AZ EU AGRÁRRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

AZ EU AZ EU

AGRÁRRENDSZERÉNEKAGRÁRRENDSZERÉNEK

FEJLŐDÉSEFEJLŐDÉSE

DR. KOVÁCS JÁNOS

Vázlat I. Az EU létrejötte, fejlődésének főbb fázisai

II, Az EU történetének főbb mozzanatai dátumhoz kötöttenIII. Az EU felépítése, irányítási rendszere, szervezeti kereteiIV. Az EU lényegét meghatározó szerződések és a közösségi jog V. Az EU mezőgazdasági irányítási rendszere és a hazai kormányzati szervezet kapcsolódása

VI. A nemzetközi együttműködés szervezeti keretei a mezőgazdaság területén

VII. Az EU agrárpolitikája a nem EU-tagországok irányában VIII. Az EU agrárpolitikájának célkitűzései, fejlődésének főbb állomásai, jelenlegi jegyeiIX. Agrár jövőkép az EU-ban

Az Európai Unió szuverén országok fejlődő integrációja,

melyben a tagállamok meghatározott döntéshozói

jogköröket átadnak az általuk felállított és közösen

működtetett„kormányok feletti” intézmény-

rendszernek, majd a hozott döntések végrehajtására

kötelezettséget vállalnak.

Az EU létrejötte, fejlődésének főbb fázisai

1.1. A hatok gazdasági közösségeA hatok gazdasági közössége (1950-1972)

– A kialakulás időszaka - az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása (ESZAK) - 1950 – 1956

– a gazdasági együttműködés területének kiszélesedése – Az EURATOM és az Európai Gazdasági Közösség létrehozása – 1957- 1966

– A három közösség összevonása, az egységes gazdasági rendszer kiteljesedése, a vámunió megvalósulása 1967 - 1972

2. A bővítési folyamat megindulása, a gazdasági megerősödés 1973 – 2004- a kilencek Európájaa kilencek Európája (1973-1981)- mezőgazdasági termékfelesleg külpiaci értékesítése jelentős közösségi támogatással – a támogatások versenye az árverseny helyett, - elindul a gazdasági-pénzügyi uniót megteremtő folyamat

- a tizek Európája- a tizek Európája (1981- 1985)-Görögország felvételével elindul a gazdasági teljesítőképességében, társadalmi fejlettségében, kulturális alapjaiban eltérő országokkal való bővülés folyamata-felgyorsul a munkaerő szabad áramlása folyamat Franciaország és NSZK bevonása a benelux államok 1958. évi szerződésébe,- melynek értelmében megszűnik a személyek ellenőrzése a belső határforgalomban– az szerződés lesz az alapja az 1990-es un. Schengeni Egyezménynek

-a a tizenkettek Európájatizenkettek Európája -(1986 – 1995)

•Portugália és Spanyolország felvételével felgyorsul a növekedési folyamat, egyben megerősödik a mediterrán térség.•lépések az egységes belső piac megteremtésének irányába •a szocialista tábor összeomlási folyamata Kelet-Európára irányítja a figyelmet

a tizenötök Európájaa tizenötök Európája (1995 – 2004)

•az Európai Unió létrehozása •a közös pénz, az Euro mint fizetési eszköz bevezetése

3. Az Európai Unió Integrációs folyamatok kiteljesedése, a nemzetek felettiség megszilárdulása (2004 - )

•a gazdasági-politikai rendszer politikai- gazdaságivá változása •10 ország egy időben történő felvételével 15-ről 25 tagúvá válása (2004.)•a belső differenciálódás felerősödése•a bővülés folytatódása, felzárkózási problémák felerősödése•a fejlettségbeli különbségek hatásai•az Európai Alkotmány életbe lépésével felerősödik a nemzetek felettiség

Az Európai Unió döntéshozó folyamata három intézményre épül:

- az Európai Parlament,- az Európai Unió Tanácsa- az Európa Bizottság,

A EU meghatározó alapintézményei továbbá:

- az Európai Közösségek Bírósága,- az Európai Számvevőszék.

A korszerű közszellem jegyében két további intézménnyel bővült a sor:

- az Európai Ombudsman intézménye,- az Európai Adatvédelmi Biztos intézménye.

Az EU kormányok, államok felettisége további közösségi szintű intézményei

- a pénzügyi szervezetek- Európai Központi Bank,- Európai Beruházási Bank,

- tanácsadó szervezetek:- Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,- Regionális Bizottság,

- intézményközi szervezete:- Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Irodája,- Európai Személyzeti Felvételi Hivatal,

- decentralizált ügynökségek:- Közösségi Ügynökségek (a közösség területén működő

szakosodott intézet),- Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés Ügynöksége,- Közös Kül- és Biztonságpolitikai Ügynökségek,- Europol (Európai Rendőrségi Hivatal),- Eurojust ( a rendőrségi és jogi együttműködés koordinálására),

- képviseleti szervezetek:- tagországokban működő képviseletek,- nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviselők,- harmadik országokban működő képviseletek.

ÁLLANDÓSULT TANÁCSOK

• - Általános Ügyek és Külkapcsolatok • Bizottsága, • - Gazdasági és Pénzügyi Tanács („ECOFIN”),• - Igazságügyi és Belügyi Tanács,• - Foglalkoztatás, Szociálpolitika, • Egészségügy és Fogyasztóvédelem,• - Versenyképesség (belső piac, ipar és • kutatás),• - Szállítás, Telekommunikáció és Energia, • - Mezőgazdasági és Halászati Tanács,• - Környezetvédelmi Tanács,• - Oktatási, Fiatalság és Kulturális Tanács.

A Tanács döntéshozó és A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepekoordinációs szerepe

• jogalkotási jogkör, amelyet mind szélesebb körben együttdöntési eljárásban gyakorol,

• a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolása,

• közös kül- és biztonságpolitika megvalósítása,• nemzetközi (több állammal vagy nemzetközi

szervezetekkel) megállapodások kötése az Unió nevében,

• a tagállamok fellépésének összehangolása,• intézkedések megtétele rendőrségi és igazságügyi

területeken,• a közösség költségvetésének kidolgozása és

elfogadtatása az Európai parlamenttel közösen

PARLAMENT FELADATA

• törvényhozói hatalomként a Tanáccsal közösen ellátja a törvényalkotói feladatot, rajta keresztül történik az európai jog legalizálása,

• demokratikus (politikai) ellenőrző szervként felügyelet gyakorol az Európai Unió intézményrendszere felett,

• költségvetési hatalomként gyakorolja az EU költségvetésének jóváhagyási jogát.

Az EURÓPAI BIZOTTSÁG FUNKCIÓI-intézkedéshozói jogok, -ami a törvény előkészítési feladatok teljesítésében nyilvánul meg.- A Bizottság a legmagasabb szakmai fórum a közösségben, -így a szabályzásra szoruló kérdések itt vetődnek fel, -döntésvégrehajtói jogok, -ami a közösség költségvetésének kezelésében,-az egyes tevékenységek irányításában (adott szakterületek szerinti csoportosításban), -továbbá az uniós politika megvalósításában ölt testet,-döntésellenőrzési jogok gyakorlása, -a jog érvényesülésének ellenőrzésével és -az Európai Bírósággal közös szankcionálással valósul meg,-közösségi képviseleti jogok alatt -az EU, mint közösség nemzetközi szintéren történő képviseletét, -tárgyalások folytatását, -megállapodások kötését, -kötelezettségvállalást jelent az Unió és más országok között.

A SZÁMVEVŐSZÉK FELADATAI

• ellenőrzéseket végez a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén,

• belső és külső ellenőrzéseket végez,

• ellenőrzi a közösségi pénzek előírásszerű felhasználását,

• együttműködik a nemzeti ellenőrző intézményekkel

OMBUDSMAN ELJÁR•méltánytalanság,•diszkrimináció,•hatalommal való visszaélés,• tájékoztatás megtagadása,

vagy hiányos tájékoztatás,• indokolatlan késedelem, • inkorrekt eljárások.

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK• Európai Központi Bank (ECB), ECB

szorosan együttműködik Központi Bankok Európai Rendszerével (ESCB), amely a 25 tagállam nemzeti bankjait foglalja magába.

• EUROSYSTEM – az Európai Központi Bank és az Eurozóna 12 országának nemzeti bankjai által létrehozott közös szervezet, melynek feladata az EURO, mint fizetőeszköz gondozása.

EUROSYSTEM döntéshozó szervei •Kormányzó Tanács (tagjai: az Igazgató Tanács 6 tagja, az Eurozóna jegybankjai elnökei - jelenleg 12. A Kormányzótanács elnöke az EKB elnöke.),

•Igazgató Tanács (tagjai: az ECB elnöke, alelnöke, továbbá 4 olyan tag, akiket az Eurozóna állam- és kormányfői közös megegyezéssel jelölnek ki 8 évre – a jelölési mód vonatkozik az elnökre és az alelnökre is) és

•Általános Tanács (tagjai az ECB elnöke és alelnöke, továbbá a 25 tagállam központi bankjának elnökei)

Európai Beruházási Bank 1958-ban került létrehozásra a

Római Szerződésben vállalt kötelezettségeknek

megfelelően. Feladata, hogy meghatározott beruházási

projektek támogatásával segítse elő a közösségi célok

megvalósulását.

Az Európai Beruházási Bank irányító testületei

• Kormányzó TanácsKormányzó Tanács (tagjai a tagállamok által delegált egy-egy minisztere, általában a pénzügyminiszter),

• Igazgató TanácsIgazgató Tanács (tagjai: a tagországok delegáltjai, továbbá az Európai Bizottság képviselője),

• Menedzsment Menedzsment (a bank teljes munkaidős végrehajtó szerve, tagjai a bank alkalmazotti vezető tisztségviselők)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC)

- tanácsokkal szolgál a Tanács, a Bizottság és a Parlament részére,

– a civil társadalom ösztönzése az uniós politikában való aktívabb részvételre,

– a civil társadalmak szerepének támogatása az Unión kívüli országokban és a tanácsadó struktúrák felállításának elősegítése.

A A BizottságBizottság tagjaitagjait a tagállamok kormányai javaslatára az t a tagállamok kormányai javaslatára az EU Tanács nevezi ki 4 évreEU Tanács nevezi ki 4 évre

- Németország, Franciaország, Olaszország,- Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia: Nagy-Britannia: 24 képviselő24 képviselő- Spanyolország, Lengyelország- Spanyolország, Lengyelország 21 képviselő21 képviselő- Ausztria, Belgium, Csehország,- Ausztria, Belgium, Csehország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália, Svédország Portugália, Svédország 12 képviselő12 képviselő- Dánia, Finnország, Írország, Litvánia,- Dánia, Finnország, Írország, Litvánia, Szlovákia Szlovákia 9 képviselő 9 képviselő- Észtország, Lettország és Szlovénia- Észtország, Lettország és Szlovénia 7 képviselő 7 képviselő- Ciprus- Ciprus 6 képviselő 6 képviselő- Málta- Málta 5 5 képviselőképviselő- - LuxemburgLuxemburg 2 képviselő 2 képviselő

Összesen Összesen 313 képviselő 313 képviselő

Régiók Bizottsága • 1994-ben jött létre a maastrchti szerződésben

meghatározott feladatokból eredően. Olyan tanácsadó testület, amely a regionális és helyi hatóságait tömöríti. A Bizottság tagjait választott önkormányzati képviselők, vagy területi politikusok, vagy regionális parlamenti képviselők, nagyvárosi polgármesterek, városi tanácsosok soraiból delegálják a tagországok kormányai.

• A Bizottság és a Tanács minden olyan esetben ki kell hogy kérje a Régiók Bizottsága véleményét, amikor a készülő döntés közvetlenül érint helyi vagy regionális hatóságokat.

•A Régiók Bizottsága évente öt plenáris ülést tart, melyekre 6 szakmai bizottságban készülnek el az előterjesztések.

Területi Kohéziós Politikai Bizottság,

Gazdasági és Szociálpolitikai Bizottság,Fenntartható Fejlődés Bizottsága, Kulturális és Oktatási Bizottság, Alkotmányügyi és Európai Szabályzási Bizottság,Külkapcsolatok Bizottsága.

SZERZŐDÉSEK• Párizsi Szerződés (ESZAK) – 1951• Római Szerződés (EGK, EURATOM) 1957• Egyesülési Szerződés (1965)• Költségvetési Szerződések (1970, 1975)

• Shengeni Egyezmény (1985)• Egységes Európai Okmány • Maastrichti Európa Uniós Szerződés • Amszterdami Szerződés • Nizzai Szerződés (2001)• Európai Unió Alkotmánya (2004)

ESZAK ALAPÍTÓ OKMÁNYÁNAK ALÁÍRÁSA ESZAK ALAPÍTÓ OKMÁNYÁNAK ALÁÍRÁSA Párizs, 1951. IV. 18.Párizs, 1951. IV. 18.

RÓMAI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA – EGK, RÓMAI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA – EGK, EURATOM -1957. III. 25.EURATOM -1957. III. 25.

EGYESÍTŐ SZERZŐDÉS – 1965. IV. 8.EGYESÍTŐ SZERZŐDÉS – 1965. IV. 8.

SHENGENI SHENGENI EGYEZMÉNY – EGYEZMÉNY – 1985. VI. 14.1985. VI. 14.

MAASTRICHTI SZERZŐDÉS - 1992. II. 7.MAASTRICHTI SZERZŐDÉS - 1992. II. 7.

AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS – 1997. X. 2.AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS – 1997. X. 2.

NIZZAI SZERZŐDÉS – 2001. II. 26.NIZZAI SZERZŐDÉS – 2001. II. 26.

EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYA ALKOTMÁNYA

2004. XI. 1. (2006. 2004. XI. 1. (2006. XI.1.)XI.1.)

KÖZÖSSÉGI JOG• elsődleges jogforráselsődleges jogforrás: alapító szerződések,

csatlakozási szerződések és tartozékaik,• másodlagos forrásmásodlagos forrás: az EU, mint intézmény

által alkotott joganyag

• Regulation (Rendelet) • Directive (Irányelv) • Decision (Határozat) • Recomendations, Opinions (Ajánlások,

vélemények, felhívás, közlemény, határozmány konklúzió, intézményközi megállapodások)

AZ EU MEZŐGAZDASÁGI IRÁNYÍTÓ RENDSZERE

• Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága

• Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Tanács

• Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Biztosa

• Bizottsági Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

• Tanácsi Munkacsoportok

hazai kormányzati szervek hazai kormányzati szervek kapcsolódásakapcsolódása

• Kormány • Integrációs Kabinet • Európai Koordinációs Tárcaközi

Bizottság • Parlamenti Bizottságok • Közigazgatási Államtitkári

Értekezlet • Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium

NEMZETKÖZI KAPCSOLÓDÁS

• ÁTFOGÓ VILÁGSZERVEZETEK (FAO, WFP, WHO)

• EGYÉB VILÁGSZERVEZETEK (EU,OECD, GATT, GATS, TRIP, IFAD, LAFTA, CEFTA)

• NEMZETKÖZI SZAKMAI SZERVEZETEK (WWC, ETI, TBD, COPA, COGECA, ISO)

• NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK (GREEN PEACE, INPEG, DUNA-KÖR)

AZ EU AGRÁRPOLITIKÁJA A NEM EU-TAGORSZÁGOK IRÁNYÁBAN

•Egyenrangúsági alapú kapcsolatok a gazdaságilag fejlett országokkal

• • Jövőépítő kapcsolat a

tagjelölt országokkal

•A harmadik világgal való kapcsolattartás

AZ EU AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK AZ EU AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ALAKULÁSAALAKULÁSA

• EGK ALAPÍTÓ OKIRATA (1957)EGK ALAPÍTÓ OKIRATA (1957)• STRESAI MEGEGYEZÉS (1958)STRESAI MEGEGYEZÉS (1958)• EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI

ORIENTÁCIÓS ALAP (1964)ORIENTÁCIÓS ALAP (1964)• 1992-ES REFORM1992-ES REFORM• AGENDA 2000 (1997)AGENDA 2000 (1997)• BERLINI CSÚCS (1999)BERLINI CSÚCS (1999)

Az új vidékfejlesztési politika főbb jellemzői:

- Egységes finanszírozási és programozási eszköz, az Európai Vidékfejlesztési Alap (EVFA)- Egy valódi EU vidékfejlesztési stratégia, Jobb összpontosításokkal az EU-prioritásokra- Megerősített ellenőrzés, értékelés és tájékoztatás. A számlák ellenőrzési rendszerének rendezése ki lesz terjesztve a vidékfejlesztés minden részére- Megerősített alulról felfele irányuló megközelítés. - A tagállamok, a régiók és a helyi tevékenységi csoportoknak több beleszólásuk lesz a programok helyi igényekhez igazításába.

1.irányvonal: A mezőgazdaság és erdészet

versenyképességének növelése

Például: a mezőgazdaság és erdészet fejlesztéséhez

és átalakításához kapcsolódó infrastruktúra javítása

és fejlesztéseélelmiszer-minőségi rendszerekben résztvevő gazdák támogatása fiatal

mezőgazdasági termelők berendezkedése fél-önfenntartó gazdák támogatása az új tagállamokban a versenyképessé válásuk érdekében

A nemzeti keret 15 %-át az 1. irányvonalra kell költeni.

Az EU-társfinanszírozás mértéke maximum 50 % (75 % a konvergenciarégiókban)

2. irányvonal: Környezetvédelem és területigazgatásKörnyezetvédelem és területigazgatás

Például: hegyvidéki területek gazdáinak a természeti hátrányból adódó kifizetések

“NATURA 2000” kifizetésekAgrár-környezetvédelmi intézkedések

állat-egészségügyi kifizetésekAz agrár-környezetvédelmi intézkedések

kötelezőek maradnak. A kedvezményezetteknek tiszteletben kell tartaniuk a mezőgazdaságra és erdészetre vonatkozó EU-s

és nemzeti kötelező követelményeket. A nemzeti keret minimum 25 %-át

a 2. irányvonalra kell költeni. Az EU-társfinanszírozás mértéke maximum 55 %

(80 % a konvergenciarégiókban).

3. irányvonal: Az életminőség és a diverzifikáció Az életminőség és a diverzifikáció

fejlesztésefejlesztése Például:-a nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja-a mikrovállalkozások alapításának a támogatása-a turizmus ösztönzése -falumegújítás A nemzeti keret minimum 15 %-át a 3. irányvonalra kell költeni. Az EU-társfinanszírozás mértéke maximum 50 % (75 % a konvergenciarégiókban).

Új megközelítés a LEADER-hezA helyi tevékenységi csoportok helyi

fejlesztési stratégiájának a végrehajtásához minden programnak tartalmazni kell egy LEADER elemet. A nemzeti finanszírozási programnak

minimum 7 %-a a LEADER-nek van fenntartva. Az adott időszakra vonatkozó

teljes támogatás 3 %-a tartalékolva lesz és 2012/13-ban

a legjobb eredményekkel rendelkező tagállamok között

kerül felosztásra.