értékvesztés (immateriális javakon, tárgyi eszközökön kívül a többi eszköznél)+ Visszaírt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés? Devizában, valutában meglévő eszközök és források év végi értékelésének árfolyamkülönbözete= Mérlegérték

A fenti összefüggésből az következik, hogy az eszközöket és forrásokat legfeljebb bekerülési értéken mutathatjuk ki a mérlegben, azaz felértékelésre nincs lehetőség. Köznapi szóhasználattal élve ez a merev szabály azt jelenti, hogy az eszközök legfeljebb olyan (a mérlegkészítéskor ismert piaci értéknél nem magasabb) összegben mutathatók ki a mérlegben, amennyiért azokat megszereztük. Ugyanakkor az óvatosság, az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következően az értékcsökkenést, az értékvesztést és az árfolyamveszteségeket el kell számolni.

A rendszerváltás utáni gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások azonban kikényszerítették e szigorú szabály oldását. Az első számviteli törvény 1996. évi módosításával lehetővé vált egyes befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése. Ez azt jelentette, hogy a valódiság elvének hangsúlyosabb érvényre jutásával azok a tényleges bekerülési értéknél magasabb összegben is kimutathatók lettek a mérlegben.Az egykori állami vállalatok - társaságokká való átalakulásukat követően - privatizálásra kerültek. Ennek során alapvető nemzetgazdasági érdek volt, hogy a hatalmas vagyonok reális piaci értéken cseréljenek gazdát. Különösen az ingatlanok esetében volt nagy különbség a könyv szerinti és a forgalmi érték között, ezért elemi szükségszerűség volt azok utóbbi értéken történő szerepeltetése a mérlegben.A törvény 2003. évi módosítása tovább erősítette a valódiság elvének térnyerését. 2004. január 1-jétől lehetővé vált egyes pénzügyi



instrumentumok valós értéken történő értékelése.

Pénzügyi instrumentumok, amelyeknél alkalmazható a valós értéken történő értékelés:

• kereskedési célú pénzügyi eszközök (pl. forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések, vásárolt követelések),

• értékesíthető pénzügyi eszközök (pl. befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott tulajdoni részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok),

• kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek (pl. értékpapír-kölcsönből eredő kötelezettségek),

• határidős és opciós ügyletek, swap ügyeletek.

Pénzügyi instrumentumok, amelyeknél nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés:

• lejáratig tartott pénzügyi eszközök (pl. lejárati idő végéig tartandó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vásárolt követelések, pénzeszközök, tartós bankbetétek),

• gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (nem vásárlás útján szerzett követelések, amelyek eredeti szerződés szerinti jogosultja a gazdálkodó),

• egyéb pénzügyi kötelezettségek (pl. szállítói kötelezettségek, hitel-, kölcsöntartozások, mérlegen kívüli függő kötelezettségek).

Összefoglalva: A gazdálkodó szervezetek az eszközök és források év végi értékelését végrehajthatják:

• a bekerülési értékből kiindulva,

• piaci értékelés alapján,

• valós értékelés alapján.

Mi ebben a leckében az első két értékelési módszerrel, azok szabályaival ismerkedünk meg. A valós értéken történő értékelés tanulmányozása meghaladja e tantárgy kereteit.Ahhoz, hogy az év végi értékelés során elvégzendő feladatokat áttekintsük, a következő fogalmakat kell tisztázni:

• terven felüli értékcsökkenés,

• értékvesztés,

• értékhelyesbítés.

2. Terven felüli értékcsökkenés

A terven felüli értékcsökkenés az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó fogalom. A törvény 53. §-a szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha:

• az immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci értéke,

• a szellemi termék, tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált; vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

• a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

• a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz.

• az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét.

Általánosságban: terven felüli értékcsökkenés az az összeg, amelyet azért kell elszámolni, mert az immateriális jószág, tárgyi eszköz piaci értéke kisebb a könyv szerinti értékénél.Elszámolásával az óvatosság és a valódiság elve jut érvényre.A törvényi definícióból következik, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának két esete van attól függően, hogy arra mikor kerül sor:

• Az év végi értékelés során kell elszámolni a terven felüli értékcsökkenést, ha azt a piaci értékviszonyok indokolják; tehát ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci, fogalmi értéke tartósan (egy éven túl) és jelentősen magasabb a könyv szerinti értékénél. (A jelentős mértéket a számviteli politikában a gazdálkodó szervezet határozza meg.)

• A másik esetben az eszközökkel kapcsolatban bekövetkezett olyan gazdasági események váltják ki az elszámolás szükségességét, amelyek a használati értékük csökkenésével járnak együtt. Ezek a gazdasági események általában nemcsak az eszközök értékét, hanem mennyiségét is érinthetik, ezért jellemzően év közben számolandók el.


3. Értékvesztés

Az óvatosság és a valódiság elvéből következő értékelési kötelezettségek nemcsak az immateriális javakra és tárgyi eszközökre vonatkoznak, hanem a gazdálkodó szervezet minden más eszközére is. Így

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre,

• a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra,

• a készletekre és

• a követelésekre.

Értékvesztést kell elszámolni - az immateriális javakon és tárgyi eszközökön kívül - minden eszköz esetében, ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke.A tartósságot és a jelentős mértéket a gazdálkodó szervezetnek - eszközcsoportonként differenciáltan - a számviteli politikájában kell rögzíteni.

Mind a terven felüli értékcsökkenést, mind az értékvesztést a ráfordítások között kell elszámolni az eszköz fajtájától függően egyéb vagy pénzügyi ráfordításként. Tehát ezek a tételek csökkentik a vállalkozások tárgyévi eredményét.A piaci érték, a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés összegeinek meghatározására egyes eszközök esetén a számviteli törvényben további szabályok találhatók. Ezeket a megfelelő eszközöknél a következő fejezetekben fogjuk tárgyalni.

4. Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés visszaírása

A 2001. január 1-jén hatályba lépett új számviteli törvényben az óvatosság elvével szemben nagyobb hangsúlyt kapott a valódiság elvének érvényre juttatása. Ezzel lehetővé vált, hogy a leértékelési különbözetek (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés) visszaírhatók legyenek, ha a következő év(ek)ben a piaci értékviszonyok megváltozása ezt indokolttá teszi.

4.1 Immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

Ha a terven felüli értékcsökkenésnek az okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, és az immateriális jószág, tárgyi eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja az eszköz könyv szerinti értékét, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell.Fontos szabály, hogy a visszaírt összeg nem haladhatja meg a nyilvántartott terven felüli értékcsökkenés összegét, továbbá, hogy a visszaírást követően az eszköz könyv szerinti értéke nem lehet magasabb a mérlegkészítéskor ismert piaci értékénél.

A visszaírt terven felüli értékcsökkenést az egyéb bevételek között számoljuk el eredménynövelő tételként.Nézzünk egy példát a terven felüli értékcsökkenés visszaírására!

A berendezés bruttó értéke 5.000 ezer Ft.A használatba vétel időpontja: 2000. január 1.Leírási kulcs: 12,5 %, az elszámolás módja: lineáris leírás.Maradványérték: nulla.A társaság a 2003. évi beszámoló készítésekor megállapította, hogy a berendezés piaci értéke 2.000 ezer Ft, ezért 500 ezer Ft terven felüli értékcsökkenést számolt el. (2003. december 31-én a nettó érték 2.500 ezer Ft volt.)A 2005. évi beszámoló készítésekor a berendezés piaci értéke 900 ezer Ft volt.

Milyen összegű terven felüli értékcsökkenés írható vissza a mérlegkészítéskor?

A számítások elvégzése után megállapítható, hogy 2005. december 31-én a berendezés könyv szerinti értéke (bruttó érték - terv szerinti écs. - terven felüli écs.) 750 ezer Ft. Tehát a visszaírható összeg 900 ezer-750 ezer = 150 ezer Ft. A nyilvántartott terven felüli értékcsökkenés 500 ezer- 150 ezer = 350 ezer Ft lesz.

Hogyan járunk el abban az esetben, ha a 2005. évi beszámoló készítésekor ismert piaci érték 1.400 ezer Ft?

Az ismertetett szabály szerint legfeljebb a nyilvántartott terven 500 ezer Ft felüli értékcsökkenés írható vissza. Ezt követően a berendezés könyv szerinti értéke 1.250 ezer Ft lesz, annak ellenére, hogy a piaci értéke ennél 150 ezer Ft-tal magasabb.

4.2 Értékvesztés visszaírása

Az értékvesztés visszaírása a könyv szerinti értéknek olyan növelése, amely a korábban elszámolt értékvesztés csökkentését, vagy megszüntetését eredményezi.Az értékvesztés akkor írható vissza, ha az adott eszköznek a korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb a mérlegkészítéskor ismert piaci értékénél.A visszaírás korlátai azonos módon értelmezendők, mint a terven felüli értékcsökkenés visszaírása esetében. Tehát az értékvesztés legfeljebb a nyilvántartott összeg nagyságáig írható vissza azzal a feltétellel, hogy az eszköz visszaírást követő könyv szerinti értéke nem lehet magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci, forgalmi értéke. Az értékvesztés visszaírt összegét egyéb bevételek, illetve a pénzügyi műveletek bevételei között számoljuk el eredménynövelő tételként.Illusztráljuk példával a fentieket!A vállalkozás tartós befektetési célú, tőzsdén jegyzett részvényekkel rendelkezik.


Az 5.000 ezer Ft névértékű részvényt 2002-ben 240 %-os árfolyamon vásárolta meg, tehát a befektetés könyv szerinti értéke 12.000 ezer Ft.A 2003. évi beszámoló készítésekor a részvények árfolyama 220 %-ra csökkent, ezért a cég 1.000 ezer Ft értékvesztést vett nyilvántartásba. A könyv szerinti érték 11.000 ezer Ft.A 2004. évi beszámoló készítésekor a részvények árfolyama 235 % volt, így 750 ezer Ft értékvesztés visszaírása vált lehetővé. A részvényeket a mérlegben 11.750 ezer Ft értéken mutatta ki, a nyilvántartott értékvesztés 250 ezer Ft-ra csökkent.A 2005. évi beszámoló készítésekor a részvények árfolyama 280 %-ra emelkedett. A visszaírási korlát miatt azonban csak a könyvekben szereplő 250 ezer Ft visszavezetésére van lehetősége. A részvények könyv szerinti értéke a mérlegben azonos lesz az eredeti bekerülési értékkel, 12.000 ezer Ft-tal.

5. Értékhelyesbítés

A lecke bevezetőjében említést tettünk arról: a törvény lehetővé teszi bizonyos befektetett eszközök estén, hogy a piaci értékelés alapján a mérlegértékük a bekerülési értéknél magasabb összegű legyen.

Arra vonatkozóan, hogy él-e a gazdálkodó szervezet a piaci értékeléssel, a számviteli politikájában kell döntést hoznia, tehát alkalmazása nem kötelező érvényű előírás.

A piaci értékelés körébe az alábbi eszközök vonhatók be:

• az immateriális javak csoportjából a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek,

• a tárgyi eszközök csoportjából a beruházásokon és a beruházásokra adott előlegeken kívül minden tárgyi eszköz,

• a befektetett pénzügyi eszközök csoportjából a tulajdoni részesedések. Az értékhelyesbítés a piaci értékelésbe vonható befektetett eszközök piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözete.

Az értékhelyesbítés kezelésére vonatkozóan a törvény szigorú szabályokat ír elő.Tekintsük át a legfontosabbakat!

• A piaci értékelés alá vont eszközöknek meg kell állapítani a mérlegkészítés időpontjában ismert piaci értékét. Ezt az értékelést minden évben el kell végezni (végeztetni).

• Ha az adott eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, és van az eszközhöz tartozó korábban nyilvántartásba vett terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés, annak visszaírása után állapítható meg az értékhelyesbítés összege.A piaci értékelésről hozott számvitel politikai döntés első évében nézzük meg egy telekingatlan értékhelyesbítésének megállapítását! A telekingatlan bekerülési értéke 10.000 ezer Ft, az előző években elszámolt terven felüli értékcsökkenés 2.300 ezer Ft. Tehát a könyv szerinti értéke 7.700 ezer Ft. Az ingatlanbecslő értékelése alapján mérlegkészítéskor a telek 19.000 ezer Ft-ot ér. A megoldáshoz első lépésben visszavezetjük a 2.300 ezer Ft terven felüli értékcsökkenést, így a könyv szerinti érték azonos lesz az eredeti bruttó értékkel. Ezt követően megállapítjuk az értékhelyesbítés összegét, amely 19.000 ezer - 10.000 ezer = 9.000 ezer Ft. Ezt rögzítjük a könyvekben az értékelési tartalékkal szemben.

• Az értékhelyesbítés alkalmazásának első évében a piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözetét elkülönítetten, az értékhelyesbítés számlákon kell állományba venni. Az értékhelyesbítés forrása az értékelési tartalék.Fontos megjegyezni!Ez a szabály azt jelenti, hogy az értékhelyesbítés nem a bekerülési érték része, tehát nem képezi az értékcsökkenés elszámolásának alapját. A realizációs elv következetes érvényesülése jut kifejezésre abban, hogy az értékhelyesbítés miatti értéknövekedés növeli ugyan a saját tőkét, de az eredmény alakulását nem befolyásolja. Az értékhelyesbítések összegét az értékelési tartalékkal szemben kell nyilvántartásba venni. Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat!

• A további években, ha a mérlegkészítés időpontjában az adott eszköz piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor a korábban elszámolt értékhelyesbítést meg kell szüntetni, majd a könyv szerinti értéket terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell.Folytassuk az előző példánkat!A következő évben a vagyonbecslő a piaci körülmények változása miatt 9.500 ezer Ft-ra értékelte a telket.Ebben az esetben a következőképpen kell eljárni:Visszavezetjük a nyilvántartott 9.000 ezer Ft összegű értékhelyesbítést az értékelési tartalék azonos összegű csökkentésével egyidejűleg, majd ráfordításként 500 ezer Ft terven felüli értékcsökkenést számolunk el az eredmény terhére.

• A következő években, ha a piaci érték változása miatt az értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző év mérlegkészítésének időpontjában kimutatott értékhelyesbítés összegétől, akkor a különbözetet pozitív változás esetén értékhelyesbítést és értékelési tartalékot növelő tételként, negatív változás esetén értékhelyesbítést és értékelési tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni.Tehát az állományban lévő eszköz értékhelyesbítésének összege csak a következő évben ismételt piaci értékelés következtében változhat.

• Az értékhelyesbítéssel érintett eszközök könyvekből történő kivezetésekor az eszközhöz kapcsolódó értékhelyesbítést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.

• Ha a gazdálkodó szervezet él a piaci értékelés lehetőségével, akkor az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.


6. Devizás tételek év végi értékelése

Az év végi értékelés szabályainak megismerése előtt az előző két leckéből ismételje át, mely eszközöknél és forrásoknál kell devizás értékelést végezni, milyen árfolyamon történhet az állományba vételük, milyen módszerekkel történhet a csökkenések elszámolása.

Év végén a mérlegkészítéskor először az általános szabályoknak megfelelően el kell számolni az értékvesztéseket és az értékvesztések visszaírását a devizás tételek könyv szerinti árfolyamán.Ha például a devizában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkezik a gazdálkodó szervezet, és annak a mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az értékvesztést a könyv szerinti árfolyammal számszerűsíteni kell és el kell számolni.A devizában is nyilvántartott eszközök és források év végi értékelését a következőképpen kell elvégezni:

• Meghatározzuk a fordulónapi választott árfolyamon számított értéküket.

• Megállapítjuk a könyv szerinti árfolyamon és a fordulónapi árfolyamon számított forintérték különbözetét.

• Ha a különbözetek összevont értékének a külföldi pénzértékre szóló eszközökre és kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, akkor az átértékeléseket tételesen el kell végezni. (A hatás jelentősségét a számviteli politikában kell rögzíteni.) A devizás tételek ebben az esetben a fordulónapi árfolyamon számított forintértéken kerülnek kimutatásra a mérlegben.Amennyiben az átértékelésből származó árfolyam-különbözet összevontan veszteség, akkor azt a pénzügyi műveletek ráfordításai között; ha az árfolyam-különbözet összevontan nyereség, akkor a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni.

• Ha az átértékelésből eredő összevont árfolyam-különbözet a számviteli politika szerint nem jelentős, akkor az egyes tételek átértékelését nem kell elvégezni, a mérlegben a devizás tételeknél marad a könyv szerinti árfolyammal számított forintérték.

Végezzük el a következő, devizában is nyilvántartott tételek év végi értékelését!

Megnevezés Érték?-ban

Könyv szerinti árfolyamFt/?-ban

Beruházásokra adott előleg 850 402

Devizabetét-számla 2.920 388

Beruházási hitel 10.400 385

Külföldi szállítók 460 404

A ? árfolyama a fordulónapon 396 Ft. A vállalkozás számviteli politikája szerint minden árfolyam-különbözet jelentősnek minősül. Tehát ez azt jelenti, hogy minden devizás tételt át kell értékelni a fordulónapi árfolyamon számított forintértékre.

MegnevezésKönyv szerinti érték

Ft-banFordulónapi érték

Ft-ban Árfolyam-különbözet

Beruházásokra adott előleg 341.700 336.600 - 5.100

Devizabetét-számla 1.132.960 1.156.320 + 23.360

Beruházási hitel 4.004.000 4.118.400 - 114.400

Külföldi szállítók 185.840 182.160 + 3.680

Összevont árfolyam-különbözet - 92.460

Figyelem!Idézze vissza az emlékezetébe, hogy az eszközök felértékelése és a kötelezettségek leértékelése az eredményt növeli, az eszközök leértékelése és a források felértékelése az eredményt csökkenti!


1. Miben különbözik tartalmilag az eszközök és források év végi értékelése az évközi értékelésektől?

2. Mi indokolja a vagyon év végi értékelését?

3. Milyen tényezők indokolják a piacgazdaságban az egyes eszközök piaci értéken történő értékelését?

4. Miben különbözik a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés?


5. Milyen feltételek fennállása esetén írható vissza a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés? Milyen szabályokat kell betartani a visszaírható összeg megállapításánál?

6. Mely eszközökre állapítható meg az értékhelyesbítés?

7. Melyek az értékhelyesbítés alkalmazásának törvényi feltételei?

8. Milyen árfolyamot választhat a gazdálkodó szervezet a devizás tételek fordulónapi értékelésénél?

9. Milyen kérdésekben kell döntést hoznia a számviteli politikában a gazdálkodó szervezetnek az eszközök és források év végi értékelésével összefüggésben?

10. Soroljon fel néhány, az év végi értékelés során kötelezően betartandó törvényi előírást!




- igaz- hamis

Állapítsa meg, igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

A számviteli törvény tiltja a vagyon felértékelését. (1).................

A piaci értéken történő értékelést minden vállalkozás választhatja. (2).................

A beruházásokra nem számolható el terven felüli értékcsökkenés. (3).................

A terven felüli értékcsökkenés a befektetett eszközökkel kapcsolatos fogalom. (4).................

A terven felüli értékcsökkenés csak mérlegkészítéskor számolható el. (5).................

Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés csökkenti az eredményt. (6).................

Értékvesztés csak forgóeszközökre állapítható meg. (7).................

A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés visszaírása nem kötelező. (8).................

Értékhelyesbítés minden eszközre megállapítható. (9).................

Értékhelyesbítés minden befektetett eszközre megállapítható. (10).................

Az értékhelyesbítés növeli a saját tőke összegét. (11).................

Az értékelési tartalék lehet negatív. (12).................

A devizás tételek év végi értékelését a mérlegkészítéskor választott árfolyamon kell elvégezni. (13).................

Az értékelés árfolyam-különbözete a pénzügyi eredményt módosítja. (14).................

A kötelezettségek felértékelése csökkenti, leértékelése növeli a pénzügyi eredményt. (15).................2. feladat - feleletválasztás

Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével:

- a fordulónapon rendelkezésre álló információk alapján- a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján- a május 31-én rendelkezésre álló információk alapján

Válassza ki a helyes megoldást!

A vagyon év végi értékelését (1)................. kell végrehajtani.3. feladat - feleletválasztás


- a szellemi termékekre, tárgyi eszközökre és részesedésekre.- a készletekre, tárgyi eszközökre és immateriális javakra.- a tárgyi eszközökre és immateriális javakra.


Terven felüli értékcsökkenés számolható el (1).................4. feladat - feleletválasztás



- a tárgyi eszközökön és immateriális javakon kívül minden eszközre.- a készletekre, követelésekre és értékpapírokra.- a befektetett pénzügyi eszközökre és forgóeszközökre.


Értékvesztés számolható el (1).................5. feladat - feleletválasztás


- növeli a saját tőkét.- növeli az eredményt.- növeli az eszköz bekerülési értékét.


Az értékhelyesbítés (1).................6. feladat - feleletválasztás


- minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.- nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha a gazdálkodó egyébként nem kötelezett könyvvizsgálatra.- a könyvvizsgáló megbízása a vállalkozás döntésétől függ.


Az értékhelyesbítések szabályszerűségét (1).................7. feladat - feleletválasztás


- a mérlegkészítéskor választott árfolyamon- a fordulónapi MNB árfolyamon- a fordulónapi választott árfolyamon kell elvégezni.


A devizában is nyilvántartott vagyon év végi értékelését (1).................8. feladat - feleletválasztás


- csak akkor kell elszámolni, ha a különbözet tartós és jelentős.- mindig el kell számolni.- csak akkor kell elszámolni, ha a különbözet jelentős.


A devizás értékelés árfolyam-különbözetét év végén (1).................9. feladat - leírásSzámítsa ki az alábbi eszközök 2005. december 31-ei mérlegértékét!(A vállalkozás nem él az értékhelyesbítés lehetőségével.)

a)Szoftver bruttó értéke 386.000 FtHasználatba vétel időpontja 2002. június 1.Lineáris leírási kulcs 20 %Maradványérték 02004. december 31-én elszámolt terven felüli értékcsökkenés 100.000 FtMérlegérték .............

b)Tartós befektetésnek minősülő vállalkozói kötvényNévértéke 2.500.000 Ft Vételi árfolyama 104 %Bekerülési értéke ...............Vásárlás időpontja 2002. április 1.2003. december 31-én elszámolt értékvesztés 150.000 FtPiaci árfolyama a 2005. évi beszámoló készítésekor 102 %Mérlegérték ...............

c)Anyagkészlet mennyisége leltár szerint 5.600 kgKönyv szerinti egységára 725 Ft/kgBeszerzési ára fordulónapon 730 Ft/kgBeszerzési ára mérlegkészítéskor 722 Ft/kgMérlegérték ..............

d)Épületingatlan bruttó értéke 18.400.000 FtHasználatba vétel időpontja 1995. március 1.


Lineáris leírási kulcs 4 %Maradványérték 02003. december 31-én elszámolt terven felüli értékcsökkenés 2.500.000 FtForgalmi érték mérlegkészítéskor 25.000.000 FtMérlegérték ................

Megoldás

10. feladat - leírásSzámítsa ki az értékhelyesbítés összegét és az eszközök 2005. december 31-ei mérlegértékét!

a)Az ingatlan bérleti jogának bruttó értéke 4.250.000 FtHalmozott értékcsökkenés 1.770.000 Ft2003-ban elszámolt terven felüli écs. 1.500.000 FtForgalmi érték mérlegkészítéskor 6.000.000 FtA piaci értékelés első éve 2005.Értékhelyesbítés a mérlegben ...............Mérlegérték ...............

b)Részvény névértéke 1.500.000 FtVételi árfolyama 185 %Vételára ............ FtNyilvántartott értékhelyesbítés 420.000 FtÉrtékhelyesbítés a mérlegben ...............Mérlegérték ...............Mérlegkészítéskor az árfolyam 200 %

c)Versenyló bruttó értéke 8.320.000 FtHalmozott értékcsökkenés 2.560.000 FtNyilvántartott értékhelyesbítés 5.500.000 FtForgalmi értéke mérlegkészítéskor 5.000 000 FtÉrtékhelyesbítés a mérlegben ...............Mérlegérték ...............

d)Épületingatlan bruttó értéke 3.100.000 FtHalmozott értékcsökkenés 865.000 FtNyilvántartott értékhelyesbítés 4.400.000 FtForgalmi érték mérlegkészítéskor 8.000.000 FtÉrtékhelyesbítés a mérlegben ...............Mérlegérték ...............

Megoldás

11. feladat - leírásÁllapítsa meg a következő devizás tételek mérlegértékét és az összevont árfolyam-különbözetet!

Megnevezés ÉrtékEUR-ban

Könyv szerinti árfolyamFt/EUR

Beruházásokra adott előleg 2.000 253

Váltótartozás 880 258

Beruházási hitel 34.600 269

Adott kölcsön 4.750 271

Külföldi vevők 7.090 272

Vevőktől kapott előleg 500 265

Szállítók 1.380 262

Valutapénztár 115 276

Az EUR választott árfolyama a fordulónapon 268 Ft, mérlegkészítéskor 273 Ft. A vállalkozás számviteli politikája szerint minden árfolyam-különbözet jelentősnek minősül.

Megoldás

Megoldókulcs

1. feladat: (1) - hamis


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue-i_szamvitel_megold_5lecke_11fel_jav.doc



(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis(5) - hamis(6) - igaz(7) - hamis(8) - igaz(9) - hamis(10) - hamis(11) - igaz(12) - hamis(13) - hamis(14) - igaz(15) - igaz

2. feladat: (1) - a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján

3. feladat: (1) - a tárgyi eszközökre és immateriális javakra.

4. feladat: (1) - a tárgyi eszközökön és immateriális javakon kívül minden eszközre.

5. feladat: (1) - növeli a saját tőkét.

6. feladat: (1) - minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

7. feladat: (1) - a fordulónapi választott árfolyamon kell elvégezni.

8. feladat: (1) - csak akkor kell elszámolni, ha a különbözet jelentős.




Bevezető

A II. fejezetben megismertük azokat az általános értékelési módszereket és eljárásokat, amelyekkel meghatározható a vagyon állományváltozásának értéke. Áttekintettük az év végi értékelés szempontjait és szabályait.Az értékelésről megszerzett eddigi ismeretek nemcsak a vállalkozásokra, hanem döntően minden (kettős könyvvitelt vezető) gazdálkodó szervezetre érvényesek. Ez a II. fejezetben is így jutott kifejezésre. A továbbiakban csak a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokkal foglalkozunk.Az eddig tanultak alapján megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet eszközeinek és forrásainak értékelésére vonatkozó döntése jelentősen befolyásolja a vagyon és az eredmény alakulását. A döntéshozatalt megalapozott előkészítő munka, próbaszámítás, hatásvizsgálat kell hogy megelőzze, ami magas színvonalú szakmai felkészültséget, felelősségteljes gondolkodást igényel.A modul következő fejezeteiben az éves beszámoló mérlegének felépítését követve eszköz/forráscsoportonként foglalkozunk azok sajátos értékelési, elszámolási szabályaival.Ennek során messzemenően támaszkodunk a Számvitel alapjai modulban tanultakra.Feltételezzük, hogy a hallgató ismeri és érti a mérleg szerkezetét, belső összefüggéseit, tisztában van az egyes tételek fogalmával és tartalmával. Tudja értelmezni és elemezni a gazdasági eseményeket, azoknak a kettős könyvvitel rendszerében történő rögzítési módját.Ismeri a főkönyvi számlatípusokat, a főkönyvi számlák és a számlakeret felépítését.Ez a záloga annak, hogy a Pénzügyi számvitel eredményesen elsajátítható legyen.Az egyes leckék a következőképpen épülnek fel:

• megismerjük az adott eszköz/forráscsoport értékelésének sajátosságait,

• sorra vesszük az adott eszköz/forráscsoport állományát növelő és csökkentő legfontosabb gazdasági események elszámolásának módját.

A gazdasági események főkönyvi elszámolásának ismertetésekor:

• a Számvitel alapjai modulban megismert számlatükröt használjuk;

• a főkönyvi számlaszámokat a számlacsoport-mélységig alkalmazzuk;

• a leggyakrabban használt főkönyvi számlákat a számlatükör szerinti elnevezéssel jelöljük;

• egyéb esetekben a mérleg, eredménykimutatás érintett tételsorának a megnevezését tüntetjük fel;

• a költségeket csak költségnemenként, az 5. számlaosztályba könyveljük;

• feltételezzük az előzetesen felszámított általános forgalmi adó tekintetében a levonási lehetőséget.



A vállalkozásoknál bekövetkezett gazdasági események közül a leggyakoribbak termékek, szolgáltatások beszerzéséhez és értékesítéséhez kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy az adózási ismeretek a következő félév tananyagát fogják képezni, a mindennapi életben is tapasztaljuk, hogy a megvásárolt termékek, szolgáltatások számlájában az eladó általános forgalmi adót számít fel. A beszerzéssel, értékesítéssel összefüggő gazdasági események könyvviteli nyilvántartása akkor lesz teljes és szabályszerű, ha ismereteinket kibővítjük az áfa elszámolásával. Ezért a következő leckében egy kis kitérőt teszünk, és az általános forgalmi adóval foglalkozunk.

6. lecke. Az általános forgalmi adó elszámolása

Annak érdekében, hogy az eszközök főkönyvi elszámolásának az alapelemeit érthetőbben, áttekinthetőbben be tudjuk mutatni, a Számvitel alapjai modulban az egyes gazdasági események elemzése során eltekintettünk a beszerzéshez és értékesítéshez kapcsolódó általános forgalmi adótól.

Ismereteinket most kiegészítjükaz áfa elszámolási szabályaival.

Az Adózási ismeretek tantárgy keretében részletesen áttanulmányozzák majd az áfa-törvényt. Ennek keretében foglalkoznak a kapcsolódó alapfogalmakkal, az áfa megállapításának, nyilvántartásának, bevallásának törvényi előírásaival. Ebben a leckében csak azokat érintjük, amelyek a könyvviteli nyilvántartásban jelentőséggel bírnak.

Az áfa forgalmi típusú hozzáadottérték-adó, amely a végső felhasználót terheli. Ez a következőket jelenti:

• fogalmi típusú, mert csak az értékesítést (forgalmat) terheli.

• hozzáadottérték-adó, mert a vállalkozásnak csak az új érték után kell az adót megfizetnie.

• a vállalkozások részére közvetett adónak minősül (a vállalkozások az adó megfizetői, de nem az adóteher viselői).

1. Az áfa működésének mechanizmusa

A vállalkozás az áfa-törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások értékesítésekor a számlát áfával növelt összegben állítja ki a Vevő részére. Ezt az értékesítéshez kapcsolódó, számlában feltüntetett áfát fizetendő áfának nevezzük. Az áfát a Vevő a számla összegében kiegyenlíti a vállalkozásnak.

A vállalkozás áfa-törvény hatálya alá tartozó beszerzéseit (termékeket, szolgáltatásokat) a Szállító áfával növelt összegben számlázza. Ezt a beszerzésekhez kapcsolódó, számlában feltüntetett áfát előzetesen felszámított áfának nevezzük. Az áfát a vállalkozás a számla összegében kiegyenlíti a Szállítónak.

A fizetendő áfa és az előzetesen felszámított levonható áfa különbözete az adóhatósággal szemben az elszámolandó áfa.

2. Az áfa könyvviteli nyilvántartása - az alkalmazott főkönyvi számlák

Mint e pont bevezető mondataiból következik, egy olyan általános feltételek között működő vállalkozásnál, amely belföldön értékesíti adóköteles termékeit, szolgáltatásait, a fizetendő áfa több mint az előzetesen felszámított áfa. Tehát az adóhatósággal elszámolandó áfa a bevallási időszak végén általában befizetési kötelezettséget mutat.

A főkönyvi könyvelésben ezért az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartásokat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között vezetjük.

A világosság elvét követve, (amely az adóhatósági és belső ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében különösen fontos) az áfa nyilvántartására a következő főkönyvi számlák vezetése ajánlott:

• 466. Előzetesen felszámított áfa

• 467. Fizetendő áfa

• 468. Áfa pénzügyi elszámolása

A három számla összevont egyenlege mutatja az adóhatósággal elszámolandó adó összegét. A Követel egyenleg a befizetési kötelezettséget (ezt a mérlegben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltetjük), a Tartozik egyenleg a visszaigényelhető adóösszeget jelenti (ez a mérlegben az egyéb követelések között jelenik meg).

2.1 A fizetendő áfa főkönyvi elszámolása

A fizetendő áfa - mint arról már előzetesen szóltunk - az értékesítést terheli. A fizetendő áfa a vállalkozásnál befizetési kötelezettség növekedést jelent. Az áfa-törvény szempontjából értékesítésnek minősül:

a.) A belföldi vevőknek kiszámlázott termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás

Az áfa megállapításának alapja a teljesítés ellenértéke.

Eszköz+ Forrás+ E+F+


Követelések+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ BII+ FIII+

Könyvelés: T: 31. Vevők K: 467. Fizetendő áfa

b.) Egyszerűsített számlában (készpénzfizetés esetén) kiszámlázott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

Az áfa megállapításának alapja a teljesítés ellenértéke.

Eszköz+Forrás+ E+F+

Pénzeszközök+Rövid lejáratú kötelezettségek+ BIV+FIII+

Könyvelés: T:38. Pénzeszközök (Pénztár) K: 467. Fizetendő áfa

c.) Termék vagyoni hozzájárulásként történő átadása (apport)

Az áfa megállapításának alapja az átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet létesítő okiratban elfogadott értéke.Apport esetén az átadó dönthet arról, hogy a fizetendő áfát az apportot átvevő társaságra áthárítja-e vagy nem.

1. Ha az átadó az apport áfáját áthárítja az átvevőre:

Eszköz+ Forrás+ E+F+

Követelések+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ BII+FIII+

Könyvelés: T: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő áfa

2. Ha az átadó az apport áfáját nem hárítja át az átvevőre, akkor azt az eredmény terhére, rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia.

Ráfordítás+ Forrás+ R+ F+

Rendkívüli ráfordítások+ Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek+ (EK)DXI+ (M)FIII+

Könyvelés: T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 467. Fizetendő áfa

d.) Térítés nélkül átadott termék és szolgáltatásnyújtás

Az áfa megállapításának alapja az átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet, és nyújtott szolgáltatás forgalmi értéke.

Térítés nélküli termékátadás, szolgáltatásnyújtás esetén az átadó dönthet arról, hogy a fizetendő áfát az átvevőre áthárítja vagy nem.

Az áfa elszámolását mindkét esetben az apportnál leírtakkal azonos módon kell elvégezni.

2.2 Az előzetesen felszámított áfa főkönyvi elszámolása

Az előzetesen felszámított áfa a beszerzéseket terhelő adó.Az előzetesen felszámított áfa a vállalkozásnál az adó befizetését csökkentő követelés. Ezért annak ellenére, hogy az előzetesen felszámított áfa főkönyvi nyilvántartására a 4. Források számlaosztályban kijelölt 466. számla szolgál, a számla T egyenlegű, lényegében követelést mutat.Az áfa-törvény szempontjából beszerzésnek minősül:

a.) A belföldi szállítóktól vásárolt termékés szolgáltatás

Az adó összege a szállító által áthárított áfa számlában feltüntetett értéke.

Forrás- Forrás+ F- F+

Rövid lejáratú kötelezettségek- Rövidlejáratú kötelezettségek+ FIII- FIII+

Könyvelés: T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók


b.) A belföldi szállítóktól készpénzért vásárolt termék, szolgáltatás egyszerűsített számla alapján

Az adó összege az egyszerűsített számla végösszegéből a megfelelő adókulccsal visszaszámolt érték.

Forrás- Eszköz- F-E-

Rövid lejáratú kötelezettségek- Pénzeszközök- FIII-BIV-

Könyvelés: T: 466 Előzetesen felszámított áfa K: 38. Pénzeszközök (Pénztár)

c.) A termék vagyoni hozzájárulásként történő átvétele (apport), ha az átadó az áfát áthárítja

Az adó összege az apportot átadó által kiállított dokumentumban foglalt érték.

Forrás- Forrás+ F-F+

Rövid lejáratú kötelezettség- Rövidlejáratú kötelezettség+ FIII- FIII+

Könyvelés: T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

d.) A térítés nélkül átvett termék, kapott szolgáltatás, ha az átadó az áfát áthárítja

Az adó összege az átadó által kiállított dokumentumban foglalt érték.Az áfa elszámolását az apportnál leírtakkal azonos módon kell elvégezni.

2.3 Termékimport áfájának elszámolása

Termékimportnak minősül a terméknek az Európai Unión kívüli, harmadik ország területéről történő behozatala.

A termékimport sajátossága az áfa elszámolása szempontjából, hogy az adót a behozatalkor a vámhatóság határozattal állapítja meg. (Tehát nem a külföldi szállító számítja fel.) A másik sajátosság, hogy a vámhatóság által kivetett áfa csak a kiegyenlítést követően minősül előzetesen felszámított adónak, a megfizetéséig egyéb követelésként kell nyilvántartani.

Az import-áfa megállapításának alapja a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke. A vámérték a külföldi szállító által számlázott érték vámokkal, adókkal és más kötelező jellegű befizetésekkel növelt összege.

a.) Az áfa nyilvántartásba vétele vámhatósági határozat alapján Eszköz+ Forrás+ E+F+


Könyvelés: T: 36. Egyéb követelések K: 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (VPOP elszámolási számla)

b.) Áfa kiegyenlítése a vámhatóságnak Forrás- Eszköz- F-E-

Rövid lejáratú kötelezettségek- Pénzeszközök- FIII-BIV-

Könyvelés: T: 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök

c.) Áfa elszámolása előzetesen felszámított adóként Forrás- Eszköz- F+ E-


Rövid lejáratú kötelezettségek- Követelések- FIII-BII-

Könyvelés: T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 36. Egyéb követelések

2.4 Az áfa pénzügyi elszámolása

A vállalkozás az áfa analitikus nyilvántartása alapján, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott gyakorisággal (havonta, negyedévenként vagy évente) bevallást készít, amelyben megállapítja az adóhatóságnak elszámolandó adót.

a.) Ha a bevallási időszakban a fizetendő adó több, mint az előzetesen felszámított adó (az elszámolandó adó pozitív), akkor a különbözetet, az elszámolandó adót a vállalkozás befizeti az adóhatóságnak. Forrás- Eszköz- F- E-

Rövid lejáratú kötelezettség- Pénzeszközök- FIII-BIV-

Könyvelés: T: 468. Áfa pénzügyi elszámolása K: 38. Pénzeszközök Elszámolási betétszámla)

b.) Ha a bevallási időszakban a levonható előzetesen felszámított adó több, mint a fizetendő adó (az elszámolandó adó negatív), akkor a különbözetet, az elszámolandó adót az adózó kérésére az adóhatóság kiutalja. Eszköz+ Forrás+ E+ F+

Pénzeszközök+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ BIV+ FIII+

Könyvelés: T: 38. Pénzeszközök (Elszámolási betétszámla) K: 468. Áfa pénzügyi elszámolása

Látható, hogy a 468. Áfa pénzügyi elszámolása számlán csak a pénzügyi rendezéssel kapcsolatos tételek szerepelnek.Így biztosítható az átláthatóság az áfa könyvviteli elszámolásában.

2.5 Le nem vonható áfa

Az áfa-törvény általános szabályai szerint az előzetesen felszámított adó adólevonásra jogosít (csökkenti a fizetendő adó összegét). A törvény azonban felsorol olyan termékeket, szolgáltatásokat, amelyek számlázott értékének áfa-tartalma nem vonható le (kivételt képez a továbbértékesítési célú beszerzés). Ilyenek például:

• a motorbenzin,

• a személygépkocsi,

• a személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges egyéb üzemanyag, az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges egyéb termékek, szolgáltatások,

• a lakóingatlan és az építéséhez, felújításához szükséges termékek, szolgáltatások,

• az élelmiszer, ital, vendéglátóipari szolgáltatás,

• szórakoztatási célú szolgáltatás,

• taxiszolgáltatás,

• parkolási, úthasználati szolgáltatás, stb.

Az adólevonási jog korlátozásával a hatályos 2007. évi CXXVII. áfa-törvény 124-126. §-a foglalkozik. A beszerzést terhelő le nem vonható áfa a termék, szolgáltatás bekerülési értékének részét képezi (lásd. 3. lecke 3. pontja).

A le nem vonható áfa könyvelése: a.) Termékbeszerzés esetén Eszköz+ Forrás+ E+ F+

Tárgyi eszközök, Készletek+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ AII, BI+ FIII+

Könyvelés:


T: 16. Beruházások K: 45. Szállítók

T: 2. Készletek K: 45. Szállítók

b.) Szolgáltatás igénybe vétele esetén Ráfordítás+ Forrás+ R+ F+

Anyagjellegű ráfordítások, Személyi jellegű ráfordítások+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ (EK)AIV, AV+ FIII+

Könyvelés: T: 52. Igénybe vett szolgáltatások K: 45. Szállítók

T: 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések K: 45. Szállítók


1. Sorolja fel az általános forgalmi adó jellemzőit!

2. Milyen tartalmi és formai kellékei vannak a számlának?

3. Miben különbözik a számla az egyszerűsített számlától?

4. Mit jelent a világosság elve az áfa elszámolásában?

5. Mit nevezünk fizetendő áfának? Milyen jogcímen keletkezhet a vállalkozásnak fizetendő áfája?

6. Mit nevezünk előzetesen felszámított áfának?

7. Hogyan állapítjuk meg az elszámolandó adót egy bevallási időszakban?

8. A térítés nélküli apport átadás esetén miért kell rendkívüli ráfordításként elszámolni az át nem hárított fizetendő áfát?

9. Miért vonatkoznak sajátos szabályok a termékimport áfájának elszámolására?

10. Ön hogyan szervezné meg az áfa analitikus nyilvántartását? Ha lehetősége van rá, tanulmányozza át a munkahelyén vezetett analitikus nyilvántartást, ennek kapcsolatát a főkönyvi könyveléssel!


1. feladat - leírásElemezze és könyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. szeptember havi kiemelt gazdasági eseményeit! Az elemzést az ismert módon végezze el!

Tehát:

• Állapítsa meg, hogy alapvető (elemi) vagy összetett gazdasági esemény történt!

• A gazdasági esemény eszközt/forrást és/vagy ráfordítást/bevételt érint?

• Mely főcsoportban, csoportban következett be a változás?

• Könyvelje le a gazdasági eseményt! A megoldáshoz használja a mellékelt táblázatot! A könyvelési tételeket rögzítse főkönyvi számlavázlatokon is!

1. Szeptember 4.A társaság megszerezte a ,,Táltos" márkanév használatát, melynek számla szerinti értéke 8.000 ezer Ft + 20 % áfa. A márkanév várható élettartama 6 év. Az amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.Számlaszám: Sz-567.

2. Szeptember 7.A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 5.000 ezer Ft-tal megemelik a cég jegyzett tőkéjét. A tőkeemelést szoftverek átadásával teljesítették. Az apportot terhelő 20 %-os áfát áthárították a kft.-re. A szoftvereket a kft. azonnal használatba vette A várható hasznos élettartam 3 év, az amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.A szoftverek átadását és az áfa áthárítását igazoló dokumentum száma: V-192.

3. Szeptember 12.A tőkeemeléssel kapcsolatos alapítási-átszervezési költségek: - ügyvédi munkadíj 100.000 Ft (az összeg 20% áfát tartalmaz) - cégbejegyzési illeték 60.000 Ft. A felmerült költségeket készpénzben kiegyenlítették. Pénztárbizonylat sorszáma: P-771 és P-772. A


számviteli politika szerint a költségeket nem aktiválják.

4. Szeptember 15.A szeptember 1-jei jogszabályváltozások miatt ki kellett selejtezni az eddig használt bérszámfejtő programot, melynek nyilvántartási adatai a következők: - Bruttó érték 200.000 Ft - Június 30-ig elszámolt értékcsökkenés 118.000 Ft. A program lineáris leírási kulcsa 33 %.A selejtezési jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-193.

5. Szeptember 19.Licenc-értékesítés 8.730.000 Ft + 20 % áfa. Az eladott licenc bruttó értéke 10.000.000 Ft. Június 30-ig elszámolt értékcsökkenés 4.880.500 Ft. Maradványérték 2.000.000 Ft. Lineáris leírási kulcs 10 %.Vevőszámla sorszáma: K-904.

6. Szeptember 23.A társaság térítés nélkül átvett egy találmányt, melynek könyv szerinti értéke az átadónál 3.620.000 Ft, piaci értéke 5.000.000 Ft. Az átadó az áfát nem hárította át a társaságra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-194. A találmány tervezett hasznos élettartama 8 év. Maradványérték 0. Amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.

7. Szeptember 24.A cég megvásárolt egy önelszámoló telephelyet. A telephely vagyonmérleg szerinti adatai: Befektetett eszközök 6.650.000 Ft Forgóeszközök 8.915.000 Ft Rövid lejáratú kötelezettségek 10.505.000 Ft A telephelyért fizetendő ellenérték 8.500.000 Ft + 20 % áfa Az üzleti vagy cégértéket a társaság 15 év alatt tervezi leírni lineáris leírással. Maradványérték 0.

8. Szeptember 25.Megérkezett a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése.

9. Szeptember 30.Befejeződtek az egyik termék fejlesztési munkálatai, mellyel kapcsolatban a tárgyhóban felmerült közvetlen költségek összege 510.000 Ft. Az aktiválandó érték összesen 2.495.000 Ft.

10. Szeptember 30.Számolja el a tárgyhóban beszerzett immateriális javak szeptember havi értékcsökkenési leírását! 365 nappal számoljon!

A feladat megoldásához használja a tartalomjegyzékben (Nyomtatvány gyűjtemény) található nyomtatványokat. A feladat megoldása után nyissa meg az alábbi táblázatokat!

Elemző-kontírozó tábla 1.


Mellékszámítás

Megoldókulcs

1. feladat:

ld. a feladatnál!

7. lecke. Az immateriális javak értékelése és könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozását megelőzően ismételje át az immateriális javakról tanultakat a Számvitel alapjai modul 4. leckéje alapján!Ismereteit ellenőrizze az alábbi kérdések megválaszolásával!

Milyen feltételek fennállása esetén sorolunk egy eszközt a befektetett eszközök főcsoportjába?

Sorolja fel a befektetett eszközök csoportjait!

Hogyan jelöljük a mérlegben az immateriális javak csoportját?

Mely számlaosztályban, számlacsoportban mutatjuk ki az immateriális javakat a könyvvezetés során?

Sorolja fel az immateriális javak mérlegtételeit!

Milyen esetben aktiválhatók az alapítás-átszervezés költségei az immateriális javak között?

Soroljon fel példákat az aktiválható alapítási-átszervezési költségekre!

Milyen feltételekkel aktiválhatók a kísérleti fejlesztés költségei?

Definiálja az immateriális javak csoportjába tartozó vagyoni értékű jogok fogalmát!Miben különbözik a vagyoni értékű jog a tulajdonjogtól?

Soroljon fel az immateriális javak csoportjába tartozó vagyoni értékű jogokat!

Mi a szellemi termékek sajátossága?

Soroljon fel szellemi terméknek minősülő immateriális javakat!

Határozza meg az üzlet vagy cégérték fogalmát, az üzleti vagy cégérték keletkezésének esetei, megállapításának módszereit!



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/Mellekszamitas_6-7_lecke.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/pu_szv_1.7.lecke_onell_fel_megold2_1old_jav.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/pu_szv_1.7.lecke_onell_fel_megold_1old.doc

Mi a feltétele az immateriális javakra adott előleg mérlegben és könyvekben való kimutatásának?

Mely immateriális javakra állapítható meg értékhelyesbítés?

1. Az immateriális javak értékelése

1.1 Állományba vétel (aktiválás)

Az immateriális javakat az általános szabályok szerint meghatározott bekerülési értéken vesszük állományba (aktiváljuk). (Lásd 3. lecke 2-4. pontjait!)

Az állományba vétel sajátosságai egyes immateriális javaknál:

• Az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása nem kötelező, arról a vállalkozás a számviteli politikájában határoz a törvényi feltételek figyelembe vételével.

• Aktiválhatók nemcsak befejezett, hanem befejezetlen alapítási-átszervezési és kísérleti fejlesztési költségek is.

• Az immateriális javak állományba vételekor nem használjuk a Beruházások számlát. (A beruházás a tárgyi eszközök körébe tartozó fogalom.)

• A vagyoni értékű jogoknál, valamint az üzleti vagy cégértéknél a saját előállítás nem értelmezhető.

• Az immateriális javakat az adott, a ténylegesen teljesített (kifizetett, átutalt), levonható áfa nélküli összegen kell állományba venni a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg. (Fontos szabály!)

1.2 A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának sajátos szabályai

A leírás tervezésénél a 4. lecke 1.1 pontjában ismertetett módszerek alkalmazhatók.Kivételes szabályok:

• Időkorlát a várható hasznos élettartam megállításánál! Az alapítás- átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékét legfeljebb 5 év alatt kell amortizálni. A terv szerinti leírás az alapítás-átszervezés, illetve a kísérleti fejlesztés befejezésekor kezdődhet meg.(Tehát befejezés előtt állományba vehetők, de befejezésig nem amortizálhatók).

• 100.000 Ft alatti egyösszegű leírás csak a vagyoni értékű jogoknál és a szellemi termékeknél lehet.

1.3 Értékelés a mérlegben

Az immateriális javakat a mérlegben nettó értéken mutatjuk ki.

Nettó érték = bruttó érték - terv szerinti értékcsökkenés - terven felüli értékcsökkenés + visszaírt terven felüli értékcsökkenés.

Az immateriális javakra adott előlegeket értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken kell a mérlegben szerepeltetni.A vagyoni értékű jogokra és a szellemi termékekre értékhelyesbítés állapítható meg, amelyet a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni.

Kivételes és sajátos szabályok:

• Az alapítás-átszervezés aktivált értékére, nem számolható el terven felüli értékcsökkenés, így a visszaírás sem értelmezhető.

• Az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés mérlegértékének forrása a lekötött tartalék. Ez azt jelenti, hogy e két immateriális jószág állományba vételével egyidejűleg az aktivált értékkel egyező összeget az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékba. (Ennek indokát és a lekötött tartalék funkcióját ismételje át a Számvitel alapjai 7. leckéjéből!) A javak értékcsökkenésének elszámolásakor pedig az amortizációval azonos összegű lekötött tartalékot visszavezetünk az eredménytartalékba. Ebből következik, hogy az e címen lekötött tartalék mindig egyezik az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés mérlegértékével.

2. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása

2.1 Az immateriális javak főkönyvi nyilvántartása

Az immateriális javakat a főkönyvi könyvelésben a 11. számlacsoportban tartjuk nyilván.

Tekintsük át a számlacsoport felépítését!





A 111-115. főkönyvi számlákon mutatjuk ki az immateriális javak egyes tételeit, azonosan a mérlegtételekkel. Ezek a főkönyvi számlák tartalmazzák az egyes javak bekerülési értékét (bruttó értékét) és annak változásait. A tartozik egyenlegük azt fejezi ki, hogy az adott időpontban mennyi a rendelkezésre álló immateriális javak bruttó értéke.A könyvviteli nyilvántartásban a világosság, áttekinthetőség elvét szolgálja, hogy a használatba vételtől elszámolt halmozott értékcsökkenést, valamint a nyilvántartott terven felüli értékcsökkenést külön főkönyvi számlán vezetjük. Erre a 119. és 118. számlák szolgálnak. Tudjuk, hogy az értékcsökkenés annak az összegét fejezi ki, amennyit az adott eszköz a használati ideje alatt a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás és egyéb tényezők következtében veszített az értékéből.Idézzük fel az eszközszámlák felépítését! Az eszközökben bekövetkezett növekedést a számla Tartozik oldalára, a csökkenést a Követel oldalára kell könyvelni. Ezért az elszámolt értékcsökkenést az arra kijelölt számlák Követel oldalán kell kimutatni.A bruttó értéket nyilvántartó 111-115. számlák Tartozik egyenlegének és a 118-119. értékcsökkenés számlák Követel egyenlegének a különbözete (vagy másképpen: a 111-115. és a 118-119. számlák összevont egyenlege) adja az immateriális javak nettó értékét, azaz mérlegértékét.

Ábrázoljuk főkönyvi számlavázlatokon az immateriális javak könyvviteli nyilvántartásának rendjét egy példán keresztül! Legyen egy szoftver eredeti bekerülési értéke 845.000 Ft, a fordulónapig elszámolt halmozott értékcsökkenés 309.500 Ft, a nyilvántartott terven felüli értékcsökkenés 200.000 Ft. Állapítsuk meg a főkönyvi számlák záróegyenlegei alapján a nettó (könyv szerinti) értékét!

A nettó értéket a három számla összevont egyenlege alapján határozzuk meg. 845.000 (T) - 200.000 (K) - 309.500 (K) = 335.500 Ft

Az előző leckében foglalkoztunk az értékhelyesbítéssel. Az értékhelyesbítés az eszközök piaci értéken történő értékelésekor keletkező eszközérték-növekmény, amit mind a mérlegben, mind a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni. Erre szolgál a 117. Immateriális javak értékhelyesbítése számla, amelynek természetszerűen csak T egyenlege lehet.Vegyük észre: a 11. számlacsoportban nincs kijelölt számlája az immateriális javakra adott előlegeknek. Annak ellenére, hogy ezeket a mérlegben ebben a számlacsoportban kell szerepeltetni, az adott előleg - függetlenül a jogcímétől - lényegében követelés, ezért a főkönyvi nyilvántartásban a követelések között a 35. számlacsoportban könyveljük.

Az immateriális javak állományára ható gazdasági események a következők szerint csoportosíthatók:

a.) Állománynövekedést előidéző változások:

• beszerzés

• követelés fejében történő átvétel

• vagyoni hozzájárulásként való átvétel

• saját előállítás

• térítés nélküli átvétel

• tulajdoni hányad csökkenése fejében történő átvétel

• terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása

b.) Állománycsökkenést előidéző változások:

• terv szerinti értékcsökkenés

• értékesítés

• átadás kötelezettség fejében

• értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

• selejtezés, hiány

• átadás vagyoni hozzájárulásként

• térítés nélküli átadás

Csoportosítsuk tovább és elemezzük ezeknek a gazdasági eseményeknek az immateriális javak állományára gyakorolt hatását! Ezen keresztül olyan általános érvényű megállapításokat fogunk tenni, amelyek nemcsak az immateriális javakra, hanem (esetenként speciális megjelenési formában - ezeket majd külön kiemeljük) minden más eszközben bekövetkezett változás kezelésére is érvényesek. Tekintsük ezért a 2. pontot a továbbiakban alapmodellnek.

Az elemzést a Számvitel alapjai modulban tanultak alapján végezzük el. Az alábbi feladatok megoldása során jutunk el a gazdasági események főkönyvi elszámolásáig:Tehát:

• első lépésben megnézzük, hogy eszközt, forrást, ráfordítást vagy bevételt (hozamot) érint-e;


• ezt követően hozzárendeljük azt a főcsoportot, csoportot, amelyben a változás bekövetkezett, használva azok korábban megtanult jelöléseit;

• majd a mérleg, eredménykimutatás és a számlakeret összefüggéseinek ismeretében könyveljük a gazdasági eseményt.

2.2 Immateriális javak állománynövekedésével járó gazdasági események

(Ismételje át az állománynövekedések a 3. leckében taglalt jogcímeit!)

2.2.1 Alapvető (elemi) gazdasági események

(Emlékeztetőül: az alapvető, elemi gazdasági események a vagyon összegében és/vagy összetételében - a mérlegben - idéznek elő változást, de az eredmény nem változik.)

Beszerzés

Történhet azonnali vagy későbbi fizetéssel.

• Ha azonnali fizetéssel (készpénzzel) történik a vételár kiegyenlítése:

Eszköz+Eszköz- Az ismert jelölésekkel: E+ E-

Immateriális javak+Pénzeszközök- Az ismert jelölésekkel: AI+ BIV-

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak K: 38. Pénzeszközök (384. Pénztár)A beszerzést terhelő általános forgalmi adóForrás- Eszköz- F- E-Rövid lejáratú kötelezettség- Pénzeszközök- FIII- BIV-

Könyvelés:T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 38. Pénzeszközök (Pénztár)

• Ha későbbi fizetéssel történik a vételár kiegyenlítése:

Eszköz+ Forrás+ E+ F+

Immateriális javak+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ AI+ FIII+

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak K. 45. SzállítókA beszerzést terhelő általános forgalmi adóForrás- Forrás + F- F+Rövid lejáratú kötelezettségek- Rövid lejáratú kötelezettségek+ FIII- FIII+

Könyvelés:T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók

Követelés fejében történő átvétel

Ha az adós a vállalkozással szemben fennálló kötelezettségét nem pénzben, hanem immateriális jószág átadásával teljesíti, a követelés fejében történő eszközátvételt úgy kell rögzíteni, mint a beszerzést. Ezt követően a ,,beszerzés" miatt keletkezett kötelezettséget összevezetjük a követeléssel. Ha az átvett eszköz számlázott ellenértéke eltér a követelés könyv szerinti értékétől, a különbözetet el kell számolni.

a.) A követelés fejében átvett immateriális javak számlázott értékének elszámolása Eszköz+ Forrás+ E+ F+

Immateriális javak+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ AI+ FIII+


Könyvelés: T: 11. Immateriális javak K: 45. Szállítók

Előzetesen felszámított áfa könyveléseT: 466. előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók

b.) A nyilvántartott követelés könyv szerinti értékének kivezetése Forrás- Eszköz- F- E-

Rövid lejáratú kötelezettségek- Követelések - FIII- BII -

Könyvelés: T: 45. Szállítók K: 31-36. Követelések

c.) Kapcsolódó tételek

Ha az átvett immateriális javak ellenértéke meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözetet rendkívüli bevételként (elengedett kötelezettségként) kell elszámolni.

Forrás- Bevétel+ F- B+

Rövid lejáratú kötelezettségek- Rendkívüli bevételek+ (M)FIII- (EK)DX+

Könyvelés: T: 45. Szállítók K: 98. Rendkívüli bevételek

Ha az átvett immateriális javak ellenértéke kevesebb, mint a követelés könyv szerinti értéke, a különbözet a rendkívüli ráfordítások között (elengedett követelésként) számolandó el.

Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-

Rendkívüli ráfordítások+ Követelések- (EK)DXI+ (M)BII-

Könyvelés: T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 31-36. Követelések

Példa a követelés fejében történő átvétel könyvviteli elszámolására Vállalkozásunknak az egyik vevővel szemben 500.000 Ft követelése áll fenn. A vevőnél átmeneti fizetési nehézségek léptek fel, ezért tartozása fejében egy saját fejlesztésű szoftver használati jogát ajánlotta fel, melynek megállapodás szerinti értéke 380.000 Ft. Az ajánlatot a vállalkozásunk elfogadta.Könyveljük le a gazdasági eseményeket! 1. tétel: A szoftver használati jogának állományba vétele a vevő számlája alapján 380.000 Ft + 20 % áfa. 2. tétel: A vevői követelés és a kötelezettség összevezetése 456.000 Ft 3. tétel: A 44.000 Ft összegű különbözet elszámolása elengedett követelésként.

Vagyoni hozzájárulásként való átvétel Eszköz+ Forrás+ E+ F+

Immateriális javak+ Jegyzett, de be nem fizetett tőke+ AI+ DII+


Könyvelés:

T: 11. Immateriális javak K: 32-33. Követelések(Jegyzett, de be nem fizetett tőke)

vagy

T: 11. Immateriális javak K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Kapcsolódó tétel:

Előzetesen felszámított áfa, ha az átadó áthárítja

Az adó alapja az apport létesítő okirat szerinti értéke.


Rövid lejáratú kötelezettség- Rövid lejáratú kötelezettség+ FIII- FIII+

Könyvelés:

T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Megjegyzés:Vagyoni hozzájárulást (apportot) a társaság alapításkor vagy tőkeemeléskor kap a tulajdonosoktól. Az apportot a gazdasági társaságokról szóló törvény átlalános szabályai szerint a létesítő okirat aláírásával, módosításával egyidejűleg a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátani. A társaság vagy a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése ezt követően történik. Mindaddig, míg a cégbíróság a társaság (tőkeemelés) bejegyzéséről szóló végzést meg nem hozta, az apport értékét a jegyzett tőkével szemben (annak növekményeként) nem lehet kimutatni. A forrásnövekedést jegyzett, de be nem fizetett tőkeként kell nyilvántartani. A bejegyzésig így ez a mérlegtétel a megnevezésével ellentétes tartalommal bír, hiszen éppen a befizetett, de be nem jegyzett tőkét mutatja. Ezt a fura ellentmondást tükrözi a könyvviteli elszámolás első módja is (hiszen a Követel egyenlegű követelés lényegében kötelezettséget jelent). Az már csak ráadás, hogy a könyvelő szakma a jegyzett, de be nem fizetett tőkének nem a 41. Saját tőke számlacsoportban nyitott számlát, hanem a 32-33. Követelések között. Hogy ennek mi az oka, arra a követelések tárgyalásánál visszatértünk.Az előtársaság időszakában a valós tartalomnak jobban megfelel a második könyvelési tétel, mert mindaddig, míg a cégbírósági bejegyzés meg nem történt, az apportot átadóval szemben a társaságnak visszaadási kötelezettsége van.Megoldásként élhetünk azzal a lehetőséggel is, hogy a cégbírósági bejegyzés előtt átvett apport értékét kötelezettségként vesszük nyilvántartásba, T: 11. Immateriális javak K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek a cégbírósági bejegyzés alapján nyilvántartásba vesszük a jegyzett tőkét, T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 41. Jegyzett tőke A jegyzett tőke lekönyvelését követően a 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számla Tartozik egyenleget fog mutatni, ha a bejegyzésig a tagok, tulajdonosok nem teljesítették a vagyoni hozzájárulás egy részét. Ezt az összeget átvezetjük a 32-33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlára, amely a tagokkal, tulajdonosokkal szembeni követelés - a még teljesítendő vagyoni hozzájárulás - összegével lesz azonos. T: 32-33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2.2.2 Összetett gazdasági események

(Emlékeztetőül: az összetett gazdasági események következtében a vagyonban bekövetkezett változás együtt jár az eredmény változásával, a mérleget és az eredménykimutatást egyidejüleg érintik.)

Saját előállítás

A saját előállítású eszközök értéke aktivált saját teljesítmény.Értelmezéséhez vissza kell utalni a Számvitel alapjai 10. leckéjéből az aktivált saját teljesítmények fogalmára. Aktivált saját teljesítménynek minősül a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben állományba vett értéke.

Illusztráljuk egy példával ezt az elvont definíciót!

A tervezőiroda informatikusai saját célra új tervező programot fejlesztettek ki. A fejlesztésre a cég 1.200.000 Ft-ot fordított (közvetlen önköltség!). A munka befejezését követő tesztelés sikeres volt, az iroda a programot használatba vette.

Mennyivel csökkentették az eredményt a felmerült költségek? 1.200.000 Ft-tal.Mennyivel nőtt a tervezőiroda vagyona a program használatba vételekor (aktiválásakor)? 1.200.000 Ft-tal.Tehát a felmerült költségek miatti eredménycsökkenést azonos összegű teljesítmény- (vagyon-) növekmény ellentételezi.

a.) Az előállítással kapcsolatos közvetlen költségek elszámolása

Ráfordítás+ Eszköz- vagy Forrás+ R+ E- vagy F+



Költségnemek+ Eszköz- vagy Forrás+ (EK)AIV,V,VI+ (M)E- vagy F+

Könyvelés: T: 5. Költségnemek K: 1-4. Mérlegszámlák

b.) Aktiválás

Eszközök+ Hozamok+ E+ B+

Immateriális javak+ Aktivált saját teljesítmények+ (M)AI+ (EK)AII+

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Térítés nélküli átvétel

A térítés nélküli átvétel a szokásos üzletmenettel nem összefüggő gazdasági esemény, ezért a rendkívüli bevételek között számoljuk el.

Eszköz+ Bevétel+ E+ B+

Immateriális javak+ Rendkívüli bevétel+ (M)AI+ (EK)DX+

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak K: 98. Rendkívüli bevételek

Kapcsolódó tétel: az állományba vett eszköz bekerülési értékének elhatárolása az összemérés elve alapján

Bevétel- Forrás+ B- F+

Rendkívüli bevétel- Passzív időbeli elhatárolások+ (EK)DX- (M)G+

Könyvelés: T: 98. Rendkívüli bevétel K: 48. Passzív időbeli elhatárolások

Ennek a tételnek az indokolására az időbeli elhatárolások tárgyalásánál részletesen kitérünk.

Előzetesen felszámított áfa, ha az átadó áthárítja Az adó összege az átadó által kiállított dokumentumban foglalt érték.


Rövid lejáratú kötelezettség- Rövid lejáratú kötelezettség+ FIII- FIII+

Könyvelés:


Tulajdoni hányad csökkenése fejében történő átvétel

Ha a vállalkozásnak egy másik társaságban tulajdoni részesedése van, és onnan kivonja a tőkéjét a jegyzett tőke leszállításával vagy a társaság megszűnése miatt. A társaságban birtokolt tulajdoni részesedés ellenértékeként immateriális javakat kap. Ez a törvény minősítése szerint rendkívüli gazdasági esemény, ezért az eszközök átvétele miatti vagyonnövekedést a rendkívüli bevételek között kell


elszámolni.

a.) Az átvett immateriális javak nyilvántartásba vétele


Immateriális javak+ Rendkívüli bevétel+ (M)AI+ (EK)DX+

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak K: 98. Rendkívüli bevételek

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó könyvelése

T:466. Előzetesen felszámított áfa K:47. egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

b.) Kapcsolódó tétel a megszűnt részesedés kivezetése az állományból (vagyoncsökkenés)


Rendkívüli ráfordítás+ Befektetett pénzügyi eszk.- (EK)DXI+ (M)AIII-

Könyvelés: T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Ezt a gazdasági eseményt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával együtt tárgyaljuk.

2.3 Immateriális javak állománycsökkenésével járó gazdasági események

(A 4. és 5. lecke alapján ismételje át az állománycsökkenések jogcímeit!)

Az immateriális javak állománycsökkenését előidéző gazdasági események minden esetben ráfordítást jelentenek, ezért az eredmény csökkenésével járnak, tehát összetett gazdasági események.

Terv szerinti értékcsökkenési leírás

A terv szerinti értékcsökkenési leírás a tárgyidőszakra költségként elszámolt értékcsökkenés. Összege az összköltség-eljárású eredménykimutatásban az elemi költségek között nevesítve szerepel.


Értékcsökkenési leírás+ Immateriális javak- (EK)AVI+ (M)AI-

Könyvelés: T: 57. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: 11. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

Értékesítés

Az értékesítés minden esetben legalább két gazdasági eseményt foglal magába:

Egyrészt az eladott eszköz nyilvántartási értékének a kivezetését az állományból. Ez vagyoncsökkenést jelentő egyéb ráfordítás, tehát az eredmény csökkenésével jár.




Másrészt a kapott (járó) ellenérték bevételként történő nyilvántartásba vételét. A bevétel növeli az eredményt, ezáltal a vagyont is. Az ellenérték (bevétel) és a nyilvántartási érték (ráfordítás) különbözete az értékesítés realizált eredménye.

a.) Bruttó érték kivezetése


Egyéb ráfordítás+ Immateriális javak- (EK)AVII+ (M)AI-

Könyvelés: T: 86. Egyéb ráfordítás K: 11. Immateriális javak

b.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése

Eszköz+ Ráfordítás- E+ R-

Immateriális javak+ Egyéb ráfordítás- (M)AI+ (EK)AVII-

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K: 86. Egyéb ráfordítások

c.) Kapcsolódó tétel: bevétel nyilvántartásba vétele a számla alapján


Követelés+ Egyéb bevétel+ (M)BII+ (EK9AIII+

vagy

Pénzeszköz+ Egyéb bevétel+ (M)BIV+ (EK)AIII+

Könyvelés: T: 31. Vevők K: 96. Egyéb bevételek

vagy

T: 38. Pénzeszközök(Pénztár) K: 96. Egyéb bevételek

Fizetendő áfa



Könyvelés: T: 31. Vevők K: 467. Fizetendő áfa

Tekintsük át egy példán bemutatva az értékesítés főkönyvi számlákon történő rögzítését!

Vállalkozásunk eladta a Szabó-család című rádióműsor-folyam kiadói jogát 4.000.000 Ft-ért (+áfa 20 %), amelyet 3 évvel ezelőtt 10.000.000 Ft-ért vásárolt meg. Az értékesítésig elszámolt amortizáció 6.000.000 Ft.1. tétel: A bruttó érték kivezetése 10.000.000 Ft2. tétel: Az elszámolt értékcsökkenés kivezetése 6.000.000 Ft3. tétel: A vevőnek kiszámlázott eladási ár nyilvántartásba vétele 4.000.000 Ft + 1.000.000 Ft áfa.


A főkönyvi számlák alapján megállapítható, hogy:- a 11. Vagyoni értékű jogok számlái 0 egyenleget mutatnak, a kiadói jog kikerült az állományból.- a 86. Egyéb ráfordítások számla egyenlege mutatja az értékesítés miatti 4.000.000 Ft vagyoncsökkenést- a 96. Egyéb bevételek és a 86. Egyéb ráfordítások számlák összevont egyenlege alapján kiszámíthatjuk, hogy vállalkozásunk eredménye nem változott, tehát az értékesítés nem járt vagyoncsökkenéssel.

Átadás kötelezettség fejében

Kötelezettség teljesítésére átadott immateriális javak esetében úgy kell eljárni, mintha a vállalkozás értékesítené az eszközét, amelynek ellenértékéből teljesíti a kötelezettségét.

a.) Bruttó érték kivezetése

b.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése

c.) Bevétel nyilvántartásba vételeEzek a tételek azonosak az értékesítésnél leírtakkal.

d.) A nyilvántartott kötelezettség megszüntetése az átadott eszköz csereértékében

Forrás- Eszköz- F- E-

Kötelezettségek- Követelések- (M)FI,FII,FIII- (M)BII-

Könyvelés: T: 43-47. Kötelezettségek K: 31. Vevők

e.)Ha az átadott eszköz számla szerinti értéke eltér a kötelezettség könyv szerinti értékétől, a különbözetet a követelés fejében történő átvételnél leírtak szerint kell rendezni.

Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása

A terven felüli értékcsökkenés az üzemi (üzleti) eredményt csökkentő egyéb ráfordítás, a visszaírása egyéb bevételként számolandó el.

a.) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása


Egyéb ráfordítás+ Immateriális javak- (EK)AVII+ (M)AI-

Könyvelés: T: 86. Egyéb ráfordítás K: 11. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

b.) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása


Immateriális javak+ Egyéb bevétel+ (M)AI+ (ek)AIII+

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése K: 96. Egyéb bevételek


Az immateriális javakra adott előlegek értékvesztésének és visszaírásának elszámolását a követeléseknél fogjuk tárgyalni.

Selejtezés, hiány

A selejtezett és hiányzó eszköz kivezetése miatti vagyoncsökkenés egyéb ráfordításként számolandó el.

Selejtezés, hiány esetén először az eszköz nettó értékét terven felüli értékcsökkenésként el kell számolni (mert az eszközhasználati értéke 0-lásd 5. lecke 5.2 pont), majd ezt követően az eszközt kivezetni az állományból.

a.) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása az előbbiek szerint.

b.) Bruttó érték kivezetése mint értékesítéskor.

c.) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése mint értékesítéskor.

d.) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése


Immateriális javak+gyéb ráfordítás- (M)AI+ (EK)AVII-

Könyvelés: T: Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése K: 86. Egyéb ráfordítások

Ábrázoljuk főkönyvi számlákon a selejtezés elszámolásának folyamatát!Vegyük példaként az alábbi esetet!Az Újító Kft. termékszerkezetének korszerűsítését határozta el. Régi termékeinek előállítását fokozatosan megszüntette, ezért a két évvel ezelőtt vásárolt gyártási eljárás kiselejtezésére kényszerült. A gyártási eljárás adatai a következők:- vételár (bruttó érték) 10.000.000 Ft- selejtezésig elszámolt terv szerinti értékcsökkenés: 8.000.000 Ft- előző évben elszámolt terven felüli értékcsökkenés: 1.500.000 Ft- könyv szerinti (nettó) érték: 500.000 FtA gyártási eljárást a továbbiakban nem tudja hasznosítani, annak használati értéke 0-ra csökkent. Ebből következően a nyilvántartott összeget (a nettó értéket) terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.A könyvelés menete:1. lépés: terven felüli értékcsökkenés elszámolása 500.000 Ft2. lépés: a bruttó érték kivezetése az állományból 10.000.000 Ft3. lépés: a terv szerinti értékcsökkenés kivezetése 8.000.000 Ft4. lépés: a terven felüli értékcsökkenés kivezetése 2.000.000 Ft.

Az eszközszámlák nyitóegyenlegei alapján megállapítható, hogy a selejtezést megelőzően a gyártási eljárás könyv szerinti (nettó) értéke 500.000 Ft volt.Nettó érték = 10.000.000 (T) - 1.500.000 (K) - 8.000.000 (K) = 500.000 FtA selejtezés miatt tehát a vagyoncsökkenés 500.000 FtA vagyoncsökkenés eredménycsökkenéssel jár együtt. Ennek mértékét a 86. Egyéb ráfordítások számla záróegyenlege mutatja.

Átadás vagyoni hozzájárulásként

A vagyoni hozzájárulásként átadott eszköz ellenében a vállalkozás, az alakuló (tőkét emelő) társaság létesítő okiratában leírt értékű, tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez jut. Az apport átadása rendkívüli eredményt érintő gazdasági esemény. Az átadott eszköz nyilvántartási értéke rendkívüli ráfordítás, a kapott részesedés rendkívüli bevétel.

a.) Az átadott eszköz bruttó értékének kivezetése


Rendkívüli ráfordítás+ Immateriális javak- (EK)DXI+ (M)AI-

Könyvelés: T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 11. Immateriális javak


b.) Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése


Immateriális javak+ Rendkívüli ráfordítás- (M)AI+ (EK)DX-

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K: 88. Rendkívüli ráfordítások

és

T: 11. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése K: 88. Rendkívüli ráfordítások

c.) Kapcsolódó tétel: a tulajdoni részesedés állományba vétele a cégbejegyzésig a létesítő okirat szerinti értéken


Követelések+ Rendkívüli bevétel+ (M)BII+ (EK)DX+

Könyvelés: T: 36. Egyéb követelések K: 98. Rendkívüli bevételek

Cégbejegyzéskor

Eszköz+ Eszköz- E+ E-

Befektetett pénzügyi eszközök+ Követelések- (M)AIII+ (EK)BII-

Könyvelés: T: 17: Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 36. Egyéb követelések

d.)Apport esetén az átadó dönthet arról, hogy a fizetendő áfát az apportot átvevő társaságra áthárítja-e, vagy nem.

Ha az átadó az apport áfáját áthárítja az átvevőre:



Könyvelés: T: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő áfa

Ha az átadó az apport áfáját nem hárítja át az átvevőre, akkor azt az eredmény terhére rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia.


Rendkívüli ráfordítások+ Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek+ (EK)DXI+ (M)FIII+

Könyvelés: T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 467. Fizetendő áfa


Térítés nélküli átadás

A térítés nélküli átadás rendkívüli ráfordításnak minősülő vagyoncsökkenés.

a.) Az átadott eszköz bruttó értékének kivezetése: mint a vagyoni hozzájárulásként történő átadásnál.

b.) Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: mint a vagyoni hozzájárulásként történő átadásnál.

c.) A térítés nélküli átadást terhelő fizetendő áfa elszámolása azonos az apport átadásnál leírtakkal.

2.4 Az értékhelyesbítés elszámolása

(Előzetesen ismételje át az értékhelyesbítés fogalmát és kezelését az 5. lecke alapján!)

Amint azt az 5. leckében rögzítettük, a piaci értékelés alapján megállapított értékhelyesbítés forrása az értékelési tartalék. Az értékhelyesbítés összegének változását mindig az értékelési tartalékkal szemben kell rendezni.

a.) Értékhelyesbítés állományba vétele


Immateriális javak+ Értékelési tartalék+ (M)AI+ (M)DVI+

Könyvelés: T: 11. Immateriális javak értékhelyesbítése K: 41. Értékelési tartalék

b.) Értékhelyesbítés csökkenésének elszámolása és kivezetése

Forrás- Eszköz- F- E-

Értékelési tartalék- Immateriális javak- (M)DVI- (M)AI-

Könyvelés: T: 41. Értékelési tartalék K: 11. Immateriális javak értékhelyesbítése


1. Milyen sajátos törvényi előírások vonatkoznak az egyes immateriális javak állományba vételére?

2. Milyen korlátokat állít a törvény az immateriális javak értékcsökkenési leírásának elszámolásánál?

3. Milyen értéken mutatjuk ki a mérlegben az immateriális javakat?

4. Miért kell az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés mérlegértékének összegét a lekötött tartalékban kimutatni?

5. Mi a közös és mi az eltérés az állománynövekedést előidéző gazdasági eseményekben?

6. Milyen számviteli alapelveket sértenénk meg, ha a saját előállítású eszközök aktivált értékét nem teljesítményként (hozamként) mutatnánk ki, hanem a bekerülési értékkel az előállítás elszámolt költségeit csökkentenénk?




- lekötött tartalék- terven felüli értékcsökkenés- a cégbírósági bejegyzést



- Követel- A. Befektetett eszközök- közvetlen önköltségen- a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg- 11.- a vállalkozás döntése szerinti- az értékelési tartalék- összetett- 5 év vagy 5 évnél több- a levonható áfa nélküli kifizetett

Egészítse ki a következő mondatokat!

Az immateriális javak az (1)................. főcsoportba tartoznak.

Az immateriális javakat a könyvviteli nyilvántartásban a (2)................. számlacsoportban tartjuk nyilván.

A saját előállítású immateriális javakat (3)................. vesszük állományba.

Az immateriális javakra adott előlegeket (4)................. (mikor) a (5)................. (átutalt) összegben vesszük nyilvántartásba.

A vagyoni értékű jogok (6)................. év alatt amortizálhatók.

Az értékhelyesbítés forrása (7)..................

Az alapítás-átszervezés mérlegértékének forrása a (8)..................

Az értékcsökkenési számlák (9)................. egyenlegűek.

Az immateriális javak értékesítése (10)................. gazdasági esemény.

Apport átvételekor a jegyzett tőke növekedése (11)................. követően könyvelhető.

Selejtezés, hiány esetén a (12)................. elszámolását követően kell az eszközt kivezetni az állományból.2. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Állapítsa meg, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!

A vagyoni értékű jogok bekerülési értéke saját előállítás esetén a közvetlen önköltség. (1).................

A befejezetlen kutatás-fejlesztési költség aktiválható. (2).................

Az utólagosan sikertelennek minősülő kutatás-fejlesztés mérleg- értékét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. (3).................

A befejezetlen alapítási-átszervezési költséget beruházásként kell kimutatni. (4).................

Az egyösszegű leírás minden kis értékű immateriális jószágra alkalmazható. (5).................

Az értékhelyesbítés növeli a nettó értéket. (6).................

Az üzleti vagy cégértékre nem számolható el terven felüli értékcsökkenés. (7).................

Az Értékhelyesbítés számla mindig T egyenlegű. (8).................

A terv szerinti értékcsökkenési leírás termelési költség. (9).................

A kötelezettség fejében történő átadás alapvető gazdasági esemény. (10).................

Az alapítás-átszervezés aktivált értéke legfeljebb 5 év alatt írható le. (11).................

A jelentős hiányt a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. (12).................

Az értékesített immateriális javak nyilvántartási értéke anyagjellegű ráfordítás (ELÁBÉ). (13).................

A terv szerinti értékcsökkenés visszaírható. (14).................

A visszaírt terven felüli értékcsökkenés mindig egyéb bevétel. (15).................

Az apport átadása és átvétele a rendkívüli eredményt befolyásolja. (16).................

Az értékelési tartalék növeli a saját vagyont. (17).................

A lekötött tartalék képzése növeli a saját vagyont. (18).................3. feladat - leírásElemezze és könyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. szeptember havi kiemelt gazdasági eseményeit! Az elemzést az ismert módon végezze el!


Tehát:

• Állapítsa meg, hogy alapvető (elemi) vagy összetett gazdasági esemény történt!

• A gazdasági esemény eszközt/forrást és/vagy ráfordítást/bevételt érint?

• Mely főcsoportban, csoportban következett be a változás?

• Könyvelje le a gazdasági eseményt! A megoldáshoz használja a mellékelt táblázatot! A könyvelési tételeket rögzítse főkönyvi számlavázlatokon is!

1. Szeptember 4.A társaság megszerezte a ,,Táltos" márkanév használatát, melynek számla szerinti értéke 8.000 ezer Ft + 20 % áfa. A márkanév várható élettartama 6 év. Az amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.Számlaszám: Sz-567.

2. Szeptember 7.A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 5.000 ezer Ft-tal megemelik a cég jegyzett tőkéjét. A tőkeemelést szoftverek átadásával teljesítették. Az apportot terhelő 20 %-os áfát áthárították a kft.-re. A szoftvereket a kft. azonnal használatba vette A várható hasznos élettartam 3 év, az amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.A szoftverek átadását és az áfa áthárítását igazoló dokumentum száma: V-192.

3. Szeptember 12.A tőkeemeléssel kapcsolatos alapítási-átszervezési költségek: - ügyvédi munkadíj 100.000 Ft (az összeg 20% áfát tartalmaz) - cégbejegyzési illeték 60.000 Ft. A felmerült költségeket készpénzben kiegyenlítették. Pénztárbizonylat sorszáma: P-771 és P-772. A számviteli politika szerint a költségeket nem aktiválják.

4. Szeptember 15.A szeptember 1-jei jogszabályváltozások miatt ki kellett selejtezni az eddig használt bérszámfejtő programot, melynek nyilvántartási adatai a következők: - Bruttó érték 200.000 Ft - Június 30-ig elszámolt értékcsökkenés 118.000 Ft. A program lineáris leírási kulcsa 33 %.A selejtezési jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-193.

5. Szeptember 19.Licenc-értékesítés 8.730.000 Ft + 20 % áfa. Az eladott licenc bruttó értéke 10.000.000 Ft. Június 30-ig elszámolt értékcsökkenés 4.880.500 Ft. Maradványérték 2.000.000 Ft. Lineáris leírási kulcs 10 %.Vevőszámla sorszáma: K-904.

6. Szeptember 23.A társaság térítés nélkül átvett egy találmányt, melynek könyv szerinti értéke az átadónál 3.620.000 Ft, piaci értéke 5.000.000 Ft. Az átadó az áfát nem hárította át a társaságra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-194. A találmány tervezett hasznos élettartama 8 év. Maradványérték 0. Amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.

7. Szeptember 24.A cég megvásárolt egy önelszámoló telephelyet. A telephely vagyonmérleg szerinti adatai: Befektetett eszközök 6.650.000 Ft Forgóeszközök 8.915.000 Ft Rövid lejáratú kötelezettségek 10.505.000 Ft A telephelyért fizetendő ellenérték 8.500.000 Ft + 20 % áfa Az üzleti vagy cégértéket a társaság 15 év alatt tervezi leírni lineáris leírással. Maradványérték 0.

8. Szeptember 25.Megérkezett a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése.

9. Szeptember 30.Befejeződtek az egyik termék fejlesztési munkálatai, mellyel kapcsolatban a tárgyhóban felmerült közvetlen költségek összege 510.000 Ft. Az aktiválandó érték összesen 2.495.000 Ft.

10. Szeptember 30.Számolja el a tárgyhóban beszerzett immateriális javak szeptember havi értékcsökkenési leírását! 365 nappal számoljon!




Mellékszámítás

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - A. Befektetett eszközök(2) - 11.(3) - közvetlen önköltségen(4) - a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg(5) - a levonható áfa nélküli kifizetett(6) - a vállalkozás döntése szerinti(7) - az értékelési tartalék(8) - lekötött tartalék(9) - Követel(10) - összetett(11) - a cégbírósági bejegyzést(12) - terven felüli értékcsökkenés


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/Mellekszamitas_6-7_lecke.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/pu_szv_1.7.lecke_onell_fel_megold2_1old_jav.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/pu_szv_1.7.lecke_onell_fel_megold_1old.doc

2. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis(5) - hamis(6) - hamis(7) - hamis(8) - igaz(9) - igaz(10) - hamis(11) - igaz(12) - hamis(13) - hamis(14) - hamis(15) - igaz(16) - igaz(17) - igaz(18) - hamis


8. lecke. Tárgyi eszközök értékelése és könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozását megelőzően ismételje át a tárgyi eszközökről tanultakat a Számvitel alapjai modul 5. leckéje alapján!Eddig szerzett ismereteit ellenőrizze az alábbi kérdések megválaszolásával!

Mely vagyontárgyakat soroljuk a tárgyi eszközök közé?

Hol helyezkednek el a mérlegben a tárgyi eszközök?

Mely számlacsoportokban mutatjuk ki a tárgyi eszközöket a könyvviteli nyilvántartásban?

Sorolja fel a tárgyi eszközök mérlegtételeit!

A mérlegtételek közül melyek a nem anyagiasult vagyontárgyak?

Soroljon fel olyan vagyoni értékű jogokat, amelyeket a tárgyi eszközök között kell kimutatni! Mi ezeknek a közös jellemzője?

Milyen szempont alapján soroljuk az eszközöket a műszaki, illetve egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé?

Miben különböznek a tárgyi eszközök közé sorolandó tenyészállatok a hízó-, növendék- és egyéb állatoktól?

Definiálja a beruházás fogalmát! Meddig minősül egy tárgyi eszköz beruházásnak?

Mi a különbség a felújítás és a karbantartás között?

Mely tárgyi eszköz esetén lehet a várható hasznos élettartam egy évnél rövidebb?

Melyek azok a tárgyi eszközök, amelyekre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés?

Sorolja fel azokat a tárgyi eszközöket, amelyekre értékhelyesbítés állapítható meg!

1. A tárgyi eszközök értékelése

1.1 Állományba vétel (aktiválás)

A tárgyi eszközöket az általános szabályok szerint meghatározott bekerülési értéken vesszük állományba (aktiváljuk). (Lásd 3. lecke 2-4. pontjában foglaltakat!)

A tárgyi eszközök bekerülési értékének speciális összetevői

• A beruházások bekerülési értékének részét képezi:

• a beruházás tervezése, előkészítése, lebonyolítása, a betanítás díjai, közvetlen költségei;

• a biztonságos üzemeltetéshez, használathoz szükséges tartozékok és tartalék alkatrészek, ha azokat az üzembe helyezésig szerezték be.

• A beruházás bekerülési értékét csökkenti a próbaüzemelés során előállított és raktárba vett értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási értéke.

• Ingatlanok esetében, ha építési telek és rajta lévő épület, építmény kerül beszerzésre, a bekerülési érték meghatározásakor a




következőket kell figyelembe venni:

Ha az épületet, építményt nem veszik használatba, hanem lebontásra kerül, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit; továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek értékét növelő tételként kell elszámolni.A telek bontás utáni piaci értékét meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás bekerülési értékekeként kell figyelembe venni.Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani.Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül.

• A folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemelést szolgáló javítási, karbantartási költség nem lehet a bekerülési érték része.

1.2 A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolására vonatkozóan a törvény nem ír elő sajátos szabályokat, ezért a 4. lecke 1.1 pontjában ismertetett módszerek korlátozás nélkül alkalmazhatók.


A tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken mutatjuk ki.

Nettó érték=bruttó érték-terv szerinti értékcsökkenés-terven felüli értékcsökkenés+visszaírt terven felüli értékcsökkenés.

A beruházásokra adott előlegeket értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken kell a mérlegben szerepeltetni.Értékhelyesbítés állapítható meg a beruházásokon és beruházásokra adott előlegeken kívül minden tárgyi eszközre.

2. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása

2.1. A tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartása

A tárgyi eszközöket a főkönyvi könyvelésben a 12-16. számlacsoportokban tartjuk nyilván az alábbi rendszerezésben:

12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

13. Műszaki berendezések, gépek, járművek

14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

15. Tenyészállatok

16. Beruházások, felújítások

Lapozzunk vissza az immateriális javak főkönyvi nyilvántartásával foglalkozó 6. lecke. 2.1 ponthoz! A 12-15. számlacsoportok felépítése azonos az ott leírtakkal. Tehát külön főkönyvi számlákon vezetjük az eszközök bekerülési értékét (bruttó értékét) és az abban bekövetkezett változásokat. Külön főkönyvi számla szolgál az értékhelyesbítés (7. végű), a terven felüli értékcsökkenés (8. végű), a terv szerinti értékcsökkenés (9. végű) nyilvántartására.A Beruházások, felújítások számlacsoportja annyiban tér el ettől a felépítéstől, hogy abban csak a terven felüli értékcsökkenésnek van kijelölt számlája, miután a beruházásokra terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni és értékhelyesbítést megállapítani.A beruházásokra adott előlegek - hasonlóan az immateriális javakra adott előlegekhez - a könyvekben a 35. számlacsoportban szerepelnek.

A tárgyi eszközök állományára ható gazdasági események csoportosítása


• beszerzés (beruházás, felújítás)

• pénzügyi lízing


• vagyoni hozzájárulásként való átvétel

• átsorolás készletből

• saját kivitelezésű beruházás

• terven felüli értékcsökkenés visszaírása

• térítés nélküli átvétel, többlet




• tulajdoni részesedés fejében történő átvétel


• átsorolás készletek közé

• terv szerinti értékcsökkenési leírás

• terven felüli értékcsökkenés

• értékesítés

• átadás kötelezettség fejébe

• selejtezés, káresemény, hiány



Ha összehasonlítjuk az állományváltozások jogcímeit az immateriális javaknál felsoroltakkal, látható az azonosság. Egy-egy tétellel bővült a lista, a tárgyi eszközök és készletek közötti átsorolással. Ilyen átsorolás az immateriális javak és készletek között is előfordul. Pl.: használatban lévő szoftvert készletté minősít át a vállalkozás, vagy értékesítésre szánt szoftvert (készletet) saját használatba vesz. Ekkor ez immateriális jószágnak minősül. A tárgyi eszközöknél ez gyakoribb, aminek okaira kitérünk.Természetesen a gazdasági események könyvviteli elszámolása is azonos elvek alapján történik. Ezért az immateriális javaknál megismert könyvelési megoldások részletes elemzésére a tárgyi eszközök kapcsán nem térünk ki, csak jelezzük a kontírozás módját és megkülönböztetésként ezeket a tételeket *-gal jelöljük.

2.2 Tárgyi eszközök állománynövekedésével járó gazdasági események

A tárgyi eszközök állománynövekedésének könyvviteli elszámolása során egy fontos szabályt kell betartani: minden növekedést először beruházásként kell állományba venni. A beruházásokból a tárgyi eszközt átvezetni a megfelelő főkönyvi számlára csak akkor lehet, ha az eszközt üzembe helyezte, használatba vette a vállalkozás. Az üzembe helyezés, használatba vétel tényéről és időpontjáról számviteli dokumentumot kell kiállítani. Ennek elsősorban az amortizáció elszámolása szempontjából van jelentősége. Terv szerinti értékcsökkenést ugyanis csak a használatba vétel napjától lehet az eszközökre megállapítani.


Beruházás, felújítás idegen kivitelezésben (belföldi beszerzés)*

a.) Ha azonnali fizetéssel, készpénzzel történik a kiegyenlítés* T: 16. Beruházások K: 38. Pénzeszközök (384. Pénztár) T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 38. Pénzeszközök (384. Pénztár)

b.) Ha későbbi fizetéssel történik a vételár kiegyenlítése* T: 16. Beruházások K: 45. Szállítók T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók

Beruházás, felújítás idegen kivitelezésben (import beszerzés)*

a.) A külföldi szállító számlája szerinti érték a teljesítéskor választott árfolyamon* T: 16. Beruházások K: 45. Szállítók

b.) Levonható import áfa VPOP határozata alapján* T: 36. Egyéb követelések K: 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

c.) Vámterhek VPOP határozata alapján* T: 16. Beruházások K: 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség


Pénzügyi lízing (zárt végű)

Idézze fel a pénzügyi lízinggel kapcsolatos ismereteit a Pénzügyi alaptan modulból!

A könyvviteli elszámolás szempontjából a pénzügyi lízing keretében megszerzett eszközöket úgy kell kezelni, mint a vásárlással megszerzett beruházásokat. Eltérés a beruházás forrásánál van; a forrás ebben az esetben egy hosszú lejáratú kötelezettség. A lízingbe adó által felszámított áfát ugyanakkor a rövid lejáratú kötelezettségek közé kell felvenni. Ennek az az oka, hogy a lízingbe adó számára a felszámított áfa befizetése a teljesítéskor válik esedékessé, függetlenül a lízing futamidejétől.

a.) Lízingbe adó által kiszámlázott lízingdíj a lízingbe vevőnél Eszköz+ Forrás+ E+ F+

Tárgyi eszközök+ Hosszú lejáratú kötelezettségek+ AII+ FII+

Könyvelés: T: 16. Beruházások K: 44. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

b.) Lízingbe adó által felszámított áfa Forrás- Forrás+ F- F+ Rövid lejáratú kötelezettségek- Rövid lejáratú kötelezettségek+ FIII- FIII+

Könyvelés: T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Követelés fejében történő átvétel*

a.) A követelés fejében átvett tárgyi eszközök számlázott értékének elszámolása T: 16. Beruházások K: 45. Szállítók

Előzetesen felszámított áfa könyvelése

T: 466. előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók

b.) A nyilvántartott követelés könyv szerinti értékének kivezetése T: 45. Szállítók K: 31-36. Követelések

c.) Kapcsolódó tételek

Ha az átvett tárgyi eszközök ellenértéke meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözetet rendkívüli bevételként (elengedett kötelezettségként) kell elszámolni.

T: 45. Szállítók K: 98. Rendkívüli bevételek

Ha az átvett tárgyi eszközök ellenértéke kevesebb, mint a követelés könyv szerinti értéke, a különbözet a rendkívüli ráfordítások között (elengedett követelésként) számolandó el.

T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 31-36. Követelések

Vagyoni hozzájárulásként történő átvétel*

T: 16. Beruházások K: 32-33. Jegyzett de be nem fizetett tőke

vagy

T: 16. Beruházások K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek


Ha az átadó az áfát áthárítja*


Átsorolás készletből

Ha a vállalkozás a továbbértékesítési céllal vásárolt raktári készletét saját tevékenységéhez tartósan tervezi használni (pl. bútorkereskedés az általa forgalmazott bútorokkal rendezi be az irodáit), a készletnek minősülő eszközt át kell sorolni a tárgyi eszközök közé.A saját termelésű készletek átsorolásával később foglalkozunk.


Tárgyi eszköz+ Készlet- AII+ BI-

Könyvelés: T: 16. Beruházások K: 21-22. Vásárolt készletek


Saját kivitelezésű beruházás

a.) Az előállítás, felújítás során felmerült közvetlen költségek elszámolása* T: 5. Költségnemek K: 1-4. Mérlegszámlák

b.) Saját teljesítmény állományba vétele* T: 16.Beruházások K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

c.) Kapcsolódó tétel: áfa elszámolása

Az áfa-törvény szerint a termékértékesítéssel egy tekintet alá esik a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, ezért a felszámított adót meg kell állapítani. Ugyanakkor ez az adó levonható, ha a beruházással létrehozott eszközt adóköteles tevékenységhez használja fel a vállalkozó.


Rövid lejáratú kötelezettségek- Rövid lejáratú kötelezettségek+ FIII- FIII+

Könyvelés: T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 467. Fizetendő áfa (technikai számla közbeiktatásával)

Ha a beruházással létrehozott eszközt adómentes tevékenységhez használja fel, a fizetendő áfa az eredmény terhére számolandó el:


Egyéb ráfordítások+ Rövid lejáratú kötelezettségek+ (EK)AVII+ (M)FIII+

Könyvelés: T: 86. Egyéb ráfordítások K: 467. Fizetendő áfa

Térítés nélküli átvétel, többlet*

a.) Állományba vétel* T: 16. Beruházások K: 98. Rendkívüli bevételek


b.) A bekerülési érték elhatárolása* T: 98. Rendkívüli bevételek K: 48. Passzív időbeli elhatárolások

c.) Térítés nélküli átvétel esetén, ha az átadó a fizetendő áfát áthárítja* T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Tulajdoni részesedés fejében történő átvétel*

a.) Az átvett tárgyi eszköz nyilvántartásba vétele* T: 16. Beruházások K: 98. Rendkívüli bevételek

A előzetesen felszámított általános forgalmi adó könyvelése*T:466. Előzetesen felszámított áfa K:47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

b.) Kapcsolódó tétel: a megszűnt részesedés kivezetése* T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása*

Ezt a gazdasági eseményt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával együtt tárgyaljuk.

Beruházások, felújítások üzembe helyezése, használatba vétele


Tárgyi eszközök+ Tárgyi eszközök- AII+ AII-

Könyvelés:

T: 11. Ingatlanok és kapcsolódó vagyon értékű jogok K: 16. Beruházások

T: 12. Műszaki berendezések, gépek, járművek

T: 13. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

T: 15. Tenyészállatok

2.3 Tárgyi eszközök állománycsökkenésével járó gazdasági események


Átsorolás készletek közé

Ha a tárgyi eszköz a következő években a vállalkozás tevékenységét nem vagy nem tartósan szolgálja, azt a törvény előírásai szerint készletté kell átminősítenie a vállalkozásnak.

a.) Tárgyi eszközök bruttó értékének átvezetése Eszköz+ Eszköz- E+ E-


Készletek+ Tárgyi eszközök- BI+ AII-

Könyvelés: T: 21-22. Anyagok K: 12-16. Tárgyi eszközök

b.) Elszámolt értékcsökkenés átvezetése Eszköz+ Eszköz- E+ E-

Tárgyi eszközök+ Készletek- AII+ BI-

Könyvelés: T: 12-16. Tárgyi eszközök terven felüli K: 21-22. Anyagok értékcsökkenése

T: 12-15. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése


Terv szerinti értékcsökkenési leírás*

T: 57. Értékcsökkenési leírás K: 12-15. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése

Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása*

a.) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása* T: 86. Egyéb ráfordítások K: 12-16. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése

b.) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása* T: 12-16. Tárgyi eszközök terven felüli K: 96. Egyéb bevételek értékcsökkenése

Értékesítés*

a.) Bruttó érték kivezetése* T: 86. Egyéb ráfordítások K: 12-16. Tárgyi eszközök

b.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése* T: 12-16. Tárgyi eszközök terven felüli K: 86. Egyéb ráfordítások értékcsökkenése T: 12-15. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése

c.) Kapcsolódó tétel: bevétel nyilvántartásba vétele* T: 31. Vevők K: 96. Egyéb bevételek T: 31. Vevők K: 467. Fizetendő áfa

vagy

T: 38. Pénzeszközök (384. Pénztár) K: 96. Egyéb bevételek T: 38. Pénzeszközök (384. Pénztár) K: 467. Fizetendő áfa


Átadás kötelezettség fejében*

a.) Bruttó érték kivezetése*

b.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése*

c.) Bevétel nyilvántartásba vétele*Ezek a tételek azonosak az értékesítésnél leírtakkal.

d.) A nyilvántartott kötelezettség megszüntetése az átadott eszköz csereértékében* T: 43-47. Kötelezettségek K: 31. Vevők

e.) Ha az átadott eszköz számla szerinti értéke eltér a kötelezettség könyv szerinti értékétől, a különbözetet a követelés fejében történő átvételnél leírtak szerint kell rendezni.

Selejtezés, káresemény, hiány*

a.) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása*

b.) Bruttó érték kivezetése*

c.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése*Elszámolás az előbbiek szerint.

Átadás vagyoni hozzájárulásként*


b.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése*Elszámolás az előbbiek szerint.

c.) Kapcsolódó tétel: a tulajdoni részesedés állományba vétele*

a cégbejegyzésig: T: 36. Egyéb követelések K: 98. Rendkívüli bevételek

a cégbejegyzéskor: T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő K: 36. Egyéb követelések befektetések

d.) Ha a vállalkozás a felszámított áfát áthárítja az apportot átvevőre* T: 36. Egyéb követelések K: 467. Felszámított áfa

e.) Ha a vállalkozás nem hárítja át a felszámított áfát az apportot átvevőre* T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 467. Felszámított áfa

Térítés nélküli átadás*


b.) Elszámolt értékcsökkenés kivezetése*

c.) Ha a vállalkozás a felszámított áfát áthárítja az átvevőre*

d.) Ha a vállalkozás a felszámított áfát nem hárítja át az átvevőre*

A tételek elszámolása az apportnál leírtak szerint.

2.4 Az értékhelyesbítés elszámolása

a.) Értékhelyesbítés állományba vétele* T: 12-15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése K: 41. Értékelési tartalék

b.) Értékhelyesbítés csökkenésének elszámolás és kivezetése*


T: 41. Értékelési tartalék K: 12-15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése


1. Milyen sajátos szabályokat kell betartani az ingatlan beruházások bekerülési értékének meghatározásakor?

2. Miben különbözik a felújítás és a karbantartás számviteli elszámolása? Miért?

3. Mi az alapvető különbség az immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételének elszámolásában? Mi ennek az oka?

4. Hasonlítsa össze a vásárlást a pénzügyi lízinggel! Mi az azonosság és az eltérés?

5. Miért kell a saját használatba vett készleteket tárgyi eszközzé átminősíteni?

6. Miért kell a használaton kívüli tárgyi eszközöket készletté átminősíteni? Elszámolható-e értékcsökkenés az átminősítést követően?

7. Milyen adatokat, információkat kell tartalmaznia a tárgyi eszközök állományba vételi bizonylatának?

8. Milyen adatokat, információkat kell tartalmaznia az ingatlanok és gépek, berendezések, járművek analitikus nyilvántartásának?

(Ha lehetősége van rá, tanulmányozza át a munkahelyén ezeket a dokumentumokat.)




- igen- nem

Állapítsa meg, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékének részét képezik-e az alábbi tételek!

próbaüzem költségei (1).................

le nem vonható áfa (2).................

beruházáshoz felvett hitel üzembe helyezés után elszámolt kamata (3).................

üzemeltetés költségei (4).................

beruházás biztosítási díja (5).................

beruházással együtt vásárolt tartalék alkatrészek (6).................

beruházást megelőző piackutatási költségek (7).................

vámpótlék, vámkezelési díj (8).................

új technológia elsajátításának, betanításának költségei (9).................

vagyonszerzési illeték (10).................

fizetett bírságok (11).................

környezetvédelmi termékdíj (12).................

beruházási szállítónak fizetési határidő túllépése miatt fizetett késedelmi kamat (13).................

beruházási hitel bankgarancia díja (14).................

vásárolt telken lévő épület bontási költségei (15).................

tereprendezés költségei (16).................2. feladat - leírásHatározza meg az alábbi eszközök bekerülési értékét és tárgyév december 31-ei mérlegértékét, ha az aktiválás a tárgyév augusztus 1-jén történt.

Az amortizáció elszámolásának módja: lineáris leírás.Tervezett használati idő: telek 50 év, épület 40 év, gép 5 év.Tervezett maradványérték: 0 Ft.

• telek vételára (20 % áfával) 15.000.000 Ft


• lebontandó épület 3.000.000 Ft + 20 % áfa

• átírási illeték 4.800.000 Ft

• telek piaci értéke 18.000.000 Ft

• épület tervezési díja (20 % áfával) 5.400.000 Ft

• épület kivitelezési munkái 3.700.000 Ft + 20 % áfa

• import gép vételára 4.875.000 Ft

• vámköltség 20 %

• import áfa 20 %

• belföldi fuvarköltség (20 % áfával) 300.000 Ft

•

• gép szerelési költsége (20 % áfával) 450.000 Ft

• import szállítmány biztosítási díja 200.000 Ft

• üzembe helyezési díj (20 % áfával) 294.000 Ft

• karbantartási költség 340.000 Ft + 20 % áfa

Megoldás

3. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. szeptember havi tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeit!

1. Szeptember 4.Raktárépület felújítása saját kivitelezésben, mellyel kapcsolatban az alábbi költségek merültek fel: - felhasznált anyag értéke 500.000 Ft - bérköltség és járulékai 700.000 Ft - a felújításnál használt gépek amortizációja 320.000 Ft A felújítás befejeződött, a raktárépületet használatba vették. A vegyes bizonylat száma: V-97.

2. Szeptember 6.Teherautó értékesítése, amelynek bruttó értéke 2.646.000 Ft, tervezett futásteljesítménye 420,000 km, az értékesítésig ténylegesen megtett 132.000 km-t. Maradványérték: 0 Ft. Eladási ár 2.500.000 Ft +20 % áfa. Vevőszámla sorszáma: K-599.

3. Szeptember 11.Megérkezett az USA-ból importált gép számlája, melynek összege 55.000 USD. A teljesítés napján érvényes választott árfolyam 218 Ft/USD. Szállítói számla sorszáma: Sz-711.

4. Szeptember 12.Megérkezett a VPOP határozata, amely szerint a gép után fizetendő vámköltség 11 %, illeték 12 %, áfa 20 %. A vegyes bizonylat sorszáma: V-98.

5. Szeptember 15.Az elszámolási betétszámláról megtörtént a VPOP-val szembeni tartozás kiegyenlítése. (Áfa elszámolása levonható adóként!) Bankbizonylat sorszáma: B-201.

6. Szeptember 18.Az egyik nyomtató használhatatlanná vált, a szerviz igazolása szerint gazdaságosan nem javítható meg, ezért kiselejtezésre kerül. A nyomtató bruttó értéke 118.000 Ft, a kiselejtezésig elszámolt terv szerinti értékcsökkenés 102.000 Ft. A selejtezési jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-99.

7. Szeptember 22.Az importált gép összeszereléséről és üzembe helyezéséről megérkezett a belföldi cég számlája 846.000 Ft + 20 % áfa összegben. Szállító számla sorszáma: Sz-712.

8. Szeptember 25.A gépet használatba vették. Az üzembe helyezési jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-100.

9. Szeptember 27.Számítógép térítés nélküli átadása általános iskola részére. A számítógép bruttó értéke 294.000 Ft, az átadásig elszámolt terv szerinti értékcsökkenés 138.000 Ft, terven felüli értékcsökkenés 75.000 Ft, piaci értéke 85.000 Ft. A társaság a fizetendő áfát nem hárítja át az iskolára. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-101.

10. Szeptember 29.Csődeljárás alatt álló vevő a társasággal szemben fennálló tartozását személygépkocsi átadásával rendezi. A vevői követelés összege 2.413.000 Ft, az átvett személygépkocsi piaci értéke 2.300.000 Ft. A személygépkocsit használatba vették. A csereszerződés bizonylatszáma: V-102. Az üzembe helyezési jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-103.





http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/PUE.szamv.1.8.lecke_oenell.megold.2.o_1old.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.8.lecke_oenell.megold.1.o_1old.doc



Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - igen(2) - igen(3) - nem(4) - nem(5) - igen(6) - igen(7) - nem(8) - igen(9) - igen(10) - igen(11) - nem(12) - igen(13) - nem(14) - igen(15) - igen(16) - igen

2. feladat:

ld. a feladatnál!

3. feladat:

ld. a feladatnál!

9. lecke. Befektetett pénzügyi eszközök értékelése, a tartós részesedések könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozását megelőzően ismételje át a befektetett pénzügyi eszközökről tanultakat a Számvitel alapjai modul 5. leckéje alapján! Eddig szerzett ismereteit ellenőrizze az alábbi kérdések megválaszolásával!

Melyek a befektetett pénzügyi eszközök legfontosabb jellemzői?

Milyen alapvető különbség van a befektetett pénzügyi eszközök és a befektetett eszközök előző két csoportja között?

Közgazdasági tartalmuk szerint melyik a befektetett pénzügyi eszközök három nagy csoportja?

Miben különbözik a tulajdoni részesedés és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír?

Milyen fajtái vannak a tulajdoni részesedéseknek!

Milyen tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat ismer?

Soroljon fel kamatozó és nem kamatozó értékpapírokat!

Hogyan csoportosítjuk a vállalkozásokat az egymásra gyakorolt befolyás erőssége, a közöttük lévő érdekeltségi kapcsolat alapján?

Milyen ismérvek szerint minősülhet egy vállalkozás anyavállalatnak?

Sorolja fel a kapcsolt vállalkozásokat! Jellemezze azokat a befolyás mértéke szerint!

Miért minősül a tartósan lekötött bankbetét adott kölcsönnek az új számviteli törvényben?

Melyek azok a befektetett pénzügyi eszközök, amelyekre értékhelyesbítés állapítható meg?

1. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése

1.1 Bekerülési érték állományba vételkor

A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értékének meghatározása mérlegtételenként eltérő, ezért ezt a kérdést külön megvizsgáljuk a tartós részesedésekre, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a tartósan adott kölcsönökre vonatkozóan.

1.1.1 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke

Beszerzéskor a tartós részesedések bekerülési értéke a beszerzési ár (fizetett ellenérték).Az általános szabály alól kivétel a 75 % feletti részesedés megvétele (minősített többséget biztosító befolyás megszerzése). Ebben az esetben, ha üzleti vagy cégérték keletkezik, akkor nem a vételár, hanem a részesedés piaci értéke lesz a bekerülési érték.




A bekerülési érték részét képezi a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó vételi opció díja és a bizományi díj összege.Az egyéb jogcímeken bekövetkezett állománynövekedés bekerülési értékét az általános szabályok szerint kell megállapítani.

Ismételjük át a bekerülési érték meghatározásának egyes eseteit!

a) Követelés ellenében történő átvételkor- csődeljárás során a csődegyezség szerinti piaci érték- felszámolási eljárás végén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték- csereügyletnél a megállapodás szerinti piaci érték

b) Térítés nélküli átvételkor a piaci érték közül a kisebb.

c) Ajándék, hagyaték, többlet aktiválásakor a piaci érték

d) Apportként történő átvételkor a létesítő okirat szerinti érték

e) Tulajdoni hányad megszűnése fejében történő átvétel esetén- tőkeleszállításkor a piaci érték- végelszámoláskor a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték- felszámolási eljárás végén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

f) Forgatási célú értékpapírok átsorolása a tartós részesedések közé könyv szerinti értéken történik.

1.1.2 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke

A tartós részesedésekre vonatkozó szabályok az alábbi eltéréssel érvényesek:

• A kamatozó értékpapírok bekerülési értékének nem része a vételárban lévő kamat.

Értelmezzük egy konkrét példán keresztül ezt a szabályt!2006. augusztus 31-én vásárolunk 1.000.000 Ft névértékű államkötvényt 105 %-os árfolyamon. A kamat mértéke évi 12 %, a kamatfizetés időpontja minden év április 1-je. A kötvénykamat mindig a kötvény birtokosát (tulajdonosát) illeti. A kötvény eladója ezért úgy állapítja meg az eladási árat, hogy az utolsó kamatfizetés óta eltelt időszakra felszámítja a járó kamatot és annak összegével megnöveli a fizetendő ellenértéket. Így nála 5 havi kamatbevétel realizálódik. 2007. április 1-jén nekünk fizeti ki a kibocsátó az éves kamat összegét, de tényleges kamatbevételünk a 2006. szeptember 1. és 2007. április 1. közötti időszakra járó 7 havi összeg lesz.

A könyvviteli elszámolásban a vételárban megfizetett kamat a jövőbeni kamatbevételt csökkentő tételként fog megjelenni.

1.1.3 Tartósan adott kölcsönök bekerülési értéke

A tartósan kölcsönadott pénzeszközöknél a bekerülési érték a kihelyezéskori összeg, a tartósan lekötött bankbetéteknél a lekötéskori összeg.

1.2 A befektetett pénzügyi eszközök állománycsökkenése

A befektetett pénzügyi eszközöket egyedi bekerülési értéken vezetjük ki az állományból, de a mennyiségi és értékbeni csökkenéseket elszámolhatjuk átlagáron, vagy FIFO-módszer alkalmazásával is.


A befektetett pénzügyi eszközök mérlegértékének megállapítása:

Bekerülési (könyv szerinti) érték év végén

- Értékvesztések+ Visszaírt értékvesztések? Devizás részesedések és értékpapírok árfolyam-különbözeteMérlegérték

Vesse össze a számítás módját az 5. lecke 1. pontjában leírt általános meghatározással! Látható, hogy a befektetett pénzügyi eszközök mérlegértékének megállapítása azonos a többi eszköznél alkalmazandó módszerrel.

1.3.1 Értékvesztés

Az értékvesztés összegének meghatározásánál a törvény vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

Ezek a következők:

a.) A részesedésekre értékvesztést kell elszámolni, ha a piaci érték tartósan (egy éven túl) és jelentősen (a jelentős mértéket a számviteli politikában kell rögzíteni) a könyv szerinti érték alatt marad.A piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték.A részesedések piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni:



• a gazdasági társaság tartós piaci megítélését és ennek tendenciáját,

• a befektetés felhalmozott osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát és annak tendenciáját,

• a várható megtérülés mértékét a megszűnő társaságból.

b.) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír piaci értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad.A piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték.A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci érékének meghatározásakor figyelembe kell venni:

• az értékpapír felhalmozott kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát és ennek tartós tendenciáját,

• az értékpapír kibocsátójának tartós piaci megítélését és ennek tendenciáját.

Hogyan számszerűsítjük az értékvesztés összegét?

a.) Tőzsdei értékpapír esetén:

Ha az értékvesztés megállapításának fentiekben ismertetett feltételei fennállnak, az értékvesztés összegét a mérlegkészítéskor ismert tőzsdei árfolyam és a könyv szerinti árfolyam különbözete alapján számítjuk ki.

Például:Az 500.000 Ft névértékű tőzsdén forgó részvény könyv szerinti árfolyama 275 %, amely az elmúlt egy évben jelentősen veszített az értékéből. A mérlegkészítéskor ismert árfolyam 180 %.A részvény könyv szerinti értéke: 1.375.000 FtA részvény piaci értéke mérlegkészítéskor: 900.000 FtAz elszámolandó értékvesztés összege (2,75 - 1,8) x 500.000 = 475.000 Ft.

b.) Tőzsdén kívüli kereskedelemben forgalmazott értékpapír esetén:

Az értékvesztés összegét a tőzsdén kívüli kereskedelemben mérlegkészítéskor ismert piaci árfolyam és a könyv szerinti árfolyam különbözete alapján határozzuk meg az előbb ismertetett módon.

c.) Ha az értékpapír kereskedelmi forgalomban nem vesz részt (pl. kft-üzletrész), akkor arányszámok segítségével hasonlítjuk össze a piaci és a könyv szerinti értéket. Első lépésben kiszámítjuk a befektetést élvező társaság saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének a hányadosát. Ez az arányszám azt fejezi ki, hogy egységnyi jegyzett tőkére hány egység saját tőke jut.Ezt követően a befektetés könyv szerinti értékét és névértékét viszonyítjuk egymáshoz.Ha ez a viszonyszám magasabb, mint a társaság saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének a hányadosa (és a negatív eltérés tartósnak és jelentősnek minősül), akkor legalább a saját tőke/jegyzett tőke arányának megfelelően le kell értékelni az értékpapírt.

Mutassuk be a számítás menetét egy példán keresztül!Társaságunknak 45 %-os tulajdoni részesedése van egy kft-ben, amelyet 250 %-os árfolyamon vásárolt meg... A kft. jegyzett tőkéje 10.000 ezer Ft, saját tőkéje 22.000 ezer Ft.A tulajdoni részesedésünk névértéke eszerint 4.500 ezer Ft, könyv szerinti értéke 11.250 ezer Ft.A kft. saját tőke/jegyzett tőke aránya 22.000/10.000 = 220 %.Az arányszámok azt mutatják, hogy a befektetésünk piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Ha ez a különbség tartósan fennáll és jelentősnek minősül, értékvesztést kell elszámolni.A számszerűsítés módja: 11.250 ezer - (4.500 ezer x 2,2) = 1.350 ezer Ft az értékvesztés.A befektetés mérlegértéke 11.250 ezer - 1.350 ezer = 9.900 ezer Ft.

Az értékvesztés visszaírásának feltételei

Ha a részesedés, értékpapír mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb a könyv szerinti értékénél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést - legfeljebb annak összegéig, tehát az eredeti bekerülési értékig visszaírással csökkenteni kell.A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékvesztésének visszaírása esetén további korlát, hogy a visszaírással az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Ez a törvényi előírás azt jelenti, hogy a névérték felett vásárolt értékpapírra elszámolt értékvesztést legfeljebb a névérték összegéig lehet visszaírni.

1.3.2 Adott kölcsönök értékelése

A tartósan adott kölcsönök év végi értékelését a követelésekre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Ezeket részletesen a követeléseknél tárgyaljuk.A tartósan lekötött bankbetétek értékelésére a pénzeszközök értékelésének szabályai vonatkoznak.

1.3.3 Devizás befektetett pénzügyi eszközök fordulónapi árfolyam-különbözete

A fordulónapon devizában, valutában fennálló befektetett pénzügyi eszközök után a forintra átszámítás árfolyam-nyereségét, vagy veszteségét el kell számolni, ha az összevont árfolyam-különbözet a számviteli politikában meghatározott mértéket meghaladja.Ennek szabályaira az 5. lecke 6. pontjában részletesen kitértünk.A devizás részesedések és értékpapírok év végi értékelésénél az alábbi sorrendet kell betartani:

• először az értékvesztést, illetőleg a visszaírást kell meghatározni devizában,

• majd ennek a választott árfolyamon átszámított forintértékét kell elszámolni,

• végül a devizás értékelést elvégezni és az árfolyam-különbözeteket megállapítani az általános szabályok szerint.



2. A befektetett pénzügyi eszközök főkönyvi nyilvántartása

A befektetett pénzügyi eszközöket a főkönyvi könyvelésben a 17-19. számlacsoportban tartjuk nyilván az alábbi rendszerezésben:

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (tartós befektetések)

18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

19. Tartósan adott kölcsönök

A számlacsoportokon belül külön főkönyvi számlákon vezetjük a részesedési viszonyban álló vállalkozásokban meglévő pénzügyi befektetéseket. Mint arról már szó esett, az elkülönítésnek a konszolidált beszámoló készítésénél van jelentősége (a konszolidációval e tantárgy keretében nem foglalkozunk).Minden számlacsoportban külön (9-es végű) főkönyvi számlákon tartjuk nyilván az értékvesztést és annak visszaírását, valamint a részesedések értékhelyesbítésének (7-es végű számla) és értékelési különbözetének (8-as végű számla) összegét. (Emlékeztetőül: értékhelyesbítés és a valós értékelés értékelési különbözete csak a részesedésekre állapítható meg.)

A továbbiakban külön tárgyaljuk a három befektetett pénzügyi eszközcsoport könyvviteli elszámolását. Ezt egyrészt az egyes csoportokhoz kapcsolódó sajátos gazdasági események, másrészt a speciális elszámolási szabályok indokolják.

3. Tartós részesedések

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (tartós részesedések) állományára ható gazdasági események csoportosítása és könyvviteli elszámolása

a.) Állománynövekedést előidéző változások

• vásárlás


• átvétel vagyoni hozzájárulásként

• átminősítés forgatási célú részvényből

• gazdasági társaság alapítása, befizetés tőkeemelésre

• (pénzben, vagyoni hozzájárulással)


• értékvesztés visszaírása

b.) Állománycsökkenést előidéző változások

• átminősítés forgatási célú részvénnyé

• értékvesztés

• értékesítés

• átadás kötelezettségek teljesítésére

• hiány, megsemmisülés

• tőkekivonás



3.1 Tartós részesedések állománynövekedésével járó gazdasági események


Vásárlás*

T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 38. Pénzeszközök

Vásárlás minősített többséget biztosító befolyás megszerzésével*(ha üzleti vagy cégérték keletkezik)



(piaci árfolyamon)

T: 11. Immateriális javak K: 38. Pénzeszközök

(Üzleti vagy cégérték)

Beszerzéshez kapcsolódóan fizetett vásárolt opciós díj, bizományi díj*



T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Követelés kivezetése*

T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 31-36. Követelések

Átvétel vagyoni hozzájárulásként*

T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett

befektetések tőke

vagy

T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő K: 47. Egyéb rövid lejáratúbefektetések kötelezettségek

Átminősítés forgatási célú részvényből

E tétel kapcsán fontos megjegyezni a következőket: a részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat állományba vételkor attól függően soroljuk be a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé, hogy mi a befektetés célja.Ha a cél tartós jövedelemszerzés, vagy irányítás, ellenőrzés megszerzése, akkor a befektetett eszközök közé, ha árfolyamnyereség és/vagy kamatbevétel realizálása a cél, a forgóeszközök közé sorolandó a részesedés, értékpapír.A minősítés aktiváláskor történik, de később ez megváltoztatható - akár év közben is. Ebben az esetben az átsorolást el kell végezni, könyv szerinti értéken.

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Befektetett pénzügyi eszközök+ Értékpapírok -AIII+ BIII-

Könyvelés:T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 37. Értékpapírok


Gazdasági társaság alapítása, befizetés tőkeemelésre

Az alapított vállalkozás jegyzett tőkéjének, tőkeváltozásának cégbírósági bejegyzéséig:*

• a befizetett pénzösszeg*

T: 36. Egyéb követelések K: 38. Pénzeszközök

• az átadott eszköz a létesítő okiratban foglalt értéken*


T: 36. Egyéb követelések K: 98. Rendkívüli bevételek

Az alapított vállalkozás jegyzett tőkéjének, tőkeemelésének cégbírósági bejegyzésekor átvezetés:*

T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 36. Egyéb követelések

Térítés nélküli átvétel*

T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 98. Rendkívüli bevételek

Kapcsolódó tétel: a rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása*

T: 98. Rendkívüli bevételek K: 48. Passzív időbeli elhatárolások

3.2 Tartós részesedések állománycsökkenésével járó gazdasági események

Az állománycsökkenéssel járó gazdasági események - az átminősítés esetét kivéve - mindig eredménycsökkenéssel járnak, tehát összetett eseményeknek minősülnek.Fontos megjegyezni, hogy míg az immateriális javak és tárgyi eszközök csökkenése az egyéb vagy rendkívüli ráfordításokat növelte, a részesedések miatt bekövetkezett vagyoncsökkenés pénzügyi, illetve rendkívüli ráfordításként számolandó el.


Átminősítés forgatási célú részvénnyé

Ha a befektetés célja megváltozik, a tartós részesedést át kell minősíteni forgatási célú értékpapírrá (pl. a részvényeket a kedvező tőzsdei árfolyam-alakulás miatt értékesíteni tervezzük).

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Értékpapírok+ Befektetett pénzügyi eszközök- BIII+ AIII-

Könyvelés:T: 37. Értékpapírok K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése


Értékvesztés

A 1.3.1 pontban részleteztük, hogy milyen esetekben kell a részesedésekre értékvesztést megállapítani, valamint megismertük kiszámításának módszereit.A részesedések értékvesztését pénzügyi ráfordításként kell elszámolni.

Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Pénzügyi műveletek ráfordításai + Befektetett (EK)BIX+ (M)AIII-pénzügyi eszközök-

Könyvelés:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése és visszaírása

Értékvesztés visszaírása

A törvény sajátos előírása, hogy a visszaírt értékvesztés nem a pénzügyi műveletek bevételét növeli, hanem a korábban elszámolt pénzügyi műveletek ráfordítását csökkenti. (Megjegyzés: ebben az esetben maga a törvény nem érvényesíti következetesen a bruttó elszámolás elvét.)


Eszköz+ Ráfordítás- E+ R-Befektetett pénzügyi eszközök+ Pénzügyi műveletek ráfordításai- (M)AIII+ (EK)BIX-

Könyvelés:T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 87. Pénzügyi műveletekértékvesztése és visszaírása ráfordításai

Értékesítés

Idézzük fel az eszközök értékesítésének elszámolásáról tanultakat!Az értékesítés mindig legalább két gazdasági eseményt foglal magában: egyrészt az értékesített eszköz kivezetését az állományból könyv szerinti értéken (ez eredménycsökkenéssel járó vagyoncsökkenés), másrészt a kapott, járó ellenérték elszámolását eladási áron (eredménynövekedéssel járó vagyonnövekedés). Az értékesítés eredménye az eladott eszköz eladási árának és könyv szerinti értékének a különbözete.

Az értékesített részesedések kivezetéskori értékét pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kapott ellenértéket pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni.A pénzügyi eszközök értékesítésének elszámolási sajátossága, hogy a törvény az értékesítési árfolyam-különbözet (az értékesítés eredményének) kimutatását írja elő. Ezért az értékesítés könyvelésekor harmadik tétel a ráfordítás és a bevétel összevezetése.

Állományból való kivezetés

Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Pénzügyi műveletek ráfordításai+ Befektetett pénzügyi (EK)BIX+ (M)AIII-eszközök-

Könyvelés:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Eladási ár elszámolása későbbi fizetés esetén

Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Követelések+ Pénzügyi műveletek bevételei+ (M)BII+ (EK)BVIII+

Könyvelés:T: 36. Egyéb követelések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei(Figyelem! Nem vevői követelés!)

Eladási ár elszámolása készpénzfizetés esetén

Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Pénzeszközök+ Pénzügyi műveletek bevételei+ (M)BIV+ (EK)BVIII+

Könyvelés:T: 38. Pénzeszközök K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Értékesítési árfolyam-különbözet meghatározása (mindig a kisebb összeget könyveljük) Ez technikai művelet, nem gazdasági esemény!

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

Tekintsük át egy példán keresztül a részesedések értékesítésének könyvviteli elszámolását!Vállalkozásunk tulajdonában van egy 2.950.000 Ft értékű kft-üzletrész, amit 3.800.000 Ft-ért eladott a kft másik tagjának. A vételár kiegyenlítése 30 nap múlva esedékes. A könyvelés menete a következő:1. lépés: az értékesített üzletrész kivezetése az állományból 2.950.000 Ft2. lépés: a járó bevétel nyilvántartásba vétele 3.800.000 Ft3. lépés: a tranzakció árfolyam-különbözetének (eredményének) megállapítása


A főkönyvi számlákról leolvasható, hogy:- a részesedés nem szerepel a vállalkozás könyveiben (a 17. számla egyenlege 0),- az eladás növelte vállalkozásunk eredményét (a 97. számla 850.000 Ft Követel egyenleget mutat),- a részesedések 2.950.000 Ft összegű csökkenésével szemben egyéb követeléseink 3.800.000 Ft-tal emelkedtek.

Átadás kötelezettségek teljesítésére

Az elszámolás lényege ugyanaz, mint más eszközök kötelezettség fejében történő átadásakor: tehát úgy kell elszámolni, mint az értékesítést, és a vállalkozás az értékesítés ellenértékével egyenlíti ki a kötelezettségét.

Az átadott részesedés könyv szerinti értékének kivezetése*

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

A nyilvántartott kötelezettséggel azonos összegű pénzügyi bevétel elszámolása

Forrás- Bevétel+ F- B+Kötelezettségek- Pénzügyi műveletek bevétele+ (M)FII,FIII- (EK)BVIII+

Könyvelés:T: 44-47. Kötelezettségek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

A csereügylet árfolyam-különbözetének meghatározása*


Hiány, megsemmisülés

Csak bemutatóra szóló részvényeknél értelmezhető.Az elveszett, megsemmisült részvények könyv szerinti értékét a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben kivezetjük az állományból.

Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Pénzügyi műveletek ráfordításai+ Befektetett pénzügyi (EK)BIX+ (M)AIII-eszközök-

Könyvelés:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Tőkekivonás

A befektetést fogadó vállalkozás jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, vagy a befektetést fogadó vállalkozás megszűnésekor.

A tőkekivonás azt jelenti, hogy a vállalkozás más gazdasági társaságban lévő részesedése megszűnik, ezért azt ki kell vezetnie az állományból. A részesedés fejében kapott eszközök könyvelésével az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél már foglalkoztunk.A tőkekivonás miatti eszközcsökkenés rendkívüli ráfordítás.

A megszűnt részesedés kivezetése könyv szerinti értéken


Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Rendkívüli ráfordítások+ Befektetett pénzügyi eszközök- (EK)DXI+ (M)AIII-

Könyvelés:T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Részesedés fejében átvett eszközök állományba vétele

Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Eszközök+ Rendkívüli bevételek+ (M)A,B+ (EK)DX+

Könyvelés:T: 1-3. Eszközszámlák K: 98. Rendkívüli bevételek


A tulajdoni részesedést jelentő befektetések apportként történő átadása a rendkívüli eredményre van hatással. Az eszköz könyv szerinti értékének kivezetése rendkívüli ráfordítást jelent. Az ellenértékként kapott új tulajdoni részesedés rendkívüli bevétel, amit a létesítő okiratban megállapított értéken kell állományba venni.Apportként adott részesedés kivezetése az állományból*(mint a tőkekivonásnál)

T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Az új részesedést jelentő befektetés állományba vétele a cégbejegyzésig*


Átvezetés a cégbírósági bejegyzéskor*

T: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K: 36. Egyéb követelések


T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

3.3 Devizában fennálló tartós részesedések év végi értékelésének árfolyam-különbözete

Az év végi értékelés árfolyam-különbözetének megállapítását és elszámolási szabályait az 5. lecke 6. pontjában részleteztük.

Árfolyamnyereség elszámolásaEszköz+ Bevétel+ E+ B+Befektetett pénzügyi eszközök+Pénzügyi műveletek bevételei+ (M)AIII+ (EK)BVIII+

Könyvelés:T: 17. Tulajdoni részesedés jelentő befektetések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Árfolyamveszteség elszámolásaRáfordítás+ Eszköz- R+ E-Pénzügyi műveletek ráfordításai+ Befektetett pénzügyi (EK)BIX+ (M)AIII-eszközök-

Könyvelés:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 17. Tulajdoni részesedést jelentő



befektetések


1. Milyen sajátos szabályokat kell betartani a befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értékének meghatározásánál?

2. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok év végi értékelése során?

3. Melyek a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése visszaírásának sajátos korlátai?

4. Soroljon fel néhány tőzsdén jegyzett részvényt!

5. Melyek azok a részesedések, amelyek a tőkepiacon nem forgalmazhatók? Miért?

6. Milyen előírások vonatkoznak a devizában fennálló pénzügyi befektetések év végi értékelésére?




- könyv szerinti érték- összetett- befektetés célja- pénzügyi- pénzügyi ráfordításokat csökkentő tétel- alapvető (elemi)- kapott (járó) ellenérték- rendkívüli

Egészítse ki a következő mondatokat!

A tartós részesedés vásárlása (1)................. gazdasági esemény.

A tartós részesedés eladása (2)................. gazdasági esemény.

A részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a (3)................. szerint soroljuk a befektetett vagy a forgóeszközök közé.

Más társaság alapításához vagy tőkeemeléséhez nyújtott vagyoni hozzájárulás fejében kapott részesedés (4)................. bevétel.

A részesedések értékvesztését a (5)................. ráfordítások között kell elszámolni.

A visszaírt értékvesztést (6).................-ként kell elszámolni.

A hiányzó, megsemmisült értékpapírok nyilvántartási értéke a (7)................. ráfordításokat növeli.

Az eladott részesedések értékesítési árfolyam-különbözete a (8)................. és a (9)................. különbsége.

Más vállalkozásból történő tőkekivonás miatti befektetés-csökkenés (10)................. ráfordításnak minősül.

A részesedések térítés nélküli átadása és átvétele a (11)................. eredményre van hatással.2. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. december havi részesedésekkel összefüggő gazdasági eseményeit és végezze el az év végi értékeléseket!

1. December 1.A társaság 250 %-os árfolyamon értékesítette a Kerekperec Rt-ben lévő 5 %-os tulajdoni részesedését, melyet 2002-ben 170 %-os árfolyamon vásárolt. A részvények névértéke 1.500.000 Ft. A vevő a vételárat átutalta az elszámolási betétszámlára. Az adásvételi szerződés bizonylatszáma: V-188. Bankbizonylat száma: B-248.

2. December 7.Csődeljárás alatt álló vevője a 744.000 Ft összegű tartozását 600.000 Ft piaci értékű kft- üzletrész átadásával egyenlítette ki. A csőegyezségről kötött megállapodás bizonylatszáma: V-189.

3. December 11.A cég a logisztikai feladatok ellátására 15.000.000 Ft törzstőkével egyszemélyes kft-t. alapított. Az alapítói vagyon összetétele: - pénzbeni hozzájárulás 5.000.000 Ft - tárgyi eszközök 10.000.000 Ft Az átadott tárgyi eszközök bruttó értéke 21.800.000 Ft, az átadásig elszámolt amortizáció 12.500.000 Ft. A tárgyi eszközök átadása és a pénz átutalása az alapító okirat aláírásával egyidejűleg megtörtént. Az apportot terhelő áfát nem hárítja át az alakuló társaságra. Az alapítási dokumentumokat benyújtották a cégbíróságra. Az eszközök átadását igazoló dokumentum bizonylatszáma: V-190. Bankbizonylat száma: B-251.


4. December 13.A foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó Praxis Bt-ben lévő vagyoni betétjét - a további eredményes együttműködés reményében - térítés nélkül átruházta a betéti társaság beltagjaira. A bt-ben lévő részesedés eredeti bekerülési értéke 200.000 Ft, a nyilvántartott értékvesztés 120.000 Ft. A tulajdonos-változást a cégbíróság bejegyezte. Az átruházást igazoló dokumentum sorszáma: V-213.

5. December 18.Tartós befektetési céllal bemutatóra szóló MOL-részvényeket vásárolt 5.475.000 Ft-ért. Az ellenérték átutalása megtörtént. Bankbizonylat száma: B-255.

6. December 19.A cégbíróság bejegyezte a logisztikai kft. alapítását. A cégbírósági végzés bizonylatszáma: V-244.

7. December 31.A kft. 2004-ben SLO-részvényt vásárolt 100.000 EUR-ért, ezzel tulajdoni részesedést szerzett az egyik szlovén turisztikai vállalkozásban. A részvények könyv szerinti árfolyama 252 Ft, a fordulónapi árfolyam 280 Ft. A társaság minden árfolyam- különbözetet jelentősnek minősít. A vegyes bizonylat sorszáma: V-289.

8. December 31.A kedvezőtlen osztalék-kilátások miatt úgy döntött, hogy 2007-ben értékesíti korábban befektetési céllal vásárolt Auto-P részvényeit, melyek könyv szerinti értéke 815.000 Ft. A vegyes bizonylat sorszáma: V-290.

9. December 31.A Keret-Szám Kft, melyben a társaság 60 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, az elmúlt években veszteségesen gazdálkodott, ezért évről évre csökkent a saját tőkéje. A mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk szerint a saját tőke összege 31.500.000 Ft, a jegyzett tőke 30.000.000 Ft. A társaság az üzletrészt 20.700.000 Ft-on tartja nyilván. A vegyes bizonylat sorszáma: V-296.

10. December 31.A Paktum-részvényei tőzsdei árfolyama az elmúlt egy évben folyamatosan emelkedett. A részvények névértéke 2.000.000 Ft, vételi árfolyama 310 % volt 2003-ban. 2004-ben 20 %-pontos értékvesztést számolt el a társaság. A részvények tőzsdei árfolyama 2006. december 31-én 295 %, mérlegkészítéskor 314 % volt A vegyes bizonylat sorszáma: V-297.




Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - alapvető (elemi)(2) - összetett(3) - befektetés célja(4) - rendkívüli(5) - pénzügyi(6) - pénzügyi ráfordításokat csökkentő tétel(7) - pénzügyi(8) - kapott (járó) ellenérték(9) - könyv szerinti érték(10) - rendkívüli(11) - rendkívüli


10. lecke. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tartósan adott kölcsönök könyvviteli elszámolása

Az előző 9. leckében megismerkedtünk a befektetett pénzügyi eszközök értékelésének általános szabályaival és csoportonkénti sajátosságaival. Részletesen foglalkoztunk a tartós részesedések könyvviteli elszámolásával.Ennek a leckének a tárgya a tartós pénzügyi befektetések másik két csoportjának állományára ható gazdasági események könyvviteli elszámolása. Látni fogjuk, hogy természetesen vannak azonosan kezelendő (*-gal jelölt) gazdasági események, ezeknél visszautalunk az előző leckében ismertetett megoldásokra. A sajátos elszámolásokkal kiemelten foglalkozunk.

1. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományára ható gazdasági események csoportosítása és könyvviteli elszámolása


• vásárlás*

• követelés fejében történő átvétel*

• átvétel vagyoni hozzájárulásként*





• átminősítés forgatási célú értékpapírból*

• térítés nélküli átvétel*

• értékvesztés visszaírása*


• átminősítés forgatási célú értékpapírrá*

• beváltás

• értékesítés*

• értékvesztés*

• átadás kötelezettségek teljesítésére*

• hiány, megsemmisülés*

• átadás vagyoni hozzájárulásként*

• térítés nélküli átadás*

1.1 A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománynövekedésével járó gazdasági események


Vásárlás

Emlékeztetőül: a kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban elismert kamat összegét, azt kamatbevételt csökkentő tételként kell elszámolni.

A vásárolt értékpapír kamattal csökkentett értékének nyilvántartásba vétele.*T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok K: 38. Pénzeszközök

Ha kamatozó értékpapírt vásárolunk, a beszerzési árban megfizetett kamat (összetett gazdasági esemény!)Bevétel- Eszköz- B- E-Pénzügyi műveletek bevétele- Pénzeszközök- (EK)BVIII- (M)BIV-

Könyvelés:T: 97. Pénzügyi műveletek bevétele K: 38. Pénzeszközök

Lapozzon vissza az előző lecke 1.1.2 pontjában ismertetett példához és könyveljük le az abban foglalt gazdasági eseményeket!

A fizetett ellenérték (vételár) 1.050.000 FtVételárban lévő kamat 50.000 FtVételárban lévő kamattal csökkentett ellenérték 1.000.000 Ft

Vételár könyvelése:T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 1.000.000 FtK: 38. Pénzeszközök 1.000.000 FtVételárban lévő kamat:T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei 50.000 FtK: 38. Pénzeszközök 50.000 Ft

Tehát a pénzeszközök 1.050.000 Ft-tal csökkentek, a vásárolt értékpapírt pedig 1.000.000 Ft értékben vettük állományba. A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódóan fizetett opciós díj, bizományi díj*T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 38. Pénzeszközökértékpapírok

(Ha az értékpapírt a vállalkozás névérték alatt, vagy névérték felett vásárolta meg, a törvény lehetőséget ad arra, hogy a bekerülési érték és a névérték különbözetét elhatárolja. Az elhatárolt összeget - az összemérés elvét követve - a lejáratig hátralévő időszakra arányosan számolja el eredménymódosító tételként. Ezzel a megoldással az időbeli elhatárolások tárgyalásakor fogunk foglalkozni.)


Állományba vétel*


T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 47. Egyéb rövid lejáratúértékpapírok kötelezettségek

Bekerülési értékben nem aktiválható kamat*(mint vásárláskor)

Követelés kivezetése* T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 31-36. Követelések

Átvétel vagyoni hozzájárulásként* T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 32-33. Jegyzett,értékpapírok de be nem fizetett tőke

vagy

T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 47. Egyéb rövid lejáratúértékpapírok kötelezettségek

Bekerülési értékben nem aktiválható, a létesítő okirat szerinti értékben figyelembe vett kamatBevétel- Forrás+ B- F+Pénzügyi műveletek bevételei- Jegyzett, de be (EK)BVIII- (M)DII+nem fizetett tőke+

vagy

Pénzügyi műveletek bevételei- Rövid lejáratú EK)BVIII- M)FIII+kötelezettségek+

Könyvelés:T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

vagy

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Átminősítés forgatási célú értékpapírból*

T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 37. Értékpapírokértékpapírok



Állományba vétel*T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 98. Rendkívüli bevételekértékpapírok

A piaci értékben foglalt, nem aktiválható kamatBevétel- Bevétel+ B-B+Pénzügyi műveletek bevétele- Rendkívüli bevételek+ (EK)BVIII- (EK)DX+

Könyvelés:T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 98. Rendkívüli bevételek


Kapcsolódó tétel: a rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása*T: 98. Rendkívüli bevételek K: 48. Passzív időbeli elhatárolások

1.2 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománycsökkenésével járó gazdasági események


Átminősítés forgatási célú értékpapírrá*

T: 37. Értékpapírok K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


Értékpapír tőkeösszegének törlesztése, vagy beváltása a lejáratkor (a futamidő végén)*

Könyv szerinti érték kivezetése*T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Kapott bevétel elszámolása azonnali készpénzfizetés esetén*T: 38. Pénzeszközök (381. Pénztár) K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Járó bevétel elszámolása későbbi fizetéssel*T: 36. Egyéb követelések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Beváltás (törlesztés) árfolyam-különbözetének megállapítása*(a kisebb összeg átvezetése)


Értékpapír értékesítése*

Könyv szerinti érték kivezetése*Kapott bevétel elszámolása azonnali készpénzfizetés esetén*Járó bevétel elszámolása későbbi fizetéssel*Értékesítési árfolyam-különbözet megállapítása*

A tételek könyvelése azonos az értékpapír beváltásának elszámolásával.

Értékvesztés és visszaírása*

Az előző lecke 1.3.1 pontjában rögzítettük az értékvesztés elszámolásának, számszerűsítésének és visszaírásának feltételeit. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének könyvviteli elszámolása a részesedéseknél megismert módszerrel történik.

Értékvesztés*T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és visszaírása

Értékvesztés visszaírása*T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokértékvesztése és visszaírása K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai


Átadás kötelezettségek teljesítésére*

Az átadott értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése*T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A nyilvántartott kötelezettséggel azonos összegű pénzügyi bevétel elszámolása*T: 44-47. Kötelezettségek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

A csereügylet árfolyam-különbözetének meghatározása*T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

Hiányzó, megsemmisült értékpapírok*

A könyv szerinti érték kivezetése* T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


A könyv szerinti érték kivezetése*T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

1.3 Devizában fennálló értékpapírok év végi értékelésének árfolyam-különbözete


Árfolyamnyereség elszámolása*T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Árfolyamveszteség elszámolása*T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 19. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

2. Tartósan adott kölcsönök állományára ható gazdasági események csoportosítása és könyvviteli elszámolása


• kölcsönfolyósítás

• pénzeszköz-lekötés (bankbetét)

• átvállalt dolgozói kölcsön

• pénzügyi lízing (a lízingbeadónál)



• kölcsön törlesztése, visszafizetése

• betétlekötés megszüntetése



• lízingdíj törlesztése

• értékvesztés

• hitelezési veszteség (behajthatatlan követelés)

• kölcsön-követelés elengedése

2.1 Tartósan adott kölcsönök állománynövekedésével járó gazdasági események


Kölcsönfolyósítás

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Befektetett pénzügyi eszközök+ Pénzeszközök- AIII+ BIV-

Könyvelés:T: 19. Tartósan adott kölcsönök K: 38. Pénzeszközök

Pénzeszköz-lekötés (bankbetét)

Ennek a gazdasági eseménynek a lekönyvelése előtt meg kell ismerkednünk egy fontos, és a későbbiekben igen gyakran használt könyveléstechnikai szabállyal. Ha két bankszámla (pl. elszámolási betét és tartósan lekötött bankbetét), vagy két pénztárszámla (pl. forintpénztár és valutapénztár), illetve bankszámla és pénztár (pl. elszámolási betétszámla és forintpénztár) közötti pénzmozgás történik, a gazdasági eseményt mindig két tételben, a 389. Átvezetési (technikai) számla közbeiktatásával könyveljük.

Ennek a szabálynak az alkalmazását a következők indokolják:Induljunk ki abból az alaptételből, hogy a gazdasági események könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésének alapja a bizonylat, egyszerűen fogalmazva: könyvelni csak bizonylat alapján lehet!Ha két pénzeszköz-számlát érintő gazdasági esemény történik, azt két bizonylat, egy terhelő és egy jóváíró alapján kell lekönyvelni.Vegyünk egy egyszerű példát! Felveszünk az elszámolási betétszámláról 100.000 Ft-ot. A felvett pénzösszeget a pénztáros azonnal bevételezi, erről bevételi pénztárbizonylatot állít ki. A másnap kézhez kapott bankszámla-kivonaton megjelenik a 100.000 Ft-os összegű terhelés.(Tehát a jóváírás és a terhelés időben is elválik egymástól.)

Hogyan rögzíti ezt a könyvelő?

Először a pénztárbizonylatot kontírozza.A gazdasági esemény: készpénzfelvét bankszámláról 100.000 Ft. Ennek alapján a könyvelő csak a készpénzfelvét tényről kap információt, a banki terhelésről nem, ezért azt nem is könyvelheti! Úgy kell eljárnia, hogy a pénztári készpénz-állomány növekedését a 389. Átvezetési számlával szemben veszi nyilvántartásba.

T: 381. Pénztár K: 389. Átvezetési számla

Ha megérkezik hozzá a bankszámla-kivonat, annak alapján értesül arról (és csakis arról, a pénztári bevételezésről nem), hogy a bank megterhelte a bankszámlát a felvett összeggel, tehát lekönyveli az elszámolási betétszámla állományának csökkenését. Az ellenszámla pedig a 389. Átvezetési számla lesz (hiszen a készpénz-növekedést a pénztárbizonylat alapján már lekönyvelte).

T: 389. Átvezetési számla K: 381. Elszámolási betétszámla

Az átvezetési számla tehát az ellenszámlát helyesíti, annak bizonylat alapján történő lekönyveléséig. Elszámolási betétszámla csökkenése a terhelési értesítés alapjánT: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betétszámla

Devizabetét-számla csökkenése a terhelési értesítés alapjánT: 389. Átvezetési számla K: 386. Devizabetét-számla

Tartós bankbetét a jóváírási értesítés alapján (forintban vagy devizában)T: 19. Tartósan adott kölcsönök K: 389. Átvezetési számla(Tartós bankbetétek)


Átvállalt dolgozói kölcsön

A tartósan adott kölcsönök igen gyakori formája a vállalkozásoknál a munkavállalóknak nyújtott lakásépítési, lakásvásárlási kölcsön. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a vállalkozás új dolgozójának korábbi munkáltatójától felvett kölcsönét a kölcsönadótól átvállalja. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló által még nem törlesztett kölcsönösszeget a korábbi hitelezőnek (munkáltatónak) átutalja.

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Befektetett pénzügyi eszközök+ Pénzeszközök- AIII+ BIV-

Könyvelés:T: 19. Tartósan adott kölcsönök K: 38. Pénzeszközök


Pénzügyi lízing (a lízingbeadónál)

Eddigi tanulmányai alapján ismételje át a pénzügyi lízing fogalmát, a lízing-ügyletek lényegét! A pénzügyi lízing-ügyleteknél a két szerződő fél a lízingbeadó és a lízingbevevő.

A vállalkozások lízing-ügylet keretében beszerzett eszközeinek elszámolásával a tárgyi eszközöknél foglalkoztunk. (Lásd a 8. lecke 2.2.1 pontját.)

A lízingbeadó a lízingbe adás céljára beszerzett eszközöket áruként számolja el, hiszen továbbértékesítére vásárolta meg azokat. Az eszközök lízingbe adásával hosszú lejáratra kölcsönt nyújt a lízingbevevőnek, a lízing összegét - miután ez lényegét tekintve értékesítésnek minősül - árbevételként számolja el.

A lízingbeadás céljára beszerzett eszközök állományba vétele*T: 26. Áruk K: 454. SzállítókT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók

A lízingszerződés szerint a lízingbevevőnek leszámlázott összeg

Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Befektetett pénzügyi eszközök+ Értékesítés (M)AIII+ (EK)AI+nettó árbevétele+

Könyvelés:T: 19. Tartósan adott kölcsönök K: 91-92. Értékesítés nettó árbevétele(Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések)

Fizetendő áfa (nem része a tartósan adott kölcsönnek, mert a lízingbeadó adófizetési kötelezettsége a teljesítéskor válik esedékessé)*T: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő áfa

A lízingbe adott eszköz kivezetése az állományból könyv szerinti értékenRáfordítás+ Eszköz- R+ E-Anyagjellegű ráfordítások+ Készletek- (EK)AIV+ (M)BI-

Könyvelés:T: 81. Eladott áruk beszerzési értéke K: 26. Áruk


Ezt a tételt az értékvesztés elszámolásával együtt tárgyaljuk.



2.2 Tartósan adott kölcsönök állománycsökkenésével járó gazdasági események


Kölcsön törlesztése, visszafizetése

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Pénzeszközök+ Tartósan adott kölcsönök- BIV+ AIII-

Könyvelés:T: 38. Pénzeszközök K: 19. Tartósan adott kölcsönök

Betétlekötés megszüntetése*

Tartós bankbetét megszüntetése terhelési értesítés alapján*T: 389. Átvezetési száma K: 19. Tartósan adott kölcsönök (Tartósan lekötött bankbetétek)

Pénzeszközök jóváírása*T: 38. Pénzeszközök K: 389. Átvezetési számla

Lízingdíj törlesztése

A lízingbeadóhoz befolyt lízingdíj két részből tevődik össze: a törlesztő részletből és a kamatból.

Törlesztő részletEszköz+ Eszköz- E+ E-Pénzeszközök+ Tartósan adott kölcsönök- BIV+ AIII-

Könyvelés:T: 38. Pénzeszközök K: 19. Tartósan adott kölcsönök (Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések)

Lízing-kamat elszámolása (összetett gazdasági esemény)Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Pénzeszközök+ Pénzügyi műveletek bevételei+ M)BIV+ (EK)BVIII+

Könyvelés:T: 38. Pénzeszközök K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei


Tartósan adott kölcsön értékvesztése és visszaírása

Az előző lecke 1.3.2 pontjában rögzítettük, hogy a tartósan adott kölcsönöket mérlegkészítéskor a követelésekre vonatkozó szabályok szerint értékeljük. Ezeket részletesen a követeléseknél tárgyaljuk. A megállapított értékvesztést egyéb ráfordításként, a visszaírását egyéb bevételként számoljuk el.

Értékvesztés elszámolásaRáfordítás+ Eszköz- R+ E-Egyéb ráfordítások+ Tartósan adott kölcsönök- (EK)AVII+ (M)AIII-


Könyvelés:T: 86. Egyéb ráfordítások K: 19. Tartósan adott kölcsönök értékvesztésre és visszaírásra

Értékvesztés visszaírásaEszköz+ Bevétel+ E+ B+ Tartósan adott kölcsönök+ Egyéb bevételek+ (M)AIII+ (EK)AIII-

Könyvelés:T: 19. Tartósan adott kölcsönök értékvesztésre és visszaírásra K: 96. Egyéb bevételek

Tartósan lekötött bankbetétek értékvesztése és visszaírása

A tartósan lekötött bankbetétek pénzeszközök, ezért a pénzeszközökre vonatkozó értékelési szabályok szerint kell a mérlegkészítéskori értékelést elvégezni. Fontos megjegyezni, hogy minden pénzeszközre, így a tartós bankbetétekre megállapított értékvesztést is a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni, az értékvesztés visszaírása pedig a pénzügyi műveletek ráfordítását csökkenti.

ÉrtékvesztésRáfordítás+ Eszköz- R+ E-Pénzügyi műveletek ráfordításai+ Befektetett (EK)BIX+ (M)AIII-pénzügyi eszközök-

Könyvelés:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 19. Tartósan adott kölcsönök (Tartós bankbetétek) értékvesztése és visszaírása

Értékvesztés visszaírásaEszköz+ Ráfordítás- E+ R-Befektetett pénzügyi eszközök+ Pénzügyi műveletek (M)AIII+ (EK)BIX-ráfordításai-

Könyvelés:T:19 Tartósan adott kölcsönök (Tartós bankbetétek) K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaiértékvestése és visszaírása

Hitelezési veszteség (behajthatatlan követelés)

A behajthatatlan követelés fogalmával a követeléseknél fogunk megismerkedni. Itt most azt kell megjegyezni, hogy a biztosan meg nem térülő követelés összegét a mérlegben kimutatni nem szabad, ezért azt legkésőbb mérlegkészítéskor a könyvekből ki kell vezetni. A tartósan adott kölcsönök hitelezési veszteségét egyéb ráfordításként, a tartós bankbetétek hitelezési veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.

Tartósan adott kölcsön hitelezési vesztesége*(azonos az értékvesztés elszámolásával)

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 19. Tartósan adott kölcsönök

Tartós bankbetétek hitelezési vesztesége*(azonos az értékvesztés elszámolásával)

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 19. Tartósan adott kölcsönök (Tartós bankbetétek)

Elengedett kölcsön

Ha a vállalkozás a kölcsön visszafizetésének követelésétől eláll (elengedi), annak elszámolása a rendkívüli eredményre van hatással.


Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Rendkívüli ráfordítások+ Befektetett pénzügyi (EK)DXI+ (M)AIII-eszközök-

Könyvelés:T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 19. Tartósan adott kölcsönök

2.3 Devizában fennálló tartósan adott kölcsönök év végi értékelésének árfolyam-különbözete


Árfolyamnyereség elszámolása*T: 19. Tartósan adott kölcsönök K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Árfolyamveszteség elszámolása*T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 19. Tartósan adott kölcsönök




- igaz- hamis

Állapítsa meg, hogy igazak, vagy hamisak az alábbi állítások!

A vásárolt kamatozó értékpapírok vételára mindig magában foglal kamatot. (1).................

A kötvény csak névértéken vehető nyilvántartásba. (2).................

A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó opciós díj mindig a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értékének része. (3).................

A kötvénykibocsátó az értékpapírt névértéken vásárolja vissza. (4).................

A vételárban foglalt kamatot a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni. (5).................

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok térítés nélküli átvétele növeli a pénzügyi műveletek bevételeit. (6).................

A megsemmisült értékpapírok könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. (7).................

A más munkáltatótól átvállalt dolgozói kölcsön csökkenti a vállalkozás eredményét. (8).................

Lízing-ügyletnél a lízingbe adott eszköz az átadónál forgóeszköz, az átvevőnél befektetett eszköz. (9).................

Lízing-ügyletnél a lízingbe adott eszköz ellenértéke az átadónál árbevétel, az átvevőnél egyéb ráfordítás. (10).................

A tartósan adott kölcsönök értékvesztése az üzemi (üzleti) eredményt csökkenti.(11).................

A tartósan lekötött bankbetétek visszaírt értékvesztése a pénzügyi műveletek eredményét növeli. (12).................

A behajthatatlan követelésekre értékvesztést kell elszámolni. (13).................

A devizában fennálló befektetett pénzügyi eszközök év végi átértékelésének árfolyam-különbözeteit minden esetben el kell számolni. (14).................

Az óvatosság elve alapján csak az árfolyam-veszteségek számolhatók el. (15).................2. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. IV. negyedévi befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiemelt gazdasági eseményeit!

1. Október 13.Államkötvény vásárlása másodlagos forgalmazásban. A vásárolt kötvény adatai: - névérték 2.000.000 Ft - vételár 2.150.000 Ft - kamatfizetés időpontja: minden év május 12. - kamatláb 9 % A vételárat a vállalkozás a vásárlás napján átutalással kiegyenlítette. A bankbizonylat sorszáma: B1-148.



2. Október 18.Számlavezető bankjánál 5.000.000 Ft-ot 18 hónapra lekötött. Elszámolási betétszámla sorszáma: B1-151 Lekötött bankbetét sorszáma: B2-001.

3. Október 27.Üzemi baleset következtében elhunyt munkavállalója fennálló 612.000 Ft lakásépítési kölcsönét méltányosságból elengedte. Az ügyvezetői értesítés bizonylatszáma: V-117.

4. November 10.A társaság rendelkezik 2003-ban kibocsátott 10 éves lejáratú, 4.200.000 Ft névértékű vállalkozói kötvénnyel, melynek tőketörlesztését a kibocsátó megkezdte. A készpénzben kiegyenlített törlesztés összege 600.000 Ft. A társaság a kötvényt névértéken tartja nyilván. Bevételi pénztárbizonylat sorszáma: P-928.

5. November 21.A társaság által létrehozott alapítvány megszűnése miatt térítés nélkül átvette annak pénzpiaci alapokban lévő befektetéseit, melyeket az alapítvány 458.000 Ft-on tartott nyilván. Az átvételkor aktuális piaci árfolyam 485.000 Ft. Az átruházási dokumentum bizonylatszáma: V-197.

6. December 7.Átmeneti likviditási problémák miatt értékesíteni kényszerült zártvégű befektetési alapban 3 évre lekötött megtakarításának egy részét. Az értékesített befektetés könyv szerinti értéke 3.500.000 Ft, az eladási ár 3.370.000 Ft. Fizetési határidő: 2007. január 7. Az átruházási dokumentum bizonylatszáma: V-209.

7. December 31.A forgóeszközök között 1.480.000 Ft értéken nyilvántartott záloglevelet tartós befektetésként kívánja a 2 év múlva esedékes lejáratig megtartani. Az átminősítés bizonylatszáma: V-281.

8. December 31.A munkáltatói lakásépítési kölcsönök év végi értékelése alapján megállapították, hogy 140.000 Ft behajthatatlannak minősül. A vegyes bizonylat sorszáma: V-311.

9. December 31.A társaság birtokában lévő önkormányzati kötvény könyv szerinti értéke 2.500.000 Ft, piaci értéke a fordulónapon 2.200.000 Ft, mérlegkészítéskor 2.250.000 Ft. A kötvény árfolyamának csökkenése tartósnak és jelentősnek minősül. A vegyes bizonylat sorszáma: V-350.

10. December 31.A vállalkozás az alábbi devizás pénzügyi befektetésekkel rendelkezik: - ingatlanbefektetési alap 5.000 EUR, könyv szerinti árfolyam 258 Ft/EUR, - lekötött bankbetét 10.000 CHF, könyv szerinti árfolyam 162 Ft/CHF, - tartósan adott kölcsön 1.500 USD, könyv szerinti árfolyam 207 Ft/USD. Árfolyamok December 31-én Mérlegkészítéskor Ft Ft Euro 263 266 CHF 159 165 USD 212 214 A vállalkozás minden árfolyam-különbözetet jelentősnek minősít. Az elszámolási bizonylat sorszáma: V-389.




Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - hamis(2) - hamis(3) - igaz(4) - igaz(5) - hamis(6) - hamis(7) - hamis(8) - hamis(9) - igaz(10) - hamis(11) - igaz(12) - igaz(13) - hamis(14) - hamis(15) - hamis

2. feladat:

ld. a feladatnál!

Bevezető

Az eszközök második főcsoportját a forgóeszközök képezik. A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve legfeljebb egy évig, vagyis nem tartósan szolgálják. A mérlegben a forgóeszközök képezik a B főcsoportot, melynek összetevői a következő mérlegcsoportok:




I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Ebben a fejezetben - az előzőhöz hasonlóan - sorra vesszük az egyes csoportok értékelésének sajátosságait és a könyvviteli elszámolás szabályait. Megismerkedünk az alternatív megoldási lehetőségekkel, amelyek közül a vállalkozás a sajátosságainak és információ-igényeinek alapján választja ki a számára legmegfelelőbbet.

11. lecke. Készletek értékelése, a vásárolt készletek könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozását megelőzően ismételje át a készletekről tanultakat a Számvitel alapjai modul II. fejezet 6. leckéje alapján!

Eddig szerzett ismereteit ellenőrizze az alábbi kérdések megválaszolásával!

Mely vagyonelemeket sorolhatunk a készletek közé a mérlegben?

Hogyan csoportosítjuk a készleteket eredetük szerint?

Melyik számlaosztályban mutatjuk ki a készleteket a könyvviteli nyilvántartásban?

Miben különböznek az anyagok és az áruk?

Definiálja a befejezetlen termelés, a félkész termék és a késztermék fogalmát! Mi a közös jellemzője a három készletfajtának?

Milyen szempontok alapján soroljuk az állatokat a tárgyi eszközök vagy forgóeszközök közé?

Miért tekintjük minden esetben saját termelésű készletnek a növendék-, hízó- és egyéb állatokat?

Mi a különbség a saját termelésű készlet és a saját előállítású eszköz között?

Mi a göngyöleg funkciója? Milyen göngyölegekkel találkozik a mindennapi életben?

Hogyan határozzuk meg a közvetített szolgáltatások fogalmát? Milyen esetben mutatjuk ki a közvetített szolgáltatásokat a készletek között?

Milyen módszereket alkalmazhatunk a csoportosan nyilvántartott készletek mennyiségi csökkenésének elszámolása során?

Milyen értéken értékelhetjük a készleteket mérlegkészítéskor?

1. Készletek értékelése

1.1 Bekerülési érték állományba vételkor

A törvény választási lehetőséget biztosít a vállalkozás részére a készletnyilvántartás megszervezésében. Eldöntheti, hogy év közben folyamatosan vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a készletekről, vagy nem vezet.

Ha év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, akkor ez azt jelenti, hogy a készletbeszerzéseket anyagjellegű ráfordításként számolja el, és a saját termelésű készletek raktárba vételére jellemzően nem kerül sor.

Hogyan biztosítható ebben az esetben a valódiság elvének érvényesítése?

Úgy, hogy erre az esetre a törvény év végi leltározási kötelezettséget ír elő. A készletek mérlegértéke a ténylegesen felleltározott mennyiség alapján kerül meghatározásra. (Könyvviteli elszámolásával és a mérlegérték meghatározásával a későbbiekben foglalkozunk.)

Ezt a kisebb adminisztrációval járó eljárást azoknak a vállalkozásoknak célszerű választani, amelyek elsősorban szolgáltató tevékenységet végeznek; ahol nem jellemző a készletezés, a raktárra történő termelés; működésük könnyen átlátható, a folyamatok egyszerűen ellenőrizhetők, figyelemmel kísérhetők.

Ha a vállalkozás év közben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készleteiről, akkor a bekerülési értéket a 3. leckében foglaltak szerint kell megállapítani.

A vásárolt készletek állományba vétele történhet:

• egyedi beszerzési áron

• elszámoló áron

• eladási áron (fogyasztói áron vagy betétdíjas áron)

Az elszámoló ár fogalmával és funkciójával a 4. lecke 2.2.3 pontjában megismerkedtünk.





A fogyasztói ár az elszámoló ár egy sajátos formája, amelyet kereskedelmi vállalkozásoknál célszerű alkalmazni a kereskedelmi áruk nyilvántartására. A fogyasztói árat a beszerzési ár, a kalkulált kereskedelmi hasznon és az áfa együttes összege jelenti. Ha a nyilvántartás fogyasztói áron történik, a beszerzési ár és a fogyasztói ár különbözetét az Áruk árrése számlán kell elszámolni.A betétdíjas ár is egy sajátos elszámoló ár, a betétdíjas göngyölegek nyilvántartásának alkalmazható formája. Ebben az esetben a beszerzési ár és a betétdíjas ár különbözetét a Göngyölegek árkülönbözete számlán kell kimutatni.A saját termelésű készleteket közvetlen önköltségen vesszük állományba. A közvetlen önköltség lehet:

• utókalkuláció szerinti tényleges közvetlen önköltség (egyedi közvetlen költség),

• normatív közvetlen önköltség,

• tervezett közvetlen önköltség.

A norma szerinti közvetlen önköltség alatt a termék előállításához műszakilag szükséges, normák alapján meghatározott önköltség értendő.

A tervezett önköltség valójában egy rögzített elszámoló ár. Alkalmazása esetén állományba vételkor a tényleges vagy normatív önköltség és a tervezett önköltség különbözetét a saját termelésű készletek Készletérték-különbözete (KÉK) számlán kell kimutatni.

A készletek folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartását azok a közepes és nagy vállalkozások választják, amelyek bonyolult szervezettel, összetett profillal rendelkeznek; jellemzően termék előállításával foglalkoznak; jelentős a készletezés és a raktárra történő termelés. A készlet- és költséggazdálkodást év közben is figyelik, ellenőrzik, elemzik, továbbá nagy fontosságot tulajdonítanak a vagyonvédelemnek.

Ha a vállalkozás rendelkezik a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi és értékbeni nyilvántartással, akkor a mérleg fordulónapján nincs leltározási, csak leltárkészítési kötelezettsége. Fordulónapi leltározást tehát nem kell végezni (mert a mérleget alátámasztó leltár az analitikus nyilvántartások alapján összeállítható), de vagyonvédelmi szempontból célszerű ebben az esetben is leltározni. Ennek időpontját és módját a vállalkozás a leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzíti.

1.2 A készletek évközi csökkenésének értékelése

Ebben a pontban a mennyiségi csökkenéssel együtt járó értékbeni csökkenés elszámolásának módszereit ismerjük meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy a használati értékben bekövetkezett (mennyiségi csökkenéssel nem járó) változásokat is a gazdasági esemény bekövetkezésével egyidejűleg év közben el kell számolni (pl. rongálódás, feleslegessé válás).A készletek évközi csökkenésének elszámolása csak folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetése esetén értelmezhető. Hiszen ha a vállalkozás ilyennel nem rendelkezik, akkor a vásárolt készletek beszerzését anyagjellegű ráfordításként számolja el a tényleges beszerzési áron, mintha azokat azonnal felhasználta, eladta volna. Ha a saját termelésű készleteket év közben nem veszi raktárra, akkor természetszerűen a készletcsökkenések elszámolása sem jelenik meg a főkönyvi nyilvántartásban.

Fontos tudni, hogy a vállalkozás a számviteli politikájában a készletek egyes csoportjaira vonatkozóan más-más nyilvántartási módszereket és árakat is alkalmazhat, tehát nem kell egységes eljárást követnie.

A 4. lecke 2.1 pontjában rögzítettük, hogy azon eszközöknek, amelyekről a vállalkozás egyedi nyilvántartást vezet, az állománycsökkenés értéke az adott eszköz kivezetéskori nyilvántartási (könyv szerinti) értéke.

A készleteknél azonban gyakoribb a csoportos nyilvántartás.

2.1.1 A mennyiségi csökkenés értékmeghatározásának módszerei a készletek csoportos nyilvántartása esetén

Ezekkel a módszerekkel a 4. lecke 2.2 pontjában részletesen foglalkoztunk, ezért itt csak felsoroljuk, hogy milyen megoldások közül választhat a vállalkozás.

• A vásárolt készletek állománycsökkenésének értéke megállapítható:


• halmozott átlagáron

• éves átlagos beszerzési áron

• csúsztatott átlagáron

• FIFO-módszerrel

• elszámoló áron (? árkülönbözet)

• fogyasztói áron (- árrés)

• betétdíjas áron (- árkülönbözet)

• A saját termelésű készletek állománycsökkenésének értéke kiszámítható:

• egyedi tényleges vagy normatív közvetlen önköltségen

• halmozott átlagos önköltségen

• éves átlagos önköltségen




• csúsztatott átlagos önköltségen

• FIFO-módszerrel

• tervezett közvetlen önköltségen (? készletérték-különbözet)

1.3 Készletek értékelése a mérlegben

Ha a vállalkozás nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a készleteiről, akkor - mint erről már az előbbiekben szó volt - az év végén, a mérleg fordulónapján leltározással állapítja meg a raktári készletek állományát. A zárókészlet értékének meghatározása történhet az utolsó tényleges vagy átlagos beszerzési ár (közvetlen önköltség) alapján.

Ha a vállalkozás folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készleteiről, akkor a következő módon állapíthatja meg a készletek záró értékét:

• Vásárolt készletek:


• átlagos beszerzési áron

• utolsó beszerzési áron, ha a készletcsökkenéseket FIFO-módszerrel értékelte

• Saját termelésű készletek:

• Egyedi tényleges közvetlen önköltségen, ha a vállalkozásnak utókalkulációs kötelezettsége van;

• Egyedi normatív közvetlen önköltségen, ha a vállalkozást nem kötelezi a törvény a saját termelésű készletek tényleges közvetlen önköltségen való értékelésére;

• Átlagos (tényleges vagy normatív) közvetlen önköltségen;

• Utolsó (tényleges vagy normatív) közvetlen önköltségen, ha a készletcsökkenéseket FIFO-módszerrel értékelte.

A saját termelésű készleteket tényleges közvetlen önköltségen kell értékelnie a mérlegben annak a vállalkozásnak, amelynek az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot; vagy a költségnemek szerinti költségek összege az ötszáz millió forintot meghaladja. Tehát annak a vállalkozásnak, amelyet a törvény önköltség-számítási szabályzat készítésére kötelez.

1.3.1 Készletek értékvesztése és visszaírása

Az 5. lecke 3. pontjában rögzítettek alapján a készletekre értékvesztést kell elszámolni, ha a mérlegkészítéskor ismert piaci értékük tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték.Az értékvesztés számszerűsítését a saját termelésű készleteknél, az áruknál és a felesleges készleteknél a várható eladási ár, az anyagkészleteknél az újra-beszerzési ár alapul vételével kell elvégezni. Fontos, hogy csak megalapozott piaci árbecsléseket, megbízható forrásból származó adatokat szabad az értékelésnél figyelembe venni.Az értékvesztés megállapítása során az egyedi értékelés elvét kell érvényesíteni. A törvény azonban lehetővé teszi, a hogy a fajlagosan kis értékű készleteknél az értékvesztés összege a vállalkozás által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható legyen. Ez az egyszerűsítés megkönnyíti az év végi értékelés végrehajtását.A fajlagosan kis értékű készletek körét a vállalkozás a számviteli politikájában állapítja meg. Egy készletcsoportba az azonos fajtájú és rendeltetésű készletek sorolhatók.Visszaírással csökkenteni kell a korában elszámolt értékvesztést, ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

1.3.2 A készletek értéke a mérlegben

Könyv szerinti érték (bekerülési érték)

- Értékvesztés

+Visszaírt értékvesztés

Mérlegérték

2. Készletek főkönyvi nyilvántartása

A készleteket a főkönyvi könyvelésben a 2. számlaosztályban tartjuk nyilván a következő számlacsoportokon:

21-22. Anyagok

23. Befejezetlen termelés és félkész termékek

24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok



25. Késztermékek

26. Kereskedelmi áruk

27. Közvetített szolgáltatások

28. Betétdíjas göngyölegek

A készletek értékvesztését és annak visszaírását külön (minden számlacsoportban 9-es végű) főkönyvi számlán vezetjük.

Elszámoló ár alkalmazása esetén elkülönített számla szolgál a különbözetek (árkülönbözet, készletérték-különbözet, árrés) kimutatására.

A készletre adott előlegeket a könyvviteli nyilvántartásban a követelések között a 35. számlacsoportban mutatjuk ki.

3. A vásárolt készletek állományára ható gazdasági események csoportosítása és könyvviteli elszámolása

3.1 Ha a vállalkozás év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást

A lecke alapján már tudjuk, hogy ebben az esetben a beszerzéseket költségként (ráfordításként) számolja el. A mérlegben szerepeltetendő vásárolt készlet értékét csak az állomány mennyiségének felleltározásával és annak beárazásával tudja megállapítani. A folyamatos nyilvántartás hiánya miatt az évközi készletváltozásokat a főkönyvi nyilvántartásban nem rögzíti.

A fentiekből következően ennél a nyilvántartási formánál csak összetett gazdasági eseményeket könyvelünk.

Anyagok könyvelése

A nyitó anyagkészlet költségként való elszámolása (évnyitáskor vagy legkésőbb mérlegkészítéskor)Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Anyagjellegű ráfordítások+ Készletek - (EK)AIV+ (M)BI-

Könyvelés:T: 51. Anyagköltség K: 21-22. Anyagok

Anyagbeszerzés elszámolása költségként *Mint a nyitó anyagkészlet költségként történő elszámolása.

Év végén a leltár alapján megállapított készletérték az elszámolt anyagköltséget helyesbíti (tehát állományba vesszük a fel nem használt, raktáron lévő anyakészletet, és ennek értékével csökkentjük az év közben elszámolt költségek összegét).

Eszköz+ Ráfordítás- E+ R-Készletek+ Anyagjellegű ráfordítások- (M)BI+ (EK)AIV-

KönyvelésT: 21-22. Anyagok K: 51. Anyagköltség

Áruk könyvelése

A nyitókészlet ráfordításként való elszámolása*T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) K: 26-28. Áruk

Árubeszerzés elszámolása ráfordításként*Mint a nyitó árukészlet ráfordításként való elszámolása.

Év végén a leltár alapján megállapított árukészlet értéke az elszámolt ráfordítást helyesbíti.*T: 26-28. Áruk K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)


Amikor a készleteket nyilvántartásba (állományba) kell venni

Az előző tételeknél abból az egyszerű feltételezésből indultunk ki, hogy a vállalkozás a beszerzett anyag- és árukészleteit felhasználja, illetve értékesíti. Ezekre az esetekre alkalmazhatók a fenti egyszerűsített elszámolások.

Vannak azonban az állomány csökkenésének olyan jogcímei, amelyek nem mutathatók ki az anyagjellegű ráfordítások között (mert nem felhasználás vagy értékesítés történt).

Ezek a következők:

• visszáru a szállítónak

• átsorolás szellemi termékek, tárgyi eszközök közé


• értékvesztés



A felsorolt készletcsökkenéseket a valós gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni. Ezért a csökkenés összegével helyesbíteni kell az 51. Anyagköltség, illetve a 814. Eladott áruk beszerzési értéke számlát:

T: 21-22. Anyagok K: 51. Anyagköltség vagy 814. Eladott áruk beszerzési értéke

T: 26-28. Áruk K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke

Ezt követően a bekövetkezett gazdasági eseményt rögzíteni kell a megfelelő főkönyvi számlán oly módon, mint a folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás esetén. Például térítés nélküli átadáskor:

T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk

A tételes bemutatást a 3.2.2 fejezetrész foglalja magában.

3.2 A vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet

Ha a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, akkor a készletállomány évközi változásait is könyvelni kell.

Állománynövekedést előidéző változások:

• beszerzés

• vagyoni hozzájárulás átvétele


• átsorolás szellemi termékek, tárgyi eszközök köréből

• átsorolás saját termelésű készletből

• visszáru a vevőtől

• hulladék anyag raktárra vétele

• leltári többlet



Állománycsökkenést előidéző változások:

• visszáru a szállítónak

• átsorolás szellemi termékek, tárgyi eszközök közé

• anyagfelhasználás

• értékesítés


• káresemény


• leltárhiány, megsemmisülés

• értékvesztés



3.2.1 Vásárolt készletek állománynövekedésével járó gazdasági események

(A gazdasági események könyvelésénél a tényleges bekerülési érték alkalmazását feltételezzük. A fejezetrész végén bemutatjuk, hogyan könyvelendő az állománynövekedés és csökkenés elszámoló ár vagy fogyasztói ár választása esetén.)

Alapvető (elemi) gazdasági események

Beszerzés*

Belföldi beszerzés készpénzért*T. 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 381. PénztárT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 381. Pénztár

Belföldi beszerzés későbbi fizetéssel*T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 454. SzállítókT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók

Import beszerzés*T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 454. Szállítók

Kapcsolódó tétel: vám, vámkezelési díj*T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (VPOP elszámolási számla)

Kapcsolódó tétel: levonható import áfa*T: 36. Egyéb követelések K: 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (VPOP elszámolási számla)

Vagyoni hozzájárulás átvétele*

Készlet átvételének könyvelése a létesítő okiratban foglalt értéken*T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

vagy

T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Kapcsolódó tétel: ha az átadó a fizetendő áfát áthárítja*T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek


Átvett készlet bekerülési értéke csereértéken*T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 454. Szállítók


T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók

Követelés kivezetése*T: 454. Szállítók K: 31-36. Követelések

Átsorolás szellemi termékek, tárgyi eszközök köréből*

T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 11. Immateriális javak vagy 12-15. Tárgyi eszközök

Összetett gazdasági események

Átsorolás saját termelésű készletből

Ennek a gazdasági eseménynek az értelmezésekor emlékezzünk vissza a saját termelésű készletek definíciójára! A saját termelésű készleteket a vállalkozás értékesítési célból állítja elő. De előfordulnak a vállalkozásnál olyan készletmozgások a saját termelésű készletek körében, amelyek következtében kikerülnek az értékesítési körből, ezért már nem minősülhetnek saját termelésű készletnek, hanem saját előállítású eszköznek. Ilyen gazdasági események például:

• a hiány,

• a káresemény,

• a selejtezés,

• az apportba adás,

• a térítés nélküli átadás,

• az értékvesztés,

• a növendékállat átminősítése tenyészállattá.

Összefoglalva úgy határozhatjuk meg ezen gazdasági események körét, hogy bekövetkezésükkor a készletcsökkenést (a tenyészállattá történő átminősítéskivételével) az egyéb vagy rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni.

Tehát a saját termelésű készletet minden olyan állománycsökkenéskor, amely nem az értékesítés miatt következik be, át kell minősíteni vásárolt készletté (áruvá), és az értékcsökkenést az átminősített árukészletek terhére elszámolni.

Ennek az előírásnak az indokoltságát más összefüggésben is alá tudjuk támasztani. A mérleg- és az eredménykimutatás egyik fontos és nyilvánvaló egyezőségi követelménye, hogy a mérlegben kimutatott saját termelésű készletek nyitó és záró állományának különbsége megegyezzen az eredmény-kimutatás AII/1. Saját termelésű készletek állományváltozásának adatával. (Ez a könyvviteli nyilvántartásban az 581. számla egyenlege.) Márpedig, ha a fent felsorolt egyéb vagy rendkívüli ráfordításnak minősülő gazdasági eseményeket a 23-25. Saját termelésű készletek számlái terhére számolnánk el, a kötelező egyezőség felborulna. (Hiszen az állománycsökkenés nem jelenne meg az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása főkönyvi számlán, hanem a 86, 88. számlacsoportokban.)a saját termelésű készletek csökkenésének sajátos elszámolási szabályaira a 11.4. fejezetrészben még visszatérünk.

Az átsorolás következtében az aktivált saját teljesítmények értéke nem változik, csupán a saját termelésű készletek állományváltozása és a saját előállítású eszközök aktivált értéke között átrendeződik.

Saját termelésű készletek állománycsökkenéseHozam- Eszköz- H- E-Aktivált saját teljesítmények- Készletek- (EK)AII- (M)BI-

Könyvelés:T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozás K: 23-25. Saját termelésű készletek

Átsorolt készletek állományba vételeEszköz+ Hozam+ E+ H+Készletek+ Aktivált saját teljesítmények+ (M)BI+ (EK)AII+

Könyvelés:T: 26. Áruk K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke


Visszáru vevőtől

A vevőnek eladott, majd visszaküldött vásárolt készlet raktárra vételeEszköz+ Ráfordítás- E+ R-Készletek+ Anyagjellegű ráfordítások- (M)BI+ (EK)AIV-

Könyvelés:T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)

Kapcsolódó tétel: Árbevétel és áfa módosítása a számlával egy tekintet alá eső okirat alapjánBevétel- Eszköz- B- E-Értékesítés nettó árbevétele- Követelések- (EK)AI- (M)BII-

Könyvelés:T: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K: 31. Vevők

Fizetendő áfa helyesbítése belföldi értékesítés esetén*T: 467. Fizetendő áfa K: 31. Vevők

Hulladék raktárra vétele

A tevékenység során keletkezett készlet eredetű, tovább hasznosítható hulladék anyag az elszámolt anyagköltséget, ELÁBÉ-t csökkenti.

Készletre vétel hulladék-áronEszköz+ Ráfordítás- E+ R-Készletek+ Anyagjellegű ráfordítások- (M)BI+ (EK)AIV-

Könyvelés:T: 21-22. Anyagok K: 51. Anyagköltség vagy 814. ELÁBÉ

Leltártöbblet

Leltártöbblet akkor keletkezik, ha a vállalkozás a leltárt tételes mennyiségi felvétellel állítja össze és a felleltározott, tényleges mennyiség eltér az analitikus nyilvántartás szerinti készletállománytól (több annál).

Ha a leltártöbblet adminisztratív hibából keletkezett, akkor az elszámolt anyagjellegű ráfordításokat helyesbíteni kell.

Eszköz+ Ráfordítás- E+ R-Készletek+ Anyagjellegű ráfordítások- (M)BI+ (EK)AIV-

Könyvelés:T: 21-22. Anyagok K: 51. Anyagköltség

vagy

T: 26-28. Áruk K: 814. ELÁBÉ

Ha a leltártöbblet valóságos vagyongyarapodás (fellelt készlet)Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Készletek+ Rendkívüli bevételek+ (M)BI+ (EK)DX+

Könyvelés:T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 98. Rendkívüli bevételek


Kapcsolódó tétel: a rendkívüli bevétel elhatárolása*T: 98. Rendkívüli bevételek K: 48. Passzív időbeli elhatárolások


T: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk K: 98. Rendkívüli bevételek

Kapcsolódó tétel: a rendkívüli bevétel elhatárolása*T: 98. Rendkívüli bevételek K: 48. Passzív időbeli elhatárolások

Ha az átadó a fizetendő áfát áthárítja*T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek


Ezzel a gazdasági eseménnyel az értékvesztés elszámolásánál foglalkozunk.

3.2.2 Vásárolt készletek állománycsökkenésével járó gazdasági események


Visszáru a szállítónak*

A beszerzéssel ellentétesen könyvelendő.T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk

T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított áfa

Átsorolás a szellemi termékek, tárgyi eszközök közé*

T: 11. Immateriális javak vagy 16. Beruházások K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk


Anyagfelhasználás

Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Anyagjellegű ráfordítások+ Készletek- (EK)AIV+ (M)BI-

Könyvelés:T: 51. Anyagköltség K: 21-22. Anyagok

Anyag- és áruértékesítés

Kivezetés az állományból nyilvántartási értékenRáfordítás+ Eszköz- R+ E-Anyagjellegű ráfordítások+ Készletek- (EK)AIV+ (M)BI-


Könyvelés:T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke K: 21-22. Anyagok vagy(ELÁBÉ) 26-28. Áruk

Kapcsolódó tétel: az árbevétel elszámolásaEszköz+ Bevétel+ E+ B+Követelések+ Értékesítés nettó árbevétele+ (M)BII+ (EK)AI+

vagy (készpénzért)

Pénzeszközök+ Értékesítés nettó árbevétele+ (M)BIV+ (EK)AI+

Könyvelés:T: 31. Vevők K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevételeT: 31. Vevők K: 467. Fizetendő áfa

vagy (készpénzért)

T: 381. Pénztár K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevételeT: 381. Pénztár K: 467. Fizetendő áfa

Átadás kötelezettség fejében*

Az átadott készlet kivezetése az állományból*T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk

Csereértékkel azonos összegű árbevétel elszámolása*T: 31. Vevők K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevételeT: 31. Vevők K: 467. Fizetendő áfa

Követelés és kötelezettség összevezetése*T: 43-47. Kötelezettségek K: 31. Vevők

Káresemény miatti értékvesztés elszámolása*

T:86. Egyéb ráfordítások K: 22. Anyagok értékvesztése vagy 26. Áruk értékvesztése

Leltárhiány, megsemmisülés*

Ha a leltárhiány adminisztratív hibából keletkezett, akkor az elszámolt anyagjellegű ráfordításokat helyesbíteni kell.*T: 51. Anyagköltség K: 21-22. Anyagok

vagy

T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke K. 26-28. Áruk

Tényleges vagyoncsökkenés, megsemmisülés*T: 86. Egyéb ráfordítások K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk


Értékvesztés elszámolása*


T: 86. Egyéb ráfordítások K: 22. Anyagok értékvesztése vagy 26. Áruk értékvesztése

Értékvesztés visszaírása*T: 22. Anyagok értékvesztése vagy K: 96. Egyéb bevételek26. Áruk értékvesztése


Átadott készlet kivezetése az állományból nyilvántartási értéken*T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk

Ha a vállalkozás a fizetendő áfát áthárítja*T: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő áfa

Ha a vállalkozás nem hárítja át a fizetendő áfát*T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 467. Fizetendő áfa


T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk

Ha a vállalkozás áthárítja a fizetendő áfát az átvevőre*T: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő áfa

Ha a vállalkozás nem hárítja át a fizetendő áfát az átvevőre*T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 467. Fizetendő áfa

3.2.3 Készletek állományváltozásának könyvelése elszámoló ár (fogyasztói ár) alkalmazása esetén

A gazdasági események elszámolása elszámoló ár (fogyasztói ár) alkalmazása esetén csak annyiban tér el a 3.2.1 és 3.2.2 fejezetrészekben ismertetett formáktól, hogy a vállalkozásnak vezetnie kell a tényleges bekerülési értékre helyesbítő árkülönbözeti, árrés számlákat is.

Ebben a pontban ezért nem ismételjük meg tételesen az összes fentiekben felsorolt gazdasági esemény könyvelését. Általános szabályként mutatjuk be a kiegészítő árkülönbözeti és árrés számlák kezelését a készletnövekedés és csökkenés elszámolásakor.

Készletállomány növekedésének könyvviteli elszámolása elszámoló ár (fogyasztói ár) alkalmazása esetén

a.) Elszámoló ár alkalmazása

Első lépésben: készletnövekedés nyilvántartásba vétele tényleges bekerülési értéken

(Figyelem! Az állományba vételt nem a készletszámlán, hanem az árkülönbözeti számlán rögzítjük.)

T: 22. Anyagok árkülönbözete vagy K: 38. Pénzeszközök vagy 26. Áruk árkülönbözete 43-47. Kötelezettségek vagy 98. Rendkívüli bevételek

Második lépésben: készletre vétel elszámoló áronT: 21-22. Anyagok vagy 26. Áruk K: 22. Anyagok árkülönbözete vagy


26. Áruk árkülönbözete

A készletre vételt követően az árkülönbözeti számlák egyenlegei a tényleges bekerülési értékre módosítják az elszámoló áron nyilvántartásba vett készlet értékét.

Ha a bekerülési érték magasabb, mint az elszámoló ár, akkor az árkülönbözeti számla Tartozik egyenleget, fordított esetben Követel egyenleget mutat.

b.) Fogyasztói ár alkalmazása

Árukészlet növekedésének nyilvántartásba vétele tényleges bekerülési értékenT: 26. Áruk árrése K: 38. Pénzeszközök vagy 43-47. Kötelezettségek vagy 98. Rendkívüli bevételek

Az áruk készletre vétele fogyasztói áronT: 26. Áruk K: 26. Áruk árrése

Az árrés számla egyenlege a tényleges bekerülési értékre módosítja a fogyasztói áron nyilvántartásba vett készlet értékét. Miután a fogyasztói ár mindig magasabb, mint a bekerülési érték, az árrés számlának csak Követel egyenlege lehet.

(Fogyasztói ár - árrés = bekerülési érték)

Készletállomány csökkenésének könyvviteli elszámolása elszámoló ár (fogyasztói ár) alkalmazása esetén

Az elszámolás lényege, hogy a készlet csökkenéseit első lépésben elszámoló áron (fogyasztói áron) számoljuk el, ezt követően állapítsuk meg a készlet csökkenésére jutó árkülönbözetet (árrést), majd ezzel az összeggel csökkentsük az árkülönbözeti (árrés) számla egyenlegét. Ezzel valójában a készletek állománya a tényleges bekerülési értékkel csökken.

a.) Elszámoló ár alkalmazása

Készletre jutó árkülönbözet meghatározása

Árkülönbözeti számla egyenlege/ készletszámla egyenlege = készlet egységére jutó árkülönbözet

Készletcsökkenés elszámoló áronT: 51. Anyagköltség vagy 81, 86, 88. Ráfordítások K: 21-22. Anyagok vagy 26-28. Áruk

Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet

Kiszámítása: készletcsökkenés értéke elszámoló áron x készlet egységére jutó árkülönbözet

Ha a bekerülési érték magasabb, mint az elszámoló ár (az árkülönbözeti számláknak Tartozik egyenlege van)

T: 51. Anyagköltség vagy K: 22. Anyagok árkülönbözete vagy81, 86, 88. Ráfordítások 26. Áruk árkülönbözete

Ha a bekerülési érték alacsonyabb, mint az elszámoló ár (az árkülönbözeti számláknak Követel egyenlege van)

T: 22. Anyagok árkülönbözete vagy K: 51. Anyagköltség vagy26. Áruk árkülönbözete 81, 86, 88. Ráfordítások

Világítsuk meg egy példán keresztül ezt a látszólag bonyolult elszámolást!A 21. Anyagok számla egyenlege 2.400.000 Ft, a 229. Anyagok árkülönbözete számla egyenlege K 120.000 Ft, a tárgyidőszak anyagfelhasználása (elszámoló áron) 1.000.000 Ft.Feladat:Állapítsuk meg és könyveljük le a tárgyidőszak felhasználását!Az árkülönbözeti számla egyenlege azt mutatja, hogy az elszámoló ár magasabb a bekerülési értéknél.A készletre jutó árkülönbözet: 120.000/2.400.000 = 0,05Tehát az elszámoló áron nyilvántartott anyagkészlet értékének minden forintjára 0,05 Ft árkülönbözet jut.Anyagköltség elszámoló áron:T: 51. Anyagköltség K: 21. Anyagok 1.000.000 Ft Elszámoló áron most az anyagköltség magasabb összeget mutat a ténylegesnél.


Felhasználásra jutó árkülönbözet: 1.000.000 x 0,05 = 50.000 FtAz árkülönbözeti számla egyenlegét ezzel az összeggel kell csökkenteni.T: 229. Anyagok árkülönbözete K: 51. Anyagköltség 50.000 Ft.A felhasználásra jutó árkülönbözet elszámolásával a tényleges bekerülési értékre korrigáltuk az elszámolt anyagköltséget, amely 950.000 Ft.

b.) Fogyasztói ár alkalmazása

Árukészletre jutó árrés meghatározása

Árrés számla egyenlege/Áruk számla egyenlege = árukészlet egységére jutó árrés

Árukészlet csökkenése fogyasztói áronT: 81, 86, 88. Ráfordítások K: 26. Áruk

Árukészlet csökkenésére jutó árrés

Árukészlet csökkenés értéke fogyasztói áron x árukészlet egységére jutó árrés

Könyvelés:

T: 26. Áruk árrése K: 81, 86, 88. Ráfordítások

(Ne felejtsük el, hogy a fogyasztói ár mindig magasabb a bekerülési értéknél!)


1. Mi a különbség a leltározás és a leltárkészítés között?

2. Milyen feltételekkel tekinthet el a vállalkozás a készletek folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartásától?

3. Miért írja elő a törvény a leltározási kötelezettséget, ha a vállalkozás nem vezet folyamatos nyilvántartást?

4. Milyen előnyei vannak az elszámoló árak alkalmazásának?

5. Miért nem mutathatjuk ki a készleteket a mérlegben elszámoló áron vagy fogyasztói áron?

6. Miért kell átsorolni a saját termelésű készleteket az áruk közé, ha kikerülnek az értékesítési körből?


1. feladat - egyszeres választásJelölje meg a helyes választ!

A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet ...


( ) közvetlenül vagy közvetve szolgálják.( ) közvetlenül vagy közvetve legfeljebb egy évig szolgálják.( ) közvetlenül legfeljebb egy évig szolgálják.


A forgóeszközök közé tartoznak ...


( ) készletek, követelések, kötelezettségek, bankbetétek.( ) készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök.( ) készletek, előlegek, befektetések, bankbetétek.


A vásárolt készleteket ...



( ) csak abban az esetben kell a fordulónapon leltározni, ha nincs analitikus és értékbeni nyilvántartás.( ) minden fordulónapon leltározni kell.( ) csak abban az esetben kell a fordulónapon leltározni, ha nincs analitikus nyilvántartás.


A vásárolt készletek állományba vétele történhet ...


( ) beszerzési áron, átlagáron, fogyasztói áron.( ) beszerzési áron, FIFO-módszerrel, elszámolóáron.( ) beszerzési áron, elszámolóáron, eladási áron.


A saját termelésű készletek a mérlegben ...


( ) kimutathatók várható eladási áron.( ) tényleges vagy normatív önköltségen mutathatók ki. ( ) csak tényleges közvetlen önköltségen mutathatók ki.


A készletek év végi értékelésekor ...


( ) a fajlagosan kis értékű készletek csoportosan értékelhetők.( ) minden készletfajtára azonos értékelési elvet kell alkalmazni.( ) az egyedi értékelés elvét következetesen érvényesíteni kell.


Ha a vállalkozás nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ...


( ) minden készletbeszerzés az anyagjellegű ráfordítások között számolandó el. ( ) csak az üzleti évben ténylegesen felhasznált, értékesített készlet számolható el beszerzéskor.( ) csak a ténylegesen felhasznált, értékesített készlet számolható el beszerzéskor.


Az üzleti év eredményét növeli ...


( ) az átvett készlet-apport.( ) a raktárra vett hulladék. ( ) a saját termelésű készlet átsorolása áruvá.


Az üzleti év eredményét csökkenti ...


( ) a növendékállat átminősítése tenyészállattá.( ) a szállítónak visszaküldött készlet.( ) az átadott készlet-apport.


Az árkülönbözeti számla T egyenlegű, ...


( ) ha a beszerzési ár nagyobb, mint a közvetlen önköltség.( ) ha a beszerzési ár nagyobb, mint az eladási ár.( ) ha a beszerzési ár nagyobb, mint az elszámolóár.

11. feladat - leírásKönyvelje le a Gyakor-Ló Kft. vásárolt készleteinek 2006. december havi változását!

A vállalkozás a vásárolt készleteiről nem vezet folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást.

1. December 8.Alkatrész beszerzése készpénzért 89.500 Ft + 20 % áfa. Pénztárbizonylat száma: P-391.


2. December 11.Árubeszerzés belföldi szállítótól. Számla szerinti érték 4.410.000 Ft + 20 % áfa. Szállító számla sorszáma: Sz-1577.

3. December 12.Megérkezett az áruszállítmány fuvarszámlája, melynek összege 87.900 Ft + 20 % áfa. Szállító számla sorszáma: Sz-1585.

4. December 18.Minőségi hiba miatt a cég visszaküldte a szállítónak a december 11-én leszállított áru 10 %-át. A helyesbítő számla megérkezett. Számla sorszáma: Sz-1611.

5. December 20.A társaság a közelben működő szociális otthonnak karácsonyi ajándékként átadott 100.000 Ft bekerülési értékű árut, a fizetendő áfát nem hárította át. Az átadás-átvételt igazoló dokumentum sorszáma: V- 282.

6. December 31.Az anyagkészletek értéke a fordulónapi leltár szerint 1.977.000 Ft, a január 1-jei nyitóállomány 1.214.000 Ft volt. Az árukészlet értéke a fordulónapi leltár szerint 8.350.000 Ft, a január 1-jei nyitóállomány 9.078.000 Ft volt. A kft. év elején a készleteket nem vezette át. Az elszámolási bizonylat sorszáma: V-355.

A feladat megoldásához használja a tartalomjegyzékben (Nyomtatvány gyűjtemény) található nyomtatványokat. A feladat megoldása után nyissa meg az alábbi táblázatokat, amelyek segítenek a megoldás helyességének ellenőrzésében!



12. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. december havi készletváltozásait!

A társaság a készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az anyagkészleteket tényleges bekerülési értéken, az árukészleteket elszámoló áron tartja nyilván.Az anyagkészletek csökkenését egyedi bekerülési értéken számolja el.A kiemelt főkönyvi számlák egyenlege 2006. december 1-jén:

21-22. Anyagkészletek 2.504.100 Ft

26. Kereskedelmi áruk 8.410.000 Ft

26. Kereskedelmi áruk árkülönbözete K 25.230 Ft

1. December 4.Áruértékesítés készpénzért 177.400 Ft + 20 % áfa. Az eladott áru bekerülési értéke elszámoló áron 101.500 Ft. Pénztárbizonylat sorszáma: P-1552.

2. December 5.November hónapban belföldi vevőnek értékesített felesleges anyag árából a cég utólag 5 % engedményt adott. Az eredetileg kiszámlázott összeg 285.000 Ft + 20 % áfa, az anyag nyilvántartási értéke 250.000 Ft. Helyesbítő számla sorszáma: K-618.

3. December 13.Megérkezett a megrendelt árukészlet, melynek számla szerinti értéke 1.274.000 Ft + 20 % áfa, elszámoló áron 1.250.000 Ft. Szállító számla sorszáma: Sz-1322.

4. December 15.A beszerzett áru egy részét a nem megfelelő kiszerelés miatt újracsomagoltatták, amelyről a megbízott vállalkozás 50.000 Ft + 20 % áfa összegű számlát állított ki. Szállító számla sorszáma: Sz-1359.

5. December 20.Áruértékesítés exportra 15.700 EUR értékben, melynek nyilvántartási értéke elszámoló áron 3.250.000 Ft. Az EUR árfolyama a teljesítés napján 272 Ft. Vevőszámla sorszáma: K-623.

6. December 31.Felhasznált anyag értéke a feladás szerint 813.700 Ft, a termelőüzemből visszavételezett haszonhulladék 28.000 Ft. Anyagfeladás bizonylatszáma: V-211.

7. December 31.Felesleges, használaton kívüli pénztárgép átsorolása az anyagok közé. A tárgyi eszköz bruttó értéke 184.000 Ft, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés 155.500 Ft. Vegyes bizonylat sorszáma: V-219.

8. December 31.A fordulónapi anyagleltár értékelése alapján 27.200 Ft többletet állapítottak meg, az eltérés az analitikus nyilvántartásban elkövetett adminisztratív hibából keletkezett. A hibát korrigálták. Vegyes bizonylat sorszáma: V-231.

9. December 31.Az anyagkészletek leltározása során feltártak 175.000 Ft könyv szerinti értékű inkurrens készletet, amely legfeljebb 50.000 Ft-ért értékesíthető. Vegyes bizonylat sorszáma: V-232.

10. December 31.


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.11.lecke_oenell.megold.2.o_u.doc


Az áruraktárban vízbetörés miatt tönkrement 48.400 Ft elszámoló áron nyilvántartott készlet, mely hulladékáron sem hasznosítható, ezért ki kellett selejtezni. A selejtezési jegyzőkönyv bizonylatszáma: V-235.





Megoldókulcs

1. feladat: közvetlenül vagy közvetve legfeljebb egy évig szolgálják.

2. feladat: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök.

3. feladat: csak abban az esetben kell a fordulónapon leltározni, ha nincs analitikus és értékbeni nyilvántartás.

4. feladat: beszerzési áron, elszámolóáron, eladási áron.

5. feladat: tényleges vagy normatív önköltségen mutathatók ki.

6. feladat: a fajlagosan kis értékű készletek csoportosan értékelhetők.

7. feladat: minden készletbeszerzés az anyagjellegű ráfordítások között számolandó el.

8. feladat: a raktárra vett hulladék.

9. feladat: az átadott készlet-apport.

10. feladat: ha a beszerzési ár nagyobb, mint az elszámolóár.



12. lecke. A saját termelésű készletek könyvviteli elszámolása

Ebben a leckében a saját termelésű készletek állományváltozásának jogcímeit az előzőekhez hasonló módon vesszük vizsgálat alá. Megismerjük az elszámolás sajátosságait, és kísérletet teszünk a sajátosságok okainak megvilágítására is.Nem foglalkozunk az előállítással kapcsolatos termelési költségek elszámolásának különféle módozataival -, ez a Pénzügyi számvitel 2. modul anyaga lesz. Mint azt a III. fejezet bevezetőjében rögzítettük, a költségeket csak költségnemenként az 5. számlaosztályban könyveljük. Ebből következik, hogy a gazdasági eseményeknek az összköltség-eljárású eredmény kimutatására gyakorolt hatását elemezzük.Speciális jellegüknél fogva külön nem térünk ki a hízó-, a növendék- és egyéb állatokkal összefüggő gazdasági események részletezésére sem.

A saját termelésű készletek könyvviteli elszámolásának fő sajátossága, hogy közvetlen összefüggés áll fenn az állományban bekövetkezett (mérlegben megjelenő) változás és az üzemi (üzleti) tevékenység alakulása között: az állományba vétel az aktivált saját teljesítményeket (így az eredményt) növeli, a készlet csökkenése pedig negatívan hat az aktivált saját teljesítményekre (az eredményre).Az okok megértéséhez vissza kell utalni a Számvitel alapjai 6. leckéjére. Ebben rögzítettük, hogy az összköltség-eljárású eredménykimutatásban a fő hangsúly a tárgyidőszakban felmerült összes költség kimutatásán van.Az üzemi (üzleti) eredményt úgy állapítjuk meg, hogy a tárgyidőszakban felmerült költségeket szembeállítjuk a költségek révén a tárgyidőszakban létrehozott teljesítményekkel. Ezek lehetnek már értékesítésre került teljesítmények, vagy az üzleti évet követően eladásra váró, a mérlegben nyilvántartott készletek; illetve olyan eszközök, amelyeket saját használatra állított elő a vállalkozás.

Az értékesített teljesítményekből származó bevételeket az értékesítés nettó árbevételében mutatjuk ki. A két utóbbit pedig aktivált saját teljesítmények értékének tekintjük.

Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját termelésű készletek állományváltozásainak együttes értékét, valamint a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben állományba vett értékét jelenti.

Az aktivált saját teljesítményekből emeljük ki a (témánk szempontjából lényeges) saját termelésű készleteket! Ezt leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk:

• ha a saját termelésű készletek állományba vett értéke a beszámolási időszak végén a nyitóállományhoz viszonyítva nő, akkor az eredmény kimutatásában a hozamnövekmény növeli az üzemi (üzleti) eredményt, de csak a készletek közvetlen önköltségének összegével;

• ha a saját termelésű készletek állománya csökken (a záróérték kisebb a nyitóértéknél), a csökkenés az eredmény kimutatásában az hozamcsökkenésként (eredménycsökkenésként) jelenik meg.

A könyvviteli nyilvántartásban ez a kapcsolat azt jelenti, hogy a saját termelésű készletek nyilvántartására szolgáló mérlegszámlák





http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/Pue.szamv.1.11.lecke_oenell.megold.3.o_jav.doc

(23. Befejezetlen termelés és félkész termékek, 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok, 25. Késztermékek) mindig együtt változnak az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása eredményszámlával!

Növekedés esetén:

Eszköz+ Hozam+ E+ H+Készletek+ Aktivált saját teljesítmények+ (M)BI+ (EK)AII+

T: 23-25. Saját termelésű készletek K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

Csökkenés esetén:

Hozam- Eszköz- H- E-Aktivált saját teljesítmények- Készletek- (EK)AII- (M)BI-

T: 581. Saját termelésű készletek K: 23-25. Saját termelésű készletek állományváltozása

Az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számla az üzleti év végén a 23-25. Saját termelésű készletek záró állományának és az üzleti év eleji nyitó állományának a különbözetével egyenlő.

1. A saját termelésű készletek állományára ható gazdasági események csoportosítása és könyvviteli elszámolása

Hasonlóan a vásárolt készletekhez, a vállalkozás a saját termelésű készletek nyilvántartásáról is dönthet: azokról év közben vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, vagy nem vezet.

1.1 Ha a vállalkozás év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást

a.) A nyitókészletek átvezetése (évnyitáskor vagy legkésőbb mérlegkészítéskor)* T: 581. Saját termelésű készletek K: 23-25. Saját termelésű készletek állományváltozása

b.) Év végén a leltár alapján megállapított készletérték az elszámolt aktivált saját teljesítményt növeli.* T: 23-35. Saját termelésű készletek K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

c.) Sajátos elszámolás könyvelése

A 11. lecke 3.2.1 pontjában foglalkoztunk azzal, hogy azok a saját termelésű készletek, amelyek kikerülnek az értékesítési körből (azaz nem értékesítés vagy továbbfelhasználás miatt csökken az állományuk), sajátos szabályok szerint számolandók el.

E sajátos elszámolást igénylő gazdasági eseményeket az előző lecke 3.2.1 pontjában soroltuk fel.

Ha a vállalkozás év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, akkor az egyéb vagy rendkívüli ráfordítás címén elszámolandó készletcsökkenések értékét áruként kell készletbe venni (visszavételezni a raktárba), majd a csökkenés valóságos jogcímének megfelelően elszámolni. Könyvelése megegyezik a vásárolt készleteknél leírtakkal.

Készletre vétel*

T: 26-28. Áruk K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Készletcsökkenés*

T: 86. Egyéb ráfordítások vagy K: 26-28. Áruk88. Rendkívüli ráfordítások

Növendékállat átminősítése tenyészállattá*

T: 15. Tenyészállatok K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált



értéke

1.2 Ha a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet

Ha a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, akkor a saját termelésű készletek évközi változásait is könyvelni kell.


• készletre vétel

• vevői visszáru

• leltártöbblet


Figyeljük meg, hogy az állománynövekedés jogcímei között nem soroltuk fel a vagyoni hozzájárulásként, követelés fejében történő és térítés nélküli átvételt.Ennek az az oka, hogy a saját termelésű készletek állománya - a megnevezésből adódóan - csak saját előállítás következtében növekedhet. Ha más gazdálkodó ad át nála saját termelésű készletként nyilvántartott eszközt, az az átvevőnél az előbbiekmiatt az anyagkészletet (és nem a saját termelésű készleteit) növeli.


• továbbfelhasználás

• értékesítés

• sajátos elszámolású tételek:

• hiány

• selejtezés

• értékvesztés

• apportba adás


• növendékállat átminősítése tenyészállattá

1.2.1 Saját termelésű készletek állománynövekedésével járó gazdasági események

(A gazdasági események könyvelésénél a tényleges utókalkuláció szerinti vagy normatív közvetlen önköltség alkalmazását feltételezzük. A fejezetrész végén bemutatjuk, hogyan könyvelendő az állománynövekedés és csökkenés tervezett közvetlen önköltség választása esetén.)

A lecke bevezetőjében már kitértünk arra, hogy minden, a saját termelésű készletek állományában bekövetkezett változás együtt jár a teljesítmények (hozamok) változásával, ezért minden esetben összetett gazdasági eseményekről beszélünk.

Készletre vétel*T: 23-25. Saját termelésű készletek K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

Vevői visszáru*

Visszavételezés közvetlen önköltségen*

T: 23-25. Saját termelésű készletek K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

Kapcsolódó tétel: az elszámolt árbevétel és fizetendő áfa helyesbítése a számlával egy tekintet alá eső okirat alapján.*

T: 91-92. Értékesítés nettó árbevétele K: 31. VevőkT: 467. Fizetendő áfa K: 31. Vevők

Leltártöbblet*T: 23-25. Saját termelésű készletek K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása




1.2.2 Saját termelésű készletek állománycsökkenésével járó gazdasági események

Befejezetlen és már készletre vett félkész termékek továbbfelhasználása*T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K: 23. Befejezetlen termelés és félkésztermékek

(Figyelem! A befejezetlen termelést már az évnyitást követően visszavezetjük, mert atermelési folyamatban ,,felhasználjuk".)

Értékesítés*

Eladott készletek kivezetése az állományból közvetlen önköltségen*

T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K: 23-25. Saját termelésű készletek

Kapcsolódó tétel: járó (kapott) árbevétel a vevőszámla alapján.*

T: 31. Vevők vagy 381. Pénztár K: 91-92. Értékesítés nettó árbevételeT: 31. Vevők vagy 381. Pénztár K: 467. Fizetendő áfa

Sajátos elszámolású tételek

Ezeknek a tételeknek az elszámolásával már foglalkoztunk a 11. lecke 3.2 pontjában (átsorolás saját termelésű készletből), és az előző 1.1 pontban is. Ezért itt csak összefoglaljuk, hogyan kell eljárni, ha a vállalkozás folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet.

A korábban készletre vett állomány csökkenése*

T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K: 23-25. Saját termelésű készletek

Állományba vétel áruként*

T: 26-28. Áruk K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Sajátos elszámolás alá tartozó gazdasági esemény könyvelése*

T: 86. Egyéb ráfordítások vagy K: 26-28. Áruk88. Rendkívüli ráfordítások

Növendékállat átminősítése tenyészállattá* T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K: 24. Hízó-, növendék- és egyéb állatokT: 15. Tenyészállatok K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke


A saját termelésű készletek értékvesztését az előzőekben megismert sajátos szabályok szerint kell elszámolni.

A sajátos szabályt a visszaírásnál is alkalmazni kell. Eszerint:

T: 23-25. Saját termelésű készletek értékvesztése K: 581. Saját termelésű készletekés visszaírása állományváltozása

A visszaírt értékvesztés elszámolása egyéb bevételként.

T: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke K: 96. Egyéb bevételek


1.2.3 Saját termelésű készletek állományváltozásának könyvelése tervezett közvetlen önköltség (elszámoló ár) alkalmazása esetén

Tervezett közvetlen önköltség alkalmazásakor a készletérték-különbözeti (KÉK) számlák helyesbítik a tervezett közvetlen önköltségen vezetett készletszámlákat a tényleges bekerülési értékre.

Az elszámolás módszere és menete megegyezik az előző lecke 3.2.3 fejezetrész elszámoló árra vonatkozó leírásával. Ebben a pontban általános szabályként mutatjuk be a KÉK-számlák kezelését a saját termelésű készletek növekedésének és csökkenésének elszámolása során.

a.) Készletnövekedés nyilvántartásba vétele tényleges bekerülési értéken*T: 23-25. Saját termelésű készletek KÉK-e K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

b.) Készletre vétel tervezett közvetlen önköltségen*T: 23-25. Saját termelésű készletek K: 23-25. Saját termelésű készletek KÉK-e

A készletre vételt követően a KÉK-számlák egyenlegei a tényleges bekerülési értékre módosítják a tervezett közvetlen önköltségen nyilvántartásba vett készlet értékét. Ha a bekerülési érték magasabb, mint a tervezett közvetlen önköltség, akkor a KÉK-számla

Tartozik egyenleget, ellenkező esetben Követel egyenleget mutat.

c.) Készletcsökkenés elszámolása*

Készletre jutó KÉK meghatározása

KÉK-számla egyenlege/ készletszámla egyenlege = készlet egységére jutó KÉK

Készletcsökkenés tervezett közvetlen önköltségen* T: 581. Saját termelésű készletek K: 23-25. Saját termelésű készletekállományváltozása

Készletcsökkenésre jutó KÉK

Ha a bekerülési érték magasabb, mint a tervezett közvetlen önköltség

T: 581. Saját termelésű készletek K: 23-25. Saját termelésű készletek KÉK-eállományváltozása

Ha a bekerülési érték alacsonyabb, mint a tervezett közvetlen önköltség

T: 23-25. Saját termelésű készletek KÉK-e K: 581. Saját termelésű készletekállományváltozása


1. Milyen összefüggés van a saját termelésű készletek állományváltozása és az eredménykimutatás között?

2. Melyek azok a saját termelésű készleteket érintő gazdasági események, amelyeket sajátos szabályok alapján kell elszámolni?

3. Miért van szükség a sajátos elszámolási szabályok alkalmazására?

4. Mi a különbség a normatív és a tervezett közvetlen önköltség között?

5. Mi a készletérték-különbözeti számla funkciója a tervezett közvetlen önköltség alkalmazása esetén?




- igen- nem

A Gyakor-Ló Kft. év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást a saját termelésű készleteiről. Válaszoljon


a következő kérdésekre!

Van-e leltározási kötelezettsége év végén? (1).................

Megállapíthat-e a leltár alapján leltári különbözeteket? (2).................

Értékelheti-e a készleteit tervezett közvetlen önköltségen? (3).................

Értékelheti-e a készleteit normatív közvetlen önköltségen? (4).................

Visszavételezi-e a sajátos elszámolás alá tartozó saját termelésű készleteket? (5).................

Év közben el kell-e számolnia a saját termelésű készletek egyéb vagy rendkívüli ráfordításait? (6).................

Növekedhet-e a saját termelésű készletek állománya apportként történő átvétellel? (7).................

Módosítja-e az üzemi (üzleti) eredményt a növendékállat átminősítése tenyészállattá? (8).................2. feladat - leírásKönyvelje le a 2006. december havi kiemelt gazdasági eseményeket!

A Reménykeltő Kft. év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet a saját termelésű készleteiről. A készleteket normatív közvetlen önköltségen veszi állományba, a csökkenéseket egyedi bekerülési értéken számolja el.

1. December 4.A raktár kiadott 285.000 Ft értékű félkész terméket továbbfelhasználásra a késztermék előállításához. Bizonylat sorszáma: V-391.

2. December 6.Késztermék értékesítés belföldi vevőnek 344. 100 Ft + 20 % áfa értékben. Az eladási árban 40 %-os fedezeti hányadot érvényesített. Vevő számla sorszáma: K-1877.

3. December 15.Egyik vevője csődeljárás alatt áll. A csődegyezség alapján a vevő a 720.000 Ft-os tartozását késztermékek átadásával egyenlíti ki. Megállapodás bizonylati sorszáma: V- 405.

4. December 22.A december 6-án kiszámlázott áru 15 %-át a vevő minőségi kifogás miatt visszaküldte. Helyesbítő számla sorszáma: K-1913.

5. December 31.Az analitikus nyilvántartás alapján összeállított feladás szerint a december hónapban raktárra vett félkész termékek bekerülési értéke 1.825.000 Ft, késztermékek bekerülési értéke 3.794.000 Ft. Feladás bizonylati sorszáma: V-412.

6. December 31.A vagyonőrök által nevelt kölyökkutya a következő évtől őrző-védő szolgálat teljesítésére alkalmassá vált. A kölyök nyilvántartás szerinti bekerülési értéke 50.000 Ft. Állományba vételi bizonylat sorszáma: V-414.

7. December 31.Az év végi leltár alapján a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a fordulónapon 692.000 Ft. Bizonylat sorszáma: V-416.

8. December 31.A fordulónapi leltározást - a leltározási szabályzatnak megfelelően - a késztermék- raktárban is végrehajtották. A leltárkiértékelés eredménye: - késztermékek hiánya 8.400 Ft, - félkész termékek többlete 15.900 Ft. A leltárkülönbözetek nem adminisztratív hibából erednek. Leltárkülönbözet elszámolásának bizonylati sorszáma: V-417.

9. December 31.A leltárfelvétellel egyidejűleg felmérték a selejtezendő késztermékeket. Ezek könyv szerinti értéke 55.900 Ft. Selejtezési jegyzőkönyv bizonylati sorszáma: V-418.

10. December 31.A vállalkozás a 281.000 Ft könyv szerinti értékű egyik késztermékére az előző mérlegkészítéskor a várható eladási ár alapján 20 % értékvesztést számolt el. A termék várható eladási ára a 2006. december 31-ei piaci információ alapján 300.000 Ft, a mérleg készítésekor kapott információ szerint 260.000 Ft. Értékelés bizonylati sorszáma: V-430.





Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - igen(2) - nem(3) - nem(4) - igen(5) - nem(6) - igen(7) - nem





(8) - nem

2. feladat:

ld. a feladatnál!

13. lecke. Követelések értékelése és könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozását megelőzően ismételje át a követelésekről tanultakat a Számvitel alapjai modul 6. leckéje alapján!


Hol helyezkednek el a követelések a mérlegben?

Kimutatunk-e követeléseket más mérlegcsoportokban is?

Hogyan határozzuk meg a követelések fogalmát?

Melyek a követelések mérlegcsoportjának tételei?

Mi különbözteti meg a vevői követeléseket az egyéb követelésektől?

Hogyan keletkezhet a vállalkozásnak váltókövetelése?

Milyen esetben mutatunk ki a követelésekkel kapcsolatban értékelési különbözetet?

Melyik számlacsoportok szolgálnak a követelések kimutatására a könyvviteli nyilvántartásban?

Milyen árfolyamon számítjuk át a devizás követeléseket állományba vételkor?

Milyen árfolyamon értékeljük a devizás követeléseket mérlegkészítéskor?

1. Követelések értékelése

1.1 Bekerülési érték állományba vételekor

A követelések állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik.

A forintban keletkezett követelést a szerződés, a számla, a megállapodás stb. szerinti forintösszegben vesszük nyilvántartásba a teljesítéssel egyidejűleg.

A külföldi pénzértékre szóló követeléseket a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számítjuk át forintra. (A választható árfolyamokat a 3. lecke 4. fejezetrészében részleteztük.) Fontos megjegyezni, hogy a devizás követeléseket az adott devizanemben is nyilván kell tartani.

1.2 A követelések állományának évközi csökkenése

A követelések - mint azt megtanultuk - szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a másik fél által is elfogadott, elismert teljesítésen alapulnak.

A követeléseket az adós által elismert összegben kell a könyvviteli nyilvántartásban szerepeltetni, amíg a követelést ki nem egyenlítették (megfizették, váltóval rendezték, engedményezték), vagy behajthatatlanná nem vált. A követeléseket a nyilvántartott könyv szerinti értéken kell kivezetni az állományból.

1.3 A követelések év végi értékelése a mérlegben

A mérlegérték meghatározásának sajátos szabályai

Fontos szabály, hogy a mérlegbe csak az adós által elismert követelés állítható be.

Elismertnek tekinthető az a követelés,

• amelynek teljesítésével kapcsolatban az adós kifogással nem élt,

• az adós a tartozás összegét nem kifogásolta.

Peresített követelésről akkor beszélünk, ha a per tárgya a teljesítés szerződés szerinti elismertetése.A peresített követelés összegét csak akkor lehet a mérlegbe beállítani, ha annak pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént.




A követeléseket mérlegkészítéskor adósonként minősíteni kell. A minősítést az adós fizetési készsége (ki akarja-e egyenlíteni a tartozását) és fizetőképessége (ki tudja-e egyenlíteni a tartozását) alapján kell elvégezni.

A minősítés alapján a követeléseket három csoportba soroljuk:

• biztos követelések,

• kétes követelések,

• behajthatatlan követelések.

A biztos követelés teljes értékű, mert a fordulónapot követő kiegyenlítéséről bizonyosságot szereztünk.

Kétesnek minősül az a követelés, amelynek pénzügyi teljesülése az esedékességet meghaladó időpont, vagy a várhatóan nem teljes egészében kiegyenlítésre kerülő összeg miatt bizonytalanná vált.Ide tartoznak tehát azok a követelések, amelyeket az adós határidőre nem tudott kiegyenlíteni (ezeket határidőn túli követeléseknek nevezzük); továbbá azok, amelyeket az adós várhatóan csak részben képes rendezni.Ezeket a bizonytalan követeléseket a várhatóan megtérülő összegben kell a mérlegbe beállítani. A különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, ha a veszteség tartósnak és jelentősnek minősül.Az értékvesztés összegét az adós minősítése során szerzett információk alapján kell meghatározni. Meg kell becsülni a bizonytalanság mértékét, és ebből kiindulva számszerűsíteni a várhatóan meg nem térülő összeget.

Behajthatatlan a követelés, ha

• a végrehajtás során nincs rá fedezet,

• egyezség keretében a vállalkozás elengedte (pl.: csődeljárás, felszámolási eljárás keretében),

• a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs rá fedezet,

• a vagyonfelosztási javaslat szerint nincs rá fedezet (végelszámolási vagy felszámolási eljárás befejezésekor),

• a behajtás költségei nincsenek arányban a követelés összegével,

• az adós bizonyítottan fellelhető,

• bíróság előtt nem érvényesíthető,

• elévült (az általános elévülési idő a Ptk. szerint 5 év).

Behajthatatlanná vált követelést a nyilvántartásokból ki kell vezetni és hitelezési veszteségként elszámolni. Behajthatatlan követelés a mérlegben nem szerepelhet.

A követelések év végi értékelése (adósonkénti minősítése) során érvényre kell juttatni az egyedi értékelés elvét.A költség-haszon összevetésének elve alapján azonban a törvény lehetőséget ad arra, hogy az adósonként együttesen kisösszegű követelésekv a könyvvitelinyilvántartásban elkülönített csoportja után az értékvesztés a csoportszintű könyv szerinti érték százalékában is meghatározható legyen. A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzítenie, hogy mit tekint kis összegű követelésnek és a kis összegű követelések elkülönített csoportjának.

Az értékvesztés visszaírása

A követelések nyilvántartott értékvesztése visszaírható, ha a várhatóan megtérülő érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Fontos, hogy az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredetileg nyilvántartásba vett összeget.

Devizás követelések év végi értékelése

A külföldi pénzértékre szóló követeléseket mérlegkészítéskor az általános szabályok szerint kell értékelni, ezeket az 5. lecke 6. pontja alapján ismételten tekintsük át!

A követelések mérlegértékének meghatározása:

Bekerülési (könyv szerinti) érték év végén

- Behajthatatlan követelések

- Értékvesztések

+ Visszaírt értékvesztések

? Devizás követelések év végi értékelésének árfolyam-különbözete

Mérlegérték

2. Követelések főkönyvi nyilvántartása

A követeléseket a főkönyvi könyvelésben a 31-36. számlacsoportban tartjuk nyilván a következő részletezésben:



31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (Vevők)

32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

34. Váltókövetelések

35. Adott előlegek

36. Egyéb követelések

A követelések értékvesztését és annak visszaírását minden számlacsoportban külön főkönyvi számlán vezetjük.

Fontos megjegyezni, hogy a kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követeléseket külön mérlegsoron kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a követelésünk milyen jogcímen keletkezett.

3. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása

3.1 Vevői követelések

Idézzük fel a vevői követelések fogalmát!

A vevői követelés termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó, a fizetendő általános forgalmi adót is magában foglaló, a másik fél által elismert összeg annak pénzügyi rendezéséig.

A vevői követelés alapbizonylata az elismert teljesítésről szabályosan kiállított számla. A számlával (egyszerűsített számlával) szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket az általános forgalmi adóról szóló törvény és a számviteli törvény szabályozza.

• Állománynövekedést előidéző változások

• Értékesített termékek és szolgáltatások kiszámlázása.

• Pénzügyi teljesítéskor, vagy mérlegkészítéskor elszámolt árfolyamnyereség.

• Értékvesztés visszaírása.

• Állománycsökkenést előidéző változások

• Vevőkövetelés kiegyenlítése átutalással, készpénzzel, váltóval vagy beszámítással.

• Követelés fejében átvett eszközök.

• Visszáru, utólag számlázott engedmény.

• Értékvesztés.

• Behajthatatlan követelés leírása.

• Pénzügyi teljesítéskor, vagy mérlegkészítéskor elszámolt árfolyamveszteség.

3.1.1 Vevői követelések állománynövekedésével járó gazdasági események

A vevői követelések a szerződés szerinti teljesítés igazolása alapján a vállalkozás bevételeit(ezáltal az üzemi, üzleti tevékenység eredményét) növelik, ebből következően összetett gazdasági események.

• Kiszámlázott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás*

T: 31. Vevői követelések T: 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szembenT: 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben

K: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele (készletek értékesítése, szolgáltatásoknyújtása esetén)K: 96. Egyéb bevételek (immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése esetén)K: 467. Fizetendő áfa

A devizában kiszámlázott követeléseket forintra át kell számítani a vállalkozás számviteli politikájában rögzített választott árfolyamon, de ezeket devizában is nyilván kell tartani.

Kapcsolódó tétel: az értékesített eszköz kivezetése az állományból*

T: 581. Saját term. készletek állományváltozása T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke


T: 86. Egyéb ráfordítások

K: 11-16. Immateriális javak, tárgyi eszközökK:2. Készletek

• Idegen pénznemben fennálló követelés árfolyamnyeresége

Árfolyamnyereség keletkezhet a pénzügyi teljesítéskor, ha a kiegyenlítés napján érvényes devizaárfolyam magasabb, mint a teljesítéskori árfolyam (az az árfolyam, amelyen a követelést nyilvántartásba vettük). A pozitív különbözet az árbevételt nem módosítja, hanem pénzügyi műveletek bevételeként számolandó el.

Árfolyamnyereséget származhat a devizában fennálló vevői követelések év végi értékelésekor is, ha a mérleg fordulónapján az árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam.

Eszköz+ Bevétel+ E+ B+Követelések+ Pénzügyi műveletek bevételei+ (M)BII+ (EK)BVIII+

Könyvelés:T: 31. Vevői követelések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételeiT: 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szembenT: 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban állóvállalkozással szemben

• Értékvesztés visszaírása


3.1.2 Vevői követelések állománycsökkenésével járó gazdasági események


Vevői követelés kiegyenlítése átutalással, készpénzzel*T: 38. Pénzeszközök K: 31. Vevői követelések K: 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben K: 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben

Kapcsolódó tétel: devizában fennálló követeléseknél az árfolyam-különbözet elszámolása*

Ha a kiegyenlítéskor árfolyamnyereség keletkezett:

T: 31. Vevői követelések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételeiT: 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szembenT: 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban állóvállalkozással szemben

Ha a kiegyenlítéskor árfolyamveszteség keletkezett:

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 31. Vevői követelések K: 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben K: 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben

Vevői követelés kiegyenlítése váltóval

Ezzel a tétellel kapcsolatban fontos megjegyezni:

• Az elfogadott váltó névértékében szereplő kamat összegét nem lehet szerepeltetni a követelések között! (Ebben a szabályban az óvatosság elve érvényesül.)

• A váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott váltót lehet szerepeltetni.

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Követelések+ Követelések- (M)BII+ (M)BII-


Könyvelés:T: 34. Váltókövetelések K: 31. Vevői követelések

Vevői követelés kiegyenlítése beszámítással*

A vállalkozások üzleti kapcsolataiban gyakran előfordul, hogy egy cég vevője és egyidejűleg szállítója is egy másik vállalkozásnak. A bruttó elszámolás elvévek megismerésekor példán keresztül is bemutattuk, miképpen kell a nyilvántartásokban ezt az elvet érvényesíteni - a vevői követelések és a szállítói kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

A beszámítás (vagy kompenzálás) a pénzügyi teljesítésre vonatkozik. A követelések és kötelezettségek összegét (a 479. technikai számla közbeiktatásával) kell összevezetni. Ilyen módon kell eljárni a barter-ügyletek esetén is.


és

T: 44-47. Kötelezettségek K: 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Ha a követelés és a kötelezettség eltérő összegű, a különbözet pénzügy rendezése:

T: 38. Pénzeszközök K: 31-33. Követelések

vagy

T: 44-47. Kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök

Követelés fejében átvett eszközök*

(Csereszerződés keretében, csődeljárás, felszámolási eljárás esetén.)

Átvett eszköz bekerülési értéke (úgy könyveljük, mint a beszerzést)*

T: 1-3. Eszközök K: 45. SzállítókT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók

Követelés és a szállítói kötelezettség összevezetése*

T: 45. Szállítók K: 31-33. Követelések

Ha az átvett eszköz értéke kevesebb, mint a követelés összege, akkor a különbözetet elengedett követelésként kell az eredmény terhére elszámolni a rendkívüli ráfordítások között.


Ha az átvett eszköz értéke több a követelés könyv szerinti értékénél, akkor a különbözet elengedett kötelezettségnek minősül, amit a rendkívüli bevételek között kell elszámolni.



Visszáru, utólag számlázott engedmények*

A könyvelés alapbizonylata a számlával egy tekintet alá eső okirat (ezt az új fogalmat a 2008. január 1-től hatályos általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény vezette be az eddig használt sztornó számla és a helyesbítő számla helyett).

A tételt fordítva könyveljük, mint az értékesítést.

T: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K: 31-33. Követelésekvagy 96. Egyéb bevételek

T: 467. Fizetendő áfa K: 31-33. Követelések

Itt kell megjegyezni, hogy ha a vevőnek utólag adott engedmény nem konkrét teljesítéshez, számlához kapcsolódik, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg.

Kapcsolódó tétel: a visszáru állományba vétele*

T: 11-16. Immateriális javak, tárgyi eszközök T: 2. Készletek

K: 581. Saját term. készletek állományváltozásaK: 814. Eladott áruk beszerzési értéke


K: 86. Egyéb ráfordítások

Vevői követelések értékvesztése és visszaírása*

A követelések minősítésének részleteivel és az értékvesztés megállapításával a 1.3 pontban foglalkoztunk.

A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelés értékvesztésének elszámolása a rendelkezésre álló információk alapján, ha az tartósnak és jelentősnek minősül:

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 31-33. Követelések értékvesztése

Ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értékét, akkor azt az értékvesztés indokolt mértékű visszaírásával növelni kell.

T: 31-33. Követelések értékvesztése K: 96. Egyéb bevételek

Behajthatatlan követelés leírása

A behajthatatlan követelést ki kell vezetni a könyvekből.

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 31-33. Követelések

Idegen pénznemben fennálló követelések árfolyamvesztesége*

Árfolyamveszteség keletkezhet a pénzügyi teljesítéskor, ha a kiegyenlítés napján érvényes devizaárfolyam alacsonyabb, mint a teljesítéskori árfolyam (az az árfolyam, amelyen a követelést nyilvántartásba vettük). A különbözet az árbevételt nem módosítja, hanem pénzügy műveletek ráfordításaként számolandó el.

Árfolyamveszteség származhat a devizában fennálló vevői követelések év végi értékelésekor is, ha a mérleg fordulónapi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 31-33. Követelések

3.2 Váltókövetelések

A váltó pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú, forgatható értékpapír. A váltó elfogadásával a vállalkozás hitelezői pozícióba került (váltóbirtokos lesz). A vevő (adós) a váltó lejáratáig haladékot kap tartozása rendezésére.

Mint arról az előző pontban említést tettünk, a váltót a kiváltott követelés összegében kell állományba venni, az aktivált összeg nem tartalmazhat kamatot.

A váltókövetelés értékelésére a követeléseknél tárgyalt általános szabályok vonatkoznak.

A váltókövetelésekhez kapcsolódó gazdasági események

• Állománynövekedéssel járó változások

• vevőtől (adóstól) kapott váltó,

• devizás váltó árfolyamnyeresége,

• értékvesztés visszaírása.

• Állománycsökkenéssel járó változások

• váltókövetelés kiegyenlítése,

• leszámítoltatás,

• váltó forgatása,

• értékvesztés,

• lejárt, behajthatatlan váltó,

• devizás váltó árfolyamvesztesége.

3.2.1 A váltókövetelések állománynövekedésével járó gazdasági események


• Vevőtől (adóstól) kapott váltó*


Elszámolását az Alapvető (elemi) gazdasági események pontban ismertettük.


• Devizás váltó árfolyamnyeresége*

Megállapítása és könyvelése azonos módon történik a vevői követeléseknél leírtakkal.

T: 34. Váltókövetelések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei



3.2.2 A váltókövetelések állománycsökkenésével járó gazdasági események


• Váltókövetelés kiegyenlítése*

A kiváltott követelés összegét megfizeti az adós.

T: 38. Pénzeszközök K: 34. Váltókövetelések

Kapcsolódó tétel: a kapott váltókamat elszámolása (összetett gazdasági esemény)*

T: 38. Pénzeszközök K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

• Váltó leszámítolása*

Mint tudjuk, a váltó leszámítolása azt jelenti, hogy a váltóbirtokos a váltó lejárata előtt kereskedelmi banknak ,,eladja" a váltót. A bank a leszámítolástól lejáratig esedékes kamatot (leszámítolási kamatlábbal számítva) a névértékből levonja, az ügyletért pedig leszámítolási díjjal terheli meg a váltóbirtokost.

Váltókövetelés kivezetése könyv szerinti értéken*

T: 36. Egyéb követelések K: 34. Váltókövetelések

A váltóbirtokost időarányosan megillető kamat (összetett gazdasági esemény)*

T: 36. Egyéb követelések K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

A leszámítolt váltó pénzügyi rendezése*

T: 38. Pénzeszközök K: 36. Egyéb követelések

A bank által kirótt leszámítolási díj (összetett gazdasági esemény)*

T: 53. Egyéb szolgáltatások K: 38. Pénzeszközök

• Váltó forgatása*

Miután a váltó forgatható értékpapír, annak birtokosa felhasználhatja fizetőeszközül.

A váltó forgatása lényegében a váltókövetelés átruházását jelenti.

Hitelezővel szembeni tartozás kiegyenlítésére átadott váltókövetelés könyv szerinti értékének kivezetése*

T: 44-47. Rövid lejáratú kötelezettségek K: 34. Váltókövetelések


• Értékvesztés * T: 86. Egyéb ráfordítások K: 34. Váltókövetelések értékvesztése

• Értékvesztés visszaírása* T: 34. Váltókövetelések értékvesztése K: 96. Egyéb bevételek


• Lejárt, behajthatatlan váltó*

A váltó könyv szerinti értékét hitelezési veszteségként kell elszámolni.

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 34. Váltókövetelések

• Devizás váltó árfolyamvesztesége*

Megállapítása és könyvelése azonos módon történik a vevői követeléseknél leírtakkal.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 34. Váltókövetelések

3.3 Jegyzett, de be nem fizetett tőke

Annak ellenére, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke a mérlegben a saját tőke elemei között szerepel (a saját tőke összegét csökkenti negatív előjellel), lényegében az alapítókkal szemben fennálló követelést fejezi ki. Ezért alkalmazható az a számviteli megoldás, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke a 32-33. számlacsoportokban szerepeljen. E főkönyvi számla sajátos ,,viselkedéséről" a 7. leckében már szót ejtettünk. Ez a sajátosság abban áll, hogy ha az alakuló (vagy jegyzett tőkét emelő) társaságban a vagyoni hozzájárulás átvétele az alakulás (tőkeemelés) cégbírósági bejegyzését megelőzően megtörtént, akkor a számlának követel egyenlege van, azaz alapítókkal szembeni kötelezettséget mutat. A jegyzett tőke cégbírósági bejegyzését követően kapja meg a megnevezésének megfelelő valós tartalmat.

(Lapozza fel a számlatükröt, ahol a 32-33. számlacsoportokban megtalálja a jegyzett, de be nem fizetett tőke nyilvántartására szolgáló főkönyvi számlákat!)

A jegyzett, de be nem fizetett tőkével összefüggő gazdasági események

• Csökkenés:

Pénzbeni hozzájárulás teljesítése, vagyoni hozzájárulás átvétele*T: 1., 2., 3. Eszközök K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

• Növekedés:

Társaság alapításának, jegyzett tőke felemelésének cégjegyzékbe történő bejegyzése*T: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K: 411. Jegyzett tőke

3.4 Adott előlegek

Az adott előlegeket a mérlegben aszerint mutatjuk ki, hogy milyen céllal történt az előleg nyújtása a szállítók részére. Így a megfelelő mérlegcsoportban szerepelnek az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előlegek. Az egyéb előlegeket (pl. szolgáltatás megelőlegezésére) a követelések között mutatjuk ki.

A főkönyvi könyvelésben a 35. számlacsoport szolgál a nyilvántartásukra.

Fontos szabály, hogy az adott előlegeket a levonható áfa nélküli összegben a kifizetéssel, átutalással egyidejűleg kell elszámolni a pénzügyi teljesítésről kapott számla alapján. Az adott előleg áfatartalma egyező a megelőlegezett eszköz, szolgáltatás áfakulcsával számított összeggel.

• Az adott előlegek állománynövekedését előidéző változások

• előlegfolyósítás,

• értékvesztés visszaírása,

• devizában adott előlegek árfolyamnyeresége.

• Az adott előlegek állománycsökkenését előidéző változások

• adott előleg beszámítása pénzügyi teljesítésként,

• előleg visszavételezése,

• előleg értékvesztése,

• behajthatatlan előleg leírása,

• devizában adott előlegek árfolyamvesztesége.



3.4.1 Adott előlegek állománynövekedésével járó gazdasági események


• Adott előleg átutalása, befizetése* T: 35. Adott előlegek (a levonható áfa nélküli összegben) K: 38. PénzeszközökT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 38. Pénzeszközök


• Devizában adott előlegek árfolyamnyeresége*

Megállapítása és könyvelése azonos módon történik a vevői- és váltóköveteléseknél leírtakkal.

T: 35. Adott előlegek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei


Ezt a gazdasági eseményt az értékvesztés elszámolásával együtt mutatjuk be.

3.4.2 Adott előlegek állománycsökkenésével járó gazdasági események


• Adott előleg beszámítása pénzügyi teljesítésként

Ha a szállító szerződés szerint teljesíti a termékbeszerzést, szolgáltatást, az arról kiállított számlát az általános feltételek szerint kell elszámolni (Bruttó elszámolás elve!). A szállítói számlán lévő összeg előleggel biztosított részét azonban már előzetesen kifizettük, így az adott előleget és a kötelezettséget össze kell vezetni.

Szállítói számla lekönyvelése*

T: 11. Immateriális javak K: 45. SzállítókT: 16. BeruházásokT: 2. Vásárolt készletekT: 52. Igénybe vett szolgáltatásokT: 466. Előzetesen felszámított áfa

Az adott előleg és a szállítói kötelezettség összevezetése*

T: 45. Szállítók K: 35. Adott előlegekT: 45. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított áfa

Nézzük át egy példán keresztül az adott előleg könyvviteli elszámolását!Vállalkozásunk 2007. január 5-én alapanyagok vásárlására 1.200.000 Ft-ot utal át a szállítónak.2007. február 10-én beérkezik a megrendelt alapanyag, melynek számla szerinti értéke 3.050.000 Ft + 20 % áfa.A könyvelés menete a következő:1. lépés: az átutalt előleg rögzítése a bankszámla-kivonat és a csatolt számla alapján. Az előleg áfa nélküli összege 1.000.000 Ft2. lépés: Az előleg áfatartalmának nyilvántartásba vétele 200.000 Ft.3. lépés: A beérkezett szállítói számla alapján az alapanyag értéke 3.050.000 Ft.4. lépés: A számla áfatartalma 610.000 Ft.5. lépés: Az átutalt előleg és a szállítói kötelezettség összevezetése 1.000.000 Ft.6. lépés: Az előleg áfatartalmának átvezetése a szállítói kötelezettségekre 200.000 Ft.


A főkönyvi számlák záróegyenlegeiből megállapítható:- A vállalkozás összesen 610.000 Ft előzetesen felszámított áfát vehet figyelembe azadóbevallásban (havi bevallási gyakoriság esetén január hónapra 200.000 Ft-ot,február hónapra 410.000 Ft-ot számolhat el).- A szállítóval szembeni tartozása 3.660.000 - 1.200.000 = 2.460.000 Ft.

• Előleg visszavételezése*

Ha a szállítási szerződés meghiúsul, az adott előleget a szállító visszafizeti.

T: 38. Pénzeszközök K: 35. Adott előlegekT: 38. Pénzeszközök K: 466. Előzetesen felszámított áfa


• Adott előleg értékvesztése* T: 86.Egyéb ráfordítások K:35. Adott előlegek értékvesztése

• Értékvesztés visszaírása* T: 35. Adott előlegek értékvesztése K: 96. Egyéb bevételek

• Behajthatatlan adott előleg leírása* T: 86. Egyéb ráfordítások K: 35. Adott előlegek

• Devizában adott előlegek árfolyamvesztesége*

Megállapítása és könyvelése azonos módon történik a vevői- és váltóköveteléseknél leírtakkal.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 35. Adott előlegek

3.5 Egyéb követelések

Egyéb követelésnek minősülnek mindazok a rövid lejáratú követelések és követelés jellegű elszámolások, amelyek kiemelt tételként nem szerepelnek a mérlegben.

Itt kell kimutatni a hosszú lejáratra adott kölcsönök éven belül esedékes törlesztő részleteit, továbbá a forrásjellegű főkönyvi számlák tartozik egyenlegeit. (Pl.: ha 466- 468. Áfa-elszámolási számláknak összevontan Tartozik egyenlege van; ha a 45. Szállítók , vagy 46. Adókötelezettségek túlfizetés miatt Tartozik egyenlegűek.)

A főkönyvi nyilvántartásban az egyéb követeléseket az alábbiak szerint csoportosítjuk:

• Munkavállalókkal szembeni követelések. (Munkavállalóknak folyósított előlegek; utólagos elszámolásra kiadott összegek, pl. anyagbeszerzésre, üzemanyag vásárlásra, útiköltségre stb.:, előírt tartozások, pl. kártérítési igények stb.)

• Költségvetési kiutalási igények és azok pénzügyi teljesítése (termelési-, fogyasztói árkiegészítés, exporttámogatás, dotáció stb.).

• Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök.

• Vásárolt és kapott követelések.

• Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések.

• Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések.


• Különféle egyéb követelések.

Az egyéb követelések értékvesztésének és visszaírásának nyilvántartására külön (9-es végű) főkönyvi számla szolgál.

A felsorolás alapján is megállapítható az egyéb követelések sokfélesége, ezért csak a leggyakoribb gazdasági események könyvviteli elszámolását mutatjuk be. (Az egyes gazdasági események részletes elemzésétől eltekintünk.)

3.5.1 Az egyéb követelésekkel és rendezésükkel kapcsolatos gazdasági események

• Munkavállalóknak folyósított fizetési előleg* T: 36. Munkavállalókkal szembeni követelések K: Pénzeszközök

A fizetési előleg levonása a munkabérből*

T: 47. Jövedelemelszámolási számla K: 36. Munkavállalókkal szembeni követelések

• Munkavállalóknak utólagos elszámolásra kiadott összegek* T: 36. Munkavállalókkal szembeni követelések K: Pénzeszközök

Ha a munkavállaló elszámol a felvett összeggel, azt teljes összegében vissza kell vételezni, majd a felhasználás jogcímének megfelelően rögzíteni.

T: 38. Pénzeszközök K: 36. Munkavállalókkal szembeni követelésekT: 1-3. Eszközszámlák K: 38. Pénzeszközök

vagy

T: 5-8. Ráfordítások K: 38. Pénzeszközök

• Munkavállalókkal szembeni kártérítési igény* T: 36. Munkavállalókkal szembeni követelések K: 96. Egyéb bevételek

Kártérítés összegének levonása a munkabérből*

T: 47. Jövedelemelszámolási számla K: 36. Munkavállalókkal szembeni követelések

Kártérítési összeg befizetése*

T: 38. Pénzeszközök K: 36. Munkavállalókkal szembeni követelések

• Költségvetési kiutalási igények és pénzügyi teljesítésük

A világosság, átláthatóság elvét követve a költségvetési kiutalási igényeket a 362., azok pénzügyi rendezését a 363. főkönyvi számlán tartjuk nyilván.

A költségvetéssel szembeni követelések elszámolásának módját a folyósítás célja határozza meg.

Ha a támogatás fejlesztési célt szolgál, azt rendkívüli bevételként kell elszámolni*.

T: 362. Költségvetési kiutalási igények K: 98. Rendkívüli bevételek

Kapcsolódó tétel:*


Ha a támogatás költségek ellentételezését szolgálja, akkor az egyéb bevételek között számolandó el*.

T: 362. Költségvetési kiutalási igények K: 96. Egyéb bevételek

Ha az árbevétel kiegészítését szolgálja a költségvetési támogatás, azt az árbevétel részeként kell elszámolni*.

T: 362. Költségvetési kiutalási igények K: 91-92. Értékesítés nettó árbevétele

A költségvetési kiutalási igény pénzügyi teljesítése*


T: 38. Pénzeszközök K: 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése

• Rövid lejáratra adott kölcsönök* T: 36. Rövid lejáratra adott pénzeszközök K: 38. Pénzeszközök

Rövid lejáratra adott kölcsönök törlesztése, visszafizetése*

T: 38. Pénzeszközök K: 36. Rövid lejáratra adott pénzeszközök

• Egyéb követelések értékvesztése és visszaírása*

• Elengedett követelések*

• Behajthatatlan követelések*

Ezek a gazdasági eseményeket a követelésekre vonatkozó általános szabályok szerint állapítjuk meg és számoljuk el.


1. Hogyan keletkeznek a vállalkozásnak követelései?

2. Hogyan érvényesül az egyedi értékelés elve a követelések értékelésekor?

3. Hogyan csoportosítjuk a követeléseket az adósminősítés alapján? Melyek az egyes csoportok jellemzői?

4. Mi a különbség a peresített követelés és a kétes követelés között?

5. Melyek a behajthatatlan követelések ismérvei?

6. Hogyan számszerűsítjük a követelések elszámolandó értékvesztését?

7. Milyen feltételekkel írható vissza a követelések értékvesztése?

8. Mi a különbség a számla és az egyszerűsített számla között?

9. Melyek a számla kötelező tartalmi és formai kellékei?

10. Mit jelent a váltó leszámítolása? Miért előnyös ez a váltóbirtokosnak?

11. Mit jelent a követelés engedményezése?

12. Milyen értéken mutatjuk ki a mérlegben:

• a devizában fennálló követeléseket,

• a váltóköveteléseket,

• az adott előlegeket,

• a kétes követeléseket,

• a behajthatatlan követeléseket.




- igaz- hamis

Állapítsa meg, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

A vevői követelés termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vevő által elismert ellenértéke annak kiegyenlítéséig. (1).................

A kétes követelésekre nem számolható el értékvesztés, ha az adós azt a mérlegkészítésig kiegyenlítette. (2).................

Annak feltételeit, hogy egy követelés milyen esetben minősül behajthatatlannak, a számviteli politikában kell szabályozni. (3).................

A behajthatatlan követelésre 100 % értékvesztést kell elszámolni. (4).................


A peresített követelések a mérlegben nem mutathatók ki. (5).................

A devizás vevői követelés kiegyenlítésekor keletkező árfolyam-különbözettel az árbevételt módosítani kell. (6).................

Az adott előlegről számlát kell kiállítani a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg. (7).................

A devizás követelések év végi értékelésének árfolyam-különbözete az üzemi (üzleti) eredményt befolyásolja. (8).................

A devizás követelések év végi értékelésének árfolyam-különbözeteit minden esetben el kell számolni. (9).................

A devizás követelések év végi értékelésekor csak a MNB árfolyam alkalmazható. (10).................

A Jegyzett, de be nem fizetett tőke számla mindig T egyenlegű. (11).................

A kapcsolt vállalkozásnak nyújtott 6 hónapos lejáratú kölcsönt az egyéb követelések között mutatjuk ki. (12).................

A munkavállalónak kifizetett munkabérelőleg növeli a bérköltséget. (13).................

A költségvetési kiutalási igények növelik a vállalkozás bevételeit. (14).................

Ha a követelés fejében átvett eszköz értéke kisebb, mint a követelés összege, akkor a különbözetet pénzügyileg rendezni kell. (15).................2. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. követelésekkel kapcsolatos 2006. november havi gazdasági eseményeit!

1. November 2.A társaság építési beruházás megelőlegezésére a kivitelezőnek 5.760.000 Ft-ot utalt át. A beruházás 20 %-os áfakulcs alá tartozik. Bankszámla kivonat sorszáma: B- 207.

2. November 5.A pénztáros kifizetett az anyagbeszerzőnek 60.000 Ft-ot utólagos elszámolási kötelezettséggel. Kiadási pénztárbizonylat sorszáma: P-1919.

3. November 9.A tervezett beruházás miatt feleslegessé vált épületingatlant értékesítette 20.000.000 Ft + 20 % áfa összegért, az épülethez tartozó telket 5.000.000 Ft-ért (áfamentes). Az épület bruttó értéke 8.940.000 Ft, az értékesítésig elszámolt értékcsökkenés 2.682.000 Ft. A telek nyilvántartási értéke 1.720.000 Ft. Vevőszámla sorszáma: K- 3088.

4. November 10.Az anyagbeszerző alkatrészeket vásárolt 49.440 Ft-ért, amely összeg magában foglalja az áfát. A különbözetet visszafizette a pénztárba. Bevételi pénztárbizonylat sorszáma: P- 517 Kiadási pénztárbizonylat sorszáma: P- 1987.

5. November 13.Az elhunyt munkavállaló még fennálló, éven belül esedékes 88.500 Ft összegű lakásvásárlási kölcsönét az ügyvezető méltányosságból elengedte. Vegyes bizonylat sorszáma: V-601.

6. November 14.Külföldi vevőnek értékesített 1500 db késztermék 24 EUR/db egységáron. A teljesítéskor érvényes választott árfolyam 255 Ft/EUR. A termékeket a vállalkozás 3.880 Ft/db közvetlen önköltségen tartja nyilván. Vevőszámla sorszáma: K-3212.

7. November 20.Egyik vevője felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló írásban arról értesítette a vállalkozást, hogy 1.630.000 Ft összegű követelése várhatóan legfeljebb 50 %-ban térül meg. Értesítő okirat sorszáma: V-631.

8. November 21.Az épület vásárlója a vételár felét átutalta, a másik feléről 6 hónapos lejáratú váltót állított ki 15.587.500 Ft-ról. Bankszámla kivonat sorszáma: B-212. Váltó sorszáma: V-633.

9. November 25.A kft. egyik üzleti partnerének 10 hónapra 4.000.000 Ft kölcsönt nyújtott. A terhelésről a bankszámla kivonat megérkezett. Bankszámla kivonat sorszáma: B-214.

10. November 29.A külföldi vevő kiegyenlítette tartozását. Az EUR napi árfolyama 257 Ft. Bankszámla kivonat sorszáma: B-49.

11. November 30.Az építési beruházás kivitelezője megküldte a munkálatok első részszámláját, melynek összege 10.100.000 Ft + 20 % áfa. Szállító számla sorszáma: Sz-1734.


A kontírozást követően könyveljük le a gazdasági eseményeket a naplóban és a főkönyvi számlavázlatokon!




http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.13.lecje_oenell.megold.2.o._u.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.13.lecje_oenell.megold.1.o._u.doc


Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - igaz(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis(5) - hamis(6) - hamis(7) - igaz(8) - hamis(9) - hamis(10) - hamis(11) - hamis(12) - hamis(13) - hamis(14) - igaz(15) - hamis

2. feladat:

ld. a feladatnál!

14. lecke. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése és könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozását megelőzően ismételje át az értékpapírokról tanultakat a Számvitel alapjai modul 6. leckéje alapján!


A Pénzügyi alaptan modulban tanultakra alapozva sorolja fel, hogyan csoportosíthatók az értékpapírok:- az értékpapírban foglalt jogviszony szerint,- az átruházási lehetőség szerint,- a befektetés fejében kapott hozam szerint,- lejárat szerint,- forgalomképesség szerint,- a kibocsátók köre szerint,- megjelenési forma szerint?

A mérleg mely csoportjaiban mutatjuk ki az értékpapírokat?

Milyen szempontok szerint soroljuk be az értékpapírokat az egyes mérlegcsoportokba?

Miben különbözik a saját részvény, az üzletrész az egyéb részesedésektől?

Miért sorolandók a saját részvények, az üzletrészek minden esetben a forgóeszközök közé?

Mi a különbség a részesedés és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír között?

Sorolja fel a részesedések fajtáit (megjelenési formáit)!

Soroljon fel néhány hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt!

Mely számlacsoportban tartjuk nyilván a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat?

1. Az értékpapírok értékelése

1.1 A bekerülési érték meghatározása állományba vételkor

Az értékpapírok bekerülési értékének meghatározása - az alábbi eltéréssel - megegyezik a befektetett pénzügyi eszközöknél ismertetettekkel. (Lásd 9. lecke 1.1 pontjában foglaltak.)

A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó vételi opció díját és a bizományi díjat nem kötelező aktiválni. Amennyiben a vállalkozás a számviteli politikájában úgy dönt, hogy ezeket nem tekinti a bekerülési érték részének, akkor költségként, ráfordításként számolandók el. (A könyvviteli elszámolásukra visszatérünk.)

1.2 Az értékpapírok állománycsökkenésének elszámolása

Az értékpapírokat egyedi bekerülési értéken vezetjük ki az állományból, de a mennyiségi csökkenést elszámolhatjuk átlagáron vagy FIFO módszerrel is.




http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.13.lecje_oenell.megold.3.o_u.doc


Az értékpapírok fordulónapi értékelésének szabályai megegyeznek a tartós pénzügyi befektetéseknél leírtakkal. (Lásd 9. lecke 1.3 pontja.) Ez vonatkozik az értékpapírok minősítésére, az értékvesztés megállapítására és visszaírására, a devizás értékpapírok év végi átértékelésére.

Eltérés csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének meghatározási szempontjában van. A számviteli törvény szerint az éven belüli, illetve az egy éves lejáratú értékpapíroknál a piaci értékváltozás tartós tendenciája helyett a megtérülés lehetőségét kell vizsgálni. Ezek az értékpapírok beszerzési értéken értékelhetők mindaddig, míg a kibocsátó a lejáratkor, beváltáskor a névértéket és a kamatot várhatóan megfizeti. Ha a megtérülés bizonytalan, akkor értékvesztést kell elszámolni.

A forgóeszköznek minősülő részesedésekre értékhelyesbítés nem állapítható meg.

Az értékpapírok mérlegértékének megállapítása:Bekerülési (könyv szerinti) érték év végén- Értékvesztések+ Visszaírt értékvesztések? Devizás értékpapírok év végi értékelésének árfolyam-különbözeteMérlegérték

2. Az értékpapírok főkönyvi nyilvántartása

A forgatási célú értékpapírokat és a saját részvényeket, üzletrészeket a 37. számlacsoportban mutatjuk ki. A főkönyvi számlákat a mérlegtételeknek megfelelően nyitjuk meg. Az értékvesztés és visszaírás nyilvántartására külön (9-es végű) főkönyvi számlát használunk.

3. Az értékpapírok állományára ható gazdasági események csoportosítása és könyvviteli elszámolása

• Állománynövekedést előidéző változások

• vásárlás


• átvétel vagyoni hozzájárulásként

• tartós befektetési célú értékpapírok átminősítés forgatási célú értékpapírrá

• visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész



• Állománycsökkenést előidéző változások

• átminősítés befektetési célú értékpapírrá

• értékesítés, beváltás

• kötelezettség fejében történő átadás

• átadás vagyon hozzájárulásként

• visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása


• értékvesztés

A forgatási célú értékpapírok könyvviteli elszámolása lényegében megegyezik a tartós részesedéseknél, értékpapíroknál leírtakkal. A különbség annyi, hogy most a 37. számlacsoport főkönyvi számláit használjuk. A másik eltérés az, hogy a pénzügyi műveletek eredményét érintő tételek egyéb pénzügyi bevételként, ráfordításként kerülnek elszámolásra. (Tekintse át a számlatükörben a 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai és 97. Pénzügyi műveletek bevételei számlacsoportban megnyitott számlákat, hogyan különítjük el a könyvviteli nyilvántartásban a pénzügyi befektetésekkel és a forgatási célú értékpapírokkal kapcsolatos tételeket!)A saját részvényekkel, üzletrészekkel külön foglalkozunk.



3.1 Az értékpapírok állománynövekedésével járó gazdasági események


• Vásárlás* T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 38. Pénzeszközök

A kamatozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értékében elismert kamatot pénzügyi műveletek bevételeit csökkentő tételként (!) kell elszámolni. (Ennek magyarázatát megtalálja a 9. lecke 1.1.2 pontjában.)

Vételárban foglalt kamat*

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 37. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ha az értékpapírok beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó bizományi díj, vételi opciós díj a bekerülési érték része*

T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 38. Pénzeszközök

Ha a bizományi díjat nem aktiválják*

T: 53. Egyéb szolgáltatások K: 38. Pénzeszközök

Ha a vételi opció díját nem aktiválják*

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 38. Pénzeszközök

• Értékpapír követelés fejében történő átvétele*

(A bruttó elszámolás elvét betartva az átvételt a beszerzés általános szabályai szerint kell könyvelni, csak az elszámoláshoz pénzmozgás nem kapcsolódik.)

T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Követelés és kötelezettség összevezetése*


Kapcsolódó tételek (összetett gazdasági események):

Ha a követelés több, mint az átvett értékpapír bekerülési értéke,akkor a különbözetet hitelezési veszteségként kell leírni.*


Ha az átvett értékpapír bekerülési értéke magasabb a követelésnél, akkor a különbözet elengedett kötelezettségnek minősül.*

T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 98. Rendkívüli bevételek

• Átvétel vagyoni hozzájárulásként*

Az átvett értékpapírt a létesítő okiratban rögzített összegben kell aktiválni.

T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

vagy

T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Kapcsolódó tétel (összetett gazdasági esemény):

A kamatozó értékpapír létesítő okiratban meghatározott értékéből vissza kell számolni a felhalmozott kamat összegét, az nem lehet a bekerülési érték része.

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

vagy

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek



• Átminősítés forgatási célú értékpapírrá*

Ha a befektetés célja megváltozik, vagy a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy éven belüli lejáratú, akkor az értékpapírt át kell sorolni.

T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 17. Tartós részesedések

vagy

T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


• Térítés nélküli átvétel* T: 37. Forgatási célú értékpapírok K: 98. Rendkívüli bevételek

Kapcsolódó tétel: a rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása*



Ezt a gazdasági eseményt az értékvesztés elszámolásával összefüggésben tárgyaljuk.

3.2 Az értékpapírok állománycsökkenésével járó gazdasági események

Az állománycsökkenéssel járó gazdasági események - az átminősítés esetét kivéve - mindig eredménycsökkenéssel járnak, ezért összetett eseményeknek minősülnek.

Az értékpapírok állományának csökkenése pénzügyi, illetve rendkívüli ráfordításként számolandó el.


• Átminősítés befektetési célú értékpapírrá

Ha a befektetés célja megváltozik, pl. a vállalkozás tartós részesedést kíván szerezni egy másik vállalkozásban, vagy a fix kamatozású kötvény hosszú távon magasabb jövedelmet fog biztosítani a várható piaci kamatnál.

T: 17. Tartós részesedések K: 37. Forgatási célú értékpapírok

vagy

T: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő K: 37. Forgatási célú értékpapírokértékpapírok


• Részesedések értékesítése*

Ismételje át az értékpapírok értékesítésének elszámolási sajátosságait a 9. lecke 3.2.2 pontja alapján!

A könyv szerinti érték kivezetése pénzügyi ráfordításként*

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 37. Részesedések

Az eladási ár elszámolása*


Az értékesítés árfolyam-különbözetének meghatározása*

(Mindig a kisebb összeget könyveljük.)




• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése*

A könyv szerinti érték kivezetése*

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 37. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az eladási ár elszámolása*


Az eladási árban érvényesített kamat átvezetése a kamatbevételek közé*(A világosság és valódiság elvének érvényesítése.)

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (Forgóeszközök között kimutatott értékpapírértékesítésének árfolyamnyeresége.)

K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (Egyéb kapott, járó kamatok és kamatjellegű bevételek)

Az értékesítés árfolyam-különbözetének meghatározása*(Mindig a kisebb összeget könyveljük.)

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (Forgóeszközök között kimutatott értékpapír értékesítésének árfolyamnyeresége.)

K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása*


T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 37. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Beváltáskor az értékpapír névértékét fizeti ki a kibocsátó. A névérték elszámolása*


A beváltás árfolyam-különbözetének meghatározása*(Mindig a kisebb összeget könyveljük.)


A beváltáskor kapott kamat elszámolása*


• Kötelezettség fejében történő átadás*

Úgy kell elszámolni, mint az értékesítést. Ennek ellenértékével egyenlíti ki a vállalkozás a fennálló kötelezettségét.


T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K. 37. Forgatási célú értékpapírok

A kiegyenlített kötelezettséggel azonos összegű pénzügyi bevétel elszámolása*

T: 44-47. Kötelezettségek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

A realizált árfolyam-különbözet megállapítása*

(mindig a kisebb összeget könyveljük)


• Értékpapír átadása vagyoni hozzájárulásként*

A gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként bevitt értékpapírok a rendkívüli eredményt érintik.


T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 37. Forgatási célú értékpapírok

Az ellenértékként kapott tulajdoni részesedés létesítő okiratban meghatározott értékének könyvelése a cégbírósági bejegyzésig*



A gazdasági társaság alapításának, tőkeemelésének cégbírósági bejegyzésekor*

T: 17. Tartós részesedések K: 36. Egyéb követelések

• Térítés nélküli átadás*

A rendkívüli ráfordítások között számolandó el.

T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 37. Forgatási célú értékpapírok

• Értékpapírok értékvesztése* T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 37. Értékpapírok értékvesztése

Ha a következő évben (években) az értékpapírok piaci megítélése tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékvesztést visszaírással meg kell szüntetni, vagy csökkenteni a visszaírásra vonatkozó általános szabályok szerint.Figyelem! A visszaírás pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tétel!

• Értékvesztés visszaírása*

T: 37. Értékpapírok értékvesztése K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

3.2.3 Saját részvények, saját üzletrészek elszámolása

A részvénytársaságok a saját részvényeiket, a kft.-k a saját üzletrészeiket visszavásárolhatják a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a számviteli törvény szabályai szerint. A visszavásárlásnak több célja is lehet (a piaci árfolyam befolyásolása, tőkeleszállítás előfeltételeinek megteremtése, dolgozói részvény, üzletrész visszavásárlási kötelezettsége).

A saját részvényekre, üzletrészekre vonatkozó sajátos szabályokat a pénzügyi tanulmányaik során megismerték. Itt csak a számviteli kezelés szempontjából fontos tudnivalókat foglaljuk össze.

1. A saját részvények, üzletrészek - néhány kivételes esettől eltekintve - csak a forgóeszköznek minősülő értékpapírok közé sorolhatók, mert ezeket egy éven belül el kell idegeníteni, vagy ha ez nem valósul meg, akkor a jegyzett tőke leszállítása keretében be kell vonni.

2. Saját részvényt, üzletrészt visszavásárolni csak a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet megléte mellett, ennek a terhére lehet.

3. A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel le kell kötni. Ennek az a célja, hogy a saját részvények, üzletrészek értékesítési veszteségére, illetve bevonásuk esetén a saját tőkében meglegyen a fedezet.

4. A visszavásárolt részvények, üzletrészek névértékét a mérlegben a DI. Jegyzett tőkéhez kapcsolódóan tájékoztató adatként be kell mutatni.

• A visszavásárolt saját részvény, üzletrész állományba vétele

Visszavásárláskor a fizetett ellenértéknek megfelelő összegben

Eszköz+ Eszköz- E+ E-Értékpapírok+ Pénzeszközök- (M)BIII+ (M)BIV-

Könyvelés:T: 37.Értékpapírok K: 38. Pénzeszközök(Saját részvények, saját üzletrészek)

• A visszavásárlási érték átvezetése a lekötött tartalékba

Forrás- Forrás+ F- F+Eredménytartalék- Lekötött tartalék+ (M)DIV- (M)DV+

Könyvelés:T: 41. Eredménytartalék K: 41. Lekötött tartalék

• Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása

A bevonás a jegyzett tőke leszállításával járó rendkívüli gazdasági esemény. A rendkívüli eredmény a visszavásárlási érték és a névérték különbözetével módosul. A bevont saját részvények, üzletrészek kivezetése az állományból visszavásárlási értéken.

Ráfordítás+ Eszköz- R+ E-Rendkívüli ráfordítás+ Értékpapírok- (EK)DXI+ (M)BIII-

Könyvelés:


T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 37. Értékpapírok (Saját részvények, üzletrészek)

A tőkeleszállítás a visszavásárolt részvények, üzletrészek névértékén elszámolandó rendkívüli bevétel. Könyvelendő a cégbírósági bejegyzéskor.

Forrás- Bevétel+ F- B+Jegyzett tőke- Rendkívüli bevétel+ (M)DI- (EK)DX+

Könyvelés:T: 41. Jegyzett tőke K: 98. Rendkívüli bevételek

A jegyzett tőke leszállításakor a lekötött tartalék feloldása a visszavásárláskor lekötött összegben.

Forrás- Forrás+ F- F+Lekötött tartalék- Eredménytartalék+ (M)DV- (M)DIV+

Könyvelés:T: 41. Lekötött tartalék K: 41. Eredménytartalék

A saját részvényekkel, saját üzletrészekkel kapcsolatos egyéb gazdasági eseményeket a részesedésekkel és hitelviszony megtestesítő értékpapírokkal azonos módon könyveljük.


1. Mi a célja az értékpapírokba történő rövid távú befektetéseknek?

2. Hogyan határozzuk meg a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok bekerülési értékét? Miben különbözik a tartós pénzügyi befektetések bekerülési értékének meghatározásától?

3. Mi a sajátossága a diszkont értékpapíroknak?

4. Milyen szabályok vonatkoznak az értékpapírok év végi értékelésére (az értékvesztés megállapításának és visszaírásának feltételei, a devizás értékpapírok átértékelése)?

5. Milyen esetben kell az értékpapírokat átminősíteni (átsorolni)?

6. Sorolja fel az állománycsökkenések azon jogcímeit, amelyeket pénzügyi ráfordításként, illetve amelyeket a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni!

7. Milyen sajátos szabályok vonatkoznak a saját részvények, saját üzletrészek számviteli kezelésére?

8. Miért kell a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek értékének megfelelő összeget a lekötött tartalékban elkülöníteni?




- igaz- hamis

Állapítsa meg, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

A váltó forgalomképes, forgatható értékpapír, ezért a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni. (1).................

A csekk forgalomképes, forgatható értékpapír, ezért a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni. (2).................

A saját részvény, üzletrész csak a forgóeszközök között szerepeltethető. (3).................

Ha egy értékpapír egy évnél hosszabb ideig van a vállalkozás birtokában, azt a mérlegkészítéskor át kell sorolni a befektetett pénzügyi eszközök közé. (4).................

A befektetés céljától függetlenül át kell sorolni a forgóeszközök közé azokat a hitelviszonyt megtestesítő tartós értékpapírokat, amelyek egy éven belül lejárnak. (5).................

Az értékpapírok besorolása (minősítése) év közben is változhat. (6).................


A forgóeszközök közé sorolt részesedéseket értékhelyesbítéssel a bekerülési értéknél nagyobb összegben is kimutathatjuk a mérlegben. (7).................

A saját részvény, üzletrész szavazati jogot nem biztosít. (8).................

A saját részvényre, üzletrészre osztalék nem fizethető. (9).................

Ha a forgatási célú értékpapírt kivezetjük az állományból, a hozzá kapcsolódó (előzőleg elszámolt) értékvesztést is ki kell vezetni. (10).................

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltásakor nem keletkezhet árfolyam-különbözet, mert a kibocsátó névértéken váltja azt be. (11).................

A hiányzó, megsemmisült értékpapírra 100 % értékvesztést kell elszámolni. (12).................2. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. december havi értékpapírokkal kapcsolatos kiemelt gazdasági eseményeit!

1. December 1.Lejárt a 6 hónapos 500.000 Ft névértékű diszkont kincstárjegy, amelyet a társaság a kibocsátáskor 97 %-os árfolyamon vásárolt meg. A bank az ellenértéket jóváírta az elszámolási betétszámlán. Bankszámla kivonat sorszáma: B-214.

2. December 6.Dolgozói üzletrész visszavásárlása 286.000 Ft készpénzért. Az üzletrész névértéke 200.000 Ft. Kiadási pénztárbizonylat sorszáma: P-1977.

3. December 8.Egyik szállítójával szembeni 713.500 Ft összegű tartozását kamatozó kötvény átadásával egyenlítette ki. A kötvény névértéke 700.000 Ft, amelyet a társaság 105 %-os árfolyamon vásárolt meg. A kötvény kamatlába 12 %, a kamatfizetés időpontja minden év július 7. Elszámolási bizonylat sorszáma: V-472.

4. December 15.A kft. az árfolyam kedvező alakulását kihasználva 220 %-os árfolyamon értékesítette 1.600.000 Ft névértékű befektetési jegyét, melyet 188 %-os árfolyamon vásárolt. Fizetési határidő december 27. Adásvételi szerződés bizonylatszáma: V-479.

5. December 15.Fix kamatozású kötvény vásárlása másodlagos forgalmazásban. A kötvény névértéke 1.000.000 Ft, vételi árfolyam 98 %, a kötvény kamatlába 8 %, a kamatfizetés időpontja minden év február 15. A vételár kiegyenlítéséről a bankszámla kivonat megérkezett. Bankszámla kivonat sorszáma: B-210.

6. December 19.Az előző évben visszavásárolt saját üzletrészeket nem tudta értékesíteni, ezért a taggyűlés a tőkeleszállítás mellett döntött. Az üzletrészek könyv szerinti értéke 4.100.000 Ft, névértéke 3.500.000 Ft. A tőkeleszállításról a cégbírósági bejegyzés megérkezett. Vegyes bizonylat sorszáma: V-485.

7. December 27.A bank jóváírta a december 15-én eladott befektetési jegy ellenértékét. Bankbizonylat sorszáma: B-217.

8. December 31.Az egyik részvény tőzsdei árfolyama az elmúlt évben tartós és jelentős emelkedő tendenciát mutat, ezért indokolttá vált az előző évben elszámolt értékvesztés visszaírása. A részvény adatai: bekerülési értéke 745.000 Ft, névértéke 500.000 Ft, előző évben elszámolt értékvesztés 105.000 Ft, fordulónapi árfolyama 178 %, a mérleg készítésekor az árfolyama 170 %. Vegyes bizonylat sorszáma: V-490.

9. December 31.A tartós pénzügyi befektetések között nyilvántartott záloglevél a következő évben lejár. Könyv szerinti értéke 405.000 Ft. Vegyes bizonylat sorszáma: V- 511.

10. December 31.Külföldi pénzértékre szóló 18.000 EUR könyv szerinti értékű részvényét 258 Ft/EUR árfolyamon tarja nyilván. Az EUR fordulónapi árfolyama 255 Ft, a mérleg készítésekor az árfolyama 253 Ft. A társaság minden árfolyam-különbözetet jelentősnek minősít. Elszámolási bizonylat sorszáma: V-527.





Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - hamis(2) - hamis(3) - igaz(4) - hamis(5) - igaz(6) - igaz(7) - hamis(8) - igaz





(9) - igaz(10) - igaz(11) - hamis(12) - hamis

2. feladat:

ld. a feladatnál!

15. lecke. A pénzeszközök általános jellemzői, értékelése és könyvviteli elszámolása

A lecke anyagának feldolgozása előtt ismételje át a pénzeszközökről tanultakat a Számvitel alapjai modul 6. leckéje alapján!Eddig szerzett ismereteit ellenőrizze az alábbi kérdések megválaszolásával!

Hogyan határozzuk meg a pénzeszközök fogalmát a számvitelben? Mennyiben tér el ez a definíció a köznapi szóhasználat pénz-fogalmától?

Hol mutatjuk ki a pénzeszközöket a mérlegben?

Melyek a pénzeszközök csoportjának mérlegtételei?

Mi a csekk?

Mi a valuta? Mi a deviza?

Melyik számlacsoportban mutatjuk ki a pénzeszközöket a könyvviteli nyilvántartásban?

Milyen árfolyamon számíthatja át forintra a vállalkozás a deviza-valutakészleteit állományba vételkor?

Milyen módszereket alkalmazhatunk a deviza-valutakészletek csökkenésének elszámolásakor?

Melyek a valuta-devizakészletek év végi értékelésének szabályai?

Melyek a pénzeszközök változásának rögzítését és nyilvántartását szolgáló legfontosabb bizonylatok? Miért tekintjük ezeket szigorú számadású nyomtatványoknak?

Milyen előírásokat kell tartalmaznia a vállalkozás pénztári és pénzkezelési szabályzatának?

Ebben a leckében a pénzeszközökkel kapcsolatos ismereteinket tovább bővítjük.A pénznek, a pénzügyi kapcsolatoknak kiemelt szerepe van a vállalkozások működésében.A legfontosabb pénzügyi kapcsolatok:

• a vevőkkel, adósokkal,

• a hitelezőkkel,

• a szállítókkal,

• a munkavállalókkal, tulajdonosokkal,

• a hitelintézetekkel,

• az állami költségvetéssel, önkormányzatokkal szemben keletkeznek.

1. A pénzeszközök értékelése

1.1 A bekerülési érték meghatározása állományba vételkor (aktiváláskor)

• A forintban nyilvántartott pénzeszközöket a befolyt forintértéken kell állományba venni.

• A devizában/valutában lévő pénzkészlet megszerzésekor a forintra történő átszámítás sajátos szabályaiA II. fejezet 3. lecke 3.4. pontjában áttekintettük a devizás tételek bekerülési értékének meghatározásánál használt általános szabályokat. Láttuk, hogy a számviteli törvény biztosít választási lehetőségeket. A vállalkozás a sajátosságaitól függően választhatja ki - milyen árfolyamon számítja át ezeket forintra.A deviza/valutakészletek növekedésének átszámításához használt árfolyam megválasztásánál az a döntő, hogy a vállalkozás hogyan jutott a külföldi pénzeszközhöz.

Eredete Növekedések



ha forintot adott érte: a ténylegesen fizetett forint ellenérték (a hitelintézeti eladási árfolyam)

értékesítés ellenértéke vagy kapott előleg: van deviza betétszámlája a számviteli politikában meghatározott, a pénzmozgás időpontjának megfelelő árfolyamon

nincs deviza betétszámlája a hitelintézeti által jóváírt Ft összegben (hitelintézeti vételi árfolyam)

deviza betétszámlájáról vételezte be a valutapénztárba, illetve a valutapénztárból fizette be a betétszámlára

a) módszer a számviteli politikában meghatározott, a pénzmozgás időpontjának megfelelő árfolyamon

b) módszer csökkenés elszámolása a könyv szeritni árfolyamon, a bevételezés a számviteli politika szerinti árfolyamon

előleg elszámolásból visszavételezett valuta/deviza

a deviza számviteli politikában meghatározott, a pénzmozgás időpontjának megfelelő aktuális árfolyamán

Forrás: Éva Katalin: Számvitelelemzés I. Perfekt Bp. 2006. 388. oldal

Ha áttanulmányozzuk a táblázatot, abból megállapítható, hogy a vállalkozásnak két esetben kötelező érvényű törvényi előírást kell alkalmaznia:

• Ha a devizát/valutát forintért vásárolja, a hitelintézet eladási árfolyamán kell az átszámítást elvégezni. Olyan forintösszegben vesszük állományba, amennyit fizettünk érte.

• Ha nem rendelkezik devizabetét számlával és a befolyt devizát/valutát eladja a hitelintézetnek, a pénzeszköz növekedését a hitelintézet vételi árfolyamán kell forintban meghatározni (amennyit kaptunk érte).

1.2 A pénzkészlet csökkenésének elszámolása

A forintban meglévő pénzkészlet csökkenését a bizonylattal alátámasztott összegben kell elszámolni.A deviza/valutakészletek csökkenésének forintra történő átszámításánál az alábbiakra kell figyelemmel lenni:Arra a kérdésre, hogy kiegyenítéskor milyen árfolyamon számítjuk át forintra a csökkenéseket, két alternatíva közül lehet választani:

• A számviteli törvény idevonatkozó előírásait szó szerint értelmezve a csökkenés forintértékét a pénzügyi teljesítés napján érvényes, számviteli politikában rögzített (választott) árfolyamon kell meghatározni. Ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezhet, mert a deviza/valutaszámla könyv szerinti árfolyama eltérhet a pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyamtól. A megoldásban a valódiság elve kap hangsúlyozott szerepet.

• A szakirodalom szerint a deviza/valutakészletek csökkenése elszámolható az adott pénznem könyv szerinti (bekerülési) árfolyamán. Ha ezt a módszert választjuk, a pénzeszköz-számlán nem keletkezik árfolyam-különbözet. Ez a változat az óvatosság elvét tekinti elsődlegesnek, azaz felértékelést nem enged meg, amennyiben a kivezetéskori árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam.

Hasonlítsuk össze a két megoldást egy példán keresztül!Vállalkozásunk 2007. május 20-án külföldi szállítótól 15.800 EUR értékben alapanyagot vásárolt, melynek ellenértékét a devizabetét számláról 2007. június 5-én egyenlítette ki.A 2007. május 20-ai teljesítéskori árfolyam 253 Ft/EUR.A devizabetét számla egyenlege a kiegyenlítés napján 38.955 EUR, amelyet 251 Ft-os árfolyamon tart nyilván.2007. június 5-én a vállalkozás által választott hitelintézeti árfolyam 249 Ft/EUR.

a.) Hogyan számoljuk el a kiegyenlítést a számviteli törvény szerint?1. lépés: Megterheljük a devizabetét számlát 15.800 x 249 = 3.934.200 Ft-tal.2. lépés: Elszámoljuk a kiegyenlítés miatt keletkezett árfolyamnyereséget a Szállítók számlán, melynek összege 15.800 x (253 - 249) = 63.200 Ft.3. lépés: Miután a devizabetét számlán 251Ft/EUR-ért tartjuk nyilván a devizát, azt további 15.800 x (251 - 249) = 31.600 Ft-tal csökkenteni kell (ez a devizabetét számlán elszámolandó árfolyamveszteség).


A főkönyvi számlaegyenlegekből megállapítható, hogy:

- A kiegyenlítést követően a betétszámla egyenlege38.955 - 15.800 = 23.155 EUR, melynek forintértéke 5.811.905 Ft.A könyv szerinti árfolyam természetesen nem változott.

- A kiegyenlítés miatt összesen 63.200 - 31.600 = 31.600 Ft árfolyamnyereséget számoltunk el.

b.) A kiegyenlítés elszámolása a szakirodalom által preferált módszerrel:1. lépés: Megterheljük a devizabetét számlát könyv szerinti árfolyamon. 15.800 x 251 = 3.965.800 Ft.2. lépés: Elszámoljuk a kiegyenlítés miatt keletkezett árfolyamnyereséget a Szállítók számlán, melynek összege 15.800 (251 - 253) = 31.600 Ft.

A főkönyvi számlaegyenlegek azt mutatják, hogy:

- A kiegyenlítést követően a betétszámla egyenlege 38.955 - 15.800 = 23.155 EUR, melynek forintértéke 5.811.905 Ft, az előző megoldással azonos összegű.

- A kiegyenlítés miatt elszámolt árfolyamnyereség 31.600 Ft, mint a fenti változatban összevontan.

Látható, hogy ugyanarra az eredményre jutottunk, az eltérés az árfolyam-különbözetek elszámolásában van.

A II. fejezet 4. lecke 4.2 pontjában megismertük azokat a módszereket, amelyek közül választhatunk a csoportosan nyilvántartott eszközök csökkenésének megállapításánál.Alkalmazhatjuk a súlyozott átlagár módszerét, a FIFO-módszert és a rögzített nyilvántartási árat. Ezek a lehetőségek vonatkoznak a deviza/valutakészletek csökkenésének elszámolására is.Ha a rögzített nyilvántartási árfolyam használata mellett döntünk, a tényleges bekerülési érték és a nyilvántartási árfolyamon számított deviza/valutaérték különbözetét az un. DÉVÁK-számlán (deviza és valuta árfolyam-különbözeti számlán) mutatjuk ki. A DÉVÁK-számla funkciója azonos a vásárolt készleteknél megismert árkülönbözeti számláéval, vagy a saját termelésű készletekhez kapcsolódó KÉK-számlával.

Nézze át ismételten a 3. lecke 3.2 feladatának megoldását, a devizaállomány csökkenésére jutó árfolyam-különbözet kiszámításának módját!


1.3.1 Forint pénzkészletek értékelése

A pénztár, csekkek értékét a mérlegbe

• a pénztárban lévő forint pénzkészlet,

• az elektronikus pénzeszközök értéke,

• a kapott csekkek forintértéke alapján a mérleg fordulónapján meglévő, leltárral alátámasztott összegében kell beállítani.

A bankbetétek mérlegértékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét bankkivonattal egyező záró értékét kell kimutatni.




1.3.2 Deviza/valutakészletek értékelése

A devizában, valutában meglévő pénzkészlet értékét a mérlegben az üzleti év fordulónapjára vonatkozó, a vállalkozás számviteli politikája szerinti deviza/valutaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni akkor, ha a devizás eszközök és források mérleg fordulónapi értékeléséből származó árfolyam-különbözetek összevont egyenlegének az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ellenkező esetben a könyv szerinti értéket kell figyelembe venni.

1.3.3 Pénzeszközök értékvesztése és visszaírása

A fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt bankbetétekre, csekkekre értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelintézet - mint adós - minősítése alapján a követelés várhatóan nem térül meg, továbbá a veszteség jellegű különbözet tartós és jelentős. A korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, ha a követelés várhatóan megtérülő összege meghaladja a könyv szerinti értéket.

Összefoglalva: a pénzeszközök mérlegértékének meghatározása az alábbi módon történik:Bekerülési (könyv szerinti) érték év végén- Behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek)- Értékvesztések+ Visszaírt értékvesztések? Deviza/valutakészletek év végi értékelési árfolyam-különbözeteMérlegérték

2. A pénzeszközök főkönyvi nyilvántartása

A pénzeszközöket a 38. számlacsoportban mutatjuk ki.A készpénzállománynak és változásának kimutatására annyi főkönyvi alszámlát kell megnyitni a számlakeretben, ahány pénztárral rendelkezik a vállalkozás. A forintpénztár(ak) vezetésére a 381. számla szolgál.A valutapénztárban lévő külföldi fizetőeszközöket valutanemek szerinti bontásban, a 382. főkönyvi számlá(ko)n kell nyilvántartani az adott valutanemben és Ft-ban is.Az elektronikus pénzeszközöket a készpénzzel azonos módon, de külön főkönyvi számlán kell kezelni.A 383. Csekkek számlán kell kimutatni a vállalkozás tulajdonában lévő csekkek, csekk-kártyák, utazási csekkek, hitelkártyák forint értékét.

Jogszabály írja elő, hogy a vállalkozásoknak kötelező valamelyik hitelintézetnél bankszámlát nyitni. A bank a vállalkozás rendelkezései alapján a betétszámlá(k)ról teljesít kifizetéseket, és ide folynak be a különböző címen kapott pénzbevételei. A pénzeszköz-nagyság szempontjából a vállalkozásoknál a számlapénz mozgásának van meghatározó jelentősége. A bank a bekövetkezett pénzmozgásokról bankszámla kivonatot küld a számlatulajdonosnak, amely a pénzállomány változásának könyveléskor alapbizonylata.A hitelintézettel kötött szerződés alapján a betétszámla lehet:

• elszámolási betétszámla,

• elkülönített betétszámla,

• devizabetét számla.

A 384. Elszámolási betétszámla (nyitása a vállalkozások számára kötelező) a napi pénzforgalom bonyolítására szolgál.A 385. Elkülönített betétszámlákon meghatározott célra elkülönített pénzeszközök kimutatása történik, amelyekről az átutalások szerződésben rögzített feltételekhez kötöttek. Az elkülönített betétszámlák fajtái:

• Kamatozó betétszámla azon betétek állományának kimutatására szolgál, amelyeket a vállalkozás szabad pénzeszközeiből ilyen címen helyezett el;

• Elkülönített pénzeszközök kötvénykibocsátásból számlán azokat az eszközöket kell nyilvántartani, amelyek kötvénykibocsátásból származnak;

• Fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök számlája beruházásokra, kísérleti, fejlesztési célokra elkülönített pénzeszközök nyilvántartására szolgál;

• Lakásépítési számla azokat a hitelintézeteknek átutalt összegeket mutatja, amelyeket a vállalkozás a munkavállalói számára lakásépítési, lakásvásárlási hozzájárulásként különített el.

A 386. Devizabetét számlán a devizakészleteket mutatjuk ki.A betétszámlák pénzforgalmának könyvelésére a főkönyvi számlákat számlavezető bankonként, betétszámla fajtánként kell megnyitni és vezetni.

A pénzmozgások könyvelésekor a világosság elvének érvényesítése szükségessé teszi a 389. átvezetési számlák alkalmazását. (Ennek indokolását a 10. lecke 2.1.1 pontjában kifejtettük.) Az átvezetési számla technikai jellegű számla, amely a pénztár, a bankszámla és a bankszámlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla átmeneti helyettesítője.

3. A pénzeszközökre ható gazdasági események és azok elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében

A pénzeszközökkel kapcsolatos könyvviteli elszámolásokat ebben a leckében tételesen és teljes körűen nem részletezzük. Ezeket a pénzeszközök ellenszámláival (pénzeszközökön kívüli eszközök, források, bevételek, ráfordítások) való viszonyuk során ismerjük meg.



Éva Katalin: Számvitelelemzés I. (Perfekt, Bp. 2006.) című könyvének 7. fejezetében foglaltak alapján összefoglalóan mutatjuk be, hogy melyek azok a mérleg- és eredményszámlák (számlacsoportok), amelyekkel szemben a pénzeszközök állományának változását leggyakrabban könyveljük.

3.1 Készpénzzel kapcsolatos elszámolások forintban

• A forintpénztár állományát növelő gazdasági események

• Alapvető (elemi) gazdasági események

• Készpénzfelvét bankszámláról (K: 389. Átvezetési számla/384. Elszámolási betétszámla)

• Befolyt követelés (K: 3. Követelések)

• Elszámolásra kiadott előleg visszafizetése (K: 36. Egyéb követelések)

• Pénztárhiány megtérítése (K: 36. Egyéb követelések)

• Fel nem vett járandóság visszavételezése (K: 47. Egyéb rövid lej. köt.)

• Összetett gazdasági események

• Készpénzes értékesítés árbevétele (K: 91. Értékesítés nettó árbevétele, és K: 467. Fizetendő áfa)

• Pénztártöbblet állományba vétele (K: 98. Rendkívüli bevételek)

• A forintpénztár állományát csökkentő gazdasági események


• Befizetés bankszámlára (T: 389. Átvezetési számla/384. Elszámolási betétszámla)

• Munkavállalóknak fizetési előleg (T: 36. Egyéb követelések)

• Elszámolásra kiadott összeg (T: 36. Egyéb követelések)

• Visszavásárolt saját részvény, üzletrész ((T: 37. Saját részvények, üzletrészek)

• Kötelezettségek kiegyenlítése (T: 43-47. Kötelezettségek)

• Munkavállalóknak járandóságok kifizetése (T: 47. Egyéb rövid lej. kötelezettségek)

• Immateriális javak, beruházások ellenértékének kifizetése (T: 11. Immateriális javak, T: 16. Beruházások és T: 466. Előzetesen felszámított áfa)

• Készletek beszerzése (T:2. Készletek és T: 466. Előzetesen felszámított áfa)


• Költségek kifizetése egyszerűsített számla alapján (T: 51-55. Költségek és T: 466. Előzetesen felszámított áfa)

• Kártérítés (T: 86. Egyéb ráfordítások)

• Pénztárhiány (T: 86. Egyéb ráfordítások)

3.2 Valutával kapcsolatos elszámolások

A valutapénztárt érintő pénzmozgások jogcímei alapvetően azonosak a forintpénztárnál ismertetettekkel, ezért csak a speciális elszámolásokat igénylő tételeket soroljuk fel. Ezek könyvviteli elszámolását a devizabetét számlánál mutatjuk be.

• A valutapénztár állományát növelő gazdasági események


• Valutavásárlás (K: 389. Átvezetési számla/38. Pénzeszközök forintban)

• Devizaszámláról felvét a valutapénztárba (K: 389. Átvezetési számla/386. Devizabetét számla)


• Árfolyamnyereség (K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei)

• A valutapénztár állományát csökkentő gazdasági események


• Valuta befizetése devizabetét számlára (T: 389. Átvezetési számla/386. Devizabetét számla)


• Árfolyamveszteség a pénzkészletben (T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai)

3.3 Csekkekkel kapcsolatos elszámolások



• Követelés ellenében kapott csekk állományba vétele*

T: 383. Csekkek K: 3. Követelések

• Vállalkozás által vásárolt csekk állományba vétele*

T: 383. Csekkek K: 384. Elszámolási betétszámla

• A kapott, vásárolt csekk beváltása hitelintézetnél*

T: 38. Pénzeszközök K: 383. Csekkek


A külföldi hitelintézetben kiállított csekkel kiváltott devizakövetelés könyv szerinti értéke és a csekk beváltásakor (a pénzügyi rendezéskor) érvényes devizaárfolyam eltérhet egymástól.

• Ha az árfolyam-különbözet nyereségjellegű*

T: 383. Csekkek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

• Árfolyamveszteség elszámolása*

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 383. Csekkek

3.4 Az elszámolási betétszámlával kapcsolatos főbb gazdasági események

• Az elszámolási betétszámla állományát növelő tételek


• Pénztárból befizetett összeg (K: 389. Átvezetési számla /381. Pénztár)

• Más betétszámláról átutalt összeg (K: 389. Átvezetési számla/38. Betétszámlák)

• Deviza/valuta eladásából származó Ft-összeg (K: 389. Átvezetési számla/382. Valutapénztár, 386. Devizabetét számla)

• Követelések teljesítésére befolyt összeg (K: 3. Követelések)

• Hitel, kölcsön felvétele (K: 44-45. Kapott hitelek, kölcsönök)

• Vevőktől kapott előleg (K: 45. Vevőktől kapott előleg)


• Ellentételezés nélkül, véglegesen kapott pénzeszköz (K: 96. Egyéb bevételek vagy K: 98. Rendkívüli bevételek)

• Az elszámolási betétszámla állományát csökkentő tételek


• Pénztárba felvett összeg (T: 389. Átvezetési számla /381. Pénztár)

• Más betétszámlára átutalt összeg (T: 389. Átvezetési számla/38. Betétszámlák)

• Deviza/valuta vásárlására felhasznált összeg (T: 389. Átvezetési számla/382. Valutapénztár, 386. Devizabetét számla)

• Kötelezettségek teljesítésére átutalt összegek (T: 43-47. Kötelezettségek)

• Hitelek, kölcsönök törlesztése (T: 44-45. Kapott hitelek, kölcsönök)

• Szállítóknak átutalt előleg (T: 35. Adott előlegek)


• Állami költségvetésnek, önkormányzatoknak átutalt, ráfordításként elszámolt adók (T: 86. Egyéb ráfordítások)

• Véglegesen átadott pénzeszközök (T: 86. Egyéb ráfordítások vagy 98. Rendkívüli ráfordítások) A vállalkozás a számlavezető bank részére számlavezetési díjat, az átutalások összege után pénzforgalmi jutalékot köteles fizetni. Ezek összegével (általában a hónap utolsó napján) megterheli a bankszámlá(ka)t.Könyvelés*T: 53. Egyéb szolgáltatások (Pénzügyi, K: 38. Betétszámlákbefektetési szolgáltatások díja)


A kamatozó betétszámlák után kapott kamatok a pénzügyi műveletek bevételeit növelik. (A járó kamatok elszámolásával az időbeli elhatárolásoknál foglalkozunk.)Könyvelés*T: 38. Betétszámlák K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (kapott kamatok)

3.5 Devizabetét számlával kapcsolatos főbb gazdasági események

A devizabetét számlát érintő pénzmozgások jogcímei alapvetően azonosak az elszámolási betétszámlánál ismertetettekkel, ezért csak a speciális elszámolásokat igénylő tételeket soroljuk fel.

• Devizabetét számla állományát növelő gazdasági események:

• más devizáról történő átváltás

• befizetés a valutapénztárból

• devizavásárlás az elszámolási betétszámláról történő átutalással

• árfolyamnyereség

• Devizabetét számla állományát csökkentő gazdasági események:

• deviza átváltása más devizára

• valuta felvétele

• deviza forintra átváltása

• árfolyamveszteség

3.6 A devizával/valutával kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása

Ebben a pontban azokat a speciális gazdasági eseményeket emeljük ki, amelyeken keresztül a forintra történő átszámítás szabályainak helyes alkalmazását, az árfolyam-különbözetek elszámolását tanulhatjuk meg. Az egyes gazdasági folyamatok könyvekben való rögzítését összefüggéseiben mutatjuk be.A deviza/valuta állományának csökkenéseit a könyvelési tételek ismertetése során könyv szerinti (bekerülési) árfolyamon számítjuk át. (Ezt a szakértők által javasolt módszert részletesen a 1.2 pontban mutattuk be.)

3.6.1 Valutapénztár és devizabetét számlák közötti pénzmozgások

• Devizabetét számláról felvét a valutapénztárba*A felvett valuta bevételezése a pénztárba napi választott árfolyam szerinti értéken

T: 382. Valutapénztár K: 389. Átvezetési számla

Devizabetét-számla csökkenése a terhelési értesítés alapján a deviza könyv szerinti árfolyamán számított értéken

T: 389. Átvezetési számla K: 386. Devizabetét számla

Ha a valuta napi árfolyama magasabb, mint a deviza könyv szerinti árfolyama, az árfolyamnyereség elszámolása

T: 389. Átvezetési számla K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

Ha a valuta napi árfolyama alacsonyabb, mint a deviza könyv szerinti árfolyama, az árfolyamveszteség elszámolása

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 389. Átvezetési számla

A könnyebb megértést szolgálja az alábbi példa:Vállalkozásunk devizabetét számlájáról felveszünk 500 ?-ot.A devizát 370 Ft/? árfolyamon tartjuk nyilván. A valuta felvétel napján érvényes (választott) átlagárfolyama 373 Ft/?.A gazdasági esemény könyvelése:1. lépés: Bevételezés a valutapénztárba 500 x 373 = 186.500 Ft2. lépés: A deviza csökkenésének elszámolása 500 x 370 = 185.000 Ft3. lépés: A nyereségjellegű árfolyam-különbözet könyvelése pénzügyi bevételként 186.500 - 185.000 = 1.500 Ft


Oldja meg a feladatot a számviteli törvény szerint előírt módszerrel, ha a deviza teljesítés napján érvényes árfolyama 368 Ft/?! Állapítsa meg a két megoldás eltéréseit!

• Valuta befizetése devizabetét számlára*Valutapénztár csökkenése a valuta könyv szerinti árfolyamán számított értéken

T: 389. Átvezetési számla K: 382. Valutapénztár

Devizabetét állománynak növekedése a jóváírás napján érvényes választott árfolyam szerinti értéken

T: 386. Devizabetét számla K: 389. Átvezetési számla

Ha a valuta könyv szerinti árfolyama magasabb, mint a deviza jóváírás napján érvényes választott árfolyama, a forintérték-különbözet árfolyamveszteségként számolandó el.


Ha a valuta könyv szerinti árfolyama alacsonyabb, mint a deviza jóváírás napján érvényes választott árfolyama, akkor a forintérték-különbözet árfolyamnyereség.


• Devizáról más devizára történő átváltás (pl. dollárról euróra)*Dollárban vezetett devizaszámla csökkenése a könyv szerinti árfolyamon számított értéken

T: 389. Átvezetési számla K: 386. Devizabetét számla/USD

Euróban vezetett devizaszámlán állományba vétel a terheléssel azonos forint összegben. A jóváírt euró összege= terhelés forintban/az euró jóváírás napján érvényes választott árfolyama.

T: 386. Devizabetét számla/EUR K: 389. Átvezetési számla

Ha a csökkenés elszámolásánál az adott deviza könyv szerinti árfolyamával számolunk, árfolyam-különbözet nem keletkezik.Példaként utaljunk át vállalkozásunk USD-devizabetét számlájáról 12.000 USD-t az EUR devizabetét számlára.Az USD-t a vállalkozás 182 Ft-os árfolyamon átszámítva tartja nyilván a számlán.Az EUR jóváírás napján érvényes választott árfolyama 250 Ft.Az átutalást a következőképpen könyveljük a főkönyvi számlákon:1. lépés: Az USD devizabetét számla csökkenése 12.000 x 182 = 2.184.000 Ft2. lépés: Jóváírás az EUR devizabetét számlán 2.184.000 : 250 = 8.736 EUR

Oldja meg a feladatot a számviteli törvény által előírt módszerrel, ha az USD teljesítés napján érvényes árfolyama 178 Ft! Hasonlítsa össze a két megoldást és állapítsa meg az eltéréseket!

• Valuta/deviza vétele forintért*


Emlékeztetőül: a vásárolt valutát/devizát a teljesítés napján érvényes eladási árfolyamon számított forintértéken kell állományba venni!Forintkészlet csökkenése

T: 389. Átvezetési számla K: 381. Forintpénztár

vagy

T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betétszámla

Valuta bevételezése a pénztárba

T: 382. Valutapénztár K: 389. Átvezetési számla

Deviza jóváírása a betétszámlán

T: 386. Devizabetét K: 389. Átvezetési számla

• Valuta/deviza forintra való átváltása*Emlékeztetőül: az eladott (forintra átváltott) valutát/devizát a teljesítés napján érvényes vételi árfolyamon kell forintra átszámítani!Valuta/devizakészlet csökkenése vételi árfolyamon átszámított forintösszegben

T: 389. Átvezetési számla K: 382. Valutapénztár

vagy

T: 389. Átvezetési számla K: 386. Devizabetét számla

Forintérték jóváírása

T: 381. Forintpénztár K: 389. Átvezetési számla

vagy

T: 384. Elszámolási betétszámla K: 389. Átvezetési számla

Az átváltott valuta/deviza könyv szerinti forintértékének és a forintpénztárba bevételezett, elszámolási betétszámlán jóváírt forintösszegnek az eltérése árfolyam-különbözetként számolandó el.Árfolyamnyereség esetén


Árfolyamveszteség esetén


Vállalkozásunk úgy dönt, hogy EUR-ban vezetett devizabetét számlájáról 8.600 EUR-t átvált forintra. A deviza könyv szerinti árfolyama 251 Ft/EUR. A számlavezető hitelintézetnél az átváltás napján érvényes devizavételi árfolyam 246 Ft/EUR. A deviza forintértékét a hitelintézet az elszámolási betétszámlán jóváírta.A gazdasági eseményt a következőképpen könyveljük:1. lépés: Devizakészlet csökkenése vételi árfolyamon a terhelési értesítés alapján 8.600 x 246 = 2.115.600 Ft.2. lépés: A jóváírt forintösszeg állományba vétele az elszámolási betétszámla kivonata szerint 8.600 x 246 = 2.115.600 Ft3. lépés: A könyv szerinti és a vételi árfolyam különbözetével a devizabetét számla forintértékét csökkenteni kell. 8.600 x (251 -246) = 43.000 Ft. Ennyi árfolyamveszteség keletkezett az átváltás miatt.



1. Miért van kiemelt jelentősége a pénzeszközöknek a vállalkozások működésében?

2. Milyen deviza/valuta árfolyamokat tesz közzé az MNB? Milyet a kereskedelmi bankok?

3. Milyen szabályokat és szempontokat kell figyelembe venni a deviza/valutakészletek forintra történő átszámításánál alkalmazott árfolyam megválasztásakor? A törvényi lehetőségeken belül miben dönthet önállóan a vállalkozás? Milyen kötelező előírásokat kell szem előtt tartania?

4. Az Ön véleménye szerint összeegyeztethető-e a számviteli alapelvekkel a deviza/valuta csökkenésének elszámolására a szakirodalom által preferált módszer? Miért?

5. Mi a DÉVÁK-számla szerepe a deviza/valuta csökkenésének elszámolásánál?

6. Milyen árfolyamon állapíthatja meg a vállalkozás a deviza/valutakészletek fordulónapi forintértékét?

7. Milyen pénzeszközök minősülhetnek behajthatatlan követelésnek?

8. Miben különböznek az elkülönített betétszámlák az elszámolási betétszámlától?

9. Miért van szükség az átvezetési számlák használatára?

10. Az eddig tanultak alapján soroljon fel pénzmozgással együtt járó alapvető (elemi) és összetett gazdasági eseményeket!

11. Hogyan leltározzuk a pénzeszközöket év végén?




- egyéb szolgáltatások- megszerzés- könyv szerinti- forintban- pénzügyi teljesítés- mérleg fordulónapján- készpénz- ráfordításai- külföldi pénznemben- hitelintézet- nulla- eladási- pénzügyi- bevételei

Egészítse ki az alábbi mondatokat!

A csekk olyan sajátos váltó, ahol a fizetésre kötelezett a (1)..................

A pénzértékre szóló utalványokat a (2)................. között kell nyilvántartani.

A deviza/valutakészleteket (3)................. és (4)................. is vezetni kell.

A deviza/valutakészletek állományba vételét a (5)................. napján érvényes árfolyamon kell állományba venni.

Forintért vásárolt devizát/valutát a hitelintézet (6)................. árfolyamán kell átszámítani forintra.

Kötelezettségek kiegyenlítésekor a deviza/valutakészletek csökkenése elszámolható a (7)................. napján érvényes választott vagy (8)................. árfolyamon.

Az átvezetési számla a gazdasági esemény könyvelését követően (9)................. egyenleget mutat.

A számlavezetéssel kapcsolatban felmerült bankköltségeket az (10)................. között kell kimutatni.

Év végén a deviza/valutakészleteket a (11)................. érvényes választott árfolyamon kell átértékelni, ha az összevont árfolyam-különbözet jelentős.

Az átváltás, értékelés árfolyamvesztesége (12)................. műveletek (13)................., árfolyam-nyeresége a (14)................. műveletek(15)................. között számolandó el.2. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. szeptember havi, pénzeszközök változásával kapcsolatos kiemelt gazdasági eseményeit!Állapítsa meg a pénzeszköz-számlák hó végi záró egyenlegeit!

A pénzeszköz-számlák nyitó egyenlegei szeptember 1-jén:


381. Forintpénztár 40.413 Ft382. Valutapénztár 1050 EUR 271.950 Ft384. Elszámolási betétszámla 5.991.700 Ft386. Devizabetét számla 3.800 $ 642.200 Ft

Deviza és valutakészleteit a számlavezető bank átlagárfolyamán tartja nyilván.A deviza/valutakészletek csökkenését könyv szerinti árfolyamon számolja el, a FIFO-módszer alkalmazásával.

1. Szeptember 4.185.000 Ft készpénzfelvét az elszámolási betétszámláról. Bevételi pénztárbizonylat sorszáma: P-1012.

2. Szeptember 5.A készpénzfelvétről a banki terhelési értesítés megérkezett. Bankszámlakivonat sorszáma: B-167.

3. Szeptember 6.A társaság külföldi megbízójának 23.100 $ összegű szakértői díjat számlázott ki. Vevőszámla sorszáma: K-872.

4. Szeptember 11.Az elszámolási betétszámláról 4.000.000 Ft-ot hat hónapos lejáratra lekötött. Elsz. betétszámla kivonat sorszáma: B-170. Kamatozó betétszámla kivonat sorszáma: B-19.

5. Szeptember 15.Az ügyvezető külföldi kiküldetési költségeinek megelőlegezésére készpénzért 450 ?-ot váltott be. Kiadás pénztárbizonylat sorszáma: P-988. Bevételi pénztárbizonylat sorszáma: P-073.

6. Szeptember 15.A valutapénztárból a beváltott 450 ?-ot az ügyvezetőnek utólagos elszámolásra kifizették. Kiadási pénztárbizonylat sorszáma: P-095.

7. Szeptember 21.A szeptember 6-án kiszámlázott szakértői díjat a partner átutalta a devizabetét számlára. Bankszámlakivonat sorszáma: B-101.

8. Szeptember 22.Alkatrész beszerzése külföldről, melynek számla szerinti értéke 955 EUR. Szállító számla sorszáma: Sz-799.

9. Szeptember 25.A pénztárban lévő valuta befizetése a devizabetét számlára. A befizetésről a bankszámlakivonat megérkezett. Pénztárbizonylat sorszáma: P-098. Bankszámlakivonat sorszáma: B-82.

10. Szeptember 29.Megbízást adott a banknak, hogy a $-ban vezetett devizabetét számláról 15.000 $-t vezessen át az EUR-devizaszámlára. Az átvezetésről a bankszámlakivonatok megérkeztek. EUR-betét számlakivonat sorszáma: B-83. $-betét számlakivonat sorszáma: B-21.

11. Szeptember 30.A kft. az EUR-devizaszámláról kiegyenlítette a külföldi szállítóval szembeni tartozását. Devizabetét számlakivonat sorszáma: B-85.

12. Szeptember 30.A számlavezető bank 86.430 Ft-ot emelt le az elszámolási betétszámláról havi forgalmi jutalék címén. Bankszámlakivonat sorszáma: B-178.

A számlavezető bank deviza/valutaárfolyamai szeptember hónapban az alábbiak szerint alakultak:

Vételi Eladási

1. Dollár devizaárfolyama Ft/$

szeptember 6.szeptember 21.szeptember 29.

169172170

174176174

2. Euró devizaárfolyama Ft/EUR

szeptember 22.szeptember 25.szeptember 29.szeptember 30.

249251248246

255254253251

3. Angol font valutaárfolyama Ft/?

szeptember 15. 384 394


4. Euró valutaárfolyama Ft/EUR

szeptember 25. 248 257


Megoldás

a.) Elemző-kontírozó tábla 1.


b.) A pénzeszköz-számlák szeptember 30-ai záró egyenlegei

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - hitelintézet(2) - készpénz(3) - külföldi pénznemben(4) - forintban(5) - megszerzés(6) - eladási(7) - pénzügyi teljesítés(8) - könyv szerinti(9) - nulla(10) - egyéb szolgáltatások(11) - mérleg fordulónapján(12) - pénzügyi(13) - ráfordításai(14) - pénzügyi(15) - bevételei


Bevezető

Az előző két fejezetben a vállalkozás befektetett és forgóeszközeinek értékelésével, a főkönyvi nyilvántartásban történő rögzítésével foglalkoztunk. Az előző modulban a számvitel alapjainak tanulmányozását azzal a nagyon fontos megállapítással kezdtük, hogy a vagyon számviteli értelmezése eltér a köznapi szóhasználattól.

A számvitelben a vagyont két szempont szerint értelmezzük:

• Ha a vagyontárgyakat rendeltetésük, megjelenési formájuk, használatban betöltött szerepük alapján definiáljuk, akkor eszközökről, aktívákról beszélünk.

• Ha a vagyont eredete (származása, tulajdonosa) szerint határozzuk meg, akkor a vagyont forrásnak, passzívának nevezzük.

A kétféle értelmezés tehát ugyanarra a halmazra - a vállalkozás rendelkezésére álló javak összességére - vonatkozik. Ebből következően a kétféle nyilvántartás szerinti vagyonérték megegyezik. A vagyonnak e kettős szempontú kimutatására szolgál a mérleg.

Ebben a fejezetben az eredet, származás szerint definiált vagyonelemek, a források értékelésének szabályait és könyvviteli elszámolásuk gyakorlatát ismerjük meg.A gazdasági események eddigiekben alkalmazott részletes elemzésétől a továbbiakban eltekintünk. Ezt azért tehetjük meg, mert mint látni fogjuk - néhány forráselem könyvviteli elszámolásától eltekintve - a gazdasági események típusai, az alkalmazandó főkönyvi számlák közötti összefüggések már könnyebben felismerhetők lesznek. (Ehhez remélhetőleg az eddig megszerzett gyakorlat is hozzájárul.)

A következő lecke a saját tőkével foglalkozik. A saját tőke értékelésével és könyvviteli elszámolásával kapcsolatos ismereteket mérlegsoronként tárgyaljuk.

16. lecke. A saját tőke összetevői és könyvviteli elszámolása

A Számvitel alapjai modul 7. leckéje alapján megtanultuk a saját tőkéhez kapcsolódó alapfogalmakat.

A következő kérdések megválaszolásával ellenőrizze eddig szerzett ismereteit, amelyekre alapozva foglalkozunk a továbbiakban a saját tőkével!

Mely főcsoportok alkotják a forrásokat? Sorolja fel azokat jelölésük és megnevezésük szerint!



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.15.lecke_oenell.megold_2b.doc



Mi a legfőbb különbség a saját tőke és a többi forrás között?

Hogyan definiáljuk a saját tőkét? Honnan ered a saját tőke?

Milyen mérlegcsoportokat különböztetünk meg a saját tőkén belül?

Mi az alapvető eltérés az értékelési tartalék és a saját tőke többi eleme között?

Melyek azok az eszközök, amelyekre értékhelyesbítés állapítható meg?

Miben különbözik a mérleg szerinti eredmény a saját tőke többi elemétől?

Melyik az a sajáttőke-elem, amelynek változása egy esetben sem jár együtt a saját tőke összegének változásával?

Milyen előjelűek lehetnek a saját tőke egyes csoportjai a mérlegben?

Melyek a forrásszámlák jellemzői a könyvviteli nyilvántartásban?

Mely számlacsoportban mutatjuk ki a saját tőkét?

Jogi tanulmányai alapján idézze fel a társaságok formáival, alapításával, tőkeemelésével kapcsolatban tanultakat!

1. Jegyzett tőke

A jegyzett tőke ,,az a tőkerész, amelyet a tagok, a tulajdonosok, a befektetők a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt." (Adorján et al.: Számvitel és elemzés I. MKVK Oktatási Központ Bp. 2001. 249. oldal)

A jegyzett tőke elnevezései a vállalkozási formától függően:

• részvénytársaságnál: részvénytőke vagy alaptőke

• korlátolt felelősségű társaságnál: törzstőke

• közkereseti társaságnál, közös vállalatnál: vagyoni hozzájárulás

• betéti társaságnál: vagyoni betét

• szövetkezetnél: részjegy-tőke vagy üzletrész-tőke

A társaság alapítását létesítő okiratba kell foglalni. A cégbírósági bejegyzésre kötelezett gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.Ebből következően a jegyzett tőke fogalmát meghatározhatjuk úgy is, hogy az a létesítő okiratban rögzített, az alapítók által véglegesen rendelkezésre bocsátott és a cégbíróság által bejegyzett vagyoni hozzájárulás összege. A létesítő okiratban meg kell határozni a jegyzett tőke (vagyoni hozzájárulás) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.Ennek a definíciónak a könyvviteli elszámolás szempontjából lesz jelentősége.

1.1 A jegyzett tőke értékelése és könyvviteli elszámolása

A jegyzett tőkét a mérlegben könyv szerinti értéken értékeljük. A könyv szerinti érték megegyezik az alapításkor, tőkeemeléskor vagy tőkeleszállításkor a cégnyilvántartásba bejegyzett értékkel.

A könyvviteli nyilvántartásban a 411. Jegyzett tőke főkönyvi számlán mutatjuk ki.

A jegyzett tőke alakulására ható gazdasági eseményekKözös jellemzőjük, hogy a vagyon nagyságát befolyásolják, (a saját részvény, üzletrész bevonása kivételével) az eredmény alakulására nem hatnak, azaz alapvető (elemi) gazdasági események.

Állománynövekedést előidéző változások

• Külső forrásból:

• alapítás, tőkeemelés

• átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával

• Belső forrásból:

• tőkeemelés alaptőkén felüli saját vagyonból

Állománycsökkenést előidéző változások

Jegyzett tőke leszállítása:


• visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása

• tőkekivonás

• leszállítás saját tőkén belüli átrendezéssel

1.1.1 A jegyzett tőke növekedésével járó gazdasági események könyvviteli elszámolása

Alapítás, tőkeemelés külső forrásból

Ezzel a gazdasági eseménnyel más összefüggésben már foglalkoztunk.Tudjuk, hogy a cégbejegyzés időpontjáig a társaság előtársaságként működik.Az előtársaság időszaka alatt a tagok, tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott eszközöket kötelezettségként kell nyilvántartásba venni. (Ennek az az oka, hogy ha a társaságot nem jegyzik be vagy a bejegyzési kérelmet visszavonják, akkor az átvett eszközöket az alapítók részére vissza kell szolgáltatni, a pénzbeni hozzájárulást pedig vissza kell fizetni.)Ez a szabály vonatkozik a működő társaság tőkeemelésére is, ha annak bejegyzését megelőzően a tagok, tulajdonosok teljesítik a vagyoni hozzájárulást.Az átvett eszközök visszaszolgáltatási kötelezettségének nyilvántartásba vételét a 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke főkönyvi számlán vagy a 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között rögzítjük. (A két megoldás értelmezési problémáihoz a 7. lecke 2.2.1 pontjában fűztünk megjegyzést.)

Az alapítás, tőkeemelés cégbejegyzése előtt átvett eszközök állományba vétele:

T: 1-3. Eszközszámlák K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

vagy

T: 1-3. Eszközszámlák K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A Jegyzett tőke névértékének könyvelése a cégbírósági bejegyzés időpontjával:

T: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K: 411. Jegyzett tőke

vagy

T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 411. Jegyzett tőke

Ha a vállalkozás az átvett eszközök állományba vételekor a 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlát alkalmazta, a cégbírósági bejegyzés után átvezetés, (mert megszűnt a visszaszolgáltatási kötelezettség):

T: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A cégbejegyzést követően teljesített befizetések, vagyoni hozzájárulások:

T: 1-3. Eszközszámlák K: 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

Kapcsolódó tétel: az apport alapítók által áthárított általános forgalmi adója:(Az adó kiszámításának alapja az átvett eszközök létesítő okirat szerinti értéke.)


Tekintsük át egy példa segítségével a társaság alapításával összefüggő gazdasági események könyvviteli elszámolását!

Két tulajdonos által alapított kft. társasági szerződés szerinti törzstőkéje 10.000.000 Ft.A tulajdoni hányadok megoszlása és a vagyoni hozzájárulás formája:,,A" tag 60 %, melyet 5.000 000 Ft értékű tárgyi eszköz átadásával és 1.000.000 Ft pénzbefizetéssel teljesít. A pénzbeni hozzájárulást a cégbírósági bejegyzést követő 30 napon belül kell befizetnie.,,B" tag 40 %, amit a társasági szerződés aláírásakor pénzbefizetéssel teljesít.A társasági szerződés kelte: 2007. február 5.

Gazdasági események:Február 6.:,,A" tag az 5.000.000 Ft értékű tárgyi eszközt az alakuló társaság rendelkezésére bocsátotta. Az apport áfáját nem terhelte át a társaságra.

Február 7.A számlavezető bank a társaság elszámolási betétszámláján jóváírta a ,,B" tag által befizetett 4.000.000 Ft-ot.

Február 26.A cégbíróság bejegyezte a kft. alapítását.



A gazdasági események könyvelése:1. lépés: Az apport állományba vétele a társasági szerződés szerinti értéken5.000.000 Ft.2. lépés: Az elszámolási betétszámlán jóváírt 4.000.000 Ft rögzítése.3. lépés: A jegyzett tőke állományba vétele a cégbírósági bejegyzés alapján.

A 32-33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számla záró egyenlegéből megállapítható a tagokkal szemben fennálló 1.000.000 Ft követelés, amit vagyoni hozzájárulásként még teljesíteni kell.A 411. Jegyzett tőke és a 32-33. számla összevont egyenlege mutatja a társaság rendelkezésére álló 9.000.000 Ft összegű működő tőkét.(A tagok által átadott eszközök értéke 5.000.000 + 4.000.000 = 9.000.000 Ft)

Jegyzett tőke emelése dolgozói részvény, üzletrész forgalomba hozatalával

Jogi tanulmányai alapján ismételje át a dolgozói részvény, üzletrész sajátos jellemzőit!Az ellenérték nélkül vagy kedvezményesen juttatott részvény, üzletrész munkavállalók által meg nem térített összegét a jegyzett tőkén felüli vagyonból kell fedezni.Könyvelés a cégbírósági bejegyzéskor:

T: 361. Munkavállalókkal szembeni követelések (a dolgozók által térítendő összegben)T: 412. TőketartalékT: 413. EredménytartalékK: 411. Jegyzett tőke

A munkavállalók által megtérített összeg elszámolása:

T: 38. Pénzeszközök K: 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

Jegyzett tőke emelése átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával

Ezzel a gazdasági eseménnyel az átváltoztatható kötvény miatti kötelezettségek tárgyalásakor fogunk foglalkozni.

Jegyzett tőke felemelése a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére

A jegyzett tőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelést a társasági törvény és a számviteli törvény feltételekhez köti. Erre csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha arra az eredménytartalék és a tőketartalék fedezetet nyújt, és ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

Vizsgáljuk meg a tőkeemelési korlátot egy példán keresztül!

Egy vállalkozás a jegyzett tőkéjét 3.000.000 Ft-ról 6.000.000 Ft-ra kívánja felemelni. A saját tőke összege az üzleti év nyitását követően az alábbiak szerint alakult (Ft-ban):

Jegyzett tőke 3.000.000Tőketartalék 1.000.000Eredménytartalék 3.500.000Lekötött tartalék 5.500.000Értékelési tartalék 1.000.000 Saját tőke 14.000.000

Állapítsuk meg a tőkeemelés fedezetét

Szabad tőketartalék 1.000.000 Szabad eredménytartalék 3.500.000 Tőkeemelésre fordítható 4.500.000Elhatározott tőkeemelés 3.000.000


A társaság a jegyzett tőke tervezett emelését a jegyzett tőkén felüli tőkeelemekből végre tudja hajtani.A másik feltétel teljesülésének vizsgálata: a megemelt jegyzett tőke nem haladja-e meg a korrigált saját tőkét.(korrigált saját tőke = saját tőke-lekötött tartalék-értékelési tartalék)

Saját tőke 14.000.000Lekötött tartalék - 5.500.000Értékelési tartalék - 1.000.000 Korrigált saját tőke 7.500.000 Megemelt jegyzett tőke maximális összege 7.500.000

A társaság tőkeemelése végrehajtható.

KönyvelésT: 412. Tőketartalék K: 411. Jegyzett tőkeT: 413. Eredménytartalék K: 411. Jegyzett tőke

1.1.2 A jegyzett tőke csökkenésével járó gazdasági események könyvviteli elszámolása

Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása

Ennek a gazdasági eseménynek a könyvelését a 14. lecke 3.2.3 pontjában bemutattuk.

Tőkekivonással együtt járó jegyzett tőke leszállítása

A kilépő tag, tulajdonos a tulajdoni részaránya alapján őt megillető vagyont pénz vagy egyéb eszköz formájában veszi át. A tagnak, tulajdonosnak a visszafizetést csak a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzését követően szabad teljesíteni.A visszafizetési kötelezettség előírása, ha a tulajdoni hányadot pénzben váltja meg a társaság:

T: 411. Jegyzett tőke K: 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek

Részvények, üzletrészek névértékének kifizetése

T: 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök

Ha a tőkeleszállítás ellenében a kilépő nem pénzt, hanem egyéb eszközt kap, akkor az átadott eszközöket ki kell vezetni az állományból. Az átadott eszközök piaci értékének és a kapcsolódó áfának az elszámolását az értékesítés szabályai szerint kell elvégezni, majd a követelést és a kötelezettséget összevezetni (kompenzálni). Ennek könyvelési lépéseit az előző leckékben többször bemutattuk (Kötelezettség fejében történő eszközátadás).

Jegyzett tőke leszállítása saját tőkén belüli rendezéssel

Ez a tőkeleszállítás nem jár tényleges tőkekivonással, csak a saját tőke átrendezését jelenti. A jegyzett tőke ilyen jogcímen történő leszállítására meghatározott törvényi feltételek mellett, pl. akkor kerülhet sor, ha a korrigált saját tőke kisebb, mint a jegyzett tőke, vagy az eredménytartalék negatív.A tőkeleszállítás a cégbíróság bejegyzésének időpontjával könyvelendő.

T: 411. Jegyzett tőke K: 412. Tőketartalék K: 413. Eredménytartalék

2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

A társaság tulajdonosokkal, alapítókkal szembeni követeléseit mutatja, amelyet a jegyzett tőkére még teljesíteniük kell a létesítő okiratban meghatározott módon és időben.A társaság alapításának, tőkeemelésének cégbírósági bejegyzése után a mérlegben a saját tőkén belül kimutatott összege negatív, ezáltal csökkenti a jegyzett tőke értékét a működő tőke összegére.

2.1 A jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékelése és könyvviteli elszámolása

A jegyzett, de még be nem fizetett tőkét a mérlegben könyv szerinti összegben értékeljük.

A főkönyvi nyilvántartásokban a 32-33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlán mutatjuk ki.

A jegyzett, de még be nem fizetett tőkére ható gazdasági események könyvelését a 13. lecke 3.3 pontjában, valamint az előző 1.1




pontban a jegyzett tőke elszámolásával összefüggésben megismertük.

3. Tőketartalék

A tőketartalék a saját tőkének az az eleme, amelyet a tagok, tulajdonosok az alapítással, tőkeemeléssel egyidejűleg véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak, de a cégbíróságon nem jegyeztetik be a jegyzett tőke részeként; illetve egyéb jogszabályok alapján ilyen címen átvett eszközök forrása.

3.1 A tőketartalék értékelése és könyvviteli elszámolása

A tőketartalékot a mérlegben könyv szerinti értéken értékeljük, amely a ténylegesen jóváírt összegnek felel meg.

A könyvviteli nyilvántartásokban a 412. Tőketartalék számlán mutatjuk ki.

3.1.1 A tőketartalék alakulására ható gazdasági események

Közös jellemzőjük, hogy a vagyon nagyságát befolyásolják, az eredmény alakulására nem hatnak, azaz alapvető (elemi) gazdasági események.

• Állománynövekedéssel járó változások


• alapításkor

• tőkeemeléskor

• átvétel jogszabály alapján

• Belső forrásból:

• jegyzett tőke leszállításakor

• lekötött tartalék feloldásakor

• Állománycsökkenéssel járó változások

• Kivonás

• jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan

• átadás jogszabály alapján

• Átcsoportosítás belső forrásba

• jegyzett tőke emelésére

• negatív eredménytartalék ellentételezésére

• átvezetés lekötött tartalékba

3.1.2 A tőketartalék növekedésével járó gazdasági események könyvviteli elszámolása

• Tőketartalék növekedése alapításkor, tőkeemeléskor

Részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti pozitív különbség az ázsió.

(A Pénzügyi alaptan modul keretében foglalkoztak a részvénykibocsátás szabályaival. A könyvviteli elszámolás könnyebb megértése érdekében hasznos átismételni ezt a tananyagrészt.)

Cégbírósági bejegyzés előtt az ázsió elszámolása a pénzeszköz átvételével egyidejűleg:

T: 38. Pénzeszközök K: 32-33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

vagy

T: 38. Pénzeszközök K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Bejegyzés után az ázsió tőketartalékba történő átvezetése:

T: 32-33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K: 412. Tőketartalék

vagy

T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 412. Tőketartalék


A cégbírósági bejegyzés után befizetett ázsiót a tőketartalék javára számoljuk el.

T: 38. Pénzeszközök K: 412. Tőketartalék

A jegyzett tőkén felül véglegesen átvett eszközök miatti tőketartalék növekedésének könyvelése értelemszerűen azonos az ázsió elszámolásával. Az átvett eszközöket a létesítő okiratban rögzített értéken vesszük állományba.

• Tőketartalék átvétele jogszabály alapján

Ha a vonatkozó jogszabály egyértelműen tartalmazza a tőketartalékkal szembeni elszámolásra vonatkozó utasítást, az állományba vételt a teljesítéssel egyidejűleg kell rögzíteni.

T: 1-3. Eszközszámlák K: 412. Tőketartalék

• Jegyzett tőke leszállítása tőketartalék javára

Könyvelendő a jogszabályi feltételek teljesülése esetén a cégbírósági bejegyzés időpontjában.

T: 411. Jegyzett tőke K: 412. Tőketartalék

• Lekötött tartalék feloldása, visszavezetése

Ha a lekötés feleslegessé vált. (A lekötés jogcímeit a lekötött tartalék átvezetésénél ismertetjük.)

T: 414. Lekötött tartalék K: 412. Tőketartalék

3.1.3 A tőketartalék csökkenésével járó gazdasági események könyvviteli elszámolása

• Kivonás a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan

A jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonása csak a jegyzett tőke leszállítása mellett, azzal egy időben és a jegyzett tőke csökkenésével arányosan történhet.

A társaságból kiváló tag, tulajdonos nemcsak a befektetett tőkéje névértékére tart igényt, hanem a társaság működése alatt felhalmozott saját vagyon arányos részére is. A felhalmozott vagyonból (melynek forrása a tőketartalék és az eredménytartalék) a tulajdoni részaránya alapján részesedik.

Az elszámolás elvi alapjai azonosak a jegyzett tőke kivonásánál ismertetettekkel. A visszafizetési kötelezettség előírása, ha a tulajdoni hányaddal arányos felhalmozott vagyont pénzben váltja meg a társaság:

T: 412. Tőketartalék K: 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek

Pénzügyi rendezés (kifizetés):


Ha a kilépő nem pénzt, hanem egyéb eszközt kap, akkor az átadott eszközöket ki kell vezetni az állományból. Az átadott eszközök piaci értékének és a kapcsolódó áfának az elszámolását az értékesítés szabályai szerint kell elvégezni, majd a követelést és a kötelezettséget összevezetni (kompenzálni). Ennek könyvelési lépéseit az előző leckékben többször bemutattuk (Kötelezettség fejében történő eszközátadás).

• Tőketartalék átadása jogszabály alapján

Ha a vonatkozó jogszabály egyértelműen tartalmazza a tőketartalékkal szembeni elszámolásra vonatkozó utasítást, akkor az eszközátadást a teljesítéssel egyidejűleg kell rögzíteni.

T: 412. Tőketartalék K: 1-3. Eszközszámlák

• Jegyzett tőke felemelése tőketartalék terhére

Az átcsoportosítás értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a tőkeemelési korlátot (meghatározását lásd a 1.1.1 pontban).

T: 412. Tőketartalék K: 411. Jegyzett tőke

• Negatív eredménytartalék ellentételezése

A tőketartalék átvezetése csak a felhalmozott veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezését szolgálhatja. (Pl. osztalékfizetés fedezetére tőketartalék nem csoportosítható át.)

T: 412. Tőketartalék K: 413. Eredménytartalék

• Átvezetés lekötött tartalékbaA számviteli törvény 38. § (2) bekezdése szerint a tőketartalékból kell lekötni

• szövetkezeteknél a fel nem osztható vagyon értékét;


• a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot;

• a tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni.

Ha a felsoroltakra a tőketartalék összege nem nyújt fedezetet, akkor a különbözettel az eredménytartalékot kell megterhelni (a tőketartalék nem lehet negatív).

Tőketartalék átvezetése lekötött tartalékba:

T: 412. Tőketartalék K: 414. Lekötött tartalék

4. Eredménytartalék

A saját tőkének az az eleme, amelyben alapvetően a vállalkozás korábbi tevékenységének eredményéből származó, a beszámolási időszak végén még fel nem használt saját tőketöbblet, vagy rendezésre váró tőkehiány testesül meg.Az eredménytartalék tehát elsősorban a korábbi évek pozitív és negatív mérleg szerinti eredményének halmozott összegét mutatja.

4.1 Az eredménytartalék értékelése és könyvviteli elszámolása

Az eredménytartalékot a mérlegben könyv szerinti értéken értékeljük.

A könyvviteli nyilvántartásokban a 413. Eredménytartalék főkönyvi számlán mutatjuk ki.

4.1.1 Az eredménytartalék alakulására ható gazdasági események

Ezek közös jellemzője, hogy alapvető (elemi) gazdasági események.

• Az eredménytartalék növekedésével járó változások


• tulajdonosoktól kapott pótbefizetés

• tulajdonosként visszakapott pótbefizetés

• átvétel jogszabály alapján

• Átcsoportosítás belső forrásból:

• pozitív mérleg szerinti eredményből (nyereségből)


• tőketartalékból

• lekötött tartalék feloldásakor

• Az eredménytartalék csökkenésével járó változások

• Kivonás:


• tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére

• pótbefizetés gazdasági társaságba

• átadás jogszabály alapján

• Átcsoportosítás belső forrásba:

• negatív mérleg szerinti eredményre (veszteségre)

• jegyzett tőke emelésére

• átvezetés lekötött tartalékba

4.1.2 Az eredménytartalék növekedésével járó gazdasági események főkönyvi elszámolása

• Tulajdonosoktól kapott pótbefizetés

A társasági törvény előírja, hogy a részvénytársaságnál és a kft.-nél a saját tőke tartósan nem csökkenhet a jegyzett tőke alá. Ha a vállalkozás tevékenységéből származó eredmény a tőkemegtartást nem teszi lehetővé, akkor a tagoknak, tulajdonosoknak a létesítő okiratban meghatározott összegű pótbefizetést kell teljesíteniük a veszteség (vagyonvesztés) pótlására. A kapott pótbefizetést az eredménytartalékba kell helyezni. Ha a vállalkozás a hiányzó tőkét eredményes gazdálkodása révén visszapótolta, akkor a kapott pótbefizetést a tulajdonosok részére vissza kell fizetni.


A tulajdonosoktól kapott pótbefizetés könyvelése:

T: 384. Elszámolási betétszámla K: 413. Eredménytartalék


A kapott pótbefizetés csak a vagyonvesztés pótlására használható fel (pl. osztalékfizetés fedezetére nem), ezért annak összegét le kell kötni.

T: 413. Eredménytartalék K: 414. Lekötött tartalék

• Tulajdonosként visszakapott pótbefizetés

A vállalkozás tulajdonosként a befektetés szerinti társaság részére az átutalt pótbefizetést az eredménytartaléka terhére teljesíti. Ha a befektetés szerinti társaság a későbbiekben eredményes gazdálkodást folytat, a kapott pótbefizetést visszautalja a tulajdonosoknak.

A visszakapott pótbefizetés könyvelése:

T: 384. Elszámolási betétszámla K: 413. Eredménytartalék

• Eredménytartalék átvétele jogszabály alapján

Ha a jogszabály előírja az átvett eszközök eredménytartalék javára történő elszámolását:

T: 1-3. Átvett eszközök K: 413. Eredménytartalék

• Előző évi mérleg szerinti nyereség átvezetése

Az eredmény elszámolásával és a mérleg szerinti eredmény megállapításával a következő leckében foglalkozunk. Itt most csak annyit rögzítünk, hogy az üzleti év nyitását követően az előző év mérleg szerinti eredményét át kell vezetni az eredménytartalékba. Ha a mérleg szerinti eredmény pozitív:

T: 419. Előző évi mérleg szerinti eredmény K: 413. Eredménytartalék

• Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalék javára

A jogszabályi feltételek teljesülése esetén a tőkeleszállítás a cégbírósági bejegyzés időpontjában könyvelendő.

T: 411. Jegyzett tőke K: 413. Eredménytartalék

• Átvezetés tőketartalékból

Ha a halmozott veszteség miatt az eredménytartalék negatív előjelű, ez a tőketartalék terhére történő átcsoportosítással megszüntethető. Az átvezetett összeg csak a veszteség megszüntetésére használható fel.

T: 412. Tőketartalék K: 413. Eredménytartalék

• Lekötött tartalék feloldása

Az eredménytartalék összegét növelni kell a lekötés jogcímének (ezeket a lekötés tárgyalásakor ismertetjük) megszűnésekor a lekötött tartalékból visszavezetett összeggel.

T: 414. Lekötött tartalék K: 413. Eredménytartalék

4.1.3 Az eredménytartalék csökkenésével járó gazdasági események főkönyvi elszámolása

• A jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó eredménytartalék kivonása

A kivonásra a tőketartalék azonos jogcímen történő csökkenésénél leírtak az irányadók. (Lásd 3.1.3 pont.)

A visszafizetési kötelezettség előírása, ha a tulajdoni hányaddal arányos felhalmozott vagyont pénzben váltja meg a társaság:

T: 413. Eredménytartalék 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek

Pénzügyi rendezés (kifizetés):


Ha a kilépő nem pénzt, hanem egyéb eszközt kap, akkor az átadott eszközöket ki kell vezetni az állományból. Az átadott eszközök piaci értékének és a kapcsolódó áfának az elszámolását az értékesítés szabályai szerint kell elvégezni, majd a követelést és a kötelezettséget összevezetni (kompenzálni). Ennek könyvelési lépéseit az előző leckékben többször bemutattuk (Kötelezettség fejében történő eszközátadás).


• Tárgyévi adózott eredmény kiegészítése osztalékfizetésre

Ha a tárgyévi adózott eredmény a tervezett kifizetendő osztalékra nem nyújt elegendő fedezetet, akkor az a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból kiegészíthető.

Az eredménytartalék az adózott eredmény kiegészítésére csak akkor vehető igénybe, ha az igénybe vétel után a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett (korrigált) saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az osztalékfizetési korláttal a következő leckében részletesen foglalkozunk.

T: 413. Eredménytartalék K: 493. Adózott eredmény elszámolása

• Pótbefizetés a befektetés szerinti gazdasági társaságba

A pótbefizetés lényegét az előző oldalon ismertettük. Többek között rögzítettük, hogy a vállalkozás tulajdonosként a befektetés szerinti társaság részére az átutalt pótbefizetést az eredménytartaléka terhére teljesíti

T: 413. Eredménytartalék K: 38. Pénzeszközök

• Eredménytartalék átadása jogszabály alapján

A pénzügyi teljesítéssel, illetve az eszközátadással egyidejűleg kell könyvelni az átadott eszközök, pénzeszközök értékét, ha annak eredménytartalék terhére történő elszámolását a jogszabály előírja.

T: 413. Eredménytartalék K: 1-3. Eszközszámlák

• Átvezetés a mérleg szerinti veszteségre

Ha az előző üzleti év mérleg szerinti eredménye negatív (veszteség), annak évnyitást követő átvezetése csökkenti az eredménytartalékot (vagy növeli a negatív eredménytartalékot). Az eredmény elszámolásával a következő leckében részletesen foglalkozunk.

T: 413. Eredménytartalék K: Előző évi mérleg szerinti eredmény

• Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból

Az átcsoportosítás értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a tőkeemelési korlátot (meghatározását lásd a 1.1.1 pontban)

T: 413. Eredménytartalék K: 411. Jegyzett tőke

• Átvezetés lekötött tartalékba

A számviteli törvény 38. § (3) bekezdése szerint az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

1. A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét.

2. Átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget (a társaságok átalakulásával a Pénzügyi számvitel 2. modulban fogunk foglalkozni).

3. Az alapítás-átszervezés értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget. 4. Az elhatárolható nem realizált árfolyamveszteség és az e címen képzett céltartalék különbözetének összegét (ezt a témát a

céltartalékokról szóló 18. leckében fejtjük ki részletesen). 5. A tőketartalékból lekötendő összegeket, ha azokra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, 6. gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére a tulajdonosoktól, tagoktól kapott pótbefizetés összegét. 7. A gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére - a legfőbb döntéshozó szerv által megszavazott, de még nem

teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét. 8. Más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját

céljait szolgáló - tartalékot.


5. Lekötött tartalék

A lekötött tartalék a jegyzett tőkén felül felhalmozott saját tőke (tőketartalék és eredménytartalék) felhasználási lehetőségeit korlátozza. Olyan vagyonrészek saját forrását jelenti, amelyeket nem lehet osztalékként kivonni a vállalkozásból, vagy nem lehet jegyzett tőke felemelésére használni.

A lekötött tartalék javítja a megbízható és valós összkép kialakítását, segíti a tájékoztatást, kifejezi a saját vagyonnal való rendelkezés szabadságfokát.

A lekötött tartalék keletkezik

- tőketartalék elkülönítéséből (belső forrás),

- eredménytartalék elkülönítéséből (belső forrás),

- a társaság tulajdonosaitól, tagjaitól kapott pótbefizetésből (külső forrás).


A tőketartalékkal, eredménytartalékkal összefüggő könyvviteli elszámolások kapcsán tételesen ismertettük a lekötés jogcímeit. Tanulmányozza át újra ezeket!

A lekötött tartalékot a 414. főkönyvi számlán tartjuk nyilván.

Az áttekinthetőség érdekében ismételjük meg a lekötés könyvelését.

T: 412. Tőketartalék K: 414. Lekötött tartalék

vagy


A lekötés megszüntetése vagy részbeni feloldása akkor következik be, ha megszűnnek a lekötést kiváltó okok. A lekötést mindig azzal a tartalékszámlával szemben kell megszüntetni, amelyikkel szemben a képzése korábban megtörtént.

A lekötött tartalék feloldása (visszavezetése):

T: 414. Lekötött tartalék K: 412. Tőketartalék

vagy


6. Értékelési tartalék

Az 5. lecke 1. pontjában szóltunk arról, hogy a gazdálkodó szervezetek az eszközök év végi értékelését végrehajthatják

- a bekerülési értékből kiindulva,

- piaci értékelés alapján,

- valós értékelés alapján.

A két utóbbi értékelési eljárást választható lehetőségként biztosítja a számviteli törvény, alkalmazásuk nem kötelező. (Ez alól egyes esetekben kivétel a valós értékelés végrehajtása.)A valós értékelés meghaladja e tantárgy kereteit, azzal nem foglalkozunk.

6.1 Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Az értékhelyesbítés meghatározásának feltételeit, módszereit az 5. lecke 5. pontjában részleteztük. Felsoroltuk azokat a befektetett eszközöket, amelyekre a törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén értékhelyesbítés állapítható meg.

Az értékhelyesbítések elkülönítetten kerülnek kimutatásra a megfelelő eszközcsoportokban, így egyértelmű, hogy még nem realizált vagyongyarapodást tükröznek.

A piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések összegét értékelési tartalékként kell a saját tőke elemei között kimutatni.

Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka a valódiság elvének érvényesítését szolgálja, a (hitelképesség megítélése szempontjából fontos) saját tőke/idegen tőke arány javítását célozza.

Az értékhelyesbítés értékelési tartalékát az értékhelyesbítések összegében könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben.

Az értékelési tartalékot a főkönyvi nyilvántartásban a 417. főkönyvi számlán mutatjuk ki.

Ismételjük át az értékelési tartalék könyvviteli elszámolását! (Ezzel a befektetett eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásakor már foglalkoztunk.)

• Értékhelyesbítés megállapítása vagy összegének növelése mérlegkészítéskor T: 117-177. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K: 417. Értékelési tartalék

• Értékhelyesbítés összegének csökkentése vagy megszüntetése mérlegkészítéskor T: 417. Értékelési tartalék T: 117-177. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

• Értékhelyesbítés visszavezetése az adott eszköz állományból történő kivezetésekor T: 417. Értékelési tartalék T: 117-177. Befektetett eszközök értékhelyesbítése





1. Melyek a jegyzett tőke elnevezései a vállalkozási formáktól függően?

2. Mi a jegyzett tőke fogalmának három legfontosabb eleme?

3. Mi az előtársaság? Milyen következményekkel jár, ha az alakuló társaságot nem jegyzi be a cégbíróság?

4. Társaság alapításakor vagy tőkeemeléskor milyen formában teljesíthetik a tagok, tulajdonosok a vagyoni hozzájárulást?

5. Milyen esetekben mutathat Követel egyenleget a jegyzett, de még be nem fizetett tőke? Ebben az esetben hol mutatjuk ki a mérlegben?

6. Hogyan állapítjuk meg a kilépő tagnak kiadandó vagyon értékét? Mi a kiadott vagyon forrása?

7. Hogyan állapítjuk meg a működő saját tőkét?

8. Milyen kritériumai (korlátai) vannak a jegyzett tőke saját forrásból történő emelésének?

9. Hogyan keletkezik az ázsió? Hogyan számoljuk el az ázsióból származó vagyonnövekményt?

10. Mi a pótbefizetés célja? Hogyan történik a pótbefizetés elszámolása a társaság tulajdonosánál és a pótbefizetésben részesülő társaságnál?

11. Mi a lekötött tartalék szerepe? Melyek a külső és belső forrásai?

12. Milyen előnyei vannak a piaci értékelésnek, az értékelési tartalék képzésének?




- nő- csökken- nem változik

Állapítsa meg, hogy az alábbi változások hogyan hatnak a saját tőke összegére!

Létesítő okirat benyújtása a cégbíróságra. (1).................

Előző évi mérleg szerinti veszteség átvezetése az eredménytartalékba. (2).................

Ingyenes dolgozói részvény kibocsátása. (3).................

Adózott eredmény kiegészítése eredménytartalékból. (4).................

Jegyzett tőke leszállítása eredménytartalék javára. (5).................

Társaság tulajdonosának visszafizetett pótbefizetés. (6).................

Értékhelyesbítés megállapítása. (7).................

Lekötött tartalék feloldása. (8).................

Ázsió. (9).................

Saját részvény, üzletrész bevonása. (10).................

Jegyzett, de be nem fiz. tőke befizetése. (11).................

Negatív eredménytartalék kiegyenlítése tőketartalékból. (12).................2. feladat - leírásKönyvelje le az előtársaság gazdasági eseményeit! Állapítsa meg a saját tőke összegét! Készítse el a tagokkal szembeni követelések leltárát!

Lolka és Bolka - két magánszemély - társaság alapítását határozták el Mese Kft. néven 5.000.000 Ft-os törzstőkével. A tulajdoni hányad 50-50 %.A társasági szerződés szerint a törzstőkét az alábbiak szerint kell biztosítani:

• Lolka vagyoni hozzájárulása 1.800.000 Ft értékű ingatlan bérleti jog + 700.000 Ft készpénz, amelyből a felét az alapításkor, másik felét 30 napon belül kell befizetnie.

• Bolka 1.200.000 Ft értékű számítógéppel és 1.300.000 Ft készpénzzel teljesíti a vagyoni hozzájárulást. 500.000 Ft-ot alapításkor, a többit 90 napon belül kell a társaságnak átutalni.


Az ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződést 2006. december 20-án nyújtották be a cégbíróságra.

1. December 21.Mindkét tag a társaság rendelkezésére bocsátotta az apportot. Állományba vételi bizonylat sorszáma: V-001.

2. December 23.Lolka befizetett a társaság pénztárába 350.000 Ft-ot. Pénztárbizonylat sorszáma: P-001.

3. December 27.Megérkezett a jóváírás Bolka 500.000 Ft összegű banki befizetéséről. Bankszámla kivonat sorszáma: B-001.

4. 2007. január 16.A cégbíróság bejegyezte a Mese Kft.-t. Vegyes bizonylat sorszáma: V-002.


Elemző-kontírozó tábla 1.Saját tőkeKövetelések

3. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2007. január havi, saját tőkével kapcsolatos kiemelt gazdasági eseményeit!Állítsa össze a saját tőkét a január 31-ei állapotnak megfelelően!(A januárban realizált eredménytől most eltekintünk.)

A Kft. saját tőkéjének alakulása a 2006. évi mérleg alapján (ezer Ft-ban):

Jegyzett tőke 50.000Jegyzett, de be nem fiz. tőke 3.800Tőketartalék -Eredménytartalék 22.915Lekötött tartalék 9.732Értékelési tartalék -Mérleg szerinti eredmény 10.079Saját tőke .........

1. Január 1.Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése ............. Ft.Vegyes bizonylat sorszáma: V-001

2. Január 8.A tulajdonosok teljesítették az esedékes pénzbeni hozzájárulást, amelyről a banki jóváírás megérkezett. Bankszámla kivonat sorszáma: B-004.

3. Január 10.A taggyűlés a jegyzett tőke emeléséről szóló határozatot elfogadta, és ennek megfelelően módosította a társasági szerződést. A határozat értelmében a tulajdonosok 20.000 ezer Ft értékű épületingatlan apportálásával emelik a saját tőkét. A 20.000 ezer Ft-ból fele a jegyzett tőkét, fele a jegyzett tőkén felüli saját vagyont növeli. A tulajdonosi tőkeemelésen felül a rendelkezésre álló eredménytartalékból további 20.000 ezer Ft-tal emelik a jegyzett tőkét (tőkeemelési korlát vizsgálata!). Taggyűlési határozat száma: 2/2007.

4. Január 11.A tulajdonosok átadták a társaságnak az épületingatlant. Az áfát átterhelték a társaságra. Állományba vételi bizonylat száma: V-013.

5. Január 12.A jogtanácsos benyújtotta a társasági szerződés módosítását a cégbíróságnak.

6. Január 17.A cég átutalt a nehéz helyzetben lévő leányvállalatának pótbefizetés címen 3.000.000 Ft-ot, amelyre az előző évben kötelezettséget vállalt. Bankszámla kivonat sorszáma: B-011.

7. Január 22.Pénztárból kifizették az egyik munkavállalótól visszavásárolt saját üzletrészt, melynek névértéke 100.000 Ft, visszavásárlási értéke 152.000 Ft.

8. Január 31.A cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Vegyes bizonylat száma: V-019.




Saját tőke


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/16_lecke_3.doc


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/16_lecke_3_1tabla.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/16_lecke_2_c.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/16_lecke_2_b.doc


Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - nem változik(2) - nem változik(3) - nem változik(4) - csökken(5) - nem változik(6) - csökken(7) - nő(8) - nem változik(9) - nő(10) - csökken(11) - nő(12) - nem változik



17. lecke. A mérleg szerinti eredmény megállapítása

A mérleg szerinti eredmény a saját tőke 7. összetevője, a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját vagyonához.A tulajdonosok azzal a céllal viszik be vagyonukat a vállalkozásba, hogy ott nyereséget realizáljanak, és hosszú távon gyarapítsák a befektetett tőkét, növeljék a vállalat értékét.Ha a tulajdonosok nem vonják ki a vállalkozásból a tevékenység eredményét, akkor az a vállalkozás vagyonát gyarapítja. A nyereség és a vagyon között tehát szoros kapcsolat áll fenn. A nyereség a vagyonbővülésben testesül meg.Veszteséges gazdálkodás esetén a negatív eredmény a vagyonvesztés mértékét fejezi ki.

A Számvitel alapjai modul 9. leckéjében bemutattuk, hogy a vállalkozási tevékenység eredményét két módon állapíthatjuk meg:

• a vagyon-összehasonlításon alapuló módszerrel,

• az eredménykimutatáson alapuló módszerrel.

A számviteli törvény az eredménykimutatáson alapuló módszer alkalmazását írja elő.

Az eredménykimutatást úgy definiáltuk, hogy az olyan számviteli dokumentum, amely meghatározott formában, összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait (bevételeit) és ráfordításait, valamint az eredmény levezetését és annak felhasználását az üzleti évre vonatkozóan.Ebben a leckében az üzleti évben realizált eredmény könyvviteli elszámolását fogjuk megismerni. Az elszámolásnak az a célja, hogy kimutassuk, hogyan változott a vállalkozás vagyona (saját tőkéje) a tevékenység eredményeképpen az adott időszakban.

Ahhoz, hogy nyomon tudjuk követni a könyvelés menetét, nagyon fontos a Számvitel alapjai modul 9-13. és 19. leckékben foglaltak ismételt, alapos áttanulmányozása.Ellenőrizze az eredménykimutatásról eddig szerzett ismereteit az alábbi kérdések megválaszolásával!

Melyek az eredménykimutatás jellemzői?

Milyen változatban állíthatja össze a vállalkozás az eredménykimutatást? Mi a különbség az egyes változatok között?

Milyen eredménykategóriákat definiálunk az eredménykimutatásban? Milyen összefüggés áll fenn az egyes eredménykategóriák között?

Miben tér el az összköltség-eljárású és a forgalmiköltség-eljárású eredménykimutatás?

Melyek azok a bevétel- és ráfordításcsoportok, amelyek azonos tartalommal szerepelnek mindkét eredménykimutatásban?

Hogyan csoportosítjuk a termelési költségeket az összköltség-eljárású eredménykimutatásban?

Hogyan csoportosítjuk az értékesítés költségeit a forgalmiköltség-eljárású eredménykimutatásban?

A könyvviteli nyilvántartásban mely számlaosztályokban mutatjuk ki a költségeket (ráfordításokat) és a bevételeket (hozamokat)? Sorolja fel a számlaosztályok számát és pontos megnevezését! Melyek azok a számlaosztályok, amelyek használata nem kötelező?

A főkönyvi könyvelésben alkalmazott eredményszámlák típusai, felépítése és jellemzői.

Mely főkönyvi számlacsoportban könyveljük az eredménykimutatások egyes bevétel-, illetve ráfordítás-csoportjait?

1. Az eredményszámlák rendezése az üzleti év zárásakor

Az eredményszámlák egyenlegeit mérlegszámlára történő átvezetéssel szüntetjük meg. Az átvezetéshez a 493. Adózott eredmény elszámolása számlát használjuk. Ezen összegezzük a beszámolási időszak (üzleti év) bevételeit (hozamait) és ráfordításait.






1.1 Az eredményszámlák átvezetése összköltség-eljárású eredménykimutatás esetén

A költségnemek átvezetése ráfordítás számlákra

Év közben a termelési (előállítási) költségeket az 51-57. számlacsoportokban rögzítjük.Ezek egyenlegei záráskor átvezetendők a 81-83. számlacsoportokba, mert az eredményt abevételek (hozamok) és ráfordítások különbözeteként kell megállapítani.

Az átvezetési műveletek végrehajtása előtt tekintsük át a 8. számlaosztály felépítését,amely a ráfordítások kimutatására szolgál.Az összköltség-eljárással készülő eredménykimutatáshoz az üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításait a:81. Anyagjellegű ráfordítások82. Személyi jellegű ráfordítások83. Értékcsökkenési leírásszámlacsoportok tartalmazzák (a 84-85. számlacsoportokat nem vezetjük).Ha ezeket összevetjük a költségek évközi kimutatására használt 51-57. számlacsoportokkal, láthatjuk az azonos tartalmat és felépítést.

Ha forgalmiköltség-eljárású eredménykimutatáshoz gyűjtjük az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit, akkor a 81-85. számlacsoportok ennek a funkciónak felelnek meg. A 81-82. számlacsoportokban a belföldi értékesítés közvetlen költségei,a 83-84. számlacsoportokban az export értékesítés közvetlen költségei,a 85. számlacsoportban az értékesítés közvetett költségei jelennek meg. Ezeket a számlákat év közben folyamatosan vezetjük.

Tudjuk, hogy a ráfordításoknak az eredménykimutatás formájától függő kimutatása (rendszerezése) csak az üzemi (üzleti) eredmény megállapításáig tér el egymástól, a 8. Ráfordítások további számlacsoportjai azonos tartalommal rendelkeznek.A 86. számlacsoportban az egyéb ráfordításokat,a 87. számlacsoportban a pénzügyi műveletek ráfordításait,a 88. számlacsoportban a rendkívüli ráfordításokat mutatjuk ki.

A termelési költségek átvezetését az 59. Költségnem átvezetési számla közbeiktatásával végezzük el. Az 59. átvezetési számla alkalmazása a világosság elvének érvényesülését szolgálja (az átvezetést követően is láthatóak a költségszámlák egyenlegei).

• Anyagjellegű ráfordítások átvezetése

T: 811. Anyagköltség K: 59/51. Anyagköltség átvezetési számlaT: 812. Igénybe vett szolgáltatások K: 59/52. Igénybe vett szolgáltatások átvezetési számlaT: 813. Egyéb szolgáltatások K: 59/53. Egyéb szolgáltatások átvezetési számla

• Személyi jellegű ráfordítások átvezetése

T: 821. Bérköltség K: 59/54. Bérköltség átvezetési számlaT: 822. Személyi jellegű egyéb kifizetések K: 59/55. Személyi jellegű egyéb kifizetések átvezetési számlaT: 823. Bérjárulékok K: 59/56. Bérjárulékok átvezetési számla

• Értékcsökkenési leírás átvezetése

T: 83. Értékcsökkenési leírás K. 59/57. Értékcsökkenési leírás átvezetési számla

Bevételek (hozamok) és ráfordítások átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára

(az átvezetésnél az eredménykimutatás felépítését követjük )

- Értékesítés árbevételének átvezetése

T: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla

- Aktivált saját teljesítmények átvezetése (ha Tartozik egyenlegű)

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 58. Aktivált saját teljesítmények

- Aktivált saját teljesítmények átvezetése (ha Követel egyenlegű)

T: 58. Aktivált saját teljesítmények K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla

- Egyéb bevételek átvezetése


T: 96. Egyéb bevételek K. 493. Adózott eredmény elszámolási számla

- Anyagjellegű ráfordítások átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 81. Anyagjellegű ráfordítások

- Személyi jellegű ráfordítások átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 82. Személyi jellegű ráfordítások

- Értékcsökkenési leírás átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 83. Értékcsökkenési leírás

- Egyéb ráfordítások átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 86. Egyéb ráfordítások

A fenti tételek átvezetése után a 493. számla egyenlege az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét mutatja.

- Pénzügyi műveletek bevételeinek átvezetése

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla

- Pénzügyi műveletek ráfordításainak átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

A pénzügyi műveletek tételeinek átvezetése után a 493. számla a szokásos vállalkozási eredmény összegét mutatja.

- Rendkívüli bevételek átvezetése

T: 98. Rendkívüli bevételek K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla

- Rendkívüli ráfordítások átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási K: 88. Rendkívüli ráfordítások számla

Az összes bevétel és ráfordítás átvezetését követően a 493. számla egyenlege azonos az eredménykimutatásban megállapított adózás előtti eredménnyel.

1.2 Az eredményszámlák átvezetése forgalmiköltség-eljárású eredménykimutatás esetén

A forgalmiköltség-eljárású eredménykimutatásban az értékesítés költségeit (ráfordításait)állítjuk szembe az értékesítés bevételeivel.Az értékesített termékek és szolgáltatások költségeit (ráfordításait) év közben a 81-85.számlacsoportok számláin vezetjük.

A bevételek és költségek átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára

- Értékesítés árbevételének átvezetése

T: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla

- Értékesítés közvetlen költségeinek átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 81-84. Értékesítés közvetlen költségei

- Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 85. Értékesítés közvetett költségei

- Egyéb bevételek átvezetése

T: 96. Egyéb bevételek K. 493. Adózott eredmény elszámolási számla


- Egyéb ráfordítások átvezetése

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 86. Egyéb ráfordítások

A fenti tételek átvezetése után a 493. számla egyenlege az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét mutatja.

A pénzügyi műveletek és a rendkívüli tételek átvezetése az összköltség-eljárású eredménykimutatásnál ismertetett módon történik, ezért azokat nem ismételjük meg.

1.3 Az adózás előtti eredmény elszámolása

Az eredménykimutatást a bevételek és ráfordítások főkönyvi számláinak záróegyenlege alapján az adózás előtti eredmény megállapításáig állítjuk össze.

Az adózás előtti eredmény felosztásának módját jogszabályi előírások és tulajdonosi döntések határozzák meg. Az adózás előtti eredményből részesedik:

• a központi költségvetés (társasági adó, különadó),

• a tulajdonosok (osztalék, részesedés)

• maga a vállalkozás (mérleg szerinti eredmény).

1.3.1 A társasági adó és a különadó megállapítása

A társasági adó és a különadó fogalmával, céljával, funkcióival az Adózási ismeretek tantárgy keretében részletesen foglalkoznak. Itt csak a témánk szempontjából legfontosabb elemeket emeljük ki.A társasági adózás szabályait a többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza.A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, melyet adóalap csökkentő és növelő tételek módosítanak. A módosítások célja sokrétű, ezeket az Adózási ismeretek során fogják megismerni.

• A társasági adó alapját csökkentő tételek

• a korábbi adóévek elhatárolt negatív adóalapja

• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre előző években képzett céltartalék tárgyévben felhasznált (bevételként elszámolt) összege - ezzel a következő leckében foglalkozunk

• az adótörvény szerint figyelembe vehető értékcsökkenési leírás

• fejlesztési tartalék

• a kapott (járó) osztalék címén elszámolt bevétel

• szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzési költségeinek meghatározott része

• sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatásaesetén a foglalkoztatás költségeinek egy része

• munkanélküli, vagy megváltozott munkaképességű magánszemély foglalkoztatási költségeinek egy része

• képzőművészeti alkotás beszerzési értéke

• visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, hitelező által elengedett kötelezettség

• követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés

• tárgyévet terhelő iparűzési adó összege

• adomány, közérdekű kötelezettségvállalás, stb.

• A társasági adó alapját növelő tételek:

• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék ráfordításként elszámolt összege

• terv szerinti költségként elszámolt értékcsökkenés

• nem a vállalkozási, bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások

• adóhatóság által kirótt bírság, pótlék

• követelésekre elszámolt értékvesztés

• elengedett követelés

• visszakötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz, stb.


A társaság adó alapját módosító tételek teljes körű felsorolását a hivatkozott törvény 7. és 8.§-ában találja meg.

? adózás előtti eredmény- adóalap csökkentő tételek+ adóalap növelő tételek= társasági adó alapja

Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap jelentősen eltérhet egymástól. Előfordulhat, hogy negatív adózás előtti eredmény esetén is keletkezik adófizetési kötelezettség, de ellenkezőleg, nyereség realizálása sem jelent mindig adómegállapítást.

• A társasági adó kiszámítása és könyvelése:

A társasági adó mértéke a hatályos szabályok szerint a pozitív adóalap 16 %-a (a törvényben meghatározott feltételek teljesülésekor 2008-tól 50 millió Ft adóalap összegéig 10 %).A számított társasági adó adókedvezményekkel csökkenthető. Ilyen adókedvezmény pl. beruházási adókedvezmény, térségi és egyéb adókedvezmény, kis- és középvállalkozások adókedvezménye, fejlesztési adókedvezmény.A fizetendő társasági adó könyvelése:

T: 891. Társasági adó K: 461. Társasági adó elszámolása

Átvezetés a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára:

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 891. Társasági adó

• Különadó megállapítása és könyvelése

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján a vállalkozásoknak 2006. szeptember 1-jétől az adózás előtti eredményt terhelő különadó fizetési kötelezettsége áll fenn.

A különadó alapjának meghatározása:

? adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek =különadó-alap

A különadó alapját növeli:

• a külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó

• a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz

• ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség

• térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, stb.

A különadó alapját csökkenti:

• a kapott (járó) osztalék

• a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, térítés nélkül átvett eszköz

• térítés nélkül kapott szolgáltatás

• az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, stb.

A különadó mértéke a hatályos jogszabály szerint a pozitív adóalap 4 %-a.

A fizetendő különadó könyvelése T: 891. Különadó K: 461. Különadó elszámolása

Átvezetés a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 891. Különadó

A társasági adó és a különadó átvezetése után a 493. számla az adózott eredmény összegét mutatja.

1.3.2 Osztalékfizetési kötelezettség

A tulajdonosokat megillető osztalék, részesedés megállapításának feltételeiről a létesítő okiratban kell rendelkezni.A vállalkozás beszámolójának elfogadásával egyidejűleg a legfőbb döntéshozó szerv (taggyűlés, közgyűlés, egyszemélyes társaságnál a tulajdonos) dönt az osztalék mértékéről és a kifizetés idejéről.Ha a tárgyévi adózott eredmény nem elegendő a fizetendő osztalék fedezetére, kiegészíthető a szabad eredménytartalékból.

Az osztalékfizetési korlát számítása

A számviteli törvény előírja, hogy a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként), ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege (= korrigált saját tőke) az osztalék (részesedés, kamatozó részvény kamata) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Az adózott eredmény kiegészítésére az eredménytartalék is csak a fenti feltétel teljesülése esetén vehető igénybe.


Nézzünk két példát az osztalékfizetési korlát meghatározására!

,,A" és ,,B" vállalat saját tőkéje az osztalékfizetés előtt az alábbiak szerint alakult (ezer Ft-ban):

Saját tőke ,,A" ,,B"Jegyzett tőke 25.000 25.000Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 2.000 2.000Tőketartalék 3.000 1.000Eredménytartalék 3.000 0Lekötött tartalék 5.000 3.000Értékelési tartalék 4.000 5.000 Tárgyévi adózott eredmény 2.000 5.000 Saját tőke 40.000 37.000

Mindkét vállalat 20 %-os osztalék kifizetését tervezi.Az osztalék fizetendő összege (25.000 - 2.000) x 0,2 = 4.600 ezer Ft. (A jegyzett de még be nem fizetett tőkére nem fizethető osztalék!),,A" vállalatnál a tárgyévi adózott eredményt a szabad eredménytartalékból ki kell egészíteni 2.600 ezer Ft-tal.Az osztalék kifizetése után a korrigált saját tőke (ezer Ft-ban):

Saját tőke osztalékfizetés előtt 40.000Lekötött tartalék - 5.000Értékelési tartalék - 4.000 Osztalékfizetési kötelezettség - 4.600 Korrigált saját tőke az osztalékfizetés után 26.400

magasabb, mint a jegyzett tőke, tehát az osztalék a megállapított összegben kifizethető.

,,B" vállalatnál a tárgyévi adózott eredmény fedezetet nyújt a tervezett osztalék kifizetésére.Az osztalék tervezett összegének kifizetése után a korrigált saját tőke összege (ezer Ft-ban):

Saját tőke osztalékfizetés előtt 37.000Lekötött tartalék - 3.000Értékelési tartalék - 5.000 Osztalékfizetési kötelezettség - 4.600 Korrigált saját tőke az osztalékfizetés után 24.400

ami alacsonyabb a jegyzett tőke összegénél, ezért csak 4.600 - 600 = 4.000 ezer Ft osztalék állapítható meg.

Osztalékfizetés kiegészítésére igénybe vett eredménytartalék könyvelése:

T: 413. Eredménytartalék K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla

Osztalékfizetési kötelezettség előírása:

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Ha a tulajdonosok csak a következő év(ek)ben kívánják a vállalkozásból kivenni az osztalékot, vagy a kifizetés időpontját nem határozzák meg, akkor a kifizetendő összeget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell nyilvántartásba venni.

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 44. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

A fizetendő osztalék lekönyvelése után a 493. számla egyenlege a mérleg szerinti eredményt mutatja, azt az összeget, amit a tulajdonosok a vállalkozásban hagytak. A pozitív mérleg szerinti eredmény az üzleti évben realizált vagyonnövekményt (a saját tőke tárgyévi növekedését) fejezi ki.

1.3.3 Mérleg szerinti eredmény elszámolása

Az adózott eredmény osztalékfizetési kötelezettséggel csökkentett összegének könyvelése:

T: 493. Adózott eredmény elszámolási számla K: 419. Mérleg szerinti eredmény (nyereség)

Ha az adózott eredmény negatív:

T: 419. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) K: 493. Adózott eredmény elszámolási számla


1.3.4 Évnyitás után az előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba

Ha az előző évi mérleg szerinti eredmény pozitív (nyereség):

T: 419. Mérleg szerinti eredmény K: 413. Eredménytartalék

Ha az előző évi mérleg szerinti eredmény negatív (veszteség):

T: 413. Eredménytartalék K: 419. Mérleg szerinti eredmény


1. Mi a 493. főkönyvi számla funkciója az eredmény elszámolásakor? Az átvezetési műveletek elvégzése után milyen egyenlegű a számla?

2. Mit jelent az eredmény felosztása? Ki milyen módon részesedik a vállalkozás realizált eredményéből?

3. Melyek a leggyakoribb társasági alapot módosító tételek?

4. Miért vehető igénybe az eredménytartalék a fizetendő osztalék kiegészítésére?

5. Miért állít fel osztalékfizetési korlátot a számviteli törvény? Milyen feltételekhez köti az osztalék kifizetésének mértékét?


1. feladat - leírásHatározza meg a kifizethető osztalék maximumát az alábbi esetekben (adatok ezer Ft-ban)!Megnevezés ,,A" ,,B" ,,C"Jegyzett tőke 20.000 20.000 20.000Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 2.000 2.000 2.000Tőketartalék 4.000 3.000 10.000Eredménytartalék 0 - 4.000 14.000Lekötött tartalék 6.000 6.000 6.000Értékelési tartalék 12.000 12.000 12.000Tárgyévi adózott eredmény 8.000 8.000 - 5.000Saját tőke osztalékfizetés előtt 48.000 43.000 55.000

Megoldás

2. feladat - leírásReménykeltő Kft. bevétel (hozam) és ráfordítás számlái 2007. december 31-én az alábbi egyenlegeket mutatják (ezer Ft-ban):

........ Belföldi értékesítés nettó árbevétele 90.000

........ Exportértékesítés nettó árbevétele 8.500

........ Saját termelésű készletek állományváltozása - 2.000

........ Saját előállítású eszközök aktivált értéke 7.000

........ Egyéb bevételek 4.500

........ Anyagköltség 56.000

........ Egyéb szolgáltatások értéke 40

........ Eladott áruk beszerzési értéke 11.250

........ Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2.500

........ Bérköltség 16.000

........ Bérjárulékok 6.240

........ Értékcsökkenési leírás .......

........ Egyéb ráfordítások 4.170



........ Pénzügyi műveletek bevételei 11.000

........ Pénzügyi műveletek ráfordításai 8.400

........ Rendkívüli bevételek 14.600

....... Rendkívüli ráfordítások 17.100

........ Belföldi értékesítés közvetlen költségei 51.700

...... Exportértékesítés közvetlen költségei 3.400

...... . Értékesítés közvetett költségei 35.930

A társasági adó alapját módosító tételek:

kapott osztalék 6.200értékcsökkenési leírás Szt. szerint ............értékcsökkenési leírás Ta. szerint 3.400elengedett kötelezettség 50térítés nélküli átadás 1.250előző évek elhatárolt adóalapja 700fizetett adóbírság, késedelmi pótlék 1.600

Társasági adó kulcsa 16 %A különadó alapját módosító tételek egyenlege 0 %Különadó kulcsa 4 %Jóváhagyott osztalék 1.500

Feladat:

• Írja be a főkönyvi számlák számát!

• Állapítsa meg a hiányzó adatokat!

• Könyvelje le az eredményszámlák átvezetését összköltség-eljárású és forgalmiköltség-eljárású eredménykimutatás készítéséhez!

• Számolja el és könyvelje le az eredmény felosztását!A könyvelési feladatokat naplón és főkönyvi számlavázlatokon végezze el!




Megoldás

Megoldókulcs

1. feladat:

ld. a feladatnál!

2. feladat:

ld. a feladatnál!

18. lecke. Céltartalékok

A céltartalékokkal a Számvitel alapjai kurzus keretében csak érintőlegesen foglalkoztunk.

1. A céltartalék fogalma

Olyan passzíva, amellyel a vállalkozás az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét, fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. (Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2006. MKVK Oktatási Központ Bp. 361. oldal)

A céltartalék olyan eredménykorrekció, amelyik a múltban vállalt, vagy folyamatban lévő ügyletekből származó, a jövőben ráfordítást jelentő kötelezettségekhez, jelentős és ismétlődő, de esedékességét és összegét tekintve bizonytalan jövőbeni költségekhez kapcsolódik.A céltartalék tehát olyan jövőbeni eseményekkel áll kapcsolatban, amelyek bekövetkezése még nem bizonyos (sem összegét, sem időpontját illetően), de a rendelkezésre álló információk alapján a tárgyidőszaki eredményt - az óvatosság és az összemérés elvéből következően - mégis indokolt csökkenteni, mert ezzel fedezetet teremtünk az esemény tényleges bekövetkezésekor keletkező ráfordításokra.A tárgyévi eredmény csökkentése éppen azért szükséges, mert ezek a kötelezettségek, költségek, ráfordítások a tárgyidőszak tevékenységéből erednek. A képzett összeget a következő év(ek)ben az esemény tényleges bekövetkezésekor feloldjuk (felhasználjuk).



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/17_megoldas.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pu.szamv.1.17.lecke_onell.2.feladat_3.o_jav.doc



2. A céltartalékok kimutatása a mérlegben és a főkönyvi nyilvántartásokban

A céltartalékokat a források között, a saját tőkétől elkülönítetten, az E mérlegfőcsoportban mutatjuk ki.

Összetevői (mérlegtételei):

• Céltartalék a várható kötelezettségekre

• Céltartalék a jövőbeni költségekre

• Egyéb céltartalék

A céltartalékokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni.

A könyvviteli nyilvántartásban a 41. számlacsoportban szerepelnek.

A céltartalék képzése és feloldása (felhasználása) szokásos gazdasági eseménynek minősül, az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között számolandó el.A céltartalék képzésének szabályait a számviteli politikában kell rögzíteni.

A számviteli törvény meghatározza azokat az eseteket, amelyekre a céltartalék képzése kötelező, és azokat, amikor a vállalkozás döntésétől függ, hogy kíván-e a tartalékolás e lehetőségével élni.

3. Céltartalék a várható kötelezettségekre

Kötelező céltartalékot képezni azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik féllel szembeni kötelezettségekre, amelyek várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük, vagy esedékességük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította:

3.1 A várható kötelezettségekre képzett céltartalék jogcímei

Jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek

Ha egy vállalkozó olyan terméket állít elő és értékesít, amelyhez jogszabályon alapuló garanciális kötelezettség kapcsolódik, e kötelezettségéből eredően a jövőben várhatóan ráfordításai keletkeznek (pl. tartós fogyasztási cikkek gyártói, épület-beruházások kivitelezői).A céltartalék képzésével éppen a következő években várható ráfordítások fedezetét teremtjük meg az előállítás, értékesítés évének eredménye terhére.

A képzett céltartalék összege függ:

• a garanciális kötelezettség időtartamától,

• a tárgyévi értékesítés volumenétől,

• az értékesített termékek minőségétől,

• az előző időszakok garanciális költségeinek alakulásától.

Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan, általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de bekövetkezése egy jövőbeni eseménytől függ, ezért a mérlegben nem szerepeltethető.

Függő kötelezettségek a következők:

• kezességvállalás, váltókezesi kötelezettség (ha az eredeti adós valamilyen ok miatt nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, és így a kezes kötelezettségeként jelenik meg),

• garanciavállalás (a várható jövőbeni kedvezőtlen esemény miatt kerülhet sor a garancia lehívására),

• fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott vagyontárgyak átadására vonatkozó kötelezettségek,

• mérlegkészítés időpontjáig le nem zárult opciós ügyletek (ha azok várhatóan veszteséggel zárulnak),

• le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható fizetési kötelezettségek.

Biztos (jövőbeni) kötelezettségek

Ezek olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, de a szerződések teljesítése még


nem történt meg, ezért a mérlegben nem szerepelhetnek.

Ide tartoznak:

• a határidős adásvételi ügyletek

• a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek.

A céltartalék képzés összegét a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján az ügyletekből származó várható veszteség határozza meg.

Korengedményes nyugdíj, végkielégítés

Ha a munkavállalót az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazták, a korhatár eléréséig a vállalkozást terheli a nyugdíjfizetési kötelezettség. A céltartalék képzés összege a nyugdíjbiztosító határozata alapján kerül kiszámításra.Ha a tárgyévi elbocsátások miatt a végkielégítés kifizetése a következő üzleti évben esedékes, ennek fedezetére a kalkulált összegű céltartalékot kell képezni.

Környezetvédelmi kötelezettségek

A bányászatról, a villamos energiáról szóló törvények az érintett vállalkozások számára környezetvédelmi kötelezettségeket írnak elő (pl. rekultiváció), amelyek nem ütemesen, hanem lökésszerűen jelentkeznek és gyakran évek múlva jelentenek veszteséget és egyben fizetési kötelezettséget. Az összemérés elvéből kiindulva a fizetési kötelezettség fedezetét céltartalék képzésével kell biztosítani a környezetvédelmi terv alapján.

3.2 A várható kötelezettségekre képzett céltartalék könyvviteli elszámolása

• A függő kötelezettségeket és a jövőbeni biztos kötelezettségeket a 0. számlaosztályban nyilván kell tartani, míg a kötelezettséget keletkeztető ügylet teljesítése le nem zárult, vagy a szerződés szerint le nem járt.

T: 012. Függő kötelezettségek ellenszámla K: 011. Függő kötelezettségekT: 022. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek ellenszámla K: 021. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek

• A nyilvántartott összegnek megfelelő céltartalék képzése

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre

• A várható kötelezettség megszüntetése, ha a kötelezettséget a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, vagy a teljesítése esedékessé vált.

T: 011. Függő kötelezettségek K: 012. Függő kötelezettségek ellenszámlaT: 021. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek K: 022. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek ellenszámla

• A kivezetéssel egyidejűleg a céltartalék feloldása

T: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre K: 96. Egyéb bevételek

• Kötelezettség állományba vétele esedékessé váláskor a ténylegesen felmerült összegben

T: 5-8. Ráfordítások K: 44-47. Kötelezettségek

Vállalkozásuk 2005-ben kezességet vállalt a leányvállalata által április 1-jén felvett 6.000.000 Ft összegű, 18 hónapos lejáratú bankhitelére, melyet két egyenlő részletben kell visszafizetnie. A törlesztés esedékessége: 2005. november 30 és 2006. november 30.Hogyan jelenik meg a vállalkozásunk könyveiben a kezességvállalás?

1. 2005. április 1.Kezességvállalás nyilvántartásba vétele:T: 011. Függő kötelezettségek ellenszámla K: 012. Függő kötelezettségek 6.000.000 Ft

2. 2005. április 1.Céltartalék képzés:T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre 6.000.000 Ft

2005. november 30-án a leányvállalat törlesztette az esedékes részletet, ezért a kezességvállalás összege csökkent.3. 2005. november 30.A kötelezettség csökkenésének rögzítése:T: 012. Függő kötelezettségek K : 011. Függő kötelezettségek ellenszámla 3.000.000 Ft


4. 2005. november 30.Céltartalék feloldása:T: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre K: 96. Egyéb bevételek 3.000.000 Ft

A 2005. évi mérlegben a kezességvállalás miatt képzett céltartalék 3.000.000 Ft-tal csökkenti a vállalkozásunk eredményét.

2006. november 30-án a leányvállalat a nehéz pénzügyi helyzete miatt az esedékes törlesztőrészlet 60 %-át tudta teljesíteni, 1.200.000 Ft-ot a vállalkozásunk utalt át a banknak.

A 2006. évi gazdasági események könyvelése:

1. 2006. november 30.A leányvállalati hiteltartozás nyilvántartásba vétele:T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1.200.000 Ft (Átvállalt kötelezettségek)

2. 2006. november 30.Céltartalék feloldása:T: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre K: 96. Egyéb bevételek 3.000.000 Ft

3. 2006. november 30.Megszűnt kötelezettség kivezetése:T: 012. Függő kötelezettségek K: 011. Függő kötelezettségek ellenszámla 3.000.000 Ft

4. 2006. december 1.Kötelezettség átutalása a banknak:T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 384. Elszámolási betétszámla 1.200.000 Ft

2006-ban az átvállalt tartozás összege és a céltartalék felhasználás (feloldás) egyenlege +1.800.000 Ft eredménynövekedés.A kezességvállalás miatti veszteség a 2005-2006. évi eredményt együttesen 1.200.000 Ft-tal csökkentette.Ábrázolja főkönyvi számlavázlatokon a két év kezességvállalással összefüggő gazdasági eseményeit és elemezze az eredményre gyakorolt hatását!

• Céltartalék képzése egyéb várható kötelezettségekre

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre

• Következő év(ek)ben a ténylegesen felmerült kötelezettségek elszámolása

T: 5-8. Ráfordítások K: 1-3. Eszközök, vagy 44-47. Kötelezettségek

• Következő év(ek)ben a korábban képzett céltartalék feloldása: T: 42. Céltartalék várható kötelezettségekre K: 96. Egyéb bevételek

A példánkban szereplő vállalkozás 2005-ben 350.000 ezer Ft értékű bútort állított elő és értékesített. Az előző évek statisztikai adatai alapján az utólag felmerült garanciális javítási költségek átlagosan az árbevétel 3,5 %-át teszik ki. A tapasztalati adatokra alapozva 2005-re 12.250 ezer Ft összegű céltartalékot képezett a várható garanciális kötelezettségek fedezetére.2006-ban a ténylegesen felmerült garanciális javítási költség 9.188 ezer Ft volt. (A bútorgyár 12 havi garanciát vállal a termékeire.)

Könyveljük le a gazdasági eseményeket 2005-ben és 2006-ban!

1. 2005-ben céltartalék képzés 12.250.000 Ft.T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Céltartalék a várható kötelezettségekre 12.250.000 Ft

A céltartalék képzés miatt 2005-ben az eredmény 12.250.000 Ft-tal csökkent.Az eredménycsökkenés azt az évet terheli, amelyben értékesítették a jövőben várhatóangaranciális javításra szoruló termékeket.

2. A 2006-ban ténylegesen felmerült garanciális költségek elszámolása: T: 5-8. Ráfordítások K: 1-3. Eszközök, 44-47. Kötelezettségek 9.188.000 Ft 3. Az előző évben képzett céltartalék feloldása T: 42. Céltartalék a várható kötelezettségekre K: 96. Egyéb bevételek 12.250.000 Ft


2. A 2006-ban ténylegesen felmerült garanciális költségek elszámolása:T: 5-8. Ráfordítások K: 1-3. Eszközök, 44-47. Kötelezettségek 9.188.000 Ft

3. Az előző évben képzett céltartalék feloldása:T: 42. Céltartalék a várható kötelezettségekre K: 96. Egyéb bevételek 12.250.000 Ft

2006-ban a garanciális javítások költségei a tervezettnél kedvezőbben alakultak, ez a körülmény az üzleti év eredményét 3.062 ezer Ft-tal javította.

4. Céltartalék képzés a jövőbeni költségekre

4.1 A jövőben költségekre képzett céltartalék jogcímei

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jövőben jelentkező olyan nagyobb összegű költségek fedezetére, amelyek időszakonként, de nem rendszeresen, várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek, és az eszközök között nem aktiválhatók, a vállalkozás ilyen címen céltartalékot képezzen.Ezeknek a költségeknek további jellemzője, hogy összegük, vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, szerződéssel nem alátámasztottak.Ilyen időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek:

• nem folyamatos fenntartási költségek,

• nem aktiválandó átszervezési költségek,

• környezetvédelemmel kapcsolatos - nem jogszabályon alapuló - költségek.

A jövőbeni költségekre képzett céltartalékkal (,,előrehozott költségekkel") az egyes üzleti évek eredménye pontosabban tervezhetővé válik.Fontos megjegyezni, hogy a tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire, az eszközök veszteség jellegű értékváltozásaira céltartalék nem képezhető.

4.2 A jövőbeni költségekre képzett céltartalék könyvviteli elszámolása

• Céltartalék képzése év végén

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Céltartalék jövőbeni költségekre

• A ténylegesen felmerült költségek elszámolása a következő év(ek)ben

T: 51-57. Költségek K: 1-3. Eszközök, 44-47. Kötelezettségek

Következő év(ek)ben a korábban képzett céltartalék feloldása (felhasználása) T: 42. Céltartalék jövőbeni költségekre K: 96. Egyéb bevételek

A vállalkozás anyagraktárának tetőszerkezetét 2005. novemberében az orkánerejű szél megrongálta, a zord időjárás miatt azonban az év végéig nem volt lehetőség a megjavítására. A szakértők becslése szerint a viharkár okozta helyreállítás 4.750.000 Ft-ba fog kerülni.A munkák elvégzésére 2006. márciusban került sor, melyekről a kivitelező5.025.000 Ft + 20 % áfa összegű számlát állított ki.A vállalkozás számviteli politikája szerint a 3.000.000 Ft feletti összegű eseti fenntartási költségekre céltartalékot képez.Hogyan rögzítjük a gazdasági eseményeket 2005-ben és 2006-ban?

1. 2005-ben a jövőbeni költségek fedezetére 4.750.000 Ft céltartalék képzése.T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Céltartalék jövőbeni költségekre 4.750.000 Ft


2005-ben a következő évben felmerülő költségekre képzett céltartalék az üzleti éveredményét 4.750.000 Ft-tal csökkentette.

2. 2006. márciusban a javítási számla rögzítése:T: 52. Igénybe vett szolgáltatások K: 45. Szállítók 5.025.000 FtT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 45. Szállítók 1.005.000 Ft

3. A képzett céltartalék felhasználása (feloldása):T: 42. Céltartalék jövőbeni költségekre K: 96. Egyéb bevételek 4.750.000 Ft

A tetőjavítás előzetesen becsült és tényleges bekerülési értékének különbsége 275.000 Ft, ami a 2006. évi eredményt terheli (52. Igénybe vett szolgáltatások-96. Egyéb bevételek /céltartalék feloldása).Az összemérés és az óvatosság elve következetesen érvényesül azzal, hogy a vállalkozás a jövőbeni költségeire céltartalékot képezett. Az eredménycsökkenés becsült összege azt az évet terheli, amelyben a gazdasági esemény (a viharkár miatti vagyoncsökkenés) bekövetkezett.

5. Egyéb céltartalék

A számviteli törvény szerint az egyéb céltartalékok között kell kimutatni a mérlegben a halasztott ráfordításként elszámolt nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalékot.(A törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet is előírhat egyéb jogcímet céltartalék képzésre, mi ez utóbbiakkal e tantárgy keretében nem foglalkozunk.)Ha a vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.Ez az első olvasásra bonyolult szabály érthetőbbé válik, ha az elszámolás menetét lépésről lépésre végigvezetjük.A vállalkozás a számviteli politikában dönthet úgy, hogy a beruházáshoz, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló hosszú lejáratú kötelezettségei év végi értékeléséből származó árfolyamveszteséget aktív időbeli elhatárolás alá vonja. (Az elszámolt árfolyamveszteség pénzügyi műveletek ráfordítása, csökkenti az eredményt. Az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával elhalasztja annak eredményrontó hatását.) Ezáltal a nem realizált árfolyamveszteség nem csökkenti a tárgyévi szokásos vállalkozási eredményt.Ha a vállalkozás élt az elhatárolás lehetőségével, akkor kötelező a céltartalék képzése.

Az elszámolás menete:

• Év végén a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékeljük az összes devizás eszközt és kötelezettséget.

• Ha az összevont árfolyamveszteség jelentősnek minősül, akkor a beruházásra és vagyoni értékű jog beszerzésére felvett hosszú lejáratú devizahitelt, illetve a devizakötvény kibocsátásából származó kötelezettséget is át kell értékelni.

A kimutatott (nem realizált) árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni. T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Beruházási hitelek devizábanT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Devizakötvény kibocsátásából származó kötelezettségek

• Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása: T:39. Aktív időbeli elhatárolások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai (Halasztott ráfordítások)


• Az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség után céltartalékot kell képezni a következőképpen:

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Egyéb céltartalék

• Lekötött tartalék képzése az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegében: T: 413. Eredménytartalék K: 414. Lekötött tartalék

• A következő évben a törlesztésből adódóan az előző időszaki elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség egy része realizálódik, így az elhatárolás törlesztéssel arányos részét meg kell szüntetni.

Törlesztés elszámolása:

T: 44. Beruházási hitelek devizában K: 38. PénzeszközökT: 44. Devizakötvény kibocsátásából K: 38. Pénzeszközökszármazó kötelezettségek

Törlesztés során pénzügyileg realizált árfolyamnyereség elszámolása:

T: 44. Beruházási hitelek devizában K: 97. Pénzügyi műveletek bevételeiT: 44. Devizakötvény kibocsátásából K: 97. Pénzügyi műveletek bevételeiszármazó kötelezettségek

vagy

Törlesztés során pénzügyileg realizált árfolyamveszteség elszámolása:

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Beruházási hitelek devizábanT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Devizakötvény kibocsátásából származó kötelezettségek

Törlesztésre jutó halasztott ráfordítás feloldása:

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 39. Aktív időbeli elhatárolások (Halasztott ráfordítások)

• Év végén az elszámolás módja azonos az előbbiekkel. Ha az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben a céltartalékot növelni kell az egyéb ráfordítások terhére, vagy csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben.

A nem realizált árfolyamveszteség elszámolása:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Beruházási hitelek devizábanT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Devizakötvény kibocsátásából származó kötelezettségek

• Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása az üzleti év végén: T: 39. Aktív időbeli elhatárolások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai(Halasztott ráfordítások)

• Ha a következő évben az év végi értékeléskor árfolyamnyereség keletkezik, annak összegével csökkenteni kell az elhatárolt árfolyamveszteséget.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 39. Aktív időbeli elhatárolások (Halasztott ráfordítások)

• Az elhatárolt, nem realizált árfolyamveszteség miatt szükséges céltartalék feloldása: T: 42. Egyéb céltartalék K: 96. Egyéb bevételek


vagy

Az elhatárolt, nem realizált árfolyam veszteség miatt szükséges céltartalék képzés: T: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Egyéb céltartalék

Lekötött tartalék rendezése az elhatárolt árfolyam-veszteség és a céltartalék különbözetének összegére:T: 413. Eredménytartalék K: 414. Lekötött tartalék

vagy


Ha az elhatárolt árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalékot is fel kell oldani.

Ha a vállalkozás nem élt az év végi értékelésből származó árfolyamveszteség elhatárolásával, akkor céltartalék sem képezhető.

Vállalkozásunk 2005. július 1-jén 100.000 EUR beruházási hitelt vett fel 4 éves lejáratra.A törlesztés egyenlő részletekben minden év június 30-án esedékes.A vállalkozás minden árfolyam-különbözetet jelentősnek minősít.A számviteli politikája szerint a külföldi pénzértékre szóló beruházási hitel év végi értékelésekor megállapított, nem realizált árfolyamveszteséget elhatárolja.Az EUR árfolyamai:2005. július 1. 259 Ft/EUR2005. december 31. 263 Ft/EUR2006. június 30. 253 Ft/EUR2006. december 31. 260 Ft/EUR

Könyveljük le a 2005. és 2006. évi gazdasági eseményeket!

1. 2005. július 1.Beruházási hitel felvétele: 100.000 EUR x 259 Ft/EURT: 386. Devizabetét számla K: 44. Beruházási hitelek 25.900.000 Ft

2. 2005. december 31.Beruházási hitel nem realizált árfolyam-vesztesége:100.000 EUR x (263-259) Ft/EUR = 400.000 FtT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 44. Beruházási hitelek 400.000 Ft

3. 2005. december 31.Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása:T: 39. Aktív időbeli elhatárolások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai(Halasztott ráfordítások) 400.000 Ft

4. 2005. december 31.Céltartalék képzés: 400.000 Ft x 6hó/48 hó = 50.000 FtT: 86. Egyéb ráfordítások K: 42. Egyéb céltartalékok 50.000 Ft

5. 2005. december 31.Céltartalék képzés miatt átvezetés a lekötött tartalékba:400.000 - 50.000 = 350.000 FtT: 413. Eredménytartalék K: 414. Lekötött tartalék 350.000 Ft

A főkönyvi számlák záróegyenlegei alapján megállapítható, hogy a vállalkozás eredménye a beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolásával 400.000 Ft helyett csak a képzett céltartalék összegével, 50.000 Ft-tal csökkent.

2006. évi gazdasági események


1. 2006. június 30.Hiteltörlesztés: 25.000 EUR x 253 Ft/EUR = 6.325.000 FtT: 44. Beruházási hitelek K: 386. Devizabetét számla 6.325.000 Ft

2. 2006. június 30.Realizált árfolyamnyereség elszámolása pénzügyi teljesítéskor:25.000 EUR x (263-253) Ft/EUR = 250.000 FtT: 44. Beruházási hitelek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei250.000 Ft

3. 2006. június 30.Elhatárolt árfolyamveszteség feloldása:400.000 Ft x 25.000 EUR /100.000 EUR = 100.000 FtT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 39. Aktív időbeli elhatárolások(Halasztott ráfordítások) 100.000 Ft

4. 2006. december 31.Beruházási hitel év végi értékelése:75.000 EUR x (263-260) Ft/EUR = 225.000 Ft árf. nyereségT: 44. Beruházási hitelek K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei 225.000 Ft

5. 2006. december 31.Az árfolyamnyereség összegével az elhatárolt árfolyamveszteséget csökkenteni kell.Az elhatárolt árfolyamveszteség összege (a 39. számla egyenlege)400.000 - 100.000 = 300.000 FtEz a összeg csökkentendő a 2006. évi nem realizált árfolyamnyereséggel.300.000 - 225.000 = 75.000 FtT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 39. Aktív időbeli elhatárolások(Halasztott ráfordítások) 225.000 Ft

6. 2006. december 31.Céltartalék képzési kötelezettség a 39. számla egyenlege alapján:75.000 Ft x 18 hó/48 hó = 28.125 FtElőző évben képzett céltartalék 50.000 FtCéltartalék feloldása: 50.000 - 28.125 = 21.875 FtT: 42. Egyéb céltartalékok K: 96. Egyéb bevételek 21.875 Ft

7. 2006. december 31.Céltartalék feloldása miatt lekötött tartalék visszavezetése:Az elhatárolt árfolyamveszteség 75.000 Ft, a céltartalék összege 28.125 Ft.Az előző évben lekötött 350.000 Ft-ot csökkenteni kell75.000 - 28.125 = 46.875 Ft-raT: 414. Lekötött tartalék K: 413. Eredménytartalék 303.125 Ft

2006-ban a vállalkozás 475.000 Ft árfolyamnyereséget számolt el. A nem realizált árfolyamveszteség előző évi elhatárolása miatt viszont az eredménye összesen 171.875 Ft-tal nőtt.Az elhatárolás lehetőségének választásával a két vizsgált év eredménye kiegyenlítettebben alakult.


1. Miben különbözik a céltartalék a saját tőke összetevőitől? Milyen kapcsolat áll fenn a céltartalékok és a saját tőke között?

2. Milyen címen kötelező, milyen címen lehet céltartalékot képezni?

3. Milyen kérdéseket kell szabályoznia a vállalkozásnak a céltartalékokkal összefüggésben a számviteli politikában?

4. Sorolja fel a várható kötelezettségekre képzett céltartalék jogcímeit!

5. A függő kötelezettség fogalma. Soroljon fel példákat függő kötelezettségekre!


6. A biztos (jövőbeni) kötelezettség fogalma. Soroljon fel biztos (jövőbeni) kötelezettségeket!

7. Milyen jövőbeni költségekre nem képezhető céltartalék?

8. Képezhető-e céltartalék beruházásra? Miért?

9. Milyen feltételei vannak a devizában fennálló beruházási hiteltartozás év végi értékeléséből származó árfolyamveszteség elhatárolásának?

10. Miért lehet előnyös a devizában fennálló beruházási hitellel rendelkező vállalkozás számára az év végi értékelésből eredő árfolyamveszteség elhatárolása?

11. Hogyan számítjuk ki az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék összegét az elhatárolás első évében és a további években?




- igen- nem

Képezhető-e céltartalék a következő gazdasági eseményekre?

Az üzemek fűtési rendszerének felújítására. (1).................

A következő évben fizetendő környezetvédelmi bírságra. (2).................

A részvények árfolyamcsökkenésének várható veszteségére. (3).................

A számítógépek karbantartási átalánydíjára. (4).................

Felmondási időre járó, következő évben fizetendő munkabérre. (5).................

Munkáltató által fizetendő baleseti járadékra. (6).................

Váltókezességre. (7).................

Készletek értékvesztésére. (8).................

Fizetendő hitelkamatra. (9).................

Peres ügyekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségekre. (10).................

Nem aktiválandó átszervezési költségekre. (11).................

A szállítóknak következő évben fizetendő késedelmi kamatra. (12).................

Hosszú lejáratú devizás kötelezettségek el nem határolt árfolyamveszteségére. (13).................2. feladat - leírásA Reménykeltő Kft a 2005. évi mérlegében kimutatott céltartalékok összege az alábbiak szerint alakult:

• Céltartalék a várható kötelezettségekre - hozzájárulás korengedményes nyugdíjhoz 4.000.000 Ft - következő két évi garanciális kötelezettségekre 15.600.000 Ft - peres ügyekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségekre 1.800.000 Ft Összesen: 21.400.000 Ft

• Céltartalék a jövőbeni költségekre - talajszennyezés miatt elvégzendő talajcserére 28.000.000 Ft - irodaépület fenntartási költségeire 12.000.000 Ft Összesen: 40.000.000 Ft

A céltartalékok elszámolásával összefüggő kiemelt 2006. évi gazdasági események:

1. Március 1.A vállalkozás informatikai fejlesztésre (beruházásra) 75.000 $ összegű 60 hónapos lejáratú hitelt vett fel a számlavezető bankjától. A bank az összeget átutalta a devizabetét számlára. A jóváírás napján érvényes választott árfolyam 172 Ft/$. Devizaszámla-kivonat sorszáma: B-017.

2. Március 15.A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak átutalta a II. félévre esedékes korengedményes nyugdíjak összegét, 435.000 Ft-ot. Elszámolási betétszámla-kivonat sorszáma: B-036.

3. Március 31.Kezességet vállalt egyik vevője 855.000 Ft névértékű váltótartozásáért. Vegyes bizonylat sorszáma: V-042.

4. Május 22.Megérkezett a kivitelező építőipari cég számlája az irodaépület festés-mázolási munkáiról. A számla végösszege 13.108.000 Ft + 20 % áfa. Szállító számla sorszáma: Sz-290.


5. November 17.Az ügyvéd arról tájékoztatta a cégvezetést, hogy a folyamatban lévő peres ügyek az év végéig nem zárulnak le, de előre láthatólag még további 800.000 Ft fizetési kötelezettségre kell számítani. Vegyes bizonylat sorszáma: V-299.

6. November 20.Befejeződött a talajszennyezés miatti talajcsere, melyet a megbízott vállalkozás 25.720.000 Ft + 20 % áfa összegért végzett el. Szállító számla sorszáma: Sz-813.

7. December 15.A költségek csökkentése érdekében szükség volt az adminisztratív állomány leépítésére. A munkáltatói rendes felmondást december 15-én kézbesítették 10 dolgozónak. A munkavállalók munkaviszonya 2007. január 15-én szűnik meg. A kifizetendő végkielégítés összege 5.835.000 Ft. Vegyes bizonylat sorszáma: V-351.

8. December 31.A társaság termékeinek garanciális szervizelését végző vállalkozó 7.614.000 + 20 % áfa összegről nyújtotta be a számlát a tárgyévben elvégzett garanciális munkákért. Szállító számla sorszáma: Sz-1094.

9. December 31.A tárgyévben előállított és értékesített 24 hónapos garanciális kötelezettség alá tartozó termékek árbevétele 89.400.000 Ft. A várható garanciális javítási költségek összege az árbevétel 5 %-a. Vegyes bizonylat sorszáma: V-467.

10. December 31.A $ árfolyama a fordulónapon 182 Ft. A társaság minden árfolyam-különbözetet jelentősnek minősít. A számviteli politikája szerint a beruházásra felvett hosszú lejáratú devizahitel év végi értékelésből származó árfolyamveszteségét elhatárolja. Vegyes bizonylat sorszáma: V-468.

Feladat:

• Nyissa meg a céltartalék számlákat!

• Naplón és főkönyvi számlavázlatokon könyvelje le a gazdasági eseményeket!

• Állapítsa meg a céltartalékok záróegyenlegét!




Megoldás

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - nem(2) - nem(3) - nem(4) - nem(5) - igen(6) - igen(7) - igen(8) - nem(9) - nem(10) - igen(11) - igen(12) - nem(13) - nem

2. feladat:

ld. a feladatnál!

19. lecke. A kötelezettségek értékelése és könyvviteli elszámolása

A kötelezettségekkel a Számvitel alapjai 8. leckéjében foglalkoztunk. Meghatároztuk a kötelezettségek fogalmát, bemutattuk csoportosításukat a mérlegben, és definiáltuk az egyes csoportokba tartozó mérlegtételeket.

A következő kérdések megválaszolásával ellenőrizze a kötelezettségekről eddig szerzett ismereteit a számviteli és pénzügyi tanulmányai alapján!

Határozza meg a kötelezettségek fogalmát!

Mi az alapvető különbség a saját tőke és a kötelezettségek között?

Milyen szempont szerint csoportosítjuk a kötelezettségeket a mérlegben?

Sorolja fel a kötelezettségek mérlegcsoportjait és a mérlegben használt jelölésüket!

Melyek a hátrasorolt kötelezettségek sajátos jellemzői?




http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.18.lecke_oenell.megold.2.o.doc


Mi az eltérés a hitel és a kölcsön számviteli értelmezésében?

A lízing fogalma, fajtái.

Mi az azonosság és az eltérés a pénzügyi lízing és a beruházás között?

Mi az azonosság és az eltérés a pénzügyi lízing és a bérlet között?

Melyek a külföldi fizetőeszközre szóló kötelezettségek év végi értékelésének szabályai?

A könyvviteli nyilvántartásban mely számlacsoportokban mutatjuk ki a hátrasorolt, a hosszú lejáratú és a rövid lejáratú kötelezettségeket?

1. A kötelezettségek értékelése és nyilvántartása a könyvviteli elszámolásban

1.1 A kötelezettségek értékelése állományba vételkor

A kötelezettségeket az állományba vételt (passziválást) megelőzően minősíteni kell az alábbi szempontok figyelembe vételével:

• A hitelezőhöz való viszony alapján a kötelezettség keletkezhet kapcsolt vállalkozással, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban nem lévő vállalkozással szemben.

A kapcsolt vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben fennálló tartozást annak közgazdasági tartalmától függetlenül:

• kapcsolt vállalkozással szemben fennálló vagy

• egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben fennálló kötelezettségként kell kimutatni.

• Lejárat szerinti minősítés alapján a kötelezettségeket a hosszú-, vagy rövid lejáratú, speciális feltételek esetén a hátrasorolt kötelezettségek közé soroljuk.

• Közgazdasági tartalom szerint kell minősíteni és besorolni a nem részesedési viszonyban álló gazdálkodó szervezetekkel, magánszemélyekkel szemben keletkezett tartozásokat. E szerint a kötelezettség lehet kapott kölcsön, hitel, kötvénykibocsátás miatti tartozás, kapott előleg, szállítói tartozás, váltótartozás vagy egyéb kötelezettség.

Milyen értéken vesszük állományba a kötelezettségeket?

A mérlegben és a könyvviteli nyilvántartásokban csak az elismert kötelezettségeket lehet kimutatni a pontosan ismert vagy meghatározható összegben.

• A vevőktől kapott előlegeket a ténylegesen befolyt (fizetendő általános forgalmi adót is magában foglaló) összegben kell a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba venni és a mérlegben kimutatni.

• Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a tartozást a visszafizetendő összegben kell állományba venni. (Óvatosság elvének érvényesülése!) Ez a szabály vonatkozik a kötvénykibocsátás miatti tartozások és a váltótartozások kimutatására.A kötvénykibocsátás miatti kötelezettségeket a kibocsátott kötvények névértékének a teljes futamidő alatt fizetendő kamattal növelt összegében kell szerepeltetni a könyvekben és a mérlegben.A váltótartozásokat a váltó névértékén vesszük állományba és mutatjuk ki a mérlegben.

• A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított összegben kell rögzíteni a könyvviteli nyilvántartásban.

• A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a számlázott, a fizetendő kamat összegét nem tartalmazó összegben kell beállítani.

• Az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettséget az elismert, számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó összegben vesszük állományba és mutatjuk ki a mérlegben.

• A külföldi pénznemben fennálló kötelezettségeket a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott, a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított forintösszegben könyveljük.

Ha a kötelezettséget részben vagy egészben elengedték, vagy harmadik személy azt átvállalta, az elengedett, más által átvállalt kötelezettséget a könyvviteli nyilvántartásokból a rendkívüli bevételekkel szemben ki kell vezetni, a mérlegben nem lehet szerepeltetni.

Ha a vállalkozás más tartozását ellentételezés nélkül véglegesen átvállalta, az átvállalt kötelezettséget állományba kell venni és a mérlegben ki kell mutatni.

1.2 A kötelezettségek állománycsökkenésének értékelése

• A forintban kifizetett tartozásokat a banki terhelési értesítés vagy kiadási pénztárbizonylat alapján kell az ott feltüntetett összegben elszámolni.


• A devizában fennálló kötelezettségek kiegyenlítésénél, törlesztésénél a forintra történő átszámítás attól függ, hogy a vállalkozás rendelkezik-e devizabetét-számlával vagy nem.Ha rendelkezik devizabetét-számlával, a kiegyenlítést, törlesztést elszámolhatja:

• a pénzügyi teljesítés napján érvényes, a számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon (számviteli törvény szerinti módszer),

• a felhasznált deviza könyv szerinti árfolyamán (szakirodalom által preferált módszer). Ha nem rendelkezik devizabetét-számlával, a kiegyenlítéshez, törlesztéshez szükséges devizát meg kell vásárolnia. Ebben az esetben a felhasznált deviza pénzügyi teljesítéskor érvényes eladási árfolyamán történik az átszámítás.

1.3 Kötelezettségek értékelése mérlegkészítéskor

A mérleg fordulónapi állomány meghatározásakor:

• az elengedett, a harmadik személy által átvállalt és az elévült kötelezettségeket ki kell vezetni az állományból,

• a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül esedékes törlesztő részleteit át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé,

• a devizás kötelezettségeket át kell értékelni a számviteli politikában meghatározott fordulónapi árfolyamon, ha az összevont árfolyam-különbözetek egyenlege jelentős.

1.4 Kötelezettségek főkönyvi nyilvántartása

A kötelezettségeket a 43-47. számlacsoportokban mutatjuk ki.43. Hátrasorolt kötelezettségek44. Hosszú lejáratú kötelezettségek45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek.

Kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események könyvelése.A gazdasági események hatása a vagyonra és az eredményre

A gazdasági események könyvviteli elszámolását a kötelezettségek közgazdasági tartalma szerinti csoportosításban ismertetjük.

2. Hitelek, kölcsönök

A hitelek, kölcsönök a lejárattól függően tartozhatnak a hátrasorolt, a hosszú lejáratú vagy a rövid lejáratú kötelezettségek közé.Mérlegkészítéskor az egy évnél hosszabb lejáratú hitelek, kölcsönök éven belül esedékes törlesztő részletét a mérlegben át kell sorolni a rövid lejáratú hitelek, kölcsönök közé. (A könyvelésben az átsorolást nem szükséges végrehajtani.) Kivételt képeznek a hátrasorolt kötelezettségek. Ezek a rövid lejáratú kötelezettségek között akkor sem mutathatók ki, ha a visszafizetésük a következő évben esedékes.

2.1 Hitelekkel, kölcsönökkel kapcsolatos gazdasági események

Hitelek, kölcsönök állományát növelő gazdasági események


• hitel, kölcsön folyósított összege


• devizában felvett hitelek, kölcsönök kiegyenlítéskor, törlesztéskor elszámolt pénzügyileg realizált árfolyamvesztesége

• devizás hitelek, kölcsönök a mérlegkészítéskori átértékeléséből származó nem realizált árfolyamvesztesége

Hitelek, kölcsönök állományát csökkentő gazdasági események


• hitel, kölcsön törlesztése


• hiteltartozás kiegyenlítése tulajdoni részesedésre történő átváltással

• elengedett, elévült, más által átvállalt hitel- és kölcsöntartozás

• eszközátadás kötelezettség fejében

• devizában felvett hitelek, kölcsönök kiegyenlítéskor, törlesztéskor elszámolt pénzügyileg realizált árfolyamnyeresége

• devizás hitelek, kölcsönök a mérlegkészítésekori átértékeléséből származó nem realizált árfolyamnyeresége


2.2 Hitelek, kölcsönök állományát növelő gazdasági események könyvviteli elszámolása

• Hitel, kölcsön felvétele

Ha a hitel, kölcsön összege a vállalkozás elszámolási vagy devizabetét számlájára folyik be:

T: 384. Elszámolási betétszámlaT: 386. Devizabetét számlaK: 43. Hátrasorolt kötelezettségekK: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönök

Ha a hitel, kölcsön összege közvetlenül a tartozás kiegyenlítését szolgálja:

A vállalkozás megállapodhat a folyósító hitelintézettel, hogy a hitelszerződésben megállapított hitel összegét nem utalja át a vállalkozás bankszámlájára, hanem rendelkezésre tartja, és a hitel cél szerinti felhasználásának megfelelő összeget a hitelintézet utalja át a kedvezményezettnek a hitelkeret terhére. A vállalkozásnak az átutalás összegével egyező hiteltartozása akkor keletkezik, amikor a szállító számlájának - a jogosult követelésének - bank általi kiegyenlítése megtörtént.

T: 45. Szállítói kötelezettségekT: 46. Adóhatósággal szembeni kötelezettségekT: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekK: 43. Hátrasorolt kötelezettségekK: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönök

Kapcsolódó tételek:

• Felvett hitelek, kölcsönök után fizetett kamat

Ha a hitel, kölcsön felvétele eszköz beszerzéséhez kötődik, az eszköz aktiválásáig felmerült kamat összege a bekerülési érték részét képezi. (Lásd a 3. lecke 3.3 pontban.)

T: 11. Vagyoni értékű jogokT: 16. Beruházások, felújításokT: 2. KészletekK: 384. Elszámolási betétszámla

Ha a kamat az eszköz bekerülési értékében nem aktiválható:

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 384. Elszámolási betétszámla

(A fizetendő kamatok elhatárolásával a VI. fejezetben az időbeli elhatárolásoknál foglalkozunk.)

• Rendelkezésre tartási jutalék

Az igénybe nem vett hitelkeret után a hitelintézet rendelkezésre tartási jutalékot számít fel, amely az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig a bekerülési érték része, ezt követően a banköltségek között számolandó el.

T: 1., 2. számlaosztály K: 384. Elszámolási betétszámla

vagy

T: 53. Egyéb szolgáltatások K: 384. Elszámolási betétszámla

• Árfolyamveszteség elszámolása

Az árfolyam-különbözetek elszámolásával külön pontban foglalkozunk.

2.3 Hitelek, kölcsönök állományát csökkentő gazdasági események könyvviteli elszámolása

• Hitel, kölcsön törlesztése forintban

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökT: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 384. Elszámolási betétszámla

• Hitel, kölcsön törlesztése devizában

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökT: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 386. Devizabetét számla

A kötelezettség keletkezésekor és a törlesztéskor érvényes átszámítási árfolyamok különbségéből származó eltérést a pénzügyi



műveletek bevételei, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el.

• Hitel-, kölcsöntartozás kiegyenlítése tulajdoni részesedésre történő átváltással

A csődeljárás alatt álló vállalkozás a csődegyezség során megállapodhat úgy a hitelezőjével, hogy az a követelését tulajdoni részesedésre váltja át. A vállalkozás hitelezővel szemben fennálló kötelezettsége megszűnik, annak összegével nő a jegyzett tőkéje.

Tulajdoni részesedés ellenében elengedett hitel-, kölcsöntartozás könyvelése a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával T: 43. Hátrasorolt kötelezettségek T: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönök T: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönök

K: 98. Rendkívüli bevételek (elengedett kötelezettségek)

Jegyzett tőke emelése a szabad rendelkezésű saját tőke terhére T: 412. Tőketartalék T: 413. Eredménytartalék

K: 411. Jegyzett tőke

• Hitel-, kölcsöntartozások teljesítésére átadott eszközök

Az eszközök átadását kötelezettség fejében (a bruttó elszámolás elvét követve) úgy számoljuk el, mintha értékesítenénk azokat.

Az átadott eszköz könyv szerinti értékének kivezetése:

T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozásaT: 814. Eladott áruk beszerzési értékeT: 861. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékeT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai (befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszköznek minősülő értékpapírok átadása esetén)K: 1-3. Eszközök

A nyilvántartott kötelezettséggel azonos összegű követelés elszámolása:

T: 31-36. Követelések K: 9. Bevételek K: 467. Fizetendő áfa

A követelés és a kötelezettség összevezetése (technikai számla közbeiktatásával):

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökT: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 31-36. Követelések

Ha kötelezettség összege magasabb, mint a követelés, a különbözetet elengedett kötelezettségként kell kivezetni.

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökT: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 98. Rendkívüli bevételek

Ha a követelés összege több, mint a kötelezettség értéke, a különbözet elengedett követelésnek minősül.

T: 88. Rendkívüli ráfordításokK: 31-36. Követelések

• Elengedett, elévült, más által átvállalt hitel vagy kölcsön

Az elengedett, elévült, harmadik személy által átvállalt hitel-, kölcsöntartozás kivezetése a rendkívüli eredményt növeli.

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökT: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 98. Rendkívüli bevételek

Ha a kivezetett kötelezettségek eszközbeszerzéshez kapcsolódtak, és az eszköz még állományban van, a rendkívüli bevételt el kell határolni. Az elhatárolás akkor és olyan összegben oldható fel, amikor és amilyen összegben az eszközt a vállalkozás felhasználta vagy elhasználódott. (Ezzel részletesen a passzív időbeli elhatárolásoknál fogunk foglalkozni.)


2.4 Devizában felvett hitelek és kölcsönök árfolyam-különbözeteinek elszámolása

• Hitelek kölcsönök törlesztésekor keletkezett árfolyamnyereség

Ha a kötelezettség pénzügyi rendezésekor érvényes átszámítási árfolyam alacsonyabb, mint az állományba vételkor, akkor nyereség jellegű különbözet realizálódik. (A kiegyenlítés forintösszegben kevesebb, mint a nyilvántartott kötelezettség.)

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönök


T: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

• Hitelek, kölcsönök törlesztésekor keletkezett árfolyamveszteség

Ha a kötelezettség pénzügyi rendezésekor érvényes átszámítási árfolyam magasabb, mint állományba vételkor, akkor a különbözetet árfolyamveszteségként kell elszámolni. (A kiegyenlítés forintösszegben több, mint a nyilvántartott kötelezettség.)

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaiK: 43. Hátrasorolt kötelezettségekK: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönök

A mérleg fordulónapján devizában fennálló hitelek, kölcsönök év végi értékeléséből származó árfolyamnyereség

A 1.3 pontban ismertettük a devizás kötelezettségek év végi értékelésének módját. Ha a devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékeléséből eredő összevont árfolyam-különbözet a vállalkozás számviteli politikája szerint jelentősnek minősül, az átszámításokat végre kell hajtani.Ha a devizában fennálló hitelek, kölcsönök fordulónapi választott árfolyamon számított forintértéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor pénzügyileg nem realizált árfolyamnyereséget számolunk el.

T: 43. Hátrasorolt kötelezettségekT: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökT: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

• A mérleg fordulónapján devizában fennálló hitelek, kölcsönök év végi értékeléséből származó árfolyamveszteség

Ha az év végi értékelés összevont árfolyam-különbözete jelentős, és a devizában fennálló hitelek, kölcsönök fordulónapi választott árfolyamon számított forintértéke magasabb, mint a könyv szerinti összeg, akkor a különbözet pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteség.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaiK: 43. Hátrasorolt kötelezettségekK: 44. Hosszú lejáratra kapott hitelek, kölcsönökK: 45. Rövid lejáratra kapott hitelek, kölcsönök

A számviteli törvény a devizában felvett hosszú lejáratú beruházási hitelek és devizakötvény-tartozások esetén lehetőséget biztosít az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolására. Ennek feltételeivel és elszámolásával a 18. leckében az egyéb céltartalék kapcsán foglalkoztunk részletesen.

3. Kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek

A kötvény a tőkeátcsoportosítás egyik fontos eszköze, az idegen források bevonásának sajátos formája.

Az átváltoztatható kötvény kibocsátásából származó kötelezettség a vállalkozás speciális hosszú lejáratú tartozása. Olyan névre szóló kötvénytartozás, amelyet a kötvénytulajdonos kérésére a tőkeemeléssel egyidejűleg a kibocsátónak részvénnyé kell átalakítani.

A kötvényeket a mérlegben a futamidő alatt fizetendő kamattal növelt (visszafizetendő) összegben kell kimutatni.

Mérlegkészítéskor a következő évben esedékes törlesztő részletek fizetendő kamattal növelt értékét a mérlegben át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek (rövid lejáratú kölcsönök) közé.

3.1 Kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események

A kötvénykibocsátás miatti kötelezettségeket növeli:

• kötvénykibocsátás

A kötvénykibocsátás miatti kötelezettségeket csökkenti:

• beváltás

• átváltás tulajdonosi részesedésre

A felsorolt gazdasági események az alapvető (elemi) kategóriákba tartoznak, de a kötvénytartozások állományváltozásával együtt járó kötvénykamat-elszámolások az eredmény alakulását is befolyásolják (összetett gazdasági események).



3.2 Kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek állományát növelő gazdasági események könyvviteli elszámolása

Kötvénykibocsátás

A kötvénykibocsátásból származó jóváírt pénzbevételeket elkülönített betétszámlán kell nyilvántartásba venni. (Csak a kötvénykibocsátás célját szolgáló kiadásokra fordíthatók.)

T: 385. Elkülönített betétszámla K: 442. Átváltoztatható kötvények K: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból

A kötvény futamideje alatt a kötvénytulajdonosoknak fizetendő kamatot többletkötelezettségként nyilvántartásba kell venni.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 442. Átváltoztatható kötvények(Fizetendő kamatok) K: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból

Az összemérés és az időbeli elhatárolás elvét érvényesítve a beszámolási időszakot még nem terhelő kamat összegével a pénzügyi ráfordításként elszámolt teljes fizetendő kamat összegének eredménycsökkentő hatását módosítani kell. (Az aktív időbeli elhatárolás az eszközök állományát és az eredményt növeli.)

T: 39. Aktív időbeli elhatárolások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai (Fizetendő kamatok)

3.3 Kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek állományát csökkentő gazdasági események

• Kötvény beváltása

A kötvény beváltását, a kötvénytartozás törlesztését az e forrásból megvalósított beruházások, fejlesztések bevételnövekményéből kell finanszírozni.

T: 442. Átváltoztatható kötvények K: 384. Elszámolási betétszámlaT: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból

Kötvénykamat kifizetése:

T: 442. Átváltoztatható kötvények K: 384. Elszámolási betétszámlaT: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból

Vállalkozásunk 20.000.000 Ft névértékű kötvényt bocsátott ki 2006. június 30-án.A kötvény 5 éves futamidejű, az éves kamata 8 %.A kötvénytartozást a futamidő végén egy összegben fizeti vissza. A kamatfizetés évente, július 1-jén esedékes.Könyveljük le a kötvénykibocsátással összefüggő gazdasági eseményeket!Állapítsuk meg, milyen összegben mutatja ki a vállalkozás a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket a 2006. évi mérlegben!

1. 2006. június 30.Az eladott kötvények névértékének jóváírása az elkülönített bankszámlán:T: 385. Elkülönített betétszámla K: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból 20.000.000 Ft

2. 2006. június 30.A futamidő alatt fizetendő kamat nyilvántartásba vétele:20.000.000 x 0,08 x 5 év = 8.000.000 FtT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból8.000.000 Ft

3. 2006. június 30.A nem tárgyévet terhelő kamat elhatárolása:Az előző tételben elszámolt 60 havi kamatból 54 havi nem a 2006. évet terheli, ezértannak összegével ,,vissza kell növelni" a tárgyévi eredményt.8.000.000/60 x 54 = 7.200.000 Ft

T: 39. Aktív időbeli elhatárolások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 7.200.000 Ft


A főkönyvi számlák év végi záró egyenlegei alapján megállapítható, hogy:- a vállalkozás 28.000.000 Ft összegben mutatja ki a kötvénykibocsátásából származó kötelezettségeit;- a tárgyévi eredményét 800.000 Ft-tal csökkenti a 2006. II. félévére járó kamat.

A 2006. évi mérlegbe a hosszú lejáratú kötelezettségek közé 26.400.000 Ft kötvénykibocsátásból eredő tartozást, a rövid lejáratú kötelezettségek közé 1.600.000 Ft-ot kell beállítani, mert az éven belül fizetendő kamat 1.600.000 Ft.

• Átváltoztatható kötvények átváltása tulajdoni részesedésre (részvényre)

Könyvelendő a cégbírósági bejegyzéskor.

T: 442. Átváltoztatható kötvények K: 411. Jegyzett tőke

Ha a kötvények névértéke magasabb a jegyzett tőke értékénél (a részvények névértékénél), a különbözetet ázsió címén kell a tőketartalékba helyezni.

T: 442. Átváltoztatható kötvények K: 412. Tőketartalék

Ha a kötvények névértéke alacsonyabb a jegyzett tőke értékénél (a részvények névértékénél), a különbözet jegyzett, de még be nem fizetett tőke.

T: 32-33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K: 442. Átváltoztatható kötvények

4. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek

Eddigi tanulmányai során már többször találkozott a lízing fogalmával. Tekintse át ismételten a tanultakat!

A leckéhez kapcsolódóan a pénzügyi lízingügylet legfontosabb jellemzőit foglaljuk össze.

• A lízingbe adó eszközt szerez be a lízingbe vevő igényei alapján.

• A lízingbe adó határozott időre használatba adja a lízingbe vevőnek az eszközt.

• A lízingbe vevő viseli az átadott eszköz terheit és jogosult a hasznok beszedésére.

• Az átadott eszköz tulajdonjoga a lízing futamideje végéig a lízingbe adót illeti meg.

• Az átadott eszköz a lízingbe vevő nyilvántartásaiban szerepel.

• A lízingbe vevő a lízing futamidejének lejártával a lízingdíj, a kamatok és a lízingszerződésben meghatározott maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerezhet.

• A fizetendő lízingdíj tartalmazza a tőkerész és az esedékes kamat összegét.

A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségeket az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki.Könyvviteli elszámolására a 448. főkönyvi számlát használjuk.A mérlegben a lízingdíj éven belül esedékes törlesztő részleteinek összegét az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltetjük.

4.1 A zártvégű pénzügyi lízing könyvviteli elszámolása a lízingbe vevőnél

• A lízingelt tárgyi eszköz nyilvántartásba vétele beruházásként a lízingbeadó számlája alapján: T: 16. Beruházások K: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek

• Az előzetesen felszámított áfa elszámolása

Az előzetesen felszámított áfa miatti kötelezettséget az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell nyilvántartásba venni, mert a


lízingbe adó áfafizetési kötelezettsége a teljesítéskor (a lízingbe adott eszköz átadásakor) esedékessé válik, amit a lízingbe vevőtől kapott áfa összegéből rendez.


Ha az előzetesen felszámított áfa nem vonható le, mert a vállalkozás a beszerzett eszközt adómentes tevékenységhez fogja használni, vagy az áfatörvény nem teszi lehetővé a levonását, az általános forgalmi adó az eszköz bekerülési értékének részét képezi.

T: 16. Beruházások K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

• Az előzetesen felszámított áfa kiegyenlítése

T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök

• A lízingdíj tőke törlesztő részletének kiegyenlítése

T: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök

• A lízingkamat kiegyenlítése

A lízingdíj kamata nem része a bekerülési értéknek, azt a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.


A devizában fennálló lízingtartozások állományba vételére, törlesztésére és év végi értékelésére vonatkozóan a devizás hitelek, kölcsönök értékelésénél ismertetett szabályok szerint kell eljárni.

Cégünk zártvégű pénzügyi lízingkonstrukcióban személygépkocsit szerzett be.A lízing futamideje 36 hónap.A lízingbe adó számlája szerint a lízingdíj (tőketartozás) 4.250.000 Ft+ 20 % áfa.A gépkocsi átvételekor, 2007. január 15-én 1.000.000 Ft-ot fizettünk be készpénzben a lízingbe adó pénztárába. A személygépkocsit használatba vettük.2007. február 15-én átutaltuk a lízingdíj 50.000 Ft törlesztő részletét és 18.300 Ft kamatot.

A lízingügylet könyvelése:1. Január 15.Személygépkocsi állományba vételT: 16. Beruházások K: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek 4.250.000 Ft

2. Január 15.Előzetesen felszámított áfa elszámolása (a személygépkocsi áfája nem vonható le)T: 16. Beruházások K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 850.000 Ft

3. Január 15.Lízingdíj befizetése a lízingbe adó pénztárába (áfa összege)T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 381. Pénztár 850.000 FtTőkerész törlesztéseT: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek K: 381. Pénztár 150.000 Ft

4. Január 15.Személygépkocsi használatba vételeT: 14. Egyéb berendezések, felsz., járművek K: 16. Beruházások 5.100.000 Ft

5. Február 15.Tőkerész törlesztéseT: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek K: 384. Elszámolási betétszámla 50.000 FtLízingdíj kamataT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 384. Elszámolási betétszámla 18.300 Ft


A főkönyvi számlák egyenlegeiből megállapítható, hogy a vállalkozásunk pénzügyi lízing miatt fennálló kötelezettsége 4.050.000 Ft, az eddig kifizetett lízingkamat 18.300 Ft.

4.2 Nyíltvégű pénzügyi lízing elszámolása a lízingbe vevőnél

A vételi jogot biztosító nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása annyiban tér el a zárt végű lízingtől, hogy a lízingbe adó a mindenkor esedékes tőkerészt számlázza ki áfával növelt összegben.

• Eszköz állományba vétele lízingszerződés alapján: T: 16. Beruházások K: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek

• Fizetendő lízingdíj a beérkező számla alapján:A fizetendő tőkerésszel csökkentjük a hosszú lejáratú kötelezettséget.T: 448. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségekT: 466. Előzetesen felszámított áfaK: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Lízingkamat elszámolása

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

• Esedékes lízingdíj kiegyenlítése

T: 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 384. Elszámolási betétszámla


1. Milyen szempontok szerint minősítjük a kötelezettségeket állományba vétel előtt? Miért szükséges a minősítés elvégzése?

2. Milyen számviteli alapelvek érvényesülnek a kötelezettségek mérlegértékének megállapításakor?

3. Milyen összegben mutatjuk ki a mérlegben:

• a vevőktől kapott előlegeket,

• a váltókötelezettségeket,

• a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket,


• a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségeket,

• a hitel- és kölcsöntartozásokat,

• a szállítói kötelezettségeket,

• a külföldi pénznemben fennálló kötelezettségeket?

4. Miben tér el

• az adott és kapott előleg állományba vétele,

• a váltókövetelés és váltótartozás állományba vétele,

• a vásárolt kötvény és a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség állományba vétele?

5. Milyen anyagi előnnyel jár a vállalkozásnak, ha tartozásait a hitelintézet közvetlenül

egyenlíti ki a számára megállapított hitelkeretből?

6. Mi az átváltoztatható kötvény sajátossága?

7. A kötvénykibocsátás jellemzően milyen lejáratú kötelezettséget keletkeztet? Miért?

8. Mi a tartalmi különbség a zárt- és nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása között?


1. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!Milyen összegben mutatjuk ki a 2006. február 1-jén kibocsátott kötvények miatti kötelezettséget a 2006. évi mérlegben, ha a névérték 50.000.000 Ft, kamatláb 10 %, futamidő 5 év.A kötvényt évente egyenlő részletben fizetik vissza a járó kamattal együtt minden év február 1-jén.


( ) 65.000.000 Ft( ) 50.000.000 Ft( ) 75.000.000 Ft

2. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!Mennyi a kibocsátott kötvény nem tárgyévet terhelő kamata?


( ) 10.416.667 Ft( ) 4.583.333 Ft( ) 20.416.667 Ft

3. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!Egyik vevő 3.000.000 Ft-ot utalt át a megrendelt termékek szállításának megelőlegezésére. A termékek 20 %-os áfakulcs alá tartoznak Milyen összegben mutatjuk ki a mérlegben a kapott előleget?


( ) 3.000.000 Ft( ) 2.500.000 Ft( ) 3.600.000 Ft

4. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!A vállalkozás a devizás tételeket a számlavezető pénzintézet átlagárfolyamán számítja át forintra. Devizaszámlával nem rendelkezik. Milyen árfolyamon számolja el a külföldi szállítói tartozás kiegyenlítését?


( ) Az átutalás napján érvényes átlagárfolyamon.( ) Az átutalás napján érvényes deviza eladási árfolyamán.( ) A szállítói kötelezettség könyv szerinti árfolyamán.

5. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízinggel szerzett meg egy ingatlant. A lízingbe adó által számlázott összeg 38.300.000 Ft + 20 % áfa. A lízing futamideje alatt fizetendő kamat 20.600.000 Ft. Milyen összegben szerepel a mérlegben a lízingbe vétel évében a kötelezettség?


( ) 45.960.000 Ft( ) 38.300.000 Ft( ) 66.560.000 Ft

6. feladat - egyszeres választás


Válassza ki a helyes megoldást!Ha egy külföldi pénznemben fennálló kötelezettség könyv szerinti árfolyama magasabb, mint a fordulónapi árfolyam, az év végi értékelésből eredő árfolyam-különbözet ....


( ) növeli a pénzügyi eredményt.( ) csökkenti a pénzügyi eredményt.( ) nem módosítja, mert az árfolyam-különbözetet el kell határolni.

7. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!

Az elévült devizás kötelezettséget ... kell elszámolni.


( ) a pénzügyi műveletek bevételei között( ) a rendkívüli bevételek között( ) az egyéb bevételek között


A felvett hitelek kölcsönök után fizetett kamat ...


( ) a pénzügyi műveletek ráfordítása.( ) az eszköz üzembe helyezése, raktárba történő beszállítása előtt a bekerülési érték része.( ) az eszköz bekerülési értékének része.


Az átváltoztatható kötvényt a kibocsátó ....


( ) bármikor köteles részvénnyé átváltani.( ) nem köteles átváltani.( ) csak a jegyzett tőke emeléséről hozott tulajdonosi döntés alapján köteles átváltani.

10. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes megoldást!A vállalkozás EUR-ban felvett beruházási hitelét 252 Ft/EUR árfolyamon tartotta nyilván 2006-ban. 2007-ben a mérlegkészítés előtt visszafizette. Milyen árfolyamon értékeli át a 2006. évi mérlegben?


( ) a mérleg készítéskor az árfolyamon 250 Ft/EUR( ) a kiegyenlítés napján érvényes árfolyamon 246 Ft/EUR( ) a fordulónapi árfolyamon 249 Ft/EUR

11. feladat - leírásA Reménykeltő Kft. 2007. I. negyedévi kötelezettségekkel kapcsolatos kiemelt gazdasági eseményei a következők voltak:

1. Január 18.A társaság többségi tulajdonosa az átmeneti likviditási problémák megoldására 5.000.000 Ft 6 hónapos lejáratú kölcsönt utalt át. A fizetendő kamat 15 %. Elszámolási betétszámla sorszáma: B-010.

2. Január 31.A számlavezető bank a társaság hitelkérelme alapján 200.000 CHF összegű hitelkeretet hagyott jóvá az új üzemcsarnok gépi berendezéseinek beszerzésére. A hitelszerződés alapján a bank közvetlenül a hitelkeret terhére egyenlíti ki a beruházási számlákat a szállítóknak. Hitelszerződés száma: C-52/2007.

3. Február 5.A megnövekedett szállítási feladatok ellátására nyílt végű lízinggel beszerzett egy tehergépkocsit, melynek lízingszerződés szerinti értéke 12.640.000 Ft + 20 % áfa. A gépkocsit használatba vették. Lízingszerződés száma: V- 023.

4. Február 19.Megérkezett a külföldi szállítótól a gépi beruházás első 34.700 CHF összegű számlája, melyet átutalásra benyújtott a banknak. Szállítói számla sorszáma: Sz- 097.

5. Február 28.A bank a hitelkeret terhére kiegyenlítette a külföldi szállítóval szembeni tartozást. Hitelszámla-kivonat sorszáma: Vh- 002.

6. Március 5.A tehergépkocsi-lízing első számlája szerint az első tőkerészlet 81.500 Ft + 20 % áfa, a fizetendő kamat összege 19.780 Ft. Számla sorszáma: V- 031.

7. Március 14.A pénzügyi helyzet stabilizálódása lehetővé tette, hogy a tulajdonostól felvett kölcsönből 4.700.000 Ft-ot visszafizessenek az időarányosan járó kamattal együtt. A különbözetet a tulajdonos elengedte. Elszámolási betétszámla sorszáma: B- 034.


8. Március 16.A lízingdíj összegét átutalták a lízingbe adónak. Elszámolási betétszámla sorszáma: B- 035.

9. Március 31.A bank megterhelte az elszámolási betétszámlát a devizahitel igénybe vétele miatt 178.200 Ft bankköltséggel és 42.000 Ft hitelkamattal. (A kifizetett összegek a beruházási projekthez kapcsolódnak.) Elszámolási betétszámla sorszáma: B- 043.

10. Március 31.A taggyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a leányvállalat 1.500.000 Ft-os hiteltartozását a kft. átvállalja.A leányvállalat hiteltartozását átutalták a jogosult banknak.Vegyes bizonylat sorszáma: V- 059.Elszámolási betétszámla sorszáma: B- 043.A CHF átlagárfolyamai:

2007. január 31. 152 Ft/CHF

2007. február 19. 155 Ft/CHF

2007. február 28. 153 Ft/CHF

Feladat: Könyvelje le a gazdasági eseményeket naplóban és főkönyvi számlavázlatokon!



Megoldókulcs

1. feladat: 65.000.000 Ft

2. feladat: 10.416.667 Ft

3. feladat: 3.000.000 Ft

4. feladat: Az átutalás napján érvényes deviza eladási árfolyamán.

5. feladat: 38.300.000 Ft

6. feladat: növeli a pénzügyi eredményt.

7. feladat: a rendkívüli bevételek között

8. feladat: az eszköz üzembe helyezése, raktárba történő beszállítása előtt a bekerülési érték része.

9. feladat: csak a jegyzett tőke emeléséről hozott tulajdonosi döntés alapján köteles átváltani.

10. feladat: a fordulónapi árfolyamon 249 Ft/EUR


20. lecke. A rövid lejáratú kötelezettségek könyvviteli elszámolása I.

Vevőktől kapott előlegek, szállítók, váltótartozások

A 19. leckében a kötelezettségek értékelésének általános szabályaival, könyvviteli nyilvántartásával foglalkoztunk. Részletesen megismertük a hitelek, kölcsönök elszámolását, és olyan más gazdasági események könyvelését, amelyek az egy éven túli lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatosak.Ebben és a következő 21. leckében azokra a kötelezettségekre térünk ki, amelyek közös jellemzője, hogy csak a rövid lejáratúak között szerepelnek.

A rövid lejáratú kötelezettségek fajtái közgazdasági tartalom szerint:

• rövid lejáratra kapott kölcsönök

• rövid lejáratra kapott hitelek

• vevőktől kapott előlegek

• kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítói kötelezettségek)





• váltótartozások

• egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat emeljük ki.

Az egy üzleti évet meg nem haladó időtartamra kapott kölcsönök és hitelek könyvviteli elszámolását az előző leckében bemutattuk.

1. Vevőktől kapott előlegek

Azok a befolyt pénzösszegek, amelyek szerződés szerinti ellentételezése a vállalkozás részéről még nem történt meg.

A 19.lecke 1.1 pontjában rögzítettük, hogy a kapott előlegeket a ténylegesen befolyt (fizetendő általános forgalmi adót is magában foglaló) összegben kell a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba venni és a mérlegben kimutatni.Az ilyen címen kapott összeg addig szerepel a könyvekben, amíg a szerződés szerinti teljesítés meg nem történt, vagy a teljesítés meghiúsulása miatt vissza nem fizették.A kapott előlegeket a 453. főkönyvi számlán tartjuk nyilván.

1.1 A kapott előleg alakulását befolyásoló gazdasági események

A kapott előlegek állományát növeli:

• a folyósított összeg,

• a devizában kapott előleg árfolyamvesztesége.

A kapott előlegek állományát csökkenti:

• az előleg visszautalása a szerződés meghiúsulása miatt,

• a teljesítés megtörténtekor a kapott előleg beszámítása,

• a devizában kapott előleg árfolyamnyeresége.

A kapott előlegek állományára ható gazdasági események alapvető (elemi) gazdasági események. Kivételt képeznek a devizában kapott előlegekkel kapcsolatban elszámolt árfolyam-különbözetek. Ezek a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között számolandók el.

A pénzügyi teljesítéskor és/vagy év végi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek megállapítására és elszámolására a 19. lecke 2.4 pontjában foglaltak vonatkoznak, ezért azokat itt nem ismételjük meg.

1.2 A kapott előlegek könyvviteli elszámolása

• Kapott előleg nyilvántartásba vétele a pénzügyi rendezéssel egy időben az átutalt, befizetett összegben

T: 38. Pénzeszközök K: 453. Vevőktől kapott előlegek

• Az áfatartalom elszámolása egyéb követelésként T: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó

• Visszafizetett előleg a szerződés meghiúsulása miatt T: 453. Vevőktől kapott előlegek K: 38. Pénzeszközök

• A visszafizetett előleg áfatartalmának rendezése

T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó K: 36. Egyéb követelések

• Kapott előleg beszámítása a szerződés szerinti teljesítéskor(A bruttó elszámolás elvének alkalmazása!)Vevőnek kiszámlázott teljesítmény számla szerinti értéke

T: 31. Vevői követelések K: 91-94. Értékesítés nettó árbevételeT: 31. Vevői követelések K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó

A kapott előleg beszámítása a követelés összegébe

T: 453. Vevőktől kapott előlegek K: 31. Vevői követelések




A kapott előleg áfatartalmának rendezése (visszavezetés)

T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó K: 36. Egyéb követelések

Vállalkozásunknak egy magánszemély megbízást adott épület-kivitelezési munkálatok elvégzésére.A megállapodásnak megfelelően az építéshez szükséges anyagok beszerzésére 2008. február 8-án 3.000.000 Ft-ot utalt át a bankszámlánkra. (Az építési szolgáltatásokra 20 %-os áfát kell felszámítani, ha a vállalkozás magánszemély részére teljesít).2007. augusztus 1-jén befejeződött a munka, a megrendelő a teljesítést elfogadta.Vállalkozásunk 12.850.000 Ft +20 % áfa összegű számlát állított ki.Könyveljük le a gazdasági eseményeket!

Február 8.1. A kapott előleget a hitelintézet jóváírta a bankszámlán.T: 384. Elszámolási betétszámla K: 453. Vevőktől kapott előlegek 3.000.000 Ft

2. Az előleg áfatartalmának átvezetéseT: 36. Egyéb követelések K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó 500.000 Ft

Augusztus 1.3. Vevőszámla nyilvántartásba vételeT: 31. Vevői követelések K: 91-92. Értékesítés nettó árbevétele 12.850.000 FtT: 31. Vevői követelések K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó 2.570.000 Ft

4. Kapott előleg beszámításaT: 453. Vevőktől kapott előlegek K: 31. Vevői követelések 3.000.000 Ft

5. Kapott előleg áfatartalmának visszavezetéseT: 467. Fizetendő általános forgalmi adó K: 36. Egyéb követelések 500.000 Ft

A főkönyvi számlák egyenlegei alapján megállapítható, hogy a vállalkozásnak még 12.420.000 Ft követelése áll fenn a vevővel szemben. A fizetendő áfa összege 2.570.000 Ft.

2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítói kötelezettségek)

A mérlegtételt az elnevezésénél tágabban kell értelmezni.A szállítói kötelezettségek között azokat kell kimutatni, amelyek

• befektetett eszközök beszerzéséből, anyag- és árubeszerzésből, szolgáltatások igénybevételéből származnak,

• a vállalkozás által elfogadott, elismert teljesítmények,

• a másik fél által ténylegesen teljesítésre kerültek.

A szállítói kötelezettségek az áfát is tartalmazó számlázott összeggel azonosak.Ha a szállítói tartozást devizában kell kiegyenlíteni, az elismert kötelezettséget a teljesítés napján érvényes számviteli politikában rögzített árfolyamon átszámított forintösszegben kell nyilvántartásba venni.A szállítókkal szembeni tartozásokat a 454-455. főkönyvi számlákon tartjuk nyilván.

2.1 A szállítókkal szembeni kötelezettségek alakulását befolyásoló gazdasági események

A szállítói állományt növelik:

• szállítók által számlázott összegek (A/Ö),

• devizás szállítói kötelezettségek év végi értékelésének árfolyamvesztesége (Ö).

A szállítói állományt csökkentik:


• a kapott engedmények (helyesbítő számla alapján) (A/Ö),

• visszáru (A),

• szállítói számla kiegyenlítése (A),

• elengedett, harmadik személy által átvállalt, elévült szállítói kötelezettség (Ö),

• devizás szállítói kötelezettségek év végi értékelésének árfolyamnyeresége (Ö).

A szállítói kötelezettségek alakulását befolyásoló gazdasági események mindegyike nem sorolható be egyértelműen az alapvető (elemi) vagy az összetett gazdasági események közé. Például a szállítók által számlázott összeg lehet alapvető gazdasági esemény, ha árut vásárolunk, és az árukról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk (E+ F+). Ha viszont a beszerzéseket azonnal ráfordításként számoljuk el, akkor ez összetett gazdasági eseményt jelent, mert az ELÁBÉ összegével csökken az eredményünk: (R+ F+) . Ha szolgáltatás ellenértékét számlázza ki a szállító, az közvetlenül csökkenti az eredményt (R+ F+), a tárgyi eszköz vásárlása viszont alapvető gazdasági eseménynek minősül (E+ F+).

2.2 A szállítói kötelezettségek könyvviteli elszámolása

A vásárolt termékek, szolgáltatások szállító által számlázott összegének könyvelésével eddig már többször találkoztunk, ezért ebben a pontban csak összefoglaljuk a szállítói kötelezettségek elszámolásával kapcsolatos ismereteket.

• Termék, szolgáltatás beszerzéséből származó kötelezettség elismert számla szerinti összegének elszámolása

T: 1. Immateriális javak, beruházásokT: 2. KészletekT: 51-52. KöltségekT: 81. Anyagjellegű ráfordításokT: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adóK: 45. Szállítók

• Szállítótól a beszerzéshez egyedileg kapcsolódó (számlával egy tekintet alá eső okirattal igazolt) utólag kapott engedmény

T: 45. SzállítókK: 1. Immateriális javak, beruházásokK: 2. KészletekK: 51-52. KöltségekK: 81. Anyagjellegű ráfordításokK: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

(Ha az utólag kapott engedmény nem kapcsolódik konkrét teljesítéshez, számlához, a kapott összeggel nem csökkenthető a vásárolt termékek, szolgáltatások bekerülési értéke, azt egyéb bevételként kell elszámolni.)

• Visszaküldött termék (befektetett eszköz, készlet)

T: 45. SzállítókK: 1. Immateriális javak, beruházásokK: 2. KészletekK: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

• Szállítói tartozás kiegyenlítése forintban

T: 45. Szállítók K: 38. Pénzeszközök

• Elengedett, harmadik személy által átvállalt, elévült szállítói kötelezettség


Ha az elengedett, átvállalt, elévült kötelezettség egy eszköz beszerzéséhez kapcsolódott, és az eszköz még állományban van, akkor a rendkívüli bevételt el kell határolni.


2.3 Külföldi áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, devizában fennálló szállítói kötelezettségek elszámolása

• Állományba vétel a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított forintösszegben

T: 1. Immateriális javak, beruházásokT: 2. KészletekT: 51-52. KöltségekT: 81. Anyagjellegű ráfordításokK: 45. Szállítók


• Európai Unión kívüli (harmadik) országból származó beszerzés után kivetett vámterhek elszámolása a vámhatóság (VPOP) határozata alapján

A vám, vámkezelési díj, vámpótlék, környezetvédelmi termékdíj stb. a bekerülési érték részét képezi.

T: 1. Immateriális javak, beruházásokT: 2. KészletekT: 51-52. KöltségekT: 81. Anyagjellegű ráfordításokK: 465. VPOP elszámolási számla

• A vámhatóság által kivetett általános forgalmi adó

Az Európai Unión kívüli országból származó beszerzések után a vámhatóság által kirótt áfa csak a vámhatóság részére történt megfizetést követően válik levonhatóvá. Ezért a kiegyenlítésig egyéb követelésként kell előírni.

T: 36. Egyéb követelések K: 465. VPOP elszámolási számla

• Külföldi szállítóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése devizában

A kiegyenlítés devizaösszegének forintra történő átszámításánál alkalmazott árfolyam attól függ, hogy a vállalkozás rendelkezik-e devizaszámlával vagy nem. A követendő eljárást a 19. lecke 1.2 pontjában részleteztük.

T: 45. Szállítók K: 386. Devizabetét számla

• A szállítói kötelezettség pénzügyi rendezésekor realizált árfolyamnyereség elszámolása

Ha a kiegyenlítés árfolyama alacsonyabb, mint a kötelezettség könyv szerinti árfolyama.

T: 45. Szállítók K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

• A szállítói kötelezettség pénzügyi rendezésekor realizált árfolyamveszteség elszámolása

Ha a kiegyenlítés árfolyama magasabb, mint a kötelezettség könyv szerinti árfolyama.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 45. Szállítók

A vámhatóság által kivetett vámterhek kiegyenlítéseT: 465. VPOP elszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla

• A vámhatóság által kivetett általános forgalmi adó kiegyenlítése

T: 465. VPOP elszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla


Áfa átvezetése az előzetesen felszámított adóra

T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 36. Egyéb követelések

• Devizában fennálló szállítói tartozások év végi értékelésének árfolyam-különbözeteAz év végi értékelést a 19. lecke 1.3 pontjában foglaltak szerint kell elvégezni. Az árfolyam-különbözetek elszámolása azonos a 19. lecke 2.4 pontban a devizában felvett hitelek, kölcsönök év végi értékelésénél leírtakkal.

3. Váltótartozások

A vállalkozásnak váltókötelezettsége keletkezik, ha egy tartozását váltóval egyenlíti ki; ezáltal a kibocsátott (kiállított) váltó futamidejének lejártáig haladékot kap tartozása pénzügyi rendezésére.Mint az előző lecke 19. lecke 1.1 pontjában leírtuk, a váltókötelezettséget nem a kiváltott kötelezettség összegében, hanem a váltókamattal növelt összegben, névértéken kell nyilvántartani és a mérlegben kimutatni.A váltótartozásokat a 457. főkönyvi számlán szerepeltetjük.

3.1 Váltótartozások állományát befolyásoló gazdasági események

A váltótartozást növeli:

• kötelezettség váltóval való kiegyenlítése (A),

• devizás váltótartozás év végi értékelésének árfolyamvesztesége (Ö).

A váltótartozást csökkenti:

• váltótartozás kiegyenlítése (A),






• devizás váltótartozás év végi értékelésének árfolyamnyeresége (Ö).

A váltótartozások értékének változásai önmagukban alapvető (elemi) gazdasági események, de mindig együttjárnak a váltókamat elszámolásával, ami a pénzügyi műveletek eredményét is módosítja.

3.2 Váltótartozások könyvviteli elszámolása

• Kötelezettség kiegyenlítése váltóval

A váltó kibocsátása (kiállítása) napján a kiváltott kötelezettséggel megegyező összegben kell nyilvántartásba venni.

T: 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek K: 457. Váltótartozások

• A kiváltott kötelezettség és a váltó névértéke közötti különbség elszámolása fizetendő kamatként T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 457. Váltótartozások

• A fizetendő kamatból a nem üzleti évet terhelő kamat elhatárolása

A kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel azonos módon, a váltótartozásokat is a visszafizetendő összegben kell kimutatni. Az összemérés és az időbeli elhatárolás elvét követjük, azonban a beszámolási időszakot nem terhelő, de pénzügyi ráfordításként már elszámolt kamat összegével az üzleti év eredményét vissza kell korrigálni (E+ R-).

T: 39. Aktív időbeli elhatárolások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

Tételezzük fel, hogy vállalkozásunk 2006. december 1-jén 1.000.000 Ft összegű szállítói tartozását 3 hónapos lejáratú váltó kiállításával rendezte. A váltókamat 12 % (havi 1 %).A váltó névértéke 1.000.000 x 1,03 = 1.030.000 Ft, a névértékben foglalt kamat 30.000 Ft.Hogyan jelenik meg a könyvekben a váltótartozás?

December 1-jén1. Állományba vétel a kiváltott kötelezettség összegében:T: 45. Szállítók K: 457. Váltótartozások 1.000.000 Ft

2. Váltókamat nyilvántartásba vétele:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: Váltótartozások 30.000 Ft

Az elszámolt váltókamat 30.000 Ft-tal csökkenti a 2006. év eredményét, de miután a váltó 2007. február 28-án jár le, a 2006. évet terhelő kamat csak 10.000 Ft, a 2007-re jutó összeg pedig 20.000 Ft. Ezért a 2007. évet terhelő 20.000 Ft-tal csökkentjük a pénzügyi ráfordítások tárgyévi összegét.

3. A 2006. évet nem terhelő kamat elhatárolása:T: 39. Aktív időbeli elhatárolások K: T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 20.000 Ft

A főkönyvi számlák egyenlegei azt mutatják, hogy- a váltótartozást névértéken vettük nyilvántartásba,- a 2006. évi eredményt a december hónapra jutó 10.000 Ft váltókamat terheli.

• Váltótartozás pénzügyi rendezésének elszámolása

T: 457. Váltótartozások K: 38. Pénzeszközök

• A váltókamat elhatárolt összegéből a fizetett kamatként még el nem számolt hányad átvezetése a váltótartozás pénzügyi rendezésekor (az időbeli elhatárolás feloldása)

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 39. Aktív időbeli elhatárolások

Folytassuk előző példánkat!


2007. február 28-án vállalkozásunk átutalta a váltótartozás összegét, 1.030.000 Ft-ot.

1. T: 457. Váltótartozások K: 384. Elszámolási betétszámla 1.030.000 Ft

2. Az időbeli elhatárolás megszüntetéseT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 39. Aktív időbeli elhatárolások 20.000 Ft

A 2007. évet terhelő kamat az időbeli elhatárolás megszüntetésével kerül a pénzügyiműveletek ráfordításai közé eredménycsökkentő tételként.

Az időbeli elhatárolással időarányosan megosztottuk a váltókamatot a két év között, eleget téve az összemérés elvének.

• Devizában kiállított váltótartozással kapcsolatos elszámolások

A devizás váltótartozás pénzügyi rendezése és év végi értékelése során keletkezett árfolyam-különbözetek elszámolása azonos a devizában felvett hiteleknél ismertetettekkel. (19. lecke 2.4 pont)

Kiegészítésként annyit kell megjegyezni, hogy ha a kötelezettséget devizás váltóval egyenlítjük ki, akkor a váltótartozást a kiváltott kötelezettség könyv szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani, beleértve a váltó kamattartalmát is.A devizában elhatárolt váltókamat év végi értékelésével a következő fejezetben az aktív időbeli elhatárolásoknál fogunk foglalkozni.


1. Milyen számviteli alapelvet kell érvényesíteni a kapott előleg elszámolásánál a szerződés teljesítésekor?

2. Milyen esetben csökkenti a szállító által utólag adott engedmény a vásárolt termék, szolgáltatás bekerülési értékét?

3. Milyen adó-, vám- és illetékterheket vet ki a VPOP harmadik országból történő beszerzéskor?

4. Mi a VPOP által kivetett importáru áfa-visszaigényelésének feltétele?

5. Megváltoztatja-e a kötelezettségek összegét a kibocsátott (kiállított) váltó?

6. Milyen számviteli alapelvek érvényesülnek a váltókamat elhatárolásakor?


1. feladat - leírásKönyvelje le a Reménykeltő Kft. 2007. I. negyedévi rövid lejáratú kötelezettségekkel összefüggő gazdasági eseményeit naplón és főkönyvi számlákon!

1. Január 17.Külföldi vevőjétől 5.000 EUR előleget kapott a gyártandó termék anyagszükségletének beszerzésére. Devizabetét számla sorszáma: B-006.

2. Január 31.Számlavezető bankjával szemben fennálló 3.000.000 Ft összegű 10 hónapos futamidejű hiteltartozását 2 hónapos lejáratú váltóval egyenlítette ki. Váltókamat 18 %. Váltó nyilvántartásba vételének száma: V- 062.

3. Február 5.Megérkezett az amerikai szállítótól a megrendelt forgácsológép, számla szerinti értéke 15.000 $. Szállító sorszáma: Sz-301.

4. Február 5.A fuvarozó cég számlája szerint a külföldi útszakaszra jutó fuvardíj 3.940 $, a belföldi fuvarköltség 86.900 Ft + 20 % áfa. Szállító sorszáma: Sz-303.

5. Február 7.A VPOP határozata alapján a forgácsológépre kivetett vám 11 %, vámpótlék 2 %, a csomagolóanyagra 58.300 Ft környezetvédelmi termékdíj. Áfa 20 %. Határozat nyilvántartásba vételének száma: V- 088.



6. Február 14.A külföldi vevő a leszállított készterméket átvette, a teljesítést elfogadta. Az értékesített termék számla szerinti értéke 14.300 EUR, amit 2.095.500 Ft-on tartott nyilván. (Kapott előleg rendezése!) Vevőszámla sorszáma: K-299.

7. Február 15.Megtörtént a VPOP-val szembeni tartozás átutalása az elszámolási betétszámláról. (Import áfa visszavezetése!) Elszámolási betétszámla sorszáma: B- 029.

8. Február 28.A fuvarozó vállalat számláját az EUR devizabetét számláról egyenlítették ki. Devizabetét számla sorszáma: B-012.

9. Március 6.A külföldi szállítónak átutaltak 7.500 $-t, a tartozás másik felét 7.750 $ névértékű, 3 hónapos lejáratú váltóval rendezték. Devizabetét számla sorszáma: B-019 Váltó nyilvántartásba vételének sorszáma: V- 095.

10. Március 12.Rejtett minőségi hiba miatt a külföldi vevővel 3 % árengedményben állapodtak meg. A helyesbítő számlát a vevőnek megküldték. A különbözetet a partner átutalta a devizabetét számlára. Helyesbítő számla sorszáma: K-411. Devizabetét számla sorszáma: B-032.

11. Március 31.A számlavezető bank leemelte az elszámolási betétszámláról a váltó névértékét és 5.000 Ft váltókezelési díjat. Elszámolási betétszámla sorszáma: B- 039.

A $-ban vezetett devizabetét számlaegyenlege január 1-jén 13.000 $, a könyv szerinti árfolyama 178 Ft/$.A EUR számviteli politika szerint választott árfolyama:

január 17-én 256 Ft/EUR,

február 14-én 252 Ft/EUR,

március 12-én 250 Ft/EUR.

A $ számviteli politika szerinti választott árfolyama:

február 5-én 179 Ft/$

A $ vételi árfolyama:

február 28-án 176 Ft/$

A vállalkozás a devizakészlet csökkenéseket a deviza könyv szerinti árfolyamán számolja el.




Megoldókulcs

1. feladat:

ld. a feladatnál!

21. lecke. A rövid lejáratú kötelezettségek könyvviteli elszámolása II.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Mint az előző lecke bevezetőjében jeleztük, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közül a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek, az adók és járulékok elszámolását emeljük ki.A munkavállalókkal szembeni kötelezettségekhez szorosan kapcsolódnak a személyi juttatásokat terhelő (foglalkoztatottak és foglalkoztatók által fizetendő) adók és járulékok, ezért ezeket a jövedelem elszámolással összefüggésben mutatjuk be. Majd azt követően foglalkozunk más adók könyvelésével.

1. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek főkönyvi nyilvántartása

Lapozza fel a számlatükörben a 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek számlacsoportját!Látható, hogy:

• a 45. számlacsoportban mutatjuk ki a mérlegben nevesített rövid lejáratú kötelezettségeket,




• a 46. számlacsoportban az adókat és adójellegű kötelezettségeket,

• a 47. számlacsoportban szerepelnek a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek, a társadalombiztosítási kötelezettségek, és minden egyéb, az előzőekben ki nem emelt kötelezettség.

A költségvetési kötelezettségek nyilvántartásával kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy külön, a 463. számlán belül adónemenként megnyitott alszámlákon mutatjuk ki az elszámolt, fizetendő adók összegét; a 464. számla alszámláin pedig ezek pénzügyi teljesítését.A 466-468. általános forgalmi adó nyilvántartását szolgáló egyes számlák tartalmával a 6. leckében már megismerkedtünk.Az adókötelezettségek és teljesítésük elkülönített kimutatásával biztosítjuk az áttekinthetőséget az adóhatósági és a belső ellenőrzés számára.

2. Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek

2.1 A munkabér fizetési kötelezettség

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a munkáltatónak az állományba tartozók és állományba nem tartozók munkavégzésének ellenértékét kell kimutatni.A munkabér elemei a következők:

• alapbér és törzsbér

• bérpótlékok

• kiegészítő fizetések

• egyéb bérek

• prémium

• jutalom

A munkabér egyes elemeinek tartalmát a leckéhez csatolt mellékletben találja meg.A bruttó bér összegét úgy állapítjuk meg, hogy a munkabér felsorolt elemeit munkavállalónként megállapítjuk (számfejtjük) és összesítjük.A vállalkozás a béreket havonta utólag számolja el. A számfejtett bruttó béreket bérköltségként annak a hónapnak a terhére rögzítjük, amellyel kapcsolatban felmerültek.A bruttó béreket levonásokkal kell csökkenteni.

A levonások jogcímei:

• munkáltatóval szembeni tartozásokra teljesített levonások (adott kölcsönök, kártérítési tartozások, tévesen kifizetett munkabérek miatti levonások, fizetési előlegek, elszámolásra kiadott összegek)

• bírósági határozatok és egyéb jogcímek alapján történő levonások (gyermektartás, szülőtartás, bíróság által megítélt köztartozások - ezeket a gyakorlatban összefoglalóan letiltásoknak nevezzük)

• jogszabályon alapuló levonásokA jogszabályon alapuló levonások az adók, adóelőlegek, járulékok:

• személyi jövedelemadó-előleg

• nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

• magán-nyugdíjpénztári tagdíj

• munkavállalói járulék

A személyi juttatásokból levonandó adók és járulékok 2008. január 1-től hatályos mértékét a lecke mellékletében közöljük.

A munkavállalóknak kifizetendő munkabér a bruttó bér levonásokkal csökkentett összege.

2.2 Személyi jellegű egyéb kifizetések

A személyi jellegű egyéb kifizetéseket a foglalkoztató jogszabályi előírások vagy saját elhatározás alapján teljesíti, ezek nem tartoznak a munkabér fogalmába.A személyi jellegű egyéb kifizetések jogcímei (példaszerű felsorolás):

• munkaviszonyhoz kapcsolódnak (betegszabadság idejére fizetett díjazás, táppénz-hozzájárulás, táppénz-kiegészítés, végkielégítés, jubileumi jutalom, szerzői jogdíj, iskolakezdési támogatás, segélyek)

• munkáltató által átvállalt (megtérített) költségek (napidíj, lakhatási költségtérítés, munkábajárással kapcsolatos költségtérítések, saját gépkocsi hivatalos célú használatának költségei)

• reprezentációs költségek

• természetbeni juttatások (étkezési hozzájárulás, üdülési csekk, ruházati hozzájárulás),

• egyéb közvetett juttatások (a munkavállaló javára fizetett baleset-, élet-, nyugdíjbiztosítási díj, önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegek)

• az adóköteles természetbeni juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó.


A bruttó bér és a személyi jellegű egyéb kifizetések teszik ki a munkavállalók személyi jövedelmét.

2.3 Társadalombiztosítási ellátások

Az üzemi kifizetőhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek a személyi jövedelemmel együtt kifizetik a munkavállalókat megillető társadalombiztosítási ellátásokat is.A társadalombiztosítási ellátások csoportosítása:

• családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás),

• egészségbiztosítási ellátások (táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék, terhesség-gyermekágyi segély).

A társadalombiztosítási ellátások kifizetett összegével a gazdálkodó szervezetek csökkentik az egészség- és nyugdíjbiztosítási pénztárral szembeni kötelezettségüket (ezt a következő pontban tárgyaljuk).

A bruttó bér, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a társadalombiztosítási ellátások együttes összege képezi a munkavállalók összes járandóságát. A munkavállalókkal szemben ilyen jogcímeken fennálló kötelezettségeket a 471. Jövedelemelszámolási számlán mutatjuk ki.

2.4 A munkavállalók járandóságának (a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek) könyvviteli elszámolása

• Bruttó bér könyvelése bérköltségként feladás alapján

T: 54. Bérköltség K: 471. Jövedelemelszámolási számla

• Személyi jellegű egyéb kifizetések

T: 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések K: 471. Jövedelemelszámolási számla

• Társadalombiztosítási ellátások elszámolása (Nem a vállalkozást terhelő költség!)

T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettségek K: 471. Jövedelemelszámolási számla

• A munkavállalók járandóságát terhelő levonások

T: 471. Jövedelemelszámolási számlaK: 462. Személyi jövedelemadó elszámolásaK: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség (munkavállalói járulék)K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék)K: 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (letiltások)K: 361. Munkavállalókkal szembeni követelések (fizetési előleg, kártérítési tartozás, utólagos elszámolásra kiadott összegek visszavonása)

• A nettó járandóság kifizetése

T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 38. Pénzeszközök

• Ha a munkavállaló nem vette fel a járandóságát a pénztárban, vagy az átutalt összeget a bank visszautalta, a fel nem vett járandóság nyilvántartásba vétele:

T: 38. Pénzeszközök K: 472. Fel nem vett járandóság

• Ha a fel nem vett járandóság miatti kötelezettség elévül, kivezetés rendkívüli bevételként T: 472. Fel nem vett járandóság K: 98. Rendkívüli bevételek

Az éves vezetői prémiumok elszámolásával a passzív időbeli elhatárolásoknál foglalkozunk.

3. Társadalombiztosítással kapcsolatos költségek, járulékok elszámolása

A társadalombiztosítási alapokkal szemben a foglalkoztatóknak az 1997. évi LXXX. törvény alapján két jogcímen keletkezik kötelezettsége:

• A munkavállalóktól levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék befizetése.


• A járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék bevallása és befizetése.A járulék megállapításának alapja az elszámolt bérköltség és a járulékalapba beszámító személyi jellegű egyéb kifizetések összege. (A járulékalap bonyolult törvényi meghatározásától eltekintünk.)

Ha a foglalkoztató üzemi kifizetőhely (lásd 20. 4.3.pont), akkor a kötelezettséget csökkenti a társadalombiztosítási ellátásoknak a munkavállalók részére kifizetett összege.A társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségek elszámolását a 473. főkönyvi számlán vezetjük.

• A munkavállalóktól levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nyilvántartásba vétele

T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettségek

• A foglalkoztató által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék elszámolása

T: 56. Bérjárulékok K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettségek

• A munkavállalóknak kifizetett társadalombiztosítási ellátások

T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettségek K: 471. Jövedelemelszámolási számla

4. A foglalkoztatót terhelő egyéb adók és járulékok elszámolása

A foglalkoztatót terhelő adók és járulékok 2008. január 1-jétől hatályos mértékét a lecke mellékletében ismertetjük.

4.1 Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását szolgáló befizetési kötelezettséget az 1998. évi LXVI. törvény szabályozza.

• Az egészségügyi hozzájárulás (eho) elszámolása: T: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek

4.2 Munkaadói járulék

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján.

• A munkaadói járulék elszámolása

T: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek

4.3 Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján.

• Szakképzési hozzájárulás elszámolása


4.4 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján.

• Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás elszámolása


Vállalkozásunk üzemi kifizetőhely. A bérelszámolási osztály 2007. május havi személyi juttatásokról összeállított feladásának adatai a következők (Ft-ban):

Főfoglalkozású alkalmazottak munkabére 3.070.406Prémium 400.000Társadalombiztosítási ellátások 182.600Munkavállalók javára kötött biztosítás 63.000



A személyi juttatásokat terhelő levonások:

- személyi jövedelemadó előleg 401 424- munkavállalói járulék 52.053- egészségbiztosítási járulék 242.931- nyugdíjbiztosítási járulék 115.329- magán-nyugdíjpénztári tagdíj 179.652- letiltások 90.000

A munkáltatót terhelő adók és járulékok:

- nyugdíjbiztosítási járulék 753.612- egészségbiztosítási járulék 287.094- egészségügyi hozzájárulás 52.650- munkaadói járulék 106.422

Könyveljük le a feladást, és állapítsuk meg, mennyi a májusi munkaerő-költségek összege!Mennyi a munkavállalók részére kifizetendő járandóság?Mennyi adó- és járulékbefizetési kötelezettsége keletkezett a vállalkozásnak?

Az elszámolást 2007. május 31-i dátummal rögzítjük.1. MunkabérköltségT: 54. Bérköltség K: 471. Jövedelemelszámolási számla 3.470.406 Ft

2. Társadalombiztosítási ellátásokT: 473. Tb. kötelezettségek K: 471. Jövedelemelszámolási számla 182.600 Ft

3. Munkavállalók javára kötött biztosításT: 55. Személyi jellegű egyéb kifizetésekK: 471. Jövedelemelszámolási számla 63.000 Ft

Levonások:4. Személyi jövedelemadó előlegT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. SZJA befizetési kötelezettség 401.424 Ft

5. Munkavállalói járulékT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 463. Költségvetési befiz. köt. 52.053 Ft

6. Egészségbiztosítási járulékT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Tb. kötelezettségek 242.931 Ft

7. Nyugdíjbiztosítási járulékT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Tb. kötelezettségek 115.329 Ft

8. Magánnyugdíjpénztári tagdíjT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Tb. kötelezettségek 179.652 Ft

9. LetiltásokT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 479. Egyéb rövid lej. köt. 90.000 Ft

Vállalkozást terhelő bérjárulékok:10. Nyugdíjbiztosítási járulékT: 56. Bérjárulékok K: 473. Tb. kötelezettségek 753.612 Ft

11. Egészségbiztosítási járulékT: 56. Bérjárulékok K: 473. Tb. kötelezettségek 286.094 Ft

12. Egészségügyi hozzájárulásT: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetési befiz. köt. 52.650 Ft

13. Munkaadói járulékT: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetési befiz. köt. 106.422 Ft


A főkönyvi számlák alapján megállapítható, hogy:- A május havi munkaerő-költség (személyi jellegű ráfordítás) 4.732.184 Ft, ami azonos az 54 + 55 + 56. költségszámlák egyenlegeinek összegével.- A munkavállalók részére június 10-ig kifizetendő járandóságot a 471. számla mutatja.A 2.634.617 Ft-ból a biztosítónak kell átutalni 63.000 Ft-ot, 2.571.617 Ft a munkavállalókat illeti.- Az adó- és járulékfizetési kötelezettség a 462 + 463 + 473. számlák egyenlege, 2.007.567 Ft.

5. Társasági adó

A társasági adó elszámolását a 17. leckében bemutattuk.Az ott leírtakat azzal egészítjük ki, hogy a vállalkozásoknak az előző évi társasági adó fizetési kötelezettsége alapján év közben (havonta vagy negyedévenként) előleget kell fizetni.Az 50 millió Ft-nál több évi árbevételt realizáló vállalkozásoknak a tárgyév december 20-ig a befizetett előlegeket ki kell egészíteni a társasági adó éves várható összegére. Ezt feltöltési kötelezettségnek nevezzük.Az előlegként megfizetett és év végén a tárgyévi eredmény elszámolásakor megállapított adó-különbözetét a tárgyévet követő május 31-ig kell pénzügyileg rendezni az adóhatósággal.

• A társaságiadó-előleg és a feltöltési kötelezettség könyvelése a pénzügyi teljesítéskor T: 461. Társasági adó elszámolása K: 384. Elszámolási betétszámla

• Társasági adó fizetési kötelezettségének elszámolása év végén

T: 891. Társasági adó K: 461. Társasági adó elszámolása

• Különbözet pénzügyi rendezése

T: 461. Társasági adó elszámolása K: 384. Elszámolási betétszámla

vagy

T: 384. Elszámolási betétszámla K: 461. Társasági adó elszámolása

6. Különadó

7. Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadót, jövelemadó előleget a munkáltatónak, a kifizetőnek a magánszemély jövedelméből le kell vonnia.A személyi juttatásokat terhelő levonás könyvelését a 2.4 pontban bemutattuk.

T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. SZJA elszámolási számla



A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott adóköteles természetbeni juttatások után (pl. cégautó térítésmentes használata, az adómentes határt meghaladó költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás stb.) a vállalkozásoknak személyi jövedelemadót kell fizetni, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.

T: 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések K: 462. SZJA elszámolási számla

8. Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó elszámolásával a 6. leckében foglalkoztunk.

9. Vámhatósággal szembeni elszámolások

Az Európai Unión kívüli (harmadik) országból történő beszerzésekre kivetett vámterhek, adók, illetékek és az importot terhelő áfa könyvelését a 20. lecke 2. pontjában mutattuk be.

10. Ráfordításként elszámolandó egyéb központi adók és adójellegű kötelezettségek

Ide tartozik többek között az értékesítést terhelő fogyasztási adó, jövedéki adó, továbbá az önellenőrzési pótlék, az adóhatóság által kivetett mulasztási bírság, késedelmi pótlék.

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek

11. Helyi adók

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a települési önkormányzatok által önkormányzati rendeletben megállapított adó lehet: iparűzési adó, építményadó, kommunális adó.Az adófizetési kötelezettséget az egyéb ráfordítások terhére kell elszámolni.Itt könyveljük a belföldi gépjárművek adóját is annak ellenére, hogy nem minősül helyi adónak, de az önkormányzatok szedik be.

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 469. Helyi adók elszámolási számla

11. Adók, adójellegű kötelezettségek pénzügyi teljesítése

(Az adóhivatalnak fizetett adókat a magán-nyugdíjpénztári-tagdíj kivételével 1.000 Ft-ra kerekítve kell átutalni).

T: 461. Társasági adó elszámolási számlaT: 462. Személyi jövedelemadó elszámolási számlaT: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítéseT: 465. VPOP elszámolási számlaT: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számlaT: 469. Helyi adók elszámolási számlaK: 384. Elszámolási betétszámla


1. Milyen fő részekből áll a munkavállalók összes járandósága? Mi az alapvető különbség a személyi juttatások egyes fő részei között?

2. Melyek a munkabér elemei?

3. Csoportosítsa a bruttó munkabért terhelő levonásokat! Mondjon példákat az egyes levonási jogcímekre!

4. Melyek a jogszabály alapján fizetendő, melyek a munkáltató saját elhatározásán alapuló személyi jellegű egyéb kifizetések?

5. Tájékozódjon a munkahelyén a cafeteria-rendszer lényegéről és működési mechanizmusáról!

6. Milyen társadalombiztosítási ellátásokat fizetnek ki az üzemi kifizetőhelyek? Mi az előnye az üzemi kifizetőhely működésének?

7. Melyek a legfontosabb foglalkoztatót terhelő adók és járulékok?

8. Ismertesse a munkaerő-költségek fő csoportjait!

9. Mit jelent a társasági adó feltöltési kötelezettség?

10. Mikor jelent költséget a személyi jövedelemadó a vállalkozás részére?




11. Sorolja fel, milyen helyi adókat vethet ki az önkormányzat a településen működő vállalkozásokra!

Melléklet a 21. leckéhez

I. A munkabér szerkezeti elemeinek tartalma*

1. Alapbér és törzsbér

Az alapbér a munkában töltött idő alapján illeti meg a munkavállalót. Az alapbér összegét - amely lehet órabér vagy havibér - a munkaszerződésben rögzítik.A törzsbér a teljesítménybérezéshez kapcsolódik, amikor is a munkavállalónak számfejtett munkabér a teljesítmény alapján került meghatározásra.

2. Bérpótlékok

A munkavégzés különleges feltételeit, a munkakörülményeket, az eltérő munkabeosztást figyelembe vevő bérösszeg.A bérpótlék megállapítása történhet:

• különleges beosztás vagy képesítés alapján (csoportvezetői pótlék, nyelvpótlék),

• második vagy harmadik műszak teljesítése alapján (műszakpótlék)

• teljesített túlmunka szerint (túlórapótlék, munkaszüneti napokon, heti pihenőnapokon végzett túlmunka esetén fizetendő pótlék)

• a munka különleges körülményei miatt (föld alatt, veszélyes üzemben, melegüzemben végzett munka pótléka)

• készenlét, ügyelet teljesítése esetén (készenléti, ügyeleti díj)

• tanulók gyakorlati oktatásáért (oktatói pótlék)

• helyettesítésért (helyettesítési pótlék)

• egyéb, kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban meghatározott jogcímeken(gépjárművezetői pótlék, pénzkezelési pótlék stb.)

3. Kiegészítő fizetések

A munkaviszonyban álló munkavállaló által le nem dolgozott időre a munka törvénykönyvében és a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) szabályozott esetekre járó munkabér.Ilyenek:

szabadság idejére, munkaszüneti napokra, tanulmányi munkaidő-kedvezményre, munkaközi szünetekre, szoptató anyák munkaidő-kedvezményére, szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményére, sztrájk idejére járó munkabér, 13. havi fizetés, fagyszüneti szabadságra, a munkáltató gazdasági körülményei miatti átmeneti kényszerszabadság idejére, kötelező orvosi vizsgálat idejére járó munkabér.

4. Egyéb bérek

Az állományon kívüli munkavállalók részére nem vállalkozási tevékenységért számfejtett összegek. Például:

• külső előadók, vizsgáztatók, ellenőrök részére járó díjazás,

• zsűritagok, szakértők munkadíja,

• egyetemi, főiskolai hallgatóknak, középiskolai tanulóknak szakmai gyakorlat idejére járó munkabér,

• szakmunkástanulóknak fizetett ösztöndíj stb.

Ide tartoznak azok a bérek is, amelyeket az állományban lévő munkavállalóknak fizet a munkáltató munkakörrel össze nem függő munka elvégzéséért.


5. Prémium

A munkavállalók részére előre meghatározott feladatok teljesítéséért, az alapbéren felül juttatott munkabér. Ide tartozik a vezetők éves prémiuma is.

6. Jutalom

Az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállalónak megállapított munkabér.

*Az összeállítás a Számviteli kézikönyv (UNIÓ, Bp. 2002.) és Adorján et al: Számvitel és elemzés I.(MKVK Oktatási Központ Bp. 2001.) című szakirodalmak alapján készült.

II. A személyi juttatásokat terhelő legfontosabb adók és adójellegű kötelezettségek mértékei a 2008. január 1-én hatályos törvények szerint

1. A munkavállalóktól levont adók és járulékok

• nyugdíjbiztosítási járulék 9,5 %, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 %

• egészségbiztosítási járulék 6 %

• magán-nyugdíjpénztári tagdíj 8 %

• munkavállalói járulék 1,5 %

• személyi jövedelemadó 18 %, 36 % (sávos, progresszív)

2. A foglalkoztatót terhelő adók és járulékok

• nyugdíjbiztosítási járulék 24 %

• egészségbiztosítási járulék 5 %

• munkaadói járulék 3 %

• szakképzési hozzájárulás 1,5 %

• egészségügyi hozzájárulás 1.950 Ft/fő/hó

• rehabilitációs fogl. hozzájárulás 164.000 Ft/fő/év az átlagos állományi létszám 5 %-ára vetítve, ha a vállalkozás nem alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozót.




- költség- ráfordítás- egyik sem

Állapítsa meg, melyik csoportba tartoznak a felsorolt adók, adójellegű kifizetések!

Társaságiadó-előleg (1).................

Önellenőrzési pótlék (2).................

Általános forgalmi adó (3).................

Szakképzési hozzájárulás (4).................

Munkavállalói járulék (5).................

Levont SZJA (6).................


Munkaadói járulék (7).................

Gépjárműadó (8).................

Mulasztási bírság (9).................

Magán-nyugdíjpénztári-tagdíj (10).................

Értékesítést terhelő jövedéki adó (11).................

Természetbeni juttatás SZJA-ja (12).................

Foglalkoztatói nyugdíjjárulék (13).................

Levont nyugdíjjárulék (14).................

Helyi iparűzési adó (15).................

Egészségügyi hozzájárulás (16).................2. feladat - leírásKönyvelje le naplón és főkönyvi számlákon a Reménykeltő Kft. 2007. április-május havi egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket érintő gazdasági eseményeit!

1. Április 30.Feladás a munkavállalók április havi személyi juttatásairól (Ft-ban):

Munkabér 4.842.300Végkielégítés 289.100Betegszabadság 97.700Társadalombiztosítási ellátások 365.400Összes járandóság: ............

Levonások:

Személyi jövedelemadó 1.398.625Munkavállalói járulék 72.635Nyugdíjbiztosítási járulék 313.746Egészségbiztosítási járulék 345.800Magán-nyugdíjpénztári-tagdíj 130.728Fizetési előleg 180.000Letiltások 106.500Összes levonás: ............

Munkavállalók nettó járandósága ............

Vállalkozást terhelő adók és járulékok:Nyugdíjbiztosítási járulék 1.098.111Egészségbiztosítási járulék 418.328Munkaadói járulék 156.873Egészségügyi hozzájárulás 58.500Természetbeni juttatások utáni SZJA 74.310Összesen: ............

Vegyes bizonylat sorszáma: V-086.

2. Május 4.Munkavállalók nettó járandóságának átutalása a lakossági folyószámlákra ...............Ft. Elszámolási betétszámla sorszáma: B-069.

3. Május 7.A megyei egészségbiztosító pénztár határozatban értesítette a vállalkozást Kedves Alfréd 39.468 Ft táppénz-hozzájárulásának fizetési kötelezettségéről. Vegyes bizonylat sorszáma: V-092.

4. Május 11.Adók és járulékok átutalása:

Személyi jövedelemadó ............ Munkavállalói járulék ............Magán-nyugdíjpénztári-tagdíj ............Egészségbiztosítási járulék ............Nyugdíjbiztosítási járulék ............Munkaadói járulék ............


Egészségügyi hozzájárulás ............

Elszámolási betétszámla sorszáma: B-074.

5. Május 15.Új személygépkocsi beszerzése miatt az önkormányzat 9.600 Ft gépjárműadót vetett ki. Vegyes bizonylat sorszáma: V-099.

6. Május 18.Társaságiadó-előleg átutalása 470.000 Ft, április havi áfa befizetési kötelezettség teljesítése 698.000 Ft. Elszámolási betétszámla sorszáma: B-077.

7. Május 22.Betegh Béla május 4-én átutalt 68.304 Ft táppénzét a bank téves bankszámlaszám megjelölése miatt visszautalta. Elszámolási betétszámla sorszáma: B-080.

8. Május 25.Az április havi általános forgalmi adó bevallását önellenőrzéssel helyesbíteni kellett. A megállapított önellenőrzési pótlék 8.450 Ft, a téves bevallás miatt pótlólag fizetendő áfa 214.000 Ft. A befizetési kötelezettséget 15 napon belül kell teljesíteni. Vegyes bizonylat sorszáma: V-104.

9. Május 30.A 2006. évi társasági adó különbözetének átutalása 1.745.000 Ft, a helyi iparűzési adó különbözetének átutalása 394.000 Ft. Elszámolási betétszámla sorszáma: B-086.

10. Május 31.Az anyagbeszerzőnek a pénztár a május havi saját gépkocsi hivatalos célú használatáért 78.900 Ft-ot fizetett ki. A kifizetett költségtérítés adómentes. Pénztárbizonylat sorszáma: P-272.

Könyvelje le naplón és főkönyvi számlákon a Reménytkeltő Kft. 2007. május-júnus havi egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket érintő gazdasági eseményeit!




Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - egyik sem(2) - ráfordítás(3) - egyik sem(4) - költség(5) - egyik sem(6) - egyik sem(7) - költség(8) - ráfordítás(9) - ráfordítás(10) - egyik sem(11) - ráfordítás(12) - költség(13) - költség(14) - egyik sem(15) - ráfordítás(16) - költség


Bevezető

A Számvitel alapjai 16. leckéjében a kettős könyvvitel egyik legfontosabb jellemzőjeként azt emeltük ki, hogy abban a gazdasági realizációs elv érvényesül, az üzleti év tevékenységének eredménye gazdaságilag, nem pénzügyileg realizált eredmény. Az eredményt a bevételek (teljesítmények, hozamok) és a ráfordítások különbözeteként határozzuk meg, nem a pénzbevételek és pénzkiadások egyenlegeként.A gazdasági események könyvelése tehát azok bekövetkezésekor történik, függetlenül a pénzügyi rendezés időpontjától. Ezért a ráfordítások és a bevételek elszámolása időben eltérhet a tényleges pénzkiadásoktól, illetve pénzbevételektől.A gazdasági realizációs elvből következően az üzleti évben rögzítünk olyan műveleteket, amelyek nem az üzleti évvel kapcsolatosak, illetve az üzleti évet követően bekövetkeznek olyan események, amelyek az üzleti évvel állnak összefüggésben.Ezért a vagyon értékének és a gazdaságilag realizált eredménynek a meghatározásakor három alapelvet kell érvényre juttatni: a teljesség elvét, az összemérés elvét és az időbeli elhatárolás elvét.

A teljesség elve szerint könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással vannak. Az üzleti évre vonatkozó gazdasági események közül nem csak a mérleg fordulónapjáig, hanem a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, továbbá a mérleggel lezárt év gazdasági eseményeiből eredően az ezen időszakban (a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között) bekövetkezett eseményeket is könyvelni és hatásukat a mérlegben



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.21.lecke_oenell.megold.2.o.13.15.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.21.lecke_oenell.megold.1.o13.15.doc

szerepeltetni kell.

Az összemérés elve alapján az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit (hozamait) és a bevételek elérése érdekében felmerült költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni. A bevételeknek (hozamoknak) és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Az időbeli elhatárolás elve a tárgyidőszaki eredmény valódiságát biztosítja. Olyan gazdasági események hatásait, amelyek két, vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei (ráfordításai) között arányosan kell elszámolni.A felsorolt három alapelvben megfogalmazott követelményekből vezethető le az időbeli elhatárolások fogalma.

Az időbeli elhatárolások a megbízható, valós összképet pontosító, a tárgyidőszak eredményét módosító, helyesbítő, korrekciós elszámolások.Itt meg kell jegyezni, hogy a teljesség és az összemérés elve nem csak az időbeli elhatárolások elszámolásán keresztül érvényesül, a két alapelv ennél tágabban értelmezendő.

Az időbeli elhatárolások két módon hatnak az üzleti év eredményére:

• ha növelik az eredményt, akkor aktív időbeli elhatárolásokról,

• ha csökkentik a vállalkozás eredményét, akkor passzív időbeli elhatárolásokról beszélünk.

A VI. fejezetben az aktív és passzív időbeli elhatárolások mérlegtételeivel (jogcímeivel) és elszámolásával ismerkedünk meg. Fontos kitérni arra is, hogy mikor kell az elhatárolásokat elszámolni és feloldani (megszüntetni).Példákon keresztül értelmezzük, és mutatjuk be a vagyonra és eredményre gyakorolt hatásukat a teljesség, az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következően.

Éva Katalin Számvitelelemzés I. című könyvében közölt táblázatot alapul véve (Éva Katalin: Számvitelelemzés I. Perfekt, Bp. 2006. 502. oldal), az időbeli elhatárolásokat a következők szerint rendszerezhetjük:

IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS

Bevételek

,,Bevétel, de még nem pénzbevétel"

1. Az időszakra járó bevételek elhatárolása

2. Diszkont értékpapírok időarányos kamatának elhatárolása

3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzéskori árfolyamnyeresége

,,Pénzbevétel, de még nem bevétel"

1. A következő időszakot illető, de az üzleti évben befolyt, elszámolt bevételek elhatárolása

2. Költségek ellentételezésére előre kapott támogatások

Költségek, ráfordítások

,,Pénzkiadás, de még nem költség/ráfordítás"

1. Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó bizományosi díj, opciós díj időbeli elhatárolása

2. Elszámolt, de nem a tárgyidőszakot terhelő költségek, egyéb fizetett kamatok időbeli elhatárolása

3. Többlet kötelezettség időbeli elhatárolása

,,Költség/ráfordítás, de még nem pénzkiadás"

1. A beszámolási időszakot terhelő, de az üzleti évben még nem esedékes ráfordítások

2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzéskori árfolyamvesztesége

3. Fizetendő kamatok

Halasztott tételek

,,Kötelezettség növekmény, ami csak a jövőben lesz ráfordítás" (halasztott ráfordítások)

1. Átvállalt tartozás még ki nem egyenlített összegének időbeli elhatárolása

2. Devizakészlettel nem fedezett külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyon értékű joghoz - kapcsolódó hiteltartozások és devizakötvény-kibocsátásól származó tartozások mérlegfordulónapi értékeléséből keletkezett árfolyamveszteség időbeli elhatárolása

3. Jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke

,,Eszköz növekmény, de csak jövőben lesz bevétel" (halasztott bevételek)

1. Állományban lévő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó, elengedett, elévült, harmadik személy által átvállalt kötelezettség miatti elhatárolás

2. Fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás

3. Térítés nélkül véglegesen átvett, ajándékba, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök

4. Negatív üzleti vagy cégérték

5. Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevétel


22. lecke. Aktív időbeli elhatárolások

A bevezetőben szót ejtettünk arról, hogy az aktív időbeli elhatárolások a tárgyidőszaki eredményt növelő elszámolások.

Általános képletük: Eszköz+ Eredmény+

Nő az eredmény, ha a tárgyidőszaki bevételeket növeljük,

Eszköz+ Bevétel+

vagy a már elszámolt költségeket, ráfordításokat csökkentjük.

Eszköz+ Költség/Ráfordítás-

Az aktív időbeli elhatárolásokat a mérlegben három tételben kell kimutatni:

• Bevételek aktív időbeli elhatárolása

• Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

• Halasztott ráfordítások

A főkönyvi könyvelésben a 39. számlacsoport számláin tartjuk nyilván.Vizsgáljuk meg részletesen az egyes jogcímeket a táblázat szerinti rendszerezésben!

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Olyan, a fordulónap után realizálódó bevételek elhatárolását jelenti, amelyek szerződés szerinti teljesítése a tárgyében megtörtént, de számlázása és/vagy pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja után esedékes.

1.1 Az időszakra járó bevételek elhatárolásának könyvviteli elszámolása

• Járó árbevétel (pl. a bérbeadónál a bérleti díjnak az az összege, amelyet a fordulónap után számláztak le, de a fordulónap előtti időszakra vonatkozik)

Könyvelés a tárgyidőszakban:

T: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele

Évnyitás után az elhatárolás megszüntetése:

T: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Következő évben az árbevétel könyvelése a számla alapján:

T: 31. Vevői követelések K: 91-94. Értékesítés nettó árbevételeT: 31. Vevői követelések K: 467. Fizetendő áfa

2007. január 5-én kiszámláztuk a bérbeadott raktár 2006. IV. negyedévi bérleti díját 450.000 Ft + 20 % áfa összegben. A bérlő 2007. január 18-án kiegyenlítette a számla összegét.Könyveljük le a 2006. és 2007. évi gazdasági eseményeket!A bérleti díjból származó bevétel a 2006. évi eredményt növeli, mert a teljesítés 2006. IV. negyedévben megtörtént. De mivel a számlát csak a következő évben állítottuk ki, vevői követelésünk a bérlővel szemben 2006. december 31-én nem állt fenn.

1. 2006. december 31.Időbeli elhatárolás elszámolásaT: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 450.000 Ft

Figyeljük meg, hogy a 2006-ra könyvelt tételben a vevői követelést egy másik eszközszámla, a Bevételek aktív időbeli elhatárolása helyettesíti.


Az elhatárolás következtében az eredményünk 450.000 Ft-tal nőtt.

Könyvelés 2007-ben:

1. 2007. január 1.Időbeli elhatárolás visszavezetéseT: 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 450.000 Ft

2. 2007. január 5.Vevőszámla könyveléseT: 31. Vevői követelések K: 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 450.000 FtT: 31. Vevői követelések K: 467. Fizetendő áfa 90.000 Ft

3. 2007. január 18.Vevőszámla kiegyenlítéseT: 384. Elszámolási betétszámla K: 31. Vevői követelések 540.000 Ft

A főkönyvi számlák alapján megállapítható, hogy:- a belföldi értékesítés elszámolt nettó árbevétele nem növeli a 2007. évi eredményt, merta teljesítés 2006-ban megtörtént, ezért az összemérés elve alapján 2006-ban voltelszámolandó;- a pénzbevétel 2007-ben folyt be, de ez az eredményt nem befolyásolja.

• Adott kölcsönök, bankbetétek, értékpapírok, váltókövetelések után a tárgyévre időarányosan járó kamatok

T: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei


T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Következő évben a befolyt kamat összegének könyvelése:


• Egyéb bevételek (pl. a fordulónap és a mérlegkészítés napja között befolyt, tárgyévi gazdasági eseményekkel összefüggő bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések és káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek)(Itt fontos kiemelni, hogy az egyéb bevételek elhatárolása az óvatosság elvéből következően csak akkor lehetséges, ha a mérlegkészítés időpontjáig ezek a bevételek befolytak)

T: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 96. Egyéb bevételek


T: 96. Egyéb bevételek K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Következő évben a kapott egyéb bevételek könyvelése

T: 38. Pénzeszközök K: 96. Egyéb bevételek

1.2 Diszkont értékpapírok időarányos kamatának elhatárolása

• A névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegének elszámolása a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben.

T: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei


Az elhatárolást az értékpapír könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni.

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Vállalkozásunk 2006. október 31-én 6 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyet vásárolt 94 %-os árfolyamon. A kincstárjegy névértéke 1.000.000 Ft.Az értékpapírt 2007. április 30-án beváltotta.Könyveljük le a két évet érintő gazdasági eseményeket!

1. 2006. október 31.Diszkont kincstárjegy vásárlásaT: 374. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok K: 384. Elszámolási betétszámla 940.000 Ft

2. 2006. december 31.A 2006. évre járó időarányosan elszámolt kamat 6 hónap alatt 60.000 Ft kamat realizálódik, tehát egy havi kamat 10.000 Ft.2006-ra időarányosan járó kamat 2 x 10.000 = 20.000 Ft, ez az összeg növeli a 2006. évi eredményt.T: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei 20.000 Ft

A főkönyvi számlák azt mutatják, diszkont kincstárjegyünk 2006. december 31-én 20.000 Ft-tal többet ér, mint a vételkor, mert az időarányosan járó 2 havi kamat ennyivel növelte az értékét.

2007. április 30.1. Diszkont kincstárjegy beváltásaT: 384. Elszámolási betétszámla K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei 1.000.000 Ft

2. Diszkont kincstárjegy kivezetése az állománybólT: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 374. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 940.000 Ft

3. Beváltás árfolyamnyereségeT: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 940.000 Ft

4. Kamatbevétel átvezetéseT: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (árfolyamnyereség) K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (kapott kamatok) 60.000 Ft

5. Elhatárolt kamat feloldásaT: 97. Pénzügyi műveletek bevételei (kapott kamatok) K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 20.000 Ft

A főkönyvi számlák 2007-ben azt tükrözik, hogy az értékpapír beváltásából származó kamatbevétel 40.000 Ft-tal növeli a tárgyévi eredményt. A kincstárjegy összes hozama 60.000 Ft, amit az időbeli elhatárolással időarányosan megosztottunk a két érintett év között.


1.3 Névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árfolyamnyereségének elhatárolása

Az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következően a számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a névérték alatt vásárolt, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltáskor realizált árfolyamnyereségét a futamidő lejártáig terjedő időszakra időarányosan megosszuk.

Támasszuk alá egy konkrét példával a jövőbeni bevételek időbeli elhatárolásának ezt a lehetőségét!Vállalkozásunk 2006. július 1-jén másodlagos forgalmazásban tartós befektetési céllal kamatozó kötvényt vásárolt.A kötvény névértéke 5.000.000 Ft, vételára 4.700.000 Ft. A hátralévő futamidő 18 hónap.Ha a vállalkozás él a beváltáskor realizált árfolyamnyereség elhatárolásának lehetőségével, a 2006. évi beszámoló készítésekor a futamidő lejártáig terjedő időszak 2006. évre eső, beváltáskor realizált árfolyamnyereségét elhatárolja.T: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei 100.000 Ft

2007. december 31-én, a kötvény beváltásakor könyvelendő tételek(a kamat elszámolásától most eltekintünk):T: 384. Elszámolási betétszámla K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei 5.000.000 Ft

Kötvény kivezetése az állományból:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 4.700.000 Ft

Beváltás árfolyamnyeresége:T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 4.700.000 Ft

A kamatelhatárolás feloldása a kötvény könyvekből való kivezetésekor:T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 100.000 Ft

Az elszámolás alapján a beváltáskor, 2007-ben 300.000 Ft nyereségetkönyvelt el a vállalkozás. Ha élt az elhatárolás lehetőségével, ez a többlet a teljes futamidő eredményét arányosan javítja, a 2006. II. félévet 100.000 Ft-tal, a 2007. évi eredményt 200.000 Ft-tal.

Könyvelje le főkönyvi számlákon az előző gazdasági eseményeket és elemezze a vagyonra és az érintett évek eredményére gyakorolt hatását!

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

Az összemérés elvének eleget téve el kell határolni azokat az üzleti évben felmerült és elszámolt, de - részben vagy egészben - csak a tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő költségeket és ráfordításokat, amelyek a fordulónap után esedékesek.

2.1 Forgatási célú értékpapírok beszerzési árában nem érvényesített opciós díj, megbízási díj elhatárolása

A 14. lecke 1.1 pontjában foglaltak szerint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó vételi opció díját, a bizományi díjat és a megbízási díjat nem kötelező a bekerülési értékben aktiválni, hanem az költségként, illetve pénzügyi műveletek ráfordításaként elszámolható.Ha ezek a költségek, ráfordítások az értékpapír értékesítésekor várhatóan megtérülnek, elhatárolhatók (az elhatárolás nem kötelező).

• Opciós díj kifizetése


• Bizományi díj, megbízási díj kifizetése

T: 53. Egyéb szolgáltatások költségei K: 38. Pénzeszközök

• Ha a költségek, ráfordítások a következő évben az értékpapír értékesítésekor várhatóan megtérülnek, elhatárolhatók

T: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaK: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaiK: 53. Egyéb szolgáltatások költségei

• Időbeli elhatárolás megszüntetése az értékpapír értékesítésekor, vagy a könyvekből való kivezetéskor

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaiT: 53. Egyéb szolgáltatások költségeiK: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

2.2 Elszámolt, de nem a tárgyidőszakot terhelő költségek, fizetett kamatok elhatárolása

• Előre kifizetett igénybevett szolgáltatások költségei (pl. bérleti, kölcsönzési, előfizetési díjak, előre kifizetett utazási költségek, hirdetési, piackutatási és reklámköltségek)

Év közben kifizetett költség elszámolása



T: 52. Igénybevett szolgáltatások költségei K: 38. PénzeszközökT:466. Előzetesen felszámított áfa K: 38. Pénzeszközök

Évzáráskor a következő év(ek)et terhelő időarányos költség elhatárolása

T: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli K: 52. Igénybevett szolgáltatások költségeielhatárolása

Évnyitás után az időbeli elhatárolás megszüntetése

T: 52. Igénybevett szolgáltatások költségei K: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

Vállalkozásunk 2006. szeptemberében egyéves szerződést kötött egy reklámcéggel termékei propagálására. A hirdetési akció 2006. október 1-től 2007. szeptember 30-ig tart. A szerződés értelmében az 1.200.000 Ft + 20 % áfa éves hirdetési díjat 2006. szeptember 30-ig a szolgáltatónak át kell utalni, amelyről a számlát 2006. szeptember 20-án megkaptuk.Hogyan kell elszámolnunk a reklámköltségeket az időbeli elhatárolás elve alapján?

1. 2006. szeptember 20.Szállítói számla állományba vételeT: 52. Igénybe vett szolgáltatások K: 454. Szállítók 1.200.000 FtT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók 240.000 Ft

2. 2006. szeptember 30.Számla kiegyenlítéseT: 454. Szállítók K: 384. Elszámolási betétszámla 1.440.000 Ft

3. 2006. december 31.A nem 2006. évet terhelő 9 havi hirdetési díj elhatárolásaT: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása K: 52. Igénybe vett szolgáltatások 900.000 Ft

A főkönyvi számlák alapján megállapítható, hogy a hirdetési díj éves számláját kiegyenlítettük, a 2006. évi eredményt a reklámköltség csak az időarányosan számított összeggel, 300.000 Ft-tal csökkenti. A következő évet terhelő költségek összegét a 392. számla mutatja.

2007-ben könyvelendő tételek:1. 2007. január 1.Időbeli elhatárolás visszavezetése (feloldása)T: 52. Igénybe vett szolgáltatások K: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 900.000 Ft

Az időbeli elhatárolás feloldásával az előző évben kifizetett de a 2007. évet terhelő költség a tárgyévi eredményt csökkenti.

• Előre kifizetett egyéb szolgáltatások költségei (pl. előre kifizetett biztosítási díjak)Az előre kifizetett egyéb szolgáltatások elszámolását az 53. költségszámla alkalmazásával az igénybe vett szolgáltatásoknál ismertetett módon kell elvégezni.


• Hitelek, kölcsönök után előre kifizetett, a következő évet arányosan terhelő kamatokHitelek, kölcsönök előre kifizetett kamata:T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 38. Pénzeszközök

Évzáráskor nem a kifizetés évét terhelő kamat elhatárolása:T: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

A következő évben évnyitás után az időbeli elhatárolás visszavezetése (feloldása):T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

2.3 A fizetendő - többletkötelezettségként kimutatott - kamatkülönbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő kamat elhatárolása

A 19. lecke 1.1 pontjában megismertük azt a szabályt, hogy a kötvénykibocsátás miatti tartozásokat a kibocsátott kötvények névértékének a teljes futamidő alatt fizetendő kamattal növelt összegében kell szerepeltetni a könyvekben és a mérlegben.A váltótartozásokat a váltó (kamatot is magában foglaló) névértékén kell kimutatni.A tárgyidőszakot még nem terhelő kamatok összegével azonban az üzleti év eredményétmentesíteni kell.Az időbeli elhatárolást a kamat megfizetésekor kell visszavezetni (feloldani).

• A beszámolási időszakot követő üzleti év(ek) kamatráfordításának elhatárolása

T: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaielhatárolása

Ismételjük át a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek 19. lecke 3. pontjában bemutatott könyvviteli elszámolását és az ismertetett példát, amelyben elszámoltuk a nem tárgyévet terhelő kamat elhatárolását!

1. Folytassuk a 19. lecke 3.3 pontban ismertetett példát azzal, hogy 2007. július 1-jén a vállalkozás kifizette a kötvénytulajdonosoknak a 2006. július 1-től 2007. június 30-ig terjedő időszakra járó első éves kamatot.T: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból K: 38. Pénzeszközök 1.600.000 Ft

2. 2006-ban a tárgyévet terhelő kamatot a pénzügyi ráfordítások között elszámoltuk, a 2007. évi kifizetéskor az elhatárolt kamatból fel kell oldani az első félévre jutó összeget, 800.000 Ft-ot.T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 800.000 Ft

3. 2007. december 31.A 2007. második félévet terhelő kamat elszámolása pénzügyi ráfordításként (időbeli elhatárolás feloldása)T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 800.000 Ft

A 2007. évet terhelő kamat a tárgyidőszak eredményét csökkenti, ezzel azonos összeggel csökkent a következő évekre elhatárolt kamat.

A váltótartozások nem üzleti évet terhelő kamatának elhatárolását és feloldását a 20. lecke 3.2 pontjában kidolgozott példán keresztül mutattuk be.

3. Halasztott ráfordítások elhatárolása

A halasztott ráfordítások olyan, a számviteli törvény által tételesen felsorolt kötelezettségek, amelyeket az eredmény terhére a pénzügyi teljesítésükkel egyidejűleg kell elszámolni.

3.1 Ellentételezés nélkül véglegesen átvállalt tartozások időbeli elhatárolása

• Átvállalt tartozás állományba vétele

T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 44-47. Kötelezettségek






• Átvállalt összeg elhatárolása

T: 393. Halasztott ráfordítások K: 88. Rendkívüli ráfordítások

• Átvállalt tartozás törlesztésének, kiegyenlítésének elszámolása

T: 44-47. Kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök

• A pénzügyi teljesítés összegével megegyező időbeli elhatárolás megszüntetése

T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 393. Halasztott ráfordítások

Vállalkozásunk a csődeljárás alatt álló vevőjének 3.000.000 Ft összegű, 18 hónapos lejáratú hiteltartozását a csődegyezség során átvállalta.A csődegyezség megkötésére 2006. október 15-én került sor.A hitelt két egyenlő részletben kell törleszteni a folyósító hitelintézetnek. A törlesztőrészletek esedékessége 2007. március 30. és 2008. március 30.Nézzük meg az átvállalt kötelezettség könyvviteli elszámolását és a vállalkozás eredményére gyakorolt hatását!

1. 2006. október 15.Átvállalt hiteltartozás állományba vételeT: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 44. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 3.000.000 Ft

2. 2006. október 15.Átvállalt hiteltartozás elhatárolásaT: 393. Halasztott ráfordítások K: 88. Rendkívüli ráfordítások 3.000.000 Ft

A 2006. évi mérlegben kimutatjuk az átvállalt hitel összegét, de az az eredményt nem csökkenti, mert az aktív időbeli elhatárolással az eredményrontó hatást elhalasztjuk a jövő évi törlesztésig.

2007. március 30.1. 1.500.000 Ft hiteltörlesztés átutalásaT: 44. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek K: 384. Elszámolási betétszámla 1.500.000 Ft

2. A törlesztés összegével egyező időbeli elhatárolás feloldásaT: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 393. Halasztott bevételek 1.500.000 Ft

2007-ben a főkönyvi számlák azt mutatják, hogy az átvállalt hiteltartozás miatti eredménycsökkenés a 2007. évi törlesztés összegével azonos mértékű, a fennmaradó kötelezettség a 2008. évi kiegyenlítéskor szűnik meg, okoz további 1.500.000 Ft rendkívüli ráfordítást.(A mérlegben a tartozást át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé.)

3.2 Beruházáshoz, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó hitel- és kötvénykibocsátásból eredő tartozások nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása

A 18. lecke 5. pontjában foglalkoztunk a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának lehetőségével. Tanulmányozza át ismételten az abban foglaltakat. A ponthoz mellékelt példán vezesse le az elhatárolás és annak feloldása könyvelési lépéseit!



• Nem realizált árfolyamveszteség elszámolása az év végi értékeléskor T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 444. Beruházási hitelek K: 443. Tartozások kötvénykibocsátásból

• Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása

T : 393. Halasztott ráfordítások K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

• Törlesztésre jutó halasztott ráfordítás visszavezetése (feloldása) T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 393. Halasztott ráfordítások

3.3 Jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékének elhatárolása

Különböző jogszabályi rendelkezések alapján a vállalkozások kötelesek egyes általuk létrehozott eszközt (beruházást) térítés nélkül átadni az üzemeltetőnek (például ha egy vállalkozás lakóparkot épít, köteles a hozzátartozó utat, autóbusz-megálló öblöt is kiépíteni, azonban ezek tulajdonjogát - az aktiválást követően - térítés nélkül átadni a települési önkormányzatnak).

A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke eredményt csökkentő rendkívüli ráfordítás. A számviteli törvény 2008. évi módosítása a ráfordítás időbeli elhatárolásával lehetővé teszi, hogy az átadásból származó veszteség a kapcsolódó jövőbeni tevékenység eredményéből több év alatt térüljön meg, és ne az átadás évét terhelje egy összegben.

Az időbeli elhatárolást az eszköz átadásakor meghatározott módon és időtartamon belül kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

• Térítés nélkül átadott eszköz kivezetése az állományból T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 12-16. Tárgyi eszközök

• Rendkívüli ráfordítás elhatárolása az átadáskor T. 393. Halasztott ráfordítások K: 88. Rendkívüli ráfordítások

• Aktív időbeli elhatárolás arányos részének feloldása az átadást követő években T: 88. Rendkívüli ráfordítások K: 393. Halasztott ráfordítások


1. Mit jelent a gazdasági realizációs elv a kettős könyvvitelben?

2. Milyen számviteli alapelvekből következik az időbeli elhatárolás kötelezettsége?

3. A gazdasági események melyik típusába tartoznak az időbeli elhatárolások?

4. Melyek az aktív és passzív időbeli elhatárolások fő jellemzői?

5. Hogyan csoportosítjuk az időbeli elhatárolások jogcímeit a mérlegben és a könyvviteli nyilvántartásban?




- kötelező alkalmazni- lehet alkalmazni

Válassza ki, hogy a számviteli törvény szerint mely jogcímeken kötelező, milyen jogcímen lehet aktív időbeli elhatárolást alkalmazni?

Beruházási hitelek nem realizált árfolyamvesztesége. (1).................

Váltókövetelés üzleti évre járó kamata. (2).................

Átvállalt kötelezettségek. (3).................


Névérték alatt vásárolt tartós értékpapírok nyereségjellegű különbözete. (4).................

Forgatási célú értékpapírok költségként elszámolt bizományi díja. (5).................

Előre kifizetett kamatok. (6).................

Váltótartozás nem üzleti évet terhelő kamata. (7).................

Tárgyévben teljesített, következő évben számlázott árbevételek. (8).................

Diszkont értékpapírok üzleti évet illető kamata. (9).................

Fordulónap után, mérlegkészítésig jóváírt, vevőktől kapott késedelmi kamat. (10).................2. feladat - feleletválasztás


- igen- nem

Melyek azok az aktív időbeli elhatárolások, amelyeket az évnyitás után kell megszüntetni?

Beruházási hitelek nem realizált árfolyamvesztesége. (1).................

Váltókövetelés üzleti évre járó kamata. (2).................

Átvállalt kötelezettségek. (3).................

Névérték alatt vásárolt tartós értékpapírok nyereségjellegű különbözete. (4).................

Forgatási célú értékpapírok költségként elszámolt bizományi díja. (5).................

Előre kifizetett kamatok. (6).................

Váltótartozás nem üzleti évet terhelő kamata. (7).................

Tárgyévben teljesített, következő évben számlázott árbevételek. (8).................

Diszkont értékpapírok üzleti évet illető kamata. (9).................

Fordulónap után, mérlegkészítésig jóváírt, vevőktől kapott késedelmi kamat. (10).................3. feladat - leírás

Könyvelje le naplón és főkönyvi számlavázlatokon a Reménykeltő Kft. 2006. és 2007. évi aktív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos kiemelt gazdasági eseményeit!

A mérlegkészítés időpontja: 2007. március 31.A kidolgozásnál ügyeljen arra, hogy 2007-ben a főkönyvi számlákat meg kell nyitni. A nyitást nem kell könyvelni, csak a számlák nyitóegyenlegeit felvezetni.


1. Október 1.A vállalkozás egyik vevőjétől 650.000 Ft követelése fejében 5 hónapos lejáratú váltót fogadott el. Váltókamat 18 %.Vegyes bizonylat sorszáma: V-314.

2. Október 15.Megérkezett a lapterjesztő számlája a megrendelt szaklapok 2007. évi előfizetési díjáról.A számla összege 395.000 Ft + 5 % áfa.Szállító számla sorszáma: Sz-501.

3. Október 21.Átutalták a lapterjesztő számláját az elszámolási betétszámláról.Bankszámla kivonat sorszáma: B-147.

4. November 2.Alapanyag-szállítójával szembeni 455.000 Ft összegű tartozását 3 hónapos futamidejűváltó kiállításával rendezte. A váltó névértéke 472.000 Ft.Vegyes bizonylat sorszáma: V-339.

5. November 15.Forgatási célú részvény vásárlásával bízták meg a brókercéget, amely a megbízástteljesítette. A részvény névértéke 1.000.000 Ft, vételára 975.000 Ft .A bróker 27.000 Ft + 20 % áfa megbízási díjat számlázott ki.A vásárolt részvény ellenértékét és a megbízási díj összegét átutalták.A társaság számviteli politikája szerint az értékpapírok beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket és ráfordításokat nem aktiválják, de elhatárolják.Szállító számla sorszáma: Sz-614.Bankszámla kivonat sorszáma: B-161.



1. Január 18.A 2006-ban késedelmesen fizető vevőknek összesen 413.600 Ft összegben késedelmi kamat fizetési kötelezettségről szóló értesítéseket küldtek ki.

2. Február 2.A váltótartozást átutalták a váltóbirtokosnak.Bankszámla kivonat sorszáma: B-017.

3. Március 1.Az elszámolási betétszámlára befolyt a 2006. október 1-jén elfogadott váltó névértéke.Bankszámla kivonat sorszáma: B-035.

4. Március 19.A kedvező árfolyam-alakulást kihasználva a 2006. november 15-én vásárolt értékpapírokat1.075.000 Ft készpénzért értékesítették.Pénztárbizonylat sorszáma: P- 244.

5. Március 30.A mérlegkészítés időpontjáig 288.400 Ft vevők által átutalt késedelmi kamat folyt be azelszámolási betétszámlára.Bankszámla kivonat sorszáma: B-048.




Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - lehet alkalmazni(2) - kötelező alkalmazni(3) - kötelező alkalmazni(4) - lehet alkalmazni(5) - lehet alkalmazni(6) - kötelező alkalmazni(7) - kötelező alkalmazni(8) - kötelező alkalmazni(9) - kötelező alkalmazni(10) - kötelező alkalmazni

2. feladat:

(1) - nem(2) - igen(3) - nem(4) - nem(5) - nem(6) - igen(7) - nem(8) - igen(9) - nem(10) - igen


23. lecke. Passzív időbeli elhatárolások

A passzív időbeli elhatárolások olyan eredményt helyesbítő tételek, amelyek a vállalkozás eredményét csökkentik.

Általános képletük: Eredmény- Forrás+

A passzív időbeli elhatárolásokkal tulajdonképpen a mérleg forrás-oldalán történik átrendeződés az eredmény terhére.Csökken az eredmény, ha a tárgyidőszakban már elszámolt bevételeket csökkentjük,

Bevétel- Forrás+

vagy költségeket, ráfordításokat számolunk el.

Költség/Ráfordítás+ Forrás+

A passzív időbeli elhatárolásokat a mérlegben három tételben kell kimutatni:

• Bevételek passzív időbeli elhatárolása

• Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

• Halasztott bevételek

A főkönyvi könyvelésben a 48. számlacsoport számláin tartjuk nyilván.Az egyes jogcímek elszámolását a táblázat szerinti rendszerezés sorrendjében ismerjük meg.



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue.szamv.1.22.lecke_oenell.3.feladat_1.o_jav.doc

1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Olyan, a mérleg fordulónapja előtt elszámolt, és/vagy befolyt bevételek elhatárolását jelenti, amelyek szerződés szerinti teljesítése a fordulónap után esedékes.

1.1 A következő üzleti év(ek)et illető bevételek elhatárolása

• Előre kiszámlázott (vagy be is folyt) árbevétel(pl. a fordulónap előtt kiszámlázott, de a következő üzleti év(ek)ben teljesítendő bérleti díj, hirdetés, piackutatás, reklám, tanácsadás)

T: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele K: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Évnyitás után az időbeli elhatárolás megszüntetése:

T: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása K: 91-94. Értékesítés nettó árbevétele

A bérleti díjakat általában előre kiszámlázzák és beszedik a bérbeadók.Nézzünk most erre egy példát!

Vállalkozásunk 2006. december 1-jén kiszámlázta a bérbeadott üzlethelyiség 2007. I. negyedévi bérleti díját 300.000 Ft + 20 % áfa összegben. A bérlő a számlát 2006. december 12-én átutalással kiegyenlítette.A kiszámlázott bérleti díj könyvelése 2006-ban:

1. December 1.Kiszámlázott árbevételT: 31. Vevői követelések K: 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 300.000 FtT: 31. Vevői követelések K: 467. Fizetendő áfa 60.000 Ft

2. December 1.2007. évet illető árbevétel elhatárolásaT: 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele K: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 300.000 Ft(Figyelem! Az általános forgalmi adó befizetési kötelezettséget az elhatárolás nem érinti.)

3. December 12.Vevői számla kiegyenlítéseT: 384. Elszámolási betétszámla K: 31. Vevői követelések 360.000 Ft(A számlakiegyenlítés nem feltétele az elhatárolásnak.)

A főkönyvi számlák egyenlegi alapján megállapítható, hogy:- a kiszámlázott árbevétel miatt nem nő a 2006. évi eredmény,- a pénzbevétel az eredményt nem befolyásolja,- az elhatárolással érvényre jutott a gazdasági realizációs elv.

2007-ben könyvelendő:

1. Január 1.Árbevétel elhatárolásának megszüntetéseT: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása K: 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 300.000 Ft


A 2006-ban kiszámlázott, de 2007. évi teljesítéshez kapcsolódó árbevételeredménynövelő hatása 2007-ben érvényesül.

• Adott kölcsönök után előre megkapott, a következő évet arányosan illető kamatok

T: 97. Pénzügyi műveletek bevételei K: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Évnyitás után az időbeli elhatárolás megszüntetése

T: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása K: 97. Pénzügyi műveletek bevételei

1.2 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott, vissza nem térítendő támogatások elhatárolása

Az összemérés elvéből levezethető, hogy a kapott vissza nem térítendő támogatást abban az időszakban számoljuk el eredménynövelő tételként, amikor a bevételekhez kapcsolódó ráfordítások felmerülnek. Ebből következően a költségekkel, ráfordításokkal még nem ellentételezett összegeket a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni.

• Kapott támogatás, juttatás nyilvántartásba vétele

T: 38. Pénzeszközök K: 96. Egyéb bevételek

• Kapott támogatás, juttatás elhatárolása

T: 96. Egyéb bevételek K: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

• Felmerült költségek, ráfordítások elszámolása a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak szerint

T: 51-57. KöltségekT: 81-87. RáfordításokK: 1-3. EszközökK: 44-47. Kötelezettségek

• Passzív időbeli elhatárolás feloldása a felmerült költségek, ráfordítások összegében

T: 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása K: 96. Egyéb bevételek

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Azokat a tárgyévet terhelő költségeket, ráfordításokat, amelyek a fordulónap után váltak ismertté és/vagy esedékessé, a tárgyévi eredmény terhére, passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni.

2.1 A beszámolási időszakot terhelő, de még nem esedékes költségek, ráfordítások

• Igénybe vett szolgáltatások költségei(pl. utólag számlázott áramdíj, fűtésdíj, víz- és csatornadíj, egyéb igénybe vett szolgáltatások díjai)

T: 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Következő évben évnyitás után az időbeli elhatárolás visszavezetése (feloldása)

T: 482. Költségek, ráfordítások passzív K: 52. Igénybe vett szolgáltatások költségeiidőbeli elhatárolása


Következő évben az igénybe vett szolgáltatások könyvelése a számla szerinti összegben

T: 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei K: 454. SzállítókT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók

Az áramszolgáltató a mérlegkészítés előtt, 2007. február 18-án küldte meg a 2006. december havi villamos energia felhasználás 11111/2007/02.08. számú számláját. A számla végösszege 398.430 Ft + 20 % áfa.Az áramszolgáltatóval szembeni kötelezettség összege szállítói tartozásként a 2006. évi mérlegben nem mutatható ki, mert a fordulónapon még nem állt fenn. A teljesítés (áramszolgáltatás) viszont 2006. decemberben megtörtént, ezért annak költségeit a 2006. évi eredmény terhére el kell számolni. A szállítóval szembeni áfa nélküli kötelezettséget a 482. Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása számlán mutatjuk ki.

Könyvelendő tételek 2006. december 31-én:

1. December havi villamos energia költségT: 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 398.430 Ft

2006. december hónap villamos energia költsége a tárgyévi eredményt csökkenti.

1. 2007. január 1-jén az elszámolt költséget vissza kell vezetni.T: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása K: 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 398.430 Ft

2. 2007. február 18.Áramszolgáltató számlájának nyilvántartásba vételeT: 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei K: 454. Szállítók 398.430 FtT: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók 79.686 Ft

A főkönyvi számlákról leolvasható, hogy a szállítói kötelezettség 2007-ben keletkezett, de az igénybe vett szolgáltatás költsége a teljesítés hónapjára, 2006-ban került elszámolásra.

• Egyéb szolgáltatások költségei(pl. utólag fizetendő pénzügyi szolgáltatások díja)Az utólag kifizetett egyéb szolgáltatások elszámolását az 53. költségszámla alkalmazásával az igénybe vett szolgáltatásoknál ismertetett módon kell elvégezni.

• - Mérlegkészítésig ismertté vált, a tárgyidőszakot terhelő, ráfordításként elszámolandó kötelezettségekIlyenek a fizetendő bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, stb.Fontos megjegyezni, hogy ezeket a kötelezettségeket abban az esetben is el kell számolni a tárgyévi eredmény terhére, ha pénzügyi rendezésük a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg.

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Következő évben évnyitás után az időbeli elhatárolás megszüntetése:

T: 482. Költségek, ráfordítások passzív K: 86. Egyéb ráfordításokidőbeli elhatárolása

Következő évben a ráfordításként elszámolandó kötelezettség nyilvántartásba vétele a terhelő bizonylat alapján:

T: 86. Egyéb ráfordítások K: 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek


• Mérlegkészítésig jóváhagyott, a beszámolási időszakhoz kapcsolódó vezetői prémiumok, jutalmak és azok járulékaiA vezetők éves teljesítménye után fizetendő prémiumok, jutalmak összegét a beszámoló elfogadásáról döntő taggyűlés, közgyűlés hagyja jóvá a fordulónapot követően. Kifizetésük a mérlegkészítés időpontja után esedékes.Munkavállalókkal szembeni kötelezettségként az elszámolás (számfejtés) hónapjában mutathatók ki.A beszámolási időszakhoz kapcsolódó prémiumok és jutalmak, azok munkáltatót terhelő járulékai az adott üzleti évet terhelik, mert az üzleti év teljesítésével állnak összefüggésben.Üzleti évet terhelő prémiumok és jutalmak elhatárolása:

T: 54. Bérköltségek K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Prémiumok, jutalmak után fizetendő adók és járulékok:

T: 56. Bérjárulékok K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Évnyitás után az időbeli elhatárolás visszavezetése:

T: 482. Költségek, ráfordítások passzív K: 54. Bérköltségidőbeli elhatárolása K: 56. Bérjárulékok

Elszámolás (számfejtés) hónapjában előírás munkavállalókkal szembeni kötelezettségként:

T: 54. Bérköltségek K: 471. Jövedelemelszámolási számla

Munkáltató által fizetendő adók és járulékok elszámolása:

T: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettségek

Vállalkozásunk taggyűlése 2007. március 31-én elfogadta a 2006. évi beszámolót, értékelte a vezetők tevékenységét és megállapította a kifizethető vezetői prémiumok összegét.A taggyűlési határozat szerint a megszavazott összeg 5.750.000 Ft.A prémiumokat március hónapra számfejtették, a kifizetés április 5-én átutalással megtörtént.Számoljuk el a vezetői prémiumokat és járulékaikat!A prémiumok a vezetők 2006. évi tevékenységével állnak összefüggésben, ezért azok összegét és a költségként elszámolandó adókat, járulékokat a 2006. év terhére kell lekönyvelni. Munkavállalókkal szembeni kötelezettségként azonban a számfejtés hónapjában, 2007. márciusban kell nyilvántartásba venni, ezért december 31-én az elszámolandó összeget a 2006. év eredménye terhére elhatároljuk.

2006. december 31.1. Prémium bruttó összegének elszámolása a bérköltségek terhére:T: 54. Bérköltségek K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 5.750.000 Ft

2. Egészség- ésnyugdíjbiztosítási járulékT: 56. Bérjárulékok K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 1.667.500 Ft

3. Munkaadói járulékT: 56. Bérjárulékok K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 172.500 Ft

4. Szakképzési hozzájárulásT: 56. Bérjárulékok K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 86.250 Ft

A 2006. év terhére elszámolt személyi jellegű ráfordítások az üzleti év eredményét 7.676.250 Ft-tal csökkentették (54 +56. számla egyenlege). A tárgyévet terhelő, de 2007. márciusban esedékes kötelezettségeket a 482. számla egyenlege mutatja.

2007. január 1.1. Elhatárolt bérköltség visszavezetéseT: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása K: 54. Bérköltség 5.750.000 Ft

2. Elhatárolt bérjárulékok visszavezetéseT: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása K: 56. Bérjárulékok 1.926.250 Ft

2007. március 31.Személyi jellegű ráfordítások elszámolása bérfeladás alapján:

3. Prémium bruttó összegének elszámolása a bérköltségek terhére:T: 54. Bérköltségek K: 471.Jövedelemelszámolási számla 5.750.000 Ft


4. Levont személyi jövedelemadóT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. SZJA elszámolási számla 2.070.000 Ft

5. Levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Társadalombiztosítási köt. 891.250 Ft

6. Levont munkavállalói járulékT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 463. Költségvetési befiz. köt. 86.250 Ft

7. Munkáltató által fizetendő egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékT: 56. Bérjárulékok K: 473. Társadalombizt. kötelezettségek 1.667.500 Ft

8. Munkaadói járulékT: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetési befiz. kötelezettségek 172.500 Ft

9. Szakképzési hozzájárulásT: 56. Bérjárulékok K: 463. Költségvetési befiz. kötelezettségek 86.250 Ft

2007. április 5.10. Prémium nettó összegének átutalásaT: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla 2.702.500 Ft

A 2007-ben esedékes, elszámolt kötelezettségek a tárgyidőszakban nem idéznek elő eredményváltozást.

• Hitel-, kölcsöntartozás után fizetendő, fordulónapig a tárgyidőszakot arányosan terhelő kamatok

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Évnyitás után az időbeli elhatárolás megszüntetése:

T: 482. Költségek, ráfordítások passzív K: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításaiidőbeli elhatárolása

Következő évben a pénzügyi teljesítés könyvelése:

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 384. Elszámolási betétszámla

2.2 Névérték felett vásárolt tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamveszteségének elhatárolása

Az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következően a számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a névérték felett vásárolt, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltáskor realizált árfolyamveszteségét a vállalkozás a futamidő lejártáig terjedő időszakra időarányosan megossza.

T: 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai K: 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása


Lapozzon vissza a 22. lecke 1.3 pontban kidolgozott példához! Módosítsa úgy a kötvény adatait, hogy a kötvény névértéke 5.000.000 Ft, vételára 5.390.000 Ft. Az egyéb feltételek változatlanok.Könyvelje le az árfolyamveszteség elhatárolását és a kötvény beváltásának gazdasági eseményeit! A főkönyvi számlák adatai alapján elemezze a passzív időbeli elhatárolás vagyonra, és az érintett évek eredményére gyakorolt hatását.Hasonlítsa össze az eredmény alakulását azzal a megoldással, ha a vállalkozás nem él az árfolyamveszteség elhatárolásával.

3. Halasztott bevételek

A halasztott bevételek olyan, a számviteli törvény által tételesen felsorolt, tárgyévben keletkezett és elszámolt rendkívüli és egyéb bevételek, amelyeket eredménynövelő tételként abban az időszakban és olyan összegben kell elszámolni, amikor a bevételhez kapcsolódó költségek, ráfordítások felmerülnek.

3.1 Rendkívüli bevételek elhatárolása

• Fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz

Kapott összeg nyilvántartásba vétele:

T: 38. Pénzeszközök K: 98. Rendkívüli bevételek

Rendkívüli bevétel elhatárolása:(A későbbiekben költséget, ráfordítást jelentő eszköz beszerzésére fogják fordítani, ezért a költségek, ráfordítások felmerüléséig elhalasztjuk az eredménynövelő hatást.)

T: 98. Rendkívüli bevételek K: 483. Halasztott bevételek

A kapott támogatásból, véglegesen átvett pénzeszközből beszerzett, megvalósított eszközzel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások elszámolása:

T: 51-57. KöltségekT: 8. RáfordításokK: 11-16. Immateriális javak, Tárgyi eszközökK: 2. Készletek

Az elszámolt költség, ráfordítás ellentételezésére az időbeli elhatárolás feloldása:

T: 483. Halasztott bevételek K: 98. Rendkívüli bevételek

Ha a fejlesztés forrása kizárólag a kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz, akkor a költség, ráfordítás és a rendkívüli bevétel elszámolása azonos összegű, tehát a támogatásból eredmény nem keletkezik (ugyanakkor eredménycsökkenés sem az elszámolt költségek, ráfordítások miatt).Ha a fejlesztést részben kapott támogatásból, részben más forrásból valósították meg, az időbeli elhatárolás feloldásának összegét a kapott támogatás és az eszköz bekerülési értékének arányában kell megállapítani.

Vállalkozásunk 2005. szeptemberben környezetvédelmi beruházás megvalósításáról döntött. A fejlesztés várható bekerülési értéke 10.000.000 Ft, amelyhez a helyi önkormányzat 3.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatással járul hozzá.2005. december 16-án az önkormányzat átutalta a támogatás összegét.2006. első félévében a berendezések beszerzése és felszerelése megtörtént. A bekerülési érték 10.000.000 Ft + 20 % áfa. A berendezés amortizációs kulcsa 18 %.A számlát 2006. július 5-én kiegyenlítettük.2006. június 30-án a beruházást üzembe helyezték.Könyveljük le a részben fejlesztési támogatásból megvalósult beruházást!

1. 2005. december 16.A fejlesztési támogatás nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor:T: 385. Elkülönített betétszámla K: 98. Rendkívüli bevételek 3.000.000 Ft

2. 2005. december 16.A rendkívüli bevétel elhatárolása:T: 98. Rendkívüli bevételek K: 483. Halasztott bevételek 3.000.000 Ft

A kapott támogatás nem növeli a 2005. évi eredményt, a pénzeszköz-növekedés forrása a passzív időbeli elhatárolás.

1. 2006. júniusBerendezés beszerzésének és felszerelésének számlázott összege:T: 16. Beruházások K: 454. Szállítók 10.000.000 Ft



T: 466. Előzetesen felszámított áfa K: 454. Szállítók 2.000.000 Ft

2. 2006. június 30.Berendezés üzembe helyezése:T: 14. Egyéb berendezések, felszerelések K: 16. Beruházások 10.000.000 Ft

3. 2006. július 5.Beruházási számla kiegyenlítése:T: 454. Szállítók K: 384. Elszámolási betétszámla 9.000.000 FtK: 385. Elkülönített betétszámla 3.000.000 Ft

4. 2006. december 31.Berendezés 2006. évi értékcsökkenési leírása:T: 57. Értékcsökkenési leírás K: 149. Egyéb berendezések, felszerelések értékcsökkenése 900.000 Ft

5. Halasztott bevétel feloldása az amortizáció kapott támogatással arányos összegében:A fejlesztési támogatás 30 %-os arányban finanszírozta a beruházást, ezért a 2006-raelszámolt amortizációs költség arányos részét kell a passzív időbeli elhatárolásbólfeloldani.T: 483. Halasztott bevételek K: 98. Rendkívüli bevételek 270.000 Ft

A főkönyvi számlák 2006. év végi egyenlegeiből megállapíthatjuk, hogy a berendezés értékének kapott támogatásra jutó amortizációs költségét kompenzálta a visszavezetett passzív időbeli elhatárolás, így a beszámolási időszakot terhelő költségek összege 900.000 - 270.000 = 630.000 Ft.(Ha a beruházás teljes egészében támogatásból valósul meg, az elszámolt amortizációval azonos összegű időbeli elhatárolást kell visszavezetni, ennek következtében az eredmény nem változik.)A berendezés élettartama alatt a következő években az amortizáció elszámolását és a halasztott bevétel visszavezetését az előzőek szerint kell könyvelni. Az időbeli elhatárolás a berendezés élettartamának végén, a 6. évben szűnik meg.

• Elengedett, elévült, vagy harmadik személy által átvállalt kötelezettségek elhatárolása

Ezeknek a rendkívüli bevételeknek az elhatárolására akkor van mód, ha a kötelezettség a keletkezésekor olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódott, amely eszköz a kötelezettségmegfizetésétől való mentesülés időpontjában még értékkel állományban van.Halasztani legfeljebb csak annyi bevételt lehet, amennyi a nyilvántartott eszköz könyvszerinti értéke.Amennyiben az elszámolt rendkívüli bevétel nem kapcsolódik eszközhöz, vagy az eszköz nincs állományban, illetve 0 értéken szerepel, az elhatárolás nem indokolt.Elengedett, elévült, harmadik személy által átvállalt kötelezettség elszámolása:

T: 44-45. Kötelezettségek K: 98. Rendkívüli bevételek

Rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása, ha a fenti feltételek fennállnak:



Eszköz felhasználásának, illetve elhasználódásának elszámolása:

T: 51-57. Költségek K: 1-3. EszközökT: 8. Ráfordítások

Időbeli elhatárolás feloldása az eszköz felhasználásakor, illetve az elhasználódás (elszámoltértékcsökkenés) összegében:Ha az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint a rendkívüli bevétel, az elhatárolást azelszámolt költségek, ráfordítások és a könyv szerinti érték arányában kell feloldani (visszavezetni).


Vállalkozásunk 2005. november 1-jén a számlavezető banktól 6.000.000 Ft egyéves lejáratú forgóeszközhitelt vett fel. A törlesztés 2006. február 1-től kezdődően havonta egyenlő részletekben történt.A kapott hitelből 2005. november 10-én anyagot vásároltunk, számla szerinti értéke 5.000.000 Ft + 20 % áfa. A számlatartozást a szállítónak kiegyenlítettük.2006. október 15-én a bank arról értesített, hogy a november 1-jén esedékes 600.000 Ft utolsó törlesztő részletből 100.000 Ft-ot elenged.A hitelből vásárolt anyag raktári készlete 2006. november 1-jén 1.500.000 Ft volt.2006. decemberben felhasználtunk 780.000 Ft értékű anyagot.Számoljuk el a 2006. IV. negyedévi gazdasági eseményeket!

1. November 1.Elengedett kötelezettség nyilvántartásba vétele:T: 452. Rövid lejáratú hitelek K: 98. Rendkívüli bevételek 100.000 Ft

2. November 1.Rendkívüli bevétel elhatárolása:T: 98. Rendkívüli bevételek K: 483. Halasztott bevételek 100.000 Ft

3. November 1.Hitel utolsó résztelének átutalásaT: 452. Rövid lejáratú hitelek K: 384. Elszámolási betétszámla 500.000 Ft

4. December 31.Anyagfelhasználás elszámolása:T: 51. Anyagköltség K: 21. Anyagkészletek 780.000 Ft

5. December 31.Passzív időbeli elhatárolás feloldása a felhasználás és az anyagkészlet arányában:780.000/1.500.000 = 0,52A feloldható időbeli elhatárolás: 100.000 x 0,52 = 52.000 FtT: 483. Halasztott bevételek K: 98. Rendkívüli bevételek 52.000 Ft

A főkönyvi számlák alapján megállapítható, hogy:- az anyagköltség bekerülési értéken szerepel az eredménykimutatásban,- az elengedett kötelezettség az adózás előtti eredményt a valós értékre helyesbíti,780.000 - 52.000 = 728.000 Ft-ra. Tehát a rendkívüli bevétel anyagfelhasználásra jutórésze 52.000 Ft-tal mérsékelte az anyagköltség miatti eredménycsökkenést.

• Térítés nélkül átvett, ajándékként hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök értékének elhatárolása

A pénzkiadással nem járó eszközgyarapodást piaci értéken kell állományba venni.Állományba vétel könyvelése:

T: 1-3. Eszközök K: 98. Rendkívüli bevételek

Rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása:


Eszközök felhasználásának, elhasználódásának elszámolása:


T: 51-57. Költségek K: 1-3. EszközökT: 8. Ráfordítások

Az elszámolt költség, ráfordítás összegével azonos időbeli elhatárolás megszüntetése:


A számviteli törvény 2008. január 1-től hatályba lépett módosítása szerint amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős, és a megbízható, valós összkép azt indokolja, az időbeli elhatárolás megszüntetését - az ellentételezett költségeknek, ráfordításoknak megfelelően - az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehet számolni.

3.2 Negatív üzleti vagy cégérték

Elevenítsük fel, hogy a Számvitel alapjai 4. leckében mit tanultunk az üzleti vagy cégértékről. Az üzleti vagy cégérték keletkezésének három esetét különböztetjük meg:

• cégvásárlás az eszközök és terhek átvételével

• tulajdoni hányad vétele tőzsdei részvények vásárlásával

• tulajdoni hányad vétele nem tőzsdei részesedések vásárlásával(A számviteli törvény 2007. évi módosítása a negyedik esetet törölte.)

Általánosan megfogalmazva: ha cégvásárláskor a fizetett ellenérték több, mint a megvásárolt cég piaci értéke, a két összeg közötti pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték (a számviteli törvény a 3. § 5. bekezdés 1. pontjában definiálja pontosan az üzleti vagy cégérték fogalmát a keletkezése három esetére).Az üzleti vagy cégértéket a mérlegben az immateriális javak között tartjuk nyilván.

Ha a fizetett ellenérték kevesebb, mint a megvásárolt cég piaci értéke, a különbözetet negatív üzleti vagy cégértéknek nevezzük (a pontos meghatározást a számviteli törvény 3.§ 5 . bekezdés 2. pontja tartalmazza).Negatív üzleti vagy cégérték keletkezése esetén a vevő a jövőben realizálódó hasznot szerzett, amit az egyéb bevételek között kell elszámolni. Az egyéb bevételt el kell határolni.A halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év, vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. A megszüntetés időtartamát a vállalkozás a számviteli politikájában szabályozza.

Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása

T: 96. Egyéb bevételek K: 483. Halasztott bevételek

Vállalkozásunk megvásárolja a Rosszulmenő Betéti Társaságot a cég eszközeinek és kötelezettségeinek tételes állományba vételével.A betéti társaság átvett eszközeinek és kötelezettségeinek értéke (ezer Ft-ban):

1. Befektetett eszközök 1.050 2. Készletek 230 3. Követelések 640 38. Pénzeszközök 85 Eszközök összesen: 2.005 4. Kötelezettségek 947 Nettó eszközérték: 1.058 Fizetett ellenérték 800Különbözet (negatív üzleti vagy cégérték) 258

A cégvásárlás könyvelése a vállalkozásunknál:

1. A megvásárolt társaságtól átvett eszközök állományba vétele

T: 1. Befektetett eszközök 1.050.000 FtT: 2. Készletek 230.000 FtT: 3. Követelések 640.000 FtT: 38. Pénzeszközök 85.000 FtT: 466. Előzetesen felszámított áfa 256.000 Ft(befektetett eszközökre+készletekre) K: 479*. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2.261.000 Ft

2. Átvállalt kötelezettségek állományba vétele

T: 479*. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 4. Kötelezettségek 947.000 Ft

3. Fizetett ellenértékT: 479*. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök 800.000 Ft

4. Áfa átutalásaT: 479*. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 38. Pénzeszközök 256.000 Ft



5. Negatív üzleti vagy cégérték elszámolása egyéb bevételkéntT: 479*. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K: 96. Egyéb bevételek 258.000 Ft

6. Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolásaT: 96. Egyéb bevételek K: 483. Halasztott bevételek 258.000 Ft

* A 479. számla az eladó Rosszulmenő Bt-vel szembeni kötelezettséget mutatja.

Könyvelje le főkönyvi számlákra a fenti gazdasági eseményeket és kísérje figyelemmel a negatív üzleti vagy cégérték keletkezését!


1. Hogyan csoportosítjuk a passzív időbeli elhatárolásokat?

2. Melyek azok a jogcímek, amelyeket kötelező elhatárolni, melyek azok, amelyek elhatárolása a vállalkozás döntésétől függ?

3. Hogyan indokolható a halasztott bevételek elszámolása?

4. Az üzleti vagy cégérték fogalma, keletkezésének esetei.

5. A negatív üzleti vagy cégérték fogalma, elszámolása.

6. Miért kell elhatárolni a negatív üzleti vagy cégértéket?




- igaz- hamis

Állapítsa meg, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!

A passzív időbeli elhatárolások csökkentik az üzleti év eredményét. (1).................

A passzív időbeli elhatárolások csökkentik a saját vagyont. (2).................

Minden mérlegkészítésig bekövetkezett, eredménycsökkentő gazdasági eseményt el kell határolni. (3).................

A halasztott bevételeket nem lehet az évnyitás után visszavezetni. (4).................

A halasztott bevételeket az elszámolt költségek, ráfordítások összegében kell visszavezetni. (5).................

Az üzleti évet terhelő egyéb ráfordításokat csak akkor kell elhatárolni, ha azok a mérlegkészítésig pénzügyileg rendeződtek. (6).................

A harmadik személy által átvállalt kötelezettségeket minden esetben el kell határolni. (7).................

A térítés nélkül kapott eszközök piaci értékét minden esetben el kell határolni. (8).................

A többletként fellelt eszköz növeli a vállalkozás vagyonát. (9).................

Csak a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyam-veszteség határolható el. (10).................

A negatív üzleti vagy cégérték csökkenti az immateriális javak összegét. (11).................

Az elhatárolt negatív üzleti vagy cégérték olyan összegben, és akkor kell feloldani, amikor az átvett eszközöket és kötelezettségeket a vállalkozás kivezeti az állományból. (12).................

2. feladat - leírás

Könyvelje le a Reménykeltő Kft. 2006. évi passzív időbeli elhatárolásokkal összefüggő gazdasági eseményeit! Állapítsa meg, hogy az időbeli elhatárolások miatt mennyivel csökkent a társaság eredménye 2006-ban!A beszámoló készítés időpontja 2007. március 30.2007-ben a főkönyvi számlákat meg kell nyitni. A nyitást nem kell könyvelni, csak a számlák nyitóegyenlegeit felvezetni.


1. Október 15.A társaság elhatározta, hogy felvállalja települése történeti évkönyvének kiadását. A vállalkozáshoz a város több gazdálkodó szervezete is csatlakozott és 4.000.000 Ft-ot utaltak át a költségek finanszírozására.Bankszámla kivonat sorszáma: B-179.

2. Október 31.A helyi önkormányzat térítés nélkül átadta a kft-nek a telephelyével szomszédos műemlék-jellegű épületet, annak fejében, hogy azt a


jövőben eredeti állapotában helyreállítja és hasznosítja. Az épület piaci értéke 16.500.000 Ft.Az önkormányzat az áfát nem hárította át a kft-re.Az épületet aktiválták. A leírási kulcs 3 %, az értékcsökkenési leírás év végén számolandó el.Vegyes bizonylat sorszáma: V- 388.

3. Október 31.Az önellenőrzés megállapította, hogy az egyik gépkarbantartással megbízott szállítóval szembeni 43.200 Ft összegű tartozása elévült, azt a könyvekből ki kell vezetni.Vegyes bizonylat sorszáma: V-389.

4. December 13.Megérkezett a történeti évkönyv nyomdaszámlája, melynek összege 3.783.000 Ft + 20 % áfa.Szállító számla sorszáma: Sz-1023.

5. December 28.Befolyt a leányvállalatának 2 évre nyújtott 5.000.000 Ft kölcsön 2007. I. negyedévi esedékes 625.000 Ft törlesztő részlete és kamata, 187.500 Ft.Bankszámla kivonat sorszáma: B-245.

6. December 31.Épület értékcsökkenési leírásának elszámolásaVegyes bizonylat sorszáma: V-655.


1. Január 2.A számlavezető bank 73.288 Ft decemberi bankköltséggel terhelte meg az elszámolási betétszámlát.Bankszámla kivonat sorszáma: B-001.

2. Január 11.Az APEH a 2006. novemberében végzett célellenőrzés során feltárt áfa-hiány miatt 297.000 Ft adóbírságot és 39.000 Ft késedelmi pótlékot rótt ki. Az erről szóló adóhatósági határozatot megküldte.Vegyes bizonylat sorszáma: V-013.

3. Január 23.A történeti évkönyv terjesztésével kapcsolatos költségekről szóló számla 410.000 Ft + 20 % áfa.Szállító számla sorszáma: Sz-097.

4. Február 20.A közüzemi vállalattól 57.100 Ft-os késedelmikamat-terhelés érkezett az előző évi számlák határidőn túli kiegyenlítése miatt.Vegyes bizonylat sorszáma: V-103.

5. Március 30.A kft. taggyűlésének határozata szerint az ügyvezetőt a 2006. évi prémiumfeladatainak teljesítése alapján 3.800.000 Ft illeti meg.A prémium összege után a kft. által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 29 %, munkaadói járulék 3 %, szakképzési hozzájárulás 1,5 %.

Az ügyvezető prémiumát az április havi munkabérével együtt számfejtik.Vegyes bizonylat sorszáma: V-139.





A passzív időbeli elhatárolások összege 2006. december 31-én:

Megoldás

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - igaz(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz(5) - hamis(6) - hamis(7) - hamis(8) - igaz(9) - hamis(10) - igaz(11) - hamis(12) - hamis

2. feladat:

ld. a feladatnál!


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/megoldasok/Pue_1_.szamv.1.23.lecke_oenell.2fel_megold.doc




Nyomtatványok

Akasztófa táblázatGazdasági események elemzése és kontírozásaNapló

Felhasznált irodalom

A Pénzügyi számvitel 1. modul kötelező irodalma:

• Éva Katalin: Számvitelelemzés I. Perfekt Bp. 2006.

• Adorján - Bary - Dudásné - Fridrich - Lukács - Pál - Róth - Sztanó - Ujvári - Veit: Számvitel és elemzés I. MKVK Oktatási Központ 2001.

• 2000. évi C. törvény a számvitelről

Ajánlott irodalom:

• Róth - Adorján - Lukács - Veit: Számviteli esettanulmányok MKVK Oktatási Központ 2006.

A gyakorláshoz a következő példatárakat használja:

• Korom és társai: Feladatgyűjtemény a számvitel alapjaihoz. Perfekt Bp. 2006. 7-11. fejezet

• Kardos és társai: Példatár a számvitel alapjaihoz. Perfekt Bp. 2006. VI-VII. fejezet

• Korom és társai: Példák számvitelből. Perfekt Bp. 2001. vagy

• Loós és társai: Pénzügyi számviteli példatár. Saldo Bp. 2003.

A modul összeállításához a szerző a kötelező és ajánlott szakirodalmakon túlmenően az alábbi műveket használta fel:

• Korom - Ormos - Veress: Bevezetés a számvitel rendszerébe Akadémiai Kiadó, Bp. 2005.

• Számvitel II. Sziva Miklós - Simanovszky Zoltán: Mérlegtan MMM Tri-Mester Bt. Tatabánya 2002.

© Kodolányi János Főiskola


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/abra/Naplo.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/abra/Gazdasagi_esemenyek_elemzese_es_kontirozasa.doc

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/77/abra/Akasztofa_tablazat.xls

Documents

1. A tantárgy helye a szaki hálóban 2. A tantárgyi program ...users.atw.hu/gazdalkodas/doc/penzugyi_szamvitel_tavoktatas.pdf · meglévő tárgyi eszköz bővítését, átalakítását